LENGYEL- ORSZÁG. Európa innovatív és vállalkozói szíve. A FIGYELŐ melléklete. Weimari, visegrádi és más régiós együttműködések

LENGYELORSZÁG

Weimari, visegrádi és más régiós együttműködések L_BI.indd I

Kitartó növekedéssel a perifériából a centrumba

Európa innovatív és vállalkozói szíve A FIGYELŐ melléklete

Kelet-Közép--Európa vállalkozási központja 11/6/15 11:38:32 AM

Solaris Urbino Az Urbino alacsonypadlós autóbuszok egyesítik a stílusos designt valamint a megbízható és praktikus megoldásokat, egyben garanciát jelentenek a biztonságra és a ökologikus üzemeltetésre.

Solaris Tramino A Solaris Tramino villamos a legkorszerűbb technikai megoldásokat a modern stílussal, kényelemmel és biztonsággal ötvözi.

Solaris Urbino electric A Solaris Urbino electric feltűnően csendes, zéró emissziós autóbusz, rendkívül alacsony fenntartási költségekkel.

Solaris Bus & Coach S.A. — vezető európai autóbusz, trolibusz és villamos gyártó Már 13 éve jelen vagyunk Magyarországon A Solarisok 1999 óta az európai városkép részei. 29 ország közel 600 agglomerációjában mintegy 13000 járművünk közlekedik.

www.solarisbus.com

wizerunkowa hu 200x265 5mm indd 1 L_BII-Solaris.indd II

2015 11 02 16:24:25 11/6/15 11:38:21 AM

I

mmár hagyományos mellékletünket tartják kezükben, amelyet évek óta november 11-i nemzeti ünnepünk, a Függetlenség Napja alkalmából jelentetünk meg. Együttműködő partnerünk ezúttal a Figyelő – köszönjük a szerkesztőség kiváló munkáját és szívélyes segítségét. Lengyelország 97 évvel ezelőtt került vissza Európa térképére, amelyről megszállói ezzel egy időben tűntek el. 123 év után kezdetét vehette az állam újjáépítésének fáradalmas munkája. A függetlenségért való küzdelem több mint százéves időszaka máig hatóan tette érzékennyé a lengyeleket a szabadság meglétére, és mindenek felett álló értékké, a magyarhoz hasonló, nehéz történelmünk vezérfonalává emelte azt. Sajnos, a két világháború közti időszak vívmányait a II. világháború pillanatok alatt megsemmisítette, majd 44 évnyi távolságba került a szabad Lengyelország elérésének reménye. 1989-ben újra elhihettük, hogy bármi megtörténhet, hogy megtaláltuk a helyünk, és nekiláthatunk az új, szabad Lengyelország felépítésének. Ma sokszor vitatkozunk arról, vajon jól használtuk-e az azóta eltelt huszonhat évnyi szabadságot, s hogy a mai Lengyelország valóban a valaha volt legjobb időszakát éli-e. Nem kizárt, sőt biztos, hogy lehetett volna még jobban csinálni, de el kell ismerni, hogy a külső szemlélő számára egyértelmű a hihetetlen mértékű, mondhatni, ugrásszerű civilizációs fejlődés, amely Lengyelországban végbement. A bruttó hazai termék több mint 200%-kal nőtt ebben a huszonhat évben és még az utóbbi hét, válsággal terhelt esztendőben is összesen 25%-kal növekedett. Az európai uniós tagság tizenegy éves időszakában az egy főre jutó GDP az EU átlag 49%-áról 70%-ra emelkedett Lengyelországban, míg a költségvetési hiányt sikerült 3%, az államadósságot pedig 50% alá szorítani. A minimál-és az átlagbér nálunk a legmagasabb a régióban. A lengyel cégek tekintélyre és elismertségre tettek szert, és nemcsak a térségben, hiszen a lengyel márka értéke világszinten a huszadik helyen áll. Lassan a lengyel gazdaság egésze is bekerül a világ húsz legnagyobb gazdasága közé. Lengyelország az innováció és a jól képzett munkaerő országává vált, a lengyel termékeket pedig ma már Európa-és világszerte felismerik. Go Global, Go China, Go Iran, Go Africa – ezek a sikeres lengyel gazdasági expanzió új irányai. Még az orosz embargó is felélénkítette és diverzifikálta a lengyel agrárexportot. A nagyszabású energetikai beruházások és a nemrég átadott LNG terminál erősítik Lengyelország kiemelt szerepét az európai energiabiztonságban. Lengyelország nem véletlenül lépett előre a 25. helyre a Világbank 189 országot vizsgáló Doing Business 2016 rangsorában. Árulkodó az a tény is, hogy a nálunk befektetők több mint 90%-a újra Lengyelországot választaná célországként. Több ezer kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út, repülőterek, pályaudvarok, impozáns stadionok, egyedülálló múzeumok és hangversenytermek épültek. Egymást érik az új létesítmények. Páratlanul változatos az ország természetrajza is, a hegyektől a Balti-tengerig sokféle tájat járhatunk be. Lengyelország egyre szépül, így nem csoda, ha a Lonely Planet beválasztotta a 2016-ra leginkább ajánlott tíz úti cél közé. Számítunk rá, hogy az utazók között sok magyart láthatunk vendégül, különösen, hogy a jövő évi jelentős események között

az Ifjúsági Világtalálkozó is szerepel a magyarok szívéhez közel álló Krakkóban, Wrocław pedig Európa kulturális fővárosaként működik majd. Jövőre együtt emlékezünk meg az 1956-os forradalomról is, amelynek emelkedettségét és tragikus voltát a lengyelek mindig is tökéletesen átérezték. A haderő modernizációja és a GDP 2%-át kitevő védelmi kiadások alapján Lengyelország a honvédelemben is vezető szerepet játszik a régióban – és azon túl is. Ezt politikai értelemben megerősíti, hogy jövő év júliusában Varsó ad helyet a NATO-csúcsnak. Lengyelország kulcsfontosságú szereplője annak a térségnek, ahol az immár 25 éves visegrádi csoport és a weimari háromszög formációin vagy a Balti-tengeri Tanácsban betöltött tagságán keresztül is érvényesíti érdekeit.

TISZTELT OLVASÓK!

ROMAN KOWALSKI a Lengyel Köztársaság budapesti Nagykövete

A kétoldalú lengyel-magyar kapcsolatok nagyon jól alakulnak, a két ország kereskedelmi forgalma pedig mindig új rekordot dönt. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy van még mit tenni. Együttműködésünk további erősítésének világos szándékáról tanúskodik Andrzej Duda köztársasági elnök mellékletünkben olvasható üzenete. Ezekről a témákról és még sok más érdekességről olvashatnak kiadványunkban. Lengyelországot korszerű, innovatív, a kihívásokat bátran vállaló országként szerettük volna bemutatni, olyan országként, amely érzékenyen viszonyul történelméhez, ugyanakkor felelősen a jövőbe tekint és sikeres. Egy nagyszerű természeti és kulturális értékekkel rendelkező országba engedünk betekintést, ahová ajánlott ellátogatni; amelynek polgárait érdemes megismerni, és érdemes velük együttműködni. Bízom benne, hogy ez sikerült. Olvassák e mellékletet szívélyes, személyes meghívásként Lengyelországba!■

LENGYEL MELLÉKLET Szerkesztő: Lambert Gábor Layoutterv: Babay Zsolt Címlap: Krzysztof Ducki Tervezőszerkesztők: Soproni Béla Vass Nóra Képszerkesztő: Somogyi Nóra Korrektor: Friedrich Csaba Kiadó: MediaCity Kft. Felelős kiadó: Bauer Éva ügyvezető Szerkesztőség: 1053 Budapest Kecskeméti u. 5. Telefon: (1) 225-2390 fax: (1) 225-2399 Nyomás: Ipress Center CE Zrt. 2600 Vác Nádas u. 8. Felelős vezető: Lakatos Imre ügyvezető

3

L_03-nagykovet.indd 3

11/6/15 11:33:24 AM

JÓ BARÁTOK ÉS ÜZLETI PARTNEREK

R

okon nép a lengyel és a magyar. A két nép kapcsolatában közösségalkotó erejűek a hasonló történelmi tapasztalatok, a szabadságszeretet és a megegyező habitus is. „Két jó barát” – hányszor hallottuk ezt a mondást a lengyel–magyar közös történelem magasztos pillanataiban és hétköznapjaiban is! Emlékszünk a Lengyelország történetének egyik legnagyobb uralkodójára, Báthory Istvánra, akinek szülővárosa, Szilágysomlyó nevét egy átlag lengyel valószínűleg ki sem tudja helyesen ejteni. Nem feledjük 1956-ot, amikor Poznańban és Budapesten a büszke lengyelek és az elszánt magyarok szembeszálltak a kommunista elnyomókkal. De emlékszünk a kevésbé emelkedett, ám emlékezetes eseményekre is, például a lengyel és a magyar futballANDRZEJ DUDA Lengyelország köztársasági elnöke válogatott 1921-ben lejátszott első hivatalos mérkőzésére. Kevesen tudják, hogy akkoriban a kispadon két ma- hatunk kapcsolatainkon. Ma arra kell törekednünk, hogy gyar edző is helyet fogalt, a lengyelek szövetségi kapitánya a következő nemzedéknek, fiatal lengyeleknek és magyaroknak ne csak királyaink és a fontos évszámok, vagyis a ugyanis az a Pozsonyi Imre volt, aki később nem kisebb múlt statikus, műemléki képei jussanak eszébe a lengyel– csapatot edzett, mint az FC Barcelona. magyar kapcsolatokról. Mindannyian tudjuk, mi történt Segítettük egymást a szovjet diktatúra legsötétebb korszakában. A magyarok a Szolidaritás mozgalomban keres- 1956-ban, de csak kevesen tudnának megnevezni egy Magyarországon befektető lengyel és egy Lengyelországban tek és leltek inspirációra, a lengyel disszidensek pedig táműködő magyar céget. mogatókra találtak magyar sorstársaikban. A lengyelek Szeretném, ha kölcsönösen tovább növekedne a lennagy barátja volt a nemrégiben elhunyt Göncz Árpád közgyel és a magyar vállalkozások jelenléte a két országtársasági elnök, aki híres volt arról, hogy minden lengyelt ban. Ha büszkén állapíthatnánk meg, hogy egyre éléna házába fogadott, akinek Budapesten nem volt hol megkebb és gyümölcsözőbb az együttműködés kis-, közép- és szállnia. nagyvállalati szinten, s ha elégedetten vehetnénk számSzerencsére változnak az idők. Sem a lengyeleknek, ba a közös infrastrukturális és energetikai befektetéseket. sem a magyaroknak nem kell ma már utcára vonulniuk Mindannyiunknak azt kívánom, hogy néhány év múlva elidegen hatalmak tankjai ellen. Nem kell a kommunizmus mondhassuk: nemcsak jó barátai, hanem kiváló üzleti partmegdöntéséért küzdenünk. Ez azonban nem jelenti azt, nerei is vagyunk egymásnak.■ hogy ma kevesebb közös érdekünk lenne, és ezért lazít-

4

L_04-Duda.indd 4

11/6/15 2:44:55 PM

külpolitika NATO-csúcs Varsóban

Nagyobb biztonság az együttműködés révén

V

arsóban 2016 júliusában rendezik meg a NATOcsúcsot, amely nem csak a 2014-es newporti csúcson elfogadott döntések megvalósításának az összefoglalásáról szól majd. Azon további intézkedések előkészítése is napirendre kerül, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szövetségi rendszer alkalmazkodni tudjon a változó globális biztonsági kihívásokhoz. Oroszország agresszív és kiszámíthatatlan magatartása a régióban, a közel-keleti és észak-afrikai krízis, továbbá a tömeges migráció elkerülhetetlenné teszik, hogy a

szövetségi rendszer rugalmasabb legyen – egy időben azzal, hogy megőrizze az erőt és az eszközök teljes körű alkalmazásának lehetőségét. ÁTFOGÓ REFORMOT A varsói NATO-csúcs újabb impulzust kell, hogy adjon a szervezetnek, mind az összetartás és politikai hitelesség, mind pedig a védelmi képességek reális fejlesztésének erősítésére. A NATO készen kell, hogy álljon expedíciós (stabilizációs) tevékenységek végrehajtására, mindenekelőtt azonban képesnek kell lennie az

5. cikkelyben foglalt kollektív védelem ellátására. Ezért Lengyelország fel szeretné vetni a Stratégiai Alkalmazkodás Varsói Kezdeményezésének ötletét, amelynek célja, hogy a szövetség katonai erejét hozzáigazítsa a klasszikus territoriális védelem és a hagyományos elrettentés feladatainak az ellátásához. Lengyelország a 2016-os NATO csúcs házigazdájaként meg szeretné győzni a szövetségeseket az átfogó reform szükségességéről, amely erősíti a szövetség képességét és messzemenőbb változtatáso-

kat ér el, mint az Oroszország ukrajnai tevékenységére válaszul elfogadott intézkedések. A Visegrádi Csoport államai (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közösen hoztak létre egy harccsoportot. A V4 HCS EU az első ilyen típusú, önállóan felállított egység, amelyet az unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok alapítottak meg. A harccsoportba meghívást kapott Ukrajna is, amely annak tevékenységében ún. harmadik országként venne részt. A visegrádi partnerség államai által, Ukrajna közreműködésével közösen felállított egység fontos részét képezi a regionális biztonság kiépítésének. Az EU Visegrádi Harccsoportja (V4 HCS) 2016. január 1-jétől június 30-ig lát el harckészültséget. Mindegyik ország megkezdte a közös hadtesthez, bevetési egységhez, valamint parancsnoksághoz kijelölt komponensek felkészítését. A harccsoport nagyjából 3900 katonából áll, amelyhez Lengyelország kb. 1850, Csehország kb. 700, Magyarország kb. 650, Szlovákia kb. 450, Ukrajna pedig 20 fővel járul hozzá. Lengyelország felel a 5

L_05-09-Weimar-NATO.indd 5

11/6/15 2:42:49 PM

külpolitika NATO-csúcs Varsóban V4 HCS keretét adó államként az irányítás ellátásához alapvetően szükséges olyan elemek létrehozásáért is, mint az Előretolt Irányítási Központ (FHQ) vagy a Hadműveleti Parancsnokság (OHQ). A tervek szerint harckészültség idején utóbbinak Krakkó ad majd otthont. ERŐSÖDŐ KAPCSOLATOK Lengyelország elfogadta a „Regionális Biztonságot Támogató Program 2022”-t (Régional Security Assistance Programme – ReSAP). A program megvalósításával az olyan szövetséges államokkal, mint a Visegrádi Csoport tagjai (Csehország, Magyarország, Szlovákia), a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), valamint Románia és Bulgária, szeretnénk elérni a politikai-katonai és

az ipari kapcsolatok erősödését. A program célja, hogy támogassa a régió országai harci képességének a növekedését, valamint ezen államok felszerelését Lengyelországban gyártott harci eszközökkel. A program megvalósítása elősegíti a védelmi képességek közötti szorosabb kapcsolatok kialakulását a régióban, beleértve az azonos típu-

SZÁRNYAS INNOVÁCIÓK

ELEKTRONIKAI TERMÉKEK Lengyelországban állítják elő a legtöbb elektronikai eszközt Európában, évente körülbelül

14 milliárd euró értékben. 2000 óta meghatszorozódott a termelés értéke.

Új repüléstechnikai központ

A

következő két esztendőben Közép-Lengyelország fog otthont adni egy nagy repüléstechnológiai tömörülésnek (hub), az ország pedig a katonai légi oktatás nemzetközi központjává válik. Az európai repülési porondon Lengyelország pozíciója egyre erősebb. Ez a szektor közel huszonnégyezer embert foglalkoztat, mintegy 150 cégben. Lengyelországi működési engedélyért jelenleg 13 további beruházás folyamodik, amelyek további 1600 munkahelyet fognak teremteni.

sú fegyverek és speciális ellátó-javító központok, egységesített oktatási rendszer és közös gyakorlatok használatát és igénybevételét. Minden körülmény adott ahhoz, hogy a ReSAP fontos elemévé váljon a regionális politikának, növelve ezál-

tal nemcsak Lengyelország, hanem az egész régió biztonságát is. A térség szövetséges országai között fennálló szoros együttműködés célja, hogy közösen segítsük elő biztonságunk növelését, valamint régiónk szerepének erősödését az EU és a NATO fórumain. LENGYEL HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

A repüléstechnikai szektor néhány nagy központban összpontosul. Podkarpackie és Lubelszczyzna területeken nagy sikerrel fejlődik a Repüléstechnikai Völgy. Hasonló tömörülés működik Wielkopolskában és Sziléziában. Rövidesen csatlakozik az előbbiekhez egy szigorúan specializált katonai repüléstechnikai klaszter, amely a Łódź–Radom–Dęblin városok által kijelölt tengely mentén fog elhelyezkedni, Lengyelország kellős közepén. Repüléstechnikai Fennsík (Wyżyna Lotnicza) néven. A Repüléstechnikai Fennsík alapköve a lengyel légierő számára 50 db többfunkciós helikopterre kiírt pályázat lesz. Az elbírálás döntő szakaszához előminősítést nyert az Airbus Helicopters gyártmányú H225M Caracal helikopter. Részegységekkel együtt a francia helikoptereket éppen Łódźban és Radomban szerelnék össze és szervizelnék. Az Airbus-beruházásoknak köszönhetően a térségben közel 3500 új munkahely létesül majd – 1250 közvetlenül a helikoptergyártáshoz kapcsolódóan, valamint 2000 a beszállítóknál.■

6

L_05-09-Weimar-NATO.indd 6

11/6/15 2:42:52 PM

MANUFACTURER OF THE YEAR

L_05-09-Weimar-NATO.indd 7

11/6/15 2:42:59 PM

nézőpont a weimari háromszög huszonöt éve

JANUSZ REITER

A nemzetközi kapcsolatok szakértője, publicista, a Lengyel Köztársaság volt berlini és washingtoni nagykövete

