Ülésnap
2012. október 2.
Napirend
Felszólaló
Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja – A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény Domokos végrehajtásáról szóló törvényja- elnök vaslatról és a hozzá kapcsolódó számvevőszéki jelentésről T/8196, T/8196/1
László
„DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének megfelelően ellenőrizte a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ellenőrzésünk során értékeltük a javaslat megbízhatóságát, valamint azt, hogy a költségvetési törvény végrehajtása törvényesen és szabályszerűen valósult-e meg. Jelentésünk ismertetése előtt engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet egy jogtechnikainak tűnő, de mégis fontos körülményre. A 2011es az első olyan zárszámadási jelentés, ami a tavaly elfogadott új törvényi keretek között készült, azaz amellyel kapcsolatban már hatályos az új Számvevőszéki törvény minden kitétele és előírása. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert az új jogszabály egyértelműen véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának, így a mostani jelentés megállapításait konkrét intézkedési tervnek, illetve intézkedéseknek kell követnie. Munkánk ezáltal átláthatóbbá teheti a költségvetési folyamatot, és hozzájárulhat a szakmai fegyelem érvényre jutásához. Formabontó módon ezúton is szeretnék köszönetet mondani az Országgyűlésnek, hogy tavaly a sarkalatos törvények közül elsőként épp az új Számvevőszéki törvényt fogadta el. Ezzel ugyanis lehetővé tették, hogy kivételesen gyorsan életbe lépjen egy hatékony és eredményes munkát lehetővé tevő, nemzetközi szinten is követésre méltó szabályozás. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az idei zárszámadási jelentésünk mellékletek nélkül mindössze 120 oldalt tesz ki, azaz jóval rövidebb a ko-
rábbi éveknél megszokottnál - mondhatnám, harmada -, ami reményeink szerint segíti az önök munkáját azáltal, hogy törekedtünk egy olvasható, használható, a képviselők mindennapi munkájában is könnyen hasznosítható jelentés elkészítésére. Ez egy tudatos döntés eredménye. Meggyőződésünk, hogy jelentéseinket nem az oldalszám minősíti, hanem a megállapításainkat megalapozó munka mennyisége és minősége. De miután a múlt évben ez a vita lefolytatódott, ezért nyilván igyekeztünk ezt az igényt figyelembe venni. Márpedig ebben a tekintetben jelentős fejlődésen ment keresztül a Számvevőszék. Az idei zárszámadási jelentésünk ugyanis egy komoly, módszertani és munkaszervezési megújulás terméke. Az idén több területet ellenőriztünk, mint korábban, ellenőrzéseink mélyebbre ástak az eddig megszokottnál, erőforrásainkat pedig hatékonyabban használtuk fel. Komoly előrelépés, hogy növelni tudtuk az ellenőrzésünk lefedettségét. A számvevők a központi költségvetés bevételi főösszegének 96 százalékát, illetve kiadási főösszegének 91 százalékát ellenőrizték. A lefedettség mind a két viszonylatban nőtt 2010-hez képest. Idén 81 intézménynél végeztünk helyszíni ellenőrzést, ami több mint duplája az egy évvel ezelőttinek; minősítettünk 76 költségvetési beszámolót, valamint a költségvetés közvetlen kiadási és bevételi előirányzatait. Az Állami Számvevőszék stratégiai célja a költségvetési szervek teljes körű ellenőrzése. Fontos újdonság, hogy minősítettük a Belügyminisztérium 35 intézményének beszámolóját, így a teljes fejezetről véleményt tudtunk mondani. A zárszámadás vizsgálatához kapcsolódva hét külön ellenőrzés keretében elvégeztük további 13 költségvetési szerv beszámolójának a minősítését is, amely szintén hozzájárult a lefedettség bővítéséhez. Az idei volt az első év, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap beszámolóit szintén az Állami Számvevőszék auditálta, ahogy azt önök meghatározták. Az Egészségbiztosítási Alapnál az idei évre még érvényes könyvvizsgálói szerződés volt érvényben, így ezen a területen a könyvvizsgálat módszerének megfelelőségét és a jogszabályok betartását ellenőriztük. A zárszámadás ellenőrzéséhez kapcsolódva önálló jelentést készítettünk a belső kontrollrendszer, a belső ellenőrzés szabályszerűségével, valamint a költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatai tervezésével és évközi módosításaival kapcsolatban. Ezeket az ellenőrzéseket is a zárszámadás vizsgálatában részt vevő számvevők végezték, ami hatékony munkavégzést és sikeres létszámgazdálkodást jelentett. A vonatkozó jelentések nyilvánosak, és letölthetőek az ÁSZ honlapján.
