LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS GYULA KISTÉRSÉG

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. GYULA KISTÉRSÉG

A MikroLEF 2007 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást. Választ kaphatunk többek között az alábbi kérdésekre is: Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? Ebben az elemzésben a Gyulai kistérségre vonatkozó eredményeket az alábbi pontok mentén mutatjuk be: 1. Egészségi állapot 2. Egészségmagatartás 3. Korlátozottság, betegségek 4. Az egészségügyi ellátás igénybevétele 5. A betegségek karbantartása, a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakorisága 6. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság és az azzal kapcsolatos munkakörülmények, egészséget károsító munkahelyi ártalmak KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezettek 23%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 40,2%a jónak, vagy nagyon jónak, 36,7%-a pedig kielégítőnek minősítette. A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt. A megkérdezettek 76,2%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,2%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A megkérdezettek fele sosem, 28,1%-a pedig rendszeresen dohányzik. A férfiak 30%a, és minden negyedik nő rendszeres dohányzó. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak 29,5%-a fogyaszt alkoholt, szemben a nők 4,8%-ával, a különbség szignifikáns. Az iskolázottság növekedésével nő az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete. A megkérdezettek 10,2%-a egyáltalán nem követi az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit a hétköznapokban, míg 5,5% teljes körűen érvényesít azokat. Szabadidejében a megkérdezettek közel 95%-a végez naponta, vagy hetente legalább egyszer testmozgást, nők és férfiak egyenlő arányban, jellemzően a középkorú férfiak. Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében. A megkérdezettek 60,7% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 36,8%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely valamilyen mértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben.

1


A megkérdezettek közel 60%-a túlsúlyos, vagy elhízott, valamivel jobban érinti ez a probléma a férfiakat, mint a nőket. A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében 30%-körüli, jellemzően az idősebbeket sújtja. A megkérdezettek 9,7%-a szenved asztmában, különös tekintettel a középkorú nőkre. Diagnosztizált allergiás megbetegedése a megkérdezettek 14,4%-ának, a férfiak 11,9%-ának és a nők 16,7%-nak van. A megkérdezettek 15,9%-a, a férfiak 11,4%-a, a nők 19,9%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen az időskorú nők (35,2%). A megkérdezettek 11,1%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek érintettek (29%). A megkérdezettek 8,6%-a szenved csontritkulásban. Jellemzően az idős nőket (26%), a nyugdíjasokat, a rossz anyagi körülmények között élőket sújtja ez a fajta betegség. A megkérdezettek 5,4%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az időseknél, különösen a férfiaknál (10,6%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. A megkérdezettek 11,7%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben 17,7% panaszkodik gyakori fejfájásra. A férfiak 25,3%-a, a nők 26,9%-a szenved diagnosztizált, izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával jelentősen nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 44,1%-a, az idős nők 51,2%-a érintett. A megkérdezettek 19,3%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (28,6%), azon belül is a nőkre (36,8%). A kistérségben élők 24,4,%-a az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 27,8%-a és a nők 21,4%-a), 54,5% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 66,6%-a, a nők 43,8%-a). A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál (62,3%). A nők fokozottabb gondot fordítanak betegségük karbantartására, mint a férfiak, mivel gyakrabban mérik vérnyomásukat, rendszeresebben ellenőriztetik koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket. A felmérést megelőző évben a nők 46,3%-a járt nőgyógyásznál, ez az arány a korévek előrehaladtával csökken, egy éven belül nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 83,9%-a fordult meg. Emlőrákszűrés történt egy éven belül a középkorú nők 40%-ánál, 30%-nál azonban sohasem. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők felétől vettek kenetmintát egy éven belül. A megkérdezettek 18,5%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, különös tekintettel a középkorúakra. A gazdaságilag aktívak 79%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, a térségben élő gazdaságilag aktív lakosság 59,8%-a valamilyen szintű fizikai terhelésnek, 29,3%uk jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, különös tekintettel az idős férfiakra. A megkérdezettek negyede munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka is. A nők exponáltsága (61,%) több mint kétszerese a férfiakénak (26,2%).

2


Gyulai kistérség általános jellemzői NÉPESSÉG A népességének kormegoszlása az országos trendnek megfelelően az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja (1. ábra). 1. ábra Évközepi BM lakónépesség száma nem és korcsoport szerint 85+

2006 nő 2006 férfi 1996 nő 1996 férfi

80--84 75--79 70--74 65--69 60--64 55--59 50--54 45--49 40--44 35--39 30--34 25--29 20--24 15--19 10--14 5--9 0--5

3 000

2 000

1 000

0

1 000

2 000

3 000

ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁG 2006-ban közel ugyan annyi férfi (408) halt meg a kistérségben, mint amennyi nő (393), a leggyakoribb halálok mindkét nem esetében a keringési rendszer megbetegedése volt. A nőknél a keringési rendszer betegségeinek részaránya magasabb, a daganatos megbetegedéseinek részaránya alacsonyabb, mint a férfiak esetében (1. táblázat). 1. táblázat Meghaltak száma haláloki főcsoportok szerint, 2006 Haláloki főcsoportok

Férfi

Nő

Összesen

Daganatok Táplálkozási rendszer Keringés Légzőrendszer Emésztőrendszer Külső ok Egyéb Összesen

