LÁTOGATÓBAN A MUNKTELL MÚZEUMBAN

14

Camion Truck&Bus 2012/3 ▼ Márciusi horizont

A hónap témája ▼ Technika anno

LÁTOGATÓBAN A MUNKTELL MÚZEUMBAN A svéd munkagépgyártás bölcsője Stockholmtól mindössze 120 kilométerre, nyugatra fekvő Eskilstuna nevű város többnyire csak az országot és a Volvo munkagépeket ismerőknek ismerős. Svédországban olyan kiemelt ipari tevékenység fogalma kapcsolódik hozzá, mint Angliában Manchesterhez vagy az USA-ban Detroithoz, vagy idehaza Győrhöz. A svéd nehézipar úttörője, idén ünnepli alapításának 180. évfordulóját, s ennyi idő alatt sem tűnt el jogutód nélkül. S ami meglepő, a múzeum bejáratánál a következő tábla fogadja a látogatókat: „A gépekre felmászni szabad, a gyerekeket felügyelet nélkül hagyni tilos!” Egy kis történelem A XVII. század közepén X. Gusztáv király kezdeményezésére kezdtek itt letelepedni az első kovácsok, kerékgyártók, fegyverkovácsok és számos szakma képviselői. A XIX. század elejétől a modern fegyvergyártás

(pisztoly, puska, ágyú) és az első szerszámgépek megjelenése, a gépgyártás gépesítése adott új, erőteljes lökést az üzemek és a város fejlődésének. Sőt, még köztéri és templomi óraművek is készültek. Az eskilstunai gépipart Munktell cége mellett két

1

másik gyáros, Bolinder és Thermaenius nevei is fémjelezték. Munktell nevéhez ködődik az első svéd gyártmányú nyomdagép (1830), mechanikus szövőgép (1835), ipari- és mezőgazdasági gőzgépek (1853), gőzmozdonyok (1853–55), majd a

2

3

gőzúthenger (1906), kotrógép (1909), mezőgazdasági traktor (1913), önjáró gréder (1924), kombájn (1940), homlokrakodó (1954). A történet ezzel természetesen nem ért véget. Bolinder cégéhez a világ legelső tengeralattjárója (1883) és az izzófejes motor (1893), míg Thermaeniushoz az első svéd cséplőgép (1847) kapcsolódik. A svéd gépipar alapjainak megteremtése Ebben kiemelt szerepe volt Johan Theofron Munktell-nek, aki 1805. március 20-án született és műszaki érzéke már fiatal korában megmutatkozott. 18 évesen Stockholmban folytatta tanulmányait, bányamérnöki szakon és tanulmányai könnyebb finanszírozása érdekében lo- u

4

5

6

1–3. Johan Theofron Munktell a gyáralapító, születésének 200. évfordulója alkalmából állított szobor és emléktábla 4. Múzeum az egykori üzemcsarnokban 5. Az első svéd, 1853-ban készült gőzmozdony üzemképes másolata, eredeti tervrajzok alapján 6. Gőzmozdony 1855-ből 7. Lóvontatású gréder 8. Rönkhasító 9. Ipari stabil gázmotor

7

8

9

MUNKTELL MÚZEUM – ESKILSTUNA 14-18 munktel.indd 14

2/28/12 10:24:32 AM

Márciusi horizont ▼ Camion Truck&Bus 2012/3

1. Lóvontatású mobil gőzgép 2. Bolinder B5 M20, izzófejes, kétütemű, kéthengeres ipari motor 1915-ből, teljesítménye 20 LE/500 fordulat/ percnél 3. Munktel 50 mezőgazdasági traktor (1917), egyhengeres kétütemű, izzófejes motor, 24 LE 4. Gyökeres fejlődés, „Munktel 22” traktor 1921-ből, amelynél már egy egységet képez a motor, a sebességváltó és hátsó tengely 5. Ugyanezen traktor fődarabjaival és kerekeivel készült el 1924-ben az első önjáró gréder, kétütemű, kéthengeres féldízelrendszerű motor, 22 LE 650-es fordulaton. Váltómű 3 előre1 hátrameneti fokozat, max. sebesség 9,1 km/ó. Önsúly 5 t 6. Az első, belső égésű motorral hajtott úthenger (1916) 7. Bolinder-Munktell 4 AF lánctalpas földgyalu (1940). A 3,5 tonnás gépben 4,4 literes, 6 hengeres, 45 lóerős Volvo benzinmotor van, váltóműve 4 előreés 1 hátrameneti fokozatú 8. Az első svéd kombájn 1940-ből 9. DB 605B típusú, 12 hengeres, vízhűtéses, benzinüzemű repülőgépmotor, elősűrítővel. Súlya 720 kg, furat x löket 154 x 160 mm, összlökettérfogat 35,7 liter, sűrítési arány 7,5:1, teljesítménye 1475 LE, 2800 ford./perc-nél. 1941-48 között 800 darab készül ebből a típusból

