Lampl Zsuzsanna Pšenáková Ildikó Papp László

Lampl Zsuzsanna Pšenáková Ildikó Papp László

Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Nyitra ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Információtechnológiai Központ Budapest

2009

Médiapedagógia Elektronikus kiadvány

Szerkesztette: Pšenáková Ildikó

Lektorálta: Žilková Marta

© Autori - Szerzők ISBN 978-80-8094-629-6 EAN 9788080946296

E kötet létrejöttét a Leonardo da Vinci Program Innováció transzfer projektje (SciComPed) keretein belül az Európai Unió 08/0025-L/4012 sz. támogatása tette lehetővé. Koordinátor az ELTE TTK Multimédia-pedagógiai és Információtechnológiai Központja. A kötetben szereplő írások tartalmáért minden felelősség a szerzőket és a szerkesztőket terheli, sem a Nemzeti Iroda, sem az Európai Bizottság nem felel a bennük foglalt információkért vagy azok bármely módon történő felhasználásáért.

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1 MI A MÉDIAPEDAGÓGIA? 1.1 A médiapedagógia fogalma és tárgyköre 1.1.1 A médiapedagógia objektuma 1.1.2 Nevelési szintek 1.1.3 A médiapedagógia koncepciói és céljai 1.1.4 A médiapedagógia formái 1.2 A médiapedagógia helyzete Szlovákiában 2 ALAPVETŐ TUDNIVALÓK A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ MÉDIÁRÓL ÉS A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATRÓL 2.1 A tömegkommunikáció elemei 2.2 A tömegkommunikáció funkciói 2.3 A tömegkommunikáció etikai problémái – az újságírói etika 2.4 A tömegtájékoztató média típusai 2.4.1 Közszolgálati, kereskedelmi és állami média 2.4.2 Országos (központi), regionális és helyi (lokális) média 3 A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ MÉDIA SZLOVÁKIÁBAN 3.1 A szlovákiai médiapiac szerkezete és főbb jellemzői, különös tekintettel a szlovákiai magyar médiára 3.1.1 Televízió 3.1.2 Rádió 3.1.3 Sajtó 3.1.4 Internetes portálok 3.2 A szlovákiai magyarok médiafogyasztása a szociológiai felmérések tükrében 3.2.1 Médiapreferenciák a kilencvenes években 3.2.2 Médiapreferenciák a 21. század elején 3.2.3 A Dél-Szlovákiában élő magyarok és szlovákok médiafogyasztása 2007-ben 3.2.3.1 Tévénézés 3.2.3.2 Rádióhallgatás 3.2.3.3 Újságolvasás 4 BEPILLANTÁS A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ MÉDIA MŰHELYÉBE 4.1 Az újságírói munka fázisai 4.1.1 Információgyűjtés 4.1.2 Témaválasztás 4.1.3 A megfelelő forma és tartalom megtervezése, kiválasztása 4.1.4 Anyaggyűjtés 4.1.5 Anyagszelektálás

9 11 11 13 14 16 18 19 23 23 25 28 28 29 31 33 33 33 36 37 39 40 40 42 46 47 48 49 51 51 51 52 53 54 54

5

6

Médiapedagógia 4.1.6 A megírás 4.2 Egy kis elmélet – a legfontosabb műfajok 5 EGYÉB INFORMÁCIÓHORDOZÓ ESZKÖZÖK 5.1 Internet, mint médium 5.2 Az internet szolgáltatásai 5.2.1 Elektronikus levelezés 5.2.2 World Wide Web 5.2.3 FTP - File Transfer Protocol 5.2.4 Telnet 5.2.5 Gopher 5.2.6 IRC 5.3 A Web és az információszerzés 5.3.1 Keresési lehetőségek 5.4 Web az oktatásban 5.4.1 Weboldal, mint taneszköz 5.4.2 A web felhasználási lehetőségei az oktatásban 5.4.3 A web előnyei és hátrányai az oktatásban 5.4.4 A multimédiák szerepe az oktatásban használt weboldalakon 6 A WEB OLDALAK HELYES TERVEZÉSE 6.1 A színek szerepe a weboldalakon 6.1.1 Mi a szín? 6.1.2 A szín fogalma, értelmezése 6.1.3 Színek, színrendszerek 6.1.4 Színek hatásai 6.2.4.1 A színek hangulati hatása 6.1.5 A színek kiválasztása 6.1.6 A színek fontossága a weboldalakon 6.2 Betűtípusok használata 6.2.1 A betűk 6.2.2 A betűtípusok 6.3 Grafikai elemek használata 6.3.1 Illusztráció 6.3.1.1 Táblázatok 6.3.1.2 Ábrák 6.3.2 A háttér 6.3.3 Kompozíció 6.4 A hipertext elemek megjelenése a weblapokon 6.4.1 A hierarchikus struktúrák típusai 6.4.2 Hivatkozások használata 6.5 Az oldal hangi struktúrája 6.6 A weboldalak leggyakrabban előforduló hibái 7 ELEKTRONIKUS KIADVÁNYSZERKESZTÉS 7.1 Elektronikus kiadványszerkesztés alapfogalmai

55 55 71 72 74 74 78 79 80 81 82 82 83 84 85 86 88 89 91 93 93 94 95 97 99 101 101 102 102 103 104 106 106 106 108 109 109 110 111 112 112 115 116

Tartalomjegyzék 7.2 7.3 7.4 7.5

Elektronikus dokumentumok típusai E-kiadványok előnyei és hátrányai Gazdagabb tartalom – hatékonyabb kommunikáció Az asztali kiadványszerkesztés alapjai 7.5.1 A DTP kialakulása 7.5.2 A DTP szoftverek 7.5.3 Elektronikus kiadványok 7.5.4 Kiadványszerkesztés 7.6 Néhány gyakorlati tanács 8 ELEKTRONIKUS MÉDIATARTALMAK KÉSZÍTÉSE A GYAKORLATBAN 8.1 A médiakompetencia összetevői és fejlesztésük 8.1.1 A digitális olvasás 8.1.2 A digitális írás eszközeinek kezelése 8.1.3 A digitális írás tartalmi kérdései 8.1.3.1 Médiaszövegek létrehozása természetük megismerése céljából 8.1.3.2 Magunk felmutatása a közösségnek 8.1.3.3 Digitális agora, a közösségi kommunikáció üzeneteinek létrehozása 8.1.3.4 Személyes médiaszövegek, kisközösségi kollektív memória 8.1.3.5 Realtime, online személyes médiaüzenetek 8.1.3.6 Médiaszövegek kreatív, nem „primer üzenet” célú előállítása 8.2 Hangfeldolgozás 8.2.1 A hang 8.2.1.1 A hang terjedése 8.2.1.2 A hang sebessége 8.2.1.3 A hang tulajdonságai 8.2.2 A hang elektromos jelekké alakítása 8.2.2.1 Mikrofonok 8.2.2.2 A mikrofonok jellemzői 8.2.2.3 Mikrofon típusok karakterisztika szerint 8.2.3 Az analóg jel digitálissá alakítása 8.2.3.1 A mintavétel 8.2.3.2 A kvantálás 8.2.3.3 Mono, vagy sztereo 8.2.3.4 Tömörítés 8.2.4 A digitalizált hang feldolgozása 8.2.4.1 A hang rögzítése 8.2.4.2 A jelszintek 8.2.4.3 A kodekek 8.2.4.4 Az audacity hangsávjai 8.2.4.5 A felvétel mentése

118 120 121 122 122 123 124 125 125 129 129 129 131 132 132 132 133 133 133 133 134 134 134 134 135 137 137 138 139 140 140 141 142 143 143 143 144 144 145 147

7

8

Médiapedagógia 8.2.5 Egy riport megvágásának lépései 8.2.5.1 A szöveg részekre bontása 8.2.5.2 Lejátszás 8.2.5.3 Blokk kijelölés 8.2.5.4 Törlés a blokkon belül 8.2.5.5 A címkék törlése 8.2.5.6 A kijelölt blokkok rendbetétele 8.2.5.7 Zajszűrés 8.2.5.8 Normalizálás 8.2.5.9 A vágott riport elkészítése 8.3 Digitális képfeldolgozás 8.3.1 A fény 8.3.2 Az elektromágneses hullámok tulajdonságai 8.3.3 Az elektromágneses hullám látható tartománya, a fény 8.3.4 Színkeverés 8.3.5 A kép felbontása 8.3.6 A digitális kép tömörítése 8.3.7 A digitális kép feldolgozása 8.3.7.1 Átkomponálás 8.3.7.2 Átméretezés 8.3.7.3 Átkódolás 8.3.7.4 Az expozíció hibáinak korrigálása 8.3.7.5 Az színek korrigálása 8.3.7.6 A korrekciók elvégzése csoportfeladatként 8.4 Digitális mozgóképrögzítés és szerkesztés 8.4.1 A mozgókép és tömörítése 8.4.2 A mozgókép szerkesztése 8.4.2.1 A felhasználandó elemek összegyűjtése 8.4.2.2 Gyors filmkészítés 8.4.2.3 Az átmenet finomhangolása 8.4.2.4 Hang hozzáadása a szekvenciához 8.4.2.5 Feliratozás 8.4.2.6 Az elkészült mű exportálása 8.5 Egy működő gyakorlat a kortárs médiapedagógiában 8.5.1 Az előzményekről 8.5.2 Mit tanítunk? 8.5.3 A műsorok szervezése 8.5.4 Miért jó ez az oktatásban? BEFEJEZÉS IRODALOM FÜGGELÉK

147 147 148 148 149 150 151 152 152 153 154 154 154 154 155 155 157 157 157 158 159 160 162 163 164 164 166 166 168 171 172 174 175 175 175 176 178 179 181 183 185

Előszó

A médiumok támadnak a tömeg érzelmeire és az identitásuk érzékeny részeit csiklandozzák. Matúš Švirloch (www.voltaire.netkosice.sk/)

ELŐSZÓ Tanulmányok és konferenciakötetek sokasága tanúskodik arról, hogy a média jelentős befolyást gyakorol a gyerekek és fiatalok életének szinte minden szeletére. Épp ezért a témával foglalkozó valamennyi fórum ajánlotta és ajánlja, hogy el kell kezdeni az érintett korosztályok – a legveszélyeztetettebb befogadók - médianevelését, médiakompetenciáik növelését. Kísérleti oktatás formájában Szlovákiában is megtörténtek az ezt célzó első lépések. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy a közeljövőben a szlovákiai magyar általános- és középiskolákban is bevezetnék a médiapedagógiát, mint ahogyan arról sem, hogy elkezdődött volna a magyar pedagógusok médiapedagógiára való felkészítése. Pedig a médiapedagógia bevezetésének legfontosabb akadálya a szakképzett pedagógusok hiánya. E könyv szerzői a Leonardo da Vinci - LLP Program támogatásával épp ezt az akadályt szeretnék legyőzni. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem ötven éves hagyományait követve szeretnénk tovább képezni pedagógusainkat, akik az általunk kidolgozott médiapedagógia kurzus elvégzését követően reményeink szerint képesek lennének arra, hogy tanítványaiknak eligazítást nyújtsanak a média bonyolult világában. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a média egyre szélesebb körben egyre aktívabb szerephez jut, s ezért szükséges, hogy a gyerekek, fiatalok is alaposan megismerjék. Persze nem úgy, hogy naponta korlátlan ideig tévét néznek, számítógépen böngésznek – mint ahogyan ez a felmérésekből kiderül -, hanem úgy, hogy belelátnak a média működésének és hatásainak mechanizmusába. Egyébként félő, hogy a passzív szemlélő szerepköre marad nekik, ennek minden negatívumával.

Lampl Zsuzsanna

9

10

Médiapedagógia

A médiapedagógia fogalma „Az utolsó esély, gondolta. Tényleg meg akarod tenni? Az esély egy a tízhez. De hát eleve mennyi esélye volt rá, hogy megtalálja Johnnyt? (…) Egy az ezerhez? A tízezerhez? Úgy akar tovább élni, hogy ugyanezt a gyanakvó, ugyanakkor közömbös tekintetet lássa a tizenhárom, tizenöt, huszonegy éves Johnny szemében? Miközben a fia a gardróbban alszik, és a hátsó kertbe jár szarni? Legalább csináltunk valamit, mondta Alice Maxwell.” Stephen King: A mobil, Európa Könyvkiadó, Budapest 2007., 444. oldal

1 MI A MÉDIAPEDAGÓGIA? 1.1 A médiapedagógia fogalma és tárgyköre A média – hatalom, halljuk, s mondjuk sokszor magunk is. De vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy ez mit jelent? Tudatosítjuk-e, hogy ez milyen következményekkel jár(hat)? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy a média nem olyan, mint a tűz és a víz, a régi korok emberét sújtó két természeti csapás, amelynek hatalmát az élet hajnalán megtapasztalta, s mivel képesek voltak azonnali fájdalmas veszteségeket okozni neki, harcolt ellenük, megismerte, részlegesen leigázta őket, s gyakorlatilag mindkettőt a szolgálatába állította? A média nem természeti csapás. A médiát az ember alkotta és élteti. De akár a tűzvész és az áradó víz, a média is tud pusztítani. Előfordul, hogy egyik napról a másikra képes rombolni, akárcsak King regényében a mobil, amely az embereket állati szintre süllyesztő vírust sugároz (mondhatnám, ez sci fi, de túl sok sci fi vált már valósággá ahhoz, hogy ezt könnyed lélekkel meg merjem tenni), de sokkal jellemzőbb rá a kifinomultabb, alattomosabb – s ezáltal észrevétlenebb -, de annál veszélyesebb pusztítás. Ugyanakkor a tűzhöz és a vízhez hasonlóan a média is tud szolgálni bennünket, sőt, a barátunkká válhat. Ha megismerjük, s kordában tartjuk. Ebben nyújthat nagy segítséget a médiapedagógia. De hát mi is ez a médiapedagógia, másképpen médiaismeret, médianevelés – angolul Media Education, szlovákul mediálna výchova? S mi a célja? Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy a médiapedagógia nem újkeletű ágazata a pedagógiának. 1933-ban jelent meg Angliában F. R. Leavis irodalomkritikus és tanítványa, Denys Thompson könyve „Culture and environment: The training of critical awareness” (Kultúra és környezet: a kritikus tudatosság tréningje) címmel. Ez volt az első olyan könyv, amely konkrét ajánlásokat és gyakorlatokat tartalmazott arra nézve, hogyan kell az iskolákban tanítani a médiát (Buckingham David, 2003), vagyis a médiapedagógia első állomásának tekinthető. A II. világháború után a győztes fél képviselői részéről merült fel a gondolat, hogy szükség van egy olyan típusú oktatásra, amely fejleszti a Lampl Zsuzsanna

11

12

Médiapedagógia kritikus gondolkodást, s ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az emberek ne dőljenek be egy újabb, a fasiszta propagandagépezethez hasonló totalitárius propagandának. A kritikus gondolkodásra építő médiapedagógiát tehát egyben a társadalom demokratizációja előfeltételeként és eszközeként is értelmezték. Az említett célok érdekében Németországban az anyanyelvi tantárgyak oktatása keretén belül bevezették a közös újságolvasást és hírelemzést. Ugyanakkor a médiapedagógia a felsőfokú pedagógusképzés tanterveiben is helyet kapott, ami jelzi, hogy a pedagógust a médiaértelmezés szempontjából is kulcsfontosságú személynek tartották. A médiapedagógiának továbbra is alapvető feladata, hogy rámutasson a média rejtett veszélyeire és lehetőségeire. A változás „csupán” annyi, hogy az eltelt 65 évben a média lényeges változásokon ment keresztül. Ma az ún. információs társadalomban élünk, s ez még inkább indokolttá teszi a médiapedagógia bevezetését a nemzeti tantervekbe. Az Európai Tanács Parlamenti köztestülete 2000/1466-os ajánlása külön is foglalkozott a médiapedagógia fontosságával. Rámutatott arra, hogy manapság már nem is az a probléma, hogy az emberek nem jutnak hozzá az információkhoz, hanem az, hogy túl sok az információ. Főleg az ún. új médiának köszönhetően bárki megteheti, hogy töménytelen mennyiségű információt árasszon az éterbe, illetve töménytelen mennyiségű információhoz jusson. Az információk tengerében azonban nehéz tájékozódni. Nemcsak azért, mert információtúltengés van, s nem győzünk mindent érzékelni, hát még befogadni, hanem az információk jellege miatt is. „A médiakultúra által uralt világban a valóság és a fikció közötti határ gyakran elmosódik. Sok gyermek és fiatal ebben a virtuális világban él, s mivel érdeklődik az új technológiák iránt, aránylag könnyen megtanulja kezelni őket”. Amit viszont a gyerekek és fiatalok nem (mindig) tudnak: helyesen dönteni. Az ajánlás itt megjegyzi, hogy a pedagógusok és a szülők sokszor tehetetlenek. Tegyük hozzá, hogy ez valóban így van, de... Az ajánlás 6. pontja kimondja, hogy a média globalizációja és konvergenciája a lehetséges pozitív hatások mellett negatívumokkal is jár. Ezek a következők: - az információáradat, - a média uniformizációja, amely főleg az új média által terjesztett egy nyelv és egy kultúra dominanciájának következménye, - a növekvő kommercionalizáció, A mai mediális feltételek mellett feltételezhető a társadalmi kirekesztés új formájának megjelenése, amely azokat érinti, akik „nem tudnak kommunikálni a média által és/vagy nem képesek kritikusan értékelni a médiatartalmakat”. Az ajánlás e ponton kimondja, hogy égetően szükséges a médiapedagógia fejlesztése. A médiapedagógia olyan gyakorlati oktatás, amely a médiakompetencia, azaz a médiával kapcsolatos kritikus és szelektív attitűd kialakítására törekszik. Célja olyan kiegyensúlyozott állampolgárok nevelése, akik a hozzáférhető információk alapján saját maguk képesek önálló döntéseket hozni. A médiapedagógia nemcsak a Lampl Zsuzsanna

A médiapedagógia fogalma

szükséges információk megszerzésének képességéhez segíti hozzá őket, hanem ahhoz is, hogy képesek legyenek felfedni a háttérben meghúzódó gazdasági, politikai, társadalmi és/vagy kulturális érdekeket. A médiapedagógia abban is segít, hogy megértsék a média üzeneteit, véleményt tudjanak alkotni a médiáról és az általa közvetített tartalmakról. Ugyanakkor maguk is tudjanak üzeneteket alkotni, s képesek legyenek kiválasztani az üzenet továbbításához legmegfelelőbb kommunikációs eszközt. Az Európai Tanács ajánlása a médiapedagógia instrumentális funkcióján kívül kihangsúlyozza a társadalmi demokratizációs funkciót is: a médiapedagógia lehetővé teszi, hogy az emberek gyakorolhassák a szabad véleménynyilvánítás és az információkhoz való hozzájutás jogát. Ezzel nemcsak személyes fejlődésüket segíti, hanem a társadalmi ügyekben való részvételt és a társadalmi interaktivitást is erősíti. Ebben az értelemben a demokratikus állampolgárságra és a politikai tudatosságra készít fel. A médiapedagógiára tehát égető szükség van, ám az oktatási-nevelési folyamatba való bevezetése korántsem egyszerű feladat. A médiapedagógia című tantárgy tartalmának kidolgozása előtt mindenképpen válaszolni kell a következő négy kérdésre: 1. Kinek szól, kire irányul a médiapedagógia, azaz ki legyen a médiapedagógia objektuma? 2. Milyen nevelési szinteken akarunk mozogni? 3. Milyen koncepciót alkalmazunk? 4. Milyen formában tanítjuk a médiapedagógiát? 1.1.1 A médiapedagógia objektuma A médiapedagógia első számú objektuma a médiabefogadómédiafogyasztó nagyközönség. A befogadók gyakorlatilag behatárolhatatlan és több szempontból is heterogén csoportot alkotnak. Elterjedt nézet, hogy a médiapedagógiának az ifjúságra kell irányulnia, mivel ez a legérzékenyebb, legbefolyásolhatóbb csoport. E sorok írója nem ért egyet ezzel a véleménnyel, ugyanis valamennyi befogadó befolyásolható, csak mind másképpen, mert mind másra érzékeny. Ráadásul az egyes korcsoportok között állandó kölcsönös kommunikáció megy végbe, melynek köszönhetően befolyásolják egymást, a médiával kapcsolatban ugyanúgy, mint az élet bármely más területével kapcsolatban. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos médiatartalmak nem elsősorban az ifjúságot, hanem a közép- és idősebb generációt célozzák meg (például a médián keresztül zajló választási kampányok), ráadásul a lakosság folyamatos elöregedése miatt egyre inkább számolni kell a ma még könnyedén „öreg”-nek titulált és ennek megfelelően diszkriminált idős emberekkel (a média egyik fontos területe, a reklám már kezd számolni velük – például az egyik ismert kozmetikai cég reklámarca Jane Fonda, amerikai színésznő, aki jócskán túl van a hatodik „ikszen”). A médiapedagógia tehát nem korfüggő. Erre egyébként az említett Európai Lampl Zsuzsanna

13

14

Médiapedagógia Tanácsbeli ajánlás is rámutat: „a médiapedagógiának a jelen felnőtteire kell irányulnia, akárcsak a jövő felnőtteire. Lehetővé kell tennie nemcsak a modern fejlődéssel való lépéstartást, hanem a szülői szerepkör jobb betöltését is. Ebben az értelemben fontos, hogy a médiapedagógia az élethosszig tartó nevelés koncepciójának részét képezze”. A fentiekből kiindulva a médiapedagógia célcsoportjait a következőképpen definiáljuk: 1. az alapfokú oktatói-nevelői folyamatban résztvevő gyermekek és fiatalok – ezen a csoporton belül természetesen disztingválni kell, mégpedig az adott korosztály specifikumai szerint 2. felnőttek – ez a csoport újfent tovább osztható, mégpedig különböző kritériumok szerint, amelyekből ezúttal csak néhányat említek. - pedagógusok - kisgyerekes szülők - nagyszülők - érdeklődő felnőttek Médiapedagógiát szakképzett oktatók nélkül nem lehet oktatni. Nyilvánvaló tehát, hogy a médiapedagógia első számú felnőtt korú célcsoportját jelenleg a pedagógusok, illetve a jövő pedagógusai, a tanárképző szakok hallgatói képezik. Ez a tankönyv is nekik készült. 1.1.2 Nevelési szintek A médiatudás és a médiakompetencia kialakulása hosszabb tanulási és nevelési folyamat végeredménye. Ez a folyamat három, egymásra épülő szintből áll, s ugyanúgy vonatkoztatható az írott (sajtó), mint az elektronikus (rádió, televízió), valamint az új médiára (internet): 1. szint - „hétköznapi” médiafogyasztóként, vagyis mindenfajta szerzett médiatudás nélkül viszonyulunk a médiához. 2. szint - elsajátítjuk mindazt, ami szükséges a médiatudás kialakulásához, ahhoz, hogy „belelássunk” a médiába. 3. szint - már nemcsak ismerjük, hanem használni is tudjuk a médiát – tudásunktól és képességeinktől függően amatőr keretek között, illetve profiként. S ekkor válunk média kompetensekké. Az elektronikus médiára vonatkoztatva Dieter Back szerint a következő szinteket különböztethetjük meg (Komenczi, 1997): 1. ösztönös médiakritika – a befogadók szintje. Egy produkció beavatkozás nélküli megtekintése, véleményalkotás nézőként 2. médiaismeret – műfaji és formanyelvi ismeretek birtokában – tartalmi analízist végezve – a képes üzenetek tartalmához kiválasztani a leghatékonyabb médiumot 3. médiahasználat – a média problémamentes alkalmazása 4. médiakreativitás – az elektronikus publikálási ismeretek birtokában képes kifejezni önmagát, alkalmas az elektronikus rendezői teendők ellátására. Lampl Zsuzsanna


De valójában mi is az a médiatudás, médiakompetencia, amelyet el kellene sajátítanunk, s mire szolgál? B. Duncan szerint (Duncan, 1989) a médiatudás céljai a következők: 1. tudatosítani, hogy a média a valóság képét közvetíti, nem magát a valóságot 2. elsajátítani azt a tudást, azokat a képességeket és attitűdöket, amelyek segítségével értelmezni tudjuk, hogy a média milyen módon konstruálja a valóság látszatát 3. tudatosítani a médiakonstrukciók társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai hatását és következményeit, valamint kritikusan szemlélni a média által tükrözött társadalmi, gazdasági és politikai trendeket 4. fejleszteni a közvetített médiatartalmak, s a bennük megjelenő ideológiailag és értékorientált információk dekódolásához és elemzéséhez szükséges képességet 5. tudatosítani, hogy a média és alkotói különböző korlátok között mozognak, különböző hatások érik őket. Némelyek mögött olyan erők állnak, amelyek érdekeltek a fennálló és uralkodó ideológia fenntartásában és reprodukálásában, s a médiát is épp erre a célra igyekeznek felhasználni. A médiapedagógia nevelési szintjei tehát arra irányulnak, hogy a laikus befogadót média kompetens személlyé formálják. Azt, hogy ez a folyamat konkrétan mit jelent és hogyan megy végbe, nagymértékben befolyásolja az oktatás célcsoportja, vagyis a médiapedagógia objektuma. Nyilvánvalóan máshonnan indul egy olyan csoport, amely eleve érdeklődik az adott média, vagy azon belül konkrét tartalmak iránt, mint az, amely teljesen újdonságként kezeli a médiát – például az egyiknek komoly számítógépes-felhasználói ismeretei vannak, a másiknak még alapjai sincsenek. Vagy nézzünk egy másik példát. Egy középiskolások között végzett csehországi felmérés eredményei szerint (Jirák, 2007) a médiapedagógia bevezetése előtt csak néhány diák érdeklődött a hírműsorok iránt. Fél évvel később, miután elvégezték a „Média és mi” c. kurzust, számottevően nőtt az érdeklődésük. Vagyis esetükben a nevelési folyamat azzal kezdődött, hogy a tantárgy olyan (addig inkább ignorált) műfajok és tartalmak iránt is felkeltette a figyelmüket, amelyek a mindennapi történéseket közvetítik, azokat, amelyek az ő életüket is befolyásolhatják. S a fiatalok valójában ekkor szembesültek először azzal, hogy mivel maguk is rendelkeznek információkkal, valamint képesek ezeket összehasonlítani és szelektálni, már nem passzív „elszenvedői” a történéseknek, hanem tájékozott szemlélői. Sőt, épp tájékozottságuknak és újonnan szerzett tudásuknak köszönhetően esetenként akár tudatosan cselekvő alanyaivá is válhatnak. Jirák szerint a médiával foglalkozó tantárgy legnagyobb hozadéka ez esetben a média varázsának megszüntetése volt. Ez a példa egyben azt is szemlélteti, hogyan fejleszti a médiakompetencia elsajátítása a demokratikus állampolgárságot és a politikai tudatosságot.

Lampl Zsuzsanna

15

16

Médiapedagógia 1.1.3 A médiapedagógia koncepciói és céljai A médiapedagógia eddigi fejlődésében több modell váltotta egymást (Szíjártó, 2001, Jakab, 2002, Horváthová, 2005). Az 1970-es évek végéig leginkább az esztétikai megközelítés volt jellemző, amely nem a teljes médiára, hanem főként a filmre - még pontosabban a művészfilmre - helyezte a hangsúlyt. Ezen belül is a műközpontú elemzés élvezett elsőbbséget. A váltás a nyolcvanas években következett be, s négy alapvető dologban nyilvánult meg: 1. az addig főleg a filmre irányuló figyelem kiterjedt a teljes médiára, 2. a magas kultúra termékei helyett a médiapedagógiában egyre nagyobb teret hódít a popkultúra, 3. a műre épülő esztétikai megközelítés helyett a média társadalmi kontextusának, a média társadalmi funkcióinak és hatásainak vizsgálata került előtérbe, ami egyben jelzi, hogy 4. a művészettörténeti, művészetelméleti kiindulópontok helyett a szociológiai kiindulópontok nyertek prioritást. A következő változást az új évezred hozta magával, s két modellben ölt testet. Az első a demokratikus-szocializálónak (Szíjártó, 2001), illetve szociális-demokratikusnak nevezett modell (Jakab, 2002). Ez a „nehéz helyzetben lévő társadalmi rétegek, nemzetiségek megszólalására, identitásuk erősítésére lát esélyt, részben olyan társadalmi és egészségügyi problémák bizonyos fokú kezelésére, mint az erőszak kultusza, a rasszizmus, a drog vagy az AIDS” (Jakab, 2002). „Felzárkóztató szándék jellemzi, amely együtt jár a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének, a leszakadók segítésének, a szólásszabadság megteremtésének gondolatával. (…) a tömegkommunikáció eszközeinek üzeneteit értő polgárokat kíván nevelni, akik egyéni érdekérvényesítésük során felhasználják az iskolában elsajátított kommunikációs készségeket, és ismereteik birtokában részt vesznek a helyi társadalom tevékenységében” (Szíjártó, 2001). A második modell a kritikai-recepciós modell, amely a médiaértésre helyezi a hangsúlyt. „A médiaoktatás e formában a médiaszövegeket kritikusan, értve befogadó, autonóm személyiségek nevelését célozza, amelynek az a feltétele, hogy a diákok megismerkedjenek a kommunikáció ágenseivel, vagyis azokkal, akik az üzenetet létrehozzák és/vagy továbbadják; a tömegkommunikációs eszközök technikájával-technológiájával; a média kategóriáival és műfajaival (médiumok, szövegfajták és stílusok); a média nyelvével és közönségével, illetve a reprezentáció problematikájával” (Jakab, 2002). Ezek a médiapedagógiai modellek tulajdonképpen három paradigmát jelenítenek meg, amelyeket Jakab (Jakab, 2002) a következőképpen jellemez: 1. a védőoltás-paradigma - a média manipulatív természete ellen a kultúra értékes alkotásait csatasorba állítva kíván(t) küzdeni 2. a tömegkultúra-paradigma - a népszerű kultúra személyiségformáló hatására nem annak merev elutasításával, hanem a tömegfilmek és a limonádé tévéműsorok értelmezésével kívánt válaszolni Lampl Zsuzsanna


3. a reprezentációs-paradigma – a média hatása részben abban rejlik, ahogyan a valóságot láttatja (reprezentálja). Azokban az országokban, ahol a médiapedagógiát már huzamosabb ideje tanítják, két alapvető koncepció figyelhető meg. 1. gyakorlati oktatás, ún. learning by doing - főleg az USA-ra jellemző. Egyrészt az ottani iskolarendszer pragmatizmusára épül, másrészt arra, hogy tökéletesen adottak a technikai feltételek. Lényege: a diák úgy tanulja meg, hogyan működik a média, ha maga is „csinálja” a médiát. Ezzel nemcsak az alkotási folyamatba kóstol bele, hanem meg kell oldania az azzal összefüggő gazdasági, etikai és más jellegű problémákat is. 2. a médiatartalmak kritikus elemzése – főleg Nyugat-Európa, Skandinávia, Kanada követi ezt a koncepciót, amely abból indul ki, hogy a diák úgy ismeri meg a média működését, ha a már létező médiát veszi górcső alá, s megtanulja értelmezni. Megtanul a sorok között olvasni, s ezáltal képessé válik felfedni a háttérben működő és a médiát irányító hatásokat. Vagyis ez az irányzat egyfajta médiaszociológiát tanít. Ez a két irányzat azonban sehol sem érvényesül „színtiszta” formában. Valójában mindkettő jelen van mindenhol, mindkettőt kombinálják, a kérdés csupán az, hogy milyen arányban. Mi az, amire a médiapedagógia nem vállalkozik? Akárcsak a zenei nevelést abszolváló diákokból nem lesz automatikusan operaénekes vagy koncertzongorista, a képzőművészeti nevelés sem képez festőket, szobrászokat, a médiapedagógiának sem az a célja, hogy profi médiaszakembereket – zsurnalisztákat, PR szakembereket, filmoperatőröket, stb. – képezzen. Az viszont nem kizárt, hogy valakit épp a médiapedagógia inspirál, s ennek köszönhetően dönt, mondjuk az újságírói tanulmányok mellett. Mi az Ön véleménye? „A médianevelésnek továbbá azt kell megmutatnia, hogy mi minden befolyásolja a végeredményként megjelenő üzenetet, s evégett az sosem lehet száz százalékosan objektív. A médianevelés órákon a diákok játszani fognak a kamerával, hogy megismerjék a tulajdonságait. Azonban egyáltalán nem szükséges, hogy ismerjék az egyes felvételek megnevezéseit. Azt sem kell tudniuk, milyen szalag használatos a modern felvevőkészülékekben, vagy Európában milyen norma vonatkozik a televíziós felvételek kódolására. A médianevelés mindenkinek szól, nemcsak azoknak, akik aktívan érdeklődnek a videofelvételek készítése iránt, vagy rádiósok akarnak lenni. A médianevelés abszolvense valószínűleg egy egyszerű beszélgetés feljátszására sem lesz képes. Ha viszont megnéz majd a tévében egy interjút, amelyet más játszott fel, tudnia kellene, mikor vágták meg, illetve mikor módosítottak rajta más formában, s mikor sugározták eredeti formájában. Ennek köszönhetően felismeri, mennyire bízhat meg abban, amit a beszélgetésben lát és hall” (Kosková Třísková, 2003).

Lampl Zsuzsanna

17

Médiapedagógia

18

1.1.4 A médiapedagógia formái A tantárgy oktatása történhet önálló óra formájában, illetve más tanítási óra keretén belül. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a médiapedagógiát általában más tantárgyak keretén belül kezdik oktatni (esztétika, polgári nevelés, társadalomismeret, anyanyelv és irodalom, történelem1), s jó esetben fokozatosan önálló tantárggyá válik. A médiapedagógiát tanterven, sőt iskolán kívül is lehet tanítani, s tanítják is, főleg azokban az országokban, ahol még nem része az iskolai kerettanterveknek. Ilyenkor többnyire érdeklődő és lelkes (szak)emberekre épülő civil kezdeményezések veszik kézbe a dolgot, és a saját maguk által preferált koncepció és módszer alapján végzik a munkát (például médiaköröket szerveznek fiatalok részére, amelyek működtetésénél elsősorban a learning by doing elv érvényesül). Mindezzel nagyon hasznos tudást közvetítenek feléjük, viszont arról nem szabad megfeledkezni, hogy a médiakompetencia kialakulásához nem elegendőek az esetleges – ha még oly színvonalas – bemutatók, tanfolyamok, stb. Ahhoz, hogy a médiafogyasztók tisztában legyenek a média szerepével és hatalmával, a média által nyújtott lehetőségek pozitívumaival és árnyoldalaival, rendszerjellegű nevelésre van szükség, amely ugyanúgy része az általános műveltségnek, mint a hagyományos kommunikációhoz szükséges tantárgyak (például a nyelvtan). Mindkét oktatási forma, tehát az önálló és az integrált mellett is ugyanúgy felsorakoztathatunk érveket, mint ellenérveket. Az integrált forma melletti érvek a következők: - más tantárgyakkal, oktatási területekkel való összefüggések megragadása - interdiszciplináris megközelítés lehetősége Ellenérvként viszont a következők hozhatók fel: - elmosódik a határ a médiapedagógia és azon tantárgy között, amelynek keretén belül tanítják, nagy valószínűséggel a médiapedagógia rovására, - a médiapedagógiát nem kezelik egyenértékűnek az eredeti tantárggyal. Az önálló oktatási forma mellett szóló érvek: - jól definiálható a tantárgy és egyértelműen megkülönböztethető a többi, integrációnál szóba jövő tantárgytól, - ennek köszönhetően a médiapedagógia hamarabb intézményesül. Hátránya: - az interdiszciplináris megközelítés háttérbe szorulása. Előfordul, hogy azért részesítik előnyben az integrált formát, mert nincs alaposan felkészült pedagógus, aki vállalhatná a médiapedagógia oktatását. 1

Egy történelem és médiapedagógia integrált órán például a következőkkel foglalkozhatunk: a történelmi személyiségek milyen médiát használtak a hatalom megszerzésére, és hogyan használták, hogyan hatottak a történelmi események a média fejlődésére, a korabeli média állapotára, hogyan jeleníti meg a média a történelmi eseményeket, stb. Lampl Zsuzsanna


Ez viszont abszolút helytelen megközelítés, ugyanis akár integrált, akár önálló formában zajlik az oktatás, ennek elengedhetetlen feltétele a szakképzett pedagógus. Ilyen pedagógus hiányában sokkal jobb, ha nincs az iskolában médiapedagógia, mert a felkészületlen, nem hozzáértő tanár sokkal több kárt okozhat, mint hasznot, például azzal, hogy a saját előítéleteit, mítoszait közvetíti a diákok felé. Felkészületlen pedagógus alatt nem szakképzetlen pedagógust értünk, hanem más szakos képzettséggel rendelkezőt, akinek nincs médiapedagógiai szakképesítése!2

1.2 A médiapedagógia helyzete Szlovákiában Szlovákiában 1999-ben jelent meg a „Mediálna výchova. Heslár mediálnej komunikácie” (Médianevelés. A médiakommunikáció alapvető fogalmai) c. könyv (Brečka, 1999), amelyben a szerző összefoglalta az általa médianevelésnek nevezett tantárgy külföldi alkalmazásának módjait és lehetőségeit. A könyv megjelenése után rövid, de nem igazán célravezető vita indult az Otázky ţurnalistiky c. szakfolyóirat hasábjain. A vitára invitáló cikkből (Hradiská 2000) kiderül, hogy a médianevelés három formája ismert Szlovákiában: (1) a média különböző tanítási órákon történő használata, amikor a média tulajdonképpen a segédeszköz szerepét tölti be, s alkalmazása a pedagógus választásán múlik, (2) a diákok gyakorlati mediális tevékenysége, leggyakrabban iskolai újság vagy egyetemi rádió formájában, (3) az új információs technológiák elsajátítását célzó oktatás, amely mindig eszközfüggő, vagyis azon múlik, hogy az iskolák milyen infrastruktúrával rendelkeznek. Hradiská szerint a médianevelés mindhárom formája esetlegesnek tekinthető, ugyanakkor soraiból az is kiderül, hogy a média, mint segédeszköz használatát, vagyis az első ismertetett formát nem tartja médianevelésnek. Szerinte a médianevelés a médiatudás, médiakompetencia elsajátításának eszköze, miközben médiatudáson az egyénnek azt a képességét érti, hogy be tudja fogadni, tudja elemezni, értékelni és képes továbbkommunikálni a médiatartalmakat. Épp ezért a médianevelésnek a médiatartalmak gyakorlati alkotásán kívül médiatörténettel, médiaelmélettel is kell foglalkoznia. Maga a tantárgy többféle módon realizálható. Lehet kötelező vagy választható, tanítható más tárgyak keretén belül, tanítható az iskolák különböző típusaiban, de iskolán kívül is, akár az élethosszig tartó tanulás keretein belül. Az első hozzászóló (Hlinková, 2000) a vitát a médianevelés első formája, vagyis a média, mint segédeszköz irányába csúsztatta, egy felmérésre hivatkozva, mely szerint ehhez adottak a technikai feltételek, ugyanis a szlovákiai iskolák audiovizuális eszközökkel való ellátottsága megüti az európai mércét (a középiskolák 95 százalékának van televíziója, 94 százalé2

„A mozgókép/média oktatásához nem elegendő a magyar, a rajz vagy a történelem szakos előképzettség. (…) a modultantárgyak oktatása a hagyományos iskolai tárgyakéhoz hasonlóan feltételezi a szükséges tanári kompetencia megszerzését, annak igazolását” (Jakab) Lampl Zsuzsanna

19

20

Médiapedagógia kának videolejátszói, 96,9 százalékának számítógépei, 56,5 százalékának internet csatlakozása, az iskolák 23,5 százalékának saját web oldala). A második – és egyben utolsó – hozzászóló két dologra mutatott rá (Gryga, 2001). Az egyik, hogy már a Milénium tervezet is említette a multimediális kommunikáció oktatásának fontosságát. A másik, hogy a média segédeszközként történő alkalmazását semmiképp sem tekinthetjük médianevelésnek. A szerző véleménye szerint a médianevelésnek nem csupán a médiával, hanem elsősorban a „média által bekerített” emberekkel kell foglalkoznia. Egy ilyen tantárgy bevezetését jelen körülmények között ugyanolyan fontosnak tartja, mint az informatika alapjainak oktatását. „Az iskolarendszernek a társadalmi fejlődés valamennyi fokozatára reagálnia kell, és vitathatatlan, hogy a mostani stádiumot a média uralkodása jellemzi. De nemcsak a 19. és 20. századbeli hagyományos médiáé, tehát a sajtóé, rádióé és televízióé, hanem a legújabb műszaki kiváltságok, elsősorban az internet és kísérőjelenségeinek uralma.” Bár a „hivatalos” vita befejeződött, a médiapedagógia fogalmának és feladatainak tisztázása a mai napig tart. Igaz, túlzás lenne azt állítani, hogy a frekventált témák közé tartozik. Inkább az időszakos felbukkanás jellemzi. Ami viszont nagyon érdekes, hogy vannak, akik a mai napig keverik a médiapedagógia fogalmát a média, mint taneszköz fogalmával, sőt olyan írással is találkozhatunk, amelynek szerzője a bevezetésben helyesen használja és értelmezi a médiapedagógiát, cikke további részéből viszont egyértelműen kiderül, hogy a gyakorlatban ezt úgy képzeli el, hogy a média mint szemléltetőeszköz jelenik meg a tanítási órán. A médiapedagógia koncepciói közül a szlovákiai szakemberek az elméletorientált koncepciót, azaz a médiatartalmak kritikus elemzését tartják követendő példának. „A médianevelés célja, hogy megismertesse a gyermekekkel a modern médiát és annak alapvető tulajdonságait. Itt szükséges felhívni a figyelmet az egyik legkomolyabb félreértésre, amelyekkel a médianevelés definiálásánál találkozunk. A médianevelés nem arról szól, hogyan kell médiatartalmakat alkotni, hanem arról, hogyan kell a médiatartalmakat helyesen értelmezni. (…) A médianevelés célja, hogy felhívja a figyelmet azokra az alapvető módszerekre és trükkökre, amelyeket akkor használ a média, amikor egy bizonyos hatást akar elérni. (…) A médianevelés elősegíti a kritikus gondolkodást. (…) Szöveggel való munkát feltételez – a médiaszövegek elemzésén, összehasonlításán és értékelésén alapuló, információk gyűjtésével, magyarázatával és értékelésével kapcsolatos tevékenységek, valamint a receptív kommunikációs képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt (értő olvasás és aktív hallgatás). A médianevelés célja „felkészíteni” és „felvértezni” a diákot olyan képességekkel, hogy képes legyen minimális veszteségek árán „túlélni” a médiavilágot, és személyisége fejlődése érdekében maximálisan ki tudja használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a média kínál” (Palenčárová, 2008). A médiatartalmak kritikus elemzésén alapuló médiapedagógia preferálásának egyik oka bizonyára az, hogy a gyakorlatorientált koncepció Lampl Zsuzsanna


(learning by doing) eddig is érvényesült a szlovákiai közoktatásban, mégpedig évtizedek óta, miközben senki sem gondolt arra, hogy amikor diákjaival iskolai lapot szerkeszt és/vagy működteti az iskolarádiót, learning by doing típusú médiapedagógiát végez. A másik, s egyben nyomósabb ok, hogy amennyiben médiakompetencia elérésére törekszünk, okvetlenül szükséges az elméleti alapok megszerzése, hiszen enélkül a médiakompetencia olyasféle lenne, mint a nyelvtudás a nyelvtani alapismeretek nélkül. Az utóbbi években több felmérés is vizsgálta a média gyermekekre gyakorolt hatását. A végkövetkeztetés mindig ugyanaz volt: a médianevelésre égető szükség van. 2004-ben az Állami Pedagógiai Intézet kapta feladatul a médianevelés előkészítését. Négy iskolán zajló kétéves kísérleti oktatás után az ÁPI kidolgozta a médianevelés elnevezésű tantárgy tartalmát és módszertanát3. A tantárgy bevezetése a 2009-es tanévben várható. Az elképzelések szerint az alapiskolák felső tagozatán (5. – 9. évfolyam) és a nyolcosztályos gimnáziumokban vezetik be nem kötelezően választható tantárgyként. Az ÁPI heti kétórás blokkokkal számol. Az iskola hatáskörébe tartozik majd, hogy önálló tantárgyként, vagy integrált formában valósul-e meg. Amennyiben az utóbbit fogják választani, akkor a polgári nevelés és etika, valamint a szlovák nyelv, történelem és a művészeti tantárgyak (esztétika, zenei nevelés, rajz) jönnek számításba. A médianevelés célja „a tanuló kritikus és értékelő magatartásának kifejlesztése a médiából naponta érkező információkkal szemben. Az órákon meg kellene tanulnia felülvizsgálni, hogy milyen számítógépes játékokat, filmeket, tévéműsorokat és újságcikkeket választ”4. A leendő pedagógusok képzése 2008 februárjában kezdődött. A teljesség kedvéért azonban azt is el kell mondanunk, hogy Szlovákiában hasonló tevékenységet eddig civil szervezetek folytattak.5

3

Viera Kačinová kutatásvezető szerint már az előzetes eredmények is biztatóak voltak, mert a diákok fokozatosan tudatára ébredtek annak, hogy a média milyen nagy szerepet játszik az életükben, és médiafogyasztásuk sokkal tudatosabb lett. 4 Az Oktatásügyi Minisztérium szóvivőjének nyilatkozata (Sme, 2008. 2. 14) 5 Például a Ţabky polgári társulás. De ugyanúgy idesorolhatjuk a Zodpovedne.sk által szervezett rendezvényt, amelyre 2009. február tizedikén, a Biztonságos internet nemzetközi napján került sor Pozsony egyik leglátogatottabb bevásárlóközpontjában, a Polus City Centerben. A sokszínű és rengeteg embert vonzó akció az internet és a mobiltelefon használatának biztonságos és felelősségteljes használatára hívta fel a figyelmet. Lampl Zsuzsanna

21

22

Médiapedagógia

Lampl Zsuzsanna

A tömegkommunikáció elemei

2 ALAPVETŐ TUDNIVALÓK A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ MÉDIÁRÓL ÉS A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATRÓL A kommunikáció fogalom latin eredetű. Jelentése: közölni, közvetíteni valamit. Akárcsak az eredeti latin kifejezés szótöve, úgy a magyar megfelelő is arra utal, hogy olyan folyamatról van szó, amely a közösségben játszódik le. Az emberi kommunikáció, beleértve a tömegkommunikációt, tehát a társadalmi kommunikáció részét képezi. A kommunikáció előfeltétele a társadalmi kontaktus. E nélkül nem jöhet létre kommunikáció. A társadalmi kontaktus lehet közvetett, közvetlen, informális, formális, stb. A tömegkommunikáció esetében a klasszikus médiánál a közvetett és informális kontaktus esete áll fenn. A kommunikáció több típusa ismert. Ezek a következők: 1. intraperszonális kommunikáció – belső kommunikációnak is nevezhetjük, hiszen az egyén önmagával folytatott kommunikációjáról van szó (naplóírás, elmélkedés, stb.) 2. interperszonális kommunikáció – két személy egymás közötti kommunikációja, az ún. dialógus 3. csoportos kommunikáció – egy személy és egy vagy több csoport, illetve két vagy több csoport közötti kommunikáció (tanár és diákjai, politikai pártok képviselőinek kommunikációja, stb.) 4. tömegkommunikáció – a tömegkommunikátor és a befogadók között végbemenő kommunikáció Jellegét tekintve a kommunikáció folyamat, amely kommunikációs aktusokból áll. A kommunikációs aktus a kommunikációs partnerek között megy végbe. A kommunikációs aktusok láncszemekként kapcsolódnak össze, s így jön létre belőlük/általuk a kommunikációs folyamat. A kommunikáció típusától függetlenül minden kommunikációs folyamat nyolc elemből áll (Dominick, 1990), a továbbiakban azonban a tömegkommunikációs folyamatra vonatkoztatva tárgyalom őket.

2.1 A tömegkommunikáció elemei A tömegkommunikáció elemei a következők: 1. forrás, kommunikátor (zdroj, source, komunikátor) – az a szubjektum, amelytől vagy akitől a kommunikáció által közvetített üzenet származik 2. kódolás (proces kódovania, process of encoding) – mindazok a biológiai, társadalmi, kulturális, műszaki körülmények és módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy a forrás az üzenetet a befogadó számára érthető módon fejezze ki

Lampl Zsuzsanna

23

24

Médiapedagógia

3. üzenet (odkaz, obsah, message) – mindazok az audiovizuális tartalmak, amelyek a forrástól származnak és a befogadó felé irányulnak 4. csatorna (kanál, channel) – az üzenet továbbításának eszköze, módja és körülményei, vagyis a forrástól a befogadóig vezető „út” 5. dekódolás (proces dekódovania, process of decoding) - mindazok a biológiai, társadalmi, kulturális, műszaki körülmények és módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy a befogadó értelmezni tudja az üzenetet 6. befogadó (príjemca, receiver) – az a szubjektum, aki veszi az üzenetet 7. visszacsatolás, visszajelzés (spätná väzba) – az a folyamat, amikor a befogadó reagál az üzenetre 8. zavaró tényezők (šum, noise) – ezek lehetnek - mechanikus tényezők (például a készülék vagy a közvetítés műszaki hibája miatt a televízióban eltűnik a kép), - environmentális tényezők (eltűnik a kép, mert a vihar megrongálta az antennát) - szémantikus tényezők (nem értjük az üzenetben használt nyelvet, jeleket) Ezek az elemek mind a négy kommunikációtípus sajátjai, de a tömegkommunikációs folyamatban specifikusan nyilvánulnak meg. A forrás a klasszikus médiában egy médiaszervezet (kiadó, szerkesztőség, stb.) vagy személy, aki ennek a szervezetnek a képviselőjeként lép fel (riporter, hírolvasó, stb.). Az új elektronikus médiában a forrás lehet szervezettől független személy is (blogíró, stb.). A tömegkommunikációban a kódolás és dekódolás folyamata, valamint a csatorna sokkal igényesebb és összetettebb, mint például az interperszonális kommunikáció esetében. Gondoljunk csak bele, mi mindennek kell végbemenni, míg egy cikk eljut az írójától az olvasóig. Ugyanez a zavaró tényezőkre is érvényes, hiszen sokkal könnyebb kiküszöbölni egy köhögést vagy csuklást, amely zavart idézhet elő két személy beszélgetésénél, mint egy műszaki hibát, amely lehetetlenné teszi a rádióműsor sugárzását. A tömegkommunikáció üzenete lényegesen különbözik minden más kommunikációtípus üzenetétől. Míg egy interperszonális kommunikáció során közvetített üzenet gyakorlatilag bármi lehet és bármiről szólhat, a tömegkommunikációs üzenetnek több követelményt kell teljesítenie. Ezek közül a két legfontosabb az aktualitás és a közérdek, amelyekről a műfajokról szóló fejezetben majd részletesebben beszélünk. A tömegkommunikációban a befogadó egy többszörösen heterogén és anonim embertömeg, amelynek tagjai akár a világ különböző pontjain is élhetnek. Lehet köztük személyes kapcsolat (internetes fórum tagjai), de a legtöbbször nincsenek semmiféle tudatos és személyes kapcsolatban. A tömegkommunikációban a visszacsatolás sem olyan egyszerű, mint például az interperszonális kommunikációban, ahol a kérdésre adott válasz tulajdonképpen a visszacsatolás egyik formája. A tömegkommunikációban a visszacsatolás két fő formája ismert: a közvetlen és a közvetett visszacsatolás. Lampl Zsuzsanna


A közvetlen visszacsatolás jellemzője, hogy a befogadó közvetlen visszajelzést küld a kommunikátornak, például betelefonál, vagy levelet ír a szerkesztőségbe. A közvetett visszacsatolás leggyakoribb módja a befogadók körében végzett felmérés, amelyet erre szakosodott intézmények végeznek, általában a kommunikátor megbízásából. 1. A tömegkommunikációs folyamatban a befogadók bizonyos csoportjai között virtuális kapcsolat is létezhet. Milyen példát mondana erre? 2. Ön szerint az intraperszonális kommunikációban ki a kommunikátor és ki a befogadó? 3. Ön szerint lehetséges, hogy a kommunikáció egyes típusaiban a kommunikátor és a befogadó szerepet cseréljen?

2.2 A tömegkommunikáció funkciói Amikor funkciókról beszélünk, mindig arról van szó, hogy a vizsgált terület hogyan járul hozzá a rendszer fenntartásához. Például a szív funkciói az emberi szervezet életben tartását szolgálják. Egy konkrét iskola funkciói az adott ország iskolaügyének fenntartását, s ezen keresztül az ország működését hivatottak szolgálni. Hasonlóképpen kell látni a tömegkommunikáció funkcióit is. Ezeket két nagy csoportra oszthatjuk. Az első csoportot a makrofunkciók, a második csoportot a mikrofunkciók alkotják. A makrofunkciók azok a feladatok, amelyeket a tömegtájékoztató média a társadalom egészének érdekében tölt be. Ezzel szemben a mikrofunkciók azok a feladatok, amelyek teljesítésével a média az egyént szolgálja. 1. A tömegkommunikáció funkciói

MAKROFUNKCIÓK

MIKROFUNKCIÓK

Informálás Interpretálás Közvéleményformálás Szocializálás Szórakoztatás Társadalmi ellenőrzés Ismeretgyarapítás Relaxáció Csoportképzés, társadalomépítés

Informálás, tájékoztatás A tömegtájékoztató média alapvető funkciója az információk közvetítése, mégpedig a tömegek felé. Ezáltal biztosítja a társadalom tájékozottságát. A tájékoztatás elsődleges szintje a hírszolgáltatás, s ennek megfelelően a tömegtájékoztató média alapműfaja a hír. Ugyanakkor a média nem csak a híreken keresztül tájékoztat, hanem valamennyi műfajon keresztül. Lampl Zsuzsanna

25

26

Médiapedagógia

Az információkat funkciójuk szerint két nagy csoportra osztjuk: 1. felhívás jellegű információk – sürgős és/vagy nagyon fontos eseményekre vonatkoznak, ezért a médiában elsőbbséget élveznek. 2. szolgáltató jellegű információk – az összes többi információ, amely a hétköznapi életben való jobb eligazodást szolgálja. Az információáramlás a kódolás és a csatornák műszaki tökéletesedésének köszönhetően egyre gyorsabb. Ennek pozitív oldala, hogy az egész világ szinte egy időben értesülhet a fontos eseményekről – hacsak nincsenek ezek az információk mesterségesen visszatartva -, sőt, nagyon sok eseményről helyszíni közvetítésben számol be a média. Média nélkül a legtöbb eseményről nem is tudnánk, még a közvetlen környezetünkben zajlókról sem, hiszen nem tudunk mindig mindenhol ott lenni, és saját szemünkkel látni, mi történik. Az információáramlás felgyorsulásának negatív oldala, hogy a gyorsaság sokszor a minőség rovására megy, és az egymással versengő média gyakran megfeledkezik az alapvető etikai szabályok betartásáról. Interpretálás A média nemcsak tájékoztat, hanem magyaráz is. Megpróbálja megértetni a történéseket. A befogadó ugyanazon történésről, jelenségről többféle magyarázatot kaphat. A média olyan szemszögből is megvilágíthatja ezeket, ami a befogadónak eszébe sem jutna. Közvéleményformálás A média az általa válogatott információkon, azok tálalásán és magyarázatán keresztül befolyást gyakorol a befogadóra, annak nézeteire. S mivel a tömegkommunikációban tömeges befogadóról van szó, a média hozzájárul ahhoz, hogy a befogadók véleménye közeledjen egymáshoz. Ily módon minden egyes média képes arra, hogy a befogadói köréhez tartozó személyek véleményét egybekovácsolja. Szocializálás A média értékeket, normákat közvetít, ezzel hozzájárul a befogadó szocializálásához, mégpedig a szocializációs folyamat mindkét vetülete értelmében. Ez annyit jelent, hogy (1) elősegíti a társadalom számára fontos értékek és normák továbbélését, (2) az egyénnek segít betagozódni a társadalomba. Szórakoztatás A média a befogadók kikapcsolódásáról is gondoskodik. Média nélkül nem létezhetne szórakoztatóipar, de tömegkultúra sem. Társadalmi ellenőrzés Azáltal, hogy a média nyilvánosan rávilágíthat bizonyos, a társadalom bármely területén felbukkanó visszásságokra, ellenőr szerepet is betölt. Lampl Zsuzsanna


Ismeretgyarapítás A média tájékoztatási és interpretálási funkciójának betöltése a befogadó szemszögéből nézve azt jelenti, hogy hozzájárul ismeretei, tudása gyarapításához. Egyrészt hozzásegíti a befogadót, hogy naprakész információi legyenek, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a közvetített üzenetekkel fejlessze ismereteit, tudását. Relaxáció A szórakozásra, kikapcsolódásra vágyó ember többféleképpen is kielégítheti ezt a szükségletét. Az egyik lehetőség a média. A konkrét helyzettől függően a média tölthet be - stimuláló szerepet - amikor épp nincs mit csinálnunk, vagy unatkozunk (például hajvágásra várakozunk, s ezt az időt a fodrászüzletben található folyóiratok böngészésével töltjük) - pihentető szerepet – az egész napi munka után elfáradva ledőlünk a tévé elé, és focit nézünk - „érzelmi lavina elindítója” szerepet – valamilyen érzelmi igény kielégítése végett fordulunk a médiához (például valaki alaposan feldühített, megnézünk a tévében egy bunyós filmet, és úgy érezzük, jól kitomboltuk magunkat). Csoportképzés, társadalomépítés A média különféle módon segíti elő, hogy az egyéni befogadókból csoportok váljanak, még ha sok esetben csupán virtuális csoportokról is van szó. A média beszéd-, vitatémát szolgáltat. Kialakítja az együvé tartozás érzését. Tettekre ösztönöz. Más tettekről lebeszél. A csoportképző funkcióhoz tartozik az a különleges jelenség is, amelyet paraszociális viszonynak nevezünk. Ennek tipikus példája, amikor valaki beleszeret egy tévébemondónőbe, vagy egy hírmagyarázóba. 1. 2. 3.

