• Személyszállítás – egyéni – közösségi • Áruszállítás
• Légi • Közúti • Vasúti • Csővezetékes
• Gyalogos
+300%
• INPUT – energiahordozók, ásványi nyersanyagok • a közlekedési eszközök gyártáshoz és üzemeltetéséhez • az infrastruktúra kialakításához és karbantartásához – helyigény (természetes élőhelyek, mesterséges zöldterületek
veszélyeztetése) • OUTPUT – szilárd és folyékony hulladék (részben veszélyes)
– légszennyezés – balesetek, gázolások
10000 9000
8000 7000 6000 5000
Üzemeltetés Gyártás
4000
Javítás, karbantartás Infrastruktúra
3000 2000 1000 0
Üzemanyag gyártása
Pacific Electric Railway cars piled atop one another at junkyard (California, 1956)
A közlekedés környezeti és egészségi kárainak költségei 2000-ben 17 nyugateurópai országban (milliárd euró)
Gépjárművek számának és a használatintenzitásának változása
„Az útikönyv szerint innen csodálatos a kilátás”
• Egyetlen átlagos (1-1,5 tonnás) autó gyártásához – 50-80 t nyersanyagot termelnek ki; – 100-120 t energiahordozó kell a gyártáshoz.
600 kg
2380 kg
• Magyarországon: 11,5 év • Nyugat-Európában: 6 év
Miközben a jó minőségű, rendszeresen karbantartott autók életkora ennek sokszorosa lehet…
1000 kg
1200 kg
500 kg
650 kg
POULIKIDOU SOFIA, 2010
• 1990-1995 között 3 millió m2 zöldterületet
építettek be csak Budapesten!!! Helyükön főként az alábbiak épületek: – benzinkutak, – autószalonok, – parkolók, parkolóházak, – autós bevásárlóközpontok.
A 80 km-es szakaszon 4 alagút és 8 völgyhíd van. Az autópálya nyomvonala nem érinti a Mecseket.
Az M6 "A" jelzésű alagútja
Forrás: ITDP
Az anyagfelhasználás hatékonysága kb. 1%-os, vagyis a
kitermelt ásványkincsek és energiahordozók kb. 99%-a termelési hulladékként (szilárd, folyékony vagy légnemű) kerül a környezetbe!
OUTPUT II. az üzemeltetés hulladékai Légszennyezés Folyékony hulladék (fáradtolaj 10000 km-ként 5 liter) Szilárd hulladék (ólomakkumulátor, gumiabroncs, alkatrészek)
Égés során oxidált termékek CO2 Égés során részlegesen oxidált termékek CO VOC, NOX aldehidek, alkoholok, észterek, ketonok PAH (pl. pirének) Benzol, toluol El nem égett (metil-benzol)
éghajlatváltozás szellemi teljesítmény romlása szmog nyálkahártya irritáció, idegrendszeri ártalmak rákkeltő hatás légzésbénulás, vérképzés károsítása
Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok, de főleg a szén nagymértékű felhasználása váltja ki. Nagy mennyiségű korom keletkezik, (kondenzációs magok felszaporodása), ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid (SO2) szennyezést is okoz. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a SO2 (és az annak oxidációjakor keletkező SO3 [kéntrioxid]) oldódásával savas kémhatású lesz, savas eső, köd képződik.
Kialakulásának feltételei: * szélcsendes időjárás - magas légnyomás * magas relatív páratartalom * -3 – +5 °C közötti hőmérséklet * légszennyezés: por, korom, kén-dioxid, szén-monoxid Súlyosabb egészségügyi következményei: asztma (légúti érzékenység bizonyos anyagokra), halálos kimenetelű tüdőödéma. Londonban 1952 decemberében volt tapasztalható, amikor öt napon át füstköd borította a várost. Ekkor négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban. A halálozás olyan szintet ért el, mint 1866-ban, a legutolsó kolerajárvány idején. Ez az eddig ismert legnagyobb városi levegőszennyezési katasztrófa.
Kialakulásának feltételei: * erős napsugárzás (UV-sugárzás) – 25-35 °C * közlekedés által kibocsátott szennyezések (NOx, szénhidrogének, CO) * gyenge légmozgás A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek során NO2 és ózon (O3), majd hidrogén-peroxid és PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. Ha a PAN koncentrációja tartósan magas (> 0,02 ppm), az rövid idő alatt a vegetáció károsodásához, továbbá a fémek és az épített környezet korróziójához vezet. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon belégzésével pedig gyulladás, a védekező mechanizmusok gyengülése és a szöveti struktúra változása figyelhető meg. A szennyező anyagok feldúsulását a városi levegőben nagyban elősegíti a hőmérséklet-inverzió jelensége,.
