LÁTÓK ÉS LÁTÁSSÉRÜLTEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA SAROK-ÉSZLELÉS VIZSGÁLATOKBAN AKUSZTIKAI INFORMÁCIÓK ALAPJÁN. Bevezetés RÉPÁS JÓZSEF

BIZTONSÁGTECHNIKA

RÉPÁS JÓZSEF

LÁTÓK ÉS LÁTÁSSÉRÜLTEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA SAROK-ÉSZLELÉS VIZSGÁLATOKBAN AKUSZTIKAI INFORMÁCIÓK ALAPJÁN

A látássérült, fehér botjával maga elıtt kopogtatva a járdán hasonló sebességgel, biztonságosan halad, mint a többi járókelı. A járda szélén le- és fellép, az úttesten átkel, a sarkoknál befordul. A fehér bot az egyik legfontosabb segédeszköze a látássérülteknek, ám nem csupán a felhasználó tapintásának kiterjesztésében van nagy szerepe. A kopogtatással akusztikai információkat is nyernek és ezt az információt is feldolgozva tudnak beilleszkedni környezetükbe. Jelen kísérletben látók és látássérültek sarokészlelését, sarkon való befordulásának képességét vizsgáltam. Kulcsszavak: látássérült, sarok-észlelés, echolokáció, térbeli tájékozódás

The visually impaired knocking ahead with his white cane one the sidewalk passes similar speed, safely as any other passer. He steps up and down at the edge of sidewalk, crosses on the road, turns at the corners. The white cane is one of the most important tool for visually impaired people but it has a great rule not just in the extension of the user’s perception. By knocking visually impaired gets acoustic percussion and processed this information they can fit into their surroundings. In this experiment i examined the corner perception and the ability of turn in at the corner of sighted and visually impaired people. ~ visually impaired, corner perception, echolocation, spatial orientation

Bevezetés Az akusztika egyik legfontosabb területe az emberi hallásvizsgálatok, azon belül is a térhallás vizsgálatok. Látássérültek biztonságos közlekedéséhez, a környezetbe való beilleszkedéséhez nagymértékben hozzájárulnak a kísérletben megfigyelt sarok-észlelések. Jelen cikkben részletesen foglalkozom a látássérülés fogalmával és csoportosításával, a lokalizációval és térbeli tájékozódással. Az elvégzett sarok-észlelés kísérletek bemutatása után, ezek eredményeit összefoglalom és következtetéseket vonok le. A kidolgozott kísérletekben látók és látássérültek egyaránt részt vettek, így lehetıség van összehasonlításra is. 169


Látássérülés A látási fogyatékosság a látási analizátor valamilyen részének különbözı kórokozok hatására létrejött betegségbıl, illetve sérülésekbıl eredı organikus vagy funkcionális változás. A látási fogyatékosság létre jöhet öröklés útján, illetve a látási analizátort a méhen belüli életben, a szülés alatt, vagy a méhen kívüli életben ért bántalmak következtében. WHO 1992-es meghatározása alapján látássérültnek számít az az egyén, akinek a jobbik szemén maximális korrekcióval mért látásteljesítménye az ép látás 0-30%-a, és/vagy látótérszőkülete 20°-os, vagy annál nagyobb. Funkcionális megközelítésben az a személy számít látássérültnek, aki szembetegség vagy a központi idegrendszer látásfunkciókat érintı betegsége miatt akadályozott az alábbi területek bármelyikén: — Közlekedés-tájékozódás — Mindennapi élet (önellátás, házi munka, ügyintézés, stb.) — Információ és kommunikáció (számítógép, írás-olvasás, stb.) — Pszicho-szociális mőködés (látássérülésbıl fakadó krízis, kapcsolatteremtési nehézségek, izoláció, szociális kompetenciában való hiányosságok, stb.) — Tanulmányok végzése — Pályaválasztás, munkavállalás — Látás használata és/vagy látásjavító eszközök használata [1]. A látássérülteket csoportosítása: — Gyengén látók: az ép látás 4-10%-át érik el — Nagytárgy látók: mozgó, nagy alakú tárgyak helyét meg tudják jelölni — Ujjolvasók: 2 méteren belül megszámolják a kéz ujjait — Fényérzékenyek: csak a fény helyét irányát tudják meghatározni — Vakok (sötétvakok): fényt sem érzékelnek A gyengén látók általában csak elmosódott képeket, alakokat látnak. Esetükben a szemüveg se segít. Akik a fény változásait érzékelik, meg tudják állapítani, hogy merrıl jön a fény, ez valamelyest segít a tájékozódásban, de nem sokat. A vakok pedig teljes látáskárosodottságban szenvednek, ık egyáltalán nem látnak semmit, így csak tapogatással és hallással tudnak tájékozódni [2]. Vakság a látóképesség teljes hiánya. Tudományos érte170

