1
L. G. WHITE INTERAKTÍV MŰVÉSZETI VILÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
I. rész: Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: L. G. White Interaktív Művészeti Világ Egyesület (LGW) Az egyesület angol neve: L. G. White World of Art Association (LGW) 2. Székhelye: 3300 Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 9. /Civil Ház/ 3. Működési területe:
Székhely: Eger város Technikai Központ: Szeged Korlátlan bel- és külföldi kapcsolatok
4. Bélyegzője: köríratban „L. G. White Interaktív Művészeti Világ Egyesület Eger” szöveg, közepén az egyesület logója látható. 5. Az egyesület jogi személy, KÖZHASZNÚ SZERVEZET, amely céljával és tevékenységével megfelel a 2013. évi V. törvény és a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek. II. rész: Általános rendelkezések 1. Egy művészetkedvelő generáció kinevelése, annak megőrzése: a) Az Egyesület programjának komplex felépítéséből eredően hatékonyan népszerűsítheti a magyar alkotó művészek által készített nemzeti értékeket társadalmunk valamennyi rétegében. Elsődleges cél: ezen művészetkedvelői szféra gyarapítása. Ide vonatkozóan élménnyé kívánja fokozni a művészetkedvelők körébe való tartozást. b) A fent említett művészetkedvelők gyermekeinek az Egyesület lehetőséget biztosít arra, hogy elsajátítsák és elmélyítsék a nemzeti tudatot, hogy az igazán értékes dolgok az eredetiben rejlenek. Mindezt ún. művészeti nevelő táborokban, igazi magyar alkotók és hozzáértő szakemberek vezetésével kívánja megoldani. Hosszú távon elérheti a jóra, szépre, magukra illetve környezetükre igényes, művészetkedvelő családok kialakulását. 2. A magyar alkotó művészek anyagi körülményeinek javítása:
2 a) Az Egyesület felvállalja, hogy speciális kapcsolatfelvételi programok kidolgozásával eljuttatja a magyar művészek alkotásait különböző célcsoportokban található művészetkedvelőihez, 2005 januárjától nemzetközi viszonylatban is. b) Az Egyesület egyedi, exkluzív módon juttatja el az alkotásokat a művészetkedvelők felé. c) Az Egyesület kijelenti, hogy ezzel a szerepvállalással kívánja hatékonyabbá, dinamikusabbá tenni a művészetkedvelő és az alkotó közötti kapcsolatot. 3. Tevékenysége során figyelemmel van más társadalmi szervek jogos érdekeire is. Célját és vállalt feladatait demokratikus módszerekkel valósítja meg. Ezek elérésére kész minden demokratikus szervezettel együttműködni. 4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői, megyei, önkormányzati választáson közvetlenül jelöltet nem állít. Az Egyesület pusztán az emberi értékek mélységeire épült, melyet széles körben kíván a felszínre hozni, valamint semmissé tenni azon téves eszmét, mi szerint a művészetkedvelés kiváltság – minden ember joga a szépséghez és az eredetiséghez való ragaszkodás. Mindazonáltal az Egyesület tevékenységét minden politikai és vallási nézettől függetlenül fejti ki. 5. Lehetővé teszi, hogy közhasznú tevékenysége során tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból. 6. Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. törvényben felsorolt tevékenységek közül különösen a következőket végzi: - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - kulturális örökség megóvása, - műemlékvédelem, - természetvédelem, állatvédelem, - környezetvédelem, - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, - a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, - euroatlanti integráció elősegítése, - közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások végzése. - Irodalmi alkotótevékenység, könyvkiadási tevékenység, könyvek, cikkek, filmek megjelentetése, publikálása és az ehhez tartozó munkálatok végzése. Kézműves alkotótevékenység, száraz- és selyemvirág kompozíciók készítése, oktatása. - Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés: Általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós
3 gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiaiszakmai szolgáltatás /2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u)/ - Kulturális tevékenység: a) Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése /1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b)/ b) Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása /2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7./ c) Az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése /2008. évi XCIX. tv. az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 3. § (1)/ - Kulturális örökség megóvása: a) A kiemelt kulturális örökség védelme /2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 17./ b) A kulturális örökség védelme /2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1)/ - Műemlékvédelem: Az épített környezet alakítása és védelme /1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A § (2)/ - Természetvédelem, állatvédelem: A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása /1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)/ - Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése: Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja, megelőzés biztosítása /2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 10./ - Sport: Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása /2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e)/ - Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának: Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. /2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b)/ 7. A körülmények és az anyagi lehetőségek kellő mérlegelése mellett – önállóan vagy társként – közhasznú céljainak megvalósítása érdekében részt vesz vállalkozási tevékenységben, a saját működéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítása végett. Vállalkozási tevékenységét kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.