119 6 196 33 14 19 21 408

89 11 225 15 14 13 26 393

208 17 421 48 28 32 47 801

3


MikroLEF 2007 – Kistérségi Alapadatok A 18 éven felüli lakosságából választott reprezentatív mintán érvényes választ adók száma 420 fő, ebből 196 férfi és 224 nő. A megkérdezettek 29,8%-a 18-34 év közötti, 48,1%-a 35-64 közötti, 22,1%-a 65 év feletti. Iskolai végzettség tekintetében a felmérésben résztvevők negyedének (23,5%) általános iskolai végzettségen túl nincs egyéb képzettsége. Szakmunkásképzőt végzett a megkérdezettek 27,6%-a, szakközépiskolát 15,9%-a, gimnáziumot 17,1%-a, a diplomások aránya 16%-os. Közgyógyellátási igazolvánnyal a megkérdezettek mindössze 7,6%-a rendelkezik. A kistérségben élők fele (45,4 %) aktív dolgozó. Akik nem tartoznak ebbe a csoportba, azok nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként, de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan munkahelyen nem dolgoznak. A megkérdezettek harmada (29,1%) saját megítélése szerint rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között él, jónak ítélte anyagi helyzetét a megkérdezettek 11,1%-a, megfelelőnek 59,8%. A megkérdezett 34%-a kisebb, (1001-10000 fős) településen él, 66% nagyobb (10000-50000) fős településen.

Az egészségi állapot szubjektív értékelése A megkérdezettek 23%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 40,2%-a jónak, vagy nagyon jónak, 36,7%-a pedig kielégítőnek minősítette. A férfiak közel 40%-a jónak, vagy nagyon jónak ítéli egészségi állapotát, a nők 40,6%-a gondolja ugyan így. Rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotúnak mondja magát a megkérdezett nők 25,8%-a, és a megkérdezett férfiak 19,9%-a. A nők saját egészségéről alkotott képe valamivel borúsabbnak látszik, mint a férfiaké. A 18-34 év közötti korosztály 70,3%-a jó, vagy nagyon jó egészségi állapotról vallott. A 65 év felettiek közel fele (46,3%) rossznak, vagy nagyon rossznak minősítette egészségi állapotát. A korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be (2. ábra). A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt. 2. ábra Egészségi állapot értékelése

Válaszok megoszlása, %

Nagyon rossz

Rossz

Kielégítő

Jó

Nagyon jó

70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

1834

3564

65+

Korcsoport

ffi 1834

ffi 3564

ffi 65+

nő 1834

nő 3564

nő 65+

Nem és korcsoport

4


A jelenleg dolgozók túlnyomó többsége (77,2%) kielégítőnek, vagy jónak tartja egészségi állapotát, ennél is jobb a vélt egészség megítélése a tanulók körében, akik közül egyetlen egy válaszadó sem adta a nagyon rossz, vagy rossz minősítést. A rokkantnyugdíjasok kétharmadának (61,2%), az öregségi nyugdíjasok 41,1%-ának rossz, vagy nagyon rossz minősítés mellett a legkedvezőtlenebb a megélt egészségi állapota (2. táblázat). A jobbnak vélt szubjektív anyagi helyzet jellemzően jobbnak vélt egészségi állapottal jár együtt. 2. táblázat Az egészségi állapot önértékelése gazdasági aktivitás szerint, % Vélt egészségi állapot Nagyon rossz 1,6

Gazdasági aktivitás Dolgozik Munkanélküli GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatási hallgató Egyéb Összesen

Rossz 6,1 8,7

14 10

27,1 51,2

10,1 5,9

24,5 17,1

Kielégítő 35 23,2 18,8 47,2 37,1 30,8 35,3 36,9

Jó 47,6 51,7 57,5 8,5 1,7 32,1 30,1 31,4

Nagyon jó Összesen 9,7 100 16,4 100 23,7 100 3,1 100 100 37,2 100 100 8,7 100

Egészségmagatartás A megkérdezettek 76,2%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,2%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A fiatalok 92,9%-a szerint jelentősen hathatunk egészségi állapotunkra, az idősek közül nagyon kevesen mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben (3. ábra). 3. ábra Mennyit tehet egészségéért?


Semmit sem tehet

Keveset tehet

Sokat tehet

Nagyon sokat tehet

70 60 50 40 30 20 10 0 ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

A tanulók kivétel nélkül úgy vélik, hogy sokat tehetnek egészségükért, a leginkább borúlátó a nyugdíjasok csoportja, a dolgozók jellemzően úgy vélik (84,2%), hogy sokat tehetnek egészségükért. A diplomások 95,5%-a szerint sokat, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek fele (47,2%) épp ellenkezőleg, úgy gondolja, hogy semmit, vagy keveset tehetünk egészségünkért. Leginkább a rossz szubjektív anyagi helyzetben élők vélik úgy, hogy alig tehetnek az egészségükért.

5


DOHÁNYZÁS A megkérdezettek fele (50,9%) sosem, 28,1%-a pedig rendszeresen dohányzik. A férfiak 30%-a, a nők 26,5%-a rendszeres dohányzó. Az alkalmi dohányosok körében szinte elhanyagolható a különbség nők és férfiak tekintetében, nem úgy a leszokottak körben, ahol a férfiak 24,3%-a, a nők 12,1%-a képviselteti magát, azaz kétszer annyi férfi szokott le, mint amennyi nő. Sosem dohányzott a nők 58,7%-a és a férfiak 42%-a. A fiatalok 38,9%-a rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik, 52%-a sosem füstölt még. A legidősebb korosztály 9,8%-a rendszeresen, 72,3%-a sosem dohányzott, 17,9%-a leszokott. Az alkalomszerűen dohányzók csoportjában jellemzően a fiatal generáció képviselteti magát, 6,1%-os a csoporton belüli arányban. Ha nemenként és korcsoportonként vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy a fiatal férfiak 33,6%-a rendszeresen dohányzik, s ők vannak legnagyobb arányban az alkalomszerűen rágyújtók táborában. A rendszeresen dohányzók csoportjában azonban a középkorú nők képviseltetik magukat a legnagyobb arányban (35,5%). Az idős férfiak 18,8%-a, az idős nők 4,4%-a napi rendszerességgel füstöl. Az idős nők közel 92,9%-a sosem gyújtott rá (4. ábra). 4. ábra Dohányzás gyakorisága