BIZTONSÁGTECHNIKA

lemben csak az a vak, akinek látása teljesen hiányzik, aki fényt sem érzékel. Gyakorlati szempontból azonban világszerte vaknak tekintik a néhány százaléknyi látásmaradvánnyal rendelkezıket is. Magyarországon vakság miatt annál a gyereknél áll fenn sajátos nevelés ráutaltság, akinek látóképessége 10% alatti [3]. Látássérültnek nemcsak a vakokat és gyengén látókat nevezzük, hanem azokat az embereket is, akik összekeverik, illetve nem látják a színeket, és akik csak bizonyos napszakban látnak jól. A színtévesztık összekevernek bizonyos színeket, például a pirosat zöldnek látják és fordítva. A színvakság esetében pedig egyáltalán nem látják a színeket, nekik minden fekete és fehér. A szürke hályog is látásproblémát okoz, az illetı homályosan lát, mintha egy hártya lenne a szeme elıtt. Ezt csak orvosi mőtéttel tudják kezelni. A farkasvakságban szenvedık nem látnak kevés fénynél, illetve alkonyatkor és hajnalban, tehát szürkületkor, sötétben és világosban viszont jó a látásuk [2].

Térbeli tájékozódás A hangforrás helyének meghatározhatóságát lokalizációnak hívjuk, amely szintén rendkívül fontos egy látássérült számára [4]. Ha sikerült megállapítani a hangforrás helyét, biztonságosan képesek tájékozódni és közlekedni környezetükben. A tájékozódás nem más, mint saját személyünk környezı tárgyakhoz viszonyított helyzetének meghatározása akár zárt térben, akár a szabadban, és az erre épülı képesség a helyes út megtalálására és követésére [5]. Az ember felhasználja az érzékeit arra, hogy megértse elhelyezkedését a környezetben, egy adott idıben. A tájékozódást és a mozgást meghatározhatjuk úgy, mint azon fogalmak, készségek es technikák, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztonságosan, hatékonyan közlekedjünk bármely környezetben és bármely környezeti feltételek közepette [6]. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepet játszik a mozgás mellett az érzékszervi ellenırzés és az értelmi tevékenység, vagyis az érzékelés es az észlelés [7]. Abban az esetben, ha a látás súlyos mértékben sérül, a többi érzékszerv segíti ezt a képességet is. Ezek nem veszik át automatikusan a szem funkcióját, hanem intenzív tanulási folyamatot szükségelnek ahhoz, hogy 171


megfelelıen tudjak ezt a funkciót kompenzálni és használhatóak legyenek a mozgásban, tájékozódásban [5]. A három fı érzékelés, amely hatással van egy látássérült személy tájékozódására: a tapintás, a hallás, és a látásmaradvány. Mivel a látássérült személyek az auditív észlelést használják számos hétköznapi tevékenységükben, az elmúlt évek folyamán néhány kutató felismerte annak kiemelkedı szerepét a tájékozódásban is, ugyanis a látás és a hallás mechanizmusa hasonló. Mindkettı képes felfogni az energiahullámokat, és a viszszaverıdı hullámokat is. A hallórendszer felfogja a hanghullámokat, ahogyan azok a forrástól érkeznek, ill. visszaverıdnek a különbözı felületekrıl, ugyanígy a látás is. Mindkét rendszer nagy mennyiségő információt nyújthat a környezetrıl, értelmezve a felfogott energiákat, amelyek visszaverıdtek [8]. A hallás a tér egészérıl, még a tapintással el nem érhetı részeirıl is, és minden irányáról információkat nyújthat. Irányítja az érdeklıdést és a figyelmet, és ennek következtében ösztönzı hatással van a mozgásra, aktivitásra és segít a tájékozódásban. A látássérülteknek „Meg kell tanulniuk a hangforrást lokalizálni, irány és távolság szerint. A látássérülteknek tudniuk kell az akadályokat es a tárgyakat a saját maguk keltette zajok visszhanghatásából felismerni.”[5]. Mindezekre azért van szükség, hogy ismereteiket a saját testükön túlra is ki tudják terjeszteni. A környezetben lévı hangok nem minden esetben informatívak, ezért szelektálni kell azokat a figyelem segítségével, majd következik az észlelés többi összetevıje a lokalizáció, a felismerés, az absztrakció, valamint az alakállandóság megtartása. Így pontosan tudni fogja a személy, hogy milyen információkat, és hogyan hasznosíthat a tájékozódásában. Egy látássérült személy számára a környezetben jelen levı térbeli sajátosságok akusztikus érzékelése két kategóriába sorolható: — A hangkibocsátó tárgyak lokalizációja: pl. emberek, autók, telefon. — A hangokat ki nem bocsátó tárgyak lokalizációja: pl. egy fal, sarok, ajtónyílás [6]. A tájékozódás területén belül a hangokat nem kibocsátó akadályok észlelésére az echolokáció kifejezéssel utalnak [9]. Az echolokáció a természetes hang felfogása és felhasználása arra, hogy meg lehessen határozni a tárgyak távolságát és elhelyezkedését a környezetben. A visszhangok értelmezésével az a személy, aki jártas ebben, azonosítani tudja a tárgyak 172