4.

Olvassa el a Függelékben található „Nem elég kívánni az egészséget – tenni is kell érte” című írást. Milyen funkciókat tölt be? Mondjon példát a felhívás jellegű információkra és a szolgáltató jellegű információkra! Milyen makro- és mikrofunkció(ka)t tölt be - a keresztrejtvény - a napi vicc - a televízióban közvetített atlétikai bajnokság - egy tudóssal készült beszélgetés a rádióban - egy on-line vita a legfrissebb politikai történésekről - egy divattal foglalkozó magazin Mondjon konkrét példát a média csoportképző funkciójára!

Lampl Zsuzsanna

27

28

Médiapedagógia

2.3 A tömegkommunikáció etikai problémái – az újságírói etika Az újságírói etika olyan írott és íratlan szabályok összessége, amelyeket a szakma képviselői dolgoznak ki (beleértve a klasszikus elektronikus média képviselőit) és fogadnak el azzal a céllal, hogy munkájuk során ezekhez a szabályokhoz tartsák magukat. Az Újságírók Szlovákiai Szindikátusának közgyűlése 1990. október 19.-én hagyta jóvá az Újságírás etikai kódexét, amely az első ilyen jellegű kódex a szlovák újságírás történelmében. A kódex hat fejezetből áll: I. Az újságíró és a nyilvánosság II. II. Az újságíró és érdeklődésének tárgya III. Az újságíró és az információforrás IV. Az újságíró és a szerkesztőség, illetve a kiadó V. Az újságíró és kollégái VI. Az újságíró és a közérdek. A kódex a Függelékben olvasható.

2.4 A tömegtájékoztató média típusai A tömegtájékoztató médiát többféle kritérium alapján osztályozhatjuk. A leggyakrabban használt kritériumok a következők: 1. a gyártási technológia szerint – nyomtatott és elektronikus (printové a elektronické masmédia). A nyomtatott tömegtájékoztató média alatt a sajtót értjük. Az elektronikus tömegtájékoztató média klasszikus képviselői a rádió és a televízió, de manapság ide soroljuk az internetet is (internetes portálok). 2. tulajdon szerint – közszolgálati, kereskedelmi, állami 3. hatósugár szerint – nemzetközi, országos (központi), regionális, helyi (lokális). 4. tartalom szerint – itt több osztályozás is lehetséges, például közvéleményformáló és bulvár, általános és specializált. 5. periodicitás szerint – napi, heti, stb. 6. rendeltetése helye szerint – belső és külső. Külső média alatt értendő minden kültéren található információhordozó eszköz, mint például a reklámtábla, óriásreklám (bilboard), stadion, stb. Belső média alatt értendő mindaz, ami elsődlegesen nem az utcán látható/hallható. A szakirodalomban ezeken kívül más osztályozásokkal is találkozhatunk, de ezek gyakorlatilag az itt feltüntetett tipológiák kombinációi. 1. Tartalom szerint a média lehet általános és specializált. Minek alapján specializálódhat a média? Mondjon példákat! 2. Soroljon fel konkrét példákat a média egyes típusaira! Lampl Zsuzsanna


3. Lehet egy autóbusz média? 4. Ülök a parkban egy padon, és újságot olvasok. Ez az újság külső vagy belső médiának számít-e? 5. A periodicitás szerinti osztályozás csak a sajtóra vonatkozik, vagy egyaránt érvényes a nyomtatott és elektronikus médiára? 6. Vannak periodikus és nem periodikus kiadványok. Mi a különbség a kettő között? Mondjon konkrét példákat! 2.4.1 Közszolgálati, kereskedelmi és állami média Közszolgálati média (verejnoprávne média) „Közszolgálati médiumoknak hagyományosan azokat a rádiókat és televíziókat nevezik, amelyek a British Broadcasting Corporation által kidolgozott műsorpolitikát követik. A BBC alapelveit Lord John Reith, az intézmény első elnöke alkotta meg az 1920-as években: a kiegyensúlyozott, pártatlan tájékoztatást, a nemzeti és az univerzális kultúra ápolását, az oktatóműsorok sugárzását tűzte ki célul. A közmédia az állam tulajdonában van, ám szervezetileg független a mindenkori kormányzattól; bevételeit főként az előfizetési díjból fedezi. A közmédia kezdetben monopolhelyzetben volt, ám az 1950-es évektől megjelentek a kereskedelmi rádiók és tévék, amelyek egyre több hallgatót és nézőt csábítottak el tőle. Ez azt bizonyította, hogy a közmédia nem felelt meg maradéktalanul a társadalom elvárásainak. Emellett felvetette azt a kérdést is, hogy miért finanszírozzanak közpénzekből olyan intézményt, amelynek műsorait az adófizetők jó része sosem követi figyelemmel. A közmédia ma is fontos szerepet játszik a politikai tájékoztatásban, az állampolgári kultúra ápolásában, a kisebbségek bemutatásában, és alternatívát nyújt a kereskedelmi csatornák sablonos szórakoztató műsorai mellett. Bírálói mégis úgy vélik: „elitista” és „paternalista” műsorpolitikája fölött eljárt az idő. Szerintük ma a kereskedelmi csatornák látják el az igazi közszolgálatot, mert azok szolgálják ki az emberek valódi igényeit.”(Bajomi-Lázár, 2004) Kereskedelmi média (komerčné média) „Az első kereskedelmi hirdetés az AT&T által New Yorkban működtetett WEAF nevű rádióban hangzott el, 1922. aug. 28-án. Az elképzelés az volt, hogy az állomás a reklámidőt és azon keresztül a közönséget „értékesíti”, azaz – szemben a Nyugat-Európában tért hódított közszolgálati médiával – üzleti vállalkozásként működik. A kereskedelmi rádiók és a később megjelent tévék magántulajdonban vannak. A közönség maximálásának szándéka arra ösztönzi szerkesztőiket, hogy szórakoztató műsorokat – könnyűzenét, szappanoperákat, kvíz- és kívánságműsorokat, játékfilmeket – sugározzanak. A kereskedelmi média amerikai találmány, amely csak lassan, a második világháború utáni évtizedekben hódította meg Nyugat-Európát, ma már azonban a hallgatottsági-nézettségi adatok szerint itt is egyértelműen Lampl Zsuzsanna

29

30

Médiapedagógia

népszerűbb, mint a közmédia. Hívei szerint a kereskedelmi média szolgálja igazán a közönséget, hiszen (…) azt nyújtja az embereknek, amit azok valóban hallani-látni akarnak. Úgy vélik, a minőség igazi garanciája a szabad piaci verseny. Bírálói szerint azonban a kereskedelmi média demokratizmusa hamis, mert csak a közönség fizetőképes rétegeit szolgálja ki, a hátrányos helyzetű kisebbségekről nem vesz tudomást.(…) A hírműsorok egyre jobban átveszik a showműsorok formai és tartalmi sajátosságait. Színes látványvilág, dinamikus közelképek, gyors vágások jellemzik őket. Háttérbe szorulnak a fontos hírek, előtérbe kerülnek az érdekességek: a politikai történések mellett vagy helyett a műsor a sztárok életéről, szenzációkról, botrányokról szól. Az eseményeket dramatizálva, személyiség-központúan ábrázolja, nem tárja fel a hátterükben meghúzódó folyamatokat és összefüggéseket. Ezt a jelenséget jelöli az infotainment kifejezés, amely az angol information (tájékoztatás) és entertainment (szórakoztatás) szavakra utal. Az infotainment megjelenését a kereskedelmi csatornák azon törekvése magyarázza, hogy még a – rendszerint törvény által előírt, ám kereskedelmi szempontból ráfizetéses – hírműsorok alatt se veszítsék el a politika iránt közömbös nézőiket. Az infotainment társadalmi hatásáról megoszlik a kutatók véleménye. Pierre Bourdieu francia szociológus például úgy véli, hogy „a színes hírcsokor előtérbe helyezésével, a kevéske időnek ürességgel, (majdnem) semmivel való megtöltésével kiszorítják a lényegbevágó információkat, amelyekkel demokratikus jogainak gyakorlásához minden állampolgárnak rendelkeznie kellene”. Mások – például Pippa Norris amerikai médiakutató – szerint azonban az infotainment megjelenése csak bővítette a politikai műsorok kínálatát.” (Bajomi-Lázár, 2004) Állami média (štátne média) Az állami média alatt olyan médiumokat értünk, amelyeket nem is elsősorban az jellemez, hogy állami tulajdonban vannak (hiszen ez a közszolgálati médiára is érvényes), hanem az, hogy deklaráltan az állami szervek (például a kormány) szócsövének tekinthetők. Szlovákiában ún. duális rendszer van érvényben (duálny systém), amely két pillérre támaszkodik, a közszolgálati és a kereskedelmi médiára. A duális rendszer 1989 után jött létre, az 1991/468-as számú törvény alapozta meg. A Szlovák Televízióról szóló 1991/254-es számú törvény, valamint a Szlovák Rádióról szóló 1991/255-ös számú törvény értelmében a két állami intézmény közszolgálati intézménnyé alakult át. A közszolgálati média deklarált célja a kultúra és műveltség terjesztése minden állampolgár felé, nemi, korbeli, vallási, nemzetiségi, etnikai, stb. megkülönböztetés nélkül, s ennek megfelelő műsorok gyártása és sugárzása. A reklámidő törvényileg behatárolt, ezért kevesebb a reklám, mint a kereskedelmi médiában. A közszolgálati média közpénzekből (előfizetői díjak – koncesionárske poplatky) és állami dotációból él. Lampl Zsuzsanna


Szlovákiában négy közszolgálati média van. A Szlovák Televízión és a Szlovák Rádión kívül a Szlovák Köztársaság Hírügynöksége (TASR, Tlačová agentúra SR) és az Audiovizuális Alap (Audiovizuálny fond). A TASR 2009-től működik ebben a státuszban. Az Audiovizuális Alap, amelynek fő feladata az audiovizuális kultúra és ipar támogatása és fejlesztése, 2009-ben jött létre. Állami dotációból és az audiovizuális alkotások felhasználóitól befolyt pénzből finanszírozzák. A kereskedelmi médiumok licenc alapján működnek, amelyet kezdetben a Rada SR pre rozhlasové a televízne vysielanie, majd későbbi és jelenleg is érvényes nevén a Rada pre vysielanie a retransmisiu ítél oda. A kereskedelmi média magántulajdonban van. Fő bevételi forrását a reklámbevételek képezik. Elsődleges célja a szórakoztatás. Amint a későbbiekben látni fogjuk, a kereskedelmi média közkedveltsége más országokhoz hasonlóan Szlovákiában is túlszárnyalta a közszolgálati média nézettségét/hallgatottságát. Ez a szlovákiai magyarok médiafogyasztására is érvényes. Ön szerint létezik Szlovákiában állami média? 2.4.2 Országos (központi), regionális és helyi (lokális) média Hatósugara szerint a média lehet országos, regionális és helyi. Ennek megfelelően beszélünk országos sajtóról, televízióról és rádióról, regionális sajtóról, televízióról és rádióról, valamint helyi sajtóról, televízióról és rádióról. Az országos, más néven központi média feladata és célja, hogy tájékoztasson az országos és külföldi történésekről, ugyanakkor korlátozott mértékben a regionális és helyi eseményekkel is foglalkozzon. Ez esetben tehát a legszélesebb „merítésről” van szó. A regionális és helyi média ezzel szemben elsősorban a tágabb régióban, illetve az adott városban, faluban megtörtént eseményekre összpontosít, vagyis mindarra, ami a befogadók közvetlen környezetében játszódik le. 1. Milyen regionális és helyi médiumok működnek az Ön lakhelyén? 2. Ön szerint fontos, hogy az országos média regionális és helyi eseményekkel, jelenségekkel, szereplőkkel is foglalkozzon? Véleménye szerint mennyire vannak ezek jelen az országos médiában? Mondjon konkrét (pozitív és negatív) példákat! 3. Egyre több országos médium igyekszik regionális és helyi eseményekkel is foglalkozni. Milyen formában teszik ezt? Mondjon konkrét példákat!

Lampl Zsuzsanna

31

32

Médiapedagógia

Lampl Zsuzsanna

A tömegtájékoztató média Szlovákiában

3 A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ MÉDIA SZLOVÁKIÁBAN 3.1 A szlovákiai médiapiac szerkezete és főbb jellemzői, különös tekintettel a szlovákiai magyar médiára 3.1.1 Televízió Szlovák Televízió (Slovenská televízia, STV) Közszolgálati televízió. 1991.július 1-én jött létre, de 1992 végéig a Csehszlovák Televízió keretén belül sugárzott. Formálisan 1993. január elsejétől létezik, amikor a Csehszlovák Televízióból kettéválásával létrejött a Cseh Televízió és a Szlovák Televízió. 2008-ig két csatornán sugárzott, az STV 1 és STV 2-n, amelyek 2004-től új nevet kaptak: Egyes (Jednotka) és Kettes (Dvojka). 2008. augusztus 8.-án, a pekingi Nyári Olimpiai Játékok megnyitó ünnepségének közvetítésével indult a harmadik csatorna (Trojka), amely a sportközvetítésekre specializálódik. A Szlovák Televízió magyar adása Az 1983 novembere óta létező magyar adás a rendszerváltás időszakáig heti fél óra összefoglaló hírműsort jelentett. A hétfőn este jelentkező műsor 1989-ben 45 percre bővült, majd 1993-ban ismét 30 percre csökkent. Jelentősebb változás 1999-ben történt, amikor megalakult a Szlovák Televízió Magyar Műsorok Főszerkesztősége. A 2004-ig önálló gazdasági és szervezeti egységként működő szerkesztőség a napi ötperces híreken kívül a közszolgálati televízió hivatalos műsorrendjébe iktatott 30-30 perces adásidővel rendelkezett kedden és csütörtökön. 2004-ben az intézmény szervezeti átrendezését követően A Magyar Műsorok Főszerkesztőség megszűnése után létrejött a Nemzetiségi Műsorok Szerkesztősége, amely a produceri rendszer bevezetése következtében elveszítette gazdasági önállóságát. A Szlovák Televízió nemzetiségi műsorait jelenleg két külön szervezeti egységű szerkesztőség, a kassai, illetve a pozsonyi székhelyű Nemzetiségi Műsorok Szerkesztősége készíti. A magyar nyelvű hír- és publicisztikai műsorok (Hírek-Správy, Magyar magazin-Maďarský magazín, Terítéken – Na tanieri) Pozsonyban készülnek és a réteg-, illetve kisebbségi műsorokat sugárzó kettes csatornán láthatóak. A heti rendszerességgel jelentkező Magyar magazin a 2008-as esztendőben is szerda délután került adásba, 26 perces terjedelemben. A közszolgálati televízió műsorrendjében 2005-től szereplő Terítéken 11 alkalommal jelentkezett. A szlovákiai magyar közösséget leginkább foglalkoztató közéleti, politikai és kulturális témákkal foglalkozó publicisztikai műsornak 2007-ben 12, 2006-ban 13 hatvan perces, 2005-ben 19 negyvenöt perces kiadása volt.

Lampl Zsuzsanna

33

34

Médiapedagógia

A magyar adás gerincét 2008-ban is a munkanapokon jelentkező hírműsor alkotta. A magyarok lakta régiók történéseit bemutató összefoglaló műsorideje is jelentősen csökkent. Az előző évben nyolc percben közvetített hírösszefoglaló 2008-ban hét perces terjedelemben került képernyőre. Ennek következtében a magyar műsorok adásideje további négy órával csökkent. Mivel a Szlovák Televízióról szóló törvény nem rendelkezik arról, hogy a közszolgálati intézmény adásidejének hány százalékát köteles a Szlovákiában élő nemzetiségek nyelvén, s ezen belül magyarul sugározni, az intézményről szóló jogszabály kisebbségi műsoraira vonatkozó részeit a mindenkori vezetés a maga módján értelmezi, s ennek alapján változtathatja a közvetítés időtartamát. .A 2008-ban közvetített magyar nyelvű műsorok összidőtartama meghaladta az 57 órát, ez azonban meg sem közelíti a szlovákiai magyarság lakossági arányának megfelelő adásidőt. 2008-ban többször változott a Hírek közvetítési ideje. Egy évvel korábban közvetlenül az esti hiradó előtt (19.20) volt látható, 2008 januárjától pár perccel hét óra előtt, később hét után, a legnézettebb hazai kereskedelmi csatorna hírműsorával egyidőben került adásba. A műsorstruktúra kidolgozói a Magyar magazinhoz és a Terítékenhez hasonlóan a Hírek esetében sem tartották fontosnak, hogy figyelembe vegyék a szlovákiai magyar nézők igényeit, tévézési szokásait. A műsorszámok eltérő időpontban és időtartamban való közvetítése, a gyakori műsorváltozás mindhárom magyar nyelvű műsor nézettségét negatívan befolyásolta. A térség további országaihoz hasonlóan Szlovákiában is jelentősen csökkent a közszolgálati csatornák népszerűsége és növekedett a kereskedelmi televíziók nézettsége. A szlovák közszolgálati intézmény kedvezőtlen megítélése mellett, a magyar nyelvű műsorok nézettségét a közvetlen kapcsolatot teremtő „élő“ műsorok hiánya is befolyásolja. A 2008-as költségvetési tervet jellemző megszorító intézkedések miatt továbbra sem volt lehetőség magyar nyelvű dokumentum és egyéb típusú, pl. a fiatalabb korosztály érdeklődésére számító műsorszámok készítésére és sugárzására. Ez utóbbira főleg azért lenne szükség, mert a köztelevízió magyar nyelvű műsorai csak elenyésző számban szólítják meg a fiatal, illetve a középnemzedéket. A nézettségi adatok a közszolgálati adó(k)nak egyébként sem kedveznek. A közszolgálati televízió magyar nyelvű műsorairól alkotott kép feltárását célzó átfogó jellegű kutatás ugyan nem készült, de ennek hiányában is elmondhatjuk, hogy a 12 évesnél idősebb szlovákiai magyar lakosság a magyarországi adókból tájékozódik, s ezekkel a korlátozott műsoridővel, illetve műsorkínálattal rendelkező magyar adás képtelen felvenni a versenyt, még ha az aktualitás és a regionalitás elvét figyelembe véve, tartalmas és színvonalas hír- és publicisztikai műsoraiban naprakész információkkal szolgál. Hiszen a rendelkezésére álló adásidőben csak szelektálva tudja feldolgozni a szlovákiai magyarságot érintő problémákat. A legtöbb nézői visszajelzés a rendszertelen adásidő ellenére az esti műsorsávban közvetített Terítékennel kapcsolatban érkezik. A publicisztikai műsor Előítéletek és sztereotípiák a szlovák-magyar kapcsolatokban című Lampl Zsuzsanna


adása szakmai elismerésben is részesült. A novemberi kiadás lett a Nyitott Társadalomért Alapítvány – Open Society Found Újságírói Díj 2008 „A legjobb beszélgetés, vita az elektronikus médiában“ kategória győztese. A magyar adás két és féléves történetében ez az első jelentős szakmai elismerés. A szerkesztőség jelenleg 16 regionális stúdióval, illetve forgatócsoporttal működött együtt, főleg nekik köszönhető, hogy műsorainkban a távolabbi régiókban történtekről is beszámolhatunk. A 2008-as esztendő egyik legnagyobb eredménye, hogy az STV videoarchívumában a magyar nyelvű publicisztikai műsorok is szerepelnek (Forrás: Debnár Klára főszerkesztő beszámolója). TV Markíza, TV JOJ, TA3 Országos hatáskörű kereskedelmi televíziók. A TA3 tartalmát tekintve hírtelevízió, tájékoztató és publicisztikai jellegű műsorokra specializálódik. 2. A legnézettebb televíziók a nézők részesedése szerint 2009. április 25. és 31. között Televízió TV Markíza TV JOJ Jednotka Dvojka TA3 Cseh tévék Magyar tévék Egyéb tévék

A nézők részesedése (share6) 32,4% 21,5% 13,7% 3,1% 1,4% 7,6% 4,8% 12,0%

Forrás: http://medialne.etrend.sk/televizia/grafy-a-tabulky.php

Az első televízió-közvetítést a német Fernseh társaság valósította meg 1935-ben Berlinben. Hetente háromszor sugárzott. A brit BBC 1936-ban kezdte a közvetítést. A színes televíziózás kezdete 1951-re nyúlik vissza, s a helyszín az USA, akárcsak a kábeltelevíziózás esetében, amely úgyszintén az ötvenes években kezdődött. Szlovákia területén 1956-ban indult a tévéközvetítés.

6

A nézők részesedése (percentuálny podiel divákov) – az épp tévénézők közül azoknak a 12 évnél idősebb nézőknek a részaránya, akik az adott tévét nézték. Nem azonos a nézettséggel (sledovanosť – rating), ami az adott tévét nézőknek az összes tévénézőből számított részaránya, vagyis azokból a tévénézőkből is, akik éppen nem kapcsolták be a készüléküket Lampl Zsuzsanna

35

Médiapedagógia

36

3.1.2 Rádió Szlovák Rádió (Slovenský rozhlas) 1991. május 24.-én vált közszolgálati rádióvá. Jelenleg hat csatornán sugároz: 1. Rádio Slovensko (Slovenský rozhlas 1) – elsősorban hírszolgáltató rádió 2. Rádio Regina (Slovenský rozhlas 2) – Nyugat-, Közép- és KeletSzlovákia részére sugároz regionális adásokat. Három stúdióból közvetít, Pozsonyból, Besztercebányáról és Kassáról 3. Rádió Devín (Slovenský rozhlas 3) – művészetorientált 4. Rádio FM (Slovenský rozhlas 4) – elsősorban az ifjúságot célozza meg, főleg zenét sugároz 5. Pátria Rádió (Rádio Patria, Slovenský rozhlas 5) – a Szlovák Rádió nemzetiségeknek szóló csatornája. Hét adása van: cseh, lengyel, magyar, roma, német, ruszin és ukrán. Az elsősorban szlovákiai magyaroknak szóló magyar nyelvű adást különálló szerkesztőség készíti. A „magyaradás”, ahogy az emberek nevezik, 2009-ben ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. A Pátria Rádió magyar nyelvű adása szerves része a Szlovák Rádiónak. Célja és feladata azonos az intézmény alapelveivel. Ugyanakkor a Szlovák rádióról szóló 619/2003-as számú törvény értelmében műsorát elsősorban a magyar nemzetiségű hallgatóknak sugározza. Továbbá itt hallgatható a vatikáni rádió magyar nyelvű adása. Ime a Pátria Rádió „küldetésnyilatkozata” (ráférne egy kis aktualizáció): „A Pátria Rádiónak nincs maghatározott hallgatói célcsoportja. Az adás nyelvét, a magyart értő valamennyi társadalmi réteg és korosztály tagjai a hallgatóink.24 tagú szerkesztőség biztosítja be a naponta 12.00 és 20.00 között sugárzott középhullámú adást. Műsorainkban, pl. a Napi krónikában vagy a szombati Hétről hétrében a legfrissebb bel- és külpolitikai eseményeket adjuk közre hírek, kommentárok, beszélgetések formájában. A hétköznap délutánonként jelentkező Naprakészben, erre utal a cím is, a mindennapi élet kérdéseivel foglalkozunk. Műsorkínálatunk rendkívül gazdag, mert a magyar adásra fennállása 78 éve alatt mindig úgy tekintettek, mint egy teljes műsorstruktúrájú rádióra. Ezért is van mind a mai napig irodalmi, kulturális, tudományos, vallási, ifjúsági műsorunk. De az adásban jelen van a roma kérdés, az egészségügy, a környezetvédelem és természetesen valamennyi zenei műfaj. A Kívánságműsor, a Börze, a Játék, a Hogyan telik a napja illetve a Délidő a hallgatókkal közvetlen, élő kapcsolatot teremtő műsorok. Ezekben Önök gyakran mondanak véleményt az elhangzottakról. Érdeklődéssel fogadjuk leveleiket, üzeneteiket, e-mailjeiket és telefonhívásaikat is, mert ezek számunkra fontos visszajelzések. És azt bizonyítják, elértük célunkat: felkeltettük az érdeklődést a magyar adás iránt. S ezt akartuk.”7 6. Rádio Slovakia International (Slovenský rozhlas 6) – a külföldi szlovákoknak szóló csatorna 7

http://www.rozhlas.sk/inetportal/2007/index.php?lang=1&stationID=5&page=rmv Lampl Zsuzsanna


Rendszeres rádióadással elsőként a pittsburghi és detroiti rádió jelentkezett 1920-ban. Szlovákia területén először 1925 decemberében szólalt meg a rádió, de ez csak kísérleti adás volt. Az első igazi sugárzás dátuma 1926. augusztus 31, amikor a pozsonyi Astória kávéházból közvetítettek tánczenét. Az első magyar nyelvű adást 1928. december 16.-án közvetítették Kassáról, 1929. február 11.-én pedig beindult a pozsonyi magyar adás (a német nyelvű közvetítéssel egy időben). A háború után 1949. január elsejétől van magyar nyelvű adás. Szlovákiában 2009-ben 34 rádiócsatornát tartanak nyilván, ezek közül 28 kereskedelmi. A legnépszerűbb kereskedelmi rádiók: Rádio Expres Fun Rádio – a legelső magánrádió Szlovákiában, 1990-ben jött létre Jemné melódie – dallamos slágereket közvetítő rádió Rádio Okey Rádio Viva A felsorolt rádiók országszerte közvetítenek. 3. A leghallgatottabb rádiók 2008. utolsó negyedében Rádió Rádio Expres Rádio Slovensko (SRo 1) Fun Rádio Jemné melódie Rádio Regina (SRo 2) Rádio Okey Rádio Viva Pártia Rádió

Hallgatottság (počúvanosť8) 21,2% 16,8% 13,3% 8,2% 6,8% 6,3% 3,8% 0,3% Forrás: http://medialne.etrend.sk/radia/

3.1.3 Sajtó A legolvasottabb napilapok: Nový čas, Plus jeden deň, Sme, Pravda, Új Szó, Hospodárske noviny. Országos napilapokról van szó, az első kettő a bulvársajtó kategóriájába tartozik. A Sme és a Pravda véleményformáló napilapok, a Hospodárske noviny gazdasági napilap. Az Új Szó a szlovákiai magyarok egyetlen napilapja. 1948. december 15.-től jelenik meg. Jelenlegi kiadója a Petit Press Rt.

8

A hallgatottság egy olyan arányszám, amelyet annak alapján számítanak ki, hogy a reprezentatív lakossági mintában megszólított személyek előző nap milyen rádiót hallgattak Lampl Zsuzsanna

37

38

Médiapedagógia

4. Az átlagos eladott példányszám 2009 márciusában - napilapok Napilap Darab Nový čas 141 794 Plus jeden deň 65 152 Sme 63 383 Pravda 51 326 Új Szó 23 319 Hospodárske noviny 18 748 Forrás: http://medialne.etrend.sk/tlac/ az ABC SR alapján

A legmagasabb eladott példányszámmal rendelkező hetilapok között a női bulvárlapok és a bulvár jellegű hetilapok dominálnak. A szlovákiai magyar hetilapok közül a Vasárnapból fogy a legtöbb. 2009 márciusában 28 407 példányt adott el, ezzel a 12. helyen állt a hetilapok között. A Vasárnap 1990. május 1.-től jelenik meg. „Elődje”, a Vasárnapi Új Szó 1968 decemberétől jelent meg az Új Szó hétvégi különkiadásaként. A Vasárnapot ugyancsak a Petit Press Rt. adja ki. 5. Az átlagos eladott példányszám 2009 márciusában - hetilapok Napilap Nový čas pre ţeny Plus sedem dní Báječná ţena Ţivot Eurotelevízia Katolícke noviny Nový čas Nedeľa Šarm Vasárnap

Darab 211 175 141 643 140 404 115 685 99 262 80 013 54 119 50 236 28 407 Forrás: http://medialne.etrend.sk/tlac/ az ABC SR alapján

Egyéb szlovákiai magyar sajtótermékek Hetilapok Szabad Újság Országos hetilap. Többszörös transzformáción ment keresztül. A Szabad Földműves 1953-tól 1990-ig a mezőgazdasági minisztérium lapjaként jelent meg. 1991-ben Szabad Földműves Újság, majd Szabad Újság címmel napilappá alakult, majd 1993-tól újra hetilapként jelent meg, ugyancsak Szabad Újság címmel. 2009. március 31.-én váltott kiadót. Jelenlegi kiadója a galántai Mediaimpress Kft. Csallóköz Dunatáj Kassai Figyelő Regionális hetilapok Lampl Zsuzsanna


Havilapok Új Nő

- Havonta megjelenő országos női magazin. A Nő című hetilap utóda. 1993-tól jelenik meg. Kiadója a dunaszerdahelyi Loar Kft.

Itthon Tudományos lapok Fórum Társadalomtudományi Szemle - Negyedévente megjelenő társadalomtudományi folyóirat Irodalmi lapok Irodalmi Szemle Kalligram Szőrös Kő Partitúra Gömörország

- havonta megjelenő irodalmi folyóirat - havonta megjelenő irodalmi folyóirat - kéthavonta megjelenő irodalmi folyóirat - irodalomtudományi folyóirat - negyedévente megjelenő, magát az északi magyar peremvidék fórumának nevező folyóirat

Művészeti lapok Atelier - negyedévente megjelenő művészeti folyóirat Gyermek- és ifjúsági lapok Tücsök - havonta megjelenő gyermeklap Tábortűz Cserkész Alma mater Mák Szaklapok Pedagógusfórum Katedra - a szlovákiai magyar pedagógusok havonta megjelenő lapja Eruditio-Educatio Jó Gazda - havonta megjelenő mezőgazdasági lap Vallási lapok Remény - katolikus hetilap Kálvinista Szemle - a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház havonta megjelenő lapja 3.1.4 Internetes portálok A leginkább látogatott internetes portálok a 6. táblázatban láthatók. A mérés csak olyan portálokra vonatkozik, amelyek tagjai az Internetes médiumok szlovákiai asszociációjának (Asociácia internetových médií Slovenska). Lampl Zsuzsanna

39

Médiapedagógia

40

A leglátogatottabb szlovákiai magyar portál a Boom.sk, amely 2009. áprilisában a látogatottsági lista 37. helyén állt. Az Ujszo.com a 75. helyet, a Parameter.sk a 79. helyet foglalta el. 6. A leginkább látogatott portálok 2009 áprilisában (reálny používateľ9) Portál Azet.sk Zoznam.sk Atlas.sk Sme.sk Topky.sk Aktuality.sk Centrum.sk Pravda.sk Booom.sk Ujszo.com Parameter.sk

Tényleges felhasználó 1 601 779 1 486 731 1 208 140 1 184 133 840 255 757 487 752 634 586 481 131 560 19 286 13 873

Forrás: http://medialne.etrend.sk/internet az AIM (Asociácia internetových médií) szerint

3.2 A szlovákiai magyarok médiafogyasztása a szociológiai felmérések tükrében 3.2.1 Médiapreferenciák a kilencvenes években A médiapreferenciák alakulásáról, vagyis arról, hogy az egyes tömegkommunikációs eszközöket milyen mértékben részesítik előnyben a szlovákiai magyarok, a kilencvenes évek közepétől vannak adataink (LamplSorbán, 1999, Lampl, 2005, 2006). Amint azt az 1. táblázat mutatja, ebben az időben a közszolgálati magyar televízió volt a legnépszerűbb média (92%), ezt követte a magyar nyelvű országos sajtó (78%) és a magyarországi rádió (73%). A szlovákiai magyarok legkevésbé a Duna TV-ből, a szlovák rádióból, a szlovák sajtóból és a külföldi rádióadókból tájékozódtak.

9

Tényleges felhasználó – az összes felhasználó, aki az adott időszakban látogatta a portált Lampl Zsuzsanna


7. A szlovákiai magyarok médiapreferenciái a kilencvenes évek közepén 1. Közszolgálati magyar televízió (MTV 1, MTV 2) 2. Magyar nyelvű országos sajtó 3. Magyarországi rádió (Kossuth, Petőfi) 4. Szlovák rádió magyar adása 5. Magyar nyelvű helyi lapok 6. Szlovák TV magyar adása 7. Magyarországi sajtó 8. Szlovák közszolgálati televízió 9. Szlovák országos sajtó 10. Duna TV 11. Szlovák rádió 12. Szlovák sajtó 13. Külföldi rádióadók

92,0 77,8 73,4 43,0 35,0 29,0 26,0 23,0 20,3 18,0 17,0 11,0 7,0

Külön-külön vizsgálva a televízió-, rádió- és sajtópreferenciákat, a rádiók közül egyértelműen a magyarországi rádiót hallgatták a legtöbben, majd a szlovák rádió magyar adását. Ezt követte a szlovák rádió, majd a külföldi rádiók. A magyarországi rádió hallgatottsága (73%) arányosan növekedett az életkorral és az iskolai végzettséggel. A szlovák rádió magyar adásának preferenciája (43%) is növekedett az életkorral, csökkent azonban az iskolai végzettség függvényében, vagyis inkább az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek hallgatták. A szlovák rádió preferenciája viszonylag alacsony mértékű volt, csupán minden hatodik megkérdezett hallgatta rendszeresen. Inkább a férfiak részesítették előnyben. Figyelemre méltó volt a szlovák rádió preferenciájának életkor szerinti alakulása is: alapvetően a 35 éven aluliak hallgatták, kisebb mértékben a középkorosztály (36-55 évesek), legritkábban pedig az 55 éven felüliek. A külföldi rádióadók hallgatottsága minimális volt. Ezeket is inkább a férfiak preferálták, ugyanakkor a rendszeres hallgatók részaránya nőtt az iskolai végzettséggel, a növekvő életkorral pedig csökkent. A televíziók közül a magyarországi közszolgálati televízió (akkoriban az MTV 1 és az MTV 2) volt a meghatározó (amint láttuk, abszolút értelemben is). Rendszeres nézőinek részaránya többszörösen túlszárnyalta a többi vizsgált televízió nézőinek részarányát. Háromszor többen nézték, mint a Szlovák Televízió magyar adását, négyszer többen, mint a közszolgálati szlovák TV-t és ötször többen, mint a Duna Televíziót. A közszolgálati magyar televízió nemtől, kortól és iskolai végzettségtől függetlenül a szlovákiai magyarok elsődleges információforrásának számított. A Szlovák Televízió magyar adásának nézőit sem lehetett a vizsgált változók szerint behatárolni. Ezzel szemben a szlovák közszolgálati televíziót leginkább a középkorosztály, legkevésbé az 55 éven felüliek csoportja preferálta. Regionális eltérés is mutatkozott: míg Nyugat-Szlovákiában minden ötödikLampl Zsuzsanna

41

42

Médiapedagógia

hatodik megkérdezett kapcsolta be rendszeresen a szlovák közszolgálati televíziót, Közép-Szlovákiában már szinte minden harmadik, KeletSzlovákiában pedig minden második-harmadik. A Duna TV nemcsak a televíziók között, hanem az összes magyar nyelvű információforrás között is az utolsó helyen szerepelt. Rendszeres nézettsége az iskolai végzettséggel mutatott szignifikáns összefüggést: míg az alapiskolai végzettségűek közül nagyjából minden kilencedik nézte rendszeresen, a diplomások közül csaknem minden harmadik. A Duna TV viszonylagos alacsony nézettségéhez valószínűleg a korlátozott vételi lehetőségek is hozzájárultak. Ami a sajtót illeti, a hazai magyar nyelvű országos és regionális sajtónak volt domináns szerepe. A legolvasottabb magyar lapok sorrendje: Új Szó, Vasárnap, Szabad Újság és Új Nő. Olvasottságuk meghaladta az átlagot az érettségizettek, a diplomások, a tömbben élők, valamint a keletszlovákiaiak körében, átlagon aluli volt a szórványban élők és a középszlovákiaiak között. A magyar nyelvű helyi sajtót feleannyian preferálták, mint az országost, s leginkább a tömbben élők és a közép-szlovákiaiak. Magyarországi lapokat minden negyedik megkérdezett olvasott rendszeresen – elsősorban a nők, a 35 éven aluliak és a magasabb iskolai végzettségűek. Szlovák helyi sajtót minden tizedik válaszadó olvasott rendszeresen, de az ő körükben nem volt kimutatható semmiféle rétegződés. Ezek az egyszerű adatok is bizonyítják, hogy a vizsgált népesség körében a kilencvenes években a televízió volt a leggyakoribb információforrás: az emberek először a tévét kapcsolták be, csak azután rádióztak és olvastak. Időben ez azt jelentette, hogy a megkérdezettek háromnegyede naponta kettő-négy órát töltött a képernyő előtt. 3.2.2 Médiapreferenciák a 21. század elején A továbbiakban nézzük meg, milyen változásokra került sor a harmadik évezred elején. Ami az elektronikus médiát illeti (1. ábra), a kilencvenes években listavezető MTV 1, a magyarországi (nem kereskedelmi) rádiók és a Szlovák Rádió magyar adásának (később Pátria Rádió) helyzete jócskán megváltozott: lényegesen csökkent a preferenciájuk. Ez főleg az MTV 1 és a magyarországi rádiók esetében figyelhető meg. 2001-ben a vezetést a magyarországi kereskedelmi televíziók vették át, a harmadik helyre szorítva az addig első magyarországi közszolgálati televíziót, 2003-ban pedig már a magyarországi kereskedelmi rádiók zárkóztak fel a kereskedelmi tévék mögé. Külön-külön szemlélve az egyes médiákat, szembetűnő, hogy a szlovák közszolgálati televízió nézettségének csökkenése mellett (korábban nagyjából minden negyedik válaszadó nézte rendszeresen, 2003-ban minden ötödik-hatodik), nagymértékű nézettségre tett szert a Markíza televízió, hiszen minden második megkérdezett említette. A Szlovák Televízió magyar adásának rendszeres nézőtábora a felére csökkent. A Pátria Rádió sem tudta megőrizni a kilencvenes években tapasztalt hallgatottságát. Csökkent a Lampl Zsuzsanna


szlovák közszolgálati rádió preferenciája is. Ezzel egyidejűleg teret hódítottak a szlovák kereskedelmi rádiók. Két nagy csoportra osztva a felsorolt elektronikus médiákat, a közszolgálati és kereskedelmi médiákra, elmondható, hogy a kilencvenes évekből az új évezredbe való átmenet a szlovákiai magyar valóságot tekintve is egyértelműen a kereskedelmi médiáknak kedvezett. 0

20

40

60

80

100

sz.köz.rádió sz.ker.rádió Pátria Rádió Mo. rádiók… Mo.ker.rádiók

kilencvenes évek

külföldi rádiók

2001

sz.köz.tv

2003

Markíza STV m.adás MTV 1 RTL Klub TV 2 MTV 2 Duna TV TA 3

1. ábra: A szlovákiai magyarok médiapreferenciái – elektronikus média A sajtópreferenciák esetében (2. ábra) egyetlen dolog nem változott: a 10 magyar nyelvű hazai sajtó megőrizte vezető szerepét. Ez még 2001-ben is érvényes volt, amikor pedig nagymértékben visszaesett a rendszeres olvasók részaránya. 2003-ban viszont növekedés állt be, s a rendszeres olvasók részaránya nemcsak utolérte, hanem túl is szárnyalta a kilencvenes évek preferenciáját. A magyar nyelvű helyi lapok és a magyarországi lapok esetében hasonló tendencia következett be, mint a magyar nyelvű országos lapoknál, vagyis 2001-ben visszaesés, 2003-ban fellendülés volt tapasztalható. A magyarországi lapok preferenciája 2003-ban már magasabb volt, mint a kilencvenes években, a magyar nyelvű helyi lapok rendszeres olvasottsága azonban nem érte el a kilencvenes években mért értéket. 2003-ban tehát minden harmadik megkérdezett olvasott rendszeresen magyarországi lapot11 és minden negyedik magyar nyelvű lokális sajtóterméket. 10 11

A leggyakrabban említett lapok sorrendje: Új Szó, szabad Újság, Vasárnap, Új Nő Leginkább Nők Lapját, Blikket és Kiskegyedet Lampl Zsuzsanna

43

Médiapedagógia

44

A szlovák nyelvű lapok preferenciái sokkal pozitívabban alakultak 12. A kilencvenes években még egyetlen megkérdezett sem olvasott rendszeresen szlovák nyelvű lokális sajtót, 2001-ben már szinte minden tizedik, két évvel később pedig csaknem minden ötödik. Ezzel egyidejűleg a szlovák nyelvű országos lapok rendszeres olvasóinak tábora is megduplázódott. 0

10

20

30

40

50

60

70

20 21

sz.orsz.lap

90

kilencvenes évek 2001 2003

43 0 sz.helyi lap

80

9 19 78

m.orsz.lap

51 84 35

m.helyi lap

19 25 26

Mo.lap

16 32

2. ábra: A szlovákiai magyarok médiapreferenciái – sajtó A sajtópreferenciák alakulását tehát a következő tendencia jellemezte: a szlovákiai magyarok a 2001-es hullámvölgyet is beleértve végig a szlovákiai magyar sajtót olvasták a legrendszeresebben. A kilencvenes évekhez képest azonban, amikor a magyar nyelvű lapok preferenciái magasabbak voltak a szlovák lapokénál, 2003-ban a szlovák nyelvű országos lapok térhódításának köszönhetően ezek kerültek a második helyre, megelőzve a korábban népszerűbb magyar nyelvű helyi sajtót, de a magyarországi sajtót is. Az utóbbi 2003ban megelőzte olvasottságában a magyar nyelvű lokális sajtót, holott a kilencvenes években még fordított volt a helyzet: a magyarországi lapok preferenciája akkor alacsonyabb volt, mint a helyi magyar lapoké. Összehasonlítva az elektronikus és nyomtatott média-preferenciákat további fontos változást figyelhetünk meg: a televíziót megelőzte a sajtó, mégpedig a szlovákiai magyar sajtó, amely 2003-ban a megkérdezettek elsődleges információforrása volt.13 Csak azután következtek a magyarországi kereskedelmi televíziók és rádiók. 12

Legnagyobb mértékben preferált szlovák nyelvű országos lapok: Nový Čas, Sme, Šport, Plus 7 dní 13 Mindehhez érdekes adalékként szolgálnak a 2006 áprilisában és májusában a Fórum Kisebbségkutató Intézet által szlovákiai magyar felnőttkorú reprezentatív mintán lefolytatott Lampl Zsuzsanna


A kilencvenes évekhez hasonlóan, a 2003-as adatokból is érdemes feltárni, milyen társadalmi rétegződések húzódnak meg az egyes médiapreferenciák hátterében. Az RTL Klubot és a TV 2-t inkább a nők, a közép-szlovákiaiak és a falun élők részesítették előnyben. Az MTV 2 rendszeres nézői is leginkább Közép-Szlovákiából kerültek ki (itt minden második megkérdezett preferálta, míg a másik két kerületben csupán minden nyolcadik). A Duna TV nézettsége ezúttal nem bizonyult iskolai végzettségtől függőnek, sőt igazából egyik változóval sem mutatott szignifikáns összefüggést. A Markíza nézettsége arányosan nőtt az iskolai végzettséggel (alapiskolai 33%, szaktanintézeti 50%, érettségi 54%, egyetem 59%), továbbá átlagon aluli volt az 55 éven felüliek korosztályában. Ugyancsak az iskolai végzettséggel arányosan nőtt a szlovák közszolgálati televízió és a TA 3 preferenciája14. A szlovák közszolgálati televíziót emellett főleg a középkorú férfiak, a TA 3-at a városlakók preferálták átlagon felül (kétszer annyian, mint a falun élők). A magyar és szlovák kereskedelmi rádiók egyaránt a 35 éven aluliak kedvelt médiái. Minél fiatalabb valaki, annál jellemzőbb, hogy ezeket hallgatja rendszeresen. A szlovák kereskedelmi rádiókat preferálók csoportja az iskolai végzettséggel arányosan növekedett. Ezzel szemben a szlovák közszolgálati rádió, a magyarországi rádió és a Pátria Rádió hallgatóinál fordított tendencia érvényesül: minél idősebbek, annál inkább preferálják ezeket az adókat (a Pátria Rádió esetében a 35 éven aluliak közül alig minden tizedik, a 35-55 évesek közül már minden negyedik, az 55 éven felüliek közül pedig minden második)15. Az elektronikus médiák 2003-as preferenciáinak további vizsgálata során a megkérdezettek öt típusát sikerült elkülöníteni. A következő típusokról van szó: 1. a szlovák médiát preferálók 2. a közszolgálati avagy „klasszikus” médiát preferálók 3. a vegyes preferenciák típusa 4. a magyarországi kereskedelmi rádiókat preferálók 5. a magyarországi kereskedelmi televíziókat preferálók. A szlovák médiákat preferálók elsősorban egyetemi végzettségű, 55 évnél fiatalabb férfiak. A szlovák média előnyben részesítése nem igazán jellemző az alapiskolai végzettségű és 55 évnél idősebb megkérdezettekre. közvéleménykutatások eredményei. A „Honnan szerzi értesüléseit választási döntésének meghozatalához?” kérdésre válaszolók két nagy csoportot alkottak. Az egyik csoportba azok tartoztak, akik csupán egyetlen információforrást jelöltek meg, a másik csoportba pedig azok, akik több forrásból is tájékozódtak. Mindkét csoport esetében az Új Szó bizonyult a legfontosabb hírforrásnak. Akik több forrásból tájékozódtak, az Új Szó mellett leginkább a szlovák televíziók, főleg a Markíza adásait figyelték. 14 Szlovák közszolgálati televízió: alapiskolai végzettségűek 8%, szaktanintézeti 18%, érettségizett 21%, diplomás 27%. TA 3: alapiskolai végzettsségűek 5%, szaktanintézeti 10%, érettségizett 14%, diplomás 16%. 15 A sajtópreferenciákat módszertani okokból kifolyólag nem lehetett további elemzésnek alávetni. Lampl Zsuzsanna

45

Médiapedagógia

46

A közszolgálati avagy „klasszikus” magyar médiát preferálók leginkább 55 éven felüli, Közép-Szlovákiában és falvakban élő, alapiskolai végzettséggel rendelkező emberek. A 35 éven aluliak jellemzően nem ezt a médiapreferencia típust képviselik. A vegyes médiapreferencia típus esetében csupán két változó mutatott szignifikáns összefüggést, amely viszont erős kapcsolatot jelzett. Ezek alapján úgy tűnik, elsősorban közép-szlovákiai városlakókról van szó. A magyarországi kereskedelmi rádiókat preferálók leghangsúlyosabb csoportképző tényezője a kor: leginkább a 35 évnél fiatalabbak,16 tartoznak ebbe a típusba, míg az 55 évnél idősebbekre ez nem jellemző. Az utolsó típust, a magyarországi kereskedelmi televíziókat preferálók típusát a vizsgált változók szerint nem sikerült beazonosítani, mivel egyikkel sem mutatott szignifikáns kapcsolatot. Hasonló elemzést a kilencvenes években is végeztünk (Lampl-Sorbán, 1999) Akkoriban az információforrás nyelve volt az a leglényegesebb választóvonal, amely mentén a szlovákiai magyarok típusokat alkottak. Bár a két elemzés teljes mértékben nem hasonlítható össze - egyrészt a változók körének már említett leszűkülése miatt, másrészt pedig azért, mert korábban a sajtópreferenciák is helyet kaptak benne -, az mindenképpen megállapítható, hogy a vizsgált népesség tovább rétegződött. Az információforrás nyelve továbbra is fontos differenciáló tényező, hiszen első szinten épp ez különbözteti meg az első típust a másik négy típustól. Ugyanakkor az utóbbi típusokon belül más „vízválasztók” is megjelennek: a közszolgálati és a kommersz jelleg, az országos és helyi dimenzió, sőt a televízió és rádió önmagában is feltűnik, mint csoportképző tényező. 3.2.3 A Dél-Szlovákiában élő magyarok és szlovákok médiafogyasztása 2007-ben A médiafogyasztás az a tevékenység, amely nemzetiségtől függetlenül nemcsak a legtöbb emberre jellemző, hanem a leggyakrabban is végzik. A szlovákok és magyarok 99 százaléka, vagyis szinte mindenki néz tévét, 96 százalékuk olvas újságot és 90 százalékuk hallgat rádiót. A televíziózás és rádiózás többségük számára napi szórakozást jelent. A napi újságolvasás valamivel ritkább. A szlovákok és magyarok médiafogyasztásában csupán apró különbségek mutatkoznak – a magyarokra jellemzőbb a tévénézés és újságolvasás, a szlovákokra pedig a rádióhallgatás. 16

Mindez más adatokkal is alátámasztható. A Mozaik 2001 c. kutatásban, amely kimondottan a 15-29 éves korosztályra specializálódott, a következő eredményeket kaptuk: a fiatalok leginkább az RTL Klubot (47,3%) és a TV2-t (26,2%) nézték, a közszolgálati magyar tévét a magyarok 8,2 százaléka preferálta, a közszolgálati szlovák tévét viszont meg sem említették. Ugyanakkor 7,7 százalékuk a Markízát is nézte, valamint említették a cseh adókat, a CNN-t, a Discovery-t, az ORF1 és ORF2-t és a Music TV-t. A fiatalok rádiópreferenciái 2001-ben: Danubius (37,4%), Slágerrádió (11,6%), Juventus (8,6%), Kék Duna (6%), Fun Rádio (4,7%), Pátria Rádió (1,8%), Rádio Expres (0,6%). Lampl Zsuzsanna


A tévénézés gyakorisága a szlovákok körében életkorral növekszik, vagyis minél idősebbek a válaszadók, annál gyakrabban nézik a televíziót. Az újságolvasás gyakoriságát a magyaroknál az iskolai végzettség is befolyásolja: minél iskolázottabb valaki, annál jellemzőbb rá a napi újságolvasás. A napi újságolvasók között az állami alkalmazottak dominálnak, közülük is főleg a magyarok (szlovákok 56%, magyarok 68%), de vannak más foglalkozási csoportok is, amelyek az átlagosnál gyakrabban olvasnak újságot. A szlovákok közül a vállalkozók (54%) és nyugdíjasok (52%), a magyarok közül a szövetkezeti dolgozók (65%), vállalkozók (64%) és diákok (53%). Az újságolvasás gyakorisága járási hovatartozás szerint is változik. A leghűségesebb szlovák újságolvasók a Dunaszerdahelyi, Galántai, Vágsellyei és Érsekújvári járásból kerülnek ki, a leghűségesebb magyar újságolvasók a Dunaszerdahelyi, Érsekújvári, Lévai, Nagykürtösi és Rozsnyói járás lakosai közül. 3.2.3.1 Tévénézés A felsorolt tévécsatornákból a szlovákok a szlovák nyelven sugárzókat részesítik előnyben, főleg a Markízát és az STV 1-et. A nem szlovák televíziók közül a cseh adók a legnézettebbek (37%), a többi csatorna beleértve a magyar nyelvűeket is, amelyek egyetlen kivétellel (STV magyar adása) magyarországiak - nem éri el a 20 százalékos nézettséget (8. táblázat). A magyarok preferenciái sokrétűbbek. Bár ők elsősorban magyar csatornákból tájékozódnak, a szlovákokat sem ignorálják. A három legkedveltebb magyar tévécsatorna az MTV 1, RTL Klub és a TV 2 gyakorlatilag azonos nézettségnek örvend (80% körül). De a Markíza nézettsége is magas, alig marad el az előbbiektől. Az STV 1 nézettsége a Duna TV-vel vetekszik, és a JOJ is megközelíti őket. 8. Milyen gyakran nézi a következő tévécsatornákat? (%)

STV 1 STV 2 Markíza JOJ TA 3 STV magyar adása MTV 1 TV 2 RTL Klub Duna TV Cseh tévécsatornák Osztrák tévécsatornák Egyéb külföldi tévécsatornák

Rendszeresen (hetente legalább egyszer) Szlovákok Magyarok 84,0 58,0 70,0 43,0 95,0 77,0 78,0 54,0 44,0 34,0 5,0 29,0 10,0 82,0 16,0 80,0 18,0 81,0 7,0 57,0 37,0 22,0 5,0 7,0 13,0 15,0 Lampl Zsuzsanna

Soha Szlovákok 3,0 9,0 2,0 14,0 33,0 77,0 71,0 68,0 66,0 82,0 40,0 87,0 70,0

Magyarok 18,0 23,0 8,0 22,0 41,0 27,0 7,0 5,0 5,0 29,0 53,0 80,0 64,0

47

48

Médiapedagógia

A magyar nézők körében egyre inkább tért hódítanak a szlovák televíziók, főleg a Markíza, amely a kilencvenes években még nem létezett, de 2001-ben már 48 százalékos nézettséggel rendelkezett, 2007-ben pedig elérte a 77 százalékot, s csak a napi nézettsége 36 százalékos. Ezzel egyidejűleg csökkent a magyarországi televíziók napi nézettsége. A szlovákok és magyarok egyformán legkedveltebb műsorai a hírműsorok, játékfilmek, sportközvetítések és filmsorozatok. 3.2.3.2 Rádióhallgatás A médiafogyasztás második leggyakoribb formája a rádióhallgatás (9. táblázat). A tévénézéshez hasonlóan a szlovákok ezúttal is a szlovák médiát részesítik előnyben, a magyarok viszont szlovák adókat is hallgatnak. Nemzetiségtől függetlenül legtöbben a kereskedelmi rádiókat preferálják, de a szlovák kereskedelmi adók és a szlovák közszolgálati rádió rendszeres szlovák hallgatóinak részaránya közötti különbség lényegesen kisebb a magyarországi kereskedelmi rádiók és a többi rádiót rendszeresen hallgató magyar megkérdezettek részaránya között, ami megerősíti a korábbi kutatásaink során tapasztaltakat, hogy a magyarok közül legtöbben a kereskedelmi rádiókat hallgatják. A magyarok kétharmada rendszeres hallgatója a Slágerrádiónak, Danubiusnak stb., a nem kereskedelmi rádiókat – beleértve a szlovák rádió magyar adását, a Pátria Rádiót – alig 40 százalékuk hallgatja. 9. Milyen gyakran hallgatja a következő rádiókat? (%)

Szlovák közszolgálati rádió Szlovák kereskedelmi rádiók Pátria rádió Magyarországi nem keresk. rád. Magyarországi kereskedelmi rád. Külföldi idegen nyelvű rádiók

Rendszeresen (hetente legalább egyszer) Szlovákok Magyarok 57,0 37,0 66,0 37,0 4,0 37,0 2,0 39,0 13,0 65,0 13,0 6,0

Soha Szlovákok Magyarok 18,0 42,0 10,0 37,0 83,0 34,0 89,0 33,0 74,0 16,0 74,0 78,0

Bár a szlovákok is a kereskedelmi adókat hallgatják legszívesebben, azért a közszolgálati rádió műsorait sem igazán hanyagolják. A magyarok közül viszont nemcsak hogy többen hallgatják a kereskedelmi rádiókat, hanem gyakrabban is. A leginkább hallgatott rádiók a magyarországi kereskedelmi adók, amelyek minden harmadik magyar megkérdezettnél naponta szólnak. Csak jóval utánuk következnek a hazai rádiók, közöttük a Pátria – naponta cca. minden hetedik-nyolcadik magyar hallgatja őket. Akárcsak a tévénézésnél, a rádióhallgatásnál is lényeges szerepe van a házastárs nemzetiségének. A vegyes házasságban élők gyakrabban nézik/ hallgatják a másik félhez nyelvben közelebb álló televíziócsatornákat/rádiókat is. Lampl Zsuzsanna


3.2.3.3 Újságolvasás Végezetül szóljunk néhány szót a médiafogyasztás harmadik formájáról, az újságolvasásról. Harmadszor is ugyanazt látjuk: a szlovákok szinte kizárólag szlovák nyelvű lapokat olvasnak, a magyarok viszont az országos magyarnyelvű lapok mellett a szlovák sajtót is olvassák. Sőt, a magyarok az országos magyar sajtó után nem a magyar helyi lapokat részesítik előnyben, hanem az országos szlovák lapokat (10. táblázat). A szlovákok 29, a magyarok 26 százaléka olvas naponta újságot. A szlovákok kedvenc napilapja a Nový čas, 36 százalékuk ezt olvassa a leggyakrabban. A magyar sajtótermékek közül a magyarok leggyakrabban az Új Szót (56%), a szlovákok közül a Nový čas-t olvassák. Minél iskolázottabb magyarokról van szó, annál inkább jellemző rájuk, hogy szlovák lapot is olvasnak. A partner nemzetisége ezúttal sem marad hatás nélkül. A szlovák házastársú magyarokra nemcsak jellemzőbb a szlovák lapok olvasása (is), hanem egyúttal gyakrabban olvassák ezeket. A magyar házastársú szlovákok között úgyszintén több a magyar lapot olvasók aránya, de ez nem okvetlenül jelent gyakori olvasást, inkább csak a néhanapján történő „átlapozás” szintjén mozog. 10. Milyen gyakran olvassa a következő lapokat? (%)

Szlovák országos Magyar országos Szlovák helyi Magyar helyi Külföldi

Rendszeresen (hetente legalább egyszer) Szlovákok Magyarok 64,0 34,0 4,0 62,0 36,0 20,0 4,0 29,0 4,0 8,0

Soha Szlovákok 17,0 81,0 27,0 86,0 86,0

Magyarok 36,0 15,0 40,0 30,0 73,0

Foglaljuk hát össze, hogy mi jellemző leginkább a dél-szlovákiai szlovákok és magyarok médiafogyasztásra. A szlovákok a szlovák médiát részesítik előnyben. A magyar médiát naponta 2-8 százalékuk kíséri figyelemmel. A magyarok viszont a közvélekedéssel és más elterjedt nézetekkel ellentétben nem kizárólag a hazai magyar nyelvű és magyarországi médiát figyelik. Igaz, hogy ez számukra az elsődleges, de ugyanakkor a szlovák média sem idegen nekik, sőt esetenként nagyobb a szlovák médiafogyasztásuk, mint a magyar. 2007-ben 13-36 százalékuk került napi kapcsolatba a szlovák médiával. Ha pedig a vázolt tendenciák folytatódnak, akkor a magyar nyelvű/magyarországi média további térvesztése várható. A szlovákok médiafogyasztását nem igazán befolyásolja, hogy tudnake magyarul, mert azok sem nagyon tájékozódnak a magyar médiából, akik Lampl Zsuzsanna

49

50

Médiapedagógia

ismerik a nyelvet. A nyelvtudásnál többet jelent a házastárs nemzetisége: akinek magyar partnere van, az gyakrabban kerül kapcsolatba a magyar médiával, de ez sem azt jelenti, hogy naponta, hanem inkább azt, hogy a szlovák fél kevésbé határolódik el a magyar médiától. A házastárs nemzetisége a magyar megkérdezetteknél is szerepet játszik, mert akiknek szlovák partnerük van, azok közül többen és gyakrabban választják a szlovák médiát, mint a homogén magyar házasságban élők közül.