rendszeresen

alkalomszerűen

leszokott

Sohasem dohányzott

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34 35-64

Korcsoport

65+

ffi 18- ffi 35- ffi 65+ nő 18- nő 35- nő 65+ 34 64 34 64 Nem és korcsoport

A rendszeresen dohányzók táborában a szakmunkásképzőt végzettek képviseltetik magukat a legnagyobb arányban (39,9%), a diplomásoknak 25,2%-os a csoporton belüli aránya. A jónak vélt anyagi helyzetűek közül senki nem tartozik a rendszeresen füstölők közé, szemben a nagyon rossz anyagi helyzetűek csoportjával, ahol minden második megkérdezett rendszeres dohányos. A munkanélküliek között a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya (50,1%), sosem dohányzott a tanulók 78,2%-a. ALKOHOLFOGYASZTÁS Majdnem minden nap iszik alkoholt a megkérdezettek 4,2%-a. 12,3% hetente néhány alkalommal, 14% havonta, 29,6% ritkábban, mint havonta, és 39,9% egyáltalán nem ivott alkohol a saját bevallása szeriont az elmúlt egy évben. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak 29,5%-a fogyaszt alkoholt, szemben a nők 4,8%-ával, a különbség szignifikáns.

6


Korcsoportonként tekintve legnagyobb arányban az idős férfiak (18,8%) tartoznak a naponta ivók táborába, szemben a 65 év feletti nők 2,8%-os jelenlétével, a különbség itt is szignifikáns. A fiatalok jellemzően alkalomszerűen fogyasztanak alkoholt (5. ábra). 5. ábra Alkoholfogyasztás gyakorisága


nem fogyaszt

alkalmi fogyasztó

mértékletes ivó

nagyivó

80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

18-34 35-64

A kérdezett neme

Korcsoport

65+


A GYES-, GYED-, GYET-en lévők 72,5%-a, a rokkantnyugdíjasok 58,6%-a nem ivott alkoholt a felmérés előtti egy évben. A tanulók jellemzően havonta 1-2 alkalommal isznak, a minden nap ivók táborában a nyugdíjasok vannak a legnagyobb többségben. Az érettségizettek, diplomások jellemzően kisebb arányban sorolták magukat a napi rendszerességgel ivók közé, mely csoportban, a legnagyobb arányban szakmunkásképző iskolát végzetteket találunk. A szubjektív anyagi helyzetet tekintve a jó körülmények között élők közül senki nem vallotta, hogy naponta fogyasztana alkoholt. TÁPLÁLKOZÁS A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik valamilyen ismerettel az egészséges táplálkozás alapelveit illetően. Az iskolázottság növekedésével nő az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete. A megkérdezettek 10,2%-a egyáltalán nem követi az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit a hétköznapokban, míg 5,5% teljes körűen érvényesít azokat. A férfiak összességében jóval nagyobb arányban hanyagolják ezen szempontokat napi étkezéseik során (15%), mint a nők (6,1%) (3. táblázat). 3. táblázat Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek érvényesítésének igénye nemek szerint, % Nem figyelek oda mennyire egészséges a táplálkozásom Férfi Nő Összesen

15 6,1 10,2

Ritkán Amennyire lehet befolyásolja a előnyben döntésemet, részesítem az hogy mi az egészséges egészséges tápl. táplálékok 33,3 47,2 23,8 63,7 28,2 56

Teljesen ezek alapján táplálkozom Összesen 4,5 6,4 5,5

100 100 100

A felmérés adatai azt mutatják, hogy a korévek előre haladtával, az iskolázottság mértékének növekedésével egyre elterjedtebb az egészségtudatos táplálkozás gyakorlata. A GYES, GYET, GYED-en lévők között a legnagyobb azok aránya (72,5%), akik igyekeznek az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően étkezni, szemben a gazdaságilag aktív

7


státusúak 52,5%-os csoporton belüli arányával. A megélt anyagi helyzet minőségének emelkedésével nő azok aránya, akik teljes körűen az egészségtudatos táplálkozás gyakorlatát érvényesítik a mindennapokban. A megkérdezettek – az utóbbi hónapot tekintve – 58,9%-a naponta, 35,4%-a hetente többször is fogyasztott friss gyümölcsöt és nyers zöldséget. Az utóbbi 3 hónapban közel 70% fogyasztott hetente többször is főzelékféléket, 92,4%% naponta, vagy hetente többször is fogyasztott baromfihúst, 22,5% halat, 74,5% sajtot, túrót, 85,6% tejet, tejterméket, és több mint 80% tojást. A válaszadók fele soha nem fogyasztott még Graham-, magvas, barna kenyeret. A megkérdezettek 45%-a ritkábban, mint hetente fogyaszt olajos magvakat. A válaszadók 21,4%-a betegsége miatt diétát tart, ezen csoporton belül 33,4% cukorbetegség diétáját, 30,3% szír szegény étrendet és 13,9% epekímélő étrendet tart. A válaszadók 30,7%-a vegyesen használ állati és növényi zsiradékot az otthoni főzés során, 55,7% csak olajat, 11,2% zsírt vagy szalonnát. Minél fiatalabb a megkérdezett, minél magasabb az iskolai végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olajat használ. A 65 év felettiek 14,9%-a használ csak zsírt vagy szalonnát. TESTMOZGÁS Szabadidejében a megkérdezettek közel 95%-a végez naponta, vagy hetente legalább egyszer testmozgást, nők és férfiak egyenlő arányban, legnagyobb arányban a középkorú férfiak. Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében (6. ábra). Szakmunkásképző iskolát végzettek 56%-a legalább naponta egyszer végez testmozgást, szemben a diplomások 31,3%os csoporton belüli arányával. 6. ábra


