Vasút
Légiközlekedés
Közlekedésbiztonság
Átadták a GYSEV elsõ FLIRT motorvonatát Sopronban
Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak
Elkészült az ETSC 7. Közúti Közlekedésbiztonsági PIN Jelentése
3
2013. december 18. • XXI. évfolyam, 25–26. szám
4
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
9
www.magyarkozlekedes.hu
Schváb Zoltán, a közlekedésért felelõs helyettes államtitkár
Kellemes Magyar közlekedés 2013 – a siker útján karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak! A magyar közlekedési ágazat sikeréve 2013. Az elmúlt három és fél esztendõ kormányzati törekvései beértek, a hazai közlekedési rendszer egészét átfogóan korábban soha nem látott fejlesztési programok valósulnak meg. A magyar közlekedési ágazat legfontosabb területeit érintõ, dinamikus döntések sora jellemezte az elmúlt esztendõk közlekedési szakpolitikai mérlegét, a hazai közlekedésfejlesztés, a biztonságos infrastruktúra megteremtése, a kedvezõ baleseti adatok támasztják alá az eredményeket. A közlekedési kormányzat a legnagyobb kihívásának megfelelt, képes volt lépésrõl lépésre rendet tenni a közlekedés egész területén, megalapozva ezzel a fejlesztési programok sikerességét, megfelelve a társadalmi és gazdasági elvárásoknak. Magyarországon a teljes ágazatban új utat mutattunk a nemzeti érdek mentén. 2013–2014 kétségkívül fordulópontot jelent a hazai közlekedéspolitika, közlekedésfejlesztés területén. Szándékaink szerint még idén elkészül a Nemzeti Közlekedési Stratégia, amelyet az európai Fehér könyvben rögzített alapelvekhez és vállalásokhoz, a jövõ évben megkezdõdõ uniós költségvetési ciklus forráslehetõségeihez igazítunk. A 2014–2050-es idõhorizontra kiterjedõ stratégia szolgál majd vezérelvként a megvalósítandó közlekedési fejlesztések rangsorolásában és kiválasztásában. A szakpolitikai dokumentum részeként egyebek mellett elkészül az Országos Vasútfejlesztési Koncepció és az országos közúthálózat felújítási programja is. Az átfogó ágazati stratégia megléte feltétele a jövõre kezdõdõ uniós tervezési idõszakra szóló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program brüsszeli elfogadásának. A források átgondolt felhasználását teszi szükségessé, hogy a jelenlegi ciklus 2175 milliárd forintja után a következõ hét évben mintegy 1200 milliárd forint áll majd rendelkezésre közlekedésfejlesztésre. Az Európai Unió közlekedéspolitikai törekvései szerint a fejlesztési források elosztásában a környezetkímélõ alternatívák – elsõsorban a vasút – élveznek elõnyt a következõ ciklusban. A közép-európai térség országaiban azonban fokozott gazdasági és társadalmi igény mutatkozik a közúthálózat bõvítésére és minõségének felzárkóztatására is. A hazai fejlesztési tervekben a magyar szakpolitikák által is osztott vasútbarát megközelítés és a jogos közútfejlesztési
elvárások között kell megtalálni a megfelelõ egyensúlyt. A jól megalapozott és átgondoltan ütemezett fejlesztési törekvések azért is nélkülözhetetlenek, mert a következõ uniós pénzügyi ciklusban továbbélesedik a nemzetközi verseny az elnyerhetõ forrásokért. Van mire építenünk: az elmúlt évek látványos eredményeket hoztak a közlekedésre fordítható uniós források hasznosításában. Az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program támogatásával több mint 450 kilométeren valósultak meg, vagy vannak folyamatban vasúti, csaknem 200 kilométeren gyorsforgalmi és több mint 700 kilométeren egyéb közúti fejlesztések. A kamionforgalom ésszerûsítését, gyorsforgalmi utakra terelését, a települési forgalom mérséklését szolgáló legfontosabb intézkedés mégis a megtett úttal arányos elektronikus díjszedés 2013. júliusi bevezetése. A bevételek az elvárásoknak megfelelõen alakulnak, teljesíthetõnek látszik tehát az elsõ félévre elõirányzott bevételi terv. A hazai közösségi közlekedési rendszer versenyképességének legnagyobb akadálya – a finanszírozási nehézségek mellett – az elöregedett eszközpark. A gördülõállomány a szolgáltatási színvonalnak az utazóközönség által leginkább érzékelhetõ eleme. A már megkötött finanszírozási és szállítási szerzõdések alapján új eszközök állnak forgalomba a közösségi közlekedés valamennyi érintett területén. A magyar vasút lendületben, a MÁV Csoport sikeres átalakítása világos, tiszta alapokra helyezte a vállalatcsoport mûködé-
sét, a közszolgálati szerzõdés megkötése a következõ tíz évre biztosította a személyszállítás kiszámíthatóságát. Az autóbuszos szolgáltatók versenyképességének és méretgazdaságosságának javítása érdekében megkezdõdött a 24 állami cég összevonása hét regionális társaságba. A hatékonyabb mûködés és üzemvitel egyik alapfeltétele a jármûállományok, telephelyi és pályaudvari infrastruktúrák ésszerûsítése. Az ütemezetten zajló átszervezés teljes lezárása a jövõ év végéig várható. Magyarországon évek óta látványos mértékben javulnak a közúti közlekedésbiztonság helyzetét jellemzõ legfontosabb mutatók. A balesetekben elhunyt személyek száma tíz év alatt csaknem 60 százalékkal esett viszsza. A személysérüléses közúti balesetek száma a 2006-os csúcshoz képest a múlt évre 20 százalékkal csökkent. A kormány megfelelõ anyagi forrásokat biztosít a közlekedésbiztonság tárgyi feltételeinek további javítására. Az Új Széchenyi Terv személyi sérüléses közúti balesetek megelõzését célzó fejlesztéseket tartalmazó csomagja a hazai közlekedéspolitika egyik legfontosabb kezdeményezése. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Új Széchenyi Terv támogatásával 2013 tavaszáig végrehajtotta a Magyary Zoltán Egyszerûsítési Programjában rögzített jog-
alkotási feladatait. A tárca javaslatai alapján 18 közlekedési hatósági, igazgatási eljárásban csökkennek az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terhei. Két közlekedési eljárást a lehetõ leghatékonyabban egyszerûsítettünk: megszüntettük õket. A Magyaryprogram céljainak megfelelõen az ügyfelek kevesebb utánajárással és papírmunkával, gyorsabban intézhetik közlekedési hatósági ügyeiket. A változások sok idõt, pénzt és fáradságot takarítanak meg az állampolgárok számára. A közlekedési szakma számára kiemelten fontos kérdés, hogy mire jutottuk az elmúlt három és fél évben. Az egyik legfontosabb Magyarország közlekedésének egységes szemléletû megközelítése, az aktuális üzemeltetés-fenntartás, fejlesztés, közlekedésbiztonság, városi és közösségi közlekedés, híd-, vagyongazdálkodás, jármûtechnológia és még számtalan szakmai kérdés szakszerû és tervezett megoldása. Többször megfogalmaztuk már: alapvetõ elvárás, hogy a nemzeti érdek és a nemzeti érvek mentén a magyar közlekedési rendszer egésze feleljen meg a társadalmi és gazdasági elvárásoknak. Erre képesnek és késznek kell lennie. A közlekedési kormányzat mindennapi munkáját az ésszerû közlekedéspolitikai célkitûzések szakmai alapon történõ megvalósítása határozza meg.
2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS M0-bõvítés Az M0 déli szektorának bõvítése az elmúlt évek legnagyobb horderejû, az országoson túlmutató jelentõségû közúti beruházása. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jövõben is minden erõforrást mozgósít a hazai közutak szolgáltatási színvonalának folyamatos emelése érdekében – mondta el Völner Pál infrastruktúráért felelõs államtitkár. Az autóút teljes déli szakasza több mint 27 kilométeren mindkét irányban három forgalmi sávossá vált, egy-egy leállósávval. A beruházásban két új Duna-híd is épült. A Magyarországon korábban még nem alkalmazott technológiával lefektetett betonburkolat nagyobb teherbírása miatt a leginkább alkalmas a jelentõs kamionforgalom viselésére.
2013. december 18.
Waberer’s–Szemerey Logisztikai Kft.
Határokon átnyúló szolgáltatások A jövõ év elsõ napjától Waberer’s–Szemerey Logisztikai Kft. néven mûködik Magyarország legnagyobb és a legkomplexebb logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalata. A Waberer’s Logisztikai Kft. és a Szemerey Transport Zrt. tavaly végrehajtott fúzióját követõen egységesítette mûködési rendszereit, a raktár- és flottakapacitásait és ügyfélportfólióját. Ezek eredményként új felépítésû szervezet állt fel kettõs ügyvezetéssel. Az új cég raktárterülete meghaladja a 140 ezer négyzetmétert, kamionés teherautó-flottája 700 jármûbõl
áll, amelybõl 200 új nyerges vontató. 1200 tapasztalt alkalmazott áll az ügyfelek rendelkezésére.
Elkerülõ út Elkezdõdik a nagyatádi elkerülõ építése. A 2×1 sávon, új nyomvonalon épülõ elkerülõ út 2015 nyár végére készül el. A 4,1 kilométer hosszú elkerülõ út 2 körforgalmú csomóponttal csatlakozik majd a 68. sz. fõúthoz. A Rinya-patak és a Kisréti árok felett két felüljáró fog átvezetni. A kivitelezõ Nagyatád KS 68 Konzorcium december folyamán megkezdi a bozót- és cserjeirtást, januárban a fakivágást. Idõjárástól függõen március végén humuszolással elkezdõdik a földmunka.
Közbeszerzés A Budapesti Közlekedési Központ a Fõvárosi Önkormányzat közlekedésszervezõjeként nyílt közbeszerzést írt ki a budai fonódó villamoshálózat megvalósítására, kivitelezésére. Sikeres tender esetén a 4-es és 6-os villamosvonal Széna tér–Margit híd budai hídfõ közötti szakaszát részlegesen, a 17-es villamosvonal Germanus Gyula park–Nagyszombat utca közötti szakaszát pedig teljesen felújítják, egyúttal a Bem rakparton új vágányok építésével összekötik az óbudai 17-es és a 19/41-es villamosok vonalát, valamint az új Török utcai kapcsolaton keresztül a 17-es és a 61-es vonalát a Margit körúton át. A sikeres pályázati eljárást lezáró döntést követõen a munkálatok 2014 tavaszán kezdõdhetnek el.
