LAKATOS MENYHÉRT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1086 BUDAPEST, BAUER SÁNDOR U. 6-8.
Pedagógiai Program
2013
Tartalom 1.1. Jogszabályi háttér ..............................................................................................................6 1.2. Pedagógiai helyzetkép.......................................................................................................6 1.2.1. Pedagógiai hitvallásunk................................................................................................7 1.2.2. Pedagógiai alapelvünk:.................................................................................................7 1.2.3. Kiemelt céljaink ...........................................................................................................7 1.3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .........8 1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................10 1.4.1.
Énkép, önismeret......................................................................................................11
1.4.2.
Hon- és népismeret, magyarságtudat .......................................................................12
1.4.3.
Cigány népismeret ...................................................................................................13
1.4.4. Hit-és erkölcstan.........................................................................................................13 1.5. Környezeti nevelés ..........................................................................................................13 1.6. Információs és kommunikációs kultúra ..........................................................................14 1.7. Művészeti nevelés ...........................................................................................................15 1.8. Tanulás ............................................................................................................................15 1.9. Egésznapos iskola ...........................................................................................................17 1.9.1. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások ......................................................18 1.9.2. Iskolai sportkörök.......................................................................................................18 1.9.3. Szakkörök...................................................................................................................18 1.9.4. Versenyek, vetélkedők ...............................................................................................18 1.9.5. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások .....................19 1.9.6. Iskolai könyvtár..........................................................................................................19 1.10. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire .............................................................................19 1.11. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.......................................20 1.11.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai......................................................................20 1.11.2. Mindennapos testnevelés............................................................................................22 1.11.3. Ajánlás az iskolai büfé korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához .............................................................................................................22 1.11.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása....................................................23 1.12. Fogyasztóvédelmi program ........................................................................................23 1.13. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................24 1.13.1. A közösségfejlesztés színterei..................................................................................25 1.13.1.1.A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok....................................25 1.13.1.2.Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ...............................................27 1.13.1.3.Projektek-napok .......................................................................................................28 1.13.1.3.1.
A projektnap előkészítése: ................................................................................28 2
1.13.1.4.Tematikus iskolai kirándulás ...................................................................................28 1.13.1.5.Erdei iskola ..............................................................................................................29 1.13.1.6.A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai.....................................29 1.13.1.7.A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ...........................................30 1.14. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .........................................30 1.15. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..........32 1.15.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................32 1.15.2. Csoportbontás.............................................................................................................33 1.15.2.1.A tanulók csoportba sorolásának elve......................................................................34 1.15.2.2.Csoportbontásban tanított tantárgyak ......................................................................34 1.15.3. Választott tantárgyak, fakultáció ................................................................................34 1.15.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..........................34 1.15.5. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ..............37 1.16. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ........................................................................41 1.16.1. A gyermekvédelem körébe tartozó tevékenységek..................................................42 1.16.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kiemelt feladatai ..........................................43 1.16.3. Gyermekvédelmi team .............................................................................................44 1.16.3.1.Helyzetfelmérés .......................................................................................................44 1.16.3.2.Szervezési feladatok.................................................................................................45 1.16.3.3.Prevenciós munka ....................................................................................................45 1.16.3.4.Szociális jellegű feladatok .......................................................................................45 1.17. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.................................................45 1.17.1. Helyzetfeltárás .........................................................................................................46 1.17.2. A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai ........................................46 1.17.3. Programjaink célja ...................................................................................................46 1.17.4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:......................................46 1.17.5. Az iskolában nyújtott szociális szolgáltatások:........................................................47 1.18. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje.............................47 1.19. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................48 1.19.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ..............................................48 1.19.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ...............................................49 1.20. A vizsgaszabályzat hatálya, célja ...............................................................................50 1.20.1. A vizsgaszabályzat célja.............................................................................................50 1.20.2. A vizsgaszabályzat hatálya.........................................................................................50 1.21. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .........................................................50 1.21.1. Vizsgatípusok .............................................................................................................50 1.21.1.1.Felvételi vizsga ........................................................................................................50 3
1.21.1.2.Különbözeti vizsga...................................................................................................51 1.21.1.3.Osztályozóvizsga .....................................................................................................51 1.21.1.4.Pótvizsga ..................................................................................................................52 1.21.1.5.Javítóvizsga..............................................................................................................52 1.21.2. Beszámítás..................................................................................................................53 1.21.3. A vizsgák előkészítése................................................................................................53 1.21.3.1.A vizsgabizottságok .................................................................................................53 1.21.3.2.A vizsgatételek.........................................................................................................53 1.21.3.3.A vizsgák iratai ........................................................................................................53 1.21.3.4.A vizsgák időpontja .................................................................................................54 1.21.4. Vizsgatárgyak, vizsgarészek ......................................................................................54 1.21.5. A számonkérés formái az esti munkarendű oktatásban..............................................55 1.21.6. A vizsgák menete .......................................................................................................55 1.21.6.1.Írásbeli vizsga ..........................................................................................................55 1.21.6.2.Szóbeli vizsga ..........................................................................................................56 1.21.7. Egyes vizsgatárgyak követelménye és értékelése ......................................................56 1.21.8. A vizsgák időpontja....................................................................................................57 1.21.9. Továbbhaladás............................................................................................................57 1.21.9.1.Feltétel......................................................................................................................57 1.21.9.2.Évismétlés ................................................................................................................57 1.21.9.3.Iskolán belüli átjárhatóság .......................................................................................58 1.22. Követelmények, értékelés ..........................................................................................58 1.22.1. Magatartás, szorgalom értékelése...............................................................................58 1.22.1.1.Magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai...............................................59 1.22.2. Jutalmazás ..................................................................................................................60 1.22.2.1.A jutalmazás fő elvei ...............................................................................................60 1.22.2.2.Jutalmazások ............................................................................................................61 1.23. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...........................................62 1.24. A felvételi eljárás különös szabályai ..........................................................................62 1.24.1. Általános iskola ..........................................................................................................62 1.24.2. Gimnázium .................................................................................................................64 1.25. A gimnáziumi tagozat pedagógiai programjának sajátosságai...................................64 1.25.1. Rendvédelmi tagozat ..................................................................................................64 1.25.2. Utazás és turizmus......................................................................................................65 1.26. Felnőttoktatás pedagógiai programjának sajátosságai ...............................................66 1.26.1. Helyzetelemzés...........................................................................................................66 1.26.2. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka célja............................................................68 4
1.26.3. 1–4. évfolyam.............................................................................................................71 1.26.4. A képzés formái..........................................................................................................72 1.26.5. Felvétel .......................................................................................................................72
5
1. Az iskola nevelési programja 1.1.
Jogszabályi háttér − 2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről − 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról − 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről − 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek …. nevelésének irányelve − 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról − 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről − 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
1.2. Pedagógiai helyzetkép A tanulás-tudás tekintélye szempontjából a döntően ingerszegény, gyakran teljesen közömbös családi háttér, közvetlen környezet az évek során egyáltalán nem változott, sőt a konkrét helyzet inkább romlott, mint javult. Sok családban nincs tekintélye általában a könyvnek, így a tankönyvnek sincs „becsülete”, és ez nagymértékben visszahat a tanulók tanuláshoz való hozzáállására. Folyamatosan növekszik a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek aránya, egyre kevésbé pozitív példa a szorgalmas, jól tanuló, tudásával, eredményeivel kiemelkedni akaró diák. Komoly gondot jelentenek a mulasztások, késések, ok nélküli hiányzások. Egyre erőteljesebben jelentkező nevelési problémánk, hogy már az egészen kisiskolások között is megjelent a nagymérvű durvaság, az oktalan erőfölény kimutatása, erősödött a trágár szavak gátlástalan használata; fokozódott a pedagógusokkal szembeni tiszteletlenség, nem ritka a tanárok megfenyegetése sem. A tanuló-összetételből, a mikrokörnyezet sajátosságaiból adódóan az átlagosnál több nevelési feladat hárul kollégáinkra, a tanulókkal való együttműködés gyakran rendkívüli toleranciát, türelmet, teljesen egyénre szabott bánásmódot igényel. Gyakran szembesülünk a gyermeket elhagyó szülői attitűddel. Ez nemcsak a gyermekek szocializációs, érzelmi fejlettségében, hanem gyakran alapvető ellátásában is megjelenik (táplálkozás, betegség, személyes higiénia). 6
Pedagógusaink gyermekszeretete példamutató, döntő többségük tanítványaink hátrányos helyzetének csökkentése érdekében rendkívül sokat tesz, gyakran erején felül is.
1.2.1. Pedagógiai hitvallásunk Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekszereteten alapuló, a személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekvő gyermekközpontú nevelés áll. Alapvető célunk - az alapfunkciók ellátása mellett - egy olyan iskola működtetése, amely
egész
programjával,
tevékenységrendszerével
a
tanulók
képességeinek
kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, leküzdését, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabb személyiségjegyek és magatartásformák kialakítását, az általános alapműveltség praktikus ismeretekre épülő alapjainak elsajátítását szolgálja.
1.2.2. Pedagógiai alapelvünk: Iskolánk minden tanulója számára garantáltan biztosítja a Pedagógiai Programunkban és Helyi Tantervünkben megfogalmazott és elfogadott nevelési – oktatási feladatok, követelmények, továbbhaladási feltételek teljesítését – elfogadó, szeretetteljes légkörével; – fejlesztő szemléletű programjaival; – egyénre szabott fejlesztési terveivel; – a tanulók egyéni képességeihez igazított egésznapos oktatási tevékenységével.
1.2.3. Kiemelt céljaink A nevelő-oktató munka legfontosabb irányai: – A kognitív ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása – Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása – Hazánk kultúrájának, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése és tiszteletben tartása – Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népek iránti tolerancia – A demokratikus magatartásformák kialakítása – A
különféle
információk
(verbális,
vizuális,
audio-vizuális,
informatikus)
értelmezése, feldolgozása
7
– Az egészséges életmód, egészségvédelem lehetőségeinek ismerete, technikájának elsajátítása – A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása
1.3.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium olyan többcélú összetett
köznevelési intézmény (nyolc osztályos általános iskola, gimnázium, felnőttoktatást biztosító iskola), amely speciális szervezeti és működési rendjével, egész napos ellátást is biztosító személyiségformáló programjaival, „nyitott iskola” projektjével nagymértékben erősítheti a Magdolna-negyedben kitűzött szociális rehabilitáció esélyeit. Pedagógiai programunk tervszerű és folyamatos bevezetésével a meglévő általános iskola és gimnázium helyébe egy olyan oktatási intézmény épül ki, amelyben: a) kielégíthetők az „erdélyis” felhasználók (szülők, diákok) és a fenntartó és működtető iskolával szembeni igényei és elvárásai b) az általános iskolai és gimnáziumi oktatás mellett tervszerű művészeti nevelés-oktatás is folyik c) a „nyitott iskola” projekt elsősorban a Magdolna-negyed polgárainak teremt feltételeket az önművelődési lehetőségek és szabadidős programok választékának bővüléséhez, a tartalmas közösségi rendezvények, összejövetelek megvalósításához – a gimnázium rendvédelmi tagozatának közreműködésével d) az intézmény figyelembe veszi a szülők és diákok iskolával szembeni elvárásait: biztosítja a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódást lehetővé tevő bizonyítvány
megszerzését,
ugyanakkor
lehetőséget
biztosít
a
középfokú
iskoláztatásra, e) biztosítottak az általános iskolai és gimnáziumi felnőttoktatás feltételei is f) iskolánk vállalja a sajátos nevelési igényű fiatalok oktatását, nevelését, integrációját Programunk arra törekszik, hogy: a) olyan egész napos foglalkoztatás lehetőségét teremtse meg, amelyben a napi egyenletes terheléssel járó délelőtti oktatás-nevelés párosul a szervezett és ellenőrzött keretek között folyó délutáni tanulási és szabadidős tevékenységekkel; amely támaszkodik az önálló tanulásra és egyéb ismeretszerző tevékenységekre; amely a
8
tanulóknak szabad választási lehetőséget nyújt a szabadidő változatos, életkornak és érdeklődésnek megfelelő eltöltéséhez b) olyan projektek valósuljanak meg, amelyek révén biztonságosan elsajátíthatók az önálló tanulás, önművelés módszerei, a verbális tudás helyett gyakorlatias felhasználói tudás alakul ki, a tanulók bejárják, megismerik a főváros és az ország főbb nevezetességeit; eljutnak múzeumokba, színházba, mozikba, kiállításokra; kihelyezett rendhagyó, komplex ismereteket nyújtó tanórákon, foglalkozásokon, rendezvényeken vesznek részt c) a digitális vizuális-művészeti oktatás mellett lehetőség nyíljon egyedi, a kreativitásra épülő foglalkozásokkal a tanulók képességének fejlesztésére – esélyt adva a megmérettetésre, a közös játszásra és tanulásra az eltérő szociális és kulturális hátterű gyerekekkel, fiatalokkal d) A gimnázium rendvédelmi tagozatának folyamatos működtetésével, tanulóinknak a közvetlen környezet rendvédelmi és katasztrófavédelmi feladataiba való gyakorlati bevonásával célunk a térség közbiztonságának erősítése e) a multikulturális nevelés révén tanítványaink jussanak el identitásuk megőrzéséhez, a társadalmi beilleszkedés tudatos vállalásához f) a délutáni, koraesti és hétvégi „nyitott iskola” programok (könyvtár és olvasóterem, számítógépes programlehetőségek – matematika és helyesírás gyakorló, történelem, idegen nyelv, sakk, stb. – az önálló tanuláshoz, gyakorláshoz, felzárkózáshoz, kondi – és ping-pong terem, klubfoglalkozások, zenehallgatás, zenélés, stb.) biztosításával a közvetlen lakókörzet, a kerület ifjúságának és a szülőknek is művelődési bázisává válhasson intézményünk g) a
projektdélutánok,
projektnapok
keretében
az
élménypedagógiai
elvek
alkalmazásával komplex élmény- és ismeretszerzés történjen, tanítványaink minél több praktikus ismerethez jussanak h) a
nappali
tagozatos
gimnáziumi
tanulók
a
12.