Lampl Zsuzsanna

Bepillantás a tömegtájékoztató média műhelyébe

4 BEPILLANTÁS A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ MÉDIA MŰHELYÉBE Bár az írott és az elektronikus médiában zajló újságírói munkának megvannak a specifikumai, s mint tudjuk, a végeredmény nem mindig írott formában jelenik meg, mindenfajta mediális tevékenység az írásra épül. A sajtónál ez teljesen nyilvánvaló, hiszen a cikkek nyomtatott írásként jelennek meg, ezeket olvassuk. Az elektronikus médiánál már más a helyzet: a rádió hangokat, a televízió képeket közvetít. Ennek ellenére a rádiós és a tévés újságíró sem mentesül az írás kötelezettsége alól, hiszen mielőtt a bemondó elmondja – pontosabban: elolvassa – a híreket, valakinek azokat is meg kellett írni, meg kellett szerkeszteni. A riportok, beszélgetések, viták, dokumentumműsorok, stb. sem nélkülözhetik az írásos alapot, hiszen valamennyi műsorhoz forgatókönyv is készül.

4.1 Az újságírói munka fázisai Ugyanakkor nagyon fontos tudatosítani, hogy maga az újságírói munka nem csupán abból áll, hogy leülünk az asztalhoz és megírunk… Mit is? Már ez az egyszerű kis kérdés is jelzi, hogy az írást – s most mindegy, hogy egy tudóssal készített újságinterjúról, egy televízióban közvetített politikai vitaműsorról vagy a Tompa Mihály szavalóversenyen készült rádiós riportról van szó - több fázisból álló munka előzi meg. Ezek a fázisok a következők: 1. Információgyűjtés 2. Témaválasztás 3. A megfelelő forma és tartalom megtervezése, kiválasztása 4. Anyaggyűjtés 5. Anyagszelektálás 6. Az írott anyag elkészítése Most pedig vessünk néhány pillantást az egyes munkafázisokra. Vajon mi játszódik le bennük? 4.1.1 Információgyűjtés Az információgyűjtés valójában több mint munkaszakasz. Az információgyűjtés, tájékozódás az újságíró számára létforma. Azt a célt szolgálja, hogy mindig tájékozott legyen, mégpedig: a) általánosan tájékozott, tehát ismerje a fontosabb gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális, tudományos trendeket és történéseket, úgy is mondhatjuk, hogy „képben legyen” b) tájékozott legyen a saját szakterületét illetően – itt nem is arra gondolok (bár ez sem kizárt), hogy egy konkrét területen szakembernek számítson, pl. aki az iskolákról, oktatásügyről ír, az pedagógus legyen, vagy aki Lampl Zsuzsanna

51

52

Médiapedagógia

színészinterjúkra specializálódik, az maga is rendelkezzen színészi gyakorlattal, aki az egészségügyről ír, az maga is orvos legyen. Inkább arról van szó, hogy az újságíró „beledolgozza” magát az adott területbe, vagyis amennyire az egy laikustól várható, értse meg annak működési szabályait. S ha megértette, akkor naprakészen kövesse a történéseket, eseményeket. Miért fontos a tájékozottság? Mert az újságírói munka állandó készenlétet követel, hiszen sosem tudhatjuk, mi fog történni a következő percben, kit, milyen eseményt sodor közelünkbe az élet, s ha nem akarjuk elszalasztani az alkalmat, felkészültnek kell lennünk. S a felkészültségnek ugyanolyan fontos összetevője az általános tájékozottság, mint a szakterületen való tájékozottság. Az utóbbi azért fontos, mert – hacsak nem történelmet vagy visszaemlékezéseket akarunk írni – az eseményeket mindig aktualitásukban kell megragadnunk, amihez nyilvánvalóan tudnunk kell, hogy az adott időpontban épp mi az aktuális. Az általános tájékozottság pedig azért fontos, mert a szakterületen történtekhez is ez adja meg a szélesebb értelmezési keretet, s nélküle a szakterületen történteket sem tudnánk igazából megérteni, hát még megmagyarázni. Képzelje el, hogy Önt bízták meg a következő feladatok elvégzésével: a) készítsen egy beszélgetést egy tudóssal b) foglalja össze a nap legfontosabb belpolitikai eseményeit c) értékelje egy sportverseny eredményeit és a sportolók szereplését d) ismertesse egy színész legújabb filmjét e) mutassa be, lakhelyén milyenek a kulturális élet lehetőségei Vegye sorra a feladatokat, s fejtse ki 1. esetükben mit kell tudnia egy újságírónak, aki általánosan is, és szakterületén is tájékozott, 2. miben nyilvánulhat meg az általános, illetve szaktájékozottság hiánya

4.1.2 Témaválasztás „A téma az utcán hever” – mégsem könnyű megtalálni. De tegyük fel, hogy megtaláltuk. Persze előfordulhat, hogy egy konkrét téma feldolgozására jön felkérés, megbízás - vagyis a téma adott, más választotta ki helyettünk. Azonban ez a téma többnyire széleskörű és sokféle szempontból megközelíthető. Egy médiaproduktumon belül azonban nem igazán nyílik lehetőség a téma komplexitásának bemutatatására, s aki ezt nem veszi tudomásul, „belefullad” a témába. Ezért nem elegendő témát választani, hanem a témát le kell szűkíteni, mégpedig úgy, hogy a témán belül ki kell választani egy konkrét területet, amely a médiaproduktum tárgya lesz. A téma konkretizálása és a tárgyválasztás lehet a véletlen műve, de általában tudatosan megy végbe, célirányos döntések következménye. Ezt a döntést több tényező befolyásolja: Lampl Zsuzsanna


1. a média, amelynek a produktum készül – ezen belül - a média típusa (írott, elektronikus, interaktív) - a média jellege (gyermeklap, illetve gyermekműsor, tudományt népszerűsítő folyóirat, sportmagazin, stb.) - a média, illetve a média azon részének periodicitása, amelybe a médiaproduktum készül (napilap, havonta megjelenő folyóirat, esti hírek, heti tévémagazin, stb.) 2. a befogadók, azaz a médiaproduktum célcsoportja 3. milyen hatást szeretnénk elérni, azaz a médiaproduktum célja Ön azt kapta feladatul, hogy a környezetvédelemmel foglalkozzon. Konkrétan mivel foglalkozna, ha az anyag a következő médiáknak készülne: a) televíziónak b) női magazinnak c) napilapnak d) rádiónak e) óriásplakát f) CD-ROM

4.1.3 A megfelelő forma és tartalom megtervezése, kiválasztása Ha már tisztáztuk a témát, vagyis eldöntöttük, miről akarunk írni, további három kérdést kell megválaszolnunk: 1. milyen műfajban fogjuk megírni 2. milyen terjedelmű lesz az írás 3. miről szóljon az írás A kérdéseknél nem kell okvetlenül ehhez a sorrendhez ragaszkodni. Mindig az adott helyzet és a belőle származó lehetőségek határozzák meg, hogy melyik kérdésre kell legelőször válaszolnunk. Tegyük fel, hogy kommentárt kell írnunk a fiatalok könyvolvasási szokásairól. A műfaj tehát adott. Mivel a kommentár terjedelme is behatárolt, a második kérdésre is tudjuk a választ. Már „csak” azt kell eldöntenünk, mit tartalmazzon a kommentár. Vagy képzeljük el, hogy a pí-technológiáról kell írnunk. Van rá két teljes újságoldalunk, ami nagyjából 6 flekk, azaz 6 normál oldal, oldalanként 1 800 leütéssel. Ez esetben tehát a terjedelem adott, de mivel ezt a hat flekket különböző műfajjal tölthetjük meg, elgondolkodhatunk melyik is legyen az. Riport? Portré? Interjú? Vagy valami más? Esetleg több műfaj kombinációja? Azt, hogy miről szóljon az írás, valójában csak akkor tudjuk igazán eldönteni, ha kiválasztottuk a műfajt, vagyis a formát. Ahhoz viszont, hogy tudjunk műfajt választani, ismernünk kell az egyes műfajokat (lásd: 4.2. fejezet).

Lampl Zsuzsanna

53

54

Médiapedagógia

4.1.4 Anyaggyűjtés Ennek a munkafázisnak az a lényege, hogy beszerezzük azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy meg tudjuk írni az általunk kiválasztott témáról az általunk kiválasztott műfajban megtestesülő írást. Nyilvánvaló, hogy egy tudósítás megírásához kevesebb információra lesz szükség, mint egy riport megírásához, s az előbbinél az idő is jobban sürget. Általában véve azonban elmondhatjuk, hogy mindig a konkrét helyzet szabja meg, mekkora információmennyiséget jelent az anyaggyűjtés, s ez mennyi időt vesz igénybe. Az anyaggyűjtésnél elsősorban a saját tudásunkat, tájékozottságunkat és tapasztalatainkat mobilizáljuk, majd tárgyi és élő forrásokból merítünk. A tárgyi források különböző archívumok, dokumentációk, könyvek, stb.. Az élő források olyan emberek, akik a témáról általunk fontosnak tartott dolgokat tudnak mondani. 1. Az alábbi témákhoz Ön milyen forrásokból gyűjtene anyagot? - A tátrai szállodák telítettsége a nyári szezonban - Jet Li és a filantróp szemlélet - A magyarok és szlovákok együttélése Dél-Szlovákiában - Anyák napi ünnepség a mi iskolánkban 2. Milyen forrásokból gyűjtene anyagot, ha a fent említett témákat a következő műfajokban kellene megírnia: - hír - tudósítás - interjú - elemző írás - riport 4.1.5 Anyagszelektálás Az anyagszelektálás látszólag könnyű munka, hiszen ha sok anyagot sikerült összegyűjtenünk, valójában mi sem tűnik egyszerűbbnek, mint ezt-azt „kidobálni”. Csakhogy az összegyűjtött anyagmennyiségnek minden egyes szeletkéje nagyon érdekes és fontos lehet – ráadásul minden nagyon friss, még fülünkben cseng beszélgetőtársainknak nemcsak a hangja, hanem a hanglejtése is… Főleg a kezdő újságíró érzi ilyenkor azt, hogy az anyagszelektálás olyan, mintha saját magából kellene kis darabokat kitépkednie. Ilyenkor újfent kiderül, hogy milyen fontos a téma konkretizálása. Ugyanis minél konkrétabb a téma, annál konkrétabbnak kell lennie az anyagnak, amelyet a tálalásához használunk, hacsak nem akarunk másról írni (ez is előfordulhat, például ha anyaggyűjtés közben rájövünk, hogy az általunk kiválasztott témánál van jobb is, ráadásul ehhez könnyebb anyagot találni, viszont ezután már célirányosan cselekszünk). További fontos kritériuma az anyagszelektálásnak, hogy kinek akarunk írni, s mi a célja az írásunknak. Tájékoztatni akarunk? Érzelmekre hatni? A meggyőzés a célunk? Tettekre akarunk serkenteni? Lampl Zsuzsanna


4.1.6 A megírás Ha tudjuk miről akarunk írni, kinek szánjuk az írást, milyen műfajban, milyen terjedelemben, mit akarunk vele elérni, s elegendő anyag áll a rendelkezésünkre, kezdődhet az írás. Ön szerint mindenkiből lehet újságíró? Mitől lesz valaki jó újságíró?

4.2 Egy kis elmélet – a legfontosabb műfajok Mi is valójában a műfaj? Több definíciója ismert, íme, ezek közül kettő: - a műfaj a mondanivaló állandósult tartalmi és formajegyekkel rendelkező absztrakt modellje, amely a zsurnalisztikában konkrét, tartalmilag és formailag egységes megjelenésben reprodukálódik (Veľas, 1983) - a műfaj a valóság megjelenítésének állandósult jellemzőkkel rendelkező egyéni formája, amelyet az alkotók és a befogadók is tudatosítanak (Tušer, 1998). A műfaj tehát elsősorban formai kategória. A műfaj a médiaproduktum „ruhája”. S ugyanúgy, ahogy a ruha gyűjtőnév alatt különböző ruhafajták rejtőzködnek – ing, szoknya, nyakkendő és sok egyéb -, s ezeknek a ruhafajtáknak vannak tipikus jellemzői, amelyekből azonnal rájövünk, hogy épp nadrágról és nem szoknyáról van szó, a műfaj gyűjtőfogalom is sok konkrét formában, azaz konkrét műfajokban ölt testet. Ezeknek a műfajoknak, akárcsak az egyes ruhadaraboknak, megvannak a maguk jellemző vonásai. S bár a médiatudósok között vannak viták az egyes írások műfaji besorolását, illetve a műfajok csoportosítását illetően, s úgy tűnik, manapság a műfajok egyre inkább keverednek (ami azonban nem kizárólag a műfaji besorolás fölöslegességének a bizonyítéka, hanem sokkal inkább egyes zsurnaliszták tudatlanságának/tehetségtelenségének számlájára írható), azért a legfontosabbak megőrizték formai sajátosságaikat. A műfajokat többféleképpen csoportosíthatjuk. A legismertebb a dichotómikus és a trichotómikus felosztás. Az előbbi kettő, az utóbbi három nagy műfajcsoportot különböztet meg. A dichotómikus felosztás szerint a következő két műfajcsoportról beszélünk: 1. hírközlő műfajcsoport – lényege a tényszerű, tömör és pontos tájékoztatás. A következő kérdésekre keresi a választ: ki, hol, mikor, mi, hogyan és miért. Legfontosabb jellemzői: - aktualitás – kétféle értelemben: egyrészt azt jelenti, hogy az információ minél frissebb, minél aktuálisabb legyen, másrészt viszont ide tartozik az információ társadalmi aktualitása is. Ez azt jelenti, hogy időbelileg régebbi információ is lehet aktuális valamilyen aktuális esemény kapcsán. Lampl Zsuzsanna

55

56

Médiapedagógia

- objektivitás – az újságíró a nem részrehajló tájékoztatás miatt igyekszik megőrizni pártatlanságát, amit például oly módon biztosít, hogy amennyiben módja van rá, az aktuális eseményben érdekelt valamennyi felet megszólaltatja. - profizmus – szakmai felkészültség, a nyelvi és stilisztikai eszközök ismerete, szakmai tudás, megfelelő műfajválasztás, a szakmai etika szabályainak ismerete és betartása, stb. - tömörség és érthetőség – pontos, tényszerű, érthető megfogalmazás. Kerülendő a kevésbé ismert szakkifejezések, idegen szavak, rövidítések, bonyolult mondatszerkezetek használata. A hírközlő műfajok a mondandó felépítésénél háromféle elvet alkalmaznak: a) kronológiai elv – a történések sorrendjét követi b) logikai elv, az ún. fordított piramis elve – a hír elején a legfontosabb tény áll, majd ezt követi a többi, a fontosság csökkenő sorrendjében c) dinamikus elv – a legérdekfeszítőbb, az olvasó figyelmét leginkább felkeltő információ áll az első helyen. 2. publicisztikai műfajcsoport, más néven racionális publicisztika – nem a tájékoztatás az elsődleges feladata, hanem az értékelés, elemzés, véleménynyilvánítás és érvelés. Tehát az aktuális történések értelmezésekor a befogadó meggyőzésére, a közvélemény befolyásolására törekszik. A publicisztikai műfajcsoport három alcsoportból áll, ezek a következők: a) racionális publicisztika b) emocionális publicisztika c) epistoláris publicisztika Az emocionális publicisztika gyakrabban vonultat fel irodalmi stílusjegyeket, s erőteljesebben jelennek meg benne a szerző érzései, mint a racionális publicisztikában. Az epistoláris publicisztika fő jellemzője, hogy a szerkesztőség és az olvasók (a média és a befogadók) kölcsönös interakciójából táplálkozik. A trichotómikus felosztás az előbbi két műfajcsoporton kívül megkülönbözteti az irodalmi műfajcsoportot. Jellemzőit tekintve azonban ez esetben is publicisztikáról van szó, méghozzá emocionális publicisztikáról. Vagyis a trichotómikus felosztás abban különbözik a dichotómikustól, hogy az emocionális publicisztikát külön műfajcsoportként kezeli, amelyet irodalmi műfajcsoportnak nevez. A műfajok gyakorlati ismerete szempontjából azonban ennek nincs különösebb jelentősége. Bár az egyes műfajokat nem mindegyik szerző sorolja ugyanabba a műfajcsoportba, a leggyakrabban előforduló műfajcsaládok és a hozzájuk tartozó műfajok besorolásában nincsenek nagy különbségek.

Lampl Zsuzsanna


Műfajcsoport I. Hírközlő műfajcsoport

a) racionális publicisztika II. Publicisztikai műfajcsoport b) emocionális publicisztika

c) epistoláris publicisztika

A legfontosabb műfajok Hír és fajtái Tudósítás és fajtái Hírközlő interjú Kisriport Vezércikk Kommentár Elemzés Publicisztikai interjú Jegyzet Elmélkedés Recenzió Sajtószemle Kerekasztal-beszélgetés Riport Tárca Visszhang Vita Ankét Nyílt levél Szerkesztőségi levél

I. Hírközlő műfajok Villámhír, kishír – flash (fles, szlovákul is fleš) - A legrövidebb és legtömörebb hír, amely elsőként jelenik meg egy fontos eseményről, jelenségről. Címe sincsen, sok esetben gyakorlatilag a cím szerepét tölti be. Legfeljebb két-háromsoros információról van szó. Négy alapvető kérdésre válaszol: ki, hol, mikor, mi. Hír (správa) - A villámhírnél több adatot tartalmaz. Az alapvető információn kívül – kivel, hol, mikor, mi történt – arra is választ ad, hogy miért és hogyan. Hivatalos hír (úradná správa) - Olyan információ, amelyet hivatalos szervezetek juttatnak el a médiába, általában a hírügynökségeken keresztül, amelyek elsőként teszik közzé ezt az információt. A hivatalos hírt a szerkesztőségek nem módosíthatják tetszésük szerint, csakis bizonyos szabályok betartásával (például a szöveget kizárólag a saját szájízük szerint semmiképp sem rövidíthetik). A hivatalos hírnek két formája ismert: a hirdetmény (oznámenie) és a kommüniké (komuniké). A hirdetmény a jövőben aktuális fontos eseményekről, kérdésekről tájékoztat. A kommüniké a legmagasabb politikai, közigazgatási, gazdasági, nonprofit, stb. szervezetektől származó kimagaslóan fontos bel- és külpolitikai eseményekkel, hivatalos tárgyalásokkal, nemzetközi egyezményekkel, stb. foglalkozó nyilatkozat. Lampl Zsuzsanna

57

58

Médiapedagógia

Tudósítás (spravodajstvo) - Olyan hír, amelyet a tudósító személye hitelesít, vagyis olyasvalakié, aki szemtanúja, részese az eseménynek, amelyről informál. Ez a befogadó számára autentikusabbá teszi az információt. Ugyanakkor a tudósító röviden a saját meglátásait, érzéseit is beleviheti a tudósításba, aminek köszönhetően a tudósítás sokkal színesebb és egyénibb hangvételű, mint a hír. Kisriport (riport) - Irodalmi eszközöket felvonultató hír, amelyben a szerző, mint az események autentikus résztvevője, képszerűen érzékelteti a történéseket. Épp ez különbözteti meg a tudósítástól. A riporttól terjedelme (legfeljebb kétflekknyi) és hírközpontúsága különbözteti meg. II. Publicisztikai műfajok Vezércikk (úvodník) - Az első oldalon közölt írás, amelyben a szerkesztő a kiadó és a szerkesztőség nevében állást foglal egy konkrét aktuális eseménnyel kapcsolatban. A híranyagból ismert tényekből indul ki, a szerző ezeket egészíti ki és magyarázza, miközben nem titkolt szándéka, hogy befolyásolja az olvasó véleményét. A szlovákiai napi sajtóban egyre ritkább ez a műfaj. A folyóiratokban vezércikk helyett gyakoribb az ún. editorial, amely nem azonos a vezércikkel. Az editorialban általában a főszerkesztő szól az olvasóhoz. Mondandójának lényege a lap tartalma. Az editorial sokszor inkább jegyzetre, kommentárra, nyílt levélre emlékeztet, mint vezércikkre. Kommentár (komentár) - A leggyakoribb publicisztikai műfajok egyike. Aktuális történések hátterét, okait, következményeit latolgató, magyarázó műfaj, amely megoldást is javasolhat a boncolgatott problémára, de ez nem okvetlenül szükséges, mivel a szerző mindezt az olvasóra is bízhatja. Tényekre épül, de a szerző véleménye, álláspontja is erőteljesen megjelenik benne. Gyakran íródik ironikus hangnemben. Megkülönböztetünk belpolitikai, külpolitikai, gazdasági és sportkommentárt. Publicisztikai interjú (publicistické interview) - A hírközlő interjúnál hosszabb terjedelmű, továbbá kérdésfeltevésében is különbözik tőle. Míg a hírközlő interjúnál az újságíró a tényekre vonatkozó kérdéseket tesz fel, a publicisztikai interjúnál inkább a beszélgetőtárs véleményére kíváncsi. Az interjú formáját tekintve lehet (1) dialógus, amikor az újságíró kérdez, az alany válaszol, s a kérdés és válasz jól elkülöníthető, (2) beszélgetés, amikor kötetlen beszélgetés formájában jelenik meg, ahol nem is annyira a kérdést és feleletet érzékeljük, hanem a beszélgetés folyamatosságát, (3) monológ, amikor többnyire az alany beszél, nincsenek kérdések, vagy csak itt-ott fordulnak elő, mintegy továbbterelve az alany beszédének fonalát. Elemzés, elemző írás (rozbor) - A racionális publicisztikában használatos műfaj, amely alapos elemzésnek veti alá a vizsgált kérdéskört, végezetül pedig összefoglalja a lényeges tudnivalókat. Az elemzés előfeltétele, hogy a szerző nagyon jól ismerje a témát, továbbá rendelkezzen a megfelelő analitikus és szintetizáló képességgel. Több fajtája van: (1) komplex elemzés – nagyobb terjedelmet, legalább egy újságoldalt igénylő elemzés, több műfaj Lampl Zsuzsanna


egyidejű alkalmazásával, miközben mindegyik ugyanazt a jelenséget járja körül, csak más szemszögből. Gyakori a grafikai elemek alkalmazása, például fotók, diagrammok, táblázatok, legújabban pedig infografikák közlése, (2) kerekasztal-beszélgetés – az újságíró vezetésével több hozzáértő, vagy legalábbis a témában érdekelt résztvevő boncolgat valamilyen aktuális történést, jelenséget, azzal a céllal, hogy megmagyarázzák, adott esetben pedig megoldásokat is javasoljanak, (3) vita – egy probléma megvilágítására törekszik ellentétes álláspontok ütköztetésével. Riport (reportáž) - Az emocionális publicisztika műfaja, amely a szerző tapasztalatára épül, aki mint tanú, az események résztvevője érzékletesen számol be a látottakról, hallottakról. A tényeken kívül saját állásfoglalását is beleépíti a riportba, ugyanakkor másokat is megszólaltat, az ő tapasztalatukat, véleményeiket is tolmácsolja. A riport tulajdonképpen a riporter személyes tanúságtétele az átélt eseményről. Attól függően, hogy milyen eszközöket használ, beszélhetünk dokumentumriportról és leíró riportról. A dokumentumfilmben a tények kapnak nagyobb hangsúlyt, a leíró riportban a szubjektív elemeknek jut több tér. Recenzió (recenzia) - A racionális publicisztikába tartozó műfaj. Szerzője ismertet, értékel és véleményt nyilvánít. A recenzió tárgya lehet könyv, zenemű, film, hangfelvétel, kép, stb. A recenzió bemutatja az alkotás szerzőjét, rámutat az alkotás pozitív vonásaira, esetleges hiányosságaira, amelyeket az adott terület fejlődési irányának, illetve a szerző további műveinek kontextusában tálal (vagyis például egy filmrecenzió nem a film tartalmának bemutatásáról szól, ahogyan ezt jelenleg sok szerző értelmezi). A recenzió különlegessége, hogy nem csupán a nagyközönséghez szól, hanem a recenzált mű alkotójához is. A recenzió három fajtája ismert: (1) az értékelő recenzió, amely a legszélesebb közönségre fókuszál, s ennek megfelelően az alapvető tényeket sorakoztatja fel, miközben az értékelés nem túl mélyreható, (2) a kritika, amely a hozzáértő közönségnek szól és alaposabb értékelést nyújt, (3) a szemelvényes recenzió, amely részleteket közöl az értékelt alkotásból. Jegyzet (poznámka) - Önálló kommentárnak is nevezik, mivel lényegét tekintve ugyan kommentál, de általában nem a híroldalon jelenik meg, hanem egy erre fenntartott és állandósult helyen, amelynek állandó rovatcíme van (kivétel a válaszoló jegyzet). Terjedelme nagyjából egy flekk. Tárca (fejtón) - Publicisztikai, de irodalmi műfajként is számon tartható. A szerző szubjektív véleményét tükrözi, aki általában egyetlen témára koncentrál, s ezt szokatlan szemszögből mutatja be. A tárca egyik jellegzetessége a humoros, ironikus hangnem, amely egyre fokozódik, s az írás végén elcsattan a poén. Tárcát valamikor csak a jó tollú újságírók, illetve az irodalomban jeles személyiségek írtak. Manapság ez a műfaj inkább csak a napilapok hétvégi mellékleteiben, vagy a nem napi periodicitással megjelenő lapokban jelennek meg, de ott sem túl gyakran. Visszhang - Az olvasó reakciója egy megjelent írásra, amelyben tetszését vagy nem tetszését fejezi ki, vagy csak elmondja a véleményét, Lampl Zsuzsanna

59

60

Médiapedagógia

esetleg kiegészíti az olvasottakat. A reakció nemcsak magánszemélyektől érkezhet, hanem intézményektől is. Nyílt levél (otvorený list) - Többféle nyílt levél létezik, de valamennyi nyílt levél lényege, hogy a szerkesztőség levél formájában írt cikket közöl, amelyet konkrét intézménynek, szervezetnek, csoportosulásnak, személynek intéz, viszont a témát illetően mégiscsak a közvélemény figyelmébe ajánl. A nyílt levél abban hasonlít a levélhez, hogy megszólítással kezdődik, aláírással végződik, és jellegét tekintve is szubjektív (akár tegező hangnemben is íródhat). A nyílt levél származhat magától a szerkesztőségtől (például válasz az olvasó levelére), de külső személyektől, csoportoktól, egyénektől is. Általában egy konkrét témáról szól, s az ehhez való pozitív vagy negatív viszonyulás adja a nyílt levél lényegét, amely lehet petíció, nyilatkozat, nyilvános kritika vagy méltatás, stb. Ankét (anketa) - Egy vagy több kérdésből álló felhívás az olvasókhoz, amelynek célja, hogy mondjanak véleményt valamilyen eseménnyel, jelenséggel, személlyel, stb. kapcsolatban. Egyes szerkesztőségek az ankét eredményeit úgy prezentálják, mint a saját felmérésük eredményeit, ami nagy hiba, mert az ankét semmiképp sem tévesztendő össze a felméréssel. Vitaindító cikk (diskusia) - A szerkesztőség vagy külső vitaindító kezdeményezésére születik azzal a céllal, hogy egy konkrét aktuális jelenség, probléma, különböző oldalról történő bemutatásával, majd vitatható témák felsorakoztatásával vitára serkentse az olvasókat. Nagyon gyakori az on-line zsurnalisztikában. Glossza (glosa) - A jegyzet egyik formája. Röviden, tömören fogalmaz, fokozza a feszültséget, majd hirtelen csattanóval ér véget. Van pozitív, kritikus és polemikus glossza. A pozitív glossza pozitív jelenséggel foglalkozik, épp ezért nem használ iróniát, de a poén a végén megmarad. A kritikus glossza szerzője tulajdonképpen kicsúfol, kritizál, ennek megfelelően az iróniától a szarkazmusig terjedő hangnemben fogalmazhat. A polemikus glossza több oldalról közelíti meg a tollhegyre tűzött jelenséget.

Lampl Zsuzsanna


Gyakorlati példák az egyes műfajokra Nagyszombat | Nagyszombat megyében is külön indul a november 14-i megyei választásokon az MKP és a Híd-Most. Az MKP csütörtökön hagyta jóvá a 15 nevet tartalmazó jelöltlistáját - összesen ennyi képviselő juthat a megyei közgyűlésbe a kerület két magyarlakta járásából, a Dunaszerdahelyiből és a Galántaiból. Más választási körzetekben (járásokban) a párt nem állít jelölteket. Nem úgy a Híd-Most, amely a megye mind a hét járásában megméreti magát. Forrás: http://ujszo.com/online/kozelet/2009/10/02/ HOLTVERSENY AZ ÉLEN Megjelenés dátuma: 2006. július 27. 04:29.00 Szerző: PLT Szombathely (gz) - Holtverseny után - jobb mezőnyértékszámmal - a tavaly még a Haladás színeiben versenyző Németh Miklós győzelmével zárult a nemzetközi sakkfesztivál. Tegnap délelőtt a HVSE munkacsarnokában a 9. fordulóval zárásához érkezett a 6. Szombathelyi Nyár nemzetközi sakkfesztivál. A fél pont előnnyel élen álló volt Haladás játékos, Németh Miklós - Pataki ellenében - a végső győzelmét is veszélyeztető taktikát választott. Jobb a biztos fél pont, mint a bizonytalan egy elven tíz lépés után remizett. (Felvetődött egyébként visszaigazolása, de nemet mondott). Az elsősége így a Bokros-Mészáros összecsapás kimenetelétől függött. Bokros mozgósította is minden energiáját a győzelem érdekében a g7-en mattra készült vezérével, ám számításába apróbb hiba csúszott, s miután lecserélődött aktív vezére, hátrányba került és veszített. Győzelmével viszont Mészáros, és a tavalyi győztest, Bérczest verő Kovács is befogta Némethet. A mezőnyérték számítás a korábbi listavezetőnek kedvezett, így tornagyőztes lett. Szintén begyűjtötte a teljes pontot a szentgotthárdi Békefi László is, és ezzel felküzdötte magát a díjasok közé. A szombathelyiek játékos-edzője, Kiss Attila remizett Rudolffal, így megtartotta előző napi 7. helyét. A zárónap nagy vesztese kétségkívül Tamás Milán. A Haladás fiatal sakkozója a verseny alatt végig érett játékkal rukkolt ki, majd a végén egy már megnyert partit bukott el, így nem lett díjas. A hétnapos rendezvény érdekessége, hogy az Élő-pontok alapján az első tíz helyre rangsorolt versenyzőből kilenc ott is végzett. - Közmegelégedésre, jól sikerült a verseny. Örvendetes, hogy végre szép számmal indultak vasiak. A nagy meleg ellenére sportszerű és töretlen volt a harcikedv. Jövőre megpróbálunk jobb időpontot találni - értékelt tömören a verseny után Pergel Lászlő főszervező, egyben a verseny bírája. Végeredmény 1. Németh Miklós 7 pont, 2. Kovács Gábor 7, 3. Mészáros Mihály 7, 4. Pataki Győző, 5. Békefi László 6,5-6,5, 6. Bokros Albert, 7. Kiss Attila, 8. Bérczes Csaba 6-6. A legjobb női versenyző a 9. helyen végzett Rudolf Anna (6) lett, a legjobb (nem díjas) szombathelyi Csonka Attila (5,5), az ifjúsági Takács Gergő (5,5), a 14 év alatti Nagy Gábor (5), a 10 év alatti Rapport Richárd (4). A kedden esti 24 fős snellversenyt Bokros Albert nyerte Mészáros Mihály és Gergácz Attila előtt.

Lampl Zsuzsanna

61

62

Médiapedagógia

Az SNS törvénnyel cenzúrázná a netes fórumokat Slota védelmében 2009. 10. 01 A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője egy átfogó médiatörvényt fogadna el, hogy ellenőrizni lehessen az inetrnetes vitafórumokat. Rafael Rafajt főként az zavarja, hogy Ján Slota pártelnököt támadják a netes fórumokon. „Ha az embereknek egy bizonyos része, olyanok, akik eltérnek a normálistól, kimennek az utcára, akkor őket kezelni tudja a társadalom. De ha más csatornákon kommunikálnak, mondjuk elektronikus módon, akkor csöndben maradunk, vagy ezeket az elhajlókat is kezelni fogjuk?“ - nyilatkozta Rafael Rafaj az Expres Rádiónak. Rafajt főleg az zavarja, hogy Ján Slota pártelnököt támadják. A netes hozzászólók viszont azt tartják furcsának, hogy az SNS-nek gondot okoznak a névtelen vulgáris megnyilvánulások, Slota sértő kijelentései viszont nem. Rafaj szerint törvénnyel kéne kötelezni a vitafórumok üzemeltetőit, hogy akadályozzák meg a vulgarizmusok terjedését a neten. Tomáš Bella, a sme.sk munkatársa a rádiónak elmondta, ők szűrik a hozzászólásokat, naponta 200 sértő megnyilvánulást törölnek, de ilyen nagy mennyiségű fórumzó esetén nem tudnak mindenre figyelni. Szerinte ha törvénnyel köteleznék őket a vitafórumok cenzúrázására, az a netes vitafórumok végét jelentené. „Egyszerűen a legnagyobb szlovákiai médiák sem tudnának internetes fórumot üzemeltetni, mivel senkinek nincs annyi pénze, hogy például 40 embert alkalmazzon, akik minden hozzászólást előre elolvasnak“ - nyilatkozta Bella. (bumm, SITA)

Lampl Zsuzsanna


Bezárják a párkányi papírgyárat Recessz 2009. 10. 01 A párkányi papírgyár vezetősége csütörtökön bejelentette, hogy bezárják az üzemet. A piac beszűkülése miatt 350 ember veszti el munkáját. A Smurfit Kappa Štúrovo a.s. vállalat, mely a Smurfit Kappa Group csoport tagja, csütörtökön bejelentette, hogy leállította a termelést a párkányi papírgyárban, és tárgyalást kezdeményezett a dolgozókkal, valamint a helyi hivatalokkal. A párkányi papírgyár 200 ezer tonna, részben fél-cellulóz alapanyagú hullámközépréteg papírt gyárt, jelenleg 350 embert foglalkoztat. A gyár számára a legnagyobb gondot a piac beszűkülése jelenti. Tavaly óta ugyanis jelentős mértékben megcsappant a kereslet a drágább papírok iránt. A hulladékpapír-alapanyagból gyártott áru ugyanis olcsóbb, a technikai fejlődés miatt azonban hasonló minőségű. A gyár bezárásának okai között szerepel a kereslet megcsappanása, a pénznemváltás, valamint a bőkezű és túlzó állami támogatások KeletEurópában, melyek az újrahasznosított alapanyagú gyártást segítették, erős konkurenciát teremtve ezzel a vállalatnak. Ezek a tényezők együtt azt eredményezték, hogy a párkányi papírgyárat nem lehet tovább fenntartani. „2005 óta a dolgozók és a menedzsment mindent megtettek azért, hogy növeljék a papírgyár teljesítményét, és sok eredményt értek el. Őket köszönet illeti mindezért. A jelenlegi helyzet nagyon szomorú. A Smurfit Kappa mindent megtesz azért, hogy enyhítse a kialakult helyzet következményeit“ – áll a vállalat sajtóközleményében. A Smurfit Kappa bezárása komoly csapást jelent az egész párkányi régióra nézve. A vállalat közvetlenül 350, összességében hozzávetőleg 700-800 embernek biztosít munkát. Az üzem felszámolásával Párkány városa is sokat veszít. bumm

Lampl Zsuzsanna

63

64

Médiapedagógia

Hétköznapi gender (Lampl Zsuzsanna, Új Nő 2007. március) Jönnek-mennek az idegen szavak életünkben. Az már nem újdonság, hogy párkit eszünk horcsicával a bufetban. Bár privát véleményem szerint nagyon csúnya így beszélni, vannak komoly nyelvészek, akik áldásukat adják a fenti szavakra, mondván, a nyelv is fejlődik, magába szívja a környező hatásokat, s azok az idegen szavak, amelyeket sokat használunk, már nem is idegenek. Biztosan így van, de azt akkor sem értem, hogy miért inkább a tömbben élő magyarok eszik a párkit és a horcsicát, míg a szlovákokkal körülvett pozsonyi magyarok gyerekkorom óta leragadtak a virsli és a mustár mellett… No de hagyjuk az ételt, vannak cifrább szavak is. Például manapság egyre gyakrabban keressük a dolgok gender (ejtsd: dzsender) vetületét. Hogy ez mit jelent? Társadalmi nemet. Egyszerű kis definíció, de hát mi a társadalmi nem? Ugye van a biológiai nem, amikor biológiai jellemzők alapján meg tudjuk állapítani, ki a nő és ki a férfi. A társadalmi nemet viszont olyan jellemzők alkotják, amelyeket az adott társadalom a nőknek, illetve a férfiaknak tulajdonít. A kutatók leírtak olyan törzseket, ahol a nők forgatják a fegyvert, s a férfiak törődnek a családi tűzhellyel, vagyis a mi gender fogalmunk szerint a nők a férfiak és a férfiak a nők. Persze egy fejlett társadalomban, ahol nem viselünk lándzsát, a gender is sokkal bonyolultabb. Mondok egy példát. A sportújság tippelőrovatot indít olvasóinak. Az első tíz ember, aki a legtöbbször találja el, hogy ki lesz az adott mérkőzések győztese, ajándékot kap. Egész jó kis ajándékok: wellness hétvége, hajszárító, kozmetikumok, kovácsoltvas asztalka, vagyis csupa kellemes, élvezetes dolog. S ez nem minden! A legjobb női tippelőnek különdíj jár! A különdíj pedig… Na mit gondolnak, micsoda? Álomhétvége, luxus szemránckrém? Nem, ennél sokkal jobb: egy hatszemélyes kávéfőző automata! Nem mintha tippelni akartam volna (ezek után meg pláne nem), de számomra hidegzuhany. A figyelmes férfiak megint jól kitalálták! Gondoskodnak róla, ki főzze nekik a kávét! Másnap lerohanom a rovatvezetőt. Méltatlankodva védem tippelő nőtársam egyenlő ajándékhoz való jogát. Közben finoman próbálom a dolgot a wellness hétvége felé terelni, vagyis igyekszem a pasit rábeszélni, hogy ezt kapja a nő, a kávéfőzőt meg nyerje valaki más. Ő hallgat, hallgat. Aztán egyszercsak megszólal: de hát mi is ezt akartuk, csak a reklámos csaj dobta át az ajándékokat. Azt mondta, hogy a nő nagyon fog örülni a kávéfőzőnek! Hát a masinának még híre-hamva, de én már ott álltam leforrázva. S kérdezem: akkor most ki volt a „társadalmi nő” és ki a „társadalmi férfi”? Lehet tippelni. De azt is írják meg, mit szeretnének nyerni!

Lampl Zsuzsanna


23°C 22°C 23°C 

Péntek, szombat vasárnap Pénteken túlnyomóan felhős lesz az égbolt, helyenként eső, zápor is előfordulhat. A hőmérséklet 12-20 fok között alakul. Szombaton mérsékelten felhős lesz az égbolt, reggelenként ködszitálás is valószínű. Éjszaka 0-7, míg nappal 13-21 fok várható. Vasárnap reggel ködös időre számíthatunk. Napközben az égbolt túlnyomóan felhős lesz. Éjszaka 3-9, nappal 15-23 fok várható.

Forrás: http://ujszo.com/, 2009. október 2

Mobil nélkül nem megy (Lampl Zsuzsanna, Új Nő 2006. október) Kilencvenes évek közepe, társaság a kávéházban. Egyszercsak megjelenik egy akkoriban sikeres vállalkozónak tartott figura. Egyik kezében aktatáska, másikban egy hatalmas, fekete, látszólag nem is könnyű kaszni, amely az autókban található akkumulátorokhoz hasonlít. Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Néha mintha belebeszélne. Vagy csak magában társalog? Senkinek sem akaródzik megkérdezni, mi az a tárgy. De amikor elmegy, rögtön lecsapunk a társaság mindentudójára. MI VOLT EZ??? Mobiltelefon, válaszolja mosolyogva. Na jó, azért nem kell minket kinevetni, hogy ezt nem tudtuk. Nem rajtatok nevetek, érkezik a válasz, hanem azon, hogy végig „telefonált”, pedig holtbiztos, hogy itt nincs szignál… Bizony, akkoriban a mobiltelefon még különleges dolognak számított, s mivel drága volt maga is, az üzemeltetése is, csak azok rendelkeztek vele, akik fel tudták mérni, mennyire megkönnyíti az életvitelüket és a munkájukat, s akiknek pénzük is volt rá. Azóta eltelt egy évtized. Ma már a beszélni még nem tudó, totyogó kisgyerekek is mindennapos bennfentességgel nyomogatják a mobil billentyűit, s a mobiltelefon birtoklása önmagában már nem státuszszimbólum. Kezdetektől fogva hol fellángoló, hol elcsituló viták kísérik a „handy”, a maroktelefon vagy éppen Mue Tue (a mobil thai elnevezése) használatát, amelyek leginkább akörül forognak, hogy káros-e az egészségre vagy nem. Technikai és egészségügyi vetülete mellett azonban sokrétű társadalmi összefüggései és hatásai is vannak a mobiltelefon-jelenségnek. Lampl Zsuzsanna

65

66

Médiapedagógia

Nem akarok elvont fejtegetésekbe bocsátkozni, így csak néhányat ragadok ki azok közül a problémafelvetések közül, amelyek megmozgatták a társadalomtudósok fantáziáját. Itt van például az önkifejezés. Sokféleképpen vagyunk képesek kifejezni önmagunkat. Egy pillantással, a ruhával, amelyet felveszünk (sőt a ruha színével is), azzal, ahogyan másokkal érintkezünk, beszélgetünk. A mobil többféleképpen is „beleszólhat” ebbe a folyamatba. A mobil márkája, színe, az a mód, ahogyan viseljük (malackás mobiltokban, „csak úgy” a táskánkba hajítva vagy a nyakunkba akasztva) jelzésértekű lehet mások számára. Vagy a kérdések, amelyeket telefonálás közben felteszünk egymásnak. Az egyik ilyen tipikus kérdés a „hol vagy?” Ennek a kérdésnek nem volt értelme a földi telefon korszakában, ugyanis pontosan tudtuk, hol helyezkedik el a készülék, s így nem volt értelme megkérdezni attól, aki a kagylót felvette, hogy éppen hol tartózkodik. Most viszont másképp van, hiszen a mobilkommunikáció valóban mozgási lehetőséget biztosít mind a telefonálónak, mind a hívott félnek. Erre mondják a kommunikációs szakemberek, hogy újfajta nomádizmus alakult ki és megváltozott a helyérzékelésünk: ma már sokkal inkább érezzük magunkat egy ún. globális tér szereplőjének, mint a múltban, amikoris elsősorban a helyi, a lokális tér számított önazonosságunk egyik elsődleges meghatározójának. Ebből sokan arra következtettek, hogy az ember elszakad gyökereitől, méginkább elveszik a globalitás mocsarában. Más tudósok viszont azzal érvelnek, hogy épp ez a hatalmas kitárulkozási lehetőség, amelynek a modern kommunikációs technológiák, így a mobiltelefon által is szinte valamennyien részesei vagyunk, egyben kifejleszti az emberben a magány, az intimitás, a „csak az én terem” iránti igényt. Ezáltal könnyen előfordulhat, mondják a különösképpen optimista tudósok, hogy épp ennek a globalizáló technológiának köszönhetően fordulunk majd fokozott mértékben a hozzánk legközelebb állók és az őket meghatározó tér, az otthon felé. Másik gyakori kérdés, hogy mi történik az ember személyiségével. Vegyünk például egy konkrét helyzetet. A mobiltelefon előtti korszakban elment az ember gyereke a cipőboltba. Látott több cipőt, ami tetszett neki, s nem tudta eldönteni, melyiket vigye. A történet többféleképpen folytatódhatott, kezdve attól, hogy végiggondolva a pro és kontrákat, kiválasztott és megvásárolt egy pár cipőt egészen addig, hogy hazament és elhívta az anyukáját, mondjon ő is véleményt. Ma sokkal egyszerűbb a helyzet. A gyerek veszi a mobilt, s ha kell megtanácskozzák az egészet az éteren keresztül. Vagy egy másik – talán mindenki számára ismert – példa: elmegy a férj az üzletbe bevásárolni. Kezében a lista, rajta áll, hogy liszt. Azelőtt gondolkodnia kellett, milyen lisztet is hozzon, mivel az üzletben rá kellett jönnie, hogy többféle liszt van. Mindenképpen bonyolult döntés előtt állt: mindegyikből vegyen-e vagy inkább semmilyet se vigyen. Ma sokkal egyszerűbb a dolga. Veszi a mobilt, felhívja a feleségét és már meg is oldódik a dilemma. Igenám, csakhogy ezáltal személyiségünk határai elmosódnak, mondják a tudós elmék. Egyéni problémamegoldó képességünk elsatnyul, visszafejlődik a felelősségvállalási érzékünk. Csoportos gondolkodásra szoktatjuk magunkat, amely azonban


azzal jár együtt, hogy a legkisebb dologgal kapcsolatban is szükségét érezzük a valakivel való értekezésnek. Igazából ez a szellemi magány tartósabb hiányát idézi elő, ez pedig a gondolkodás felszínességéhez vezethet. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni néhány konkrét példát. Évekkel ezelőtt, amikor a mobil már nem volt akkumulátornagyságú kaszni, de azért még gyerekjátékszer sem, független szemlélőként magam is többször tapasztaltam a mobiltulajdonosok egy meghatározott csoportja részéről azt az ellenszenvet, amit egy másik csoport iránt tanúsítottak. Nem végeztem a kérdésről felmérést, így csak megfigyeléseimre támaszkodom, ezek azonban nem tudományos igényűek. Voltak tehát azok a mobilosok, akik öltönyben, Pozsony belvárosának közepén utasításokat osztogattak (gondolom titkárnőknek, beosztottaknak) vagy találkozóikat szervezték. Ha emlékezetem nem csal, valóban a férfiak alkották ennek a csoportnak a többségét. A másik csoport? Ezek túlnyomórészt nők voltak. Álltak mondjuk a sorban, s felhívtak valakit, hogy elmondják, „állok a sorban, krumplit veszek!” Az előző csoport tagjai leplezetlen megvetéssel szoktak reagálni az efféle mobilozásra. Mintha benne lett volna a tekintetükben, „ez a hülye tyúk azt sem tudja, mire való a mobil, de van neki!” Nem tudom, eszükbe jutott-e, lehet az ő feleségük is mobilcseveg hasonlókról (is). A mobillal nem rendelkezők sem csípték a krumplivásárló mobilozó csajokat, mert feltűnési viszketegségnek tartották, amit csináltak. Sok esetben valóban arról is volt szó (egy ilyen témájú karcolat annak idején az Új Nőben is megjelent). Na de nézzük, mi van ma. Az emberek – nők és férfiak egyaránt – az üzletmenettől egészen addig, hogy „jaj, lekéstem a buszt, két perc múlva megy a következő” vagy „szívem a kulcsot a postaládába tettem”, minden lehetséges dolgot megtárgyalnak a nyilvánosság előtt. S ezen ma már senki sem lepődik meg! Vagyis megváltoztak mobiltelefonáló szokásaink, megváltozott az elképzelésünk arról, milyen témákról normális mobiltelefonálni. Rengeteg kutatás létezik a fiatalok mobilhoz való viszonyáról, az ő mobilozási szokásaikról. E téren is születtek mobilpártoló és mobilellenző elméletek. Amint az egyik ismert amerikai kutató, James E. Katz tanulmányában olvashatjuk, egyes szakértők amellett érveltek, hogy a 10-11 éves gyerekek kapjanak mobilt, mert a mobiltelefon birtoklásának hiánya „ártalmas lehet a társadalmi fejlődésre és tanulásra, valamint negatív önértékeléshez és elszigeteltséghez vezethet”. Ez nem meglepő, ha tudomásul vesszük, hogy az USA-ban 2004-ben a 8-10 éves gyerekek 29 százalékának volt mobiltelefonja, amely nem csupán kommunikációs eszközként szolgált, hanem legalább akkora mértékben státusszimbólumként is. De ne gondoljuk, hogy ÉszakAmerikában van a legtöbb mobiltulajdonos gyerek. A nemzetközi statisztikákból az derül ki, hogy a skandináv és az ázsiai tinédzserek a nyerők, mivel csaknem száz százalékuk rendelkezik mobiltelefonnal. Hazai statisztikát nem sikerült beszereznem, de alap- és középiskolás pedagógusok elmondása szerint egyre több kisgyereknek van nálunk is mobilja (természetesen ez térségenként más-más arányt fed). Saját tapasztalatomból kiindulva úgy látom, hogy az egyetemisták körében a mobil nem pénzkérdés. Közülük csak annak Lampl Zsuzsanna

67

68

Médiapedagógia

nincs mobilja, aki direkt különbözni akar, „nem akar beállni a sorba”, s a többiek ezáltal csodabogárnak tartják. A mobiltelefon iránti vágy bűncselekményeket is elindíthat: bebizonyosodott ugyanis, hogy a fejlett országokban a kisebb lopásos bűncselekmények tetemes része mobiltelefon lopás. Nagy-Britanniában 2001-ben például a rablások 28 százaléka mobiltelefon elviteléhez kacsolódott, és csaknem 700 ezer mobilt loptak el – majdnem felét gyerekek a gyerekektől. Külföldi kutatások foglalkoznak a mobiltelefonok oktatási környezetben való megjelenésével. Mondanom sem kell, hogy a mobilnak van pozitív és negatív hatása az oktatási környezetre. A mobil nyugaton kapcsolatteremtő eszköz a tanár és a diákok között. Nálunk ez korlátozottan jellemző. Ugyanis az egyetemi oktatónak nincs szolgálati mobilja (már úgy értem, hogy az egyetem által fizetett mobil), így rajta múlik, megadja-e a diákoknak a magán mobilszámát vagy sem. Adja, ne adja? Nem könnyű eldönteni! A szakirodalom beszámol olyan esetekről, amikor a felbőszült diák „hálából” a mobilkommunikációért mobilvírust küldött a tanárjának… Ugyanakkor a mobilkommunikáció valóban megkönnyíti bizonyos feladatok elvégzését, rugalmasabbá teszi a tanulócsoportok koordinálását, a konzultációkat, egyszóval segíti a pedagógiai ügyintézést. Más dolog, hogy a diákok használják-e óra alatt a mobilt, s mire használják. Egy amerikai közvélemény-kutatás szerint az egyetemi diákok egyharmada játszik videojátékokat a mobilkészülékén vagy a laptopján a tanóra alatt. A megkérdezett diákok azt állították, hogy ez a tevékenység nem befolyásolja tanulmányi teljesítményüket, mire a kutatók a zárótanulmányban megjegyezték, hogy ez az állítás bizony vizsgálatra szorul. Egy másik kutató arról ír, hogy 2002-ben egy pizzafutár jelent meg egy Virginia állambeli gimnáziumban, azzal a pizzával, amelyet egy diák kért, mivel lekéste az ebédet. Az igazgató kérdésére válaszolva a diák kijelentette, hogy nem lát a dologban semmi rosszat. További érdekes sztori: egy másik amerikai iskolában egy nyolcadikos fiú a történelemóra alatt elővette a mobilját és nagy merészen pizzát rendelt. A tanár megszidta a fiút és elkobozta a mobiltelefonját. A jelentés így folytatódik: „átnézvén a kimenő hívások listáját (ismert drogkereskedők telefonszámát keresve) felfedezte, hogy a fiú hatszor hívta fel otthon az éjszaka kellős közepén. A tanár és felesége élénken emlékeztek azokra a megszakított hívásokra…” A diákok kiválóan értenek ahhoz, hogyan használják ki saját céljaikra a mobiltelefon által nyújtott technikai lehetőségeket. A régi időkben a puskát a tanulók a tenyerükre írták, apróra összegöngyölhető papírkígyókat gyártottak, amelyeket különböző helyekre dugva készültek fel az aktuális dolgozatírásra. Ma már a puska is modernebb, s ez is a mobilnak köszönhető. Egy amerikai tanár hamis válaszokat töltött fel az internetre, miután elkezdődött a dolgozatírás. Amikor kijavította a dolgozatokat, egyértelművé vált számára, hogy ki csalt: egy tucat diák ugyanis pontosan azokat a rossz válaszokat írta be, amelyeket a tanár készakarva jelentetett meg az interneten. Ez úgy történt, hogy a szélhámoskodó diákok mobilon megkértek valakit, hogy töltsék le a


megoldásokat, a haverok ezt meg is tették, majd sms-ben elküldték a dolgozatíróknak. Azok pedig abban a hiszemben, hogy a jó válaszokat kapták, szépen beikszelték a rossz válaszokat. Több kísérlet bizonyítja, hogy az ember nagyon gyorsan mobilfüggővé válhat. Azt hiszem, szinte mindenki rendelkezik a saját környezetében is olyan példával, amely ezt alátámasztja. Ismerünk embereket, akik lekicsinylően beszélnek a mobilról és a mobiltulajdonosokról, váltig állítják, márpedig nekik mobil még ingyen sem kéne. Aztán valamilyen úton-módon mégiscsak hozzájutnak –megajándékozza őket valaki vagy szolgálati mobilt kapnak – és attól kezdve le sem teszik. Ez önmagában véve persze nem függőség a szó szoros értelmében. Amikor viszont valaki nem bírja megállni, hogy egész nap ne sms-ezzen vagy valakivel mindig muszáj mobiltelefonálnia, csak a mobilozás kedvéért, az már esetenként függőséget jelez. Ez pedig ugyanazzal jár, mint bármely más függőség: elszívja az ember alkotóenergiáját, beszűkíti a mozgásterét, átrendezi az értékrendjét, s ami kevésbé fontos, az válik prioritássá, ami pedig komoly dolog, eltörpül a szemében. Az ilyen embert nem érdekli, sokba kerül-e neki a mobilozás: egyszerűen nem bírja abbahagyni. Végezetül egy nem kevésbé érdekes jelenségről szólnék. Amint azt a reklámok és hirdetőtáblák is ontják, azért kell a mobil, hogy kommunikáljunk a szeretteinkkel. Ez eddig jó, de mi van, ha senkink sincs? Vagy éppen tudtára akarunk adni valamit a környezetünknek, de nem tudjuk hogyan? Ilyen esetekben a mobil virtuális beszélgetőpartnerré válhat. Például: valaki mindenáron el akarja hitetni a környezetével, hogy fontos ember a munkahelyén, ezért virtuális beszélgetést produkál a „beosztottaival”, természetesen olyankor, amikor azok, akiknek imponálni akar, biztosan hallják. Hasonló virtuális beszélgetésnek magam is tanúja voltam. Egy időben egy konkrét buszjáraton útitársam volt egy hatvan körüli férfi. Amíg nem indult el a busz, csöndben volt. Amikor elindult, azonnal vette a mobilját és beszélni kezdett. Olyan hangosan, hogy az egész busz hallotta. De nem ám akármiről „beszélgetett”! A kedvesével tárgyalta meg előző légyottjukat. No nem volt semmi pornó, inkább arra hegyezte ki a beszélgetést, hogy ő milyen szuper pasas. Legalábbis olyanokat válaszolgatott nem létező beszélgetőtársának, amiből ezt lehetett volna kidedukálni. Hogyan jöttem rá, hogy mindez kamu? Amikor másodszor utaztam vele egy buszban, akkor is ugyanazt a szöveget nyomta, s harmadszor is, negyedszer is. Mintha előre megírt, betanult mondóka lett volna. Szinte én is betéve tudtam. S bár először nagyon dühös voltam rá, hogy végigordítja az utat, a végén már sajnáltam…

Lampl Zsuzsanna

69

70

Médiapedagógia

Egyéb információhordozó eszközök

5 EGYÉB INFORMÁCIÓHORDOZÓ ESZKÖZÖK A mindennapi életben vannak események, amelyek nagy változásokat hoznak az emberiségnek. Ilyen volt 1844. május 24-e is, amikor Samuel B. Morse a Washington és Baltimore között kiépített vonalon morze-jelek segítségével elküldte az első táviratot, amiben ez a mondat szerepelt: „Milyen csodás dolgot alkotott meg Isten!”. Alexander Graham Bell első telefonon elmondott mondata is megmaradt a történelem számára. „Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van önre.” Bell 1876. február 14.-én benyújtotta, majd márciusban megkapta a 174 465 számon iktatott szabadalmat. Azt állítják ez volt a világ legértékesebb bejegyzése. A rádió 1895 szeptemberében született meg. Guglielmo Marconi három rövid jelet (a Morse-ábécé S betűjét) küldött el a pár kilométerrel távolabb felállított vevőkészülékre. Segítője puskalövéssel jelezte, hogy megérkezett az üzenet. Az elektronikus posta a távíróhoz, a telefonhoz és a rádióhoz hasonlóan forradalmasította a kommunikációt. A történet részletei azonban homályosak. Egy dolog azonban biztos, Ray Tomlinson 1971 őszén küldte el a világ első emailjét, de nem emlékszik pontosan az időpontra, a küldemény címzettjére, de még az üzenet tartalmára sem. A legelső üzenet valószínűleg ez volt: „QWERTYUIOP17. Vagy valami ilyesmi”. Tomlinson egyedül abban biztos, hogy csupa nagybetűvel írta. De az is biztos, hogy akkor annak sem volt tudatában, hogy ötlete néhány évtized alatt mekkora változást hoz a kommunikációban és az információszerzésben. Az elektronikus levél a világ egyik legfontosabb kommunikációs eszköze lett, és ma már el sem tudjuk képzelni az életünket nélküle. Az információhordozó eszközök a 20. században rohamosan fejlődtek, és a technika megengedte az úgynevezett elektronikus médiumok létrejöttét. Közülük a rádió, hangos film és a televízió voltak a legjelentősebbek. De gyártottak más hanghordozókat is, mint a hanglemez, és a hatvanas években terjedtek el a magnetofonszalagok és kazetták. Megjelentek a videokazetták is, melyek lehetővé tették a hang és kép rögzítését is. A 20. század végén megjelenik az internet és a digitális technológiák – digitális médiumok, melyek előnye, hogy lehetővé teszik a szöveg, grafika, hang, zene és mozgó kép rögzítését és másolását a minőség csökkenése nélkül. A CD ROM, mint multimédium a nyolcvanas években jelent meg, és nem a CD zenelejátszókba készült, hanem a számítógépekbe. A számítógépekben értelmezhető adatokat hordoz – szöveg, grafika, video, hang, animációk. CD ROM-okon árulják a számítógép programjait is, multimediális enciklopédiákat, oktató programokat, elektronikus könyveket, de legkedveltebbek a számítógépes játékok. 17