Szemerey Lóránd ügyvezetõ új üzletágak beindításával. Öt éven igazgató a cég új szervezetét is- belül a jelenlegi 24 milliárdos ármertetve három önálló igazgatóság bevétel minimum 30 milliárdra nömûködésérõl szólt: a havi 10 ezer vekszik. A januártól létrejövõ cégfuvarfeladatot ellátó FTL igazga- mérettel hosszú távú, biztonságos tóságról, amely a belföldi és a mûködést alapoznak meg. Nem titnemzetközi hûtöttáru-, valamint kolt céljuk, hogy rövid idõn belül a konténerfuvarozásra, a kiskereske- logisztikai piac élvonalába kerüldelmi disztribúcióra, illetve a bel- jenek. földi száraz- és hûtött áru FTL fuSzemerey Lóránd a kft. nemzetvarozására összpontosít. Az LTL közi ágazatának fejlesztésérõl igazgatóság szárazáru szólva bejelentette, részlege havi 50 ezer „Fõ törekvés hogy a cég meghatáraklap, a hûtöttáru- a piaci részesedés rozó lépéseket tett a disztribúciót végzõ növelése.” hûtöttáru-fuvarozási részleg havi 5000 tonszolgáltatások határona élelmiszert szállít ki. A raktár- kon átnyúló beindítására. Jelenleg logisztikai igazgatóság diszponál csaknem 100 kamionjuk végez hû140 ezer négyzetméter kapacitás tött és konténeres fuvarozást regiofelett. A fúzió által megteremtett nális viszonylatban. szinergia hatásai megmutatkoznak A Waberer’s–Szemerey Logisza fuvardíjakban és a szolgáltatások tikai Kft.-nek jelenleg már több minõségében. mint 500 logisztikai szerzõdése Barna Zsolt ügyvezetõ igazgató van. A cég vállal szállítmányozást, rámutatott, hogy a fuvarozási-lo- illetve fuvarozást, a nemzetközi gisztikai piacon csak a legnagyobb hûtött fuvarozás mellett belföldi árualappal rendelkezõ vállalatok- disztribúciót és konténerfuvaronak van esélyük a túlélésre, ezért a zást, valamint üzemanyag-értékekft. fõ törekvése a piaci részesedé- sítést is. A társaság a megbízói sének a növelése. Ennek érdeké- minden logisztikai igényét egy ben tovább dinamizálják a jelenlé- kézbõl kívánja biztosítani versenytüket új piacok megszerzésével és képes áron.
Légügyi hatóságok megállapodása
Elmélyülõ együttmûködés A jövõben szorosabban együttmûködnek a visegrádi négyek (V4) légügyi hatóságai, errõl állapodtak meg Budapesten kétnapos tanácskozásukon a V4 (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) légügyi hatóságainak vezetõ tisztségviselõi. Az együttmûködés megerõsítésérõl az újságírók jelenlétében írt alá együttmûködési nyilatkozatot Farkas András, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetõje, Jan Breja, a szlovák Polgári Légiközlekedési Hatóság igazgatója, Josef Rada, a cseh Polgári Légiközlekedési Hatóság igazgatója, valamint Marcin Szczygiel, a lengyel Polgári Légiközlekedési Hatóság Repülésbiztonsági Irodájának vezetõje. Farkas András az együttmûködési nyilatkozat aláírását megelõzõen azt hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat aláírása része a magyar Légügyi Hivatal tevékenysége minõségi megújításának.
A V4-ek együttmûködési megállapodásának aláírása lehetõvé teszi, hogy a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel légügyi hatóságok az eddiginél szorosabb munkakapcsolatot alakítsanak ki egymással. Emellett fontos az is, hogy a közös munka lehetõséget teremt arra, hogy a repülésre vonatkozó nemzetközi szabályokat, szabályozást azonosan lehessen értelmezni. Ez volt a legfontosabb célja a kétnapos konferenciának is. A nyilatkozat aláírását a jelen lévõ külföldi légügyi vezetõk mindegyike üdvözölte, és jelentõs eredménynek nevezte. Jelezték: a véleménycsere ezen a területen rendszeres lesz.
A légügyi hatóságok képviselõi együttmûködésük keretében jelenleg az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséghez (EASA) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez (ICAO) kötõdõ szabályok ésszerûsítésére és azok alkalmazására kívánnak koncentrálni, különösen az alábbi területeken. Flight crew licensing – repülõvagy hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyeztetés A repülõszemélyzettel kapcsolatos képzésekre, szakszolgálati engedély és orvosi minõsítés kiadására, illetve a hatósági vizsgáztatásra vonatkozó kérdésekre hivatott választ adni a V4-országokban bevezetett Part-FCL vonatkozásában. Az egyeztetés során szó esett egyebek közt az ATO-k (jóváhagyott képzõszervezet) megjelené-
sérõl, a mûrepülõ jogosítások kiadásáról vagy a repült idõ nyilvántartásáról. ATM – légiforgalmi szolgáltatások A légiközlekedés felügyeletét jelenti, amely a következõket foglalja magába: ASM (Air Space Management – légtérgazdálkodás), ATS (Air Traffic Services – légiforgalmi szolgálatok), valamint ATFM (Air Traffic Flow Management – áramlásszervezés). Continuous Monitoring Approach – folyamatos monitoring megközelítés A V4-országok hatóságainak és szolgáltatói köreinek elsõdleges, teljes elkötelezettséggel kezelt feladata a repülésbiztonság. Az érintett felek egyetértenek a repülésbiztonság fejlesztése területén elért eredményeik kölcsönös megosztásának fontosságában, együttmûködnek a régiós alapelvek és feladatok koordinált végrehajtásában. A repülésbiztonság folyamatos felügyelete – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet égisze alatt – közös garancia a biztonságos repülés szavatolására. FAB – funkcionális légtérblokk Fogalmát a SES-II európai bizottsági kezdeményezésben határozták meg. A definíciót az 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza. Lényege, hogy a 27 EU-tagállam határai által tagolt légtér helyett az egységes légteret országhatár-független, funkcionális blokkokra osztják a légiközlekedés biztonsága és az optimális útvonalhálózat kialakítása érdekében. Hazánk a 7 tagállamból álló FAB CE (Central Europe) tagja, amelyben további tagállamok a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina.
Telebusz Mintegy másfél ezren vették már igénybe a BKK új Telebusz-szolgáltatását a járatok november 4-i elindulása óta. Az utasszám nemcsak azt támasztja alá, hogy valós utazási szándékot elégítenek ki az új buszok, de a járatok kihasználtsági adatai alapján azt is, hogy az igényalapú közlekedési megoldás megfelelõ választás volt a budapesti közösségi közlekedésbe újonnan bevont városrészekben.
Fõszerkesztõ: Kiss Pál • Fõszerkesztõ-helyettes: Andó Gergely • Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin • Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. • Felelõs kiadó: Gyõrfi Nóra ügyvezetõ igazgató • Lapigazgató: Bándy Zsolt • Cím: H-1139 Budapest, Váci út 91. • Telefon: 349-2574; 350-0763; 350-0764 • Fax: 210-5862 • E-mail:
[email protected] • Stúdió: Sprint Kft. • Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató • Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág • Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: 477-6300) További információ 06 (80) 444-444; E-mail:
[email protected] • Elõfizetési díj: egy évre 13 000 Ft • Kiadói elõfizetés: 350-0763 • Index: 25453 HU ISSN 12171875 • A Magyar Közlekedés MTI-felhasználó
• Sajtófigyelõnk:
730. szám Ár: 500 Ft A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3
2013. december 18.
GYSEV Zrt.
48 vonatnak, amelyeket a vasúttársaság és a MÁV közös közbeszerzés keretében vásárol meg és állít forgalomba 2015 õszéig. Az alacsonypadlós jármûvek 200 ülõhellyel és 164 állóhellyel A tárcavezetõ ünnepi beszédében rendelkeznek. A GYSEV FLIRTelmondta: a vasútvonal-korszerûsítési projekt összköltsége csak- öket a kor követelményeinek megnem 50 milliárd forint volt, amibõl felelõen korszerû utastájékoztató mintegy 42 milliárd forintot tett ki rendszerrel, légkondicionáló berenaz uniós támogatás. A 110 kilomé- dezéssel, wifi internettel, mobilteleteres vasúti pálya villamosításával fonok és laptopok töltésére alkalaz elérhetõ sebesség 120 km/órára mas hálózati csatlakozókkal látták el. A motorvoemelkedett. natokon a keA szerelvények „A vonalszakaszon csökkent a korszerû biz- a környezetterhelés és a zaj.” rékpárok szállítására alkalmas tosítóberendemultifunkcionális, akadálymentesízéseknek köszönhetõen biztonságosabban fognak közlekedni. Az tett terek szolgálják az utasok kéegész vonalszakaszon csökkent a nyelmét. A FLIRT motorvonat a Stadler környezetterhelés és a zaj. A GYSEV Zrt. korszerûsítési cégcsoport legsikeresebb terméke: projektje utolsó elemeként a most eddig világszerte mintegy 940 daátadott jármûvel együtt összesen rabot értékesített belõle a Magyarnégy új FLIRT motorvonatot he- országon 2005 óta jelenlevõ nemlyez forgalomba a Sopron–Szom- zetközi vállalat. A hazai flotta az bathely–Szentgotthárd vonalon. évtized közepére száznál is több Ezek elõfutárai annak a további jármûbõl áll majd.
Sínen az új FLIRT motorvonat Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter mondott köszöntõt a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal korszerûsítése keretében átadott elsõ FLIRT motorvonat avatásán 2013. december 6-án Sopronban.
Sikeresen beüzemelték az új biztosítóberendezést
Újra jár az M2-es metró Véget ért az új biztosítóberendezés és vonatvezérlõ rendszer beüzemelése, az M2-es metró újra teljes vonalon és teljes üzemidõben szállítja az utasokat. A tervezett átadási idõponthoz képest bekövetkezett 25 perc csúszást nem mûszaki ok, hanem a hatósági adminisztráció idõigénye okozta. A rendszer szeptember elején kezdõdõ próbái során az éjszakai üzemszünetben napi 2,5 órát, a hétvégi vágányzárak alkalmával 38 órát, nyújtott üzemszünetekben pedig éjszakánként 6 órát, tehát öszszesen 407,5 órát állt tesztelés alatt. A biztosítóberendezés beüzemelésének az M2-es metró esetében alkalmazott módszere megegyezik a világon más metróknál, vasutaknál szokásos eljárásokkal. A próbákat azonban nehezítette, hogy nem egy új vonal beüzemelésérõl, hanem egy mûködõ vonal rekonstrukciójáról volt szó, tehát
napközben utasszállítási feladatokat is el kellett látni. A próbákra feltétlenül szükség volt annak érdekében, hogy üzemszerû helyzetben derüljön fény az intenzív futások alatt jelentkezõ hibákra, és további finomhangolást végezhessenek a szakemberek. A próbák azonban nem értek véget, a futások a következõ fázisukhoz érkeztek, hiszen mostantól az utasforgalmi tesztüzem következik, ekkor már utasokat is szállítanak a megszokott rendben. Az utasforgalmi próbaüzem idõtartama egy év, amíg a rendszer kisebb
javításaira szükség lehet és sor kerülhet még. Az M2-es metró 2004-ben kezdõdött, teljes felújítása csaknem 40 milliárd forintos beruházás. A munka utolsó szakasza a biztosítóberendezések üzembe helyezése és hatósági vizsgáztatása volt, amelyre csak az utolsó Alstom szerelvény forgalomba állítását követõen kerülhetett sor, hiszen az új biztonsági berendezések csak az új kocsikkal mûködnek. A jármûvek vezérléséhez, a vonatok beszabályozásához nem csupán a berendezés mûködését kellett megvizsgálni, hanem szükség volt a teljes rendszer mûködésének ellenõrzésére is, ez pedig csak dinamikus tesztek során lehetséges. A próbák során gyõzõdtek meg arról, hogy
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt.
