Lélek-Tükör III. évfolyam. 4. negyedévi szám 2010. december Módszertani Hírlevél Kiadja: MENTÁLHIGIÉNÉS EGYESÜLETDél-alföldi Regionális Szociális Módszertani Intézmény tagja Pszichiátriai és Szenvedélybeteg ellátás szociális módszertana Levelezés: 5601 Békéscsaba, Pf. 303., Iroda: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. T/Fax: 06/66/643-991 E-mail:
[email protected] Honlap: www.bekesmenta.hu
Tartalom: Dél-alföldi Regionális Szociális Módszertani Intézmény bemutatása
2. oldal
Dél-alföldi Szociális Módszertani tevékenységet végző szervezetek adatai
4. oldal
„Komplex egészségmegőrző programok a kríziskezelés hangsúlyával a Dél-alföldi régióban” -Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége 6. oldal A lélek egészsége- Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége
7. oldal
„Kreativitás fejlesztése a szociális szolgáltatásokban- és a közösségfejlesztésben„WorkShop rendezvény 9. oldal Száraz Zsófia - Szentes Város Gondozási Központ Pszichiátriai Nappali Ellátó Intézmény bemutatkozás 9. oldal Puskásné Halál Ágnes- Közösségfejlesztés módszertanát, hogyan lehet felhasználni az ügyfelek motiválására 13. oldal Nagy Attila- Szentesi Családsegítő Központ PEPITA MACSKA KLUB alacsonyküszöbű szolgáltatás 16. oldal
A hozzátartozók bevonási lehetőségei az addiktológiai ellátásba
19. oldal
Mi mennyi 2011-ben?
20. oldal
Változások a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatkezelési rendszerében
28.oldal
Pályázati felhívás a Társadalmi Szolidaritás programra
29. oldal
„MÓD-SZER-TAN” VIII. Megelőző-felvilágosító szolgáltatók konferenciája
29.oldal
Völgy Alapítvány a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás referencia intézménye - szakmai nap 31.oldal
1
Dél-alföldi Regionális Szociális Módszertani Intézmény bemutatása A nemzeti erőforrás miniszter a Dél-alföldi Regionális Szociális Módszertani Intézmény kijelölésére kiírt pályázaton a döntés-előkészítő bizottság javaslata alapján 2010. december 1-jétől öt évre kijelölte a Dél-alföldi régióban szoci ális módszertani tevékenység ellátására a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete által vezetett konzorciumot. A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete által vezetett Délalföldi
regionális
módszertani
intézmény
célja
a
szociális
ellátórendszer szakmaiságának megerősítése és stabilizálása BácsKiskun, Csongrád és Békés megyében. A három megyében működő szociális intézmények, szervezetek szakmai
munkájának
összehangolása,
hatékonyságának és az ellátás minőségének javítása, meglévő erőforrások felhasználásával. Fontos a szakmai együttműködés
Csőrszné Zelenák Katalin
további megerősítése, megyénként szakmai találkozási alkalmak megteremtése (Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében). Megyénkénti területi koordináció – szakmailag jól működő intézményekkel, szervezetekkel szakmai konzultációk, a szociális szakmai terület eredményes bevonása. Fontosnak tartjuk a kormányhivatalokkal történő zavartalan együttműködést mindhárom megyében, jó együttműködés kialakítását. A regionális szociális módszertani feladatok ellátását a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, mint gesztorintézmény konzorciumi partnerségben valósítja meg. A konzorciumban együttműködő partnerek a szociális szolgáltatások fejlesztése kapcsán sok információval, szakmai ismerettel és tudományos kutatással rendelkeznek a szociális szektor sajátosságairól. Együttműködő partner: Mentálhigiénés Egyesület. Konzorciumi tagok: Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió, Kecskeméti csoport, Csongrád Megyei Önkormányzat Aranysziget Otthon, SZKTT ESZI Tabán Családsegítő Közösségi Ház. Néhány szó a konzorcium vezetését vállaló egyesületről: A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete 1997. novemberében alakult közhasznú civil szervezet. Összefogja Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest megye falu- és tanyagondnokait, a falugondnoki szolgálat fejlesztéséért tevékenykedő polgármestereket, jegyzőket, szakembereket, önkéntes segítőket. Jelenleg a térség 158 településén 240 falu, illetve tanyagondnokság működik.
2
Az egyesület célul tűzte ki a falvak és a tanyás térségek hátrányos helyzetének enyhítését. A falugondnokság hozzájárul a közösség, a helyi társadalom alakításához, fejlesztéséhez, a civil szféra erősítéséhez, az életminőség javításához. Az egyesület 13 éve ezt a munkát generálja, gondozza, segíti. Folyamatosan a hátrányos helyzetű településeken élőkért, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítéséért, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése érdekében dolgozik az egyesület. (Ezt több Európai Uniós pályázat sikeres megvalósítása bizonyítja). Főbb tevékenységeink: kapcsolattartás, kapcsolatépítés civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, tagjainkkal; hálózatépítés közös szakmai feladatok hatékony elvégzése érdekében; kistelepülési, tanyai lakosság
–
helyzetű
munkaerőpiacon rétegek
közösségi
hátrányos
szociális-kulturális
érdekeinek
érvényesítése,
képzésének és foglalkoztatásának segítése; információközvetítés, szakmai találkozók, szakmai
tapasztalatcserék
fejlesztési
programok
szervezése, megvalósítása,
közösségfejlesztés, a régióban falugondnoki módszertani
tevékenység
egyesület
akkreditált
ellátása.
Az
felnőttképző
intézmény. Fontos feladata a kapcsolatépítés határon túli magyar településekkel, civil szervezetekkel. Az egyesület a hálózatépítés, az együttműködés szándékával képzéseket, szakmai programokat szervez, tanácsadással,
helyszíni
látogatással,
pályázati
tanácsok
nyújtásával
segíti
új
falugondnoki,
tanyagondnoki szolgálatok létrejöttét. Hozzájárul a szakmai információk gyors és pontos terjesztéséhez (saját honlap működtetése – www.falugondnoksag.hu, Falugondnoki hírlevél 2 havonta, heti negyven órás információszolgálat). Képzéseket, továbbképzéseket szervez a falu- és tanyagondnoki munka szakszerűbb ellátása érdekében. Tanácsadói, szakértői szolgáltatásokat nyújt (jogi, pályázati, stb.). Fórumot biztosít a falugondnoki szolgálatok aktuális kérdéseinek megvitatására. Falugondnoki találkozót, konferenciát, szakmai tapasztalatcserét szervez. Közreműködött az Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének a Homokhátság 104 településén folyó tanyafelmérésében és –kutatásában. Az egyesület arra törekszik, hogy a pályázati programokat, fejlesztéseket együttműködésben valósítsa meg a helyi önkormányzatokkal, s civil szervezetekkel. Együttműködési megállapodást kötött az egyesület több mint 100 települési önkormányzattal, több civil szervezettel, valamint erdélyi és vajdasági szervezetekkel. Az egyesület 2008 óta vesz részt hivatalosan a módszertani feladatellátásban. Fontosnak tartjuk az együttműködést a különböző szociális területekkel, így a családsegítő szolgálatokkal is. Az együttműködés néhány indoka: a tanyagondnok sokrétű és speciális ismerete – ismeri a területen élők szociális és mentálhigiénés állapota jellemzőit; a tanyagondnok helyismerete; ismeri a családokat,
3
jelzőrendszeri tagként előzetes ismereteket adhat róluk; a szakemberek jobban segíthetik egymás munkáját, növelhető a szakmai színvonal.
A
Falugondnokok
Duna-Tisza
Közi
Egyesülete
tevékenység-fejlesztésének alapját az eddig kialakított partner-hálózat alapozza meg. Fejlesztési célként fogalmazódott meg az együttműködés fokozása a partner civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és munkáltatókkal. Akkreditált képző intézményként fejlesztési terveink közt szerepel újabb képzési programok kidolgozása és akkreditálása falu- és tanyagondnokoknak. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek számára képzések szervezése, foglalkoztatás ösztönzése a foglalkoztatás elősegítése érdekében. Innovatív pályázati és fejlesztési programok bonyolítása. A falugondnoki szolgálatok tevékenységének bővítése önkéntes segítő hálózat életre hívásával. Ugyanilyen fontos cél a falugondnoki szolgálatok határon túli elterjesztésének segítése (Szlovákia, Románia, Szerbia, Kárpátalja).
