KÖZTELEK, SZEPTEMBER HÖ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM

70.-(1030.) í

Budapest, 1901. szeptember hó 1.

XI. Évfolyam.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Ás orazigoi magyar gazdasági egyesület tagjai legyen kapják.

Az O r u á c e t M a g y . G a z d a s á s i E c y e s i i í e t d d a j d e n a .

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Országos komlókiállitás. Az Országos Magyar Gazdasági f . évi október hó 1—10-ig

Egyesület

országos komlókiállitást rendez. A komlókiállitás két csoportra oszlik és pedig 1. csoport: melyben részt vehet minden hazai komlótermesztö 1901. évben termesztett komlóval. II. csoport: melyben résztvehetnek házai és külföldi komlókereskedők és sörgyárosok. A komlóminták a kiállításra 1901. évi szeptember h ó 2 0 - t ó l 27-ig küldendők be. Később érkező mintákat a rendező-bizottság el ném fogad. A legjobbaknak ítélt hazai komló-minták díj áztatnák, a második csoportba tartozó minták azonban csak elismerő-oklevéllel tüntethetők ki. A kiállításra szánt komlóküldemények postán, bérmentesítve-, az OMGE. titkári hivatala czimérc Budapest, Köztelek küldendők. A

rendező-bizottság.

Őszi luxus-lóvásár. A budapesti Tattersall részvénytársaság az idei őszi luxusló-vásárt 1901. évi szeptember hó 27-töl október hó l - i g rendezi az Országos Magyar Gazdasági Egyesület védnöksége aiatt a Tattersall istállóiban. A luxusló-vásár díjazással lesz egybekötve. Négyesfogatok részére 2, kettős- és jukker-fogátok, valamint hátas lovak részére egyenként 3, azaz mindössze 11 dij tűzetik ki, öszszesen 2400 korona összegben. Bejelentési határidő szept. 12. A vásár tervezete á Tattersall titkárságánál Budapest, Külső-Kerepesi-ut kapható.

SzerkeaztSség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (KSxtelelE), t l l « i - f i t 2 3 . i

Nem tatoknak előfizetési ltj: S f é u érre 10 korona, félévre 10 korona, negyedévre i korona.

Kéziratokat a azerkeiztSség nem küld vissza.

A gazdasági ismétlő-iskolákról. A gazdasági ismétlő-iskolák négyévi fennállása elegendő alkalmat nyújtott arra, hogy előnyeiről tényleg meggyőződjünk, de másrészt arra is, hogy azok hiányai kidomborodjanak. A gazdasági ismétlő-iskolák helyes irányú, a nagyközönségre való gyakorlati kihatása szempontjából annak legnagyobb, legszembetűnőbb hiánya tanítóik olyatén kiképeztetése, amely tényleges gazdasági szükségleteinknek s a gazdasági ismétlő-iskolák szűkes pénzforrásainak nem felel meg. Ha csak futó tekintetet vetek gazdasági helyzetünkre, a legnagyobb bajokat, a legfeltűnőbb hiányokat a földmives n é p gazdasági rendszerében abban találom, hogy a sok munkát igénylő és igy állandó keresetet nyújtó termelési ágak nincsenek eléggé foglalkozva, m e r t nem eléggé ismeretesek. , Ismerem az Alföld mezőgazdaságának elhagyott állapotát s teljesen osztozom azok nézetében, akik az itt mutatkozó bajokat sürgősen orvosolni kívánják; de h a tekintem az Alföld sajátságos talajviszonyait, hol ezer meg ezer holdakat foglalnak el a homokos területek, melyek szemtermesztésre kevéssé alkalmasak: az alacsony gabonaárakat, melyek gazdasági válságra vezettek hazánkban akkor arra a meggyőződésre kell jutnom, hogy a kisgazdáknak fokozatosan, de minél előbb gabonatermesztését csökkenteniük kell s n e m exluzive, de ez eddiginél kiterjedtebb mértékben át kell térniök a jövedelmezőbb kertgazdaságra : a gyümölcs- és szőlőtermelésre és konyhakertészetre. A gazdasági ismétlő-iskoláknak is tehát első sorban ezen két munkás és jövedelmező termelési ág felkarolására kellene a fősúlyt fektetniök. Hiszen gazdasági ismétlő-iskoláknak okszerű mezőgazdaság üzésére való berendezése oly költséggel jár, hogy ez a körülmények mai állása szerint egyáltalán kivihetetlen, mert a gazdasági gépek, tenyészállatok beszerzése, istállók, melléképületek emelése stb., szóval a beruházási költségek legalább 10—15,000 koronát igényelnek.

gabonaértékesítés.

Azonban még m á s hiba is van e téren. A földmives-iskolához beosztott ösztöndíjas tanító első sorban nem hallgató és tanulmányttevő, mint a hogy lennie kellene, hanem sok esetben, — ha n e m épen mindenütt is — első sorban irnok, akinek irodai teendőket kell tel-

Oszi vetőmagvak

legteljesebb napi áron való értékesítése.

Erőtakarmányok. Vegytiszta o l a j o k és kenőcsök, ponyvák, zsákok, szijak, k ő s z e n e k ; szóval minden c s é p l é s i anyagok é s g é p e k .

De az ilyen mintagazdaság létesitése nagy területet is igényel (legalábbis 60—100holdat), holott azzal a gazdasági ismétlő-iskolák n e m rendelkeznek, mivel a legnagyobb teleppel biró gazd. ism.-iskolának, a kis-kun-dorosmainak is csak 58 kat. hold kiterjedésű telepe van, mig a többieké 2—20 kat. hold között van. Ezekkel szemben a gyümölcsészet és szőlészet üzésésének bemutatása és oktatása egyszerű eszközöket kiván, csekély költséget okoz és kis területen is végezhető ős igy sokkal több helyen be is rendezhető. Egész bátran juthatok tehát arra a következtetésre, hogy a gazd. ismétlő-iskolák csak akkor fognak szélesebb körben sikeréket felmutatni, h a működésüket nem a minta-mezőgazdaság bemutatására fektetik, h a n e m arra, hogy a köznépet az okszerű gyümölcskertészetre, szölőmivelésre és ahol a helyi viszonyok indokolják, a konyhakertészetre kioktatják. Hogy ez elérhető legyen, elsősorban az szükséges, hogy a gazd. ismétlő-iskolák tanitói ennek megfelelőleg képeztessenek ki. Ebben a tekintetben a jelzett kívánatos helyzet igényeivel szinte homlokegyenest ellenkező irányban haladtunk, a szaktanítóknak puszt á n mezőgazdasági kiképzést adván. A földmives-iskolák ugyanis, hol a szaktanítók két év alatt kiképzésüket nyerik, czéljuknak teljesen megfelelően főleg mezőgazdasági irányban képezik ki hallgatóikat, mig a gyümölcskertészetb e n és szőlészetben nagyon hiányos és fogyatékos ismereteket nyújtanak, ugy, hogy ismétlőiskolák szaktanítói, miután részükre mint mezőgazdák részére működési tér a gazdasági ism.iskolákban nincs, a, gyümölcskertészethez és szőlészethez pedig ném értenek, alig mutatnak fel eredményeket, néhol épen eredménytelen működésűkkel visszatetszést keltenek s a legszigorúbb kritikát hívják ki maguk, sőt az egész intézmény ellen.

Szőlövédekezési, csomagolási, s z ü r e t e l é s ! és p i n c z e g a z d a s á g i czikkek.

M a i számunk 3 0

oldal.

405 jesitenie, másodsorban tanitó, aki reál tárgyakat tanit a földmives-iskola rendes tanulóinak és csak harmadsorban tanfolyam-hallgató. Nézetem szerint sürgető szükség a gazdasági ismétlő-iskolák működésének helyes irányba terelése s azok életképességének biztositása szempontjából, hogy az ismétlő-iskolai szaktanítók kiképeztetésén mielőbb változtassunk legalább annyit, hogy a szaktanitój elölt esak egy évet töltsön a földmives-iskolában, a második évet pedig állami főiskolában ős vinczellér-iskolában töltse, de nem megszakítás nélkül félévig egyikben, félévig másikban, hanem mindenkor legyen ott, ahol az időszaki munkálatok folynak. Ezáltal azt érjük el, hogy a szaktanítók addig is, mig az okszerű mezőgazdaság oktatásának ideje a gazdasági ism.-iskolákra nézve elérkezik és a szükséges feltételek ehhez megszereztetnek, sőt még ekkor is ezzel párhuzamosan, mindig képes lesz a gyümölcskertészet és szőlészet tanítására. Mivel szaktanítónk ma még olyan kevés van, hogy gazdasági ismétlő-iskolánk mindenikébe szaktanítót állítani nem tudunk, a hiányt a néptanítóknak négyhetes tanfolyamokon való kiképeztetésével pótolják. Ezeknek a négyhetes tanfolyamoknak, is szerintem az a legnagyobb hibájuk, hogy jobbára a szűkebb értelemben vett mezőgazdaság szolgálatában állanak. Ezen állításomat a következő adatokkal bizonyítom: *) 1. Földmives-iskoláknál rendezett négyhetes mezőgazdasági tanfolyamra felvétetett: 1896. évben —: tanitó 1897. „ 200 „ 1898. „ - 400 „ 1899. „ . . . . . . 400 „ 1900. „ 380 „ összesen 1380 tanitó. 2. Szőlő- és borgazdasági tanfolyamra felvétetett: 1896. évben ... :_',< — tanitó 1897. „ 175 150 1899. 158 19Ó0. összesen 659 tanitó. 3. Oyümölesészeti tanfolyamra felvétetett: 1896. évben 36 tanitó 1897. „ 67 „

TÁRCZA. Kanada mezőgazdasága. Az utolsó hetekben olyan meglepő jelentősek érkeztek Kanada gyümöleskiviteléről és az idei nagyszerű gabonatermésről, hogy érdemes lesz megemlékezni azon intézményekről és intézkedésekről, melyeket a kanadai földmivelési minisztérium létesített s mely intézkedések révén emelkedett a kanadai mezőgazdaság oly magas fokra, melyen ma áll. A kanadai miniszter, Sydney Fischer, kinek legnagyobb része van ezen előmenetelben, jelenleg Londonban időzik G. W. Robertson tanárral, ki a növénytermesztési és állattenyésztési osztály élén van. A két amerikai ur európai látogatásának kettős czélja van. Szándékuk ugyanis Londonban egy pár elsőrendű a shorthorn guernseys ayrshires marhát vásárolni, melyek a minisztérium által létesített kísérleti farmokon lesznek felállítva. Továbbá beutazzák azon városokat, hová Kanada legtöbbet exportál, hogy személyesen győződjenek meg, vájjon a nagy kereskedők és átvevők meg vannak-e elégedve a kanadai mezőgazdasági küldeményekkel és különösen, hogy helyes-e a csomagolási mód s esetleg mily ujjitások eszközölendők. 1895-ben még csak7°/o-át exportálta kanada

KÖZTELEK,

1901. SZEPTEMBER HÖ14.72

1898. évben ... . . . — tanitó 1899. „ — , 1900. , — ,. összesen 103 tanitó. E szerint a mig mezőgazdasági tanfolyamon résztvett az utolsó négy év alatt 1380 tanitó, addig ' a szőlőszeti tanfolyamon csak 659 és a gyümölcsészetin ösak 103 tanitó vett részt, sőt gyümölcsészeti tanfolyam az utolsó három évben nem is tartatott. A szőlő- és borgazdasági tanfolyamok czélját illetőleg a földmivelési miniszter mindig hangsúlyozta, legutóbb 15,389/1900. VIII. szám alatt kelt rendeletében, hogy ezen tanfolyamokra olyan községek néptanítói pályázzanak,

. SZÁM 11-IK

ÉVFOLYAM.

iskolák ezt különösen ápolják s ezen mivelési ág megismertetésére különös gondot fordítsanak. De hogy ezt tehessék, szükséges, hogy első sorban a vezető tanítók maguk értsenek a dologhoz. Nézetem szerint tehát etsak ugy lesz lehetséges, hogy a gazdasági ismétlő-iskolák költség nélkül, vagy csekély költséggel és mégis sikerrel működhessenek, ha működésűk súlypontját a gyümölcsészetre és a szőlőmivelésre, mint két olyan fontos gazdasági ágra helyezik, amelyek sikeres kultiválása által az ósdi módon gazdálkodó magyar kisbirtokos gazdasági helyzete leghamarabb javulásnak indul s jó létének emelkedése legrövidebb idő alatt elérhető lesz; ezután, sőt ha a helyi viszonyok indokolják egyidejűleg, a leányok tanításánál mindenesetre át lehet menni a konyhakertészetre.

vagy már el is pusztította". Ennek a czélnak megfelelőleg lettek a tanfolyamok székhelyei is megválasztva: 1. Szt-Endre, 2. Pécsvárad, 3. Kaposvár, 4. Tápolcza, 5. Veszprém. 6. Pozsony, 7. Eger, 8. Tarczal, 9. Beregszász, 10. SzilágySomlyó, 11. Bihar-Diószeg, 12. Ménes, 13. Nagy-Enyed, 14. Torda, tehát mind oly helyek, ahol az Alföld speeziális viszonyai számitásba nem jöhetnek s a hol a homoki szőlőtelepítések ügye előmozdítható és szolgáltató nem volt. Az alföldi homoki szőlőtelepítések kérdése azonban bizonynyal érdemel annyi figyelmet, hogy ezek érdekéből a kecskeméti Miklósszőlőtelepen kizárólag az alföldi-helyes szőlőmi velés terjesztése végett évenként rendszeresen tanfolyamok tartassanak. Ami annál is inkább kívánatos, mivel a vinczellér-iskolák mind a hegyes vidékeken vannak elhelyezve s az Alföldnek egyetlen egy vinczellér-iskolája sincs. Gyümölcsészeti tanfolyam oly kevés rendeztetett s azon oly kevés tanitó vett részt, hogy alig jöhet számitásba. Mindezekből a következő következtetést vonom le. 1. A néptanítók földmives-iskolai négyhetes gazdasági tanfolyamai vagy megszüntetendők volnának, vagy pedig olyként megváltoztatandók lennének, hogy a tanítók azokon kizárólag a gyümölcskertészet, esetleg a szőlészetben nyerjenek kiképzést. 2. Gyümölcskertészeti, szőlő- és borgazdasági tanfolyamok főleg az Alföldön, felerészben homokos, felerészben fekete • agyagos területen levő intézetekben* rendeztessenek s a gazd. ismétlő-iskolák tanítói főleg ezen ágakban nyerjenek oktatást. Az alföldi viszonyokra való tekintetből, különösen hangsúlyoznom kell az uj homoki szőlőtelepek létesítésének szükségességét, azért fontos, hogy a gazd. ism.

Ami végül a gazdasági ismétlő-iskolák intézményének jövőjét illeti, ugy hiszem előbbutóbb önálló intézetté kell fejlődnie, még pedig sokkal jobban, mint az iparos és kereskedő tanoncziskolák jelenlegi helyzetükben, amelyek pedig már az ismétlő-iskolának jóval fölötte állanak, de ez a három társ-intézet van hivatva a három nagy társadalmi osztálynak, a földmivelő, iparos és kereskedő-osztálynak megadni az életben nélkülözhetetlen általános miveltsé•get, sőt szakképzettséget is. Ha a gazd. ism. iskola alkalmazkodni tud a gyakorlati élet szükségleteihez, ha iskolai mühelylyel is összekapcsoltatik, ha önállósittatik külön igazgató alatt, külön tantestülettel s heti óráinak száma 10-re emeltetik, akkor fogja ezen iskola méltóképen betetőzni az elemi népiskolai oktatás épületét, akkor fogja betölteni

az Angliába vitt mezőgazdasági termékeknek, mint gabona, marha, hus, sajt, vaj, tojás, baromfi és alma ; 1897-ben már 10% 900-ban pedig 16% jött Kanadából. A kanadai földmivelési miniszter nem rég azon véleményét fejezte ki többek előtt, hogy ha ezen kivitel igy növekszik, 1905-ben már 30%-át, 1910-ben pedig felét fogja Kanada szállítani^ az angliai piaezra kerülő összes élelmi czikkeknek és mezőgazdasági termékeknek. „Hogy ma ily magas fokon áll a mezőgazdaságunk Kanadában" — igy mondja a miniszter — „sokban a bevándorlóknak köszönhetjük. Évente nagy számú munkás nép jön át az Egyesült-Államokból mihozzánk, és olcsón dolgoznak." Fischer miniszter nézete szerint ezen bevándorlás oka a következő : először is az Egyesült-Államok nyugati része túlzsúfolt már és a megélhetés igen nehéz, másodszor pedig nincsenek megelégedve az egyesült-államiak a folytonos u. n. belső vándorlással s azért inkább átköltözködnek Kanadába. „Azonban ezen bevándorlók -— úgymond a miniszter — nem szerencsevadászok, kik a klondykei aranybányák miatt jönnek át, hanem földmivesek, kik az itteni buja földből akarnak megélni." Egy másik tényezője a kanadai mezőgazdaság emelkedésének, a nép kiképzése és pedig főkép mezőgazdasági kiképzése. „Lassanként sikerült meg-

nyernünk Nagy-Británia piaczát és oda előnyös összekötetések és kedvezmények révén különösen sok könnyen romló élelmi szert, mint hust, gyümölcsöt, vajat, szállítanunk,"— igy folytatta Mr. Fischer. — „Hogy ezen szállítás miképen történjék, hogy a csomagolás milyen legyen, erről felvilágosítottuk a kis- és nagytermesztőket, a minden nagyobb uradalomban összehívott gyűléseken, melyekre minden földmiveléssel foglalkozó ember meghivatott." Az ilyen népes gyűléseken szakemberek, könnyen érthető modorban más hasznos dolgokról is tartanak felolvasásokat, megvitatják és a néppel megismertetik a különféle gazdasági kérdéseket. Ilyen gyűlések széltében tartatnak egész Kanadában és igen népesek. Azonkívül közhasznú tudósítások ős röpiratok lesznek a nép közt kiosztva. Ilyen módon megismerték az emberek, mely termékek termesztése fizeti ki magát legjobban s miképen lehet azok számára piaezot teremteni. Továbbá az állam minden részében u, n. kisérletirfarmok állíttattak fel, hol a termesztésről, kezelésről, értékesitésről és az állattenyésztés jövedelmező üzéséről, oktatják ki a gazdát gyakorlati alapon. Az ilyen állami farmokon történteket, tapasztalatokat, ujjitásokat, kísérleteket minden évben egy nyomtatott tudósításba foglalják össze és szétküldik az egész országba. A minisztériumban, egy hosszú jegyzé-

Ezen eljárást és fokozatos haladást kivánja a fejlődés természetes menete is. Hiszen csak nem képzelhető, hogy egy (10—20 holdas) kisbirtokos egyszerre minta-gazdaságot fog birtokán berendezni, akármilyen utánzásra méltó példát nyújtana is erre a gazd. ismétlő-iskola, mikor az ehhez szükséges tőkével nem rendelkezik, mig egy ojtókés és metsző olló 4 K.-ba kerül, ezzel és szorgalmával egy hold területű kis szőlejét, amely ma egy hektoliter boron kivül legfelebb fanyar meggyet s hitvány baraczkot terem, paradicsommá változtathatná, ha értene hozzá. Idevágó szakismeretre s mindenek fölött gyakorlati ügyességre van szüksége a kisgazdának és mai viszonyaink között csakis erre van szüksége, akinek kis szőlőskertje, hogy milyen siralmasan néz ki, azt nem leírni, azt látni kell. Aki nem látta, győződjék meg róla.