évfolyam
megkezdéséig
gépjárművezetői engedélyt és ECDL bizonyítványt szerezhessenek, i) igényt alakítsunk ki az egészséges életmódra, életvitelre a diákönkormányzat érdemben töltse be szerepkörét, oda-vissza jelző funkciója párosuljon igényfelmérésen alapuló kollektív érdekek képviseletével, a döntésekben való aktív részvétellel, a végzett munka minőségének fokozatos, objektív értékelésével az oktatási és nevelési
9
intézmény teljes programjával és tevékenységével váljon az egész Magdolna-negyed szociális és kulturális rehabilitációjának meghatározó elemévé, hogy érdemben segíthesse a lakókörzet nagyszámú roma-családjainak társadalmi integrációját.
1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Sajátos és igen nehéz háttérstruktúrával rendelkező intézmény a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium. A VIII. kerület összes hátránya kulminálódik a területen. A lakóházak, lakások többsége leromlott állapotban van, régóta felújításra vár, egy részük még ma is komfort nélküli. Az itt élő családok jelentős része a társadalom szegény rétegéhez tartozik, mindennapos megélhetési gondokkal küzd. Az elszegényedett családok körében növekedett a legnagyobb mértékben a cigány lakosság aránya; többségük szakképzetlen, őket sújtja legjobban a munkanélküliség; alkalmi munkából, segélyből élnek A tanulóközpontú program az alapvető tanulói készségigények, képességek, és jártasságok fejlesztését szolgálja. Ennek részei: az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási képességek, a szóbeli -, írásbeli -, képi kifejezőképesség, az idő- és térbeli tájékozódási képességek. A készség -képesség -jártasság fejlesztésének folyamata a kötelező foglalkozásokon és a tanulói önmegvalósítás és önképzés során érvényesül. (Szabadon válaszható foglalkozások, tehetséggondozás, önálló felkészülés.) Személyiség- fejlesztés során akarattal, érzelemmel, pozitív jövőképpel rendelkező, tudatos a fizikai-szellemi lét iránt érdeklődő egyéniség kialakítása a cél. Korunk tudományos - informatikai fejlődése szükségessé teszi az információk értelmezését és minőségi szűrését. Ennek érdekében fejleszteni kell az értelmes, kreatív kritikai gondolkodásmódot, az összefüggések meglátását. A tanulóknak a tanulási folyamatban való aktív bevonásával, gyakorlat központú tanítási módszerekkel kell a készségeket, képességeket, jártasságokat működtetni. Iskolánkban elsődleges szerepet kap a személyiség-fejlesztés, ennek megfelelően elsősorban: a neveltségi hátrányok és tanulási nehézségek folyamatos és következetes csökkentése, lehetőség szerint az alapfokú iskolázás befejezéséig a gyermekeknél minél szélesebb körben való megszűntetése Kiemelten kezeljük az anyanyelvi nevelést, hiszen az anyanyelv biztos ismerete nélkülözhetetlen feltétele a tanulásnak, a személyiség kibontakozásának. Minél több
10
szereplési lehetőséget kell biztosítani a tanulók beszédkészségének, kommunikációs készségeinek a fejlesztésére. Minden nevelési-oktatási szakaszban valamennyi pedagógus feladata a nyelvtani hibák javítása. Erősítenünk kell a természettudományos tárgyak oktatásának a színvonalát. A számítástechnikai eszközállományt és a szaktantermeket párhuzamosan kell fejleszteni, hogy korszerű módon korszerű ismereteket közölhessünk, és a gyakorlati ismeretszerzésre is lehetőséget biztosítsunk. A tanítási óra az oktatás alapsejtje: egyetlen óra sem múlhat el a tanulók eredményes motiválása nélkül. A tanár munkája legyen átgondolt, osztályra illetve csoportra szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését.
1.4.1. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. A szocializációs különbségek egyfajta kommunikációs „másságok”. Ezért fontos feladat, hogy (délutáni keret terhére) olyan foglalkozásokat iktassunk be, amelyek a kommunikációs képesség javítását hivatottak szolgálni. A társadalmi beilleszkedési zavarok, illetve a deviancia egyéb formái sajnálatos módon a roma gyerekek esetében (az ismert okok miatt) gyakrabban előfordulnak. Ezen olyan jellegű foglalkozásokkal tudunk javítani, amelyek a felvilágosításon túl a megelőzést is szolgálják. 11
1.4.2. Hon- és népismeret, magyarságtudat Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi
személyiségek,
tudósok,
feltalálók,
művészek,
írók,
költők,
sportolók
tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A különböző szabadidős tevékenységek keretein belül a magyarság kulturális értékeinek megismertetése az elsődleges cél. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.
1.4.2.1. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a lehetőségek sokaságával. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket élni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási
12
lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
1.4.3. Cigány népismeret A cigány népismeret tantárgy keretein belül céljaink: –
a cigányság történetének, hagyományainak, szokásainak megismertetésén keresztül az identitástudat kialakításával, fejlesztésével; cigány nyelv /érdeklődés és igény szerint/ oktatási feltételeinek megteremtésével hozzájárulni a cigányság pozitív értékeinek elismertetéséhez, megbecsüléséhez
−
a cigány népismeret tantárgy bevezetése felmenő rendszerben fakultatív tantárgyként a gimnáziumi tagozaton
−
a fentiekhez csatlakozóan, már átvezetésként a szabadidős tevékenység területére, szélesíteni tanulóink látókörét, megismertetni őket más kultúrák értékeivel, szokásaival, hagyományaival (választható szakköri foglalkozások keretében)
1.4.4. Hit-és erkölcstan Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározásában kiemelt szerepet kap a vallási és erkölcsi nevelés, amit a hatályos jogszabályi előírások szigorú betartásával szervezünk meg. A 2013/2014. tanévtől 1. és 5. évfolyamon, felmenő rendszerben, fokozatosan kerül bevezetésre a szülő választása alapján az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan. Az erkölcstan tartalmát a kerettanterv határozza meg, a hittan esetében a tartalom meghatározása az egyház joga és kötelessége, ezért az iskola pedagógiai programjában helyi tantervében nem szerepel.
1.5.
Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos
magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válságok elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet,
13
a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
1.6. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk
megtalálása,
felfogása,
megértése,
szelektálása,
elemzése,
értékelése,
felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a
14
különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.
1.7. Művészeti nevelés A művészeti nevelés olyan átfogó jellegű tantárgy, mely – a személyiségfejlesztés speciális eszközeként- a különböző művészeteknek – a valóságot más és más módon feltárórészeredményeit, mozzanatait ötvözi. Bizonyos szaktárgyi elmélyülés mellett egy átfogó, a tantárgyi széttagoltságot megszüntető oktatás-nevelés megvalósítására törekszik. A művészeti nevelés lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. A különböző művészeteket az ember tevékenységének különböző formáiként értelmezi, a tantárgyi tartalmakat egymást teljes egésszé kiegészítő aktivitásrendszernek tekinti, amelyben a különböző tevékenységek közös oldala kerül a középpontba úgy, hogy az egyes tevékenységek jellegzetes eltérései is jól érvényesülnek. Ez a legalapvetőbb művészeti ismereteknek azt a rendszerét adja, amely saját tevékenységük során esztétikus élmények átélése által válik feldolgozottá a tanulók tudatában. Egységes művészeti látásmód kialakításával járul hozzá a valóság megismertetéséhez.
1.8. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező
15
körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása, főleg a következőket foglalja magában: Az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, az ezt támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Az informatikai eszközök tudatos, célirányos használatának tanítását segítik a számítógépekkel felszerelt szaktantermekben tartott órák. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált
kísérleteken
alapuló
tapasztalás
és
kombináció,
a
következtetés
és
a
problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan 16
tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
1.9. Egésznapos iskola Az egésznapos oktatás nevelési céljai: a) A tanórákon szerzett ismeretek elmélyítése, játékos gyakorlása. b) A tanórákon szerzett ismeretek felhasználása, kapcsolása szabadon választott tevékenységekhez. c) A szabadidővel való tudatos gazdálkodás képességének elsajátítása. d) A nevelőkkel való családias légkör kialakítása, társaikhoz való viszony mélyítése. Az egésznapos oktatás feladatai: a) A nevelő munka akkor válik hatékonnyá, ha a szabadidő és a játékos foglalkozások gondosan tervezettek, szervezettek. Fontos feladat a tanulás tanítása, a tanulási technikák megismertetése az ismeretszerzés hatékonyabbá tételében. b) Az egésznapos munkában a tapasztalás, a láttatás, a cselekedtetés, az önálló ismeretszerzés, önálló véleménynyilvánítás kiemelt szerepet kap, ezek elősegítik a tanítási órákra való felkészülést. c) Fontos feladat továbbá a tanuláshoz, környezethez, társakhoz, a felnőttekhez való pozitív hozzáállás erősítése. d) A tanulók egészségének védelme érdekében az időjárásnak megfelelő öltözködés, az önállóság, önkiszolgálás készségének kialakítása. Az iskola külső és belső megjelenésének esztétikus formálása. Az egésznapos oktatás keretein belül az utolsó tanítási óra után olyan pedagógus látja el az oktatási-nevelési feladatokat, aki a házi feladat elkészítésén kívül a gyerekek délutáni elfoglaltságának szervezéséért is felelős. A szabadidős délutáni program szabad mozgásból, levegőzésből, valamint kulturális vagy manuális foglalkozásból áll. Tanulási idő délután: − 1-3. osztályban legfeljebb 60 perc 17
− 4. osztályban legfeljebb 90 perc (10-15 perces szünet beiktatásával) 16-17 óráig összevont ügyeletet biztosítunk. A tanórák utáni szabadidős tevékenységeket e célra kidolgozott terv szerint működtetjük. A csoportközi foglalkozásokon a gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy szabadon válasszanak
a
számukra
kedves
tevékenységek
közül.
Megismerkedhetnek
újabb
technikákkal, eljárásokkal. Újismereteket szerezhetnek, sikerélményhez juthatnak. A felső tagozatos tanulóink szaktanárok felügyelete mellett készülhetnek fel szóbeli és írásbeli feladataikból és lehetőséget kapnak szabad idejük hasznos eltöltésére.
1.9.1. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lassabban haladó tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
1.9.2. Iskolai sportkörök Iskolai sportkör tagja lehet az iskola bármely tanulója. Az iskolai sportkörök a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanuló felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
1.9.3. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését és a tehetséggondozást szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, manuálisak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján. A felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
1.9.4. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) házi versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli
18
versenyeken való részvételre is felkészítjük. A
versenyek
megszervezését,
illetve
a
tanulók
felkészítését
a
szakmai
munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik.
1.9.5. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Az ismeretek bővítését intézményünkben színházi előadások látogatása, koncerteken, tárlatokon tett csoportos részvétel teszik lehetővé. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel önkéntes.
1.9.6. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
1.10.Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és
a hozzájuk vezető utaknak,
lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag 19
megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.
1.11.Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges életmódra, családi életre nevelés nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem beépül több képzési területbe. A mentálhigiénés problémák kezelése, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános része.
1.11.1.
Az egészségfejlesztés iskola feladatai
Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget, veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.
20
Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős és örömteli párkapcsolatra. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének és személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. Az iskolaorvossal és védőnővel a tanulók egészséges testi fejlődése érdekében fontosnak tartjuk: a) a rendszeres orvosi vizsgálatot b) egészségügyi felvilágosító munkánkban igényeljük aktív közreműködésüket, pl. a serdülők biológiai és higiéniai problémái, korunk betegségei (AIDS, addikciók, stb.) megismerésében és megelőzésében Bevezetésre kerül a minden napos testnevelés, mely lehetővé teszi a rendszeres testmozgás iránti igény kialakulását. A teljes körű egészségfejlesztés területén célunk, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő olyan tevékenységekben, amely előidézi a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a
testi
és
lelki
egészség
fejlesztése,
a
viselkedési
függőségek,
a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. Ennek során figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, továbbá beilleszthetővé tesszük a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. 21
1.11.2.