A KOMPROMISSZUMOK TŰFOKA

A

Lengyelország, Németország és Franciaország alkotta weimari háromszöget, amely 2016-ban ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját, már többször eltemették. Olyan sokszor nyilvánították holtnak, hogy fenntartásokkal kezelendő minden egyes újabb, erről szóló hír. Egy lengyel mondás szerint amúgy is sokáig él az, akinek halálhírét keltik. Előfordulnak ugyan eseménytelenebb időszakok a weimari háromszög életében is, mégis mindig kiderül, hogy létezése mindhárom fél számára – és nem csak nekik – nagyon is a hasznára válik. Az együttműködés Weimar városáról kapta a nevét, ahol 1991. augusztus 28-án találkozott HansDietrich Genscher német, Krzysztof Skubiszewski lengyel és Roland Dumas francia külügyminiszter. Megbeszélésüket a korra jellemző lelkesedés övezte – a résztvevők mind osztották azt az érzést, hogy valami rendkívülit hoznak létre, olyasvalamit, ami még nemrég elképzelhetetlen lett volna. Összekötötte őket az európai eszmébe vetett hit, amelynek érvényességét Lengyelország jelenléte bizonyította a tárgyalóasztalnál. Mindemellett a weimari háromszög (W3) létrehozása egy teljességgel racionális döntés eredménye volt. Ahhoz, hogy ezt megértsük, vissza kell tekintenünk a vasfüggöny lebontása körüli időkre. Az akkor alig egy éve újraegyesült Németország megváltoztatta Európa súlypontját. Lengyelország, ahogy a volt keleti blokk más országai is, tőle várták a támogatást a NATO és az Európai Közösség – mai Európai Unió – keleti irányú bővítéséhez. Németország tisztában volt azzal, hogy előbb-utóbb eleget kell tennie ezeknek a várakozásoknak. Világos volt ugyanakkor, hogy egyre növekvő kelet-európai szerepvállalását Franciaország aggodalommal figyeli. Párizs at-

tól tartott, hogy egy kibővített Európai Unióban elveszítené a két egyenrangú európai nagyhatalom egyikének szerepét, ezért Németországnak és Lengyelországnak is az érdekében is állt biztosítani a franciákat arról, hogy a bővítés nem az ő kárukra megy végbe. Hiszen azt senki sem vonta kétségbe, hogy Franciaország nélkül Európa nem egyesíthető újra. A W3 első és legfontosabb célja így Franciaország támogatásának elnyerése volt az EU kiszélesítéséhez. Méghozzá úgy, hogy ez a rendkívüli művelet, amelyet Európa újraegyesítése jelentett, ne okozzon újabb konfliktusokat és veszteségeket. A háromszög így a bizalom megteremtésének eszközeként működött a három ország, szélesebb értelemben pedig az öreg kontinens két, nem sokkal korábban még egymástól elhatárolt fele között. Nem csekély szerep jutott ebben a folyamatban a szimbólumoknak. A német–francia megbékélés volt az alapja Nyugat-Európa integrációjának, a lengyel–német kiengesztelődés pedig a keleti blokkot is bevonta a „megbékélés térségébe”. E három, az európai konfliktusok tengelyével hagyományosan egybeeső ország együttműködése pedig azt volt hivatott igazolni, hogy bár a földrajzi helyzetük nem változott, a politikai jelentésük alapvetően átalakult. Az elmúlt huszonöt évben a weimari háromszögnek voltak jobb és rosszabb időszakai. A véleményés érdekkülönbségek láttán elemzők sokszor jutottak arra a következtetésre, hogy a három ország túl sokban különbözik ahhoz, hogy együttműködése sikeres lehessen. Hiszen Franciaország Dél-Európa érdekeire figyel, s közben Európát súlypontja kelet felé tolódásától félti; Lengyelország a keleti irányú biztonsági kockázatokat helyezi előtérbe, és küldetésének tekinti ukrajnai szerepvállalásának a fenntartását; Németországot pedig a körülmények – és rész-

8

L_05-09-Weimar-NATO.indd 8

11/6/15 2:43:03 PM

››

Abban, hogy az EU a felmerülő belső és külső feszültségek ellenére meg tudta őrizni nagyfokú egységét, a weimari háromszögnek is nagy szerepe van.

LENGYELORSZÁG

SZÁMOKBAN Az ország területe

312,7 ezer km2

Közigazgatási felosztás

16 vajdaság 314 járás 2478 település ben saját sikerei – arra kényszerítik, hogy egyre nagyobb felelősséget vállaljon egész Európáért. Hogyan lennének képesek az együttműködésre ennyire eltérő országok? – kérdezték sokan. A válasz huszonöt éve ugyanaz: a weimari háromszög értelme éppen ezekben a különbségekben rejlik. Ha ez a három „teve” átmegy az európai kompromiszszumok tűfokán, másoknak már könnyebb lesz. Sikeresnek mondható-e a weimari háromszög? Az eredményeket nézve nem panaszkodhatunk. Rendszeresek voltak az állam- és kormányfői, illetve a külügyminiszteri szintű találkozók, de egyéb – köztük védelmi – miniszteri, házelnöki, sőt régiók és önkormányzatok közötti megbeszélések is gyakran előfordultak. Igaz, a háromszög nem váltotta fel a német–francia tandemet, már csak azért sem, mert Lengyelország nem tagja az euróövezetnek. 2014-ben, az ukrajnai válság tetőpontján a lengyel, német és francia külügyminiszter megmutatta a hármasban rejlő lehetőségeket, jóllehet ebben a kérdésben a normandiai formátum kerekedett felül, immár Lengyelország nélkül. Továbbra is megvan a kockázata annak, hogy az unió régi, nyugati tagjai és az új, keleti tagállamok határán feszültségek keletkeznek, amit a mostani migrációs válság is bizonyít. S abban, hogy az Európai Unió a felmerülő belső és külső feszültségek ellenére meg tudta őrizni nagyfokú egységét, a weimari háromszögnek is nagy szerepe van. Mindhárom országnak még nemegyszer segítségére lehet ez az együttműködés, amelynek új formátumai, például a visegrádi csoporttal kibővített találkozók, mutatják a benne rejlő, még ki nem használt lehetőségeket. S ami még fontosabb, minden jel arra mutat, hogy Európának a jövőben szüksége is lesz erre a potenciálra.■

L_05-09-Weimar-NATO.indd 9

Népesség

38 501 000 fő Főváros: Varsó

1,8 millió fő

Törvényhozó hatalom: szejm (460 képviselő), szenátus (100 képviselő) Végrehajtó hatalom: köztársasági elnök (5 éves mandátum), minisztertanács (4 éves mandátum) Bírói hatalom: legfelsőbb bíróság, bíróságok, közigazgatási bíróságok, katonai bíróságok VALUTANEM 1 złoty (PLN) = 100 grosz – kb. 75 Ft 1 EUR = kb. 4,2 PLN ENERGETIKAI BIZTONSÁG 2020-ig Lengyelország 114 Mrd PLN-t fog beruházási projektekre költeni ÚTHÁLÓZAT 2023-ig Lengyelország 92,8 Mrd PLN-t fog útépítésre költeni MILLIÁRDOK AZ EU-TÓL Lengyelország 500 Mrd PLN támogatást hívhat le a 2014–2020 közötti EU-költségvetésből MODERN GAZDASÁG A tudományos kutatásra fordított összeget 2015-ben 7,4 Mrd. PLN-re növelték VERSENYKÉPESEBB FIATALOK 2020-ra a tudományra fordított kiadások elérik a GDP 2 százalékát KEVESEBB BÜROKRÁCIA Lengyelország az EU-s forrásokból 2,2 Mrd eurót különít el az e-közigazgatás fejlesztésére ERŐS ÉS BIZTONSÁGOS ORSZÁG 2016-tól a védelmi kiadásokra fordított összeg eléri a GDP 2 százalékát VONZÓ BEFEKTETÉSI CÉL A Lengyel–Német Kereskedelmi és Iparkamara 10. felmérése immár az egymást követő harmadik alkalommal Lengyelországot jelölte meg a régió legjobb befektetési helyszíneként. A külföldi befektetők 95 százaléka jónak találja vállalatuk lengyelországi helyzetét, 96 százalékuk választaná szívesen újra Lengyelországot befektetési helyszínként, a megkérdezett vállalatok 88 százaléka pedig a jövőben szinten kívánja tartani, vagy növelni szeretné itt befektetett tőkéjé9 nek nagyságát.■

11/6/15 2:43:04 PM

nézőpont

a lengyel–német megbékélés

PROF. DR. HAB. KRZYSZTOF MISZCZAK

A Lengyel–Német Együttműködési Alapítvány igazgatója és a Lengyel–Német Megbékélés alapítványi tanácsának elnöke.

MEGBOCSÁTUNK ÉS MEGBOCSÁTÁST KÉRÜNK

A

lengyel és német nemzet, a lengyelek és németek közötti megbékélési folyamatot a lengyel püspökök híres, 1965. november 18-i, német bíboros testvéreiknek címzett levele indította meg. A hitleri Németország által a lengyel nemzet ellen elkövetett bűnökre való emlékezés, valamint az áldozat ezzel egyidejű megbocsátási szándékának – a német hóhér irányába történő – kinyilvánítása, ennyire rövid idővel a német náci rezsim összeomlását követően, azon lengyelek hihetetlen megbocsátási kegyelmét mutatja, akik – az össznépesség arányait nézve – a legnagyobb nagyságú emberveszteséget szenvedték el a második világháború alatt. A püspökök felhívása emlékeztetett a lengyel–német kapcsolatok erőszakos aspektusaira, tette pedig mindezt az akkori kommunista Lengyelország ellenséges ideológiai környezetében. Ennek irányítói a lengyel állam történetét alapvetően más koncepciónak megfelelően mutatták be, mint amelyet a lengyel katolikus hierarchia képviselői vallottak. A megbékélés üzenetének fő kezdeményezője és szerzője Bolesław Kominek érsek. Ő és a Lengyel Katolikus Egyház más képviselői áttörték a németekhez és Nyugat-Németországhoz (ugyanerre nem lett volna lehetőség a kommunista irányítás alatt álló Kelet-Németország esetében) való közeledés pszichológiai akadályait, nem feledkezve meg mindeközben a háború utáni lengyel társadalom körében még mindig élén-

ken élő, a lengyelekkel szemben elkövetett német bestialitások emlékéről sem. A levél ezekkel, a további lengyel–német megbékélés szempontjából korszakos jelentőségű és jellegzetes szavakkal zárul: „Megbocsátunk és megbocsátást kérünk.” A lengyel–német kapcsolatok fejlesztési szándékának e hosszú távú elképzelése és a lengyel egyház atyáinak és fiainak bölcsessége nélkül nem lett volna semmilyen esély a lengyel–német megbékélésre. Minden bizonnyal a német katolikus és evangélikus egyház hierarchiájának az ellenállása, valamint a megbékélési folyamat morális mélységének mindkét társadalom széles rétegei által való meg nem értése szintén akadályozta annak gyors sikerét. Emellett a világot két egymással ellentétes politikai-katonai blokkra osztó nemzetközi helyzet, valamint az ideológiai konfrontáció hidegháború alatt tapasztalt sötét időszaka ugyancsak nem kedvezett a két ország társadalmai közötti megbékélésnek. Végül a forradalmi Közép-Európában végbemenő radikális és fundamentális geopolitikai változások – a Szolidaritás lengyelországi létrejötte, a kommunista rendszer összeomlása és a berlini fal ledöntése, majd a két német állam ezt követő újraegyesítése – gyorsították fel a lengyel–német megbékélési folyamatot. Ennek alapját a két demokratikus állam társadalma közötti fáradságos párbeszéd megkezdése jelentette. Ennek szimbólumává Len-

10

L_10-11-Lengyel-nemet.indd 10

11/6/15 11:17:01 AM

gyelország első nem kommunista, katolikus miniszterelnökének, Tadeusz Mazowieckinek Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztársaság kereszténydemokrata kancellárjával való emblematikus találkozója vált. Az 1989. november 12-én, az alsó-sziléziai Krzyżowában (a náci rezsimmel szemben harcoló német ellenállás szimbolikus helyszínén), Alfons Nossol opolei püspök által celebrált ún. Megbékélési Misén való részvételükkel mindketten elkötelezték magukat a lengyel–német megbékélési folyamat folytatása mellett. A szentbeszéd alapgondolatát pedig ezek a szavak alkották: „Haladjunk együtt – egyesülve az igazságban és a szeretetben.” A lengyel püspökök vízválasztó levelét követően a mise jelentette a lengyel–német együttműködés új fejezetének építése érdekében tett, következő nagy lépést. A lengyel–német megbékélési folyamat üteme még jobban felgyorsult az Odera és a Neisse menti közös határt elismerő szerződés 1990. november 14-i, majd pedig a Lengyel Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti, jószomszédi és együttműködési szerződés 1991. június 17-i megkötését követően. A két ország történelme során az első alkalommal, mindkét nemzet által hivatalosan elfogadott nemzetközi megállapodás vázolta fel a Lengyelország és Németország közötti kapcsolatok pozitív kilátásait. Mindez a NATO és az Európai Unió révén egyesülő Európa keretében idővel elvezethet a két nemzet közötti ma-

radéktalan megbékéléshez és a kapcsolatok teljes normalizálásához. Kétségtelen, hogy a lengyel–német megbékélési folyamat sikerességét számtalan lengyel és német ember, társadalmi csoport, kormányzati és civilszervezet hihetetlenül odaadó munkájának köszönhetjük. Kitartásuk, előítéletek és sztereotípiák nélküli munkájuk, példátlan és egyenesen bámulatos megbocsátási szándékuk, mindenekelőtt pedig előrelátásuk és történelmi küldetésükbe vetett hitük nélkül a megbékélési folyamat nem járhatott volna sikerrel. Nagyon fájdalmas történelmi tapasztalataik ellenére a lengyelek készek voltak kinyújtani kezüket elnyomóik felé. Lengyelország és Németország pedig bebizonyította, hogy egy nemzet által a másik ellen elkövetett szélsőséges sérelmek ellenére is van mód a megbékélésre. Ez egy nagyon nehéz út, amely sajátos logikájának megfelelően működik – ebből adódóan más nemzetek közötti megbékélés keresésekor egy korábban bevált módszer lemásolása helyett mindenképpen figyelembe kell venni a kérdéses nemzetek kultúrájának, történelmének és társadalmi fejlődésének egyedi jellegzetességeit. A megbékélés alapvető előfeltétele azonban továbbra is az ilyen cél megvalósítása és elérése érdekében tanúsított „nyitási” hajlandóság marad. A lengyel–német megbékélés göröngyös és kanyargós útja csak útjelző táblaként – nem pedig helyettesítő megoldásként – szolgálhat más nemzetek kiegyezéséhez.■

„Amennyiben az emlékezés a történelem szabályszerűsége, úgy a megbocsátás isteni erő, Krisztus ereje, amely egyaránt megtalálható az emberiség és a nemzetek változó történelmében.” II. János Pál Pápa

11

L_10-11-Lengyel-nemet.indd 11

11/6/15 11:17:03 AM

nézőpont

Európa szíve, Visegrád

JESZENSZKY GÉZA Magyarország volt külügyminisztere

A REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI A különkülön vívott szabadságharcokban is látványosan megnyilvánult az egymás iránti szolidaritás és az önkéntes segítség.

K

özép-Európa magja három történelmi királyság: Lengyel-, Cseh- és Magyarország. Létükért, függetlenségükért sok háborút kellett vívniuk a velük szomszédos nagyhatalmakkal. Azt, hogy érdekeiket közösen hatékonyabban tudják képviselni, már a Visegrádon 1335-ben tartott háromkirály-találkozó, talán az első európai csúcstalálkozó, megmutatta. A napóleoni háborúkban hiába vérző lengyel légiók magával ragadó jelszava egyben program: „Za Wolność Waszą i Naszą!”, (A ti szabadságotokért és a miénkért!) A külön-külön vívott szabadságharcokban is látványosan megnyilvánult az egymás iránti szolidaritás és az önkéntes segítség: 1830, 1848/49, 1939, 1956 és 1968 mind ezt példázza. A közös – mondhatnám örökös – bajok okainak keresése és az orvoslás vágya vezérelte mindazokat a politikusokat, írókat, gondolkodókat, akik az utolsó 200 évben kiálltak a Baltikum és az Adria, a németek és az oroszok között élő népek barátsága és együttműködése mellett, akik a vetélkedés, a nagyhatalmi patrónusok vadászása és egymás hátbatámadása helyett az összehangolt cselekvésben keresték a fenyegető külső veszélyekkel szembeni eredményes föllépés és a baj elhárításának az útját. 1990 elején a kommunista diktatúra ellen már korábban is cselekvően föllépő Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország demokrata politikusai, a szabad választások nyomán megalakuló kormányok eltökélt szándéka volt a korábbi szolidaritás megőrzése és a közös cé-

lokért történő egybehangolt vagy közös föllépés. 1990 novemberében, a hidegháború utáni új Európa alapelveit rögzítő Párizsi Charta aláírásakor javasolta a magyar miniszterelnök lengyel és csehszlovák partnereinek, hogy találkozzanak a három ország legfőbb politikai vezetői a következő év elején Visegrádon. Antall, Havel, Wałesa az 1991. február 15-i csúcsértekezleten elfogadott Együttműködési Nyilatkozatban foglalta össze országaik közös politikai és gazdasági törekvéseit, szándékukat, hogy egybehangolják a szovjet uralom eszköze, a Varsói Szerződés fölszámolására irányuló politikájukat, és hogy minél hamarabb és teljesebb mértékben részt vegyenek az európai integrációban. Az Ünnepélyes Nyilatkozat örömmel állapította meg, hogy „nemzeteink történelmi együvé tartozásának tudata és igénye immár akadálytalanul és népeink valóságos érdekeivel összhangban nyilvánulhat meg a politikai akarat legmagasabb szintjén.” A Szovjetunió elnöke ezt követően elfogadta a tagországok népei által sosem jóváhagyott katonai-politikai szövetség feloszlatását. Erre július 1-jén, Prágában került sor. Ha a három ország négy nemzete nem a közös gondolkodás és közös cselekvés útját választja, a jelentős nagyságú magyar lakossággal rendelkező három szomszédunkat könnyen megkísértette volna a csábítás: valamiféle frontba tömörülni a kisebbségi jogokat szorgalmazó Magyarországgal szemben. A volt kommunista tömb „éllovasai” közösen érték el a társulási egyezmény aláírását az Eu-

12

L_12-13-Jeszenszky-V4.indd 12

11/6/15 11:16:47 AM

Előtérben E El őttér érbe ben Jeszenszky ben Jeesz szen szen e sz szky szky k Géza, Géz éza, éza, a Antall Anttal all József, Józs Jó zsef ef, f, Lech Leech h Wałęsa Wał ałęs łęs ę a és Václav Vác ácla lav Havel. Have Have Ha vel.l. Az A 1991-es 199 9 11 es es visegrádi találkozó résztvevői viseegr vi g ád ádii ta talá láálkkozzó ré ész sz tv szt tvev e ői ői rópai Közösséggel 1991. december 16-án, majd egy évre rá létrehozták saját szabad kereskedelmi övezetüket, a CEFTA-t. Éveken át együtt érveltek a biztonságukat szavatoló NATO-tagságért, amíg 1999. március 12-én ez meg nem valósult. (Szlovákia Mečiar korábbi miniszterelnök bárdolatlan politikája miatt ezt lekéste egy ütemmel.) Az EU-tagságot előkészítő tárgyalásokat kezdetben ugyancsak egymással egyeztetve folytatták. 2004-ben, az Európai Unióba történő felvétellel új szakasz kezdődött. A csehországi Kroměřížben nyilatkozat született az együttműködés folytatásáról. E négy ország együtt területben és népességben az EU vezető államaihoz mérhető, szavazati ereje – tehát potenciális politikai súlya – pedig bármelyiknél nagyobb. Ad hoc, vagy akár intézményes alapon hozzájuk csatlakozhatnak a baltiak, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária. Ők tizenegyen, pláne Ausztriával együtt tizenket-

ten már az EU-tagállamok közel felét teszik ki. Történelmi, földrajzi és politikai alapon összetartozásuk vitathatatlan. Gondjaik és érdekeik azonosak vagy hasonlóak. Nemcsak a pénzügyi támogatások megszerzéséről van szó, az őket foglalkoztató politikai és társadalmi kérdésekben is célszerű az egyeztetés és a közös fellépés, hogy érdemben tudják befolyásolni az EU döntéseit. Közép-Európa egysége a kultúrában bontakozott ki és alkotott annyi maradandót. Ezt hatékonyan őrzi és erősíti megpályázható pénzből működő közös programokkal a mind népszerűbb Visegrádi Alap. Végül, de nem utolsósorban, Visegrád jó példa, pozitív minta lehet más, egymással szomszédos, de egymással vetélkedő, akár egymásra haragudó országcsoportok számára is. Maga a szó azt jelenti, hogy magas vár, fellegvár. Legyen ez a magas vár erős vár, egy jó irányt mutató világítótorony magunk és mások számára!■

Visegrád jó példa lehet más, egymással szomszédos, de egymással vetélkedő, akár egymásra haragudó országcsoportok számára is.