Ez a számítógép billentyűzetének felső betűsora. Pšenáková Ildikó

71

72

Médiapedagógia

A DVD a kilencvenes években került piacra, nagyobb kapacitású, vagyis még több adat fér rá, mint a CD-re. Elsősorban filmek mentésére szolgált, de a mai számítógépes játékok is már csak erre férnek rá, mivel egyre jobb grafikával és animációval rendelkeznek és ezzel nagyobb tárolási helyre van szükségük. A DVD mára már szinte teljesen leváltotta a videokazettát. A digitális adathordozókat szinte korlátlanul lehet másolni, anélkül, hogy a másolat minősége romlana. Az internet egy világhálózat (Wide Area Network - WAN), melynek lényegét bizonyára nem kell részletezni. Az első számítógép hálózat 1969 jött létre, kutatás céljából, később elterjedt az egyetemeken, de a múlt évszázad kilencvenes éveiben élte meg legnagyobb sikerét, de a popularitása a mai napig megmaradt. A 21. században már mindennapossá vált az internet használata. Legkiemelkedőbb szolgáltatásai az e-mail és a web. Az internet információs hálózat is, mely az előző médiumok több elemét kombinálja, de rendelkezik egyedi tulajdonságokkal is. Az internet egyben a világ legdemokratikussab szervezete az összes előnyeivel és hátrányaival együtt. Mindenki aki csatlakozik a hálózathoz, szabadon terjesztheti az információit - híreit az egész világba. A hír minősége és hitelessége gyakran csak a terjesztőtől függ. Ebből kifolyólag gyakran olyan információkhoz is hozzájuthatnak a felhasználók, amelyek félrevezethetik őket, pl. a tanulásban.18 Az Interneten nagyon sok olyan program működik, amelyek lehetővé teszik a hasznos, termékeny munkát. Megjegyzés: Az internet szót írhatjuk kis- és nagybetűvel is. Mind a kettő elfogadott. A kisbetűvel többnyire a technológiára, technikai részére, a nagybetűs írásmód magára a különböző számítógép-hálózatokból összetevődött hálózatra, a „Szuperhálózatra”, az „Információs szupersztrádára” utal.19

5.1 Internet, mint médium A nyomtatott újság, folyóirat, rádió és televízió azok a médiák melyekkel a leggyakrabban találkozunk. Ezeket tömegkommunikációs eszközöknek nevezzük. Ide sorolhatjuk a filmet is, amely egyrészt különálló műfaj, melyet moziban nézhetünk meg, másrészt pedig a televíziós közvetítés alkotóeleme. A tömegkommunikációs médiumokhoz tartozik az internet is. Az internet egyben mediális tér is, mivel olvashatunk rajta újságot, aktuális híreket eseményekről, melyek a világ másik oldalán történtek, élőben nézhetünk tévéközvetítéseket, rádiót hallgathatunk, letölthetünk képek, zenék, filmek ezreit, telefonálhatunk, levelezhetünk és még számos módon 18

PŠENÁKOVÁ, I.: A tananyag számítógépes feldolgozásának alapelvei. In: AGRIAMEDIA’98. (Acta Academiae Paedagigocae Agriensis Nova Series Tom. XXV.) Eger: EKTF, 1998. 279-282 o. ISSN 1417-0868 19 http://www.gr-szechenyi.hu/~schlauszky.szilard/segedletek/internet/miazinternet.pdf Pšenáková Ildikó


kapcsolatba léphetünk barátainkkal, ismerőseinkkel. Az internet egyidejűleg milliók számára teszi lehetővé az adatok azonnali cseréjét és óriási mértékben megkönnyíti az információszerzést. Az internetnek különböző formái vannak. Egyikük a médium. Segítségével lehet publikálni. Ha csak egy kis elbeszélést írunk otthon unalmunkban, „feltöltve a netre” rögtön akad néhány olvasónk. Sokkal olcsóbb, mint ha ugyanezt könyv formájában akarnánk megoldani. Erős médium az internet? Attól függ, hogyan mérjük erősségét. Ha a televízióval hasonlítjuk össze, akkor az a hír, amely a televízióban jelenik meg, biztosan több emberhez jut el, mint amely az interneten jelent meg. De nem gondolom, hogy ez abból adódik, hogy a televízió erősebb, mint az internet. Talán nagyobb a nézettsége, mert a televíziót mindenki tudja nézni, de az internettel még nem tud mindenki dolgozni. Továbbá, az interneten meg is kell tudni keresni az információt, ezzel ellentétben a televízióból csak bizonyos információkhoz jutunk, ami lehet, az adott pillanatban nem érdekel minket, míg az interneten azt kereshetjük ki, ami éppen érdekel. Az újsággal szemben az internet előnye a gyorsaság és aktualitás. Ebben csak a televízió és rádió tudnak neki konkurálni. Az internet egyesíti a kettő előnyeit, tehát írott formáját. A cikkhez vissza lehet térni, ami a rádióban vagy televízióban nem lehetséges, ha csak nem rögzítettük a műsort, pedig nem mindig tudunk elegendő figyelmet szentelni egy-egy hír meghallgatásának. Hogyan hat az internet, mint médium a gyerekekre? Talán hasonlóan, mint más médiumok. Ugyanúgy, mint a tévében, rádióban vagy újságban, az interneten is megtalálható az úgynevezett „bulvár” a megbízható hírközlés mellet. Aki akarja, az megtalálja az interneten is a helyes információkat, megkeresi a szükséges segítséget, de van, aki nem keresgél, inkább csak játszik. Saját tapasztalatomból tudom, ha a gyerekek akarják, megtalálják a nekik való médiumokat, és a bennük rejlő információkat, nem csak a pihenéshez, de a tanuláshoz is. Az interneten elérhetőek különböző gyerek magazinok, folyóiratok, melyek mulatságosak, mégis nevelői hatással is bírnak. Ha esetleg nem felel meg a gyereknek az internetes kínálat, létrehozhatnak saját weboldalakat is, saját elképzelése alapján. Ezután már csak rajta múlik, hogyan tudja oldalait újabb és újabb cikkekkel feltölteni, de az is hogyan tudja az őket reklámozni, ismertté tenni, hogy minél többen látogassák azokat. Igaz, ez az internet-előny egy kellemetlen mellékeffektussal jár rengeteg a különböző tartalmú, eltérő minőségű weboldal. A „jó” oldalak mellett, nagyon sok a gyenge, sőt rossz minőségű, sajnos sok olyan tartalommal, melyek a klasszikus médiumokba be sem kerültek volna. Mégis a gyerekeknek nagyobb az esélyük az interneten orientálódni, mint a klasszikus médiumokban, mint a televízió, rádió és főleg az újság. Éppen ezért, a helyes internetezésre nevelni és tanítani kell őket. A tanárnak törekedni kell arra, hogy kialakítsa a gyerekekben a helyes hozzáállást az Pšenáková Ildikó

73

74

Médiapedagógia

elektronikus médiumokhoz, és meg kell értetni velük, hogy azok gyakran csak idő és pénzpocsékolás jelentenek, másik oldalról pedig használatuk sok esetben nagyon is jogos. Mi köti össze a sajtót, rádiót, televíziót, filmet és az internetet? Mindegyikről úgy beszélünk, mint tömegkommunikációs eszközről, ami azt jelenti, hogy vannak közös elemeik. Az első közös jellemezője a sajtónak, rádiónak, televíziónak, filmnek és az internetnek az, hogy a tartalmakat olyan eszközök segítségével terjesztik, amelyek általánosan elérhetőek. Ez azt jelenti, hogy minden állampolgárnak lehetősége van ezeket a médiumokat elérni, természetesen bizonyos feltételek teljesítése után, például: o televízió tulajdonosnak kell lenni, vagy legalábbis valahol hozzá kell férnünk, hogy nézhessük o rádió tulajdonosnak kell lenni, vagy ahhoz hogy hallgathassuk az adást, valahol hozzá kell férnünk, o az újságot vagy folyóiratot meg kell venni, vagy ki kell kölcsönözni, ha olvasni akarjuk őket. Mindezt megoldható interneten keresztül, de akkor internet elérésre van szükség. Az internetre, ahol az információkat fogadjuk (kép, hang, szöveg formájában) számítógép segítségével tudunk kapcsolódni, ezért a számítógép is alapvető feltétel. A sajtó, film, rádió, televízió és az internet második közös jellemzője az, hogy nagyszámú ember találkozik vele – tömeg – ezért beszélünk a tömeges publikumról.

5.2 Az internet szolgáltatásai Az internet első felhasználói maguk a fejlesztői voltak. A legalapvetőbb szolgáltatás, ami már akkor működött a rendszeren, az elektronikus levelezés (e-mail) volt. Ezen kívül az internet másik legismertebb és egyben sokak szerint a legfontosabb szolgáltatása a World Wide Web (www). Az elektronikus levelezésen és a www-n kívül sok más hasznos internetes szolgáltatást is ismerünk, ezek közül a legelterjedtebb szolgáltatások: - FTP (File Transfer Protocol - adatállomány-átviteli protokoll) - Telnet (távoli hozzáférés) - Gopher - IRC (Internet Relay Chat). 5.2.1 Elektronikus levelezés Az elektronikus levelezés (e-mail - az angol „electronic mail” kifejezés rövidítése) a kezdetektől fogva az internet legfontosabb és valószínűleg leggyakrabban használt szolgáltatása. Pšenáková Ildikó


Segítségével a szöveges üzenetek mellett percek alatt küldhetünk képeket, grafikákat, videókat, zenét, programokat, vagy ezek kombinációját is a világ majdnem minden pontjára. Elve hasonló a hagyományos postához. A levelet a számítógépen kell megírni, de nem kell kinyomtatni, borítékolni és elvinni a postára, hanem a számítógép hálózatot, mint kommunikációs eszközt kihasználva lehet továbbítani a címzetthez. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy csak akkor tudunk valakinek üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. Azonban az email cím a postai címmel ellentétben következetesen és egyértelműen azonosítja a címzett személyt. Minden felhasználónak, aki csatlakozik a hálózathoz, saját postaládája van. Amikor oda üzenet érkezik, az mindaddig ott marad, amíg a tulajdonosa nem olvassa, vagy ki nem törli. Ha a levelező rendszer valamilyen oknál fogva nem tudja az üzenetet kézbesíteni, akkor azt visszajuttatja a küldő félhez. De előfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol „elveszik”, pl. ha félrecímezték. Az elektronikus levelezésnek a hagyományos levelezéssel szemben számos előnye van:  rendkívül gyors - a levelek napok helyett percek, sőt másodpercek alatt megérkeznek a címzetthez  olcsó (amennyiben nem egy drága szolgáltatónál fizetjük elő) illetve ingyenes (az internet hozzáféréssel rendelkezők számára)  kényelmes – bármikor írható, elküldhető és olvasható az üzenet, a címzett is akkor olvassa, amikor neki a legalkalmasabb és akkor válaszol, amikor erre ideje van  praktikus - ugyanazt a levelet egyszerre több címzettnek is el lehet küldeni.  lehetőség állományok csatolására - szövegek mellett adatok (hang, kép, dokumentum) is lehet továbbítani  a levelek tárolása és visszakeresése egyszerűbb, mint a hagyományos levelek esetében  az elektronikus levél nagyon könnyen javítható, szerkeszthető, egyszerűbben tovább- vagy visszaküldhető  az e-mail sokkal nehezebben „veszik el”, mint a hagyományos levél, a rosszul megcímzett levelek visszaérkeznek a feladóhoz, és a megfelelő módosítás után újraküldhetőek.   



Az elektronikus levelezés néhány hátránya: nagyobb a vírusveszély az e-mail címben bármilyen apró elírás hibához vezet, (a hagyományos postacímeknél a postás esetleg tudja korrigálni a rossz címet) nem fogadható el hitelt érdemlő bizonyítéknak (bár az EU-országok hírközlési minisztereinek megegyezése szerint 2000-től hiteles aláírásnak számít a digitális aláírás, így az e-mail is elfogadható az EUn belül hitelt érdemlő bizonyítéknak) érzelmek kifejezésére kevésbé alkalmas, Pšenáková Ildikó

75

76

Médiapedagógia

Megjegyzés: Az érzelmek kifejezéséhez segíthetnek, az ún. „smilies dictionary” jelei. Például: :-) mosolyog :-))) nagyon mosolyog :-D nevet 8-) szemüveges mosoly ;-) kacsint :'( sírva fakadt :-( szomorkodik :-((( nagyon szomorkodik A levél írásakor vannak kötelezően kitöltendő adatok, melyek megadása nélkül nem jutna el a levél a küldőtől a fogadóhoz, és nem kötelezőek (lásd 5.2.1 kép): From: To:

Cc:

Bcc:

Reply-to:

Subject:

Message: Attachment:

A feladó e-mail-címe (és esetleg a neve is), ezt a mezőt a küldő levelezőprogram automatikusan kitölti. A címzett (akinek a levelet küldjük) e-mail-címe (és neve) egyszerre több címet is megadhatunk. Carbon copy – másolat - további címzettek, akik másolatot kapnak a levélből, nem kötelező megadni. Akkor szokás használni ha: - több embernek szeretnénk elküldeni ugyanazt az e-mailt, - bizonyos személyeket csak az elektronikus levél létezéséről szeretnénk tájékoztatni és nem kívánjuk direkt megszólítani őket. A címzettek látják az első címzett és egymás címét is, így akár minden érintettnek írhatnak választ (nem csak a levél küldőjének). Blind Carbon Copy - titkos másolat. Az itt szereplő címek is megkapják a levelet, de akik a To: és Cc: rovatokban vannak, nem tudnak majd erről. A „Bcc” címzett tudja minden más címzett címét olvasni, kivéve azokat, akik ugyancsak a „Bcc” mezőben szerepelnek. Válaszcím - ha levelünkre a választ nem a From: rovatban álló címre kérjük, akkor itt lehet megadni egy másik címet. Tárgy - a levél tárgyára utal. Ezt a mezőt illik (és ajánlatos – de nem kötelező) kitölteni, mert így az olvasó a levél megnyitása, elolvasása nélkül is megtudhatja, miről van benne szó, ugyanis a legtöbb levelezőprogram a dátum és a feladó címe mellett kiírja a levél tárgyát is. Üzenet - a levél tartalma - ide kerül maga a szöveges üzenet. Csatolás - csatolt adatok, fájl(ok), fényképek, hang, videó, lementett dokumentumok, stb. kerülnek ide. Megjegyzés: Mielőtt nagyobb fájlokat csatolnánk, győződjünk meg róla, hogy a címzetteknek nem jelent-e majd gondot a fájlok letöltése.

Címjegyzék – a legtöbb levelezőprogramban megtalálható. Address Book: Tárolja ismerőseink címét, esetleg egyéb adataikat is, hogy ne kelljen fejben tartanunk. Pšenáková Ildikó


5.2.1 kép: Egy levelezőprogram rovatai. Az e-mail cím felépítése eltér a hagyományos postai cím formátumától, ennek ellenére egyszerű és logikus felépítésű. Az általános alakja a következőképen írható le: valaki@valahol A „valaki” helyére kerül a tulajdonos neve vagy azonosítója, amely tartalmazhatja az angol abc betűit, valamint a . - _ karaktereket. A címben nem lényeges, hogy nagy, vagy kisbetűket használunk, ékezetes betű és szóköz azonban nem lehet a címben. A @ (at, kukac) egy különleges jel, ami elválasztja a nevet a cím többi részétől. A „valahol” annak a számítógépnek az internet-azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük, ún. domain név. Az email cím egyértelműen azonosít egy gépet és azon belül a felhasználó nevét, pl. [email protected]. Sok esetben a cím utolsó két betűje utal az ország nevére, ahol a számítógépek találhatók, pl.: sk – Szlovákia, .hu – Magyarország, .us – USA, se – Svédország, .fr – Franciaország, .uk – Egyesült Királyság. De utalhat a cég jellegére, pl.: .com (commercial) – üzleti, .edu (education) – oktatási, .gov (goverment) – kormányzati, .int (international) – nemzetközi, .mil (military) – katonai, .nat - NATO szervezet, .net (network) – hálózati, .org - non-profit szervezet. A levelezésre rengeteg programot, alkalmazást, ún. levelezőrendszert használunk, de ha nincs tulajdonunkban erre specializált rendszer, akkor akár www böngészőn keresztül is tudunk levelezni. Használatuk rendkívül egyszerű elég csak a megfelelő helyre beírni a címet, megírni a levelet, esetleg csatolni valamilyen fájlt a levélhez, és el lehet küldeni. A levelek fogadása és küldése, mappákba mentése és rendszerezése már a levelezőprogram feladata. Több levelező program is létezik (Microsoft Outlook és Outlook Express, Lotus Notes. PegazusMail, Thunderbird, webes kliensek: RoundCube, SqWebMail…). Pšenáková Ildikó

77

Médiapedagógia

78

5.2.2 World Wide Web Az internetnek az szolgáltatása, amely az emberek többsége számára talán a legnépszerűbb. Sokan azt gondolják, hogy az Internet és a WWW egy és ugyanaz, amikor az Internetről beszélnek, akkor legtöbbször - tévesen a World Wide Web-et (WWW, Web, W3) értik alatta. A WWW nem más, mint egy multimédiás felhasználói felület, amely különálló dokumentumokat fog össze hálózatban. A több millió dokumentumot a világ legkülönbözőbb helyein lévő számítógépek tárolják. A dokumentumról dokumentumra, fogalomról fogalomra, linkek segítségével lehet „ugrálni”. A weboldalakon keresztül elérhetőek a legkülönbözőbb jellegű információk, szövegek, képek, grafikák, hangok és videók. A WWW tette az internetet médiává azáltal, hogy multimédia információkat is magába integrált. Kedvünkre válogathatunk könyvesboltokból, nézegethetjük a leghíresebb festményeket vagy elolvashatjuk a legfrissebb híreket.20 Mitől olyan jó a Web?21 a Web elrejti az internet bonyolultságát. Egy egér kattintással Egyszerű használat elérhetővé válnak az információk Sokoldalúság nagyszámú weboldalak tanulmányozása a dokumentumok tartalmazhatnak a szövegen kívül, képet, Multimédia mozgóképet, animációt, hangot az információk és a szórakozás kincsestára. Világszerte felkínálja az emberiség csaknem összes digitalizált tudását, és Gazdagság nap mint nap több százezer oldallal bővül. A Web 1989 márciusában született meg. Létrehozását a genfi székhelyű CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire - Európai Részecskegyorsító Intézet) támogatta. Alkotója Tim Berners-Lee információkat akart megosztani a kutatásban résztvevő, földrajzilag egymástól távoli kutatók között. A számítógépes kommunikáció a hipertext technológia alkalmazására épült, amely lehetővé tette, hogy számítógépes hálózaton keresztül dokumentumokat kapcsolhassanak össze. Első nyilvános használatára 1992 januárjában került sor, amikor a kutatók a CERN Web helyén hozzáférhettek az adatokhoz, melyeket egy különleges program – a böngésző (browser) - segítségével jelenítettek meg. Másfél évvel a Web bevezetése után, 1993 áprilisában, már 60 Web szervert tartottak nyilván. Az évek során a Web óriásit fejlődött, és teljesen új külalakot öltött. Az internet mai felhasználói rákapcsolódnak egy Web kiszolgálóra, ahonnan lekérik a szükséges dokumentumokat és egy böngésző 20 21

http://cheesee.laza.hu/keret.cgi?/szolgaltatas.html PŠENÁKOVÁ, I.: A tananyag számítógépes feldolgozásának alapelvei. In: AGRIAMEDIA’98. (Acta Academiae Paedagigocae Agriensis Nova Series Tom. XXV.) Eger: EKTF, 1998. 279-282 o. ISSN 1417-0868 Pšenáková Ildikó


program segítségével megnézik azokat. Egyetlen kiszolgáló egyidejűleg több felhasználói kérésnek is eleget tud tenni. A jelenlegi kiszolgálók számát több millióra becsülik. Weboldal (webpage) tehát a világhálón keresztül böngészőprogrammal jeleníthető meg. A webhely (website) egymáshoz linkekkel kapcsolódó weboldalak összessége, amelyek témájuk, szerzőjük, karbantartójuk alapján egy logikai egységet alkotnak. Mindig van egy kezdőlapja, amit honlapnak (homepage) nevezünk. A honlapról indulva a webhely összes oldala elérhető, linkekre kattintva bejárható.22 Minden weboldalnak van egy címe, az ún. URL (Uniform Resource Locator), amit böngészővel lehet elérni. Például: http://www.ukf.sk  http:// - (HyperText Transfer Protocol) az alkalmazott kommunikációs protokoll, mely segítségével a kiszolgáló (web szerver) és böngésző (az Ön számítógépe) közti kommunikáció zajlik.  ukf.sk - domain név - a szerveren belüli hely meghatározására szolgál. Az .sk végződés az országot jelöli (lásd: e-mail cím). Az USA kivételével valamennyi országnak van azonosítója, így könnyebb megtalálni a szervereket. Az USA szerverei funkciójuk alapján vannak megkülönböztetve, mint az e-mail címeknél, például: com – üzleti, edu – oktatás, gov – kormány… A weblapok fontos sajátossága, hogy hipertext formátumúak, ami azt jelenti, hogy nem csak szöveget tartalmaznak, hanem hivatkozásokat (internetes kapcsolatok, linkek) is, amelyekre kattintva további oldalak jelennek meg, akkor is, ha ezek az adatok az eredeti dokumentumot tároló számítógéptől eltérő helyen vannak. Ennek a zseniális ötletnek köszönheti www a sikerét, ugyanis a hiperlink mindig ugyanarra az egy objektumra mutat, lehet bármelyik web szerveren is a világon. A legtöbb weboldal általában az ún. HTML (Hypertext Markup Language) nyelven íródik. Ennek alkalmazásával lehet linkeket (keresztutalásokat) készíteni más dokumentumokhoz, valamint tetszés szerinti nagyszámú képet, filmet, vagy hangot mellékelni. A HTML parancsokkal készült fájlokat a böngészők meg tudják jeleníteni. A leggyakrabban használt böngészők a Microsoft Internet Explorer, Netscape Navigator, Mozilla Firefox, vagy az Opera. Valamennyi program ingyenes. 5.2.3 FTP - File Transfer Protocol Az Internet egyik leggyakrabban használt eszköze, amely lehetővé teszi az adatállományok mozgatását egyik számítógépből a másikba, függetlenül a gép típusától, operációs rendszerétől a távolságtól vagy az adattárolás módjától. Majdnem minden fájltípus átvitele lehetséges, de tudni kell a fájl nevét és helyét. Az FTP segítségével olyan számítógépen tárolt 22

http://kjf2000.kodolanyi.hu/web/elso.htm Pšenáková Ildikó

79

Médiapedagógia

80

adatokat is el lehet érni, amelyhez egyébként nincs hozzáférési jogosultságunk. Azt a számítógépet, amelyiken az FTP-t elindítottuk helyi gépnek, a másik gépet, amire bejelentkeztünk, távoli gépnek hívják. Az FTP helyekhez kétféle módon lehet hozzájutni: 1. teljes hozzáférési joggal (full privilege) – ahhoz, hogy le tudjuk tölteni a fájlokat, be kell jelentkeznünk felhasználói névvel és jelszóval, 2. korlátozott, ún. anonymous hozzáférési joggal - bejelentkezési azonosító az „anonymous” szó, jelszóként mindegy mit írunk be, a rendszer általában az e-mail címünket szokta elkérni. Ha sikerült „anonymous”-ként bejelentkezni, akkor a képernyőn láthatjuk azokat a könyvtárakat, amelyekhez hozzáférést biztosít az adott szerver, s ezekben keresgélhetünk. Az FTP szerverek fájlok feltöltését is engedélyezik, erre külön „incoming directory” - bejövő könyvtárakat hoznak létre, ahová a felhasználók is küldhetnek közérdekű állományokat. Innen csak mérlegelés és ellenőrzés után kerülnek át a közös archívumba. Az FTP szervereken bármilyen típusú fájlokat el lehet helyezni, s ezek bármelyikét le lehet másolni, pl. demo-, shareware-, freeware programok; driver frissítések, program frissítések. 5.2.4 Telnet A telnet elsősorban egy protokoll - mégpedig a távoli bejelentkezés protokolljának - neve, de így hívják az ezt megvalósító programot is. A telnet protokoll azt írja le, hogy a számítógép-hálózatokban hogyan lehet egy távoli kiszolgáló szolgáltatásait igénybe venni. A telnet program segítségével be tudunk jelentkezni a hálózat más számítógépeire - természetesen ez csak akkor lesz sikeres, ha ott rendelkezünk felhasználói azonosítóval. A bejelentkezés után úgy dolgozhatunk, mintha az adott számítógép előtt ülnénk.23 Az internet kezdetén ez volt a legnépszerűbb szolgáltatás. A telnet lényege, hogy minden alkalmazás a távoli gépen fut. Ez azt jelenti, hogy a saját gépünk terminálként üzemel. A telnet program az, amelyik a futása alatt ezt láthatatlanná teszi a felhasználó előtt. Minden begépelt karakter közvetlenül a másik rendszerhez kerül. A telnet segítségével az Internet bármelyik szerveréhez csatlakozhatunk, feltételezve, hogy az adott szerver használatához van engedélyünk. A legtöbb szerverhez ugyanis csak azonosító (login ID) és jelszó (password) birtokában lehet hozzáférni, viszont vannak szabadon elérhető rendszerek is, amelyek jellemzően az internet felhasználók számára biztosítanak szolgáltatásokat.24

23 24

http://www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/lexikon/t.html http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Halozatok/TCP_alkalmazasi.htm Pšenáková Ildikó


A telnet segítségével tehát, távoli számítógéphez kapcsolódhatunk interaktívan, hogy azon dolgozhassunk. A telnet azonban már elavult, és ma már kizárólag a fejlettebb ssh-t (Secure Shell) használják, amelyben a telnet minden funkciója megtalálható, de adattitkosítást és tömörítést is tartalmaz. Az ssh egy program, amely szintén lehetővé teszi azt, hogy távoli gépekre jelentkezzünk be és/vagy parancsokat hajtsunk végre távoli gépeken. Ez annyiban különbözik a telnet programtól, hogy biztonsági szempontból megfelelő. Például előfordulhat, hogy közbülső gépek lehallgathatják az adatforgalmat, beleértve a jelszavakat is, mivel a telnet nem titkosít. Az ssh megakadályozza ezt úgy, hogy titkosít minden adatforgalmat a terminál és a szerver között.25 Mi a különbség a Telnet és az FTP között, hiszen látszólag egyformák? A telnet nemcsak a távoli rendszerekhez való csatlakozást teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az adott helyre vonatkozóan a mi számítógépünk terminálként viselkedjen. Ezt az FTP nem biztosítja. Az FTP-vel tehát nem lehet távoli rendszerekben programokat futtatni, csak fájlokat listázni és letölteni - amire pedig a telnet képtelen. Ebből adódik, hogy a két alkalmazást együtt használva lehet teljes mértékben kihasználni a hálózat által nyújtott előnyöket.26 5.2.5 Gopher Gopher a WWW elődje. Nevét a Minnesotai Egyetemen (University of Minnesota) hivatalos kabala állatáról, egy kis rágcsálóról kapta (jelentése: ürge, amerikai hörcsög), ugyanis itt fejlesztették ki a rendszert, 1991 áprilisában. A Gopher egy információszolgáltató rendszer, melynek segítségével főleg szövegállományokat lehet letölteni az Interneten lévő, területileg szétszórt adattömegből. Míg az FTP az állományok neveit, addig a Gopher az állományok a tartalmát jeleníti meg. A Gopher a világ különböző pontjain lévő szervereken elhelyezett információkat egy könyvtárszerkezettel képezi le. A hierarchikus felépítés miatt egyszerűbb Gopheren megkeresni valamit, mint WWW-n. A Gopher sikere 1993-ben volt, rövid idő alatt több ezer szerver jelent meg az interneten és ezek már több millió állományhoz biztosítanak hozzáférést. Ma már jelentősége egyre kisebb, a WWW egyre jobban megelőzi népszerűségben.27

25

http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Halozatok/TCP_alkalmazasi.htm http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Halozatok/TCP_alkalmazasi.htm 27 http://www.oszki.sulinet.hu/diakoldal/osztalyok/2003-2004/10sz3/%3C%3CTananyagok% 3E%3E/--=ECDL=--/tankonyv/12_03_05.htm 26

Pšenáková Ildikó

81

Médiapedagógia

82

5.2.6 IRC Az interneten valós idejű beszélgetéseket is folytathatunk. Ez többféleképpen valósítható meg. Az IRC (Internet Relay Chat) a legelterjedtebb kommunikáció az Interneten. A szolgáltatás több logikai csatornát biztosít melyeken különböző témákban lehet beszélgetést folytatni az oda bejelentkezett felhasználókkal. Itt tetszőleges számú felhasználó tud egymással kommunikálni. Ezek a csatornák éjjel-nappal üzemelnek.

5.3 A Web és az információszerzés A mai világban az információszerzés lehetőségei rendkívüli mértékben kibővültek. A hagyományos lehetőségek mellett (sajtó, televízió, rádió…) megjelent a már sokat emlegetett, modern, számítógépeket és intelligens eszközöket összekapcsoló világméretű hálózat, az internet, ill. szolgáltatásai, amelyek az egymástól távol levő felek között, az információcserét egyszerűvé, gyorssá és olcsóvá teszik. Az internet kapcsolat ma már a legtöbb háztartásban elérhető, és nagyon sok munkahelyen nélkülözhetetlen, mivel minden nap pontos és sokszor lényegi információkra van szükség. Míg régebben, ha valamilyen adatra, információra volt szükségünk, felkerestük a legközelebbi könyvtárat, a 21. században egyre nagyobb teret hódít magának a világháló, ill. annak legnépszerűbb szolgáltatása a Web. A neten a világ legjobb interaktív lexikonját találjuk meg, s ehhez csak néhány „kattintás” szükséges. A weboldalak kimeríthetetlen információforrásként szolgálnak, éjjel, nappal elérhetőek, nem válogatnak a látogatóikban, nem feleselnek vissza, nem siettetnek, és mégis óriási mennyiségű, széles skálájú információt, tudást kínálnak. Szinte minden emberi tudás rendszerezve megtalálható valamilyen elektronikus oldalon. Egyszerű weboldalböngészés, érdekes oldalak olvasása, melyek a legújabb információkat kínálják a tudomány, kultúra, technika, sport, stb. területeiről, hozzájárul a felhasználók tudásbővítéséhez, és lehetőséget teremt az élethosszig tartó tanuláshoz is. Nem elhanyagolható az információszerzés vagy tanulás gazdasági vonatkozása sem. Gyakran elég az internet hozzáférés. Ha nem akarunk részt venni valamilyen „netes” kurzuson, vagy oktatáson, akkor az információkeresés díjmentes. Egyre-másra látnak napvilágot olyan statisztikák, amelyek azt mutatják, hogy ma már valóban milliók használják az „információs szupersztrádá”-nak kikiáltott internetet, és ugyanezek a statisztikák igazolják azt is, hogy a felhasználók leginkább a WWW-t preferálják.28 A web-nek viszont vannak veszélyei is. A pszichológia szerint a személyiség egészséges fejlődéséhez a személyes emberi kommunikációra is 28

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2168&issue_id=61 Pšenáková Ildikó


szükség van. Sajnos, a számítógép mellett eltöltött órák éppen ettől zárják el az embereket. Ennek eredményeként, kialakulhat egy bizonyos függőség, melynek során minden más jelentéktelenné válik az életükben. A másik veszély abban rejlik, hogy böngészés közben olyan információkhoz is hozzá tudunk jutni, amelyek esetleg rossz hatással lehet ránk, főleg az ifjabb korosztályra. Ide sorolhatnám a terrorizmust, nacionalizmust, gyermek pornót, de sajnos léteznek különböző öngyilkosságra buzdító oldalak is, melyek hatására már nem egy szerencsétlenség történt. Ezért különös figyelmet kell szentelnünk, a gyerekek netezési szokásainak, és minél előbb meg kell őket tanítani a jó és a rossz, a helyes és helytelen, az igaz és hamis, a nekik megengedett és tilos információk megkülönböztetésére. A böngészésre külön programok léteznek. A legismertebbek a már előző részben említett Microsoft Internet Explorer, Netscape Navigator, Mozilla Firefox és az Opera. Ezek olyan programok, amelyekkel ha megadjuk a weboldal címét, azt kinyitják, és ha olvasás közben egy hivatkozáshoz érve arra rákattintunk, akkor „ráugranak” a link által megadott weboldalra és folytatják a feladatukat. Nagyon sokan keverik a böngészőt a keresővel, de vigyázat, a kettő nem ugyanaz. A kereső programok az ún. „hot words” – kulcsszavakat keresnek az oldalak tartalmában, és a találatok alapján megadják a weblapok címét. Ezután az egyes talált oldalakat meg lehet nyitni a böngésző segítségével. Az egyik legismertebb kereső program a www.google.sk, de rajta kívül van több más is, pl. www.altavista.digital.com, www.heureka.net.hu... 5.3.1 Keresési lehetőségek Az interneten lévő információhalmazban nem mindig könnyű megtalálni azt, ami éppen érdekel bennünket. Legtöbbször 29

A weben való keresésre több lehetőség létezik: 30 a) Kulcsszavas keresők - www.altavista.digital.com) b) Tematikus keresők - kYahoo!) evelezőlisták, online konferenciák, fórumok, hírcsoportok, virtuális klubok, társaságok. Igaz ezeket is meg kell találnunk a weben és be kell kapcsolódnunk a munkájukba, de ezután semmi nem akadályozza részvételünket a világháló tudományos műhelyeiben, kulturális csoportjaiban, esetleg egy ismerkedési portálon. Ezek mind a számítógépes világhálózatonelképesztő gyorsasággal tett hozzáférhetővé olyan anyagokat is, amelyek nyilvánosságra kerülésére a régi idők tudósai akár évszázadokat is várhattak volna.

5.4 Web az oktatásban 29 30

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2168&issue_id=61 http://www.irt.vein.hu/~vassanyi/ira/tematika.htm Pšenáková Ildikó

83

84

Médiapedagógia

Az egyre növekvő igények a műveltségi szint fokozására, megkövetelik az oktatási folyamat állandó tökéletesítését. Nem könnyű eleget tenni ezeknek a követelményeknek. A jelenlegi állapot elsődleges jellemzője, hogy nagyon felhalmozódtak az elsajátítandó ismeretek és tapasztalatok, a másik oldalon pedig tény és való, hogy még mindig nem ismerjük egész pontosan a tudás elsajátításának a folyamatát. Az adott állapot javítására többfajta módszer és eszköz szolgál. Az egyik legeredményesebbnek bizonyuló módszer a nevelési és oktatási folyamatban a problémák megoldásán alapuló tanítás. Az ilyen tanításban a diákok nem kapnak egyértelmű ismereteket, hanem feladatokat és alternatívákat a lehetséges megoldásra. Szintén eredményesnek mutatkoznak az autodidaktikus módszerek, pl. labor munkák, önálló tanulás (irodalom). A számítógépek ma már az oktatás nélkülözhetetlen eszközei. A PC segítségével a tanulás még eredményesebb is lehet, mintha csak tanárral tanulna a diák. A számítógép mindig rendelkezésre áll, akkor használja az ember, amikor csak akarja. A számítógép nem kifogásolja, ha többször kell átvenni egy leckét, nem sürgeti a diákot egy-egy feladat megoldásában, nem számolja mennyi időt vesz igénybe míg mindent megért, megjegyez. A számítógépes komunikáció (internet) nagyon sok lehetőséget kínál az önképzésre. A tanár feladata eközben nem veszik el. A tanártól várjuk el, hogy tanulás közben ő legyen a diák tanácsadója és helyes irányba terelje az érdeklődését. 5.4.1 Weboldal, mint taneszköz A taneszköz (információhordozó, médium, oktatási eszköz, oktatási médium, szemléltetőeszköz) az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. World Wide Web (WWW, web) a legújabb oktatási médium, melyet ismer a világ, és már most világos, hogy ugyanolyan fontos, mint a többi médium, a könyvek, újság, rádió vagy televízió. A web, mint új taneszköz lép be az oktatásba. Felhasználásának metodikája még fejlődésben van, ezért a tanárok, akik az oktatásban használni szeretnék a web-et, csak saját tapasztalataikban és néhány megjelent tanulmányban bízhatnak. Az aktivitás elve, mint a tananyag sikeres elsajátításának egyik alapfeltétele az oktatásban, megköveteli, hogy a diákok a tananyaghoz pozitív, öntudatos alapon viszonyuljanak, aktívan sajátítsák el a megadott információkat. Az aktivitás követelménye az iskola konkrét tevékenységében főleg az oktatási célokban és a tananyag szervezésében érvényesül. Aktivizáló összetevő a nevelési és oktatási folyamatban az információk kiválasztása, melyeknek meg kell felelni az egyes tantárgyak szellemi beállítottságának, szerkezeti és logikai rendezettségének és helyes beillesztésének az egyes tantárgyakba. Pšenáková Ildikó


A pedagógus és diák szerepe a web felhasználásával megváltozik. Az információk már nem közvetlenül a tanár vagy a könyvek által jutnak el a diákhoz, hanem az információs technológiák segítségével – az oktatás a számítógépek és az internet szolgáltatásainak kihasználására fog támaszkodni. A pedagógusnak meg kell fontolnia, hogy a kiválasztott tananyag megfelelő-e weben való prezentálásra. Felesleges például a weben olyan kémiai kísérleteket nézni videó formájában, amelyeket a diákok maguk is végrehajthatnak a kémiai laborban. De teljesen jogos azoknak a vegyi folyamatoknak a weben való prezentálása, melyek során mérgező anyagok kerülhetnek a légkörbe és ezért iskolai laboratóriumi környezetben nem is lehet őket végrehajtani. A weboldalak kihasználásának alapfeltétele, hogy a tanárok és diákok egyaránt elsajátítsák legalább a számítógép alap funkcióinak használatát. A weboldal, mint segédeszköz, bevezetése az oktatásba magával hozhat olyan problémákat is, mint például a hardver és szoftver hiánya. Sok iskola egyszerűen nem rendelkezik a megfelelő technikával, vagy nem jut mindenki számítógéphez, esetleg nincs internet hozzáférés. Ezen kívül a diákoknak a tanórán túl is internet kapcsolattal kellene rendelkezniük. Ha az iskolának vannak is számítógépei, gyakran elavultak, vagy nem rendelkeznek megfelelő szoftverrel, esetleg kompatibilitás problémák lépnek fel. Az egyik fő probléma a web oktatásban történő kihasználásának, hogy túlértékelik a jelentőségét. Tipikus, hogy ha megjelenik egy új technológia, a pedagógusok azt a tanításban is ki akarják használni. Előfordul, hogy csak azért vezetik be az oktatásba, mert újdonság, és nem azért mert javítja az oktatás minőségét. Ez a hozzáállás helytelen. Az új technológiáknak és médiumoknak nem csak a meglévő tanítási módszerek kiegészítésére kell szolgálniuk, hanem elsősorban arra, hogy javítsák a használt módszerek „hibáit”. Egyidejűleg segítsék és gyorsítsák az oktatás fejlődését. A digitális világ (ún. cyberspace) egy teljesen új környezet az ember részére. A könyv olvasásánál az olvasó automatikusan forgatja az oldalakat – mindezt tudat alatt – miközben az olvasásra összpontosít. A digitális médiumok újak és tudatalattinkban még nincsenek „rögzítve” felhasználási szabályaik és módszereik. Még olyan egyszerű feladat is, mint a weboldalak böngészése, bizonyos szinkronizált mozdulatokat igényel. Lehet, hogy triviálisnak tűnik, de elég, ha elgondolkodunk a web böngészésen, és rájövünk, hogy a felhasználó a „kezével gondolkodik” – mozgatja, nyomogatja a billentyűket a billentyűzeten vagy mozgatja az egeret, linkekre mutogat. Éppen a billentyűzet és az egér használata különbözteti meg a webet a klasszikus médiumoktól, a könyvtől vagy televíziótól. A felhasználó a képernyőt figyeli, nem pedig az egeret vagy billentyűzetet, a könyv oldalai forgatásánál ott volt maga a könyv is a szeme előtt. A web megköveteli, hogy az ember szinkronizálja a befogadott ingereket a saját mozgásával. Ilyen, és hasonló „kis igazságokról” valahogy megfeledkezünk, annak ellenére, hogy igen is befolyásolják a web kihasználását az oktatásban. Pšenáková Ildikó

85

Médiapedagógia

86

5.4.2 A web felhasználási lehetőségei az oktatásban Az internet és a weboldalak használatára az oktatásban ugyanazok az ismert általánosan érvényes elvek érvényesek, mint a számítógép használatánál. A weboldalak tulajdonságait az oktatási folyamatban a következő pontokba lehet összefoglalni:  A tanár diák kommunikáció egyirányú, részben kétirányú (email).  A fogadott információ mennyisége függ a kapcsolat gyorsaságától – a hálózat áteresztő képessége, technikai eszközök minősége, kommunikáció típusa.  Az információ magas minősége és változatossága – választási lehetőség a rengeteg különböző információból: szövegek, képek, adatok, animációk, hangok, stb.. A megfelelő tananyag részek vizualizációja lehetővé teszi az oktatás lerövidítését és az eredmények gyorsabb elérését. Sok esetben az oldalak lehetővé teszik az individuális oktatásra való az átmenetet, és így csökkentik az oktatási költségeket.  Hipertext struktúra – lehetőséget nyújt az interaktivitásra, ami megengedi a saját tempóval a saját útvonal megválasztását a tananyag tanulásában. A hipermédium átlépi a könyvek által adott néhány megkötést és információs utakat nyit az individuális képzéshez. A weboldalak felhasználását az oktatásban több szempontból is tudjuk klasszifikálni: a diákok kora, az oktatás formája, a tanulók tudás szintje vagy tantárgy szerint. Az oktatás formája szerint három fő oktatási területet határozhatunk meg,31 ahol a web, mint taneszköz megjelenik:  nappali képzés  önképzés  levelezős képzés Web a nappali képzésben – a tanár az oktatásban előre elkészített oldalakat használhat fel. Különleges esetekben hivatkozhat más weboldalakra más szervereken, melyek az adott tananyaghoz további információkat tartalmaznak. A webet minden, órán használhatja, de akkor annak megfelelően kell módosítani a tantárgy tantervét (sillabuszát), vagy csak néhány órán – akkor lehetősége van folyamatosan előkészíteni a weboldalait. Web az önképzésben – önképzésnek nevezhetjük az átmenetet a nappali és levelezős képzés között. Az ember egész életen át tanul (és nem csak saját hibáiból). Az önálló munka módszerei (autodidakta), ún. önképzés a technika segítségével, egyre inkább berögződik az emberek tudatába és új tanulási lehetőségeket kínál. Az önképzésnél az audiovizuális- és számítás- technikának nagy jelentősége van, mivel egyszerűsítik és megkönnyítik a tudásszerzést. Az 31

PŠENÁKOVÁ, I.: Effective of utilization www sites in Education. In: Zborník zo 4th International Conference on Emerging e-learning Technologies and Applications, Košice, 2005 s.343-345. ISBN 80-8086-016-6. Pšenáková Ildikó


internet és weboldalak bizonyosan azok a segédeszközök, melyek nem csak a tanulót segítik a tanulás folyamán, hanem segítséget nyújtanak minden tanulni vágyó érdeklődőnek egész életen át. Az önképzés folyamán a tanár nincs fizikailag jelen. A diák a tanár által megadott tananyagot saját tempója és sorrendje szerint sajátítja el, maga dönti el a tanulás idejét és hosszát. Az elsajátított tudásszint mérése – tesztelése – a tanár jelenlétében a tanórán történik. Önképzés esetén a tanárnak az egyes tananyag részekhez meg kell adnia az elérhető forrásokat. Ezért jobb, ha az ilyen weboldalak a lokális szerveren vannak elhelyezve, melyhez a diákok problémamentesen hozzáférhetnek. Az önképzésre szánt weboldalakat, mind tudományos, mind didaktikai szempontokból nagyon jól ki kell dolgozni. Az oldalakat úgy kell összeállítani a tanárnak, hogy azok javítsák az oktatás színvonalát és megfeleljenek a tantárgy tantervének. Web a levelezős képzésben – a levelezős képzést úgy jellemezhetjük, mint formális oktatási módszert a weben. Ha a web technológián szeretnénk megalapozni a levelezős képzést, figyelembe kell vennünk, hogy ez egy hosszadalmas folyamat, melyet előre kell terveznünk. A levelezős képzés alap kritériumai a következők:  A tanár és diák különválasztása - legalább is az instrukciós folyamat nagyobbik részében.  A tanár és diák kapcsolattartása valamilyen médiumon keresztül történik a tananyag átadása.  Kétirányú kapcsolat biztosítása a tanár, vagy oktatási szervezet és a diák között. Ha a web segítségével szeretnénk levelezős képzést megvalósítani, a következőkre kell oda figyelnünk: Tervezés – hosszadalmas folyamat, mivel a tanár fizikailag nincs jelen az órán, csak vizuálisan. A diákok minden fajta információt a weboldalon keresztül érnek el. A reakciójuk késve érkezik (email, fax). A tanárnak nincs módja a tananyag azonnali megváltoztatására. Az oktatás (előadás) előkészítése – szintén hosszadalmas folyamat, mivel ha a tanár egyedül nem képes az elkészített tananyagot a webre feltölteni, akkor segítségre van szüksége, vagyis kollégára, aki ezt helyette megoldja, így ezzel az időcsúszással is kell számolnia. A tanár webmaster együttműködésétől sok függ, mivel ettől függ az eredmény minősége. Előny viszont az, hogy a létrehozott weboldal az első perctől az összes diák számára elérhető, és elmaradnak az adatok archiválásával járó problémák is. Tanterv és értékelés – a tanárnak az eredeti tantervet módosítania kell, mivel azok a nappali képzésre vannak készítve. Elengedhetetlen a gyakorlati tanársegéd bevonása is a munkába, mellyel a diákok a kapcsolatot tudják tartani, ő lehet egy időben az értékelő tanár is. A tanár diák levelezési kapcsolat segíti a felmerülő hibák javítását, mint tartalmi, mint módszertani szempontból is. Pšenáková Ildikó

87

88

Médiapedagógia

A tanár felkészülése – még ha a konkrét tanórára való felkészülés a tanárnak elmarad, az időigényesség megmarad, mivel a tanárnak elő kell készítenie az összes információt és anyagot, és állandó készenlétben kell lennie a változtatásra az igények szerint. Kérdések – egyenes és azonnali visszajelzés nehezen valósítható meg. A tanárnak a közvetett kontaktusban kell megbízni (telefon, email, fax, személyes). A közvetlen visszacsatolást IRC (Internet Relay Chat) szolgáltatással lehet létre hozni. Valamelyik tantárgy web-re való feldolgozásának a legfőbb kritériuma a feldolgozásra kerülő fejezetek kiválasztása. Melyik az a rész, amely ennek az oktatási módnak megfelel úgy, hogy ne legyen unalmas, érthetetlen, éppen ellenkezőleg legyen érdekes, érthető, tesztelhető, értékelhető. Elkészíteni ennek megfelelően a tananyagot nem könnyű feladat, még egy gyakorlott tanárnak sem. 5.4.3 A web előnyei és hátrányai az oktatásban A weboldalak kihasználása az oktatás effektivitása növelésére lehetséges és bebizonyítható, hogy pozitív eredményeket hoz. A diákokat a helyesen megtervezett és létrehozott oktatási weboldalak motiválják és szeretik őket használni. A weboldalak használata az oktatási folyamatban előnyökkel és hátrányokkal is bír. Előnyök:  az online prezentáció lehetősége,  szöveg, kép, hang, animáció átvitele,  a hipertext használata az oldalakon meggyorsítja a specifikus adatok keresését,  széleskörű hozzáférés,  lehetőség több diák megszólítására,  a diáknak nem kell alkalmazkodni a kötött órarendhez, maga választhatja ki az időt és a tanulás tempóját  a diák több önállóságot kap,  területileg nem behatárolt. Hátrányok:  a problémák és kérdések felmerülésénél nincs meg a közvetlen tanár diák kapcsolat (pl. távoli lokalitások esetén a levelezős képzésben)  a tanulást erősen befolyásolja a felhasznált infokommunikációs és telekommunikációs technológia,  a diáknak legalább a web böngészőt tudnia kell használni. Az Internet tananyagot tartalmazó WWW oldalainak, nem szabadna teljes mértékben helyettesíteni a könyvolvasást. Igaz a könyv sok fajta adatot és információt tartalmaz, szerezhet örömet, nyugalmat, ismereteket, stb., de Pšenáková Ildikó


minden ami le van írva és kinyomtatva megmarad és nem változhat. Ezért a könyvek tartalma idővel részben elavul, megöregedik (természetesen ez nem vonatkozik azokra az irodalmi alkotásokra, melyeknek több generáció számára is van mondanivalója.) A WWW oldalak, helyes karbantartás mellet, nem „öregednek“. Az oldalakon található információk gyakorlatilag minden pillanatban változtathatók. Az oktatásra szolgáló WWW oldalt létrehozni, helyesen megszerkeszteni nem egyszerű feladat. Az alkotón - aki általában a tanár múlik a megfelelő információk kiválasztása a rendelkezésére álló adatok millióiból, neki kell az adatok fontossági sorrendjét meghatározni, és nem utolsó sorban tőle függ a felhasznált adatok minősége és hitelessége. Sok módszer létezik a WWW oldal létrehozására, de hogy melyik közülük az igazán megfelelő, melyik milyen hatással van a tanulás eredményességére, még nehéz eldönteni. 5.4.4 A multimédiák szerepe az oktatásban használt weboldalakon A multimédiák, mint hatásos kommunikációs eszközök szerepelnek az oktatási folyamatban. A multimediális weboldalak legfontosabb szerepe a lehető legeredményesebb módon információkat (tananyagot) szolgáltatni az adott tantárgy részére. Ennek a feladatnak a teljesítése, a multimediális weboldalak használata által nyújtott több tényezőt is magába foglal. Ezek a következők: - a klasszikusan orientált oktatás (előadás, gyakorlat) vizuális elemekkel való kiegészítése (pl. a nehezen leírható problémák megértésének egyszerűsítésére), - a problémáról kialakult elképzelés kiegészítése, - az diák individuális munkájának támogatása. Multimediális weboldalak használata az oktatásban lehetővé teszi: - hogy a tanuló nyugodtan átismételheti a legfontosabb tényeket és adatokat, melyeket az oktatás más formájával sajátított el, - hogy a tananyag ismétlése másképp zajlik le, ezért teret biztosít a mélyebb megértésére és tartósabb elsajátítására, - az oktatás rendszerességének növekedését, melyet még erősítenek a hipermediális összekötések az egyes területek között. Az összes említett tény eredménye, hogy ha a diákok az oktatásban multimediális weboldalakat használnak, gyorsabban, egyszerűbben és érdekesebben sajátítják el a tananyagot, és a gyakorlatra való felkészülésük sokkal színvonalasabb és jobb minőségű. A multimédiumok és a weboldalak az oktatásban egyre nagyobb szerepet töltenek be. A kettő összekapcsolása pedig, elegáns, minőségi, kedvelt és nagyon szemléletes taneszközzé válik, melyet a tanárok mindig többet és több tantárgyban használnak. Pšenáková Ildikó

89

90

Médiapedagógia


A weboldalak helyes tervezése

6 A WEB OLDALAK HELYES TERVEZÉSE A weboldalak helyes tervezése eléggé bonyolult folyamat. Fontos szerepet játszik benne az a tényező, hogy minden embernek saját ízlése van. Ami az egyiknek szép a másiknak csúnyának tűnik, ugyanaz a szín, különböző embereknél különböző hatást válthat ki, a formák kombinációja és mennyisége a képernyőn is az alkotó ízlésétől függ. A betű mérete és típusa egyszerűsítheti, de komplikálhatja is a szöveg olvasását és a tartalma megértését. Végül, a kész oldalakat különböző emberek látogatják, olvassák, kiknek az ízlése eltérhet az oldal alkotói ízlésétől. Ebből következik, hogy a végeredmény sikere több tényezőtől is függ, melyek egybeesése esetenként lehet pozitív, de negatív is.32 A webnek vannak szabványai, saját nyelve és bizonyos szabályai. Ezek ajánlások és tapasztalatok, amelyek alapján elérhetjük, hogy létrehozott weblapjaink ne csak szépek legyenek, de hatásosak, érdekesek és gyakran látogatottak is. 1. Tervezés – a tervezés alatt az alkotó elemzi a létrejött szituációt. Információkat gyűjt a létező weblapokról és azok kihasználtságáról. Az elemzés megkönnyíti a célok, feladatok megfogalmazását, feltárja a lehetséges problémákat és figyelmezteti rájuk az alkotót. Kulcs fogalmak ebben a fázisban a célok, célközönség és a tartalom.  Célok – első lépés a célok megfogalmazása, e lépés elmaradása komoly hibának számít. Világos célok nélkül az információk az oldalon nehezen rendszerezhetőek, gyakran elkalandozhatnak a témától. A tartalommal csak a célok definiálása után érdemes foglalkozni.  Célközönség – szükséges megismerni a honlapok lehetséges felhasználóit is, mert a készülő weblapnak az ő igényeiknek és elvárásaiknak kell megfelelni. Minél pontosabban határoljuk be a célközönséget, annál biztosabbak lehetünk, hogy ki tudjuk igényeiket elégíteni. A felhasználók a következő csoportokba oszthatók: a) Kezdők a weben – egyszerű, átlátható struktúrát követelnek, nem szabad hagyni őket elveszni a hipertextben. b) Tapasztalt felhasználók – a webről gyorsan akarják megszerezni a kereset információkat. Nem szeretik a rövid grafikus menüket, kevés lehetőséggel, és hosszú beolvasással, nekik sokkal attraktívabbak a hierarchikus szöveges menük. c) Nemzetközi felhasználók – itt a kérdés a nyelv választása. Ha oldalunkkal külföldi olvasókat is meg akarunk szólítani, tanácsos valamelyik világnyelvet használni. 32

Pšenáková, I.: Problémové vyučovanie tematického celku: Tvorba WWW stránok. In: Zborník z kolokvia DIDINFO 1999. Metodické centrum Banská Bystrica. 1999. s. 100-102. ISBN 80-8041-296-0. Pšenáková Ildikó

91

92

Médiapedagógia

 Tartalom - a weboldal tartalmára több tényező is hat. Döntő tényezőként a képzettség áll. Hasonlóan, mint a könyv írójának, a weblap alkotójának is alkalmazkodni kell az olvasói - látogatói tudás szintjéhez. A nyelv szintén ide sorolható, mivel helytelen használni trágár szavakat, szlenget. A kiválasztott tartalomnak egységet kellene alkotni, hogy az olvasó megértse. 2. A struktúra tervezése és elkészítése – a struktúra tervezésének alapvető kérdése, hogyan lehet felhasználni a hipertext tulajdonságait konkrét dokumentumokban, mert a dokumentumok elosztása oldalakra, ill. az oldalak összekapcsolása, kihat a tartalom megértésére. A struktúra tervezése és elkészítése nem egyszerű. A tervezőnek gondolni kell arra is, hogy a web nem sztatikus információs rendszer, sőt ellenkezőleg, állandó fejlesztés alatt áll, újabb és újabb oldalakkal bővül. Ezeket be kell illeszteni a struktúrába úgy, hogy annak stabilitása megmaradjon. Mielőtt még elkezdenénk az oldalak szerkesztését, jó elgondolkodni azon is, hogyan lehet az összegyűjtött információkat és az elkészítet struktúrát beépíteni a webre, vagyis a kérdés az, hogyan lehet az információkat digitális formátumba tenni. Szöveg – digitalizálása egyszerű átírással történik, szöveges fájlokba, melyeket később is fel lehet dolgozni. Grafika – sztatikus kép digitalizációja ma már nem jelent problémát, és egyszerű a megoldása különböző grafikai programok segítségével. Itt főleg a kép méretére figyeljünk, mivel az a memóriát terheli. Hang – a weboldalakon hangokat is használhatunk, amiket hang formátumú fájlokban tárolunk (mp3). Videó – az analóg típusú dinamikus képek digitalizációja még ma is sok vizsgálódás tárgya. Esetek többségében azok az irányok a mérvadóak, melyek az analóg jelek tömörítését részesítik előnyben. A videó jelnél a képi és hangi információ is egyaránt tömöríthető. Melyik összetevőnek, milyen mértékben történik a sűrítése, az attól függ, hogy milyen konkrét sűrítési módszert választunk (pl. MPEG). A digitalizálás után a szerző egy nehéz fázisba kerül. El kell döntenie, hogyan implementálja az összes információt egy WEB prezentációba. A web prezentáció azt jelenti, hogy a rendelkezésére álló HTML, szöveges, multimédiás, grafikus, stb. fájlokból, prezentációs technikák segítségével összeállítsa a megfelelő dizájnt és tartalmat, amely a legjobban tükrözi weblappal szemben megfogalmazott követelményeket.