Testmozgás gyakorisága Legalább naponta egyszer

Hetente többször, de nem minden nap

Legalább hetente egyszer

Legalább havonta egyszer

Ritkábban, mint havonta

Soha

60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64

65+

Korcsoport

ffi 1834

ffi 3564

ffi 65+

nő 1834

nő 3564

nő 65+

Nem és korcsoport

Korlátozottság, betegségek A megkérdezettek 60,7% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 36,8%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely valamilyen mértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. Az életévekkel ez az arány egyre nő, az idős nők 68,9%-a, az idős férfiak fele számolt be valamilyen mértékű akadályoztatásról (7. ábra). A válaszadók 85,5%-a több mint egy éve valamilyen panasszal él, mely korlátozza a

8


mindennapi életvitelben, a szakmunkásképzőt végzettek és a rossz anyagi körülmények között élők körében a legmagasabb ugyanezen választ adók aránya. 7. ábra Van-a valami panasza, betegsége?


nincs panasza

kismértékű korlátozottság

nagymértékű korlátozottság

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34 35-64

65+

ffi 18- ffi 35- ffi 65+ nő 18- nő 35- nő 65+ 34 64 34 64

Korcsoport

Nem és korcsoport

Súlyos fizikai korlátozottságról a férfiak 8,7%-a, a nők 19,6%-a számolt be. A korlátozottak csoportonkénti aránya a korévek előrehaladtával nő (8. ábra). A megkérdezettek a legnagyobb arányban az önellátás és mozgás korlátozottságáról számoltak be. Súlyosan, vagy enyhén korlátozott önellátásában az idősek 60%-a. 8. ábra Fizikai korlátozottság mértéke

Válaszadók megoszlása, %

egészséges

közepes korlátozottság

súlyos korlátozottság

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34 35-64

Korcsoport

65+


TESTTÖMEG A megkérdezettek közel 60%-a túlsúlyos, vagy elhízott, valamivel jobban érinti ez a probléma a férfiakat, mint a nőket. Normál testsúlyú a megkérdezettek 37,1%-a, és kórosan sovány 3%, mely csoportban felülreprezentáltak a fiatal nők (12,1%), ugyanakkor körükben a legnagyobb arányú a normál jellegű testalkat is (9. ábra).

9


9. ábra Testtömeg

Válaszadók megoszlása, %

sovány(0-18,5)

normál(18,5-25)

túlsúlyos(25-30)

elhízott(30+)

70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34 35-64

Korcsoport

65+


Az iskolai végzettség tekintetében az adatok azt mutatják, hogy valamelyest csökken az iskolázottság növekedésével a túlsúlyosak, és elhízottak aránya. A tanulók körében a normál testalkatúak arány 60%-os, ám körükben a legnagyobb arányú a kórosan soványak jelenléte is (20,6%). BETEGSÉGEK A megkérdezettek körében a legnagyobb arányban a magas vérnyomás és az izületi gyulladás diagnosztizált, az előbbi csoportban nagyobb arányú a férfiak jelenléte, az utóbbiban a nőké. MAGAS VÉRNYOMÁS A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében 30%-körüli, jellemzően az idősebbeket sújtja. Csoporton belül a nők aránya 60,8%-os, a férfiaké 63,8%-os. Az alacsony iskolai végzettségűek (8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzettek csoporton belüli aránya 50,8%), valamit a nagyon rossz anyagi körülmények között élők (45,6%) betegsége jellemzően. A diagnózis felállítása a megkérdezettek 30,5%-ánál egy éven belül történt. Közgyógyellátottak (38,7%) valamint az öregségi- (59,1%) és rokkantnyugdíjasok (57,2%) körében nagy arányában szenvednek a magas vérnyomástól. ALLERGIA, ASZTMA

Diagnosztizált allergiás megbetegedése a megkérdezettek 14,4%-ának, a férfiak 11,9%-ának és a nők 16,7%-ának van. Az idős nők 18,5%-a szenved allergiától, szemben az azonos korcsoportú férfiak 11%-os csoporton belüli jelenlétével. A megkérdezettek 9,7%-a szenved asztmában, különös tekintettel a középkorú nőkre. Legnagyobb arányban a rosszabb anyagi helyzetűek és alacsony iskolázottságúak körében elterjedt, a különbségek azonban nem szignifikánsak.

