Lepsényi Kinga. Az Európai Duna Régió Stratégia alkalmazása Baja turizmusfejlesztésében

Lepsényi Kinga Az Európai Duna Régió Stratégia alkalmazása Baja turizmusfejlesztésében Konzulens: Dr. Huszti Zsolt főiskolai docens

1. Bevezetés A Duna Európa egyik meghatározó eleme, nagy szerepet játszott mind a kultúra, mind a gazdaság, mind pedig a természeti kép kialakulásában. A Duna-térség 800.000 km2-t és csaknem 100 millió lakost ölel magába. E makrorégió sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás. Meghatározó szerepe ellenére nincsenek maximálisan kihasználva a Dunai makrorégió adottságai. 2011 első félévében Magyarország fogja betölteni az EU soros elnökségi tisztjét, mely során az egyik fő feladat az Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) elfogadása. Dolgozatomban egyrészt vizsgálom az EDRS „elődjét”, a Balti-tengeri Stratégiát turisztikai szempontból, melynek gondolata 2004-ben fogalmazódott meg Lengyelország, Litvánia, Észtország és Lettország uniós csatlakozásával. A stratégia 2010 júniusa óta konkrét projektekkel segíti a Balti térség fejlődését. Ez az Európai Unió első, példaértékű makroregionális stratégiája. Másrészt vizsgálom az EDRS-t Magyarország hozzájárulása alapján, valamint összefoglalom a turizmussal kapcsolatos projekteket, melyek többsége már meglévő, működő programokon alapul. Végül, de nem utolsó sorban foglalkozok Baja turizmusával, mely az adottságokhoz képest csak csekély mértékben van jelen. A város és környéke bővelkedik mind természeti – Duna, Gemenc, termálvíz stb. –, mind kulturális – néprajzi örökségek, vallási örökségek stb. – értékekben, melyek nincsenek megfelelő módon kihasználva. Mivel a családom már több generáció óta él ebben a Dél-Alföldön fekvő, Duna menti városban, így feladatomnak tartom, hogy foglalkozzak a város helyzetével és a lehetőségeimhez mérten segítsem a fejlődését. Így fejlesztési javaslatokat adok a turizmus fellendítése, valamint a térségben megfigyelhető szezonalitás csökkentése érdekében úgy, hogy ezek mind igazodjanak az EDRS projektjeihez. Dolgozatom célja, hogy a Balti-tengeri stratégia és az EDRS segítségével Baján és környékén egy vonzó, ismert turisztikai Duna-márka jöjjön létre, mely kidolgozását a megfelelő szakmai megfontolások, a valós keresleti igények, a lakosság támogatása, a kortárs szellemiség, a fenntarthatóság és végül, de nem utolsó sorban a minőség vezérlik.

2. A Balti-tengeri Stratégia 2004-ben a lengyel, észt, lett és litván Európai Uniós csatlakozás során egyértelművé vált, hogy a Balti-tengert érintő komoly problémákra sürgősen valamilyen megoldást kell találni. Így 2006 végén az Európai Parlament egy jelentést tett közzé, miszerint az Európai Bizottság hozzon létre egy makroregionális uniós stratégiát a balti-tengeri régióra vonatkozóan legkésőbb 2009 júniusáig. A Balti-tengeri Stratégiát a Bizottság 2010. június 10-én fogadta el, aminek legfőbb célja egy hatékonyabb együttműködés a balti államok között. A stratégia négy fő pillérén belül 15 prioritási területet fogalmaztak meg, melyek mindegyikéért legalább egy tagállam felelős. A Balti-tengert határoló kilenc ország közül nyolc – Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Dánia - már az Európai Unió tagja, a kilencedik pedig Oroszország.

1. ábra: Balti-tengeri régió programterület (Forrás:Panorama Inforegio) Ezeknek mind megvannak a saját problémái és prioritásai, ugyanakkor ezek közül számos olyan probléma felmerül, ami mindegyiket nagy mértékben érinti. Ilyen például, hogy mivel a Balti-tenger egy kereskedelmi főútvonal, a sok szennyezés miatt a víz minősége és biológiai sokszínűsége folyamatosan romlik. Továbbá, hogy a háztartások és az ipar olyan nagy mennyiségű nitrátot és foszfátot bocsát a tengerbe, hogy ez túlzott eutrofizációt idéz elő, amely a vizet oxigénhiányossá teszi. Ez sajnos nagyon súlyosan károsítja a víz minőségét, mivel a vizet ezáltal egy zöld, bűzölgő nyálkává alakítja, amit a tenger leghamarabb 30 év alatt tud kiheverni. További megoldandó problémát jelent a Balti-térség hiányos közlekedési hálózata, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái. A Balti-tengeri Stratégia egy közleményből és egy cselekvési tervből áll, melyet kiegészít 80 zászlóshajó projekt. A stratégia négy fő pillér köré szerveződik: a régiót – környezetileg fenntarthatóvá, – gazdaságilag virágzóvá, 1

– könnyen megközelíthetővé és vonzóvá, valamint – biztonságossá kell tenni. Ezt a stratégiát az Európai Unió mintaértékűvé kívánja tenni, mivel ez az első EU-s makrorégiós stratégia, amely ennyire átfogó. Ezáltal az EU példaként hasznosíthatná a helyes gyakorlatokat más regionális együttműködésekkel kapcsolatban is, mint például a Duna Stratégia. A Bizottság intenzív konzultációs folyamatai révén számos kérdés letisztázódott a stratégiával kapcsolatosan. Az első megállapítás, hogy nem kellenek új intézmények, amelyek még több adminisztrációs terhet jelentenének. Továbbá, hogy a stratégiának nem elméletinek, hanem a gyakorlatban is alkalmazhatónak kell lennie. Végül, koordinálva a cselekvési tervet, a Bizottság belépne, mint független ellenőrző szerv. Mivel a Stratégia többnyire már létező koncepciókon alapul, így a finanszírozáshoz a már meglévő forrásokat vennék igénybe, ezek elsősorban a strukturális alapok – melyek 2007 és 2013 között 55 milliárd Eurót jelentenek –, a balti államok saját forrásai és magánforrások, illetve a pénzintézetek forrásai. A stratégia projektjeit úgy határozták meg, hogy a tagállamok egyéni céljait figyelembe vegyék. Így a lehető legtöbb szempont szerint készültek el az intézkedések sorozatai. Továbbá, mivel az egyes országok prioritásai nem azonosak, így a különböző területek koordinálásáért a leginkább érintett államok közül legalább egy a felelős. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a megközelítés ne szelektív, hanem strukturált legyen. A projektek megvalósítását határidőhöz kötötték, ezzel is biztosítva a folyamatos cselekvést. A turizmus témájával a III. Pillérben foglalkoznak, melynek lényege, hogy a baltitengeri térség könnyen megközelíthető és vonzó legyen. Ezen belül három prioritási terület került meghatározásra: – „Az energiapiacok hozzáférhetőségének, hatékonyságának és biztonságának javítása”, melyet Lettország és Dánia koordinál, ezen belül három intézkedést hoztak; – „A belső és külső közlekedési kapcsolatok javítása” Litvánia és Svédország vezetésével; – „A balti-tengeri régió vonzerejének fenntartása és megerősítése elsősorban az oktatás, az idegenforgalom és az egészségügy segítségével”, melyet három fő részre osztva az idegenforgalommal Németország – ezen belül is MecklenburgVorpommern –, az egészségüggyel az Északi Dimenzió Közegészségügyi Partnersége, az oktatással Németország foglalkozik. Az idegenforgalom, bár nem ez a legfőbb problémája a balti-tengeri térségnek, jelentős mértékben hozzájárul a régió fejlődéséhez. Az életminőség igen szorosan kapcsolódik az iskolázottsághoz, mivel ezáltal jobban megvédhetőek a kulturális örökségek, a festői vidéki, parti és városi tájképek, valamint a nyitott társadalmak. A turisztikai és kulturális vállalkozások is egy hatékonyabb regionális fejlődést idéznek elő. Egy régió értéke elsősorban a humán erőforráson alapul, így az egészséges lakosság a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele. Ezért a kultúrába, oktatásba, egészségügybe és az ezekhez kapcsolódó iparágakba való stratégiai befektetések egy dinamikus és kreatív társadalomhoz vezetnek. A prioritási terület tehát az életminőség fenntartása és javítása a balti-tengeri régióban, annak érdekében, hogy a már erőteljes társadalom energiát akarjon befektetni a saját régiójának fejlesztésébe. Másként a lényeg, hogy turistákat, befektetőket, kutatókat, vállalkozókat stb. vonzzanak a balti-tengeri régióba, ezzel is új humán- és pénzügyi tőkét hozva a területre. A legnagyobb problémát a régióban a demográfiai 2