6.1 A színek szerepe a weboldalakon A mindennapi életünkben természetesnek vesszük, hogy körülöttünk minden színes, és a színeknek szerepet tulajdonítunk. A színek szavak nélkül, közvetlenül hatolnak a tudatunkba, és hatással vannak ránk lélektanilag és pszichológiailag is, befolyásolják hangulatunkat, érzelmeinket, cselekedeteinket. A szín motivál, személyiséget tükröz, sarkallja vagy elnyomja a vágyainkat, jókedvűvé tud bennünket tenni, de létrehozhat negativitást is, izgatottá, dühössé vagy éppenséggel szomorúvá válhatunk általa. A színeknek szimbolikája van, pld. az irigy - sárga az irigységtől, a dühös – vörös, mint a rák, a fehér – fehér, mint a hó. Régebben a média (újság, televízió) fekete fehér alapon „működött”. Mára már a média színesé vált, és a szín megjelent a számítógép képernyőén is, ami nyilvánvalóan új minőséget jelent. A szín fontos szerepet tölt be a weboldalakon is, mivel az írott szónál hamarább hoz létre benyomásokat. A weboldalak színei nagyban meghatározzák az arra látogatók elképzeléseit az oldal tartalmáról. Az első szó elolvasása előtt, a színek már nagyon sok információt közvetítettek, a szörfözők bizonyos színekhez határozott érzéseket, gondolatokat fűznek, ezért még a tartalom olvasása előtt kialakul bennük bizonyos vélemény. Ezért nagyon fontos, hogy egy oldal színvilága hogyan épül fel. A szín csak akkor válhat teljes értékű eszközzé az oldalunkon, ha helyesen alkalmazzuk, ezért szükséges megismerni a színek világát. Akik megismerik a színek rendszerét, hatásait, szimbolikáját, azok különleges eszközhöz jutnak weboldaluk tervezéséhez, alakításához, és mások oldalainak megértéséhez. 6.1.1 Mi a szín? "A szín élet, színek nélkül halott lenne a világ" - mondta Johannes Itten (osztrák expresszionista festő), a színelmélet egyik legnagyobb szakértője. Keresve a választ e kérdésre, sokan talán most tudatosítják először, hogy a szín önmagában nem is létezik. A szín az anyagoknak egy olyan tulajdonsága, amely fény hatására jön létre. Azok az anyagok, amelyek a fényt jobban elnyelik, azok lesznek a sötétebb színűek (végül feketék) - amelyek viszont jobban visszaverik, visszatükrözik, azok lesznek a világosabbak (végül fehérek). A színek csak az agyunkban léteznek. A szín nem más, mint egy adott hullámhosszú elektromágneses rezgés megjelenése az emberi tudatban. A színek megjelenésének alapvetően kétféle oka van: fizikai (mint pl. a fénytörés, fehér fény szóródása…) és kémiai (a fény, hatással van az adott anyag szerkezetére). A fény elektromágneses hullámok sokasága, azonban különbözőféle pigment anyagokkal kölcsönhatásba lépve, szebbnél szebb színárnyalatokat hoznak létre, szinte korlátlan sokféleségben. Pšenáková Ildikó

93

94

Médiapedagógia

Egy tárgy felületére eső fény egy része visszaverődik, más része szórtan reflektálódik (tükröző és szórt reflexió), a fennmaradó rész behatol a tárgy belsejébe, ahol az áthaladó fény energiájának egy része más energiafajtává alakulhat (hőenergia, kémiai energia…). A fény hatására a szemünkbe hatoló sugárzás nyomán az agyunkban keletkező tudattartalom a színérzet. Az emberi szem az elektromágneses hullámok frekvenciatartományának egy egészen kis részét képes érzékelni, az úgynevezett látható sugárzást (a fényt) – és így, a spektrum-színeket. Ha a szemünk a látható sugárzás teljes tartományát látja, akkor azt fehérnek érzékeli, ha egyes hullámhosszúságú összetevők hiányoznak, azt érzékeljük színesnek. Elegendő fény hiányában, például éjszaka, nem látjuk a színeket, csak a világos és sötét fokozatait érzékeljük. 33 Az ember szeme több millió színt képes megkülönböztetni. A hullámhosszúságtól függően a fénysugarak különböző színek érzetét váltják ki tudatunkban. Hullámhossz (nm) 380 - 425 425 - 480 480 - 510 510 - 540 540 - 560 560 - 590 590 - 640 640 - 780

Szín Ibolya Kék Kékeszöld Zöld Sárgászöld Sárga Narancs Vörös

6.1. ábra: Spektrumszínek hullámhossz szerinti megoszlása 34 6.1.2 A szín fogalma, értelmezése A szín fogalma, keletkezésének figyelembevételével több szempontból értelmezhető:  Fizikailag - a szín meghatározott hullámhosszúságú (380-780 nm) elektromágneses sugárzás = fény; Meghatározó, hogy az adott felületről a fénynek milyen keverékei, milyen mennyiségben verődnek vissza. A színt befolyásolják a környezet színei, a fények erőssége és a megvilágítás minősége is.  Élettanilag - a szín a szembe hatoló sugárzás spektrális eloszlásának következménye; 33 34

www.tervezeselmelet_seg_3_szinkeveres_v2 www.tervezeselmelet_seg_3_szinkeveres_v2 Pšenáková Ildikó




A fényingert szemünk érzékeny ideghártyáján keresztül érzékelik az úgynevezett látósejtek, a pálcikák és csapok, melyeknek eloszlásától függ a különböző színek érzékelésének terjedelme a látótérben. A képet pontokra bontják, és a látóidegek segítségével az agyba továbbítják, ahol az alak- és színérzet keletkezik. Lélektanilag – a szín a látószervünk idegrostjain továbbított idegingerület = színinger, mely az idegtevékenység, és tudati (gondolkodás, emlékezés, asszociáció), valamint lelki folyamatok révén színérzetté alakul.

A színeknek három jellegzetes tulajdonsága van: 1. Színezet - a látási érzetnek az a jellemzője, mely a szín megnevezését jelenti (pl.: kék, sárga). A színezet változása önmagába visszatérő görbével írható le, amit színkörnek nevezünk. 2. Telítettség - megmutatja, hogy egy szín a vele azonos színezetű spektrumszín és a spektrumszínnel azonos szürke között hol helyezkedik el. A színeknek a fehértartalom által korlátozott színtartalma (pl.: szürkés rózsaszín). 3. Világosság - a színnek az a tulajdonsága, mely az adott színfelület fénysűrűségével jellemezhető. Világosság-sötétség mértékét mutatja. (A legnagyobb saját világosságú szín a citromsárga, a legnagyobb saját sötétségű szín az ultramarinkék.) Két szín akkor lesz azonos, ha e három tulajdonságuk mind megegyezik. 6.1.3 Színek, színrendszerek A színek rendszerezését színtáblák, színtestek segítségével oldották meg.

6.2. ábra: J. Itten színköre, a fő és mellékszínek elhelyezése A színkörben egymással szemben lévő színek között lép fel a kiegészítő színek kontraszthatása (piros-zöld, sárga-kék, narancsvöröskékeszöld).


95

96

Médiapedagógia

Színkör

Kiegészítő (komplementer) színek

Színpárok

Minden színnek csak egy kiegészítő színe lehet, ezek a színek egymást erősítik. Annak ellenére, hogy az egymást kiegészítő színek minden esetben illenek egymáshoz, használatuknál ügyelni kell a mennyiségre. Azonos nagyságú felületen egymás mellett azonos erősséggel használva nagyon nyugtalanító, agresszív hatású lehet. De ha csak az egyik szín dominál, és a kiegészítő színe csak kis felületen jelentkezik, az összhatás igen kellemes. A színháromszög csúcsain lévő három főszín (piros, kék, sárga) egymásra vetítve semleges fehéret összekeverve szürkét ad. A háromszög oldalain vonuló mellékszínek még élénk, tiszta színek, hiszen ezekben csak két főszín keveredik különböző arányban eszerint közeledik egyik, majd a másik színhez. A szivárvány színei magukba foglalják a főszíneket a mellékszínek összes átmeneti árnyalatával együtt.

P n-p p-n N s-n n-s S z-s s-z Z k-z z-k K i-k k-i I p-i i-p

A külső réteg tiszta fő- és mellékszínei Piros narancsospiros pirosasnarancs Narancs sárgásnarancs narancsossárga Sárga zöldessárga sárgászöld Zöld kékeszöld zöldeskék Kék ibolyáskék kékesibolya Ibolya pirosasibolya ibolyáspiros

A közép semleges színe Sz Szürke

A világosság fokozásával fehér, a sötétség fokozásával fekete.


Az átmeneti réteg tört színei v-br br r-br r-sz r-s s-br br-s z-br z-sz z-k-sz k-sz sz-k i-k-sz i-sz i-br

vörösesbarna barna rozsdásbarna rozsdásszürke rozsdássárga sárgás barna barnássárga zöldesbarna zöldesszürke zöldes- kékes- szürke kékesszürke szürkéskék ibolyás- kékes- szürke ibolyásszürke ibolyásbarna


Ha három főszín keveredik össze tompa, vagy tört szín keletkezik (például a különböző szürkék, barnák). Két élénk főszínből kevert szín élénkségét a harmadik szín megtöri, tompítja. Például az élénk sárgászöldbe elég egy csöpp a belőle hiányzó főszínből, a pirosból, hogy élénksége megtörjön. A három főszín egyenlő arányú keveréke a szürke, amely a háromszög közepén, mindhárom főszíntől egyenlő távolságra van. Minden élénk színnek van ellentétszíne (komplementer szín), amivel ha összekeveredik, semleges szürkévé vegyülnek, egymásra vetítve pedig fehéret adnak. Minden főszín ellentétszíne a másik két főszínből kevert mellékszín minden mellékszín ellentéte a belőle hiányzó főszín. Ezek az ellentétszínek a háromszögön egymással szemben helyezkednek el. (A piros ellentéte a zöld, a sárgáé az ibolya, a kéké pedig a narancs.) A tiszta színek átmeneteinek is van ellentéte, melyet úgy nevezhetünk meg legkönnyebben, ha minden szót kicserélünk az ellentétjére (például az ibolyás piros ellentéte a sárgászöld, a kékes ibolyáé a narancsos sárga)35 6.1.4 Színek hatásai A színek befolyásolják a hangulatunkat, érzelmeinket, jelentőségük nagyobb, mint azt általában gondoljuk. A színek sötétségét, világosságát könnyen érzékeljük, csak úgy, mint az élénk, rikító és a lágy, tompa színek közötti különbséget. A színhőmérsékletet, vagyis az adott szín hidegebb és melegebb árnyalatainak érzékelése azonban már többnyire gondot okozhat. A színeket az oldalakon nem önmagukban alkalmazzuk, hanem több szín jelenik egyszerre egymás mellett. Ezért a színeket nem csak önmagukban, hanem egymással való kölcsönhatásukban is kell vizsgálni. Van szín, amely teljesen elnyeli a másikat, van, amelyik uralkodik a körülötte lévő többi szín felett és van, amelyik készségesen alkalmazkodik. Egyes színekhez természetszerűen vonzódunk, másokat elutasítunk egy kellemes vagy kellemetlen tapasztalat eredményeként.36 Amikor több szín egymáshoz való viszonyát értékeljük, gyakran találjuk azt harmonikusnak vagy diszharmonikusnak. A vélemények sokszor eltérőek, mert szerepet játszik benne az ízlés a szubjektivitás és az aktuális divat is. Különböző színek különböző arányban képesek azonos hatást elérni, de azonos mennyiségben komponálva eltérő hatáshoz vezethetnek. Ez a mennyiségi kontraszt, amely az egymás melletti színek egymáshoz viszonyított arányát jelenti. Például nagy felületen belül kis felületen jelentkező kontrasztszín erős hatást, sőt feszültséget válthat ki. A keverés nélküli tiszta színeknek általában erősebb a hatásuk. 35 36

http://www.stiluseseletmod.hu/news/index.php?itemid=167 http://www.epitinfo.hu/?wa=eepi0720h&cid=32169&fejezet=5&tartalom=0&alfejezet=0 Pšenáková Ildikó

97

Médiapedagógia

98

Megfigyelhetjük, hogy egy világos folt sötét környezetben bezártnak, sötét folt világos környezetben pedig szabadnak tűnik. A sötét-világos kontraszt a legerősebb a fehér és a fekete között. Mivel minden szín árnyalata a fehértől a feketéig terjed, minden színen belül a világos és sötét tónusok között érvényesülhet a kontraszthatás. A szürkét, attól függően, hogy milyen színt helyezünk mellé, enyhén elszíneződni érezzük, mivel látásunk felidézi, az odahelyezett szín komplementer színét. Ez az úgynevezett szimultán kontraszt. A szín hatása gyöngül, ha a weblapon szétszabdalva, kis területeken jelenik meg. A legnagyobb hatás akkor érhető el, ha a színeket néhány kulcsfontosságú helyre koncentráljuk. Az oldal készítőjének arra is kell vigyázni, hogy a túlszínezéssel ne vonja el az olvasó figyelmét a fontos adatokról. Ahhoz, hogy tudatosan, jól használjuk a színeket, nem árt megismerni a színek legfontosabb tulajdonságait és azok hatásait. Objektív ilyennek látjuk, érzékeljük őket

Szubjektív ahogyan befolyásolják az érzelmeinket, hangulatunkat

Intellektuális hatások37 alapjuk bizonyos társadalmi, ill. kulturális megegyezés, pl. a piros a tiltás, a sárga a figyelmeztetés, a zöld az engedély színe.

A nőies színeken túl (rózsaszín, bíbor, levendula, türkiz), általában a hideg, puha színeket kedvelik. A zöldek és kékek szintén favoritok. A fényesebb árnyalatokat részesítik előnyben, de a kék preferál, Férfiak aztán a zöld. A nőies színekkel szemben gyakran elutasítóak. A pasztellkék és a rózsaszín tökéletes az ifjú szülőknél. A lányok Gyerekek a pasztellszíneket kedvelik, míg a fiúk a kék, vörös és zöld elsődleges árnyalataiért rajonganak. A kínai kultúrában a sárga szent színnek számít, a fehér több ázsiai kultúrában a halál színe, míg nálunk a fekete szimbolizálja. Kultúrák A legtöbb kultúrában a bíbor a fenséges, de Dél-Amerikában a halállal is asszociálják. Nők38

37

Pšenáková, I.: Uţitočné sluţby INTERNETU pre učiteľov. In: Zborník II. Mezinárodní vedecko-odborná konference XI. DIDMATTECH´98. Olomouc: Pedagogická fakulta UP, 1998, s. 379 – 382. ISBN 80-7067-869-0. 38 http://www.markovits.hu/index.php?id=7 Pšenáková Ildikó


6.2.4.1 A színek hangulati hatása Hangulati hatás szerint a színeket három kategóriába oszthatjuk: Hideg Meleg Semleges

nehéz, süllyesztő, közelítő, térszűkítő hatást gyakorol, háttérbe tol, eltaszít, elrejt, mindemellett nyugtat, pihentet. könnyű, emelő, távolító, térnövelő hatást gyakorol, kiemel, felhívja magára a figyelmet, fellendíti a hangulatot és a védettség érzését kelti. a szürke és árnyalatai a fehértől (figyelmet, és tisztaságot sugall) a feketéig (halál, elegancia).

A hideg-meleg kontraszt akkor érvényesül, amikor egyik vagy másik túlsúlyban van. Például a hideg színekben készült weblapot egy-egy piros vagy narancsszínnel felmelegíthetjük, vagy a meleg színekkel pompázó oldalt hideg színfolttal frissítjük fel. A következő táblázatban, megpróbáltam összefoglalni milyen hatásokat tudunk elérni a színek használatával nemcsak a weblapunkon. Szín

Meleg színek

Piros

Rózsaszín

Narancs

Sárga

Hatás - az egyik legerőteljesebb és figyelemfelkeltő szín, - a tűz, a vér, a forradalmak színe, - a szerelem, hőség, izgalom, sürgősség, szenvedély színe, - szimbolizálja a szenvedélyes indulatot, tüzet és bujaságot, - szimbolizálja a háborút is, az erőszakot, a vért és agressziót, - energiát tükröz, és erősen cselekvésre motivál, - megerősíti az életkedvet, a fizikai világ iránti vonzalmat, - feltölt energiával, szellemi erőt ad, véd, - érzelmeinket felerősíti, izgató, lelkesítő aktivitásra késztet, - megemeli a vérnyomást és izzadást okoz. - romantikus és megnyugtató szín, - édes, törékeny, kedves, ártatlan, - a szemlélő eszébe minden olyan jut, ami nőies. - vibráló, rezgő, rezonáló és meleg szín, - az egészséget szimbolizálja, - szexuálisan energizál és erősíti az immunrendszert, - növeli az ambíciót, - örökli a piros jellemző vonásait, de kevésbé szenvedélyes, - felkelti az étvágyat. - minden más színnél erősebb, - a napsütést és a melegséget szimbolizálja, - a tiszta gondolkodás színe, - meleg érzéseket kelt, mint a boldogság, vidámság, öröm, - lelkesítő, optimista, megkönnyebbülés érzetet kelt, - elősegíti az agyműködés és koncentráció minden formáját, - kifejezheti a reményt, világosságot és az energiát, - jelenthet gyengeséget vagy betegséget, de gyávaságot is. Pšenáková Ildikó

99

Médiapedagógia

Szín

Hideg színek

Zöld

Kék

Lila

FFeehhéérr

Semleges színek

100

Beige Bézs Barna

Szürke Ezüst Fekete

Hatás - a remény, a nyugalom, a növekedés, a természet, a frissesség, a pénz, a bőség, a harmónia, az egyensúly színe, - az egészséget, gazdagságot és természetességet fejez ki, - szimbolizálja a tavaszt, a megújulást és a termékenységet. - az egyike a legmegnyugtatóbb színeknek, - méltóság, erő, igazság, megbízhatóság, felfrissülés, - megtestesíti az intelligenciát, önbizalmat és a becsületet, - békességre, csendre, rendre ösztönöz, - fokozza érzékenységünket - lecsendesít, megnyugtat, - távolság-és mélységérzetet kelt, - a világoskék friss érzetet kelt és tágítja a teret, - az üzleti életben a legnépszerűbb szín. - a piros és kék kombinációja, - a kreativitást szimbolizálja, - spirituális és misztikus, - sötét-, mély lila a méltóság, fennköltség és gazdagság, - a levendula lila a romantika és a nosztalgia. - a mindenkori tisztaság, a végtelen távolság, a hómező, a rend, a semlegesség színe, - szimbolizálja a tisztaságot, egyszerűséget, spiritualizmust, - a nyugati kultúrákban az életet és a házasságkötést jelenti, - a keleti kultúrákban a halált, - nagyítja a teret, - semlegesítő szerepe van a többi szín között, - színszünetet jelenthet egymást ütő színek mellett, - a fehér háttér előtt minden szín erősebbnek, sötétebbnek hat - tört szín, átmenet a fehér és a barna között, - a homok, a kagylók, a kövek színe, - a szabadság, tolerancia, természetesség érzetét kelti, - önmagában unalmas, de tehetők mellé erős színek. - konzervatív, nyugtató - a föld, a faanyagok színe, - a hitelességet és a stabilitást, az egészséget, otthont és a földet reprezentálja, - állandóságot, hovatartozást, biztonságérzetet fejez ki. - a fekete és a fehér kombinációja, konzervatív szín, - a biztonságot, szervezeti fejlettséget, érettséget mutat, - jelentheti szintén a lehangoltságot, homályt, komorságot. - fényes, ragyogó, gazdag. - az erőt, az eleganciát és kifinomult ízlést reprezentálja, - a titokzatosság és konzervativizmus gondolatait csalja elő, - a halált, bűnt, gonoszságot, veszélyt és szomorúságot is jelentheti.



6.1.5 A színek kiválasztása A honlap tervezésekor a legtöbb ember két fő dologra koncentrál: dizájn (grafika és a logó) és a tartalom. Pedig az előzőekből kiderült, hogy a szín kiválasztása egyike a legfontosabb kérdéseknek a tervezéskor. A honlap színe azért fontos, mert hangulatot és érzelmeket közvetít a látogatói felé, valamint tükrözi a tervező személyiségét. Ezért nem szabad megfeledkezni a színek tudatos használatáról. Például a weblapon megfelelő irányba terelhetjük a látogatókat, ha a megfelelő gombot pirosra színezzük, erre a színre ugyanis sűrűbben kattintnak a felhasználók. Talán a legfontosabb a színek összeválogatásánál a színharmónia kérdése. Mielőtt azonban kiválasztanánk, milyen színeket használjunk a web oldalainkon, nem árt elgondolkodni, milyen célra szeretnénk használni azokat. A színek kiválasztásánál nem mellőzhetjük saját érzéseinket sem. Erre azért van szükség, mert csak a tervező tudja, hogy a kiválogatott színek olyan arculatot, hangulatot, érzést teremtenek, amilyet el akar érni. Mégsem a szerint válasszunk, hogy melyek a kedvenc színeink. Válogassunk úgy, hogy a színek jól mutassanak együtt. 6.1.6 A színek fontossága a weboldalakon A weben a színek alkalmazása ingyenes. Honlapunk nem lesz drágább, ha színeket használunk (ellentétben a nyomtatott médiával, ahol bizony a színek növelik a költségeket), mintha csak fekete-fehéren oldanánk meg. De ezért ne essünk túlzásba, és ne engedjük eluralkodni a színeket, mert elvonják a figyelmet a mondanivalóról. Mire jó a szín a weben?  a figyelem felkeltésére,  a helyes színezés fenn tudja tartani a weboldalakon megjelent anyag jó olvashatóságát és megérthetőségét.  az összetett információk egyszerűsítésére,  az érthetőség fokozására,  dokumentum-sorozatok egységbe foglalására,  egy kigondolt arculat közvetítésére (ha az alkotó úgy tervezi meg a weblapjait, hogy mindig ugyanazokat a színeket, ugyanazt a színskálát használja, egyedi külső ismertető jelévé válnak). Mire nem jó a szín a weben?  megnehezítheti a szöveg olvasását,  eluralkodhatnak és látvánnyá válnak, elvonják a figyelmet a mondanivalóról,  összezavarhatja az olvasót ahelyett, hogy segítenék a megértést,  tartalomhoz nem illő üzenetet is közvetíthet,  a színek hatóereje nagyobb a képernyőn, ezért a ragyogó, élénk színek használata erősen igénybe veheti a szemeket és így az olvasók türelmét is. Pšenáková Ildikó

101

102

Médiapedagógia

6.2 Betűtípusok használata 6.2.1 A betűk Minden szakmának van saját szaknyelve, ami biztosítja, hogy bizonyos kifejezéseket használva mindenki ugyanarra a dologra gondoljon. A nyomdászatnak a szaknyelve eredetileg a német volt, de mára már, az egyre többet használt számítástechnika miatt, a szaknyelv szerepét átvette az angol. A nyomdászatban a „kisbetűt” kurrensnek, a „nagyot” verzálnak, nevezik. nagybetű verzál ABCD Z kisbetű kurrens abcd z Az egyenes vonal, amelyen a betűk állnak, az a betűvonal. Néhány betűnek van „lelógó” (j, p, g, y) és „felfutó” (b, d, f, h, k, l, t) része, ezek segítik az olvasást. A betűk vonallal körülhatárolt elemeit betűszemnek nevezik. A betű fontos tartozéka az ékezet. A betű nem kizárólag a jel vonalaiból áll, hanem az azt körülvevő, fehéren maradó részből is (betűköz, sorköz), amely segíti az olvasót az olvasásban.

A betű alapfogalmai (Forrás: http://indy.poliod.hu/program/kiadvany/tan6.html) A betű nagysága és formája nagymértékben befolyásolja a szöveg olvashatóságát. A betű a tipográfia alapegysége, ugyanakkor az ember nem betűket, hanem szóképeket olvas, vagyis a szavak egész formáját érzékeli. Ezért a betűknek egyszerre kell egymástól jól elkülöníthetőeknek, de egyben egymáshoz könnyen kapcsolódóknak is lenniük.

Pokusný test vnemov A csupa NAGYBETŰS címeket jobb ritkán használni, mert ilyenkor a szavak monoton téglalapokká válnak, és nem vonzzák az olvasót.

Pokusný POKUSNÝ A legutóbbi kutatások a pszichológia és tipográfia területén kimutatták, hogy a betűk olvashatósága a szöveg felső felétől függ. Bebizonyosodott, hogy a nagybetűket csak a mondatok elején és a nevekben okos használni. A kis betűk olvashatóbbak, mert a felső részük „göröngyös“. Pšenáková Ildikó


Alsó rész: Felső rész:

6.2.2 A betűtípusok Betűtípusnak nevezzük az azonos tipográfiai elv alapján készült, azonos formajegyekkel rendelkező betűsort és a hozzá tartozó írásjeleket. A betűtörténet több mint kétezer betűtípust tart számon. Az írógépen minden jel azonos szélességű volt. A számítógépen a betűk típusától és fajtájától függően különböző szélességű jeleket használunk. A jeleket a számítógépben úgynevezett fontok tárolják. Ezek betűtípusonként tartalmazzák az egyes kódokhoz tartozó karakterek képét. A fontok kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy olyanokat használjunk, amelyek rendelkeznek a nyelvnek megfelelő jelkészlettel. Például csak angol betűket tartalmazó fontban, nem tudunk helyesen magyarul, vagy szlovákul írni, mert valószínűleg hiányoznak az ö, ő, ü, ű, ô, ä, š, č, ť, ţ… betűk. A weboldalak tervezésénél a betű típusa és nagysága fontos tervezési eszköz. Minden típus, különböző érzést válthat ki és tükrözheti az oldal imageét. Betűtípus Times New Roman Arial PALATINO LINOTYPE

Segoe Script Techno Curtz MT

Jellege Klasszikus – tudományos Egyszerű ELEGÁNS Kézírás Műszaki Vidám

A betűtípus módosított alakjait betűfajtáknak nevezik. A betűfajták formájuk szerint lehetnek: kurzív (dőlt), kurrens (kisbetű), verzál (NAGYBETŰ), kiskapitális (KISKAPITÁLIS). Vastagságuk szerint lehetnek: Szélességük szerint lehetnek: normál, keskeny, félkövér, normál, kövér. széles, egészen széles. Pšenáková Ildikó

103

104

Médiapedagógia

Kövér (Bold) betűkkel ne írjunk hosszú szöveget, mert a vastag vonalak nem hagynak elég fehér területet és a szöveg nehezen lesz olvasható. A kövér betűt a címekre és alcímekre lehet használni, illetve a fontos szavak kiemelésére a szövegben. Dőlt (Italic) betű - hasonlít a kézíráshoz. Hosszú dőlt szöveget nehéz olvasni, a szemnek hozzá kell szokni a dőlés szögéhez, ezért jó úgy használni, mint a fűszert – mértékletesen. Kövér dőlt (Bold-Italic) betű nehezen olvasható, de jó, ha kis adagokban benne van a szövegben, főleg az alcímekre, megjegyzésekre jól lehet használni. A szövegszerkesztők megengedik használni az aláhúzott betűt, de a weboldalakon a legokosabb döntés, ha nem használjuk ki ezt a lehetőséget. Az aláhúzás ugyanis zavaró, mert össze téveszthető a linkekkel, és az olvashatóságot is csökkenti, mert levágja a betűk alját, pld. „g“, „p“ „y“. Egy-egy betűtípus kiválasztásánál elsődleges szempont az olvashatóság. A jól olvasható betűtípusok dinamikusak és ritmikusak. A weboldal olvasását, ugyanúgy, mint minden más szöveg (könyv, folyóirat) olvasását is, más tényezők is befolyásolják, pl. az olvasó kulturális és fiziológiai adottságai (műveltség, szókincs, fáradtság), a szöveg tulajdonságai (a mondatok hosszúsága, a szerző stílusa, a szöveg nehézkessége), valamint külső tényezők (világítás, képernyő nagysága, zaj).

6.3 Grafikai elemek használata A grafikai elemek formáinak kombinációja és mennyisége az oldal tervezője, készítője ízlésétől függ. A grafikus dizájn vizuális logikát alkot, és optimális egyensúlyt teremt a vizuális felfogás és a grafikai illetve szöveges információ között. Vizuális formák, színek és kontrasztok nélkül a weboldalak unalmasak, és nem motiválják az oda látogatót az aktív olvasásra. A sűrű szöveges dokumentumok minden vizualitás nélkül, amit a grafikai elemek nyújtanak, szinte olvashatatlanok. Azért ne essünk át a ló másik oldalára sem, mert a kiemelkedően grafikusan orientált oldalak, rossz, érthetetlen és kevés szöveggel, szintén csalódást okozhatnak az olvasónak. Grafikai elemként használhatók: Manipulált szöveg – ez olyan szöveg, amely valamilyen grafikus program használatával grafikus elemé változott. Erre létezik néhány trükkös megoldás: - a szöveg színes háttér elé helyezése, - a szöveg illusztrációkkal való keveredése, - a betűvonal emelése, - speciális karakter beszúrása. Pšenáková Ildikó


Pont - a grafikai elemek legegyszerűbb formája. A képen lehet különböző helye, színe és mérete. Vonal a pont mozgásának az eredménye. Ugyanúgy van helye, mérete, de iránya is, ahová tekintetünket terelheti. Lehet egyenes vagy görbe, vékony vagy vastag. Különböző feladatokat „tud végrehajtani”, pl. szöveget részekre osztani, teret darabolni, figyelmet felkelteni, esetleg bizonyos irányba terelni. Folt – vonallal behatárolt területrész. Kétdimenziós, lehetnek éles vagy elmosódott oldalai, szabályos vagy szabálytalan formája. A szemlélőben térhatást kelt. Ritmus – a pontok, vonalak, foltok, színek, mozgások, ritmikus ismétlése erősítheti a tartalmat. Az ismétlés kiemeli a fontosat. Formák és arányok a legfontosabb eszközök a tartalom kiemelésére. A főszereplő alakjának megnövelése a legrégebbi módszere a fontos kiemelésére. Már az Egyiptomiak a kiemelés érdekében a fáraók alakjait sokkal nagyobbra formálták, mint azok igazán voltak. A tartalom kiemelésére a következő eszközök használhatók: Negatív - a fehér háttér fekete betűk helyett, a fordítottat használjuk, vagyis fekete háttéren fehér betűket. Ezzel szépen ki lehet emelni a fontosabb szövegrészt. Vigyázat, gyakran a szöveg olvashatósága romlik! Háttér – fekete háttér helyett a szürke különböző árnyalatainak használata is megfelelő. A fekete szöveg lehet világosszürke háttér előtt, vagy a fehér szöveg sötétszürke előtt. Háttér átmenettel – amikor egy szín, különböző árnyalatai jelennek meg egymás után, vagy az egyik szín folyamatosan változik át egy másikra. Átmenettel elérhető, hogy a háttér nem lesz unalmas. Textúrák – szintén megtörik a háttér és szöveg egyoldalúságát. Választhatók természetes minták (kövek, levelek) vagy mű mintázatok (textíliák), de nyugodtan használható az ismételt grafika, pl. céges logó, iskola neve. Pšenáková Ildikó

105

Médiapedagógia

106

6.3.1 Illusztráció Illusztrációnak tekintjük a könyv valamennyi nem szöveges részét (táblázat, ábra, térkép, kép, fénykép és egyéb grafikus ábrázolás).39 Az illusztráció a weboldalakon is megjelenik, és ha helyesen van alkalmazva, és szorosan kapcsolódik a szöveghez, akkor segíti az érthetőségét. 6.3.1.1 Táblázatok A táblázatok léniákkal határolt oszlopokba rendezett adatsorok, amelyek kiegészítik és szemléltetik szöveg mondandóját. A táblázatok rovatokból állnak, amelyek közül egyesek adatokat, számokat, mások feliratokat, elnevezéseket tartalmaznak. A táblázatok könnyen áttekinthetővé tesznek bonyolult, szavakkal csak hosszadalmasan és nehezen elmondható adatsorokat.40 A vízszintes sorokat a táblázat sorainak, a függőlegeseket a táblázat oszlopainak nevezzük. A táblázat három részből áll: 1. Cím - a táblázat élén helyezzük el, mindig nagybetűvel kezdjük. 2. Fej - a táblázat felső része. A fejrovatok tartalmazzák a táblázat fő elnevezéseit, feliratait. 3. Láb - a fejlezáró lénia alatti rész. Azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a fej megjelöl. Két részből áll: - oldalrovatból (a vízszintes sorok bal oldalán található és általában a megnevezéseket tartalmazza), - adatrovatokból. A táblázatok készítésénél ügyeljünk arra, hogy minden sornak és oszlopnak legyen megfelelő megnevezése. Cím Fej Láb

Oldalrovat 1 Oldalrovat 2 Oldalrovat 3

Táblázat Fejrovat 1 Fejrovat 2 Adatrovat 1 Adatrovat 5

Fejrovat 3

Adatrovat 9

6.3.1.2 Ábrák Az ábrák döntő többsége vonalas rajz, de ábrákként alkalmazhatók nem művészi értékű rajzok, grafikák és fényképek is. Az ábrák közvetlenebben hatnak, ezért képesek a rajzok, képek, fotók első látásra üzenetet közvetíteni. A siker kulcsa a helyes ábra kiválasztása, megfelelő időben, pontosan megfogalmazott céllal. Egy-egy szemléletes ábra pontosabban kifejezheti mondandónkat, mint egy többoldalas szöveges leírás. 39 40

(http://indy.poliod.hu/program/kiadvany/tan9.html) (http://indy.poliod.hu/program/kiadvany/tan9.html) Pšenáková Ildikó


Az ábrák másik előnye, hogy megtörik a folyószöveg monotóniáját. Az ábra választásánál arra is kell ügyelni, marad-e körülötte elegendő hely a szövegnek úgy, hogy az ne zavarja a kép tartalmát. A weboldalak készítésénél a számítógépes feldolgozás lehetővé teszi, hogy az ábrákat a szöveggel együtt kezeljük, valamint számítógéppel megoldható az ábrák kicsinyítése, illetve nagyítása is. Rajzok Amíg a fényképek a meztelen valóságot tükrözik, addig a rajzok nincsenek olyan szigorúan behatárolva, ezért helyet adnak bizonyos hangulatok létrehozására. Ha valamilyen image-t, vagy hangulatot akarsz a célközönségnek átadni, használj rajzokat! Akkor is jól használhatók, ha olyan apróságokat akarsz megmutatni, melyek a fényképen nehezen, vagy egyáltalán nem észlelhetők. Egy „eldugott rendszer” pl. az ember vérkeringésének bemutatása rajzolt képen sokkal szemléletesebb, mint a fénykép, ami nem hatol át a bőrön. Fényképek Az objektív realitás ábrázolására a legmegfelelőbb valódi reális képeket – fotókat használni. Fotókat akkor is jó bevetni, ha ki akarjuk kerülni a hosszú szövegeket, melyeket úgy sem olvas senki, vagy ha pl. egy személy jellegzetes vonásait kell bemutatni. A weboldalakon különböző típusú fényképeket lehet használni: szkennelt képek: lehetnek fekete fehérek vagy színesek, be lehet olvasni diapozitívokat, szöveget vagy fotókat. - digitális fotók: digitális fényképezőgéppel készített, amely film nélkül dolgozik. A fotók fájl formátumban a számítógép memóriájába menthetők és máris fel lehet őket használni. A fotó minősége a digitális fényképezőgép minőségétől függ. Diagramok és grafikonok Eladás - emelik az oldal átláthatóságát és 1,2 szemléletességét. 1,4 január A használatuk helyénvaló pl. február 3,2 8,2 számok közötti viszonyok március bemutatására. április -

Ábrák elhelyezése a weboldalakon sokban egyezik a könyvekben használatos elhelyezési szabályokkal, de van néhány alapvető különbség: - Igazítás: törekedni kell arra, hogy a képek szélei megegyezzenek a szöveg széleivel. Pšenáková Ildikó

107

108

Médiapedagógia

- Méretek: a nagyobb méret nagyobb fájl méretet jelent, ami hosszabb beolvasással jár. A web szörfözők legnagyobb ajándéka, ha az oldal felkínál egy Preview fotót, amire kattintva letölthető a nagyobb kép. Így a vendégek csak azt a fotót töltik le, amelyik érdekli őket. - Ábra neve: az ábrák nevét, rámáját előnyös az ábrával együtt egy fájlba menteni. A weboldal üzenete annál tökéletesebb, milyen mértékben képes az alkotója helyettesíteni vagy alátámasztani a szöveget „beszélő“ képekkel. 6.3.2 A háttér A háttér feladata, hogy kontrasztot teremtsen a weboldalakat alkotó szövegnek és képeknek. Ha ez a kontraszt nem elég nagy, nagyon nehéz az olvasóknak megtalálni a nekik szánt üzenetet, ellenkezőleg ha túl nagy az előtér és a háttér közötti kontraszt, a szem nagyon gyorsan kifárad. A világos háttér előtt a sötétebb színek hátrébb kerülnek, míg a sötét háttér elé helyezett világos színek, szinte kiugrani látszanak az előtérbe. Néhány gondolat a háttér használatáról és színeiről:  Ha egyetlen háttérszínt használunk az egész weboldalon, az unalmassá válik.  Ha különböző színeket, vagy egy szín, különböző árnyalatait használjuk háttérnek, a weblap áttekinthetőbb lesz.  Általában balról jobbra haladó mintázatokkal vagy árnyalatokkal tehetjük izgalmasabbá a háttereket.  Az élénk színű háttér túlragyogja a szöveget, kezdetben jobban magára vonja a figyelmet, de hosszabb időn keresztül elvakítja az olvasót, nagyon kimerítő lesz.  A beszínezett hátterektől a kiválasztott sorok vagy oszlopok hangsúlyt kapnak. Háttérszínezést főleg az összetett információknál jó használni. Ha váltakoznak a sima és sötétített sávok, könnyebben követhetők a sorok és az oszlopok.  Kerüljük az óriás illusztrációk és harsogó színek alkalmazását, az ilyen hátterek elnyomják a szöveget, és a háttér előtér kontraszt megszüntetésével az olvashatóságot is rontják. Egy mondatban összefoglalva: A háttér legyen alig észrevehető! Példa: A háttér színezésével a táblázat adatai átláthatóbbak. Január Február Március

I 2 4 5

II 3 2 3

III 1 2 1

Összeg 6 8 9

Január Február Március


I 2 4 5

II 3 2 3

III Összeg 1 6 2 8 1 9


6.3.3 Kompozíció A weblap megjelenésekor minden eleme egyszerre hat a nézőjére. Egyszerre kell érzékelni az összes képernyőn levő grafikai elemet – színek, vonalak, formák, szöveg (betűtípus), mozgás – és csak az első benyomás után kezdődik az elemzésük. Ezért arra kell az alkotónak törekednie, hogy a teljes kép olyan érzelmeket váltson ki az olvasóban, amelyek segítik a megfelelő viszony kibontakozását a felkínált tartalomhoz. Megértés és érzelem – csak a kettő együtt tudja biztosítani a befogadást és a várt reakciót és tevékenységet. Ennek egyik eszköze a kompozíció. Mit is jelent? Maga a kompozíció szó latin eredetű és összeállítást, felépítést, a dolgoknak egymáshoz való viszonyát jelenti. Ilyen értelemben, az életben sok helyen használják, virágkötők virág kompozíciókat készítenek, kémikusok illatok kompozícióját állítják össze, de lehet akár zenei, irodalmi vagy festői kompozíció is. A kompozíció feladata a tartalom, világos és érthető kifejezése, funkciója pedig a figyelem felkeltése. Az utóbbit a tartalom és struktúra szemszögéből is meglehet vizsgálni. A tartalmat nézve, létezik eltérés a különböző célokra készítet oldalak között. Például művészeti alkotásnál fontos szerepet játszik a művész szubjektív nézete, elgondolása. Oktatási célra készült oldalaknál előtérbe kerülnek a kognitív elemek: adatok, fogalmak, összefüggések, struktúrák és eljárások. Az alkotó szubjektív nézete a háttérbe szorul. A tartalom szempontjából nézve, nagyon fontos meggondolni, milyen képek fejezik ki jobban elképzeléseinket realisztikusak vagy szemantikusak. Ha ezt eldöntöttük elkezdődhet a teljes kép elemeinek a kiválasztása és a rendszerezése. A kompozíció rendszerezése alatt a teljes kép belső rendezettségét és a strukturális felépítését értjük, vagyis hogyan építjük a teljes kép elemeit és hogyan kötjük őket össze.

6.4 A hipertext elemek megjelenése a weblapokon A hivatkozás (link) olyan kapcsolat, mely egy weblapról egy másik weblapra mutat. Lehet egy vagy több szó, általában aláhúzott és a többi szövegtől eltérő színű, de lehet kép is, melyre rákattintva lehet megjeleníteni a weblapot a böngészőben. A célpont nemcsak weblap lehet, hanem kép, multimédiás fájl, dokumentum, de e-mail cím is. Helyi hivatkozás - egy másik oldalra mutat a lapon belül. Távoli hivatkozás - egy másik lapra mutat. Belső hivatkozás - az aktuális dokumentumon belülre mutat.


109

110

Médiapedagógia

A hipertext olyan szöveg, amely linkeket tartalmaz. Egymásra hivatkozó szövegek hálózatát is jelenti, amelyek elemei közt a hivatkozásokra való kattintással lehet mozogni. A hipertextes szöveget nemcsak egy irányban lehet olvasni, de irányítani lehet a megfelelő helyre. Minden elolvasott szövegrész után ki lehet választani a következő elolvasni kívánt szövegrészt, mert a szövegrészek többféle logika alapján rakhatók sorba. Ezek alapján a World Wide Web–ről is elmondható, hogy egymásra hivatkozó dokumentumok összessége az interneten. Az információt három féleképpen lehet hipertextes dokumentummá alakítani: 1. Egy dokumentumból álló verzió A szöveg részeit a bekezdések alkotják. Hasonlóan, mint a könyvben, a hipertextben is a szerző egyes gondolatainak elkülönítésére szolgálnak. A bekezdések eltávolításával eltűnnek azok az információk, melyekre fel akarta hívni a figyelmünket a szerző. 2. Hierarchikus verzió A leggyakoribb struktúra a weben. Az első oldal elvezet a kisebb részekhez. 3. Hierarchikus verzió aktív ismétléssel A hierarchikus verzió modifikációja. Az aktív ismétlést pl. kérdésekkel lehet ösztönözni. 6.4.1 A hierarchikus struktúrák típusai Sorozat A legegyszerűbb megoldása az információ hierarchikus rendezésére. Az információk gyűjtése lineáris, minden újabb információgyarapodás az idő sávban történik. Az információ sorozatba rendezése lehet kronologikus vagy ábécé sorendben (enciklopédiák). Ilyen egyszerű elrendezés csak a kisseb web szervereknek felel meg, mert a hosszú sorozatok összekeverhetik a felhasználót.

Rács Sok információ mező formájában található, ezeket jól ellehet rendezni rács struktúrába, amely változókat enged bevinni az összefüggésekbe (pl. idő sáv versus történelmi információ). Az eredményes kihasználás érdekében a rácsban elhelyezett weboldalaknak egyforma struktúrájúaknak kell lenni.



Fa A fa típusú hierarchikus struktúrák, valószínűleg a komplex információk legjobb elrendezési lehetősége. Az Interneten a legtöbb weboldalnak ez a struktúrája, mert relatívan egyszerű megérteni az összefüggéseket. A hierarchia elején van egy kiinduló pont – nyitó oldal menüvel, amely tovább ágazódik, mint a fa. Ez a típus támogatja az analitikus gondolkodást, mivel csak akkor működik, ha a tartalom helyesen van rendszerezve. Pókháló A pókháló struktúra célja utánozni az asszociatív gondolkodást. Ilyen módon rendezni az információkat nagyon nehéz, mivel elég egy rossz beavatkozás az oldalak struktúrájába és átláthatatlan labirintussá válnak. 6.4.2 Hivatkozások használata A linkek elhelyezésének lehetősége a weboldalakon nagyon vonzó, és e lehetőség helyes megoldásánál hasznos is. A hivatkozás jelzi „itt többet tudhatsz meg” az adott témáról, fogalomról, stb. A linkek elhelyezése is bizonyos szabályokat követ: 1. Minden oldalnak hivatkoznia kell a főoldalra vagy a kezdő oldalra. Ha a felhasználó nem találta meg a kereset információt, visszakattint a főoldalra a megfelelő link használatával. Jó, ha az oldal e-mail linket tartalmaz az alkotóra vagy az oldalak adminisztrátorára. A visszacsatolás, ugyanis emailen működik. 2. Írjuk a szöveget úgy, mintha nem lennének benne hivatkozások. A hivatkozások aláhúzással és más színnel (kék) jelennek meg, ezért nem kell a szövegben külön rájuk mutatni. Példa a linkek helyes elhelyezésére: A Fő utca 22. szám alatt a Gimnázium található, melynek igazgatója Menő Manó úr. Példa a linkek helytelen elhelyezésére: A Fő utca 22. szám alatt a Gimnázium található, melynek honlapja itt látható. Ha az igazgató úrnak Menő Manónak szeretnének e-mailt küldeni, kattintsanak ide.


111

112

Médiapedagógia

3. A hivatkozásokat ne pazaroljuk, és gondoljunk a megfelelő hosszukra is. Nem lenne gond akár minden mondatban több linket is létrehozni, de inkább csak azokra az elemekre helyezzünk hivatkozásokat, amelyeknek alapvető értelme van az adott szövegben. Hivatkozásnak nem kell több szavat egymás után kijelölni, mert az aláhúzás rontja az olvashatóságot. Példa a linkek helyes elhelyezésére: A norvég Alexander Rybak nyerte meg az idei Eurovíziós Dalversenyt. A 23 éves, minszki születésű előadóművész hangjával és hegedülésével kápráztatta el a közönséget, s 15 országtól - köztük Magyarországtól is - megkapta a legmagasabb pontszámot. Példa a linkek helytelen elhelyezésére: A norvég Alexander Rybak nyerte meg az idei Eurovíziós Dalversenyt. A 23 éves, minszki születésű előadóművész hangjával és hegedülésével kápráztatta el a közönséget, s 15 országtól - köztük Magyarországtól is - megkapta a legmagasabb pontszámot. 4. Adjunk hasonló nevet a linknek, mint az oldal neve, amelyre hivatkozik. 5. A link ne hivatkozzon saját magára. 6. Minden weboldal tartalmazzon legalább egy hivatkozást. A „zsákutcák” – hivatkozás nélküli oldalak frusztrálják a felhasználót, mert nem használják ki a hipertext tulajdonságait. A látogató gyakran ugrál az oldalak között úgy, hogy nem látja a főoldalt. Ha ilyen esetben valamelyik oldalon nincs link felfelé, zsákutcába jut.

6.5 Az oldal hangi struktúrája A weboldal hatásának szerves része a hangi struktúra. Az akusztikai környezet jelezhet, értelmezhet, felidézhet, feszültséget kelthet és még a kép hiányosságok elfedésére is szolgálhat. Gyakran azt is fel lehet használni, hogy a hangi információ alapján felébresztett fantázia izgalmasabb, jobb eredményhez vezet, mint a jelenség közvetlen megmutatása. Ha egy esti erdő felvétele csendes, lágy zenével, vagy madárcsicsergéssel van kiegészítve, romantikus érzések uralják el a nézőt. Ugyanaz az erdő furcsa kiáltásokkal, erős, drámai zenével kisérve, félelemmel tölti el a nézőt és nem hagyja elaludni.

6.6 A weboldalak leggyakrabban előforduló hibái A weblapok tervezésében és megvalósításában gyakran megjelennek hibák is. A legtöbbször a hipertextes dokumentum struktúrájában jelennek meg. Pšenáková Ildikó


Sekély hierarchia – úgy jellemezhető, mint menükkel teli masszív oldalak, közben a struktúrának minimális a mélysége. Az információ keresése olyan, mintha „tűt keresnénk a szénakazalban”.

Túlságosan mély hierarchia sok vékony menüvel rendelkezik. A látogatók az oldalak olvasásakor rengeteg rétegen haladnak át, és a végén elvesznek. Az oldal rossz hosszúsága szintén gyakori hibaként szokott előfordulni. A nagyon rövid oldal, amely csak egy pár sort tartalmaz, a képernyőn nem esztétikus, és feleslegesnek tűnik. Ennek fordítottja a nagyon hosszú oldal, amely olvasásakor többször kell a képernyőn lapozni. A lapozás elvonja az olvasó figyelmét a tartalomtól, ezért ilyen oldalak létrehozását jó elkerülni. Ha az oldal mégis hosszúra sikerül, jobb elhelyezni rajta egy táblázatot helyi hivatkozásokkal. A másik hátránya a hosszú dokumentumoknak, hogy könnyen elvesztik átláthatóságukat. Ilyen nagy dokumentumok nem megfelelőek a számítógépek képernyőjén való olvasásra, inkább érdemesebb őket letölteni és kinyomtatni. Kutatások támasztják alá, hogy a lapozás dezorientálja az olvasót. Az orientáció elvesztése különösen akkor látható, ha lapozás közben eltűnnek a navigációs elemek is. Ez az ismeret maximum két képernyő hosszú oldalak készítésére késztet. Hosszabb oldalaknál a felhasználó rá van utalva a vertikális görgő használatára. Nagyon hosszú oldalakon a görgő kis mozdulata is olyan gyorsan mozgatja a tartalmat, hogy nagy valószínűséggel némely információk felett átugrunk. A hosszú oldalakat viszont egyszerűbb szerkeszteni.


113

114

Médiapedagógia


Elektronikus kiadványszerkesztés

7 ELEKTRONIKUS KIADVÁNYSZERKESZTÉS A kiadványszerkesztés mintegy fél évezredes művészet, amely még a kódexkészítők művészi hagyományain alapszik. A megjelent kiadványok stílusa, tartalma, illusztrációi, mindig kifejezték azt a kultúrát, amelyben alkották őket. Minden kiadványban az információ hordozója a nyomtatott betű. A számítógép megjelenéséig a kiadványszerkesztés lényegi műveleteit, a szedést és a tördelést a nyomdákban végezték. Körülbelül húsz éve megjelentek az első számítógépes kiadvány-szerkesztési próbálkozások, de kezdetben az első dokumentumok formailag meg sem közelítették a nyomtatott kiadványok megszokott színvonalát. Mára már ez jelentősen megváltozott. A készítőknek nagyon sok olyan korszerű számítógépes program áll rendelkezésre, amelyekkel gyorsan, kiváló minőségű kiadványt lehet előállítani. Így a számítógépen előállított kiadványok minőségileg megállják a helyüket a kézi szedés mellett, sőt az elektronikus kiadványszerkesztés sokkal gyorsabb és hatékonyabb. A számítógép használata elavulttá tette a korábbi nyomdai technológiát, annak gépeit, eszközeit, és elkülönítette a nyomdáktól az előkészítés és formakészítés folyamatait is. Több nyomdai szakember (szedő, grafikus, fotós, retusőr és montírozó) munkáját a számítógépen többnyire egyetlen felhasználó végzi. Ezért fontos, hogy a kiadványok szerkesztői megismerjék és alkalmazzák a tipográfia szabályait, törvényszerűségeit, mert csak a megfelelő felkészültségű szakember képes valóban nyomdai minőségű kiadványokat előállítani. Ma már a számítógéppel előállított kiadványokkal naponta találkozunk - napilapok, szórólapok, plakátok. Ugyanakkor nagyon gyorsan terjednek az új médiák - CD, DVD, Internet - melyek publikálási szempontjai kissé mások. A CD-től az Interneten át az elektronikus könyvig az egyik legfontosabb szempont nem a dokumentum előállításának, hanem letöltésének, vagyis kezelésének, olvasásának gyorsítása.41 Az elektronikus kiadványszerkesztés a kiadói tevékenység, illetve a manuális nyomtatvány-előállítás minél nagyobb automatizálására, a kiadványok gyorsabb és olcsóbb előállítására helyezi a hangsúlyt. Mindeközben a hagyományos nyomdatechnika is fejlődött, a kiadványok száma növekedett. Egyelőre úgy néz ki, sokáig fog élni még egymás mellett a papír alapú és az elektronikus kiadvány, sőt az elektronikus médiák egyre gyakrabban jelennek meg, mint könyvek, folyóiratok mellékletei.42 41 42

www.akonyv.hu/dtp_foto_elemei/dtp_1999.htm www.akonyv.hu/dtp_foto_elemei/dtp_1999.htm Pšenáková Ildikó

115

Médiapedagógia

116

7.1 Elektronikus kiadványszerkesztés alapfogalmai Adat - rögzített elemi ismeretek, amelyek alkalmasak arra, hogy emberek vagy automatikus eszközök továbbítsák, értelmezzék és/vagy feldolgozzák azokat. Információ - adatok rendezett összeállítása. Dokumentum - az információ megjelenési formája; olyan önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása.43 Írásos dokumentum - kézirat, könyv, brosúra, térkép, napilap, hetilap, folyóirat, időszaki kiadvány, stb. – nyomtatott dokumentumok, kivéve egyes kéziratokat. Képi dokumentum - rajz, festmény, térkép, plakát – van nyomtatott változatuk is.44 Elektronikus dokumentum - számítógéppel kezelhető, digitálisan kódolt dokumentum, amely vagy valamely fizikai hordozón jelenik meg, és használatához számítógéphez illesztett, vagy annak részét képező periféria (pl. CD-ROM lejátszó, lemezmeghajtó) szükséges, vagy hálózati úton érhető el (pl. távoli hozzáférésű adatbázis, elektronikus hirdetőtábla, elektronikus időszaki kiadvány, webterület)".45 A jogszabály és az arra támaszkodó joggyakorlat megkülönböztet továbbá elektronikus dokumentumot, elektronikus iratot és elektronikus okiratot, attól függően, hogy a bennük foglalt tartalomhoz milyen jogi hatások fűződnek.46 Az elektronikus irat olyan elektronikus dokumentum, amely szöveget tartalmaznak. Az elektronikus okirat, pedig olyan, amely nyilatkozattételt, ill. nyilatkozat elfogadását, vagy nyilatkozat kötelezőnek való elismerését tartalmazza, azaz szerződésnek vagy jogi nyilatkozatnak tekinthető. Elektronikus adathordozók (dokumentumok) - mágnesszalag, hajlékonylemez, merevlemez, CD-ROM, CD-R, CD-RW, DVD – technikai eszközök segítségével érzékelhető adatok, dokumentumok.47 Az elektronikus publikáció olyan számítógépen tárolható, szerkeszthető, olvasható elektronikus alkalmazás, melynek nem kell feltétlenül számítógépen létrejönnie, és a kimeneten megjelenhet hagyományos, nyomtatott anyag is.48 Az e-könyv az elektronikus formában létrehozott és terjesztett könyv. Az e-könyvek egyik jellegzetessége, hogy mivel nyomtatási költség nem terheli őket, a fizikailag is megjelent kiadásokhoz képest ugyanazt a tartalmat 43

www.lib.uni-miskolc.hu/hun/service/1.doc www.zipernowsky.hu/~naszlaci/szobeli/29/t29_11d_csr.doc 45 Berke Barnabásné: Az elektronikus dokumentumok és könyvtári használatuk. Helyzetkép. In: Könyvtári Figyelő, 2001. 2. sz. 275. o. 46 http://cegvezetes.cegnet.hu/2006/4/vallalati-adat-es-telekommunikacio 47 www.zipernowsky.hu/~naszlaci/szobeli/29/t29_11d_csr.doc 48 http://cegvezetes.cegnet.hu/2006/4/vallalati-adat-es-telekommunikacio 44



jóval olcsóbban el lehet juttatni az olvasókhoz. Az e-könyvek létrehozásának alacsony költségéből eredően ma már számos olyan könyv van, ami csak elektronikusan létezik. Az e-könyvek magukban hordozzák annak a lehetőségét, hogy az olvasó az elektronikus könyvet kinyomtassa, és úgy olvassa el. Egyes szerzők azonban éppen ennek az ellenkezőjét kívánják meg az e-könyveiktől, mégpedig azt, hogy ne lehessen őket kinyomtatni, sőt, még a tartalmukat sem kimásolni elektronikusan. E korlátozásoknak akkor van értelme, ha az e-könyvért fizetnek az olvasók, és a szerző vagy a terjesztő nem szeretné, ha illegális másolatokat készítenének belőlük.49 Elektronikus folyóirat - egy hagyományos folyóirat elektronikus változata, de léteznek csak elektronikus formában megjelenő folyóiratok is. Az elektronikus folyóiratok fontos típusai azok, amelyekben a cikkek a hagyományos megjelenés előtt jóval korábban hozzáférhetők a hálózaton. Ezek a preprint folyóiratok. Fontos jellemzőjük, hogy itt olyan folyóiratok is megtalálhatók, amelyek egy hagyományos, nyomtatott folyóiratba vagy annak elektronikus változatába nem kerülhettek be. Az itt található cikkek azonban nem esnek át olyan szakértői bírálaton (peer review), mint a hagyományos folyóiratok cikkei.50 Az elektronikus dokumentumok fizikai hordozói: CD-ROM Compact Disc Read Only Memory) - gyárilag előírt tartalommal, csak olvasható memória, kapacitása 650 MB vagy több. Hátránya a megváltozhatatlan tartalom. A CD lemezek több évtizedekig minőségromlás nélkül képesek tárolni az adatokat – helyes tárolásnál –több ezer év. CD-R (Compact Disc Recordable) - csak egyszer írható és sokszor olvasható memória (WORM –Write Once Read Many). A felhasználó maga írhatja fel az információkat. Az írás lézersugárral történik. A CD tartalma bővíthető később is. Kapacitása átmérőjétől függően: 120 mm – 650-700 MB, 80 mm - 185 MB. Tárolás minőségromlás nélkül - 15-100 év. CD-RW (Compact Disc - ReWritable) - írható, törölhető, újraírható – kb. 100 törlés után kifárad. Kapacitása 650-700 MB. DVD (Digital Versatile Disc) - legújabb optikai tároló. Digitálisan rögzített videó számára optimalizált médium. A videó-technikából érkezett. A DVD lemezek átmérője 80 és 120 mm. A DVD felülről kompatibilis a CD rendszerrel. Külsőleg hasonlít a CD lemezhez. Két 0,6 mm vastag, összeragasztott lemezből áll, és mindkét oldalán tárolhat adatokat. Mindkét oldalán 2 tároló réteg alakítható ki – kapacitása az oldalak és tároló rétegek számától függ – egy CD kapacitásának 7-szeresétől 25-szöröséig terjedhet. Ettől függően a 4 alaptípus kapacitása: Paraméter Oldalak/rétegek Kapacitás

49 50

DVD5 1/1 4,7 GB

DVD9 1/2 8,5 GB

http://hu.wikipedia.org/wiki/E-könyv www.lib.uni-miskolc.hu/hun/service/1.doc Pšenáková Ildikó

DVD10 2/1 9,4 GB

DVD17 2/2 17GB

117

Médiapedagógia

118

DTP (DeskTop Publishing) - asztali kiadványszerkesztés számítógép és speciális szoftverek használata dokumentumok létrehozására desktop-ra vagy nyomdai célokra. DTP-nek nevezik az olyan dokumentumok számítógép segítségével való létrehozásának folyamatát, mint pl. hírlevelek, brosúrák, könyvek és más kiadványok, amelyeket egykoron sokfajta nem-számítógépes technikával (pl. fényszedőgépekkel) állítottak elő. Szakszerűen fogalmazva az asztali kiadványszerkesztés digitális file-ok megfelelő formában történő összeállítása nyomtatásra.51

7.2 Elektronikus dokumentumok típusai Az elektronikus dokumentumokat többféle képen lehet egymástól megkülönböztetni:  az érzékelés módja szerint: vizuális (képi és írásos), audio, audiovizuális, multimédiális.  az adathordozó és a tárolás módja szerint: írásos (kéziratos és nyomtatott), képi (fénykép, grafika, mikrofilm, diafilm, némafilm), audio (hanglemez, hangszalag, zenei CD, elektronikus sajtó, rádió), audiovizuális (hangosfilm, videofilm, DVD-film), elektronikus (mágneslemez, háttértárolók, CD-ROM, CD-RW, DVD, web, TV).  az adatok hozzáférési módja szerint: lokális/közvetlen (kézzelfogható, offline) A lokális hozzáférésű dokumentumok fizikailag is jelen vannak, a felhasználó maga helyezheti be azokat egy számítógép lejátszó egységébe (pl. egy mágneslemez meghajtóba vagy CD/DVD lejátszóba). távoli/közvetett (hálózati, online, virtuális) A távoli dokumentum olyan, amelyet a felhasználó nem tud fizikailag megfogni, csak egy be/kimenő eszközön keresztül tud elérni – függetlenül attól, hogy a dokumentumot egy távoli, hálózaton keresztül elérhető számítógépes rendszerben, vagy a helyszínen lévő számítógép merevlemezén vagy valamilyen más eszközön tárolják.

