LÁTOGATÁS A MARGITSZIGETI NAPKÖZIS TÁBORBAN A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE 200 ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF AZ ISKOLA ÜZEN NÁLUNK TÖRTÉNT

XVIII. évfolyam 2013 ősz

LÁTOGATÁS A MARGITSZIGETI NAPKÖZIS TÁBORBAN

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE

200 ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF

AZ ISKOLA ÜZEN

NÁLUNK TÖRTÉNT

Látogatás a margitszigeti napközis táborban Évekkel ezelőtt egyszer már voltam itt, de akkor – gyerekek nélkül tavasszal -, kihalt volt a most gyerekektől hangos, nyüzsgő tábor. Idén éppen hullahopp verseny volt egyéni versenyzőknek, amikor ott jártam. Ennél a versenynél minden versenyző egyedül hajtja a karikát, ami készülhet műanyagból és fából is. Több mint egy tucatnyian vannak, és az nyer, aki a legtovább marad versenyben. A lelkes közönség szerint a győztes a két korábbi verseny nyertesei közül fog kikerülni. A tábort 1949-ben nyitották meg a XIII. kerületi gyerekek számára. Már hosszú évek óta Kormosi Marika irányítja az itt folyó munkát. Tavasszal még nagy volt a bizonytalanság, hogy lesz-e a nyáron napközis tábor a Margitszigeten. A 25. héttől 9 héten át van nyitva a tábor a kerület általános iskolásainak. A táborba főleg a kisebb, alsó tagozatos gyerekek töltik a nyári szünet egy részét. Ebben az évben az árvíz miatt a tábor első két hetében a Tomori Pál Általános Iskola fogadta be a táborozókat, mert a margitszigeti tábor hátsó részénél a magas vízállás miatt megemelkedett a talajvíz. Az indulást megelőző bizonytalanság, és a térítési díjak emelkedése miatt idén kb. harmadával kevesebb gyerek töltötte a szigeten a nyár egy részét. A 12 korábban önkormányzati iskola mellett idén itt vannak a Kolping és a Szlovák Általános Iskola, és Gimnázium gyermekei is. Az első években a gyerekek a Nagyszálló mellett étkeztek, később a Gyermekétkeztetési Vállalat hetes konyhát üzemeltetett, és azóta a táborban esznek a gyerekek. Az utóbbi években az ételt a XV. kerületből hozzák. Az első héten 196-an, a 28. héten pedig 206-an ettek itt. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek térítésmentesen kapják a tábori ellátást, ez a gyerekek 40%-át érinti. Kicsit kevesebb, mint 60% napi 1500 Ftot fizet. Vannak szülők, akik étkezési támogatási kérvényt adtak be az önkormányzat Szociális- és Köznevelési Osztályára. Ha a

2

családban az egy főre jutó összeg alacsony, akkor a gyerek kaphat 50 vagy 100%-os kedvezményt a tábori költségekre. A gyerekek többsége négy - öt hetet tölt a táborban, de kb. harminc gyerek minden évben az első naptól az utolsóig a tábor vendége. Szép árnyas fák között vannak a gyerekek a sziget északi részén, nem messze az Árpád hídtól. Reggelente négy kerületi általános iskolától nyolc órakor hozzák ide, délután pedig négy órakor viszik vissza őket. A bejárathoz közel, hosszú asztal körül és mellett varrnak és hímeznek kisebb és nagyobb lányok. Főleg a lányok szeretik a különböző kézműves foglalkozásokat. A tábor területén van medence is, ahol a gyerekek jó időben élvezhetik a hűsítő hullámokat. Változatos programokban nincs hiány. Volt tréfás akadályverseny, ahol elsősorban ügyességi feladatok voltak. Zenés- verses előadás, bábműsor, vetélkedő a Margitsziget nevezetességeiből, és sétahajózás a Dunán színesítik a tábori életet. A változatos programok költségeit, valamint a sport- és az egyéb versenyek jutalmait a Sport Divízió biztosítja.