7 0 . SZÁM 11-IK

ÉVFOLYAM.

hivatását ugy, amint azt a földmiveléssel foglalkozó legnagyobb néposztály érdeke megköveteli. Sürgetnünk kell, hogy a korszerű ujitások ide is mielőbb elérkezzenek. Fülöp József.

TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkd latrán.

A melassze mint sertéshizlalótakarmány. A bécsi gazd. vegytani kísérleti állomás az egyedüli, mely a sertés anyagcseréjének tanulmányozásával foglalkozott, ellenben a l ó , s z a r v a s m a r h a s juh anyagcseréjét több külföldi állomáson tanulmányozták már. Ezen anyagcseretanulmányok végtelenül sok munkával járnak, mert az állat összes bevételei (takarmány, ivóviz, oxygén) s kiadásainak (ganaj, hugy, tüdő- s bőrlélegzés) lehető legpontosabb megállapításán alapulnak, ami kémiailag történvén, az elemzési adatok lavinaszerű megnövekedését eredményezik. Ezt a sok fáradságot azonban az eredmények megbízhatósága jutalmazza, mert az anyagcseretanulmányoknál egészen tiszta képet nyerünk arról, hogy mikép használta föl az állat takarmányát, vagyis hogy mennyit bontott szét s mennyi hust és zsirt termelt az elfogyasztott fehérjéből, zsirból és széhhydrátból. Tehát a bécsi kísérleti állomás az egyedüli, mely m á r ismételve tanulmányozta a sertés anyagcseréjét, nevezetesen 1896. és 97-ben is, mely évek tanulmányai csak most tétettek a velük járó végtelen sok munka miatt közzé.*) Ezen utóbbi évek kísérleteinek czélja volt megállapítani, hogy minő hatással van a sertésnél a hus- és zsirképződésre az, h a áz árpa szénhydrátjainak egy részét czukorral, melasszéval, tiszta keményítővel, vagy burgonyával helyettesitjük ugy, hogy az össztakarmány fehérje-, zsirés szénhydráttartalma ne változzék. Miután sem terünk n e m engedi, sem az olvasó türelmét n e m akarjuk p r ó b á r a tenni, a két évi kísérlet alkalmával 13 ízben eszközölt takarmányváltoztatás teljes megbeszélése helyett csak egy példát ragadunk ki, hogy érthetővé *) Zéitschrift fiir das landw. August 1901.

Versuchswesen.

ken 6Ö;ÓQ0kanadai gazda-ember czime van feljegyezve^ s ezek mindegyikének megküldik a kisérleti-farntok évi jelentését. A állami farmokon tanulókat n e m alkalmaznak, az csakis kiváló sze kemberek által lesz vezetve. Az évi jelentések nemcsak a jő eredményeket, követendö%jitásokat, h a n e m — igen helyesen — a n e m sikerült kísérleteket is közlik és visszatartják tőle a gazdát. Legutóbbi 3 évben kísérletek történtek a jégszállitással, s m a m á r erős kereskedelmet folytatnak vele a nagyobb kikötőkbe. Legújabban óriási hűtőházakat létesíttettek, melyekbe a kész vajat raktározzák, honnan az az egész országba szétvitetik, külön e czélra berendezett vasúti kocsikban. A kikötőkben pedig raktárakat építtettek, melyekben a termék addig fekszik, míg a szállító h a j ó útj á r a indül, hogy mentől több ilyen raktár és hűtőház létesüljön, az állam h á r o m évre biztosítottá a szükségelt tőke kamatjait és persze adóelengedésben részesiti ezen .épületeket. Továbbá a hajóknak, melyek az árukat Angliába szállítják, állami szubvenczió adatik hütőhelyiségek berendezésére. „Ez évben egy lépéssel ismét előbbre m e n t ü n k — m o n d j a Mr. Fiseher — amennyiben rábírtuk a gőzhajó társaságokat, hogy romlékony anyagot szállító hajóikon mesterséges ventilláeziót létesítsenek. Különösen a vaj, hus és gyümölcs szenvedett

KÖZTELEK,

407

1 9 0 1 . S Z E P T E M B E R H Ó 7.

tegyük azt, mikép helyetesitették az árpa szénhydrátjait más szénhydrátokkal ugy, hogy az össztakarmány összetétele ugyanaz maradjon. Igy pl. két szomszédos időszakban következő anyagokból állott a kísérleti süldő t a k a r m á n y a :

2*000 kg. á r p a 0'150 kg. sz. sörtörköly 0'144 kg. keményítő. II. 1-000 kg. melassze 1-200 kg. á r p a 0-400 kg. sz.. sörtörköly. A II. időszakban tehát melasszéval helyettesitették az I. időszakban szereplő árpának jelentékeny részét, valamint az egész keményítőt, de miután az elhagyott á r p á b a n több a valódi fehérje, mint amennyi a pótlására használt melasszéban foglaltatik, a II. időszakban a szárított sörtörkölyt is szaporítani kellett, miáltal elérték azt, hogy a II. időszakban megközelítőleg ugyanannyi fehérjét, zsirt és szénhydrátot tartalmazott a takarmány, mint az I. időszakban.

1896-ban

: .

ó |

| ó |

1-194 1-161 1-142 1-149

225 277 275 388

1 1 1 1

1-838 1-966 2-032

546 490 374

1 :'4'8 • 1 : 5'5 1 : 2-8

263 183' 158

1 : 3-7 1 : 6-0 1 : 3-1

533 476 499

1 : 2-7 1 : 1-6' 1 : 2-0

"a

§

Ü

' 1 1 11 2

I í1 3 .3 1, 4

1 1 czukor árpa keményítő melassze

1 f'1 5 s1 l1 7

burgonya árpa melassze

8 N 1 í-< 9 l ll

melassze árpa melassze

1-156 1-100 1-151

melassze burgonya melassze

1-985 1-873 2-020

Jf§

1897-beí

10

í

Ívjl

11

12 13

>i: '

: 2-2 : 2-6 : 2-1 ~ :'0-7

Minket itt csak a melassze táphatása érdekelvén, a czukorról csupán annyit említünk, hogy az n e m hatott e kisőrletnél oly jól, mint az á r p á b a n foglalt keményítő; ellenben a Mielőtt a kísérleti eredményekre térnék át, csak annyit említek még, hogy mindkét év- melasszera vonatkozólag következőkbe foglalben egy-egy yorkshire-keresztezésü süldővel hatjuk össze a kísérlet főbb eredményeit: » A melassze kerekszámban 7Ö°/o em. szertörtént a kísérlet s hogy mindegyik süldőnél t é t főrészre oszlott ez, u. m. egy tavaszi s vésanyagot tartalmaz, melyek közül mintegy egy őszire. Ugyanis kísérletező mindkét évben 5®.% valódi Czukor, 8—9o/o nitrogéntartalmú különösen a melassze hizlaló hatását ó h a j t v á n anyag, .(nagyobbrészt amid), a többi pedig nitrob e h a t ó a n tanujmányozni, czélszerünek vélte génmentes v o n a t a n y a g ; valódi fehérje azonannak megállapítását is, hogy mikép hat a b a n nagyon kevés van a melasszeban. A -gyamelassze a fiatalabb, s mikép az idősebb sül-, korlatban szokássá vált a melasszeban folég 1 dőre. Ezért m á r akkor kezdte kísérleteit, mi- csak a czukrot becsülni, ami azonban azért dőn a süldők 2 — 3 hónaposak voltak s akkor nem helyes, m e r t a többi alkatrészek épp oly fejezte be, midőn már 8 — 9 hónapos kort ér- hatásosak benne, mint a czukor, ami ugy ebből, szarvasmarhákkal tek el. A főrészek továbbá mindkét évben valamint a Möckernben*) eszközölt anyagcsere kísérletekből tűnik ki, 14—14 napig tartó alrészekre oszlottak, mert az említett takarmányváltoztatás ugy tavasz- mert a bécsi kísérleteknél a melassze összes szal valamint őszszel ismételve lett keresz- em. szervesanyagai ép oly hatásosaknak, sőt valamivel hatásosabbaknak mutatkoztak mint tülvive. az á r p á b a n foglalt keményítő, a möckerni kísérA süldőkkel etetett takarmány mennyi- leteknél pedig szintén valamivel hatásosabbnak sége nagyságuk s étvágyuknak megfelelő volt, tapasztalták a melassze em. szervesanyagait mint szintúgy ivóvizet és sót is eleget kaptak s a a tiszta keményítőt.. takarmány előkészítése is ugy történt, mint a A melassze az igen fiatal süldőknél fölhogy azt az életben eszközölni szokták, szóval kísérletező minden tekintetben normális viszo- tűnően hat a husképződésre, ami csekély nyok b e t a r t á s á n fáradt, amennyire t. i. azt ily fehérjetartalma mellett csak ugy magyarázható meg, hogy a benne foglalt amidanyagok fehérjeanyagcserekisérletekkel össze lehet egyeztetni. •kimélő hatást fejtenek ki, vagyis óvják a többi Most pedig a következő kimutatásba vonjuk össze a minket érdeklő eredményeket: *) Lásd a „Köztelek" 10. és 11. számait. azelőtt károkat a fülledt meleg következtében, .amerikai gyümölcstermést. Leg gyakoribb fajták, azért tartottuk tanácsosnak ezen előbb emlí- a Kanadában honos „famenses", a „russet", tett, előnyös újítást." A mezőgazdasági termé- „King", „baldwin" és „greeriing". Ezeken kívül kek és gyümölcs, leginkább Nagy-Britániába az u. n. Robston Pippin és a Newton Pippint exportáltatik Kanadából, s csak csekély mennyi- termesztik Qutarióban. ség az Egyesült-Államokba. Az almakivitelről, Fischer miniszter óda Mint már előbb is említettem, nagyban nyilatkozott, hogy az utolsó négy évben, évente befolyásolja a kanadai gazdasági viszonyok ily több mint egy millió hordó lett Kanadából kedvező alakulását, a jó munkás kéz és olcsó kivivé. munkabér. Nagyon vigyáznak arra, hogy az angol „Hászonbérlés alig van Kanadában — importőrök csakis elsőrendű árut kapjanak. így nyilatkozott a kanadai miniszter, — mert a Igy, a k a n a d a i parlament törvénybe iktatta, gazdálkodás annyira kifizeti magát minálunk, hogy tilos az almahordóra rá irni „extra minőhogy rendesen minden fiatal ember, ki házaso- ség" vagy i, extra fein" (amely csalogató szavadik, képes magának birtokot is vásárolni, mert kat pedig, annyira szeretik a kereskedők és termesztők használni), hogyha csak tényleg a nagy haszon mellett is olcsó a föld ára." Á gyümölcsök közül különösen az alma nem elsőrendű áruról van szó, melyből 9 0 % örvend nagy kivitelnek. Ezen kedvelt gyümölcs teljesen ép, ütéstől, fagyástól ment alma van. inemcsak nagy mennyiségben, de kiváló minő- Tiltja a törvény továbbá a hordó felületére jó ségben is termesztetik. Az utóbbi években már almákat rakni, alatta pedig rossz minőségűt. és szőlőtermesztés és ezzel . Ha.. 15%-a a . küldeménynek használhatatlan, ;a, körte, baraczk együtt á kivitel is emelkedett. Sokan állítják rossz minőségű, csalásnak minősíttetik, s mint — tévesen, -— hogy Kanada éghajlata igen ilyen törvényileg üldöztetik. hideg, s n e m lehet a baraczkot és szőlőt sikeA 2 amerikai szakférfiú nyilatkozataiból resen termeszteni. Az igaz ugyan, hogy a tél kivehetjük, hogy mily praktikus alapon nyugszik, ott nagyon hideg, de a tavasz meghozza a a k a n a d a i mezőgazdaság és minő áldozatokat kívánt meleget, mely azután olyan tartós és hoz az- állam, mezőgazdaságának emelésére. A egyenletes, hogy a gyümölcs hamar és jól érik. vén Európa sokat tanulhatna tőlük ! Leghíresebb gyümölcstermő vidék, Butarió, melynek gyümölcse fölülmúlja a többi összes

KÖZTELEK,

1901.

SZEPTEMBER

HÓ

7.

takarmányokban foglalt fehérjét a szétbontás- l szerint n e m külömbözik az árpáétól, miután 1 q. melassze körülbelül ugyanakkora súlytói. Különösen szépen m u t a t j a a melasszenak hústermelő képességét az igen fiatal állat, gyarapodást eredményez mint 1 q. árpa. Ez nevezetesen föntebbi táblázatunk 4., 8. és 10. érthető is, mert az á r p á b a n n e m több az em. szakaszának utolsó rovatja, de a melassze az | szervesanyag mint a melasszeban, miután az

7 0 . SZÁM

ÍI-K

ÉVFOLYAM.

nél a burgonya árából induljon ki. Ugyanis a burgonya átlag mintegy 25" a melassze pedig 70°/o em. szervesanyagot tartalmaz s igy mintegy 2'8 q. burgonya tekinthető 1 q. meJa.ssz'évál egyenértékűnek. Miután, pedig- a melassze qrja most 6 koronába kerül, az a kérdés, hogy 2'8 q. burgonya olcsóbb vagy drágább-e 6 k o r o n á n á l ; — ha olcsóbb, akkor nem érdemes melasszet vásárolni, ellenben h a drágább, akkor igen kifizetheti, magát a melassze. Ha a melasszet ily összehasonlítás alkalmával olcsónak találjuk, akkor nemcsak hizó, de növendék- és tenyészseítésekkel is czélszerü etetni. A sertéssel etethető melassze mennyiségéről azt tartják, hogy a 25 kg.-on aluli süldővel n e m tanácsos melasszét etetni, de ettől a súlytól kezvve már 0'2 kg.-ot kaphat naponta, midőn pedig a süldő 50 kg.-os, már 0'8 kg. melasszét, midőn 75 kg.-os 1'2 kg. melasszét, midőn 100 kg.-os 1'6 kg. melasszet, 125 kg.-on fölül pedig 2 kg. melasszét kaphat. Hasas koczáknál azonban csak 0'4 kg. melasszet tanácsos 100 kg. élősúlyra számítani, A melasszet 2—3-szor annyi vizzel fölhigitva; s a többi anyagokkal összehabarva szokás a sertésnek adni. Nyugat-Európában már igen elterjedt a sertésekkel való melasszeetetés,- jeléül annak, hogy igen jónak tapasztalták; ideje tehát, hogy a magyar gazda is h a s z n á r a forditsa. e takarmányt addig, mig elég olcsón jut hozzá. CselJcó István. •

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál. 210. ábra. A Golwer-féle önetető munkában. — Pillanatnyi fényképfelvétel Propper Samu turai birtokán. idősebb süldőnél is gyakran fölülmúlja az árpát hustermelőképességben. A hus és zsír minőségére legkevésbbé sem hat a-melassze károsan. Igy pl. a bécsi kísérletek utolsó részleteiben sok melasszet kaptak a süldők, de husuk" ós zsírjuk kifogástalan maradt, amiről a csakhamar eszközölt le-

á r p a 8°/o fehérjét, V7°fo zsírt és 59°/o szénhydrátot s igy összesen 68"7%, a melassze pedig 7 0 % em. szervesanyagot tartalmaz. Nagy előnye továbbá a melasszenak az is, hogy a táplálkozásnál izgató hatást fejt ki s hogy a sertések étvágyára kedvezően hat s nagyobb takarmánymenhyiségek fölvételére ösztönzi

211. ábra. A Golwer-féle kévehordó önetető munkában. (Oldalt a hajlított tömlős tengelylyel.) Pillanatnyi fényképfelvétel Propper Samu turai birtokán. ölésnél lehetett meggyőződni. Kísérletező tanulmányozta is a leölt süldők zsirját s igen jónak találta azt. Melasszéval olcsóbban lehet hizlalni mint árpával, m e r t a. melassze hizlaló hatása rend-

azokat, minélfogva gyorsabban válnak piaczérettekké. Burgonyatermő vidékeken különben azt lehet a gazdának ajánlani, hogy a melasszenak, mint sertéshizlalótakarmánynak értékbecslésé-

A leggazdaságosabb cséplés. II.

, :

Golwer hévehordó etetője. A cséplőgép j ó munkájára, a cséplés egyenletességére az egyenletes, rendszeres etetés bir első sorban befolyással. Az egyenetlenül etetett cséplőgép az időlegesen hirtelen felszaporodott anyagot képtelen kellően kidolgozni s igy előálló szemveszteség jelentékeny összegre növekedik. Miután a cséplési munkával sietni kell, magától értetődik, hogy a cséplőgép lehetőségig ki van használva munkaközben, az etető munkások iparkodnak minél nagyobb napi., munkaeredményre. Ezzel ^ sietésseí azonban többféle hátrány jár. Első sorban a már emiitett egyenetlen cséplés és ennek következményei, azután a sietéssel. együtt járó vigyázatlanság áldozatai és végül a nagy munkaszemélyzet. Mindhárom hátrányt teljesen kiküszöböli a Golwer-féle Mvehötö-etető, melyről egyizben már emlités lett téve a „Köztelek" hasábjain. A Golwer-féle kévehordó etető szerkezete magában véve nagyon egyszerű, kezelése a lehető legkényelmesebb, ami pedig munkáj á t illeti, ugy minőség .mint mennyiség tekintetében az meglepően jó. A szerkezet áll egy 7'3 méter .hosszú, három részből összetoldott favályuból, melynek középrésze 3'3 méter,, két vége 2—2 méter hosszú részlet. E vályúban jár el a tulajdonképeni kévehordó készülék, a két végnélküli szalagra szerelt keresztpálczákból álló elevátor. A vályú egyik vége, melyen kévék jutnak rá, egyszerűen, nyitottan végződik.. Másik, vége beleszájadzik a cséplőgép, dobja, fölé szerelt négyoldalú garatba. E garat belsejében két csuszólap betét ugy van elhelyezve, hogy a garatba kerülő kéve mielőtt az a dobra jutna, kalászos végével lefelé, szárával pedig a . d o b tengelylyel többé-kevésbbé párhuzamos helyzetbe jut. E részeken kivül van még á kévehordó szerkezet hajtóműve, mely áll az elevátor hengert mozgató hajlékony tömlőstengelyből, mely viszont a gép szalmarázó, tengelyétől felnyúló szíjjal hajtott, baklábakra állított, szijkerőkt ől nyeri forgását. A szerkezeti elren-

7 0 . SZÁM.