különbségek, bizonyos területeken a szolgáltatások hiánya, a fiatal képzett emberek kiáramlása a területről, illetve az egészségügyben tapasztalható óriási regionális különbségek jelentik. A problémákat csak úgy, mint a lehetőségeket a balti-tengeri régióban együtt kellene kezelni, mert a különböző területek szorosan összefüggnek egymással. Ha az egészségügyben tapasztalt különbségek redukálhatók, akkor egyrészt kapunk egy egészségesebb, boldogabb, elégedettebb társadalmat, másrészt racionalizálni lehet az egészségügyi rendszer kiadásait. A kiegyensúlyozott társadalom által a turizmus szektor sokat profitálhat a fejlődésből, továbbá a racionalizált egészségügyben megtakarított forrásokat fel lehet használni a turizmusban. A Balti-tengeri Stratégia döntéshozói felismerték azt a tényt, hogy a turizmus döntő tényezőként van jelen a balti tengeri régió vonzerejének fenntartásában és újra megerősödésében. Így két együttműködési intézkedést határoztak meg. I. Együttműködési intézkedés: „Kiemelni és optimalizálni a fenntartható turizmus lehetőségét” a balti-tengeri régióban egy környezetbarát turizmus stratégia létrehozásával a balti-tengeri régió szintjén, beleértve Oroszországot is. Ennek a stratégiának tartalmaznia kell a követelmények, a különböző régiókban jelentkező hasonló projektek fejlesztése, a régió közös marketingje és a projektekben való együttműködés összehangolását. II. Együttműködési intézkedés: „Összegyűjteni a turisztikai szektor és a turisztikai oktatás szerveit és hálózatot létrehozni ezekből.” Az intézkedés alapjául az I. Balti-tengeri Turizmus Fórum szolgál, melyet 2008. október 2-án rendeztek Rostockban. A rendezvényen 40 képviselő volt jelen a balti térség országaiból és régióiból azzal a céllal, hogy a többi érintettel lehetőséget kapjanak a közös cselekvésre. Az együttműködés folytatásaként 2009. szeptember 24-25-én megrendezték a II. Balti-tengeri Turizmus Fórumot a Litván fővárosban, Vilniusban. A Fórum eredményeként megszületett a Vilnius Nyilatkozat, melynek fő célja egy egységes „Balti-tenger” márka kialakítása. A hálózat hosszú távú célja pedig az, hogy a balti-tengeri régió mintegy ellenpólusaként szerepeljen a mediterrán térségnek. Habár a balti térségi turizmus gyorsabban fejlődött, mint a mediterránumi, itt még mindig négyszer annyi a vendégéjszakák száma évente (530 millió vendégéjszaka/év). A vilniusi konferencia eredményeként létrejött nyilatkozatban továbbá a felek megegyeztek, hogy további együttműködést szorgalmaznak a következő hat jövőbeli területen: – közös piackutatási koncepció, – az új nemzetközi piacok fejlesztése, – az infrastruktúra fejlesztése, – a balti-tengeri régiós termékek és szolgáltatások fejlesztése, – közös reklámozási és értékesítési tevékenység, – közös internetes platform. További lényeges eredménye a fórumnak, hogy döntés született az évente, különböző helyszínen megrendezendő Balti-tengeri Turizmus Fórumról. A következő konferenciát 2010. november 4-5-én tartják a nyugat Oroszországban fekvő Kaliningradban. A III. Fórum célja továbbra is a hatékony együttműködés és egy erős „Balti-tenger” márka kialakítása. 2.1. Zászlóshajó Projektek Mivel szükség van konkrét, gyakorlati projektekre is, megjelentek az úgynevezett zászlóshajó projektek, melyekre példaként tekintenek a további konkrét programokhoz. A turizmus témakörében három ilyen zászlóshajó projekt született és egy, ami közvetetten 3

érinti a témát. Ugyan úgy, mint a prioritási területeket, ezeket is egy-egy tagország koordinálja. 2.1.1. I. Zászlóshajó Projekt „A turisták vonzása a vidéki területekre, különösen a partmenti szakaszokra” közös fenntartható vidéki és partmenti turisztikai csomagok reklámozásával (pl. hegymászás, téli sportok, természetre alapozott turizmus), valamint vidéki és partmenti turisztikai beruházások tervezésében való együttműködéssel. A legnagyobb hangsúlyt a tudás, a tapasztalatok, a szakértelem és a jó gyakorlatok cseréjére fektették, azzal kapcsolatosan, hogy fenntarthatóan fejlesszék a vidéki és tengerparti területeket, illetve, hogy biztosítsák ezek megfelelő elérhetőségét. Ennek érdekében először is kiépítik a partnerek hálózatát, ahol mind a privát, mind az állami szektorban tevékenykedő kutatók, vállalkozások és üzemeltetők jelen vannak az egész balti térségből. A hálózat ki fog dolgozni egy útmutatót a jövőbeli fejlesztések megkönnyítése érdekében. A fejlesztések azon alapulnak, hogy fel kell ismerni az egyes régiók erősségeit és tematikussá kell tenni ezeket, valamint, hogy partnerség jöjjön létre a turizmus egyes szereplői között. A projekt a következő részekből áll: – Partnerségi hálózat kiépítése – A vállalkozások hálózatának feltérképezése – Egy nemzetközi Mentor Program előkészítése, mely segítségül szolgálna a többi vállalkozás számára a fenntartható turizmus tervezésében, a beruházásban és a menedzsmentben – A személyszállító hajók kikötőinek fejlesztése regionális szolgáltató központokká – A termékek és szolgáltatások fejlesztési irányainak meghatározása a fogyasztói igények alapján. A projektért felelős Dél-nyugat Finnország Regionális Tanácsa, a Turku Touringgal együttműködve. 2.1.2. II. Zászlóshajó Projekt „A kulturális örökség és az egyedülálló tájképek promóciója” a célterületek érdekeltségeinek feltérképezése által a kulturális örökség elemeinek megőrzése és rehabilitálása érdekében. A projekthez nagyban hozzájárul az Agora 2.0 projekt, melynek célpontjában az örökségturizmus áll. Ez a projekt, mely a Balti-tengeri Régiós Program 2007-2013 felhívására készült el, hozzájárul az örökségek fenntartható felhasználásának megteremtéséhez, ezzel is előnyökhöz juttatva a turisztikai fejlesztéseket, a regionális üzleti fejlesztéseket valamint az örökség megőrzésére tett kísérleteket. A projekt által együttműködés jön létre a hatóságok, a turisztikai szakemberek, a vállalkozások, a tudományos intézetek és a zöld illetve kulturális szervezetek között. Ehhez nagyban hozzájárul például a BASTIS – Balti-tengeri Örökségturizmus Információs Szerviz (Baltic Sea Heritage Tourism Information Service), ami tartalmazza a már létező illetve a létrejövő piaci adatokat, ezzel is megvédve a turisztikai kis-és középvállalkozásokat, mert így releváns piaci információkhoz juthatnak. Továbbá a partnerek a további együttműködés céljából létrehoznak egy internet alapú adatbázist a természeti és kulturális örökségekről, beleértve a „Balti-tengeri régió 6 csodáját” is. Ezáltal kívánnak létrehozni egy egységes régiót, amely megteremti a balti-tengeri identitástudatot. A projekt felelőse Marshal Office, Wojwodship Pomorskie. 4

2.1.3. III. Zászlóshajó Projekt „Stratégiák kialakítása a fenntartható turizmusért” már létező információforrások alapján, mint például a YEPAT adatbázis vagy a Nordic Culture Point. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a természeti, kulturális és történelmi örökségek megközelíthetősége javuljon. A fókuszban továbbra is a fenntartható turizmus fejlesztése és támogatása áll, különös tekintettel a vidéki területekre, valamint a természeti és kulturális örökségek megközelíthetőségének és hasznosításának javítására. A másik fő célja a projektnek, hogy növelje a Balti-tengeri Régió identitástudatot. A projekt megvalósítása érdekében létre kell hozni: – munkacsoportokat a természeti és kulturális örökségek fenntartható használata érdekében – kreatív workshopokat az innovatív fenntartható turisztikai termékfejlesztésre – empirikus tanulmányokat a látogatók örökségről alkotott képeiről. Számos már létező program összekapcsolódott a projekttel, úgy mint az EcoRegion, Parks&Benefits, AGORA 2.0 vagy a Baltic Green Belt. EcoRegion: ez a projekt összegyűjti a jó gyakorlatokat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatosan és ezeket a nyilvánosság elé tárja egy ingyenesen elérhető adatbázis segítségével. Továbbá segítséget nyújt a már meglévő tudás, módszerek és tapasztalatok hasznosításában. Parks&Benefits: a projekt lényege, hogy bemutassa és megerősítse a fenntartható természet turizmust a Balti-tengeri Régióban, valamint hogy kommunikáció révén tudassa a védett parkokkal és környezetükkel a kölcsönös előnyöket a regionális fejlesztések és a fenntartható természeti fejlesztések között. A projekt létre kíván hozni egy hálózatot a hivatalosan is védetté nyilvánított parkokról („EUROPARC” besorolás), egy Balti-tengeri Régió specifikus természet turizmus identitást, valamint fejlett és innovatív természet turisztikai termékeket. Eddig a Balti-tengeri Régió országaiból nyolc vesz részt ebben a projektben. AGORA 2.0: megoldásokat keres és kínál az örökségek fenntartható felhasználásához Baltic Green Belt: a Nemzetközi Ökoturizmus Társaság meghatározása alapján az ökoturizmus „a fenntartható turizmus egy módja, mely felelősségteljes utazást jelent a természeti területekre, amely megőrzi a környezetet és hozzájárul a helyi lakosság jólétének javulásához”.Ez az eszmény jelenik meg a Balti Zöld Övezeten belül, mely a délkeleti és keleti részeit érinti a Baltikumnak. Ez a terület a rendszerváltás előtt a Vasfüggöny mentén helyezkedett el, ami jól megőrizte a természeti és kulturális örökségeket, így a projekt célja többek között, hogy ezeken a területeken gazdaságilag és ökológiailag fenntartható vidéket hozzon létre. A projektért felelős a németországi Greifswald Egyetem. 2.1.4. IV. Zászlóshajó Projekt „Környezetileg fenntartható kompok és tengerjáró hajók telepítésének elősegítése a Baltitengeren” a tengeri szolgáltató vállalatok közelebb hozásával az utasokhoz. Ezidáig ennek a projektnek még nincs vezető partnere.