1

3

15

2

4

5

6

7

9

8


2/28/12 10:24:48 AM

16


u garléceket, fém tollhegyeket készített és árult. Gyakorlati éveit követően művezető lett a Királyi Pénzverdében és gépek korszerűsítésével kezdett foglalkozni. 1832 őszén Eskilstunába költözött és műhelyt bérelt, néhány alkalmazottal kezdte meg a termelést. 1839-ben a műhelyt már átköltöztette saját telkére és szakembereit is maga képezte. Vasárnaponként matematikát, geometriát és műszaki rajzot is tanított számukra. Ezzel kezdetét vette egy folyamat, egy helyi műszaki képzés, ami idővel beépült az általánosés középiskolák, valamint az egyetemek mérnökképzésébe is. 1835-től tanulmányainak egy részét Angliában folytatta és olyan személyekkel találkozott, mint például John Ericson, svéd származású mérnök, akinek ne-

véhez az első gőzmeghajtású, propelleres hadihajók tervezése kapcsolódik, vagy például George és Robert Stephenson. Hazatérése után nem kisebb feladat várt Munktellre, mint a Carl Gustav Stads fegyvergyár modernizálása, ahol később nemcsak fegyverek készültek, hanem egyre nagyobb számban különböző szerszámgépek, örlőberendezések, cséplőgépek stb. 1860-tól már saját öntödével is rendelkezett, s idős korára fejlődött ki vállalkozásából Svédország legnagyobb gépgyára. Megrendelésben nem volt hiány, azonban már ekkor szembesültek a nehézgépek nagy távolságra történő szállításának problémáival. 1879-ben átadta a cég vezetését unokaöccsének, de ettől függetlenül 1887. július 4-én bekövetkezett halá-

láig még aktívan részt vett a vállalat életében. Eskilstuna – a munkagépgyártás bölcsője A gőzúthenger, a kotrógép és az önjáró gréder után, 1940ben elkészült az első lánctalpas földgyalu is, ez csak néhány példa, amelyek szervesen kapcsolódnak mind a mai napig az útépítéshez (is). Ilyen figyelemre méltó alapokon és néhány gyártmány esetében már több mint 100 éves múlton alapszik a VCE jelenlegi profilja. A vállalat 1832–1879 között Eskilstuna Mekaniska Werkstad, majd 1879-től 1932-ig Munktells Mekaniska Werkstad AB néven működött. 1932-ben BolinderMunktell AB-re változott a név és maradt egészen 1973-ig, amikor a Volvo megvásárolta a

céget és 1985-ig Volvo BM AB néven működött. A profilban a jelentős változás az 1954-ben kezdődött az építőipari munkagépekre történő szakosodással, az elsők között a „megfordított” traktorvázra épített BM homlokrakodóval, majd az 1960-as években az első csuklós törzsű homlokrakodóval és csuklósdömperrel, majd hidraulikus kotrógépekkel, merevvázas dömperrel. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a cég aktívan részt vett kiváló terepjáró képességű, csuklós-lánctalpas, speciális katonai célú járművek kifejlesztésében és gyártásában is. Harckocsimotort már gyártottak a II. világháború idején a Volvónál, majd később a sugárhajtóművek is felkerültek a gyártmányok sorába, igaz nem Eskilstunában. u

1

2

3

4

5

6

1–2. A prototípus és az első homlokrakodó 1954-ben, a BM 35-ös traktor „megfordított” alapjaira készült 3–4. Gréder és traktorok szintén az 1950-es évekből 5–6. A nálunk is közismert BM–Volvo LM 640 (4x4) elődje, az LM 218-as (4x2) homlokrakodó és az első, csuklós kormányzású, LM 845 homlokrakodó, mindkettő 1960-ból 7–9. Az első, DR 631 típusú csuklósdömper (1966) és vezetőfülkéje, adattáblája. Itt egy hosszú távú együttműködés indult el a Bolinder-Munktel és braås-i székhelyű Livab (Lihnell Vagn Aktiebolag) között, amely keretében még sok más gép hátsó egysége, pótkocsija is itt készült

9

7

8


2/28/12 10:25:09 AM

Márciusi horizont ▼ Camion Truck&Bus 2012/3

1

17

2

1. DR 860 rönkkihordó, fülke mögötti daruval (1967), a csuklósdömper mintájára. Motorja Volvo D50A 112 LE-s 2400-as fordulaton. Az automata váltómű Volvo BM HT65 típusú, hidraulikus, 4 előre- és 4 hátrameneti fokozattal, max. sebesség 30 km/ó. Önsúly 11,4 tonna teherbírás 15 tonna 2. Volvo BM DR 5350 / 6x4 csuklós dömper (1979) még felújítás előtt. Motor: Volvo TD70G, 213 LE/2400 ford./perc. Váltómű Allison, 5 előreés 1 hátrameneti fokozattal. A puttony 12,5 m3, teherbírás 20 t, össztömeg 36,9 t 3. Ugyanezen típus rönkszállító, darus kivitele pótkocsit is vontatva 4. BM-Volvo 202 A (1963) lánctalpas, csuklós szállítójármű. Motor Volvo B18B, 91 LE, 5300 ford./perc. Váltómű Volvo M42, 4 fokozatú+2 fokozatú osztómű. Max. sebesség 39 km/ó, önsúly 3200 kg, teherbírás 1000 kg, nehézterepen 800 kg 5. Euclid R36 6. Kockums 442. A landskronai cég 1961–1981 között bányaipari nyerges- és merevvázas dömpereket gyártott, Scania és Detroit Diesel motorokkal. A céget az óriástargoncáiról ismert Kalmar vette meg és szűntette be a dömpergyártást 7. Volvo T 15 traktor Bolinder-Munktell billenős pótkocsival, építőipari célra 8. Euclid R 170 9. BM-Volvo MK 692 mobildaru munka közben 10. Åkerman 300 kotrógép