13

L_12-13-Jeszenszky-V4.indd 13

11/6/15 11:16:48 AM

külpolitika

Balti-tengeri Államok Tanácsa a lengyel elnökség alatt

L

engyelország 2016. június 30-ig immár harmadik alkalommal tölti be a Balti-tengeri Államok Tanácsának (BÁT) elnöki tisztségét. E szervezet fontos szerepet játszik a régió államainak kormányközi együttműködésében, továbbá évek óta a regionális együttműködés mintamegoldásaként szolgál, ösztönözve a széles körű fejlődést, stabilitást és jólétet. A Balti-tengerrel határos összes ország (Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Oroszország, Svédország), valamint Izland, Norvégia és az EU is tagja a csoportnak. Lengyelország el szeretné érni a BÁT-ban rejlő nagy és még mindig nem teljes mértékben kihasznált potenciálnak a jobb hasznosítását, illetve a szervezet, a dinamikusan változó valóság jelentette kihívásokhoz való jobb hozzáigazítását. A balti régió-

SZINERGIA a sokszínűségben nak új megközelítésre, közös jövőképre és jobb irányításra van szüksége. Fontos szerepük miatt szükség van a térségben létező összes együttműködési formára, hiszen mindegyik egyedi értéket hoz létre és ad hozzá az államközi kapcsolatokhoz. Együttesen kellene hozzájárulnunk az egységes balti tér létrehozásához. Ehhez azonban szükség van a jobb munkamegosztásra, nagyobb összetartásra és együttműködésre, valamint a – közös célokra, dokumentumokra és megbeszélésekre támaszkodó – különböző formátumok közötti strukturális párbeszéden keresztül megvalósuló koordináció-

ra. Lengyelország célja, hogy megerősítse a tanács regionális együttműködés szerkezetében betöltött fontos szerepét, elősegítse a tanácsnak a régióban megtalálható többi szervezettel és formátummal való szorosabb együttműködését, továbbá, hogy fokozza a tanács konkrét projektek megvalósítására irányuló erőfeszítéseit. A lengyel elnökség jelszavával, (szinergia a sokszínűségben), összhangban megbeszéléseket kezdeményezünk és konkrét lépéseket kívánunk tenni a regionális kohézió erősítése érdekében. E célt szem előtt tartva szeretnénk megvalósítani fő prioritásainkat, amelyek:

■ a fenntartható fejlődés (ehhez figyelembe véve nemcsak a kohéziós politika és a gazdasági fejlődés, hanem az energiapolitika és a klímavédelem szempontjait is); ■ a kultúra mint a társadalmi-gazdasági fejlődés eszköze (kreativitás + együttműködés = fejlődés); ■ a lakosság védelme (annak érdekében, hogy erősítse a regionális reagálási kapacitást, illetve a különböző szervek közötti együttműködést). A lengyel elnökség szintén hangsúlyozni fogja a BÁT más regionális szervezetekkel – köztük a Visegrádi Csoporttal – való együttműködésének a fontosságát, mint egy olyan eszközt, amely ösztönzőleg hat a közép- és észak-európai régiók fejlődésére. Az elnökséggel kapcsolatos további aktuális információk elérhetők a www.baltyk.msz.gov.pl honlapon.

14

L_14-Balti tanacs.indd 14

11/6/15 11:16:29 AM

L_15-Telmex.indd 15

11/6/15 11:16:09 AM

külpolitika Európa és a nagyvilág vonzásában

Wrocław 2016 A z Európa Kulturális Fővárosa cím Wrocław számára hatalmas kitüntetés. Városunk néhány évig tartó előkészületek után mintegy négyszáz projekttel és kulturális programmal készül a nagyszabású kulturális évadra, amelyek között közel ezer művészeti eseményre: koncertekre, előadásokra, kiállításokra, vetítésekre, fesztiválokra, szabadtéri rendezvényekre és happeningre kerül sor. A kultúra e hatalmas ünnepén nemcsak a wrocławiak vesznek részt, de több tízezer, országunkból, valamint az egész kontinensről érkező vendégre is számítunk. Hatalmas esély ez Wrocław számára, hogy megmutassa Európának Alsó-Szilézia és Lengyelország különlegességét, városunkat mint rendkívüli, sokszor egyedülálló kulturális események helyszínét, és felcsillantsa a lengyel kultúrában rejlő határtalan lehetőségeket. Városunk lakói rajonganak a színhá-

zért, ezért is volt olyan fontos számunkra, hogy nálunk rendezzék meg a Színházi Olimpiát (The Theatre Olympics), a fesztiválok fesztiválját, amely első alkalommal vendégeskedik Lengyelországban. Néhány héten át lehetőségünk nyílik megtekinteni a világ legkiválóbb kortárs színházi alkotóinak előadásait. Kezdeményezői vagyunk továbbá sok új színházi eseménynek is, amelyek örökre nyomot hagynak majd városunk, régiónk és az egész ország kulturális tájképén. Wrocław évek óta, de azt is mondhatjuk, hogy „öröktől fogva” a filmek városa is. Nincs is alkalmasabb hely a befolyásos Európai Filmdíj átadására, mint itt, ahol ennyi lelkes filmrajongó van. A nagyszabású esemény a különleges kiadással jelentkező híres T-mobile Nowe Horyzonty fesztivál mellett remek alkalom lesz arra, hogy Európa Kulturális Fővárosában vendégül lássuk a leghíresebb filmes alkotókat és film-

jeiket. Néhányan közülük azért jönnek Wrocławba, hogy jövőre a Filmopera című projekt keretében megvalósítsák különleges művészi elképzeléseiket. A tervek szerint ennek keretében kerül sor a legendás Lost highway (Útvesztőben) című Lynch-film operaváltozatának bemutatójára is, amelynek librettóját a Nobel-díjas Elfriede Jelinek írja. A zenével körülvett Wrocław mindig is számos kivételes zenei és operaesemény helyszíne volt. Nem lesz ez másképp 2016-ban sem. Számos ismert, valamint új helyszín, közterek és koncerttermek, de mindenekelőtt az újonnan megnyílt Nemzeti Zenei Fórum egész éven át hangos lesz a sokszínű, sokszor távoli kultúrák zenéjétől. A Wrocław 2016 Európa Kulturális Fővárosa olyan új programjaiban, mint a Singing Europe vagy a Zarzuela – egy este Carmennel zenészek, táncegyüttesek, kórusok, profi és amatőr művészek ezrei vesznek majd részt.

FOTÓK: WROCŁAW 2016 ARCHÍVUMA

Európa Kulturális Fővárosa

Wrocław főtere

16 1 6

L_16-17-Ifjusagi-uj.indd 16

11/6/15 11:21:50 AM

Szabadtéri mozi és több ezer néző Wrocław főterén a T-Mobile Nowe Horyzonty Fesztiválon

Tadeusz Różewicz, Marek Krajewski vagy Olga Tokarczuk városa a 2016-os kulturális évadra tíz-egynéhány irodalommal és olvasással kapcsolatos programmal is készül. Költészet minden sarkon, a legjobb riportok, regények és krimik olvasásába merült Wrocław. Így fest majd városunk 2016-ban, amikor az UNESCO által meghirdetett A Világ Könyvfővárosa címet is viselheti. Címének pedig eleget kell tennie, így több irodalmi eseményre kerül majd sor itt, mint bárhol máshol Lengyelországban. Hasonlóképp lesz jelen a képzőművészet is, hiszen a város különböző termei, helyszínei, közterei kiállítótérré válnak, ahol különleges tárlatokon keresztül mutatkoznak be a vizuális művészetek, valamint Wrocław legnagyobb történelmi és kortárs művei,

Nemzetközi Jazz Fesztivál – JAZZTOPAD

a lengyel és a világépítészet egyedülálló remekei. Wrocław 2016 Európa Kulturális Fővárosa a város gazdag múltjából építkezik, miközben a jövőbe is tekint, és megépíti új, modell lakóparkját WUWĘ 2 néven, a városlakók jelenkori elvárásait kiszolgálva. Ezenfelül a történelmi település számos nagyszabású szabadtéri művészeti projektjének köszönhetően 2016-ban csodálatos hídjaival, tereivel, folyóival, parkjaival sokszor nem pusztán a kultúra városa, de városi szcéna, színpad is lesz, amelynek deszkáin 365 napon keresztül mesélünk majd magunkról egymásnak és egész Európának. Ezeknek a 2016-ra tervezett látványos, Lengyelország történetében is különleges projekteknek és kisebb, de nem

kevésbé ambiciózus kulturális programoknak se vége, se hossza. Számunkra a legfontosabb kihívást azonban az a feladat jelenti, hogy növeljük a város lakóinak kulturális szerepvállalását, aktivitását, hiszen mint minden városban, így Wrocławban is létezik egy olyan rétege az embereknek, amely ki van zárva a kultúrából, s ezen a helyzetükön sem környezetük, sem ők maguk sem képesek változtatni. Rájuk való tekintettel reméljük leginkább, hogy 2016 a gazdag kulturális programsorozaton túl tartós átalakulásokat is hoz majd mindnyájunk életébe. Rafał Dutkiewicz, Wrocław főpolgármestere, Jarosław Fret, a Wrocław 2016 Európa Kulturális Fővárosa kuratóriumi tanácsának elnöke

Ifjúsági Világnap

Krakkó 2016 K

özös imádság, együttlét, ünnep. Erről szól az Ifjúsági Világnap, amely II. János Pál pápa kezdeményezésére jött létre, aki pápasága során 19 alkalommal találkozott fiatalok millióival. Az Ifjúsági Világnap a katolikus fiatalság számára talán a legfontosabb ünnep, amelyet kétévente rendszeresen megrendeznek, mindig más helyszínen. Az első találkozó 1986-ban volt Rómában, majd Buenos Aires, Santiago de Compostela, Częstochowa, Denver, Manila, Párizs, Róma, Toronto, Köln, Sydney, Madrid, Rio de Janeiro volt az ese-

mény házigazdája. Az idei ünnep különleges, hiszen először látogat el Ferenc pápa Lengyelországba, hogy a világ minden tájáról érkező fiatalokkal együtt imádkozzon. „Ti vagytok a világ jövője, az Egyház reménysége. Az én reménységem” – mondta a világ szeretett II. János Pál pápája pontifikálása alkalmából. 2016. július 26–31. között Krakkó több mint kétszáz országból fogad zarándokokat. A szervezők arra számítanak, hogy az esemény csúcspontjának számító Szentmisén több mint két és fél millió hívő jelenik majd meg.■ 17

L_16-17-Ifjusagi-uj.indd 17

11/6/15 11:22:35 AM

innováció az új éllovas

A

gazdasági válság idején Lengyelország az üzleti szféra ráfordításainak növekedése (BERD) szempontjából az első, a kormány ráfordításainak növekedése (GERD) szempontjából a második helyen állt. És bár összességében ezek a ráfordítások még mindig alacsony szinten vannak – jelenleg a GDP 1 százaléka –, de következetesen növekednek. A cél, hogy a távlati perspektívában 2020-ig elérjék a GDP 1,7 százalékát. A Lengyelországban bekövetkező változások a World

Economic Forum által vezetett Versenyképességi világrangsor tavalyi eredményeiben is tükröződnek, ahol Lengyelország a 43. helyről a 41. helyre lépett, az innováció kategóriában pedig 8 hellyel javította a pozícióját, és immáron a 64. helyet foglalta el.

z utolsó öt év során Lengyelországban végrehajtották a tudomány és a felsőoktatás reformját, a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó intézmények hálózatát átalakították, az ezen szektor működését szabályozó jogi előírásokat tökéletesítették. A korszerű tudományoskutató infrastruktúrába több mint 5 milliárd eurót fektettek be, és új működési lehetőségeket kaptak az innováció támogatásáért felelős intézmények, mint a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Központ (Narodowe Centrum Badań i Rozwoju) vagy a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség (Polska Agencja Rozwoju Przedsiębiorczości). Most indították el az Innovációs Fejlődés Operatív Programot: az EU-n belül a legnagyobb, k+f munkákat támogató programot, több mint 10 milliárd euró költségvetéssel. Az állam aktivitása alapvető változásokat eredményezett a k+f finanszírozási struktúrában és az üzleti szférának

a kutató-fejlesztői részesedésének bővülésében. Ez a lengyel gazdaság innovációs növekedésének is kulcsa. Az üzleti szféra aktivitását stimuláló politikának köszönhetően a 2011–2013 közötti esztendőkben a vállalatok k+f ráfordításai kb. 80 százalékkal nőttek. Mindezek mellett Lengyelország a k+f ráfordítások növekedési dinamikájának terén világviszonylatban is az élvonalban van. Amint azt a Global Innovation Index 2015 eredményei mutatják, 2008–2013 között, azaz a

A LEGTÖBB

SZABADALOM A RÉGIÓBAN

Korszerű

ÉRDEKELT MAGÁNZÓK A lengyel KSH adatai szerint 2014-ben az azt megelőző évhez képest 20 százalékkal nőtt a magánszektor képviselői által kutató-fejlesztő tevékeny-

K+F i

Lengyelországnak, a térség más országaihoz hasonlóan, sok lemaradást kell behoznia az innováció támogatása terén. Az állam aktivitása, a vállalkozók lelkiismeretes közreműködése és a k+f ráfordítások növekedésének dinamikája az országot mégis a fejlődés élvonalába helyezi.

Az Európai Bizottság minden évben Innovation Union Scoreboard (IUS) jelentést készít, mely a tagállamok és a kiválasztott EU-n kívüli országok innovációs tevékenységét elemzi, 25 mutató alapján. Ezek egyike a nemzetközi szabadalmi bejelentés PCT (Patent Cooperation Treaty) számával kapcsolatos mutató is. A bizottság kidolgozza a Summary Innovation Index (SII) mutatót. 2014-ben Lengyelország javította helyezését, és a 24-ik helyre került (a 2013. évi 25-ik helyről). Kelet-Közép-Európában Lengyelország tette a legtöbb szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO). 475 bejelentéssel megelőzte a sorban következő második Csehországot (167) és Szlovéniát (123). Magyar-

ország az EPO-hoz 110 találmányt jelentett be, a többi vizsgált kelet-Közép-európai ország 100 alatti találmányszámmal rendelkezett. Tíz esztendő alatt a Lengyelországból érkező szabadalmi bejelentések száma 352 százalékkal nőtt, miközben ez a növekedés Csehországban 117, Magyarországon 39 százalékos volt. 2014-ben Lengyelország először előzte meg Magyarországot az EPO-bejelentések számában 1 millió lakosra számítva, és ebben megközelítette Csehországot. Ebben a kategóriában jelenleg a negyedik helyen áll (1 millió lakosra vetített 12 bejelentéssel), miközben még 2007-ben a térség 11 országa között csak a kilencedik volt. Az élen Szlovénia és Észtország áll.