51

http://www.dreamlite.hu/segitseg/fogalomtar/dtp Pšenáková Ildikó




forrásérték szerint: elsődleges (primer) információs források, amelyek a viszonylag új (eredeti) tudományos és műszaki információkat tartalmazzák (könyvek, folyóiratcikkek, konferencia kiadványok, kutatási jelentések, preprintek, szabadalmak, disszertációk, internet források). másodlagos (szekunder) információs források, amelyek az elsődleges információs források mutatójaként (indexeként) szolgálnak, és ezeket tárgyszó, szerző, stb. szerint válogatják és újrarendezik (katalógusok, enciklopédiák, szemlék, adatbázisok (CD, DVD, Online).  struktúrájuk szerint: homogén szerkezetű - mindössze egyetlen fizikai egységből áll; ez lehet egy szöveg, videó- vagy hangfájl. A homogén szerkezetű, véges terjedelmű és állandó tartalommal bíró dokumentum egy vagy több önálló szerző munkájának eredményeként jön létre. homogén elemekből álló, heterogén struktúrájú – egymáshoz kapcsolt, egymásba illesztett fájlokból áll. Az egyes alkotóelemek között valamilyen logikai kapcsolat mindig kimutatható (pl. egy szerző munkái). hipertext alapú, nyitott szerkezetű - gyakorlatilag már nem a szerző(k), hanem a felhasználó ellenőrzése alatt állnak. Szinte nem is lehet előre tudni, a felhasználó melyik kapcsolat mentén indul el, és hova jut az egymással összekapcsolt számítógép-hálózatokon keresztül. Ezek a dinamikusan épülő dokumentumok nagyon képlékenyek, változékonyak, egyediek; sokkal inkább a felhasználó érdeklődését, jártasságát, igényeit tükrözik, mintsem a szerző(k) szándékait, elgondolásait. Az egymásba ágyazott kapcsolatok miatt a terjedelmük szinte meghatározhatatlan és gyakorlatilag végtelen.52 Az elektronikus dokumentumokat az alapján is megkülönböztethetjük egymástól, hogy analóg vagy digitális adatokat tárolnak. Az analóg eszközök az információkat folyamatosan változó módon tárolják, míg a digitális

52

www.zipernowsky.hu/~naszlaci/szobeli/29/t29_11d_csr.doc Pšenáková Ildikó

119

Médiapedagógia

120

eszközök minden információt (az analóg információkat is) előbb számjegyekké kódolják, és így tárolják.53 Digitális dokumentumok típusai: Adatok - az információ számok, betűk, grafikák, képek vagy hangok formájában, illetve ezek bármilyen kombinációjában jelenik meg. Programok - bármilyen feladat végrehajtására és működtetésére vonatkozó eljárások összessége, beleértve az adatfeldolgozást is. Az adatok és a programok együttesen is előfordulhatnak, pl. az online szolgáltatásban vagy az interaktív multimédiában.       

Az elektronikus dokumentumok jellemzői: egyszerű a javításuk, átalakításuk (kivágás, beillesztés, formázás, stb.), bármennyi sokszorosítás vagy másolás sem rontja a minőségüket, igen könnyű több dokumentum összekapcsolása, összeillesztése, az egymáshoz illesztett dokumentumok különböző típusúak is lehetnek (pl. szöveg és kép, videó és szöveg), azonnal továbbíthatók, a dokumentumok belső logikai szerkezete jelentősen megkönnyíti keresést, gond nélkül be lehet építeni belső és külső hivatkozásokat; ezeknek nem is kell lenniük azonos műfajúaknak (pl. egy szövegben lehet hivatkozni egy videó fájlra).

7.3 E-kiadványok előnyei és hátrányai Az elektronikus dokumentumok, kiadványok előnyei az előbbiek alapján nyilvánvalónak tekinthetők. Mégis megpróbálom pontokban összefoglalni magam és mások rájuk vonatkozó tapasztalatait. Előnyők:  internetes terjeszthetőség – az elkészült anyag elhelyezhető a weblapokon,  helytől és időtől független hozzáférés - használatuknál nincsenek földrajzi korlátok.  egyidejűleg többen is hozzá férnek egy dokumentumhoz, folyóirathoz, elektronikus újsághoz…  nagyobb mennyiségű adatban lehet egyszerre keresni,  a keresés eredménye letölthető saját gépre vagy lemezre, illetve elküldhető e-mailben,  változtatás nélkül kinyomtathatók, persze csak ha szükség van a nyomtatott változatra,  jelentős költségcsökkenés azáltal, hogy a felhasználók nyomtatják ki az elkészült kiadványokat,  példányszámuk nem előre meghatározott, 53

www.zipernowsky.hu/~naszlaci/szobeli/29/t29_11d_csr.doc Pšenáková Ildikó


a példányok mindig elérhetők, nincsenek pl. kötészeten, a legújabb számok sokszor hamarabb érhetők el elektronikusan, mint nyomtatva,  lehetőség van elektronikus témafigyelésre,  az elektronikus hozzáférésről pontos nyilvántartást lehet vezetni,  papírmentes megoldás.  

Hátrányok:  nehéz megállapítani a szerzőt, sőt gyakran a címet is,  nem tudjuk hányadik kiadás, mikor változtattak rajta,  nem biztos, hogy később is elérhető lesz azon a címen (ezért fontos a mentés),  a full-text nem jelenti mindig a nyomtatott változat teljes szövegét,  az elektronikus folyóiratoknak még nincs meg a szükséges presztízsük, ezért egyes tudósok haboznak publikálni bennük, pontosabban, azért nem publikálnak, mert az ilyen jellegű szövegeket a különböző értékeléseknél nem tekintik egyenrangúnak az nyomtatott szövegekkel,  a hardver és a szoftver naprakészen tartása extra kiadást jelent (a nyomtatott könyvet elég leporolni ).

7.4 Gazdagabb tartalom – hatékonyabb kommunikáció A hagyományos nyomdai kiadványok elektronikus változatai, a nyomtatott kiadványoknál gyakran sokkal gazdagabb információval és gazdaságosabb kivitelben készülnek. Az elektronikus kiadványok képesek animációk, hang-, és videofelvételek megjelenítésére is. Sokkal gyorsabban, rövidebb idő alatt módosíthatóak, és mindig újabb és újabb információkat kínállnak a felhasználók részére. Köztudott, amit már tudományos vizsgálatok is kimutattak, hogy általában a hallottak 20%-át, a látottak 30%-át, a hallottak és látottak 50%-át, saját kimondott szavaink 70%-át, saját aktív cselekvésünk 90% -át jegyezzük meg. Vagyis annál hatékonyabb a kommunikáció, a tanulás minél több érzékszervünkre hat egyszerre. Tehát a hangos videofilm, vagy animáció már 50%-os hatásfokú, de ezt tovább lehet fokozni pl. egy játékos feleletválasztós interaktív kérdőív kitöltésével. Ahol a kitöltő személy aktív részvétele már 90%-os hatásfokot biztosít a közvetített információ rögzítéséhez.54 Persze az animációkat sem kell eltúlozni, mert ha például valaki olyan „túlanimált” előadást készít, akkor az animáció elvonja az emberek figyelmét a mondanivalóról.

54

http://www.graph-adat.hu/e-kiadv.html Pšenáková Ildikó

121

Médiapedagógia

122

7.5 Az asztali kiadványszerkesztés alapjai Az asztali kiadványszerkesztés egy másik magyarázata az, hogy a DTP egy olyan folyamat, amely során számítógépet és speciális szoftvereket használunk fel szöveg és grafikák kombinálására annak érdekében, hogy dokumentumokat állítsunk elő.55 A gyakorlatban a grafikai tervezés (design) is ide tartozik, mivel azt is számítógépen grafikai szoftver segítségével történik. A DTP szoftverek használata lehetővé teszi a nyomtatott és elektronikus dokumentumok gyors előállítását. Minden szöveg, grafika, animáció, megjelenik a számítógép monitorán, ahol a végrehajtott műveletek (betűtípusok változtatása, képek beszúrása, átméretezése, színek válogatása, objektumok elhelyezése) utáni változásokat követni lehet. Az asztali kiadványszerkesztés hátránya, hogy mivel egyre könnyebben ellehet sajátítani használatát, sokszor a tervezéshez és szerkesztéshez nem értő kezekben rossz design, és ebből kifolyólag rossz dokumentum is készül. Hogyan lehet megtanulni az asztali kiadványszerkesztést? Ilyen témával foglalkozó iskolában, kurzusokban, olvasással, vannak ezzel foglalkozó weboldalak az interneten, de szerintem a leghatékonyabb megoldás a gyakorlat. 7.5.1 A DTP kialakulása Az asztali kiadványszerkesztés korszakát az Aldus PageMaker (ma Adobe PageMaker) kifejlesztése az 1980-as évek közepén indította be. A ,,desktop publishing” kifejezés megalkotójának Paul Brainerd-et, az Aldus Corporation megalapítóját tartják. Történelem röviden:5657 Az Apple Macintosh megjelenése 1984 A Hewlett-Packard bemutatja az első desktop lézernyomtatót – Laser Jet Az Adobe bemutatja a PostScript-et, a professzionális betűszedés iparági sztenderdjének számító oldal-leíró nyelvet (Page Description Language - PDL) Az Apple piacra dobja a PostScript nyelvet használó Laserwriter 1985 nyomtatóját és a grafikus felületet biztosító számítógépére elkészül az Aldus PageMaker kiadványszerkesztő program Az Aldus kifejleszti a Mac-re írt PageMaker-t, az első dtp alkalmazást

55

http://www.fairprint.hu/dtp.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Asztali_kiadv%C3%A1nyszerkeszt%C3%A9s 57 http://www.fairprint.hu/dtp.html 56



1986

1987

1990

1993

1994

1999 2003

Az IBM PC-khez megjelenik a Ventura Publisher kiadványszerkesztő program Megjelenik az Aldus PageMaker Microsoft Windows 2.0 alatt futó változata Az Apple Macintosh rendszerre megjelenik az ipari szabvánnyá vált QuarkXpress. Moduláris felépítésű, úgynevezett XTension-ökkel igény szerint bővíthető, könnyen tanulható, gyors, kis méretű szoftver. Egy újabb „legenda” indul hódító útjára: az Apple rendszerére elkészül az Adobe Photoshop A Microsoft megkezdi a Windows 3.0 forgalmazását A QuarkXpress-nek megjelenik a Windows-os változata Az Adobe Photoshopot is használhatják Windows-rendszeren A Ventura Publisher Corel Ventura néven jelenik meg Az Adobe Systems bemutatja a PDF formátumot Bemutatják a TEX-re épített LaTeX2ε dokumentumleíró nyelvet. Az új verzió nagy tudása, könnyen tanulhatósága miatt igen gyorsan népszerűvé válik Az első DTP-program Adobe Pagemaker-ként születik újjá Az Adobe bemutatja a InDesign kiadványszerkesztő programját, a QuarkXpress első „trónrengetőjét” Megjelenik az első nyílt forráskódú WYSIWYG kiadványszerkesztő program, a Scribus

7.5.2 A DTP szoftverek Az asztali kiadványszerkesztéshez több program szükséges, mivel segítségükkel különböző munkafolyamatokat kell elvégezni a kiadvány első kialakításától a végleges létrejöttéig. Gyakorlatilag a DTP szoftver olyan programok csoportja, ahol a szövegszerkesztők és szövegszedők funkciói ki vannak bővítve nyomdai funkciókkal. A legismertebb és leggyakrabban használt szoftverek az egyes műveletekhez, pl.: Adobe InDesign, QuarkXPress - tördeléshez (képi és szöveges elemek összeállítása), Adobe Illustrator, CorelDraw - vektorgrafika készítéséhez, Adobe PhotoShop, Corel PhotoPaint - bitkép feldolgozáshoz, Adobe Acrobat Professional - PDF készítéséhez. Felhasználásuktól függetlenül a DTP-szoftverek a következő képen is jellemezhetőek: Ingyenes programok - Passepartout, Scribus, TeX, LaTeX, MaTeX, Troff Kereskedelmi programok - Adobe FrameMaker, Adobe InDesign, Adobe PageMaker, Apple Pages, Corel Ventura, Microsoft Publisher, QuarkXPress Pšenáková Ildikó

123

Médiapedagógia

124

A létező szoftverek elégé változatosak, ezért mindenkinek megvan a választási lehetősége. A DTP kereskedelmi szoftverek inkább a drágább számítógépes alkalmazások közé tartoznak, ezért mielőtt választásra kerül a sor, alaposan át kell gondolni mire is szeretnénk használni őket. Otthoni munkára, esetleg kisebb cégeknek a belépő szintű program-csomagok is megfelelnek. Ha professzionális munkát akarunk végezni, akkor olyan programok kellenek, amelyek rendelkeznek a megkívánt funkciókkal, megfelelő rugalmasságot biztosítanak a legváltozatosabb dokumentumok előállításához, s erős tipográfiai kontrollra adnak lehetőséget, formátumuk megfelel a nyomdák általános elvárásainak és a szakmában széleskörűen elfogadottak. A három legfontosabb kategória: layout58, illusztráció és képszerkesztés.59 Eltekintve a szoftverek közötti különbségtől, a segítségükkel létrehozott dokumentumok fajtáitól, az alkalmazás helyétől - valamennyit asztali kiadványszerkesztésnek tekinthetjük.60 Az asztali kiadványszerkesztő szoftverek nagyon sok segítséget nyújtanak a kiadványok megszerkesztésénél. Használatukkal, sokkal egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb a képek beillesztése, animációk létrehozása, elemek mozgatása, eltávolítása. Ami pedig nagyon fontos, minden munkafolyamat eredménye pillanatok alatt megjelenik a képernyőn, és így azt is láthatjuk, hogyan fog kinézni a munkánk, ill. szükség esetén nyomtatott formában is. Amikor az első szoftverek megjelentek, a dtp csak a professzionális grafikusok kiváltsága volt. Fejlődésükkel, egyre könnyebb használhatóságukkal, felhasználó-orientáltságukkal egyre könnyebben hozzáférhetővé vált az emberek mind szélesebb köre számára, beleértve a laikusokat is. Szabadúszó grafikusok, stúdiók alkalmazottai, kisvállalkozások tulajdonosai, titkárnők, tanárok, egyetemi hallgatók és magánemberek egyaránt végez(het)nek asztali kiadványszerkesztést.61 Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy bármennyire is sokat tudnak, könnyen kezelhetőek, felhasználóbarátok, ezek a programok, nagyon fontos, hogy ki használja őket. Mert nem mindegy, hogy egy kiadványszerkesztésben laikus vagy egy hozzáértő ember dolgozik a programmal. 7.5.3 Elektronikus kiadványok Az elektronikus kiadványok alapvetően kétfélék lehetnek: a) Interneten megjelent kiadványok b) CD/DVD-n megjelent kiadványok. 58

Layout – elrendezés (oldalkialakítás) http://www.fairprint.hu/dtp.html 60 http://www.fairprint.hu/dtp.html 61 http://www.fairprint.hu/dtp.html 59



Mindkét típusra igaz, hogy kisebb részben önálló, csak elektronikus publikációknak adnak teret, többségében azonban valamely - egyidejűleg, vagy akár évtizedekkel korábban - nyomtatásban közzétett tanulmány, forráskiadvány elektronikus változatai. Bár rohamosan terjed, még mindig viszonylag kevés a csak elektronikus formában megjelenő publikációk száma, a legtöbb vonatkozó tanulmány párhuzamosan lát napvilágot hagyományos formában és például az Interneten.62 7.5.4 Kiadványszerkesztés A kiadványszerkesztés a nyomdai munkálatok első fázisát képezi. Miből is áll az asztali kiadványszerkesztés folyamata? Nagyon sok folyamat tartozik ide, de a dokumentumok létrehozásához alapvetően a már fent említett három legfontosabb: layout, illusztráció és képszerkesztés, ill. kibővítve hat technikára van szükség: design, felépítés, szöveg, képek, file-készítés, nyomtatás. A kiadványok megszerkesztése magyarán azt jelenti, hogy kiadvány szövegét (ill. ha tartalmaz grafikai, képi anyagot) a megfelelő, szöveghez illő stíluskeretbe belehelyezni, illetőleg, a szöveget tartalmilag, és nyelvtanilag is szűrés alá venni. A kiadványszerkesztés ezek után a betűtípusok, illetve a betűk nagyságának kiválasztásából áll. Majd olyan apróságokat határozhatunk meg, hogy a betűk között milyen helykihagyások legyenek, illetve, hogy az egyes szavak között milyen nagyságrendű helyek legyenek.63 Ide sorolható a szövegtördelése, illusztrációk, grafikai elemek elkészítése, beillesztése is. A kiadványszerkesztő feladata a rendelkezésre álló kézirat, illetve képeik alapján nyomtatványoldalak önálló kialakítása számítógép segítségével. Munkáját a tipográfiai és helyesírási szabályok betartásával, és az esetleges nyomdai tovább feldolgozás technológiájának figyelembevételével kell végeznie.

7.6 Néhány gyakorlati tanács Eddig nem említettem az egyik legismertebb, legegyszerűbb, legelterjedtebb, talán leggyakrabban használt szoftvert az MS Word-öt. Nem kiadványszerkesztő szoftvernek készült, nem is az, mindenki szövegszerkesztőként ismeri, és mégis, ez a publikáció is tanúsítja, kiadványszerkesztésre is nagymértékben megfelel. A népszerű Word első verziója tényleg „csak” egyszerű szövegírásra volt alkalmas. De a ma használt verziók (MS Word 2003, MS Word 2007) sok olyan funkciót tartalmaznak, amelyek megfelelnek és elegendőek egyszerű kiadványok elkészítését is lehetővé teszik.

62 63

http://luna.btk.ppke.hu/hefop/info_hefop_tankonyv.pdf http://www.nyomda.name/kiadvanyszerkesztes Pšenáková Ildikó

125

126

Médiapedagógia

Írás, betűtípusok, betűméretek… A Word-ben az írás alapvető dolog, mondhatnánk könnyebb, mint az írógépen. Nagyon egyszerű a hibajavítás, a betűk, szavak törlése, beszúrása. Sokfajta különböző betűtípust tartalmaz, melyeket lehet kombinálni, változtatni, színezni. A betűk mérete is lehet nagyon változatos, és így kiadványunkban az egyszerű szöveget is színesebbé, érdekesebbé és vonzóbbá tudjuk tenni. Betűtípusok

Betűszínek

Betűnagyság

Algerian Brush Script MT Cambria Forte Harrington Harlow Solid Italic Kalinga Microsoft Sans Serif Papyrus

Piros Piros Piros Kék Kék Kék Sárga Zöld Zöld Zöld ….

Betű12

Verdana

Betűstílusok Kövér – Bold Dőlt – Italic Aláhúzott – Underline Kombinációik

Betű14

Betű16

Betű18

Betű20

Betű22

Betű24 ………

Oszlopok… A szöveg formázása nagyon fontos, és ha egy kiadványnak már megszokott az elrendezése, akkor azt jó betartani. Például nagyon furcsa lenne ha egy nap az újság olyan elrendezésben jelenne meg mint a könyv, és ez fordítva is igaz. AZ ÚJSÁG A szöveg oszlopokban van elrendezve, ami megkönnyíti az olvasást. A szöveg oszlopokban van elrendezve, ami megkönnyíti az olvasást. A szöveg oszlopokban van elrendezve, ami megkönnyíti az olvasást.

A szöveg oszlopokban van elrendezve, ami megkönnyíti az olvasást. A szöveg oszlopokban van elrendezve, ami megkönnyíti az olvasást. A szöveg oszlopokban van elrendezve, ami megkönnyíti az olvasást.

A könyv A könyvekben a szöveg egy oszlopban, a papír jobb szélétől a bal széléig tart. Körülötte margók vannak, ahol olvasás közben megpihenhet a szem. A könyvekben a szöveg egy oszlopban, a papír jobb szélétől a bal széléig tart. Körülötte margók vannak, ahol olvasás közben megpihenhet a szem.

Képek… A Word-ben képekkel is tudunk dolgozni. Lehetőség van a képek beillesztésére, méreteik változtatására, széleik levágására, előtérbe vagy háttérbe hozásukra, természetesen törlésükre is. (Persze a képeket jó, ha grafikus programban előkészítjük elő, a Word ugyanis nem képszerkesztő! ) Pšenáková Ildikó


De megadhatjuk a képek pozícióját a szövegben és el is tudjuk fordítani őket. Ezek a műveletek legtöbb esetben elegendőek egy kiadvány megszerkesztéséhez.

Semmisem egyszerűbb, mint fejre állítani az Eiffel tornyot!

 Táblázatok… A Word a táblázatokat is kiválóan tudja kezelni, de itt nem a tipikus táblázatkezelő programok funkcióira gondolok (átlagszámítás, statisztika, szűrő), hanem a beillesztésre, elrendezésre, színezésre, keretezésre… 1 23 4

2 23 45

3 13 8

1 23 4

2 23 45

3 13 8

1 23 4

2 23 45

3 13 8

1 23 4

2 23 45

3 13 8

Grafikonok… A szöveg helyet gyakran sokkal többet elmond egy jól megtervezett grafikon.

Ki a legmagassabb?

Eladás

200 1. negyedév

100

2. negyedév 3. negyedév

0 Peti Jancsi András Ádám Zoli

4. negyedév

Weboldal, link… A Word legújabb verziói képesek a fájlokat elmenteni html formátumban, amivel lehetővé válik egyszerű weboldalak létrehozása is. A weboldalak linkek nélkül szinte elképzelhetetlenek, ezért a Word-be beépült ez a funkció is. Pšenáková Ildikó

127

128

Médiapedagógia

Animáció… Ennek a funkciónak is csak az elektronikus dokumentumokban van értelme használni.

Villogó keret

Futó keret

Villogó szöveg

Megjegyzés: Sajnos a szöveganimáció a Microsoft Office Word 2007-ben nem használható, ill. ha már a régebbi verzióban készült dokumentumban benne van, akkor működik, de újat nem lehet készíteni. Hang… Ezt a lehetőséget is csak az elektronikus dokumentumokban van értelme kihasználni. Ha tudjuk, hogy a számítógépen megírt, megszerkesztett munkánkat az olvasó számítógépen fogja olvasni, akkor nyugodtan beilleszthetünk hangokat is. Nagyon hatásos lehet, például egy kép vagy egy illusztráció mellé. A hangjelre kattintva megszólal a telefon csörgése. ELPHRG01.wav

…és még rengeteg más funkció is van a Wordben, amelyek elsajátítása a szövegszerkesztés felsőfokának és a kiadványszerkesztés alapjainak, sőt magasabb szintjének, is megfelel. Ahhoz, hogy a kiadványban a szöveg elrendezése „profi” szintű legyen, a Word szövegszerkesztőt felsőfokon kell tudni kezelni és ismerni kell minden apró részletét. Az újabb program verziókkal pedig mindig új funkciók, lehetőségek jelennek meg, ezeket el kell fogadni és meg kell tanulni használni. Persze a szövegszerkesztő profi szintű használatát csak annak kell elsajátítania, aki a kiadványszerkesztéshez kívánja használni. Egy levél vagy jelentés megírásához elegendő az alap felhasználói szint. Kezdő kiadványszerkesztőknek mindenképen ezt ajánlom.


Elektronikus médiatartalmak készítése a gyakorlatban

8 ELEKTRONIKUS MÉDIATARTALMAK KÉSZÍTÉSE A GYAKORLATBAN 8.1 A médiakompetencia összetevői és fejlesztésük A fogalom meghatározásához induljunk ki az európai bizottság 2009es állásfoglalásából, mely a következőképpen szól: „A Bizottság új célt tűz ki az információs társadalom számára: legyen mindenki jártas a modern médiákban!” A tömegkommunikációs eszközök használata folyamatosan változik, az információk mennyisége pedig hihetetlenül megnőtt – értelmezésükhöz már nem elég csak írni-olvasni tudni vagy a számítógép használatát ismerni. Az Európai Bizottság ma arra figyelmeztetett, hogy Európa apraja-nagyja lemaradhat napjaink high-tech információs társadalmában, ha nem „okosodik ki” valamelyest a médiák használatában, azaz nem tudja, hogyan férjen hozzá, értelmezzen vagy értékeljen képi, hang- vagy szöveges információkat, hogyan használja fel a hagyományos és modern kommunikációs eszközöket saját céljaira, hogyan hozzon létre médiatartalmat. A Bizottság szerint az uniós tagállamoknak és a médiaágazatnak tudatosítaniuk kellene az emberekben, hogy milyen közlésformákkal találkozhatnak, legyen szó reklámokról, mozifilmekről vagy online tartalmakról. Médiaműveltségen a korszerű információs-kommunikációs eszközökhöz való hozzáférésnek, az ezen eszközök által közvetített tartalmak és különféle aspektusaik megértésének, valamint a különböző közlésformák használatának képességét értjük. A médiaműveltség fogalma a tömegkommunikáció valamennyi válfajára kiterjed, eszköze lehet a televízió, mozgókép, a rádió, zenei felvétel, az írott sajtó, az internet, de egyéb digitális technológiák is." Ez tehát az elérendő cél. 8.1.1 A digitális olvasás A cél elérésnek egyik, a közoktatásban elfogadott módszere a médiaszövegek kritikus olvasása vagy pontosabban a kritikus befogadás képességének fejlesztése. A kiindulás az ifjúság megvédése a nem kívánatos, korainak tekintett, megbízhatatlan tartalmaktól. Ennek egyik útja a szigorúbb cenzúra (bizonyos médiaelemzőktől ez sem áll távol), a másik az ifjúság felkészítése arra, hogy ezeket a tartalmakat kezelni tudja. Mindig voltak olyan szövegek melyektől a fiatalokat megóvni igyekeztek. Az elektronikus média mára jellemző térhódítása megjelenése előtt, a probléma kezelésére kétféle technika alakult ki. Egyrészt az iskolákban válogatott, a kultúránknak nem teljes, hanem az életkori sajátosságoknak Papp László

129

130

Médiapedagógia

megfelelő módon szűr szövegeket (semmi okunk sincs ezeket nem médiaszövegnek tekinteni) adtak át a fiataloknak, másrészt a szülőket igyekeztek eligazítani abban a tárgyban, hogy mi az, amit egy adott életkorú gyermek a kultúrából befogadni képes, és amely fejlődése szempontjából hasznos. Amíg a kulturális források kezelhetőek voltak, államilag is lehetett ellenőrizni, mi az, ami nem rongálja a közt. Ezen a rendszeren az első rést valószínűleg a rádiózás elterjedése üthette volna, de a hatása nem volt akkora, ráadásul rögzíthetőségének feltételei viszonylag későn jelentek meg általánosan elérhető formában, a mindennapi életre, így az ifjúság nevelése szempontjaira nem lehetett jelentős befolyással, vagy legalábbis nem tűnt annyira fontosnak, hogy különösebben foglalkozzanak vele. Furcsa módon igazi kultúraközvetítő hatása ellenére, a rádiójátékok, színházi közvetítések befogadásának iskolai elemzése nem vált az oktatásügy problémájává. A film megjelenése, és általánossá válása inkább okozott ilyen természetű gondokat, de ezek, a készítés során megjelenő cenzúrával, a korhatárok bevezetésével, azzal, hogy a hely és az idő, amikor ezekhez a szövegekhez hozzá lehetett jutni ellenőrizhető volt, és ez az "ellenőrzés" az iskolán kívül, mintegy maguktól, a társadalmi, közösségi korlátozásokkal megoldódtak. A filmes műveltség ugyanakkor egyre inkább az általános műveltség része lett. Jelentős késéssel bár, de az iskolába is próbált valahogy betörni, ha másképp nem a film esztétikája, az irodalmi műveltség részeként próbált hídfőállásokat kiépíteni inkább kevesebb, mint több sikerrel. A televíziózás megjelenésével, általánossá válásával új helyzet állt elő. Egyrészt a családok jelentős többségének helyi hozzáférése lett ehhez a fajta médiaszöveghez, (lehetetlenné téve a közösségi ellenőrzést a hozzáférés helye felett). Másrészt az egész napos műsorszórással, az időbeli hozzáférés beavatkozás lehetőségei is jelentősen szűkültek, ráadásul mindehhez ingyen jutottak a médiafogyasztók. Továbbá az a lehetőség, hogy nézők idejét a reklámok nézésére mintegy rákényszerítve, médiafogyasztásukat áruvá tették, a szabad piaci elvek alapján nem volt és nincs elméleti alap sem arra, hogy ezt a hozzáférést bármilyen módon korlátozza a közösség. A beavatkozás lehetősége a tartalom szűrés klasszikus útja a családi közösségek számára is egyre nehézkesebbé vált, már csak a külön töltött idő miatt is. A feladat tehát egyre inkább az iskolára hárul. Az a kérdés, hogy a kritikai szövegbefogadás az iskolai kultúra-átadásban eddig azért nem vált valóban lényeges követelménnyé, mert a tartalomszűrés lehetőségei ezt pótolták, vagy azért, mert a kritikus olvasás képessége kialakulásának jellegzetes életkori korlátai vannak, vagy, mert ahhoz, hogy erre képessé váljunk már jelentős felhalmozott tudás szükséges, nem tudom. Azt azonban nem gondolom, hogy a műveltségünk verbális, szövegalapú elemei ebből a szempontból lényegesen különböznének a vizuális, vagy összefoglalóan mediális szövegektől. Arról a különbségről persze, hogy a vizuális és talán az akusztikus közlések (nevezzük ezeket nonverbálisaknak) érzelmi szempontból nagyobb hatással vannak ránk, mint a verbálisak, valószínűleg nem szabad megfeledkeznünk. Ezek a szövegelemek ősibb, ha úgy tetszik a tudatunk előtti Papp László


és alatti szinteken jutnak el hozzánk, és valószínűnek tartom, hogy épp emiatt a tudatunk általi kontrolljuk korlátozottabb, vagy legalábbis ez a kontroll kevésbé automatikus, mint a verbális kommunikációnk kontrollja. Mindezek a gondok természetesen az interneten elérhető tartalmakkal kapcsolatban (ami a hozzáférés tér és időbeli korlátait, a hozzáférés közösségi és családi kontrollját illeti), még intenzívebbek, és egyre inkább azok lesznek amint ez a hozzáférés olyan általánossá válik, mint ma a televízió. 8.1.2 A digitális írás eszközeinek kezelése A médiumok megjelenése, ne mondjam személyes eszközökké válása egy másik problémával is szembesíti az oktatásügyet, mely legalábbis az általános képzésben eddig nem jelentkezett az, hogy ezekhez a tartalmakhoz eszközökkel jutunk hozzá, és ezeknek a használatát is tanulni kell. Az eszközkezelés tanítása (a palatáblát leszámítva, meg a körzőt és a vonalzót) eddig nem iskolai feladatként jelentkezett. Azokat az eszközöket, amelyek a közösségi tudás megszerzéséhez eddig szükségesek voltak, a gyerekek megtanulták iskolán kívüli forrásokból, a modern technika gyors változásai viszont kevés esélyt adnak arra, hogy ezek kezelését a szokott úton, a családi közösségben sajátítsák el. A személyi számítógépek megjelenése ugyan jókora változást idézett elő ebben a helyzetben, de az eszköz (az iskola lehetőségeihez képest) magas beszerzési és üzemeltetési költségei az eszközszerű használatot (mint digitális palatábla), továbbra sem biztosítják az iskolában (egyelőre). Ugyanakkor, mint tantárgy megjelent, ha csak egészen alacsony óraszámban, és egészen bizonytalan tartalmakkal is. A többi kép és hangkezelő, digitalizáló eszköz még ilyen mértékben sincs jelen az általános képzésben. Külön nehézséget okoz természetesen az, hogy az eszközök, azok fizikai és technikai jellemzői, a kezelőszervekkel, a beállítások lehetőségeivel, a használat műveleteivel együtt, ha nem is naponta, de évenként egészen biztosan olyan mértékben változnak, hogy a változások magabiztos nyomon követése az oktatók részéről majdnem megoldhatatlan feladat. Hasonló, ha nem rosszabb a helyzet, az elkészült felvételek manipulálására alkalmas szoftverekkel, melyek még gyorsabban avulnak el, mint az eszközök maguk. Az eszközkezelés oktatásának problémái elől azzal térhetünk ki, hogy az alapszintű használatuk annyira egyszerű, hogy azzal nem kell az iskolának érdemben foglalkoznia. Az alaposabb ismeretek tanítása pedig az eszközök sokfélesége miatt elérhetetlenek az iskola számára, mindaddig, míg egységes eszközpark nem áll a rendelkezésére. Mivel pedig a korszerű eszközök rendszeres, nagy mennyiségű beszerzésére egy iskolának nincsenek forrásai, ezt a problémát nem tudja megoldani. A szoftverek kezelésének oktatása már keményebb dió. Az informatika, mint tantárgy elvileg lehetne színtere az ilyen oktatásnak, de az alacsony óraszámok, és az eszközök sokfélesége miatt itt is nehéz hathatós előrelépést elérni. Egyelőre még itt is hivatkozhatunk arra, hogy az Papp László

131

132

Médiapedagógia

eszközhiány nem teszi lehetővé még azt sem, hogy nagyobb óraszámban oktassunk, hiszen ahhoz sokkal több, a létszámnak megfelelő számítógéppel felszerelt teremnek kellene lennie. Arról nem is beszélve, hogy a szoftverfejlesztések sora, rendre kinövi a meglevő hardverfeltételeket, egyre erősebb, korszerűbb számítógépeket igényel, ami miatt visszatérhetünk a már előbb vázolt ördögi körbe. Ráadásul az oktatók képzése és folyamatos továbbképzése is nehezen megoldható feladat a mai oktatási szerkezetben. Ha egy szoftvernek még a kezelői felülete is gyökeresen megváltozik évente, akkor meglehetős nehézséget okoz megoldani azt, hogy a tanár alapos tudással rendelkezzen, mikor a diákoknak kellene megtanítani az újabb változatok használatát. Az együtt tanulás, mint lehetőség ugyanakkor teljes attitűdváltást igényel a tanároknál. A médiaszövegek olvasásával kapcsolatos tartalmi kérdésekkel már foglalkoztam az előző fejezetekben, az olvasás eszközigénye szerencsére csekély. A médiatartalmak olvasásához, közös feldolgozásához nincs szükség személyes eszközökre. 8.1.3 A digitális írás tartalmi kérdései A digitális írás tanítása már jelentősebb nehézségekbe ütközik. Az első kérdés nyilván az, hogy kell-e tanítani egyáltalán, feladata-e ez az iskolának. Én erre értelemszerűen igennel válaszolok, de nyilván lehetséges másféle válasz is. A következő kérdés az, hogy mi legyen a íráskészség fejlesztés célja. 8.1.3.1 Médiaszövegek létrehozása természetük megismerése céljából A cél az lehet, hogy a médiaszövegek létrehozása során jobban megismerjük a média természetét, alaposabbá tesszük jellegzetességeinek megismerését azzal, hogy a diákjainknak gyakorlati élményeik vannak a médiaüzenetek elkészítését illetően. Ehhez e feladathoz, elegendő az épp a kezünk ügyébe kerülő eszközökkel egy-egy közösen létrehozott médiaüzenet elkészítése, ahol a cél nem a "minőségi munka, hanem egyszerűen az üzenet előállítás folyamatainak megismerése, megértése. 8.1.3.2 Magunk felmutatása a közösségnek A másik cél lehet, hogy képesek legyenek a digitális társadalom polgárai maguk is médiatartalmak létrehozására, médiaüzenetek megfogalmazására. Ennek egyik típusa az interneten megjelenő polgár, aki célzott közönségnek, vagy „mindenkinek, akit érdekel”, közzé teszi saját üzeneteit. Ez e cél alapvetően a már működő közösségi oldalak megismerése, azoknak a technikáknak az alapszintű elsajátítása, melyekkel képeket, egyszerű digitális mozgóképeket és hangüzeneteket tudunk létrehozni, de szívem szerint, a blogírást is ide sorolnám. Papp László


8.1.3.3 Digitális agora, a közösségi kommunikáció üzeneteinek létrehozása Egy másik lehetőség, hogy a lokális közélet médiaüzeneteinek létrehozásában vesznek részt a diákjaink, megtanulva ezzel a digitális írás alapjain kívül a lokális közösség működésének alapvető tudnivalóit, és a helyi politizálás alapjait is. Mélyebben beágyazódnak ezzel a saját helyi közösségeikbe, és ezzel együtt jobban megértik a nagyobb közösségek működését is. Ehhez a feladathoz élő kapcsolat kell a helyi közösségek lokális médiáival, szoros együttműködés és részvétel a helyi média munkájában. Ennek megfelelően el kell sajátítani a használt eszközök kezelését már-már professzionális szinten, meg kell tanulni a média típusának megfelelő műfaji szabályokat, és folyamatosan, rendszeresen, bár változó szerepekben részt kell venni a lehetőségekhez képest a helyi médiaszövegek előállításának minden munkafolyamatában. 8.1.3.4 Személyes médiaszövegek, kisközösségi kollektív memória A harmadik irány a személyes üzenetek létrehozása a családi, baráti társaságok eseményeinek feldolgozása. Azt gondolom, hogy lehet ez is az oktatás célja. Az egyik, egyfajta elmélyült utómunkának, az események rögzítésének, mediatív emlékké formálásának képességét fejleszti, egyfajta kollektív digitális memória létrehozásával (nem ugyanaz az attitűd ez, mint a már említett, üzeneteit a neten megosztó polgáré). Ez a tevékenység leginkább a home-video készítéshez, a családi fotózáshoz kapcsolódik, és a képi fogalmazás kompetenciáinak fejlesztésével ezek színvonalát igyekszik az átlagosnál magasabb szintre emelni. 8.1.3.5 Realtime, online személyes médiaüzenetek A másik lehetőség a gyors, ne mondjam online információközlés, élőbeszédszerű mediális kommunikáció készégének a fejlesztése. Ez a fajta tevékenység egyrészt egy speciális attitűd a képi közlés igényének fejlesztését tűzi ki célul, és olyan állandó készenlétet jelent, mely a képi fogalmazás kompetenciáinak már-már automatikus működését feltételezi. 8.1.3.6 Médiaszövegek kreatív, nem „primer üzenet” célú előállítása Végül nem maradhat el a kreativitás művészi aspektusainak megemlítése sem, hiszen ez is lehet egy ilyen oktatás célja. A fejlesztésnek ez az iránya leginkább a klasszikus film és fotóművészet kifejezési kompetenciáit célozza meg, az önkifejezés lehető legteljesebb audiovizuális eszközrendszere létrehozásának igényével. A könyv további fejezeteiben csupán a gyakorlati kompetenciák fejlesztésre fogok koncentrálni, különös tekintettel a digitális hang, kép és mozgókép-feldolgozás alapvető műveleteire. Papp László

133

Médiapedagógia

134

8.2 Hangfeldolgozás 8.2.1 A hang 8.2.1.1 A hang terjedése A hang egy longitudinális64 nyomáshullám, melynek terjedéséhet valamilyen rugalmas közeg szükséges. A rugalmas közeg olyan anyagot jelent, melynek részecskéi között olyan kölcsönhatás van, hogy ha távolodnak egymástól, akkor a rájuk ható erők közelíteni igyekeznek őket, ha közelednek, akkor meg távolítani. Ilyen tulajdonságúak általában a gázok, a folyadékok, és a szilárd anyagok jelentős része. A részecskék maguk alapvetően nem haladnak ebben a hullámban, hanem egy adott pont körül rezegnek, de ez a rezgés nem egyszerre történik a térben, ennek következtében egyes helyeken összesűrűsödnek (itt megnő a nyomás) más helyeken ritkábbá válnak (itt meg csökken a nyomás) és ezek a helyek egyenletesen változnak a térben, azt mondjuk, hogy a hullám terjed, mégpedig épp a részecskék rezgésének irányában. Ezt jelenti a longitudinális, vagyis a hosszirányú jelzője a nyomáshullámnak. A hullámot indíthatja egy rugalmas test mozgása, - egy hangszer húrja, (pl. gitár, zongora), egy kifeszített felület mozgása (pl. dob) –, a gázok nyomását hirtelen megváltoztató fizikai jelenség – robbanás, a levegő hirtelen felmelegedése (villámcsapás), vagy a gyorsan mozgó levegő nyomásingadozása (sípok, az emberi hangképző szervek). A keletkezett hanghullámok, a hullámok általános tulajdonságaival rendelkeznek, új közeg határához érve egy részük behatol az új közegbe, más részük visszaverődik, a behatoló rész elhajlik az eredeti iránytól és többékevésbé elnyelődik. Amelyik anyagban nagyon elnyelődik, azt nevezzük hangszigetelőnek. 8.2.1.2 A hang sebessége A hang, a különböző "közegekben" (levegő, víz, vasúti sín) különböző sebességgel terjed. Minél erősebb a kapocs (kölcsönhatás) a közeg részecskéi között, annál gyorsabban. A levegőben pl. 320 - 350 m/s sebességgel, attól függően, hogy a levegőnek épp mennyi a hőmérséklete, a páratartalma, mennyi benne a por, stb. A legáltalánosabb, amivel számolni szoktunk, 340 m/s, ami azt jelenti, hogy 1 km-t durván 3 másodperc alatt tesz meg. A vízben gyorsabban terjed a hang, a páradús hideg levegőben is, (kevésbé is nyelődik el) ezért hallunk jobban télen, vagy hallható a csónakban elsuttogott szöveg a parton. (Persze a hang útjába került tereptárgyak - amelyek szétszórják, visszaverik, elnyelik a hangot -, szintén kevésbé zavarnak. A vasban pl. közel 64

hosszirányú (latin) Papp László


ötször gyorsabban terjed a hang, a vonatot tehát sokkal előbb meghalljuk, ha a fülünket a sínre hajtjuk, mint ha állva figyeljük. A hang egyik jellemző fizikai tulajdonsága tehát a sebessége. Ez az a sebesség, amivel a változás terjed a térben, tehát nem a levegőrészecskék mozgásának tempója. 8.2.1.3 A hang tulajdonságai Ha a levegőrészecskék mozgását szeretnénk jellemezni, ahhoz további tulajdonságokat kell vizsgálnunk. Ezeket a tulajdonságokat két csoportba szoktuk sorolni. Az egyik csoportba tartoznak azok, melyeket a fizika tudománya mérni szokott, a másikba azok, amelyeket az ember észlel. Az előbbieket a hang fizikai, az utóbbiakat fiziológiai tulajdonságainak hívjuk. A két tulajdonságcsoport persze nem független egymástól. 1. A hangmagasság - Azt mondja meg, hogy a rezgő részecskék hányat rezegnek másodpercenként. Szokták rezgésszámnak is hívni, a mértékegysége a Herz (Hz a rövidítése, de a fizikában inkább az 1/s – egy per szekundum – rövidítést használjuk). Ez a fizikai tulajdonság a hangmagasságnak felel meg a fiziológiai tulajdonságok közül. A kapcsolat egészen szoros. A normál, vagy egyvonalas A hangnak pl. 440 Hz-es frekvencia felel meg. A hangközök az egyes hangok frekvenciáinak arányát jelentik. Ha egyetlen részecske mozgását az időben szeretnénk ábrázolni, akkor egy ilyen grafikont kapunk. Az ábrán egy teljes hullám jelent egyetlen rezgést. Ez tehát egy teljesen tiszta A hang hatására bekövetkező részecskerezgés megjelenítése. A valóságos hangforrások esetén sohasem jelentkezik a hang ilyen tisztán. A fő frekvencián (A hang esetén 440 Hz) kívül, mindig megjelennek az ún. felharmonikusok is. Ezek a fő frekvencia egész számú többszöröseinek megfelelő – vagyis egy, két, stb. – oktávval magasabb hangok, melyek különböző mértékben, különböző energiával vannak jelen a rezgésben. Pl. mondjuk három felharmonikussal – mindegyik az alaphang 0,1-szeres erejével van jelen, ilyen lesz a rezgés.

Papp László

135

136

Médiapedagógia

Az, hogy ezek a felharmonikusok milyen arányban vannak jelen, a hangkeltő eszköz tulajdonságaitól függ. Attól, hogy milyen üregek, az alaphanggal együttrezegni képes levegőoszlopok, ún. rezonátorok vannak az eszközben, ezek milyen alakúak, mekkora bennük a nyomás, stb. Ezek a rezonátorok az emberi hang esetén a szájüreg, arcüreg, homloküreg, mellkas, de a testünk folyadékai is tudnak rezonálni. Ezek a rezonátorok egyben fel is erősítik a hangot, pl. egy gitárhúr önmagában alig hallható, a gitár teste az, ami a rezonancia segítségével felerősíti a hangot. Ezeknek a felharmonikusoknak az összetétele adja a hangszínt, ami egy fiziológiai tulajdonság, és a fizika az egyes összetevőket meghatározó bonyolult képletekkel tudja leírni. 2. A hangerő - A hang erejét a fizikában a legnagyobb elmozdulás értékével, az ún. amplitúdóval jellemezhetjük, vagy a kibocsátott hang energiájával (ez az amplitúdó négyzetével arányos), a leggyakoribb az egy négyzetméterre eső hangteljesítményt mérni, ez a hangintenzitásnak nevezett mértékegység. Az általunk érzékelt hangerősség ugyanakkor nem egyszerűen egyenesen arányos ezzel az intenzitással (amit eszközeinkkel mérni tudunk), hanem egy ennél bonyolultabb összefüggés van közöttük. Ráadásul a fülünk érzékenységét (mint minden érzékszervünkét), változtatni tudjuk. A kapcsolat a hangerő érzetünk és a intenzitás között logaritmikus, és két hangerő viszonyát adja meg, melynek a mértékegysége a decibel (dB). Hogy mérhető értéket kapjunk, a fizikusok megállapodtak egy adott értékben, amihez az összes többi intenzitást viszonyítják. Ez annak a hangnak az intenzitása, amit egy átlagember teljes csendben még éppen érzékel (I0 = 10-12 W/m2). Az összes hang hangerejét ehhez viszonyítjuk, és akkor már egy ún. abszolút skálát kapunk. Az emberi fül hangérzékelése persze nem végtelen, sem a frekvenciatartomány tekintetében, sem a hangerőt illetően, sőt az egyes frekvenciákon más-más az érzékenysége, tehát két egyformán hangosnak tűnő hang fizikai intenzitása sem egyezik meg, mert a dolog függ a hang frekvenciájától is. Pl a 20 Hz-es 80 dB-es hangot halljuk olyan hangosnak, mint a -5 dB erősségűt úgy 4000 Hz-en. A hallásunk frekvenciaterjedelme úgy 10 Hz-től 30000 Hz-ig tart, ebből az a tartomány amit minden ép hallású ember megbízhatóan meghall, az ún. HiFi tartomány, 20 – 20000 Hz. Papp László


Az ez alatti hangok az infrahangok, a tartomány felettiek pedig az ultrahangok, melyeket már a fülünk nem érzékel. Hasonlóképpen a hangerőnek van egy minimuma, a hallásküszöb (4000 Hz körül a legalacsonyabb). A 30 dB feletti hangok már hangosak, 4065 dB körül fáradságot okoz, 80 dB fölött átmeneti hallásromlás, 90 dB felett már károsodhat a fül, 120 dB a fájdalomküszöb, 170 dB körül reped a dobhártya. (Mindez persze a frekvenciától is függ amint erről már volt szó, hisz a 20 Hz-es 80 dB-es hangot még épp csak meghalljuk). 8.2.2 A hang elektromos jelekké alakítása A hangot ahhoz, hogy elektronikusan manipulálhassuk, először elektromos jelekké kell alakítani. Ez az elektromos jel feszültségingadozás, melynek intenzitása, frekvenciája, összetettsége, meg kell egyezzen az eredeti hang megfelelő tulajdonságaival. Olyan technikát kell alkalmazni, mely után, ha visszaalakítjuk a jelet hallható hanggá (vagyis a fülünk számára érzékelhető jellé) lehetőleg minél pontosabban visszaadja az eredetit. Ez természetesen nem megy hibátlanul. A felhasznált elektromos eszközök mindig hozzátesznek egy kicsit a jelhez, ez az amit zajnak nevezünk. (Ez a fogalom nem azonos a hétköznapi életben használt megfelelőjével) Minél jobb minőségű az eszköz annál kisebb ez a hiba, vagyis annál jobb a jel/zaj viszony. 8.2.2.1 Mikrofonok A hang elektromos jellé alakításának a hétköznapi életben előforduló leggyakoribb eszköze a mikrofon. A mikrofonok különféle fizikai jelenségeket használnak az átalakításra, de valamennyi elengedhetetlen része a membrán. Ez egy vékony rugalmas lemez, amely a hanghullámok hatására rezgésbe jön. Minél kisebb a tömege, minél rugalmasabb, annál pontosabban tudja követni a hang okozta nyomáshullámot. Ezt a rezgést alakítja azután át elektromos jellé a mikrofon, vagy úgy, hogy a membrán összenyom, majd lazára hagy grafitport, melynek ettől megváltozik az ellenállása (szénmikrofon). Vagy úgy, hogy a membránhoz rögzített kis tekercs mozog egy mágnesen, (ezek a dinamikus mikrofonok, melyeknek nagy előnye, hogy nem kell hozzá külső áramforrás, mert a mozgástól eleve feszültség keletkezik bennük). Vagy úgy, hogy egy kondenzátor lemezeként rezegve, a kondenzátor kapacitását változtatja ütemesen (ezek a kondenzátor illetve elektret mikrofonok). Vagy pedig a membrán egy (ún. piezo) kristály egyik végéhez kapcsolódik, amelyben az alaktorzulás feszültségingadozást hoz létre (Kristálymikrofonok). Ideális esetben a hang okozta nyomásingadozás a mikrofon membránján egyenesen arányos lenne a keletkezett feszültségingadozással, de persze a dolog nem ilyen egyszerű, ez is függ a hang frekvenciájától.

Papp László

137

138

Médiapedagógia

8.2.2.2 A mikrofonok jellemzői A mikrofonok működési elvétől függetlenül, vannak fontos jellemzőik, melyekkel a frekvencia-átvitelüket, irányérzékenységüket jellemezzük. Az alábbi ábra megmutatja a hang jellegzetes típusainak frekvencia és hangerőterjedelmét. Látható az ábrából, hogy a beszéd terjedelme a 50Hz-től a 5000 Hz-ig terjed, ez a hangzó szöveg megértése szempontjából fontos ún. fonémák frekvenciaterjedelme. Ha a beszélőt jellemző hangszínt is fontosnak ítéljük, akkor ezt a frekvenciaterjedelmet kicsit illik nagyobbra választani, főleg a magasabb tartományokban. Tehát a beszédmikrofonoknak az egyenletesen leképezett frekvenciatartománya úgy 50-80 Hz-től legalább 13000 Hz-ig tart. Mintaként álljon itt egy profi mikrofon frekvenciaátviteli görbéje.

A vörös vonal jelzi azt, hogy a 35 Hz alatti és 20000 Hz feletti hangokra a mikrofonunk teljesen érzéketlen, és a megbízható, torzításmentes átvitel tartománya (ezt a görbe többé-kevésbé vízszintes része jelzi) 100 Hznél valamivel magasabban kezdődik és 12-13000 Hz-ig tart. Ez a vízszinteshez közeli szakasz minél egyenletesebb, minél előbb kezdődik (HiFi mikrofonoknál kötelezően 20 Hz) és minél hosszabban tart (HiFi 20000 Hz) annál jobb minőségű (és persze annál drágább) a kiszemelt mikrofonunk. Beszéd, riporter mikrofonnak a fenti átviteli görbével jellemzett mikrofon tökéletesen megfelel, de pl. ének, vagy gitármikrofonnak már alkalmatlan. Stúdiómikrofonok esetén is jobb a valamivel hosszabban megbízható mikrofonokat választani. A gyártók általában megadják a frekvenciatartományt is, de azt onnantól mérik, ahol a -10 dB-es érzékenységi határ van, vagyis ennél a mikrofonnál a jelzett érték: 75 Hz-től 18000 Hz. Papp László


A másik jellegzetessége a mikrofonoknak a térbeli érzékenységeloszlása, az ún. karakterisztika. Ez egy olyan görbesereglet, amely azokat a pontokat köti össze, amelyek a különböző irányokból mért érzékenység azonos értékeihez tartoznak. Lássunk egy ilyet is. Mint ez az ábrából kiderül, ez a tulajdonság is függ a hang frekvenciájától, de az eltérések nem olyan rettenetesek, ezért általában egyetlen görbével szokták jelezni ezt a tulajdonságot. A 0 – 180 fokos tengely mutatja a mikrofon irányát. (Jobb mikrofonoknál vagy a dobozon, vagy a használati utasításban, vagy a cég weblapján ezeket az adatokat meg lehet találni. Ennek a görbének alapján is osztályozhatjuk a mikrofonokat. 8.2.2.3 Mikrofon típusok karakterisztika szerint A legszimmetrikusabb a gömb karakterisztika, ahol a tér minden irányából azonos a mikrofon érzékenysége. Az ilyen mikrofont szoktuk térmikrofonnak is hívni. Környezeti zajok felvételére, használható, vagy felfüggesztve kórus, zenekar általános hangját rögzíthetjük vele, illetve stúdióban többszereplős (kerekasztal) beszélgetésekhez is alkalmas, ha a beszélőket az alaphangerejüknek megfelelő távolságra ültetjük, hogy a mikrofonra jutó hangerejük azonos legyen. Hátrány, hogy a felvett jelben résztvevők együtt szerepelnek, utókeverni, szétválasztani nem lehet őket. A riportkészítéshez alkalmas a „kétszemélyes”, nyolcas karakterisztikával rendelkező mikrofon (inkább stúdióban), és a vese karakterisztikájú mikrofon. Ennek egy egészen szűk nyílásszögű változata a puskamikrofon, és ha a nyílásszöget szabályozhatjuk, akkor zoom-mikrofont kapunk (ez a funkció leginkább videokamerákon szokott megjelenni). A vese karakterisztikájú (cardioid) mikrofonok a riportkészítésre igazán alkalmas eszközök. Mivel a viszonylag szűk érzékeny nyílásszög, a riport szempontjából kevéssé fontos háttérzajt alig érzékeli mintegy kiemelve ezzel a beszélőt az akusztikus környezetből. Ha megfelelő távolságra (általában egy-másfél arasz) helyezzük el, akkor az érzékeny terület a beszélő fejét zárja körbe, amely így leárnyékolja a mögüle érkező háttérzajokat is. Fontos adat még a mikrofon jel/zaj viszonya. Mint arra már az előzőekben utaltam, a jelfeldolgozás közben mindig keletkeznek olyan elemek, melyeknek a forrása nem a feldolgozandó hang, hanem pl. a kozmikus sugárzás, a véletlen hibák az áramkörökben, stb. Ezt nevezzük zajnak. A jel zaj viszony ennek a jelhez viszonyított mértékét adja meg. Minél nagyobb ez Papp László

139

140

Médiapedagógia

az érték annál jobb minőségű a mikrofonunk. 50-60 dB már használható értéket jelent, a jó mikrofonoknál a 100 dB körüli adat sem ritka. Az utolsó tulajdonság, amit még érdemes megvizsgálni, a mikrofon érzékenysége. Ez azt mutatja meg, hogy mekkora jelváltozást okoz egy pascal nyomásváltozás. Mértékegysége a mV/Pa (millivolt, per pascal). 8.2.3 Az analóg jel digitálissá alakítása Az feszültségingadozássá alakított hangjelet analóg jelnek nevezzük, mert a feszültség ingadozás meglehetősen pontosan követi a hangban terjedő nyomásingadozást, és a minimális (0) és a maximális (néhányszor tíz millivolt) feszültség között, tetszőleges értékeket felvehet. 8.2.3.1 A mintavétel A digitalizáláshoz meg kell mérnünk a jelfeszültséget, és mivel ez az időben változik, nem egyszeri mérésre van szükség, hanem időegység alatt meglehetősen sokra, hisz a változás gyors. Magát a mérést mintavételnek nevezzük, és a másodpercenkénti mérések száma, a mintavételi frekvencia. Ahhoz, hogy esélyünk legyen a mért adatok alapján viszonylag pontosan visszaállítani a jelet, a mintavételi frekvenciának legalább kétszer akkorának kell lenni, mint az analóg jel frekvenciájának, és mivel ez is változik a hang esetében, az előforduló legmagasabb (pontosabban a fontosnak ítélt legmagasabb) frekvenciaérték a mérvadó. Beszédértés szempontjából ez az előzőek szerint úgy 4-5000 Hz körül van, tehát a beszéd érthetőségének megőrzéséhez a 8-10000 Hz körüli mintavétel frekvencia is elég, de ha a hangszínre is tekintettel szeretnénk lenni, akkor már a 22000 Hz közüli érték a megfelelő és a HiFi hangátvitelhez a maximális 20000 Hz duplájára, 40000 Hz körüli értékre van szükség.