BIZTONSÁGTECHNIKA

helyét, sıt, kutatások igazolták, hogy a méretét és a tárgy anyagát is meg tudjak határozni egy rövidebb gyakorlási folyamat után. Mikor a hanghullámok valamilyen akadályba ütköznek, visszaverıdnek arról és általában visszatérnek az eredeti hang forrásához. A visszhang tulajdonságait az ıt visszaverı felület természete befolyásolja [10]. Visszavert hangok alapján való tájékozódásra képes állatok a denevérek és a delfinek. A kibocsátott hangok visszaverıdése alapján tájékozódnak, találnak táplálékot. Hozzájuk hasonlóan vakok is képesek arra, hogy visszhangok alapján tájékozódjanak. Hang kibocsátása történhet bottal való kopogtatással, vagy a szájukkal keltett csettintéssel. Kanadai kutatók most kimutatták, hogy azon vakok akik echolokáció segítségével tájékozódnak, agyuknak azt a részét használják a tér visszhangok alapján történı modellezésére, amely látó társaikban a látási ingerek feldolgozására szolgál. A Nyugat-Ontariói Egyetem agykutató központjának munkatársai a elsıként elemzik az emberi echolokáció idegtudományi alapjait[11][12]. A visszhangokkal egy vak közlekedı nagyon komplex, részletes és specifikus információkat tud érzékelni az általa használt bot hosszúságától messzebbrıl is. A visszhang elérhetıvé tesz olyan információkat a környezetrıl vagy a tárgyak elhelyezkedésérıl, mint a kiugró részek, falak, ajtónyilasok, sarkok, kanyarok, lépcsık, parkoló autók, fák, stb. Részletes információt nyújtanak a tárgyak helyzetérıl, méretérıl és sőrőségérıl. Ezek nagyon jelentıs információk, mivel csak ezen tulajdonságok közti összefüggések megértésével értelmezhetıek a környezeti tárgyak [10]. Bár ez a képesség az akadályok észlelését segíti elı, azáltal javítja a közlekedést és a téri tájékozódást, hogy egy esetleges akadály lokalizációja után a személy könnyedén ki tudja azt kerülni, vagy körül tudja járni. A visszhangok visszatérésének idejébıl meg lehet állapítani az akadály távolságát is. Ugyanakkor visszhangok által, segédeszközként használhat a közlekedı egy falat, abban az esetben, ha egy meghatározott távolságra tıle, a hangok felhasználásával, végigsétál egy folyosón, vagy egy épület mellett [9][10]. 173


Sarok-észlelés vizsgálatok Látókkal, vakokkal és gyengén látókkal korrekt, alapos sarok-lokalizációs, összehasonlító vizsgálat korábban még nem készült. A kidolgozott kísérletekben a sarok, mint hangot nem kibocsátó akadály észlelése volt a feladat, a látássérültek által használt fehér bot segítségével generált visszhangok alapján. Látó, fényérzékeny és gyengén látó alanyok bekötött szemmel hajtották végre a feladatot. A kísérletet a gyıri Széchenyi István Egyetem parkolóházának falánál végeztem 22 látóval és 10 látássérülttel, azonos körülmények között. A kísérletben részt vettek látók, majd vakok, fényérzékenyek és gyengénlátók vegyesen, 20 és 60 éves kor között. Véletlenszerően, különbözı távolságokból indulva, a fal mentén, fehér bot segítségével kopogtatva, a visszhangokból kellett megállapítani a sarok helyzetét. A feladatok során a parkoló épület középsı, nyitott részénél is kísérleteztünk, a nagy felülető, üreges épület rendkívül visszhangosnak bizonyult, az erıs kongó hang miatt nem volt alkalmas a feladat végrehajtására, ezért csak a zárt fal mentén kísérleteztünk.