Gerbner Zsuzsa szaktanácsadó

3

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE A törvény hatályba lépése 2013. szeptember 1-én történt meg. Ekkortól léptek életbe a köznevelési intézményeket és a pedagógusok életét, munkáját, szakmai előrehaladását jelentős mértékben befolyásoló szabályok: 1. Az általános iskolában 16 óráig szerveznek foglalkozásokat Szeptemberben lép életbe az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás. A törvény szerint az általános iskolában 16 óráig foglalkozásokat, 17 óráig pedig felügyeletet kell biztosítani. A tanulóknak kötelességük a 16 óráig szervezett egyéb foglalkozásokon részt venni. Ezek a szabályok minden évfolyamra vonatkoznak. Tanítási órák délután csak az egész napos iskolákban vannak, más iskolatípusban csak kivételes esetben fordulhatnak elő, bár jogszabály ezt nem tiltja, tehát elvileg szervezhető délután is kötelező óra. A délutáni foglalkozások sokszínű program szervezését teszik lehetővé az iskolának, a szakköröktől kezdve a korrepetálásig, de az egyéb foglalkozások közé tartozik a napközi és a tanulószoba is. 2. A pedagógusok előmeneteli rendszere (pedagógus-életpálya) A köznevelési törvény augusztus végén elfogadott módosításával a pedagógus–életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. A változtatás része az új típusú munkabeosztás, a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be. Az egyes életpálya-fokozatok közti haladást az objektív, szakmailag megalapozott átlátható pedagógusi minősítési rendszer biztosítja. A pedagógus önértékelése, a tanfelügyeleti értékelés és a pedagógusminősítés közös alapja az, hogy mindhárom az adott pedagógus szakmai kompetenciáin alapul. 3. A pedagógusok magasabb bérezése A korábban tervezett bér 60 százalékát kapják az érintettek, ez átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. A kormány.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154.644 és 293.824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169.442, a felső pedig 321.940 forint. A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetőknek főiskolai végzettséggel 123.715, egyetemi végzettséggel 135.554 forint jár. Az osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői pótlék 46.393, illetve 50.833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösségi pótlék 15.464, illetve 16.944, míg az intézményvezető-helyettesi 61.858, illetve 67.777 forint lesz. A köznevelési intézményekben alkalmazott vezetők óraszámára vonatkozó új rendelkezések is ekkortól érvényesek. Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó új szabály. Hatályba lépnek továbbá az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. 4. A pedagógusok minősítése A pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését végzi a tanfelügyelet. Feladatuk a pedagógusok komplex értékelése annak érdekében, hogy a pedagógus életpályához kapcsolódó pedagógusminősítő