Mindennapos testnevelés
A 2012/2013. tanévtől kezdődően intézményünkben, a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol ezt a 2011. évi CXC. törvény előírja, megszerveztük a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ebből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, a) iskolai sportkörben való sportolással, b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A kötelező tanórai foglalkozások keretében szükség esetén gondoskodunk a könnyített testnevelés szervezéséről. Biztosítjuk az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatainak ellátására hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítunk. A sportköri foglalkozásokat testnevelő tanár tartja.
1.11.3. Ajánlás az iskolai büfé korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához A gyermekek egészséges táplálkozása kiemelkedően fontos, hiszen nemcsak testi és szellemi fejlődésük, növekedésük érdekében szükséges gondosan meghatározni a naponta fogyasztott energia- és tápanyagmennyiséget, valamint az ezeket tartalmazó élelmiszereket, hanem arra is kell gondolni, hogy a kisgyermekkorban megismert, megszokott, megkedvelt élelmiszereket, ételeket keresi az ember felnőtt korában is. Másrészt sok felnőtt már nehezen ismerkedik, barátkozik meg azokkal az értékes táplálékokkal, amelyeket nem fogyasztott gyermekkorban, így aztán soha életében nem fogja szeretni például a gyümölcsöket, vagy a főzelékeket, vagy a tejet és tejtermékeket, ezért mindig fennáll majd a különféle tápanyaghiányok veszélye, illetve a nem megfelelő táplálkozással összefüggő betegségek kialakulásának fokozott kockázata. A gyermeket könnyű megtanítani az egészséges táplálkozásra, ebben nagy szerepe lehet a család táplálkozásának, táplálkozási szokásainak, az édesanya készségének és tudásának. Ugyanígy fontos szerepe van az iskolai közétkeztetésben adott ételeknek, valamint az iskolai büfék kínálatának. Ha a gyermek az iskolai oktatás során 22
elsajátítja az egészséges táplálkozás ismereteit és azokat az ételeket találja az étteremben, illetve élelmiszereket a büfében, amelyek rendszeres, mindennapi fogyasztására van szükség, akkor az iskola nemcsak oktatja, hanem meg is teremti a gyermekek számára az egészséges táplálkozás lehetőségét. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Dietetikai Főosztálya,
valamint
Élelmiszerbiztonsági
Főosztálya
az
orvostudomány
és
táplálkozástudomány bizonyítékokkal alátámasztott megállapításai és ajánlásai alapján kérjük az intézményünkben működő büfé üzemeltetését.
1.11.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek nem önálló tantárgy, hanem az osztályfőnöki óra tematikájába, és a biológia tantárgy követelményébe kerül beépítésre. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a) Célja, hogy megalapozza a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását, olyan pozitív attitűd kialakítását, amely nyitottá teszi a diákokat környezetünk értékeire. Azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. b) Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak a diákok szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciájuk ismeretében hatékonyan tudjanak és merjenek segíteni embertársaiknak. Az elsősegélynyújtás alapismeretek elsajátításának formái a) biológia és osztályfőnöki órák b) délutáni
szabadidős
foglalkozások:
sportprogramok,
témával
kapcsolatos
filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások c) egészségnap d) hétvégi iskolai programok: kulturális programok, kirándulások, erdei túrák, sportprogramok
1.12. Fogyasztóvédelmi program A fogyasztóvédelmi oktatás célja 23
– a fogyasztói kultúra fejlesztése – a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése – a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása és elfogadása – környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakítása – a preventív fogyasztóvédelem fogalmának és gyakorlatának megismertetése A tudatos fogyasztói kultúra kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat: – a fogyasztási javak és szolgáltatások megismerése – helyes viselkedés a piaci viszonyok között – a fogyasztói érdek érvényesítése a természeti erőforrások védelme mellett A fogyasztás elemi meghatározója a család, ezért a nevelési folyamatba a szülők, családok bevonása elengedhetetlen. Az oktatás színterei: – tanóra – tanórán kívüli foglalkozás – iskolán kívüli helyszínek – együttműködés más intézményekkel
1.13.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermek személyiségfejlődésének alapvetően meghatározó színtere az iskola, az iskola tevékenységrendszere, különböző közösségei, az ezeken belüli közösségi élet szervezettsége, tartalma, belső igényessége, követelményrendszere. Iskolánk közösségi rendszerének egésze pozitív mintaként kell, hogy szolgáljon a tanulók számára az egyén és társadalom közötti kapcsolatok kialakítására, megteremtésére, az együttműködési formák megismerésére, elsajátítására: a) pedagógus – tanuló; b) tanuló – tanulóközösség; c) tanulóközösségek egymás közötti kapcsolata. d) iskola és a szülői ház kapcsolata e) pedagógusközösség – tanulóközösség kapcsolata, együttműködése Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret
24
segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a) a család b) az iskola c) az iskolán kívüli közösségek.
1.13.1. A közösségfejlesztés színterei A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet: a) a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) b) a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon c) a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon d) a szabadidős tevékenységek keretében Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: a) az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, b) véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, c) a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), d) a másság elfogadásához, e) az együttérző magatartás kialakulásához, f) a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során.
1.13.1.1.A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskolai nevelés-oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. 25
Feladatai: a) a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása.) b) ismerje régiónk sajátosságait, értékeit c) a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség d) oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről e) segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában f) személyes példamutatás g) diákvezetők nevelése, munkájuk segítése h) a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása i) jutalmazás és büntetés alkalmazása j) a másság elfogadása k) váljon érzékennyé környezete állapota iránt l) ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: a) a tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményezéseit, b) járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, c) a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolatkialakítását a természeti és társadalmi környezettel, d) biztosítson
elegendő
lehetőséget
a
közösségi
cselekvések
kialakításának,
fejlesztésének segítésére, e) alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, f) ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre
26
g) tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, h) alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, i) irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, j) adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére k) személyi,
tárgyi
környezete
segítse
azoknak
a
pozitív
beállítódásoknak,
magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják, l) fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, m) az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék a közösségért és az egymásért való felelősség érzését. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg.
1.13.1.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását.
27
1.13.1.3. Projektek-napok A programok színvonalasak, tartalmasak, jól megfelelnek az adott szakterület tantervi követelményeinek, segítséget nyújtanak a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásához, a komplex ismeretbővítéshez, képesség-fejlesztéshez. Az iskolai projektek szervezését, lebonyolítását elsősorban a szakmai munkaközösségek együttműködésére építjük – a diákönkormányzat tagjainak aktív közreműködésével. A projekt-programokon a tanulói aktivitás gyakran jobb, mint a tanórákon, a hatékonyságon még javítani kell. „Projekt nap” havonta egy − évfolyamonként
más-más
tematikával
–
tananyaghoz
igazítottan,
(tantárgyi
koncentráció) − tanórai és tanórán kívüli (szakkör, klub) foglalkozások során, előkészítve − feldolgozás, értékelés szaktárgyanként, tantervi tematikához illesztetten, illetve osztályfőnöki órákon (aktivitás, magatartás, szorgalom) − témáját és időbeosztását az éves munkaterv rögzíti − a projekt-nap tanítási napnak minősül „Projekt délután” Célja a komplex ismeretszerzés, tanult ismeretek alkalmazása, általános műveltség fejlesztése, praktikus életismeretek megszerzése.
1.13.1.3.1. A projektnap előkészítése: − tanórákon, osztályfőnöki órákon, délutáni szakköri és könyvtári foglalkozásokon − felkészültségnek, életkori sajátosságoknak, tanulók érdeklődés körének megfelelően − tanévre előre tervezetten, évfolyamonként egymásra épülő tematika alapján − a tervezésben, szervezésben nagy hangsúlyt kap az osztályfőnök koordináló szerepe − a projektek kiválasztása minden tanév elején történik és a tanév helyi rendjében kerül rögzítésre
1.13.1.4.
Tematikus iskolai kirándulás
„Ismerd meg hazádat!” – évente két alkalommal (októberben, illetve májusban) − évfolyamonként,
korosztályonként
külön
tervezetten
(az
ország
főbb
nevezetességeinek megismerését biztosító tematikával)
28
1.13.1.5.
Erdei iskola
Az erdei iskola olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy − az iskola tantervének integráns részét képezi; − a megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete; − a program megvalósítása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapoz; − az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi; − kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket. Az erdei iskola nem azonosítható valamelyik nevelési területtel. E kifejezés a tanulásszervezésre vonatkozik, nem annak tartalmára vagy módszereire. Az erdei iskolának nem csak az oktatás a célja. Attitűdformáló ereje akkor van igazán, ha a színhely sajátos atmoszféráját, miliőjét sem hagyjuk figyelmen kívül. Ne csak tanítani akarjunk! Az erdei iskola izgalmas játékszín is egyben. Az erdei iskolai tanulás célja szerint lehet: − ismeretbővítő; − képességfejlesztő. Általános iskolában Helyszín Évfolyam Magyarkút 3. Köveskál 4. Gimnáziumban Helyszín Magyarkút Köveskál
Évfolyam 9. Gólyatábor
Időpont érettségi szünet május utolsó hete
Támogató önkormányzat Civil Akadémia Alapítvány
Időpont május utolsó hete augusztus utolsó hete
Támogató önkormányzat Civil Akadémia Alapítvány
1.13.1.6.A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A működés módja: minden osztály két képviselőt választ a tanév kezdetén, akik képviselik társaikat a diákönkormányzat megbeszéléseken. E megbeszélésekre havi rendszerességgel, illetve szükség esetén kerül sor. A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. 29
Feladatai közé tartozik olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak.
1.13.1.7.A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladata: a) jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, b) olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, c) a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, d) a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, e) olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.
1.14. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 30
h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, v) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, w) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: a) az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire, b) együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását c) segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, d) kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével e) figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét f) minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, g) szülői értekezletet tar, h) ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, i) segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát,
31
j) kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével, k) tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, l) javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére, m) részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását, n) rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban
1.15. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.15.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a) a megfelelő légkör megteremtése, b) a motiváció, c) a tanár ösztönző attitűdje, d) a bizalom, e) a megfelelő szervezeti strukturáltság, f) a játékosság, g) az értékelés késleltetése, A tehetség kibontakozását gátolja: a) az érdektelenség, b) a kreativitás lebecsülése, c) a túlzott fegyelem, d) a teljesítménykényszer. 32
Tekintettel iskolánk speciális pedagógiai helyzetére a tehetséggondozás szempontjából két fontos területre kell az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanunk. Egyrészt a tanulók családi életterének, a mindennapi gyakorlattól gyakran eltérő gondolkodásmódjának ismeretében a gyerekek egy-egy műveltségi területén megnyilvánuló kimagasló érdeklődésének, képességének időben történő „felfedezése”, megerősítése, megfelelő menedzselése. Másrészt az emelt óraszám, a választhatósági lehetőségek, programok, kiscsoportos, önálló ismeretszerzési technikák elsajátítását segítő tevékenységek körének bővítése. Ennek érdekében: a) Könyvtárhasználat,
számítástechnikai
foglalkozások,
nyelvtanulási
lehetőségek
folyamatosságának és rendszeres szakszerű működésének biztosítása; b) Tehetségfeltáró szakkörök szervezése; c) A szabadidős sportolási lehetőségek feltételeinek bővítése; d) A továbbtanulásra felkészítés konzekvensebb, egyéni képességekhez jobban igazított szervezése, biztosítása, emelt szintű érettségire való felkészítések; e) Pályázatokon való rendszeres részvétellel céltámogatások, ösztöndíjak biztosítása a tehetséges tanulók egyéni fejlesztéséhez; f) Felkészítés tanulmányi versenyekre; g) Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; h) Versenyek, vetélkedők szervezése; i) Pályaválasztási tanácsadás, pályaorientációs foglalkozások; j) Igény szerint művészeti csoportok működtetése; k) Emelt szintű képzés a 11-12. évfolyamon az érettségi tárgyakból; l) Tudományos
előadások,
művészeti
bemutatók,
kiállítások,
hangversenyek,
színházlátogatások szervezése a diákok számára, lehetőség szerint a diákok közreműködésével.
1.15.2. Csoportbontás A tanórák legtöbbje hagyományos osztálykeretben folyik. Bizonyos tantárgyakból a hatékonyság növelése érdekében egy osztály tanulóit két csoportba osztjuk.
33
1.15.2.1.A tanulók csoportba sorolásának elve A csoportbontás a diákok tanulási esélyének növelését szolgálja. A tanár és a diák munkájának hatékonyságát fokozza. A tantárgy jellege és a tanulói összetétel alapján a tantárgyi munkaközösség dönt arról, hogy a csoportba sorolással homogén csoportokat vagy heterogén csoportokat hozunk-e létre. A csoportbontás történhet szintfelmérő dolgozat alapján, vagy nemenkénti elkülönítés alapján, vagy választott tantárgy (idegen nyelv) alapján.
1.15.2.2.Csoportbontásban tanított tantárgyak Idegen nyelvek: figyelembe vesszük a tanuló előképzettségét és választását Matematika: osztályonként 2 csoportot alakítunk ki szintfelmérő alapján, Informatika: a csoportbontást a tantárgy eszközigénye indokolja, Testnevelés: nemek szerinti csoportok (élettanilag indokolt a bontás), Technika és életvitel: osztályonként két csoportban tanítjuk, nemek szerinti bontásban.