Csőrszné Zelenák Katalin Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete 6000 Kecskemét, Kölcsey u. 21. Iroda: 6000 Kecskemét, Ipoly u. 1./a I./117. Tel.: +36-76/507-543; +36-30/433-2443 Fax: +36-76/507-544 e-mail:
[email protected],
[email protected] honlapunk:: www.falugondnoksag.hu, www.tanyagondnoksag.hu adószámunk: 18355525-1-03
DÉL-ALFÖLDI SZOCIÁLIS MÓDSZERTANI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZETEK ADATAI 2010. december 1-től (készült 2011.01.24.) Gesztor - Konzorciumvezető Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Falu- tanyagondnoki szolgáltatás módszertani feladatai
Képviseli: Csőrszné Zelenák Katalin ügyvezető igazgató Kapcsolattartásért felelős személy: Sümeginé Edit Cím:6000 Kecskemét, Ipoly u. 1/a. I/117. Telefon: 06-76/507-543 +36/30/433-2443 Fax: 06-76/507-544
[email protected] E-mail:
[email protected] Honlap: www.falugondnoksag.hu www.tanyagondnoksag.hu 4
Konzorciumi partnerek SZKTT ESZI Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani családsegítő Szolgálat Családsegítés módszertani feladatainak ellátása Képviseli: Dr. Ványai Éva SZKTT Egyesített Szociális Intézmény főigazgató Kapcsolattartásért felelős személy: Zomboriné Botás Mária Cím: 6723 Szeged, Kereszttöltés u. 13. Telefon: 06-62-487-941 Fax: 06-62-498-111 E-mail:
[email protected] Honlap: www.tcskh.hu
Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ A támogató szolgáltatás, fogyatékos személyek szakosított ellátásának módszertani feladatai Képviseli: Sziszák Katalin igazgató Kapcsolattartásért felelős személy: Erősné Földes Ildikó Cím: 5600 Békéscsaba, Degré u. 59. Telefon: 06-66/530-220 Fax: 06-66/530-231 E-mail:
[email protected],
[email protected] Honlap: www.fago.hu
Csongrád Megyei Önkormányzat Aranysziget Otthon Az idős személyek alap- és szakosított szolgáltatásainak módszertani feladatai Cím: 6640 Csongrád, Gyöngyvirág u. 7-9. Képviseli: Kiss Tamásné Kapcsolattartásért felelős személy: Rózsavölgyi Anna Telefon: 06-63/487-941, 06-63/484-664, 06-63/571-025 Fax: 06-63/484-544, 06-63/571-026 E-mail:
[email protected],
[email protected] Honlap: www.aranysziget.ini.hu
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió, Kecskeméti Csoport A hajléktalan személyek alap és szakosított szolgáltatásainak módszertani feladatai Képviseli: Rigóné Kiss Éva Kapcsolattartásért felelős személy: Budainé Nagy Katalin (30/3820661) Cím: 6000 Kecskemét, Hoffmann J. u. 11. Telefon: 06-76/505-816, 76/506-124 (vezető) Fax: 06-76/505-816 E-mail:
[email protected],
[email protected] Honlap: www.maltai.hu 5
Együttműködő partner: Mentálhigiénés Egyesület A pszichiátriai és szenvedélybetegek alap és szakosított szolgáltatásainak módszertani feladatai Képviseli: Szűcs Judit Kapcsolattartásért felelős személy: Tüzes Katalin (0630/4494678) Cím: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. Levelezési cím: 5601. Békéscsaba, Pf.: 303. Telefon: 06-66-643-991 Fax: 06-66-643-991 E-mail:
[email protected] Honlap: www.bekesmenta.hu
TÁMOP-6.1.2 „Komplex egészségmegőrző programok a kríziskezelés hangsúlyával a Dél-alföldi régióban” 2010. 12. 03. Beszámoló Helyszín: Békéscsaba, Szlovák Kultúra Háza A pályázatot a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége írta, a program megvalósítására 9.973.600 Ft támogatást nyertek. A programot ismertette Nagy László projektvezető. A program alapvető célja: a program alapvető célja, hogy bevonva a Dél-alföldi Régió civil szervezeteit, valamint egészségügyi intézményeit egy olyan komplex megelőző, egészségmegőrző program sorozatot valósítson meg, mely a régióban elérhető lelki megbetegedésben szenvedők, illetve rizikócsoportba tartozó személyek egészségét hivatott pozitív irányba befolyásolni. Konkrét cél: a bevont min. 10 fő célcsoporttag életminőségének javítása, a további betegségek kialakulási esélyeinek csökkentése, eredmények után követése A LESZ (Lelki Elsősegély Szolgálat) szolgálatok munkatársainak kompetenciafejlesztése a program megvalósulása révén, mely előmozdítja az egészségtudatos társadalom fejlődését. Projekt időtartama: 2010. november 1. – 2011. szeptember 30. Programszakaszok: Közösségi klubfoglalkozások havi 1 alkalom (mentálhigiénés klubok, kríziskezelés, életvezetési klubok) 6
Egyéni tanácsadások igény szerint 300 órás időkeretben (családkonzultáció, önismeret, életvezetés) egészségmegőrző szabadidős programok Folyamatos állapotfelmérés Előadások, nyílt napok Programba bevont személyek, szervezetek száma: 10 fő célcsoporttag 20 fő önkéntes a LESZ szolgálatok munkatársai közül 10 együttműködő szervezet, egészségügyi intézmény A programról az alábbi elérhetőségen lehet érdeklődni: Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) Wlassits sétány 4. Békéscsaba H-5600 +36-66-638-538 (telefon, üzenetrögzítő, fax)
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége A lélek egészsége A telefonszolgálatok a lelki egészségért A modern társadalmakban a lelki problémák és megbetegedések számaránya, köztük az öngyilkosságé is nő. Magyarország ebben előkelő helyet foglal el még ma is a világ-ranglistán. Az öngyilkosságok számának növekedése miatt világszerte alakultak szervezetek a megelőzésre, hogy segítsék azokat, akik úgy érzik, önerejükből képtelenek kilábalni nehézségeikből: válsághelyzetbe jutottak. Ilyen prevenciós, megelőző szervezetek a lelki elsősegély telefonszolgálatok, amelyek önként vállalt feladata az öngyilkosság-megelőzés, krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció. A szolgálatok alapelvei: ˇ az névtelenség, anonimitás - a bizalom megőrzéséért ˇ az állandó elérhetőség ˇ a probléma-érzékenység a beleérző támasznyújtás ˇ az élet - mint érték - képviselete. A telefonos munka személyiségi alkalmasságon és önkéntességen alapul. A munkatársak célja, hogy a kritikus helyzeteket megelőzzék, a bajba jutott embert hozzásegítsék problémái megoldásához.
7
Magyarországon az első telefonszolgálat 1970-ben alakult. Egy emberrel, egy telefonnal kezdődött, ma több mint 800 önkéntessel 36 működik, minden nagyobb városban elérhető, és hívása ingyenes. A telefonszolgálatok hármas feladata: •
A mentálhigiénés prevenció, a lelki egészség védelme. A pszicho-szociális problémák kínzó terhet jelentenek a mindennapokban, - konfliktusok, életvezetési nehézségek forrásai. Hogy e problémák ne váljanak krízissé, a segítő szervezetek - tanácsadás, informálás, kezelőhelyhez irányítás és kísérés formájában - támogatást nyújtanak .
•
A krízis-intervenció. Ha a személy szembenézve az őt veszélyeztető körülményekkel, azokat sem kikerülni, sem megoldani nem tudja, krízisbe kerül. A személyiséget veszélyeztető krízis megoldásához külső segítségre van szüksége az embernek, s ez a segítség a krízis-intervenció.
Sajátos előnnyé válhat az, hogy a krízisben hétköznapi kommunikációs szabályokat már betartani képtelen ember, miközben kommunikációs 'adás-erőssége' lecsökken, a hanggal, a vokális csatornán még képes közölni magát. •
A harmadik feladat az öngyilkosság-megelőzés, amely - az élet értelmére keresett válasz megtalálásához nyújtott - emberi segítség. Az öngyilkossági veszélyeztetettség csökkentése, a végzetes 'megoldások' értelmes cselekvésbe fordítása, a krízishelyzet problémahelyzetté alakítása a kliens és a segítő közös felelőssége.
Amire legjobban vágyunk: hogy kitörüljük a szenvedést az életünkből, úgy, hogy futunk előle, vagy valamiféle csodaszert, gyors 'orvosságot' leljünk ellene. Hiszen a legmélyebb szenvedés óráiban éljük át, hogy nem tenni, egyszerűen csak lenni kell, a lehető legjobb önmagunkként! Megrendítő és fájdalmas tudásunk, hogy az emberek gyógyítanak és az emberek rombolnak. Mi emberek hatunk egymásra, mint ahogyan a nap és a fagy hat a zöld mezőre. A létre hívunk vagy a létből kitaszítunk: élni és növekedni, vagy megfogyatkozni. Lehetőségünk van arra, hogy adjunk és fogadjunk hatalmas meghívásokat: az életre amit ünnepelni kell, teljességben élni, növekedni a halálra - ha az élet céltalan, reménytelen valami, amit feladna az ember. Félreértés, amit a depresszió mechanizmusáról véltünk. Nem a szeretet elvesztése az a fájdalmas veszteség, amely a kétségbeeséshez vezet: a legmélyebb, legintenzívebb emberi szenvedés a jövőbe vetett bizalom elvesztése, a remény elvesztése. "A remény valódi kezdetei ott tűnnek fel, ahol az elkeseredés és kétségbeesés kísért." (Gabriel Marcel: Homo Viator) A remény voltaképpen az ember bensőjében van. Egy belső érzés arról, hogy van segítség kívül. A segítségre-nyílás minden személy állandó, maradandó szükséglete. A segítség, amely "kívülről jön", sokszor valósul meg olyan mások által, mint Te, vagy én.