5

2.2. Kapcsolódó más projektek A turizmussal kapcsolatos prioritási területet számos más projekt is támogatja. 2.2.1. GoVeSa LINK „Gotland-Ventspils-Saaremaa összekapcsolása egy fenntartható fejlődés érdekében.” Gotland, Ventspils és Saaremaa szigete kiemelt turisztikai attrakciókban bővelkedik, mégis nehéz ezeknek a régióknak az elérése. A projekt ezért támogatja a megalapítását egy életképes közlekedési összeköttetésnek a három régió között és a már meglévő közlekedési feltételeket is javítani próbálja. Továbbá a projekt meg kívánja szólítani a szervezeteket és a vállalkozókat workshopok, képzések és tanulmányutak által. 2.2.2. SHIPWHER „Hajóroncs örökség: digitalizálni és elérhetővé tenni a tengeri történelmi örökségeket”. A hajóroncsok részét képezik a nemzetközi kulturális örökségeknek, így fontos ezeknek a megőrzése és védelme. A projekt ezt a víz alatti kulturális kincset nemzetközi szintre kívánja emelni, azáltal, hogy egy internet-alapú adatbázist hoz létre, ami segítségül szolgála a búvároknak vagy akár az egyszerű turistának, hogy képet kapjanak a hajóroncsokról A projekt továbbá szemináriumokat szervez, könyveket publikál és szervezett hajó túrákat kezdeményez annak érdekében, hogy a tengeri örökségek egy tágabb közönséghez is eljussanak. 2.2.3. CulturalTourism2011 „A kulturális turizmus fejlesztése egy közös hálózattal a 2011-es Európa Kulturális Fővárosaiban.” 2011-ben két Balti-tengeri város is Európa Kulturális Fővárosa lesz: Turku és Tallinn, ami által egy egységes regionális imázs építhető fel. Turku és Tallinn egy nagyon erős egységet alkothatnak, ráadásul egy határon átívelő együttműködés a siker kulcsa lehet. A cél az, hogy a két város kooperációjával egy érdekes, első osztályú turisztikai desztináció jöjjön létre, továbbá, hogy a közös munka segítségével emelkedjen a külföldi turisták száma Turkuban és Tallinnban, valamint, hogy vonzó és érdekes termékkombinációval tudjon belépni a két régió az európai piacra. 2.2.4. InFAcTo „Nemzetközi étel és aktív turizmus”. A projekt arra sarkallja a kis-és középvállalkozásokat, hogy az autentikus ételeket vonják be a turisztikai tevékenységekbe és szolgáltatásokba, a nemzetközi turista szám növelése érdekében. Piaci elemzésekkel megalapozzák a későbbi termék-és szolgáltatásfejlesztéseket. A vállalkozók képzésekben és benchmarking utakon vehetnek részt.

6

2.2.5. DEVEPARK „Fenntartható történeti parkok menedzsmentje és fejlesztése Finnországban és Észtországban.” Habár mind Finnországban, mind Észtországban számos jelentős történeti park található, néhány közülük még nem indult el a fejlődés útján. A projekt támogatja a park turizmust és elősegíti az együttműködéseket a történeti parkok fejlesztése érdekében. 2.2.6. BSI „Skandináv szigetek védjegyezése”. A skandináv szigetvilágban a turizmus volumene nem igazán kielégítő, ennek fő oka, hogy a szigetvilág területeire való eljutás, illetve a szolgáltatások elérése nagyon nehéz. A projekt fejleszti a turisztikai szervezetek közti együttműködést, mely egyrészt jelenti a termékfejlesztést, másrészt közös nemzetközi marketingtevékenységet. Továbbá létrehoz egy közös szervezetet, mely termékfejlesztési szemináriumokat és workshopokat szervez és egy közös honlapot. 2.2.7. GEOISLANDS „A geoturizmus elősegítése a Közép Balti szigeteken”. A projekt szilárd alapot kíván létrehozni a természeti turizmusfejlesztés lehetőségeihez a Közép Balti szigeteken. Ennek érdekében promóciós anyagokat készítenek úgy mint könyveket, útikönyveket, oktatási filmeket, egy tanulmányt, mely a természeti turizmus marketinggel foglalkozik a Közép Balti szigeteken és egy ehhez kapcsolódó kiállítást. 2.2.8. BACES „Balti szigetvilág és szigetközpontok”. A Balti szigetvilág nem bővelkedik befektetésekkel, habár számos városa a régióknak közlekedési központ, mégis a gazdasági szerepük igen csekély, ráadásul nagyban függnek a szezonalitástól. A projekt támogatja a távoli szigetek közötti együttműködést a jobb elérhetőség szempontjából. Gazdaságilag életképessé kívánják tenni a területeket Info Centrumok létrehozásával. Továbbá a projekt kampányokat és kiállításokat szervez. 2.2.9. FIR „Barátságos szigetútvonalak”. Számos Finn Öbölben fekvő kisebb kikötő problémája, hogy híján van a magas minőségnek, a jól szervezett szolgáltatásoknak és a turisztikai tevékenységeknek. Így létre kell hozni egy szolgáltatási láncot, mely magába foglalja a térségek összes turisztikai szolgáltatásait, a turisták vonzása érdekében. A projekt segíti Finnország és Észtország partmenti és kisebb szigeti utazásokat, továbbá létrehozott egy piaci stratégiát 2009-2013 közötti időszakra, speciális szolgáltatásokat, szuveníreket és túraútvonalakat. A projekt fő témája a történelem, az egyediség, a szigetek természeti környezete és a helyi kikötőkben nyújtott szolgáltatások.

7

3. A Duna Stratégia A Duna Európa második leghosszabb folyója, 10 országon folyik keresztül a németországi Fekete-erdőtől a Románia és Ukrajna határán fekvő Duna Deltáig. Továbbá a Duna makrorégiója további négy országot érint: Cseh Köztársaság, Szlovénia, Bosznia- Hercegovina és Montenegró. Az említett országok közül nyolc az Európai Unió tagja: Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Szlovénia, Románia és Bulgária; négy EU tagország várományos: Horvátország, Szerbia, Montenegró, illetve BoszniaHercegovina; valamint két harmadik ország: Ukrajna és Moldovai Köztársaság.

2. ábra: Az EDRS érintett területei (Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/maps_en.htm) A Duna-térség 800.000 km2-t és csaknem 100 millió lakost ölel magába. E makrorégió sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás. Mivel a Duna ilyen sok országot érint, így szükséges az integráló hatását erősíteni, ami segítene megoldani a makrorégió problémáit úgy, mint az energiabiztonság és élelmiszerellátás zavartalansága, a migrációval kapcsolatos gondok, a demográfiai változások kihívásai, gazdasági egyenlőtlenségek, a klímaváltozás vagy a globális válság. Ezt felismerve az Európai Tanács 2009. június 18-án megbízta a Bizottságot az Európai Unió Duna-régiós Stratégiájának (EDRS) kidolgozására, melynek elkészítési határideje 2010. december. A stratégia elfogadását 2011 első félévére tervezik, ami kiemelkedő eredménye lenne Magyarország EU soros elnökségének. Minthogy az EU-ban már elkészült egy makroregionális stratégia – a Balti-tengeri Stratégia – a Duna stratégia példaként tekinthet erre, átültetve a jó gyakorlatokat az elkészítéskor. A Balti-tengeri Stratégia példájára a Bizottság három fő pillér alapján készíti a stratégiát: I. Pillér: Környezetvédelem II. Pillér: Összeköttetés III. Pillér: Szocio- gazdasági integráció Ezekbe beletartozik többek között a víz-és erőforrás-gazdálkodás, a biológiai sokféleség fenntartása, a hidak, a vasúti-és vízi közlekedés, informatika fejlesztése, a fenntartható