4 III. rész: Az Egyesület jogai, kötelességei, a tagság megszűnése 1. Az Egyesület rendes tagja lehet: Az Egyesület rendes tagja lehet minden természetes és jogi személy. Önkéntes belépési nyilatkozat alapján, nemzetiségre, pártállásra, világnézetre, nemre való tekintet nélkül, minden állampolgár, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. Továbbá az Alapszabályt elfogadja, megtartja, valamint aktív, célravezető tevékenységével hozzájárul az Egyesület hatékony működéséhez. A jogi személy tag jogait és kötelezettségeit törvényes képviselője útján gyakorolja illetve teljesíti. 2. Az Egyesület pártoló tagja lehet: Minden olyan magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, - aki megállapodás alapján - a Szervezet tevékenységét segíteni vagy valamely módon támogatni kívánja, de abban tagként nem kíván részt venni. 3. Az Egyesület rendes tagjainak jogai: - választó és választható az Egyesület szerveibe, - részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, - gyűléseiken javaslatokat, indítványokat tehet, - tagságát felmondhatja. 4. Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei: – köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott célok és feladatok megvalósításának köteles az éves egyesületi tagdíjat megfizetni, melyet a közgyűlés a 2005. évtől 1.000,-Ft, azaz egyezer Forint/év összegben határoz meg. A tagdíj mértékét az éves közgyűlés határozza meg. A tagdíjat az egyesület nevén lévő számlára kell befizetni: Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet 6190017417200752. A tagdíjat az adott tárgyév december 31-ig kell megfizetni. 5. Az Egyesület pártoló tagjainak jogai és kötelességei: – részt vehet az Egyesület rendezvényein és fórumain, – igényt tarthat az Egyesület működésével kapcsolatos információkra – egyebekben őt a rendes tagok jogai nem illetik, és a rendes tagok kötelezettségei nem terhelik. 6. A tagsági viszony megszűnik: - a tag írásbeli kilépési nyilatkozatának megtételével vagy annak az egyesület valamely szervéhez történő megérkezésével - a tagok soraiból való kizárással /csak közgyűlés dönthet/ - elhalálozás esetén, - az Egyesület megszűnésével.