2
Most pedig engedjék meg, hogy ismertessem a zárszámadási jelentésünk legfontosabb megállapításait. A zárszámadási jelentés mindenekelőtt a költségvetés végrehajtásának minőségéről, jogszabályoknak való megfelelőségéről szól. Értékelnünk kellett egyrészről, hogy a beszámolók és az elszámolások megbízható és valós képet adnak-e a vagyoni és a pénzügyi helyzetről. Meg kellett ítélnünk másfelől, hogy betartották-e a költségvetési törvény végrehajtása során a vonatkozó jogszabályokat. Arra is kitértünk, hogy időarányosan teljesültek-e a Széll Kálmán tervben és a Konvergencia Programban 2011re kitűzött célok, feladatok. Ellenőrzésünk fő konklúziója, hogy a beszámolók megbízhatósága jelentős javulást mutat a korábbi évekhez viszonyítva. Míg 2009-ben három, 2010-ben pedig kettő elutasító minősítést adott az Állami Számvevőszék, ezek száma 2011-re egy darabra csökkent. A korlátozó minősítések száma 2009-ben és 2010-ben tíz-tíz volt, ehhez képest a 2011. évi beszámoló közül csak egy kapott ilyen minősítést. Mindez különösen annak fényében jó eredmény, hogy az ellenőrzésünk lefedettsége javult, vagyis több beszámolóra volt rálátásunk. A beszámolók megbízhatósága első hallásra talán lényegtelen technikai kérdésnek tűnhet, de kiemelkedően fontos területről van szó, nem képzelhető el ugyanis az ország közpénzügyeinek rendbetétele anélkül, hogy tisztán látnánk a költségvetés pénzügyi helyzetével kapcsolatban. A közpénzügyek hatékonyabbá és eredményesebbé tételéhez elengedhetetlen, hogy a döntéshozók megbízható és valós képpel rendelkezzenek a költségvetés egészével, illetve alrendszereivel kapcsolatban. A 2011-es költségvetés végrehajtása pedig azt mutatja, hogy bár még van tennivaló, de megtettük az első lépéseket a helyes irányba. A nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi előirányzatai közül korlátozó minősítéssel a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, valamint a lakástámogatásokat láttuk el. A Nemzeti Földalap korlátozó minősítését a belső kontrollok hiányosságai, a nyilvántartások nem elégséges megbízhatósága, a belső szervezeti és működési hiányosságok indokolták. A lakástámogatásokkal kapcsolatban a korábbi évekhez hasonlóan idén is egyes támogatási szerződések hiánya jelentette a problémát a pénzintézetekkel. Fontos előrelépés, hogy a szerződéseket 2011 novemberében végül megkötötte a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kincstár az érintett hitelintézetekkel, így erre a hiányosságra reményeink szerint a to-
3
vábbiakban nem kell majd felhívnunk a figyelmet. Ez több éve ismétlődő probléma megoldását jelenti. Ellenőrzésünk során kiemelt figyelmet fordítottunk az uniós támogatások felhasználására, valamint a támogatásokat kezelő szervezet működési kontrolljaira, ugyanis már a korábbi évektől negatív tendencia állapítható meg mind a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mind a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámolók minősítésében. Elutasító véleményt az uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról készült összesített beszámolóról adtunk. A megállapított hibák a számvitel területére, valamint az informatikai rendszerekkel kapcsolatos belső kontrollok rendszerhibáira voltak visszavezethetőek. A 2011-es évben feltárt hibák egy részét az Állami Számvevőszék már korábban, ellenőrzései során is megállapította, és ezek gyökere meszszebbre nyúlik vissza. Korlátozó záradékkal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011. évi beszámolóját láttuk el. Az itt megállapított hibák is mindenekelőtt a belső kontrollok nem megfelelő kiépítéséből adódtak. Az elkülönített állami pénzalapok és az Egészségbiztosítási Alap beszámolóit a könyvvizsgálók, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap konszolidált beszámolóját az Állami Számvevőszék látta el elfogadó véleménnyel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési beszámolójára 407 millió forint értékű utalvány téves elszámolása miatt korlátozó véleményt adtunk. A működési és az ellátási beszámolók ellenőrzése során feltárt hibák és hiányosságok miatt az alap konszolidált beszámolójához figyelemfelhívó megjelölést fűztünk; a Munkaerő-piaci Alap és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap esetében a belső ellenőrzés nem működött megfelelően. A zárszámadási ellenőrzés keretében - a beszámolók minősítésén túl - az Állami Számvevőszék áttekintette az adott év költségvetésének végrehajtási folyamatát is. Megállapítottuk, hogy 2011-ben a kormány élt azzal a széles körű felhatalmazással, amit az államháztartásról szóló törvény biztosított a gazdasági és politikai célok megvalósításához. Ennek jegyében a költségvetési törvényt többször módosították, a központi költségvetési hiány előirányzata 1577,2 milliárd forintra módosult, és a tényleges deficit végül 1741,6 milliárd forint lett. A hiány alakulását jelentős mértékben a központi költségvetés egyszeri kiadási tételei befolyásolták, azaz a MOL részvények vásárlása, az Európai Bíróság év végi ítélete miatti áfa visszatérítés, valamint az önkormányzati alrendszertől és a MÁV Zrt.-től átvállalt hitelek. A pénzforgalmi szemléletben és az egyszeri kiadási tételek kiszűrésével számított hiány a bruttó hazai
4
termék 2,6 százaléka volt, az európai uniós metodika szerint kalkulált egyenleg 4,3 százalékos többletet mutatott. A központi költségvetés bruttó adósságállománya 20 955,5 milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta a 2010-es értékhez képest tehát 0,3 százalékponttal csökkent. Az államadósság alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a devizaadósság árfolyamvesztesége, amit azonban kompenzált a magánnyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők állampapírjainak bevonása. Az adósság komoly államháztartási, finanszírozási és nemzetgazdasági kockázatot hordoz, ezért örömteli minden olyan esztendő, amikor lazítani tudunk azon a bilincsen, amit a külső eladósodottság jelent. A 2011-es év minden nehézsége ellenére ilyen volt, és reményeink szerint fontos mérföldkövet jelent majd az adósság alaptörvényben rögzített csökkentése felé vezető úton. Ugyanakkor szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy a még mindig magas államadósság a következő évek mozgásterét továbbra is fájdalmasan szűkre szabja. Az Állami Számvevőszék augusztusban hozta nyilvánosságra az államadósság alakulásával foglalkozó jelentését, amelyben rámutattunk, hogy 2006 és 2011 között igen jelentős mértékben, 8190 milliárd forinttal nőtt az adósságunk. Kiemelkedően nagy eladósodást hozott a 2006-os és a 2008-as év. Az előbbinél a csaknem 2000 milliárd forintos költségvetési hiány, az utóbbinál pedig a Nemzetközi Valutaalaptól lehívott első, több mint 1561 milliárd forintos hitelrészlet devizabetétként való elhelyezése miatt ugrott meg az adósságmutató. Különösen aggasztó, hogy magas a külföldiek felé fennálló kötelezettség aránya, illetve alacsony az adósság hátralévő, rövidebb futamideje. Így az idén 4000 milliárd forintot kellett, illetve kell törlesztenünk, 2013-ban és 2014-ben pedig évente 3000-3000 milliárd forintot. Ezek az összegek mind hiányoznak a fejlesztések és a beruházások területéről, az adósság tehát még most is komolyan hátráltatja a magyar gazdaság felívelő pályára állását, így további csökkentése nemzetgazdasági érdek. Tisztelt Ház! A zárszámadás a költségvetés tervezésének, illetve ahhoz kapcsolódóan az Állami Számvevőszék költségvetési véleményének is egyfajta kontrollja. A költségvetés teljesülése tükröt tart nemcsak a tervezők, hanem a számvevők elé is, kiderül, hogy valósággá váltak-e azok a veszélyek, amelyeket a Számvevőszék a tervezési időszakban nevesített ebben az esetben még 2010 őszén. A mostani ellenőrzésünk tapasztalatai alapján az Állami Számvevőszék adókkal kapcsolatban tett megállapításai 98,7 százalékban igazolódtak. Szinte kivétel nélkül elmaradás volt azoknál az adónemeknél, 5