11 -IK É V F O L Y A M .

dezést a 210. sz. á b r a mutatja. Az etető garat kapcsokkal lesz a cséplőgép asztalára erősítve egy alapzatra, ugy hogy az könnyen szétszedhető és átfordítható másik, ellenkező állásba. Maga a garat 50 mm. szélességben befogja az egész dob hosszát, ugy hogy a garatból lehulló gabona, mely mintegy 1 méter magasból esik le, a teljesen szabadonfekvő dobra kerül. Az elevátor hajtóműve mintegy 100 fordulatot tesz perczenként, mozgatása, azaz hajtása alig igényel erőt. Mint fentebb említve lett, a kévehordó etetőnek többféle előnyei vannak. Az egyik az egyenletes cséplés lehetősége. Tudvalevő dolog, hogy az etető munkás bármennyire ügyes legyen is, a hosszú és fárasztó munkát képtelen folytonosan egyenletesen végezni. Különösen képtelen pedig akkor, h a a munkát siettetik. Nem is kell a cséplőgép mellett állani, már messziről meghalatszik a dob egyenletlen bugása s még a legügyesebb etető munkásnál is meghallható a kéve bedobás pillanata, mikor a dob bugása mélyebb lesz. Magától értetődik, hogy sem a dob, sem a gépek egyéb működő részei nem képesek az egyenetlenül jövő anyagot az ezzel együtt j á r ó egyenetlen működés következtében megfelelően kidolgozni. A szalmával kimenő szem, a kalászban maradt szem, a törek és polyva közt levő szem, a rosták elégtelen pusztitási m u n k á j a igen szokszor egyenesen a kelytelen, egyenetlen etetés eredménye. Még a legjobb gép sem dolgozhat jól rossz, egyenetlen etetés mellett. Az egyenletes etetést elérendő, számos, u. n. önetető szerkezetet készítettek, melyek azonb a n n e m feleltek meg a hozzájuk kötött várakozásnak, ugy hogy m a már alig van nálunk cséplőgép, mely ily öntetővel dolgozna. A Golwer-féle kévehordó etető teljesen megoldotta a kérdést. Mint az a mellékelt ábrákból is látható, az etetővályu végére dobatik rá a kéve még pedig ugy, hogy kalászos vége balfelé előre álljon. Ugyanekkor a kévekötél elmetszetik s egy munkás a kévét kissé szétteríti. Legtöbbször a kéve magától is szétterül, mihelyest kötele elmetszetik. Az elevátor a szétbomlott kévét az etetőgarathoz szállítja, abba beleejti s a garat bádoggal borított vezetékfalai a szétbomlott kévét kalászszal lefelé ejtik le a dob egész hosszában. A Túrán, Propper Samu birtokán, végzett próbák alkalmával perczenként 35 kévét szállított ez az etető a dobhoz és egyetlen egyszer sem lehetett észlelni, hogy egyenetlen lett volna az etetés. A cséplőgép egész napon át egyenletes bugással járt, pedig éppen a próba kedvéért néha tulerősen is lett etetve. Az elevátor garatja oly helyesen s egyenletesen adja le a kévét illetve szalmás gabonát a dobba, hogy ott megtorlódás elő nem fordulhat. Különösen érdekes és jó e szerkezet munk á j a az u. n. kusza avagy kaparék cséplésénél. Ezt kézzel etetni elég bajos, a dob — fent aránylag szük etető nyílásán keresztül — csak nehezen veszi be, akkor is hirtelen és csomókban a kuszát. Itt, miután a dob felül egészen nyitott, a reábomló kuszát is könnyen veszi be. Miután igy az etetés egyenletessége és teljes keresztülvitele teljesen elérhető, a cséplőgép m u n k á j a is egyentesebb, ezzel jobbá és hasznosabbá válik. Másik nevezetes előnye a gépnek a munka- és erőmegtakaritás. A Túrán végzett próbák alkalmával fölvett mellékelt pllanatnyi fényképeken látható, hogy a cséplőgépen fent egyáltalában nincs munkás. Az etetés önműködőlég történvén, feleslegessé válik az etető, a kézhez adogató munkás, legkevesebb tehát 3 munkás. Miután pedig az elevátor az asztagon fekszik, legalább is két kévehányómunkás válik feleslegessé. Az asztagon az elevátor szájánál áll egy munkás, ki a kévét az elevátorra fekteti, siettetett munkánál két munkás is dolgozhat itt. Ezenkívül van egy munkás, ki az elevátorra dobott kéve kötelét egy csapással elvágja s ugyanekkor

KÖZTELEK,

1901. SZEPTEMBER HO

7.

1447

szét is tolja a kévét. Tehát az erőltetett, siettetett munkánál is, mikor perczenként 2 5 — 3 5 kéve megy a gépbe, elegendő az elevátor, illetve etetés teljes ellátására 3 munkás. Mivel pedig az elevátor az asztagon van s azon j o b b r a vagy balra, alacsonyabbra és magasabbra elállítható, a kévehányó munkások száma is felére csökkenthető. Legszerényebb számítás mellett is ez , a kévehordó etető 5 munkást tesz feleslegessé. Hogy ez mily nagy megtakarítás, azt a napszámossal csépeltető gazdák mondják meg legjobban. Harmadik előnye a gépnek, a cséplésnél előforduló balesetek kizárása. Minden cséplési idénynek meg van hazánkban az ember élet áldozatja. Hiába intézkedik a törvény az elővigyázati rendszabályok, szigora betartása iránt, hiába készitjk a gépgyárosok a legkülönfélébb biztonsági készületeket a dob fölé, azért a cséplőgépnél előforduló szerencsétlen balesetek kilenczvenkilencz százaléka mégis a dobnál történik s e balesetek legnagyobb része halállal vagy örökös nyomoréksággal végződik. Ha statisztikailag kimutatnák a cséplésnél évenként előforduló balesetek számát, bizonyára meg-

etető-elevátor a földre is helyezhető s épen 8 méter magasságig felemelhető, a legmagasabb asztagon is épugy használható, mint asztag nélkül, szekérről való cséplésnél. A szekérről való cséplésnél e kévék a szekérről egészen az elevátorra dobálhatók s igy a cséplés munk á j a is lényegesen egyszerűsítve s gyorsítva van. A három darabból álló vályú szédszedhető s 2 — 5 — 7 m. hosssu d a r a b o k b a n is használható, mert elevátor-szalagja 'is meghoszszabbitható vagy rövidíthető. Amint a turai készletek mutatták,, ezzel a kévehordó etetővel rendkívül értékes és hasznos gépet kap a gazda, mely számos előnyeivel már egy cséplési idény alatt is kifizeti magát. • i f j . Sporzon Pál.

döbbentő adatok kerülnének nyilvánosságra. A Golwer-féle kévehordő-öntetővel a dobon történhető balesetek teljesen s végképp ki vannak zárva. A cséplőgép asztalán nincs munkás, annak még közelébe sem juthat s igy lehetetlenné van téve a szerencsétlenség. Végül még egy előnyét kell a gépnek felemlíteni s ez az, hogy alkalmazásával félszer kevesebbet kell a cséplőgéppel mozogni és felállani. Miután az etetővályu 7 - 3 m, hosszú, az asztagokat egymás mellé 11 méternyi közzel lehet párhuzamosan szokatni. A két asztag közé a cséplőgép kényelmesen beállítható középre s egy felállítással elcsépelhető a két asztag, mert az etető elevátor előbb az egyik, m a j d a másik agra helyezhető — 4 ember 10 perez alatt átrakja kényelmesen — a nélkül, hogy a cséplőgépet helyéből kimozdítani kellene. A mellékelt fényképfelvételeken is*) két asztagot csépel el a gép egymás után. Mivel pedig az

bályait s megérteni az azokban levő igazságokat. Törvénye van a közgazdasági jelenséeknek is, épen ugy mint pl. a vizek járásának s épen e két törvény közt bizonyos hasonlatosság észlelhető. Minként a patakok és a nagyfolyók az óczeán, a világtenger felé sietnek, hogy lerakhassák medröknek feleslegét, épen ugy özönlenek közgazdasági t é r e n a világpiaczok felé, elhelyeskedést keresve, kis és nagy államok tevékenységi eredményének feleslegei. A hasonlat még tovább is tűrhető, mert amiképen apad és emelkedik a világtenger, előidézve az apályt ós dagályt, épen ugy mutat jelenségeket a világpiacz fluktuácziója is, hol a hozatalok és az árak szintén az esés és emelkedésben lelnek kifejezést. S nemcsak az óczánnak, de a világpiaeznak is van mindent elsodró v i h a r a : a krizis.

*) Nem mulaszthatom el ugyanezen alkalommal köszönetet mondani Propper Aranka kisasszonynak, ki oly szeretetreméltó volt a mellékelt fényképfelvételeket rendelkezésre bocsájtani. i f j . Sporzon Pál.

TEJGAZDASÁG. Rovatvezető : Sierbán János.

A vaj a világpiaczon. Minden jelenségnek törvénye van § az emberi elmének egyik legszebb, legnagyobb feladata kifürkészni e törvényeknek rejtett sza-

A vajnak világpiacza Londonban áthono- sult, ezt m a m á r tudják, nemcsak Európának, de tudják minden többi földrétegeknek összes vajtermelői is. E piacz tehát földrészünkön van, tőlünk n e m is távol, a tapasztalat még is az, hogy e piacz Európától mindig jobban elszakad és távolodik. Daczára azonban e távo-

1448

Í

.

,

.

. '

lodásnak, epiaczjelenségei mégis megfigyelendők, mert a világpiacznak hatalmi köréhez tartozik, azon helyeken ís éreztetni hatását a termelésre és áralakulásokra, mely helyekkel közvetlenül nincs is vonatkozásban. Az európai államok közül ugy látszik, hogy Németország lesz az első, mely vajávalaz angol piaczról eltűnik. 1895. óta ugyanis Németországból vajbevivő állam lett s egyben kilépett a vajkivivő államok sorából, ezen idő óta nagyobb vájbevitele a kivitelnél. A 1 bevitel 1899-ben pl. m á r 99,020 mázsa volt, melynek tekintélyes része gyanánt szerepelnek a vajhelyettesitő anyagok, mint pl. a margarin. Ez átmenet óta Németország, Anglia vajbevitele egyre a p a d ó b a n Van s az egykor tekintélyes mennyiségű német vaj m a már alig számottevő az angol piaczon. E bevitel 1894-ben még 63,869 mázsa volt, 1899-ben azonban már leesett 18,096 mázsára. Az angol piacznak vajfogyasztása külömb e n ' c s u p á n 1886 óta állapitható meg biztos számadatok szerint, mivel az angol statisztika csupán ez év óta választja szét a vaj- és margarin behozatalt. Addig vaj gyanánt szerepelt a statisztikában, mindaz, mi csak vaj név alatt érkezett. A vajbehozatal 1886. óta szédületes emelkedést m u t a t ; amennyiben ezen évnek 1.543,566 angol mázsányi (körülbelül 50 kg. egy angol mázsa) behozatalával szemben az 1899-ik év behozatala 3.389,851 mázsa volt. Tizennégy év alatt tehát kereken 120°/o emelkedés. Elég emelkedés arra, hogy az összes vajtermelő országokra a legélénkebb hatást gyakorolja. A vajbehozatalnak ezen szikla szilárd emelkedésével szemben, mely évről-évre egy-egy tekintélyes összegben j u t kifejezésre, a margarin behozatala lényegesen más képet nyújt. Bejött ugyanis az országba 1886-ban 887,974 m . margarin, mely mennyiség 1892-ig 1.305,350 mázsára emelkedett, hogy aztán 1898-ra szabályszerű, évről-évre való apadás szerint, 900,615 mázsára sülyedjen. Az 1899-ik év megint kedvezett némileg a margarin-behozatalnak, amennyiben ezen évben a behozatal ismét felemelkedett s az év végéig elérte a 953,175 angolmázsát. E számadatok kétségtelenné teszik, hogy Angliában a margarinfogyasztás n e m hódit s hogy az angolok minden népek közt legkorábban ismerték fel ezen vajhelyettesitőnek tulaj donkép eni értékét. Sokkal korábban mint pl. Németország. Németország margarinfogyasztása ugyanis még m a is igen erős s csupán a legutolsó években tapasztaltatik a vajnak élénkebb, kereslete annyiban, amennyiben az erősen reklámozott margarin mellett, mely árhanyatlást azonban egyáltalán nem .mutat, á közönség á jó vajul értéke szerint becsülni kezdi s a vajnak mai ára már mintegy kétszerese a margarin árának. E két termény közti külömbség, a 80-as években még 100 : 80 h a volt s a v a j á r á n a k emelkedésével a margarinár emelkedése állandóan lépést tartott. E helyzet azonban m a m á r Németországb a n is megváltozott s mint emiitők az árkülömbség, legalább a ' h a m b u r g i piaczon, 100:50. Hogy aztán e jelenség indoka a margarin állandó fogyasztása esetén előálló kedvezőtlen hatásban, vagy a fogyasztóközönség Ízlésének fejlődésében s az ezzel járó magasabb követelményekben gyökerezik-e, annak fejtegetése már n e m t artozik ide. A jelenség azonban mindenesetre érdekes is meg tanulságos is. A dolog tárgyalásánál legnagyobb figyelmet azonban azon kérdés érdemli, hogy honn é t kerül az angol piaezra az Angliában elfogyasztot vajnak ezen nagy t ö m e g e ? Ez az angol statisztikából tudható meg, mely a vajbehozatalt két részben* regisztrálja. Ezek egyikében az angol gyarmatoknak, a másik főcsop o r t b a n viszont az idegén államoknak behozatalát szerepelteti. E megkülönböztetés amennyire helyes és jogosult, é p e n annyira czélzatos is és főindokát azon igyekezetben birja, mely Angliában, a gyarmatok javára, m a már általános s mely bennrejlik Angliának imperializ-

KÖZTELEK,

1901. SZEPTEMBER H O 7.

7 0 . SZAM.

11-IK

ÉVFOLYAM.

m u s á b a n . Az adófizetésre kötelezett gyarmatok más beszerzési forrásokkal szemben előnyben részesitendők, szükséges tehát, hogy a, gyarmatok forgalmát megvilágító adatok, egy magokb a n és külön vezetve a kereslet és kinálat iránya tekintetében azonnal tájékozódást nyújtsanak. Az utolsó hat évnek ezen különválasztás szerint feltüntetett vajbehozatalát a következő számbeli adatok tárják fel.

Következtethető ez azon körülményből, hogy a várt további fejlődés elmaradt s ' m i g 1894-ben az összes behozatalnak 1 1 ' 3 % - a esett e földrészre, addig 1899-ben ezen arány leesett ll"l°/o-ra. Az ausztráliai vajbehozatal tehát Európára n e m éppen annyira veszélyes, mint azt eleinte, behozatalának kezdetén és gyors előnyomulásakor várni lehetett; behozatala legtöbbet ártott Francziaországnak, mely emiatt pozicziót vesztett, leesve az angol piaczon második helyről a harmadik helyre. ÖsszGyarmatok - Idegen államok Francziáország után legjelentékenyebb bebehozatala Év behozatal behozatala vitele v a n az angol piaezokra Hollandiának. 1894. 2.574,835 314,610= 12-20/0 2.260,225 = 87-80/o 1895. 2.825,662 353,932 = 12-50/0 2.471,730 = 87-5°/0 A hollandiai vaj bevitele 1894. óta, midőn még 1896.' " 3X37,718 309,449 = lO-20/o 2.728,269 = 89-8«/o az ötödik helyet foglalta el, megszilárdult s az 1897. 3.217,802 381,493 = ll-9°/o 2.836,309 = 88-10/0 ország a sorrendben negyedik lett. Hollandia a 1898. 3.209,153 395,417 = 12'3°/o 2.813,736 = 87-7°/o legelső margarintermelő ország s a 80-as 1899. 3.389,851 627,207 = 18-50/0 2.762,744 = 81-50/0 évek végén, midőn igen sok vegyitett vajat E kimutatásból kivehetőleg, a gyarmatok küldött Angliába, az ország e visszaélés folytán behozatala 1894—1898-ig alig mutat fel emel- érzékeny károkat szenvedett. E csorbát most kedést, ellenkezőleg inkább visszaesést tüntet kiköszörülni igyekszik s a jelentékenyen emelelő, 1899-ben azonban egyszerre nagy fel- kedett bevitelnek fellendüléséből arra lehet lendülés tapasztalható, amnnnyiben ezen évnek következtetni, hogy fáradságot nem kiméivé, behozatala 5 0 % - a l haladta meg az előző év- helyes intézkedések által minden módon azon nek behozatalát. Természetes, hogy a gyarma- van, hogy előbbi helyzetét visszahódítsa. tok felől érkező behozatalnak növekedése az Ötödik helyen szerepel Kanada, az ismert idegen államok behozatalának rovására történt, észak-amerikai hatalmas angol gyarmat.. Ha s előbbinek emelkedése az utóbbit apasztotta. Kanadának tejgazdasági viszonyait megfigyeljük, Anglia vajforgalmának általános képét és ,a felületes szemlélet is arról győz meg, hogy fejlődési fokozatait az alábbi kimutatás tünteti vajtermelése s ezzel együtt exportja is folyton elő, mely nemcsak a behozott mennyiségre, és szabályszerűen emelkedik. Ez emelkedés de világot vett a behozott vajnak származá- mellett kétségtelen, hogy helyzete az angol sára is, E kimutatásban fentjelzett különválasz- piaczon is erősbödni fog s nincs messze az tás n e m történt meg, az egyes államok, beho- idő, midőn mint félelmes versenytárs fog jelentzatalok jelentőségének fo,ka szerint vannak fel- kezni az európai államok mellett. Be kell véve, mely eljárás mellett az időközben be- azonban vallani, hogy Kanada kivitelének fejállott változások legkönnyebben megfigyelhetők. lesztése érdekében valóban sokát tesz s nem

Származási hely 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Dánia . . . ... Francziaország Ausztrália Svédország ..; Hollandia . . . Németország — . Oroszország . Belgium Egyesült-Államok . Kanada ... .. Norvégia ... . Argentinia...