Vasúti híd épül Hatvanban A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. beruházásában 2014. elején elkezdõdik a hatvani új vasúti híd építése. Szabó Zsolt, Hatvan polgármestere, országgyûlési képviselõ és a térség útügyi miniszteri biztosa, illetve Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetõje számolt be a kivitelezés részleteirõl.
Az új híd megépítését követõen a több mint 100 éves, rendkívül rossz mûszaki állapotban lévõ hidat lebontják. Az új hídon a meglévõ 2×1 forgalmi sáv mellett helyet
alkalmas-e a rendszer az utasforgalmi próbaüzem megindításához. A beruházás során kiépül egy elektronikus központi forgalomirányító rendszer, az új metrószerelvényekhez igazodó korszerû biztosítóberendezések a jelenlegi pontszerû vonatmegállítás helyett folyamatos vonatvezérlést tesznek lehetõvé, ezáltal a pályán közlekedõ jármûvek tényleges sebessége folyamatosan ellenõrizhetõvé válik: amennyiben a szerelvény túllépi a megengedett maximális sebességet, a rendszer megállítja a vonatot. Az eddigieknél biztonságosabb üzemmód megteremti a lehetõségét akár a 90 másodperces követési idõnek, aminek többek között a forgalmi zavarok elhárításában van szerepe, és lehetõséget biztosít egy esetleges csúcsidei sûrítésre is. Az új rendszer az átállás után lehetõvé teszi, hogy a kijelzõk az M2 vonalán végre ne az utolsó metró elhaladása óta eltelt idõt mutassák, hanem a következõ vonat várható érkezését. kap egy buszsáv is, valamint gyalogjárdát és kerékpárutat is kialakítanak. A 3. sz. fõúton található hatvani vasút feletti híd Hatvan két városrésze, Óhatvan és Újhatvan között biztosítja az egyetlen közúti kapcsolatot, ezért a kivitelezési munkák ideje alatt a 3. és a 21. sz. fõutak forgalmát végig biztosítani fogják. A 3. és a 21. sz. fõút csomópontját körforgalommá alakítják át. Jelenleg is megfigyelhetõk a reggeli csúcsórákban a torlódások, különösen a 3. sz. fõúton Miskolc irányába, ami részben a meglévõ jelzõlámpás fõúti csomópont viszszaduzzasztó hatásával magyarázható. A körforgalmú csomópont kialakítása kedvezõbb helyzetet teremt a közlekedõk számára különösen a reggeli csúcsban, mert egyenletesebb forgalomáramlást fog eredményezni. Az új híd, illetve a csomópont átépítésével Hatvan két városrésze között korszerû közúti és gyalogos-kerékpáros kapcsolat jön létre, ami képes a forgalom hosszú távú biztonságos elvezetésére. A kivitelezési közbeszerzés nyertese a legalacsonyabb ajánlatot adó K-H Hatvan Konzorcium (Közgép Építõ és Fémszerkezetgyártó Zrt., A-Híd Építõ Zrt.) lett. A kivitelezés nettó összege 6,4 milliárd forint. A második ajánlatot az SDD Konzorcium (SUBTERRA a.s., Dömper Kft., Pannon-Doprastav Kft.) adta, nettó 6,8 milliárd forint értékben.
GYSEV-fejlesztés A GYSEV Zrt. két év alatt több mint 600 millió forintból gyökeresen átalakította a Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal menti települések közösségi közlekedését. A vasúttársaság az utolsó fejlesztéseket is átadta a forgalomnak. Megújult a körmendi pályaudvar, több állomás parkolót és kerékpártárolót kapott, és elkészült a körmendi gyalogos felüljáró is. A projekt keretében 10 helyszínen összesen 192 gépjármûparkolót és 792 kerékpártárolót épített a társaság. Új parkolókat és kerékpártárolókat kapott Szombathely, Rátót, Szentgotthárd, Ják–Balogunyom, Egyházasrádóc, Körmend, Horvátnádalja, Alsórönök és Csákánydoroszló. Csörötneken három új buszmegálló segíti a kényelmes közlekedést.
Együttmûködés A Budapest Airport (BA) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetõi együttmûködési megállapodást írtak alá, amelynek célja a repülõtéri földi személyszállítási szolgáltatások színvonalának emelése minden lehetséges területen. A megállapodás jogi keretet biztosít a két vállalat által indított közös fejlesztési kezdeményezéseknek, ennek eredményeként a 2B terminálon már mûködõ BKK ügyfélszolgálati ponton felül további, jegyeket és bérleteket értékesítõ és az utasok tájékoztatását szolgáló ügyfélpontot alakítanak ki a felek a 2A terminál érkezési szintjén is. A BKK termékeit értékesítõ bérlet- és jegykiadó automatákat helyeznek ki a reptéri buszmegállókban is. A BA többnyire az üzemeltetési és fenntartási költségek átvállalásában veszi ki részét.
RCG-program November elején elindult a Rail Cargo Group (RCG) egyéves gyakornoki programja diplomás pályakezdõk számára. Célja, hogy a program végére szakmailag felkészült, önálló munkavégzésre képes munkatársakkal gazdagodjon a vasútvállalat. A projekt hatékony támogatást nyújt ahhoz, hogy a társaság stratégiai céljai megvalósításához képzett, németül jól beszélõ, szakmájuk iránt elhivatott munkavállalókkal erõsítse csapatát. Kilenc pályázó az elsõ két hónapban szakmai és nyelvi képzésben részesül, kompetenciafejlesztõ tréningeken vesz részt, majd 5-5 hónapra munkába áll Budapesten, illetve Bécsben, ahol gyakorlatorientált tapasztalatokat szerez.
Felújítás A MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármû Fenntartó és Javító Zrt. szolnoki üzemében az elmúlt hetekben megújult egy 600 négyzetméteres lemezmegmunkáló csarnokrész, amely új fémmegmunkáló gépeknek ad otthont. A munkálatokat az épület mûemléki védettsége miatt tervdokumentáció elõzte meg, a szükséges engedélyezések után augusztus végén indulhatott el a kivitelezési munka. A munkálatokat a versenytárgyalásos eljáráson kiválasztott STRABAG PFS Zrt. végezte el.
4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2013. december 18.
Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója
Szakértelem, fejlõdés, együttmûködés Napjainkban rendkívül erõs a nyomás az Európai Unión belül a légiforgalmi irányítás költségeinek csökkentésére, hatékonyságának, teljesítményének növelésére, európai integrációjának felgyorsítására. A HungaroControl Zrt. Magyarország légterében nyújt navigációs szolgáltatásokat a nemzetközi légitársaságoknak, biztosítja a szolgáltatást ellátó légiforgalmi irányítók alap- és továbbképzését, továbbá partnereivel közösen légiforgalmi kutatás-fejlesztési és szimulációs feladatokat végez. A nemzetközi környezet változásairól, az eddig elért eredményekrõl és a tervekrõl Szepessy Kornélt, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük. – Milyen hatással vannak a nemzetközi folyamatok a hazai légi navigációs szolgáltatóra? – Az európai légiforgalmi irányításban végbemenõ mélyreható változások több szinten is befolyásolják a mûködésünket, hiszen az európai légtér újjászervezésére elsõsorban a funkcionalitást szem elõtt tartva, és csak másodsorban a nemzeti érdekeket érvényesítve kerül sor. Az európai országokban eddig monopolhelyzetben lévõ szolgáltatók rákényszerültek arra, hogy felmérjék nemzetközi versenytársaikat és azt, hogy ebben a kialakuló versenyhelyzetben miként érhetik el a számukra legkedvezõbb pozíciót. Vállalatunkat folyamatos technológiai és hatékonyságjavító fejlesztésekkel készítjük fel az európai légiforgalmi kihívásokra, és mindent megteszünk az Egységes Európai Égbolt sikere érdekében. A versenyképességünket úgy tudjuk legjobban megõrizni és fejleszteni, ha mindig képesek vagyunk az eltérõ elvárásoknak megfelelõ szolgáltatási színvonalat nyújtani, a kapacitásokat a kereslethez igazítani és más stakeholderekkel együttmûködni. Ebben a folyamatban a technológia és az emberi tényezõ egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszik. Ezért idén kiemelten kezeltük a vállalati és szolgáltatási kultúra fejlesztését, a belsõ mûködési hatékonyság növelését a vállalatirányítási rendszer korszerûsítésével összhangban. Megújult a Kollektív Szerzõdésünk, amely hosszú távra meghatározza a társaság munkaügyi kapcsolatrendszerét, a dolgozói juttatások rendszerét, és újrafogalmaztuk a légiforgalmi irányítók életpályájához kapcsolódó munkáltatói támogatások struktúráját is. – Hogyan tervez ilyen körülmények között a HungaroControl? – Néhány évvel ezelõtt a HungaroControl még alapvetõen szakmai elképzelések mentén dolgozta ki éves terveit. 2010-tõl a
tervezés egyre inkább üzleti alapokra épült, míg 2012-tõl – az európai elvárásoknak megfelelõen – a HungaroControl a bevételének csaknem 85 százalékát kitevõ útvonal-irányítás tekintetében véglegesen egy üzleti vállalkozás helyzetébe került. Jelenlegi nemzetközi mûködési környezetünk radikális változásokon megy keresztül, de nekünk ebben a helyzetben is megfelelõ megoldásokat kell találnunk arra, hogy a repülés biztonságának fenntartása mellett folyamatosan emeljük a szolgáltatásaink és teljesítményünk színvonalát, növeljük a nemzetközi versenyképességünket. A teljesítményrendszer szerinti tervezésben a 2014. évi üzleti terv az elsõ referenciaperiódus utolsó évének terve lesz, amikor az integrációs folyamatban létfontosságú képességeink erõsítése a tervezés egyik legfontosabb szempontja. De természetesen a terv tudatos, fegyelmezett végrehajtása lesz a legfontosabb. A most folyó 2014. évi üzleti tervezés azért is kiemelkedõ jelentõségû, mert közben már zajlik a második referenciaperiódus célértékeinek EU-s és helyi szintû meghatározása. A második referenciaperiódusra vonatkozó terv ezúttal ráadásul nem nemzeti szinten készül el, hanem a nemzetközi, FAB partnereinkkel együttmûködve kell megalkotni és elfogadtatni. Az EUROCONTROL testülete, a teljesítménytervek értékelésével megbízott Performance Review Body (PRB) már kiadta a második referenciaperiódusra vonatkozó uniós szintû célérték-javaslatait. Ám az Európai Bizottság a PRB javaslatait is meghaladó javaslatokat tett végül az uniós országok tárgyalóasztalára. A megfogalmazott célok ambiciózusak, sõt a költséghatékonyság vonatkozásában az általános szolgáltatói vélemény alapján túlzóak. Ahhoz, hogy a HungaroControl Zrt. a javaslatok alapján kialakuló végleges uniós célokból