18

L_18-19-innovacio.indd 18

11/6/15 11:25:49 AM

ségre fordított összeg nagysága. A belső kutatás-fejlesztésre (GERD) fordított összeg tavaly meghaladta a 16,1 Mrd złotyt. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben a GDP 0,94 százaléka ment k+f tevékenységre (az előző évi 0,87 százalékhoz képest). A magánszektor kiadásai teszik ki jelenleg a Lengyelországban k+f tevékenységre fordított teljes összeg 46,6 százalékát, szemben az egy évvel korábbi 43,6 és a két évvel ezelőtti 37,2 százalékkal. Már magunk mögött tudhatjuk azt az időszakot, ami-

tes projektek között megtalálható többek között a Kinetise platform, amely lehetőséget ad arra, hogy használója programozói ismeretek nélkül is képes legyen a legöszszetettebb mobiltelefonos applikációk megalkotására, valamint az OriginTag márkájú innovatív biztonsági rendszer, amelynek köszönhetően a gyártók egyedi címkével láthatják el termékeiket. Közben pedig a potenciális vásárló telefonjára felinstallált külön alkalmazás lehetővé teszi, hogy a fogyasztó meggyő-

resésre, jegyzetek készítésére, valamint tartalmuk megosztására. A Go_Global.pl program a Lengyel–Amerikai Kereskedelmi Tanáccsal (US–Polish Trade Council – USPTC), a Plug&Play Tech Centerrel, a Fraunhofer MOEZzel (Fraunhofer-Zentrum für Mittel- und Osteuropa), a Vállalkozó Szellem Akadémiai Inkubátoraival (Akademickie Inkubatory Przedsiębiorczości), a Flinders Partners, a FundingBox Accelerator és Accelerace cé-

acra, illetve hogy potenciális befektetőkkel teszteljék azt. Közülük 14 cégnek pedig lehetősége lesz külföldi gyorsító programokban való részvételre. A Go_Global.pl program eddigi kedvezményezettjei között megtalálhatóak többek között olyan cégek, mint az Audioteka, Sotrender, Social WiFi, VoiceLab vagy a Sorter. A program bevezető szakasza során már 51 szerződést kötöttek meg, amelyek összesen több mint 11 millió złoty támogatást biztosítanak az

gekkel, illetve az Instituto Superior para el Desarrollo de Internet (ISDI) privát felsőoktatási intézménnyel együttműködve valósul meg. A lezárult pályázat során különböző vállalkozók 173 támogatási kérelmet nyújtottak be 24,4 millió złoty értékben, egyúttal közel 4,7 millió złoty saját hozzájárulást felmutatva. 41 cég fejenként 150 ezer złoty támogatásban részesült. Ezen összeget arra az előkészítő stratégiára, illetve annak fejlesztésére költhetik, amelylyel beléphetnek a globális pi-

érintett vállalatoknak. Eddig a program kedvezményezettjeinek 80 százaléka talált legalább egy üzleti partnert a külföldi piacokon, 17 százalékuknak pedig már befektetőkkel is sikerült megegyezniük. Minden ötödik vállalkozó irodát vagy képviseletet nyitott külföldön, míg minden harmadik támogatott cég az általa kínált termékek vagy szolgáltatások eladásának növekedéséről számolt be.

infrastruktúra

kor Lengyelország gazdasági növekedését a technológiai import és alacsony termelési költségű áruk határozták meg. A lengyel cégek pedig egyre több innovatív megoldással állnak elő. A Nemzeti Kutatás-fejlesztési Központ Go_ Global.pl programja lehetőséget ad nekik arra, hogy új piacokon jelenhessenek meg. A pályázat során kiválasztott cégek olyan innovációs termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, amelyek esélylyel pályáznak a külföldi piacok meghódítására. A győz-

ződjön a termék hitelességéről. További kiemelt projektek többek között a C-Eye rendszer, amely segíti az érintkezési lehetőségtől megfosztott személyek tudatállapotának a felmérését és neurológiai rehabilitációját, valamint az iOS rendszert használó eszközökre készült „Booke” alkalmazás, amely az e-könyvek funkcionalitását immár elérhetővé teszi a klasszikus, nyomtatott könyvek számára is. Az applikáció lehetőséget biztosít a hagyományos könyvek olvasására, a bennük való szabad ke-

NEMZETI KUTATÁSFEJLESZTÉSI KÖZPONT

19

L_18-19-innovacio.indd 19

11/6/15 11:25:51 AM

innováció Sławomir Majman

Tessék

minél több munkahelyet létesíteni! A lengyel tőkeimport mellett egyre élénkebb a tőkeexport is. A vállalkozásokat képzéssel készítik fel az afrikai vagy ázsiai befektetésekre – nyilatkozta a lengyel tőkebefektetéseket támogató ügynökség vezetője.

L

szág, továbbá a balti államok. Ez abszurd. dasági-pénzügyi és főként kulturális érengyelországnak mintha sikerült volna kitörnie a kelet-közép-euró- telemben külön karakter, így megéri őket Gondoljunk bele: például a balkániak rá vannak szorulva az ázsiai ország pénzére, pai térséget övező globális előítéle- egyedi elbírálásban részesíteni. arra, hogy a kínaiak utakat, hidakat épít– Lengyelországnak sikerült is a déli tek köréből. Magyarország, Csehország, senek náluk. Ugyanakkor lengyel szemSzlovákia és a többi szomszédunk hiába és a balti szomszédokhoz képest szinte pontból ma már Kínával kapcsolatban igyekezett bizonyítani egyediségét Ázsi- kivételesként elismertetnie magát. egész más a vezérelvünk. „Go to China”, – Talán mert jóval nagyobbak vaában, Amerikában, mégis, még mindig egy kalap alá vesznek bennünket. Ez jó gyunk, mint a szomszédaink. De még így vagyis Kína engedjen szabad utat a lengyel áruknak, szolgáltatásoknak, befekis van tennivalónk bőven. Különösképvagy rossz? tetőknek. De más országokban is indípen Kínában és más ázsiai országokban. – Jó is és rossz is. Geopolitikai, biztottunk hasonló programokat, például az Peking első számú politikai és gazdasátonságpolitikai alapon persze, hogy öszEgyesült Államokban vagy Iránban. szetartozunk mi közép-európaiak. Ezeket gi stratégái például továbbra is ragasz– Vannak lengyel befektetők Kínákodnak a 16 plusz 1-es felálláshoz. Ez azt a területeket csak együttesen tudjuk keban? jelenti, hogy a különböző közép-eurózelni. Ami azonban a nemzetgazdaságo– Vannak, és Afrikában, valamint a kat illeti, e téren nem jó, hogy New York- pai országokat érintő várható kínai pénzban vagy Londonban, esetleg Hongkong- ügyi befektetésekről együtt tárgyaljon az többi ázsiai országban is. Igyekszünk megértetni világszerte, hogy Lengyelorasztal egyik oldalán Kína, a másik oldaban a pénzügyi alapok számítógépeinél szág ipara és mezőgazdasága, tőkeerelán pedig 16 kelet- és közép-európai orülő ifjú titánok gombnyomásra semmije 10 év leforgása alatt minden sítenek meg magyarországi szempontból felülmúlta a fejlődő vagy lengyelországi pozíciNÉVJEGY országokra jellemző mennyiségi ókat, mert éppen rossz hírek és minőségi szinteket. Belső fejérkeznek, mondjuk UkrajA lengyel információs és tőkebefektelődését, különösen infrastruktúránából. Az ő fejükben ugyantéseket támogató ügynökség elnöke. jának javulását az EU-integráció is ezek az országok egyre A 65 éves szakember lengyel, orosz, biztosította. Az uniós pénzek lehímennek. Lengyelországban brit és amerikai egyetemeken tanult. vását és felhasználását Lengyelorhosszú évek óta szívósan töszágban nem kísérték botrányok. rekszünk arra, hogy megLengyelország legjobb országimázs– Ezáltal kétségtelenül erősöértessük: ebben a térségben szakemberei közé tartozik, az ország dött Lengyelország üzleti jó híminden egyes ország gazlegjobb salesmanjeként is szokták

›› ›› ››

20

L_20-21-GoChina.indd 20

emlegetni.

11/6/15 11:25:21 AM

ÖSSZEKAPCSOLJÁK A LENGYEL ÉS A LITVÁN GÁZVEZETÉKEKET re. Mégis, kérem, fejtse ki részletesebben, mik ezek a „Go Iran, Go America” programok? – Hülyének nézett volna még öt évvel ezelőtt is, ha azt mondom: az Egyesült Államok kereskedelmi kamarái a szakminiszterrel az élen azért fogják képviselőiket Varsóba küldeni, hogy nagy amerikai projektekhez lengyel befektetőket toborozzanak. 2015-ben viszont ott tartunk, hogy már nemcsak az Egyesült Államok, hanem Nagy-Britannia is adókedvezmények nyújtásával igyekszik a lengyel működő tőkét hozzájuk csalogatni. Exponenciálisan növekszik a lengyel tőkeexport, miközben lengyel kis- és középvállalkozások tucatjai indultak be például Iránban. Vagy mondok egy másik példát. Lengyelország külgazdasági forgalmának hat évvel ezelőtt 1 százalékát tették ki az afrikai országok. Ez a forgalom – noha abszolút számokban még mindig alacsony értéket tesz ki – tizenkétszeresére emelkedett. – Személyesen is tapasztaltam, hogy Kelet-Németországban a fő munkaadók nagy része lengyel cég. Sőt német vendégmunkások járnak át Lengyelországba dolgozni. – A Németországban jelen lévő külföldi tőke körében a lengyel benne van az első tízben. A teljes lengyel külgazdasági forgalom harminc százaléka Németországhoz kapcsolódik. Egyszerűen fogalmazva: Németország integráns része a lengyel gazdaságnak. Lengyel vállalkozók eközben – főként a franciaországi, csehországi, baltikumi beruházásaik nyomán – öt év alatt megötszörözték tőkeexportjukat az Európai Unióba. – Miként lehetséges ez? – Logisztikai oldalról megközelítve az egyik magyarázat abban rejlik, hogy ügynökségünk – negyven százalékban költségvetési forrásból, hatvan százalékban uniós pénzekből – folyamatosan informálja, segíti a lengyel vállalkozókat. Országokra, nemzetekre és kultúrákra bontottan oktatjuk őket, hogy pontosan értsék: hol milyen lehetőségek rejlenek. Az uniós tagállamokban eleve otthonosan mozog a lengyel tőke, Iránra vagy Af-

rikára, Kínára, Japánra vonatkoztatva országspecifikus, nyelvi és üzleti tradíciókra is kiterjedő tréningeket tartunk. – Meglepő, hogy a lengyel expanzió beindulása az elmúlt nyolc-tíz évhez kapcsolódik. A világban ezek az évek a nagy pénzügyi-gazdasági krízis korát jelentik. – A rejtély kulcsa az, hogy ebben az országban egyszerűen elmaradt a válság. A világ többi részén drámaian visszaesett a fogyasztás, a lengyelek azonban nem zavartatták magukat. Nem pánikoltak, hanem fogyasztottak és beruháztak. 2008 és 2012 között a korábbiakhoz képest is gyorsabban pörgött a gazdasági aktivitás. A lengyel vállalkozók mind nagyobb hányada azokban az években engedhette meg magának, hogy a válság miatt szuperolcsóvá vált külföldi eszközökből szépen bevásároljon. – Akkor hát az ön által vezetett ügynökség egyedülálló a világon abban, hogy nem a külföldi tőke vonzása, hanem a lengyel tőke külföldre telepítésének elősegítése a fő célja. – A mi alapvető célunk, hogy elősegítsük lengyelországi munkahelyek bővülését. A lengyel tőkeexport ugyanúgy szükséges ehhez, mint a nemzetközi tőke jelenlétének itteni stabilizálása és a további tőkeimport. Mindkettőt elő kell segítenünk. A külföldi tőke jelenléte folyamatosan bővül. A GDP 60 százaléka nemzetközi beruházásokból származik. Nélkülük elképzelhetetlen lenne, hogy Lengyelország továbbra is az európai hajógyártás 10 százalékát adja, hogy a világ repülőgépiparának legfontosabb bedolgozó üzemei Lengyelországban találhatók, mint ahogy ez az ország vált az európai mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás kiemelkedő központjává. A lengyelek józan paraszti eszének köszönhetően ebben az országban – az aktuális kormánytól függetlenül – továbbra is egyforma jogokat élvez a külföldi és a belföldi tőke egyaránt. Az egyetlen feltétel, az egyedüli szempont megmarad mindig ugyanaz: tessék minél több munkahelyet létesíteni Lengyelországban!

A GIPL projekt keretében közvetlen kapcsolat jön létre a lengyel és litván gázvezeték hálózatok között. A projekt célja, hogy integrálja a balti államok gázpiacait az Európai Unió egységes gázpiacával, diverzifikálja a gázellátás forrásait, valamint növelje ezen ellátások biztonságát. A projektet a szállítóhálózat lengyel és litván üzemeltetői valósítják meg: a Gaz-System S.A. és az Amber Grid cégek. A gázvezeték hossza körülbelül 534 km, ebből a lengyel oldalon 357 km, a litvánon oldalon pedig 177 km kerül megépítésre. A GIPL gázösszeköttető rendszert a tervek szerint 2020-ban adják át. Az Európai Unió a Connecting Europe Facility (CEF) program keretében 295,4 millió euróval támogatja a projekt megvalósítását.

LENGYEL CSODASZÉN – A GRAFÉN A varsói Elektronikai Anyagok Technológiai Intézete a világon elsőként szabadalmaztatta a grafén ipari előállításának technológiáját. A konkurenciáénál sokkal jobban kifizetődő gyártást 2014-ben kezdte meg a Nano Carbon varsói cég, a lengyel kormány és a tudományos világ példaértékű együttműködésének köszönhetően. A grafén kivételes tulajdonságokkal rendelkezik – az emberiség által ismert legkeményebb anyag, mégis rugalmas, átlátszó és rendkívül jó elektromos vezető. Az elektronikában, napelemek gyártásában és az orvostudományban is áttörést ígér a használata, így a lengyel tudománynak és az üzleti szférának is kiugró nyereséget hozhat.

A Golden Joystick Awards által, 2015-ben

AZ ÉV JÁTÉKÁNAK választott Vaják III című játék

ZENTAI PÉTER

Forrás: CD PROJEKT RED

L_20-21-GoChina.indd 21

21

11/6/15 11:25:34 AM

innováció startupbirodalom

FOTÓ: MARIUSZ CIESZEWSKI/WWW.POLSKA.PL.

A legnagyobb robotikai és asztronautikai verseny, a European Rover Challenge, 2015. szeptemberében Lengyelországban került megrendezésre

A

lengyel piacon 50 egyetemi vállalkozási inkubátorház működik. Ezeknek köszönhetően 2004 óta 7 ezer cég indult, jelenleg pedig másfél ezer startup vállalkozás működik a területükön. A Deloitte’s Technology Fast 50 Powerful connections jelentésben megemlítették, hogy a legmagasabb nyereségnövekedést mutató 50 technológiai cég közül összesen 17 származik Lengyelországból. A jelentés készítésének történetében nincs más ilyen impozáns eredményt elérő ország. Lengyelország erős pozícióját csak erősíti az említett összehasonlítás második helyezettje, a Comperia internetes pénzügyi összehasonlító eszköz, amely az utolsó öt esztendő során összesen 1962 százalékos nyereségnövekedést könyvelt el. A Comperia sikere nem a véletlen műve. Ahogyan a Forbes által készített Creative

SIKER

Ennek egyik példája a 3D-s nyomtatók esete. A Deloitte tanácsadó cég becslései szerint a 3D-s nyomtatás piacának értéke ma 1,6 milliárd dollár. A világban gyártott minden tizedik 3D-s nyomtató Lengyelországban készül, és nem a nagy multik gyáraiban, hanem kis és fiatal gyártócégeknél. Érdemes megjegyezni a nevüket: Zortrax, ZMorph, 3Novatica, Monkeytfab. Ezek azok, a Zortraxszal az élen, amelyek a világtrendeket kezdik kijelölni. A Zortrax története kiválóan mutatja, milyen potenciál rejlik a 3D printing ágazatban, természetesen abban az esetben, ha képes valaki kihasználni a megfelelő pillanatot. Az Olsztynban (Észak-

3D-BEN

Lengyelországnak minden esélye adott, hogy a régió vállalkozási központja legyen. Itt található az Európában legnagyobb kiterjedésű vállalkozási inkubátorház-hálózat, és itt indul a legtöbb startup vállalkozás. in Business 2015 jelentés szerzői bizonyítják, a médiákon alapuló üzleti ötleteknek Lengyelországban van a legnagyobb esélye a sikerre. Ilyen lehetőségekből teli marokkal merítenek a lengyel startupok. Az ország jelenleg az ezen típusú cégek virágkorát éli. Egyre több olyan találmány és innovatív ötlet születik, amely üzleti sikerrel kecsegtet. Fontos

hozzáfűzni azt a tényt, hogy a startupoknak van a legnagyobb részesedésük a múlt esztendő során indított gazdasági vállalkozásokban. Európa startuptérképén egyre aktívabb a lengyel részvétel. A lengyel innovátorok egy része, olyanok, akik még csak a közelmúltban indultak az üzleti életben, már most jelentős sikereket érnek el az országon kívül is.

Lengyelország festői tóvidékén) székelő cég 2013-ban debütált, s már egy évvel később a világ meghatározó cégétől, a Dell-től kapott megrendelést 5000 nyomtató legyártására. 2015-ben pedig a 3D Hubs a Zortrax M200 modellt a desktop 3D printers szektorban a világ legjobb berendezésének ismerte el. A verseny szoros volt. Az olsztyni cég termékeivel 400 más nemzet-

22

L_22-23-startup.indd 22

11/6/15 11:24:56 AM

fémszerkezetek rendkívül szívósnak bizonyultak. A vékony fémlemezből lehetséges szinte tetszőleges alak kiszabása, és a végleges felfújást megelőzően a rendeltetés helyére történő kiszállítás egyszerűen megoldható lapra szerelt formában. Csakúgy, mint az IKEA bútoros csomagjainak esetében. A megoldás új üzleti távlatokat nyitott meg Zięta előtt. FiDU technológiára alapozva, a formatervező által alapított Oskar Zienta’s Prozessdesign cégben sorban születtek a rendkívüli „organikus” bútorok, melyek kivívták a dizájn és a bútorvilág csodálatát. A lengyel formatervezés fiatal ikonjai közé vonult be a ma már híres fémes, kerekített formájú PLOP szék, a felfújható gumi strandmatrac fém rokona. A Zięta bútorok minden egyes példánya egyedi, mert a sűrített levegő egy kicsit eltérő módon alkotja meg a fém végleges formáját, egyediséget kölcsönözve. És ez még nem az utolsó ötlete a lengyel formatervezőnek. Nemrég Zięta ötleteire felfigyelt a NASA, és megkezdte az együttműködést. Lehet, hogy a FiDU technológia segítségével a Földön lehet felépíteni az űrbázist, majd a lap formájában történő szállítást követően a Marson lehet azt végleges formára felfújni. Elképzelhető tehát, hogy az első

FOTÓ: ZORTRAX

közi szereplő nyomtatói versenyeztek. Ma a Zortrax logót viselő nyomtatókat a világ 50 országában lehet vásárolni. A cég mostanra egy startupból tőzsdei társasággá alakult át, ami további ugrásszerű növekedésre ad lehetőséget. Hasonló példákból van több is. Nemzetközi sikerről nemcsak azok a startuposok tudnak mesélni, akik kiválóan használták a trendeket, de azok is, akik az új trendeket megalkották. Így történt a DiCE+, azaz a táblajátékok interaktív dobókockája esetében. A fiatal Game Technologies cégnek egy új játékkellékszegmenst sikerült nyitni. Ahogyan emlékeznek rá, olyan megoldást kerestek, amely élni tud az online táblajátékok növekvő népszerűségével. Másfelől pedig nem veszi el azt, ami minden vérbeli játékos szívéhez közel áll – a kockadobás mágikus pillanatának élményét. A Game Technologies által alkotott újítás annyira kedvelt lett, hogy mára kapható a világ minden Apple-boltjában. Egy szintén zseniális lengyel megoldás a FiDU technológia, azaz fémből készült idomok felfújása sűrített levegővel. Ezen ötlet és találmány mögött Oskar Zięta mérnök és formatervező áll. Az eredeti ötlet szerint a FiDU technológiát csak ipari alkalmazásokra szánták. A belülről felfújt

marsbeli űrállomáson lesz egy Made in Poland címke. Sok fiatal tervező csak most dolgozza át az innovatív ötletét üzletté. Olyanokat, mint a Swimmo – azaz egy ügyes segédberendezés, amely sikeresen helyettesíti a személyes úszóedzőt, vagy a Sher.ly box – egy lengyel, vezeték nélküli, személyi adatfelhő, amely meghódította a világ legnagyobb crowdfunding portálja, a Kickstarter.com felhasználóinak szívét és pénztárcáit. Ezért nagy eséllyel indulhatnak világhódító útjukra. A fiatal lengyel vállalkozók még egy fontos könynyítést kaptak. 2015 júniusában Varsóban kialakítottak egy nagy üzleti Nemzeti Business Link (Business Link Narodowy) gyorsítót, mely több mint 5000 m2 területen rendelkezik irodákkal, szerverparkokkal, laboratóriumokkal és konferenciatermekkel. Az Európa legnagyobb startupközpontjának helyt adó Nemzeti Business Link csatlakozott az AIP Business Link keretén belül működő 10 üzleti gyorsítóhálózathoz – többek között Varsóban, Krakkóban, a gdański agglomerációban és Poznańban. 2016-ban szintén Varsóban megvalósul a Google Campus – egy hely, ahol a vállalkozók megszerezhetik a kellő tudást és korszerű cégeket építhetnek. Varsó rangját, mint a startupok fejlődésének kiváló helyszíne, emeli az a tény is, hogy hasonló campusok csak Londonban és Tel-Avivban találhatók. A lengyel innovátorok és startuposok aktivitásának eredménye a bejelentések impozáns száma az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO). A

LENGYELORSZÁG VEZETŐ SZEREPET TÖLT BE AZ ALÁBBI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN/ EXPORTJÁBAN:

››

3D-S NYOMTATÓK Lengyelország a 3D-s nyomtatási technológia egyik globális fejlesztő központja, 10 százalékkal részesülve a világtermelésből.