8

energia biztosítása, a szocio- gazdasági integráció, munkaerőpiac, kulturális örökségek, demográfiai változások, bevándorlók integrációja. Mivel a Duna-térségi Stratégia elkészítése nincs befejezve, az elemzésnél egyelőre csupán az egyes országok hozzájárulásait tudjuk alapul venni. A dolgozatomat a továbbiakban Magyarország hozzájárulása alapján készítem. Magyarország Duna-térség jövőképe „A Duna Térség Európa érték-alapú és biztonságos térsége”. E jövőkép eléréséhez a „Duna integráló szerepének erősítésének és fenntartható fejlesztésének” megvalósítása a feltétel. Magyarország ez idáig a stratégia elkészítését három hozzájárulással támogatja, melyekben megfogalmaz négy átfogó horizontális szempontot, három stratégiai prioritást és az ezekhez kapcsolódó 11 együttműködési területet és a vonatkozó programokat, valamint öt célkitűzést. Horizontális szempontok: – A Duna-térség területi kohéziójának erősítése – A klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése – Az EU egységes piacának elősegítése – Kutatás-fejlesztés, innováció elősegítés Stratégiai prioritások: – A dunai térség biztonságának erősítése, országon belül és határokon átívelően – Fenntartható gazdaságfejlesztés – A Dunai térségi identitás és együttműködés erősítése Együttműködési területek és vonatkozó programok:  Varratmentes Európa – ölelkező kapcsolatok, akadályok és szűk keresztmetszetek nélkül- A közlekedési szűk keresztmetszetek és kereskedelmi akadályok eltávolítása  Élővizeink értékeinek megtartása a Duna vízgyűjtőn - védelem – gazdálkodás – védekezés  Környezetbarát közlekedés a Duna régióban – Fenntartható dunai hajózás és intermodalitás  Biodiverzitás a Duna mentén – A természeti örökség és ökológiai szolgáltatások védelme  Duna menti zöld gazdaság  A klímaváltozás hatásainak mérséklése a Duna vízgyűjtőn  Danube Science – Dunai Tudományos klaszter és kutatási tér  Biztonságos Duna térség  Duna menti intézményközi együttműködések  A dunai identitás erősítése – örökségvédelem, együttműködések  Turizmus a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig

9

Magyarország készített egy célpiramist, melyben összefoglalja a Duna-térség jövőképét és stratégiai célrendszerét:

3. ábra: A magyar Duna-térség jövőképe és stratégiai célrendszere (Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/) 10

3.1. Turizmus az EDRS-ben A II. Stratégiai prioritás részeleme a „Turizmus fenntartható fejlesztése”, melybe beletartozik a „Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése” valamint „A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculat építése és programcsomagok kidolgozása.” Ezen a prioritáson belül a turizmus kérdésével egy komplett program foglalkozna: „Turizmus a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig”. A program célja, hogy a Duna régióját egy egységes turisztikai desztinációként pozícionálja a piacon közös turizmusfejlesztési stratégia kialakításával. Magyarország a turizmusfejlesztéshez öt alprogrammal és ezeken belül mintaprojektekkel és projektcsomagokkal kíván hozzájárulni. 3.1.1. „Datourway Black to Black – a Duna mente fenntartható turizmusfejlesztési stratégiája a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.” Ezt a programot a folyó egész területére kívánják létrehozni, melyben Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Bulgária, Románia, Ukrajna és Moldova érintett. A cél egy egységes, együttműködésen alapuló, határokon átívelő turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása, mely segítségével a turizmus megtanul helyesen reagálni az emberi tevékenységekre, ezáltal is hozzájárulva a folyó menti területek kiegyensúlyozott növekedéséhez. Ehhez természetesen összhangot kell teremteni mind az országok, mind pedig az egyes települések, szervezetek, vállalkozások között. A program fontosnak tartja a nyilvánosság tájékoztatását, ezért a médiában rendszeresen közzéteszi a program előrehaladottságát, valamint saját weboldalt készít. Az alprogramon belül tervezik négy mintaprojekt létrehozását. 3.1.1.1. „Digitális Duna Desztináció Menedzsment (3DM)” A projekt célja a turizmus valamennyi ágában tevékenykedő szolgáltatók hálózatának valamint az ehhez kapcsolódó adatbázis létrehozása. Összegzi a Duna egész területén lévő turisztikai szolgáltatásokat, ezáltal információt nyújt, kapcsolatot teremt és tart. A projekten belül három kiemelt projekt megvalósítása tervezett: Duna PROFIT, mely a helyi KKV-kat igyekszik segíteni információ nyújtásával. Duna MAPPÁCIÓ, mely az eddig létező Duna-térkép, felmérés, kutatás összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása egy térinformatikai rendszerbe. Duna TOUR, mely Duna parti check-pointok kialakítását tervezi, ahol átfogó kép kapható a terület turisztikai kínálatáról. A projekt akkor lesz sikeres, ha a lokális lépések globálisan és nyomonkövethetők lesznek, valamint, ha a Duna sokszínűségét egy egységként tudja megmutatni. 3.1.1.2. „Duna-menti kulturális örökség helyreállítása”, mint projektcsomag.

helyszínek

művelődéstörténetileg

hiteles

A projektben érintett országok Szlovákia, Magyarország, Szerbia valamint Románia. A projekt célja, hogy a kulturális örökségek helyszíneit önálló, komplett turisztikai attrakcióvá fejlessze illetve, hogy az örökségek szerves részét képezzék a turizmusnak. A projekt további célja, hogy a fejlesztéssel munkahelyeket teremtsen a helyi lakosság számára, valamint, hogy további szolgáltatások jöjjenek létre az örökségekre alapulva. A projekt az egyházi turizmusra alapozva – tematikus utakat kialakítva - kívánja feltérképezni, fejleszteni, rekonstruálni és megvédeni a Duna menti magyar egyházi örökségeket Magyarországon illetve a környező 11

magyar vonatkozású országokban. Továbbá ezáltal szeretné a szomszédos országokkal való nemzetiségi és kulturális kapcsolatokat javítani. A projektcsomagon belül három mintaprojekt került meghatározásra, attól függően, hogy a Duna mely szakasza érintett a tematikus út során: 3.1.1.2.1. „Szentendre-Budapest-Baja-Újvidék egyházi jellegű épített örökségének megőrzése, helyreállítása, a vallási turizmus fejlesztése”. 3.1.1.2.2. „Pozsony-Budapest (Győr, Pozsony, Komárom, Esztergom, Visegrád, Budapest) épített egyházi örökségének megőrzése”. 3.1.1.2.3. „Temesvár-Budapest közötti épített egyházi örökség megőrzése”. 3.1.2. „Duna SPA” – a projekt célja, hogy az érintett országokban (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia és Bulgária) az egészségturisztikai biztonsági és vízminőségi előírásokat, követelményeket egységesítsék és harmonizálják. Valamint a gyógyvizek, gyógy-létesítmények illetve a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások feltérképezése és az ezekből összeállított adatbázis létrehozása. A projekt elősegítené az egészségbiztosítás rendszerei közötti initegrációt. 3.1.3. „A Duna Régió Főutcája – a vízparti sáv élményszerűvé tétele”. 3.1.3.1. „EuroVelo6: Duna menti kerékpárút, komplex turisztikai régió” Az EuroVelo program egész Európában összesen 12 kerékpáros útvonalat foglal magában, melyek teljes hosszúsága 63505 km, melyből több, mint 20000 km elkészült. Az EV6 az úgynevezett Folyók útvonal, mely az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig húzódik, többek között végig a Duna mentén, ennek hossza 3653 km. Az út magyarországi szakasza kb. 460km Rajkától Mohácsig. A projekt célja egy kerékpáros-barát hálózat kiépítése, mely segítséget nyújtana a már aktívan kerékpározóknak, illetve az aktív turizmusra fogékony turistáknak. További célja, hogy elősegítse az egészséges életmódra való nevelést, bemutassa Magyarország kulturális és természeti értékeit, megismertesse a turistákat a Duna sokszínűségével. A projekt tartalma továbbá egy többnyelvű, kreatív honlap elkészítése, mely többek között tartalmazza a szolgáltatásokat és a kerékpárutakat. A meglévő kerékpárutat még kb 50 km-rel kellene kibővíteni, hogy teljes legyen az EV6 magyarországi szakasza.

4. ábra. Az EuroVelo6 útvonala (Forrás: http://www.eurovelo6.org/)

12

5. ábra. Az EV6 magyarországi szakaszának térképe (Forrás: http://www.eurovelo6.org/etappe/budapest-belgrade-de/etape_view) 3.1.4. „Vízi sportbázis lánc a Duna mentén” – A Duna főleg alsó szakaszán nagyon sok lehetőség kínálkozik a vízi turizmus fenntartható fejlesztésére a tömeg-,iskolai-és versenysport segítségével. A projekt célja a meglévő vízi sport bázisok rekonstrukciója, a fejlesztéssel kapcsolatos szabályozási rendszer megváltoztatása valamint az infrastruktúra kiépítése. 3.1.4.1. „Dunai vízi túrázók partraszálló helyei” A teljes magyarországi Duna szakaszt érintő vízitúrázók partraszálló helyeinek hálózatának kiépítése, az egyes megállók kijelölésével, tervezésével és megépítésével. A projekt tervezi továbbá egy „Útikönyv” kiadását, mely tartalmazna térképeket, az összes megállóval, szolgáltatásaival együtt. 3.1.5. „A római birodalom határai - A dunai LIMES Közép-európai szakaszának UNESCO világörökséggé nyilvánítása”. Európa legnagyobb összefüggő kulturális öröksége a „Római birodalom határai”a limes lelőhelyek együttese, mely részei Magyarországon is megtalálhatók. A projekt célja, hogy a dunai limes UNESCO világörökségi helyszínné nevezésének előkészítése, ezzel is elősegítve egy a Duna vonalát követő kulturális útvonal létrehozását. Valamint a limes helyszínek turisztikai attrakcióként történő bemutatása és hasznosítása. A turizmushoz kapcsolódó projektek természetesen más stratégiai prioritásokban is jelen vannak, mivel az egyes prioritások nagyban összefüggnek, úgy mint „Élővizeink értékeinek megtartása a Duna vízgyűjtőn” , „Biodiverzitás a Duna mentén” vagy „A dunai identitás erősítése”.