1.15.3. Választott tantárgyak, fakultáció Minden tanév végén felmérjük a 10-11. évfolyamon a diákok igényeit. A következő tanév tantárgyfelosztása ennek figyelembevételével készül. A tanulók nyilatkoznak arról, hogy 11-12. évfolyamon milyen tantárgyból kívánnak fakultáción résztvenni. Ezen legfeljebb egy alkalommal, tanév végén módosíthatnak. A fakultáción való részvétel a jelentkezés után kötelező, a tanuló minősítése érdemjeggyel történik.
1.15.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A
súlyos
tanulási,
beilleszkedési
és
magatartási
zavarok
hátterében
részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége, vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A fejlesztés alapelvei:
34
a) A fejlesztés minden esetben egyénre szabott. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terv alapján történik, b) Elengedhetetlen a szülővel való együttműködés (írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés, tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban). c) A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgy-részekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés, illetve az egyéni haladás lehetőségét. d) A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése. e) A fejlesztési munkákat kijelölt gyógypedagógus végzi. f) Szükség esetén további szakemberek segítségét vesszük igénybe. Pedagógiai irányelvek a) A tanulási folyamatban a legkisebb lépésekben való haladás elve. b) Hosszabb gyakorlási, bevésési idő biztosítása. c) Állandó visszatérő, változatos jellegű gyakoroltatás. d) Analóg gyakorlási sorok rendszeres használata. (Ez a kiesett, sérült vagy elmaradott rész-képességek korrekciója miatt indokolt.) e) Az állandó motiváció elve: a konkrétumokhoz kötődő, manipuláltató, sokat szemléltető, lassan elvonatkoztató metódus. f) Mozgásos manipuláltatás, nagy-és finommotorikára egyaránt kiterjesztve. g) Játékosság: a gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan a játékos tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés és gyakoroltatás a legcélravezetőbb, leghatékonyabb, s nem utolsósorban a legörömtelibb is. h) Személyes, közvetlen kapcsolat, barátságos, megnyugtató nevelői magatartás, törődés, odafigyelés, hogy egy gyermek se érezze magát feleslegesnek, értéktelennek.
1.15.4.1.A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a
35
rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a tér- és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) megfelelő módszerrel f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel Diszkalkulia A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a tér-relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,
36
h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A program eredményességének értékelési módszerei a) A tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján. b) Osztályfőnökök és szaktanárok rendszeres beszámolója. c) Felmérések és kiértékelésük. d) A tanulói teljesítmények értékelése a félévi és év végi osztályozó-értekezleteken.
1.15.5. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Tanulóink jelentős része beilleszkedési, magatartási problémákkal érkezik iskolánkba. Az e téren jelentkező hátrányok alapvetően meghatározzák tanulmányi előmenetelük ütemét és színvonalát. Éppen ezért az iskolai élet egészét tekintve a gyermekek személyiségfejlődése és taníthatósága szempontjából a nevelési problémákat figyelembe kell vennünk. A kritikus életkori szakaszok egyike éppen a középiskolába lépés időpontja. A serdülőkori lelki problémákkal az iskolának foglalkoznia kell. A nehezen nevelhetőségre utalhatnak a következő személyiségjegyek: nyughatatlanság, konokság, túlzott gátlásosság, befelé fordulás, álmodozások, állandó bűntudattal való küzdés, túlzott igényesség, eltúlzott önértékelés, érzelmi tompultság. Ezeknek a személyiségjegyeknek a megléte még nem jelenti feltétlenül a magatartási zavar meglétét, lehet, hogy csak átmeneti kamaszkori probléma. Ha azonban a tanuló rendszeres inadekvát válaszokat ad a különböző élet- és konfliktushelyzetekben, valamint a fenti személyiségjegyek némelyike tartósan jellemző, magatartási zavarról beszélünk. Az ilyen tanulókkal egyéni bánásmódot kell alkalmazni, és a zavar okát fel kell számolni. Ha ez nem megoldató, akkor kezeljük a tüneteket. A beilleszkedési, magatartási zavarok főbb okai: a) elhanyagoló családi háttér, nem kellő törődés (felügyelet nélkül hagyás, csavargás, ritka dicséret…) b) a családi élet kulturálatlansága (iskolázatlanság, tudás iránti közöny) c) a család rossz lakás- és anyagi körülményei (komfort nélküli szoba-konyha több generációval, munkanélküliség, segélyekből élés, létminimum alatti életszínvonal…) d) túlzó szeretet, túlzó féltés, kényeztetés, engedékenység, illetve mindezek ellenkezője e) a családtagok egészségi állapota (beteg szülő ápolása, gyermekként felnőtt szerep) 37
f) negatív erkölcsi hatások, a kriminalitás megjelenése a családban vagy a közvetlen környezetben A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek többsége a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődése tekintetében – különböző mértékben ugyan – elmarad hasonló korú társaitól. E zavarok korrekciója komoly szakmai felkészültséget, odafigyelést, következetességet kíván. A szakszerű egyéni fejlesztés megvalósítása érdekében alkalmazni szükséges pszichopedagógust, fejlesztőpedagógust, szociális munkást. Kiemelt feladataink: a) Nevelőtestületünknek mindenekelőtt meg kell találnia azokat a módszereket, formákat, amelyekkel fejleszteni tudjuk a családdal, a szülőkkel való együttműködést, a szülők meggyőzését, nevelőmunkánkba való fokozottabb bevonását. b) A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. c) Mind a tanórai, mind a tanórán kívüli, szabadidős foglalkozások során nagyobb hangsúlyt kell kapnia a helyes magatartási és viselkedési normák közvetítésének - a pozitív példák következetes megerősítésével, elismerésével; d) A tanítás – tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének érvényesítése. e) Kis létszámú tanulócsoportok szervezése /a megfelelő pedagógiai szakvélemények alapján/ hangsúlyozottan az alsó tagozaton. f) Differenciált oktatás – nevelés, amely figyelembe veszi a tanulói eltérő képességeket. g) Felzárkóztató foglalkozások során ismerjék meg a tanulási módszereket. h) Osztályfőnöki órákon az önértékelési és önismereti képességek fejlesztése. i) A szülőkkel kiemelt foglalkozás. j) Szükség esetén szakemberek bevonása. k) A tanuló szabadidejének megszervezése. l) Szükség esetén tanulószobai foglalkozások szervezése. m) A szülő és a családok nevelési gondjainak segítése.
38
A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata rosszul működik. A probléma kialakulásának meghatározó okai: a) kisgyermekkori egészségügyi problémák, b) rossz életkörülmények, a szülők magatartása, c) az elhanyagoltság, d) kevés idő eltöltése a családi környezetben stb. A probléma megoldásához szoros kapcsolatot tartunk az a) óvodával, b) nevelési tanácsadóval, c) tanulási képességvizsgáló intézménnyel, d) egészségügyi szakemberekkel: gyermekorvos, pszichológus, logopédus, e) gyermekjóléti szolgálattal. Rendkívül fontos a szülővel, a családdal való kapcsolatfelvétel, illetve bizalmuk elnyerése. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: a) Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására. b) Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, c) Megismerjük a gyermek családi hátterét, szociális körülményeit. A családtagok szokásait, életrendjét. d) A probléma megoldásába bevonjuk a gyermek szüleit. e) Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. f) Súlyosabb
esetben
szakember
segítségének
kérése
(ifjúságvédelmi
felelős,
pszichológus stb.). g) A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. h) A szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók. i) Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére. j) A baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása).
39
k) Szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás. l) Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával). m) A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési n) értekezlet, belső továbbképzések). o) A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik. A folyamat összefoglalása Tevékenység Módszer Felelős − képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; (általános pedagógus,fejlesztő képesség felmérés) pedagógus, − képességek felmérése az (pszichológus) iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás 1. mérése A tanulási tanító, szaktanár, kudarcnak − megfigyelés osztályfőnök kitett tanulók felismerése − dokumentumelemzés (a tanító, szaktanár, tanuló iskolai osztályfőnök produktumainak célirányos áttekintése) − beszélgetés (gyerekkel, tanító, szaktanár, szülővel) osztályfőnök − a tanulók tanulási tanító, szaktanár, szokásainak felmérése osztályfőnök − egyéni és csoportos pedagógus, fejlesztő fejlesztés (fejlesztési terv pedagógus alapján) − differenciált minden pedagógus tanóravezetés 2. érintett pedagógus, A tanulási − korrepetálás korrepetálást vezető kudarcnak pedagógus kitett tanulók fejlesztése(az napközis nevelő, − napközi, (tanulószoba) iskolán belül) (tanulószoba vezető) − mentesítés bizonyos tanító, szaktanár tárgyak, illetve értékelési módszerek alól − tanulásmódszertan, osztályfőnök vagy a tanulás tanítása kurzust oktató
Határidő
tanév eleje
folyamatosan tanév eleje, illetve közben folyamatos első félév folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos
40
Tevékenység
Módszer −
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)
4. A fejlesztés hatékonysága, ér
−
tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság stb.)
− −
tesztek újrafelvétele mérések
−
dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata
−
−
megfigyelés
−
tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés) beszélgetés (gyerekkel, szülővel)
−
Felelős pedagógus fejlesztő pedagógus, pedagógus
Határidő folyamatos
tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős
folyamatos
pedagógus, fejlesztő pedagógus, (pszichológus)
tanév vége
tanító, szaktanár, osztályfőnök iskolavezetés, tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök
tanév vége
tanév vége folyamatos, illetve tanév vége
tanító, szaktanár, osztályfőnök
tanév vége
tanító, szaktanár, osztályfőnök
tanév vége
1.16. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A megváltozott körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évrőlévre több feladatot ró a gyermekekkel, az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében a gyermek- és ifjúságvédelmi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a diákok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ezzel foglalkozó szakemberre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva. A nevelési-oktatási intézmény gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos legfőbb feladatai: a) felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat 41
b) pedagógiai
eszközökkel
törekszik
a
káros
hatások
megelőzésére,
ellensúlyozására c) szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez d) a tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése, e) egésznapos iskola, tanulószoba működtetése, f) gyermekétkeztetés biztosítása, a szociális helyzettől függő támogatása, g) a hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése, h) a tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálattal, i) életmód-életvitel orientálása, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása, j) a továbbképzési lehetőségek kihasználása. A fenti feladatok teljesítése az intézmény pedagógusaitól közös erőfeszítést igényel. Az iskolai
gyermekvédelem
valamennyi
pedagógus
napi
pedagógiai
(nevelői-oktatói)
kompetenciájába tartozik.
1.16.1. A gyermekvédelem körébe tartozó tevékenységek Anyagi támogatás a) Kedvezményes étkeztetés, tankönyvvásárlás és táborozás biztosítása a rászoruló gyerekeknek. b) Anyagi veszélyeztetettség esetén rendkívüli gyermekvédelmi segély, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának kezdeményezése az érintett kerületi, illetve települési önkormányzatok Polgármesteri Hivatalánál. c) A rászoruló, jól tanuló gyerekek ösztöndíjhoz juttatása. Pedagógiai eljárások Különösen ez a kategória biztosít tág teret a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére. A gyermekek iskolai osztályban betöltött státuszának felmérésére szociometria készítése a) Az osztályfőnökön, gyermekvédelmi felelősön kívül kiemelt szerepe van a pszichopedagógus,
fejlesztőpedagógus,
szociális
munkás
együttműködésének
(rendszeres team megbeszélések).
42
b) Beszélgetés a veszélyeztetett gyerekekkel. Egyéni bánásmód. Megfelelő légkör és őszinte kapcsolat kialakítása pedagógus és diák között. c) Az
érintett
gyerekek
aktivizálása
az
iskolai
programok
szervezésében,
lebonyolításában. Részvételük ösztönzése és segítése versenyeken, táborokban való részvételre. d) Prevenciós célú foglalkozások (drogprevenció, bűnmegelőzés). e) DÖK tájékoztatása, jogérvényesítő szerepének erősítése. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek ösztönzése a DÖK-ben való részvételre. f) Az iskolából rendszeresen igazolatlanul mulasztó gyerekek felkeresése, általános iskolás gyermekek esetében esetleges iskolába kísérése, valamint a szülők értesítése, a szükséges intézkedések megtétele a hiányzások csökkentése céljából. Kapcsolat a családdal a) Családlátogatás a tanuló otthoni környezetének, körülményeinek megismerése, szükség esetén környezettanulmány készítése b) Az iskola igénybe veszi a szülőkkel való kapcsolattartás minden formáját a gyermekvédelmi feladatok ellátására (Szülői munkaközösség, szülői értekezlet, fogadóóra telefonkapcsolat, stb.).