4

rendszer komplex értékelése alapján a pedagógusokat az előmeneteli rendszer megfelelő fokozatába sorolják. Értékelik a pedagógus által készített portfóliót, elemzik az intézményvezető összegző véleményét, Óra- és foglalkozás megfigyeléseket és dokumentumelemzéseket végeznek. A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus (más szakember) szakmai útja, tevékenysége, fejlődése, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak az értelmezése alapján. A portfólió feltöltése a tervek szerint 2014 novemberében kezdődik, és 2014 áprilisáig tart. A pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal szervezi. Legalább ötévente látogatják meg az intézményeket. 5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelésben részt vevők köre újabb évfolyamokkal bővül: 1., 5., és 9., osztályosok mellett idén a 2., a 6., és a 10. évfolyamra járók részére is kötelezően meg kell szervezni. Ekkortól vezetik be az általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstant és a hittant, és szeptembertől kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát, vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik. A már létező és működő szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer a továbbiakban is fejlesztő céllal támogatja a pedagógusok munkáját. Módszere az óralátogatás, az órán látottak megbeszélése a pedagógussal. A munkaközösségi megbeszélések, a jó gyakorlatok megismerése, és a dokumentumelemzés alkalmasak a mesterségbeli tudás fejlesztésére. 6. Tankönyv A köznevelési törvény elfogadásával és a tankönyvtörvény többszöri módosításával megteremtődtek a tankönyvellátási rendszer átalakításának feltételei. A 2013/2014. tanévtől megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára ingyenes a tankönyvellátás. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával juthatnak tankönyvhöz az arra rászoruló tanulók. Az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek is jelentősen enyhítik a gyermeket nevelő családok terheit. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése közérdekű feladat. December végén megjelent a kerettantervek legnagyobb része, amelyek alapján a tankönyvkiadók a készülő új könyveiket a tantervi reformhoz igazíthatják. Az Oktatási Hivatal engedélyezte a könyveket, amennyiben a vonatkozó szabályoknak megfeleltek. 2013 januárjában megjelent az új tankönyvrendelet, amely szabályozta a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, és a tankönyvellátás új rendjét. 2013 februárjától a Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést kötött az iskolákkal. Az Oktatási Hivatal közzétette és folyamatosan frissítette a tankönyvjegyzékét, amiről megrendelték az iskolák a tankönyveket. A szeptemberi tanévkezdésre a könyvek nagy része megérkezett az iskolákba. 7. Közösségi munka A 2016-ban érettségizők csak akkor kezdhetik meg az írásbeli és szóbeli vizsgákat, ha legalább 50 óra közösségi munkát végeztek. Az 50 órát három tanév alatt kell teljesíteni. A tanulók számára a középiskolák a 9 – 11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezik meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy a 2013 szeptemberében induló 9. évfolyamon tanulóknak lehetőség szerint már közösségi szolgálatot kell végezniük.

