LAKÁSHASZNÁLAT ALBÉRLŐ BEFOGADÁSA ÁLLATKERT A LAKÁSBAN BÉRBEADÁS ADÓZÁSA

LAKÁSHASZNÁLAT ALBÉRLŐ BEFOGADÁSA

A magántulajdonban lévô lakásingatlan részben vagy teljes egészében történô bérbeadása a tulajdonos magánügye. Kiskorú lakástulajdonos esetén a kerületi gyámügy tud intézkedni a kiskorú javára és a társasház érdekében. Azonban ha az egész lakást bérbe adja, bérlôje számára át kell adnia a társasház házirendjét, és saját elérhetôségét meg kell adnia a közös képviselônek. A lakás egy részének albérletbe adása esetén a társasház belsô szabályait a „fôbérlônek”, jelen esetben a tulajdonosnak kell betartatnia az albérlôvel. A bérbe adás minden esetben – magántulajdonos esetén is – jövedelemszerzésnek minôsül, így ez adóköteles tevékenység.

A közös költség befizetése nem szociális kérdés, azt minden tulajdonosnak a közgyûlés által megszavazott mértékben, tulajdoni hányada szerint hónapról hónapra be kell fizetnie. A szociálisan rászorulókat a kerületi önkormányzatok, illetve különbözô alapítványok támogatják. A szabálytalanul, a társasháztól lopott áram bûncselekménynek minôsül, szakmailag az ELMÛ szakemberei járnak el, de amennyiben a kár forintosíthatóan nagy, a rendôrségi feljelentést a közös képviselônek meg kell tenni.

Válasz

Van-e joga a haszonbérlônek a társasház hozzájárulása nélkül albérlôt fogadni az általa használt lakásba? Az eset a következô: a társasházban lévô alagsori, kétszobás, komfortos lakást az ott lakó megvásárolta kiskorú fia részére. A közös költséget egy éven át rendben fizette, de italozó magatartása miatt kb. két és fél éve állásából elbocsátották. Állása azóta sincs, italozási szenvedélye azonban megmaradt. Az elvált feleség kérésére a gyámhatóság az apa gyámságát megszüntette, és a kiskorú gyámjául az anyát jelölte ki, aki azóta is anyjánál él. A haszonbérlô a lakást terhelô társasházi közös költségeket két és fél éve nem fizeti, tartozása jelenleg kb. 140.000 Ft. Az ELMÛ az áramdíj nem fizetése miatt az áramot már kikapcsolta, majd többszöri eredménytelen felszólítás után az órát is leszerelte. A társasház vezetékére rákötött engedély nélküli áramvételét megszüntettük. Egy évvel ezelôtt albérlôket fogadott be a lakásba – a társasház tudta és beleegyezése nélkül –, egy öttagú családot, akik természetesen használják a vizet és csatornát, de nem fizetnek. A társasház hat lakásból áll, a lakók száma összesen 9 fô, míg a kérdéses lakásban 5+1 fô. Mit tehetünk?

12

ÁLLATKERT A LAKÁSBAN

Általánosságban a közös képviselô a legritkább esetben foglalkozik a kutya-macska problémákkal. A kisállattartásról az 1997. évi állatvédelmi törvény rendelkezik. Ezt követôen az önkormányzatok megalkothatták a kisállat tartásáról szóló helyi rendeletüket. Ezt kiegészítendôen a társasházak megalkothatják házirendjüket, melybe belefoglalhatják hány kutya, hány macska tartható egy lakásban, de a

házirend ezen része nem lehet ellentétes sem a törvénynyel, sem a helyi rendelettel. A helyzet megoldását elsôsorban az segítheti elô, ha közvetlenül a kerület jegyzôjéhez fordulnak, és a kisállattartó szomszéd ellen szabálysértési eljárást kezdeményeznek arra hivatkozással, hogy a bûz és a zaj zavarja a tulajdonosokat.

Válasz

Budapesten egy lakótelepi lakásban lakom, a szomszédom sokféle állatot tart a lakásában, köztük három kutyát, több macskát, és egyéb kisállatokat. Több esetben szólította fel a közös képviselô, hogy szüntesse meg a „magánállatkertet”. Lakásából árad ki a bûz, és a lakásban lévô macskák az alatta lévô lakás ablakát „lespriccelik”. Hová lehet ilyen ügyekben fordulni?

BÉRBEADÁS ADÓZÁSA

Az adózási szabályoknál – általában – nem veszik külön figyelembe a társasházak és a lakásszövetkezetek helyzetét, így nem várható ezen a területen változás. A javaslat egyébként sem lenne „igazságos”, hiszen

nem minden társasház van olyan helyen, amelyre hirdetés vagy antenna szerelhetô, sôt véleményem szerint igen kis hányad az, amelyik élni tud az ilyen lehetôségekkel.

KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN

Válasz

Társasházunk tetején reklámok, valamint mobilantenna található. A reklámcégek lobbiznak, így nagyon nehéz a társasház részére megfelelô piaci árat kérni. A telefontársaságok sem hajlandóak – szerintünk – piaci árat fizetni. A befolyt összeget még le is kell adózni, mert a kormányzat nem veszi figyelembe, hogy jószerével csak ezekbôl a forrásokból lehet társasházunkat felújítani. Nem lenne jobb mindenkinek, ha eltekintenének az adótól, és nem az „ingyenes” pályázati pénzekre apellálnának a házak?