A b e h o z o t t v a j m e n n y i s é g e angol m á z s á b a n . 1894. 1895. 1896. 1897. 1.102,493 424,645 292,097 266,306 165,157 137,755 79,201 37,977 29,996 20,887 15,688 5

1.162,770 454,843 313,398 310,809 191,201 112,338 128,550 24,732 66,932 38,949 15,156 3,676

A főbeviteli állam tehát, amint €sz általáb a n ismeretes, Dánia. Bevitelét az utolsó hat évben, a gyarmatok élénk konkurrencziája daczára is fokozni bírta, amennyíbeu épen ezen hat évre esik 30°/o emelkedése Anglia felé irányuló bevitelének. Anglia vajpiaczán m a is őt illeti a vezérszerep, melyet nemcsak hogy megszilárdítani -tudott, de bevitelének folytokos emelkedéséből arra lehet következtetni, hogy domináló helyzetét jövőre még erősbbiteni fogja, bár relatív, az összbevitelhez arányítva, t. i. nem. kis visszaesés Dániánál is megállapítható. Dánia uralkodó helyzete leginkább azon körülményből világlik ki, hogy Ausztrália, mely a vajbehozatalt illetőleg az angol piaezokon mindjárt második helyen következik, alig éri el behozatalával Dánia behozatalának egynegyed részét. Ausz^ trália, melyhez az ezen földrészhez tartozó szigetcsoport s ezek között Uj-Zéland .is számítandó, csupán 1899-ben küzdötte ki magának ezen előkelő helyzetet, addig a második helyet Francziaország. birta. A franczia vaj, főként a normandiai sózatlan vaj Angliában nagy elterjedésnek és kedveltségnek örvend s daczára annak, hogy igen drágán fizettetik, behozatala igen jelentékeny volt. E behozatal azonban, mely 1892-ben még 542,687 angol mázsa volt, 1896-ig erősen, azóta pedig mérsékeltebben bár, de szünet nélkül hanyatlik. Ausztrália ugy látszik, hogy a második helyre való előnyomulásával összes erejét kifejtette.

1.228,784 '1.334,726 467,602 448,128 220,148 270,875299,214 323,829 234,469 278,631 107,825 ; 51,761 198,690 151,805 38,132 30,518 141,553 154,196 88,357 109,402 17,075 28,212 15,763 10,860

1898.

1899.

1.465,030 416,821 237,154 294,962 269,324 41,231 180,333 36,384 66,712 156,865 27,138 14,729

1.430,052 353,942 375,808 245,599 284,810 36,953 138,938 62,033 159,137 250,083 30,965 20,121

Ausztráliában, hanem inkább Canadában rejlik annak veszélye, hogy az európai államok angliai importja szűkebb mederbe fog tereltetni. A Kanadaiak ügyes emberek, gyorsan sajátították el nemcsak az európai kereskedői gyakorlatokat s kereskedőinknek előzékeny, modorát, han e m különös tanulmány tárgyává tették a vajnak Dániában szokásos készítési és csomagolási módját is. A pasztörizálás Kanadában m a már általános s a vajkészités csakis a tejsavanyitó baktériumoknak tisztán való tenyésztése (Reinkultur) által történik. Ez által s a rendelkezésre álló összes modern eszközöknek alkalmazásával érték el, készítményeiknek teljes egyformaságát s az angol Ízlésnek teljesen megfelelő minőségét. Hozzávéve mindezekhez ezen gyarmatállamnak az anyaországgal való s kitűnően szabályozott és gyors közlekedését, könnyű bepillantani azon perspektívába, melyet a kanadai tejgazdaság jövője tár a szemlélő elé. Mint termelő és beviteli állam, Kanada után Svédország következik. Svédország évek előtt, a mainál sokkal jelentékenyebb bevitellel dicsekedhetett, 1896. óta azonban ezen előnyös helyzete megváltozott. Bevitele azonban egyre apadóban van s a megváltozott vámügyi viszonyokon kivül alkalmasint más körülmények is közrejátszanak arra nézve, melyek ezen visszaesésnek t o v á b b i ' fejlődését valószínűvé teszik. • . Az amerikai Egyesült-Államok, melyeknek

411 7 0 . SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

felette ingadozó vajbevitele Svédország bevitele után sorakozik, szintén a visszaesés képét mutatja. Itt azonban — ellentétben Svédországgal — a bevitelnek emelkedése igen valószinü, mivel biztosra vehető, hogy az amerikai kereskedelem, a friss húsnak Anglia-felé irányuló erős kivitele utján szerzett élénk összeköttetéseket a vajkivitel érdekében is hasznosítani f o g j a ; sajtkivitele épen ezen a réven m á r is jelentékeny emelkedést mutat. Az amerikai vaj különben az ottani ízlésnek megfelelőleg erősen sózott s e miatt Angliában kevéssé kedvelt, oly körülmény, mely erősen mérsékelni fogja a különben kétségtelenül fenyegető emelkedést. Nyolczadik helyen áll Oroszország. Bevitele igen élénken és sokat ígérően indult s 1894-től 1897-ig állandó emelkedést mutat. Azóta azonban visszaesés mutatkozik, mely körülmény azonban egyáltalán n e m z á r j a ki, hogy Oroszország igen rövid időn belől ismét és az eddiginél hathatósabb eszközökkel fog kísérletet tenni arra nézve, hogy az angol piaczon tért és befolyást szerezzen. Az ÉszakÁzsián átvonuló s befejezéshez közeledő Pacificvasut csupa oly területeket szel át, melyek különösen tejgazdasági ezélokra alkalmasak. Ezen az óriási terjedelmű területeken már évek óta folyik a telepítés s az orosz kormánynak idejében volt gondja arra, hogy a telepesek tapasztalt dán majorosoktól sajátíthassák el a tejgazdasági ismereteket. Az épülő vasútvonal, mely az európai rossz kikötőket Wladiwostokkal köti össze, üzembevétele után előreláthatólag teljesen u j forgalmi elhelyezkedést fog maga után vonni, mely n e m maradhat befolyás nélkül az angol piaezokra sem, különösen h a figyelembe veszszük az orosz kormánynak azon előrelátását, melylyel a dán tejgazdasági eljárásokat meghonosítani és általánosítani tudta. Oroszország után Belgium következik, melynek bevitele 1899-ben épen 7 0 % - o s emelkedést mutat. Tekintve azonban ezen bevitelének korábbi éveiben tapasztalt ingadozását, az 1899-ik évi gyors emelkedés aligha bir további jelentőséggel.

KÖZTELEK,

1901.

SZEPTEMBER

HÓ

7.

s bevitelében felette ingadozó Ausztrália rohamszerűen elfoglalt második helyét állandóan megtarhassa. Ez annál is inkább és joggal kétségbevonható, mivel másrészt alig tételezhető fel, hogy Francziaország, Hollandia és Svédország a küzdtérről félrevonulva, szótlanul •engedjék át a tért Ausztráliának. Anglia, Ausztrália vajbevitelében különben sem bizhatik s az említett szomszédos államokra piaczainak állandóan való elláthatása czéljából föltétlenül szüksége van s ez államok pedig bizonyára kitelhetőleg fognak igyekezni Anglia vajszükségletének fedezését saját hatáskörben s idegen beavatkozás nélkül elintézni. Oroszországnak, legkivált pedig Kanadának mindélénkebb versenyére el kell lenni készülve s számolni kell különösen az ezen utóbbi államban a tejgazdaság terén észlelhető rendkívüli haladással és törekvéssel is. Az Egyesült-Államok az európai államoknak kevés gondot fognak okozni. Az Unió belszükséglete óriási módon növekszik, v a j a Angliában külömben sem kedvelt, bevitele ki fogja tölteni a mutatkozó hézagokat, de nagy arányokat n e m fog ölteni. A többi, az angol piaczon manapság szereplő államok továbbra is küldeni fogják vajfeleslegüket Angliába s emelkedés meg hanyatlás fog váltakozni bevitelök tömegénél, állandó jelentőségre, győzedelmes versenyképességre azonban, az egy Argentiniát' kivéve, egyik sem fog felemelkedni. A német vaj Angliában számottevő már n e m igqn lesz, bevitele 1900-ban további hanyatlást mutat s kétségtelen, hogy e hanyatlás m á r n e m tünet, hanem maga a szabály. Ha a német vajnak kivitele továbbra is ily arányban hanyatlik. Németország rövid pár év alatt Angliához hasonlóan, vajbevivő állam lesz. E körülmény a vajtermelő országokat s ezek között hazánkat is a legközelebbről érdekli, miért is okvetlen szükséges a német vajpiacz alakulásának minden mozzanatát éber figyelemmel kisérni. Dánia ez átalakulást már észrevette, megfigyeli és számol a következményekkel, a mint ez kétségtelenül kiviláglik Dánia mezőgazdasági viszonyait ismertető és a párisi világkiállításon bemutatott monografiiából.

1894-ben még a negyedik helyen állott, m a m á r azonban a tizedik helyen áll NémetLegyünk tehát éberek, mert a német ország. Németország vajkivitelének hanyatlása piacz az a hely, hol a magyar vajnak megmelyről különben már fentebb is történt emlí- felelő és határtalan mennyiségben való értéketés, n e m u j a b b keletű s a rendszeres hanyat- sítésére m a n a p s á g a legtöbb kilátás kínálkozik. lás visszavihető m á r a 80-as évek elejére. E Dr. Góger László. hanyatlásnak főoka, mellékkörülményektől eltekintve, a honi szükségletnek emelkedése és a német közönség fizetési képességének erősbödöse. Előidézte a hanyatlást ezenkívül még . a német vajnál olcsóbb és hasonló jó minőségű vajtömegeknek az angol piaezokra való tóduRovatvezető : Hreblay Emil. lása is.

Vagy az uszóhártyáknak kilyukasztásával, vagy pedig a lábak meggyürüzésével. Ami a viziszárnyasoknak az uszóhártyákon való jegyzését illeti, a b b a n áll, hogy alkalmas csipő-fogóval lyukakat vágunk az ujjak

UW

w

t-W

w 213. ábra. Viziszárnyasok uszóhártyáinak jelzése. között levő uszóhártyába s e lyukak száma és elhelyezése alapján azután bizonyos kulcs szerint számítunk, miként ezt a 213. számú ábra. mutatja. És p e d i g ; a balláb uszóhártyájában bizonyos helyen egy-egy lyuk = 1 — 6, ugyanott a 6 jegye az 1 jegyével kombinálva = 7, a

2 a 6-al — 8, a 3 a 6-al = 9, mindez a jobb láb uszóhártyáján 10—10-et számit, következéskép jegyeztetik, pf. a 38, 52, 74, 98 ugy, amint a 213 ábra. mutatja, aztán pl. 100-at a 60-nak és 40-nek, 110-et az 50-nek ós 60-nak stb. összeadásával jegyezhetünk.

BAROMFITENYÉSZTÉS.

A felsoroltakon kivül számottevő bevitellel dicsekedhetnek még az angol piaczon Norvégia és Argentinia. Norvégia aránylag csekély bevitelét 1894-től 1899-ig csaknem megkétszerezve jelét adta fejlődósképességének, bár alig valószinü, hogy a jelenleginél nagyobb jelentőségre az angol piaczon felvergődni birjon. Argentinia a társaságban legfiatalabb, bevitele épen olyan ingadozó, mint Ausztráliáé s fejlődésképessége m a még egyáltalán nem állapitható meg. Bizonyos csak az, hogy felette olcsón termel s valószinü . pedig annyi, hogy amily ügyesen tudta megszerezni az angol piaezokat friss hus kivitele számára, épen olyan kitartással és körültekintéssel fogja az igy nyert összeköttetéseket vajkivitele érdekében felhasználni. Ez a vaj világpiaczának mai képe s az itt hűen ecsetelt helyzetből, a felsorolt számbeli adatokból s az angol piaeznak megfigyelhető hatásaiból képet alkothatunk ezen piaeznak további fejlődési fokára s ezen fejlődésnek irányára is. Nincs kétség benne, hogy Dánia jelenlegi vezérlő helyzetét továbbra is megtartja s alig elképzelhető, hogy a távoli, teljesen megbizhatlan

A ludak és kacsák jelzése. A vizi szárnyasok jelzése n e m csak azért szükséges, hogy tulajdonunkat mindenkor biztosan felismerhessük, h a n e m azért is, mert a baromfiak életkora a tenyésztésnél nagy szerepet játszanak. A kort tehát csak biztos és soha el nem tünő jelzésekről lehet felismerni. Vannak ugyan egyes jelek, vagy tünetek, amelyekről a viziszárnyasok életkorát szokás felismerni, ez azonban nem biztos s ha biztos is, igen nagy gyakorlatot igényel. Igy például a ludak és kacsák életkora a szárnyak külső részén, a nagy evező tollak végei mellett látható egy vagy több erősen oda nőtt apró hegyes tollról határozható meg. Mindkét szárny végén látható ilyen hegyes tollakon a 2 éves ludnál és kacsánál 2, a 3 évesnél 3 egyenlő rézsútosan vonuló b a r á z d a látható. Mint az emlős állatok, ugy a szárnyasok jegyzésére is sokféle módot kigondoltak m á r s eléggé ismeretes, hogy hazánkban is különösen kétféleképen végzik a viziszárnyasok jegyzését.

A viziszárnyasoknak lábgyürüvel való jelzése kevésbé czélszerü, mert részint többe kerül, részint pedig a gyűrűk az állatokról leszedhetők, mindazonáltal ismertetjük e jegyzési módot is. A 216—19. számú ábrákon látható nyitott és zárt celulóid gyürü. Ezt ugy teszszük fel

ftS j 218—219. ábra. Marbing-féle baromfi jelző-gyürük, a l u d vagy kacsa lábbszárára, nyitott állapotban oldalaslag szétfeszítjük annyira, hogy a lábszár beleférjen s ekkor aztán becsattintjuk. Aki akarja, a gyűrűkhöz adott ragaszszal a zárórészt össze is ragaszthatja, de ekkor a gyürü többé

1466

KÖZTELEK,

más állatra n e m használható. A gyűrűkhöz tintát is adnak, melylyel a szükséges jelek, számok letörölhetlenül felírhatok. Ily jeleket azonban izzó ércztüvel is be lehet sütni a czelluloid gyűrűkbe s a záró részt összeragasztani czélszerü, mivel könnyen kinyithatók. A gyűrűk nálunk is különféle szinben és nagyságban kaphatók. Száz drb. 'ára nagysághoz mérten 4 — 5 koronába kerül. Ujabban Amerikából hozatott jelzőgyürük jöttek forgalomba a 4. sz. ábrákon a „ Climax"

1901.

SZEPTEMBER

HO

11.

zetnek. A hol több f a j t á j ú kacsát n e m tenyésztenek, ott elegendő az ólat három részre osztani, az egyik a törzs, a másik a növendék és a harmadik a költesztő helyiség lehet. Az ól 2 m. magas, favázas és deszkával borított. Teteje papirfedél. Elől csak 1 m. 60 cm. van bedeszkázva és e deszkázat aljában vannak a kacsa-ajtók. Ezek igen szükségesek már csak azért is, hogy nappal nyitva lehetnek s azon a kacsák be- és kijárhatnak, mig a fő ajtó zárva lehet s emberek az ólba be n e m mehetnek.

220. ábra. „Ideál" baromfi jelző-gyürü. 221. ábra. Czélszerü kacsa-ól. nevű jelzőgyürü látható nyitott és zárt állapotban. Ennek ára 100 dbbonként 10 korona. A „ M a r i i n g " nevü jelzőgyürüt az 5. sz. ábra mutatja, mely erősebb és vastagabb rézlemezből készül, ennek ára 100 drbonként 9 korona. Az „Ideál11 nevü jelzőgyürüt a 6 sz. ábra métatja, ez közepén nyitható és vastagabb, hengeralaku rézsodronyból készül. Ara 100 drbonként 10 korona. A viziszárnyasok jegyzése tehát, különösen a tenyésztörzsek pontos korú összéállitása czéljából elkerülhetetlen s ezt minden tenyésztőnek ajánljuk.

De az ilyen csapós ajtócskák azért is jók, mert rajtok egyszerre csak egy kacsa bújhat ki s igy reggelenként a kacsák, a kibocsájtáskor megolvashatok. Ezen ól amily csinos, oly czélszerü s ezt mindenkinek ajánlhatjuk. Lehet az ily ólban, ludakat is elhelyezni. A deszkafalon felül a padmalyig húzódó nyílás sürü és elég erős ónozott sodrony-hálóval fedendő be, hogy igy a kacsák a ragadozókkal szemben védve legyenek. Télen át, bár a kacsák szívesen eltűrik a legnagyobb hideget is, az ól rácsos oldalát mégis szalmazsupokkál vagy nádfonattal kell betakarni. bl.