Ha 1 ms-onként veszünk mintát (az ábrán a vörös jelek), akkor 1000 Hz volt a mintavételi frekvencia. 20.000 Hznél a mintavétel 0,05 msonként történik.

Papp László


A két ábrát összehasonlítva jól látszik, hogy amíg az első mintavétel alig teszi érzékelhetővé az eredeti görbét, a második már egészen pontosan leírja. Ez még nem jelent digitális jelet, csak azt, hogy nem végtelen számú mérés eredményét kell kezelnünk (mint analóg esetben kellene), hanem, ha nagyszámú is, de áttekinthető mennyiségűét. A mintavétel a digitalizálás első lépése. 8.2.3.2 A kvantálás Az, hogy digitálisan akarjuk a mérések eredményét tárolni, azt jelenti, hogy a mérési eredményeket számokként, mégpedig kettes számrendszerbeli (digitális) számokként fogjuk megőrizni. Ehhez a mért értéket át kell alakítani, mégpedig meghatározott pontossággal, és minél pontosabban szeretnénk megőrizni az eredményt, annál több helyre, és gyorsabban működő eszközre van szükségünk. Elkövetünk tehát egy újabb torzítást. A mért értékeket egy skálához viszonyítjuk, és megállapodunk, hogy ha az érték két skálapont közé esik, akkor az alacsonyabbhoz tartozó azonosító számot fogja kapni. Ez a művelet a kvantálás. Kinagyítok egy szakaszt az előbbi görbéből.

Papp László

141

142

Médiapedagógia

Jól látható, hogy a mért értékek távolról sem egész számok. Látható az is, hogy az 1,2-es határt a jel sehol sem lépi túl, tehát az összes mért érték (az előjelről, most elfeledkezve) 0 és 1,2 között van. Ha ezt a szakaszt 256 részre bontom (ennyi különböző értéket tudok tárolni egy bájton), akkor egy skálát kapok, melynek értékei 0-255-ig tartanak. Az egyes skálaértékek közötti analóg különbség tehát 1,2/256. Azt, hogy a kvantáláshoz hány bites skálát használunk, bitmélységnek nevezzük. a 256-os érték, 8-as bitmélységet jelent. Az előző részlet a kvantált adatokkal így néz ki:

Ezek az értékek azok, melyeket a számítógépen tárolunk, és melyekből azután visszaalakítjuk a hangot egy hangkártya segítségével. Természetesen, ha egy hangot két bájton (16 biten) tárolunk, akkor az értékek sokkal pontosabbak lesznek (8 biten például az első 0,3878-as adat kvantálás után 82, majd ha ismét visszaalakítjuk, akkor 82*1,2/256=0,3844 lesz, 16 biten ugyanezek az adatok rendre: 0,387818, 21180, 0,387817). 8.2.3.3 Mono, vagy sztereo A digitalizálás harmadik jellemzője, (mintavételi frekvencián és a bitmélységen kívül) az, hogy sztereo, vagy monó hangot használunk. Beszélgetéseknél általában monó hangot rögzítünk, a zenéink meg többnyire sztereók. Gyakori az is, hogy egy beszélgetésnél a rögzítő eszköz sztereó lehetőségeit úgy használjuk, hogy a sztereó felvételhez alkalmazott két mikrofon egyikébe a riporter, a másikba a riportalany beszél, vagy a beszélgetés rögzítéséhez használják az egyik mikrofont, és a másikkal a környezet zajait, a helyszín akusztikus hátterét veszik fel. Ilyenkor a felvételt inkább kétcsatornásnak nevezzük, mint sztereónak.

Papp László


8.2.3.4 Tömörítés A digitalizálás utolsó lépése a tömörítés. A keletkezett nyers, digitalizált hang tárolása meglehetősen kapacitásigényes. Egy másodpercnyi hang tárolásához 16 bites bitmélységgel, HiFiben (44100 Hz mintavételi frekvenciával, sztereóban), 2*44100*2= 176400 bájtnyi hely kell, ami 176,4 kB, 0,176 MB, ami ha nem is látszik soknak, egy órányi belőle, már 3600*0,176= 635 MB. Egy CD-re épp ráfér. Így tároljuk a hangot a tömörítés mentes, wav kiterjesztésű fájlokban. A tömöríteni kétféle technikával szoktunk. Az egyik csoport a minőségromlás nélküli, más néven veszteségmentes tömörítési technikák, ilyenek pl. a .wav, az .mlp (Meridian Lossless Packing), .ape (Monkey's Audio), stb. Ezek tömörítési aránya meglehetősen kicsi, 1530%, ellentétben a veszteséges tömörítésekkel, melyeknél ez az érték 50-60% tipikusan. A veszteséges tömörítési technikákban olyan tömörítési algoritmusokat használnak, melyek minőségromlással járnak. Kihasználják a fülünk sajátosságait, például azt, hogy bizonyos frekvenciákra kevésbé vagyunk érzékenyek, ezek a felvételből nyugodtan elhagyhatók, a hiány nem tűnik fel. Persze minél nagyobb mértékű tömörítést szeretnénk elérni annál inkább le kell mondanunk a minőségi elvárásainkról. Ilyen tömörítési technikák az ismertebbek közül az mp3, vagy a wma. 8.2.4 A digitalizált hang feldolgozása A hangrögzítő eszközeink többnyire eleve tömörítve tárolják az általuk már digitalizált jelet. A rögzített felvételeket ezután feldolgozzuk, átalakítjuk, részeket kiveszünk belőle végleg, vagy átrendezzük a részeit, zenét keverünk alá, tehát utómunkákat végzünk rajta. Ehhez speciális programokat használunk. A profinak számító ilyen szoftverek meglehetősen borsos árért kaphatók, de vannak egészen jól használható free-ware-ek is, ezek közül az egyik használatára vonatkoznak az ezután következők. Ez a program az Audacity, letölthető a http://audacity.sourceforge.net weboldalról, és ingyenes szoftver. A gyakorlatban az első lépés a hang rögzítése, illetve a feldolgozandó források összegyűjtése. 8.2.4.1 A hang rögzítése A hangrögzítés manapság ritkán történik analóg eszközökkel, vagyis a hangrögzítő eszközeink maguk elvégzik a digitalizálás műveletét, a rögzített anyag többnyire eleve tömörítve tárolódik, és a számítógépre már mint digitalizált fájlt tudjuk átvinni. Ezeket a feldolgozó programban egyszerűen megnyithatjuk, és már dolgozhatunk is vele, feltéve, hogy az ismeri az adott Papp László

143

144

Médiapedagógia

tömörítési eljárás visszafejtési algoritmusát, informatikai tolvajnyelven a megfelelő kodek (codec)-et. Ha a hangrögzítő eszközeink analóg felvételt készítenek (pl a szalagos magnetofonok), vagy a géppel közvetlenül szeretnénk hangfelvételt készíteni, akkor a gépünk saját hangkezelő perifériáját, a hangkártyát kell igénybe vennünk. Manapság e nélkül már nehéz számítógépet találni. Egy átlagos minőségű eszköz többnyire a gépben beépítve található (alaplapra integráltnak hívjuk az ilyet), ha ennél profibb, jobb minőségű, gyorsabb hangkezelőre van szükségünk akkor azt vagy belső hangkártya behelyezésével, vagy valamilyen külső eszközzel (melyet pl. USB porton keresztül kapcsolunk a géphez). 8.2.4.2 A jelszintek A mikrofonok által létrehozott jelek, az ún. mikrofon-szintű jelek, néhányszor 10 millivoltosak, míg a hangfeldolgozó készülékek kimeneti jelei, ezeket vonal-szintű jeleknek hívjuk, 100 mV nagyságrendűek. A hangkártyáknak ezt a különbséget kezelniük kell, aminek egyik módja, hogy az eszközön kétféle bemenet van a kétféle eszközhöz, ezért van a legtöbb hangkártyán legalább három csatlakozó. Az egyik, (többnyire piros színű) a mikrofon szintű jeleket fogadja (ide dugjuk a mikrofont), a kék a vonalszintűeket (ide a hangrögzítőből jövő kábelt), és a zöld az általános kimenet, ebbe kell dugni a fülhallgatónkat, vagy a külső hangszórókat. Mindhárom csatlakozó sztereo jelek fogadására alkalmas, de monó kábellel is meg tud birkózni. Ez a jelszintkülönbség kezelhető elektronikusan, vagy szoftveresen is, ekkor elég egy bemenet is. Ez a helyzet többnyire a laptopokon, ahol a hellyel való spórolás (minél kisebb a gép annál inkább) fontos. Ha a jelillesztést elhibázzuk, akkor a mikrofont a vonalszintű bementbe dugva, alig észlelhető jelet kapunk, (ez a kisebb baj), fordítva viszont túlvezéreljük a rendszert, ami torzított jelet eredményez a rögzítéskor. 8.2.4.3 A kodekek Ami még gondot okozhat a hangok előkészítésénél az a kodekek eltérése. A legtöbb hangfeldolgozó program nem tud valamennyi tömörítési eljárással megbirkózni, tehát az általuk ismeretlen módon kódolt hangfájlokat nem tudja megnyitni. Hogy melyek azok, amiket kezelni tud, az a fájlmegnyitás párbeszédablakából állapítható meg. Azok a fájlok, amelyekkel nem tud megküzdeni, meg sem jelennek a fájlok listájában, ilyenkor át kell kódolnunk a fájlt egy, a program által felismerhető formátumba. (Célszerű egy tömörítetlen kodeket választanunk, mondjuk a wav-ot). Ehhez szintén egy nyílt kódú segéd programot javasol az Audacity maga, a SUPER nevű szoftvert, mely a http://www.erightsoft.com/ SUPER.html weboldalon érhető el, és tölthető le. Papp László


8.2.4.4 Az audacity hangsávjai A program egyszerre több hangsávot tud kezelni (mint egy sokcsatornás keverőpult) Lejátszáskor az összes csatorna hangját egyszerre játssza le.

Ha tehát több sáv is fut egyszerre, akkor, ha egy sávot nem akarunk beletenni a lejátszott halmazba, a sáv Néma gombjára kell kattintanunk, ha viszont csak egyetlen sávot akarunk hallgatni, akkor a kiválasztott sáv Szóló gombjára kattintva elnémíthatjuk az összes többit. Ezek alatt a gombok alatt látjuk a hangerőszabályzót, melynek segítségével az adott sávot -36 dB és +36 dB értékkel halkítani, illetve hangosítani tudjuk. (pl. ha folyamatos szöveg alá egyenletes hangerejű zenét akarunk keverni, akkor a zene sávjában -18-tól -30 dB-ig csökkentjük a zene hangerejét, hogy a szöveg fölötte jól érthető legyen). Az alatta levő szabályzó a panoráma keverő. Ennek segítségével a kimenet bal vagy jobb oldala felé lehet terelni a sáv tartalmát, megváltoztatva a hang által keltett térérzetet. Maga a hangsáv a mintavételezett adatok idő szerinti grafikonja. Mivel a mintavételezés gyakorisága miatt az adatok sokkal többen vannak, mint a grafikon pontjai, ezért az egyes pontok hosszabb rövidebb (több-kevesebb minta) időszak átlagos értékei. A világoskék részek az átlagok, a sötétkékek az adott időtartam maximumai. A vízszintes tengely felbontását az Eszközök eszköztár Nagyítás eszközével lehet elvégezni, az eszköz kiválasztása után a hangsávra kattintva. A sötétkék terület egyre csökken, ahogy az átlag egyre kevesebb adat átlagaként adódik, majd elég nagy nagyításnál el is tűnik, míg végül a mintavételei helyek is láthatóvá válnak.

Papp László

145

146

Médiapedagógia

Ha a kattintás közben a Shift gombot lenyomva tartjuk, visszafelé lehet lépkedni a léptéksoron, és újra eljuthatunk az eredeti felbontáshoz. Ha gyorsan akarjuk helyreállítani a felbontást, nézet menü „Eredeti érték” menüpontját választva a kiindulási állapotba hozhatjuk. A hosszabb felvételek nem férnének bele az ablakba alapértelmezés szerint, ilyenkor a "Méretezés az ablakhoz igazítva" lehetőség segít a teljes hangminta megjelenítésében. A magassághoz igazítás a függőleges (jelerősség) skálát teszi szélesebbé úgy, hogy a skála tizedes pontosságú legyen. (Ha több sáv van, akkor valamennyinél) Az információs blokk alján lévő háromszögre kattintva ugyanakkor egy minimális sávszélességet állíthatunk be A „Kijelölés nagyítása” azt jelenti, hogy ha kijelölünk egy részt a sávon (hogy hogyan azt majd ezután), akkor ezt a kijelölt részt pontosan az ablakra illeszti. (ez persze jelenthet kicsinyítést is természetesen). De térjünk vissza a sáv beállítás panelhez, melyet a sáv neve melletti kis háromszöggel érhetünk el. A név mezőre kattintva egy párbeszédablak nyílik ki, melyben megváltoztathatjuk a sáv nevét. Látszólag nincs jelentősége, de ha több sávot használunk, akkor ez az egyetlen információ, ami eligazít bennünket a felvételek zűrzavarában. Amint egy új hangsávot felveszünk, érdemes azonnal elnevezni. A menü második blokkja csak akkor aktív, ha legalább két sáv van az ablakban, a kiválasztott sávot tudjuk feljebb-lejjebb tolni a többiek között. A harmadik blokk a hullámforma. Igaziból az első kettő az igazán használható, az alapértelmezett a szokásosabb. A negyedik blokk már izgalmasabb. Ha a sáv sztereo, akkor alapértelmezés szerint a felső sáv a kimenet bal csatornájára, az alsó a jobb csatornára kerül a kimeneten. A panoráma beállítót, ha mondjuk, jobbra toljuk, annak az lesz a következménye, hogy a felső sáv (bal csatorna) jelét csökkenti és az alsóét (jobb csatorna) erősíti a rendszer, de a felső sáv jeléből nem kerül jel a jobba, és viszont. Az eredeti szétkeverés tehát megmarad, csak csökkennek a megfelelő értékek. Ha a sztereósávot szétvágjuk, akkor az egy sáv helyett két sáv keletkezik, de a felső jele továbbra is a kimenet bal csatornájába, az alsó a jobb csatornába megy alapértelmezés szerint. Ugyanakkor a választás lehetősége is elérhetővé válik, tehát a felső (eredetileg bal) csatorna kimenetét átállíthatjuk a jobbra. Ha több sáv nincs, akkor ez azt jelenti, hogy a kimenet bal csatornája néma lesz és a jobb oldalon halljuk mind a két sávot. Ilyen beállításnál, (tehát ha a beállítás jobb vagy bal az adott sávban) a panoráma beállító ugyanúgy működik, mint a hangerő beállítás. A hangerőt növeli, ha a kiválasztott sávnak megfelelő irányba toljuk a csuszkát (mondjuk bal a sáv és a B felé toljuk) és csökkenti, ha az ellenkező irányba mozdítjuk. Ha viszont a sávot monó-nak jelöljük, akkor mindkét kimeneti csatornán (bal-jobb) megjelenik ugyanaz a jel és most már a panoráma állító csuszka valóban minkét oldal jelét egyszerre változtatja, jobbra tolva nagyobb részt küld jobbra és kevesebbet balra, és Papp László


fordítva. Ha ez a célunk, akkor egyetlen művelettel is beállíthatjuk ezt az állapotot, a „Split stereo to mono” lehetőség választásával. Ilyenkor a létrejött két sávot monó-ra is állítja a rendszer. Végül beállíthatjuk a sáv mintavételi frekvenciáját és a bitmélységét is az utolsó két menüponttal. A változtatások természetesen már csak utólagos számításokat tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy a felvétel eredeti mintavételi frekvenciájánál nagyobbat beállítva a hangminőség nem javul, a hiányzó értékeket a gép számítja ki. Ennek tehát nincs valódi értelme, a lebutítás az állomány méretének csökkentésére használható eljárás. Az felvétel fizikai adatait a Szerkesztés -> Beállítások menü „Minőség” lehetőségénél lehet a „Mintavétel” felületen beállítani. Változtatni ezen csak akkor érdemes, ha már eleve szűkében vagyunk az erőforrásoknak. 8.2.4.5 A felvétel mentése Az „Exportálás” a teljes projekt exportálását jelenti, vagyis az egyes sávok együtteséből készít egy ún. renderelt változatot, és azt menti el a kért formátumban, míg a „Kijelölés exportálása” azokat a sávokat rendereli egybe amelyeket kijelöltünk előzőleg. (Ehhez a sáv információs részére kell kattintanunk a sáv bal szélén. Ha több sávot akarunk kijelölni, akkor a Windows-ban szokásos módon, a Shift, vagy a Ctrl gombokat használhatjuk.). Első lépésként a metaadatok kitöltéséhez kínál fel lehetőséget. Ha ezzel végeztünk (vagy nem akarunk semmit beírni) kattintsunk az OK gombra és akkor jelenik meg a szokásos, a mentés helyét és a mentendő fájl formátumát beállítani engedő párbeszédablak. Ha olyan fájlformátumot választunk, amely tovább paraméterezhető (a WAV nem ilyen) akkor a Beállításokra kattintva a renderelés adatai finomíthatók. A Mentésre kattintva a kívánt formátumban, a kívánt helyre menti a program a fájlt. 8.2.5 Egy riport megvágásának lépései A munka első lépése egy új könyvtár létrehozása (ehhez a Windows intézőjét is használhatjuk), majd a kész nyers riportfájl bemásolása ebbe a könyvtárba. Miután ezzel végeztünk, jöhet a szöveg importálása az Audacitybe: Fájl -> Importálás. Az Audio-t kell választanunk. Az importált hang természetesen egy hangsávba kerül, melynek neve a megnyitott fájlnév lesz (természetesen átnevezhető), a többi adata pedig a rögzítés módjától függ. 8.2.5.1 A szöveg részekre bontása Az első lépés a szöveg részekre bontása. Ez az egész vágás legmunkásabb része, Alig gyorsítható, mert a szöveget mindenképpen meg kell hallgatni. Azt javaslom, ehhez használjunk címkéket, már az első meghallgatás során. Bár úgy tűnhet, hogy lassítja a műveletet (lassítja is), de Papp László

147

148

Médiapedagógia

mégis jobb, mint ha utána próbálkoznánk vele. A program a címkéket külön sávon tárolja, de ezek alapértelmezés szerint össze lesznek kapcsolva a hangsávval. 8.2.5.2 Lejátszás Indulásként állítsuk a kurzort a szöveg felvétel elejére, és indítsuk el a lejátszást. Használhatjuk a Kontroll eszköztár megfelelő gombjait, de érdemes megtanulni a billentyűparancsokat is. „j” az ugrás a kezdetre, („k”-az ugrás a végére) és a szóközzel lehet elindítani és megállítani a lejátszást. Lejátszás közben egy zöld háromszög mozog az idősávon, és a kijelölő kurzor ott marad ahol volt. A szürke háromszög a jelölő kurzor. Ha space-szel állítjuk le a lejátszást, a lejátszó-kurzor is visszaugrik erre a kijelölt helyre. Mellette látszik egy vékony vonal, ez a kijelölés eleje. Ha viszont a pause gombra kattintunk, vagy a „p” betüt nyomjuk meg, akkor a lájátszó-kurzor ott marad ahol megállítottuk. A „p” újbóli megnyomásával továbbmegy, de ha a space-szel indítjuk újra, akkor visszaugrik a kijelölő kurzorra, és újra innen tudjuk indítani a lejátszást. 8.2.5.3 Blokk kijelölés A blokk kijelölést akár menet közben is végrehajthatjuk, de ahhoz már kell némi gyakorlat. A blokk elejét magyar billentyűzeten az „ő”, angolon a „[” gombbal lehet elvégezni, a függőleges vonal a szürke háromszög mellől ide ugrik, és a gép megjegyzi, hogy akkor hol volt épp a lejátszó kurzor. (mondjuk az első kérdés elején). Mikor a lejátszásnál a megfelelő ponthoz értünk (lejátszás közben is akár, vagy előbb a „p” gombot lenyomva, a blokk végét az „ú” (angol bill. „]”) gombbal tudjuk kijelölni. Az is megoldás, hogy lejátszás közben a sávra kattintunk. Akkor ez lesz a kijelölés eleje, és Shift + kattintással jelöljük ki a végét. A lejátszás megállításakor (shift, vagy a stop gomb a kontroll eszköztáron) az idősávon megjelenik a kijelölés.

Ugyanezt persze elérhetjük az idősávon az egérkurzor húzásával is, de eközben nem halljuk a hangot. Ha szeretnénk pontosítani a blokkhatárokat, az egérkurzorral megtehetjük. Ezt követőleg Ctrl+B és ha eddig nem volt, most lesz címke sáv, ahova máris beírhatjuk a megfelelő szöveget is. A legjobb, ha mindjárt a kérdést magát írjuk be, akkor nem kell gondolkodni később, hogy mi is volt az. Papp László


Itt még pontosíthatjuk a kiválasztott határokat. Ha a blokk ki van választva, a szóközzel indítva a lejátszást a gép a kijelölt blokkot játssza le az elejétől a végéig. Ha viszont a Ctrl billentyű lenyomása közben kattintunk a blokkba, akkor csak a jelölt résztől legfeljebb a blokk végéig hallgathatjuk meg, és ha újra meg újra ugyanoda kattintunk, akkor ellenőrizni tudjuk, hogy stimmel-e a vágás helye. Ha nem, akkor a blokk két végén levő köröknél, vagy nyilaknál fogva megváltoztathatjuk a blokkhatárokat (a két „fogó” közt akkor van különbség, ha a blokkok összeérnek. Ekkor a kört fogva meg, a két szomszédos blokk érintkező határait egyszerre módosíthatjuk, míg a nyílhegyeknél fogva, csak a megfelelő blokk határa módosul.) Ezeket a lépéseket (blokk kijelölés, Ctrl+B, címke beírása) ismételve, részekre bonthatjuk az egész riportot.

Természetesen a már itt feleslegesnek tűnő részeket eleve kihagyhatjuk. A címke sávon is beállíthatunk néhány dolgot. Pl. a sáv nevét, és ami fontosabb, a betűtípust. Az alapértelmezett szerintem kicsit nagyobb a kelleténél. 8.2.5.4 Törlés a blokkon belül Ha egy összetartozó részleten belül vannak felesleges elemek, akkor azt a blokk felcímkézése után célszerű kivágni. Ekkor a blokkhatárok automatikusan közelebb kerülnek egymáshoz, vagyis a kezdet és a vég a kijelölt szöveggel együtt mozog. Ezzel a technikával olyan részeket vágjunk ki, amelyek biztosan nem kellenek: nyekegést, hosszú szüneteket, magánbeszólásokat. Ha a tartalmát tarjuk feleslegesnek, okosabb külön blokként jelölni őket, és a kész műből hagyni ki, mert előfordulhat, hogy meggondoljuk magunkat és szükség lehet még rájuk. Igaz ugyan, hogy a Ctrl+Z-vel bármeddig visszacsinálhatjuk a módosításokat, de a lépések sorrendjét nem tudjuk felcserélni. Ha nagyon sok lépést kell visszacsinálni, a Ctrl+Z helyett célszerűbb a Nézet menü Előzmények párbeszédablakát használni, ott egy kattintással számtalan művelettel visszaléphetünk. A törlendő részt a hangsávon kijelöljük a blokkból, és a „Szerkesztés” menü „Törlés” lehetőségét választva (Ctrl „k”) eltüntetjük a felesleget. Törléshez a Delete gombot is használhatjuk.

Papp László

149

150

Médiapedagógia

8.2.5.5 A címkék törlése Ha egy címkézett blokkot meg akarunk szüntetni (mármint a blokk kijelölését), akkor a címke szövegét kell kitörölnünk. Az utolsó betű kitörlése után akár Delet-tel, akár Backspace-szel megszüntethetjük a blokk kijelölést. Miután elkészültünk a címkézéssel, ne feledjük a projektet elmenteni (közben sem árt). Ezen a ponton érdemes új projektként is csinálni belőle egy másolatot, amit majd a végén törölhetünk, de a szerkesztésnél is történhet krach és akkor jó, ha van még egy ép projektünk. Ahhoz, hogy áttekintsük a nyersanyagot, ezután rendelkezésünkre áll egy lista az elkészült riport részeiről, ezt szkript listának szoktuk hívni, és megkönnyíti a munkát. Kinyomtatva akár ezen is kitalálhatjuk, hogyan épüljön fel a készülő riport. Ehhez a „Sávok” menüben a „Címkék szerkesztése” menüpontot kell választanunk. A kapott táblázatban

a létrehozott blokkok listája található, elől a címke-sáv nevével, (ha megváltoztattuk, akkor az látható az oszlopban) a címke szövegégével valamint a blokk kezdő és vége időpontjával, (ez még ebben a beta változatban hibásan jelenik meg, de a kiválasztott blokk adatait az (alapértelmezés szerint a program ablak alján található) „Kijelölés eszköztár”-on megnézhetjük. A kijelölés vége helyett a hosszt választva, az egyes blokkok hosszát kapjuk meg, és a kis fekete háromszögre kattintva beállíthatjuk a megjelenő adatok formátumát és pontosságát. Az exportálás gombra kattintva a kész listát elmenthetjük egy tabulátorokkal tagolt szövegfájlba, ami valahogy így néz ki: 3,393000 6,383000 Hogy érzed magad így, hogy … 6,614000 11,910000 Fáradt vagyok 12,947000 14,014000 Miért vagy fáradt? 14,324000 22,405000 Ez így hangulatilag összejött 22,743000 24,890000 Van év végi hajrá a jobb jegyekért Papp László


A kezdő és vég adatok a formátum beállítástól függetlenül másodpercekben vannak megadva, meglehetős pontossággal. 8.2.5.6 A kijelölt blokkok rendbetétele Miután eldöntöttük a sorrendet, a következő lépés annak eldöntése, hogy az egyes blokkok hangereje, mennyire egyenletes. Gyakori hiba az, hogy (mivel legtöbbször egy mikrofont használunk) a riporter és a riportalany hangja nem egyformán erős. Egyrészt mert eleve más hangerővel beszélnek, másrészt mert ehhez képest nem a megfelelő távolságra tartja az ember a mikrofont. Elég nehéz arra figyelni beszélgetés közben, hogy ha és aki halkabban beszél, ahhoz közelebb tegyük a mikrofont, aki meg távolabb attól messzebb. Gyakorlott riporterben persze egy idő után kialakulnak efféle automatizmusok, de kezdőknél ez aligha várható el. Az indulás előtt az ember csinál próbafelvételt, és a hangrögzítő eszközökön legtöbbször van valamiféle visszajelzés a felvétel hangerejéről, de munka közben a szemkontaktus tartja élve a riport hangulatát, azt nem lehet azzal rombolni, hogy az ember minduntalan a készülék műszerét bámulja. Tehát most kell javítani a hibákat. Arra azért mindenképp ügyelni kell a felvételnél, hogy ne vezéreljük túl az eszközt (és persze nagyon halk se legyen), mert a túlvezérléskor a készülék levágja a túl hangos részeket, és a felvétel eleve torz lesz, amit gyakorlatilag nem lehet kijavítani. A halk felvételeket lehet hangosítani, ha zajosak, van némi esély a zaj szűrésére, de a túlvezérelt felvétellel nagyon nehéz valami értelmeset kezdeni. Hogy mennyi ilyen szakasz van a felvételben, azt meg tudjuk nézni, ha „Nézet“ menüben bekapcsoljuk a Nézet -> Nyírás mutatása lehetőséget. (Lassú gépeknél ezt általában célszerű kikapcsolni). Azokat a helyeket ahol a felvétel túl volt vezérelve piros vonalakkal jelzi a program (a hangfüggvény itt vízszintesbe vált).

Ezeken a pontokon a beszélő elérte a rögzíthető érték maximumát. Ha a hibás értékek száma nem túl magas, akkor még nem hallatszik a felvételben, de ha túl sok ilyen rész van egymás után az már használhatatlanná teszi. A jelölt részeket mindenesetre alaposan odafigyelve kell meghallgatnunk, hogy vállalható-e a torzítás, vagy inkább ki kell hagynunk a szövegrészt a vágott riportból. A legrosszabb esetben kényetlenek leszünk az egészet újra felvenni. Papp László

151

152

Médiapedagógia

Ezért is érdemes a beszélgetés végén mikor az ember még amúgy is levezeti a keletkezett feszültségeket, és a riportalany még „rendelkezésre áll”, belehallgatni az elkészült felvételbe. Ha nagy a baj, akkor még el lehet kezdeni újra. (Feltéve persze, hogy nem a készülék hibás – amit persze az indulás előtti próbafelvétel készítésével eleve ki lehet zárnunk). 8.2.5.7 Zajszűrés Két művelet vár tehát ránk általában. Ha zajos a felvétel, akkor megpróbálkozhatunk a zajszűréssel, de ez mindig jelentős hangminőségromlással jár. Akkor érdemes belefogni, ha vannak olyan részek a beszélgetésben ahol csendnek kellene lenni, de a jel nem egy vízszintes vékony vonalnak látszik. Ha úgy tűnik, hogy a felvétel egyenletesen zajos, akkor az egész sávot szűrjük, ha blokkonként változó a zajosság mértéke, akkor blokkonként. Az első lépés a zajminta meghatározása. Ehhez ki kell jelölni a sávon egy olyan részt, ahol szerintünk csendnek kellene lennie majd. Az „Effect” menüben (ez egy nagyon hosszú menü) kiválasztjuk a „Zajszűrőt”. Maga művelet két részből áll. Az első lépés a zajminta felvétele. „Zajprofil készítésének” hívja a program. Néhány másodpercnyi csöndet már kijelöltünk, tehát nyugodtan kattinthatunk. (Néhány másodperc persze nagyon sok, egy beszélgetésben ritkán van ennyi spontán csönd, tehát érdemes erre már a felvétel készítésekor gondolni, és – mindkét szereplő felé fordítva a mikrofont lehetőleg külön-külön, tudatosan, készíteni egyet-egyet). Ekkor látszólag semmi sem történik, a párbeszédablak bezáródik. Ezután kijelöljük a szűrendő részt, (ha az egészet akarjuk szűrni, akkor a sáv információs részére kattintva, ha blokkonként, akkor a tab gombbal a megfelelő blokkig lépegetve, vagy a címkére kattintva és az entert lenyomva). Ismét kiválasztjuk az Effect > Zajszűrő menüpontot, de most már az OK gombot nyomjuk. Előtte azért nem árt az „Előnézet”-tel megnézni mit csináltunk (bár a Ctrl+Z segít utólag is) és utána mindenképpen hallgassuk meg az eredményt. A szűrés mértékét a „Zaj csökkentése (dB)” érték szabályozásával tudjuk módosítani. A műveletet leginkább a hangszín sínyli meg, tehát inkább hagyjunk a felvételben több zajt, mint, hogy felismerhetetlenné tegyük a beszélgetőket. 8.2.5.8 Normalizálás Ha ezen túl vagyunk, akkor jöhet a hangerő kiegyenlítése, ezt hívjuk normalizálásnak. Ezt a műveletet mindenképpen blokkonként végezzük el, de persze csak azokon a blokkokon, amelyek majd benne lesznek a vágott anyagban. Először belekattintunk az első blokkba, mikor a kijelölés megtörtént az effekt menüből kiválasztjuk a Normalizálás menüpontot. Egy párbeszéd ablak jelenik meg, melyen mindkét beállítást érdemes alapértelmezetten hagyni. Az első akkor hasznos, ha a felvétel grafikonja elcsúszni látszik a Papp László


vízszintes tengelyhez képest. Ilyenkor egyébként - csak ezt a lehetőséget kiválasztva - akár a vágás elején az egész felvételt helyre tolhatjuk. A második beállítási lehetőség a normalizálás maximális hangereje (Normalize maximum amlpitude to:). Hanganyagoknál a 0 dB a szokásos normalizálási érték. (Videofelvételeknél gyakori a – 6 dB-re normalizálás is). A művelet végrehajtása során a program végigvizsgálja a kijelölt felvételrészt, kiszámítja az átlagos hangerőt, és úgy módosítja az értékeket, hogy a blokk a lehető leghangosabb legyen úgy, hogy egyetlen ponton se lépje túl a beállított maximumot. (És persze a beszéd dinamikája minél kevésbé csökkenjen.) 8.2.5.9 A vágott riport elkészítése Miután ezzel kész vagyunk, létrehozunk egy új hangsávot, és odamásoljuk a kiválasztott blokkokat az előre eltervezett sorrendben. A megfelelő blokkot kiválasztjuk, Ctrl+C-vel a vágólapra másoljuk, ezután az új sávba kattintva meghatározzuk a másolás kezdetének helyét a kurzor elhelyezésével, majd Ctrl+V-vel a kurzorhoz illesztjük a vágólapra másolt hangrészletet. Már csak a pontos összeillesztés van hátra, ehhez az „Időbeli Eltolás” eszközt használjuk. Az első blokkot a 0-hoz toljuk, és sorban utána illesztjük a többi részletet.

Ezután érdemes meghallgatni a keletkezett művet, különösen a vágásoknál kell alaposan vizsgálódnunk. Meghallgatáskor ne feledjük a szóló gombot benyomni a vágott sávon, mert egyébként a nyers felvétellel együtt hallgathatjuk. Hogy a vágásnyomokat eltüntessük, (ha már elégedettek vagyunk az eredménnyel) a Sávok -> Keverés és renderelés parancsával véglegesíthetjük a művet. Ezután a választott formátumban exportáljuk a vágott sáv tartalmát, és készen is vagyunk. Némi gyakorlat után sokkal gyorsabban fog menni, mint az olvasás során gondolná az ember.

Papp László

153

154

Médiapedagógia

8.3 Digitális képfeldolgozás 8.3.1 A fény A fény egy transzverzális elektromágneses hullám. Az előző fejezetben megbeszéltük, melyek egy hullám sajátosságai. Az ott elmondottak itt is érvényesek, azzal a különbséggel, hogy itt a változás, ami terjed, az elektromos és mágneses mező erőssége, és ez a térerősség változás az elektromágneses hullám (pl. a fény) esetében nem a hullámterjedés irányában, hanem arra merőleges síkban történik. Az elektromos tér változása mágneses teret hoz létre, melynek változása elektromos teret generál. Ennek az a következménye, hogy az elektromágneses hullám terjedéséhez nincs szükség külön hordozó közegre. Vagyis az elektromágneses hullám, (pl. a fény) terjedése akár légüres térben is történhet. 8.3.2 Az elektromágneses hullámok tulajdonságai Az elektromágneses hullámok nagyon gyorsan terjednek, a hullámterjedés sebessége (mai tudásunk szerint) a legnagyobb a lehetséges sebességek között. 300 000 km/s. Ennél nagyobb sebességet az Einsteini fizikában nem lehet elérni. A hullámban haladó változás üteme (frekvenciája) az elektromágneses hullám esetén is fontos jellemző, de fénynél ezt a tulajdonságot egy másik értékkel, a hullámhosszal szoktuk inkább leírni. A frekvencia ugyebár azt mondja meg, hogy egy másodperc alatt hány hullám halad át a tér egy adott pontján. A hullám terjedési sebességének ismeretében azt is meg tudjuk mondani, hogy ez milyen hosszúságú hullámszakaszt jelent (elektromágneses hullám esetén pl. 300 000 km). Ha ezt a hosszt, elosztjuk a hullámok számával (egy másodperc alatt ez a frekvencia mérőszámával azonos) akkor megkapjuk, hogy egy hullám milyen hosszú. Ezt az értéket nevezzük hullámhossznak. Minél nagyobb a frekvencia, annál kisebb a hullámhossz, és fordítva. Az elektromágneses hullámokat hullámhosszuk szerint különböző tartományokba szoktuk sorolni. A leghosszabb hullámok tartománya (néhányszor 10 000 kmtől néhány milliméterig) a rádióhullámok. Ezt követi mikrohullámú, az infravörös sugárzás, majd a látható fény és az ultraibolya sugárzás tartománya. Végül a röntgensugárzás, a gamma, majd a kozmikus sugárzás következik. Ezek közül nekünk két tartományhoz van érzékszervünk, az infravörös (és hő) sugarakat a hő érzékelő receptoraink, a látható fényt pedig a szemünk érzékeli. 8.3.3 Az elektromágneses hullám látható tartománya, a fény Az, hogy milyen színűnek érzékeljük a fényt, a fény hullámhosszától függ. Papp László


(a nm – nanométer, a milliméter egy millimod része, vagyis 10-9 m) Ha tehát egy adott hullámhosszú fény éri a szemünket, akkor a fenti skála szerinti színt fogjuk látni. Ha olyan fény éri a szemünket, amelyben a szivárvány valamennyi színe viszonylag egyenlő energiával benne van, akkor fehér, vagy valamilyen szürkeárnyalat lesz amit érzékelünk, a fény mennyiségétől függően. Ugyanakkor, ha a szivárványszínek közül valamelyik tartomány hiányzik, akkor a kiegészítő (komplementer) színét fogjuk látni. A napfényben szinte valamennyi hullámhosszú fény jelen van, ezért ez a fény fehér. Ha ebből kiszűrjük mondjuk a vörös tartományt, akkor a komplementer színét a zöldet látjuk. A falevelek azért zöldek, mert elnyelik a fehér fényből a vöröset. Ennek a színérzékelésnek az oka a szemünk szerkezete, amely a színeket három féle – csapnak nevezett – receptorral érzékeli, melyek más-más színtartományra (vörös, zöld, kék) érzékenyek. 8.3.4 Színkeverés Ennek megfelelően a színeket kétféleképpen állíthatjuk elő három alapszínből. Additív (összegző) színkeveréssel (a három alapszín a vörös – R, a zöld – G, és a kék – B), így működnek a fényt kibocsátó színes felületek, pl a képernyők egy része, vagy szubsztraktív (kivonó) színkeveréssel. Ez utóbbi ezt jelenti, hogy a fehér fényből különböző mértékben kivonjuk (szűrjük, elnyeljük) a három alapszínt (kékeszöld – C, lila – M, sárga – Y). A festékeink jelentős része ettől színes. A digitális képkezelésnél ezeket színmódoknak nevezzük, és a három alapszín betűjelével jelöljük. RGB illetve CMYK. A CMYK-ban a K a feketére utal (blacK) és a nyomdai színes technológia miatt van rá szükség. 8.3.5 A kép felbontása A kép digitalizálásának első lépése, hogy a kép felületét megfelelően kicsi, többnyire négyzet alakú területekre bontjuk. Ezek lesznek a kép legkisebb egységei, az ún. pixelek. Ezeket az apró felületeket homogénnek tekintjük, és egyszínűnek. Mikor a képet digitalizáljuk, megmérjük minden egyes képpont három színösszetevőjét, és azt kvantáljuk, a hangdigitalizálásnál már elmondottak szerint. Papp László

155

156

Médiapedagógia

A pixelek számát az szabja meg, hogy egy inch (2,54 cm) hosszúságú szakaszt hány képpontra bontunk. A mértékegysége a DPI (angolul dot per inch). A nyomdában használatos felbontás majdnem 3000 DPI, de a jó minőségű fotónyomtatáson elfogadható ennek a tizede is. Színes nyomat esetében. A szürkeárnyalatos képeknél ennek a háromszorosa az illendő, de 600 DPI-vel már gyakran kiegyeznek. Ha a kép fekete-fehér (vagyis egy pixel vagy fehér, vagy fekete lehet csak) akkor 1200 DPI az ami elfogadható. A különbség a képpontról tárolt információkból fakad. A színes képen minden pixel három adatát tároljuk, többnyire 1-1 bájton, (RGB mód esetén) a vörös, a zöld és a kék összetevő értékét. A szürkeárnyalatos kép képpontjait ugyanakkor csak 1 bájton tároljuk, vagyis a képen 256 féle szürke árnyalat ábrázolható. A fekete-fehér képeknél pedig egy pixelnek 1 bit felel meg, vagyis egy bájton nyolc képpont adatait őrizzük. Ha nem nyomtatni akarjuk az elkészült digitális képet, hanem képernyőn szeretnénk megjeleníteni, akkor elegendő a 72, vagy a 96 DPI-s felbontás is, a monitorok felbontása ugyanis ekkora értékű általában. A felbontás megadásának egy másik módja, ha a teljes pixelszámot mondjuk meg, ez vált szokásossá a digitális fényképezőgépeken. Ha a kép monitorra készül, akkor viszonylag egyszerűen eldönthető a szükséges érték, hiszen a monitor pixelszámát könnyen ellenőrizhetjük. A manapság leginkább elterjedt érték az 1280X1024, ami 1 310 720 pixel, vagyis egy 1,3 megapixeles kamerával épp a megfelelő képet tudjuk megcsinálni. Ha az így készült képet ki is akarjuk nyomtatni, akkor azt jó minőségben 1280/300 vagyis 4,27 inch széles, 1024/300 tehát 3,41 incs magas képként tehetjük meg, ami cm-ben 10,8x8,7-et jelent. A szokásos legkisebb méretű fénykép 9x14-es, ez a felbontás tehát még ehhez is kicsit kevés. Egy 13x18-as kép tehát 300 DPI felbontást feltételezve 13/2,54*300=1535 pixelsorral, soronként 18/2,54*300=2126 pixelből álló képet kell rögzítenünk, ami 1535*2126= 3 263 410 képpontot jelent. Tehát ha a teljes képet nyomtatjuk ki, akkor a minimum a 3,3 megapixeles kamera szükséges. Ha a gép felbontása ennél nagyobb, akkor már az is lehetséges, hogy ne a teljes képet használjuk, hanem csak egy részét, vagyis átkomponálhatjuk az elkészült alkotást. Ebből az következik, hogy minél nagyobb a fényképezőgépünk felbontása, annál jobb, hiszen annál kisebb részeket vághatunk ki a képből utólag, és még mindig elfogadható felbontással jeleníthetjük meg őket. Van azonban ennek a lehetőségnek egy másik határa. A képátalakító lemez mérete nem lehet akármekkora, és a méret növelésével erősen nő az ára is. Ugyanakkor, ha növelni akarom rajta a pixelek számát, akkor egyre kisebb lesz az egy képpontra jutó felület, a rá eső fény mennyiségével együtt. Ennek következtében a jel, amit a készülék az adott képpontról olvas, szintén egyre gyengébbé válik. Itt is érvényes az a minden elektronikus eszköz esetében megjelenő hiba, hogy nem csak az áhított hatás (jelen esetben a fény) hoz létre jelet az eszközünkben, hanem létrejönnek más forrásból, spontán keletkező jelek is. Papp László


Ezt neveztük zajnak a hangdigitalizálásnál. Hasonlóképpen van tehát képzaj is, és minél gyengébb az egy pixeles felületen keletkező jel, annál zajosabbá válik a kép. Bizonyos szoftverekkel ez valamennyire korrigálható, és erős megvilágításban jobb a jel/zaj viszony, de ahogy növekszik a képfelbontás - ha azt nem követi a képátalakító méretének növekedése – a kép egyre zajosabb lesz. Az elérhető áru kameráknál mindezek miatt a 6-7 megapixel felbontás az a határ, ami még megéri a befektetést. 8.3.6 A digitális kép tömörítése A digitális képek méretének csökkentése, csakúgy, mint a hangoké, tömörítéssel valósítható meg. A képeknél is létezik veszteségmentes (BMP, TIFF, RAW, stb.) és veszteséges tömörítés (GIF, JPG, stb.) A fájlok mérete a veszteséges tömörítésekkel egészen drasztikusan csökkenthető, ugyanakkor jelentős a minőség romlása is. Azokat a képeinket, melyek hosszú távon fontosak lehetnek, érdemes az aktuálisan legnagyobb felbontásban, tömörítetlenül tárolni, és tömörített másolataikkal dolgozni tovább. 8.3.7 A digitális kép feldolgozása A digitális képfeldolgozás legáltalánosabb műveletei az átméretezés, átkomponálás, átkódolás, valamint az jellemző hibák, a színhelyesség, az expozíciós pontatlanságok korrigálása. Ehhez két szoftvert ajánlok, az egyik ingyenes, a neve IrfanView, és a http://www.irfanview.com/ weboldalról letölthető, a másik a sokak által ismert Adobe Photoshop Az IrfanView egy nagyon hatékony, kisméretű és gyors képmanipuláló program, ugyanakkor az alapbeállítás szerinti módosító műveletei kevésbé kifinomultak, mint a Photoshopéi. Ha a képeket képernyős megjelenítésre készítjük elő, akkor tökéletesen megfelel, majd minden feladathoz. Nyomdai előkészítés esetén, alaposabb munkára, használjuk a Photoshopot. 8.3.7.1 Átkomponálás Az átkomponálás az a művelet melynek során az eredeti kép egy részét kivágjuk az eredetiből. Eközben megváltozhat a plán és a kompozíció is, a kép mérete csökken, és el is fordítható a kivágott rész az eredetihez képest. A művelet során figyelnünk kell arra, hogy a kivágott képrészlet pixelszáma elegendően nagy legyen ahhoz, hogy a keletkezett új képet még a kívánt minőségben tudjuk megjeleníteni. Az IrfanView-ban ehhez két lépés szükséges. Először elforgatjuk a Kép menü Finom elforgatás (Ctrl+U) menüpontjának segítségével.

Papp László

157

Médiapedagógia

158

Majd kijelöljük az egérrel az új képkivágást 65 és a Ctrl+Y gombkombinációval véglegesítjük. Az eredmény itt látható

. Ugyanezt a Photoshopban egy lépésben megtehetjük, a „Vágás eszköz” segítéségével.

8.3.7.2 Átméretezés Az átméretezés azt jelenti, hogy megváltoztatom a kép pixeleinek a számát. Ez jelenthet pixelszám csökkentést és növelést egyaránt. Mindkét esetben történhet minőségromlás, de ez jellemzőbb a képnövelés esetén. Ilyenkor a környező pontok adatai alapján számít ki a számítógép újabb pontokat a meglevők közé. Ehhez többnyire többféle számítási algoritmus áll a 65

Cohen Áron: Rács mögött Papp László


rendelkezésünkre. A jó választást a kép szerkezete dönti el, és érdemes többféle lehetőséget is kipróbálni, majd a legjobbnak tűnő választást megtartani. Fontos, hogy ha a méretváltoztatás mellett a felbontást is át akarjuk alakítani, akkor azt mindenképpen egy lépésben tegyük. IrfanViewban a kép -> Méretváltoztatás menüpontot használjuk, Először állítsuk be a kimeneti felbontást (DPI) utána döntsük el, hogy az új méretet milyen mértékegységben szeretnénk megadni, És figyeljük, hogy az új pixelszám inkább csökkenjen, mint nőjön. A párbeszédablak jobb oldali értékei közötti választás azt jelenti, hogy az új kép épp beférjen a megadott méretű felületre. (Kivéve a nem arányos választási lehetőséget, mert akkor az új mérethez torzítja a program a képet.)

A Photoshopban ugyanez a lehetőség a Kép -> Képméret menüpontban található, Az újraszámítási algoritmusokhoz érthetőbb eligazítással.66 8.3.7.3 Átkódolás Gyakori az a feladat, hogy a képet át kell kódolni, (Pl azért mert a fájlméretet drasztikusan csökkentenünk kell, hogy e-mailben el tudjuk küldeni, vagy hogy gyorsabb legyen a WEB-es megjelenése.)67 Mindkét program lehetővé teszi ezt, a File -> Mentés másként menüpontban. A Photoshopban ugyanakkor rendelkezésre áll egy speciális eszköz, a File -> „Mentés webre és eszközökre“ menüpontban. Ennek segítségével egészen finoman hangolható a fotók képernyőre butítása, igaz csak a webes formátumok elérhetőek. 66 67

Czabán Samu: A tavasz első zombija Czabán Samu: Első bringázás Papp László

159

160

Médiapedagógia

A felső sávon található fülek segítségével megnézhetjük külön az eredetit, az optimalizált képet, és két vagy négy különbözőkeppen beállított változatot. A kéz és a nagyító eszköz használatával kiválaszthatjuk a képnek a legfontosabb területét a vizsgálódáshoz, és az egyes kép ablakokra különkülön beállíthatjuk a jellemzőket a jobb oldali sávon. A Készlet felirat melletti „>>”-re kattintva további lehetőségek közül választhatunk. Ezek közül a leghasznosab, a méretre optimalizálás.

Természetesen nem lehet a legrosszabb minőség alá menni, tehát a beírt értéknek reálisnak kell lennie. A legjobb módszer, ha a 0%-os minőséget választjuk az egyik képnél, és megnézzük, mekkora az ehhez tartozó fájlméret. Ennél kisebbre a Photoshop sem tudja optimalizálni képünket. 8.3.7.4 Az expozíció hibáinak korrigálása A leggyakoribb expozíciós hibák az alul és felülexponálás. A digitális képtárolás nagyszerű lehetőséget ad, a képpontok világosságának statisztikai elemzésére. Ennek grafikus megjelenítése az un. hisztogram. Ez a grafikon azt mutatja meg, hogy a lehetséges világosságszintek (8 bites színmélység esetén 0-255) egyes értékeit a képpontok hány %-a veszi fel. Papp László


Jól exponált képnél (ha a látvány átlagos fedettségű) a hisztogram szélein is mérhető mennyiségű képpont foglal helyet. Vagyis a képen vannak mélyfekete (0 értékű) és egészen fehér (255) területek. Ha a kép alulexponált, akkor a hisztogram a skála bal oldalára csúszik, (ilyenkor a kép túlságosan sötét, a kelleténél szűkebb blende, vagy rövidebb expozíciós idő miatt nem jutott elég fény a képátalakító lemezre). Ha túlexponáltuk, akkor a jobboldalra csúszik a hisztogram és a képen esetleg nagy fehér ún. beégett felületek találhatók, melyekben már nincsenek árnyalatok. Ugyanakkor igazi feketék sincsenek, Az egész képen mintha finom köd lebegne. A hisztogramon ilyenkor a 0 közei értékek gyakorlatilag hiányoznak. Az, hogy a teljes árnyalat-tartományt használhatjuk-e alapvetően attól függ, hogy mennyire egyenletesek a látvány fényviszonyai. A digitális képrögzítés átfogása (a képen visszaadható legsötétebb fekete és legvilágosabb fehér közötti megvilágítás tartomány) 5 fényérték (egy fényérték egy blendényi szűkítést jelent fotózáskor), szemben a hagyományos filmnyersanyag 7, és a szemünk 12 fényértéknyi tartományával. Ha azonban a látvány átfogása az 5 fényértéket sem éri el, akkor természetesen a legjobb expozícióval sem tudjuk kihasználni a nyersanyag adta lehetőségeket. Utólagos korrekcióval az értékek széthúzására ilyenkor is van persze lehetőségünk.

A fenti kép68 például ilyen. A javításra legalkalmasabb eszköz a Photoshop Kép->Korrekciók->Szintek.. menüpontjában található.

68

Filutás Kitti: Séta Ónodon Papp László

161

Médiapedagógia

162

A bemeneti szintek szélső határait a hisztogram két szélén található csuszkával, állíthatjuk. A művelet eredményeként a 20 és az alatti szürkeértékek mind 0-s értéket kapnak, a 217 és annál nagyobbak pedig 255öt. A kettő közöttieket arányosan átszámítja a program 0-255-ig tartó skálára.

A gamma változtatásával a két szélső érték változatlanul hagyása mellett, a köztes megvilágítások értékeit tudjuk módosítani.69 A kimeneti szint változtatásának lehetősége a kép háttérként való felhasználása esetén hasznos. Ha a „fekete szint” csuszkáját jobbra toljuk, a kép elhalványítható (sötét szöveg alá), ha a fehéret csúsztatjuk balra, akkor sötétebbé tehető, és világos szöveg kerülhet fölé. 8.3.7.5 Az színek korrigálása A színek módosítására IrfanView-ban egy viszonylag egyszerű felület áll rendelkezésre, mellyel a többi jellemzőt is tudjuk módosítani, nem csak a színeket.70

A Photoshopban egy látványosabb eszköz használható erre a feladatra, a Kép->Korrekciók->Változatok, lehetőség. 69 70

Török Ádám: Mesél a szék Kovács Gábor: Ploccs Papp László


A „Finom – Durva“ csuszkán, a változtatás lépésnagyságát lehet beállítani, majd a legjobban tetsző változatra kattintva az válik az „Aktuális választás“-sá, amihez képest a további változatok megjelennek. Ismét ugyanarra a változatra kattintva a hatás fokozható mindaddig, míg a kívánt színkiegyenlítést el nem érjük. Az „Eredeti“ képre kattintva a műveletsor újra kezdhető. 8.3.7.6 A korrekciók elvégzése csoportfeladatként Az IrfanView-ban. File->Csoportos konvertálás

Papp László

163

Médiapedagógia

164

Akkor használható, ha egy egész képsorozat azonos jellegű korrekciójára van szükség, vagy ha egy képhalmaz méreteit azonos határok közé szeretnénk átméretezni. A részleteket a Speciális opciók bekapcsolásával és beállításával lehet megadni.

Az „Arányos“ választási lehetőséget bekattintva, az egyébként különböző méretű képek mindegyike éppen belehelyezhetővé válik az „Új méret“ lehetőségnél választott téglalapba úgy, hogy a két oldala közül az egyik illeszkedjék a téglalap megfelelő széléhez. Az elfordított képek visszafordítását is elvégezhetjük vele csoportmunkában, egyetlen művelettel.