››

AJTÓK ÉS ABLAKOK Európa lengyel ablakokon keresztül látja a világot. Lengyelország az ablakok és ajtók második legnagyobb exportőre Európában. 2015-ben a lengyel faáru ágazat közel 1,5 Mrd. euró értékű árut szállított a külföldi piacokra. Ez összesen közel 8 M exportált ablakot és ajtót jelent. Legtöbbjük az Európai Unió belső piacain talált gazdára.

Crido Taxand legújabb jelentése szerint 2014-ben KeletKözép-Európából Lengyelország nyújtotta be a legtöbb szabadalmat, összesen 475-öt. Az összeállítás szerinti második helyezett Csehország csak 167-et. Lengyelország jövője a startupokban van. Ez olyan lendkerék, mely hajtani fogja a lengyel gazdaságot, változtatva a profilját és innovatív pályára tereli a fejlődését. Ha Lengyelország kiaknázza ezt az esélyt és a hazai cégek a fiatal startuposoktól nyernek inspirációt, továbbá bővítik az együttműködést a kutatóközpontokkal, akkor Kelet-Közép-Európa gazdasági vezetőjének tartósan Lengyelország bizonyulhat.■ 23

L_22-23-startup.indd 23

11/6/15 11:25:03 AM

nézőpont

A fejlődés országa

A PERIFÉRIÁRÓL A CENTRUMBA

A

z elmúlt 20 év talán a legjobb időszak volt Lengyelország gazdaságának történelmében. 1989 óta, amikor a Szolidaritás társadalmi mozgalom vezetésével elindult a kommunizmus bukásához vezető folyamat, a lengyel gazdaság jobban nőtt, mint bármely más európai ország gazdasága. Globális téren a hasonló fejlettségi szinten lévő országok között szintén az egyik leggyorsabban növekvő gazdasággal rendelkezett. Egyedüli államként Lengyelországnak sikerült elkerülnie a jelenlegi globális pénzügyi válsággal járó recessziót, ezáltal fenntartva gazdaságának 1992 óta folyamatosan tartó bővülését. Lengyelország a posztkommunista új EU-tagállamok közül a legnagyobb és – a vásárlóerőt figyelembe véve – az Európai Unión belül a 6. legnagyobb gazdasággal rendelkező állam. Ennek eredményeként Lengyelország a jövedelem, az életminőség és a jólét korábban soha meg nem tapasztalt szintjét érte el. Az egy főre jutó GDP eléri a fejlett nyugat-európai országok, amelyek Lengyelország számára a ter-

GDP-növekedés 7 Változás az előző évhez képest, százalék 6,8 6 6,2 5 5,3 5,1 4 3,9 3,6 3

4,5 3,4

3,5

3,6

2 1,8

1

1,9

1,6

0 2004

2008

2016*

*Előrejelzés. Lengyelország sikeresen átvészelte a globális gazdasági válságot, és az egyetlen olyan EU-tagállam volt, amelyet nem érintett a recesszió 2009-ben. Az együttes GDP-növekedés 2008 és 2014 között elérte a 22,2 százalékot. Lengyelország arra törekszik, hogy 2022-re a világ 20 leggazdagabb állama közé kerüljön, és elérje az EU GDP-átlagának a 80 százalékát.

mészetes referenciapontot és a társadalmi törekvések célját jelentik, átlagának 68 százalékát; 1992-ben ez a szint kevesebb mint 30 százalékot tett ki. Ezzel az ország elérte a NyugatEurópához viszonyított legmagasabb jövedelmi szintet 1500 óta. Körülbelül 20 év alatt behozta több mint ötszáz év gazdasági kudarcából fakadó lemaradását, ami példátlan eredmény a történelemben. Amellett, hogy mind abszolút, mind relatív értelemben elérte az eddigi legmagasabb jövedelmi szintet, Lengyelország minden bizonynyal az eddigi legmagasabb életminőségi, jóléti és boldogsági fokot is elérte – ez pedig az elsődleges és végső célja a gazdasági fejlődésnek és a közpolitikának. A növekvő jövedelmek, a nyitott határok, az internethez való hozzáférés és az európai uniós tagság lehetővé tette, hogy Lengyelország eddig meg nem tapasztalt módon vegyen részt a globális gazdasági, társadalmi, kulturális és technológiai fejlődésben. A nemzetközi jóléti rangsorok azt mutatják, hogy egy átlagos lengyel életminősége még magasabb is annál, mint amit az egy főre jutó GDP értéke sugallna. A életminőség Lengyelországban magasabb, mint bármikor korábban a történelem során, a Nyugat-Európával szembeni lemaradás pedig sokkal kisebb annál, mint amit a jövedelemkülönbség mutat. A boldogság érzékelhető szintje is magasabb a korábban feljegyzettekhez képest. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy Lengyelország továbbra is történelmi precedens nélküli segítségben részesüljön majd az Európai Unió strukturális alapjaiból, amelyek akár évente egy százalékkal is emelhetik a növekedést, legalább 2020-ig. Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje az EU következő, 2014–2020 közötti pénzügyi tervének, és nagyjából 106 Mrd euró támogatásban fog részesülni, ami az éves GDP több mint 2 százalékának felel majd meg. Az unió költségvetésé-

24

L_24-26-Sikerek.indd 24

11/6/15 11:43:41 AM

gazdaság lengyel–magyar árucsere

Tíz év alatt két és félszeresére? ből való új támogatási részlet nominális értéke meghaladja majd a második világháborút követő Marshall-tervét, amelyben Lengyelország politikai okok miatt nem vett részt, és amelynek a mai árak szerinti értéke úgy 85-90 Mrd eurót tenne ki. További, bár kisebb források is elérhetők lesznek a következő, 2020-ban kezdődő uniós költségvetés révén. Az EU-finanszírozás továbbra is ösztönzően fog hatni a leghatékonyabb infrastruktúrával, humánerőforrással, innovációval és IT-vel kapcsolatos beruházásokra. Lengyelország Európa egyik legnagyobb építési területe marad, mindemellett kiegészülve egy olyan infrastruktúrával, amellyel korábban soha nem rendelkezett, és amelynek kialakítását egyedül soha nem engedhette volna meg magának. Például, az elmúlt néhány évben az autópályák és gyorsforgalmi utak hossza megötszöröződött. Az ezekhez hasonló beruházások, valamint az autópálya, vasút és – ami a legfontosabb – szélessávú internethálózat építésére szánt további jelentős ráfordítások képezik majd az elkövetkező évtizedek gazdasági növekedésének a motorját. Lengyelország jó helyzetben van ahhoz, hogy folytassa a nyugat-európai országokkal való konvergenciát. Az összes hosszú távú előrejelzés szerint gyorsabb ütemben fog fejlődni, mint a kelet-európai régió országai. Az Európai Bizottság, az OECD és a független szervezetek hosszú távú előrejelzései szerint valószínűleg 2030-ra eléri az EU15 átlagjövedelmének a 80 százalékát; eljutva ezzel a legmagasabb értékhez az ország történelme során. Ennek bekövetkeztekor Lengyelország véglegesen átkerül Európa gazdasági perifériájából – „Európa harmadik világra emlékeztető részéből”, ahol megragadt évszázadokon át – a kontinens gazdasági központjába. Marcin Piątkowski, A Világbank közgazdászának Az Új Lengyel Aranykor – a perifériáról Európa közepére című elemzése alapján

Lengyelország és Magyarország kereskedelme az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta dinamikus fejlődésnek indult. 2004-ben a kereskedelmi forgalom értéke majdnem 3 milliárd euró volt, s ez 2014-ben elérte a 7,3 milliárdos szintet! Vagyis a közös forgalmunk közel a két és félszeresére nőtt az utóbbi években. A 2015-ös évben a forgalmunk várhatóan eléri a 8 milliárd eurós szintet.

L

engyelország Magyarországnak a hatodik kereskedelmi partnere, emellett a magyar export célországai között nyolcadik, az import szempontjából hatodik. Hazánk Lengyelország-

nak viszont a tizennegyedik partnere, illetve emellett az export célországai között a kilencedik, az import szempontjából a tizenhatodik helyet foglalja el. A Magyarországra irányuló lengyel exportban to25

L_24-26-Sikerek.indd 25

11/6/15 11:43:42 AM

gazdaság vábbra is a gépek és a készülékek dominálnak, 44 százalékkal. Folyamatosan növekszik a vegyipari, a műanyagés a fémipari termékek kivitele – 14-14 százalékkal –, valamint az élelmiszer-ipari és agrártermékeké, 13 százalékkal. Ezenkívül a textilipari termékek részaránya is dinamikusan nő a kivitelben. pék és padlólapok, a műanyag A magyarországi importépítőanyagok és a tetőfedő áruk között is nagy – 36 száanyagok. Jók a jövőbeni kilázalékos – a gépek és készülétások a járműiparban is – kek aránya. Jellemző ezena lengyel autóbuszok, kívül a vegyi és műle villamosok, pótkoanyag (30 százalék), v csik, de az alkatréilletve az élelmiszek is egyre kereszer-ipari és agrársettebbek Magyartermékek importja országon. (11 százalék). A Lengyel NemÉrdemes tudzeti Bank jelenténi azt is, hogy Lense szerint a Lengyelország az agrárgyelországba beélelmiszer-terméMILLIÁRD EURÓT folyó magyar bekek második legnafektetések összegyobb magyarorért el ge 23,0 millió euszági beszállítója, a 2014-ben ró volt 2013-ban lengyel bútorok pea kétoldalú (2012-ben 183,4, dig több szegmenskereskedel2011-ben 91,1 milben is piacvezetők. mi forgalió euró), 17,5 milEgyre több ruházalió euró sajáttőti és bőripari termélom. ke-érték mellett. ket exportálunk, az Ez idáig a legépítőiparban pedig a nagyobb magyar befektetés válság ellenére továbbra is jól fogynak a lengyel faipari és fa Lengyelországban a privatizált Polfa Grodzisk felvásárépítőipari termékek, a csem-

7,3

lása volt a Richter Gedeon részéről. Emellett a lengyel piacon tevékenykedik többek között a Dunapack csomagolóanyag-gyártó, vagy olyan ingatlanfejlesztők, mint a TriGranit, amely kereskedelmiiroda-komplexumokat épített: Silesia City Center Katowicében, Bonarka City Center Krakkóban, illetve mint a Futureal csoport (többek között Krakkóban a Cordia Cystersów Garden lakópark megvalósítása). A magyarországi lengyel befektetések címén 2013-ban összesen 52,3 millió euró értékben áramlott ki tőke (2012-ben 206,9 millió), 49,4 millió euró sajáttőke-érték mellett. A magyarországi lengyel befektetések főleg az élelmiszer-ipari, IT- és az egészségügyi szolgáltató területre irányulnak. Magyarországon a legnagyobb len-

Lengyel–magyar kereskedelem 7 Milliárd euró Export 6

Import

Forgalom

Egyenleg

5 4 3 2 1 0 2004 Forrás: Lengyel KSH

20144

gyel befektető az élelmiszeripar területén tevékenykedő Maspex cég, amely néhány magyar márkát meg is vásárolt: Olympos (gyümölcslevek), Plusssz (pezsgő vitamintabletták) és Apenta (ásványvíz). A torun´i kötszergyártó (TZM) nálunk fektetett be a sebkötöző anyagok gyártásába (a cég Egerszalókon új logisztikai központot hozott létre). A nagyobb vállalatok közül a Rafako (ipari kazángyártó cég) saját társaságot alapított, illetve a szintén lengyel ruha- és cipőipari hálózatok növelik a saját elárusítóhelyek számát (Reserved, Tatuum, CCC márkák). Magyarországi részleget indított az Európai Kártérítések Központja (ECO) – a tőzsdén is jegyzett cég –, valamint az ABC Data, amely a számítástechnikai eszközök legnagyobb disztribútora Kelet-Közép-Európában. A łódz´i Medort csoport felvásárolta az ismert magyar rehabilitációs eszközök gyártóját és disztribútorát, a Rehab céget. A fentieken kívül továbbá Magyarországon sikeresen befektető cégek: Mlekovita (tejtermékek) és Mokate (kávé). hazánk fontos piaca a bydgoszczi PESA-nak, az Orlen Oil cégnek (ipari és járműmotorolajok gyártója), illetve a Solaris Busnak.■

26

L_24-26-Sikerek.indd 26

11/6/15 11:43:45 AM

A világon egyedül a lengyelországbeli Bialowieza Nemzeti Park tisztásán zöldell a bölÀnyGÚ & különleges GÚGÀle a ;VbrÊwka Bison (rass egyik Gontos összetev×Ke amely egyedi GÚszeres Äzvilágot kellemes illatot Às Ialványzöldes szÄnt kölDsönöz a vodkának .inden egyes üveg tartalmaz egy szálat e ritka gyÊgynövÀnyb×l Ägy válik minden üveg ;VbrÊwka Bison (rass egyedivÀ

FOGYASZD FELELŐSSÉGGEL!

L_27-Zubrovka.indd 27

11/6/15 11:23:12 AM

gazdaság Henryka Bochniarz

N

em függünk egyetlen szektortól sem, a lengyel gazdaság még mindig meglehetősen diverzifikált. Talán ezért került el minket a gazdasági válság is – foglalja össze a lengyel gazdasági sikersztori lényegét Henryka Bochniarz. Az egyik legismertebb lengyel üzletasszony, a Lewiatan vállalkozói szövetség vezetője egy gyönyörű klaszszicista villában fogad. Bochniarz 68 éves, két felnőtt gyereke és kilenc unokája van, annak bizonyítékaképp, hogy egy nő életébe sok minden belefér, nem kell

Egyesült Államokban gyűjtögette a tapasztalatokat. Ki is ugrott az állami oktatói létből, amint tehette. 1990ben megalapította saját tanácsadói irodáját, a Nicom Consultingot. 1991-ben rövid ideig kormányzati feladatot is vállalt, ipari és kereskedelmi miniszter lett egy tiszavirág-életű kormányban. „Ez volt az az időszak, amikor a lengyel kormányok átlagosan hat hónapig éltek, és a teljes állami ipar összeomlott” – emlékszik vissza. Rövid miniszteri ideje alatt 7000 vállalat privatizációját és átalakítását készítette elő, illetve vezé-

in. A Lewiatant már az EUcsatlakozási tárgyalások idején alapították, azzal a céllal, hogy a brüsszeli alkudozásokon is képviselni tudják a magánvállalatok érdekeit – hiszen a kormány elsősorban az állam és az állami vál-

patinás Businesseurope elnökségi tagja is. De hiába a nemzetközi nyüzsgés, 2005-ben, egy évvel az uniós csatlakozás után ismét nekifutott a politikának. A Demokrata Párt színeiben indult a lengyel elnökválasztáson – csekély sikerrel.