A kacsa ól és berendezése. A kacsa-ól felállításánál legyünk tekintettel arra, hogy az közel legyen a vízhez. Hogy aztán ez a víz patak-, folyó-, tó-, árok- vagy ártézi víz, az n e m határoz, a fő dolog az, hogy a kacsáknak a vízre messze ne kelljen járni, rriQrt rossz járókelők lévén a kacsák, hamar elfáradnak, sőt mégis sántulnak. - A víz közelsége ezen bajoknak elejét veszi s a tenyésztési eredményt igen kedvezően befo• íyásolja. A kacsák n e m szeretik a nagyon meleg és nagyon világos éjjeli szállást, ennélfogva legyen az éjjeli szállás szellős és könnyen szellőztethető, valamint homályos. A terület számításánál egy • méterre 6 kacsát kell számítani, ennélfogva 10 • méter területen 60 drb kacsa helyezhető el. Ami a kacsa-ólak padlózatát illeti ; az a lud-ólnál emiitett okok miatt lehetőleg czementbeton vagy aszfalt legyen. A kacsa-ólat naponta kell almozni és pedig szalmával, minden m á s alom n e m jó. Az ólak alja rézsútosan készítendő, hogy kimosható legyen és hogy a víz belőle egy bizonyos vonal irányában lefolyhasson. ' A kacsák fészkét az ólban bent ugy kell készíteni, hogy az kissé sötét és rejtett legyen. Ezen fészkek főleg akkor igen szükségesek, ha azt akarjuk, hogy az állat még meg is kotol- : jon. A készített fészkeket a kacsák főleg akkor fogják nagyon kedvelni, h a olyformán készít-; jük azokat, hogy nádat vágunk és ezt az ólegyik vagy másik szegletében a falra támasztjuk u g f , hogy az alá a kacsák bebújhatnak tojni.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

455. kérdés. Községünkben néhány darab szarvasmarha lépfenében elhullott és e miatt zárlat lett elrendelve a . szarvasmarhákra. Tíz nappal a zárlat elrendelése után anélkül hogy a lovak közt egyetlen beteg állat találtatott volna, a zárlat ezekre is ki lett terjesztve és ez által a közlekedés teljesen szünetel. Kérd é s : Jogos volt-e fent leirt körülmények mellett a lovakra vonatkozó zárlat elrendelése. 456. kérdés. Ha a gazdasági leltár decz. 31-én készül, az őszszel elvetetett vetőmag s a vetésre fordított összes munka, milyen szerepet játszik a l e l t á r b a n ? felveendő-e egyátal á n ? s ha igen, milyen tőkének minősitendő? B. F. 457. kérdés. A bérleti szerződés értelmében „szószerint" leltárilagés pedig tavaszszal a bérlet lejártakor 600 kereszt szalma és 6 szekér törek hátrahagyandó; de miután a lejáró bérleten 4700 kereszt szalma van, melynek keresztjét — a leltárilag átvett fentjelzett mennyiségen kivül — tartozik bérlő 25 krajczárjával otthagyni, a „törek és polyváról" a szerződés egyáltalán emlitést n e m tesz, tisztelettel 1 kérdem: Mennyire. becsülhető egy-egy kereszt őszi és tavaszi szalma után nyert polyva és törek, és tartozik-e utóbbiakat átvevő utód külön mégfizetni, vagy vele. jár-e a törek és polyva a . s z a l m á v a l ? mindannak daczára, hogy c s u p á n a A tojási idő alatt a fészek helyét változ- . „szalma" ára van 25 krjával (18 kévés) keresztatni n e m szabad. Az ól tisztítása is ilyen al- tenkint megállapítva, a mi m a g á b a n véve már kalmakkor akkor eszközölendő, amikor az állat igen alacsony árnak tekinthető. M. L. m á r nincs a fészken. A 221. számú á b r á n egy igen czélszerü kacsa-ólat mutatunk be. Ezen ól több rekeszből áll és az ólba, egy az ól innenső oldalán Lépfenezárlat elrendelése. (Félélet a 455. látható nagy ajtón lehet b e j u t n i és tovább az sz. kérdésre) M—a községben 1 . é. augusztus egyik rekesztékből, a másikba is ily ajtók ve- 6-án két udvar volt szarvasmarhák között ki-

Felelet.

71. SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

tört lépfenével fertőzve. Augusztus 13-án ismét. 4 udvarban állapítottak meg hivatalosan a szarvasmarhák között lépfenét. • Az 1888. évi VII. t.-cz. végrehajtására kiadott 40,000 sz. rendelet értelmében azon községben, hol valamelyik udvarban az állatok között a lépfene konstatáltatott, a község elöljárósága „a beteg vagy gyanús állattal közös istállóban vagy legelőn volt állatokat a betegtől vagy gyanústól elkülönítve akképen köteles őriztetni, hogy lehetőleg más állatok be ne fertőztessenek". Azaz a lépfene szórvákyos uralgása alkalmával csak azon udvar, hol lépfenében beteg állatok találtattak és az azzal követlenül szomszédos udvarok vétetnek zár alá. Ugyanezen miniszteri rendelet 170. §-a értelmében azonban akkor, ha valamely községben „egyszerre legalább három különféle fekvésű tanyában, m a j o r b a n vagy istállóban" tör ki a lépfene, akkor a lépfene járványosnak tekintendő. Ezen esetben azután a hatósági intézkedések is sokkal szigorúbbak, mint a csak szórványosan föllépő lépfene esetében. A hatóságnak a járványos föllépés esetén intézkednie kell aziránt, hogy „egész község állatai egymással ne érintkezzenek, a határból ki ne hajtassanak, takarmányféle s trágya a határból ki ne szállíttassák s amennyire lehetséges, az állatállomány szigorú istállózása foganatosíttassák s idegen község állatai a községen át ne bocsájtassanak stb". M—a községben tehát augusztus 13-ig a lépfene csak szórványosan, aug. 13-ától azonban már járványosán uralkodott. Érthető tehát az, hogy a hatóság miért tett tiz nappal az udvarzárlat elrendelése után szigorúbb intézkedéseket, azaz miért hélyezte az egész községet zár alá. Azt tudjuk, hogy a lépfene nemcsak csup á n a szarvasmarhákat t á m a d j a meg, h a n e m a lovat, sertést, juhot stb. egyéb háziállatokra sőt az emberre is ragadós. Mint kérdésttevő az előbbiekből kivehette, a törvényen alapuló rendelet is ugy intézkedik, hogy az „egész község állatai ne érintkezzenek egymással ős idegen község állatai ne bocsájtassanak a községen át". Teljesen törvényszerű és jogos volt tehát a hatóságnak azon intézkedése, hogy noha szarvasmarhák betegednek meg a lépfenében, azért a zárlatot lovakra is kiterjesztette. Dorner. A vetőmag és vetési munkák leltári felvétele. (Felélet a 456. sz. kérdésre.) Az elvetett vetőmag s a vetési és ' talaj előkészítési munkák tőkeértéke a vagyonfelvételnél a „vei tési leltár" czime alatt jut kifejezésre és a rendszeres vagyonfelvételnek lényeges alkatrésze, amelynek feladata kimutatni azon tőkeértéket, amely vetések és szántások alakjában a következő gazdasági évnek átadatott. Ha a gazdaság rendes forgók szerint kezeltetik, vetések és szántások alakjában évenként egyenlő kiterjedésű területek engedtetnek át a jövő évnek, akkor a vetési leltár felvétele a vagyon számadásba felesleges, szintúgy abban az esetben, ha a számvitel julius 1-én lezáratik, tehát vetések csak csekély kiterjedésben adatnak át. Ha ellenben a számadási év a naptári évvel esik össze és szabad gazdálkodást folytatnak, a tiszta jövedelem pontosabb megállapítása végett okvetlenül szükséges, hogy a vagyonszámadásban a vetések és szántások értéke is szerepeljen, m e r t különben megeshetik az, hogy a több vetést átengedett év jövedelme tetemes csorbát szenved, ami különösen akkor .érezteti hatását, ha a gazdaság szántóföldje irtások vagy ujtörések folytán gyarapszik. Egy kat. hold őszi vetés ugyanis legalább 30 kor. értéket képvisel, 50 holdnyi többlet tehát 1500 kor.-val csökkentené az illető év jövedelmét, ha annak értéke a vagyonszámadásból kihagyatik. Hensch. Egy kereszt szalma után nyei't polyva és törek értéke. (Félelet a 457, sz. kérdésre.)

7 0 . SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

Az egy kereszt gabona után származó, szalma, polyva és törek mennyisége évek szerint felette eltérő, amint ezt sok vidéken ezidén is tapasztalták, amennyiben a gabona keresztje jóval . -kevesebb szalmát szolgáltatott, mint normális •években, mig a polyva és törek mennyisége a szokottnál nagyobb volt. Ezen okból a felvetett kérdésre pontos válasz n e m is adható, tájékozásul pedig a következő adatok szolgáljanak : Egy 18 kévés kereszt után őszi gabonánál 5 0 — 7 0 kg. szalma és 10—20 kg. polyva és törek n y e r h e t ő ; tavaszi gabona után pedig 4 5 — 5 5 kg. szalma és 5 — 1 0 kg. polyva. Hogyha tehát 100 kg. polyva és törek értéke 2 korona, akkor egy kereszt őszi után szármázó polyva •értéke átlagban 30 fillérre, a tavaszi után s z á r m a z ó é 15 fillérre . tehető, h a b á r ezidén ezen termények ára sok helyütt ennél magasabb. Hogy a megváltandó keresztek alatt csupán a*szalma, vagy annak polyvája is értendő, a közölt adatokból meg n e m Ítélhető s tekintettel az erre vonatkozó szerződésbeli kikötés hiányos voltára, esetleg a szerződés intencziójáh ó l lehetne ezt a kérdést eldönteni; mert h a a szerződésben az foglaltatik, hogy a talajerő fentartása végett a birtokról szalmát eladni, vagy elszállitani n e m szabad, akkor önként értetődik, hogy a szalma kiegészítő részétképező polyvát és töreket sem szabad eladni, meíy esetben az 50 fillérben megállapított ár •a keresztenként nyerhető szalma "és polyvára vonatkozik, h a b á r kétségtelen, hogy különösen ezidén ez az ár nem felel meg a piaczi árnak, h a n e m ennél jóval alacsonyabb. Ezen a b á j o n a z o n b a n a szerződés hiányos fogalmazása miatt aligha lehet segíteni. Hensch.

SZEPTEMBER

Koronaértékben 1900. 1901. Ökör 22.724,820 23.933,000 Bika 1.339,200 1.617,300 Tehén 6.188,040 6.201,390 Növendékmarha 2.89.3,275 3.294,980 Borjú 501,830 528,150 567,100 732,100 Kecske és 26,597 bárány Sertés összesen 34.614,488 37.020,620 3.790,030 3.612,250

HO

7.

Darabszám Különb1900. 1901. ség db 42,0g3 44,657 + 2,57 , 2,97 17,189 18,572

í .3

12,859 15,010 + 2,151 7,16 28,355 36,605 + + í 4,818

í'

±j

117,563 138,906 + 21.343 19,017 17,30

271 — 2,423 + 5,371 +

VEGYESEK. OMGE. közleményei A gazdasági ismétlő-iskolákról. ... Tárcza. Kanada mezőgazdasága. Takarmányozás. A melassze mint sertéshizlaló takarmány. Gazdasági gépészet. A leggazdaságosabb cséplés Tejgazdaság. A vaj a világpiaczon— 1 Baromfitenyésztés. A. ludak és kacsák jelzése A kacsa-ól és berendezése. ... Levélszekrény _ Vegyesek. ... ÍKereskedelem, tőzsde

1901.

állomány minőségének javítása czéljából a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatásával szarvasmarhadijazást rendez Sasvárott f. évi szeptember hó 18-án. Összesen 10 díj kerül kiosztásra, amely dijakra szenicsi, miavai, hohicsi járásbeli kisbirtokosok olyan piros-tarka szarvasmarhákkal pályázhatnak, melyek legalább egy év óta tulajdonukat képezik. Az Ungmegyei mezőgazdasági bizottság Nagy-Bereznán szeptember 10-én, Nagy-Kaposon 11-én, Szobránczon 12-én és Ungváron 13-án borzderes t á j f a j t a tenyészállatokat dij az. Érdekes és ezt itt emiitjük fel, hogy a földmivelésügyi miniszter 26 ezer koronát utalványozott ki ez idén tenyészállatdíjazásokra. A monarchia állatkereskedelmi forgalma a folyó év január—juliusí félévében összehasonlítva a mult év ezidei kivitel és behozatallal szemben érték és darabszámban a következő v o l t :

Oldal 1443 1443 ...

1444 1445 1446 1447 1449 1450 1450 1451 1452

Gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi miniszter Moisch István bátori lakost Kolozs vármegye tekei, Zentál Gyula pelyvási lakost Trencsén vármegye vágbeszterczei, Csiba Lajos kölesdi lakost Tolna vármegye simontornyai és CseJcme Ferenez gernyeszegi lakost Maros-Torda vármegye régeni alsó-járására nézve, a gazdasági tudósító tiszttel bízta meg. Tenyészállatdijazások. Vásárral egybekapcsolt szarvasmarhadijazás Sasvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület a szorgalom és igyekezet jutalmazása, valamint a szarvasmarha-

Kecske és !,057 49,214 bárány 6 + 2,( Sertés 3 9 + 16,1 >7,416 9.863,444 84,436 101,849 + 17,413 Zalbszállitás a hadsereg részére. A Szarajevóban állomásozó hadtest a következő mennyiségű zabot ó h a j t j a b e s z e r e z n i : Szarajevó szám á r a 8372 q., Mostar számára 3000 q. Trebinje számára 1785 q., Bilek számára 1300 q. és Dolna-Tusla számára 1910 q., összesen 16367 mm. A szállítandó zab csakis Ausztria és Magyarországból eredő termés lehet és szállítást elvállaló gazdák a zabot n e m egyszerre, h a n e m minden egyes h ó n a p b a n külön meghatározott mennyiségben kötelesek a felsorolt városokban fekvő katonai raktárba illetve állom á s r a szállítani. A szállítási ajánlatokat legkésőbb 1901. szeptember 23-áig kell benyújtani a szarajevói 15. hadtest parancsnokságához, ahol a továbbiakra szívesen megadják a szükséges felvilágosításokat. A termés és a gazdasági munkák. Augusztus hó végével az időjárás az országban többnyire változó v o l t ; gyakran esett az eső és igy a kedvező körülmények között az ugarolás, szántás és helyenként a vetés is könynyen folyik. A repezét az országban m á r nagyobbára elvetették, sőt néhol a mag m á r szépen ki is kelt. A köles a r a t á s a augusztus

végén még folyt; az eredmény részben elég jó. A korai burgonya szedése javában folyik. A termés helyenkint igen jó, másutt csak kielégítő, néhol azonban egészen gyenge. A gumók ugyanis, melyek a szárazság miatt n e m fejlődhettek kellőleg, sok helyen aprók maradtak. A dohány törése országszerte napirenden v a n ; az eredmény tulnyomólag kielégítő, sőt néhol igen jó. A kvalitás is jónak ígérkezik, kivéve a jégvert és a mozaik betegségben szenvedett dohányokat. A répatermés kilátások eléggé kedvezők, a ezukorrépa ezukortartalma is jónak Ígérkezik. A lent és kendert nagyobbára kinyütték, többnyire közepes eredménynyel. Az áztatás, tílolás folyamatban van. A mesterséges takarmányból a terméskilátások nagyobbára gyengék. A rétek s a r j ú terméshozama nagyobbrészben gyenge közepes. A le- ' kaszált sarjuban az eső több helyen tetemes . kárt okozott. A legelők ahol kellő eső járt, . kezdenek felujulni. Néhol azonban még mindig egészen kopárok. A szőlő-termés, bár a peronoszpóra, rothadás és egyéb bajok az idén n e m hiányoznak, sőt néhol terjednek és szaporodnak is, általában még mindig kielégítőnek, sőt jónak ígérkezik. Kivétel csak az érdélyrészi vármegyékben mutatkozik, ahol a termés néhol igen gyenge. Az Alföld némely részében a korai szőlő m á r annyira érett, hogy szüretelhető; itt-ott, ahol a rothadás nagyobb bajt okoz, a szüretelés folyik is m á r . Az őszi gyümölcs terméskilátások egyes vidékeken jók, másutt és túlnyomó részben gyengék és, rosszak. A szilva-, alma- és körtetermés igen bőségesnek ígérkezik. Gazdák állatértékesitö irodái a külföldön. A hamburgi állatértékesitö iroda, amelynek czélja a gazdák részéről bejelentett s eladó állatokat a kereskedők kezébe juttatni, a következő jutalékokat szedi. 1. Szarvasmarhákért, a) ökrök, tinók és bikák u t á n a bruttó bevétel 31/2°/'o-át, de darabonként n e m többet 1.0 márkánál és n e m kevesebbet h a t n á l ; b) tehenek u t á n az ár 2 1 /2%-át ; c) borjuk u t á n 3V2o/o-ot, legtöbb 3'50, legkevesebb 2'50 m á r k á t ; 2. birkák után 31/2°/o-ot, legtöbb 2 márkát s legkevesebb 1 m á r k á t ; 3. sertések u t á n 3, 2V2 é s 2 % - o t a suly szerint, de darabonként legfeljebb 3'50 márkát, legkevesebb 2 márkát. A huzumi állatkereskedelmi és szállítási iroda, amely juníus 15-én kezdte meg működését, megbízás szerint elad és vesz, közvetít, valamint szállít vágó- és soványmarhát és felvilágosítást nyújt minden az állatkereskedelmet érdeklő ügyben. Ez iroda a huzumi állatvásáron a rendkívüli kiadásokon kívül a következő dijakat számítja fel a megbízóknak: hajtópénz, szállitási-dij, fertőtlenítés, ápolás, kötelek, piaczi dij, istállópénz és takarmány, mázsálás, biztosítás, levelezésért összesen 3 márkát és 1 márkát kisebb marhától. A vásáron kívül a nagymarháért 4 márka fizetendő, mig a növendékmarha költsége csak egy márka marad. A tönningi tudakozódó és szállító iroda fölvilágosítást nyújt a gazdáknak az állatkereskedelemről, nyilván tart és közvetít tenyésztésben levő hízó- és sovány marhát, valamint bérbeadandó legelőterületeket, vágómarhát szállít a hamburgi és huzumi irodák telepeire, végül közvetít közvet-

H A U T H N E R BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. s z . , é s VI., Andrássy-ut 23. s z .

Ajánl és veszs

biborherét, homok (szöszös) bükkönyt (Vicia Villosa) őszi

borsót, őszi bükkönyt, tavaszi repezét, őszi repezét, (káposzta-repezét), mustármagot, csibehurt.