13



4. Baja

Baja a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében fekszik, a Duna bal partján, közel a szerb és horvát határhoz. Budapesttől kb. 180km-re fekszik, ahonnan az M6-os autópálya megépítésével gyorsan meg lehet közelíteni.

6. ábra: Baja elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: http://www.viamichelin.com/web/Maps) Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma (2050-2100 évente), éghajlata szubmediterrán. Kivételes helyzetben van a természeti értékek tekintetében, hiszen – a térségben fekszik a Gemenci erdő, mely Európa legnagyobb ártéri erdeje, – a Duna mellett fekszik, és a városon keresztülfolyik egyik mellékága a Sugovica, – közvetlenül kapcsolódik hozzá a Nagy-Pandúr-sziget, – a belváros meghatározó eleme a Petőfi-sziget, – dél-keleti határában terül el a Parkerdő.

14

7. ábra: Baja a Dunával és a Sugovicával (Forrás: http://ww2.legifotok.hu/index.php) Baján és térségében a turizmus jelentősége szerény a lehetőségekhez képest. Mind természeti, mind kulturális téren igen sok a látnivaló a városban, azonban úgy gondolom, hogy az együttműködés hiányában nem alkotnak egységet. Azonban egy egységes turisztikai desztináció kialakításával a turizmus a térségben húzóágazatként jelenhetne meg. 4.1. „DROT” Véleményem szerint létre kellene hozni az egész Duna mentén úgynevezett „DROT” (Danube Region Office for Tourism) hálózatot, mely az érintett területen kezelné a Duna Stratégia turisztikai projektjeit. A szervezet feladata lenne egy egységes Duna márka kialakítása, mely egy megbízható és vonzó névként szerepelne a turizmus piacán. Ennek érdekében a turisztikai kiállításokon egy egységes desztinációként kellene megjelenni, kampányokat kellene szervezni. A hálózat kialakítana egy minősítési rendszert, mely előfeltételként szolgálna a vállalkozásoknak ahhoz, hogy a hálózat tagjai lehessenek. Ezáltal mind a szolgáltatók, mind a turisták jól járnának, hiszen a szolgáltatók segítséget kapnának a hálózattól a fejlesztési és működési feladatokhoz, valamint a turisták biztosan tudnák, hogy az adott szolgáltatótól minőségi szolgáltatást kapnak. További feladata lenne a Duna térség menedzselése, promotálása, szerepeltetése a médiában és megismertetése a turistákkal, mint egységes desztináció. Mivel a Duna Stratégia egyik alapelve a fenntarthatóság, így a hálózat a fenntartható turizmust támogatná. Természetesen minden szolgáltatás a környezettudatosság és a fenntarthatóság eszméjét követné. Támogatná azokat a vállalkozásokat, ahol ugyancsak ezek a fő célok, mint például egy olyan kávézó, ahol kizárólag fair trade árukat kínálnának és az épület, ahol elhelyezkedik passzív házként kerülne megépítésre. Véleményem szerint az egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy támogatná, szakmailag irányítaná és ellenőrizné a működését az egyes már meglévő és tervezett turisztikai létesítményeknek és szolgáltatásoknak. Gyakorlati példák azt mutatják, hogy erre a koordináló és ellenőrző szerepre nagy szükség lenne, hiszen néhány a vízi turizmus szolgálatára épült létesítmény nem tölti be a neki szánt funkciót. Két példát említenék, 2009 nyarán elkészült a Bajai Vízisport Centrum, mely eredeti célja szerint szállást, ellátást, wellness és fitness, illetve víziturisztikai szolgáltatásokat nyújt a sportolóknak és a turistáknak. Azonban ez idáig csupán a szállás funkcióját tölti be, hiszen sem a wellness, sem a fitness részlege nem működik, semmiféle víziturisztikai szolgáltatást nem nyújt, sőt maga az épület is csak akkor tart nyitva, amikor szállóvendégek vannak. 2010 őszén megvalósult a „Baja Vízi Kapuja” projekt, mely három épületből áll a Sugovica-part több pontján. Az egyik épület az úgynevezett „Kagyló”, mely vízieszköz kölcsönző és kiszolgáló épületként létesült. Jelenleg szórakozóhelyként üzemel, ami véleményem szerint a nyári időszakban nem hogy turistákat fog vonzani, hanem el fogja ijeszteni őket. Egyrészt szemben a Sugovica túlpartján található kemping lakóit zavarná az áthallatszó zaj, másrészt a nem erre a célra kialakított épület amortizációja sokkal gyorsabb ütemben fog végbemenni. Minden egyes fontosabb Duna menti turisztikai centrumban kialakítanának egy „DROT” irodát, amely egy információs központként működne. A keresleti és kínálati oldalnak is fontos információkat nyújthatna. Kínálati oldalról nézve:  kezelné a DunaPROFIT projekteket, melyek a Duna Stratégia részei azáltal, hogy a szolgáltatóknak, vállalkozóknak segítséget nyújtana a tevékenységük beindításában, fejlesztésében és működésében. Először is felmérné a keresletet – mik a már meglévő szolgáltatások, melyek azok, amik még szükségesek lennének –, és a kínálatot – melyik ágazatban van hiány, vagy felesleg –, illetve létrehozna 15

egy adatbázist a szolgáltatókról, vállalkozásokról, szervezetekről. Így ha egy új turisztikai vállalkozást kívánnak létrehozni, akkor ezeket az adatokat alapul tudnák venni, hogy hol, mit és milyen kategóriában telepítsenek. Ezáltal kiegyenlítődnének a hiányok és feleslegek a turisztikai szolgáltatásokban,  létrehozna egy benchmarking rendszert, mely segítségével az egyes szolgáltatók, vállalkozások egymás jó gyakorlatait felhasználhatnák a saját vállalkozásuk fejlesztésében, legyen az Passauban, vagy éppen Baján. Ezáltal is erősödne a Duna menti összefogás,  kezelné a támogatásokat és pályázatokat, segítséget nyújtana a vállalkozásoknak a pályázatírásban,  elősegítené az EU, a kormányok, a szolgáltatók, a vállalkozások és szervezetek közti kommunikációt. Keresleti oldalról nézve:  információt nyújtana a turistáknak a szálláshelyekről, szolgáltatásokról, vendéglátóhelyekről, eseményekről az egész Duna régióban,  kiadványokat hozna létre a Dunáról, a Duna menti településekről, országokról, nemzeti parkokról,  különböző térképeket árusítana pl. kerékpáros térképek, vízi térképek, turista térképek, várostérképek, országtérképek – mindegyiken feltüntetve az attrakciókat,  a város különböző, forgalmas részein felállítana eInfo-pontokat, melyek segítségével tájékozódhatnak a turisták a városról, a szolgáltatásokról, látnivalókról, nyitvatartásokról, szálláshelyekről, menetrendekről stb. ,  túrákat szervezne a Duna mentén pl. vízi túrák, kerékpáros túrák, gyalogtúrák, lovastúrák,  tematikus utakat szervezne, pl. folklór, vallás, örökségek, gasztronómia témakörökben. 4.2. Vízi turizmus fejlesztése A víz a bajaiak életében igen nagy szerepet tölt be, azonban önmagában ez az attrakció nem generál nagy turistaérkezést. Véleményem szerint víziturisztikai programcsomagokat kellene összeállítani, amik vonzóvá tennék a térséget. Először is, szervezni kellene kajak-, kenu-, és evezős túrákat a Dunán és Sugovicán. Ehhez szükséges a megfelelő humánerőforrás megléte, hiszen nagy szakmai tapasztalat kell egy ilyen túra megszervezéséhez. 2010 őszén átadták „Baja Vízi Kapuját”, mely három épületből áll: „Bázis” – mely a vízitúrázók kiszolgálása érdekében jött létre a Nagy- Pandúr-szigeten. Az épületben található fürdő, illemhelyiségek és kisbolt. Valamint a mellette lévő területen ingyenes kemping fog létesülni, melynek fő célcsoportja a vízitúrázók. „Kagyló” – mely eredeti rendeltetése alapján vízieszköz kölcsönző és kiszolgáló épület, de ahogy azt már fent említettem ez egyelőre még nem e szerint működik. „Dunai fogadóállomás” – mely a hajóval érkező turisták fogadására készült el, ajándékbolttal, kávézóval és vizes blokkal. Mindhárom épület a víziturizmus fejlesztése érdekében jött létre, remélhetőleg a valóságban is e szerint fog megvalósulni. Baján sajnos már évek óta nem üzemel, a Sugovica Hotel és Kemping, mivel elmaradtak a fejlesztések. Ez a létesítmény üzemelése idején sok turistát vonzott a városba, hiszen ideális pihenőhelyként szolgált. Ezért a javaslatom a kemping felújítása és újra üzembehelyezése lenne, mivel az elhelyezkedése tökéletes a vízituristák fogadására – a Petőfi-szigeten található, zöld övezetben, közvetlenül a Sugovica part mellett–, és a belváros is csupán néhány száz méterre fekszik tőle. A területen 19 faház található teljesen felszerelve, 450 sátor- illetve lakókocsihely, valamint vizesblokkok. Így a 16