SZORONGÁSOS DEPRESSZIÓ 10


A megkérdezettek 15,9%-a, a férfiak 11,4%-a, a nők 19,9%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen az időskorú nők (35,2%). Jellemzően a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élők érintettek. Közgyógyellátottak körében 24,8%, a rokkantnyugdíjasok körében kiemelkedően sokan (54,9%) szenvednek depressziótól. CUKORBETEGSÉG A megkérdezettek 11,1%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek érintettek (29%). A diagnosztizált betegek 9,7%-a férfi, 12,4%-a nő. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 20,5%-a cukorbeteg, egyben körükben a legelterjedtebb a betegség. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében a megkérdezettek 8%-ának van cukorbetegsége, illetve a rendszeres gyógyszerszedők 16%-a érintett. Gazdasági aktivitás alapján leginkább a nyugdíjasok körében elterjedt. CSONTRITKULÁS A megkérdezettek 8,6%-a szenved csontritkulásban. Jellemzően az idős nőket (26%), a nyugdíjasokat, a rossz anyagi körülmények között élőket sújtja ez a fajta betegség. GYOMORFEKÉLY A megkérdezettek 5,4%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az időseknél, különösen a férfiaknál (10,6%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. Közgyógyellátottak körében 10%. A szubjektív anyagi helyzet javulásával kisebb az esélye a betegség kialakulásának, iskolázottság tekintetében nincs jelentős különbség a 8 általános iskolát végzettek és a felsőfokú képzésben részvettek között. MIGRÉN A megkérdezettek 11,7%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben 17,7% panaszkodik gyakori fejfájásra. A nők 12,5%-a, a férfiak 10,9%-a szenved migréntől, különösen az idős nők. A migrén a nagyon rossz anyagi körülmények között élők és az alacsonyabb iskolázottságúak betegsége leginkább, a különbség nem szignifikáns. Közgyógyellátottak körében 18,8%. IZÜLETI GYULLADÁS A megkérdezettek 26,2%-a érintett. A férfiak 25,3%-a, a nők 26,9%-a szenved diagnosztizált izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával jelentősen nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 44,1%-a, az idős nők 51,2%-a érintett. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében (42,8%), közgyógyellátottak (33,3%), gyógyszert szedők (35,7%) és a nyugdíjasok körében a (öregségi ny. 45,9%, rokkant ny. 59,7%) a legjellemzőbb. Nagyon rossz anyagi helyzetűek körében 35,8% körüli, jó, vagy nagyon jó anyagi helyzetűek körében pedig 19,2%-os az érintettség, a különbség nem szignifikáns.

MAGAS KOLESZTERINSZINT, SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS

11


A megkérdezettek 19,3%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (28,6%), azon belül is a nőkre (36,8%). Szívroham, vagy szívinfarktus tekintetében érintett a megkérdezettek 3,9%-a, különösen az idős nők (11%). Agyvérzésben, agyérgörcsben a megkérdezettek 4,9%-a érintett. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb, szignifikáns a különbség a 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek és a diplomások között.

Egészségügyi ellátás igénybevétele A kistérségben élők 24,4,%-a az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 27,8%-a és a nők 21,4%-a), 54,5% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 66,6%-a, a nők 43,8%-a). A háziorvoshoz fordulások átlagos száma az elmúlt 12 hónapban 4,4 alkalom a férfiak esetében, 5 alkalom a nők esetében. Tehát az orvoshoz fordulási szokások nemenként és korcsoportonként is valamelyest eltérőek, szignifikánsan magasabb arányban fordulnak háziorvoshoz az idősebbek, illetve valamennyi korcsoportban a nők azok, akik gyakrabban keresték fel háziorvosukat, illetve a különféle szakrendeléseket. (10. ábra) 10. ábra Átlagos orvos-beteg találkozások száma az elmúlt 1 évben

Válszok megoszlása,%

Háziorvos

Szakorvos

8 7 6 5 4 3 2 1 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34 35-64

Korcsoport

65+


Az aktív dolgozókhoz képest az inaktív személyek gyakrabban keresték fel a járóbeteg szakellátásokat, de a különbség csak a rokkantnyugdíjasok esetében szignifikáns. A felmérést megelőző 12 hónapban a kérdezettek közel 21,4%-a járt legalább egyszer üzemorvosánál, közel 9,7%-a fordult pszichiáterhez, vagy kérte pszichológus segítségét, leggyakrabban a középkorú nők (20%). A paramedikális egészségügyi szolgáltatásokat a nők 3,7%-a, a férfiak 6,4%-a vette igénybe a referencia időszakban. A kistérség lakói közül elsősorban a középkorúak igényelték gyógytornász segítségét. A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál (62,3%). A fiatal nők és férfiak fele legalább egyszer részesült fogászati ellátásban. A fogorvost leginkább elkerülők jellemzően az idős nők, 86,6%-uk egyszer sem volt fogorvosi szakrendelésen az elmúlt egy évben (11. ábra). Az iskolázottság növeli a rendszeres fogorvoshoz járás valószínűségét. Szignifikáns eltérés mutatkozik a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek, valamint a más, magasabb iskolai

12


végzettséggel rendelkezők fogorvosi ellátás iránti igényét tekintve. A fogászati szolgáltatások rendszeresebb igénybevételének gyakorlata gyenge összefüggést mutat a szubjektív anyagi helyzet minőségével. 11. ábra Fogorvosi vizsgálat gyakorisága


Egy éven belül

Két éven belül

Öt éven belül

Több mint öt éve

Sohasem járt

70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34 35-64

65+

ffi 18- ffi 35- ffi 65+ nő 18- nő 35- nő 65+ 34 64 34 64

Korcsoport

Nem és korcsoport

KÓRHÁZI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az elmúlt 1 év során a megkérdezettek 17%-át kezelték kórházi fekvőbetegként. A korévek előrehaladtával nő a kórházban töltött napok száma (12. ábra). A megkérdezett tanulók közül senkit nem kezeltek kórházban az adott referencia időszakban, a rokkantnyugdíjasok 46,7%-a legalább egy napot töltött kórházban, az aktív státuszúak 7,9%-ára igaz ez. 12. ábra Kórházban töltött napok száma