KÖZTELEK,

1,552 szállításra vágómarhát a közép- és délnémetországi piaczokra, a németországi marha-, értékesítő társulat (Genossenscheft f ü r V i e h v e r w e r t u n g in Deutschland) számára. Minden nyilv á n t a r t á s czéljából történt bejelentést, ha abból az irodának egyébként készkiadása n e m származik, az iroda díjtalanul fogad el. De h a az iroda közvetítése folytán üzlet j ö n létre, a bejelentő a következő dijakat tartozik fizetni: hízó- és soványmarha közvetlen közvetítéséért darabonként 2 márkát, borjúért 1 márkát, birkáért 40 pfenniget, tenyészmarháért 12 m á r kát, tenyészbirkáért 2 márkát, legelők bérbeadásáért hektáronként 2 márkát. Tenyészszarvasmarhakiállitás Nagyszécsényben. Nagyszécsényben 1901 október 3-án tenyészszarvasmarhakiállitás rendeztetik, a melyen Nógrádmegyében nevelt piros-tárka bika, bikaborjuk, tehenek és üszők lesznek kiállítva. Dijazva és oklevéllel kitüntetve csupán kisgazdák saját nevelésű tenyészállatai lesznek, a közép- és nagybirtokosok tulajdonát képező tenyészállatok díjazásban nem, csupán arany-, dicsérő- és elismerő^oklevelekkel tüntettetnekki. A kiállitás rendezésében Buszinko Antal jószágigazgató fáradozik, a kihez a bejelentések legkésőbb szeptember 15-ig küldendők be. ^ Állatkereskedelmünk Bajorországgal. A monarchiából tavaly mintegy 3,81 állattal többet hajtottak fel a müncheni közvágóhidra, mint harmadéve s a felhajtott marhák kétharmadrésze Ausztria-Magyarországból szallitatott. Az összes felhajtott állatok 3 8 ' 4 7 % - a b a j o r és 6 1 ' 5 3 % - a magyar származású volt. E mellett a b a j o r ökröknek csak 2 0 % - a , mig a felhajtott magyar marhák közül csaknem mind első minőségű volt. Felhajtottak még a monarchiából 6675 borjut, sok sertést. A monarchiából behozott állatok közt egész éven át semminemű járványos betegség n e m fordult elő. Ökröt 31,659 drbot vágtak le a müncheni vágóhidakon s ezek közül 25,245, tehát 79°/o volt a m o n arhiából eredő.

NYILTTER.*)

Stassfurti kainitot szavatolt

12.4%

énsavas

tiszta káli

káli

=

1901.

SZEPTEMBER

HÓ

7.

91900. évi forgalom: 26000zsák. %

L

Felhívjuk S9 t . GZa g g a z d i a f c e s z o B a a s é f i •ffSsiJVielswiéft

f. év szeptember hó 18. és 19-én tai-tatik m e g . Az aukeziókra felküldött és „©^aiijuárvéréül v á l l a l a t B u d a p e s t , D u n a p a r t i t e h e r p á l y a u d v a r * czimzett gyapjuküldemények a M. Á. V. összes vonalain t e t e m e s d í j k e d v e z m é n y b e n , valamint I n g y e n r a k t á r o z á s b a n részesülnek.

vállalat

HELLERM.s TÁRSA, BUDAPEST. V., E r o M r 13. t

KERESKEDELEM,TŐZSDE. (Outtmann és Wahl bizományi czég jelentése.)

budapesti

termény-

Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. szeptember 6. Ma reggel szilárdabb amerikai jegyzések érkeztek, de ezek daczára .csendes lefolyású volt a mi üzletünk ; utóvégre a tegnapi 41,000 mmázsás hozatallal szemben csak 30,000 mm.-ra rug a ma eladott készbuza és. igy csak természetes dolog, hogy a jelenleg még mindig igen rossz lisztüzletnél a gabonaárak biztos talajt felfelé nem nyerhetnek. Készbuza ma jó kinálat és. ugyanoly véíelkedv mellett csendes irányzatot követ; elkelt összesen körülbelül 30,000 métermázsa változatlan árakon.] Mai eladások Uj buza : Tiszavidéki: 100 mmázsa 80 kg. 16.65 korona 3 hóra. 16.50 100 i , 1640 , 16.35 . 100 mmázsa 80 kg. 16.25 korona 3

23—24°/o

tartalommal, 16.20 16.20 .16.25

11-IK

ÉVFOLYAM.

A szeszüzletben e héten az üzletmenet változatlan élénk volt és a szeszárak ugy a nagyban, mint kicsinyben változaüanul a legutóbbi zárlatjegyzés A budapesti finomitógyáraktól elkelt finomított szesz nagyban adózva 115.50—116.50 K., adózatlanul. 45.50—46.— K., denaturált szesz 33 K. Az adózott nyersszesz ára változatlan. Élesztőszeszben a ftwv néhány tétel kelt el 116.——117.— Vidéki szeszfinomitók részéről finomított szesz, adózva. 114.50 K., adózatlanul 44.— K. volt ajánlva és több tétel ez áron ab állomás zárulva is lett. Galicziából denaturáltszeszt nagyban hordóstul 31—31.50 K. ajánlottak. . Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten 39.50—40.— K. lett eladva szeptemberdeczemberi szállításra ab termelő állomás. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-20 K. Bécsi jegyzés 42 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 111.75 .— korona adózott és 41.50—42.— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 14.75—15.— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelre több tétel finomított szeszt vásároltak,, mely Dél-Törőkország felé lett szállítva. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomitott szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 Elesztőszesz 116.25—117.25 117.50—118.50' Nyersszesz adózva _ 114. 114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 33. 33.50 34.——34.50 Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) Őszi borsó és homokbükköny az elmúlt hét legkeresetebb czikkei közé sorozhatok, azonban biborhere, Szt.-János rozs, téli árpa is elég élénk forgalomban részesültek. Vörösheremag. Az elmúlt hét óta lényeges változás nem történt. A Bánságból beérkező magminták közt néhány minőségileg szép tétel is fordult elő. A Dunántuli kerületekből mennyiségileg csekély, de minőségre nézve szép tételek ajánltattak. Luczernamag alig kináltatott és most már kétség sem fér ahhoz, hogy hazánkban a termés igen gyenge. A francziaországi jelentések kedvezőbbek. Uj áru 118—~ 125 f. áron ajánltatik Provencei állomáson. Baltaczimmag az eddigi jelentések szerint szintén gyenge termést fog adni. Fümagvakra ugy Angolországból, mint Dániából és egyáltalán az összes termelőországokból igen. kedvező tudósítások érkeznek. Jegyzések. 50 kilónként Budapesten : Vörösheremag 50—56-— korona. Luczernamag 45 55. Biborheremag ... 23—25— "„ Baltaczimmag 13 j4-_ Őszi borsó _ .„ . 7—7-50

szavatolt 40°/o tiszta káli = 7 4 — 7 6 % k é n s a v a s k á l i tartalommal, továbbá mindennemű

egyéb mütrágyaféléket elismert kitűnő minőségben legolcsóbban szállit

„HUNGÁRIA"

SZÁM

<7

melyek második sorozata

Gyapjoáiverési

70.

Takarmányárpában elég jó a kinálat, de gyenge a kereslet; helyben 12-30 koronáig terjedő árakat fizetnek. Kiviteli czélokra árut ez időszerint nem keresnek. Zabban változatlan árak mellett szilárd az irányzat. Minőség szerint helyben 12/80—13-50 koronát jegyzünk. Tengeri változatlanul csendes, azonnali szállításra budapesti egyenértékben 10-40 korona elérhető, mig Kőbányán 10"50 koronáig fizetnek.

100 mmázsa 775 kg. 15.80 korona 3 hóra. 100 , 7654 , i5 -8 o , ; „ 100 , 78 , 16.— „ , „ 100 - „ 785 „ 16.05 100 mmázsa 783 kg. 16.— 150 „ 78 » 16.—

Az Erzsébet-Gőzinalom-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek' részére. Budapest, 1901. szept. 5-én.. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, zsákostul, összsúlyt tiszta súlynak véve, a budapesti vasúti és hajóállomásokhoz szállítva:

Ár : 25.20 24.40 23.40 22.40 21.80 21.20 20.20 18.10 15.60 8-as takarmányliszt buzakorpa finom goromba 11-20 8.90 8.90

műtrágya, kénsav és vegyi Ipar részvénytársaság B U D A P E S T , V. k e r . , F ű p d ő - u t c z a 8 . s z á m . (Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők.) Rozs (uj) kellemesebb forgalom mellett szintén változatlan. Azonnali szállításra budapesti egyenértékben 13-10—13-30 koronás árakat jegyzünk.

Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek" reszére. Budapest, 1901. szept. 5-én. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Szám : 0. 1. 2. 3. 4. 5. . 6. 7. Ar K.: 25 — 24-20 23-40 22-60 22-20 21-20 20-60 18-20

70. S Z Á M Ú I K

K.:

ÉVFOLYAM.

16-20 10'90 Korpa: F. G. Ár korona: 8"80 9-10 Rozslisztárak : 0 0/1. I. FR. n. n/b. in. Rkorpa 23.50 22.50 21.80 21.30 20.30 18.— 15.80 9.80

Budapesti takarmány-vásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. szeptember 6-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekböl 38 szekér réti széna, 12 szekér muhar, 12 szekér zsupszalma, 5 szekér alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 1 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny stb.), 300 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna 440—560, muhar 500—560, zsupszalma 280—310, alomszalma 240—280, takarmányszalma —, tengeriszár , egyéb takarmány— .zabosbükköny 480—480, lóhere —, luczerna , köles , sarjú , szalmaszeeska 360—38Ö. Összes kocsiszám 71. összes suly 95850 kg. Állatyásárok. Budapesti szurómarhavásár. 1901. szept. hó 5-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentébe. Felhajtatott: belföldi 612 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 41 db, eladatott — drb, élő bárány —db, eladatott— db; leölt belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, béesi leölt — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, leölt bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye — drb, eladatott — drb. A vásár irányzata élénk, az árak 6—8 fillérrel emelkedtek kg.-ként. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig}; dbonkint, 68"—86 — koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli — koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 44—50 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Leölt borjú: belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske —' koronáig, kiv. •— koronáig koronáig páronkint, élő bárány —•• páronkint, leölt bárány —• •— koronáig párja. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1901. évi szept. hó 5-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 327 drb, úgymint: jármos ökör első minőségű — drb, közép 84 darab, alárendelt — darab. Fejőstehén: fehér 1 drb, tarka 141 darab, tenyészbika — drb, tarka tinó — drb, fehér — darab, jármosbivaly 4 drb, bonyhádi 87 darab, hizlalni való ökör — darab, üsző fehér — darab.

Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör 680=740 K.-ig, középmin, jfamog ökör 640—§§0 K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör K--if páronkint, jármos bivaly — — — K. é. s. mm., '—r— K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör 60—64 K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejősszőrű magyar tehén — koronáig darabonkmt, tarka kevert származású tehén 140—220 K.-ig darábonkint, bonyhádi tehén 220—320 K.-ig, kiv. korona darabonkínt. Budapesti vágómarhavásár. 1901. szeptember hó 5-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2001 drb nagy vágómarha, nevezetesen : 1145 darab magyar és tarka ökör,; 640 darab magyar és tarka tehén, — drb szerbiai ökör, — d r b szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tehén, 122 drb szerb bika és 94 drb bivaly. Minőség szerint: 12 darab elsőrendű hizott bika, 101 drb középminőségü bika és 14 drb alárendelt minőségű bika, 207 darab elsőrendű hizott ökör, ,921 darab középminőségü ökör és 27 drb alárendelt minőségű ökör^ 44 drb elsőrendű hizott tehén, 544 drb középminőségü tehén, 130. drb alárendelt minőségű tehén. . A vágómarha felhajtás 177 darabbal több, mint a mult héten. A vásár irányzata lanyha, minthogy idegen vevők nem voltak, a helybeli mészárosok pedig szükségleteiket a vesztegvásárdn elégítették ki. Az árak általánosságban 2 koronávat csökkentek mmázsánként.

KÖZTELEK, 1901. SZEPTEMBER HO 7. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 64. 70.—, kivételesen 73. .— K„ hizott magyar ökör középminőségü 58. 62.—, kiv. —, alárendelt minőségű magyar ökör 50.—56.—, jobb minőségű magyar tehén 40.—52.—, tarka 44—62 kivételesen tarka tehén —.—, magyar tehén középminőségü —• .—, kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén —, .—, kiv. —.—, szerbiai ökör jobb minőségű —. .—, kiv. ——, szerbiai ökör középminőségü —. .—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —. .—, kiv. —.'—, ; magyar bika 44. 62:—, kiv. —.—, magyar tehén 30. 42.—, kiv. —.—, magyar légelőmarha I. rendű 46. 50.—, kiv. — . — I I . rendű —. .—, kiv. —.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban. Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. szept. 5-én. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) A vásár forgalma közép volt. Felhajtatott összesen 470 db. Eladatott 285 drb. Jobb minőségű lovakból (hátas) 8 db, eladatott — db, — K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 16 drb, eladatott 4 drb, 380—480 K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 30 drb, eladatott 10 drb 260—340 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 50 drb, eladatott 20 darab 220—400 K.-ért, ponnj — drb, eladatott 0 drb koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 150 db, eladatott 100 db 150—220 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 180 drb, eladatott 125 darab 48—90 K.-ért: alárendelt minőségű lovakból 36 drb, eladatott 26 drb 17—30 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 60 drb, az állatkert részére vásároltatott 4 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, takónykór miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. Kőbányai sertés vásár. 1901. évi szept. hó 6-án. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelentése a »Köztélek" részére.) Az üzlet csendes volt. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilogrammos nehéz 90—92 fillér, 280-^300 kgrammos nehéz 90—92 fillér, öreg 300 kg. tuli 80—82 fillér, vidéki sertés könnyű fii., szerb 87—91 fillér, román fii., tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11-— korona, árpa. (ó) 13'— korona Kőbányán átvéve. — Helyi ^állomány: aug. 30-án maradt 45299 darab. — Felhajtás: Belföldről 2170 darab, Szerbiából 1785 drb, Romániából darab, egyéb államokból —— darab, összesen 3955 drb. F ő ö s s z e g : 49254 drb. Állomány és felhajtás együtt drb. — Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 819 drb, belföldre Budapest környékére 1320 darab, Bécsbe 92 drb, osztrák tartományokba 987 drb, Ausztriába — drb, Német birodalomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen 2925 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 1 darab, szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott hulla 2 drb, borsókásnak találtatott 8 drb, összesen 10 darab. Maradt állomány 46025 darab. A részvényszállásokban 14157 darab van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt aug. 30-án 2698 darab. — Felhajtás: Szerbiából 1785 drb, Romániából — drb, összesen 3483 darab. — Elhajtás: 1381 darab, maradt állomány 3102 darab és pedig 3102 darab szerb és drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 232 darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Bécsi vágómarha vásár. 1901. szeptember hó 2-án. (Fass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) Összes felhajtás 5774 db. Ebből magyar 4766 db, galicziai . 270 darab, bukovinai 23, német 715 db, hizott 3531 db, legelő 437 db, fiatal 1806 db, ökör 3758 db, bika 901 db, tehén 790 db, bivaly 325 db. Az üzlet irányzata változatlan. A prima jószág mult heti árát megtartotta. A bikák utáni kereslet meg- . lanyhult, ezek ára, 1—2 koronával esett. Árak: príma magyar 70—76 — (79'—80), szekunda 60—69, tertia 52—59, galicziai prima 74'——76'—( ), szekunda 68—70, tertia 62—67. Német príma 77—83'— (86—87), szekunda 68—76, tertia 62—67. Legelőmarha: szerb és magyar 50—60'—, rosszabb minőségű —• '—. Bika és tehén 38—62 (63.-64), és bivaly 36' 48'—. Az összes eladások, élősúlyban, 100 kilogrammonként, koronákban értendők. Bécsi szurómarhavár. 1901. augusztus 29-én. Felhozatott: 3338 borjú, 2631 élő sertés, 868 kizsigerelt sertés, 280 kizsigerelt juh, 110 bárány. A borjuvásár a kisebb felhajtás következtében élénk. Az árak 4—6 fillérrel emelkedtek. A sertések a mult heti árak mellett lanyhán keltek. A többi árura vonatkozólag az üzlet irányzata változatlan volt. Árak kilogrammonkínt: kizsigerelt borjú 70—120 prima , primissima ( ), élő borjú 64—80, prima 82—90 ( ), primissima 92—100 (—), fiatal sertés 68—88, kizsigerelt hússertés 96—108, nehéz 96—108, süldő 100—112, (—-), könnyű süldő 100—120, kizsigerelt juh 60—84 pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—24 (— ) korona. Bécsi sertésvásár. 1901. szept. 3-án. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtás: 3949 lengyel, 8816 magyar összesen 12765 drb.

A vásár igen lanyha volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 78—80 fillér kivételesen 81 fillér, közepes 63—76 fillér könnyű — fillér, süldő 66—86 fillér. Bécsi juhvásár. 1901 aug. hó 29-én. Felhajtás 3159 db. juh. Az üzlet vontatottan folyt le. Az árak változatlanok. Árak: juh 47—51, kiv. 52 , raczka 34.-40.— fillér pr. kiló élősúlyban. Ingatlanok

árverései (40,000 korona értéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.)

becs-

Szept. 11. Budapesti kir. tvszék Szept. 12. Tornaaljai kir. jbiróság Szept. 12. Budapesti kir. tvszék Szept. 16. Belényesi kir. jbiróság Szept. 23. Topotyai kir. jbiróság Szept. 24. Budapesti kir. tvszék Szept. 24. Bajai kir. jbiróság Szept. 27. Kassai kir. tvszék Szept. 30. Budapesti kir. tvszék Szept. 30. Tornai kir. jbiróság

atkviha- Etsy 9t590 tóság Ferencz József atkviha- Wilhelm 376957 4 tóság Lina atkviha-Nehrer 155490 tóság László atkviha- Fuchs 680334 tóság Karolina atkviha- Henry JanBarenél tóság Tan Royen 78190 atkviha- Kirshaber 53419 tóság Adolf atkviha- Seidl 165228 tóság Károlyné atkviha- Weiner 62320 tóság Mátyás atkviha- Lipóczy 53400 • tóság Vilmos atkviha- Róth 219401 tóság Mihály atkviha- Tamlényi 43242 tóság Mária

Szept.. 30. Budapesti kir. tvszék Okt. 8. Rimaszombati kir. tvszék Okt. 10. Aradi kir. tvszék

atkviha- Szénási 188367 tóság István atkviha- Vajda 62389 tóság András a tkvi ha- Wechsler 98637 tóság Ede

Okt. 10.

Szentesi a tkvi ha- br. Maasburg kir. jbiróság tóság Sándor 45072 Nov. 18. • Kolozsvári 52900 M e i ő g a a d á f c aütkvi g y ehai mSolymosi ébe! kir. tvszék tóság Olivér Decz. 2. Dicső-szt-márt. atkviha- Thuróczy 129114 kir. jbiróság tóság gyártmány! Kálmán Elismert kitűnő hazai

1600 gözcséplökészlet üzemben!

