Lehet-e húzóágazat a ...ipar? Egyik sem – és bármelyik! Tisztázatlan fogalmak, gazdaságpolitikai csapdák Havas Attila MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet
[email protected]
NKTH, Budapest, 2005. március 1.
Vázlat Nemzetközi kitekintés, a magyar fejl-dés Fogalmak, mérés: Járm1ipar? Húzóágazat?
Statisztikai besorolás vs. ágazati termelési és innovációs rendszerek Gazdaságpolitikai következtetések Kutatási feladatok
Az iparág aránya a bruttó hozzáadott értékben (%): 1992-2002 Csehország Németorsz.
2002* 2000 1995 1992
Magyarorsz. Szlovákia Spanyolorsz. 0
1
2
3
Forrás: Eurostat; * Németorsz., Magyarorsz., Szlovákia: 2001-es adatok
4
Ágazati innovációs teljesítmény
Forrás: EIS 2004; 15 ország átlaga (EU15, -UK, -IR, +NO, +Izland)
Magyarország partnerei az élvonalban
A magyar fejl-dés A magyar járm1ipar a tervgazdásági rendszerben • autóbusz: KGST-munkamegosztás • személyautó: hiány, alkatrészek a KGST-be, m1szaki színvonal • vállalati szerkezet, magatartás, képességek • K+F háttér • gazdaságpolitika
Járm1ipari alágazatok: 1992 vs. 2002 2,000,000 1,800,000 212,794 1,600,000
190,115
millió Ft
1,400,000
398,180 346,287
1,200,000
28,130
1,000,000
15,610
800,000 600,000
1,171,388
1,091,199
3161 3430 3420 3410
400,000 200,000 0
8,208 24,335 34,189 1,400
4,758 14,053 20,845 712
Term. érték '92
Export '92
Term. érték '02
Export '02
Számos m1anyag-, gumi-, üveg-, textil-, gépipari (stb.) vállalat!
Share of the top 10 commodity groups in the Hungarian exports 1990 Commodity groups Meat products
2001 share (%) 10.1
Chemical semi-finished products Steel semi-finished products
8.6 7.1
Clothing Vehicles Metallurgical raw materials Canned fruits and vegetables Chemical raw materials Metal semi-finished products Pharmaceuticals Total
6.8 4.8 4.2 3.3 3.2 2.3 1.7 52.1
Commodity groups Telecommunications equipment Electric machinery and components Energy generation machinery Vehicles Office machinery Clothing Other processed products General machinery Metal products Meat and meat products Total
Sources: Foreign Trade Statistical Yearbook, 1990 and Press release on Foreign Trade, January-December 2001, preliminary data, Ministry of Economic Affairs and Ministry of Foreign Affairs, 22 February 2002
* 2002: 8,6%; 2003: 8,2%
share (%) 12.6 11.9 10.7 8.9 8.3 4.4 2.9 2.9 2.2 2.2 67.1
Új ágazat: 1992 Gyökeres átalakulás: piac, termékek, szerepl-k, kapcsolatok, tevékenységek, tudásbázis, ... Gazdaságpolitika vagy vállalati stratégia? „Jó jelölt” a járm1ipar DE: a mérés, az elmélet és a gazdaságpolitika hiányosságai, csapdái
Mi a járm1ipar? Statiszikai megközelítés, mérés 1) A vállalatok besorolása a járm1ipari alágazatokba
Járm1ipari alágazatok: statisztika vs. tényleges tevékenység (2002) 2,000,000 1,800,000 212,794
212,794
1,600,000
millió Ft
1,400,000 1,200,000
398,180
28,130
946,180
1,171,388
28,130
1,000,000 800,000 600,000 400,000 623,388 200,000 0
Statisztika
Átsorolás után
3161 3430 3420 3410
Mi a járm1ipar? (2) 2) Máshová sorolt vállalatok 1&2) Milyen adatokra, elemzésekre lehet alapozni a gazdaságpolitikát? pl. összeszerelés v. alkatrész-gyártás támogatása
Mi a húzóágazat? Mindenki használja a fogalmat (politikusok, újságírók, kormányhivatalok); DE 1) Érzések (megérzések, érzelmek, lobbi) vs. definíció 2) „Tovagy1r1z-” gazdasági (társadalmi?) hatás, m1szaki színvonal? 3) Mit, miért, hogyan támogassunk közpénzb-l?
Ágazati innovációs rendszerek: a gazdpol. fogalmi megalapozása? Keith Pavitt: az innováció forrásai szerinti ágazati csoportosítás (brit adatok alapján) Patterns of technical change: Towards a taxonomy and theory, Research Policy, Vol. 13 (1984), pp. 343-373
Franco Malerba: ÁITR Sectoral systems of innovation and production, Research Policy, Vol. 31 (2002), No. 2, pp. 247-264
Frank Geels: társadalmi-technikai rendszerek From sectoral systems of innovation to socio-technical systems: Insights about dynamics and change from sociology and institutional theory, Research Policy, Vol. 33 (2004), No. 6-7, pp. 897-920
Ágazati innovációs és termelési rsz-ek Meghatározott célra használt (régi és új) termékek halmaza, valamint azon szerepl ké, akik (amelyek) egymással piaci és nem-piaci tranzakciókat folytatnak ezen termékek fejlesztése, el állítása és forgalmazása érdekében. További fontos elemük (jellemz-jük) a tudásbázis, az inputok és a kereslet (jelenlegi, várható). A szerepl-k lehetnek egyének és szervezetek, a maguk sajátos tanulási folyamatával, képességekkel, szervezeti jellemz kkel, értékrendjükkel, céljaikkal, viselkedési szabályaikkal.