5

200 ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF „Míveltség nélkül a legszebb alkotmány holt betűnél egyéb soha nem lesz” A kétszáz esztendeje született báró Eötvös József nemcsak korának egyik legkiválóbb regényírója, hanem egyik legolvasottabb és legműveltebb személyisége és államférfiúja volt. Pedig – mint ahogy az ismert anekdotát eddig legteljesebb életrajzának írója, Ferenczi Zoltán 1903-ban felidézte –, amikor az eminens magántanuló 11 évesen a budai gimnáziumba került, egy zsidó fiú kivételével mindenki elült mellőle, kijelentve, hogy egy hazaáruló unokájával nem ülnek egy padban. (Eötvös József apai ágon nagy múltú nemesi család sarja. Nagyapja és édesapja, id. és ifj. Eötvös Ignác magas udvari méltóságokat töltöttek be, mindketten hírhedt királyi biztosok voltak. ) Eötvös ezt sírva mesélte nevelőjének, aki közölte, hogy nemcsak a nagyapja, hanem az apja is hazaáruló, sőt, ő is annak készül, hiszen nem beszél magyarul becsületesen. Eötvös emiatt tanult meg tisztességesen magyarul, s néhány hónap múlva tanulótársainak úgy nyilatkozott, hogy „apja és nagyapja nem hazaárulók, hanem igenis a császárt szolgálják, de ő esküszik az élő istenre, hogy csak hazájának lesz szolgája és nevének népszerűtlenségét majd hazafiságával és hűségével fogja elfelejtetni. Erre tanulótársai éljenezve emelték vállaikra s ujjongva vitték ki az osztályból.” Az igazi hazafivá vált Eötvös a reformkorban (a címben idézett mondatot is 1846-ban vetette papírra) és az 1848-as forradalom kezdetén végül vezető pozícióba emelkedett, a legnagyobb magyarok közé. Egy olyan időszakban, amikor Magyarország modernkori történetének talán legszebb lapjait írták. Egy időben ennyi kiváló elme ritkán politizált és dolgozott Magyarország sorsának jobbra fordításáért, mint a 19. század harmincas és negyvenes éveiben. Minden bizonnyal a közülük is legképzettebb Eötvös József már egészen fiatalon elkötelezte magát azon – egész életét végigkísérő – gondolat mellett, miszerint Magyarország jövőbeni fejlődését kulturáltságának foka határozza meg, amelyet elsősorban az oktatás minősége befolyásol. 1848-ban, az első független és felelős polgári magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként ezért szorgalmazta a népoktatás reformját, és erről törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűléshez. Bár ez élénk parlamenti szóváltásokhoz vezetett, végül nem fogadták el, mivel alkotója –megrettenve a Habsburg Birodalommal való összetűzéstől – lemondott miniszterségéről. Mégsem volt hiábavaló elképzeléseinek a törvényhozás elé terjesztése, hiszen ez lett az alapja a két évtizeddel későbbi, 1868-as népoktatási törvénynek. Eötvös József volt az egyetlen olyan miniszter, aki az 1848-as, majd a kiegyezés utáni első magyar kormánynak is minisztere volt. 1867-től 1871. február 3-án bekövetkezett haláláig az Andrássy Gyula vezette kabinetben töltött be kultuszminiszteri tisztséget. Ekkoriban még a „haza bölcse”, Deák Ferenc is aktívan politizált, s az ország gazdasági, politikai és kulturális modernizációját célzó kormány komoly sikereket ért el, melyek kiteljesedését csak az 1873-as világválság hátráltatta, már Eötvös halála után. Eötvöst a korabeli magyar politika egyik legtekintélyesebb és legerősebb embereként tartottak számon, amit az is jelzett, hogy ő volt a miniszterelnök mindenkori helyettese. Eötvös azoknak a liberális alapelveknek a szószólója lett, amelyeket leginkább ő fogalmazott meg érvényesen A tizenkilencedik század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra (1851 és 1854) című, Európa-szerte nagy feltűnést keltett főművében. Már a reformkortól hirdetett értelmezésében a nagyrészt a felvilágosodás eszméin alapuló liberalizmus az előjogok eltörlését, a vallás-, a szólás-, a sajtó- és az egyesülési szabadságot jelentette – ennek feltétele a művelődés viszonylag magas szintje is –, a kormány erős szervező, ugyanakkor visszafogott hatalmi szerepét, a forradalom nélküli, mélyreható megújulás képességét, a politikustól pedig a szó szoros értelmében vett közszolgálat vállalását várta. A népoktatást és a népnevelést Eötvös ezért állította programja középpontjába. Hiszen szilárd meggyőződése volt, hogy a politikai jogokat kizárólag azoknak lehet megadni, akik legalább az alapfokú műveltség megszerzése folytán az analfabétáknál nehezebben befolyásolhatóak, felelős döntésre is képesek, és így a maguk urai. Ez a gondolat aztán a két világháború közötti időszak kiemelkedő kultuszminiszterénél, Klebelsberg Kunónál tér majd vissza, aki amúgy is gyakran hivatkozott Eötvösre, és az ő nyomán sokszor hangoztatta, hogy a művelődési demokráciának meg kell előznie a politikai demokráciát. Míg azonban Eötvös idejében ez a gondolat még teljesen elfogadott, Klebelsberg korában már részben