Nem volt

1--7

8--14

15+

100 80 60 40 20 0 ffi 18-34 ffi 35-64

ffi 65+ nő 18-34 nő 35-64 nő 65+

Betegségek karbantartása A megkérdezettek 48%-ának 3 hónapon beül mérte vérnyomását orvos vagy nővér. Soha nem mérték meg vércukorszintjét a megkérdezettek 17,4%-ának, koleszterinszintjét a válaszadók 23,4%-ának (13. ábra). 13. ábra

13

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya Utolsó szűrővizsgálat időpontja


60 50 40 30 20 10

Vérny omás mérés

Több mint egy éve Sohasem mérték Fél éven belül Egy éven belül Két éven belül Öt éven belül Több mint öt éve Sohasem mérték

Egy hónapon Fél éven belül Egy éven belül

Soha

Régebben

3 hónapon Fél éven belül Egy éven belül

0

Vércukorszint-mérés

Koleszterinszint mérés

VÉRNYOMÁSMÉRÉS A korévek előrehaladtával egyre nő azok aránya, akiknél 3 hónapon belül mérte vérnyomását orvos vagy nővér, 65 év felettiek 67,3%-ának (14. ábra). Iskolázottság tekintetében nincs jelentős különbség. A gyógyszert szedők 40,8%-ának mérték vérnyomását 3 hónapon belül. A megkérdezettek több mint fele rendelkezik saját vérnyomásmérővel. A válaszadók felére jellemző az otthoni, rendszeres vérnyomásmérés. 14. ábra Vérnyom ásm érés gyakorisága


3 hónapon belül

Fél éven belül

Egy éven belül

Régebben

Soha

60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34 35-64

65+

Korcsoport


KOLESZTERIN/VÉRZSÍRSZINT MEGHATÁROZÁS A betegségek karbantartása, így a gyakori koleszterinszint ellenőrzés is inkább az idős nőkre a legjellemzőbb (40,6%), a megkérdezettek 32,5%-ának mérték koleszterinszintjét fél éven belül (15. ábra).

15. ábra

14

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya Koleszterinszint mérésének gyakorisága

Válasz o k m eg o sz lása, %

Fél éven belül

Egy éven belül

Két éven belül

Öt éven belül

Több mint öt éve

Sohasem mérték

80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

18-34

A kérdezett neme

35-64

65+

ffi 1834

Korcsoport

ffi 3564

ffi 65+ nő 18- nő 35- nő 65+ 34 64 Nem és korcsoport

VÉRCUKORSZINT ELLENŐRZÉS Sosem mérték vércukorszintjét a megkérdezettek 17,4%-ának, ugyanakkor egy éven, vagy annál rövidebb időn belül 53,7%-nak mérték meg. Az elmúlt 12 hónapban a nők 58,5%-a, és a férfiak 48,1%-a legalább egyszer részt vett vércukorszint meghatározáson. Ez a vizsgálat mindkét nem esetében a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik (16. ábra). Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében (27,4%) magasabb azok aránya, akik egy hónapon belül ellenőriztették vércukor szintjüket, mint azok csoportjában, akik nem közgyógyellátottak (14,3%). Gyógyszert szedők körében 20,7%-os arányban válaszolták azt, hogy egy hónapon belül mérték vércukorszintjüket, a gyógyszert nem szedők körében ez az arány 6,9%-os. 16. ábra Vércukorszintmérés gyakorisága


Egy hónapon belül

Fél éven belül

Egy éven belül

Több mint egy éve

Sohasem mérték

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34 35-64

Korcsoport

65+


NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A felmérést megelőző évben a nők 46,3%-a járt nőgyógyásznál, ez az arány a korévek előrehaladtával csökken, egy éven belül nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 83,9%-a fordult meg (17. ábra). A szűrésen való részvétel életprevalenciáját az iskolázottság

15


befolyásolja, a 8 általánost végzettek és a legalább érettségizettek csoportja között e tekintetben szignifikáns a különbség, másképpen: minél képzettebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy egy éven belül megfordult nőgyógyásza rendelőjében, az érettségizetteknél ez az arány 73,6%-os szemben a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 24,1%-os csoporton belüli arányával. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők felétől vettek kenetmintát egy éven belül (17. ábra). A vizsgálaton való részvétel valószínűsége az iskolázottság emelkedésével nő, szignifikáns a különbség a diplomások és a 8 általánost végzettek csoportjai között. A vizsgálat kezdeményezésének okát tekintve a célpopuláció jellemzően saját indíttatásból, azaz saját egészségének védelmében kereste fel nőgyógyászát, akárcsak a legfiatalabbak. Az emlőrákszűrés történt egy éven belül a középkorú nők 40%-ánál, 30%-nál azonban sohasem (17. ábra). A célcsoport közel háromnegyede azért vett részt a szűrésen, mert behívót kapott, a fiatalabb korosztály jellemzően nőgyógyásza ajánlására jelent meg a vizsgálaton. 17. ábra Nőgyógyászati szűrések Korcsoport 35-64

Korcsoport 65+

Nőgyógyászati vizsgálat

Méhnyakrák-szűrés

Soha

Régebben

Egy éven belül Két éven belül

Soha

Régebben

Egy éven belül Két éven belül Három éven belül

Sohasem

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Egy éven belül Két éven belül Öt éven belül Több mint öt éve