HARC a női kvótáért Az egyik legismertebb lengyel üzletasszony a politikai és a gazdasági karrier után a nők egyenjogúságáért indított sikeres mozgalmat. feltétlenül feláldoznia magát a karrier vagy épp a család oltárán. A mosolygós, de határozott Bochniarz nem rendelkezik klasszikus vállalkozói múlttal. A lengyel rendszerváltás előtt a varsói statisztikai és tervgazdasági iskolában, a későbbi közgazdasági egyetemen kutatott és tanított. 1985 és 1987 között viszont már Fulbright-ösztöndíjasként az

nyelte le, és ma is hisz benne, hogy a magántőke jobb tulajdonos, mint az állam. A LEWIATAN A politikai kitérő után viszszatért a tanácsadói szférába, de azért nem tett le teljesen a politikai szerepvállalásról sem. A munkaadók képviselőjeként rendszeresen ott ült a kormány, a munkaadók és a munkavállalók konzultáció-

lalatok érdekei mellett lépett fel. A cég érte el, hogy sikerült kiharcolni egy hosszabb átmeneti periódust a lengyel gazdaságban kulcsfontosságú gyógyszerészeti szektorban. Ha már betették a lábukat Brüsszelbe, ott is maradtak. „A törvények 70 százaléka Brüsszelben születik, muszáj jelen lenni, hogy képviseljük az érdekeinket” – mondja az üzletasszony, aki egyben a

Annál komolyabb eredményeket ért el az üzleti világban. 2006-ban a Boeing repülőgépgyártó óriás őt nevezte ki a cég közép-európai elnökévé. Az irodában levő kis, fából készült repülőgép is ennek az időszaknak állít emléket. 2014-ben köszönt le, azóta leginkább annak örül, hogy nincs főnöke. „Lengyelország ma Európa egyik leggyorsabban nö-

28

L_28-29-Bochnierz.indd 28

11/6/15 11:24:02 AM

3,6 vekvő gazdasága, 3,6 százalékos növekedést várunk 2016-ban. Közben csökken a munkanélküliség és az infláció is, vagyis a bővülés stabil alapokon áll” – magyarázza Henryka Bochniarz, akit a Wprost magazin az ötven legbefolyásosabb lengyel közé választott 2012-ben. „Előny persze a nagy piac is, de ennél fontosabb, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva egyetlen szektornak sem. Még mindig van működőképes mezőgazdaságunk, privatizáltuk és modernizáltuk a hajógyártást, van egy jól működő bútorgyártásunk, ami már Európába exportál. Az ITszektorban is sok saját céggel büszkélkedünk, amelyek megállnak a lábukon, nem vásárolták fel őket a külföldiek. Szinte példátlan, hogy a kozmetikai iparban szintén megmaradt a lengyel dominancia, sőt, versenyképes exportőrök vagyunk.” CÉL A NÖVEKEDÉS „Megvan persze az árnyoldal is: még mindig küzdünk a szénbányákkal, amelyek inkább viszik, mint hozzák a pénzt” – ad egy gyors áttekintést Bochniarz a lengyel gazdaságról. Számára a fő kérdés már az, hogy lehet a növekedést a jövőben is fenntartani. Akkor, amikor az ország már nem nettó haszonélvezője az európai források-

százalékos növekedést várunk jövőre. nak, hanem befizető lesz. És miképp lehet változtatni azon a szocializmusból megmaradt mentalitáson, amely a munkát csak tehernek, a mielőbbi nyugdíjazást pedig célnak tartja. Hogy fogja az ország bírni a nyugdíjak kifizetését, miközben kétmillió fiatal külföldön dolgozik? – teszi fel a számos kelet-európai országban releváns kérdéseket. De Henryka Bochniarz nemcsak a kis- és nagyvállalatok érdekeinek képviselője, hanem a lengyel nőmozgalom egyik legismertebb tagja is. „Hét évvel ezelőtt szerveztük meg az első nőkongresszust, mert egyre inkább az volt az érzésünk, hogy a rendszerváltást a férfiak hajtották végre, mi mintha kiszorultunk volna belőle.” Az első nőkongresszusra több ezren jöttek el, és azóta is megtartják minden évben. Idén nyolcezren voltak, természetesen eljött Ewa Kopacz miniszterelnök is, de nemcsak azért, mert maga is nő, hanem mert ez már évek óta hagyomány. Tavaly Donald Tusk mondta az üdvözlő beszédét. „Mi lettünk a legerősebb társadalmi mozgalom a Szolidaritás után” – mondja büszkén Henryka Bochniarz. Egyik legnagyobb vívmányuk a 35 százalékos női kvóta, de nem állnak meg itt, hiszen a politikai pártok gyakran trükköznek, a nőket a vá-

lasztási listák végére teszik. Bochniarz szerint a cél a teljes paritás, az 50 százalékos női kvóta és az úgynevezett cipzárelv: vagyis az, hogy a listákon a férfi és a női jelöltek egymást váltogatva jelenjenek meg, így ne lehessen kibújni a kvóta alól. „A helyzetbe került nők feladata és felelőssége, hogy gyorsítsák, segítsék a változásokat” – fogalmaz. „Ez egy konzervatív ország, nehéz változásokat elérni, de most mintha megindult volna valami” – mondja, arra célozva, hogy a választásokon három hölgy képviselte a nagy pártokat. „Nem igaz, hogy nincsenek jó női jelöltek vagy női menedzserek. Érdekes, hogy ahol bevezetik a kvótákat, ott hirtelen előbújnak a jobbnál jobb, rátermett asszonyok. Ám az egyenjogúságért folytatott állandó harc sok energiát emészt fel, ezt meg lehetne spórolni. Én már nem saját magam, hanem a menyem és az unokáim érdekében harcolok a kvótáért” – mondja mosolyogva. DÍJAZOTT PARTNEREK És aki ebben partner, azt díjazzák is: a nőkongresszus évente elismerést ad át azoknak a férfiaknak, akik a leginkább segítették őket. Például Staffan Herrström varsói svéd nagykövetnek, aki szerintük példamutatóan áll az emberi jogok és az egyenlőség kérdéséhez, vagy Piotr Pacewicznek, a Gazeta Wyborcza egyik alapítójának, korábbi főszerkesztő-helyettesének, mint lengyel férfi feministának. Vezető férfi politikus még nem került a listájukra. INOTAI EDIT

170 lengyel cég a régiós Top 500-ban A „CE Top 500” legfrissebb rangsorában nyolccal nőtt a lengyel vállalatok száma, elérve ezzel a 170-et. Figyelembe véve, hogy a második helyet elfoglaló Csehországot 79 (az előző évhez képest eggyel kevesebb) vállalat képviseli a rangsorban, bátran állíthatjuk, hogy Lengyelország még mindig vezető szerepet tölt be a régióban. A lengyel cégek nem kevesebb mint 64 százaléka bevételnövekedést könyvelhetett el a tárgyalt időszakban – ugyanezen idő alatt csak 33 százalékuk számolt be csökkenésről. A CE Top 500 listán szereplő vállalatok által összesen generált 683 Mrd. eurós bevétel 36 százalékát pedig lengyel cégek érték el.

Kész az LNG świnoujściei terminálja Az LNG Świnoujściében található terminálja fontos eleme Lengyelország energiabiztonságának. Az új gázvezetékekkel, rendszeröszszekötőkkel és föld alatti tárolókkal együtt a befektetés erős alapját képezi Lengyelország független gázellátásának. A befektetés lehetővé teszi, hogy Lengyelország gyakorlatilag a világ bármely irányából tengeri úton vételezzen földgázt, ezáltal szinte 100 százalékban függetlenítve magát a keleti irányból érkező gázszállítmányoktól. 29

L_28-29-Bochnierz.indd 29

11/6/15 11:24:06 AM

gazdaság varsói tőzsde

Régiós bajnok A régió régió legnagyobb legnagyobb tőkepiacán tőkepiacán n nem em ccsupán supán llengyel, engyel, de ukrán, de ukrán, sőt sőt kínai kínai vvállalkozásokat állalkozásokat iiss jjegyeznek. egyeznek.

E

sorokk írója í ój azon szerencsések közé tartozik, aki saját szemével tapasztalhatta meg, ahogy az idén nyáron a varsói tőzsde megmutatkozott a világ előtt. A helyszín: New York, Times Square. A világ pénzügyi központjában, felhőkarcolók között az éjjel-nappal villódzó reklámpajzsok leghatalmasabbika hirdette a The Witcher nevű számítógépes játékot. Az apropót az adta, hogy az immáron harmadik verzió-

b a pia ban i con lé lévő, ő llengyell ffejj lesztésű játék, amely világszerte százmilliók szabadidejét köti le teljesen, New Yorkban prezentált. A programot a CD Projekt nevű, kis startupból az ágazat óriásává vált cég fejleszti. A vállalkozást a varsói tőzsdén jegyzik, ezt hirdette a Times Square óriásreklámja. A világhírűvé

l gyártó lett á ó a lengyel l l tőkepiac ők i emblematikus blue chipjévé vált. Grzegorz Zawada, a lengyel tőzsde alelnöke szerint a varsói börze nem csupán egy a többi közép- és keleteurópai tőkepiac közül, hanem magasan kiemelkedik a mezőnyből. A Euromoney című szaklap szerint egész

Európa leggyorsabban, legdinamikusabban növekvő tőzsdéinek egyike. Az alelnök elmondta, hogy közel ezer céget jegyeznek, közülük 500 adja a krémet, az ellü ső osztályt. A másik ugyancsak mintegy félezer cég pacs pírjaival a New Connect nepí vű szekcióban lehet kereskedni. Ez utóbbi az összek sen kétmillió lengyel kis- és középvállalat közül azokat fogja össze, amelyek a legsikeresebbek a piacon. A részvényszekción túl a tőzsde devizaszekciójának is meredeken emelkedik a forgalma. A fő kategóriában jegyzett cégek közül 54 külföl-

270 millió euró

körül mozog a varsói tőzsde napi forgalma. 30

L_30-31Tozsde.indd 30

11/6/15 11:23:25 AM

1,3 ››

ezer tonnás

di vállalat. Közülük jó néhány globális. A varsói tőzsdén jegyzett külföldi cégek több tucat milliárd euró értéket képviselnek az összességében 140 milliárd euró kapitalizációt képviselő tőkepiacon. A nagyok között van például három kínai cég is. De vajon miért Varsóban jegyzik őket, miért nem az

amúgy kiterjedt és virágzó kínai parkettek valamelyikén? Azért – magyarázza az alelnök –, mert ha például a hongkongi tőzsdére vágynának, akkor két évet kellene várniuk. A varsói börzén sokkal rövidebb a vizsgálati és a bekerülési időszak. Ugyanakkor a nagy nemzetközi minősítők szerint mégis felettébb szigorú az elbírálás, e tekintetben az egyik legigényesebb tőkepiacnak számít a lengyel egész Európában. Van továbbá 12 olyan cég, amelynek tulajdonosai ukrán vállalatok vagy magánszemélyek. Ők azért a varsói értékpapírpiacon vannak jelen, mert Ukrajnában egyszerűen nem létezik igazi tőzsde. Persze a földrajzi közelség sem utolsó szempont. Fontos az is, hogy ezek a cé-

évi termeléssel Lengyelország (KGHM konzorcium) a világ legnagyobb ezüsttermelője.

gek főként élelmiszergyártók, tehát erős a kapcsolódásuk a lengyel mezőgazdasághoz. A varsói tőzsdén jegyzett legtöbb külföldi cég, köztük több amerikai és német, vagy például a svájci szék-

helyű Uniwheels autóalkatrész-gyártó menedzsereit jellemzően az motiválta, hogy Frankfurtban, Zürichben, Londonban, New Yorkban elvesztek volna a vállalatok tízezreinek dzsungelében. Míg tehát Nyugaton alig kapnának figyelmet, Varsóban szem előtt vannak, róluk beszélnek kis- és nagyobb befektetők, főszereplőivé válhattak a tőzsdének. Papírjaik forgalma így sokkal nagyobb, mint az bárhol a nyugati világban lenne. Mégsem a külföldiek jelentik a varsói értékpapírpiac legnagyobbjait. Ezek a részben állami tulajdonban lévő óriásvállalatok. Ilyen például a Mol konkurensének és partnerének egyaránt számító PKN Orlen, vagy

a PKO bankcsoport, továbbá a KGHM, a világ ötödik legnagyobb rézbányászati konglomerátuma. Grzegorz Zawada elmondta, hogy a varsói az összes európai tő-

kepiac közül kiemelkedik a kisbefektetők által lebonyolított forgalmat nézve, ez az arány 12 százalék. Frankfurtban, Zürichben, Párizsban, Londonban ez a ráta csupán pár százalék. Kétségtelen – ismeri el az alelnök –, hogy a mostani tőzsdei aranykor azért nem olyan fényes, mint pár évvel ezelőtt volt. Az igazi csúcsokat a varsói börze addig döntögette, amíg nem történt meg Lengyelországban is a nyugdíjalapok részbeni államosítása. 2013–14-ben ennek következtében a napi háromszázmillió eurós forgalom legalább 30 százalékkal zuhant. Addig a nyugdíjalapok minden egyes évben 3 milliárd dollár körüli vagyonnal gyarapodtak az újabb és újabb lakossági és

vállalati befizetéseknek köszönhetően. Ezek az alapok tették kiemelkedően likviddé a részvénypiacot. Mára azonban a nyugdíjalapok szinte béna kacsák lettek, amelyek már csak az államkötvénypiacot tudják érezhetően befolyásolni. A nyugdíjalapok államosítása ugyan jelentős károkat okozott a tőzsdének, ám az utóbbi egy évben lassan, de biztosan ismét emelkedik a forgalom. Ennek hátterében a külföldiek egyre növekvő befektetési aktivitása áll. Az alelnök szerint újabb csapásként érintené a tőzsdét, ha az új kormány ígéretéhez híven keményen megadóztatná a lengyelországi, főként külföldi kézen lévő bankokat. A varsói tőzsde egyelőre tehát nem tért még teljesen magához, nem érte el azt a bizonyos háromszázmillió eurós napi forgalmi értéket, az 270 millió euró körül mozog. Viszont ha azt nézzük, hogy ez nagyobb volumen, mint Prágáé, Bécsé, Budapesté és Ljubljanáé összesen, akkor joggal lehetnek büszkék tőzsdéjükre a lengyel tőkepiacok szereplői. ZENTAI PÉTER

31

L_30-31Tozsde.indd 31

11/6/15 11:23:36 AM

gazdaság lengyel agrárium

Biztos pozíciók a világban A mezőgazdaság jelenleg a lengyel gazdaság negyedik legnagyobb ágazata, a GDP-hez való hozzájárulása pedig lényegesen több az uniós átlagnál. Az országos termelés értéke Lengyelországot az Európai Unió hetedik legnagyobb mezőgazdasági termelőjévé teszi.

L

engyelország jelentős termelői és exportőri pozícióra tett szert az agrár-élelmiszeripari termékek világpiacán. Néhány éve a világ harmadik legnagyobb, az EU-nak pedig az első számú almatermesztője. Ezzel párhuzamosan az almalé-koncentrátumok legnagyobb előállítója is az EUban – globális szinten pedig Kína mögött a második. A lengyel élelmiszeripari és agrárágazat az elmúlt 25 évben látványos si-

››

alma | Lengyelország a világ harmadik legnagyobb almatermelője (nagyjából 3,5 M tonna évente) és első számú exportőre.

››

liba | A legnagyobb tenyésztő Európában (évente kb. 20 ezer tonnás ágazati termeléssel). kereket ért el, amely folyamat a jelek szerint a jövőben is folytatódik. Hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdasági feldolgozóágazatban bekövetkezett változásokra nagy hatással volt az ország EUintegrációja. Az uniós források az országos támogatásokkal közösen jelentősen hozzájárultak a gazdaságok és a mezőgazdasági ágazat feldolgozóüzemeinek gyorsított modernizációjához. Az uniós követelményeknek a leggyorsabban a hús- és tejfeldolgozó üzemek feleltek

A 2015-ös milánói EXPO lengyel pavilonja. Összesen 1,7 millió látogatója volt

meg, amelyek napjainkban már a világelsők között szerepelnek. A lengyel élelmiszertermékek erős és biztos pozícióval rendelkeznek az európai piacon – ahova a mezőgazdasági export majdnem háromnegyede irányul. Az egységes uniós piacra történő belépés

rávilágított a lengyel mezőgazdasági termelők és élelmiszer-ipari feldolgozók versenyképességére, s az élelmiszer-ipari és agrártermékek exportjának gyors emelkedéséhez vezetett. A kivitel értéke 2002 óta az ötszörösére nőtt, továbbá szintén jelentősen javult a pozitív külkereskedelmi mérleg. 2014-ben a lengyel export értéke elérte a 21,9 Mrd eurót (a Magyarországra irányuló lengyel kivitel értéke 576 millió euró), az élelmiszer-ipari és agrár termékek exporttöbbletének az értéke pedig elérte a 6,6 milliárdot. Jelenleg a lengyel élelmiszer-termelés több mint 30 százalékát exportálják a világ több mint 70 országába. A kiváló minőségű alapanyagok és a modern ter-

32

L_32-34-mezogazdasag.indd 32

11/6/15 11:36:55 AM

rovat téma cím

››

gomba | Lengyelország a legnagyobb termelője Európában (330 ezer tonna évente) és a legnagyobb exportőre a világon.

melési technológiák ötvözésével, valamint a magas színvonalú minőség-ellenőrzésnek köszönhetően a lengyel élelmiszer-ipari és agrártermékek egyre szélesebb körű elismerésre tesznek szert, nemcsak az uniós fogyasztók, hanem az ázsiai piacok vásárlóinak körében is. 2013-ban az Oroszországba irányuló lengyel export értéke 258 M eurót tett

orosz hatóságok, majd ezen folyamatot tovább tetézte a politikai okokból az Európai Unió tagállamai és más országok nagyszámú mezőgazdasági termékével szemben tavaly augusztus 7-én bevezetett újabb importtilalom. E korlátozások a legérzékenyebben a lengyel gyümölcs-, elsősorban almatermelőket érintették. Ezzel párhuzamosan 2014 februárjában Lengyelországban elhullott vaddisznókban kimutatták az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát, amelynek hatására számos ország behozatali tilalmat rendelt el a lengyel sertéshústermékekkel szemben – nagy kárt okozva ezzel a lengyel sertésgazdáknak és sertéshús-feldolgozóknak. Az embargó bevezetése legjobban a lengyel almaexportot sújtotta. Annak ellenére, hogy az orosz piac volt a lengyel termesztők legnagyobb felvevőpiaca, e mezőgazdasági termelési ágazat birkózott meg a legered-

››

ponty | Lengyelország Csehország mellett az EU legnagyobb pontytenyésztője, évente nagyjából 23 ezer tonnás termeléssel. ki (20 százalékos növekedés 2012-höz képest), ezzel Nagy-Britanniát és Németországot követően Oroszország volt a lengyel élelmiszer-ipari és agrártermékek harmadik legnagyobb külföldi piaca. Azonban 2014-től kezdve számos lengyel terméket importtilalommal sújtottak az

ményesebben az új fejleményekkel. Az eddig keletre exportált terméstöbblet egy részét, részben a kivitel irányának a megváltoztatásával, sikerült a lengyel piacon értékesíteni. A lengyel exportőrök a kormányzat támogatásával új piacok intenzív keresésébe kezdtek – évek óta

››

ribizli | Lengyelország a világ legnagyobb termelője (az éves termés átlagosan eléri a 120 ezer tonnát) és exportőre – az európai feketeribizli-termelés 57, míg a globális termelés 53 százalékát adva. először újból értékesítettek kisebb almaszállítmányokat az afrikai és ázsiai piacokon. A lengyel gyümölcstermesztők rájöttek, hogy mélyreható változásokra van szükség az almafajták eddigi termelési szerkezetében, elsősorban olyan egyszínű és kiváló minőségű fajtákat részesítve előnyben, amelyekre a legnagyobb kereslet mutatkozott a távoli és nyugateurópai piacokon. Fokozták az almasűrítmény, valamint mást feldolgozott termékek előállítását – többek között az egyre népszerűbb almaborét is. A lengyel termékek vevőkre találnak még a világ meszszi részein is. Az élelmiszeripari és agrártermékek nagyon magas termelői potenciálja, a folyamatosan tökéletesített minőség-ellenőrzés és a kínált áru magas minősége révén Lengyelország készen áll arra, hogy növelje a kínai piacra szánt exportmenynyiséget. Hatalmas érdeklődéssel és megelégedéssel fogadtuk a

Kína és 16 közép- és kelet-európai ország között kialakuló együttműködési folyamatot („16+1” formula), amely hivatalosan a Kína és

››

vodka | Lengyelország Európa vezető és a világ negyedik legnagyobb vodka-előállítója. Az export fő piacai az Egyesült Államok és Franciaország. Fontos célpont még Magyarország, NagyBritannia, Olaszország és Kanada is.