Bényei András: Közlekedési kockázatok (Magyar Tudomány, 1999/1)
1 MIKRORIZIKÓ: ha egymillió embert egy mikrorizikó kockázatnak tesznek ki, akkor 1 halálos áldozat várható. Nemzetközi megítélés szerint ekkora kockázattal jár: 2500 km utazás vonaton 2000 km utazás repülőn 80 km autóbuszon 65 km autón 12 km kerékpáron 3 km motorkerékpáron egy cigarettát elszívni két hetet dohányossal együtt élni fél liter bort meginni tíz napot téglaházban lakni három napig Budapest belvárosában lélegezni két percig sziklát mászni
Az útkár a tengelyterhelés 4. hatványával arányos: 1 darab 40 tonnás kamion = 160 000 db 2 tonnás személyautó
Az épületkárok a rezgéssel és a levegőszennyezéssel vannak kapcsolatban
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK 1) kínálatnövelő stratégia – 20. század: Fel kell deríteni a hálózat szűk keresztmetszeteit, és a beavatkozásokat ezekre a helyekre kell összpontosítani a (motorizált) mobilitás olyan emberi alapjog, aminek a korlátozása nem engedhető meg, ezért a közösség kötelessége, hogy ennek a jognak közpénzek mozgósításával is érvényt szerezzen: - Egy betorkolásnál lelassul a menetoszlop? Külön sáv kell a bejövőknek. - A keresztezésnél gyakran meg kell állni? Külön szint kell a zavartalan áthaladáshoz. - Torlódás van a forgalmasabb utakon? Szélesebb út kell, több forgalmi sáv. - Gyalogosok veszélyeztetik(!), lassú járművek fékezik a folyamatos haladást? Külön autóutakat kell építeni. - Ha útban vannak, a házakat le kell bontani, a fákat ki kell vágni, a hegyeket el kell hordani, át kell fúrni.
Ez a megközelítés valójában nem oldja meg a problémát, sőt valójában további nehézségeket gerjeszt!
Probléma: A szűk keresztmetszetek feloldásával mindig csak a meglévő szerkezetet tudjuk továbbépíteni, megerősíteni - miközben egyáltalán nem biztos, hogy a problémák megoldását az adott szerkezeten belül egyáltalán el lehet érni.
Sok esetben éppen arra lenne szükség, hogy kilépjünk a meglévő szerkezetből, hogy változtassunk a közlekedéshálózat struktúráján!
2) Keresletet mérsékelő közlekedésstratégia – 21. század 1) Csökkenteni a közlekedési igényeket: a) terület- és településfejlesztés, b) a munkahelyteremtés által – helybe hozni a munkahelyet, szolgáltatást;
2) Támogatni a gyalogos és kerékpáros közlekedést (kerékpárút, tároló, kölcsönző, gépjármű-közlekedés elől lezárt zónák); pl. kommunikáció: „mainstreaming” = „nem ciki a villamos/kerékpár” 3) Fejleszteni a tömegközlekedést (felszíni kötöttpályást!!) a) Összekötni a helyi és helyközi tömegközlekedési rendszereket (közlekedési szövetségek) b) Csökkenteni a káros hatásait (alternatív hajtás, zaj és rezgések) c) Növelni az állami támogatást (a jegyárak és a felhasználhatóság közti értékarány racionalizálása), d) Fejleszteni a járulékos infrastruktúrát (pl. P+R rendszerek), korlátozni a városi belső övezeti forgalmát;
„Nem az a fejlett város, ahol a szegények is autóval járnak, hanem ahol a gazdagok is tömegközlekednek.” /Enrique Peñalosa – Bogota polgármestere/
Jogi és műszaki szabályozás a kibocsátás csökkentésére
(kibocsátási határértékek: Euro 1-6); Csővégi megoldások Hibrid/Elektromos autó – és ezek támogatása
Közösségi gépjárműhasználat Car sharing (autómegosztás), Car pooling (telekocsi), Stoppolás
2015. augusztus, Egyesült Királyság: Andrew Jones, közlekedési miniszter szerint 500 millió fontot, azaz ~100 milliárd forintot fognak arra fordítani, hogy országuk a villanyautózás élvonalában maradjon.
A „car sharing” jelentése: közösségi vagy vállalkozási tulajdonban lévő autók időben megosztott közös használata. A járműveket díjfizetés ellenében - bizonyos feltételek teljesítése esetén - a közösség bármely tagja használhatja. A gépjárműhasználat átalakul: nem a termék (autó), hanem a szolgáltatás (közlekedés) kerül a középpontba.
65000 tag
francia vagy nemzetközi
jogosítvány 30 perc = 4-8 Euro 4000 töltőpont 3000 elektromos autó (2013. végén) Bolloré Bluecar
(Pininfarina Design department)
A telekocsi-rendszer közös autóhasználatot jelent, többnyire alkalomszerűen, kevésbé szervezetten, saját autókkal.
CÉL
MEGOLDÁS
Az egy főre jutó közlekedési Munkahelyváltás távolság csökkentése Távmunka
Közlekedési mód váltás
Árak és kommunikáció Áttérés közösségi közlekedésre, kerékpárra, gyaloglásra
A közösségi közlekedés vagy Árak és kommunikáció az autók kihasználtságának Autómegosztás növelése Telekocsi Technológiaváltás
Elektromos közlekedési eszközök használata, támogatása