6

meghaladott volt. De nyilván az sem véletlen, hogy Eötvöst tekintette egyik példaképének a szintén nemzeti liberális elveket valló Antall József miniszterelnök is – igaz, ő egészen más megfontolásból, főként Eötvös népoktatási programja miatt. Eötvös többször is kijelentette, hogy a népoktatásnál fontosabb ügyet nem ismer. 1867-ben azon elmélkedett: „A szabadság általában nem csendes, nem hallgatag, nem kényelmes, de vajon lemondjunk-e ezért a szabadság eredményeiről, és inkább mostani állapotaiban hagyjuk népnevelésünket?” 1868 júniusában pedig így írt: „Mai időben teljes meggyőződésem szerint minden áldozat, melyet az anyagi célok előmozdítására teszünk, nem fognak célhoz vezetni, még az anyagi érdekek terén sem, ha nem gondoskodunk mindenekelőtt a népnek értelmi neveléséről. A értelem emelésében fekszik legbenső meggyőződésem szerint ezen haza egész jövője.” Legkedvesebb alkotása az 1868-ban elfogadott népoktatási törvény lett, amely megalapozta a modern magyar iskolarendszert. Az állam először 1777-ben, Mária Terézia Ratio Educationis című – csak a katolikusok által elfogadott – rendeletében szabályozta és centralizálta az iskolaügyet. Eötvös is gyakran hangoztatta, hogy a felvilágosult abszolutista uralkodók voltak azok, akik az egyház addigi monopóliumát megtörték. Míg Mária Terézia felülről erőltette rá elképzeléseit a magyar oktatásügyre, addig Eötvös a saját szándékairól ügyesen meggyőzte a parlamenti többséget, hogy az akkori Európában is példamutató törvényt elfogadtassa. A jogszabály nyolc fejezetből és 148 paragrafusból állt. Legismertebb és legfontosabb első cikkelyében kimondta az általános tankötelezettséget, miszerint minden 6 és 12 éves kor közötti gyermek a mindennapos, 15 éves kora betöltéséig pedig az ismétlő iskolát köteles látogatni. A gyermeküket az iskolától „visszatartó szülőket először figyelmeztetéssel, a későbbiekben fokozatosan növekvő pénzbírsággal sújtotta. A második fejezetben a népoktatási intézetek közé sorolta az elemi és a felsőbb (ismétlő) népiskolákat, a polgári iskolákat és tanítóképezdéket, melyeket hitfelekezetek, magánosok, társulatok, valamint a községek és az állam állíthattak. A törvény ezek tantervét, tandíját – amelyet „szegény szülők gyermekeinek” nem kellett fizetni –, működésének részleteit is szabályozta, illetve rendelkezett az iskolaszékről, valamint az állami ellenőrzést biztosító tanfelügyeleti rendszerről. Azt is kimondta: ahol a községek képtelenek iskolát állítani, az az állam feladata lesz. 1868-ban mondta: „Kétséget nem szenved, hogy ezen hazának összes tisztviselői közt nincs olyan, akire fontosabb ügy bízatott, és ki a hazának ily nagy érdekeit kezelvén, oly csekély jutalomban részesülne. Teljes meggyőződésem szerint e hazának anyagi tekintetben is emelkedése sokkal inkább függ a népneveléstől, mint bármi mástól.” A népiskolai törvény részben megelőzte korát, hiszen Angliában csak 1870-ben, Olaszországban 1871-ben fogadták el az általános tankötelezettséget. Hatása abból a szempontból is felbecsülhetetlen, hogy jelentősen emelte a népesség műveltségi szintjét. Eötvös 1870-es, a közoktatás állapotáról szóló mintaszerű jelentése – az első ilyen jellegű teljes körű hazai felmérés – szerint még csak a tanköteleseknek 15 százaléka jár tényleg iskolába. 1892-ben ez az arány már 81% fölötti volt. Az analfabetizmus tekintetében ugyancsak gyors fejlődésnek lehetünk tanúi. 1880-ban még 58,7%, 1910-ben már csak 33,3%, a magyar anyanyelvűek között azonban mindössze 18% volt az írni-olvasni nem tudók aránya. Magyarország csak Klebelsberg Kunónak az eötvösi politikát folytató népiskola-építési programja eredményeként érte el a nyugat-európai átlagot: 1940-ben már csupán 6% körül volt az analfabéták aránya. Eötvös az oktatást nemcsak az értelmi képességek kibontakoztatása, hanem a jellemnevelés szempontjából is döntőnek tartotta, ezért olyan nemzeti ügynek tekintette, amelynek prioritást kell élveznie. A magyar kultuszminiszterek közül elsőként sikerült ezt elérnie. Ujváry Gábor cikke nyomán új KÖZNEVELÉS