L1

LAKÁSHASZNÁLAT BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS

12

Válasz

Egy társasházkezelô az egyik kezelt társasháznak megkötötte a vagyonbiztosítást. A társasház nevében ô írta alá a biztosítási szerzôdést. A vagyonbiztosítási szerzôdésben a szerzôdô, a biztosított és a díjfizetô is a kezelt társasház. A vagyonbiztosítást az épület egészére kötötték, tehát a közös és a külön tulajdonra is. A biztosítási szerzôdés megkötése után a biztosító üzletkötôi felkeresték a tulajdonosokat, és az egyéni lakásbiztosításaikat átdolgozták úgy, hogy ne legyen dupla biztosítottság. Egy tulajdonos panaszlevelet küldött a biztosítóhoz, amelyben kérte, hogy vegyék ki a közös szerzôdésbôl (mely az épület egészére szól) az ô lakására esô részt, mert ô nem járult hozzá a társasház egészére kötött biztosításhoz (errôl a biztosítónak nem volt információja). A biztosító a szerzôdéskötésnél nem veszi fel a kapcsolatot minden tulajdonossal, csak a közösség képviselôjével bonyolítja le az ügyet, elfogadva annak nyilatkozatát. - Mit tehet a biztosító az ilyen panasz esetén, hogyan jár el jogszerûen? - Mit lehet javasolni a panaszos ügyfélnek, hová fordulhat, milyen jogai vannak? - Mit tud tenni a késôbbiekben egy új tulajdonos, ha nem kívánja a már meglévô társasház egészére szóló vagyonbiztosítási szerzôdésbôl (a közös és külön tulajdonra is vonatkozik) a lakására esô részt fizetni? - Mit tud tenni a többi tulajdonos, akiknek sokkal kedvezôbb az így megkötött közös biztosítás, és esetleg egy új tulajdonos bele nem egyezése miatt kell mindenkinek átkötni a már meglévô egyéni lakásbiztosítási szerzôdést egy kedvezôtlenebb díjúra? Az általános helyzet az, hogy a társasház közgyûlésén döntenek arról, hogy a közös tulajdonú részeket biztosítani kívánják-e a tulajdonosok. Ha közgyûlés döntött errôl, és egyben felhatalmazta a közös képviselôt a szerzôdés megkötésére, akkor az teljesen jogszerû. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 50. §-a szerint a közös képviselô jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság elôtt is, e jogkörét harmadik személy nem korlátozhatja. A megkötött biztosítási szerzôdés tehát – a közös képviselô aláírása mellett – teljesen jogszerû, azt egy tulajdonos nem vitathatja, és nem kifogásolhatja. A kifogást emelô tulajdonos a hozott közgyûlési határozatot (és nem a biztosítási szerzôdést!) tudja megtámadni – a közgyûlés idôpontját követô 60 napon belül –, és a bíróságtól kérheti, hogy helyezze hatályon kívül a közgyûlési határozatot. (Természetesen neki kell bizonyítania, hogy miért sérti ez az ô egyéni érdekét!) A társasházi törvény rendelkezései azt tükrözik, hogy a többségi döntést a kisebbségben lévôknek is el kell fogadnia, végre kell hajtania, illetve ha nem tetszik nekik, akkor csak a bírósági út létezik.

Az új tulajdonosnak pedig egyáltalán nincs joga egyedül fellépni ilyen jellegû szerzôdések ellen, neki, mint jogutódnak, el kell fogadnia a korábbi és többségi döntést. A fentiek alapján a „közös” biztosításból egyedileg kilépni nem lehet! A fizetés módja pedig az adott társasházban megállapított m2 vagy tulajdoni hányad szerint történik, amelyben „benne foglaltatik” a társasház közös biztosítása is, vagyis azt nem egyedileg és külön fizetik be a tulajdonosok. A külön lakásra nincs megállapított biztosítási díj, így az egy lakásra vonatkozóan nem csökkenthetô! Adott esetben azt lehet a tulajdonosnak tanácsolni, hogy kérje a közös képviselôt arra, hogy ismételten vegye napirendre a társasház biztosításának kérdését, és ha a többség is úgy dönt, hogy felmondják a biztosítási évfordulókor, akkor az illetô elképzelése valóra válhat. Egyéb esetben pedig – ha a többség továbbra is kitart a biztosítás mellett – megtámadhatja az újonnan hozott közgyûlési határozatot a bíróságon.

CÉG VENNÉ MEG A LAKÁSOMAT Társasházi tulajdonomat képezô lakásomat értékesíteni kívánom. Az új tulajdonos portaszolgálattal ellátott, ún. „hostelt” kíván kialakítani a lakásban. Errôl a közös képviselôt elôzetesen tájékoztatta. A közös képviselô rendkívüli közgyûlést hívott össze e tárgyban. Megtagadhatja-e a közösség a tevékenységhez való hozzájárulást, ezáltal meghiúsíthatja-e az adásvételt? Az érintett magasföldszinti lakás az épületen belül a lépcsôháztól, valamint a többi lakástól elkülönítetten, a kapubejárón át, külön lépcsôn közelíthetô meg. Ennek értelmében ez a lakás sem a lépcsôházat, sem a lépcsôházban mûködô liftet nem használja. A társasházon belül évek óta üzleti- és szolgáltatást végzô tevékenység is folyik. A fölöttem lévô, elsô emeleti lakásban a kerületi önkormányzat átmeneti gyermekotthont üzemeltet, ill. szintén az elsô emeleten ügyvédi munkaközösség mûködik. (Éppen az átmeneti szálló ténye riasztott el néhány korábbi vevôt a lakás céljára történô megvásárlástól.) Mindezidáig a tulajdonostársak nem kívántak élni elôvásárlási jogukkal, melyet az SzMSz biztosít. Láthatóan

L2

2000 óta a társasházak szolgálatában

LAKÁSHASZNÁLAT

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 18. §a alapján lakóépület esetén a társasház közgyûlése megtilthatja a külön tulajdonban lévô nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavarja. Miután – az ön által leírtak szerint – lakás elidegenítésérôl van szó, így a fenti szabály nem alkalmazható, csak üzleti-, kereskedelmi- vagy raktárhelyiségeknél. Álláspontom szerint ön a lakását nyugodtan eladhatja akkor, ha azt szintén lakás céljára kívánják használni. Ha a lakás helyett más célra – üzleti tevékenység folytatására – kívánják használni, akkor „használati mód változtatása” címén értesíteni kell az illetékes építésügyi hatóságot, aki a körülmények vizsgálata után errôl választ küld, amely alapját képezheti az alapító okirat módosításának. A társasházi törvény további szabályozása ugyancsak a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan a 1819. § rendelkezései: „18. § (2) Ha a lakóépületben lévô nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására – harmincnapos határidôn belül – a közgyûlés nem hozott tiltó határozatot.