1.16.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kiemelt feladatai Tájékoztatja a tanulókat, pedagógusokat, szülőket arról, hogy hol és mikor fordulhatnak hozzá, valamint arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményeket kereshetnek fel. Ezek elérhetőségét jól látható helyen közzéteszi. a) Fogadja a tanulók, pedagógusok, szülők jelzéseit a veszélyeztetett tanulókról. b) Az osztályfőnökökkel egyeztetve tájékoztat a jogszabályi előírásoknak megfelelően gyermekük igazolatlan hiányzásairól. c) Szükség esetén az osztályfőnökkel egyeztetve összehívja az egy osztályban tanító tanárok értekezletét. d) Pedagógiai eljárásokkal meg nem szüntethető veszélyeztetettség esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. e) Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal és az egyéb gyermek-védelmi intézményekkel,
szervezetekkel
(esetmegbeszélések,
védelembe
vételi
tárgyalások, stb.).
43
f)
Részt vesz a kerületi és fővárosi gyermek és ifjúságvédelmi munkaközösség által szervezett programokon (esetmegbeszélések, továbbképzések, tanulmányi kirándulások, stb.).
g) Szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az iskola igazgatójánál.
1.16.3. Gyermekvédelmi team Kívánatosnak tartjuk, hogy az iskolán belül koncentrálódjanak sajátos gyermekvédelmi típusú szakértelmek, létrejöjjön egy speciális team. Tagjai: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pszichopedagógus, pszichológus, az osztályfőnöki munkaközösség képviselője. E team feladata az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység közvetlen ellátása. Ehhez biztosítani kell a megfelelő infrastruktuális feltételeket. Az
együttműködés
fejlesztése
a
törvény
által
meghatározott,
szabályozott
gyermekvédelmi rendszerekkel, a gyermekjóléti alapellátásokkal és egyéb intézményekkel: a) A józsefvárosi valamint a tanulók lakóhely szerint illetékes kerületi illetve települési önkormányzatok gyermekjóléti szolgálataival b) A Gyámügyi Hivatallal, amely a gyermekek szüleinek szociális juttatások formájában nyújt segítséget, és a kötelességeiket számon kérheti. c) A Nevelési Tanácsadóval, amelynek segítségével megismerhetjük tanulóink pszichés és egészségügyi fejlettségét. Segíti munkánkat a valós családi háttér megismerésében. d) Társadalmi szervezetektől szociális és kulturális segítség kérése, karitatív és polgári szervezetek megkeresése támogatáshoz /könyvtár-bővítés, játék-ellátás, szakkörök anyagi fedezete, ruházat, stb./. e) Fővárosi, kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok megkeresése ösztöndíj ügyekben
1.16.3.1. Helyzetfelmérés a) Tájékozódás a gyermekek családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, diákjaink káros szenvedélyeiről, b) önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példaképekről, célokról, c) tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb.
44
1.16.3.2. Szervezési feladatok a) Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben, rendhagyó osztályfőnöki órák, b) Szabadidős tevékenységek ajánlása, c) Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése, d) Kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal, e) Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel, f) Kapcsolattartás az illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, g) Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék.
1.16.3.3. Prevenciós munka a) Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése (helyes táplálkozás, dohányzás, drog, AIDS, alkohol). b) Tájékoztató kiadványok terjesztése. c) Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről. d) Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás.
1.16.3.4. Szociális jellegű feladatok a) Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. b) Segélyekre javaslattétel. c) Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása. d) Segítségadás a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb.
1.17. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Sajnos nő azoknak a tanulóknak a száma, akik egyre nehezebb körülmények között élnek. A családok egy része munkanélküliséggel és anyagi gondokkal küzd. Sok esetben a szülők megromlott kapcsolata következtében kerül a gyermek hátrányos helyzetbe. Ezeket a jelenségeket fokozottan figyelnünk kell, hiszen az ezekből származó hátrányokat csak így kompenzálhatjuk.
45
1.17.1.Helyzetfeltárás A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök feladata és felelőssége. A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti a gyermekvédelmi felelőssel.
1.17.2.A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai a) A szülő(k) – gondviselő(k) munka- és jövedelmi viszonya. b) Eltartottak száma. c) A tanuló iskolai teljesítménye. d) A szülők egészségi állapota. e) A szülők iskolázottsága. f) Nem megfelelő szülői magatartás, esetleg deviáns családi háttér
1.17.3. Programjaink célja a) Segíteni a tanulók − beilleszkedését az iskolai környezetbe, − egyéni ütemű fejlődését. b) Kapcsolat kialakítása és fenntartása iskola-család, támogató intézetek között. c) Szükségletek és helyi erőforrások feltérképezése. d) Szülői közösségek és csoportok felvilágosítása a szülőknek járó szolgáltatásokról, értekezletek, megbeszélések keretében. e) Problémák észrevétele.
1.17.4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: a) esélyegyenlőség biztosítása; b) különös figyelem azon tanulókra, akik viselkedésében magatartászavaros jegyeket fedeztünk fel; c) törekszünk arra, hogy tanulóink felismerjék a tanulás fontosságát; d) felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, a tanulás-tudás iránti motiváció erősítése; e) tehetségek felismerése, a tehetséges tanulók eredményes oktatása;
46
f) motiválás az egésznapos ellátás igénybevételére, az iskola létesítményeinek tanórán kívüli
igénylésére,
használatára
(könyvtár,
tornaterem,
sportudvar,
szakköri
lehetőségek); g) fokozott felvilágosító munka a helyi, regionális, országos támogatások, a szociális juttatások elnyerésének lehetőségeiről – szülői értekezleteken, fogadóórákon; h) táborozási hozzájárulások, ösztöndíjak elnyerésének segítése; i) prevenciós programok szervezése (drog, AIDS, bűnözés, káros szenvedélyek, pszichés betegségek megelőzése); j) családlátogatások, szülők-pedagógusok együttműködése, személyes kapcsolatainak erősítése a nevelésben; k) pályázatok figyelése, rendszeres részvétel a különböző pályázatokon; l) pályaorientációs munka korai megkezdése a felső tagozaton; m) kapcsolat
a
pedagógiai
szakszolgálatokkal,
iskola-egészségügyi
szolgálattal,
Vöröskereszttel, egyházakkal, roma szervezetekkel a hátrányok felszámolása érdekében; n) szülők
tájékoztatása
a
családsegítő
és
gyerekjóléti
szolgáltatásokról
és
szolgáltatásaikról.
1.17.5. Az iskolában nyújtott szociális szolgáltatások: a) Diák étkeztetés − Napközis (tízórai, ebéd, uzsonna) − Menza (ebéd) b) A három vagy több gyermek esetén térítési díjkedvezmény c) Tankönyvtámogatás
1.18.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az intézmény tanulói a jogszabályok adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az
iskola döntéseinek folyamatában. Ezt a diákkörök és a diákönkormányzat keretei között tehetik meg. Az intézményben diákönkormányzat működik. Intézményünkben minden osztály maximum 2-2 tagot delegálhat az iskolai Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési
jogot
és
vezetőt
választanak
maguk
közül,
aki
kapcsolatot
tart 47
iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni: − az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, − tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, − ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, − házirend elfogadása előtt. A tanulók nagyobb közössége – a tanulói létszámminimum 25% -a – véleményt formálhat az őket érintő kérdésben. Amennyiben egy adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a döntés előtt. A véleményeket,
észrevételeket
minden
estben
a
Diákönkormányzat
juttatja
el
az
iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.
1.19. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás.
1.19.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az együttműködés formái az iskola részéről: − kötelező tanítási órák,
48
− nem kötelező iskolai órák, − szakköri foglalkozások, − közös kirándulások, − klubdélutánok, − közösen végzett hasznos munkák, − sportversenyek, vetélkedők, − diák fórumok, − személyes megbeszélések,
1.19.1.1. Együttműködés formái a tanulók részéről: −
A tanuló kötelessége a köznevelési törvény és az iskola házirendje által megszabott feladatok megfelelő teljesítése.
−
A tanuló éljen a köznevelési törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival.
−
A tanuló járuljon hozzá javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához
−
Őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben
−
Aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon
1.19.2.
A szülők közösségét érintő együttműködési formák
Még mindig előfordul, hogy a szülők előítéletesek az iskolával szemben. Sajnos az iskolánkról kialakított kép ezt nagymértékben erősíti. Márpedig a szülők megnyerése nélkül a pedagógiai munkánk kevésbé lesz sikeres. Ezért fontos feladat, hogy a szülőket be kell vonni az iskola életébe. Célszerűnek tartjuk egy úgynevezett szülői klub megszervezését, amely kezdetben spontán működhetne, később szervezett tematika megbeszélésével folytatódna. Az iskola és a szülői ház kapcsolatának elsődleges célja a gyermek érdekeinek szem előtt tartása. Ez a gondolat magyarázza azt a törekvést, hogy a kapcsolatot erősíteni, ha szükséges, sűríteni kell. A problémák jelentős részét az információáramlás lassúsága, esetleges
megbénulása
okozza.
(pl.
egy
„elveszett”
vagy
„beszedett”
ellenőrző
következtében). Sok esetben a szülő egyáltalán nem, vagy csak késve értesül fontos kérdésekről. Ezeket az apró csínyeket, melyek a nagyobb bajok forrásai, az elektronikus napló rendszere kiküszöbölhetné. Azonban addig is megoldást kell találnunk. Évente több alkalommal a szülők meghívásával tervezünk előadás-sorozatot. Előzetes felmérés alapján tervezzük indítani ezeket meghívott előadók közreműködésével. A kerület bűnmegelőzési programjának is része az oktatási, nevelési intézményekben szervezett
49
életvezetési ismeretek, drogprevenciós programok végrehajtása. A szülőkkel karöltve kell dolgoznunk a tartalmas életet élő, testben és lélekben kiegyensúlyozottan fejlődő ifjúságért. Az osztályok tanulóinak szüleivel közvetlenül az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. A Szülői Munkaközösségbe minden osztály két szülőt delegál
1.20. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.20.1.A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a jogszabályokban foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatti vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.
1.20.2.A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett valamennyi tanulmányok alatti vizsgára, azaz: –
osztályozó vizsgákra,
–
különbözeti vizsgákra,
–
javítóvizsgákra
vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: –
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
–
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
–
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira –
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
1.21. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.21.1.
Vizsgatípusok
1.21.1.1. Felvételi vizsga a) Ez a vizsgatípus nem fordulhat elő az általános iskola alsó és felső tagozatán. 50
b) A gimnázium nappali tagozatára jelentkező tanulóknál feltétel az írásbeli vizsga letétele. A felvételi vizsgára külön kell jelentkezni az ilyet szervező középfokú intézményekben. A kitöltött Tanulói jelentkezési lapok benyújtási határideje a tanév rendjében szerepel. A gimnáziumba történő felvétel részletes leírását az intézmény honlapján megtalálható „Felvételi tájékoztató” elnevezésű dokumentum tartalmazza. c) Esti tagozaton felvételi vizsga nincs, a tanulói jogviszony megteremtésének feltétele a beiratkozás.
1.21.1.2. Különbözeti vizsga a) Cigány népismeret tantárgy esetén akkor, ha tanévkezdéskor első évfolyamnál magasabb évfolyamba, illetve tanév közben bármelyik nappali tagozatos általános iskolai évfolyamba új tanuló iratkozik be. Továbbá negyedik évfolyamtól, ha a tanév közben érkező tanuló által előző iskolájában tanult idegen nyelv nem az angol. A felzárkóztatásokra a szülővel történő előzetes egyeztetés és ütemezés alapján kerül sor. A felzárkóztatás végén, egyeztetett időpontban, a tanuló szóban ad számot tudásáról az osztályfőnök és a tantárgy tanítója jelenlétében. b) Gimnáziumban annak kell vizsgát tennie, aki a tagozat 10-11-12. évfolyamára azzal a feltétellel nyert felvételt, hogy a korábbi bizonyítványaiból hiányzó tantárgyakból vizsgát tesz. A hiányzó tantárgyak a tanulóval történt egyeztetés alapján a jelentkezési lapon kerülnek feltüntetésre. c) A vizsgán az adott évfolyam egész tanévre vonatkozó tantárgyi követelményeit kérjük számon. A vizsgára a tanuló egyénileg készül fel. d) A különbözeti vizsga a megadott vizsgaidőszakban egy alkalommal javítható és pótolható.
1.21.1.3. Osztályozóvizsga Előrehozott osztályozóvizsga a) Azon tanulók számára szervezhető, akik tanulmányaik gyorsítása érdekében egyénileg kérelmezik azt. A kérelmet az intézmény igazgatója határozatban bírálja el. A határozat átvételekor a tanuló szülője (jogi képviselője) a vizsgák szabályainak tudomásulvételéről nyilatkozatot ír alá. b) A vizsgára a tanuló egyénileg készül fel, ezzel kapcsolatban az intézményt semmiféle feladat és felelősség nem terheli.
51
c) Az „egész évfolyamos” előrehozott vizsgák a tanév rendjében megadott időszakban tehetők le, nem pótolhatók. Egyéb osztályozóvizsga a) Azon tanulók számára szervezhető, akik mulasztásaik miatt nem osztályozhatók, és a nevelőtestület határozata értelmében osztályozóvizsgát tehetnek az adott tanév anyagából, mulasztástól függően egyes tantárgyakból, vagy valamennyi tantárgyból. b) Azok az esti tagozatos tanulók, akik az adott félév folyamán nem szereztek legalább három
osztályzatot
valamelyik
tantárgyból,
osztályozóvizsgát
tesznek.