lebontandó nemzeti/FAB célokat majd eredményesen valósíthassa meg, a most zajló üzleti tervezés jelenti az alapot. – Milyen szempontok befolyásolják leginkább a tervezést? – Az iparági szereplõk költségeinek csökkentése ma kulcskérdés Európában. Az EUROCONTROL adatai szerint a légiforgalmi irányításért fizetett díjak átlagosan a légitársaságok mûködési költségeinek csaknem 6–7 százalékát teszik ki, miközben az IATA 32 százalékra becsüli a 2012-es üzemanyag-költségeik arányát. Ebben a szituációban a légitársaságok által európai szinten javasolt módszerek nem feltétlenül a legésszerûbb megoldást jelentik. A HungaroControl saját fejlesztéseinek, új eljárásainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatékonyság növelését, a légitársaságok mûködési költségeinek mérséklését nem kizárólag a költségek közvetlen csökkentésével lehet elérni, hanem az egyéb teljesítményterületeken elért javulás útján is. Ez különösen igaz a HungaroControl esetében, ahol az átlagon felüli hatékonyság európai összehasonlításban is alacsony díjszinttel és gyakorlatilag nulla perc ATFM késési mutatóval párosul. A HungaroControl szimulációi és fejlesztései is jól példázzák, hogy az ANSP-k által közösen kidolgozott új forgalomszervezési eljárások, valamint a korszerû K+F és szimulációs központokban végzett szimulációk révén jelentõsen mérsékelni lehetne a légitársaságok repüléssel összefüggõ költségeit, és hogy ezek révén biztosan komolyabb megtakarítások érhetõk el, mint a légi navigációs díjak erõltetett ütemû lefaragásával. A HungaroControl MergeStrip elnevezésû forgalomtervezési koncepciója és támogató szoftvere segítségével például széles körben elterjeszthetõ a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõteret megközelítõ repülõgépek folyamatos süllyedése. A pilóták visszajelzései alapján a HungaroControl szakemberei által kifejlesztett eszköz és eljárás hatékonyan alkalmazható a bevezetõ irányítás során. A magyar fejlesztés érdekessége, hogy a rendszer kifejlesztésének és üzembe állításának költségigénye töredéke annak, mint amennyibe más, jelenleg alkalmazott megoldások kerülnek. Európa légterében számos olyan
útvonal található, amelynek lerövidítésében komoly tartalékok rejlenek. Idén májusban a CRDS (Centre of Research, Development and Simulation) központunkban egy nemzetközi tesztsorozat elsõ lépéseként a Balti-tenger és DélMagyarország között húzódó térség összesen 12 új, rövidített repülési útvonalát tesztelték a magyar, a lengyel és a szlovák légiforgalmi irányító szolgálat szakemberei. A tesztsorozat következõ lépésében a közeljövõben már a horvát légiforgalmi irányítás is részt vesz, így egyre nagyobb régióban nyílik lehetõség a jelenleg repült útvonalak ésszerûsítésének és lerövidítésének tesztelésére. – Mit tart az elmúlt esztendõ legjelentõsebb eredményeinek? – Azt gondolom, hogy nemcsak az elmúlt év, hanem az elmúlt három év tapasztalatait érdemes összefoglalni. Hiszen jól érzékelhetõen nõtt a funkcionális légtérblokkunkon (FAB CE) belüli elfogadottságunk, de az európai szakmai fórumokon, a CANSO-ban vagy az EUROCONTROL testületeiben is komolyan számolnak a HungaroControllal, ami a koncentrált, átgondolt építkezõ munka eredménye. Legutóbb az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) is kifejezetten elismerõen nyilatkozott a HungaroControl Zrt. és Magyarország utóbbi idõben mutatott konstruktív és szakmai alapú hozzáállásáról. A kialakult vélemény jelentõs mértékben elõsegítheti a légi navigációs tevékenységek kapcsán tervezett különbözõ nemzetközi szerepvállalások sikerét. A legkiemelkedõbb, kézzelfogható eredményünk idén februárban a XXI. századi igényeknek megfelelõen kialakított
légiforgalmi irányító központ, az ANS III átadása volt, ami teljes technikai-technológiai megújulást jelent. Operatív fejlesztéseink közül kiemelem a folyamatos süllyedéssel (CDO) végrehajtott érkezések számának jelentõs növelését, az elõbb már említett MergeStrip (MS) forgalomszervezõ eszköz kifejlesztését, amelynek komoly nemzetközi visszhangja van. Jelentõs fejlõdés indult el a vállalatirányítási rendszerünkben, komoly lépéseket tettünk a K+F tevékenységünk erõsítéséért, többek között a BME kutatóival végzett közös fejlesztéseinkkel. Folyamatos képzések és továbbképzések, nemzetközi vizsgáztatások zajlanak az Entry Point Central Akadémia szervezésében és jelentõs, több nemzet részvételével megvalósuló szimulációs gyakorlatok a K+F központunkban. A legfontosabbnak mégis azokat hazai és nemzetközi együttmûködéseket tartom, amelyek a kezdeményezésünkkel jöhettek létre. – Melyiket tartja a legelõremutatóbbnak ezek közül? – Az ANSP-k közötti együttmûködés elmélyítésének egyik legfrissebb példája a javaslatunk alapján létrejött GATE ONE egyezmény, amely a Balti-tengertõl a Fekete-tengerig terjedõ térség tíz országának légiforgalmi irányító szolgálatainak regionális együttmûködési platformja. Az errõl szóló stratégiai megállapodást 2013. november 6-án írtuk alá Szófiában. Ez a térség szolgálja ki az észak-déli és a kelet-nyugati irányban áramló légi forgalmat, összeköttetést biztosítva ezzel az Európai Unió központi és északi országai, valamint az ázsiai kontinens és a közel-keleti térség kö-
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5
2013. december 18.
zött. Ezen a területen három funkcionális légtérblokk, a Baltic FAB, a Danube FAB és a FAB CE helyezkedik el. Az eredetileg CEAP (Central European ANS Provider Partnership) néven indult GATE ONE platform létrehozói támogatják az Egységes Európai Égbolt létrehozását az európai légiközlekedés és az iparági szereplõk versenyképességének fokozása, a gyorsabb és kényelmesebb légiközlekedés és az iparág által okozott üvegházhatás csökkentésének elõsegítése érdekében. Ugyanakkor a légiforgalmi irányítás reformja során kerülni akarják a túlszabályozást és az iparág szereplõit sújtó fölösleges bürokratikus terheket. Az Európai Bizottság Egységes Európai Égboltra vonatkozó célkitûzése tekintetében az egyezmény aláírói rámutattak arra, hogy a jogszabálytervezet több elemében további
pontosításra és megalapozottabb indoklásra szorul. A megállapodást aláíró Austrocontrol, Bulatsa, Cseh ANSP, CroControl (Horvátország), PANSA (Lengyelország),
Oro Navigacija (Litvánia), HungaroControl, Romatsa, LPS Szlovákia és Sloveniacontrol vezérigazgatói egyetértettek abban is, hogy az új intézkedések bevezeté-
se elõtt több idõre van szükség a reformok várható hatásainak és az alkalmazott eszközök használatának mélyreható elemzéséhez. A három funkcionális légtérblokk (a Baltic FAB, a Danube FAB és a FAB CE) már ma is szinte teljes légterét lefedõ GATE ONE stratégiai platform létrehozói emellett közösen felhívták a figyelmet a légi navigációs szolgálatok közötti együttmûködés új, regionális és a funkcionális légtérblokkok határain átnyúló formáinak szükségességére, a különbözõ rendszerek átjárhatóságának megteremtésére. Ezt az elvi egyetértést kell megtölteni mielõbb konkrét tartalommal, közös álláspontokkal, amiket azután együtt nagyobb erõvel képviselhetünk az európai fórumokon. – Hogyan tekint a jövõ év kihívásaira? – A HungaroControl fontosnak tartja az iparági konzultációs me-
chanizmusok intézményét és azok fejlesztését is. Ezen belül kiemelten fontos számunkra, hogy megfelelõ visszajelzést kapjunk szolgáltatásaink minõségérõl azoktól, akik azokat igénybe veszik. Szeretnénk megtudni, hogy a légtérhasználók pontosan mit gondolnak a szolgáltatásainkról, milyen véleménnyel vannak a magyar légi navigációs szolgálatról. Ennek a törekvésnek adtunk új lendületet a marketingstratégiánk kidolgozására irányuló projekt részeként megtartott légitársasági workshop keretében. Szerintünk a légitársaságokkal közösen kell keresni az olyan új megoldásokat, amelyek valódi, jelentõs kiadáscsökkentést jelenthetnek számukra, figyelembe véve a helyi sajátosságokat is. Ezeket a változtatásokat megfelelõ, érdemi konzultációt követõen vezethetjük be mind az ügyfeleink, mind a saját érdekeink figyelembe vétele mellett.
6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2013. december 18.
2013-ban támogatóink voltak
Köszönjük
Fórum Média Kiadó Kft.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7
2013. december 18.