(3) A közgyûlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma – így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetôleg a lakókörnyezetet veszélyeztetô más tevékenység megelôzése – érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok elôírásainak figyelembe vételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. 19. § (1) A közösség a 18. § (1) és (3) bekezdésében említett közgyûlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerû szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti- és mûködési szabályzat elôírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlô szavazata is szükséges.”

Válasz

hátrányos helyzetbe kerültem az értékesítés tekintetében. Megjegyzem, hogy fenti önkormányzati és ügyvédi tevékenységek tekintetében nem hívtak össze közgyûlést, nem kérték a tulajdonosok hozzájárulását.

Az ön lakása felett üzemeltett átmeneti gyermekotthonra vonatkozóan is szükséges lett volna a használati mód változatására engedély, mivel az az alapelv, hogy lakást csak lakás céljára lehet használni, ettôl eltérô – és teljes körû, vagyis az egész lakásra kiterjedô – használat csak külön engedély birtokában gyakorolható. Ha a lakást csak részben használják üzleti vagy egyéb tevékenységre, akkor nem szükséges a használati mód változására vonatkozó engedély, mert – legalábbis részben – az adott albetét továbbra is lakás céljára szolgál.

12

ELTŰNT – ELHALT (?) – TULAJDONOS Lakásszövetkezetünkben van egy lakás, melynek tulajdonosa 4-5 éve „felszívódott”. A lakás a szomszéd szerint egy fiatalemberé, aki „állítólag” külföldre távozott, de elôtte kiadta a lakását egy albérlônek, aki egy évig ott élt, de semmiféle közüzemi szolgáltatás díját nem fizette ki (fûtés, víz-csatorna, áram, közös költség stb.). A számlák a bérlô nevére jöttek egy darabig. Miután a bérlô is „lelépett”, kétes elemek jelentek meg idônként, akik drogoztak, éjjelente jöttek-mentek. Idôközben az ELMÛ az áramot kikapcsoltatta. Azóta már hegyekben áll a kifizetetlen számlák, behajtási felszólítások sokasága, most már a tulajdonos nevére címezve. Többször megjelent több kerület rendôrsége, különbözô rovott múltú egyéneket keresve. A bírósághoz fordultam fizetési meghagyással. A bíróság kérte az illetô elérhetôségének címét, miután itt a leveleket nem vette át. A KEK KH-hoz fordultam, és onnan a saját házunk címét és a tulajdonos lakásszámát adták meg (ezek szerint más bejelentett címe nincs), tehát nem jutottunk elôrébb. A földhivatalban jártunk betekintés végett, de a tulajdoni lapon is csak a szövetkezet címe van. Mende-mondákra nem tudok hagyatkozni, mert van tulajdonos, aki szerint börtönben van, mások pedig halottnak titulálják a tulajdonostársat. A múlt héten a tulajdonosok nyomására (akik fertôzôttségre, rossz szag kiáramlására és csótány-veszélyre hivatkozva kihívták az ÁNTSZ-t) négy hatósági tanú – az ÁNTSZ két dolgozója és a rendôrség két nyomozójának – jelenlétében lakatossal felnyittattuk a lakást. A lakás borzasztóan néz ki, tele hajléktalanok holmijaival, drogkanál, gyertya és kb. 20 db drogfecskendô a lomok között. Betört ablak, kiégetett ágybetétek a földön, és a hûtôben egy lábasba belerohadt ételmaradék, amibôl olyan bûz áradt, hogy majdnem rosszul lett mindenki. Az új zárak kulcsai jelenleg nálam vannak, és az ajtón rajtahagytuk a már hosszú ideje oda kihelyezett cédulát,


L3

LAKÁSHASZNÁLAT

Válasz

melyen az én és a gondnok neve és telefonszáma van azzal a kéréssel, hogy keressen meg a tulajdonos minket sürgõsen. Fél éve volt bent a lakásban három gyanús férfi. A gondnok kérdezte kik ôk. Az egyik azt felelte, hogy ügyvéd, és majd ha mennek lefelé, megadja telefonszámát. Mire én is odaértem, elszeleltek. Azóta nem volt mozgás. Hogyan tovább?

12

A megtett intézkedések után már nincs más út, mint a gyámhatóságnál kérni ügygondnok kirendelését, aki az adott tulajdonos érdekeinek figyelembe vételével eljárhat a felmerült ügyekben. Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonossal szemben fizetési meghagyás nem nyújtható be, vele szemben bírósági pert kell indítani az elmaradt költségek megfizetése érdekében. Ebben az esetben is kérni kell, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére rendeljenek ki ügygondnokot, mert a bíróság csak akkor tud érdemben foglalkozni az üggyel, ha az alperest is képviseli valaki (vagy saját maga, vagy ügyvéd, illetve a kirendelt ügygondnok). A polgári perrendtartás szerint: „Az ügygondnok jogállása 74. § Ha a cselekvôképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselôje, illetôleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel. Az ügygondnokra – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet,

s a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetôleg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.” Vagyis csak a bírói ítélet alapján lehet a pénzhez hozzájutni. Ha a bíróság megállapítja a tartozás összegét, akkor arra vonatkozóan már lehet kérni a bírósági végrehajtó intézkedését, és legrosszabb esetben – ha nem tudja máshonnét a pénzt behajtani – beterheli az adott ingatlant. Az illetéktörvény szerint: „62. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg: k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban.” Ami azt jelenti, hogy a per megindításához sem kell illetéket lerónia a társasháznak, tehát további költség nem merül fel az igény érvényesítésével. Természetesen, ha a társasház elveszti a pert – mert nem jogos a követelés – akkor az illetéket a bírósági döntésnek megfelelôen be kell fizetni.