amelyeket a tervezéskor kockázatosnak minősítettünk. Az eredeti költségvetési tervezetnél kevesebb lett a bevétel a társasági adóból, a hitelintézeti járadékból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból és az illetékbevételből is. Immár tényszámokkal is igazolható tehát, hogy jobb minőségű lett volna a 2011-es költségvetés tervezete, ha figyelembe veszik a Számvevőszék felvetéseit, figyelmeztetéseit. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy megtört egy évek óta tartó negatív tendencia, és tavaly csökkent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt hátralékok állománya. A 2011. év végi 2268,2 milliárd forint hátralék 3,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez azért is különösen üdvözlendő az Állami Számvevőszék szempontjából, mert egy évvel ezelőtt épp a Számvevőszék hívta fel a figyelmet a magas hátralékállományra, illetve arra, hogy ebből adódóan az adóhatósági munka hatékonyabbá tételével érdemben javítható az államháztartás helyzete. A felülről nyitott kiadási tételekre évek óta kiemelt figyelmet fordítunk. Ezek az előirányzatok azért kockázatosak, mert a tényleges kiadási összeg módosítása nélkül eltérhet az előirányzattól. Ez azt jelenti, hogy szinte észrevétlenül elszállhat a hiány. Jó hír, hogy 2011-ben a tervezettnél 7,6 százalékkal kevesebb volt ezeken a sorokon a kiadás, azaz a kockázat végül is nem vált valóssággá. Ezek a tételek ezzel együtt természetesen továbbra is kockázatosak, így az Állami Számvevőszék a jövőben is fel fogja emelni szavát, ha ezek az előirányzatok túl nagy részarányt képviselnek, és ezzel veszélyeztetik a költségvetési célok teljesülését. Különös figyelmet fordítottunk az idei jelentésünkben a költségvetésben megjelenő európai uniós forrásokra. Ezek a tételek egyrészről szinte az egyetlen központi fejlesztési forrást jelentik ma Magyarországon, másrészről pedig rejtett kockázatokat is hordoznak. Az utóbbit támasztották alá az Állami Számvevőszék önkormányzati jelentései, amelyek szerint a nem megfelelően felhasznált és nem körültekintően lehívott uniós pénzekhez kötődő fokozott önerőigény növelte a pénzügyi kitettséget. Ezért is vallom és hangsúlyozom minden fórumon az Állami Számvevőszék elnökeként, hogy nem elkölteni, hanem befektetni kell ezeket a pénzeket. Egyértelműen gondot jelent ezzel együtt, hogy jelentős lemaradásban van az ország az uniós pénzek felhasználásában, miközben a 2007-13-as uniós költségvetési időszak a végéhez közeledik. A kötelezettségvállalások 2011 végéig összesen 5415,9 milliárd forintot tettek ki, ami a rendelkezésre álló több mint 8000 milliárd forintnak mindössze kétharmada. Még rosszabb a helyzet a kifizetéseknél, amelyek 2322,9 milliárd forintot értek el; ez a teljes keret mindössze 28,3 százaléka. Az időarányos lemaradás miatt úgy ítéljük meg, hogy több operatív program esetében magas a forrásvesztés kockázata. Az elkövetkező bő egy évet 6