Nehéz megtartani az eredményeket
Figyelmeztetõ baleseti adatok Az utóbbi években folyamatosan csökkent a közúti balesetek száma, kevesebb a halálos áldozat. A közúti közlekedésbiztonság javításában elért eredményével tavaly Magyarország érdemelte ki az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) elismerését. Azonban az elért eredmények megtartása, folyamatos javítása rendkívül nehéz feladat. Komolyan kell venni a közlekedésbiztonság kérdését. Az év vége még hátra van, azonban tizenegy hónap elõzetes baleseti adatai már rendelkezésre állnak. Mi történt Magyarország közútjain? Idén november végéig a személysérüléses közúti balesetek száma sajnálatos módon nõtt az elõzõ év azonos idõszakához képest, a halálos áldozatok száma viszont két fõvel kevesebb, mint tavaly ilyenkor, és csökkenés mutatható ki az ittasan okozott balesetek számában is. A szokásosnál enyhébb õszi és téli hónapokban több közlekedési baleset és tragédia történik a közutakon, mint a hidegebb idõszakokban. Jobb idõben többen ülnek gépkocsiba, a száraz útfelület és a jobb látási viszonyok nagyobb haladási sebességet tesznek lehetõvé, ennek megfelelõen a baleseti, sérülési és halálozási kockázat is megnövekszik. Vélhetõen ez is közrejátszott abban, hogy idén novemberben a baleseti adatok kedvezõtlenebbül alakultak, mint azt az elmúlt években megszoktuk. Erre utalnak a rendõrség által gyûjtött elõzetes baleseti statisztikai adatok. Amennyiben kizárólag az elõzõ egy hónap, azaz a november baleseti adatait tekintjük át, akkor kedvezõtlenebb a helyzet, mintha az eddig eltelt tizenegy hó-
napot vennénk alapul. 2013. november 1. és 30. között ugyanis a meghatározó fõbb adatok alapvetõen kedvezõtlen változást jeleznek, a személysérüléses balesetek, az áldozatok és az ittasan okozott balesetek száma vonatkozásában egyaránt. Az év eddig eltelt tizenegy hónapjának adatai alapján már kedvezõbb a helyzet. Bár vannak olyan területek, ahol egy évvel ezelõtt kevesebb balesetet regisztráltak, más területeken azonban kedvezõbb a helyzet, mint tavaly ilyenkor. A legfrissebb elõzetes adatok alapján megállapítható, hogy 2013. január 1. és november 30. között összesen 11 338 személysérüléses közúti balesetet regisztráltak hazánk közútjain, 2,33%-kal többet, mint az elmúlt év azonos idõszakában. A halálos és a könnyû kimenetelû közúti balesetek vonatkozásában csekély mértékû növekedés történt (1,02%, illetve 0,91%), míg a súlyos sérüléses balesetek számában a növekedés mértéke 5,81%. A balesetek számában a legna-
gyobb növekedést Nógrád (16,42%) és Csongrád megyében (15,57%) tapasztalhatjuk, míg jelentõs mértékû csökkenés történt Vas (–10,98%) és Zala (–9,38%) megyében. A halálos kimenetelû balesetek számának kismértékû növekedése ellenére 2 fõvel csökkent azoknak a személyeknek a száma, akik közútjainkon vesztették életüket. A tavalyi 549 fõvel szemben idén november végéig regisztrált 547 áldozat 0,36%-os csökkenést jelez a legfontosabb baleseti mutató vonatkozásában. A közúti áldozatszám legnagyobb mértékû növekedését (10 fõrõl 20 fõre, azaz 100%-os növekedést) Tolna megyében mérték, míg a balesetben meghalt személyek száma legnagyobb mértékben Vas (–39,13%) és Heves (–38,10%) megyében csökkent. Az ittasan okozott balesetek terén összességében kedvezõk a változások (az év eddig eltelt idõszakának adatai alapján), hiszen a tavaly november végi 1571-gyel szemben idén 1487 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak szeszes italtól befolyásolt állapotban. Az országos szintû 5,35%-os csökkenéstõl ugyanakkor jelentõs eltérések tapasztalhatók. Amíg Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50%-ot meghaladó mértékben nõtt az ittasan okozott balesetek száma, addig például Baranya megyében 30% feletti csökkenés történt. Az ittasan okozott bal-
„Szeretem a sebességet mindennel: autóval, havon, vízen. A lassúság számomra az unalom szinonimája, a gyorsaság meg az izgalomé és szórakozásé. Persze tudom jól, hogy a közúton tisztelni kell a sebességkorlátozást, a száguldozásnak a versenypályán a helye.” Kimi Raikkönen eseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya kedvezõbb, mint tavaly novemberben, 11,21%-ról 10,37%-ra csökkent. Ez úgy is értelmezhetõ, hogy 2013-ban átlagosan számítva minden 10., személyi sérüléssel járó balesetet ittas személy okozott! A közúti balesetek legfõbb okai terén nincs érdemi változás. A balesetek 28%-ának a hátterében a relatív és az abszolút gyorshajtás áll (3967 baleset), az elsõbbségi jog megsértése miatt 3476 baleset (részaránya 24%), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 2295 baleset (részaránya 16%) történt. A közúti balesetek túlnyomó részét, 58%-át a jármûvezetõk zömét képezõ személygépkocsi-vezetõk okozták, a tehergépkocsi-vezetõk a balesetek 9%-ának, az autóbusz-vezetõk pedig az összes baleset 1%-ának az okozásáért voltak felelõsek. A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya november végén 14% volt, ami megfelel a tavaly azonos idõszakban mért aránynak, számszerûségében azonban kevéssel több annál (1875 helyett 1919 baleset). A balesetek okozásában 10%-ot meghaladó részesedése a személygépkocsi-vezetõk mellett továbbra is csak a kerékpárosoknak van. Motorkerékpárok vezetõi a balesetek 5%-át idézték elõ (az elõzetes adatok
alapján 624 balesetet), ez a kerékpárosokhoz hasonlóan megfelel a tavalyi állapotoknak. A segédmotoros-kerékpárosok részaránya ugyanakkor kismértékben, 5%-ról 6%-ra nõtt (763-ról 794 balesetre).
A 2013. I–XI. havi adatok idõarányos összehasonlítása a közlekedéspolitikai célkitûzésekkel Magyarország hatályos közlekedéspolitikai programja azt az elérendõ célt fogalmazta meg, hogy 2001-hez képest 2015 végére felére csökkenjen a személysérüléses közúti balesetek, valamint a közúti balesetben meghalt személyek száma. Amennyiben 2013 eddig eltelt tizenegy hónapjának adatait a 2001. év – azaz a közlekedéspolitikai koncepció bázisévének – azonos idõszakának adataival hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy – a személysérüléses közúti balesetek száma 16,2%-kal csökkent (17 104-rõl 14 338-ra), – a balesetekben meghalt személyek száma 52,2%-kal csökkent (1144-rõl 547-re). Ezek az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a hatályos közlekedésbiztonsági program elõírásai a közúti áldozatok száma vonatkozásában idõarányosan teljesülnek.
8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Fuvarpiaci barométer
Mind az export, mind az import tekintetében nagyjából kiegyenlített volt a növekedés és a csökkenés aránya az elmúlt két héten. 14 százalékkal nõtt az orosz export, 8 százalékkal az észt import, 7-7 százalékkal a román export és az olasz import. 10 százalékkal csökkent viszont az olasz export, 9-cel az orosz import és 7-tel a cseh import. A mutató 2 százalékkal áll magasabban, mint legutóbbi adatközlésünkkor. Adatok: 2013. 11. 26.–12. 09.
Online
www.magyarkozlekedes.hu
• NA P I H Í R E K • SAJTÓSZEMLE • INFORMÁCIÓK
2013. december 18.
KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG A MAGYAR KÖZLEKEDÉS MELLÉKLETE
Az ETSC 7. Közúti Közlekedésbiztonsági PIN Jelentése
Teljesíthetõ a 2020-ra kitûzött cél Hogyan alakultak 2012-ben a közúti baleseti statisztikák az Európai Unió útjain? Mekkora a megelõzött halálesetek pénzben kifejezett értéke? Milyen kihívásokat állít a közlekedésbiztonság elé a személyés áruszállítás? Hogyan tükrözõdnek a férfiak és nõk közötti különbségek a baleseti adatsorokban? Ezeket a témákat érinti legújabb PIN Jelentésében az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, ETSC), amely immár hetedik alkalommal nyújt áttekintést Európa közlekedésbiztonsági helyzetének alakulásáról. Az ETSC 2006 áprilisában indította útjára Közúti Közlekedésbiztonsági Programját mintegy válaszul az EU akkori vonatkozó célkitûzésére (a közúti halálozások számának megfelezése 2010-ig a 2001. évi bázisértékekhez képest). A tagállamok teljesítményének összehasonlításával a PIN célja, hogy ismertté tegye a közlekedésbiztonság legjobb gyakorlatait, illetve hogy támogassa azt a szakpolitikai vezetõi szemléletet, amely biztonságos közlekedési rendszert teremthet a tagállamok állampolgárai számára. Az index a közlekedésbiztonság olyan releváns területeire terjed ki, mint az úthasználók viselkedése, az infrastruktúra és a jármûvek, illetve nagyobb általánosságban a közlekedésbiztonsági szakpolitika. Az országok közötti összehasonlítások a PIN Flash kiadványsorozatban, illetve az eddig hétszer megjelent éves PIN Jelentésekben látnak napvilágot. A jelenlegi PIN Jelentés elsõként azt mutatja be, hogy milyen javulást értek el összességében a tagállamok a közúti halálozások és súlyos sérülések számát illetõen az EU 2020-as közlekedésbiztonsági célkitûzéseinek második évében. A kiadvány a közlekedésbiztonsági eredményeket azonban nemcsak a 2020-as célkitûzések, de a 2001es bázisértékek tükrében is értékeli, illetve a statisztikai adatok mellett arra is fény derül, hogy menynyire becsülhetõ a járulékos társadalmi hasznok pénzbeli értéke, amelyek e javulásnak köszönhetõek. Az általános adatokat követõen a jelentés részletesen foglalkozik a személy- és áruszállítás biztonságával, arra világítva rá, hogy a szakpolitikák tervezésekor és megvalósításakor a tagállamoknak kiemelt figyelmet kellene szentelniük a nagytömegû gépjármûvekre. Ezen túlmenõen a közúti halálesetek nemek szerinti megoszlásának
országonkénti adatsorai révén a nemek közötti közlekedésbiztonsági aránytalanságok is terítékre kerülnek. Az ETSC a jelenlegi rangsort 2012 szeptembere és 2013 júniusa között állította össze. A jelentés harmincegy országra terjed ki: a 27 EU-tagállam mellett Norvégia, Szerbia, Svájc és Izrael szerepel az elemzésekben.
Újult erõvel: 2012-ben 9%-kal csökkent a közúti halálozások száma 2012-ben 27 700 ember veszítette életét az EU27 útjain, körülbelül 313 ezren szenvedtek súlyos sérülést, illetve további számos könynyebb sérülés következett be. A csalódást okozó 2011-es eredményeket követõen a 2012-es év tehát üdítõ változást hozott. A jelentésbõl kiderül, hogy 2012-ben a 31 monitorozott országból 27-ben regisztráltak kevesebb közúti halálesetet az elõzõ évhez képest. Az élmezõnyt Málta és Ciprus nyitotta, majd Izrael és Dánia folytatta a sort. Természetesen ellenpélda is akadt: a sereghajtó ezúttal Románia, Litvánia, Svájc és Luxemburg volt. E négy ország mindegyikében több halálos balesetet regisztráltak 2012-ben, mint a megelõzõ évben. A csökkenés pénzbeli értéke az ETSC becslése szerint EU-szinten eléri az ötmilliárd eurót. A 2012-es év sikerei ellenére azonban fontos észben tartani azt is, hogy az EU 2020-as célkitûzésének idõarányos teljesítéséhez további 600 halálesetet kellett volna megelõzni a 2011–2012-es idõszakban. Ettõl függetlenül az ETSC igen bizakodó, és a tanács úgy látja, hogy jelenleg az EU 2020-as célkitûzés megvalósítása minden tagállam számára lehetséges, amennyiben fenntartják politikai és anyagi elkötelezettségüket.