két kemping – a Petőfi-szigeti, illetve a nagy- pandúr-szigeti – ki tudná elégíteni a kereslet igényeit a városban. A víziturisztikai programcsomagokat további programokkal is lehetne bővíteni úgy, mint hajótúrák szervezése a Dunán. Rendszeres sétahajókázást kellene szervezni a Sugovicán, illetve a Dunán, igény szerinti sűrűséggel, az időjárástól is függően. A helyiek egyik fő időtöltése nyáron a dunai zátonyokon való sátrazás és strandolás, így javasolnám egy olyan program összeállítását, mely során a turistákat vízitaxival kivinnék valamelyik Bajához közeli zátonyra és ott strandolhatnának, sátrazhatnának, bográcsozhatnának és megismerhetnék a különleges természeti értékeket és szokásokat. Valamint egy nem dunai ember számára a ladikozás egy életre szóló élményt jelent, így a programcsomag még egy különleges élménnyel bővülhetne. Baja egyik fő attrakciója a Sugovica homokos strandja, mely a nyári időszakban szinte zsúfolásig megtelik pihenni vágyókkal. Azonban a passzív strandoláson kívül semmilyen plusz szolgáltatást nem nyújtanak a területen. Véleményem szerint szükség lenne sportolási lehetőség kialakítására, mint például strandröplabda-, strandfoci pálya építésére a Sugovica partján. Hiszen ezek nélkül is nagyon sokan próbálnak sportolni a strandon, de a meredek part és a sok ember miatt ez igen nehezen megvalósítható. Néhány évig működött egy strandröplabda pálya a területen, amit szinte mindig használtak, de a helyére sajnos egy nagy élelmiszer áruházat terveztek, emiatt megszűntették ezt. Ezek a fejlesztések tökéletesen beleillenének a Duna Stratégia „Vízi sportbázis lánc a Duna mentén” projektjébe, hiszen megteremti mind a sportolási lehetőségeket, mind pedig a vízi túrázás feltételeit. 4.3. Akadálymentes turizmus kialakítása Nyugat-Európában, és a Világ számos országában már kialakult az úgynevezett akadálymentes turizmus, mely kifejezetten a valamilyen fogyatékossággal élő turistákra specializálódik. Hazánkban egyelőre még nincsenek teljes mértékben megteremtve ehhez a feltételek. Ezért úgy gondolom, hogy Baja lehetne az első város Magyarországon, ahol kifejezetten akadálymentes turizmus jöhetne létre. Ehhez a közlekedést, szálláshelyeket, attrakciókat és minden szolgáltatást akadálymentessé kellene tenni, e nélkül természetesen nem jöhet létre valódi akadálymentes turizmus. A fent említett, illetve a már meglévő szolgáltatásokat képessé kellene tenni a mozgásukban korlátozottak fogadására, illetve ezek összekapcsolásával programcsomagokat kellene összeállítani kifejezetten számukra. Ilyen csomag lehetne a Gemenci erdőben egy többnapos túra, mely során a vendégek részt vehetnének kisvasutazáson, lovagláson, lovaskocsikázáson, vízitúrákon. Természetesen minden közlekedési eszköz úgy lenne kialakítva, hogy a speciális igényeknek megfeleljenek pl. a kisvasútakra segítség nélkül is fel lehessen szállni, a lovaskocsik úgy lennének kialakítva, hogy a kerekesszékek rögzíthetőek lennének, a lovas túrákat pedig csak és kizárólag magasan képzett vezetők kísérnék. Továbbá minden szálláshely és kiszolgáló épület akadálymentesítve lenne. Másik javaslatom lenne a sétahajók akadálymentesítése, hiszen a jelenlegi járművek esetében szinte lehetetlen lenne kerekesszékkel bejutni a hajóba, vagy ha ez mégis megoldható, akkor is nagyon veszélyes. Végül, de nem utolsó sorban, a most rendelkezésre álló horgászhelyekhez való eljutás egy teljesen egészséges ember számára is nagy feladatot jelent, hiszen a partot kisebb-nagyobb köveken keresztül lehet csak megközelíteni. Így véleményem szerint igen nagy szükség lenne olyan horgászhelyek kialakítására, amiket nehezen mozgó turisták is könnyedén meg tudnak közelíteni. 4.4. Kerékpáros turizmus fejlesztése

17

Napjainkban egyre elterjedtebb az aktív turizmus e fajtája, hiszen kiváló pihenést nyújt ez egészséges életmód híveinek, környezetkímélő, olcsó és jól illeszkedik a térség természetközeli hangulatához. Magyarország is kapcsolódik az EuroVelo6 kerékpárúthoz, mivel a területén 460 km hosszan húzódik, azonban még nem teljes a hálózat, sok helyen még nem biztonságos és teljes a szakasz. Baján sajnos a kerékpár utak hossza nagyon kevés (7,3 km), és állapotuk sem megfelelő a kényelmes és biztonságos használatra. Baja belvárosát gyakorlatilag nem lehet megközelíteni, hiszen a kerékpárutak még a centrum előtt „elfogynak”. Nem tartom túl biztonságosnak Baján kerékpárral közlekedni, mivel az autósok sokszor nem veszik figyelembe a bicikliseket, továbbá a meglévő utak tele vannak kátyúkkal, sőt valahol a burkolat macskakőből van, amitől a kerékpárok könnyen tönkremehetnek. Az árvízvédelmi töltés a Duna alsó szakaszán teljes hosszában kerékpárral járható, azonban itt sincs teljesen leburkolva az út és hiányos a pihenő-és információs hálózat is.

8. ábra: Az EV6 útvonalát jelző tábla (Forrás: http://www.kmsz.hu/node/23) 4.5. Örökségturizmus Az épített környezet – esetleg mint turisztikai célpont – alapvetően határozza meg a látogatók benyomását egy térségről. Az épített környezet több időszakból származó épületek, mérnöki műtárgyak, közterek, stb. összessége. Megszokott turisztikai szegmens „nagy múltú” városokban, helyeken a régmúlt idők emlékét, hangulatát megtartó, történelmi események színhelyeinek bemutatása. További célterületek a bizonyos korok épített környezetét „nagyobb” egységben (pl.: Budapest eklektikus városrészei) megőrző területek. Időrendi megközelítésben következő másik fontos szegmens - igaz sokkal kisebb arányú a megjelenése - a jelen illetve a közelmúlt épített környezete. Ezek a célterületek külön elemként is szerepelnek (pl.: Vitra Design Museum, Németország) a palettán és nem kis számban a „múlt” elemeit erősítve, közösen jelennek meg (Cella Septichora Látogatóközpont, Pécs). Fontos tényező a minőség. Mint ahogy a múlt emlékeiből is nyílván a megkérdőjelezhetetlen értékek számítanak ma is értéknek, ugyan így a jelen időben épített környezet esetében is elengedhetetlen a minőség. Minőség alatt a kortárs „világszínvonal” értendő, itt természetesen nem globalizált építészetről van szó. Minden területnek meg van a maga sajátossága (genius loci), ezt kell tudni kifejezni kortárs eszközökkel, hiszen ez tud érdekes, vonzó lenni. Ezen keresztül tudja egy terület megmutatni egyediségét, fejlettségét, kultúráját! Baja esetében a múlt épített emlékei megtalálhatók, ezekre több helyen is van utalás turisztikai értelemben. Véleményem szerint ez nem elég, ez az előbb felvázoltak alapján csak egy része az épített környezet turizmusnak. Sajnos a minőségi kortárs környezetalakítás, 18

építészet nem tud megjelenni – vagy csak nagyon korlátozottan. Az okokat elemezni szükséges lenne, de ez nem jelen dolgozat célja. Szintén nem tárgya a dolgozatnak a jelen helyzet kritikája, sajnos hosszan lehetne értekezni róla. A cél a komplex gondolkodás, az egyes környezeti elemek együttes vizsgálata. Nem tudom eléggé hangsúlyozni a kortárs gondolkodás megjelenésének fontosságát. A múlt tisztelete nem annak utánzásán, silány másolásán alapszik. Javaslatom a következő: minden „középítkezés”, minden városképet meghatározó terület alakítása csak nyílt, titkos építészeti tervpályázaton keresztül történhessen. Másik fontos szempont ilyen pályázatok esetén a zsűri, nagy felelősség. A kortárs minőségi környezetalakítás csak így tud megjelenni, az itt élők hasznára válni több szempontból is (pl.: turizmus fejlődése). A komplex városfejlesztés ilyen eszközökkel tudja szolgálni a minőségi turizmus valós fejlődését. 4.6. Szezonalitás Statisztikai adatok alapján állítható, hogy a szezonalitás igen jelentős mértékben jelen van a területen, csakúgy, mint Magyarország teljes területén. Egyértelműen kiemelkedik a III. negyedév, hiszen mind a belföldiek, mind a külföldiek esetében ebben a három hónapban (július, augusztus, szeptember) realizálódik a legtöbb vendégéjszaka, az egész évi vendégéjszakák kb. 43%-a. Az is megfigyelhető, hogy Bács-Kiskun megyében a II. és III. negyedév közti különbség a külföldi vendégéjszakák esetében 2009 és 2010 között nem változott - a III. negyedév 30%-kal erősebb, mint a II. -, viszont a belföldi vendégéjszakák esetében 2009-ben a növekedés 70%-os volt, 2010-ben már a III. negyedévben több mint kétszer annyi vendégéjszaka realizálódott, mint a II. negyedévben (9. ábra).