Ágazati innovációs és termelési rsz-ek (2) A szerepl-k közötti kapcsolatok típusai: • párbeszéd [communication] • csere (áruk, információk) • együttm1ködés • verseny • hierarchikus (alá-fölérendeltségi viszony). A kapcsolatok jellegét az intézmények (jogszabályok, szokások, normák, stb.) szabályozzák. Az ÁITR-k dinamikusak: változnak az elemek egymásra hatása révén.
A (magyar) járm1ipar „széls-ségei” Termékek kábelkorbács – motorok, ABS, Audi TT
Szerepl-k külföldi nagyvállalatok – hazai nagyok – T3 KKV-k „szigetek” – hálózatok, egyetemi együttm1ködés
Tevékenységek összeszerelés (betanított munka) bonyolult, nagy érték1 alkatrészek (pl. sebváltó, motor) megmunkálása („elit” szakmunka) kutatás-fejlesztés
Ágazat
Vállalat
Termék
Tevékenység
Összefoglalás, gazdaságpolitikai következtetések
Az ÁITR definíció el-nyei Komplex, több dimenziós szemlélet sokféle szerepl-, nemcsak vállalatok piaci és nem-piaci tranzakciók
Dinamikus tudásbázis, termékek, eljárások, kapcsolatok szelekciós mechanizmusok az ágazat határai
Átfogó (vö. esettanulmányok) megalapozott(abb) elméleti és gazdaságpolitikai következtetések
Stratégia ÁITR-szemléletben Stratégiára természetesen szükség van DE Nem Központi Fejlesztési Programokra (a’la 70-80-as évek; vö. pl. Tardos (szerk.) [1980])
MITI: „nemzeti autóipar” (összevonás) - vállalati ellenállás - sikerek [- hanyatlás - meger-södés FDI révén] Dél-Korea
Mit? (Miért?) Az ágazat határai változnak (pl. IKT, új anyagok), és nem egyeznek meg a statisztikai besorolással Tevékenység, helyi tudástartalom
Stratégia ÁITR-szemléletben (2) A szerepl-k közötti kapcsolatok er-sítése, az intézmények fejlesztése: vállalat - egyetem, K+F intézet vállalat - vállalat
Hogyan? A fontos szerepl-k bevonása A hagyományok figyelembevételével, a felhalmozott tudásra és tapasztalatokra támaszkodva (útfügg- fejl-dés)
A vállalatok közötti különbségek (szerep [A, T1-T3] adottságok, képességek, tevékenységek, stb.)
Stratégia ÁITR-szemléletben (3) Stratégia szakpolitika (szabályozás, pályázatok, stb.) a hatás mérése, elemzése visszacsatolás A szakpolitikák összehangolása K+F és innováció oktatás, (át)képzés, élethoszig tartó tanulás befektetés-ösztönzés, KKV-fejlesztés, hálózatok területfejlesztés makrogazdasági politikák (adó, bér, TB, kamat, árfolyam, stb.) ...
Járm1ipari sajátosságok (ami kimaradt) az ágazat dinamikája, globális dinamikája Közép-Európa szerepe, lehet-ségei a globális hálózatokban a nemzetközi nagyvállalatok stratégiája a külföldi tulajdonú vállalatok hatása a magyar vállalatokra, egyetemekre
Gazdaságpolitikai dilemmák FDI: veszélyek/ lehet-ségek • ‘karvaly’: alacsony tudás-intenzitású tevékenységek, alacsony
fizetések, gyorsan továbbáll • ‘beágyazott’: magas(abb) tudás-intenzitású tevékenységek, magas(abb) fizetések, szoros kapcsolat magyar K+F szervezetekkel, fels-oktatással, beszállítókkal marginális (periférikus) szerep: alacsony termelési ktg-ek integrálódás a nemzetközi termelési és innovációs rendszerekbe, vonzó környezet, innovációk tartós versenyképesség
Rövid táv - hosszútáv (a munkahelyteremtés, versenyképesség
befektetés-ösztönzés)
Er-s NIR, világos stratégia, hatékony megvalósítás Koordinált szakpolitikák
Elméleti következtetések
Az ÁITR definíció hiányosságai A ‘küls-’ tényez-k és szerepl-k hatása NIR MNCs, nemzetközi szervezetek, a globalizáció egyéb tényez-i
A változás eltér- típusai közötti megkülönböztetés evolúció rendszer szint1 átalakulás (transition)
A döntéshozók és az intézmények (szabályok) szerepe a rendszer újratermelésében, stabilizálásában, alkalmazkodásában, illetve átalakításában (Geels, 2004; sociotechnical systems)
A változás szintjei, típusai Evolúció, tanulás Vállalatok ‘szokásos’ (szervezetek) alkalmazkodás
Átalakulás állami magántulajdon
Ágazati rendszerek
a g-zgépek tökéletesítése
g-zgépek elektromos energia
Nemzeti rendszerek
a kapitalizmus változatai
tervgazdaság piacgazdaság
Az ÁITR definíció kiegészítése, kutatási feladatok Innovációs rsz-ek kis, nyitott gazdaságokban: az ágazati, nemzeti és nemzetközi (FDI, EU/ NAFTA, K+F együttm1ködések, stb.) elemek súlya, kölcsönhatása Kis, nyitott gazdaságok vs. átalakuló, kis, nyitott gazdaságok