1. ábra. Bekötött szemő sarok-lokalizációs vizsgálat a Széchenyi István Egyetem parkolóházánál. Készítette: Répás József 2011.

Mivel a látássérültek nem pusztán az akusztikus információk alapján érzékelik a sarkot, ezért a parkoló épület mindkét sarkánál végeztük a kísér174

BIZTONSÁGTECHNIKA

leteket, a széljárás, hımérséklet és napsütés függvényében. Abban az esetben, amikor séta közben felélénkült a szél, vagy a nap melege jobban érezhetı volt, esetleg a napsütés fénye érte az alanyok arcát, még a látók is feltételezték, hogy elérték a sarkot, akusztikus információ nélkül is. Annak érdekében, hogy egyéb segítségek nélkül, csupán az akusztikus információkra szorítkozva állapítsák meg a sarok hollétét, napszaknak és idıjárásnak megfelelıen választottam ki a helyszínt. A kísérleteket akkor végeztük, amikor egyébként a környezet csendes volt, közlekedési és egyéb zajoktól mentes, hiszen ezek befolyásolhatják a visszaverıdések észlelését. Az eltéréseket a sarok vonalától pozitív és negatív irányban egyaránt rögzítettem (1. ábra). Abban az esetben, ha az alany éppen a sarok vonalában állt meg, akkor az ı eltérése nulla, vagyis nincs eltérés. Ha a sarkot elhagyva, a sarkon túl állt meg, akkor pozitív elıjelő eltérést rögzítettem, míg a sarok elıtt megállók negatív elıjelő értéket kaptak, mivel a sarkot nem érték el.

2. ábra. Sarok-lokalizációs feladat ugyanannak az épületnek a másik oldalán, másik napszakban. Készítette: O2média 2011

2. ábrán a parkoló épület másik oldalán végrehajtott sarok-lokalizációs kísérlet látható. Az épület elülsı oldalánál a napsütés miatt nem lehetett elvégezni a kísérletet. 175


Értékelés Minden résztvevı kétszer hajtotta végre a feladatot, ezáltal a 22 látó esetében 44, a 10 látássérült eredményeinél 20 mérési pont látható. 3. ábra a látók kísérletben elért sarokhoz viszonyított eltérései láthatóak. Az eredmények nem mondhatóak rossznak, néhány nagyobb eltéréstıl eltekintve (± 1,6 méter) pozitív és negatív irányban 0,5 méteren belül voltak az alanyok. Csupán két alany volt, aki pontosan megállapította a sarok hollétét, de két alany másfél méteren túl állt meg.

3. ábra. Látók sarok-lokalizációs feladatokban elért eredményei Készítette: Répás József 2011

1. táblázat Látók és látássérültek minimális és maximális eltérései méterben, átlag és szórás értékek. Készítette: Répás József 2011

Max

1,6

Eltérés (látássérültek) 0,7

Min

-1,6

-0,1

Átlag Szórás

-0,01 0,55

0,2 0,21

Eltérés (látók)

A táblázatból leolvasható, hogy a látássérültek a saroknál hamarabb, csupán 0,1 méterrel álltak meg és a maximális túlhaladásuk is 0,7 méter volt. 176

BIZTONSÁGTECHNIKA

A 0,2 méteres átlag abból adódik, hogy közülük csupán két alany volt, aki nem a saroknál vagy azon túl állt meg, nullás eltérés, vagyis közvetlenül a saroknál megállás viszont 3 is volt (4. ábra).

4. ábra Látássérültek sarok-lokalizációs feladatokban elért eredményei Készítette: Répás József 2011

Vakok és látók összehasonlításában sokszor felmerül, hogy mennyire szükséges a vizuális információ feldolgozásának elızetes szükségessége: kialakulhat-e az agyban egy jól használható „térbeli térkép” vakon született vagy látásukat korán elvesztett ún. „korai vakok” esetén is, illetve, hogy a látásukat késın elvesztett és látók hasonló vizsgálatokban hogyan teljesítenek. Az eredmények nagyon változatosak és sokszor ellentmondók [13]. A kísérletben 84 és 100 % látásvesztéssel élık vettek részt, átlagosan 20 éve vesztették el a látásukat. Akik születésük óta, vagy legalább 30 éve vesztették el látásukat, a bot használatát jobban elsajátították, az általa nyerhetı információkat jobban tudják feldolgozni.