Vendégéjszakák száma Bács-Kiskun megyében 2009-ben és 2010-ben 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0

I.negyedév II.negyedév III.negyedév IV.negyedév összesen 2009 2010 2009 2010 2009 2010 Belföldiek

Külföldiek

Összes

9. ábra: Vendégéjszakák száma Bács-Kiskun megyében 2009-ben és 2010-ben (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) Továbbá az is szembetűnik, hogy minél inkább közelítünk a konkrétabb területlehatároláshoz, annál erősebben jelentkezik a szezonalitás. Míg a megyében az I. és II. 19

negyedév közötti különbség csaknem négyszeres, addig az egész országban kevesebb, mint háromszoros. Az is megfigyelhető, hogy a külföldi vendégéjszakák esetében kisebb a szezonalitás mértéke, mint a belföldiek esetében.

Vendégéjszakák száma Dél-Alföldön 2009-ben és 2010-ben 1200000 1000000

I.negyedév

800000

II.negyedév

600000

III.negyedév

400000

IV.negyedév

200000

összesen

0 2009 2010 2009 2010 2009 2010 Belföldiek Külföldiek

Összes

10. ábra: Vendégéjszakák száma Dél-Alföldön 2009-ben és 2010-ben (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) Az is szembetűnő, hogy míg a belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya magyarországi eloszlás szerint csak igen kismértékben különbözik, addig a Bács-Kiskun megyében realizálódó belföldi vendégéjszakák száma háromszor akkora, mint a külföldieké.

Vendégéjszakák száma Magyarországon 2009-ben és 2010ben 20000000 15000000

I.negyedév

10000000

II.negyedév

5000000

III.negyedév IV.negyedév

0 2009 2010 2009 2010 2009 2010 Belföldiek Külföldiek

összesen

Összes

11. ábra: Vendégéjszakák száma Magyarországon 2009-ben és 2010-ben (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) 20

A vizsgálódás alapján tehát a két fő cél a szezonalitás csökkentése és a külföldi vendégéjszakák növelése. Ez csak úgy jöhet létre, hogy térségi összefogással kialakításra kerülne egy egységes Baja térségi turisztikai desztináció, egységes imázzsal és prioritásokkal. Úgy gondolom, hogy Baján és környékén minden adott ahhoz, hogy ki lehessen alakítani egy olyan desztinációt, amely mind a turisztikai főszezonban, mind a holtszezonban kielégíti a kereslet igényeit. A továbbiakban ahhoz adnék fejlesztési ötleteket, hogy a holtszezon is élénkké váljon turizmus szempontjából. Először is felmérések alapján kiderül, hogy az ideérkező turisták fő motivációja az üdülés, pihenés és egészségmegőrzés. Véleményem szerint a szezonalitás csökkentése érdekében szükséges lenne a dávodi és nagybaracskai termálfürdők fejlesztése. Mivel, ha minőségi és megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtanának, akkor képesek lennének a holtszezonban is turistákat vonzani. Dávodon jelenleg csupán egy nyitott gyógy- és strandfürdő áll a turisták rendelkezésére, májustól szeptemberig tartó nyitvatartással. A dávodi Hotel Fortuna egy teljesen felújított 4*-os szálloda, mely a Gyógy- és Strandfürdő közelében helyezkedik el. A szálloda alkalmas lenne a szezonalitás csökkentésére, hiszen ideális az elhelyezkedése a pihenéshez, regenerálódáshoz és kikapcsolódáshoz. A terület a Duna Dráva Nemzeti Park részét képezi, ahol a vendégek csónakázhatnak a Ferenc-csatornán, sétálhatnak a közeli erdőkben és ligetekben, valamint részt vehetnek a kicsit távolabban fekvő Gemenci Erdő programjain, vagy megtekinthetik a Béda-Karapancsa látnivalóit. Habár a szállodában wellness részleg is található, ez nem elégíti ki a vendégek igényeit, mivel gyógyvizes fürdésre nincs lehetőség. Ezért a fejlesztés javaslatom egyrészt a Gyógy-és strandfürdő bővítése egy fedett, télen is használható fürdőkomplexummá, élménymedencékkel és wellness részleggel, másrészt a Hotel Fortuna wellness részlegének bővítése gyógyvizes fedett medencékkel. Nagybaracskán felismerték a szezonalitás problémáját, ezért megalkottak egy projektet, mely tartalmazza a Spa&Wellness Aparthotel, Konferencia Wellness Szálloda****, gyógyászati centrum, Villapark, apartmanok, üdülőfalu, ’A’ kategóriás faházas kemping, sportcentrum, teniszpályák, Aquapark (Gyógy és Wellness fürdő), 18 lyukú golfpálya klubházzal megvalósítását a falu melletti Füzes szigeten. Ezzel nem csak a belföldi turistákat vonzanák, hiszen egy ilyen termálvizes üdülőparadicsom egyedülálló lenne Európában. Az egész beruházás a fenntarthatóság és környezettudatosság szellemében készülne el. Véleményem szerint a fent említett fejlesztések hozzájárulnának a szezonalitás mértékének csökkentéséhez, mivel remélhetőleg a vendégéjszakák számának növekedését generálnák. Mindkét fejlesztés kapcsolódhatna a DunaSPA projekthez, mely elősegíthetné a fejlesztések eredményességét. Jelenleg a Gemenci erdőben turista programokat csupán májustól október végéig kínálnak. Ezért a másik fejlesztési javaslatom a szezon megnyújtása érdekében turista programok szervezése a fennmaradó hónapokra is. A programok során a turisták részt vehetnének kisvasutazáson, lovasszánozáson, gyalogos túrán illetve lovagláson is, valamint megtekinthetik a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ múzeumát. További lehetőségként említeném a Baja főterén időszakosan felállított jégkorcsolya pálya fejlesztését. Jelenlegi állapotában is nagyban fellendítette a város téli életét, annak ellenére, hogy a pálya használhatósága erősen függ az időjárástól, hiszen, ha emelkedik a hőmérséklet vagy esik az eső, akkor gyakorlatilag használhatatlanná válik. Működése során bebizonyosodott, hogy igény mutatkozik rá, így a javaslatom egy állandó, fedett pálya kialakítása a városban, mely mind minőségénél, mind méreténél fogva turistákat vonzana a téli szezonban.

21

Véleményem szerint a fent említett attrakciók összekapcsolásával olyan utazási csomagokat állíthatnánk össze, melyek hazai és külföldi turistákat vonzanának a térségbe holtszezonban is. Így várhatóan csökkenne a szezonalitás dominanciája.

22



5. Összegzés

Célom, hogy Baja turizmusa fellendüljön, a fent említett fejlesztések segítségével ez megvalósulhat. Ha valóban szakértelemmel, haladó gondolkodásmóddal és a minőség vezérletével dolgoznánk ki és valósítanánk meg ezeket a terveket, egy vonzó, vezető szellemiségű város alakulna ki. Ezáltal létrejöhetne egy olyan turisztikai márka, mely példaként szolgálhatna nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. Véleményem szerint ideje lenne megszabadulni a megszokott, „jól bevált” turisztikai attrakciók zsúfolásától, hajszolásától és el kellene kezdeni kortárs módon gondolkodni, mely nem fél az újításoktól, a mástól, a szokatlantól. Ahogy dolgozatomban is sokszor említettem az egyik legfontosabb, amit a szemünk előtt kell tartani: a minőség. Építhetünk hatalmas, színes házakat, ha beázik a tető, vagy leesik a vakolat; nyithatunk drága kávézót, ha a felszolgáló nem beszél idegen nyelveket, vagy nem tudja megkülönböztetni az egyes kávékat; felújíthatjuk a belvárost, ha a nem átgondolt tervezés következtében elveszti funkcióját és látszik, hogy az csupán az eredeti silány másolata. Ha nem vagyunk hajlandóak a minőség megteremtésébe energiát fektetni, akkor ne várjuk, hogy a turisták özönleni fognak a városba és hatalmas mennyiségű pénzt költenek el. Nagyon fontos a komplex gondolkodás és az összefogás, hiszen sem a vízi turizmus, sem a kerékpáros turizmus, sem az örökségturizmus nem fog egymagában nagy turistaérkezést generálni. Ezeket egy jól átgondolt csomaggá kell szervezni, ahol mind a szolgáltatók, mind az önkormányzat, mind pedig a civil szervezetek egy közös cél érdekében tevékenykednek. A partnerség gondolatát folytatva, nagy szükség lenne Európai Uniós makroregionális stratégiákra, melyek ezeket a kezdeményezéseket felkarolnák és mind a tervezésben, mind a megvalósításban segítségére lehetnének az egyes régióknak, városoknak, településeknek. Az anyaggyűjtés és a téma feldolgozása során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a választott témához kapcsolódóan folyamatosan bővülnek és változnak az irodalmak (a Baltitengeri Stratégia projektjei épp folyamatban vannak, az EDRS kidolgozása pedig ezekben a hónapokban zajlik) és nagy részük csupán az interneten keresztül érhetők el. Ennek ellenére igyekeztem egy jól érthető, reprezentatív és átfogó dolgozatot készíteni.