Forrás: http://www.sos505.hu/index.php/alelekegeszsege 8
„Kreativitás fejlesztése a szociális szolgáltatásokban- és a közösségfejlesztésben„WorkShop rendezvény beszámoló 2010. december 10-én megrendezésre került a „Kreativitás fejlesztése a szociális szolgáltatásokban- és a közösségfejlesztésben„ című workshop rendezvény. Helyszín: Szentes Város Gondozási Központ Pszichiátriai Nappali Ellátó Intézmény 6600 Szentes, Munkás u. 54. Előadók: Száraz Zsófia- Szentes Város Gondozási Központ Puskásné Halál Ágnes- Szentes Város Gondozási Központ Seres Károlyné Julika -Ametiszt szenvedélybetegeket segítő önkéntes csoport Szegvár Nagy Attila (családgondozó és terapeuta) Pepita Macska avagy a szermentes szórakozás lehetőségei , szociális munka speciális célcsoporttal Somodi Mariann- Szentes Város Gondozási Központ Résztvevők létszáma: 18 fő A rendezvényen megjelent intézmények Szentes Város Gondozási Központ Ametiszt csoport-Szegvár Egyensúly AE Egyesület-Békéscsaba ESZI-Szentes E.SZ.K. –Vadvirág Esély Klub-Orosháza Családsegítő Központ-Szentes Felsőpórti Református Egyház Mentálhigiénés Egyesület Szentes Város Gondozási Központ Pszichiátriai Nappali Ellátó Intézmény Intézmény bemutatása A nappali pszichiátriai ellátás a megyében az elsők között jött létre, a térségben pedig egyedülálló szolgáltatásként. 2005. augusztustól működik nappali ellátásként a pszichiátriai betegségben szenvedő célcsoport számára. 30 fő ellátásáról gondoskodunk. Elsődleges finanszírozott ellátási terület Szentes város közigazgatási területe. Másodlagos ellátási terület a kistérség, Eperjes, Árpádhalom, Szegvár, Fábiánsebestyén, Derekegyház, Nagytőke, Nagymágocs. Az ellátotti csoport szociális jellemzője: A pszichiátriai gondozóban megjelenő populáció potenciális alanya az általunk létrehozandó ellátási formának. Szentes város összlakosságának (30.092 fő) 6 %-a fordul meg a pszichiátriai gondozóban. A háziorvosok praxisában betegeik 15 %-a mentális megbetegedésben szenved. A depresszió okozta társadalmi kár az összes betegség között az elsők között van. A WHO adatai szerint a rokkantság kialakulásához vezető legfontosabb okok között a világon 10-ből 5 esetben 9
pszichiátriai okok, ezen belül a depresszió, az alkohol abúzus és skizofrénia, valamint a különböző kényszeres betegségek játszanak vezető szerepet. Az előbbiekben felvázolt mutatók egyértelműen bizonyítják szükségszerűségét a nappali pszichiátriai ellátási forma létrehozásának. Az ellátás szakmai feladatai, a szolgáltatások köre •
Igény szerinti meleg élelem biztosítása (reggel, délben) • Személyi tisztálkodás, higiene biztosítása (minden nap és igény szerint9 • Személyes ruházat tisztítása • Az ellátottak be és hazaszállításának megszervezése naponta A gondozási feladatokat egyéni szükségleteknek megfelelően illetve a gondozási tervben foglaltak szerinti mértékkel és rendszerességgel. • Házi és szakorvossal történő folyamatos konzultáció • Szabadidő strukturálás, szervezés az éves, havi és heti foglalkoztatási tervnek megfelelően • Készségfejlesztés, mozgáskoordináció fejlesztése az egyéni képességek függvényében • bio - pszicho - szociális területen komplex segítségnyújtás a mindennapi életben • meglévő képességek felmérése, megtartása, fejlesztése az ellátás kezdetekor és évente felülvizsgálatra kerül • személyre szabott, szükséglet felmérésen alapuló, egyéni gondozási terv készítése, • szabadidő hasznos strukturálása - foglalkoztatás szervezés: munka kreatív és kulturális jelleggel, • kapcsolattartás más szolgáltató intézményekkel • egészségi és pszichés állapot javítása • mindennapok konfliktusainak, problémáinak kezelése, megoldása, • egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, • rehabilitációs foglalkoztatás, integrálás a munka világába. Ezen időszak alatt sikerült elfogadtatniuk másságukat, megtanultak különböző konfliktus kezelési, kríziskezelési technikákat, melynek köszönhetően jelentősen csökkent az ellátásban részt vevők között a visszaesések száma. Folyamatos visszacsatolás történik a kezelőorvos részére az ellátott állapotáról, havonta egy alakalommal személyes konzultációra is lehetőség van az intézményben.
Közösségi ellátás Szentes városban a szociális ellátórendszer nem volt teljes körűen kiépítve minden célcsoport számára. A pszichiátriai betegek egészségügyi ellátásának különböző szintjei (alap és szakellátás) megoldott volt, viszont a szociális ellátás, gondoskodás kiépítettsége hiányos volt 10
illetve idősellátás keretében, vagy szakosított bentlakásos intézményben kerültek elhelyezésre. Ezen előzmények alapozták meg a szolgáltatás beindítását. Az ellátás 2004. július 01-óta működik egy nyertes pályázatnak köszönhetően, sikerült felújítani egy használaton kívüli iskola épületet. A közösségi pszichiátriai ellátás, mint kötelező alapszolgáltatás megszűnt jogszabályi változás következtében. A feladat további működtetése pályázat útján történik, a finanszírozás feltételei 2011. december 31-ig biztosítottak. . A feladatellátás működési területe Szentes és kistérsége. A közösségi pszichiátria ellátás célja: Olyan önkéntesen igénybe vehető hosszú távú közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában illetve lakókörnyezetében történik. Az ellátás feladata: A pszichiátriai betegségben szenvedő ellátottak szükségletek felmérését követően, a személyes célok meghatározása után egyénre szabott gondozás nyújtása. Halmozottan depriváltak, társadalmilag elszigetelődtek, magányosan élnek, családi állapotukat tekintve többségük egyedülálló, elvált vagy megözvegyült. Aktív korú, de betegségükből adódóan megváltozott munkaképességűek. Lehetőségük a nyílt munkaerőpiaci reintegrációra helyzetükből adódóan kedvezőtlen. Ezért gyakran küzdenek megélhetési gondokkal, melynek következtében életszínvonaluk, életminőségük negatív irányban mozog. Egy részük hajléktalan illetve albérletben él. Megtalálható közöttük olyan is, aki börtönviselt volt. Jellemző rájuk, hogy mindezen problémájukat valamilyen szintű addikcióval próbálják tolerálni.(Alkoholizmus, dohányzás, gyógyszerfüggőség.) A közösségi pszichiátriai ellátás saját szolgáltatásokat nyújtja az ellátott számára
otthonában,
lakókörnyezetében
a
következő
– Az ellátott jelentkezése esetén felmérjük a bio-pszcho- szociális szükségleteit. Felvesszük az életutat. Családlátogatás. Természetes erőforrások megismerése, és szükségleteik felmérése, céljaik meghatározása. Krízis esetén problémamegoldó lap kitöltése. Speciális stratégiák alkalmazása. Az ellátott személyes céljainak meghatározása. – A változtatásra irányuló tényezők feltárása – Munkaügyi tanácsadókkal való kapcsolatépítés – készségfejlesztés, életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése, közvetítése – önellátásra való képesség javítása és fenntartása – tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendői (pszichoedukáció) – pszicho-szociális rehabilitáció, munkához való hozzájutás segítése, kapcsolatfelvétel potenciális mnkaadókkal – a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, kirándulások, túrák szervezése, kiállítások, múzeumok látogatása – önsegítő, szabadidős csoportok szervezése, támogató hálózatok kiépítése – tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről – az ellátott lakókörnyezetében megtalálható önkéntes segítőkkel családtagokkal, szomszédokkal közreműködünk, együttműködünk 11