1. ábra: A közúti halálesetek számának százalékos csökkenése 2011–2012 között
EU-stratégia a súlyos sérülések számának csökkentésére Az Európai Bizottság 2013 márciusában mutatta be „Az elsõ mérföldkõ a súlyos sérülésekre vonatkozó stratégia felé” címû dokumentumát. Az ETSC is üdvözölte a súlyos sérülésekre vonatkozó közös EU-definíció elfogadását, amely szerint súlyos sérültnek minõsítendõ az a kórházi beteg, akinek sérülése eléri a MAIS3 szintjét. Mindegyik tagállamnak arra kell törekednie, hogy minél elõbb a MAIS3+ definíció szerint végezze az adatgyûjtést. A bizottság kinyilvánította a szándékát arra vonatkozóan, hogy legkésõbb 2015re a súlyos sérülések visszaszorítására is számszerûsített célokat határozzon meg 2020-as teljesítéssel, és ezt az európai parlamenti képviselõk is támogatják. Az ETSC számításai alapján egy 35%-os csökkentési cél a 2014–2020 közötti idõszakra vonatkozóan ugyan kihívást jelentene a tagállamoknak, de teljesíthetõ lenne, és párhuzamba állítható a közúti halálozások számára vonatkozó 50%-os célkitûzéssel.
A tehergépjármûvek közlekedésbiztonsági súlya 2011-ben 4254-en haltak meg az Európai Unióban olyan balesetben, amelyben nehéz-tehergépjármû is közrejátszott, illetve 3999an könnyû-tehergépjármûves ütközésben, továbbá a buszos és trolibuszos karambolok 722 áldozatot szedtek. E három csoport a 2011. év összes közúti halálozásának 29%-áért felel. 2001 óta a fenti jármûvek aránya némileg gyorsabban csökkent a halálos kimenetelû balesetekben (évente 6–6,5%-kal), mint az összes halálozás egybevetve (az éves átlag –5,7%). Ugyanakkor a megtett útra jutó halálozások száma a többi jármûkategóriához képest magasabb a teherautók és buszok esetében. Miután igen magas azoknak az aránya, akik az ilyen típusú balesetekben nem a fenti jármûvek vezetõjeként/utasaként veszítik életüket, haláluk je-
lentõs járulékos tétel a személy- és teherszállítás externális költségei sorában.
A közlekedésbiztonság a férfiak problémája? Érdekes anomáliára hívja fel a figyelmet jelentésében az ETSC: az EU27 útjain 2011-ben elhunyt harmincezer emberbõl 7200 volt nõ, 23 200 pedig férfi. Ugyan a férfiak az EU népességének 49%-át teszik ki, részesedésük a közúti halálozásokban mégis 76%, ami 2001 óta alig változott. Az unió útjain az egymillió lakosra évente átlagosan jutó férfi halálesetek száma 90, a nõké pedig 27, vagyis a nõk halálozási esélye kevesebb mint egyharmada a férfiakénak. Ha azt tételezzük fel, hogy minden úthasználó úgy vezet az EU-ban, mint ahogy a nõk teszik ezt manapság, akkor még a legrosszabb statisztikával rendelkezõ ország halálozási rátája sem lenne magasabb Németország jelenlegi arányánál. A férfiak elsõsorban autóvezetõként vagy motorosként szenvednek halálos balesetet, míg a nõk inkább gyalogosként vagy utasként. Rengeteg bizonyíték szolgál arra, hogy a férfiak karambolozási esélye magasabb, és a férfiak gyakrabban tanúsítanak veszélyes viselkedést. Az ETSC szerint ezért fontos lenne, hogy az EU és a tagállamok foglalkozzanak a nõk és férfiak közötti számos különbséggel is, és nemek szerint differenciált szakpolitikát kövessenek a vonatkozó területeken.
Magyarország a 7. PIN Jelentésben Számunkra természetesen az egyik legérdekesebb kérdés, hogy Magyarország hogyan teljesítetett a tagállamok között. Ha a statisztikákat nagyobb idõtávon vizsgáljuk, elmondható, hogy ugyan a 2010-es célt a kitûzött határidõre csak hét ország érte el, de két évvel késõbb már tizenötre nõtt azon tagállamok száma, amelyeknek sikerült a 2001-es bázisértékhez ké-
pest megfelezniük a közúti halálozásaik számát. A legjobb eredményt Lettország, Spanyolország és Írország érte el (–68%, –67%, –61%), de Magyarország is a tizenöt ország között található: 2001–2012 között a teljes csökkenés 51%, az évenkénti átlagos csökkenés pedig 5% volt. De a szûkebb idõtávot nézve sem szégyenkezhet hazánk, hiszen tíz másik ország mellett a 2012-es évben az EU átlaga felett teljesítettünk a halálos és súlyos közúti balesetek visszaszorításában. Míg 2010–2011 között csupán 5%-kal, 2011–2012 között már 18%-kal csökkent hazánkban a halálos közúti áldozatok száma. 2012-ben mindössze 605 haláleset következett be a hazai utakon (61/1 millió lakos). Ami azonban a nehéz-tehergépjármûves baleseteket illeti, e kategóriában a csökkenési arányunk nem éri el a 3%-ot, sõt hazánkban – akárcsak Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában – a balesetben meghalt nehéz-tehergépkocsik vezetõinek aránya felette van az EU átlagának (17%). Meg kell említeni továbbá a vidéki utakat is, ahol uniós szinten a halálos balesetek több mint 60%-a következik be, elsõsorban a nagyobb sebesség miatt. Ez a jelentõs tranzitforgalmat is bonyolító országokban különösen jelentõs probléma: Magyarország esetében például a nehéz-tehergépjármûves halálesetek 72%-a vidéki útjainkon következik be (az EU-átlag 59%). Ami a nemek közötti különbséget illeti, elmondható, hogy nagyátlagban 2001 óta a halálesetek a nõk körében 60%-kal gyorsabban csökkentek, mint a férfiak esetében. Magyarország és Spanyolország mind a férfi, mind a nõi arány tekintetében a legmagasabb átlagos évi csökkenést érte el 2001 óta, és Észtország volt a második legjobban teljesítõ tagállam a férfi áldozatok számának visszaszorítása terén. A súlyos sérülések definíciójának alkalmazása tekintetében elmondható, hogy Magyarország részt fog venni a nemzetközi IDB projektben egy nemzetközi sérülési adatbázis létrehozása céljából, amely a MAIS3+ adatok országonkénti gyûjtésének elsõ mérföldkövét jelenti majd.
2. ábra: A közúti halálesetek számának csökkenése százalékban 2001–2012 között
10 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2013. december 18.
A téli átállás nagyon fontos
Rossz idõben jó gépkocsival Nem a büntetés, sokkal inkább a megelõzés volt a célja a „Téli átállás 2013” elnevezésû, országos szinten összehangolt közúti ellenõrzési akciónak, amelynek során a gépjármûvezetõk figyelmét kívánták felhívni a megváltozott közlekedési feltételekre.
Pest megye, M2-es út, 29-es kilométerszelvény, gödi lehajtó, út menti parkoló: Nagy József és csapata komoly rutinnal tereli ki a forgalomból a kiválasztott gépjármûveket. Egy nappal korábban a megye egy másik helyszínén a tehergépjármûveket ellenõrizték, ott kiváltképp a túlterheléses gépjármûvek kiszûrésére fókuszáltak. Akadt munkájuk, a közeli sóderbánya felé vezetõ útszakaszon több, jelentõsen túlsúlyos nehézgépjármûvet találtak. Ezúttal a személygépjármûvekre koncentráltak, a gumiabroncsok, a világító- és fényjelzõ berendezések állapotát, mûködõképességét, illetve a téli üzemeltetésben elengedhetetlenül szükséges fagyálló folyadék meglétét és fagyáspontját, az ablaktörlõ lapátok állapotát, mûködõképességét, a téli szélvédõmosó folyadék szintjét vizsgálták. Hasonló jelenetekkel országszerte találkozhattak az autósok, ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatala koordinálásában a Megyei Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelõségeinek szakemberei a rendõrséggel karöltve állították meg az autósokat. „Nem büntetni akarunk, hanem figyelmeztetni” – foglalta össze a
„Téli átállás 2013” akció lényegét Nagy József közúti ellenõr, aki a Pest megyében dolgozó három csapat közül az M2-es út 29-es kilométerszelvényénél dolgozókat vezette. Sokat látott, régi motoros a szakmában, 1993 óta ûzi az ipart. Gyakran már a sofõr testbeszédébõl sejti, hogy valami nincs rendben, ilyenkor jön õ a tapasztalatával, és megkeresi a szabálytalanságot. „A teherautósofõrök már megszokták az ellenõrzéseket, a személygépjármûvek vezetõi között azonban akadnak olyanok, akik zaklatásnak veszik” – mesélte Nagy József. S valóban, néhány perccel késõbb egy megállított hölgyvezetõ az ablakot lehúzva azt kérdezi: „Kik maguk, kukások?” Ugyan az összetéveszthetetlen színû láthatósági mellényen nagy betûkkel virít, hogy Nemzeti Közlekedési Hatóság, de az ellenõrök ilyeneken már nem akadnak fenn. Megvizsgálják a lámpák, ablaktörlõk állapotát, az ablakmosó folya-
Az ellenõrzés eredményei A két ellenõrzési nap során összesen 3747 gépjármûvet állítottak és vizsgáltak meg az ellenõrök, ebbõl 1716 gépjármû esetében hívták fel a szakemberek a gépjármûvezetõk figyelmét az idõszaknak nem megfelelõ gumiabroncs használatára. További 78 esetben nem volt megfelelõ a gumiabroncs mûszaki állapota, valamint 14 jármû gumiabroncsának mérete, típusazonossága kapcsán mutatkoztak szabálytalanságok. Az ellenõrzött gépjármûvek 3,95%-a (148) nem készült fel kellõképpen az idõjárási viszonyok változására, és nem volt feltöltve a gépkocsi tartálya fagyálló folyadékkal. Az ablaktörlõkkel kapcsolatban is több esetben észleltek problémákat kollégák, 71 gépjármûnél nem rendeltetésszerû mûködést, 192 jármûnél pedig a lapátok nem megfelelõ állapotát tapasztalták. A téli átállás egyik legfõbb célja volt a világító- és fényjelzõ berendezések vizsgálata, ahol az ellenõrök 403 esetben találkoztak az izzók mûködésképtelenségével, 115 gépjármû világító berendezéseinek a beállítása, fényereje nem volt megfelelõ. Fejér megyében 7 jármû mûszaki vizsgálatra történõ berendelésérõl is intézkedni kellett (gumiabroncs kopottsága, minõsítõ engedély nélküli fólia, xenonlámpa, szabálytalan nappali menetjelzõ, engedély nélküli átalakítás miatt).