tehát arra lenne fontos felhasználni, hogy Magyarország okos, jól kidolgozott és megalapozott projektekkel a lehető legtöbbet leköthesse ezekből a forrásokból, majd pedig felhasználjon. Jótékony hatással volt az államháztartás 2011-es helyzetére, hogy az elkülönített állami pénzalapok 69,2 milliárd forint többlettel zártak, miközben a tervekben csak 14,6 milliárd forint szufficit szerepelt. Ennek elsődleges oka az egyes alapoknál végrehajtott zárolás volt. A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap hiánya 83,6 milliárd forint volt. Ez szinte teljes egészében az Egészségbiztosítási Alaphoz kötődött, a nyugdíjkassza ugyanis a magán nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon értékesítéséből származó 363,4 milliárd forint bevétel miatt egyensúlyba került. Ez jelentős és pozitív változás a korábbi évekhez képest, amikor a folyó költségvetésből kellett évi több százmilliárd forintot az aktuális nyugdíjak kifizetésére fordítani. Ellenőrzésünkben kitértünk a 2011 márciusában meghirdetett Széll Kálmán terv alapján végrehajtott intézkedésekre is. Ezek nagy része ugyan a 2012-es költségvetésre lesz hatással, de voltak olyan lépések is, amelyek már a 2011-es büdzsén is nyomot hagytak. Ilyen volt például, hogy a táppénzkiadások a kitűzött 3 milliárd forint helyett 14 milliárd forinttal csökkentek, a rokkantsághoz kapcsolódó ellátási rendszer átalakításától várt megtakarításoknak azonban csupán egy része valósult meg a múlt évben, a tervezett 12 milliárd helyett 2,2 milliárd forint volt a megtakarítás. A 2012. január 1-jéig határidős 20 programból 14-et teljes körűen, 3-at részben hajtottak végre. A 2011. december 31-ei vagy azt követő határidőkhöz kapcsolódó programok előkészítő munkálatait megtették. Az új, fenntartható nyugdíjrendszer kialakítása érdekében 2011-ben számos intézkedés történt, ezek hatása 2012-től érvényesülhet. Ebből a szempontból a legfontosabb a profiltisztítás megalapozása volt. Eszerint a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetéséből 2012. január 1-jétől csak a korhatár feletti ellátások finanszírozása történik. Az ezen a körön kívüli ellátások átalakultak, illetve átkerültek az Egészségbiztosítási Alaphoz, illetve a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alaphoz. Megállapítottuk ugyanakkor, hogy a rokkantsági nyugdíjak rendszerének felülvizsgálata, valamint a közösségi közlekedés átalakítására vonatkozó intézkedések megtétele csúszásban van. Évek óta visszatérő probléma, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően használja fel a kormány a rendkívüli kormányzati tartalékot. Ez 2011-ben is így történt, 19,5 milliárd forint átcsoportosítása ugyanis előre valószínűsíthető és tervezhető célokat szolgált, vagyis ellentétes volt a törvényi rendelkezéssel. Itt újra fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy kö-
7
rültekintőbb tervezéssel, a zárolások előrelátóbb meghatározásával a tartalékok jogszabálytól eltérő felhasználása elkerülhető lett volna. Az Állami Számvevőszék évek óta rámutat az évközi zárolások, tartalékképzések, maradványtartási kötelezettségek rossz gyakorlatára is. Tavaly a kormány az államháztartási egyensúly megteremtése érdekében 214,2 milliárd forintot zárolt, emellett beszerzési és szerződéskötési tilalmat rendelt el, befizetési, tartalékképzési kötelezettséget írt elő, és a jóváhagyott kiadások egy részét sem engedte elkölteni. A zárolt összegeket véglegesen elvonták, a képzett tartalékok felhasználását pedig az Országgyűlés nem engedélyezte. A zárolások legnagyobb mértékben az intézményi kört érintették, ami tovább súlyosbította a magas tartozásállománnyal rendelkező intézmények gazdálkodását. Kétségtelen, hogy a beszerzési és szerződéskötési tilalom kiadási megtakarítást jelentett az adott évben, de ennek is megvolt az ára, hiszen az eszközök pótlása elmaradt, amit majd később kell megtenni. Így hosszabb távon fel kell arra készülni, hogy ezek a kiadási tételek jelentkezni fognak, mégpedig nagyobb mértékben. Az adóbevételek behajtását szintén ellenőriztük. A behajthatatlanná nyilvánítás, a fizetési kedvezmények és az adótúlfizetések belső