5 IV. rész: Az Egyesület hatásköre, működési rendje 1. L. G. White Interaktív Művészeti Világ Egyesület - alulról építkező, demokratikus szervezet, - legfőbb szerve a közgyűlés - ügyintéző és képviseleti szerve a vezetőség. 2. A közgyűlés: - az Egyesület legfőbb szerve, amelyet évenként legalább egy alkalommal kell összehívni, Ptk. 3: 20. § Határozathozatal ülés tartása nélkül (1) Határozathozatal közgyűlés tartása nélkül is lehetséges. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. (2) A közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a vezetőség részére, amennyi szavazati jogot a képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. (3) Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlés ülését a vezetőségnek össze kell hívnia. (4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. - rendkívüli közgyűlést halaszthatatlan döntési jogkörrel az elnök a vezetőséggel egyeztetve szükség szerint hívhat össze, az egyesület székhelyére. A közgyűlés tisztségviselőinek levezető elnöknek, valamint a szavazat-számlálóknak megválasztásáról szóló rendelkezések megegyeznek a rendes közgyűlésre vonatkozó alapszabályi rendelkezésekkel. - a közgyűlést soron kívül a tagok 1/3-ának írásbeli kérelmére az elnöknek össze kell hívni, - a közgyűlés összehívásának módja: Az összehívásra az elnök jogosult. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyszínét és a napirendi pontokat. A meghívót a közgyűlés napját megelőzően legalább 15 nappal kell kézbesíteni. Az Egyesület a rendezett közgyűlések eredményeit valamint az Egyesület fejlődését, változásait folyamatosan közzé teszi a médián keresztül. - a közgyűlés nyitott, azon tagságtól függetlenül részt vehet bárki, amennyiben magatartásával a közgyűlés munkáját nem zavarja, - a közgyűlésen köteles az elnökség a végzett munkáról beszámolni és a beszámolókat a tagság nyílt szavazására bocsátani, melyet a tagság legalább 50%-a plusz egy fő fogadhat el, - a közgyűlésről részletes jegyzőkönyv és jelenléti ív készül jegyzőkönyv-vezető és jkv. hitelesítők közreműködésével, akiket a közgyűlés megkezdése előtt a tagság nyílt szavazással fogad el, a közgyűlési tisztségviselők, levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztására bármely egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlés tisztségviselők, szavazatszámlálók, levezető elnök megválasztásáról a közgyűlés a tagok szótöbbségével határoz. Az ülésen hozott határozatokat a szavazat-számlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban hirdeti ki. - a közgyűlés hatáskörébe tartozik az Egyesület céljainak és feladatainak meghatározása, az Alapszabály elfogadása, kiegészítése, módosítása, - Ptk. 3:19. § Határozathozatal (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
6 a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. – az Egyesületben felmerülő nem egyértelmű, kérdéses döntéseket jobb kéz feltartásával, azaz nyílt szavazással hozza meg a közgyűlés véglegesen, - a közgyűlés nyílt szavazással, - ha a tagság 1/3-a igényli titkos szavazással – személyenként választja az elnökséget négy év időtartamra, - a közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagság 50%-a plusz egy fő jelen van, - a közgyűlés nyílt és titkos szavazatai akkor érvényesek, ha a résztvevők 50%-a plusz egy fő eredményesen, egyetértően szavaz, Ptk. 3:76. § Határozathozatal (1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület a működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyvének lezárását követően az üzleti év utolsó napjával illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásának egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelye a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az egyesület éves beszámolóját az elnök ismerteti a közgyűlésen és azt a közgyűlés nyílt szavazással a jelenlévő tagok 50% + 1 fő szavazatával hagyja jóvá. A közhasznú szervezet beszámolójába a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. - a közgyűlés szavazatképességéhez szükséges létszám a mindenkori rendes tagok létszáma, - határozatképtelenség esetén az Egyesület elnöke 30 napon belül új közgyűlést hív össze, amely az eredeti napirendi pontok tekintetében és csak akkor lehet a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a tagok figyelmét a meghívókban előzetesen felhívták. A közgyűlés összehívásának rendje a fentiekben foglaltak szerint történik. Az egyesület működése során keletkezett iratokba és a határozatok könyvébe bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. Az egyesület működésének szabályait, szolgáltatásának igénybevételi módját és beszámolóit, a közgyűlés döntéseit és az éves beszámolóba, közhasznúsági mellékletbe, és a működéssel kapcsolatos egyéb iratokba való betekintés úgy történik, hogy az érdeklődő írásban kéri az egyesület titkárától, aki a betekintésre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül az iratok megtekintésére lehetőséget nyújt. Az egyesület közgyűlése és a vezetőség döntéseit a közvetlen érintettekkel írásban közli. 3. Az Egyesület vezetősége - a két közgyűlés között a vezetőség irányítja az Egyesület munkáját, gondoskodik az Alapszabály és egyéb határozatok végrehajtásáról, - a vezetőségi ülések meghatározott időpontja negyedévenként, az adott hónap első hetének hétfőjén 15.00 óra, helyszíne az Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 9. szám I. em. 5. terem, ha erről a vezetőség másképp nem rendelkezik. A vezetőségi ülések összehívása levélben történik a megadott időpontok előtt minimum 14 nappal, melyben az aktuális napirendi pontok szerepelnek - Az Egyesületnél Határozatok Könyvét kell vezetni, amelyben elkülönítetten a közgyűlési és