Az
osztályozóvizsgák időpontja a félévi illetve év végi osztályozó értekezletet megelőző hét.
1.21.1.4. Pótvizsga a) Augusztus végén pótvizsgát az tehet, akinek fennáll a tanulói jogviszonya, azonban a tanévet neki fel nem róható okból nem fejezte be, vagy megszakította, így nem kaphatott év végi osztályzatokat. b) A pótvizsga az év végi osztályozó vizsgával azonos módokon, feltételekkel és követelményekkel zajlik. c) A pótvizsgával szerzett érdemjegy megállapításakor az évközi jegyeket nem vesszük figyelembe. d) A pótvizsgát írásban kérelmezni kell a tanév utolsó napját megelőző napon. A kérelmet az igazgató határozatban bírálja el. A pótvizsga egyszeri vizsga, nem javítható, nem pótolható.
1.21.1.5. Javítóvizsga a) Javítóvizsgát a második évfolyamtól az tehet, akinek a tanév végi érdemjegye egy vagy több tantárgyból elégtelen lett. b) A javítóvizsga az adott évfolyam követelményeit kéri számon. c) Javítóvizsgára külön jelentkezni nem kell. d) Javítóvizsga csak a megadott időpontokban tehető le. e) A javítóvizsga egyszeri vizsga, nem javítható, nem pótolható
52
1.21.2.
Beszámítás
a) Egyéb közoktatási intézményekben, más iskolatípusban szerzett érdemjegyek, végzettségek beszámítására vonatkozik. b) Az egyes eredmények beszámításáról az igazgató dönt, erről határozatot hoz. A beszámításokat a bizonyítványban záradékolni kell. c) A Bevándorlási Hivatal Menekültügyi Igazgatósága által kiadott Hatósági igazolás alapján
1.21.3.
A vizsgák előkészítése
1.21.3.1. A vizsgabizottságok A vizsgák jegyzőit a tagozatvezető jelöli ki, a vizsgabizottságot a kérdező, ill. a javító tanárok alkotják. Amennyiben a tárgyi és személyi feltételek ezt lehetővé teszik, a kérdező, ill. javító tanárok azok, akik az osztályban tanítanak, ettől eltérés lehetséges. A bizottság elnöke a tagozatvezető, illetve akadályoztatása, érintettsége esetén a z igazgató által kijelölt személy.
1.21.3.2. A vizsgatételek A tanév elején szeptember 30-ig kell nyilvánosságra hozni a vizsgák tematikáját, tételsorát minden képzési formában, minden évfolyamon és minden osztályban. Ez a szaktanár felelőssége. Az írásbeli vizsgák dolgozatait és a szóbeli tételsorokat a szaktanár állítja össze, a tagozatvezető hagyja jóvá. A leadás határideje: a vizsgák kezdete előtti hét. Az írásbeli feladatlapok a vizsgák megkezdéséig titkosak. A témakörök kialakítása a felnőttoktatáson belül az egyes tantárgyakat tanító kollegák megbeszélésén alapul, lehetőség szerint egységes a párhuzamos osztályokban. A feladatsorokat minden tanévben módosítani kell, a tapasztalatoknak megfelelően. A sokszorosítás és egyéb technikai teendők – az ezekre vonatkozó tagozatvezetői utasítás figyelembevétele mellett – a szaktanárok feladata.
1.21.3.3. A vizsgák iratai Az igazgató által kijelölt jegyző feladata a különbözeti-, javító és pótló vizsga, valamint az osztályozó vizsga, előrehozott osztályozó vizsga osztályozóíveinek elkészítése és a bizonyítványok kiállítása az igazgatóhelyettes ellenőrzésével. 53
Az igazgatóhelyettes feladata a különbözeti-, javító- pótló- és az osztályozóvizsgák írásbeli felügyeleti jegyzőkönyvének elkészítése.
1.21.3.4. A vizsgák időpontja A vizsgák a tanév rendjében meghatározottak alapján kerülnek megszervezésre. Ennek ütemezése már a tanév elején a tanulók rendelkezésére áll. A részletes, tantárgyakra, napokra és órákra lebontott ütemezést a tanulók legkésőbb a vizsgák kezdete előtt 3 héttel az osztályfőnök közlése alapján, a hirdetőtáblán kifüggesztett formában (és lehetőség szerint a tagozat honlapjáról) megismerhetik.
1.21.4.
Vizsgatárgyak, vizsgarészek Vizsgatárgyak
Írásbeli Szóbeli Gyakorlati
Irodalom
+
+
–
Magyar nyelv
+
+
–
Matematika
+
–
–
Történelem
+
+
–
Idegen nyelv
+
+
–
Informatika
–
+
+
Biológia
+
–
–
Földrajz
+
–
–
Fizika
+
–
–
Kémia
+
–
–
Cigány népismeret
–
+
–
Ének
–
+
+
Testnevelés
–
+
+
Rajz
–
+
+
Média
–
+
–
Művészetek
–
+
–
Társadalomismeret
–
+
–
Filozófia
–
+
–
Belügyi ismeretek
+
+
–
54
Önvédelem
–
+
+
Azokból a tantárgyakból, amelyekből csak írásbeli vizsgát kell tenni és ezen a tanuló teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, szóbeli vizsgát tehet.
1.21.5.
A számonkérés formái az esti munkarendű oktatásban
Az esti munkarendű oktatásban a számonkérés évközi dolgozatok és feleletek formájában történik. A szaktanár köteles a számonkéréssel kapcsolatos elképzeléseit, elvárásait és a tananyag szakaszolását a tanulókkal a tanév kezdetén közölni. A számonkérések időpontját (legyen az írásbeli vagy szóbeli) legalább egy héttel megelőzően közölni kell. A szaktanár köteles az adott félévre vonatkozóan többszöri számonkérési lehetőséget biztosítani, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a megfelelő számú érdemjegy megszerzése. Amennyiben a tanuló, a számonkérésen nem vesz részt, az érdemjegyek tekintetében közvetlenül hátrány nem érheti, de figyelemmel kell lennie arra, hogy a megfelelő számú érdemjegyet a félév végéig megszerezze. A tanuló feladata, hogy a tanárt ezzel kapcsolatban megkeresse, a lehetőségekről érdeklődjön. A számonkérés – a tanár döntése alapján – pótolható, azonban ennek kezdeményezése elsősorban a tanuló feladata. A tanuló jelenléte esetén nem tagadhatja meg az évközi írásbeli dolgozat megírását vagy a szóbeli feleletet. Amennyiben ez történik, az adott tanóra igazolatlan mulasztásnak minősül.
1.21.6.
A vizsgák menete
1.21.6.1. Írásbeli vizsga A felügyelőtanár általában az adott tantárgyat tanító, a tétel- és feladatsorokat összeállító szaktanár. Más tanár is elláthatja a feladatot, ebben az esetben a teljes írásbeli vizsgaanyagot személyesen kell megkapnia a szaktanártól. Ennek felelőse mindig az a szaktanár, akit helyettesítenek. Az osztályozó vizsgák dolgozatait a tanár legkésőbb a vizsgák zárását megelőző napig kijavítja, az eredményeket a jegyzőkönyvben rögzíti. A vizsgaeredmények kihirdetése csak azok rögzítése és a vizsgabizottság döntése után lehetséges.
55
A tanulók a vizsgaeredmények kihirdetését követően 3 napig tekinthetik meg a kijavított dolgozatokat.
1.21.6.2. Szóbeli vizsga A tanulók vizsgáztatása érkezési sorrendben történik. Egy nap több osztály szóbeli vizsgájára is sor kerülhet. Egy nap egy osztály/egy tanuló maximum 3 tantárgyból tehet szóbeli vizsgát. (Ez a mennyiségi korlátozás nem vonatkozik az írásbeli vizsgák számára.) Az osztályozóvizsgán 3 fős vizsgabizottság vizsgáztat. A vizsgázó a tanév elején kiadott tételsorból húz tételt, abból a felkészülési idő alatt vázlatot ír, majd feleletét önállóan a vázlat segítségével elmondja. Bizonyos tantárgyak esetében a tanuló a felkészülés során előre rögzített módon segédeszközöket használhat. A felelőt minimum 15 perc felkészülési idő illeti meg, amit saját kérésére rövidíthet. Az idegen nyelv szóbeli vizsgáján felkészülési idő nincs, a vizsgázó a feleletet a terembe való belépéskor megkezdi. Amennyiben az osztályozóvizsgán a tanuló teljes tájékozatlanságot árul el a témából, egy alkalommal póttételt húzhat. A kérdező tanár legkésőbb a vizsgák zárásáig az eredményeket a szaktanári ívbe, osztályozóívbe, különbözeti – vagy javítóvizsga esetén a jegyzőkönyvbe rögzíti.
1.21.7.
Egyes vizsgatárgyak követelménye és értékelése
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a következőként határozandó meg: 1-24% - elégtelen 25-39% - elégséges 40-59% - közepes 60-79% - jó 80-100% - jeles
56
1.21.8. A vizsgák időpontja Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től, augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos időpontját az adott tanév rendje határozza meg. A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Szükség szerint, tanulói átvétel miatt ettől el lehet térni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanév során legalább két alkalommal szervez, ettől szükség szerint el lehet térni. Osztályozó vizsgát kell szervezni a félévi és év végi értékeléseket megelőzően. A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követő egy hónapon belül meg kell szervezni. A javítandó vizsga és a javítóvizsga között legalább két hétnek (14 napnak) el kell telnie. A vizsgák időpontjáról a tanulókat tájékoztatni kell. A javítóvizsga időpontját a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A tanulóknak a méltányossági alapon megkért vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az igazgatónak címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem benyújtása után legkésőbb 15 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz, kiskorú tanuló esetén a gondviselőhöz. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.
1.21.9. Továbbhaladás 1.21.9.1.Feltétel A tantárgyi követelmények elégséges szintű teljesítése. Az elégséges szint követelményei az egyes tantárgyak tantervi követelményeiben külön-külön megtalálhatóak. A tantárgyi követelmények nem teljesítése esetén a mindenkori hatályos jogszabályok által engedélyezett számú tantárgyból javítóvizsga tehető.
1.21.9.2.Évismétlés − Ha a tanuló a tantervi követelményeket egy vagy több tárgyból nem teljesítette elégséges szinten.
57
− A szülő kérésére történő évfolyamismétlésre a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően van lehetőség.
1.21.9.3.Iskolán belüli átjárhatóság A tanulóknak lehetőségük van iskolán belül képzési irányt, tagozatot vagy osztályt változtatni. Feltétel: − megfelelő képességeket, illetve a szükséges ismeretek meglétét bizonyítókülönbözeti vizsga, − esti tagozatra történő átjelentkezésnél betöltött 16. életév, − igazgató jóváhagyó határozata
1.22.
Követelmények, értékelés Az egyes tantárgyak követelményeit, a számonkérés formáit, a félévi és év végi
minősítés szempontjait tanév elején ismertetjük a tanulókkal. Az értékelés a szaktanár felelőssége. A tanulói teljesítményeket ötfokú skálán értékeljük: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását
Jeles:
önállóan alkalmazni képes. Ha a tanuló kevés hibával sajátította el a követelményeket, kisebb
Jó:
bizonytalanságokkal alkalmazni tudja.
Közepes: Elégséges: Elégtelen:
Ha pontatlanul, esetenként felszínesen, több hibával, csak tanári segítséggel tudja alkalmazni a tanultakat. Ha csak minimális szinten, de a továbbhaladáshoz szükséges mértékben sajátította el az ismereteket. Kizárólag tanári segítséggel képes feladatvégzésre. Ha a követelmények minimális szintjét sem sajátította el, tanári segítséggel sem képes feladatvégzésre.
1.22.1. Magatartás, szorgalom értékelése A magatartás és a szorgalom osztályzatokat az osztály és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök adja.
Az osztályfőnök a tanulót tájékoztatja a minősítés tartalmáról, dicsér és figyelmeztet.
A fegyelmi büntetések iskolai, osztály és tanulói szinten kiszámíthatóak legyenek, a tanuló fejlődését szolgálják. 58
Lehetőséget biztosítunk az osztályfőnököknek, hogy a magatartás és szorgalom értékelésének új módszerét próbálják ki osztályaikban kísérletképpen.
1.22.1.1.
Magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai
Cél: Az értékelés segítse elő a tanuló személyiségének fejlődését. Az iskola által preferált értékekkel a tanuló egyre jobban azonosuljon. Magatartás Példás 1. –közösségi – viszony a motiválás közösséghez, a irányítja tetteit többi –pozitív hatást emberhez gyakorol – társaira –viselkedését a – másik ember megértése, tisztelete, – elfogadása hatja át –a házirendet betartja –max. 1 igazolatlan órája van 2. az osztályfőnök – Személyisége megítélése szerint: –tudatosan azonosul az iskolai követelmények kel –önismeretre és önfejlesztésre törekszik –elfogadja az iskola által kitűzött értéket 3. –fejlett, pozitív – Felelősségérze kezdeményezés t ekben mutatkozik meg
Jó Változó a közösség – tudatosan nem életében árt a szívesen vesz közösségnek, részt de nem lehet rá a házirendet számítani betartja – megnyilvánulá max. 3 sai igazolatlan megbízhatatlan órája van ok lehet számítani – a házirendet a segítségére többékevésbé betartja – max. 10 igazolatlan órája van
Rossz –negatív hatással van a közösségre –a minimális szabályokat sem tartja be –embertársaival szemben végletes
az osztályban – nem lehet folyó kiszámítani oktatónevelő cselekedeteit munkát nem – hajlamos a zavarja fegyelem megrendítésére
–tudatosan az iskolai szabályzók, követelmények kijátszására törekszik
elvégzi a rábízott munkát
– megbízhatatla n, képes cserbenhagyn i társait
– sodródik a közösséggel – ötletei hol pozitívak, hol negatívak – hangulatától függ munkája minősége
59
4. Segítőkészség e
–fejlett, – mások segítő, – értékítélete foglalkozik jobbító ingadozó társaival, keresi törekvéseit a javítás útját, nem gátolja módját
5. Viselkedése
–udvarias, barátságos, őszinte és önkritikus
Szorgalom 1. Tanulmányi munka
– – – – – – –
Példás céltudatos igényes rendszeres pontos folyamatos megbízható ambiciózus
– udvarias
– –
–
2. Kötelességtud at 3. Érdeklődés
Jó teljesíti a kötelező feladatokat átlagosan jó tanulmányi munkát végez (önmagához képest) képességeit csak megközelítően használja ki ösztönzésre vár
– magas fokú
−
– széleskörű
– tananyagon belül produkál
– viselkedése ingadozó
–nem érdekli más problémája –akár kellemetlenkedik is –kiszámíthatatlan, nem őszinte
Változó Hanyag – hullámzó a –figyelmetlen teljesítménye –megbízhatatlan – képességein –nem végzi el a alul teljesít feladatát – figyelmetlen
– alulmotivált
–nem törődik a kötelességeivel
– szétszórt
–közömbös, alig motiválható
Megjegyzés: Nem lehet példás a magatartása a tanulónak, ha osztályfőnöki intést, jó, ha igazgatói intést kapott az értékelt félév folyamán. A fenti szempontok csak az egyes tanulók körülményeinek, fejlettségi szintjének ismeretében alkalmazhatóak. E kategóriák között az átjárhatóság megengedett megfelelő mérlegelés után. Az osztályfőnök felelőssége e szempontsor körültekintő alkalmazása.
1.22.2. Jutalmazás 1.22.2.1.A jutalmazás fő elvei A jutalmazások alkalmával mindig figyelembe kell venni az egyéni sikereken túl a közösségi ráhatásokat. Egy-egy konkrét feladat jó elvégzéséért jutalom jár. A jutalomnak több fajtája lehet: szóbeli jutalom, ha a tanórán végzett munka dicséretet érdemel. Mindig név
60
szerint, vagy akár egy közösség is kaphat szóbeli dicséretet. Az írásbeli vagy tárgyi jutalmazásnak már olyan eredményt felmutató jelentősége legyen, ami kihat a kisebb és nagyobb közösségek további tevékenységeire.
1.22.2.2.Jutalmazások Szaktanári dicséret(Ez mindig a kijelölt feladatokra vonatkozik.) A kiemelkedő munkáért, ha a tanuló is akarja, érdemjeggyel is lehet jutalmazni. Osztályfőnöki dicséret (Történhet szóban és írásban) Az osztályfőnök, vagy több szaktanár véleménye alapján a kimagasló munkáért, illetve a
megbízható közösségi tevékenységéért kapja a tanuló.
Igazgatói dicséret (Írásban, szóban) Mindig a közösségek előtt történik. Az írásbeli és szóbeli igazgatói dicséretet a kiemelkedő
közösségi munkáért, vagy egy-egy szakterületen az iskola eredményes
képviseléséért kaphat a tanuló. Igen nagy hatással lehet a közösségekre. Ösztönző hatással van a következő feladatok elvégzésére, pozitív hatással a szülőkre is. Nevelőtestületi dicséret Minden munkára kiterjedő, (Magatartás, szorgalom és tanulmányi eredmény.). Aki ilyen dicséretben részesül, vezető egyéniség, hatni tud a közösségre. Tetteiben, cselekedeteiben jóindulat, segítőszándék vezérli. Társai is úgy látják: példát mutat nekik, és megpróbálják követni. Példás magatartásával és szorgalmával segíti az iskolában folyó nevelő-oktató munkát. Tárgyjutalmak (iskolaszinten kiemelkedő teljesítményekért) Oklevél, könyvjutalom Jutalom-kirándulás Jutalom-tábor Fontos feladat, hogy az értékeléseket mindig vegyük nagyon komolyan! Különböző megmozdulásokkal is jutalmazzunk (kirándulás, séták, múzeumok látogatása, táborozás)! Legyen versenyszerű feladat a hiányzásmentes napok, a közösségi munkavállalás, az osztályközösségek magatartása, a tanterem és a felszerelések tisztasága.
61
1.23. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más intézményekből érkező tanulók esetén az átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a köznevelési törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő jelen legyen az iskolaváltoztatási szándék bejelentésénél. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett munkaközösség-vezető véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé. Megfelelő indoklással (pl. nyelvtanulás, emelt szintű érettségi, stb.) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadóiskola igazgatóját illeti. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését. Az iskolaváltás jogával a tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás engedélyezéséhez a kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani. A felnőttoktatásba a felvétel egyéni jelentkezés alapján történik folyamatosan a tanév során. A jelentkezési laphoz csatolni kell a felvételhez szükséges, törvényileg előírt iskolai végzettséget igazoló dokumentum(ok) fénymásolatát. A felvételről az igazgató dönt. A felvétel előfeltétele a szükséges előképzettségről szóló bizonyítvány bemutatása.
1.24.A felvételi eljárás különös szabályai 1.24.1. Általános iskola A jogszabályokban előírtak alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé tesszük. A tanköteles tanulónak az általános iskola első évfolyamára való beiratkozásakor a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt kell bemutatni az iskolába lépéshez szükséges fejlettsége elérését tanúsító igazolás mellett. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.
62
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az intézmény a megadott sorrend szerint, az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályai a házirendben találhatóak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló: a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. A szabadon maradt férőhelyekre a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kell először felvenni, közülük is azokat kell előnyben részesíteni, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye szerinti településen vagy kerületben található. A halmozottan hátrányos tanulókat követően azok a jelentkezők következnek, akik az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye szerinti településen rendelkeznek lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Mind a lakóhelyhez, mind a tartózkodási helyhez kapcsolódik lakcím. A lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatósági jogköröket a település, a kerület jegyzője gyakorolja. Az iskolai felvételi kérelmek vizsgálatakor az igazgatónak tehát nem a lakcím valódiságát, a körzetbe történő esetleges átjelentkezés időpontját szükséges vizsgálnia, hanem azt, hogy az adott lakcím a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely címe-e. A felvételi kérelem elbírálásakor tisztázni kell, hogy a tanuló az adott településen a lakóhelye szerinti lakcímen vagy a tartózkodási helye
63
szerinti lakcímen él-e. Tartózkodási hely esetében a felvételi kérelem elutasítható, kivéve, ha a tanulónak nincs lakóhelye. Sorsolásra akkor kerülhet sor, ha az általános iskola a jogszabály szerinti sorrendben nem tudja az összes jelentkezőt fogadni. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat az új előírások alapján az iskolánk házirendje tartalmazza. A sorsolás nélkül felvehető tanulók közé továbbra is beletartoznak a sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá azok, akik az EMMI rendelet szerint különleges helyzetűnek minősülnek.
1.24.2. Gimnázium A felvételi eljárási rend a mindenkori jogszabályokban előírt módon és időben kerül kihirdetésre.
1.25. A gimnáziumi tagozat pedagógiai programjának sajátosságai 1.25.1.
Rendvédelmi tagozat
Gimnáziumi tagozatunkon 2007 óta rendőri pályára orientáló és előkészítő képzés folyik. Célunk és feladatunk: −
Javítani a rendőri utánpótlás minőségét, a jelentkezőkben, mihamarabb kialakítani a rendőri pálya iránti elkötelezettséget.
−
Megfelelő
ismereteket
adni
a
szakmáról,
fejleszteni
a
pályához
szükséges készségeket, képességeket. −
A rendészeti szakma iránti érdeklődő tanulóknak – a középiskolai közismereti tárgyak elsajátítása mellett – olyan speciális ismerteket nyújtani, amelyekkel pályaválasztásuk megalapozottabbá válik.
−
A kerettantervben is szereplő olyan tantárgyak speciális tartalmakkal való kiegészítése, melyek a rendvédelmi szerveknél is kívánatos és konvertálható ismereteket tartalmaznak (idegen nyelv, informatika).
−
Felkészíteni a belügyi rendészeti ismeretek című tantárgyból – mint választható akkreditált érettségi tárgyból – tehető középszintű és emelt szintű érettségi vizsgára.
−
Előkészíteni a rendészeti szakközépiskolában vagy a Rendőrtiszti Főiskolán folytatandó továbbtanulásra.
64
−
A rendvédelmi szervek és a roma közösségek között fennálló kölcsönös előítéletesség csökkentése.
−
A roma származású rendőrök számának növelése a rendvédelmi szervek állományában.
−
A romákat a többségi társadalom részéről érő előítéletek csökkentése, és mindez által a roma kisebbség hazai és európai integrációjának támogatása, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
−
Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése.
A célok elérése érdekében megújítottuk a 2007 szeptembere óta meglévő együttműködési megállapodásunkat a BRFK-val. A tantárgyak óraszámai a szabadon tervezhető órák terhére az együttműködési megállapodás alapján kerültek megállapításra. A megállapodás értelmében a tanítási órák ellátásához az oktatót a BRFK biztosítja.
1.25.2. Utazás és turizmus Az Utazás és Turizmus tantárgyat nem szakképzési programként, hanem fakultációs közismereti tantárgyként választhatják gimnáziumi tanulóink. A program célja: -
segíteni a tanulókat abban, hogy kulturált és igényes turistákká, illetve vendéglátókká váljanak;
-
növelni az esélyt arra, hogy a tovább nem tanulók az idegenforgalom területén tudjanak elhelyezkedni;
-
átfogó képet adni a hazai és nemzetközi idegenforgalmi üzletág lehetőségeiről és legfontosabb jellemzőiről. A program tartalma és feladatköre arra ösztönöz tanulót és pedagógust egyaránt, hogy
külső információforrásokat keressen és használjon. Ehhez szükség van partnervállalatok hálózatára, olyan cégek, idegenforgalmi egységek segítségére, amelyek - felismerve a program fontosságát -, szívesen segítenek a munkában. Az iskolai oktatás mellett a diákok gyakorlati képzésen is részt vesznek, hogy tapasztalatot szerezzenek az idegenforgalom egyes vállalkozásainak működéséről. A követelmények teljesítéséről a bizonyítványban osztályzatot kapnak és érettségi vizsgát is tehetnek belőle. 65
Az Utazás és turizmus tantárgy tanulásának előnyei a diákok szempontjából
a program segíti a pályaorientációt, továbbtanulás lehetőségeinek megismerését;
a programot elvégző diákok munkába állásának segítése, a hazai turizmus fellendítése érdekében;
igényes fogyasztókká, vendéglátókká válnak a diákok;
a tanulóknak több lehetősége van a képességeinek, készségeinek felismerésében;
szakmai gyakorlat a diákok számára, tapasztalatszerzés újszerű módja;
szakmai látogatások (pl. szállodák, Utazás kiállítás), a szakma rejtelmeinek megismerésének lehetősége;
érettségi vizsgatárgyként választható;
internetről letölthető, folyamatosan frissíthető tananyag
1.26. Felnőttoktatás pedagógiai programjának sajátosságai 1.26.1. Helyzetelemzés A felnőttoktatás iránt – a társadalom nagyobb elvárásai miatt – folyamatos az érdeklődés. Tanulóink összetétele – motiváltságukat, szociokulturális körülményeiket, élethelyzetüket tekintve –igen heterogén. A tanulók előzetes képzettsége, szocializációjának foka meglehetősen szerény színvonalú. Legtöbbjüknél a fő motiváló tényező az egzisztenciális kényszer, mivel a legtöbb munkáltató érettségihez köti a munkahely megtartását. Társadalmilag is sok közöttük a hátrányokkal küszködő (szociális, családi, egészségügyi, stb.), önmagát eleve vesztesnek tartó tanuló. Az általános iskolába járók családi háttere gyakran nem ad a tanulónak elég támaszt. Sok tanuló csonka családból származik, nemegyszer a nagyszülők nevelik. Szociális hátterük kifejezetten rossz. Közülük kerülnek ki a funkcionális analfabéták, alapvető gondjaik vannak az írás, olvasás, számolás készségével. Iskolánkba általában nem is a tanulás vágya hozza őket. A családi pótlék megszerzésének esélye az első számú indok. Iskolalátogatási fegyelmük már korábban is rossz volt, szokásaik mellett megpróbálnak kitartani. A szülői, családi akarat addig eljuttatja őket, hogy jelentkezzenek az iskolába, de addig nem, hogy törődjenek iskolába járásukkal, tanulásukkal. Csak kiemelkedően igényes pedagógiai munka képes egy részük megtartására, az érettségi vizsgáig történő eljuttatásuk embert próbáló feladat. A munkanélküliség őket sújtja leginkább.