HASZONÉLVEZŐ JOGOK NÉLKÜL

Válasz

Egy 264 lakásos panelben lakunk. Bejegyzett, vagyis törvényes haszonélvezettel rendelkezünk életünk végéig. Milyen jogokkal rendelkezünk a társasház mûködésében? A számvizsgáló bizottságban nem tevékenykedhetünk, javaslatainkat nem fogadják el. Mivel évtizedek óta itt lakunk, a ház minden problémáját ismerjük, mégis frissen beköltözött és nem a házban lakó tulajdonosok döntenek a fejünk felett mindenrôl, beleszólási jogunk sincs a dolgokba. Mihez van jogunk, hisz érvényes meghatalmazással rendelkezünk? Vagy csak kötelességünk van (költségek kifizetése)?

L4

A társasházi törvény a tulajdonosok részére biztosítja a jogokat, és tôlük követeli meg a kötelezettségek teljesítését. A jelenlegi törvény nem teszi lehetôvé, hogy haszonélvezô számvizsgáló bizottsági tag legyen, mivel a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27. § (3) bekezdése szerint a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk a számvizsgáló bizottságot, illetve az intézô bizottságot.

A közgyûlésen érdemben hozzászólhatnak, ha a tulajdonos meghatalmazást ad az önök részére írásban. A meghatalmazás lehet általános jellegû, amelynek hatálya a viszszavonásig tart, és teljes jogkörrel szavazhatnak, javaslatot tehetnek a meghirdetett napirendi pontokban.


LAKÁSHASZNÁLAT HÁZFELÜGYELŐI LAKÁS

Elsô feladatként meg kell nézni a házfelügyelôvel kötött szerzôdést, amelyet feltehetôen vagy az önkormányzat kötött, vagy azóta már a szerzôdés módosítása a társasházhoz került át. Az adott ügyben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/A. §-a rendelkezik az alábbiak szerint: „A házfelügyelôi lakásokra vonatkozó rendelkezések 85/A. § (1) Ha az Övt. hatálybalépését megelôzôen az állami tulajdonú házingatlanban lévô házfelügyelôi lakás az elidegenítés során úgy került a társasház közös tulajdonába, hogy abban jóhiszemû jogcím nélküli lakáshasználó (a továbbiakban: elhelyezésre jogosult) maradt vissza, az elhelyezési kötelezettség a tulajdonostársakat terheli. (2) Elhelyezési kötelezettség terheli a tulajdonostársakat azokban az esetekben is, ha a házfelügyelôi lakás az (1) bekezdésben meghatározott elidegenítésére az Övt. hatálybalépése után került sor, de a társasház alapító okiratának az ingatlan-nyilvántartásba történô bejegyzése az Övt. hatálybalépése elôtt már megtörtént. (3) A tulajdonostársaknak az elhelyezési kötelezettségüket e törvény szabályainak megfelelô cserelakás felajánlásával 1996. december 31-ig kell teljesíteniük. (4) A tulajdonostársak az elhelyezési kötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy a jogosulttal megállapodnak: a) pénzbeli térítés fizetésében, b) az általa használt lakás megvásárlásában. 85/B. § (1) Ha a tulajdonostársak az elhelyezési kötelezettségüket a 85/A. § (3) bekezdésében megjelölt határidô lejártáig nem tudják teljesíteni, a tulajdonostársak kérésére az önkormányzat az elhelyezésre jogosult részére 1998. december 31-ig e törvény szabályainak megfelelô önkormányzati cserelakást köteles felajánlani, illetôleg – az elhelyezésre jogosulttal történô megállapodás esetén – pénzbeli térítést fizetni. (2) Az önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének feltétele, hogy a tulajdonostársak az önkormányzat rendelkezésére bocsátják: a) a közgyûlés határozatát a házfelügyelôi lakás e jellegének fenntartásáról; b) a közgyûlés jegyzôkönyvét a cserelakás felajánlása, illetôleg a pénzbeli térítésben való megállapodás elmaradásának körülményeirôl;

c) a tulajdonostársak nyilatkozatát arról, hogy a lakás kiürítését követôen az önkormányzat részére megfizetik a lakásnak a lakott és az üres, beköltözhetô forgalmi értéke közötti különbözetet. (3) A tulajdonostársak akkor kezdeményezhetik a lakás kiürítését, ha az önkormányzat a cserelakás bérbeadását az elhelyezésre jogosultnak felajánlotta, illetôleg részére a megállapodás alapján pénzbeli térítést fizetett. 85/C. § Az elhelyezésre jogosult által fizetendô lakáshasználati díj mértéke nem haladhatja meg az önkormányzat rendelete alapján az önkormányzati lakásra megállapítható lakbér mértékét. 85/D. § (1) Amennyiben a tulajdonostársak az elhelyezési kötelezettségüket nem tudják teljesíteni, és az önkormányzattól a jogosult elhelyezését sem kérik, akkor az elhelyezésre jogosult kérelmére az önkormányzat köteles a 85/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. (2) Az elhelyezésre jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kérelmét 1997. december 31-ig nyújthatja be az önkormányzathoz. (3) A jogosult kérelmére kiürített lakás hasznosításából származó bevétel – a 85/B. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott különbözet összegének erejéig – az önkormányzatot illeti meg. 85/E. § (1) Az önkormányzat a 85/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a 62. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt bevételének felhasználásával teljesítheti. (2) A fôvárosi kerületi önkormányzat a 85/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítésére fordított kiadásait levonhatja a 62. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt teljes bevételbôl. (3) Az önkormányzat a tulajdonostársak által a részére megfizetett, illetôleg a 85/D. § (3) bekezdésben foglaltak szerint beszedett értékkülönbözet teljes összegét köteles a 62. § (1) bekezdésében meghatározott elkülönített számlán elhelyezni.”