7 elnökségi határozatokat sorszámmal ellátva kell feltüntetni oly módon, hogy a döntések tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen. A Határozatok Könyvét a titkár vezeti, melyet az Egyesület zárt irodájában tárol, ugyancsak ott tárolja a beérkező és kimenő ügyiratokat, melyek az Egyesület működésével kapcsolatosak, - a bélyegzőt, készpénzt és pénztárkönyvet bizonylataival együtt a gazdaságvezető az Egyesület irodájának zárt szekrényében tárolja, és a gazdálkodással kapcsolatos bizonylatokat minden év végén a beszámoló közgyűlés után a Egyesület irattárába helyezi, - a vezetőségi ülések nyitottak, azon tagságtól függetlenül bárki részt vehet, amennyiben magatartásával a vezetőségi ülés munkáját nem zavarja, - a közgyűlés és a vezetőség döntéseit, beszámolóit az Eger, Bajcsy-Zs. u. 9. szám alatt található Civilház székhelyén fellelhető és bárki által megtekinthető hirdetőtáblán közli az érintettekkel, illetve hozza azokat nyilvánosságra. Amennyiben a közgyűlés, illetve az elnökség döntésének jellege indokolja, azt az érintettekkel 15 napon belül írásban kell közölni, - a vezetőségi ülésen való részvételét minden esetben biztosítja, - soron kívüli vezetőségi ülés összehívása – amennyiben szükség van rá – rövid úton telefonon vagy személyesen történik, - végzi az Egyesület napi munkájával kapcsolatos feladatokat, - beszámolási kötelezettséggel a közgyűlésnek van alárendelve, - a vezetőség 4 főből áll: 1 elnök, 1 alelnök, 1 titkár és 1 alapító fővédnök, - a vezető tisztségviselők közt összeférhetetlenség nem áll fenn. Ha a vezető tisztségviselőkkel szemben nem állnak a 2011. évi CLXXV törvényben foglalt alábbi összeférhetetlenségi rendelkezések. Hivatkozás: a 2011. évi CLXXV. törvényre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról: 38. § (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A vezető tisztségviselőkkel szemben nem állnak fenn a Ptk-ról szóló 2013. évi V. törvény 3:22 §ban foglalt rendelkezései: 3:22. § A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
8 (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. - a vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha a vezetőség tagjai közül legalább 3 fő azon részt vesz, - a vezetőség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbségével hozza, - a vezetőségi üléseken negyedéves és havi programok egyeztetése kerül napirendre és a működésével kapcsolatos feladatok, melyről a tagságot illetve minden érintettet levélben tájékoztatják, - tevékenységüket társadalmi munkában végzik. 4. a) Az Egyesület elnöke: - jogosult a szervezetet önállóan képviselni, - szervezi a vezetőség munkáját, - közvetlenül a közgyűlésnek és a vezetőségnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, - a vezetőséggel közösen kidolgozza a hatásköröket, illetve meghatározza tevékenységüket, - utalványozási jogkörrel rendelkezik, - akadályoztatása esetén a titkár tölti be az elnöki feladatot. b) Az Egyesület titkárának jogai és kötelezettségei: - az Egyesület pénzállományának kezelése, a számlák kezelése, nyilvántartása, hitelességének ellenőrzése, a pénztárkönyv vezetése, a tagdíjak beszedése, nyilvántartása, bármi nemű rendellenesség esetén az elnök értesítése, - aláírásra jogosult a következőket illetően: benyújtásra kerülő pályázatok aláírása; igazolások igénylése az Állami Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól, a Heves Megyei Bíróságtól és egyéb hivatali szervektől - utalványozási jogkörrel rendelkezik, a titkár az elnök mellett önállóan képviseli az Egyesületet. A vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik: a.) határozott idejű megbízatás esetén a megbízatás időtartamának lejártával b.) megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkezésével c.) visszahívással d.) lemondással e.) a vezető tisztségviselő halálával f.) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásakor szükséges körben történő korlátozásával g.) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével. c) Az Egyesület fővédnöke: Az „L. G. White Interaktív Művészeti Világ Egyesület” név, logo, design és egyéb tartalom Fehér L. Géza alapító fővédnök szellemi tulajdona, aki mint vezetőségi tag felel az egyesület PR tevékenységeiért, illetve koordinálja az egyesület cél szerinti tevékenységét.