Korcsoport 18-34

Emlőrák-szűrés

SZERVEZETT SZŰRÉS Méhnyakrák-szűrésre a célcsoport fele kapott behívót, ahol a behívottak fele jelent meg. Összesen 29,1%-os volt a behívottak időhiányra hivatkozott távolmaradása. 53,2%-os volt azon otthonmaradók aránya, akik arra hivatkoztak, hogy már részt vettek a tárgyévbeni rendszeres szűrésen, vagy nem sokkal később a behívó érkezése után amúgy is készült kenetlevétel. Keveseket (10%) tartott otthon a szűrés vélt értelmetlensége és a célpopuláció megkérdezettjei közül 3,7%-ot tartott távol a szűrés okozta kellemetlenség. Az elmúlt két év során a kistérség 45-64 év közötti nő lakosainak 74,4%-a kapott behívót emlőrák-szűrésre. Az értesítőben megjelölt helyszínen és időpontban a célcsoport háromnegyede jelent meg. A célcsoport 15%-a hivatkozott arra távolmaradásakor, hogy ez nem fontos, 7,1%-nak nem volt ideje elmenni, 23,9% azért maradt távol, mert már részt vett az adott évben szűrésen. EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK

16


Az elmúlt egy év során a megkérdezettek 6,2%-a fizetett természetgyógyászati kezelésért saját egészsége érdekében, 10.000 Ft fölött költött a férfiak 0,5%-a, a nők 2,8%-a. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (háziorvos, kórház, gyógyfürdő) miatti utazásra, útiköltségként a megkérdezettek 26,7%-a költött az elmúlt év során, legtöbbet a középkorúak. Egészségmegőrző szolgáltatásokra, például fittness klubra, tornára, úszásra, gyógyfürdőre, vagy gyógymasszázsra az elmúlt egy év során a megkérdezettek 19,2%-a költött, 8,6%-a 10.000 Ft fölött. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek jóval mérsékeltebben költenek saját egészségük érdekében, mint a diplomások, mely különbség szignifikáns. A megkérdezettek 27,2%-a költött szemüvegre, vagy kontaktlencsére, a nők valamivel többet, mint a férfiak. 9,2% gyógyászati segédeszközre szánt pénzt, 24,6% fogászati ellátásra, 12,9% 10.000 Ft fölött.

Gazdasági aktivitás, munkahelyi ártalmak A térség 18 év feletti lakóinak 45,4%-a dolgozik. A lakosság 35,7%-a nyugdíjas (4. táblázat). 4. táblázat A kistérség lakóinak gazdasági aktivitása, % Dolgozik Munkanélküli 45,4

GYES, GYED, Öregségi, özvegyi Rokkantnyugdíjas GYET nyugdíjas

3

4

24,1

Tanuló vagy felsőoktatási hallgató

Egyéb

5,5

6,4

11,6

A 18-34 év közötti férfiak 38,7%-a munkanélküli, szemben az azonos életkorú nők 4,3%-os csoporton belüli arányával. A középkorú férfiak 66,6%-a rokkantnyugdíjas, szemben a nők 38,5%-ával. Rokkantnyugdíjas a fiatal férfiak 5,8%-a. A kistérségben 10%-os a tanulói státuszban lévők jelenléte, a fiatal nők 38,8%-a gyermekgondozási támogatásban részesül (5. táblázat). 5. táblázat Inaktivitási mutatók, % Munkanélk GYES, Öregségi, üli, nem GYED, özvegyi talál GYET nyugdíjas munkát

ffi 18-34 ffi 35-64 ffi 65+ nő18-34 nő 35-64 nő 65+ Összesen

38,7 5,8 4,3 3,6

38,8 6,3

5,5

7,4

Rokkant nyugdíja s

Tanuló vagy felsőokt atási hallgató

5,8 66,6 4,5

43,9

11,9 95,5 31,7 87,1 44,1

38,5 6,3 21,2

Háztart ásbeli

Segítő családt ag

41,6 8,6 10

1,9

17 0,4

Szociális Ápolá segélyt si kap, díjban egyéb része eltartott, sül családja támogatja 5,8 3,1 3,1 4,2 5,7 1,7 3,3

1,6 0,8

Egyéb

Összes en

5,8 9,4

100 100 100 100 100 100 100

11,3 4 3,3 5,4

A megkérdezettek 73,3%-a teljes munkaidőben dolgozik, legnagyobb arányban a fiatal nők. Részmunkaidőben 12,7% dolgozik, különös tekintettel az idős nőkre, akik kivétel nélkül ebben a munkaformában foglalkoztatottak. Saját vállalkozásában dolgozik 11,8%, legnagyobb arányban az idős férfiak, alkalmi munkából 2,3% él (6. táblázat). 6. táblázat Foglalkoztatottak munkájának jellege, % 17

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya Alkalmazott teljes munkaidőben ffi 18-34 ffi 35-64 ffi 65+ nő 18-34 nő 35-64 nő 65+ Összesen

67,5 70,3 86,4 79,6 73,3

Alkalmazott Saját részmunkaidőben vállalkozásában dolgozik 13,6 9,6 14,2 15,6 100 9 4,5 11,2 9,2 100 12,7 11,8