66
A gimnáziumban a 16-20 éves korosztály nyelvi, tanulási nehézségekkel küzd, elszokott a fegyelmezett munkától, megtartásukra, személyiségük formálására sok energiát kell fordítani. A szakképzettséggel rendelkező tanulók zöme is 18-21 év közötti. Világosan elkülöníthető két csoportra oszthatók: Az egyik csoport többnyire megfelelő családi háttérrel rendelkezik, otthon is fegyelmezett munkához szokott, a szakképzés során is elvégezte a tanulmányi munkáját, fegyelmezett iskolábajáró volt. Nyelvi, gondolkodásbeli kultúrája alacsony színvonalú, ezért gyakran az elégséges, közepes eredmény elérése érdekében is komoly erőfeszítéseket kell tennie. Erőfeszítései megtérülnek, mire az érettségi vizsgáig jut, felkészültsége megfelelő, hátrányaiból sokat leküzdött. Többnyire munkanélküliként érkezett, de 1-2 év után munkához jut. Általában nem a tanult szakmájában tud elhelyezkedni, ez viszont tanulási nehézségeit fokozza. Akik
felnőttebbek,
esetleg
önálló
családdal
rendelkeznek,
megbízhatóak,
lelkiismeretesek, képesek társaik vezetésére is. Magatartásuk többnyire példaértékű, létszámuk sajnos kicsi. A tanulók egy kisebb rétege – általános iskolában és gimnáziumban egyaránt – idősebb, koruk gyakran meghaladja a 30 évet. Családjuk, gyermekük van. Általános emberi, munkahelyi fegyelmük a tanulásban is érezteti hatását. Kezdetben sok tanulási nehézséggel küzdenek, időközben "elszoktak" a tanulástól. Munkahelyi nehézségeik, helytállásuk esetükben kerül leginkább konfliktusba az iskola látogatásával. Ugyanakkor munkahelyi előrelépésüknek is feltétele az érettségi bizonyítvány. Ők válnak leginkább diákközösségeik vezetőivé. Ritkán maradnak ki az iskolából. Összességében tanulóink zöme valamilyen típusú hátránnyal küzd. Ennek leküzdésére sok tanulói jó szándékkal találkozhatunk. Az igényesen odafigyelő, személyes segítséget, törődést vállaló pedagógiai munkával a tanulást akadályozó hátrányok nagy része leküzdhető. A saját jó szándék hiánya esetében még több törődésre, osztályfőnöki, szaktanári odafigyelésre van szükség, hogy az ilyen tanulók életpályája úgy alakuljon, hogy ne szoruljanak a társadalmi lét perifériájára. A közösségfejlesztésre a nevelőtestület felhasználja a tantárgyak adta lehetőségeket. A tanulók döntően a kerületből és a környező településekről érkeznek. A tanulócsoportok létszáma változó, az induló létszám 30-50 fő. A nagyobb lemorzsolódás a kezdő osztályokban tapasztalható.
67
1.26.2. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka célja a) Lehetőséget kívánunk adni a valamilyen okból megszakadt tanulmányok folytatására. b) Második esélyt kínálunk a hiányok pótlására azok számára, akik vállalkoznak a velünk együttes munkára. c) Biztosítjuk a munkahely melletti tanulást azok számára, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. Az általános iskola befejezésével, majd az érettségi megszerzésével új, kvalifikáltabb munkalehetőséghez juthatnak tanulóink, akik munkahelyük megtartásához vagy mobilitásuk esélyeinek növeléséhez ezt a képzési formát választják. d) Célunk a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és állampolgári nevelése. Ezért igen fontos feladatunk, hogy a) az általános iskolában, a szakmunkásképző és más szakiskolákban, a munkahelyen és egyéb területeken szerzett ismeretekre és képességekre építve, a tanulók általános műveltségét továbbfejlesszük, gyarapítsuk b) elősegítsük, hogy a tanulók munkahelyi és közéleti tevékenységüket színvonalasabban végezzék, legyenek alkalmasak a pályamódosításra, illetve további képzési folyamatokba kapcsolódhassanak be c) biztosítsuk és megalapozzuk, hogy a tanulók közül a megfelelő képességűek a felsőfokú továbbtanulásra alkalmasak legyenek d) korábbi iskolában, a munkahelyen és egyéb területeken szerzett ismeretekre és képességekre építve a tanulók általános műveltségét továbbfejlesszük, gyarapítsuk; e) elősegítsük, hogy a tanulók munkahelyi és közéleti tevékenységüket színvonalasabban végezzék, legyenek alkalmasak a pályamódosításra, illetve további képzési folyamatokba kapcsolódhassanak be; f) biztosítsuk számukra a továbbtanulás lehetőségét; g) közéleti aktivitását, társadalmi beilleszkedését; h) tegyük képessé a tanulókat az esztétikum befogadására és igénylésére; i) alakítsuk ki, illetve erősítsük a tanulókban az önnevelés, önművelés, önmegvalósítás igényét és képességét; A felnőttoktatás céljából és feladataiból következnek a személyiségformálás általános feladatai: a) A tanulók sajátítsák el a megismerés újabb módszereit, fejlődjön gondolkodásuk, problémafelismerő,
problémamegoldó
és
ítélőképességük.
Legyenek
képesek 68
fejlődésre, illetve továbbfejlődésre, állandó önművelődési igény alakuljon ki bennük. Tudják önállóan, alkotó módon feldolgozni a tantervekben rögzített művelődési anyagot. Igénybe vehetik az iskolai könyvtár szolgáltatásait. b) Az erkölcsi nevelés érdekében fokozottan törekedjünk arra, hogy a tanulók viselkedését tudatosság, meggyőződés, a közösség iránti felelősségérzet hassa át. Értsék a tanulással és munkával kapcsolatos munkaerkölcs és kultúra tartalmát, jelentőségét, becsüljék a minőségi munkát mind a tanulásban, mind a munkahelyen; c) A gimnáziumi nevelés során alakítsuk ki a tanulókban az esztétikum befogadásának és értékelésének igényét, érjük el, hogy megnyilatkozásaikban és magatartásukban, az ottani, a munkahelyi és iskolai környezetükben értékesnek és követendőnek tekintsék az esztétikus formákat. d) Pozitív
emberi
tulajdonságok
kialakítása;
munkafegyelem,
megbízhatóság,
felelősségtudat, önállóság kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igényének kialakítása e) Az egyetemes, emberi értékek megismerésére és tiszteletben tartására nevelés f) A másság elfogadására nevelés g) Egészséges életmódra nevelés. h) A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Alkalmat adunk a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuknak a továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítunk korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. Nevelésünkben hangsúlyt helyezünk arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési, tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Törekszünk a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeire. A felnőttoktatás a hagyományoknak megfelelően oktató-nevelő intézményként kíván működni. Tanulóink jelentős részében az igény az érettségi bizonyítvány megszerzésére, szakmai végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzése érdekében fogalmazódik meg.
69
Programunkban az oktató és a nevelő munka egyaránt karakterisztikus formában kell, hogy megjelenjen. Tükröznie kell ezeket az alapelveket a helyi tanterv által közvetíteni kívánt értékeknek is. Ebben a tekintetben kulcskérdésnek tartjuk az igényesen dolgozó, szakmaiemberi szempontból is példaképnek tekinthető pedagógusok alkalmazását. Személyiségük lehet az igazi garanciája a színvonalas munkának. Az intézmény e vonatkozásban kiemelkedő hagyományokkal rendelkezik, s e hagyományok ápolása, folytatása mellett a fiatal, ambiciózus, korszerű ismeretekkel rendelkező kollégák alkalmazása az elkövetkezendő időszak vállalható iránya. Gyakran alacsony szocializáltságú, korlátozott nyelvi kódrendszerben élő és gondolkodó tanulókat kell átvezetni a magasan szocializált, igényesen kidolgozott nyelvigondolkodásbeli kódrendszerben élő művelt embereszmény irányába. A gondolkodás és a kommunikáció korlátai részben a kudarcokkal, részben a jelentős többletterhekkel magyarázhatók. Az igényesen kommunikáló ember sikerélménye, belső békéje, harmóniája a célkitűzésünk. Ezzel tudjuk lehetővé tenni, hogy a szakmai végzettséggel nem rendelkező, vagy a többnyire egy – alig konvertálható – szakmai végzettséggel rendelkező tanulóink alkalmassá váljanak az
önálló tanulásra, újabb szakmai
ismeretek, képzettségek
megszerzésére, végső soron a felsőfokú tanulmányok folytatására is. Tagozatunk elsődleges feladata a) analfabetizmus felszámolása b) általános iskolai tanulmányok befejezése c) a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés d) az általános műveltség megalapozása, fejlesztése Ennek biztosítása érdekében a tanulócsoportok sajátosságait megismerve felzárkóztató, fejlesztő programokat készítünk a reáltárgyakból és magyar nyelvből. Felkészítjük a tanulókat arra, hogy találják meg helyüket a munkaerőpiacon, alkalmazkodva annak változásaihoz. A felnőttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeitől. A felnőttoktatásban résztvevők állami vizsgára készülnek fel, és a 2005ben bevezetésre került közép –vagy emelt szintű vizsgakövetelmények alapján tesznek érettségi vizsgát. A felnőttoktatásban is van lehetősége a tanulónak választani, hogy középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezik. Az emelt szintű érettségire való jelentkezés önálló felkészülést igényel.
70
1.26.3. 1–4. évfolyam Feladatunk az analfabetizmus és a félanalfabetizmus hátrányaival küzdő felnőttek számára az alapműveltség közvetítése. Az alapműveltség az általános műveltségnek az a része, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyén eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. A 1–4. évfolyam művelődési anyaga ugyan alfabetizációs program keretében helyezkedik el, amelyben a fő hangsúlyt az írni-olvasni-számolni tudás jelenti, de erre építve a kommunikációs képességek, illetve az alapvető társadalmi-gazdasági, továbbá biológiai, életviteli ismeretek is kifejtésre kerülnek olyan művelődési összefüggések között, amelyek képesek az egyének gondolkodási, cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjára, fejlesztésére. Az alapismereti szakasz kifejleszti az írni-olvasni tudás képességeit olyan szinten, hogy azok az írásbeli és olvasási feladatok ellátására alapszinten alkalmasak és tovább fejleszthetők legyenek, továbbá a tanulók elsajátítják a számolás alapképességeit is. Ezzel együtt a kommunikáció alapvető készségeit is ki kell fejlesztenie és ismereteket kell adnia a tanulók életvitelének fejlesztéséhez. Az 1-4. évfolyam, az ún. alapismereti fokozat tananyaga az alapműveltséget közvetíti. A felkészítésnek az a célja, hogy lehetővé tegye a felnőtt tanuló számára: a) a hiányos vagy elfelejtett (nem működtetett) tevékenység-elemeinek (a tanuláshoz eszközként használható képesség- és készségrendszerének), b) tudáskészletének pótlását, felújítását, fejlesztését annak érdekében, hogy eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, c) képes legyen további tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Ebben az értelemben olyan ismeretek és műveletek komplex rendszeréről van szó, amelyre alapszinten mindenkinek szüksége van a társadalmi magatartások eredményessége érdekében, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik. Elsősorban a gondolkodás és a kifejezés képességére, az olvasási, írási, fogalmazási és számolási készségekre, valamint a problémakezelési, -elemzési és -megoldási képességekre összpontosít. Ugyanakkor nem feledkezik meg a felnőtt tanuló cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjáról, fejlesztéséről sem.
71
Kiemelt feladat a kulcskvalifikációk (változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezetben nélkülözhetetlen eszköztudás, nem szakmaspecifikus tevékenység-elemek) folyamatos fejlesztése: önállóság (tanulás, ismeretszerzés, feldolgozás, munkavégzés stb.); rugalmasság; kreativitás; teammunka; terhelhetőség; információs, kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése; az idegen nyelvű kommunikáció (előkészítése); a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása.
1.26.4. A képzés formái A felnőttoktatásban estis munkarend szerint folyik az oktatás esti és hétvégi tagozaton, valamint levelező tagozaton. Előzetes tanulmányok beszámítására lehetőség van. a) esti munkarend − heti 3 nap (hétköznap) − heti 2 nap (péntek, szombat) b) levelező munkarend
1.26.5. Felvétel Jelentkezés az iskola által kiadott jelentkezési lapon, az előzetes tanulmányokat igazoló bizonyítványok másolatának mellékelésével. A felvételről az igazgató dönt. A tankönyveket a helyi tanterv követelményének megfelelően a munkaközösségben egyezetve választják ki a szaktanárok. A tankönyvek kiválasztásánál különösen fontosnak tartjuk, hogy - megfeleljenek a helyi tantervben foglaltaknak - tudják a tanulók önálló tanulásra használni - felmenő rendszerben alkalmazhatóak legyenek
72