dékot, egyúttal a téli közlekedés nehézségeirõl és a téli átállás fontosságáról tájékoztató szórólapot nyújtanak át a vezetõknek. Többségük megköszöni, és már hajt is tovább. „Néhány esetben olyan hiányosságokat tapasztaltunk, hogy kénytelenek voltunk szabálysértési eljárást kezdeményezni. Például rövid idõ alatt két xenonlámpa is fennakadt, mindkettõ szabálytalan volt” – folytatta Nagy József, az ilyen fényszórókon ugyanis automata szintbeállító és mosóberendezés is kötelezõ. De találtak egy szabálytalanul meghosszabbított, „vagánykodó” motorháztetõt is, amelyik valósággal rálógott a lámpatestre. Az ilyen esetekben a hatósági mûszaki vizsgálóállomások egyikébe rendelik az autóst. A nap felénél tartunk, a hevenyészett statisztika szerint nagyjából az autósok 60 százaléka még nem végezte el a téli átállást. A mostani ellenõrzés alighanem segít ennek felgyorsításán. Az évek óta tartó gyakori akcióprogramok hatása különösebb kimutatások nélkül is érezhetõ. A közúti ellenõrök szerint az elmúlt években jelentõsen csökkent a teljesen kopott gumiabroncsokkal közlekedõ személyautók száma, és olyat is már csak elvétve látnak, amikor egy tengelyre két különbözõ típusú és méretû gumiabroncsot szerelnek. „Fõként világítási problémákkal találkozunk, száz autóból nagyjából 20–30-nak nem jó a lámpája” – ismertette az általa érzékelt problémákat Nagy József. A nap mondása kétségkívül egy három óriási szalmabálát szállító, kopott utánfutó tulajdonosához fûzõdik. „Uram, minden papírom szabályos, nem én vagyok a hibás, hanem az, aki engedélyezte.” De ez már egy másik akcióprogram témája lesz. S. V. A.
Nyílt nap a vizsgálóállomásokon Az ellenõrzésen túl a megelõzés érdekében a gépjármûvek téli üzemeltetésére való felkészülés részeként a legtöbb megyei (fõvárosi) kormányhivatal Közlekedési Felügyelõsége a hatósággal együttmûködve közlekedésbiztonsági napot tartott az õszi-téli átállás jegyében november 9-én. A program keretén belül a felügyelõségek munkatársai az érdeklõdõ jármûtulajdonosok, üzembentartók részére – a tél beállta elõtt – lehetõséget biztosítottak a 3,5 tonna alatti gépkocsik díjmentes átvizsgálására. A mérések során lehetõség nyílt a fékhatás, a lengéscsillapító, valamint a kipufogógáz vizsgálatára, az akkumulátorok töltöttségi állapotának, a gumiabroncs és fagyálló-koncentráció ellenõrzésére, továbbá a világítóberendezések beállítására. Néhol a résztvevõket hasznos KRESZ- és vezetéstechnikai tudáspróba is várta a kifejezetten e célra felállított pályán. A feltárt és szóban részletezett hibákról az üzemeltetõk emlékeztetõt kaptak a mielõbbi gyors elhárítás érdekében.
A legfõbb hiányosságok – – – – – – – –
világító, fényjelzõ berendezések mûködési hibája, üzemi fék fékhatásának eltérése, rögzítõfék nem megfelelése, fényszóró nem megfelelõ beállítása (alacsonyra vagy túl magasra világít), hûtõvíz-, motorolaj-folyás, lengéscsillapító berendezés alkalmatlansága, gumiabroncs állapota (nem megfelelõ bordamélység), környezetvédelmi mérés (nem megfelelõ szennyezõanyag-határértékek)
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 11
2013. december 18.
Nyílt napok, nyílt lapok
A PÁV testközelbõl A PÁV célja a megelõzés, nem pedig a büntetés, és ennek a köztudatban is rögzülnie kell – így lehetne összegezni a 2013. június 22-én, illetve november 9-én rendezett PÁV nyílt napok egyik legfõbb üzenetét. A Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatal Pályaalkalmasság Vizsgálati Fõosztályának a tevékenységét a gépjármûvezetõk többsége tévesen az állásvállalástól, illetve magának a vezetéstõl való eltiltással azonosítja, holott a valódi hangsúly egészen máshova esik: a cél azoknak a pszichés jellemzõknek a feltárása, amelyek hiányosságai igen komoly közlekedésbiztonsági kockázatot hordoznak. Ennek szellemében a fõosztály Vajdahunyad utcai telephelyén megrendezett nyílt napok során a szervezõk az aktuális közlekedésbiztonsági információk átadása mellett a PÁV szerepével kapcsolatos szemléletformálásra is törekedtek. Az elsõ, nyári program az autósiskolák vezetõinek és oktatóinak szólt, a második, novemberi pedig elsõsorban a gépjármûvezetõi képzésen (a forgalmi vizsgán) többször sikertelen eredménnyel teljesítõ tanulók számára volt meghirdetve. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a szervezõk mindkét napon eredményes munkát végeztek. A fõosztály pszichológusai szerint azért van szükség ilyen rendezvényekre, mert az intézmény általános megítélése korrigálásra szorul: a PÁV nem vizsgáztat, hanem vizsgál. Ezzel azonban az ügyfelek többsége nincs tisztában, így leginkább az jellemzõ, hogy szorongva, feszült állapotban érkeznek, ami megnehezíti számukra, hogy a valódi képességeik szerinti teljesítményt nyújtsanak a vizsgálatok során.
Fontos, hogy az oktatók partnerek legyenek a szemléletformálásban Részint az imént ismertetett téves szemléletnek a korrigálása okán került megrendezésre az elsõ nyílt nap, ahol az intézmény munkatársai a vezetõjelöltek elsõdleges „informátoraival”, az oktatókkal való szorosabb párbeszéd kialakítása révén igyekeztek változtatni a helyzeten. Nem kevésbé hangsúlyos cél volt azonban az is, hogy az oktatók a szakmai nap elõadásai keretében megszerzett közlekedésbiztonsági tudást továbbadják tanítványaiknak, amint arra Babinszkiné Romházi Júlia fõosztályvezetõ a nyári nyílt nap nyitóelõadásában is rá-
mutatott. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos aktuális közlekedéspszichológiai ismeretek átadása révén az intézményekben folyó elméleti és gyakorlati képzés színvonalasabbá, hatékonyabbá válhat. Az ország különbözõ pontjairól érkezett résztvevõk olyan területeken bõvíthették tudásukat, mint a vezetés közbeni figyelemmel kapcsolatos problémák, illetve a kábítószeres vagy alkoholos befolyásoltság melletti vezetés. A délelõtt és délután több turnusban zajló elõadások során a résztvevõk párbeszédes formában ismerkedhettek meg olyan témákkal, mint például a koncentráció határai, a figyelem zavarainak különbözõ fajtái, fokozatai, de ugyanígy terítékre került a hallucinogén szert használó tanulók kérdése is. A résztvevõk hasznos tanácsokat kaptak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a tanulóvezetõk esetében felismerni a rendellenességeket – legyen szó akár az imént említett alkoholos, kábítószeres befolyásoltságról vagy akár a vezetést veszélyeztetõ pszichológiai zavarokról –, és hogy mi a teendõ ezekben az esetekben. Nagyon sokak számára meglepetést okoztak és sok veszélyes tévhitet oszlattak szét az alkohol
lebomlásával kapcsolatosan elhangzott információk is. A résztvevõk e témában megtudhatták például, hogy az alkoholra elfogyasztott étel nem gyorsítja annak felszívódását, hanem inkább lassítja. Az elõadás interaktivitását pedig jól érzékelteti, hogy a PÁV munkatársai a vállalkozó résztvevõk számára az alkoholfogyasztási szokások és a fizikai adottságok függvényében közelítõ értéket is számoltak arra vonatkozóan, hogy egységnyi alkohol kinek mennyi idõ alatt ürül ki a szervezetébõl. Az eredmények sokak számára megdöbbentõek voltak, hiszen nyilvánvalóvá tették, hogy egy-egy mámoros éjszaka után kellõ pihenés híján az alkohol jó eséllyel még reggel is kimutatható lesz a vérben, ami a másnaposság okozta közlekedésbiztonsági kockázaton túl súlyos szabálysértési következményeket von maga után. Az alkoholos befolyásoltság hatásaival a résztvevõk játékosabb formában is megismerkedhettek a különbözõ fokozatú „részegszemüvegek” révén, amelyek jól szimulálják az ittas állapotban jellemzõ észlelést. A részegszemüvegekkel történõ gokartozás, de még a gyaloglás is komoly (de egyúttal szórakoztató) kihívást jelentett. Szintén a nyílt nap interaktivitását bizonyítja, hogy a résztvevõk tapasztalatot szerezhettek a legújabb ART2020 képességvizsgáló eszközök kipróbálásával, sõt egyé-
ni visszajelzést és tanácsadást is kaptak az intézmény pszichológusaitól. A rendezvény végén a szervezõk egy kérdõívvel ösztönözték a jelenlévõket arra, hogy értékeljék a nap szakmaiságát és hasznosságát, illetve hogy tegyenek javaslatokat a jövõbeni hasonló programok kialakítására vonatkozóan. Az érdeklõdést jól mutatja, hogy a felmérést szinte mindenki kitöltötte, a rendezvény sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az értékelések egyöntetûen pozitívak voltak, és nem kevesen jelezték, hogy a jövõben is nagyon szívesen részt vennének hasonló jellegû nyílt napon.
Nem a tanulók készségeivel van baj A második PÁV szakmai nyílt nap fókuszában a jogosítvány megszerzésére törekvõ tanulók álltak, közülük is fõként azok, akik már többedszer sikertelenül futottak neki a forgalmi vizsgának. A jogszabályi rendelkezés szerint rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezettek azok a tanulóvezetõk, akik már ötször kíséreltek meg forgalmi vizsgát tenni, de nem jártak sikerrel. Ilyenkor Budapesten, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Fõosztály Rendkívüli Alkalmasság-vizsgálati Osztályán
tárják fel a kudarcsorozat okát a képességek, kompetenciák és személyiségjellemzõk vizsgálatával, illetve egy, a vizsgált személyek által teljesített próbavezetés megfigyelésével. „Nem a tanulók készségeivel van baj” – hangsúlyozta a rendezvény kapcsán Bugán Ildikó, a Rendkívüli Alkalmasság-vizsgálati Osztály vezetõje, majd hozzátette, hogy az alkalmasság-vizsgálaton résztvevõknek általában a 95%-a teljesít sikeresen, akik így újból nekivághatnak a forgalmi vizsgának. Ebbõl a statisztikai adatból jól látható, hogy a sikertelenség mögött más okok keresendõk. A rendezvény legfõbb célja a bukások magyarázatának és részleteinek feltárása, kielemzése volt, hogy a jövõben az ilyen esetek minél inkább megelõzhetõek legyenek. Az elsõ PÁV nyílt naphoz hasonlóan a látogatóknak ezúttal is lehetõségük nyílt kipróbálni magukat képességvizsgáló eszközökön, illetve játékos formában ismerkedhettek többek között például az alkoholnak a kontrollra gyakorolt hatásaival – utóbbihoz ismét nélkülözhetetlen kellék volt a „részegszemüveg”. A látogatóknak a nyílt nap során lehetõségük nyílt a képzésük és a vizsgák során szerzett tapasztalataik elmondására akár csoportosan, akár a szakemberekkel négyszemközt. A fõosztály munkatársai személyre szabott javaslatokkal segítették a résztvevõket, és miután minden érdeklõdõ kapott választ a felmerült kérdésekre, problémákra, igen derûlátóan, illetve a jövõbeli kapcsolattartás és visszacsatolás ígéretével távozhattak a nyílt napról. A program tehát a megjelentek számára igencsak hasznosnak bizonyult. Facsády Orsolya, Váczi Vincent fotó: Iró Zoltán, Varga Krisztina
12 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2013. december 18.