23



Ábrajegyzék

1. ábra: Balti-tengeri régió programterület 2. ábra: Az EDRS érintett területei 3. ábra: A magyar Duna-térség jövőképe és stratégiai célrendszere 4. ábra. Az EuroVelo6 útvonala 5. ábra. Az EV6 magyarországi szakaszának térképe 6. ábra: Baja elhelyezkedése Magyarországon 7. ábra: Baja a Dunával és a Sugovicával 8. ábra: Az EV6 útvonalát jelző tábla 9. ábra: Vendégéjszakák száma Bács-Kiskun megyében 2009-ben és 2010-ben 10. ábra: Vendégéjszakák száma Dél-Alföldön 2009-ben és 2010-ben 11. ábra: Vendégéjszakák száma Magyarországon 2009-ben és 2010-ben

4 13 16 19 19 21 22 27 29 30 31

24



Irodalomjegyzék

Buchert E. – Komlós A. (2009): Természeti örökségmenedzsment a Duna-Dráva Nemzeti Parkban – In: Örökség és Turizmus – Aubert A. – Berki M. (szerk.); Pécs: PTE-TTK Földrajzi Intézet; p. 19-23 Petykó Cs. (2009): A turisták közlekedési lehetőségeinek dilemmái védett természeti területeken – In: Örökség és Turizmus - Aubert A. – Berki M. (szerk.); Pécs: PTE-TTK Földrajzi Intézet; p. 151-159 Berki M. – Gelányi N. (2009): Örökségi értékek és tematikus parkok: örökségparkok a turizmusban – In: Örökség és Turizmus – Aubert A. – Berki M. (szerk.); Pécs: PTE-TTK Földrajzi Intézet; p. 179-187 Csapó J. – Pirkhoffer E. (2009): A kulturális turizmus jelentősége és területi megjelenése a Dél-Dunántúlon - In: Örökség és Turizmus – Aubert A. – Berki M. (szerk.); Pécs: PTE-TTK Földrajzi Intézet; p. 187-195 Szabó G. – Berki M. (2009): A limes turisztikai célú hasznosításának lehetőségei– In: Örökség és Turizmus – Aubert A. – Berki M. (szerk.); Pécs: PTE-TTK Földrajzi Intézet; p. 365-373 Somlyódi L. (2008): Duna, vízgazdálkodás, hajózás – In: Duna Térségi Kohézió – Dr. Veres L. (szerk); Gödöllő: Területfejlesztési Tudományos Egyesület; p. 11-19 Tóth J. (2008): Régió-formációk és interregionális kooperációs lehetőségek a Duna mentén– In: Duna Térségi Kohézió – Dr. Veres L. (szerk); Gödöllő: Területfejlesztési Tudományos Egyesület; p.19-33 Kovács L. (2008): „Donauregionen” –Interregionális együttműködés területfejlesztési koncepciója a Duna térségében (INTERREG IIIB CADSES projekt) – In: Duna Térségi Kohézió – Dr. Veres L. (szerk); Gödöllő: Területfejlesztési Tudományos Egyesület; p. 73-79 Veres L. (2008): Városrégiók, közlekedési rendszerek szerepe a Duna-térségi kohézióban– In: Duna Térségi Kohézió – Dr. Veres L. (szerk); Gödöllő: Területfejlesztési Tudományos Egyesület; p. 99-107 Simon J. (2008): A bajai kikötő és logisztikai szolgáltató központ adottságai, jelene és jövője– In: Duna Térségi Kohézió – Dr. Veres L. (szerk); Gödöllő: Területfejlesztési Tudományos Egyesület; p. 117-127 Sarlós I. (2008): Kereskedelmi kikötők és téli kikötők a Dunán történeti szempontból– In: Duna Térségi Kohézió – Dr. Veres L. (szerk); Gödöllő: Területfejlesztési Tudományos Egyesület; p. 137-145 Szabó G. (2008): A magyarországi Alsó-Duna-völgy, mint turisztikai desztináció? – In: Duna Térségi Kohézió – Dr. Veres L. (szerk); Gödöllő: Területfejlesztési Tudományos Egyesület; p. 211-221

25

Raffay Z. (2008): A horgászturizmus lehetőségei a magyarországi Duna-szakaszon– In: Duna Térségi Kohézió – Dr. Veres L. (szerk); Gödöllő: Területfejlesztési Tudományos Egyesület; p. 249-259 Erdősi F. – Gál Z. – Hajdú Z. (2002): A Duna történetileg változó szerepe a Közép-Európa és Magyarország térfejlődésében – In: A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései (I. kötet) – Glatz F. (szerk); Budapest: MTA; p. 31-77 Hardi T. (2002): A Duna menti területek regionális különbségei, együttműködés lehetőségei– In: A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései (I. kötet) – Glatz F. (szerk); Budapest: MTA; p. 99-119 Az EU Balti-tengeri Régióra vonatkozó stratégiája- Kilenc ország, egy régió (2009) – In Panorama Inforegio; Belgium: Európai Unió Kiadóhivatala; p. 4-6 Sustainable Tourism as a partt of the EU Strategy for the Baltic Sea Region (2010) – In: Perspectives (2010/1); Berlin: Baltic21; p. 6-31 Central Baltic Showcase Brochure Volume 3 (2010/9) - Madonas Poligräfists, Madona, Latvia; p. 42-43 , 62-63 , 84-87 , 110-111 , 124-131 Falu Város Régió (2009/1.- Különszám): Európai Duna Régió Stratégia – Dr. Cs. Pavisa A. – Kulcsár G. (szerk.); Budapest: VÁTI Kht Czukor J. (2010): Magyarország és az Európai Unió Duna-régiós stratégiája – In: Európai Tükör XV. évf. 4. szám; Budapest: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma; p. 92-98 Göncz K. (2010): Duna-menti együttműködés európai támogatással – In: Európai Tükör XV. évf. 3. szám; Budapest: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma; p. 11-13 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/unios_szakpolitikak/duna_strategia/magyar_jovokep_e s_celrendszer.htm 2010.10.23 http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20090610_a_baltitengeri_regio_fejlesztesere_iranyulo_strategia_hu.htm 2010.10.23. http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/tovabbi-regionalis-egyuttmukodesek-a-balti-strategiamintajara-001977 2010.11.2. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/08/1461&format=HTML&aged= 0&language=EN&guiLanguage=en 2010.10.20. http://www.euractiv.hu/regionalispolitika/interju/barsine-pataky-etelka-a-duna-strategiakulcsa-a-koordinalt-megvalositas-003013 2010.10.20. http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/index_en.htm

2010.12.21.

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715 _danube_hu.pdf 2010.12.21.

26

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/baltic/com_baltic_hu. pdf 2010.11.1. http://cms.mv-regierung.de/cms2/BSST_prod/BSST/en/tou/index.jsp

2010.10.18.

http://www.baltic-sea-strategy-tourism.eu/cms2/BSST_prod/BSST/en/ca/index.jsp 2010.10.18. http://www.baltic-sea-strategy-tourism.eu/cms2/BSST_prod/BSST/en/fs/index.jsp 2010.10.18. http://bst.tmv.de/index.php?id=12&tx_ttnews[tt_news]=10&tx_ttnews[backPid]=12&cHash= 3db53d1884 2010.10.18. http://www.bajaiturizmus.hu/index.php?x=_hu/bajai_kisterseg

2010.11.14.

http://www.eurovelo6.org/the-stages/budapest-belgrade/etape_view

2010.11.8.

http://baja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2523&Itemid=553 2010.11.23. http://www.bajavaros.hu/baja/download.ashx?type=file&id=2459

2010.10.23.

http://www.bajavaros.hu/baja/pages/template1.aspx?id=1653792

2010.10.23.

http://www.bajaiturizmus.hu/index.php?x=_hu/baja

2010.11.14.

http://davod.hu/images/topics/foto/idegenforgalom.doc

2010.10.23.

http://termalprojekt.nagybaracska.hu/spa_wellness_golf/Projekt.pdf

2010.11.13.

27