– szükség esetén rendszeres kapcsolatot tartunk az egészségügyi és szociális ellátórendszer illetékes szakembereivel – rehabilitáció, munka világába való reintegráció, védett munkahelyek szervezése, után követés – társadalom felé nyitás, az esetleges stigmák, előítéletek kezelése Gyakoribb e az alkoholizmus a pszichiátriai betegeknél? A szakirodalom azt tartja, hogy nem nagyobb a pszichiátriai betegségben szenvedők szenvedélybetegek aránya az össz társadalomhoz képest. Az intézmény életébenez az arányszám az össz létszámhoz képest 20-25%. Azonban az életútból kitűnik, hogy nem minden esetben a pszichiátriai betegség volt az elsődleges. Az alkoholisták depresszióját nem kezelhetjük külön kórképként. Rendszerint az alkoholista életmód, a családi kapcsolatok megromlása az egzisztenciális bizonytalanság okozzák a hangulati élet nyomottságát. Nem ritkán fordított a helyzet. A szorongásra, lehangoltságra hajlamos személyek éppen tüneteik miatt nyúlnak alkoholhoz, így szoknak rá az ivásra. Fontos eldönteni, hogy melyik az lap betegég és e szerint kezelni a beteget. Az alkoholizmus stigmatizál a bélyeg rajta maradhat a betegen azután is, hogy leszokott már, hiszen nem lehet tudni, hogy az alkohollal eltöltött évek alatt a családi, társadalmi kapcsolatai széthullottak e? Alkoholbetegség és pszichiátriai társbetegségek A különböző pszichiátriai betegségek alkoholbetegséggel való társulása 25-80 %-os. Leggyakrabban schizophreniában és maior affektív zavarban szenvedőknél fordul elő alkoholbetegség. Schizophrenia esetén az alkohol abúzusok, az alkoholbetegség elkendőzheti a schizophrenia tüneteit, vagy az alkoholos pszichózis a schizophrenia pszichotikus tüneteivel keveredik. A schizophrenia relapszusát is megelőzheti nagyobb alkohol abúzus és a schizophreniás személyiségzavar jellemzőihez hozzájárulhat az alkoholbetegség, illetőleg az alkohol abúzusok. Gyakran társul az alkoholbetegség személyiségzavarral, illetőleg annak talaján alakul ki. Az alkoholbetegség és szorongásos zavar (generalizált szorongás, pánikattakok, fóbiák), valamint a depresszió együttes előfordulása ismert. Annak megállapítása érdekében, hogy mely betegség az elsődleges a kórelőzményi adatok gondos elemzése, az alkoholizálás és a pszichopatológiai tünetek kialakulásának időbeli sorrendje döntő. A társbetegségek a prognózist nagymértékben rontják, súlyosabb és elhúzódóbb a kórlefolyás, gyakoribbak és súlyosabbak a visszaesések, kifejezettebbek a szociális és az egyéb károsodások és gyakoribb az öngyilkosság Száraz Zsófia
12
Közösségfejlesztési módszer bemutatása (előadó: Puskásné Halál Ágnes igazgató, közösségfejlesztő) Közösségfejlesztés módszertanát, hogyan lehet felhasználni az ügyfelek motiválására Bevezetés: Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ebben a témában beszélhetek szakmai tapasztalatokról. A település ahol élek Szegvár 5000 fő lakosú. és rendkívüli módon kötődöm hozzá, úgy is fogalmazhatok, hogy erős a települési identitásom. Arról a tényről már csak utólag értesültem, hogy az erről készült módszertani filmet az ország számos pontján bemutatták és oktatási filmként alkalmazzák. Így szereztek tudomást a békés megyeiek is. Motiváció: 2001 ELTE tanulmányok Dr Vercseg Ilona a hazai közösségfejlesztés elindítója Varga Tamással… Ő embersége hitvallása indított el azon az úton, hogy hogyan növeljük felelősségérzetünket embertársaink és környezetünk iránt. Ekkor szerettem bele a köfébe és elhatároztam, hogy adoptálom szűkebb hazámban. Akkor a térségben egyedülálló volt ez… Időrendi felsorolás: előzmények szakdolgozati témakör: - helyi nyilvánosság alakulása - civil szervezeteket és a lakosságot mennyiben vonják be a döntéshozatalba Mire elkészült a 20 30 civil szervezeti vezetővel az interjú, gazdag anyag állt össze és körvonalazódtak a helyi problémák. Egyúttal kialakult az a szűk mag, akikre számíthattunk a további munkába. Hivatalos rész: polgármester megnyerése, felvázolni a köfe lényegét… Közben arra gondoltam akkor lesz nagyobb esélyem végigvinni ha jómagam is képviselő leszek így is történt 2002 őszén bejutottam és a T képviselő testület elé tártam Fontos szabály: a település vezetőinek megnyerése a cél érdekében, aki frissen megválasztottak nyitottabbak az új módszerek irányában. Minél több ember ismerje meg a módszert és további támogatók (erkölcsileg is..) keresése. Elkezdődött a módszertani felkészítése a csapatnak. 9 fő (pl könyvtáros, helyi újságíró, óvónő, máltai vezető, polgárőr, művelődésszervező stb. A lényeg, szaknyelven fogalmazva, hogy véleményformáló személyek legyenek, ez a fogalom két dolgot takar. Sok embert ismer, sokan ismerik Őt és tisztelik, valamint hallgatnak a véleményére. Földrajzi szempontból felosztottuk a falut, szomszédságokra, amely azt jelenti, hogy ott ismerik egymást az emberek és lehetőségük van egymás közti interakcióra. Jelen esetben öregfalu, újfalu, réti telep, kinizsi telep, kossuth telep A szomszédságokra való bontás feltételezi, hogy 13
azonos problémák jellemzik az adott településrészt pl. nincs gyógyszertár, vagy buszközlekedés, vagy közösségi ház, rossz az út, járda minősége, vagy gyárak környékének levegőszennyeződése… Nincs idősek klubja, külterületi személyek ellátatlanok, sok a vendéglátóhelység. nincs szervezett segítő szolgálat, utcafelelősök.. Szakmailag háromféle módszerrel dolgoztunk: - interjú - nyilvános beszélgetések - kérdőíves módszer Kiválasztottunk egy hetes időpontot (iskolai tanév után illetve nyaralások előtt, valamint tavaszi mezőgazdasági munkák után és a nyári előtt. Falun nagyon fontos….ezekhez a külső körülményekhez alkalmazkodni szükséges Az interjú: megterveztük, hogy szomszédságonként kikkel készítünk interjút. Elővettük a térképet és az utcai névjegyzéket…és jegyzeteltünk… Az interjúk készítéséhez hívtunk 15-20 fő un,”külsőst” akik egyetemisták voltak és vagy közösségfejlesztők az ország másik részén. A belsős emberek szegvári emberekből került ki, akik már bevonódtak ekkora a folyamatba. Így az interjúkat 2 személy:az az egy külsős és egy belsős végezte. Miért? merülhet fel a kérdés? A belsős, azért mert ismerik a lakosok és beengedik, a külsős pedig azért mert bizalmasabb információkat nyújtanak egy ismeretlen embernek akivel nem találkozik össze nap mint nap. Mindannyiunk számára ismeretes, hogy szociális munka módszertanában is fontos, hogy érzelmileg ne legyünk bevonódva a helyzetbe szituációba. Interjú előtt minden szegvári család, háztartás kiértesítésre került… Kérdések melyeket …??? 1. Mióta él Szegváron? 2. Mit szeret Szegváron? Miért szeret itt élni? 3. Mi az, amin változtatna? 4. Ezekhez a változásokhoz mivel tudna hozzájárulni? szervezés, önkéntes munka, kapcsolat stb 5. Szeretne e részt venni ebben a fejlesztési folyamatban? (Szeretettel várjuk …időpontban este 6 órakor a művelődési házban) Természetesen az interjú időpontok egyeztetésre kerültek a lakosokkal, akik megtiszteltetésnek vették, kitüntetve érezték magukat hogy Őket megkérdezik, kikérik a véleményüket a települést érintő ügyekben. Minden szomszédság területén jelöltünk egy közösségi helyet (iskola, művelődési ház stb. ahol a nap végén a kérdezők összesíthették és megoszthatták egymással tapasztalataikat. Amikor az öt nap eltelt már körvonalazódtak, azok témák melyek problémát jelentenek az embereknek. A témák feldolgozása után, visszacsatolásra került nyilvánosság által a lakosság számára. Ezután került sor az első nyilvános beszélgetésre melyen kb. 120 an vettek részt. Témánként heti rendszerességgel folytattunk (16 alaklom) a megbeszéléseket várva a lakosság építő ötleteit, kezdeményezéseit, melyeket a kérdőívbe beépítettünk. Hoztam néhány kérdőívet így mindenki láthatja mely kérdések és témák váltak dominánssá. 14
Itt felhívom a figyelmet egy újabb érdekességre, szakmabeliek tudjuk, hogy a családterápia lényegét tekintve akkor tud sikeresen változást elérni a teraputa ha kibillentik a családot a megszokott egyensúlyából játszmáiból. Így történik ez a közösségfejlesztés kapcsán is. Kérdőívezés 14 éven túl mindenki számára kiküldésre került ebből 660 db érkezett vissza. Két hét állt rendelkezésre a kitöltésre. Visszajuttatni üres dobozok kerültek kihelyezésre nyilvános helyekre pl . piactér, bolt, könyvtár HIÁNY!!! Sok oldal… bonyolult megfogalmazás a hétköznapi embereknek, visszajuttatási arány, aktivitás, motiválás… Kérdőív feldolgozás A folyamat során sokan jelezték, hogy szeretnének részt venni az adatbázis elkészítésében. Főleg informatikában jártas fiatalok illetve a pedagógusok egy része vállalt erre önkéntes feladatot. A helyi iskola számítógépes terme állt rendelkezésre, így is több hétig eltartott a kiértékelés tekintettel a nagy mennyiségű adathalmazra. Itt felgyorsultak az események és munkacsoportok alakultak témánként, majd elkészült a települési cselekvési terv, melyet visszaigazolásképpen minden háztartásba eljuttattunk. Ekkora már számos cselekvés elindult: egészségház bejáratát akadálymentesítették a mozgáskorlátozottak számára megalakult a helyi színjátszó egyesület, akik népi komédiákat adták elő elsősorban az üresen álló volt vármegyeháza épületében közösségi programokat szerveztünk 2004 óta minden évben Szent Iván éji közösségi napot tartunk a civil szervezetek közreműködésével helyi rádió létrehozására alakult munkacsoport, az akkori testület nem támogatta így lett először helyi televízió majd térségivé és régióssá nőve ki magát 2005 óta működik akkor egy kameravétel 4-500 ezer ft volt jelenleg 6 alkalmazott dolgozik és az egyesület költségvetése fiatalok a fiatalokért, avagy a szermentes és kulturált szórakozás lehetőségei Szomszédoló címmel bejártuk a térség településit 2 napig tartott (kiderült itt élünk egymás mellet évtizedek óta és nem ismerjük egymást) erősségeit, értékeit, szokásait falunapokon vetélkedők főzőversenyek szomszédságonként több civil szervezet alakult (szegvár környéke falusi és tanyai vendéglátók egyesülete) Kurca - völgye környezetvédelmi egyesület Társadalmi tőke kutatás: azt jelenti, hogy hány ember segítségére számíthatsz és mennyi közösséghez tartozol Szociális szolgáltatás beindítására példa családi napközi tervezése, védőnők 6 hónap 3 év között 46 fő, ebből 17 kéri 14 azonnal másnap hozná….. tárgyi személyi jogi feltételei, Örömök és gyengeségek