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár | RÉSZVÉNYTÁRSULAT | BUDAPESTEN, Y Á C Z l - U T 10. 8 X Á M .

|

2Vi, 3'/i, 4,
Magánjárók

(uti mozdonyok.) KArjQkmlndtn izakbavágók
Árjtgyzék kívánatra tll]mHtwM kttdatlk.

KÖZTELEK,

HYDRA

1901. SZEPTEMBER HÓ 7.

70. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

HYDRA

a szabad. „HYDfW vefigépiisiesér teljesen zárt falu llajlékony aczéltömltibcíl.

Hajlékony, ruganyos é s nem

törékeny.

Szakértők véleménye szerint jobb magvezetöcsö nem is képzelhető.

Importált eredeti

üMgei

MT Kaphat*: az előkelőbb vetó'gépgyárosoknál, valamennyi műszaki és vaskereskedőnél. " M

N a g y b a n i e l a d á s : Pforzheimi fémtömlőgyár társ. M ^ T é 3 S í l a 9 9 S OáS é s F ® d © r czégnél BUDAPEST, V., Váczi-körut 44.

HYDRA:

HYDRA

jdupepfoszfátok ^ ^ ^ S S S S Z S S S S ^ T '

•«

— — állati és á s v á n y i eredetűek,

legolcsóbb

fosxforsavas trágyasaer minden talajra. Gyors hatásért kezesség, legnagyobb eredmény. N é l k ü l ö z h e t e t l e n a z őszi v e t é s e k n é l , semmi más foszforsavakkal nem pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, k é n s a v a s ammoniákot, k á l i s ő t , kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás é s kalászos növények alá, t h e m e n a n i szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya k o n z e r v á l á s á r a ; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s á r o n szállit a l e g s z i g o r ú b b tartalomszavatolás m e l l e t t Kénsav- és Jk. ffl * * "E® /f\ WW Ludenburg-Themenau « és Lissek Rostok m. műtrágyagyár

Központi iroda: P r á g f a ,

kaphatók:

Heinrichsgasse 27.

Eladó uri birtok.

PICK

OSWALD-níl BUDAPEST,

VIII., Kiilső-Kerepesi-ut 1. sz.

B E C S ÉS G E R O E i l . ' i r :< ®©1 B U D A P E S T , V . K E S . , V Á C Z X - Í Í T 12. S Z . K

• > » y

B E N Z I N - HE 0 T 0 H 0 K

OdZGtPEKte.j

GCIZBKÉE

/

Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. körében kitűnően bevált

, P e P

(Porcellán-Email-Festék)

Falakon és fán porcellánszerü, mosható mázolatot ad.

Jászfelsöszentgyörgy község határában a pusztamonostori vasúti állomástól 6 km.-re fekvő

Legnagyobb tisztaság. — Sok évi tartósság.

circa 300 hold kiterjedésű (1200 a-öles) földbirtok,

Nincs por, piszok, penész a vele mázolt falakon. Gazdasági üzemek, mint tej-, vajkezelési és sajtkészitési helyiségek, istállók, gépházak, élesztőkamrák, konyhák,

rajta uj emeletes kastélylyal, parkkal és újonnan épült gazdasági épületekkel

szabad

kézbő 1 eladó.

Nyaralásra kiválóan alkalmas. A gazdaság tehenészetre is újonnan van berendezve. Dohánytermelés 12 kat. hóid. Venni szándékozók forduljanak

Dr. Weisz

István

fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. Kimerítő ajánlattal és prospectussal szívesen szolgálnak a) az egyedüli gyárosok:

Lutz Ede és Társa,

ügyvédhez,

Jászberényben.

4551

Bérbeadó birtok.

1200 hold gazdasági épületekkel Borsodmegye Monosbél községben (Egertől egy órányira) folyó évi októbertől hat, esetleg kilencz évre

Gulyaeladás: Gulyaállomány redukálás végett

IOO drb tehén és 10 d r b bika eladatik. Tudakozódások intézendök

4564

rumai uradalmi igazgatósághoz Rumán (Szlavónia).

= b é r b e s L d a / b i l s . Haszonbéri összeg évente fO.OOO korona és az adók. A birtok bármikor megtekinthető Mezey József gazda kalauzolásával. Bővebb felvilágosítással szolgál é s komoly ajánlatokat elfogad ELEK LÁSZLÓ Demeoser, Szabolcsmegye. 4531

70.

SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901. SZEPTEMBER HÓ 7.

Gazdák Biztosító Szövetkezete Budapest, VIII., Baross-utcza 10. sz. II. emelet

az Országos Magyar Gat dasági Egyesület úgyis mint a

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Biztosítéki

Alakult: 1900alap: Összesen:

1,600.000 kor.

Biztosításokat elfogad tüz- é s jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztositott tagok a dijarányában részesülnek. Biztositási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál

1898

az igazgatóság.

Lapunk bekötési táblája 2

k o r .

7 2

fill.

( p o r t ó m e n t e s e n )

kapható kiadóhivatalunkban.

3080

Értesítés.

A pozsonyi, komáromi é s soproni c s . é s kir. katonaélelmező-raktáraknál é s pedig : Pozsonyban 1901. évi október 7-én, Sopronban 1901. évi október hó 3-án é s Komáromban 1901. évi október hó IO-én, délelőtt 10 órakor az illető élelmezési-kerületek s z á mára 1902. évi január l-től 1902. évi december hó 31-éig terjedő időre kenyér- é s zab é l e l m e z é s i - s z ü k s é g l e t bérbeadása nyilvános tárgyalásban fog biztosíttatni. A z e g y e s c i k k e k és a z o k n a k a k ü l ö a f é l e á l l o m á s o k o n való s z ü k s é g l é t é az erre v o n a t k o z ó r é s z l e t e s 3080. a d s z á m ú t u d ó s í t á s b ó l észlelhetők, v a l a m i n t m i n d e n ezen bérleti üzletre i r á n y u l ó f e l t é t e l e k | a pozsonyi, k o m á r o m i és s o p r o n i cs. és kir. katonaále mezési-raktároknál meglevő feltételi f ü z e t e k b ő l n a p o n t a a h v a t a l o s ó r á k alatt kivehetők. A z e g y k o r o n á s b é l y e g e k k e l e l l á t o t t és l e p e c s é t e l t a j á n l a t o k a b á n a t p é n z z e l e g y ü t t és e g y i d ő b e n a pozsonyi, k o m á r o m i és s o p r o n i cs. és kir. é l e l m e z ő - r a k t á r o k n á l

a tárgyalási napon l e g k é s ő b b 10 ó r á i g

délelőtt

benyújtandók.

Kelt P o z s o n y , 1901. évi szeptember hó 1-én.

4568

Az 5. hadtest hadbiztossága.

Méltóságos Sólymosy Ödön báró bolhói uradalmában a tenyésztés feloszlatása miatt e l a d á s r a kerül 2 6 d a r a b 4—8 évesig, kitűnő magyarfaju

i tehén.

Bővebb értesítést nyújt:

Az

uradalmi

intézőség,

Bolhón, Somogymegye.

4572

1455

Ajánlati felhívás. A magy. kir. államvasutak igazgatósága 1902. évben szükséges 21400 métermázsa kőolaj szállítása iránt ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiirt mennyiség csak megközelíts évi előirányzatot képezvén, a szállítást elnyerők kötelesek lesznek tekintet nélkül a tényleges szükségletre 25°/o-kal többet vagy kevesebbet szállítani. A szállítások a 122291/96. sz. általános és a köólajszállitásra nézve érvényben levő 39916/92. sz. különleges feltételek alapján eszközleneök. Minden ajánlattevő tartozik azonban nemcsak a 39986/92, számú különleges szállítási feltételek 2. §ában körülirt' 28 Ábel fokú, Hanem azonkívül is a kereskedelemben előforduló jó minőségű 21 Ábel fokkal biró kőolaj szállításra ajánlatot tenni. A 21 Ábel fokos kőolaj színére nézve kikötjük, miszerint az legalább 140 Slanmernek feleljen meg, s hogy ennél sötétebb kőolaj szállítása teljesen ki Különösen hangsúlyozzuk, hogy a kötendő szerződésben — ha 21°-os kőolajat biztosítunk — nem a legalsóbb 1403, hanem a üemutatott és elfogadott minta színének megfelelő. Slamoner fokot fogjuk kötelezőnek felvenni, tehát a szállítandó kőolaj szinfoka a bemutatott minta szinfo'ának kell hogy megfeleljen. A fmagy. kir. államvasutak igazgatósága fenntartja magának azon jogot, hogy akár az egyik, akár a másik minőséget, akár pedig mindkét minőséget szállításra elfogadhassa és ajánlattevő tartozik a szállítást e szerint eszközölni. A fent emiitett feltételek a magy. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályánál (Andrássy-ut 73. sz. 11. em.) a hivatalos érákban naponként megtekinthetők, vagy a megállapított ár előzetes lefizetése mellett budapesti nyomtatványtárnál posta utján is megszerezhetők, megjegyezvén, hogy a különleges szállítási feltételekért 30 fiU., az általános feltételekért pedig 50 fill., postaköltség fejében pedig 20 fill. fizetendő. Az ajánlattétel alkalmával a szállítani szándékolt mindenkét nembeli, tehát a 28 és 21 fokos kőolajból minta beküldendő és pedig két-két üvegben egy-egy kgr. Mindegyik ajánlóról feltételeztetik, hogy az illető szállítási feltételeket ismeri és egész terjedelműkben elfogadja. Az igazgatóság fentartja magának a jogot, hogy addig is, mig az ajánlatok felett döntőleg határozna, egyes ajánlattevőknél az ajánlati árban megrendeléseket tehessen. Az illető ajánlattevők ezen megrendeléseket teljesíttetni köteleztetnek, anélkül azonban, hogy ebből folyólag a szállításnak átengedését követelhetnék. Ajánlattévő ajánlatával a szállítás elhatározásáig szóban maradni tartozik és azt nem vonhatja vissza. Az ajánlott anyagra nézve minden kétséget kizáró módon kiemelendő, hogy a nyers anyag hazai vagy külföldi termék-e, illetve vájjon a kőolaj hazai vagykül- *• földi származású nyersanyagból készült-e és hogy annak feldolgozása, illetve a szállításra ajánlott Kőolaj gyártása mely gyárban eszközöltetik. Ehhez képest jogá-, ban áll a m. kir. államvasutak igazgatóságának az anyag minőségéről és származásáról idenkint meggyőződést szerezni és szállitó tartozik mindazon adatokat, melyeket a m. kir. államvasutak igazgatósága a gyártási hely és eljárás hiteles igazolására nézve szükségesnek tart, kívánatra bármikor rendelkezésre bocsájtani. Ha a nyertes szállitó az anyag gyártására illetve származására nézve elvállalt kötelezettségének meg nem felelne, az esetben a szállitó minden körülmények között köteles a nem szállított vagy nem a kitűzött nyers anyagból szállított és nem a kikötött gyárban előállított anyag szerződes szerinti árának 20%-át szóval husz százalékát kötbérképen fizetni és ezenfelül jogában áll a magy. kir. államvasutak igazgatóságának saját valásztása szerint vagy a szerződés teljesítését .ragy a teljesítés helyett a szerződést megszűntnek jelenteni ki s annak megszerzése okából kártérítést követelhetni s a szállítás tárgyát képező anyagokat szállitó terhére és veszélyére máshol bármely áron beszerezni Mindazon czégek, melyek a magy. kir. államvasutakkal szállítási viszonyban mindeddig nem állottak, tartoznak szállítóképességüket és megbízhatóságukat keresk. kamarai bizonyitványnyal igazolni. Az ivenkint egy koronás bélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve ezen külczimmel „Ajánlat 119780/901. számhoz 1901. évi szeptember hó 20-án déli 12 óráig a m. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályánál benyújtandók, vagy oda posta utján beküldendők Ezen ajánlathoz jelen pályázati felhívás, ajánlattevő által aláírva és 60 fillér mellék bélyeggel ellátva melléklendő. Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének megfelelő 5% készpénzben vagy állami betétekre alkalmas értékpapírokban 1901. szeptember hó 19-én déli 12 óráig a m. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. Az ajánlatban a bánatpénz letétele megemlitendő az arról nyert letéti elismervény az ajánlathoz nem csatolandó. Az ajánlati árak métermázsánkint tisztán, olvashatóan számmal és szóvalkiírva; bér és vámmentve a m. kir. államvasutak vonalainak valamely, az ajánlatban határozottan megnevezendő, állomásra teendők, kiköttetik azonban a mennyiségi és minőségi átvétel kizárólag a magy. kir államvasutak valamely szertárában történjék és a kőolajszállitó által a megrendelés alkalmával közlendő szertár czime alatt adassék fel. A szállítási ügyletből eredő bélyeg és illeték-költségeket szállitó fizeti. Az illeiék az 1881. XXVI. t.-cz. 10. §-ának megfelelően rovandó le, hogy a fizetések alkalmával a fél által kiállítandó minden nyugtatvány nemcsak a nyugtatványi bélyegilletékek czimén a II. fokozat szerint járó bélyegjegyekkel látandó el, hanem arra még külön a szereződés után a III. fokozat szerint járó illetékek fejében az utalványozott összegnek megfelelő értékű bélyegjegyek is ragasztandók. Szállitó számlabeli követelései a magy. kir. postatakarékpénztár utján egyenlittetnek ki. Szállító tartozik tehát a magy. kir. postatakarékpénztár cheque- és clearing-forgalmába belépni. Ezen feltételektől eltérő ajánlatok, továbbá olyanok, melyek nem a kitűzött határidőben érkeznek, vagy táviratilag tétetnek, végre oly ajánlatok, melyek lényeges részükben javításokat vagy vakarásokat mutatnak és melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vételre egyáltalán nem számithatnak. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának azt a jogot, hogy az ajánlatok közt, tekintet nélkül az árra, szabadom választhasson, továbbá, hogy az ajánlott mennyiségből tetszés szerinti vízmennyiség szállítását is átengedhesse, oly formán, hogy az ajánlattevők ily részbeni szállítás elfogadására is kötelesek, hacsak ennek ellenkezőjét ajánlatukban világosan ki nem kötötték és végre, hogy e czél elérésére másféle intézkedéseket tehessen. Budapest, 1901. augusztus hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztatik).

KÖZTELEK,

1456

FONTOS! Separatorokat S í f f i S n J LOzogépeket tányérs:

1901.

SZEPTEMBER

Tejgazdaságoknak é s

70.

7.

SZÁM

11 -IK

ÉVFOLYAM.

Tejszövetkezeteknek.

Az Első Magyar Tejgazdasági Gép- és Eszközgyár óriási fellendülése azon körülménynek tulajdonitható, hogy a magyar gazdaközönség mindjobban belátja, hogy árak és fizetési feltételeket illetőleg nincsen többé sem Bécs, sem Stockholm önkényének kiszolgáltatva, miután szükségletét tejgazdasági telepek és szövetkezetek berendezésénél, úgyszintén kisebb megrendülések esetében magyar gyárnál jobban és előnyösebben fedezheti. A g y á r a k ö v e t k e z ő c z i k i e k e t hozza f o r g a l o m b a :

Sajt-berendezéseket, S é n ^ é f p í i ™ Hütő-készülékeket, ffigíE Mesterséges hűtőtelepek Tejhygieniai készülékeket, Z

Yaj-készitő gépeket

HÓ

pasteurizáld^és^l^efcet^ugyBzimm

Tejvizsgáló-készülékeket, S ^ a J

Tejgazdasági szükségleti czikkeket^rtaní

Az első Magyar Tejgazdasági Gép- és Eszközgyár különlegessége: téjte- I Kitűnő gépeinél fogva azon helyzetben van fenti gyár, hogy jó és exportlepek és szövetkezetek berendezése, melyek a gyárvezetőségnél tanácscsal és képes vajat tud előállítani, minek, következtében, a m a g y a r v a j n a k k ü l tettel támogattatnak. | földön biztos piaezot biztosított. , Fentnevezett gyár tejgazdasági telepek és szövetkezeteket rendez be, melyeknek vajtermékét szerződésileg veszi át hosszabb időre. A gyár által berendezett telepek időközönként iskolázott és tapasztalt vajmesterek által kerestetnek fel.

Első Magyar Tejgazdasági Gép- és Eszközgyár FUCHS é s SCHLICHTER Budapest, YL, Angyalföld, Jász-utcza 7. sz. BW

Árjegyzéket, költségvetéseket, terveket ingyen és bérmentve küld szét, úgyszintén díjmentesen ad tanácsot bármely tejgazdasági kérdésben.

Haszonbér lel.

"®8

Wészen átment másfél éwes

Tőkével rendelkező szolid h a s z o n b é r l ő k e r e s t e t i k , egy, Kassától 16 kilométernyire fekvő 3 6 0 0 k a t a s t e r i h o l d

kiterjedésű birtok r é s z é r e , melyből 1880 hold szántóföld, 3 2 0 hold rét, körülbelül 9 5 0 hold erdő,

a maradék l e g e l ő , u t é s b e l s ő s é g . A körülbelül 2 kilométer távolságban fekvő rétektől eltekintve a b i r t o k e g y t a g b ó l á l l , 3 m a j o r r a l s minden szükséges é p ü l e t t e l el van l á t v a ; a birtokot 35 év óta a tulajdonos m a g a miveli, r a j t a minden a legjobb állapotban van, kitűnő állami ut s a v a s ú t mellett fekszik; vasúti állomás, postaés távirdahivatal helyben van, mely egy élénk forgalmú, 1900 lakossal biró község. A bő fundus instructus megegyezés esetén átvehető.

A

taonftt

Nagy-Szalonta,

automatikus szabályozással szélerő és szélirány után, teljesen felszerelve, dugattyuszivattyúval, javitott vascső-vezetőrudazattal és vezetőrud-csapágyakkal

á r a 320 korona

H ő l é g s z i v a t t y u - g é p e k szagtalan petróleum-tüzeléssel; vizvezetéki-csővek, szerelékek és mindennemű szivattyú-berendezésék.

l A G R I C O L i t " Tul. Schwarz M. m ű s z a k i i r o d a és g é p g y á r .

B É C S , M T

in testi

4451

ACZÉL-SZÉLMOTOROK

99

kaphatók

1901. október, 1902, január vapy április 1-én vehető á t

Felvilágosítást nyújt

Dr. K a z i n c z y Gyula, kassai kir. közjegyző.

f

tenyészkanok

X X 2 .

i » a s s e t i s t r . 37.

4570

(f)

K é p e s á r j e g y z é k e k i n g y e n és I b é r m e n t v e .