3

4

5

6

8

7

9

10


2/28/12 10:26:05 AM

18


u Nagy áttörést hozott a piacstratégiában, hogy 1985-ben megállapodást írt alá a Volvo BM az egyesült-államokbeli Clark Equipmenttel, – amely neve ma is mérvadó a villástargoncák piacán – valamint a nehézdömpereiről ismert Euclid-dal, amelyet a Volvo 1997-ben eladott a Hitachi konszernnek. 1985-től a cég neve VME Group-ra (Volvo Machinery Equipment) változott. A gyártmányprofil kiszélesedését a kotrógépeiről ismert német Zettelmeyer Baumaschinen GmbH. megvásárlása jelentette. Majd 1991-ben újabb kotrógépgyár-vásárlás következett, ezúttal az 1890-ben alapított szintén svéd, eslövi Akermans Verkstads AB, amely 1939 óta gyártott kotrógépeket. A cég neve 1995-ben változott a je-

lenlegi VCE-re, Volvo Construction Equipment-re. 2007 januárjában a kínai Shandong Lingong Construction Equipmentben szereztek 70 százalékos részesedést. A jelenlegi gyártmánypalettán ismét megtalálhatók az úthengerek, sőt aszfaltlerakó gépek is a számtalan lánctalpas forgókotró, gumikerekes kotró-rakodó és gumikerekes kompaktrakodó mellett. Az elmúlt néhány év fejlesztései közé tartozik az úgynevezett magas emelésű homlokrakodó, gémszerkezetét kimondottan a rönkrakodás követelményeihez tervezték, valamint a csővezeték-fektető lánctalpas daru és a hibrid meghajtású homlokrakodó. A Volvo szintén élen jár a munkakomfort és biztonság terén a

1

4

munkagépek piacán, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó olyan fejlesztésekben, mint például a géppark-távfelügyelet vagy a munkagép-szimulátorok. Eskilstunában egyedülálló létesítmény még a 2,5 hektáros területű ügyfélközpont, ahol szinte mindenféle Volvo munkagép – nem egyszer 50 gépet sorakoztatnak fel – az egyénileg vagy csoportosan érkező érdeklődőknek, akik természetesen a gyakorlatban is kipróbálhatják ezeket, a gyár szakembereinek vezetésével. Továbbá a központnak fontos oktatási szerepe is van a leendő szakemberek (szerelők, mérnökök) és gépkezelők gyakorlati képzésben, de a programok közül nem hiányzik a családi nyílt nap sem.

Kiállítás A tárlat, az egykori központi üzemcsarnokban és gyárudvaron kapott helyet, méltó körülmények között. A mozgó bemutatókban is részt vevő gépek melléképületekben nyertek elhelyezést, sőt az iparvágányon ma is végigzakatol néha egy-két gőzmozdony, a látogatók nem kis örömére, kamerák kereszttüzében. A régi gépek megbecsülését jelzi, hogy 3-4 darab még a göteborgi Volvo múzeumba is jutott, ahol régi fényükben, személyautók és teherautók közt láthatók, ha valaki éppen nem tud külön Eskilstunába utazni. Aki meg igen, az az ügyfélközponttal együtt egy-másfél napos programmal nyugodtan számoljon! Kiss Bertalan

2

3

5

6

1. Bolinder-Munktell 350 traktor megerősített hátsó tengellyel, ikerabroncsokkal, az óriástargoncák előfutáraként. Érdekes megoldás az emelőtornyos targoncaszerkezet segédvázkénti ráépítése 2. BM-Volvo G 614 kotró-rakodó, fel-le szerelhető kotrószerelékkel az 1960-as évek elejéről 3. BM-Volvo RM 695 seprő-felszedő gépként 4. SM 661 típusú gumikerekes traktor, szükség esetén lánctalpassá alakítva, fülke fölötti daruval és rönkszállító tandemes pótkocsival 5. Volvo BM 442C dömper 6. Bolinder-Munktell 350 traktor „Livab” hajtott tengelyes(!), billenős pótkocsival. A pótkocsi meghajtása a hátsó, kardános mellékhajtáson át történt, a jobb terepjáró-képesség érdekében 7–8. A legújabb modellek egyike: Volvo A30F csuklósdömper és vezetőfülkéje 9. A jövő kotrógépe (modell)

7


8

9

2/28/12 10:26:34 AM

LÁTOGATÓBAN A MUNKTELL MÚZEUMBAN

Recommend Documents