33

L_32-34-mezogazdasag.indd 33

11/6/15 11:37:12 AM

gazdaság lengyel agrárium a közép- és kelet-európai országok kormányfői között lezajló 2012-es varsói tárgyalásokkal vette kezdetét. Az együttműködés fontos részét képezi az agrárágazat, amit jól mutatott a szófiai székhelyű, Kína és a közép- és kelet-európai országok mezőgazdasági együttműködését támogató egyesület létrehozása 2015-ben. A lengyel mezőgazdasági minisztérium a kezdetektől fogva el-

››

vaj | Lengyelország Németországot és Franciaországot követően az Európai Unió harmadik legnagyobb vajelőállítója (körülbelül 180 ezer tonna évente).

kötelezetten vett részt az agrárminiszterek 16+1 formátumú megbeszélésein. Azt az álláspontot képviselte, hogy a kapcsolatok további fejlesztéséhez döntő fontosságú a kereskedelmet akadályozó tényezők beazonosítása és megszüntetése. Az elmúlt években a távolkeleti országba tartó élelmiszer-ipari és agrárexport dinamikusan növekedett: hat évvel ezelőtt e termékek értéke 20 millió eurót tett ki, tavaly ez az összeg már 163

millió euró volt. Leginkább csokoládét, csokoládékészítményeket, tejtermékeket és húst exportálunk Kínába. A kivitel jelenlegi szintje még mindig nem tükrözi lehetőségeinket, valamint a kínai piac felvevőképességét. Lengyelország a fuvarozási és szállítási megoldások területén is nagy lehetőségeket rejt magában – ugyanis a közép- és kelet-európai régió leghatékonyabb logisztikai szektorával rendelkezünk. Ez a tény, ötvözve országunk előnyös földrajzi elhelyezkedésével, arra predesztinál minket, hogy kulcsfontosságú szerepet töltsünk be az Európa és Kína közötti mindennemű áruforgalom lebonyolításában.

Már most is mi adunk otthont a Kínával való legfontosabb vasúti kapcsolatnak (Łódź-Csengtu). Összefoglalva, a lengyel agrárszektor hatékony erőfeszítéseket tett az új piacok felé való nyitás érdekében, ez pedig a lengyel élelmiszeripari és agrárexport értékének néhány százalékos emelkedéséhez vezetett. Mindemellett az ágazat exportlehetőségei még mindig nincsenek teljesen kiaknázva. Hiszünk abban, hogy a lengyel termékek elsősorban előnyös előállítási ár-érté-

››

baromfitermékek Az iparág közel 2 M tonnát termel évente – a legtöbbet az EU-ban. Lengyelország exportnagyhatalomnak számít, a teljes termelés több mint 40 százaléka megy kivitelre. kük, valamint az egyedülálló ízvilágból és kiváló minőségből fakadó versenyképességük révén lehetővé teszik, hogy új országok piacain jelenjenek meg, és elégedett vásárlókra tegyenek szert.■

Lengyel élelmiszer-ipari és agrártermékek külkereskedelmi forgalma 24 Milliárd euró 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2004

Export

Import

Mérleg

2015*

*Az IERIGŻ-PIB előrejelzése alapján. Forrás: élelmiszer-ipari és agrártermékek külkereskedelme aktuális helyzetéről és kilátásairól, piaci elemzések 2005–2015, 21–41. sz. IERIGŻ-PIB, ARR, MRiRW, Varsó.

34

L_32-34-mezogazdasag.indd 34

11/6/15 11:37:18 AM

DĞƌĐĂƚŽƌDĞĚŝĐĂů^͘͘ŵĂŐLJĂƌŽƌƐnjĄŐŝ ĄŐĂ ϮϬϬϱ ſƚĂ ŵƾŬƂĚŝŬ ƵĚĂƉĞƐƚĞŶ͘ &ĞůĂĚĂƚĂĂnjĞŐLJƐnjĞƌŚĂƐnjŶĄůĂƚŽƐĞŐĠƐnjͲ ƐĠŐƺŐLJŝƚĞƌŵĠŬĞŬĠƐǀĠĚĞůŵŝĞƐnjŬƂnjƂŬ ŵĂŐLJĂƌŽƌƐnjĄŐŝĨŽƌŐĂůŵĂnjĄƐĂ͘ŵĂŐLJĂƌ ƉŝĂĐŽƚƚĞƌƺůĞƟŬĠƉǀŝƐĞůƅŝŶŬĨĞĚŝŬůĞ͘

DĞƌĐĂƚŽƌDĞĚŝĐĂůƐŽƉŽƌƚ ŬŽŶƐnjĞƌŶ͕ŵĞůLJŐůŽďĄůŝƐĂŶŚĂƌĐŽů ĂĨĞƌƚƅnjĠƐĞŬĠƐƐnjĞŶŶLJĞnjƅĚĠƐĞŬĞůůĞŶ DĞƌĐĂƚŽƌDĞĚŝĐĂůƐŽƉŽƌƚǀĞnjĞƚƅŚĞůLJĞƚĨŽŐůĂůĞů>ĞŶŐLJĞůŽƌƐnjĄŐďĂŶ Ănj ĞŐLJƐnjĞƌ ŚĂƐnjŶĄůĂƚŽƐ ŽƌǀŽƐŝ ŬĞƐnjƚLJƾŬ ŐLJĄƌƚĄƐĂ ƚĞƌĠŶ͕ <ĞůĞƚͲ <ƂnjĠƉͲƵƌſƉĄďĂŶƉĞĚŝŐĂnjĄŐĂnjĂƚĞŐLJŝŬůĞŐĨŽŶƚŽƐĂďďŬĠƉǀŝƐĞůƅũĞ͘ DĞƌĐĂƚŽƌDĞĚŝĐĂů^͘͘ƚŚĂŝĨƂůĚŝƺnjĞŵĞŚĂǀŽŶƚĂŬď͘ϭϭϬŵŝůůŝſŬĞƐnjͲ ƚLJƾƚŐLJĄƌƚ͘ĐĠŐĂǀŝůĄŐƚƂďďŵŝŶƚϱϬŽƌƐnjĄŐĄďĂŶĨŽƌŐĂůŵĂnjŵŝŶƚĞŐLJ ϭϮϬŬƺůƂŶďƂnjƅƚĞƌŵĠŬĞƚ͕ĂŵĞůLJĞŬŬƂnjƂƩƐĂũĄƚĄƌƵĐŝŬŬĞŝĠƉƉƷŐLJŵĞŐͲ ƚĂůĄůŚĂƚſŬ͕ŵŝŶƚĂnjĠůǀŽŶĂůŚŽnjƚĂƌƚŽnjſŶĞŵnjĞƚŬƂnjŝŵĄƌŬĄŬƚĞƌŵĠŬĞŝ͘  DĞƌĐĂƚŽƌ DĞĚŝĐĂů ƚĞƌŵĠŬĞŬ ŵŝŶĚĞŶ ĨƂůĚƌĠƐnjƌĞ ĞůũƵƚŶĂŬ͘ >ĞŐĨŽŶƚŽƐĂďďĠƌƚĠŬĞƐşƚĠƐŝƚĞƌƺůĞƚƺŶŬƐnjĂŬͲŵĞƌŝŬĂ͕ĄŵĂĚĠůͲĂŵĞƌŝͲ ŬĂŝ͕ĄnjƐŝĂŝǀĂŐLJŬƂnjĞůŬĞůĞƟŽƌƐnjĄŐŽŬŝƐĞůƅƐnjĞƌĞƚĞƩĞůǀĄůĂƐnjƚũĄŬƚĞƌŵĠͲ ŬĞŝŶŬĞƚ͕ŵŝǀĞůĞnjĞŬĞŶĂƚĞƌƺůĞƚĞŬĞŶĂnjĞŐLJƐnjĞƌŚĂƐnjŶĄůĂƚŽƐǀĠĚĞůŵŝ ĞƐnjŬƂnjƂŬŝƌĄŶƟŬĞƌĞƐůĞƚĂŵƵŶŬĂďŝnjƚŽŶƐĄŐĞůƅƚĠƌďĞŬĞƌƺůĠƐĠǀĞůĚŝŶĂͲ ŵŝŬƵƐŵſĚŽŶŶƂǀĞŬƐnjŝŬ͘DĞƌĐĂƚŽƌDĞĚŝĐĂůŬşŶĄůĂƚĄƚŬƂƚƐnjĞƌĞŬĠƐ ŶĞŵƐnjƅƩƚĞƌŵĠŬĞŬĞŐĠƐnjşƟŬŬŝ͕ĂŵĞůLJĞŬŬƂnjƂƩĞŐLJƐnjĞƌŚĂƐnjŶĄůĂƚŽƐ ŽƌǀŽƐŝƌƵŚĄnjĂƚŽƚǀĂŐLJŵƾƚĠƟŬĞŶĚƅŬĞƚŝƐƚĂůĄůƵŶŬ͘

DĂŐLJĂƌŽƌƐnjĄŐŝĮſŬƚĞůĞƉƺŶŬƚƅůŬſƌŚĄͲ njĂŬ͕ŬůŝŶŝŬĄŬ͕ŽƌǀŽƐŝĠƐĨŽŐĄƐnjĂƟŵĂŐĄŶͲ ƌĞŶĚĞůƅŬ͕ ĞŐĠƐnjƐĠŐƺŐLJŝ ĠƐ ǀĞŐLJŝƉĂƌŝ ƚĞƌŵĠŬĞŬǀŝƐnjŽŶƚĞůĂĚſŝ͕ǀĂůĂŵŝŶƚĠůĞůͲ ŵŝƐnjĞƌŝƉĂƌŝƺnjĞŵĞŬǀĄƐĄƌŽůŶĂŬ͘

DĞƌĐĂƚŽƌDĞĚŝĐĂůÝ͘ƒ͘ DĂŐLJĂƌŽƌƐnjĄŐŝ&ŝſŬƚĞůĞƉĞ ϭϭϲϯƵĚĂƉĞƐƚ njŝƌĄŬŝƵ͘ϮϲͲϯϮ ƚĞů͗͘нϯϲ;ϭͿϰϬϮϬϳϱϭ ĨĂdž͗нϯϲ;ϭͿϰϬϯϵϱϵϴ

 DĞƌĐĂƚŽƌ DĞĚŝĐĂů ^͘͘ ŬƌĂŬŬſŝ ƐnjĠŬŚĞůLJĠŶ ƐnjƺůĞƚŶĞŬ Ănj ĞŐĠƐnj DĞƌĐĂƚŽƌDĞĚŝĐĂůƐŽƉŽƌƚƚĞǀĠŬĞŶLJƐĠŐĠƚŵĞŐŚĂƚĄƌŽnjſĚƂŶƚĠƐĞŬ͘  ĐĠŐ ůĞĄŶLJǀĄůůĂůĂƚĂŝ ƚĞǀĠŬĞŶLJƐĠŐĠƚ ŝƐ ĮŐLJĞůĞŵŵĞů ŬşƐĠƌŝ͕ ŬƂnjƂƐ ƚĞƌŵĠŬͲ͕ŬĞƌĞƐŬĞĚĞůŵŝĠƐŵĂƌŬĞƟŶŐƉŽůŝƟŬĄƚĚŽůŐŽnjŬŝƐnjĄŵƵŬƌĂ͘

L_35-Mercator.indd 35

11/6/15 11:36:39 AM

nézőpont ’56 sorsközössége

1956

ősze a felszabadult, majd mésszel leöntött mosolyok, a világot értelmező szavak, a történelemmé összeálló mondatok, az önzetlenség költészeteként maradt meg bennem. Hátterében a szemé-

köszönhetően a Hamu és gyémánt főhősének: Macieknek. Andrzej Wajda filmjét – megjegyeztem – 1962. március 15-én, az Egyetemi Színpadon láttam először. Nem tudom, hogy filmklubokon kívül bárhol másutt ve-

A viszonzatlan szerelem emléke… lyes és közösségi emlékezet összevérezett brokátja – átszőve az akkor természetes, később egyre inkább megmagyarázhatatlan szeretet aranyszálaival. Az emlékezés sejtelmes színei nem fakultak ki, nem mosódtak el, nem maszatolódtak szét bennem,

títették-e Magyarországon. A Maciek szerepét játszó Zbigniew Cybulski úgy lépett elém vállán átvetett kenyérzsákjával, sötét szemüvegében, mintha idősebb társam lett volna. Az, akit 1956 után kivégeztek, bebörtönöztek, kiüldöztek a nagyvi-

lágba… Vagy az, aki rejtőzködően szabad volt, s valami csoda folytán még farmernadrághoz is hozzájuthatott. Wajda az 1944-es varsói felkelés egykori hősét tudatosan öltöztette az 1956-os lengyel fiatalság ellenállást demonstráló divatja szerint „farmerba” – a tizenkét évvel azelőtt majdhogynem fegyvertelenül halálba vonuló fiatalok fűzős csizmája, térdnadrágja, viharkabátja helyett. Maciek filmben korszerűsített viseletének kellékei közül végül csak egyetlen darab lett számomra fontos, életre szólóan meghatározó. A sötét szemüveg. Ez késztette ugyanis a fellobbant, s a pillanatot örökkévalóvá tágító szerelem révületében egy tétova kérdés megfogalmazására Krystynát, akinek szerepét Ewa Krzyżewska játszotta: „Te miért hordasz mindig sötét szemüveget…” Maciek válasza életem legfontosabb mondatává kristályosodott, s

LENGYEL EMLÉKEK MAGYARORSZÁGON – POLONICA.HU A Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségének kezdeményezésére 2014 közepétől működik a Polonica.hu oldal, amelynek célja, hogy fellelje a lengyel jelenlét történelmi nyomait a mai Magyarországon. A Polonica.hu-t azért hozták létre, hogy öszszegyűjtse és katalogizálja a Lengyelországhoz és a lengyelekhez kötődő helyeket a mai Magyarország területén. Kapcsolatainknak és mindenekelőtt a már közmondásba illő lengyel–magyar barátságnak gyönyörű, ezeréves hagyománya van. Bizonyítékai azonban egyre

gyakrabban tűnnek el az emberi emlékezetből – a Polonica.hu projekt célja, hogy a lengyelek jelenlétének legalább materiális nyomait megőrizze a hozzájuk barátian viszonyuló Magyarországon. Az oldal megalkotói azt szeretnék, ha a Polonica.hu az itteni lengyel jelenlét adatbázisává, vagy akár egyfajta enciklopédiájává válna. Mindegyik Lengyelországgal kapcsolatos emlék, amelyről – gyakran az olvasóknak köszönhetően – értesül az oldal szerkesztősége,

36

L_36-37-Bp-Poznan.indd 36

11/6/15 11:36:21 AM

ez annak a természetességnek is köszönhető, ahogyan Cybulski szájából elhangzott: „Hazám iránt érzett viszonzatlan szerelmem emléke…” Merthogy túl sok időt töltött a csatornákban, s aztán fölkapaszkodva a berácsozott napvilágba, az arcába csapódó fényözön csaknem megvakította. Az idézőjelek közé illesztett töredékmondat ritmusa azóta szívdobogásom szabályozója. És több is annál. A „haza iránt érzett viszonzatlan szerelem” – a magyar történelem kulcsmondata. Egy lengyel filmhős megfogalmazásában. Olykor úgy érzem: érvénye, hitelessége valóságos megmaradásunk záloga. A filmet vagy hússzor láttam. Bizonyára azért is, mert Maciekben-Cybulskiban az 1944-es varsói felkelés ikertestvére, az 1956-os magyar forradalom kamasz hősei keltek bennem életre, a „szent suhancok”, akiknek a mozivászon apránként szemfede-

lükké válik, ahogyan a nagy vetítőgép, az élet fénycsóvája elhalványul és kialszik. Magammal vittem, magamban hordom emléküket. Ugyanúgy, ahogy emléküket őrizte a közelmúltban elhunyt katowicei író, Feliks Netz is. Márai Sándor iránti rajongásában tanult meg magyarul, s tucatnyi könyvén kívül a magyar költészet több száz versét is lefordította – mondhatni viszonzatlan szerelemből, mert másodiknak tekintett édes hazájától soha semmilyen elismerést nem kapott. 1986-ban Budapesten időzve és a Széchényi könyvtár zárt anyagának Máraikönyveit olvasva verset írt A Pál utcai fiúk címmel, amelyet Zsille Gábor ültetett át magyarra. A mottó Adam Mickiewicz Ősök című drámájának átoksora, amellyel rabláncra fűzött diáktársaitól búcsúzik a költő. Ha elfelejtem őket, Te, Egek ura, felejts el engem:

Ötvenhat októberétől kihunyt a harmadik évtized. A nyugati stílusú kirakatok viaszbabái fanyarul mosolyogtak. Semmi illúzió. Az áldozatok máglyája saját füstjébe fulladt. Ólomcipőben mentem a város főutcáján, és faggattam a hulló leveleket, hol vannak a Pál utcai fiúk, hányas parcellában nyugszik Nemecsek, melyik kapuban verték agyon Bokát. (…) Melyik ablakból ugrott alá Barabás egy köteg gránáttal a tankokra? Miért nem csókolja meg senki azt a helyet a Moszkva téren, ahol a tarkón lőtt Ács Feri felhörgött: Ruszkik haza! (…) Kihunyt a harmadik évtized. Jövevény egy rab országból, a levelekhez kiáltoztam, akár a hulló szellemekhez: PÁL UTCAI FIÚK: NEMECSEK, BOKA, ÁCS FERI, BARABÁS, ha elfeledlek titeket, a lányom is feledjen engem.

p pontos leírással, földrajzi helymeghatározással és fényképm pel p együtt kerül fel az oldalra. Maguk a weblap látogatói is új M bejegyzésekkel egészíthetik ki be az adatbázist – ehhez egy kérdőívet kell kitölteni, a szerkeszdő tőség tős által leellenőrzött adatok pedig ped rövidesen már az oldalon is láthatóvá válnak. Mindez illeszlá kedik ked ahhoz az előzetes elhatározáshoz, amelynek célja, hogy a rozá Polonica.hu egyfajta közösségi olPolo dallá váljon j úgy, gy hogy gy egy gy újj kö-