Alkalmi munkából, megbízásokból él

Összesen

9,3

100 100 100 100 100 100 100

2,3

Nem mezőgazdasági szakmunkásként dolgozik 29,8%, jellemzően a férfiak. A nők legnagyobb arányban a nem mezőgazdasági szakmunkás és a nem diplomához kötött munkakörökben foglalkoztatottak a kistérségben (7. táblázat). 7. táblázat Alkalmazottak, % felső vezető (oszt. vezető felett)

középv ezető (oszt. vezető )

alsó szintű vezető (oszt. vezető alatt)

közvetle diplomá nem szakmu betanítot n hoz diplomá nkás t (nem munkás termelés kötött hoz (nem irányító kötött mezőga zdasági mezőga (műveze tő) ) zdasági) 9,7 6,1 14,9 32,8 8,5

segédm unkás (nem mezőga zdasági ) 7,2

mezőga zdasági fizikai

Egyéb Össz , nem esen tudja kódoln i

férfi

5

6,3

4,9

4,6

100

nő

6

5,1

1,1

1,1

20,1

27,3

26,4

6,1

1,3

1,4

4

100

5,5

5,7

0,5

5,7

12,6

20,7

29,8

7,3

4,5

3,3

4,3

100

Össz

Legnagyobb arányú a jelenlét (42%) a szolgáltató szektorban. Szellemi szabadfoglalkozású 21,4%, különös tekintettel a nőkre (8. táblázat). A megkérdezettek 18,5%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, különös tekintettel a középkorúakra. 8. táblázat Önállók, vállalkozók, %

férfi nő Összesen

mezőgazdasági termelő kereskedő szolgáltató szellemi Összesen gazdálkodó tevékenységet szabadfoglalkozású folytat 11,9 19,2 9,4 41,7 17,7 100 4

3,1

21,9

42,4

28,7

100

9,2

13,7

13,7

42

21,4

100

MUNKAVÉGZÉS

SORÁN, A VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK JELENLÉTE

A gazdaságilag aktívak 79%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, csupán a megkérdezettek 21%-a mondta azt, hogy munkája során nem éri ilyen jellegű terhelés, mely terhelés minden második nőt komolyan igénybe vesz. (9. táblázat). Ebben a vonatkozásban nincs szignifikáns különbség a nagyon rossz és a nagyon jó anyagi helyzetűek között, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettségűeket valamivel fokozottabban érinti a munkahelyi pszichés terhelés.

9. táblázat Pszichikai terhelés mértéke a munkahelyen, %

18


18-34 év közötti férfi 35-64 év közötti férfi 65 év fölötti férfi 18-34 év közötti nő 35-64 év közötti nő 65 év fölötti nő Összesen

Teljes mértékben 23,7 44 33,3 53,4 42,1

Részben

39,4

27,9

34,9 25,2 20,3 29,9

Kis mértékben 4,9 9 33,3 16,1 15,4 100 11,7

Egyáltalán nem 36,5 21,8 33,3 10,2 12,6 21

Összesen 100 100 100 100 100 100 100

A térségben élő gazdaságilag aktív lakosság 59,8%-a valamilyen szintű fizikai terhelésnek, 29,3%-uk jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, különös tekintettel az idős férfiakra (10. táblázat). A fizikai terhelés elsősorban az alacsony iskolázottságú férfiakat érinti, s az adatokból az is jól látszik, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettségű csoport közötti különbség e tekintetben szignifikáns. 10. táblázat Fizikai terhelés mértéke a munkahelyen, % 18-34 év közötti férfi 35-64 év közötti férfi 65 év fölötti férfi 18-34 év közötti nő 35-64 év közötti nő 65 év fölötti nő Összesen

Teljes mértékben

Részben

Kis mértékben

Egyáltalán nem

Összesen

21,1 31,4 66,7 20,3 34,6 100 29,3

25,9 14,2

20,8 16,2

8,5 16,3

10,2 8,8

32,3 38,2 33,3 61 40,3

16,7

13,9

40,2

100 100 100 100 100 100 100

A megkérdezettek negyede munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. Gáz és oldószer expozíció vonatkozásában fokozottan veszélyeztetettek az idős férfiak. Porártalommal járó munkavégzés a válaszadók felét érinti (11. táblázat). Poros munkahelyen elsősorban az idős férfiak dolgoznak. A szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek fokozottabban veszélyeztetettek vegyi expozíció, vagy porártalom miatt. 11. táblázat Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen I., % Légszennyezés, gázok, oldószerek férfi nő Összesen



Igen Nem 28,8 71,2 19,1 80,9 24,5 75,5 Egyéb vegyi anyagok Igen Nem 23 77 24,4 75,6 23,6 76,4 Por Igen Nem 54,2 45,8 36,3 63,7 46,4 53,6

A válaszadók harmada munkahelyi zajterhelésnek van kitéve. A zajártalom elsősorban a fiatal, alacsonyan képzett, középkorú férfiakat veszélyezteti. A vibráció, vagy rázkódás, mint munkaköri expozíció a megkérdezettek 19,5%-át érinti, különösen az idős férfiakat. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka is. A nők exponáltsága (61,%) több mint kétszerese a férfiakénak (26,2%). Az alacsony iskolázottság és a magasabb képzettség között szignifikáns eltérés mutatkozott az említett tényező terhelését illetően, a diplomások kétharmada sorolta a számítógépes monitort

19


és a kedvezőtlen fényviszonyokat a munkájával kapcsolatos veszélyt jelentő tényezők közé (12. táblázat). 12. táblázat Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen II., % Férfi Nő Összesen

Férfi Nő Összesen


Rázkódás, vibráció Nem 70,7 92,8 80,5 Sugárzás Igen Nem 7,3 92,7 17,1 82,9 11,6 88,4 Alacsony, vagy magas légnyomás Igen Nem 4,4 95,6 3,5 96,5 4 96 Igen 29,3 7,2 19,5




Magas zajszint Igen Nem 50,3 49,7 18,5 81,5 36,2 63,8 Magas, vagy alacsony hőmérséklet Igen Nem 37,6 62,4 19,5 80,5 29,6 70,4 Fényviszonyok, számítógépes monitor Igen Nem 26,2 73,8 61,7 38,3 41,8 58,2

***

20

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS GYULA KISTÉRSÉG

Recommend Documents