Válasz

A társasház, melynek egyik résztulajdonosa vagyok, 1990-ben alakult, akkor vehettük meg a „tanácstól” a lakásainkat. 1986-ban a házkezelôség – az akkor még tanácsi tulajdonban lévô házban – alkalmazott egy házfelügyelôt, aki beköltözött a házfelügyelôi lakásba. Amikor 1990-ben megvásároltuk a lakásokat, az akkori rendelkezések értelmében a házfelügyelô ezt nem tehette meg, így a házfelügyelôi lakás a társasház tulajdonosainak osztatlan közös tulajdona lett. A házfelügyelô továbbra is a lakásban lakik, és jelenleg a társasház alkalmazásában áll, változatlan feltételek mellett. Amennyiben a társasház nem óhajtja a továbbiakban a házfelügyelôt alkalmazni, vagy a házfelügyelô nem óhajt a továbbiakban a társasház alkalmazottjaként dolgozni (rövidesen nyugdíjba megy), van-e lehetôség arra, hogy a társasház a házfelügyelôt – alkalmazásának megszûnése miatt – a lakás elhagyására felszólítsa, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?

12

A jogszabály alapján meg kell vizsgálni, hogy önöknél milyen folyamatok zajlottak le, milyen kérelmet terjesztettek elô – akár a társasház, akár maga a házfelügyelô bérlô –, és annak ismeretében lehet tovább lépni. Ha a házfelügyelô nem tud kellô információval szolgálni, akkor az illetékes polgármesteri hivatal lakásügyi részlegéhez kell fordulni.


L5

LAKÁSHASZNÁLAT HÁZMESTERI LAKÁS

Válasz

A házmesteri lakás a társasház közös tulajdona, amelyet a mindenkori házmesterségre pályázónak ajánlottunk fel, ha elvállalja a teendõket. Ezért lakbért nem fizetett, csak közös költség hozzájárulást. Más elfoglaltsága, vállalkozása nem volt, csak a házmesterség. Az új közös képviselõvel megváltozott a helyzet, bevezette, hogy a házmester nem fizet közös költség hozzájárulást, a lakás területével csökkentette a társasház közös költség szempontjából számításba veendõ területét, és nem kell fizetnie lakbért sem, továbbá mint vállalkozó, több helyen is dolgozik. Mi a helyes megoldás? Az ön által leírt helyzet több ponton sem felel meg a jogszabályokban rögzített eljárásoknak. 1. A társasház közös tulajdonában lévô lakás szolgálati lakásnak minôsül, amelyre vonatkozóan használati szerzôdést kell kötni a benne lakóval. (Pl. addig jogosult a lakásban lakni, amíg ellátja a gondnoki teendôket, nem jogosult cserelakásra, valamint hogyan fizeti a rezsiköltségeket: vízcsatorna, szemét, villany, gáz vagy egyéb fûtés stb.) 2. A társasház szervezeti- és mûködési szabályzatának kell tartalmaznia azt a közgyûlési döntést, hogy a szolgálati lakás után nem a tulajdonosok által fizetett közös költség összegével kell hozzájárulnia a költségekhez, hanem csökkentett összeggel.

3.) Ha a szolgálati lakásért bérleti díjat fizet a gondnok, akkor az a társasház szempontjából vállalkozói bevételnek számít, tehát adófizetési kötelezettség áll fenn. 4.) A gondnokkal munkaviszonyt kell létesíteni, és az azzal kapcsolatosan felmerülô minden munkáltatói járulékot le kell vonni, és az APEH-nek be kell vallani, valamint fizetni is. A munkaviszonynak egyébként nem kell 8 órásnak lennie, hanem reálisan meg kell állapítani, hogy mennyi idôtartamot tölt el a ház körüli teendôkkel, és annak arányában kell a bért megállapítani.

12 HOSTEL

Válasz

Társasházunkban egy hostel mûködik, meg is teszi a társasházra a hatását. Elsôsorban védtelen a ház, mert az elsô és a harmadik emeleten is van szálló, amitôl teljes átjáróházzá vált a társasház. Nagyon sok a ház vízfogyasztása, de ôk nem hajlandók vízórát felszereltetni, és semmilyen többletköltséget vállalni. Van, hogy kint alszanak a folyóson a vendégeik, mert bent nem férnek el. A mindenféle náció miatt a kommunikáció nagyon nehézkes, és ha ez itallal is párosul, akkor pedig lehetetlen. Azt nem értem, hogy nekik miért nincs olyan nyilvántartásuk, mint a szállodákban, hogy be kell jelentkezni? Ki kötelezheti ôket ilyen nyilvántartásra? Miért nem kérték a társasház hozzájárulását? Kötelezhetôek-e arra az ilyen tevékenységet végzôk, hogy a lakást átminôsíttessék? A mûködési engedélyt ki adta ki, és milyen feltétellel? Vissza lehet ez vonatni? Mûködési engedély kiadására az illetékes önkormányzat vállalkozásokkal foglalkozó ügyosztálya az illetékes. Meg kell elôször vizsgálni, hogy a hostel milyen vállalkozási formában mûködik, mit jegyeztek be a cégbíróságon, és ki a tényleges képviselôje. Amennyiben az egész emeletet ilyen

módon üzemeltetik, akkor feltehetôen ahhoz már kellett engedélyt kérniük, és abban megállapíthatták, hogy milyen feltételekkel üzemelhet. Célszerû tehát elôször az önkormányzatnál tájékozódni, és az ott kapott információk alapján a felszólítást elküldeni a tényleges tulajdonosnak.

IRODÁNAK BÉRBE ADVA

Válasz

A mi társasházunkban néhány tulajdonos az SzMSz határozott tiltása ellenére irodának adja bérbe a lakását. 1. Megteheti? Vagy ha az SzMSz határozottan tiltja az irodakénti használatot, akkor jogszerûtlenül adják ki egyes tulajdonosok mégis irodának? 2. Mit lehet tenni ilyen esetben, mert a lakók nyugalmát zavarja az irodába történô ki-be járás, a forgalom. 3. Mit lehet tenni abban az esetben, amikor a tulajdonos tagadja, hogy irodának adta bérbe a lakását, de a tények mást mutatnak. Hogyan lehet rábizonyítani a nyilvánvaló tényeket, és hogyan lehet kikényszeríteni a SzMSz betartását?