PROF. KOVÁCS ISTVÁN

zösség jön létre körülötte. A weblap eredetileg csak lengyel nyelven volt elérhető, azonban 2015 elejétől már magyar nyelvű verzióval is rendelkezik. Jelenleg pedig mind lengyel, mind magyar nyelven lehet már új bejegyzéseket létrehozni a felületén. A Polonica.hu rendelkezik saját Facebook-profillal is, ahol a magyarországi lengyelséggel kapcsolatos bejegyzések mellett a magyar földön egykor és most élő lengyelekkel kapcsolatos érdekes oldalak és cikkek linkjei j is elérhetők. ■

37

L_36-37-Bp-Poznan.indd 37

11/6/15 11:36:26 AM

AK KULTÚRPALOTÁTÓL ULTÚRPALOTÁTÓL A NYÁRI NYÁRI R REZIDENCIÁIG E Z I D E N C IÁ I G Csupán egyórás repülőútra fekszik Budapesttől, Budapesttől fapados összeköttetése van, mégsem szerepel a magyar turisták kiemelt célpontjai között Varsó. Pedig a lengyel fővárosban a múlt és a jövő ad egymásnak randevút. A látnivalókból mindenki ízlése szerint csemegézhet, de megkerülhetetlen a város központjában meredező Kultúrpalota, ami igazi kommunista relikvia. Évekig dúlt a vita, hogy lerombolják-e vagy maradjon, egy időben Sikorski külügyminiszter minden beszédét azzal zárta, hogy ak-

kor most szabaduljunk meg végre ettől a borzalomtól borzalomtól. Nem sikerült, így megmaradt egyfajta landmarknak, tájékozódási pontnak, aminek a teraszáról az egész várost be lehet látni. Méretei megihlették a kortárs építészeket is, akik felhőkarcolókat húztak fel a város közepén. Varsóban nem volt korlátozás, így van bőven 25-30 emeletes épület. A csaknem kétmilliós, jókora kiterjedésű és meglepően zöld lengyel fővárosban egyébként jól lehet tömegközlekedni, van metró (másfél vonal, a felet idén

KRAKKÓN KÍVÜL IS

VAN ÉLET N

yaralás Lengyelországban? Netán telelés? Vagy egy hosszú hétvége? Elżbietą Zaborek, a lengyel turisztikai hivatal igazgatóhelyettese mindenre tud legalább három okot, és a végén az ember már csak azt kérdezi: miért nem jutott ez előbb az eszébe? Magyarországról évente 200 ezer turista érkezik Lengyelországba, és körülbelül ugyanennyi lengyel jön Magyarországra. A legtöbben néhány napos városnézésekre érkeznek. A legnépszerűbb célpont természetesen Krakkó, a legszebb lengyel város, ami a magyarok többségénél is szerepel a kötelező látnivalók között. Sokat segít a fapados repülőkapcsolat is, hiszen akár két nap alatt meg lehet

fordulni. De aki kicsit több időt szán rá, Lengyelország más arcaival is megismerkedhet. Az 510 kilométer hoszszú homokos tengerpart a klímaváltozással egyre felkapottabb úti cél lesz. A 2012-es foci-Eb óriási lökést adott a lengyel idegenforgalomnak – meséli Zaborek. Megdöbbentő szerelmek alakultak, az ír turisták például felfedezték maguknak Poznant, azóta valósággal rajonganak a pubok és a galériák városáért. Az elmúlt századokban többször gazdát cserélt Wrocław jövőre Európa kulturális fővárosa lesz, nem véletlenül „a városok metamorfózisa” címet választották a pályázatuk mottójául. Nemcsak magát az Odera menti várost,

hanem a környékét is érdemes felkeresni, rengeteg itt a szebbnél szebb kastély, amelyek egy része már hotelként is üzemel. Luxushotelekből egyébként tíz évvel ezelőttig egyáltalán nem állt jól az ország, mindössze egyetlen ötcsillagos szállodával dicsekedhetett, 2014 óta azonban 55 öt és 303 négycsillagos intézmény várja a turistákat. Persze ez is jórészt a foci-Eb-nek köszönhető. Felkerült a turisták térképére Toruń, Kopernikusz szülővárosa, az őt megillető múzeummal együtt. És persze minden Lengyelországba látogató turista felkeresi egyszer Auschwitzot is. Aki kicsit vagányabb, az elzarándokolhat a Mazuri- tóhátsághoz, ahol nem keve-

sebb mint kétezer kisebb-nagyobb tó várja a turistákat. A tavak többségét kis csatornák kötik össze, amelyeken kedvünkre barangolhatunk. Nem kell bemutatni a magyar turistáknak a Tátrát és ezen belül Zakopanét, ahova már a „átkosban” is szívesen jártak kirándulni vagy síelni. Lehet, hogy a pályák még nem pont osztrák színvonalúak, de olcsóbb és talán sok szempontból hangulatosabb itt üdülni – bizonygatja Zaborek. Az ideális megoldás a vadabb szlovák lejtőket kombinálni az apres si (síelés utáni) kikapcsolódást nyújtó lengyel oldallal, a pubokkal, éttermekkel, izgalmas éjszakai élettel. A kisgyerekes családoknak is kínálnak számos változatos programot: aki a természetet vagy állatokat kedveli, annak Malpolskát, vagyis a Kis-Lengyelországnak nevezett déli területeket ajánlják, ahol kirándulásokkal vagy a gyerekek számára is érdekes vízi programokkal, például faúsztatásokkal tölthetik az időt. Számos vidámparkot is találunk Lengyelor-

38

L_38-39-turizmus.indd 38

11/6/15 11:35:54 AM

turizmus ezerarcú Lengyelország adták át), saját gyártású autóbuszok és kissé retró hangulatú villamosok. Gyorsan kijuthatunk az óvárosba, amit a második világháborúban ugyan földig romboltak, de a város lakói darabonként, az eredeti fotók alapján saját kezükkel építettek újjá. Az óváros ma éppolyan, mint a Vár Budapesten: szépen kipucolt, hangulatos, étterem étterem hátán, persze főleg a turistáknak. A varsóiak inkább a szomszédos Újvárost részesítik előnyben, itt aztán van élet az utcákon. Az egyik oldalon az utcazenészek adnak hevenyészett koncertet, a másikon Chopin életére emlékezhetünk, követve a különleges zenélő padokat. Miután hol a svédek, hol az oroszok, hol pedig a németek tarolták le a várost, nem csoda, ha az egykori királyi Varsóból nem sok maradt. Ám a kivételek közé tartozik Stanisław Poniatowski, az utolsó lengyel király nyári rezidenciája, amely egy hatalmas park közepén fekszik. Az épületet a nácik pusztulásra ítélték, már el is helyezték a robbanó-

anyagokat a falban (ezek helye ma is látható), de végül meggondolták magukat, csupán kirabolták és felgyújtották. Sikerült helyreállítani, így most egy békés és civilizált múltra emlékeztet a hatalmas park közepén, ahol nyáron szabadtéri koncerteket adnak, vagy gondolákat kölcsönöznek. Varsóban a vadonatúj, interaktív múzeumoknak meszsze földről csodájára járnak. A Citadellában megnyílt Katyńi múzeumban a szovjetek által kivégzett 22 ezer lengyel katona és nemes több ezer személyes tárgyát állították ki, az egyetlen gond, hogy egyelőre minden felirat lengyelül van. A varsói felkelés múzeumában vagy a lengyel zsidó múzeumban már könnyebb eligazodni a külföldieknek is, előbbi döbbenetes elevenséggel, háromdimenziós filmmel idézi fel az 1944-es kétségbeesett napokat. Egyébként minden múzeumnak van ingyenes napja, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a tárlatokat.■

szágban, de ezeknek egy része valamilyen oktatási programot is nyújt. Ilyen az opolei dinoszauruszpark, ami egy óriási szabadtéri játszótér őshüllők lábnyomaival és élethű dinószobrokkal. De szeretik a gyerekek Wrocławot is, ahol lassan minden sarkon egy kis törpe ácsorog

az ország regionális változatossága az ízekben is tetten érhetők. A lengyelek büszkék a vadhúsaikra, a gombás szószokra és a kitűnő mézeikre, de leginkább a forró, ropogós kenyereikre. Ahogy a magyar konyha, a lengyel is „leveses”, de itt a gulyás helyett a rozsleves kolbásszal és a cék-

(az antikommunista Orange Alternative mozgalomra emlékezve) amolyan útbaigazító táblaként, és nem maradhat ki Varsóban a világ egyetlen, Micimackóról elnevezett utcája sem, Micimackót és Malackát ábrázoló utcatáblával. A gasztroturizmus errefelé is egyre felkapottabb, hiszen

laleves a legtipikusabb, utóbbi annyira, hogy a karácsonyi menü része is. Nagyon mennek a kézműves sörök, de az ország déli részén újjáépítik, korszerűsítik a borászatot is, és a borok mellé egyre inkább helyi, háztáji sajtokat kínálnak. INOTAI EDIT

39

L_38-39-turizmus.indd 39

11/6/15 11:36:00 AM

kultúra zenélő Lengyelország

ÚJ ÉS KORSZERŰ ZENEI KOMPLEXUMOK

A

Környezet és Infrastruktúra Operatív Program keretében Lengyelországban a 2007–2013 közötti időszakban tizenkét beruházást valósítottak meg, köztük már meglévő objektumok felújítását, kiépítését és új zenei létesítmények, filharmóniák, operák létrehozását az egész ország területén. A projekteket érintő összberuházás értéke közel 300 millió euró (amelynek fele uniós forrásból származik). Az utolsó nagyszabású zenei intézményt, a Nemzeti Zenei Fó-

rumot 2015 szeptemberében adták át Wrocławban. Ezzel Szilézia történelmi fővárosa Európa egyik legkorszerűbb, legmodernebb koncertközpontjának lett a birtokosa, amely egyben az EU történetének eddigi legnagyobb kulturális fejlesztése. A nagyszabású épületben egy 1800 férőhelyes koncertterem, három kamaraterem, próbatermek, konferenciatermek és saját hangstúdió is található. A Nemzeti Zenei Fórum tizenegy instrumentális és vokális együttes zenei tevékenysé-

gét koordinálja, köztük szimfonikus zenekart, kórust. Mellettük a Leopoldinum Kama-

razenekar és a Wrocławi Barokk Zenekar koncertjeinek is állandó helyet ad a zenei központ. Ezenkívül olyan nemzetközileg is elismert fesztiváloknak biztosít otthont, mint a Wratislavia Cantans vagy az egyik legjelentősebb nemzetközi jazzfesztivál Lengyelországban – a Jazztopad. A Nemzeti Zenei Fórum a klaszszikus zenén túl azonban más műfajokra is nyitott. Ennek és az intézmény által szervezett zeneoktatási programoknak köszönhetően évről évre egyre több a látogató. Az intézmény, amely ambiciózus repertoárral és világszín-

Nagy-Britanniát, Németországot és Franciaországot követően Lengyelországban vesz részt a legtöbb diák felsőoktatási képzésben Európában. Évente félmillió hallgató kezdi meg tanulmányait az ország 432 állami és privát egyeteme által kínált 960 szak valamelyikén. Az általánosan elérhető idegen nyelvű képzéseknek köszönhetően, a Lengyelországban tanuló – és a világ 158 országából érkező – külföldi diákok száma immár eléri a 46 ezer főt, azaz a tanulók összlétszámának a 3,1 százalékát. Nyolc évvel ezelőtt arányuk csupán 0,6 százalékot tett ki. A Lengyelországban tanuló külföldi diákok legnépesebb csoportjait az ukrán és fehérorosz tanulók alkotják, akik közül sokakat ösztöndíjakkal is támogat a lengyel kormány. www.go-poland.pl

vonalú fellépőkkel, előadókkal büszkélkedhet, bizonyára Wrocław 2016 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatának az egyik legfontosabb helyszíne lesz.■

FOTÓK: Ł. RAJCHERT, A NEMZETI ZENEI FÓRUM ARCHÍVUMA

Kétmillió diák Lengyelországban

40

L_40-koncert.indd 40

11/6/15 11:51:35 AM

L_41-Tubadzin.indd 41

11/6/15 11:29:54 AM

kultúra

a lengyel film ma

FOTÓ: TOMASZ KOMOROWSKI/MUZEUM KINEMATOGRAFII W ŁODZI

A gdyniai filmszemle gálája

RENDEZŐK RENDEZŐSZEREPEK Filmowy w Gdyni) kínálatából két alkotást érdemes kiemelni ebből a szempontból. Marcin Wrona Démon (Demon) című filmje egyebek között utal Wajda Menyegzőjére (Wesele, 1972), amennyiben a filmbeli lakodalom során olyan szellemek elevenednek meg, amelyek a lengyel történelem Andrzej Wajda

FOTÓ: TOMASZ KOMOROWSKI/MUZEUM KINEMATOGRAFII W ŁODZI

K

ét nagy lengyel filmrendezővel kapcsolatos kerek évfordulóról emlékezünk meg 2016-ban: Krzysztof Kieślowski életműve (1941–1996) sajnos lezárult, Andrzej Wajda (1926-ban született) viszont ma is tevékeny alkotó. Vajon a mai lengyel filmben hogyan vannak jelen Kieślowski és Wajda hatásai, a kortárs lengyel film miként viszi tovább a két kiemelkedő alkotó életművét? Vannak-e az elmúlt néhány évben olyan filmek, amelyeket vagy a tematikájuk, vagy stilisztikai megoldásaik révén köthetünk hozzájuk, esetleg ha rendezői-alkotói szerepekről beszélünk, a fiatalabb korosztályokban megtaláljuk-e a követőiket? A 2015-ös gdyniai filmszemle (40. Festiwal

fájdalmas eseményeit idézik. Małgorzata Szumowska Test (Ciało) című filmje sokat örököl Kieślowski szellemiségéből, ahogy ez igaz korábbi munkáira is (Ő – Ono 2004, Az Ő nevében – W imię 2013). A két rendezőt a morális kérdések iránti érdeklődés és a lassú, szemlélődő filmes ritmus rokoníthatja. A 2014-es, 39. szemle nagy várakozással kísért újdonsága volt a Város 44 (Miasto 44, rendezte Jan Komasa), hiszen a nézők a Csatorna (Kanał, 1956) új eszközökkel megvalósított folytatását vagy újraértelmezését látták a filmben. Kétségtelen a párhuzam, hiszen a németek által megszállt 1944-es Varsó felidézése, a megszállók ellen harcoló fiatalok szerepeltetése

A gdyniai filmszemle plakátja FOTÓ: GRAŻYNA WANAT

mindenkinek Wajda klasszikusát juttatja eszébe. Ahogy az a Démon esetében is történt, a fiatal rendező műfaji eszközökkel meséli el az ellenállók történetét – Wrona sok horrorisztikus megoldást használ (ezek egyébként Wajda filmjében is megvannak), Komasa pedig valóságos akciófilmet rendezett, amihez a műfaj minden külsőségét igénybe vette. Kieślowski örökségét a tavalyi mezőnyben Magdalena Piekorz vitte tovább Közelítések (Zbliżenia) című munkájával. Elmondhatjuk tehát, hogy a mai lengyel filmben jelen van a közösség sorskérdéseit vizsgáló, a történelem jelenkori tanulságait kereső, Andrzej Wajda több filmjében képviselt irányzat, ahogy Krzysztof Kieślowski intim, magánéleti kérdéseket éles élethelyzetekben vizsgáló mozija is. SZÍJÁRTÓ IMRE

42

L_42-film.indd 42

11/6/15 11:29:03 AM

TZMO SA

8;BB7#>KD=ÏH?7A\j$

7'&&#XWdb[d]o[bjkbW`ZedXWdbƒlŽ8[bbW#>kd]|h_WA\j$WJPCEI7cW]oWhehip|]_a[h[ia[Z[bc_ aƒfl_i[b[j[aƒdj`[b[djŽiip[h[f[jjbjX[W^WpW_[]ƒipiƒ]”]o#ƒiWbWaeii|]_f_WY[bb|j|i|XWd$ L|bbWbWjkda\eboWcWjeiWd\[`bŽZ_a"c|haWj[hcƒa[_da_h|dj_a[h[ib[jjh[jb[d$

8[bbW¸8“lbZ[bWl_b|]ej Bella márkanév alatt nôi intim higiénés és kozmetikai vattaterméket forgalmazunk. A Bella minden apró részletében a tökéleteset nyújtja, gondosan kifejlesztett és biztonságos. A Bella képes úgy változni, ahogy a nôk életstílusa és impulzív igényei ezt megkívánják.

I[d_¸;]o`eXXƒb[jc_dŽiƒ]ƒhj Seni márkanéven külsô inkontinencia védôeszközöket – fehérnemûbe rögzíthetô inkontinencia betéteket és nadrágpelenkákat, egyéb kiegészítôket kínálunk, melyek az inkontinencia bármelyik súlyossági fokára megoldást nyújtanak. Seni Care márkanévvel ellátott felnôtt kozmetikum családunk kímélô bôrápoló termékeket biztosít a vizeletmegtartással küzdôknek, javítja életminôségüket.

CWjefWj¸C_da[jƒhZ[a[bWX_pjedi|] Professzionális védelmet nyújtanak Matopat termékeink, melyeket mûtôkben, kezelôszobákon, ambuláns és dialízis központokban évtizedek óta használnak. Új fejlesztéseink innovatív sebkezelést és gyors sebgyógyulást garantálnak. Korszerû gyógyászati segédanyagainkat a kórházi intézményi ellátás számára és otthoni felhasználásra is javasoljuk.

8[bbW8WXo>Wffo¸7Yiffiƒ][a_h|dj_ip[h[j[jXŽb A Bella Baby Happy márkával a célunk mindig is az volt, hogy az egyik legjobb csecsemôpelenkával lássuk el a fogyasztóinkat. A kényelmes, megbízható pelenkák mellett prémium kategóriás babaápolási kiegészítô termékkört kínálunk legkisebb ügyfeleink számára. A legjobb tapasztalatainkat osztjuk meg az örömteli mindennapokért. 8[bbW#>kd]|h_WA\j$ 3394 Egerszalók, Külsô sor u. 2. Telefon: +36 36 574 300 www.tzmo-global.com

L_BIII-BellaHungaria.indd III

www.bella.hu

www.bella4you.hu

11/6/15 11:38:09 AM

L_BIV-LOT.indd IV

11/6/15 11:37:52 AM