kontrolljaival kapcsolatban találtunk hibákat, de ezek a megbízhatóságot nem befolyásolták. Megállapítottuk, hogy az állami adóhatóság és a pénzügyőrség szervezeti egyesítése ellenére nem történt még meg akkor a két szervezet folyószámláinak összevonása, ami rontotta a hátralékbehajtás hatékonyságát. Tisztelt Országgyűlés! Ellenőrzésünk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, mi lett az egy évvel ezelőtt tett javaslataink utóélete. Fontos és előremutató változás volt, hogy a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi és formai követelményeit törvényi szinten rendezték. Ez is évek óta kért és jelzett probléma volt. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból nyújtott támogatásoknál előírták az átcsoportosítási, elszámolási és visszatérítési kötelezettséget. Azt is fontos előrelépésnek tekintjük, hogy amint már említettem, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kincstár megkötötte az érintett hitelintézetekkel a lakástámogatásokkal kapcsolatos szerződéseket. Nem hasznosult ugyanakkor az uniós elszámolásokkal kapcsolatos javaslataink egy része, a szabálytalansági eljárások kivizsgálási ideje alatt a kifizetések felfüggesztése nem vált kötelezővé. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által négy egyetem részére, az operatív programok terhére finanszírozott önerő támogatást az egyetemek nem pótolták vissza. Javaslataink nem hasznosultak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó hírrendszerre, a rendeletalkotási határidők betartására, valamint a köz8
ponti illetményfejlesztési rendszerben a beszámolók javítására vonatkozóan. Ezekkel kapcsolatban figyelemfelhívó levelet írtam az érintett intézmények vezetőinek. Idei jelentésünk szembetűnő újítása, hogy célzott, strukturált és öszszevont javaslatokat tartalmaz. Ez azért fontos, mert úgy véljük, hogy a problémákat komplexen, rendszerszerűen megközelítve van lehetőség valódi és tartalmas változtatásokra, javításokra. Jelentésünkben összesen hat javaslatot fogalmaztunk meg. Az államháztartásért felelős miniszternek a fejezetek évközi többletigényének és a költségvetési tartalékok felhasználásának összehangolását javasoltuk. Az állami vagyonnal kapcsolatban a vidékfejlesztési miniszternek szóló javaslatunk a Nemzeti Földalap zárt szerződés nyilvántartási rendszerének kialakítását célozta meg. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének megfogalmazott javaslatunk lényege, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról egyetlen, főkönyvi kivonattal és leltárral szabályszerűen alátámasztott beszámolót készíttessen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének az adóbeszedéssel kapcsolatos két javaslatunk az informatikai alkalmazások biztonsági szintjeinek meghatározására, illetve az adóhátralékok behajthatatlanná nyilvánítása belső kontrolljának megfelelő kialakítására vonatkozik. A nemzetgazdasági miniszternek címzett, ugyancsak az adóbevételekkel kapcsolatos javaslatunk az eljárási illetékek mértékének és beszedési költségének összhangba hozására irányul. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amely ellenőrzési tapasztalataival segíti a jól működő állam kiépítését. A zárszámadás ellenőrzése során munkánk végső célja annak elősegítése, hogy az Országgyűlés megalapozott döntést hozhasson a zárszámadási törvényről. Ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló parlamenti vitában az előző év gazdálkodása felelősen lezárható legyen. Bízom benne, hogy a 2011-es zárszámadás parlamenti vitájában eredményesen tudják hasznosítani jelentésünket, amit az önök felelősségteljes munkájának segítése és támogatása érdekében nyújtottunk be a tisztelt Háznak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.”
9