L6

A lakás használatára vonatkozó rendelkezést az alapító okiratban – amelyhez elôzetesen 100 %-os egyetértés volt szükséges – lehet érvényesen kikötni, vagyis azt, hogy a lakás csak lakás céljára hasznosítható. Nem minôsül üzlet-

szerû használatnak, ha valaki a lakásban lakik, de mellette esetenként ügyfeleket fogad. A bizonyítás viszonylag egyszerû, ha a tulajdonos valamilyen táblát helyez el vagy hirdetést ad fel. Ha ez hiányzik, akkor bizony nehéz a bizonyí-


LAKÁSHASZNÁLAT tás, hiszen mindenki szabadon fogadhat vendégeket a lakásában, abba a tulajdonostársak nem szólhatnak bele. Intézkedésre csak akkor nyílik lehetôség, ha a tevékenység zavarja a többi tulajdonost – pl. zajos vagy „szagos” tevékenységet folytatnak –, mert abban az esetben fel lehet szólítani a közös képviselônek, hogy hagyjon fel ezzel a magatartással. Ha nem változik a helyzet, akkor – a begyûjtött

bizonyítékokkal alátámasztva – az illetékes jegyzôhöz lehet fordulni birtokháborítás miatt. Az együttélés megkövetel azonban bizonyos alkalmazkodást is, így azzal, hogy esetenként ki-be járás van a lépcsôházban, még nem jelenti azt, hogy megállnak a birtokháborítás feltételei.

JELZÁLOGJOG A SZOLGÁLATI LAKÁSRA

Ha a szolgálati lakás (házfelügyelôi) közös tulajdonban van, akkor vezethetô rá jelzálogjog, ha azzal a tulajdonosok – vagyis a teljes tulajdonosi közösség – egyetértenek.

Ennek alapján minden tulajdonosnak – azoknak is akik egyébként nem igényeltek jelzálogjog alapján hitelt – hozzá kell járulnia a közös tulajdon megterheléséhez.

Válasz

Társasházunk közgyûlése döntött a társasházi pályázatokon való indulásról. Az önrész mellett jelzálogbejegyzést is vállaltunk. Társasházunk tulajdonában van egy osztatlan közös tulajdonú szolgálati lakás. A közös képviselô úgy tájékoztatott minket, hogy erre a jelzálogjogot nem lehet bejegyezni.

LAKÁSBÓL IRODA 12

Több kérdést tisztázni szükséges: - meg kell gyôzôdni arról, hogy az adásvételi szerzôdésben valóban irodaként adta-e el az ingatlant (ezt a közös képviselô megtekintheti a földhivatalnál, ha viszi magával azokat az okiratokat, amelyek bizonyítják, hogy közös képviselôje annak a társasháznak), - az ügyfélforgalom mértékét lehetôség szerint pontosan be kell határolni, - fel kell mérni, hogy milyen többletköltséget jelent a társasháznak az iroda mûködése (pl. lift, villany használat, takarítás stb.). Az alapító okiratban lakásként rögzített ingatlanra vonatkozóan a tulajdonosnak meg kellett volna kérnie a használati mód változásához az adott építési szakigazgatási szerv hozzájárulását és annak megfelelôen mód van arra, hogy az alapító okirat is változhasson lakás helyett iroda címszóra. Amennyiben az alapító okiratban nem kötötték ki, hogy

lakás csak lakás céljára használható, akkor nem lehet megtagadni a változtatást – természetesen a hivatali hozzájárulás mellett –, és nem lehet az eredeti állapot visszaállítását követelni. Ha nem történt meg a hivatal hozzájárulása, akkor is vizsgálni kell, hogy az adott albetét lakásra továbbra is használható – pl. fekhely is található benne és a fôzés, illetve a tisztálkodás feltételei adottak – akkor viszont nem is kell használati mód változásra kérvényt beadni. (Általában erre van a gyakorlatban példa, és nem lehet bizonyítani, hogy csak irodaként használják, és nem jár eredménnyel a társasház fellépése.)

Válasz

Társasházunkban 12 lakás és 2 iroda lett kialakítva. Az iroda tulajdonosa lakást vásárolt itt, s a lakóközösség tudta nélkül abban is irodát mûködtetett, majd irodaként eladta. A földhivatalnál lakásként szerepel továbbra is. Az irodában egy bróker cég mûködik, jelentôs ügyfélforgalommal, a társasház átjáróházzá változott, betörések is történtek. Bekameráztattuk a házat a védelmünk érdekében. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az eredeti alapító okiratban foglaltakat visszaállítsuk?

Arra viszont van lehetôség, hogy a bizonyíthatóan megnövekedett költségek tekintetében közgyûlésen olyan döntést hozzanak, amely szerint a közös költség mértéke az ilyen albetétek esetében magasabb összegben kerül megállapításra.

MELEGVÍZ−SZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSA Társasházunk 47 lakásos. Ebbôl egy lakásban bérlô lakik, a tulajdonos az önkormányzat. Évközben döntöttük el, hogy korszerûsítjük a melegvíz-cirkulációs rendszert, amelytôl energiamegtakarítást várunk. Ez többek között lehetôvé teszi, hogy éjjel 11 órától hajnali 4 óráig a melegvíz-szolgáltatás szüneteljen, automata által vezérelve. (Ezt nemrégen építtettük be a hôszolgáltatóval.) Mivel évközben került sor erre, a lakók írásban szavaztak a költségfelhasználást illetôen. Az írásos szövegben a melegvíz-szolgáltatás szüneteltetése nem került ugyan külön megjelölésre, ez a rendszer mûködésének szóbeli ismertetésekor hangzott el, amikor lakásról lakásra járva gyûjtöttem az aláírásokat.