Rendõrök, optikusok és szakszervizek összefogása a közlekedésbiztonságért
„Látni és látszani” kampány „Látni és látszani” – e címet viselte az Országos Rendõr-fõkapitányság és az ORFK-Országos Balesetmegelõzési Bizottság 2013. október 1-jétõl december 15-ig tartó kampánya, amelynek célja az volt, hogy felkeltse a gépjármûvezetõk figyelmét a látás és a láthatóság fontosságára, illetve hogy ehhez ingyenes szakmai támogatást biztosítson. Ebben nyújtottak segítséget a kampányhoz csatlakozó szakszervizek és optikusok – elõbbiek a gépjármûvek világítóberendezéseinek, utóbbiak pedig a gépjármûvezetõk látásának térítésmentes ellenõrzésével. Az akció keretében közúti ellenõrzésekre is sor került: november 7-tõl a kampányzárásig a rendõrség kiemelt figyelmet fordított a jármûvekre vonatkozó világítási szabályok betartatására, illetve a világítóberendezések megfelelõ mûködésének ellenõrzésére a személy- és tehergépkocsik, illetve a motorkerékpárok vonatkozásában egyaránt. Érdemes volt a jármûvezetõknek a kampány nyújtotta szolgáltatásokkal élni, hiszen a mûszaki vagy optikai vizsgálat során kapott igazolással a közúti ellenõrzés folyamatát is fel lehetett gyorsítani. Az akcióhoz továbbá neves autóalkatrész-gyártó vállalatok is csatlakoztak, hogy tanácsadással és figyelemfelkeltõ kiadványokkal támogassák a közlekedésbiztonság ügyét.
A kampány célja nem a büntetés, hanem a megelõzés Az õszi-téli idõszakban az idõjárási viszonyok nem teremtenek optimális feltételeket az utakon – éppen ez adta a „Látni és látszani” kampány idõszerûségét, amely az elõzõ évi akció sikerére való tekintettel 2013-ban is elindult – mondta el Óberling József rendõr ezredes a Magyar Autóklub budapesti telephelyén tartott nyitó sajtórendezvényen. 2012-ben csaknem 300 autós szakszerviz és mintegy 100 optika csatlakozott a kezdeményezéshez, az általuk biztosított ingyenes vizsgálatot és tanácsadást pedig majdnem 18 ezer autós vette igénybe. „A kampány célja nem a büntetés, hanem a megelõzés” – hangsúlyozta az ORFKOBB ügyvezetõ elnöke; ezt támasztotta alá a tény, hogy aki a kampány ideje alatt a szakszerviz vagy optikus által adott igazolólapot felmutatta a közúti ellenõrzés során, kedvezõbb eljárásra számíthatott, hiszen bár az igazolás a jogsértés alól nem mentesített, de szankció alkalmazásakor pozitívan befolyásolhatta a hatósági mérlegelést.
Az autóvilágításnak komoly szerepe van a közúti balesetek megelõzésében E szempontot hangsúlyozta elsõként a sajtótájékoztatón Mózes Gabriella, a GE Lighting Autó-
lámpa ágazatának vezetõje. A vállalat a kampány partnereként már tavaly is szakmai támogatást nyújtott. „Az autóvilágításnak komoly szerepe van a közúti balesetek megelõzésében mind nappali, mind szürkületi/éjszakai vezetés során. Megfelelõen megválasztott fényforrásokkal mindkét esetben javul a vezetõnek a vizuális ingerekre való reagálása és reakcióideje, a szabályosan beállított fényszóróval pedig a szembejövõ vezetõ elvakítása is elkerülhetõ” – mondta el Mózes Gabriella, majd hozzátette, hogy bár gyakran elõfordul, de jelentõs kockázatot rejt magában a nem szabványos vagy nem a gépkocsigyártó által gyárilag elõírt fényforrások használata a gépjármûvekben. A megvilágítási paraméterek ezekkel a fényforrásokkal lényegesen rosszabbak, így nagymértékben csökkentik a gépjármûvezetõ, valamint a szembejövõ vezetõ látásminõségét.
megfelelõ védelemben is részesüljön az új autójával való közlekedés közben. A cég közlekedésbiztonság melletti elkötelezettségeként az idei kampányt egy olyan kiadvánnyal támogatta, amely szellemes rajzokkal mutatja be a világítórendszer leggyakoribb hibáit; emellett pedig az izzókészlet kiválasztására vonatkozó tanácsadással is segítették az autósokat. „Bár a tartalék izzókészlet már nem kötelezõ, azért jó, ha a legfontosabb izzókból van egy-egy tartalék a jármûben” – hangsúlyozta Szabotin János.
Komfort vagy biztonság?
Az autósokat felelõsségtudatukra kell ébreszteni
E kérdéssel nyitotta felszólalását Szabotin János, a Hella Hungaria Kft. termékmenedzsere, majd a tapasztalatok alapján a kérdésre választ is adott: a vásárlók az új gépjármûvek kiválasztásakor többnyire inkább a kényelmet, semmint a közlekedésbiztonságot részesítik elõnyben. Ennek okán a Hella úgy döntött, hogy miután a biztonság is elengedhetetlen szempont, a kettõt kombinált gyári csomagokban kínálja, ezáltal biztosítva, hogy a vásárló az adott komfortszint mellett
A támogatók körében foglalt helyet a Valeo cégcsoport is, amelynek régióvezetõje, Patrick Hublert ismertette röviden a piacvezetõ alkatrészgyártónak a közlekedésbiztonság terén tett erõfeszítéseit. „A Valeo-csoport évente több mint 500 millió eurót fordít kutatásra, hogy az általa gyártott világító- és ablaktörlõrendszerekkel az autósok biztonságát és vezetési élményét fokozza” – mondta Patrick Hublert, majd hozzátette: „nagy megtiszteltetés számukra, hogy a
Valeo támogatóként vehet részt a kampányban, hiszen így nemcsak termékekkel, de az autósoknak a felelõsségtudatukra való ébresztésével is elõsegíthetjük a közlekedésbiztonság javulását.”
Hazánkban a lakosság felének lenne szüksége látáskorrekcióra A statisztikák alapján a balesetek csaknem 25%-a szürkületkor vagy éjszaka, azaz kedvezõtlen látási viszonyok mellett következik be. Erre ad magyarázatot az a statisztikai felmérés, amely szerint bár nem is tudnak róla, de nagyon sokan szorulnak látáskorrekcióra, sõt országos szinten ez az arány a lakosság felét jelenti. „Az emberek sokkal többet költenek élvezeti vagy elektronikai cikkekre, mint a saját éles látásukra” – fûzte tovább a gondolatot Csicsák Zsolt, a Carl Zeiss Vision Hungary Kft. kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere. A 160 éves múltra visszanézõ cég ennek okán csatlakozott optikai fõtámogatóként 2013-ban is az ORFK-OBB kezdeményezéséhez. A Zeisszel kapcsolatban álló optikai szaküzletek a kampány során lehetõséget biztosítottak a gépjármûvezetõnek, hogy kiderüljön, megfelelõ-e a látásuk. „A látásellenõrzés gyors és fájdalommentes” – tájékoztatott Csicsák Zsolt.
Nemcsak a látás élessége számít Az élesség csak egy azon paraméterek közül, amelyek befolyásolják a közlekedés közbeni megfelelõ észlelést. Nagyon fontos, hogy az optikai vizsgálatok az olyan jellemzõkre is kiterjedjenek, mint a kontrasztérzékenység, színlátás, sztereolátás (térlátás) stb. Ennek érdekében a Magyar Optikus Ipartestület optometrista szekciója a kampányban részt vevõ optikák és optometristák számára összeállított egy ajánlást, kiemelve azokat a területeket, amelyekre különös hangsúlyt kell fektetni a kampányban részt vevõ ügyfelek látásvizsgálata során – derült ki StockingerBakonyi Györgynek, a Magyar Op-
tikus Ipartestület optometrista szekciója elnökének felszólalásából. Az ipartestület megalakulása óta fontos feladatának tekinti a magyar lakosság látáskultúrájának fejlesztését, ezért csatlakozott az akcióhoz.
Ha csak egy ember életét menti meg… …már nem volt hiába a kampány! – szögezte le Csütörtöki Tamás, az X-Meditor Kft. Autó üzletágának vezetõje, üdvözölve e neves partnerek alkotta összefogást. Elmondása szerint Európa több országában már ötven éve ellenõrzik fokozottan minden õsszel a közlekedési eszközöket láthatósági szempontból, amihez a jármûvezetõ látásának vizsgálata is párosul. Csütörtöki Tamás örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez a hagyomány Magyarországon is gyökeret vert – a szakkommunikációs cég ezért szervezte meg idén is még a bejelentett rendõrségi ellenõrzési akció elõtt, október elsejétõl az ingyenes jármûátvizsgálást és látásellenõrzést, amihez autószervizek és optikusok százai csatlakoztak.
A megfelelõ mûszaki karbantartás az üzembentartó kötelessége A sajtótájékoztató zárásaként a rendezvény házigazdája, a Magyar Autóklub nevében Lovas Károly fõtitkárhelyettes azt emelte ki, hogy Magyarországon az autók átlagéletkora jelenleg 13 év (és egyre nõ), a jármûvek mûszaki állapota pedig romló tendenciát mutat. Hozzátette, hogy a megfelelõ mûszaki karbantartás ugyanakkor az üzembentartó felelõssége és kötelessége. Ennek tudatosítása érdekében épített ki az Autóklub egy olyan szervizhálózatot Magyarországon, ahol szakképzett kollégák dolgoznak jó ár-érték arányban vagy adott esetben akár díjmentesen is. Emellett az Autóklub a közlekedésbiztonsági szemléletformálásban is élen jár, például országos roadshow keretében törekszik minél több embert megszólítani a témában. Váczi Vincent