Összegzés A látóknak minden természetes, így a közlekedés is, míg egy vak ember, különösen egy vak gyerek, kemény tanulási folyamat révén válik önállóan közlekedni tudóvá [14]. Kísérletek során megfigyelhetı volt, hogy a 177


látássérültek a tanulási folyamat által sokkal jobban különbséget tudnak tenni az akusztikus információk között. Erre kiváló példa, hogy az egyik saroknál nem volt azonos a járófelület színárnyalata és valószínősíthetıen az anyagminısége, ennek következtében a megváltozó hang alapján többen azt gondolták, hogy már a saroknál járnak. Látók esetében nem volt hasonló eset. Már kis létszámú látássérült részvételével is bebizonyosodni látszik, hogy az akusztikus információk feldolgozásában, a hangot nem kibocsátó akadályok észlelésében a látássérültek jóval eredményesebbek. Informális beszélgetések során utaltak arra, hogy egyéb paraméterek, mint a talajváltozás, hımérséklet, ill. szélmozgás vagy éppen a környezeti (közlekedési) zaj erıteljes megváltozását is felhasználják a sarok megtalálásához. A jövıben még több résztvevıvel, látókkal és látássérültekkel egyaránt, szeretném folytatni a kísérleteket, hogy bizonyítást nyerjen az akusztikus információk feldolgozásának szerepe.

178

BIZTONSÁGTECHNIKA

Irodalomjegyzék [1] A látássérült hallgatók speciális igényei a felsıoktatásban, megsegítésük lehetıségei Forrás: http://www.btk.elte.hu/file/latasserult_hallgatok.pdf Letöltve: 2011-07-29 16:41 [2] Dávid Andrea, Dr. Gadó Márta, Csákvári Judit „Látássérült emberek elemi és foglalkoztatási rehabilitációja” 19. old. 2008 ISBN 978-96387899-6-9 [3] Fogyatékosságtan tétel, Pécsi Tudomány Egyetem Forrás: http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/pteszocmunkas/uploads/ Fogyatkossgtanttelek.doc Letöltve: 2011-07-29 19:21 [4] Wersényi, Gy, A sztochasztikus hallás és érzékelés: az akusztikai információ megragadásának szemlélete a hallás modellezésének figyelembevételével. Híradástechnika, Vol. LXII, Nr..3, 2007 március, pp.28-38. [5] Degenhardt, H.- Murol, H. Mozgástréning vakok számára. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskola, Budapest, 1992 [6] Jacobson, W. H. The art and science of teaching orientation and mobility to persons with visual impairments. AFB Press, New York 1993 [7] Benedekfi Ibolya, Az echolokáció kialakítása látássérült személyeknél Forrás: http://epsz.pszichologia.ubbcluj.ro/archive/epsz220104.pdf Letöltve: 2011-07-29 19:08 [8] Atkinson, R. Pszichológia. Osiris, Budapest, 2005 [9] Ashmead, D.- Wall, R. Auditory Perception of Walls via Spectral Variations in the Ambient Sound Field. Journal of Rehabilitation Research and Development. 36, 313- 322. 1999 [10] Kish, D., Bleier, H. (2000). Echolocation: What It Is, and How It Can Be Taught and Learned. http://www.prcvi.org/files/workshops/echolocation.pdf Letöltve: 2011-08-03 17:14

179


[11] "Hallok erre egy házat" - Kiderült, hogyan tud denevér lenni az ember, Forrás: http://www.origo.hu/egeszseg/20110526-emberi-ekholokaciohallok-erre-egy-hazat-vakok-tajekozodas.html Letöltve: 2011-08-07 22:16 [12] Thaler L, Arnott SR, Goodale MA (2011) Neural Correlates of Natural Human Echolocation in Early and Late Blind Echolocation Experts. PLoS ONE 6(5): e20162. doi:10.1371/journal.pone.0020162 [13] Kaski, ”Revision: Is visual perception a requisite for visual imagery?,” Perception, vol. 31, no. 6, pp. 717–731, 2002. [14] A legnagyobb kihívás Forrás: http://www.zsaru.hu/modules.php?name=News&file= article&sid=2961 Letöltve: 2011-07-29 14:47

180

LÁTÓK ÉS LÁTÁSSÉRÜLTEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA SAROK-ÉSZLELÉS VIZSGÁLATOKBAN AKUSZTIKAI INFORMÁCIÓK ALAPJÁN. Bevezetés RÉPÁS JÓZSEF

Recommend Documents