L7

LAKÁSHASZNÁLAT

Válasz

32 lakás tulajdonosa adta igenlô válaszát, így a kivitelezés megtörtént, aminek összege szerepelt az aláírt íven, és a társasház közös költségébôl fizettük a számla ellenértékét. A rendszer beindítása után 3-4 hét elteltével egy lakótárs ezt a melegvíz-szüneteltetést kifogásolja, hivatkozva lakhatási jogainak korlátozására. Az ô részérôl (ô a bérlô) a vele közös háztartásban élô édesanyja írta alá a szavazóívet. Vele is – mint minden tulajdonostárssal – ismertettem a fentieket. Elegendô-e a 32 igenlô szavazat a melegvíz-szolgáltatás szüneteltetéséhez, avagy a döntés kötelezô erejéhez a 47 lakás (46 tulajdonos + 1 bérlô) igenlô szavazata szükséges? A szolgáltatás megváltoztatásához valóban célszerû a minôsített többségû szavazat megszerzése – jelen esetben a megszerzett kb. 66 % – és a tulajdonosok elfogadása. A hozott döntés ellen a kisebbségben maradtak 60 napon belül jogosultak a döntést bíróság elôtt megtámadni, és a határozat érvénytelenségét kérni. A törvény a bérlôknek nem biztosít azonban olyan jogot,

hogy a tulajdonosok által hozott határozatokat megtámadhatják, sôt ôket a szavazáskor sem kell megkérdezni. Viszont az adott lakás tulajdonosának a szavazata lényeges lehet! Ha egyetértett, akkor azt a bérlô nem „írhatja” felül, viszont ha nem tudott a javaslatról, akkor neki van lehetôsége 60 napon belül a bíróságnál megtámadni a közgyûlési határozatot.

ÖNKÉNYES LAKÁSFOGLALÓK Budapest egy olyan kerületében van társasházunk, ahol még mindig elôfordulnak önkényes beköltözések. Az 57 albetétes lakóépület nyugalmát és rendjét egy család keseríti folyamatosan. Közös képviselônk eljárt a kerületi önkormányzatnál, és minden olyan fórumnál, ahonnan segítséget remélt. Az ügy egy éve húzódik, az érintett önkormányzat arra hivatkozik, hogy csak bírósági döntés alapján lehet kiköltöztetni a családot. Válasz

12

A kérdés rendezéséhez a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a helyi önkormányzati rendelet nyújthat segítséget. A lakástörvény az alábbiak szerint rendelkezik: „24. § (1) A bérbeadó a szerzôdést írásban felmondhatja, ha a) a bérlô a lakbért a fizetésre megállapított idôpontig nem fizeti meg; b) a bérlô a szerzôdésben vállalt vagy jogszabályban elôírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti; c) a bérlô vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tûrhetetlen magatartást tanúsítanak; d) a bérlô vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetôleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják; e) a bérlô részére megfelelô és beköltözhetô lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel. (2) Bérlôtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlôtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlôtárssal közölte.” Az önkényes lakásfoglalásokra vonatkozóan a törvényi szabályozás az alábbi: „Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése közigazgatási eljárásban 90/A. § (1) A tulajdonos az üres lakás önkényes elfoglalásától számított 60 napon belül a jegyzôtôl is kérheti a lakás kiürítésének elrendelését, ha a lakás kiürítése iránti bírósági vagy végrehajtási eljárás még nincs folyamatban. (2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének elrendelé-

L8

sével kapcsolatos kérelem ügyében a jegyzô a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló külön törvény alapján jár el. A jegyzô határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyzô határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétôl számított 15 napon belül az ellenérdekû fél ellen keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt. (3) A keresetlevelet akár a jegyzônél, akár a jegyzô székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyzô a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt 3 napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni. Ha a keresetlevelet a helyi bírósághoz nyújtották be, a helyi bíróság a közigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik. (4) A lakás kiürítését elrendelô határozatot 8 napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyzô gondoskodik. (5) Ha a kötelezett az ingóságainak elhelyezésére felhívás ellenére sem jelöl meg helyiséget, vagy a megjelölt helyen azokat nem lehet elhelyezni, a végrehajtást kérô a kötelezett költségére és veszélyére köteles gondoskodni az ingóságok elhelyezéséhez szükséges raktárról vagy más alkalmas helyiségrôl. (6) A bíróság elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. (7) Az (1)-(6) bekezdés alkalmazható akkor is, ha a lakás egyes helyiségeinek, a lakáshoz tartozó helyiségnek, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek vagy az épület közös használatra szolgáló helyiségének és területének az önkényes elfoglalása történt.” Javaslom – a fenti lehetôségek ismeretében – keressék a helyi lakásügyi ügyintézôt a probléma megoldásához.


LAKÁSHASZNÁLAT ORVOSI RENDELŐ

Az illetékes önkormányzatnál lehet a szükséges információkat beszerezni. A nem elfogadott viselkedés esetén pedig ki lehet hívni a rendôrséget, lehet helyszíni szemlét kérni, fényképeket és videó felvételeket készíteni. Ezek birtokában nagyobb eséllyel lehet intézkedést kérni az adott lakás tulajdonosá-

tól, illetve az önkormányzat jegyzôjétôl. Amennyiben a társasház szervezeti- és mûködési szabályzattal rendelkezik, úgy ott kell az együttmûködésre vonatkozó szabályokat, a magatartási normákat rögzíteni. Ha valaki azt nem tartja be, akkor lehet birtokháborítás miatt eljárást kezdeményezni.

Válasz

A társasházban egy kínai orvosi rendelô mûködik. Nem kérték a társasház hozzájárulását a lakás átminôsítéséhez. A „betegek” többsége nem tud magyarul, és már reggel 7 órakor be akarnak jutni a házba. A rendelés 8-kor kezdôdik, és addig a körfolyosós házban a kapu alatt, az udvaron hangoskodnak. Nagyon sokan járnak hozzájuk, kb. este 19 óra körül bezárnak, és elmennek. Azzal védekeztek, hogy ki van alakítva egy pihenôszoba, ahol szoktak aludni (lehet), tehát életvitelszerûen nem laknak ott. A rendelôbôl kikerülô hulladékot a társasház kukájába teszik, de ez nem háztartási hulladék. Már kértük az ÁNTSZ-t, hogy vizsgálják meg, hogy szabályos-e a mûködés, de ôk mindent rendben találtak. Van engedélyük – amit mi ugyan nem láthattunk –, és nyugodjunk meg, minden rendben van – szokta mondani az általuk meghatalmazott ügyvéd, akit elküldenek a közgyûlésekre. Miért kötelesek a tulajdonosok eltûrni, hogy valaki haszonszerzése zavarja a nyugalmukat?