8.4 Digitális mozgóképrögzítés és szerkesztés 8.4.1 A mozgókép és tömörítése A mozgókép valójában állóképek gyors egymásutánban sorjázó sorozata. Annak oka, hogy ezt az állóképsorozatot folyamatos mozgásként érzékeljük, a szemünk tehetetlensége. A látásunk alapja az, hogy a szemünk sárgafoltján keletkező kép, a világos felületeken a látóbíbor vagy más néven rodopszin71 nevű vegyületet átalakulásra készteti, és az érző idegsejtjeinkben ennek következtében egy ingerület keletkezik. Az adott terület ezután mindaddig, amíg a rodopszin vissza nem alakul, nem képes újabb ingerületeket indítani. Az ehhez szükséges idő emberenként változó, átlagos értéke 1/20 másodperc körüli érték. Ha tehát a képeket a szemünk előtt ennél gyorsabban váltogatják, folyamatos lesz a mozgás, amit látunk. A filmgyártásban ennek megfelelően a másodpercenkénti két tucat, vagyis 24 kép vált a szabvánnyá. A kép villogására ennél valamivel érzékenyebbek vagyunk, így az elektromos izzó villogásának frekvenciáját Amerikában 60 Hz-re, Európában 50 Hz-re állították be, ez lett a váltóáram 71

http://www.tankonyvtar.hu/biologia/oxford-typotex-biologiai-080905-53?#rodopszin Papp László


szabványos rezgésszáma. A televíziózás megjelenésekor ezt volt az a frekvencia, amely megbízható pontossággal minden háztartásban rendelkezésre állt, tehát logikus volt ehhez igazítani a képváltások gyakoriságát is. Ennek megfelelően az Európában elterjedt PAL képátalakítási szabvány másodpercenként 25 képet ír elő, míg a világ más részein szokásos NTSC a 30 Hz-es képfrekvenciát tekinti szabványosnak. A film és így a televízió képaránya 4:3 volt a kezdetektől fogva, már csak azt kellett eldönteni, hogy a képet hány sorra bontsuk ahhoz, hogy még éppen jól nézhető felbontású legyen. A két szabvány ebben is különbözik. A PAL 625 sorra bontja a képet (a kép arányai miatt ez soronként 832 képpontot jelent), míg az NTSC 525 sorra bont (egy sor így 700 pixeles). Ami azt jelenti, hogy a képe egy 0,5 megapixeles fényképezőgépének megfelelő minőségű. Ez fotóként meglehetősen gyatra, de a képernyő felbontását tekintve, már nézhető minőségű. A valóság azonban az, hogy a sorok egy részét segédinformációk átvitelére, teletext kódolásra használjuk, vagyis a valódi képfelbontás csak 575 illetve 475 sor képenként. A két kódolási rendszer ráadásul a kép színeinek tárolásában is eltérő elveket követ, vagyis egy PAL rendszerű film nem játszható le NTSC készüléken és viszont. A megoldást az ún. multinormás rendszerek jelentették (a korszerű TV-készülékek gyakorlatilag már mind ilyenek) melyek a jelfolyam jellemzői alapján megállapítják, hogy a felvétel melyik norma szerint készült és a megfelelő dekóderáramköröket választva biztosítják, hogy a kép megjelenhessen a TV képernyőjén. Ezt a helyzetet örökölte a digitális technika megjelenésekor a világ, és ehhez kellett tartani magunkat a kompatibilitás megőrzése miatt. A digitális szabványok ennek megfelelően lehetnek PAL és NTSC továbbra is. A képméret egy kicsit változott, a PAL szerint 720x576 az ún. DV szabvány esetében. Az NTSC 720x480. A képarányok megmaradását a klasszikus 4:3 érték esetében csakúgy, mint a manapság elterjedt 16:9-nél, illetve a két szabvány szerint, a pixel alakja közötti különbséggel biztosítják. A HD szabvány felbontása ennek közel a kétszerese, ami a legelterjedtebb Sony technológia szerint 1440x1080-as, vagyis kb. 1,5 megapixeles felbontást jelent. Az egyes képek digitalizálása az előző fejezetekben tárgyaltak alapján zajlik, és a hangot is ugyanúgy digitalizáljuk hozzá, mint ahogy arról már beszéltünk. A szokásos mintavételi frekvencia viszont csak kétféle lehet. 32 kHz, vagy 48 kHz. Az első esetben 12 biten ábrázoljuk az egyes mintaértékeket, és a kapott hang nem felel meg a HiFi követelményeknek, de szöveges felvétel készítéséhez tökéletes. A 48 KHz-es változat viszont CD minőségű, tehát zenei felvételekhez is megfelel. (az ábrázolás itt 16 bites). A 32 kHz-es változat esetén négy hangsávot is használhatunk, ha kell, míg a 48 kHz-es csak két hangcsatornát kínál. A képfájlok tömörítésénél a szokásos lehetőségeken kívül megjelenik egy új is, nevezetesen, hogy nem minden képet rögzítünk teljesen, hanem egyegy teljesen rögzített kép után (ezeket kulcsképeknek nevezzük), néhány Papp László

165

166

Médiapedagógia

következő képnél csak a változásokat mentjük el. Lassú kameramozgások esetén ezzel számottevő nyereség érhető el veszteségmentesen. Veszteséges tömörítésként pedig felmerül a képfrekvencia csökkentésének lehetősége is. Ezzel leginkább a weboldalakon megjelenítendő mozgóképek esetén szoktunk élni. Különösen akkor használatos, ha az információátvitel szempontjából a hang a fontosabb, és a kép csak kiegészítés. Ezt a tömörítést alkalmazzuk online, valósidejű mozgóképátvitel esetén is, amikor a realtime adatátvitel fontosabb, mint a képminőség. Például a video telefonálás, hang és képátvitellel erősített csetelés, - skype, MSN – vagy ha a jó minőségű képátvitelhez nincs elegendő sávszélesség a hálózaton. 8.4.2 A mozgókép szerkesztése A mozgókép, mint azt már említettem, képek egymásutánja, ha tehát egy tengely mentén elhelyezem a képeket egymás után, és ezt a tengelyt kinevezem időnek, akkor, amit kapok, az maga a film. Ezt a grafikus ábrázolást nevezzük idővonalnak, angolul time line-nak. A film szerkesztése voltaképpen a képek, vagy képsorok, hangok egymásután, helyezése ezen az „idővonalon“. A képlet bonyolítható úgy, hogy ezeket a képeket egymásra rétegezhetjük, mint ahogy egymásra rakhatunk fóliákat, melyeken különféle képeket helyezünk el. Ahol a fólia átlátszik, ott látható az alatta levő fólia részlete, ha az is átlátszik ott, akkor az, ami alatta van, így elvileg végtelen réteget helyezhetünk egymás fölé, amelyekből végül képenként egy-egy egyesített képek kell létrehoznunk, hogy végül is filmet kapjunk belőle. Ezt a műveletet a digitális képfeldolgozásban renderelésnek hívják, az egymásra rétegzett képek egy képpé alakítását, valamint a párhuzamos hangok egy hangzássá keverését értik alatta. Az egyes képeket, vagy filmrészleteket, (ezeket gyakran szekvenciának, vagy klipnek nevezik) különböző technikákkal módosíthatjuk, ezeket effekteknek hívjuk, és hogy a két klip közti átmenet ne legyen olyan durva, azokat kissé fedésbe hozva speciális, képcserélő technikákkal finomíthatjuk. ezeket hívjuk átmeneteknek. Szükségünk van még feliratokra, melyeket bár képként is előállíthatunk, és rárétegezhetünk a klipjeinkre, mégis többnyire valami direkt erre célra készített programrészlettel tudunk létrehozni, és a filmünkhöz illeszteni. A mozgóképszerkesztés ezek szerint általában különböző forrásokból származó filmrészletek, állóképek, hang, és zenei felvételek, feliratok, valamint grafikus elemek összeillesztése egy idősávon. 8.4.2.1 A felhasználandó elemek összegyűjtése Legelső dolgunk tehát az, hogy ezeket a filmalkotó elemeket egy közös könyvtárba gyűjtjük, esetleg valami belső szerkezetet is kialakítunk, hogy áttekinthetőbb legyen a nyersanyagunk. Félreértés ne essék ez nem feltétele a szerkesztésnek, mert a szerkesztőprogramok tetszőleges hordozókról tudják Papp László


használni ezeket az összetevőket, de súlyos nehézségeket okozhat, ha pl. egyegy részletet cserélhető tárolókról használunk, majd legközelebb ezeket elmulasztjuk magunkkal hozni. A szerkesztéshez számos filmszerkesztő program áll rendelkezésre. Az ingyenes, könnyen használható programoktól, mint amilyen a Windows-zal együtt szállított Windows Movie Maker, az egészen professzionálisnak számító Adobe Premiere-ig aminek persze borsos ára van. A timeline-on való szerkesztés szinte valamennyi szerkesztőprogram alapja. A Premiere-nél már a program indításánál el kell dönteni hova kerüljenek a projekt elemei, és hogy mik legyenek az elkészítendő film paraméterei. A következő lépés mindkét programban a forrásfájlok összegyűjtése egy helyre. A Premiere ezt projekt-ablaknak hívja, ide kell importálni a felvétel összetevőit a File -> Import… párbeszédablakának segítségével. A projekt tartalmát könyv-tárakba, ún. bin-ekbe lehet rendezni. A kiválasztott fájl tartalmát a lista feletti Preview-ablakban lejátszhatjuk, és ott találjuk a klip legfontosabb jellemzőit is. A Movie Maker-ben ha-sonló a helyzet, ott is importálni kell és lehet csi-nálni hozzá könyvtárakat. A következő lépés a klipek rendezése a time line-on. Ezt mindkét programban az egér segítségével elvégezhetjük. A Movie Maker nem teszi lehetővé a több rétegű munkát, vagyis nem lehet a klasszikus vágóképezést sem megcsinálni vele. Sima történetmesélésre jó. A film elé tudunk címet csinálni, és a klipek közé írhatunk, a végére még stáblista is kerülhet. Van továbbá egy lehetőség az automatikus filmkészítésre, Papp László

167

168

Médiapedagógia

de még azt sem határozhatjuk meg, hogy mely klipek kerüljenek a filmbe. Ugyanakkor a történet sáv használata nagyon megkönnyíti a film összeállítását.

A klipek közötti átmeneteket is itt érdemes beállítani, majd az idősávra áttérve lehet a finomításokat (az egyes klipek be és kilépési pontjainak módosítása, zene hozzárendelése és feliratkészítés) elvégezni. Ezeket a lépéseket inkább a Premieren mutatom meg. (Adobe Premiere Pro 2.0). 8.4.2.2 Gyors filmkészítés A gyors filmkészítéshez a Premiere-ben egészen kifinomult eszközök állnak a rendelkezésre. Az első lépés az alapértelmezett átúszás típusának és hosszának beállítása. Kezdjük ezzel.

Papp László


Az effektek között találhatók a Video Transitions mappában az átmenetek, mégpedig halmazokba rendezve, típus szerint. A közel 80 átmenetből érdemes kiválasztani azt a néhányat, amit szívesen használunk, nem mutat jól egy filmben, ha az áttűnések kavalkádja uralja. A legegyszerűbb a Cross Dissolve ami egy sima átúszás. A képen látható almenü, az Effects ablak jobb felső sarkában látható háromszögre kattintva hívható elő, és a kurzorral jelölt sor állítja be a kiválasztott átmenetet alapértelmezettként. Az átmenet idejét az általános beállításoknál tudjuk módosítani.

A párbeszédablak az előző menü Default Transition Duration menüpontjából is aktivizálható. A nem túl bonyolult átmenetek esetén az alapértelmezett 20 képkocka megfelelő. A bonyolultabb, összetettebb mozgásokat tartalmazó átmenetek esetén hosszabb idő a célszerű (emlékszünk még ugye, hogy 1 másodperc 25 képkockának – frame-nek felel meg.) Mielőtt a klipek összeválogatásához fognánk, érdemes őket különkülön a végleges méretűre vágni.

A kiválasztott klipre duplát kattintva a projekt-ablakban, megjelenik a Source (forrás) ablak, benne a klipünkkel. Az ablaknak saját idősávja van, Papp László

169

170

Médiapedagógia

amelyen egy kék kurzorral lehet mozogni, de a klip lejátszásához használhatjuk az alatta, középen található gombokat is. A play gomb jobb és bal oldalán egy kockánként előre, illetve hátraléptető gomb van, alatta pedig egy csuszka, mely a gyorsított előre és hátra lejátszást teszi lehetővé. A klip felhasználni kívánt részének kezdő- és végpontját a kurzorral kiválasztva a lejátszó gombok sorában balra látható kapcsos zárójelekkel lehet beállítani, (Set in, illetve out point). Ezeket a gombokat lejátszás közben is aktiválhatjuk, vagy használhatjuk az „I“ és „O“ billentyűket a klaviatúrán. Miután valamennyi klipnél beállítottuk a fenti értékeket, hozzáfoghatunk a klipek összeválogatásához. Ha nem akarjuk az összes klipet felhasználni, akkor vagy töröljük a feleslegeseket, vagy tegyük át egy másik „bin“ be. Ezután a klipeket nevezzük át úgy, hogy a nevek sorszámokkal kezdődjenek, mégpedig az idősávon való elhelyezés sorrendjének megfelelően. Ettől az átnevezéstől az eredeti fájlnevek nem változnak meg. A sorszámokról döntsük el, hogy hány jegyűek lesznek, (ha száznál kevesebb klipünk van elég a két számjegy) és a bevezető nullákat is írjuk ki. Ezután a Name fejlécmezőre kattintsunk kétszer, hogy a sorba rendezés megtörténjen. Végül jelöljük a ki a fájlokat valamelyik windowsos módszerrel, pl az első fájlnévre kattintunk, majd az utolsóra a Shift billentyűt lenyomva. Ha nem az átnevezést választjuk, akkor azt is megtehetjük, hogy a kívánt sorrendben választjuk ki a klipeket. A Ctrl billentyűt lenyomva tartjuk és a megfelelő sorrendben kattintunk rá a fájlnevekre. Jöhet az utolsó lépés.

A kurzorral jelölt kis háromszögre kattintva megjelenik egy almenü, melynek egyik pontja az „Automate to Sequence“. A beállításoknál, az ordering menüpontnál „Sort Order“ helyett válasszuk a „Selection Ordert“, ha Papp László


a fájlneveket nem sorba raktuk, hanem a kiválasztás sorrendjét akarjuk használni vezérelvként. Fontos még, hogy az átfedés értéke („Clip Overlap“) ugyanaz legyen, mint az alapértelmezett átvitel alapértelmezett hossza. és persze ne feledjük bekattintani az Apply Default Audio és Video Transition checkboxokat. Íme az eredmény:

Ide úgy is eljuthatunk, hogy egyenként a Video 1-es sávra húzzuk a klipeket és a „Video Transitions“ mappa elemei közül egyet ráhúzunk a kapcsolódó klipek szélére. 8.4.2.3 Az átmenet finomhangolása Az átmenet finomhangoláshoz kattintsunk az idővonalon az átmenetre, és a „Source“ ablak helyett válasszuk az „Effect Controls“-t.

Papp László

171

172

Médiapedagógia

Az itt megjelenő lehetőségek átmenet-függőek, (egy másik átmenetet választottam, amiben a legtöbb általános beállítás megtalálható). Haladjunk fentről lefelé. A legfelső sor az átmenet neve. Alatta egy leírást láthatunk, melynek bal szélén a play gombra kattintva megnézhetjük egy kis animációban az átmenetet magát. A kis képernyő négy oldalán egy-egy háromszög található, (némely átmenetnél a sarkokon is) a megfelelőre kattintva az átmenet irányát tudjuk beállítani. A „Duration“ az átmenet hosszát, (ÓraÓra:PercPerc:MpMp:FrameFrame) Az „Alignment“ pedig azt adja meg, hogy az átmenet hogyan illeszkedjen a vágópontra. (A vágópont az a pont, ahol a váltás történne, ha nem lenne átmenet.) Ezt a pontot az időtengelyen a panel jobb oldalán középen egy vékony függőleges vonal jelzi. A számszerű beírás, és választás helyett, az egérrel is lehet módosítani mindkét adatot, a jobb oldalon. Ha a „Show Actual Sources“ checkbox-ot bekattintjuk, akkor az „A“ „B“ betűk helyén a valódi kliprészleteket láthatjuk. Ha valamiféle grafikus váltás van, ahhoz keretet és annak színt tudunk definiálni. A pipettával, a képről is tudunk színt választani hozzá. A „Reverse“ az átmenet irányát fordítja meg, az „Anti-alasing Quality“ az él simítás mértékét választja ki. Lassú gépnél érdemes kikapcsolni, mert jelentősen megnöveli a renderelés idejét. 8.4.2.4 Hang hozzáadása a szekvenciához Az elkészült szekvencia alá az audiosávba húzzuk a hangfile-t.

Példánkban, az „Audio 1“-es sávban a képhez tartozó hangok vannak, az „Audio 2“-be tettem a zenét. A sáv fejénél az elválasztó sávok mozgatásával a hanghullámot széthúzva, pontosabb munkát tudunk végezni. Az első lépés az egyes blokkok normalizálása. A művelet lényege az, hogy a rendszer a kiválasztott hangmintát elemzi, majd az egyes értékeket úgy módosítja, hogy a blokkok átlagos hangereje egy kiválasztott érték legyen (a videotechnikában ez a -6, esetleg -12 dB), és hogy egyetlen mért érték se mehessen 0 dB fölé, viszont a leghangosabb részek elérjék ezt a szintet.

Papp László


A kiválasztott hangblokkon jobb egérgombbal kell kattintani, és a megjelenő menüből az „Audio gain…“-t választani. A „Normalize“ gombra kattintva a gép elvégzi a számításokat és felajánlja a szerinte alkalmas erősítés mértékét. Szöveges blokkoknál ezt fogadjuk el, zenénél vagy háttérhangnál (ún. atmoszféra) csökkentsük az értéket 3 dB-lel. A zene és az atmoszféra ugyanis időben tömörebb hanghatás, mint a beszéd, és ezért azonos mért érték mellett kb. 3 dBlel hangosabbnak halljuk, mint a szövegmondást. A hangsávok összeillesztésére a keverőt (Audio mixer) használjuk. Minden hangsávnak egy csatorna felel meg a keverőn, ha sztereo, akkor két, ha mono akkor egy „led sorral“. A csatorna tetején levő gombbal a sztereo-kiegyenlítésen tudunk változtatni, a függőleges csuszkával pedig az adott csatorna hangerején. Ha a csuszka feletti kis hangszóróra kattintunk, akkor a csatornát elnémíthatjuk, ha a trombitára, akkor viszont szóló üzemmódba hozzuk a kiválasztott csatornát, és a többit némítjuk el. Minden sávnak négy üzemmódja van. Az „Off“ kiválasztásával a csatornát elnémítjuk lejátszás közben. A „Read“ beállításakor az eddigi módosításokat olvassa be folyamatosan, és bár tudjuk erősíteni vagy gyengíteni a csatorna hangját miközben hallgatjuk, a program ezeket a változtatásokat nem őrzi meg. A „Write“ üzemmód ugyanakkor az előre beállított értéket a lejátszás indításakor azonnal beírja a fájlba, a menet közbeni változtatásokkal együtt, de ha megállítjuk a lejátszást kilép ebből az üzemmódból, és a „Touch“-ra vált. Ennél a beállításnál a mixer mindaddig, míg az egérrel a csuszkához nem érünk, úgy dolgozik, mint ha a „Read“ módot használnánk, és mindaddig, míg az egeret a csuszkán lenyomva tartjuk, beírja a változtatásokat a fájlba. Amint elengedjük, megint „Read“-szerű állapotba kerül egészen addig, míg újra hozzá nem nyúlunk. Ez talán a leghasználhatóbb üzemmód az interaktív hangbeállításokhoz. (A „Latch“ mód ehhez hasonlóan indul, de módosítástól kezdve már „Write“ szerűen működik). Ahhoz, hogy a keverés könnyebb legyen, célszerű az egyes jellegzetes hangtípusokat (atmoszféra, riport, zene, Papp László

173

174

Médiapedagógia

narráció) különböző hangsávokba helyezni, és a jobb áttekinthetőség kedvéért megfelelően átnevezni őket (a néven jobb menü és „Rename“.) A szöveg alatti hangot, hogy az érthetőséget ne zavarja, általában annál kb. 18 dB-lel halkabbra vesszük, vagyis -24 - -30 dB között tartjuk. Legkevésbé az instrumentális, zenét, legerősebben a magyar nyelvű háttérhangot kell lehalkítanunk. Ha egy hangcsatornából a módosításokat el akarjuk távolítani, annak a legegyszerűbb módja, ha a hangerőt 0 dB-re állítjuk, és a „Write“ üzemmódot választva végighallgatjuk a felvételt. Amire még vigyáznunk kell, hogy a beállítások az Audiosáv idővonalához kapcsolódnak, ha tehát a hangot máshova húzzuk a sávon, a beállítások nem mozdulnak vele. 8.4.2.5 Feliratozás A mozgókép feliratai három csoportba sorolhatók. Az egyik az álló felirat (still) ilyenek általában a címek, a szereplők neveit, státuszát közlő szövegek. A másik a felfutó inzert (roll), melyet általában a stáblistákhoz használunk, és a harmadik a befutó sor (crawl), mellyel hosszabb kiegészítő információkat tudunk a nézők tudomására hozni. A Primere-ben mindhárom változatra van lehetőség, a Movie Maker a crawl lehetőséget nem használja. A feliratkészítést Premiere-ben a File -> New -> Title menüben lehet indítani. A létrejövő feliratot a program azonnal felveszi a projektablakba, természetesen induláskor azonnal nevet is kell adni neki.

Ezután a feliratszerkesztő ablakba jutunk.

Papp László


A kurzorral mutatott ikonra kattintva kiválaszthatjuk a felirat típusát, „Crawl“ esetében a mozgás irányát, és mindkét mozgó feliratnál azt, hogy a képernyőn kívülről induljon és/vagy fejeződjön be (Start - End Off Screen), vagy a mozgás indulása előtt/után (Pre/Postroll) hány képkockát várjon, és mennyi idő alatt gyorsuljon fel (Ease-in, Out) a normál tempóra. A mozgás sebességét az határozza meg, hogy az adott szöveget mennyi idő alatt akarjuk lejátszani. Vagyis milyen hosszan húzzuk szét az idősávon. Az alsó táblából stílust választva a „T“ eszközzel máris írhatjuk a feliratunkat. Amint elkészültünk vele, az ablakot bezárva elmentjük és a kész feliratot mint egy klipet a filmsávunk feletti videosávra húzzuk.

8.4.2.6 Az elkészült mű exportálása Az utolsó lépés az kész film exportálása, File -> Export -> Movie…. Mielőtt az Ok gombra kattintanánk, állítsuk be a „Settings“ ablakban azt, hogy a munkaterületet (Work Area Bar) exportálja, mert egyébként mindenből, amit a time line-ra tettünk filmet csinál.

8.5 Egy működő gyakorlat a kortárs médiapedagógiában 8.5.1 Az előzményekről A Budapest Szent László Gimnáziumban ahol 27 éve tanítok 1986-ban kezdtük a tömegkommunikáció oktatását. A szakot a gyakorlat hozta létre. Magyarországon ebben az időszakban vált világossá a helyi vezetők számára, hogy a viszonylag fiatal, hatalmas lakótelepeken, amilyen Budapesten a Gazdagréti, vagy a kőbánya Újhegyi lakótelep, amelynek népessége egy átlagos kisváros népességével vetekszik, a lokális kommunikáció nem oldható meg a szokásos technikákkal. A panelházak lakói között nem alakul ki az évtizedek óta együtt élő vidéki lakóközösségek klasszikus informális kommunikációs közössége. Olyan ez, mint ha egy kisvárosban mindenki jöttment lenne. Az emberek nem ismerik egymást, a paneltulajdonosok jellemzően napközben dolgoznak, munkaidő után meg magukra zárják a lakásokat. Közösségi terek még nem alakultak ki, nem ismerik egymást az emberek. Ugyanakkor a panelházakban van központi antennarendszer, Papp László

175

176

Médiapedagógia

amelyre kis befektetéssel rákapcsolható egy külső szolgáltató, tehát akár házilag barkácsolt technikákkal a televíziós csatornákon keresztül elérhetővé válnak a lakók. A rendszerváltás előtt vagyunk, a közösségek demokratizálása kezd központi elvvé válni. A létrejött televízió neve is Kőbányai Közösségi Televízió lett. Az gondolat lényege, hogy az üzemeltetéshez elég 1-2 szakember, a műsort pedig csinálják a helyiek maguk. Azért, hogy legyen egy kis szakmai tudás is mögötte, ha már a lakótelepi gimnazisták túlnyomó többsége hozzánk jár, kezdjünk el tanítani valamit, ami otthonossá teszi számukra ezt a fajta televíziózást. Iskolarádiónk volt már, belefogtunk. 8.5.2 Mit tanítunk? A televízió képi műfaj, vizuális kompetenciákat kell tehát fejleszteni. A lényeg képi megragadásának, a kiemelésnek, a képi tömörítésnek a képkivágás kiválasztásában, képkomponálásban megjelenő képességének, a fejlesztését sok-sok gyakorlással, az elkészült munkák alapos elemzésével. Ennek e legkézenfekvőbb és leghatékonyabb módja a fényképezés, ezzel kezdtük tehát az oktatást. Azon kívül, hogy a rendszeres alkotási „kényszer“ szükségképpen felszínre hoz olyan képességeket, melyek egyébként szunnyadnának, azzal, hogy a hogyan csináld tárgyában a technikai tudnivalókon kívül nem kaptak a diákok eligazítást, viszont az elkészült képeket mindig alaposan átbeszéltük, ezt a képességfejlesztést úgy igyekeztem megvalósítani, hogy az egyéni képességek, sajátos látásmódok kialakulását lehetőleg ne gátoljam. Persze egyfajta „ízlésterror“ óhatatlanul kialakul ilyenkor is, de a megbeszélések során mindig igyekszünk arra koncentrálni, hogy az alkotó mit akart elmondani, és hogy amit közölni akart az sikerült-e, hogy az üzenete eljut-e a „célközösséghez“, és ha nem, mit kellene másként legközelebb. És persze van a műnek egy esztétikai szintje is, amin eleinte igazítani kell. Kezdetben gyakorlati okokból (a diákok maguk hívták és nagyították a képeket) fekete-fehérben fotóztunk, de kiderült később, hogy ez a technika, mivel a kifejezési lehetőségeinek eszköztára szegényebb, pontosabb fogalmazást, jobb kompozíciós érzéket feltételez, megtartottam ezt a módszert. Kilencedik évfolyamon ma is fekete-fehérben dolgozunk. A tömegkommunikátor feladata egy közösség szolgálata, melyet ismernie kell. Az ember számtalan közösség tagja, ezekről az ismeretei különböző mélységűek, és ahhoz, hogy érdekelni kezdje a közélet, foglalkoznia kell vele. Erre két módszert találtunk ki, mindkettő egy másik célt is szolgál. Az egyik az újságolvasás kényszere. Kilencedikben a diákok havi váltásban olvassák az összes hazai napilapot, (ebből nálunk négy van összesen) jobb és baloldaliakat egyaránt. Egy öt-tíz perces részt hangosan, naponta felolvasnak belőle, azt bedigitalizálják és elküldik nekem. Ez valójában egy beszédtechnikai gyakorlat is, (ilyen gyakorlatokat az órákon is folytatunk) és a munkák értékelésének is ez a döntő szempontja kezdetben. A második félévben pedig lapszemlét kell készíteni belőle, több forrás Papp László


felhasználásával, némi műsorvezetéssel, és zenei aláfestéssel. Ez az első rádiós gyakorlat is egyben. Ebben a szakaszban természetesen a tartalmi szempontok is fontossá válnak. A közösségekkel való ismerkedés kilencedikben a család működésére koncentrál, és írott műveket jelent. A család történetére (családfa, családi történetek) és működésére (döntési kompetenciák, a család, mint gazdasági egység, gyermeknevelési elvek, stb.) koncentrál. A tizedik osztályban az iskola, az osztályközösségek az ismerkedés tárgyai (mindenki „kap“ egy-két osztályt az iskolából, akikkel alaposabban össze kell barátkoznia). A további években pedig a kerület működésének megismerése a cél, melynek valójában kommunikátorává válnak. A tizedik évben a riportermesterség elemeire koncentrálunk, és mivel a rádiózás egyéni műfaj (legalábbis a riportkészítés szintjén), kevésbé eszközigényes, is mint a televíziózás, ugyanakkor a műsor összeállítása, az összejátszás, már jelentős team-munkát is igényel, harmonikus átmenet a televíziózás nagyobb, együttműködési szempontból felelősségteljesebb tevékenysége fel. A szükséges hangtechnikai, műfajelméleti és informatikai (digitális vágás) tudnivalók, a kilencedik osztály második félévére tartoznak. Tizedikben tehát a 15-20 fős csoportokat négy „stábba“ osztom, és minden stáb kéthetenként csinál egy rádiós műsort, melyet az iskolarádióban közzé teszünk. A szerepek (szerkesztő, rendező, műsorvezető, technikus, bejátszó) adásonként változnak, így mindenki, minden szerepben ki kell próbálja magát, és a létszámtól függően a tanév során két-háromszor is ismétli ugyanazt a funkciót. A másodi félévtől páros műsorvezetés van, spontánabb megszólalásokkal. A határidők szorosak, a szerkesztő szervezési felelőssége meghatározó. A munkákat egyenként értékeljük és maga az összejátszás egy tizenharmadikos értő és segítő felügyeletével zajlik. A tizedik év elejétől a tanulás szintjén a mozgóképpel ismerkedünk. A tanév kezdetétől a kamerakezelés általában, és a rendelkezésünkre álló kamerák működési sajátosságai konkrétan, a téma. Ezzel párhuzamosan a digitális vágást is megtanulják (az Adobe Premiere Pro az eszköz). Kezdetben állóképekből, feliratokból készült képeket használnak a gyakorláshoz, majd saját filmekkel próbálkozva gyakorolják a felvételkészítés, a világítás, a vágás tudnivalóit. A filmkészítés itt nem cél, hanem eszköz. Az önkifejezés lehetősége persze adott, és az ez irányban tehetséges tanulóim élnek is ezzel a lehetőséggel. A művek közös megbeszélése, a sok kreatív feladatat itt is segíti a saját nyelv, stílus megtalálását, legalábbis ez az, amit szeretnék elérni. Tizenegyedik évben érnek el a diákok a televíziós műsorkészítés első szakaszához. Ekkor lesz először övék a műsorkészítés felelőssége. Televíziós feladatokkal persze találkoztak már az előző évek során is, hiszen a TV stábok vertikális szerveződésűek. Mivel két műsorban veszünk részt, (egy országos csatornán és egy helyi televízióban), két féle a stábok szerkezete is. Papp László

177

178

Médiapedagógia

A helyi televízió stábjában tizenegyedikes a riporter, aki egyben vágója is az anyagnak, tizedikes az operatőr, és kilencedikes a samesz, aki az eszközök szállításában és a világításban segít. A másik stábszerkezetben tizenkettedikes a riporter-vágó tizenegyedikes operatőr és tizedikes a samesz. A helyi televíziós műsorunk egy saját összeállítású magazin műsor, az országos csatornában pedig a kerületünk híradója riportjainak felét készítjük. A két féle feladat két féle kihívást jelent. A magazinműsorba készülő műsorrészek kép-centrikusabbak, inkább vizuális tudósítások. A tömörítés szintje alacsonyabb, kevésbé érzékenyek a kiemelésre, lazábban vághatók a riportok, és a dramaturgiájuk is lényegesen szabadabb, mint a híradóanyagoké. Nem kell feltétlenül narráció hozzájuk, és klippszerűbbek, mint a híradóanyagok. Ezt a műsort teljesen magunk állítjuk elő, vagyis a szerkesztés, a hírek összegyűjtése, a forgatások leszervezése is a mi feladatunk. A szerkesztést a tizenharmadikosok egy része végzi, és az összejátszást is a saját stúdiónkban csináljuk, tehát a műsorvezető, a rendező, a képvágó, a feliratozó, a bejátszó, az operatőrök, világosító, látványtervező mind-mind diák. Valamennyi szerepet módjuk van gyakorolni ez alatt az egy év alatt. A tizenkettedikesek a kerületi híradó anyagainak riportjait készítik és vágják, narrálják. Ez egy sokkal szigorúbb rendszer. A kész művek átvétele is többlépcsős, a híradónak kerületi és TV-s szerkesztője is van. A híradóanyagok tömörek, és jellegzetes, kötelező dramaturgiájuk van. Sokkal „felnőttebb“, kevésbé játékos, mint a magazinműsoroké. A tananyagban ugyanakkor megjelenik a harmadik médium, az újság, Kiadványszerkesztő használatát kell megtanulniuk, hetente cikkeket írni, és havonta egy saját újságot szerkeszteni. Kezdetben döntően publicisztikai jellegű írásokkal, később, ahogy a sajtó műfajok tárgyalásában előbbre jutunk, ahhoz illeszkedően kell a műveket elkészíteni. A tizenharmadik év a szabadság ideje. Mindenki találkozott valamennyi műfajával a korszerű médiának, most választhat. Projekt feladatok vannak. Van, aki a saját műsorunkat szerkeszti, rendezi, tartja kézben, van aki hontalan újságot szerkeszt, cikkeket javít, van aki végre szabadon filmezik, pályázatokat figyel, és szervezi őket. Másik csapat saját fotókiállításunkhoz gyűjt anyagot. Tervezzük egy webes televízió létrehozását is a kerületünknek. Két- három- havonta lehet váltani, és mindenki lehet több teamnek tagja is. 8.5.3 A műsorok szervezése Mindkét televíziós műsorunkat a weben szervezzük. Saját web szervert üzemeltetünk egy Microsoft Sharepoint Serverrel, mely része a Minisztérium által biztosított szoftvercsomagnak.

Papp László


A felületet „Vendeg“ felhasználóként (a jelszó: vendeg) bejárhatják. Az URL: http://tomkom.szlgbp.hu/sites/ATV/ 8.5.4 Miért jó ez az oktatásban? Erre az oktatásra nálunk egy szakosodás települt, a diákjaink ugyanakkor ezt a munkát, ami rengeteg szabadidejüket is elveszi, többnyire szívesen és jó kedvvel végzik. Az öt évfolyamban átlag heti négy óra az, amit az órarendből erre szánunk. Egy általános gimnáziumban ekkora óraszám nehezen képzelhető el. - Bár, heti egy óra a gimnázium két évfolyamán a mozgókép és médiaismeret tantárgy számára országosan kötelező (nálunk ez benne van a heti négyben, tizenegyedikben egy, tizenkettedikben két órában). Ugyanakkor, ha azt állítjuk, hogy a média vagy digitális műveltség elsajátítása lassan elodázhatatlan, akkor mondjuk az anyanyelvi óraszámhoz hasonlítva nem olyan abszurd az igény. Pedagógiai hozadékát tekintve pedig azt hiszem egyedülálló lehetőség a közös munkára nevelésben, és a kreatív alkotásban csakúgy, mint a szociális kompetenciák fejlesztésében. Diákjaink nagy része önálló döntésekre képes, felelősen együttműködő, szociálisan érzékeny emberként hagyja el iskolánk padjait. Olyan fajta munkabírással, amelynek gyümölcseit hosszú távon tudják kamatoztatni. Nem mindegyikükből lesz profi kommunikátor. Nem is ez a cél. De a környezetüket jól értő, abban magabiztosan közlekedő, a kihívásokkal megküzdeni képes, és nem utolsó sorban a digitális írástudás valamennyi elemével napi kapcsolatban levő emberek lesznek belőlük.

Papp László

179

180

Médiapedagógia

Papp László

Befejezés

BEFEJEZÉS Ha a kötet elolvasása után úgy érzik, teljesültek az előszóban megfogalmazott elvárasaink, akkor teljesítettük kitűzött célunkat.


181

182

Médiapedagógia


Irodalom

IRODALOM 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15.

16.

17.

Brečka, S.: Mediálna výchova. Heslár mediálnej komunikácie. Zošit 1, Bratislava, 1999, Národné centrum mediálnej komunikácie, 52 s. Buckingham, D.: Media education: Literacy, learning and contemporary culture. Polity Press, Cambridge, 2003, 219 s. Darmo, J.: Geopolitické a historické súradnice transformačného procesu krajín strednej a východnej Európy (Zhrnutie problematiky alebo nové otázky k úvahám?!), Otázky ţurnalistiky 1998/1 Duncan, B.: Media Literacy Resource, Toronto, Ontario University Education, 1989 Forgó, S.: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában, Új Ped szemle 200/7-8 Gryga, J.: Mediálna výchova? Aţ keď bude hitom… Otázky ţurnalistiky, 2001/1-2, s. 84-86 Hlinková, D.: Audiovizuálne médiá – výrazný fenomén vo výchove a vzdelávaní koncom 20. Storočia. Otázky ţurnalistiky, s. 246-248 Hradiská, E.: Akú podobu bude mat mediálna vychova na Slovensku? Otázky ţurnalistiky, 2000/1, 43 s. Jeřábek, J. a kol.: Rámcový vzdělávací program pro základní vzdělávání. Praha, 2005, VÚP Jirák, J. - Wolák, R. (ed.): Mediální gramotnost: nový rozměr vzdělávání. 1. vyd. Praha: Radioservis, 2007. 152 s. ISBN 978-80-86212-58-6. King, S.: A mobil. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007, 444. oldal Kis Tóth, L.: Sulinet, multimédia, iskola. Szegedi Nyári Egyetem, 2000 Komenczi, B.: On-line: Az információs társadalom és az oktatás. Új Pedagógiai Szemle, 1997. 7–8. sz., l. még Lampl, Zs.: A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak. Fórum Társadalomtudományi Szemle 1. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2005. p.95-109 ISSN: 1335-4361 Lampl, Zs.: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete a szociológiai felmérések tükrében, In: Kultúra (1989-2006), ed: Csanda Gábor, Tóth Károly, Fórum inštitút pre výskum menšín, Šamorín 2006, s. 38-57 ISBN 80-89249-05-1 Lampl, Zs., Sorbán, A.: A szlovákiai és az erdélyi magyarok médiapreferenciái és fogyasztói szokásai. Magyar Kisebbség, Kolozsvár, V. évfolyam. 1999/1, 231-248 ISSN 1224-2292 Palenčárová, J.: Mediálna výchova vo vyučovaní materinského jazyka na 1. a 2. stupni ZŠ ako inšpirujúca dimenzia „navyše”.., 2008

183

184

Médiapedagógia

18. Pšenáková, I.: A színek szerepe az oktatásra készült weboldalakon. In: AGRIA MEDIA 2000. Eger: EKTF, 2001. ISSN 1417-0868 19. Pšenáková, I.: Effective of utilization www sites in Education. In: Zborník zo 4th International Conference on Emerging e-learning Technologies and Applications, Košice, 2005 s.343-345. ISBN 80-8086-016-6. 20. Pšenáková, I.: Charakteristika vyuţívania WWW stránok v edukačnom procese. In: Zborník zo seminára Nové trendy vo výučbe informatiky, Nitra: Slovenská poľnohospodárska univerzita, Fakulta ekonomiky a manaţmentu, 2000, s. 46-50. ISBN 80-7137-656-6 21. Pšenáková, I.: Metodika tvorby interaktívnych učebných pomôcok s vyuţitím sluţby WWW siete Internet. Dizertačná práca z odboru 75-569 Technológia vzdelávania. UKF Nitra, 2001. 22. Pšenáková, I.: Metodika tvorby interaktívnych učebných pomôcok s vyuţitím sluţby WWW siete Internet. Dizertačná práca z odboru 75-569 Technológia vzdelávania. UKF Nitra, 2001. 23. Pšenáková, I.: Multimédiá v tvorbe WWW stránok. In: Zborník z vedeckej konferencie MEDACTA '99 – Učiteľ pre tretie tisícročie. 1. vyd. Nitra: Univerzita Konštantína Filozofa, 1999, s. 61-63. ISBN 80-967746-2-X 24. Pšenáková, I.: Úloha multimédií v didaktických WWW stránkach. In: Zborník z 4. medzinárodnej vedeckej konferencie KIPP, STU Bratislava, Trnava, 2001, s. 260-263 Felhasznált linkek 1.

2.

3. 4. 5. 6. 7.

Szíjártó, I.: A média tantárgy a magyar közoktatásban. Médiakutató 2001/tél http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/08_media_tantar gy_a_magyar_kozoktatasban/02.html? Tóth, G.: Az animációs film helye és szerepe a hazai médiaoktatásban külföldi példákkal, Új Pedagógiai Szemle, 1998 március, http://epa.oszk.hu/00000/00035/00014/1998-03-ta-Toth-Animacios.html Jakab György beszámolója. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk& kod=konf2002-m-jakab http://weblap.neadjafel.hu/cikkek/weblap_szinei.html http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/kozsz_media.htm http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/keresk_media.htm http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/infotainment.htm

Függelék

FÜGGELÉK Nem elég kívánni az egészséget – tenni is kell érte Lampl Zsuzsanna, Új Nő 2006. december A sok jó között, amit ünnepek alkalmából kívánunk szeretteinknek, általában nem felejtjük el külön is kihangsúlyozni az egészséget. „Csak egészség legyen, akkor minden lesz”, mondjuk gyakran, s ez nem csak formális jókívánság. Az emberek az egész világon a családot és az egészséget tartják a legfontosabbnak. Ha megnézzük a szlovákiai magyarok értékrendjét, abban sincs ez másképp: a leghangsúlyosabb értékek a boldog családi élet és az egészség. Ehhez képest sokkszerűen hat, amikor megnézzük az ország egészségügyi statisztikáit. Szlovákiában a többi európai és egyéb fejlett országhoz hasonlóan a civilizációs betegségek térhódítása jellemző. Ezt akár jóléti mutatónak is tekinthetnénk, hiszen a társadalmak különböző fejlettségi fokai különböző életmóddal és életstílussal, s ennek következtében különböző betegségekkel járnak együtt. Például sokkal valószínűbb, hogy egy afrikai produktív korú férfit járvány fog elvinni, míg egy hasonló korú szlovákiai magyar férfi leginkább valószínű haláloka a szívinfarktus vagy a rák. Szlovákiában ugyanis 1981-től az elhalálozások 55 százalékát a szív- és érrendszeri betegségek okozzák. A második leggyakoribb civilizációs betegség a rák - 2001-ben csaknem minden negyedik ember rákban halt meg. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a daganatos megbetegedések közül mindkét nemnél a gyomorrák volt a legelterjedtebb. Az ezt követő időszakban a gyomorrákot sikerült fokozatosan visszaszorítani, ugyanakkor viszont drámai módon nőtt a tüdőrákos megbetegedések száma. Eleinte főleg a férfiaknál, de 1994-ben már mindkét nem esetében a daganatos megbetegedések okozta halandóság első számú okaként szerepelt. Legújabban a tüdőrákot sikerült visszaszorítani, most viszont mindkét nemnél a vastag- és végbélrák fordul elő a leggyakrabban, s ezeknek a megbetegedéseknek a száma egyre inkább növekvő tendenciát mutat. Ugyancsak növekszik a nem daganatos emésztőszervi megbetegedésekben elhunytak aránya – 2001-ben már túllépte az 5 százalékot. A magyarlakta járásokban az ott élők daganatos megbetegedések okozta elhalálozása felülmúlja a 2001-ben regisztrált 26 százalékos országos átlagot. Vagyis míg Szlovákiában átlagosan minden negyedik ember hal meg rákban, a dunaszerdahelyi, érsekújvári, nyitrai, rimaszombati, lévai, nagykürtösi és tőketerebesi járásban minden harmadik, a komáromi és a losonci járásban pedig ennél is többen, az ott elhunytak 36 százaléka. Ráadásul hét járásban elsősorban a 15-60 éves korú férfiak, hat járásban pedig az ugyanilyen korú nők halnak meg rákban. Ezek persze nem mind magyar nemzetiségűek, mert az egészségügyi statisztikákban nincsenek a betegek és az elhunytak Lampl Zsuzsanna

185

186

Médiapedagógia nemzetiség szerint is számon tartva, de akkor is érdemes elgondolkodni afelett, hogy mi magunk védjük-e avagy éppen károsítjuk-e az egészségünket. Szinte hallom a választ: én mindent megteszek az egészségemért, de annyi a rajtam kívülálló tényező, amit nem tudok befolyásolni: ideges vagyok, mert nincs munkahelyem, mert rossz férjem/feleségem van, mert van ugyan munkahelyem, de kiszipolyoz a főnök, stb. Vagy: rossz orvosom van, nem törődik vele, ha mondom, hogy itt fáj, ott fáj... Ez mind igaz. Az egészségi állapot kialakulásánál sok tényező játszik közre. Előszöris az, amit szüleinktől, elődeinktől örökölünk (nem véletlenül kérdezi az orvosi, milyen betegségek vannak a családban, miben haltak meg elődeink). További fontos tényező a lelki alkatunk, hiszen vannak emberek akik eleve a rosszat keresik, látják mindenben, másoknak pedig akkor is napsugaras az életük, amikor sötét van. A harmadik fontos tényező a társadalmi hatások, pl. a munkahelyi problémák, rossz gazdasági helyzet. Az egészségi állapotot befolyásoló negyedik tényezőcsoport pedig az ún. viselkedési tényezők, vagyis a táplálkozás, mozgás, közlekedési szokások, stb.. S épp ez az a terület, amellyel saját magunk is nagyon lényeges módon javíthatunk vagy ronthatunk az egészségi állapotunkon. Itt van például az étkezés. Egyik kutatásom során megkérdeztem a vizsgált személyektől, ők hogyan értelmezik az egészséges étkezés fogalmát. Főleg a nők és a fiatalabb korúak többsége pontosan felsorolta, hogy az egészséges étkezés egyenlő sok zöldség, gyümölcs, sovány húsok, stb., akárcsak egy egészségügyi felvilágosító röplapot idéztek volna. Azután megkértem őket, írják le, mit esznek leggyakrabban, s mi a kedvenc ételük. Igy például kiderült, hogy annak a háziasszonynak a családja, aki pontosan tudta, mit kellene enni, ritkán fogyasztott nyers gyümölcsöt és zöldséget – pedig elmondta, hogy tele van velük a kert - , annál gyakoribb volt viszont az asztalukon a disznóhús, egybesütve sok-sok gyümölccsel és zöldséggel! Ebből két dolog következik. Előszöris: nem mindig alkalmazzuk a gyakorlatban azt, amit elméletileg fújunk. Másodszor: a táplálkozási szokások kialakításában nagy szerep jut annak, aki az otthoni konyhát vezeti – tehát az esetek többségében a nőnek. Még mielőtt azonban a nőkön csattanna az ostor, rögtön hozzáteszem, hogy sokszor iszonyú nehéz dolguk van, főleg a házastársukat illetően, aki szerint a „hús és sok“ az egyetlen normális étkezési alternatíva (ezt is a felmérésből tudom!). Ugyancsak fontos egészségre kiható tényező a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A drogfogyasztás engedélyezését forszírozó fiatal szakemberek (vannak ilyenek, köztük szociológusok is!) egyik érve az, hogy a cigi és az alkohol is kábítószer, mégis engedélyezve van. Úgy gondolom, abban igazuk van, hogy a szesz és a cigaretta is egészségkárosító szer (azzal már persze nem értek egyet, hogy amennyiben ezek lehetnek legálisak, akkor a kábítószer is legyen az), éppen ezért kellene korlátozni a fogyasztásukat. A családi példa hatásáról már sokat írtak. Én viszont néhány kutatási eredményt szeretnék ismertetni a saját és családja egészségét féltő olvasóval. Ezek az eredmények 2001-ből származnak, s többek között arra is rámutatnak, Lampl Zsuzsanna

Függelék

hogy bár nincsenek nemzetiségileg bontott egészségügyi statisztikáink, az egészségkárosító viselkedés, főként a dohányzás és a mozgásszegény életmód terén a dél-szlovákiai magyarok érintettebbek a dél-szlovákiai szlovákoknál. Ez annál is inkább elgondolkodtató, mert 15-29 éves fiatalokat kérdeztünk meg, akik még relatíve egészségesek, de már most alapozzák meg, milyen betegségek érhetik őket húsz-harminc évvel később. Kiderült például, hogy a magyar fiatalok 52 százaléka cigizik, a szlovák fiataloknak 48 százaléka. Tehát a magyarok közül többen dohányoznak. Továbbá: minden negyedik szlovák cigarettáz napi rendszerességgel, s olyankor átlagosan 12 db cigit szív el, ezzel szemben minden harmadik magyar cigiz naponta, s akkor átlagosan 14 db cigarettát ereszt a levegőbe és tüdejébe. Tehát a magyarok közül nemcsak többen, hanem gyakrabban is és többet is cigiznek. Mindkét nemzetiségre jellemző, hogy több a férfi, mint a női dohányos, de míg a szlovák nők közül nagyjából minden második-harmadik cigarettáz, a magyar nők közül szinte minden negyedik. Korcsoportok szerint is érdekes és nem épp szívderítő kép tárul elénk. A magyarok közül a 20-24 évesek a legerősebb dohányosok. 58 százalékuk cigizik, ebből szinte minden második naponta! Igaz, a 25-29 évesek között mind mennyiségi, mind gyakorisági értelemben csökken a dohányzók részaránya, de még így is megfigyelhető két alapvető összefüggés. Először: a 20-24 éves korukban cigarettázni kezdők aránya felülmúlja a 25-29 éves korukban leszokók arányát, tehát a 15-29 éves magyar fiatalok közül többen szoknak rá a dohányzásra, mint ahányan abbahagyják. A szlovák fiatalokról ennek épp az ellenkezője mondható el, ui. mind a dohányzók, mind pedig a napi gyakorisággal cigizők aránya csökken a korral, azaz többen szoknak le, mint ahányan rászoknak a cigizésre. Ebből következik a második összefüggés: a dohányzó szlovákok és a naponta dohányzó szlovákok minden korcsoportban kevesebben vannak, mint a magyarok. A dohányzás terén tehát a magyar fiatalok, s közülük is főképp a magyar férfiak egészségkárosító viselkedése felülmúlja a szlovák fiatalok önkéntes egészségrongálását. Alkoholfogyasztás terén kisebbek a különbségek a dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok között, de azért itt is van egy figyelemreméltó jelenség: a magyarok közül kevesebben isznak, mint a szlovákok közül, viszont a szlovákok ritkábban és kevesebbet isznak, a magyarok pedig gyakrabban és többet. S itt akaratlanul is előtolakodik a mondás: az alkohol kismértékben orvosság, nagymértékben méreg. Tehát az egészségkárosító (gyakoribb és több ivás) szeszfogyasztás inkább jellemző a magyarokra, mint a szlovákokra! De hogy ne csak negatív dolgokról szóljak, említek egy pozitívat is, ez pedig a sport, a testmozgás, amely köztudottan egészségvédő tényező. A sport sok negatív hatást képes ellensúlyozni (no nem éppen a dohányzást és az alkoholizálást!) Mi a helyzet a mozgás terén a vizsgált népességben? A dél-szlovákiai fiatalok közül a kötelező testnevelési órán kívül a szlovákok kétharmada sportol szabadidejében, a magyaroknak viszont csak 54 százaléka. Lampl Zsuzsanna

187

188

Médiapedagógia Mindkét nemzetiség esetében inkább a férfiak sportolnak, mint a nők. Korcsoportok szerint a 15-19 éves fiataloknak még kétharmada sportol – s ekkor még nincs nemzetiségbeli különbség. A 20-24 évesek között azonban már lényegesen, húsz százalékkal csökken a sportoló magyar fiatalok aránya, míg az ugyanolyan korú szlovákoknál nem tapasztalható csökkenés. A 25-29 évesek között a szlovákok 58 százaléka, a magyaroknak pedig már csak 44 százaléka sportol. Azok, akik nem sportolnak, túlnyomórészt két okkal magyarázzák passzivitásukat. Leginkább azzal, hogy nincs idejük (a magyarok 40 százaléka, a szlovákok 46 százaléka) másrészt pedig azzal, hogy nem szeretnek sportolni (mindkét nemzetiség 29 százaléka). Tehát nem anyagi, egészségügyi okok miatt marad ki életükből az oly fontos testmozgás, s nem is megfelelő lehetőség vagy társaság hiányában, hanem azért mert nem találnak rá időt vagy nem kedvelik ezt a fajta időtöltést. A sportolást, mint egészségvédő viselkedési tényezőt tehát elsősorban nem az objektív körülmények hiánya akadályozza, hanem a pozitív szubjektív hozzáállás hiánya. Ez pedig egy mozgásszegény életmódot eredményez, amely újfent kedvez a civilizációs betegségek kialakulásának. De gondolkodjunk tovább. Ha a fiatalok között ennyire lehangoló a helyzet, milyen lehet a középgeneráció soraiban? Milyenek a mi egészségvédő és egészségkárosító szokásaink? Mi volna, ha karácsonyra a szokásos jókívánságok mellett és a megszokott ajándékok mellé (helyett?) esetleg valami másfajta meglepetést is tartogatnánk a magunk és családunk számára? Mit szólnának mondjuk egy fitnesszkazettához, esetleg egy hula-hopp karikához (ezeket otthon is használhatjuk, senki sem lát, akkor mozgunk, amikor akarunk)? Vagy egy családi ping-pongasztalhoz? S szentségtörés lenne, ha a karácsonyi kacsa- és egyéb sültek kövér részét (pl. püspökfalat, kövér bőr) a jövendő egészségünkre gondolva ezúttal nem fogyasztanánk el?

Lampl Zsuzsanna

Függelék

A szlovákiai újságírók etikai kódexe Etický kódex "Každý má právo na slobodu presvedčenia a prejavu, toto právo nepripúšťa, aby niekto trpel ujmu pre svoje presvedčenie a zahŕňa právo vyhľadávať, prijímať a rozširovať informácie a myšlienky akýmikoľvek prostriedkami bez ohľadu na hranice." Z uvedeného práva verejnosti poznať fakty a názory vyplýva súbor povinností a práv novinárov. zodpovednosť novinárov voči verejnosti má prednosť pred akoukoľvek inou zodpovednosťou, najmä pokiaľ ide o ich zamestnávateľov a štátnu moc. "Pri výkone svojich práv a slobôd sa kaţdý podrobuje iba takým obmedzeniam, ktoré stanovuje zákon výlučne preto, aby sa zabezpečovalo uznanie a zachovanie práv a slobôd ostatných a vyhovelo spravodlivýcm poţiadavkám morálky, verejného poriadku a všeobecného blaha v demokratickej spoločnosti." (Článok 29, ods.2 Všeobecnej deklarácie ľudských práv) V súlade s týmito ustanoveniami (článkami Všeobecnej deklarácie ľudských práv a v súlade s duchom a textom Medzinárodného paktu o občianskych právach) si novinári na Slovensku kladú tieto profesijné záväzné etické hranice: I. Novinár a verejnosť Novinár urobí všetko potrebné, aby verejnosti podával informácie pravdivé, overené a odborne fundované. Pravdivosť informácií predpokladá, ţe fakty ako ich základ, sa podávajú čo najobjektívnejšie, v ich pravom kontexte, bez skresľovania a zamlčovania súvislostí a s primeraným uplatnením tvorivých schopností novinára. Ak sa jednotlivosti prípadu nedajú overiť, treba to uviesť. Novinár môţe slobodne vyjadrovať osobné alebo skupinové názory v medziach pluralitného súťaţenia myšlienok, ak tým neporušuje občianske práva inej osoby alebo skupiny osôb a ak neohrozuje spoločenskú mravnosť. Zároveň sa sám musí podriaďovať poţiadavke slobodnej výmeny názorov a voľného toku informácií. Rešpektuje vţdy mieru vkusu a primeranosť výrazových prostriedkov. Má právo i morálnu povinnosť odmietnuť uverejniť informáciu, o ktorej vie, ţe je nepravdivá, polopravdivá (skreslená), špekulatívna, neúplná, či komerčne zameraná (tzv. skrytá inzercia). Ak uverejní nepravdivú, polopravdivú (skreslenú), špekulatívnu či neúplnú informáciu, musí veci uviesť na pravú mieru, vrátane publikovania opravy, resp. odpovede. Oprava sa má uverejniť v pribliţne rovnakej grafickej úprave, najlepšie na rovnakom mieste ako opravovaná informácia. Odpoveď sa nemá dopĺňať replikou autora pôvodnej informácie, aby jedna strana nemala sústavný predstih.

189

190

Médiapedagógia Obvinenia bez dôkazov, zneuţívanie dôvery, profesie, prípadne média pre osobný alebo skupinový prospech, falšovanie dokumentov, skresľovanie faktov, akúkoľvek loţ a zámerné zamlčovanie poznatkov o porušení zákona a spoločenskej morálky povaţuje za najväčšie profesijné previnenie. II. Novinár a objekt jeho záujmu Novinár preberá zodpovednosť za všetko, čo uverejní. Bez súhlasu príslušnej osoby nesmie písať tak, aby zasahoval do jej súkromného ţivota, nesmie zniţovať jej dobré meno, pokiaľ osoba sama nepostupuje protizákonne a nevzbudzuje pohoršenie. Neuverejní rozhovor, ak si to osoba neţelá, vyhovie jej, ak chce výpoveď autorizovať. V záujme objektívnosti usiluje sa v štádiu prípravy alebo realizácie svojho diela dať slovo všetkým zainteresovaným. III. Novinár a zdroj informácií     

Novinár má neodňateľné právo slobodného prístupu ku všetkým zdrojom informácií. Novinár je povinný neodkladne oboznámiť svojho informátora s autorským zámerom. Pri zbieraní informácií nepouţíva nátlak. Nesmie zneuţiť udalosti a výpovede, ktorých bol svedkom, ani dokumenty, ktoré reprodukuje. Novinár je povinný zachovávať mlčanlivosť o zdroji informácií do času, kým ho tejto povinnosti nezbaví informátor alebo súd.

IV. Novinár a redakcia, resp. vydavateľ Novinár má právo na takú pracovnú zmluvu, ktorá zabezpečuje jeho materiálne potreby a profesijnú česť Má právo odmietnuť kaţdý nátlak, aby pôsobil proti svojmu presvedčeniu. Príkazy môţe prijímať len od svojich nadriadených v zmysle pracovnej zmluvy. Novinár má právo na to, aby jeho priamy nadriadený a vydavateľ vyuţili na jeho ochranu všetky zákonné a dodtupné prostriedky, vrátane ochrany jeho práva pouţiť autorský pseudonym. Novinár nesmie zo zištných dôvodov presadzovať súkromné a subjektívne záujmy, nepodpisuje vlastným menom výtvory, ktoré sú obchodnou reklamou či platenou inzerciou. Kolektív redakcie má právo na to, aby s ním vedenie redakcie, resp. vydavateľ konzultoval kaţdé rozhodnutie dôleţité pre prácu tohto kolektívu. V. Novinár a kolegovia Novinár neuverejní pod vlastným menom alebo skratkou ţiadne cudzie dielo. Nepreberá z publikácie bez odkazu na prameň.

Függelék

Nepostupuje na uverejnenie svoje dielo súčasne viacerým redakciám. Bez autorského súhlasu nezasahuje do obsahu diela. Nezniţuje autoritu a schopnosti kolegov, pri spoločnej práci rešpektuje ich potreby a názory. VI. Novinár a verejný záujem Novinár prejavuje primeranú úctu ústavnému poriadku štátu, jeho demokratickým inštitúciám, rešpektuje platné právo a všeobecne platné morálne princípy spoločnosti. Novinár nesmie propagovať útočné vojny, násilie a agresivitu ako prostriedok riešenia medzinárodných konfliktov, politickú, občiansku, rasovú, nacionálnu, náboţenskú a inú neznášanlivosť. Preukazuje primeranú úctu iným štátom, národom, ich demokratickým tradíciám a inštitúciám, kultúre a morálke. (Schválené Snemom Slovenského syndikátu novinárov dňa 19. 10. 1990)

Forrás: http://www.ssn.sk/?id=50&num=10&lang=sk

191

192

Médiapedagógia

Függelék

Cím: Szerzők: Lektorálta: Megjelent: Szerkesztő: Műszaki szerkesztő: Borítóterv: Készült: A kiadás éve: Kiadás: Példányszám: Názov: Autori:

Recenzent: Vydala: Redaktor: Technický redaktor: Autor potlače disku: Sponzor: Rok vydania: Vydanie: Náklad výdavkov:

Médiapedagógia PhDr. Lampl Zsuzsanna, PhD. Ing. Pšenáková Ildikó, PhD. Papp László prof. PhDr. Ţilková Marta, PhD. A Közép-európai Tanulmányok Kara, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra Ing. Pšenáková Ildikó, PhD. Ing. Pšenáková Ildikó, PhD. Lelovič Štefan A Leonardo da Vinci Program Innováció transzfer projektje (SciComPed) keretein belül az Európai Unió 08/0025-L/4012 sz. támogatásával. 2009 Elektronikus 100 Mediálna výchova PhDr. Zsuzsanna Lampl, PhD. Ing. Ildikó Pšenáková, PhD. László Papp prof. PhDr. Marta Ţilková, PhD. Fakulta stredoeurópskych štúdií UKF v Nitre Ing. Ildikó Pšenáková, PhD. Ing. Ildikó Pšenáková, PhD. Štefan Lelovič Program Európskej Unie Leonardo da Vinci 2009 elektronické 100

© Autori - Szerzők ISBN EAN

978-80-8094-629-6 9788080946296

193

Lampl Zsuzsanna Pšenáková Ildikó Papp László

Recommend Documents