15
Pepita Macska avagy a szermentes szórakozás lehetőségei , szociális munka speciális célcsoporttal (előadó:Nagy Attila- családgondozó és terapeuta-Szentes) Szentesi Családsegítő Központ PEPITA MACSKA KLUB alacsonyküszöbű szolgáltatás
A Szentesi Családsegítő Központ 2004-ben helyi fiatalok szükségleteire reagálva önkormányzati és civil támogatással hozta létre a Pepita Macska Ifjúsági Klubot. A városban korábban nem létezett olyan hétvégén is látogatható szórakozóhely, ahol a fiatalok alkohol menetesen, biztonságos környezetben szórakozhattak volna, illetve nem voltak olyan közösségi terek ahol a hátrányos helyzetű fiatalok önálló kezdeményezéseikhez, támogatást és teret kaphattak volna. A klub megnyitása hétvégi napokon is nem lehetőséget teremtett a fiatalok számára a személyes segítő szolgáltatások elérésére. A Pepita Macska Klub a KEF és a Családsegítő Központ támogatásával a folyamatos működése során a feltárt ellátási hiányokra és a célcsoport által megfogalmazott szükségletekre reagálva elsősorban az ott dolgozó szociális segítők kezdeményezéseire, pályázati források felhasználásával folyamatosan fejlődött. Jelenleg egy volt szolgálati lakás átalakításával mintegy 60 m2-en nyújtja szolgáltatásait ahol egy ügyeleti iroda, melegítő konyha mellett vizesblokk férfi női wc-vel és két klubhelyiség található. A klub internetes hozzáféréssel, számítógéppel és telefonvonallal, filmklub működtetéséhez szükséges technikai feltételekkel, sportszerekkel rendelkezik. A klubhelyiségekben pingpongasztal, csocsó és egyéb társasjátékok várjuk az érdeklődőket. A nyitvatartási időben szociális végzettségű a gyermekvédelemben gyakorlattal rendelkező segítő szakemberek állnak a fiatalok rendelkezésére, személyes beszélgetések mellett tanácsadást, motiválást és egyéb egészségügyi és szociális szolgáltatások közvetítését végezik. A Pepita Klub ezen kívül egyéb nem a klubhelyiséghez kötődő célzott programokat szervez a fiataloknak ilyen rendszeres programok az Éjszakai foci és floorball bajnokságok, 23 órás kerékpározás, nyári táborok szervezése. Nyitvatartási időn kívül a Pepita Klub biztosítja az AA klubjának tárgyi és humán feltételeit, valamint kotrássegítők képzésének is helyszínéül szolgál. Nehezen kezelhető iskolai hiányzások miatt is veszélyeztetett fiatalok számára csoportfoglalkozásokat szervez. Személyiségfejlesztő, konfliktuskezelő, valamint élménypedagógiai módszerekkel dolgozó tematikus csoportokat szervez illetve ad helyet kívülről érkező igények alapján. Célközönségünk elsősorban a magas kockázati csoportokba tartozó állami gondoskodásban nevelkedő vagy gyermekjóléti családgondozásban részesülő gyermekek és fiatalok, de szolgáltatásaink nyitva állnak a város minden fiatalja számára. A klub ismertségét és látogatottságát havi rendszerességgel visszatérő kiemelt progjamjaink által igyekszünk növelni. Ezen programok szervezésébe a klubot rendszeresen látogató fiatalokat és kortárssegítőket is bevonjuk. A Pepita Macska Klub eddig is alacsonyküszöbű szolgáltatásként működött, hiszen a szolgáltatás, ellátás igénybevételének eddig sem volt feltétele, ebből adódóan a szolgáltatásaink könnyen mobilizálhatók és széles körben elérhetővé váltak a városban a fiatalok számára. 16
Így lehettek a program célcsoportjai többek között magas kockázatú, nehezen elérhető csoportok, deviáns fiatalok, szubkultúrák (szerhasználó fiatalok, állami neveltek, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok). A Klub szolgatatásai
1. Információs, valamint felvilágosító szolgáltatások Az alapvető információkhoz való hozzáférést minden érdeklődő számára biztosítja, személyes tanácsadás vagy telefonos tanácsadás keretében. Az információnyújtás elsődleges módszere a kliensirányítás, az igénybe vehető szolgáltatások ajánlása. A krízisben lévők esetében a segítségnyújtás azonnali megkezdése. Alapelv, hogy az általános emberi, lelki segítségnyújtást gyakorlati segítség egészítse ki. 2. Megkereső munka A megkereső munka célja az ellátási területen élő, vagy ott életvitelszerűen tartózkodó, vagy az ellátási területen meghatározott céllal megjelenő, „rejtőzködő” kliensekkel valók kapcsolatfelvétel. 3. Megpihenő klub minimális elvárások mellett biztosítjuk: • melegedés, pihenés, • testi/lelki krízis-menedzselés • információnyújtás • szociális segítés 4. speciális információs központ Az alacsonyküszöbű intézményi ellátórendszer meghatározó szereplőjévé, alakítójává kell, hogy váljon a helyi addiktológiai ellátó- és képzőrendszernek, amelynek egyik eszköze, illetve módszere az ellátási és kapcsolati térkép: 5. Szociális munka, egyéni esetkezelés, szociális ügyintézés A szociális munkások alapvető feladata, hogy bizalmi légkört és személyes kontaktust alakítsanak ki a segítségre szorulókkal, információkat adjanak a Klub és más kezelőhelyek szolgáltatásairól. A szociális munka része a telefonon jelentkező kliensek fogadása, a megfelelő szakemberhez való irányítása, illetve a telefonos segítségkérések kezelése is. A szociális munka része az állapotfelmérés, a hozzánk fordulók igényeinek, szükségleteinek, motivációinak, tüneteinek felismerése, az "itt és most" helyzet áttekintése, az alkohol - és droghasználók függőségi szintjének felmérése különböző dimenziók mentén. Az állapotfelmérés során az eredetileg amerikai interjú (Addikció Súlyossági Index: Addiction Severity Index, ASI) európai 17
verzióját használjuk. E feladatot a szociális munkás alapvégzettségű addiktológiai konzultáns munkatársunk látja el 6. Egyéni és családi konzultáció A konzultáció során a célok meghatározása az érintett személy és a konzultáns által közösen történik. A célmeghatározásban - az ártalomcsökkentés elve alapján - nem elsőrendű kérdés az absztinencia elérése. A konzultáció lehet egyszeri alkalom, többszöri találkozás vagy folyamatos kapcsolattartás. A konzultációban nemcsak droghasználók, hanem családtagok, rokonok és barátok is részt vehetnek. A konzultáns pszichológus végzettségű szakember, aki szükség esetén egyéni és csoportos terápiát is tart, illetve lehetőség nyílik a közvetítés útján a Családsegítő Központban családterápián való részvételre is. 7. Jogi tanácsadás: A Családsegítő Központ ügyvéd munkatársa heti egy alkalommal tart félfogadást a Családsegítő Központ épületében. A kábítószer fogyasztók, hozzátartozóik és a problémával foglakozó, e területen dolgozó terápiás szakemberek részére a tervezett program szerint havi négy órában nyújt jogi tanácsadást. Ennek során büntetőeljárások, rendőri intézkedések kapcsán ad tanácsokat. 8. Prevenció és egészségtudatos nevelés Prevenciós egészségfejlesztő munkánkban az oktatási - nevelési intézmények tanulóinak, tanárainak és a szülőknek szervezünk foglalkozásokat, amelyek az egyszeri ismeretközlő óráktól a foglalkozássorozatokból álló dramatikus feldolgozású programokon át a tréningekig terjednek. Továbbá élménypedagógiás táborokat rendezünk. Kotrássegítőket választunk ki és képzünk. Általános és középiskolák számára drogmegelőzési programok szervezése és közös megvalósítása. Tantárgyi korrepetálások szervezése, internetes hozzáférés biztosítása. 9. Önsegítő Csoportok Jelenleg a Pepita Macska Klubban működik az Anonim Alkoholisták klubja, mely szorosan együttműködik az addiktológiai gondozóval és a Szegvári Ametis csoporttal. A klub 2010. január 1-től 2010. december 31.-ig a Családsegítő Központ különálló épületébe költözött. Az épület alapterületében és helységeinek beosztásában közel azonos feltételekkel bír mint a a klub korábbi székhelye. A költözés indoka a DAOP-4.1.3/b-2008-0016 számú pályázat támogatásával az épület bővítése és átalakítása, mert ifjúsági közösségi térként funkcionál majd 2011. januártól, ami a Pepita Macska Klubnak is helyet biztosít, lehetőséget adva szolgáltatásainak bővítésére is.