7

Az iskola üzen

„ Az iskola az a tér, ahol a tanulók idejük jelentős részét töltik. Otthonjellege kiemelkedően fontos. A folyamatosan változó, globalizált világ gyakran kaotikus értékviszonyaiban az otthon viszonyulási pontot jelent. Az otthonos környezet olyan támpontot ad, amelynek mondanivalója egyszerűségében is fontos: figyeljünk oda egymásra és közös értékeinkre!” Az Új Köznevelés 69. évfolyam 6-7. számában egy érdeklődésemet felkeltő cikk - ebből a fenti idézet - jelent meg Az iskolatervezés: jövőtervezés címmel, melyet szeretnék ezennel a Krétakör olvasóinak; tanítóknak és tanároknak egyaránt a figyelmébe ajánlani. A cikk azért volt számomra figyelemfelkeltő, mert az eddigi szakirodalmi olvasmányaimhoz képest újszerű volt a témája; eddig ugyanis nem olvastam olyan kutatásról, mely a tanulási környezet és a tanulók tanulási teljesítménye közötti összefüggést vizsgálta volna. A cikk elolvasására ösztönzött az is, hogy a szerzőkhöz hasonlóan, én is nagy jelentőséget tulajdonítok a környezeti hatásoknak a gyerekek iskolához fűződő kapcsolata és tanulási motivációja alakulásában. Ez az írás a Tanító Tér projekt kutatási eredményeit mutatja be. A szerzők elsősorban az iskola, valamint az iskola és környezete alakításáról írnak, de úgy gondolom, hogy a kutatási eredmény következtetései, és a szerzők által tett megállapítások a tantermi környezet alakítására is érvényesek. Az alábbiakban néhány olyan sort idézek a cikkből, amelyről azt gondolom, hasznos lehet az olvasó számára; segíthet a szűkebb környezet tudatosabb alakításában, és kedvet ébreszthet a cikk elolvasásához. A kutatások alapján megállapítható, hogy a fizikai komfort hiánya, a nem esztétikus környezet korrelál a hiányzásokkal, a teljesítményromlással. Vannak olyan tényezők, amelyek közvetve ugyan, de jelentősen befolyásolják a tanulók teljesítményét; ezeket a szakirodalom kozmetikai tényezőknek nevezi. Ilyen például a burkolat festése (színélmény), a takarítás minősége, a rendezettség, a dekorációk, a bútorzat minősége. Ezek a tényezők az iskolai morált is befolyásolják. A tanulói rajzok vizsgálatához kapcsolódó adatokból arra lehet következtetni, hogy a kozmetikai tényezők javítása hat a tanuláshoz való viszonyulásra, kedvet teremt arra, hogy a tanuló az iskolai tevékenységbe bekapcsolódjon, a sajátjának érezze azt a környezetet, amelyben a napja nagy részét tölti. A kutatások szerint lényeges továbbá az is, hogy a felhasználókat bevonják az iskola mint környezet tervezésébe, újragondolásába vagy megalkotásába. Azok a tanulók, akik ilyen folyamatban részt vettek, a későbbiekben lényegesen jobb teljesítményt nyújtottak. A környezetformálásban való részvétel révén a tanulók könnyebben azonosulnak az értékekkel, a részvétel demokratikus folyamatot eredményez, és a közös gondolkodás minden szereplő számára hasznos tanulási tapasztalatot jelent. A felnőttek hajlamosak alulbecsülni a tanulók szerepét a környezet alakításában, pedig már egy elsős tanuló is alaposan megfigyeli, felméri a környezetét. A belmagasság másképp hat különböző életkorú épülethasználó közérzetére. Míg a felnőttek számára a nagy belmagasságú terek fokozzák a térélményt, és egyfajta szabadságérzetet sugallnak, addig az ilyen terek kisgyermekek számára kifejezetten nyomasztóak, szorongást keltenek.

