Lengyel Ferenc Egy vers – egy órában Kányádi Sándor: Elvitte a róka Általánosságban A szépirodalom, az irodalmi művek az anyanyelvtanítás nélkülözhetetlen elemei minden nyelv oktatásában. Szerepük sokrétű: ismeretanyagot tartalmaznak, szórakoztatnak, ritmusérzéket fejlesztenek, szókincset bővítenek, fordulatokkal gazdagítják az egyéni beszédet stb. Az anyanyelvhasználat tanításában számos vonatkozásban rendkívüli segítségére vannak/lehetnek – különösen a versek – a pedagógusoknak. Az sem véletlen, hanem rendkívül céltudatos eredménye a tankönyvírásnak, hogy a nyelvi tananyag legjava az oktatás minden szintjén többnyire egy-egy irodalmi műre, műcsoportra épül, korosztálytól függő válogatásban. A kisebb iskolai korosztály, a 7–9 évesek körében terjedelmi, de emotív és kognitív okokból is erőteljesebb szerepet kapnak a versek, mint a prózai szövegek. A versek aránya fokozatosan csökken az életkor növekedésével arányosan a tankönyvekben. Az elemisták korosztályában a versek szerepét erősíti a kisgyermekek belső ritmusérzéke, melynek bizonyos fokú meg- és átélésébe is besegítenek a többnyire jól ritmizálható költői szövegek. A magyar irodalom hihetetlenül gazdag ilyen jellegű alkotásokban. Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az anyanyelvi oktatáson túlmenően még a magyar nyelv idegen nyelvként való tanításában is bevethetők egyes művek, ha a pedagógus megfelelően áthangolja korábbi anyanyelvi elvárásait, és más célrendszer szolgálatába állítja, más elgondolás alapján építi be órájába, tevékenységébe ugyanazt a szépirodalmi művet. 1
A Kányádi-vers tanításának menete Az elemistáknak tanítható versek közül saját gyakorlatomból emelném ki a napjaink egyik legismertebb költője, Kányádi Sándor egyik remekművét, melynek oktatása többféleképpen is megoldható. Egy kipróbált, bevált lehetőség felvázolásával kívánom tanító társaim figyelmét ráirányítani. Kányádi Sándor: Vigye el a róka Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka. Jércém is a tavaszon, elvitte a róka. Volt egy ludam, jó tojó, elvitte a róka. Récém, tóban tocsogó, elvitte a róka. Gácsérom és gúnárom, elvitte a róka. Semmim sincsen, tirárom, vigye el a róka!
A természeti világra, a háziállatokra történt ráhangolódás – témaindító beszélgetés, képek nézése – folytatásaként a tanító elkezdi saját élményként mondani a verset, bármilyen hasonló indító szöveggel: „Valamikor réges-régen, mikor még nekem is volt udvarom, kertem, akkoriban…” és következik a természetes beszédfolyamatból kinőve a vers élményt fakasztó felmondása. A meglepetés erejét kihasználva kérdések utalhatnak vissza a hallott szöveg tartalmi vagy hangulati elemeire: hogy tetszett? milyen volt? hogy jártam? vajon valóban én jártam így? stb. Számtalan a lehetőség. 2
Másodszori elmondása előtt érdemes a versszöveget az előkészített munkalapokon kiosztani. Utána felkérni a gyermekeket, hogy néma olvasással kövessék az elmondottakat, és találják ki a választ, vajon miért van minden kétsoros rész mellett egy üres négyzet (memokártyákra emlékeztető kitöltendő keret). Az egyértelmű válaszok után (rajzok vagy képek kerülnek oda) érdemes megbeszélni, hogy milyen állatokról van szó a versben: kakas – rákérdezéssel: milyen melyik állatnak a társa, kukorékol stb. jérce – hasonló módon (fontos mozzanat kis testmérete és fiatal kora) lúd – háziállat (finom a mája, van más neve is: liba, gágog stb.) réce – másik nevén kacsa (kisebb a lúdnál, rövid a nyaka, hápog stb.) gácsér – a récék (kacsák) mellett ő a hím, a fiú gúnár – szintén a hím a ludak (libák) mellett róka – vadállat, ravaszságáról híres Ha lehetőség és idő engedi, újabb kérdések következhetnek: Milyen állatok ezek: hány lábuk van? s a másik két láb helyett mijük van? melyik állatról nem beszéltünk még? mi jellmező rá? hogyan néz ki? látott-e már valaki a tanulók közül élő rókát? hát múzeumban kitömöttet? stb. Ezután ki lehet vágni a képeket (jobb képességű csoportban önálló rajz is készülhet a szárnyasokról – kihangsúlyozva az igényességet, az odafigyelést rajzolás, másolás közben). A mellékletben a róka rajza nem található meg. A tolvaj, a zsákmányszerző ravaszdi képét csak illusztrációnak tanácsos bemutatni, főleg amiatt, mert a vers utolsó előtti szakaszában két állat, a gúnár és a gácsér egyszerre szerepelnek, a tanulók emiatt kénytelenek az egyik képét az utolsó szakasz melletti üres négyzetbe 3
beragasztani. A róka rajzát (jellegzetes hosszú farokkal!) elkészíthetik például a vers éneklése közben – a lap szabadon maradt részére. A kész, befejezett munkalappal a kézben újraolvassuk a verset, de ezúttal a csoport/osztály csak a refrént olvassa, lehetőleg egyszerre, jó ritmusban, ha lehet érzelmüket (sajnálatukat) is kifejezve. A következő lépésben érdemes szerepekre osztva olvasni, hogy minden versolvasónak egy szakasz első sora jusson, mintha mindenkinek egy állata lett volna, a sajnálkozás pedig lehet megint közös. Befejezésként ajánlom a Kaláka együttes megzenésítését is megszólaltatni (például a Youtube-ról), és a csoporttal elénekeltetni. Összegzés Amennyiben a pedagógus az órán elérte kitűzött célját, és az elemista korosztály az állatokról, a szárnyasokról is új ismereteket szerzett, a verset is megértette, és a többszöri ismétlés során még az együttlét alatt nagyjából megtanulta, érdemes az óra lezárásában a nyelvi humorra kitérni, a szójáték-magyarázatával zárni a foglalkozást nem annyira tanító, magyarázó, ún. ’szájbarágós’ formában, mint inkább érzelmi megközelítésben. Például: Maradt-e még valami, ami elvihető? Egyértelmű ’nem’ válasz esetén: Akkor jöhet a róka? És milyen állatot vihet még el? Semmilyent. Már semmit nem talál. Azt ugyan viheti… Nagyobb korosztálynál a vers kitűnően használható a birtokviszony tanításakor a birtokos személyrag kapcsán (kakasom, jércém, ludam stb.). Leginkább kiindulópontként, de variációs szövegként is (kakasod, jércéd stb.) megáll a lábán. Viszont további munkalappal kell kiegészíteni a nyelvtani tudás elmélyítésére, tudatosítására. Erre lehet, hogy majd a verstanulás utáni tanévben kerül sor. 4
A sikeres óra esélyét – ami nemcsak a versben, hanem számos versen kívüli tényezőben rejlik – minden oktató növelheti a csoport összetételének ismeretében, a lépések sorrendjén a konkrét környezet és helyzet ismeretében változtathat.
Munkalapok a vershez Kivágható állat-kártyák
kakas
jérce
lúd (liba)
gúnár
5
réce (kacsa)
gácsér Esetleges felhasználásra
róka
kakas (kendermagos)
tyúk
csirke (csibe) 6