18
A hozzátartozók bevonási lehetőségei az addiktológiai ellátásba „Mindenki, aki együtt él egy függővel, együtt is szenved vele”(Ralf Schneider) A családnak rendszerint szerepe lehet a szenvedélybetegségek kialakulásában, fenntartásában és magában a felépülésében is. A diszfunkcionálisan működő családban a tagok nem tudnak problémáikkal és érzéseikkel azonosulni. Nem beszélnek a problémákról, nem is bíznak egymásban, a régi fel nem dolgozott sérelmek gyakran előtérbe kerülnek, gyakoriak a destruktív vádaskodások és a veszekedések. Az egészséges családmodellben ellenben következetes értékrendet képviselnek a tagok, az érzéseket és indulatokat kimutatják és mernek beszélni is róluk. A tagok támogatják egymást érzelmileg. Nyílt, egyértelmű kommunikáció zajlik a felek közt. Vajon tanulható-e a helyes folyamat és milyen szintű családi beavatkozás szükséges a hatékony segítségnyújtáshoz? A diszfunkcionálisan működő család önmagában azonban kevés a szenvedélybetegség kialakulásában, még több más tényező is jelenléte is szükséges. Ilyen tényező lehet a szülők érzelmi életének zavara, családi traumák, egyszülős családok, szülők nevelési stílusa, szülők betegsége, genetikai hajlam, családon belüli fizikai vagy szexuális erőszak, elvárás és jutalmazás mértéke. A család funkcionálása és az egyéb negatív tényezők megléte nagyban növelheti a szenvedélybetegség kialakulását. A közeli családtagok és hozzátartozók bevonása a szenvedélybeteg ellátás fontos részét kéne képeznie. Persze itt olyan családtagokról beszélünk, akiket a kliens is be szeretne vonni és a másik fél is mutat kellő érdeklődést a cél érdekében. Ez lehet a kiinduló feltétele egy hatékony együttműködésnek. A sikerorientált szenvedélybeteg ellátáshoz szükséges a hozzátartozók bevonása valamilyen szinten különféle módszerek segítségével. De mik lehetnek ezek a módszerek? Az esetek döntő többségében, legfőképp ha fiatalok függőségéről van szó, akkor először a családtagok fognak segítséget kérni. Ritka, hogy maga a szenvedélybeteg jelentkezik elsőnek egy szolgáltatónál. Ebben az esetben, ha a szenvedélybeteg is kellően motivált, akkor az első családi interjú (teljes családot érintő) lefolytatása szükséges. Majd mindkét fél meghallgatása következik egyéni interjúk keretében. Tehát az alkalmazható módszerek: életútinterjúk, egyéni mélyinterjúk, egyéni esetkezelés, krízisintervenció. Az esetleges genogram, ecomap felvázolása segítséget jelenthet abban, hogy megvizsgáljuk a család generációit, viszonyulásukat, a szociális hálót és hogy van-e hasznosítható erőforrás a családban. A hozzátartozói konzultáció abban nyújthat segítséget, hogy a szenvedélybeteggel kapcsolatos teendőket megbeszélje a segítő és a család. Hangsúlyozva, hogy itt nem a szenvedélybetegséggel élő kikerülése a cél, hanem a jó tanácsokkal való ellátás és segítségnyújtás. A családterápia, mint kezelési módszer, elsődlegesen az interakciós szintet vizsgálja. Családterápiának nevezzük azokat a kezelési eljárásokat, amelyek elsődleges célja a család egészének kedvező irányú befolyásolása. Egyre elterjedtebb módszer a mediáció, ami ugyancsak egy alternatíva lehet a szenvedélybeteg ellátásban. A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, ahol a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. Ilyen konfliktus lehet a káros szerek használata is, természetesen a mediáció folyamatában a résztvevőknek szermentes állapotban kell megjelenniük, ellenkező esetben nem alkalmasak a mediációs ülésre. 19
Szenvedélybetegek hozzátartozói közvetlen környezetükbe nehezen beszélnek problémáikról, sokszor teljesen magukra maradnak, elfojtják érzelmeiket, a haragot és a bűntudatot. Számukra nyújthat segítséget egy önsegítő csoport, mely konkrétan a hozzátartozókat célozza meg és lehetőséget adhat érzéseik zavartalan megfogalmazására, azonosítására, illetve asszertív kezelésére. Egy elfogadó, hasonló problémákkal küzdő környezetben való kezelés nemcsak a szenvedélybetegeknek, hanem egy hozzátartozói csoportnak is hasznos és tanulságos lehet. Bármilyen önsegítő csoportról is legyen szó, egy szakembernek is érdemes figyelemmel kísérni a csoport működését és szükség esetén be kell avatkoznia, annak működésébe. A segítőnek a kliens és annak hozzátartozóit közös együttműködésre kell sarkallni. Segíteni kell, hogy az eljárás menete világos és követhető legyen számukra. Hogy ne riasztó legyen számukra, hanem egy lehetőség a változásra. Fontos, hogy a szenvedélybetegség miatt már amúgy is meglévő közös érdekeltséget felhasználva együttes változásra sarkalljuk az igénybevevőket. Bohus-Magyar Réka Mentálhigiénés Egyesület
1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 337/2010. (XII. 27.) Korm. rend.
Havi bér Ft/hó Korm. rend. 2. § 78.000
Heti bér Ft/hét
Napi bér Ft/nap 3.590
Órabér Ft/óra
Minimálbér 17.950 449 (1) bek. Garantált bérminimum* Korm. rend. 2. § 94.000 21.650 4.330 541 (2) bek. ∗ A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg (Korm. rend. 2. § (2) bek.). A Korm. rend. a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti, kormánytisztviselői jogviszonyban állókra is kiterjed. A Kormányrendelet által meghatározott személyi alapbér kötelező legkisebb összegét a Ktv., Ktjv., illetve a Kjt. alapján megállapított illetményeknek is el kell érniük (Korm. rend. 3. § (2) bek.). Köztisztviselők illetményalapja 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési 38.650,-Ft tv.) 59. § (1) 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. § (1) bek. Kormánytisztviselők illetményalapja 2010. CLXIX. tv. 38.650,-Ft (Költségvetési tv.) 59. § (2) 2010. LVIII. tv. (Ktjv.) 18. § (1) bek. Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2010. CLXIX. 20.000,- Ft tv. (Költségvetési tv.) 60. § (1) bek. c) pontja - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 356.000,-Ft 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 61. § (1) – (2) bek. 20
1997. évi LXVII. tv. 103. § (2) bek. – 1994. évi LXXX. tv. 46/D. § (2) bek. Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 61. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 62. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 62. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek.
3.000,-Ft/óra
15.000,-Ft/hó
135.000,-Ft/hó
2. A 2010. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § III. rokkantsági csoportban Rokkantsági nyugdíj 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 23. § II. rokkantsági csoportban I. rokkantsági csoportban III. rokkantsági csoportban Baleseti rokkantsági nyugdíj 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 28. § II. rokkantsági csoportban I. rokkantsági csoportban Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. § Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek. Rokkantsági járadék 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 5.§ (3) a.) pont Rendszeres szociális járadék 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 5.§ (3) b.) pont Házastársi pótlék és az ahhoz járó kiegészítés együttes összege 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §, 72/2008 (IV. 3.) Korm. rend. 1. § (4) d) pont, 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 1§ (4) d) pont Házastárs után járó jövedelempótlék 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §; 72/2008 (IV. 3.) Korm. rend. 1. § (4) e) pont, 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 1§ (4) e) pont Egészségkárosodási járadék maximális összege 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 1§ (2) b) pont Vakok személyi járadéka 242/2008 Korm. rend. 1§ (3) bek. Rehabilitációs járadék minimális összege: a (III. csoportú) rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének 120%-a 2007. évi LXXXIV. tv. 4. §
28.500,-Ft 28.500,-Ft 29.800,-Ft 30.850,-Ft 28.600,-Ft 30.000,-Ft 31.000,-Ft 24.250,-Ft 72.820,-Ft
33.330,-Ft 27.000,-Ft 20.410,-Ft
14.160,-Ft
85.500,-Ft 15.360,-Ft 34.200,-Ft
3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. Álláskeresők járadéka (ÁJ) I. szakasz (folyósítási idő fele, max. 91 nap) 1991. évi IV. tv. 26.§ (5) bek.
Minimum* járulékalap 60%-a, legalább a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a:
Maximum járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 120%-a: 21
46.800,-Ft/hó
93.600,-Ft/hó
1.560,-Ft/nap 3.120,-Ft/nap Álláskeresők járadéka (ÁJ) jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a: II. szakasz (hátralévő idő, 46.800,-Ft/hó 1.560,-Ft/nap max. 179 nap) a minimális bér 40%-a: Álláskeresők segélye (ÁS) 1991. évi IV. tv. 30.§ 31.200,-Ft 1.040,-Ft/nap Keresetpótló juttatás 1991. 46.800 – 78.000,-Ft/hó 1.560 – 2.600-,-Ft/nap évi IV. tv. 14. § (6) bek. Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy alapján 60-100% között elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való mérlegelési jogkörben részvétel esetén jár! állapítható meg * Kivéve, ha a járulékalap nem éri el a minimálbért, ebben az esetben a járadékalap 60%-a 4. Munkaadók által fizetendő közterhek Munkaadó TB járulék fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 19.§(1)-(2)- (3) bek.
Nyugdíjbiztos ítási járulék Egészségbizto sítási és munkaerőpiaci járulék 3%
24 % Természetbeni egészségbiztosítási járulék* Pénzbeli egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék
1,5%
0,5%
1%
Összesen 27% Rehabilitációs hozzájárulás 2010. CLXIX. 964.500,-Ft/év/fő tv.(Költségvetési tv.) 62. § (9) bek. Szakképzési hozzájárulás 2003. évi LXXXVI. tv. Társadalombiztosítási 3. § (3) bek. járulékalap 1,5 %-a 5. Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§(1)-(2)- (3) bek.