8

Léteznek azonban olyan megoldások, amelyek a belmagasságot optikailag csökkentik. Ilyenek például a térbe belógatott elemek, vagy a színekkel való játék. Az osztályterem az iskolai élet, az iskolai munka elengedhetetlen „kelléke”. Az osztályterem lehetővé teszi egyénre szabott terek kialakítását és a közösségépítés fontos színtere is. A terem megtervezésében és kialakításában az egész osztályközösség részt vehet. Ha a tanulóknak lehetőségük van arra, hogy saját termüket díszítsék, szem előtt legyenek saját munkáik, otthonuknak érzik azt. Az osztályterem képes újra és újra elmesélni a közösség történetét, emellett teret ad arra, hogy a tanultak (például a tanulói munkákon keresztül) folyamatosan visszaköszönjenek. A saját terem megléte nagyobb rendszeretetre, felelősségre nevel. Nevel és üzen a tanterem berendezése is. A hagyományos bútorokat el lehet rendezni úgy, hogy azok eleve csoportmunkára késztessék a pedagógusokat és a tanulókat. A természeti elemek megjelenítése (virágok, levél, pillangó, hold, csillagok) javítja a tanteremben tartózkodók közérzetét. Az élénk színek alkalmazása jól ellenpontozhatja egy régi épület komorságát. Fontos tudni azonban, hogy a térrendezésnek és díszítésnek ez a módja akkor hatékony, ha folyamatosan megújul, alkalmazkodva a tanulás mint utazás újabb és újabb állomásaihoz. Az otthonos iskolai környezet nevel és befogad: üzenete, hogy az iskola számít a tanulókra és az épület minden egyes használójára. Az otthonos iskolai környezet minden tanuló számára fontos. Ahhoz, hogy ilyen környezetet teremtsünk, alaposan ismerni kell a helyi hagyományokat, szokásokat, a tanulók környezeti hátterét, szokásait, elvárásait, de a „tanító terek” mindig túlmutatnak kicsit a használók igényein: azzal is nevelnek, hogy megmutatják, mi minden rendelhető az otthon fogalmához. Eddig tartanak a cikkből kiemelt gondolatok. Remélem, sikerült az olvasókat a cikk elolvasására, a kutatási tapasztalatok átgondolására, esetleg néhány ötlet gyakorlati megvalósítására megnyernem. Ligetfalvi Mihályné alsós szaktanácsadó NÁLUNK TÖRTÉNT NÁLUNK TÖRTÉNT NÁLUNK TÖRTÉNT NÁLUNK TÖRTÉNT NÁLUNK TÖRTÉNT Idén október elején Vácra mentünk kirándulni az igazgatóhelyettesekkel, a tantárgygondozókkal és a munkaközösség-vezetőkkel. Szerencsénk volt az időjárással, mert az októberi fagyok egy napra eltűntek, és még a nap is kisütött. A Sajdik Ferenc kiállítás megtekintése után sétáltunk a belvárosban, megnéztünk a Fehérek templomát, a Székesegyházat, voltunk a Zenepavilonnál, korzóztunk a korzón, majd a Liszt Ferenc sétányon a Dunánál megebédeltünk a Halászkert étteremben. Délután fényképezkedtünk a Diadalív árnyékában, majd hazavonatoztunk Pestre.

Szerkesztőség: Prizma EGYMI Pedagógiai szakmai szolgáltatás 1134 Bp., Váci út 57. Tel.: 36 30 4761 688 http://www.pszk.bp13.hu e-mail: [email protected]

9

Felelős kiadó: Tarján Éva Szerkesztő: Gerbner Zsuzsa Korrektor: Ligetfalvi Mihályné