9 5. Állandó és ideiglenes bizottságok: Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Ezek taglétszámát és tevékenységi területét a vezetőség határozattal állapítja meg. A bizottságok által megalkotott működési szabályzatukat a vezetőség hagyja jóvá. 6. Az Egyesület mint Közhasznú Szervezet beiktatását az Eger TV, Rádió 1, Heves Megyei Hírlapon keresztül, valamint a Civil Ház Eger Civil Kapu (civil szervezetek) www.eck.hu címen teszi közzé. 7. A közhasznú szervezetként működő Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az érdekeltség igazolásával bárki betekinthet és azokról saját költségén másolatot készíthet. Az iratokba való betekintés megtagadható, ha a betekintés az Egyesület szolgáltatásait igénybevevők személyi adatainak nyilvánosságra hozatalára irányul, illetve a személyiségi jogok sérelmével jár. 8. Az Egyesület működésének és szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánosságát, valamennyi döntésnek és egyéb lényeges információnak közlését az Egyesület hivatalos honlapján teszi meg, mely elérhető a www.lgwhitesite.com oldalon. 9. A szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az Egyesület hivatalos honlapján biztosítja ( www.lgwhitesite.com).
V. rész: Az Egyesület gazdálkodási rendje 1. Az Egyesület jövedelmének forrásai: - tagdíj - a tagság önkéntes hozzájárulásai, - különböző szervezetek és személyek adományai, - állami (költségvetési, önkormányzati) támogatás - non-profit vállalkozások bevételei, - egyéb bevételek. 2. Az Egyesület évenként jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik. 3. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja. 4. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez. 5. Az egyesület a működésének módjáról, szolgáltatásainak igénybevételi lehetőségeiről, és annak módjáról, valamint beszámolói és közhasznúsági mellékletéről internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. 6. Az egyesület az alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az egyesület gazdaságivállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
10 Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
VI. rész: Az egyesület megszűnése Ptk. 3:48. § Egyesület jogutód nélküli megszűnése (1) Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásából törli. (2) A jogutód nélkül megszűnt egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona az egyesület tagjait, az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük az egyesület javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. (3) A jogutód nélkül megszűnt egyesület tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt egyesület ki nem elégített tartozásaiért. Ptk. 3:83. § Jogutódlással történő megszűnés Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Ptk. 3:84. § A jogutód nélküli megszűnés okai Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
11 VII. rész: Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szóló 2013 évi V. törvény valamint az egyesülési jogról, a közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosítások vastag, dőlt betűvel készültek, amelyek a következő pontokat érintették: I. rész 5. pont; II. rész 6. pont; III. rész 1. és 4. pont; IV. rész 1., 2., 3. és 4. pont; V. rész 1., 4., 5. és 6. pont; valamint a teljes VI. és VII. rész.. Eger, 2014. július 10.
…..................................................... Kertész Erzsébet elnök