Nyugdíjjárulék
Pénztártag
Nem pénztártag Egészségbiztos Természetbeni ítási és egészségbiztosítási munkaerőjárulék piaci járulék Pénzbeli egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék Összesen A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (1) bek. és az 1997. évi
2 %* (8% tagdíj) 10 % 4%
2%
1,5% 17,5% 21.000,-Ft/nap
22
LXXX. tv. (Tbj) 24. § (2) bek. * A 2010. november 1. és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke – a fentiektől eltérően – 10 %! (Tbj. 19. § (7) bekezdés) 6. Egészségügyi szolgáltatási járulék Ft/nap)
5.100,- Ft/hó (170,-
Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.] 7. Adósávok, adókedvezmények Adósávok 1995. évi törvény (Szja. tv.) 8. §
CXVII. Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka Adóalap kedvezmény Szja. tv. A bruttósított összevont adóalap – az adóelőleg, 27/A-B.§ illetve az adó kifizetésekor – - egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 62.500,- Ft-tal, - legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 206.250,- Ft-tal csökkenthető. Adójóváírás Szja. tv. 33. § az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint, Az adójóváírás évi 3.960.000,- Ft összes bevallott jövedelemig jár, de 2.750.000,- Ft feletti éves jövedelem esetén a levonható adójóváírás összegét csökkenteni kell a 2.750.000,- Ft feletti rész 12%ával. A csökkentett összegű adójóváírást – amennyiben az adóelőlegnél adójóváírást nem kért az ügyfél - az adóbevalláskor érvényesítheti, és a bevallás alapján igényelheti vissza a különbözetet. A 3.960.000,- Ft-ot meghaladó éves jövedelem esetén az adójóváírás „elfogy”, igénybevételére lehetőség nincs. havi Kedvezményes adózású - internethasználat 5000,- forintig, természetbeni juttatások [1995. évi CXVII. törvény (Szja. Üdülési csekk: tv.) 70. §] 78.000,- Ft/év Meleg, ill. hideg étkeztetés (ideértve az erre jogosító Az adó mértéke: 16% (alapja a utalványt kiadott juttatás értékének 1,19 is): szerese,) 18.000,Ft/hó Iskolakezdési támogatás: 23
23.400,- Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 39.000,- Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói munkáltatói hozzájárulás 23.400,- Ft/hó Széchenyi Pihenő Kártya: 300.000 Ft/év Csekélyértékű ajándék: 3x7.800,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett. Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 600.000,-Ft 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §]
8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. § Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek. Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.
A naptári napi átlagkereset 70 %-a
A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimális bér kétszeresének 70 %-a: 109.200,Ft
A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén) Egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően (passzív jogon 30 napig) a minimálisbér 150 százalékának harmincad részét. Egy gyermekes család esetén Családi pótlék (CSP) 1998. évi LXXXIV. tv. 12.200,-Ft/hó (Cst.) 11. § (1) bek. Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,-Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,-Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család 24
Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §
Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek.
Gyermeknevelési támogatás (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1) bek.
esetén gyermekenként 16.000,-Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 23.300,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 25.900,-Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén 20.300,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén 14.800,-Ft/hó Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: 64.125,-Ft Ikergyermek esetén 300%-a: 85.500,-Ft A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. §). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300%-a (85.500,Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a (114.000,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó) A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)
9. Kis összegű követelés értékhatára 100.000,-Ft [2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 72. § (2) bek.] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.
10. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher 25
Egyszerűsített A közteher mértéke foglalkoztatási forma (Ft/nap) 1. mezőgazdasági 500,- Ft idénymunka 2. turisztikai idénymunka 500,- Ft 3. alkalmi munka 1.000,- Ft Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8.§ (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér. 11. Szociális ellátások Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37.§ (4) bek. 63/2006. (III.27.) Korm. rend. 17/B. § (2) bek.
Jogosult Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek megfelel. Bérpótló Jogosult juttatás Bérpótló juttatásra jogosult az a (BPJ) személy, akinek az aktív korúak 1993. évi III. tv. ellátására való jogosultságát (Szoc. tv.) 35.§ megállapították, kivéve azt, aki RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) Időskorúak Jogosult járadéka a reá irányadó nyugdíjkorhatárt 1993. évi III. tv. betöltött személy, akinek saját és (Szoc. tv.) 32/B vele együtt lakó házastársa, § és 32/C § élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
Havi összege A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének (78.000,-Ft) személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Maximum összege: 60.600,- Ft Havi összege A bérpótló juttatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500,- Ft/hó
Havi összege a) az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: 22.800,-Ft/hó
26
az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
b) az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: 27.075,-Ft/hó
az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi c) jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori az öregségi nyugdíj mimimum 130%-a: legkisebb összegének 130%-át. 37.050,-Ft
Ápolási díj 2010. évi CLXIX. tv.(Költségvetési tv.) 62. § (8) bek. és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft. Jogosult Havi összeg A súlyosan fogyatékos, vagy Ápolási díjra jogosult - a jegyes tartósan beteg 18 év alatti személy kivételével - a hozzátartozó [Ptk. gondozása esetén a Költségvetési 685. § b) pontja], ha állandó és tv-ben meghatározott alapösszeg tartós gondozásra szoruló 100 %-a: 29.500,-Ft - súlyosan fogyatékos, vagy
A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy - tartósan beteg 18 év alatti gondozása, ápolása esetén a személy gondozását, ápolását végzi Költségvetési tv-ben (Szoc. tv. 41. §) meghatározott alapösszeg 130 %a: 38.350,-Ft A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 80 %-a: 23.600,-Ft
12. Bérgarancia támogatás maximuma 999.000,-Ft (1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek. valamint Szociális és Munkaügyi Közlöny 2010/12. szám) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7.§ (2) bek) 399.600,-Ft 27
Változások a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatkezelési rendszerében
2011. január 1-jétől az ESZA Nonprofit Kft. átadja a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatainak kezelését a Wekerle Sándor Alapkezelőnek. Az egységes fejlesztéspolitika irányelve mentén, az egyszerűbb és átláthatóbb pályázati rendszer kialakításának érdekében 2011. január 1-jétől az ESZA Nonprofit Kft-től a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz kerülnek a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatai. A pályázóknak nincs teendőjük a pályázati kezelőszervezetek átalakulása kapcsán. A nyertes pályázók email-ben kapnak értesítést a változás tényéről. A pályázatokat kezelő közreműködő szervezetben történő változás a fennálló szerződéseket nem érinti, módosításukra nem kerül sor. 2011. január 1-jét követően a Wekerle Sándor Alapkezelő a következő elérhetőségeken áll a pályázók rendelkezésére: Wekerle Sándor Alapkezelő ügyfélszolgálata Telefon: (1) 301-3200/ X. menüpont E-mail:
[email protected] Kérjük, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Wekerle Sándor Alapkezelő, valamint az ESZA Nonprofit Kft. honlapját. Kapcsolódó pályázatok, támogatások: • • • •
Civil szervezetek 2010. évi személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó országos szintű kampány támogatása Társadalmi Szolidaritás program “Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai” – A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Anyanyelvápolók Szövetsége 2010. közös anyanyelvi pályázata Pályázati felhívás segítőkutya-kiképzéssel foglalkozó szervezetek működési támogatására
28
Pályázati felhívás a Társadalmi Szolidaritás programra A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős, valamint a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága közös felhívást intéz a középfokú iskolákhoz, hogy vegyenek részt az iskolák számára induló TÁRS-programban. A „TÁRS-program 2011” című pályázat a társadalmi felelősségvállalás, befogadás, aktivitás, kreativitás, növelését tűzi ki célul. A program célja lehetővé tenni, hogy a 15-18 éves diákok pedagógusok és tapasztalattal rendelkező civil szervezetek szakembereinek együttes felügyelete, illetőleg irányítása mellett egyénileg, vagy csoportosan 30 óra önkéntes társadalmi szolgálatot vállaljanak és teljesítsenek szülői beleegyezés mellett tanórán kívüli foglalkozásként, lehetőleg osztályközösségi keretben. A pályázat támogat minden szociális és közösségi célokat szolgáló, helyi igényeknek megfelelő kezdeményezést. A tevékenység irányulhat a diákok környezetében élő rászoruló (idős, szegénységben vagy akadállyal, fogyatékossággal élők, betegek) egyedi szociális tevékenységgel történő támogatására pl. látogatás, bevásárlás, ház körüli munkák (mosás, takarítás, főzés), javítás, fuvarozás, egyéb közös tevékenység tervezése, szervezése és megvalósítása szociális intézmények lakóival. A pályázati támogatás a tevékenységet koordináló, segítő, dokumentáló, pedagógus munkájának támogatására, továbbá a program előkészítésével összefüggésben felmerülő anyagköltségek fedezetére, a program megvalósítására költhető. Pályázatot a nevelési-oktatási intézmények nyújthatnak be (beleértve a kollégiumokat is) helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szociális intézményekkel, más nevelési-oktatási intézménnyel együttműködve. A rendelkezésre álló keretösszeg: 44 627 000 Ft, a pályázathoz önrész biztosítása nem szükséges. Beadási határidő: 2011. 01. 31. A pályázat lebonyolító szervezete a Wekerle Sándor Alapkezelő. A teljes pályázati dokumentáció elérhető: http://www.wekerle.gov.hu
„MÓD-SZER-TAN” VIII. Megelőző-felvilágosító szolgáltatók konferenciája 2010. december 2.