12

PALACKOS GÁZ HASZNÁLATA A cseppfolyós propánbután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történô forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletérôl szóló szabályokat a 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet tartalmazza. A rendelet értelmében a gázforgalmazók és a gázkiskereskedôk kötelesek megtartani a környezetvédelmi, egészségügyi, mûszaki-biztonsági és fogyasztóvédelmi elôírásokat. Továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a pébégáz használatával kapcsolatos tájékoztatásokat a vásárlók megkapják. A palackos gázforgalmazó pedig köteles a gázpalackot veszélyességi címkével és az elôírt jelölésekkel ellátni. Feltehetôen arról lehet szó, hogy a tulajdonos mérlegelése szerint olcsóbban tud palackos gázzal fôzni, mint az átalánydíjas vezetékes gázzal. Erre vonatkozó tiltó rendelkezést az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelôség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet nem tartalmaz. „A megfelelôség igazolása 9. § (1) A szállító feladata a termékre elôírt megfelelôség igazolási eljárás lefolytatása, valamint az eljárás eredményeként kiállított megfelelôség igazolásnak (megfelelôségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelôségi nyilatkozat) a termékhez való csatolása.

(2) A megfelelôség igazolási eljárást a 4. számú melléklet alapján a termékre vonatkozó jóváhagyott mûszaki specifikáció határozza meg. Az eljárásban vizsgálatokkal és bizonyítási eljárásokkal kell megállapítani, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó mûszaki specifikáció elôírásainak. (3) A szállító köteles meghatározni az adott termékeknél, termékcsoportoknál alkalmazandó megfelelôség igazolási módozatot, amennyiben a mûszaki specifikáció erre vonatkozóan nem tartalmaz utalást. A szállító megfelelôség igazolási módozatot a saját termékvizsgálati felkészültsége, valamint a rendelet 5. §-ának (4) bekezdésében felsorolt szempontok figyelembevételével állapítja meg. A miniszter a megfelelôség igazolási módozat meghatározására tájékoztatót tehet közzé. (4) Építési termék egyedi (nem sorozat) gyártása esetén elegendô a 4. számú melléklet 2. ii) pontjának harmadik lehetôsége szerinti szállítói megfelelôségi nyilatkozatban a termék egyedi mûszaki specifikációjának való megfelelôséget igazolni. (5) Azokat a gépeket, felvonókat, gázfogyasztó készülékeket, gáznemû vagy folyékony tüzelôanyaggal üzemelô melegvíz-kazánokat és egyes villamossági termékeket, amelyeket építményekbe építenek be, és megfelelôség igazolásuk más jogszabály szerint, az építési célú alkalmazás követelményeinek figyelembevételével már megtörtént, nem kell e jogszabály szerinti megfelelôség igazolási eljárásnak alávetni.”


Válasz

Használható-e palackos gáz többszintes, emeletes házban, ahol egyébként vezetékes gázrendszer mûködik?

L9

LAKÁSHASZNÁLAT RENDELŐ ÉS LAKÁS

Válasz

Társasházamban lakást vásárolna fogorvos, ahol lakni, és egy helyiségben rendelni szeretne. Ez használati mód változtatásnak minõsül-e, és kell-e hozzá a közvetlen szomszédok 2/3-ának hozzájárulása, vagy erre nincs szükség, és egyszerû tulajdonosváltozás történik? A lakásnak más célra történô hasznosítása esetén szükséges a használati mód változáshoz engedélyt kérni a helyi építésügyi hatóságtól. Mivel ott is kíván lakni, így az albetét lakás funkciója megmaradna, ezért lehet, hogy csak bejelentési kötelezettség áll fenn. A fogorvosi rendelô megnyitásához azonban mindenképpen szükséges az önkormányzat vállalkozási ügyekkel fog-

lalkozó szakterületének az engedélye, sôt az ÁNTSZ és egyéb szakhatóságok hozzájárulása is szükséges. A társasháznál is szükséges lehet a közgyûlés összehívása, hiszen az esetleges zajhatások kivédésére hozhatnak korlátozó határozatot, vagy feltételt is megfogalmazhatnak a hozzájárulás megadásánál. A döntésükrôl ugyancsak értesíteniük kell a helyi önkormányzatot.

SZERZŐDÉS EGY SZOBÁRA

12

Válasz

Szellemi tevékenységet folytató – ügyfélforgalommal nem járó – Kft-ém székhelyét a feleségem tulajdonában lévô lakásba jelentettem át. Van ennek bármilyen akadálya? Ezzel kapcsolatban a tulajdonossal köthetek valamiféle szerzôdést a lakás egy szobájának elkülönített használatára?

L 10

Meg kell vizsgálni az adott társasház alapító okiratát és szervezeti- és mûködési szabályzatát, hogy abban van-e tiltó rendelkezés a lakások egy részének üzleti célra történô használatára. Ha nincs, akkor minden további nélkül gyakorolhatja a tevékenységét, és nem kell hozzá a többi tulajdonos hozzájárulása.

Természetesen ön a feleségével köthet külön szerzôdést az egyik szoba használatára vonatkozóan, de ez két magánszemély közötti megállapodásnak minôsül, és nem kell hozzá a társasház hozzájárulása, vagy jóváhagyása.


LAKÁSHASZNÁLAT ALBÉRLŐ BEFOGADÁSA ÁLLATKERT A LAKÁSBAN BÉRBEADÁS ADÓZÁSA

Recommend Documents