Az elterelés eredményességének elemzése követéses vizsgálatban – Dr. Vitai József ügyvezető, Egészség Monitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft.
A követéses vizsgálat során az elterelés hatásosságának (eredményességének) vizsgálata standardizált szociológiai módszereket használó alkalmazott társadalomtudományi kutatás keretében történt. Kutatási programunk szorosan kapcsolódik az „Elterelés hatásosságának vizsgálata” című 2009. évi kutatáshoz. 29
• • • • • • •
„Az elterelés eredményességének elemzése követéses vizsgálatban” című kutatás során az elterelésben részt vevő kliensek különböző jellemzőinek az elterelés során megfigyelhető változását vizsgáltuk az elterelés eredményességének elemzése céljából. Nyomon követték a kliensek szerhasználati jellemzőit, addikciójuk súlyosságát, mentális állapotukat, az eltereléssel kapcsolatos előfeltevéseiket, elvárásaikat, szándékaikat, tapasztalataikat, környezetük droghasználatukhoz való viszonyulását, valamint szociodemográfiai jellemzőiket. A kutatás két lépcsőben valósult meg. Első lépéseként megtörtént a kezdeti adatfelvétel az elterelésbe való belépéskor, majd hat hónap múlva a záró adatfelvétel az elterelésből való kilépéskor. A vizsgálatnak hátravan még egy utánkövetéses szakasza, melyre az elterelés befejezése után hat hónappal kerül majd sor. A kezdeti adatfelvétel során 143 fő, hat hónap múlva, a záró adatfelvétel során az első kutatásba bevont kliensek közül 98 fő (69%) töltötte ki a kérdőíveket. A kutatási programba kerülő személyek az addikciójuk súlyosságát mérő ASI valamennyi dimenziója mentén viszonylagosan alacsony értéket mutattak. A tízfokú skálán kizárólag a drogfogyasztás dimenzióban mérték viszonylag magasabb értéket (azonban ezt is csak azon személyek esetében, akiknél a záró adatfelvétel nem tudott megvalósulni). A relatíve legjelentősebb problémák a drogfogyasztás mellett a családi/szociális kapcsolatok és a foglalkoztatás/megélhetés dimenzióban mutatkoztak. Az elterelésben résztvevők jelentős része maga sem észlelte úgy, hogy szerhasználati problémái lennének. A válaszadók elsősorban a börtönbüntetés elkerülését, másodsorban a droghasználat csökkentését, harmadsorban egészségük javulását várták az eltereléstől. Az elterelésbe való belépéskor a megkérdezett kliensek kerekítve 60%‐a célként fogalmazta meg a droghasználat abbahagyását, 20%‐a úgy nyilatkozott, hogy bár nem tervez felhagyni a szerhasználattal, örülne, ha ez mégis sikerülne, 20%‐uk viszont egyértelműen nem is tervezte a droghasználat abbahagyását. Valamennyi, a droghasználatot és a drogproblémák súlyosságát mérő kérdés elemzése azt mutatja, hogy a szerhasználat és annak súlyossága csökkent az elterelés végére. Ez a csökkenés a problémásabb és a kevésbé problémás drogfogyasztók esetében egyaránt megmutatkozott. Az elterelés eredményességére vonatkozó megállapítások megfogalmazásakor azonban figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a program befejezéséig bekövetkező mintaveszteség a problémásabb szerhasználók esetében jelentősebb volt, mint a kevésbé problémások vonatkozásában, és a záró kutatásból kimaradók szerhasználatának változásáról nem rendelkeznek információkkal. A kutatás anyaga letölthető a www.egeszsegmonitor.hu honlapról
A megelőző-felvilágosító szolgáltatás minőségügyi rendszerének kialakítása – Dudits Dénes elterelés munkacsoport koordinátor, NDI
TÁMOP 5.4.1 Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása – Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2009. december 15. – országgyűlési határozat: „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018” – 3 pillér: 1. Megelőzés, közösségi beavatkozások 2. Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés 3. Kínálatcsökkentés 30
• Az együttműködés és összehangolás a fő célok között is szerepel •A projekt az alábbi célokat érinti: pl. kezelés-ellátásba irányítás fejlesztése; egészségügyi és szociális ellátások együttműködésének fejlesztése; adatnyilvántartás fejlesztése; szakmai fejlesztések a minőségi ellátások érdekében Jelenlegi helyzet: Számos fontos szolgáltatás-típus nem vagy alig elérhető (pl. célzott vagy indikált prevenció, rehabilitációs szolgáltatások, alacsonyküszöbű szolgáltatások) • Nagy különbségek területi szinten az egyes szolgáltatások fejlettségében • Eddigi fejlesztések összehangoltságának hiánya; az egyes alrendszerek egymástól függetlenül fejlődtek • Meglévő szolgáltatások szabályozottsága rendkívül különböző • Számos szolgáltatás vonatkozásában a színvonal, a minőség kérdéses Tervezett eredmények • A helyi szereplők képessé válnak a helyi szükségletek azonosítására és a szolgáltatások értékelésére, nyomon követésére • A helyi szereplők hatékonyan meg tudják tervezni a szolgáltatások fejlesztését, ehhez a projekt módszertani és technikai útmutatót kínál • A megelőző-felvilágosító szolgáltatás, a tűcsere és a célzott prevenciós szolgáltatások területén minőségügyi rendszerek, szakmai irányelvek születnek meg, amelyek szakmai együttműködésen és más irányelvekkel összhangban jönnek létre • A szükséglet-meghatározással, fejlesztés-tervezéssel és minőségügyi rendszerekkel kapcsolatos fejlesztéseket a közép-magyarországi régióban modell program keretében tesztelik
Völgy Alapítvány a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás referencia intézménye - szakmai nap A szakmai nap 2010. 12. 01. 1000-1400 került megrendezésre. Helyszíne: 1082. Budapest, Baross u. 112., Útitárs foglalkoztató.
A szakmai nap szervezője, rendezője: A pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás referencia intézménye - Völgy Alapítvány Integrált Szociális Szolgálatai – Közösségi Pszichiátriai Szolgálat Nagykanizsa, valamint a Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért. Fő téma a pszichiátriai közösségi ellátás 2010-es évi elszámolása, melyről Farkasné Farkas Gyöngyi beszélt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztályának főosztályvezető helyettese. 1. Elszámolás menete: • Fenntartó nyújtja be a MÁK folyósító igazgatóságához. • 2010. december 31-i zárással. • 2011. február 28-ig kell benyújtani. • Elkészítése az FSZH elektronikus pályázatkezelő rendszerén keresztül 31
• Nyomtatás, hitelesítés (aláírva, lepecsételve), postázás. • Ha kell hiánypótlás, ezt is elektronikusan. • Lezárás (elfogadás/részben elfogadás, melyet ők végeznek). Csak az elszámoló adatlapot kell elküldeni, semmit nem kell csatolni. Ha nem sikerült teljesíteni a feladat mutatót, abban az esetben az elszámolással együtt kell a pénzt visszautalni. Pénzügyi elszámolásnál nem fogadják el a nyugtát, elkülönített nyilvántartást, étkeztetést (mivel nem feladat). Csoportos tevékenység esetén elszámolható étkezés (ha azt jelenlétivel, elszámolással, szakmai indoklással tudjuk igazolni), ugyanígy szakemberek szállása, étkezése is elszámolható. Az elszámolásnál a személyi feltétel résznél a dec. 31-i, aktuális állapotot kell feltüntetni. Az elszámolásokat, ha több szerződés van, szerződésenként, külön kell benyújtani. Az elszámolási tájékoztató, amin módosítani fognak meg található lesz a honlapjukon (www.afsz.hu, az archív mappákban). 2. 2011. január, február környékén minden ellátó kap új szerződésmódosítást. 3. 2011. év végén lezárul a 3 éves finanszírozási időszak, melyre az új pályázatot kiírják 2011. nyarán. Új feladatok is felvehetők, bővíthető az ellátási terület. 4. Változás lesz a dokumentációban: Szétválasztják a kötelező és ajánlott dokumentációt. Kötelező lesz, amit a jogszabály nem ír elő, de az ellenőrzéshez szükséges alap lesz. Felterjesztették, hogy az F 33-as BNO kóddal rendelkező betegeket is felvegyék a támogatott ellátottak körébe. (ez még nem végleges). 5.
Felmerült kérdések, problémák megbeszélése: • Gondozási óra elszámolás? Törvényileg nincs meghatározva, konkretizálva, de általában a 2100 perc/hó-t hangsúlyozzák.. •
Személyi juttatásnál elszámolható a jutalom.
•
Bentlakásos intézményben lakót gondozhatunk, de nem számolható el a gondozási óra elszámolásban.
•
Kórházi ápolt gondozható, elszámolható, mert az ápolás egészségügyi ellátás, nem szociális.
•
Munkaruhát biztosítani kell, az összeg mértékét a fenntartó határozza meg. Beszámolót készítette: Szabó Andrea, Mentálhigiénés Egyesület, Békés Mérték Közösségi Ház
A kiadványt létrehozta: MENTÁLHIGIÉNÉS EGYESÜLET- Dél-alföldi Regionális Szociális Módszertani Intézmény tagja Pszichiátriai és Szenvedélybeteg ellátás módszertana Összeállította, szerkesztette: Tüzes Katalin módszertani ügyintéző Felelős kiadó: Szűcs Judit egyesületi elnök, módszertani vezető
32