K F • ?m ^i C v^ - rl ^ K 2B T TJ M 2^ M

(Pata-puszta).

Magyar kii. államvasutak. 7891/901. szám. Pályázati hirdetmény. Az alulirott igazgatóság a magy. kir. államvasutak részéró a jövő 1Ö02. évi január l-től 1903. év végéig a következő lakkokból felmerülő szükségletének szállítását biztositani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet nevezetesen: Szárító kencze (siccativ) dámár-fénymáz, előkészítési fénymáz, tíesi fénymáz, mozdonyfénymáz és tölgyfa-fénymázra. A kiirás tárgyát képező lakkokat előtüntető jegyzék, mely egyszersmind ajánlati mintául szolgál, valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok, valamennyi hazai kereskedelmi- és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. királyi államvasutak igazgatósága anyag- és leltárbeszerzési (A III.) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz II. emelet 47. ajtószám) ingyen kaphatók. • A szabályszerűen kiállított, egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb f. évi szeptember hó 10-iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetőleg posta utján oda küldendők és a\boríték ezen külczimmel látandó el: „Ajánlat lakkok szállítására 97891/901. számhoz'. Bánatpénzül az ajánlott lakkok egy évi értékének 5%-a készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapirosokban legkésőbb f. évi szeptember hó 9-iki déli 12 óráig a magy. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és részletes módozatok betartása mellett állíttatnak ki, végül olyanok, melyek után bánatpénz nem tétetett le, nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1901. évi augusztus hóban. Az igazgatóság.

L I P VÓ ^ T_ J t _

B S. Ts z á, m . A KU a d éD m i aA - u tF c z aEÍ O

A l e gj u t á n y o s a b b á r a k o n a j á n l : Oliva gépolajat, repczeolajat, ásvány kenőolajat, hengerolajat, lámpaolajat, petroleumot, kocsikenőcsöt, sűrített gépkenőcsöt, olvasztott szinfagygyút, kenőszappant, kékkövet, kénvirágot, Maffia-háncsot, saponáriát, creolint, carbololeumot, fedóllakkot, zsákot, ponyvát, műtrágyát és minden e szakba vágó czikket. Továbbá: D i s z n ó z s í r t , s z a l o n n á t a l e g o l c s ó b b n a p i á r b a n . S z a l o n n á r ó l l e r á z o t t sót. M e z ő g a z d a s á g i vetőmagvakat, szavatolt j ó minőségben. — Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánságra készséggel szolgálok. =

70. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901. SZEPTEMBER HÓ 7.

1457

K Ü H N E E„ MOSON „ H A M P H S R IE O O W N J "U H O K mezőgazdasági gépgyárában készülnek: és az őszi idényre szállíthatók: Egy- é s t ö b b v a s u a c z é l e k é k , l e g g o n d o s a b b k i v i t e l b e n é s s z e r k e z e t b e n . Boronák é s rögtörő hengerek, „ M o s o n i Drill" to,ókirke%,Hungaria Drill" m e r i í ő k o r o n g o s bevált s o r v e t ő g é p e k . T i s z t í t ó - és s z e l e l ő - r o s t á k , k o n k o l y v á l a s z t ó g é p e k . Borsajtók, szőlőzúzók és bogyozók. Uj! S z a b a d a l m a z o t t C a s a l i - f é l e n a g y m o r z s o l o k erőműhajtásra. Takarmánykésztitögépek.

Kitűnő hus, j ó g y a p j ú , n a g y suly Ezen kiválóan értékes

angol juh-fajta b á m u l a t o s a n korai

ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy

minden éghajlathoz alkalmasak, és a hus minőségére nézve egyedül állanak. Közelebbi felvilágosítást nyújt

JAMES E, RAWLENCE, a Hampshire Down juhtenyésztök szövetségének titkárja. SAL1SBURY,

England.

LEGEK, ne, házi, nyilvános, iparczélokra. L e g j o b b gununi- é s Kei Mindenféle psö Árjegyzékek

legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embereiéilegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Cominandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásrr

p | f

ingyen és bérmentve, ©lif H

KI AKAR

= egyéves önkéntes —

LENNI?

Mindazon ifjak, kik az előirt iskolákat gezték, előkészültségükre és foglalkozásukra . •• tekintet nélkül megszerezhetik az egyéves önkéntesi jogot. Aki már sor alatt állott, elkésett. Születési év kö'jlendS. Prospektust ingyen és bérmentve küld

L I C H T B L A U A L B E R T Ta-ib zottság" eddei DRMJGeNTFjANOS Skír.'honvédezredes ny. és MAYER ADOLF cs. és kir. őrnagy ny. Felügyelő : a nm. vallás- és közokt. ügyi m.kir. minisztérium megbízásából a tank, kir. főigazgató.

Pályázati h i r d e t m é n y . A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 1902. évi január hó 1-től számítandó két éven át, vagyis 1903. évi deczember végéig a kiadásában megjelenő „Hivatalos Lap" szállítását biztosítani, kívánván ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező „Hivatalos. Lap" szállítására vonatkozó árszabályok és részletes módozatok a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyagi és leltár beszerzési A. III. szakosztályánál (Budapest, VI. Andrássy-ut 73. sz. II. em. 54. 1 aitó) kaphatók. ' Végül megjegyeztetik, hogy a „Hivatalos Lap* szállítására, természeténél fogva, csak is helybeli czégek pályázhatnak. Budapesten, 1901. augusztus hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

>p WSölIp Sclwarzeiorptrasse 6. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés j a v i t á s a é s hizlalása mm gazdák és hizlalók használatára.

^

Alapcsöveket

STAHELésLENNER TRIEÜRGYÁR, J S f í U & i Ajánljuk

trieiirjeinket minden gabona tisztítására 5 kiló nyerstermény beküldése mellett speciális

elismert legjobb minőségben legjutányosabban szállit a

Fiileki Gőztéglagyár FÜLEK (Nógrádmegye.)

Előfizetési felhívás!

Vaidmannsheil»ra. Képes folyóirat v a d á s z a t , h a l á s z a t , l ö v é s z e t és k u t y a t e n y é s z t é s r e . W e i d m a n n s h e i l az összes austria és magyarországi vadászati lapok közt legjobban van elterjedve.

E M kiállítás, jó c z i M , pyönyörii l é p e t Ára negyedévenként s korona.

trieurt

Lekopott tneurköpenyt gyorsan és olcson ujjal felcserélünk. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók r " - ' nyerhetnek.

JEHC*

Lovak szarvasmarháknak.

1458

KÖZTELEK,

^•lelml Merek értékesít i tését eszközük az elöL Irt «/• mellett Felvilágosítást és csomagolási utasítást Ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.

^ Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN,

Azonnali kíszpinzelszámolá*.

„ B Ó N I "

G

Y

Á

70

1901. SZEPTEMBER HÓ ?

R

T

Értékesítésre elfogad: HnsnemSket, füstölt hőst, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat horgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

E

L

E

P

és mezőgazdasági r é s z v é n y t á r s a s á g azelőtt M a u d e l

E d u á r d

é s

SZÁM IL-IK

UJ! Kézi vetőgépek UJ! CS

J^

Olcsó és tartós

imllt

UJ!

ir és Fernau,

Wien, XV. Neubaugürtei 7 és 9. TT T [ Prospektusok kívánatra küldetnek.

és egyéb házi állatok nevelése és épségben tartására feltétlenül szükséges az Amon gyógyszerész

két tengelyű „BÚNI" eketaligáit,

Restitutionsfluid-essentiája*

A szegedi mezőgazdasági kiállításnál „Uj és figyelemreméltó" jelzővel, a párisi nemzetközi kiállitáson bronzéremmel kitüntetve. Megrendelhetők N y í r b á t o r b a n , lenti czégrnél, Budapesten Kann és Heller és Bacher Rudolf czégeknél, valamint a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél". Magyar-Óvári m. k. gazd akadémia gépkisérleti állomása. S S-s 13 : BS szám 189?. ~ (Másolat). Tekintetes S t a n d é i E d u á r d é s t á r s a i uraknak

segíteni, melyek a kerék-agyak és tengelyvégek gyors ki-, illetőleg lekopása kiséietében lépnek fel, s melyek egyes i s/ kn k tengelyek beágyazott részeihez most már oda nem frrhetvén

._ ^ s - a b

g|aj? . is 43 « « a

1

* -

u

.

{MM: m & í

1 = =

ílSSki

« -

Farasá-fóle

CstidsömciB*« k e n ő e s . Biztos hatású szer, csíldlsÖRiör, hám és nyereglSrés ellen Faragó-féle

p

SB5 »B I

|

ismerést érdemlő haladást jelent. Magyar-Óvár, 1899. junius hó 6-én. A gépkisérleti állom

M e p s e n f f l y i d . Izom, iziilet-ránduíéi, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év éta igen ji eredméiiynyel használtatik. f Kapható a feltaláló és készítőnél

Pl

I

lftrdsága mellett, szerkezete egyszersmind : Uraságtok törekvését, mely az eke-talig tartóssága emelésére volt irányítva, telje siker koronázta és bátran kijelenthetem,

•s í l p l < s

,Sá's drogériában", Budapest, VII., Kerepesi-út 70,

moktalajonéa tallJaVtart«ss^aa^'asybaiB ^"meíkediu. A zárt kenddobozok, melyekkel Uraságtok eke-taligájukat rhomokó?'ér™°ort távoinfayeek ^kaSTá" ' k M e ' ' T e ? mind el van érve a fcemésnél™ klvánatos^gyenlltossígr inöfemli^'érdemel állítható taligájuknál a kerekekarázdam'ílység szerinti beállítására szolgáló szer-

s

SÍ e

a melyet egy liter denaturált szeszszel kell összekeverni és azonnal készen van a legkitűnőbb Restitutions-Fluid, a mely rándulás, ficzam, túlerőltetés, hülés, -tb bántalmaknál a legbiztosabb eredménynyel használtatik. Egj' üveg á r a 1 Korona. ÍO 12

A kettSá tengelyű „Btini" nevezetű elte-tálig.-íjul aelyet Uraságtok saját gyártmányukként küldöttek1 meg\ tálás es kipróbálás végett a gépkisérleti — "- - —

Hűi

Uu •

Lovak

T á r s a i

Nyírbátorban. Ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott

IP

ÉVFOLYAM.

FARAGÓ

II

1 üveg Versenyfluid 3 deciliter 2 „ Másolat. Tukintetes gyógyszeréíz^ur I ^ ^ ^ ^ Önt, hogy^ktildStt tégely „Cs«dsem6r-ken6os" vtrako-

I tff

WEISER J. gazdasági gépgyára

ÖDÖN

gyógyszerésznél T ő t - K o m l ó s Békés-megye. 1 nagy tégely CsüdsömörkeGŐcs — 2 korona.

C.

NAGY-KANIZSÁN.

Ajánlja egyetemes egyes és kétvasu aczélekéit , legkiválóbb anyagból és legjobb kivitelben, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvényeit, boronált és egyéb talajmivelő eszközeit. f f

sík és legyes talajhoz fisíaránt alkalmas.

Magyarország legjobb sorvetőgépeit, szabadalm. kiváltható kapacsuklyokkal. Homokos talajhoz a „ZALA DRILL" különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetösarukkal lesz. ellátva.

.PERFECTA' töltögetöit 20 korona

Őszi vetésre ajánlunk

vörös

tarbuzat

(Lásd a Wiener Landw. Zeitung 1901. augusztus 18-iki 66. számát.) rendkívül h o z a m d u s , k i p r ó b á l t fagyálló, r o z s d a é s m e g d ü l é s n e k igen ellentállni tudó fajta.

Ára ab Zborowitz 100 kilónként 24 korona. árban.

500 kilón

70. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901. SZEPTEMBER HÓ 7.

1459

Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az

psrator Részvény-Társaság ezelőtt P f a n h a u s e r A .

Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám. !! M E G J E L E N T ! ! a nagyméltóságú m. k i r . földmivelésügyi minisztérium anyagi és a z O r s z á g o s K ö z p o n t i H i t e l s z ö v e t k e z e t e r k ö l c s i t á m o gatása mellett Dr, G f i L O V I C S Z O L T Á N

A Magyar Szövetkezeti Jog

czimü müvé, mely a szövetkezetekre vonatkozó iösszes j o g s z a b á l y o k a t tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden barátja számára

=

nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál.

Jószágigazgatók, uradalmi i n t é z ő k , ü s j í s z e T i , k ö z j e g y z ő k , magasabb rangú t i s z t v i s e l ő k s más előkelő társadalmi állást betöltő urak, egyes u r a d a l m a k és n a s y o W f ö l d b i r t o k o k r a vonatkozó adatok m e g n e v e z é s e és nagyobb jelzálog üzleteknek beküldése által elcTkeKTés

=

Ezen mű utmutatóul szolgál :

a szövetkezetek a l a p í t á s á r a , a t a g o k jog-viszonyaira, a k ö z g y ű l é s , i g a z g a t ó s á g és f e l ü g y e l ő bizottságra, ezek t a g j a i n a k j o g a i r a , kötel e s s é g é r e , f e l e l ő s s é g é r e stb. A mű ára portomentesen megküldve 6 korona 30 K ö t v e 7 K . 3 0 fillér, m e g r e n d e l h e t ő

fillér.

a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IX. ker., Üllői-ut 25.

*íayton & Sbuttleworth q /

mezőgazdasági gépgyárospjT™
Locomobil é s

ko n koly ozók,' k ilsz&Jó- étS

Úribb*

„Colnmbla-Drill" leeJoKS «orv«U!r*»ak, «ioosk».v*£ák, répar&sük. daráiők. SrU-miűmok, tgyatomso acz41-*k«k. M o*y«i> (udiuáo géfX. Utn érf'Kmdk<* MM-

Llncolni törzsgyárunk « vgág legnagyobb

locomobil- ía cséplggép-gyára.

évi 10,000 (tízezer) koronaés még nagyobb á l l a n d ó és b i z t o s jövedelemre tehetnek szert. Csakis részletes adatokkal ellátott ajánlatok „ B i z a l m a s 1 6 9 7 0 " je ige alatt a „ P e s t i B i r l a p " kiadóhivatalába B u d a p e s t e n (V., Váczi-körut 78.) kéretnek. 4546

jftÉÜj

Magyar kir. államvasutak igazgatóság. 130550. sz. F/VI.

*

Hirdetmény.

(Gabona és őrlemények soronkivüli szállítása az üzletszabályzat 55. §. 3, pontjának életbeléptetése, a dijszabásszerü rakodási időuek 9 nappali árárra való leszállításra és vámkülföldre rendelt bizonyos szállítmányoknak ideiglenes megőrzésre való elfogadása). A m. kir. államvasutak igazgatósága közli, hogy a nagyméltóságú ur kir. kereskedelemügyi miniszter ur engedélye alapján az üzletszabályzat 56. §. 4. pontja alatti általános határozmányokból eltérőleg a Fiúméba, valamint általában a vámkülföldre rendelt gabona szállítmányokat és őrleményeket soronkivül és első sorban fegja továbrittatni, mig a magyar bel (Fiumét, kivéve) és a magyar osztrák forgaa kocsirakományu teherárukra nézve (élő állatokat és romlandó árukat kivéve) a felvétel és szállítási határidő iránt az üzletszabályzat 55. §. 3. pontját fogja alkalmazni. A m. kir. államvasutak igazgatósága közli továbbá, hogy ugyanezen miniszteri engedély alapján a dijszabásszerü rakodási határidőt mindazokon árukra nézve, melyek a mindenkor érvényes díjszabási határozmányok szerint a felek által rakan^ k ki,„vagy bé, — 9 nappali órára szállitatta le. Hogy a szállító közönség ezen intézkedés terhét leheti csekély mérvben érezze, intézkedések történtek, hogy ott ahol a felek kívánják, a ki és berakás a fél költsé's veszályére a vasút által foganatosittatik. Továbbá miheztartásnál egyben közöltetik még, hogy a gabonaőrlemények, élő és romlandó áruk kivitelével a váinkülföldre rendelt valamennyi oly egyéb kocsirákómányu teherszállítmányok, melyeknek elfuvarozása azonnal nem eszközölhető a német vasút egyleti üzletszabályzat 43. §. 5, póthatározmánya alapján csakis lehető elszállításig való ideigenes megőrzésré fogadtatnak el. Ezen intézkedések folyó évi szeptember hó elsejére lépnek életbe, és visszavonásig érvéntelen maradnak. Budapest, 1901. augusztus hó. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Bonyhádi fajta 57 darab 4—5 éves saját nevelésű t i n ó bérlet lejárata folytán e l a d ó élősúlyban kilónként^ 30 krért. Továbbá t i n ó 12 és egyéves ü s z ő 10 darab; ezek kilója 28 kr.

=

L ö v y

J e n ő

, F ( ; l s ( ) - A l a p .

^ 4574

KŐZTELEK, 1901. SZEPTEMBER HÓ 7.

1460

70. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

A legjobban bevált és legolcsóbb:

eredeti „KALMÁR" rostát, a melyeket a legnagyobb uradalmak is, mint feliilmulhatatlant ismernek el. A magyar korona birodalom területén létező bármely vasút vagy hajóállomásra, bérmentve küldöm, mint kitűnő gyártmányt, szavatosság mellett. Árjegyzőket Ingyen éa bérmentve küldök i

Kalmár Zs,

f~| aczél gerendelylyel, állítható szarvakkal, pánczéllemezekkel, aezélöntvényeketesttel.

Többvasu ekék, am- Finom-, szántó-, csuklóés rét-boronák, ^ ^ ^ SSr Háromtagú- és egytagú hengerek, Szabadalm. egyetemes-sorvetögépek,

UMRATH és TÁRSA BUDAPEST, V., V á c z i - k ö r u t 6 0 . szám. Gőzcséplökészletek 12 lóerőig. — Ipari mozgonyok 100

4L.

ZISKA JÓZSEF utóda tostély György ajánlja a legmegbízhatóbb fjabona minőségű tizedes és százados-hidmérlegeket. A budapesti gabona-és értéktőzsde szállítója. Gyár- és 43. SZ. Alapíttatott 1872. JaVitások pontosan. Árjegyzék bérmentve. (3511)

Keresek mieiőbb bérbe egy 5 - 6 0 0 holdas

birtokot felszereléssel vagy anélkiij, lehetőleg nem messze a fővárostól. Szives ajánlattétel

Kraicsovits Rezső

At. gazdaközönség kényelmére a jelenleg kelendő czikkekből, u, m.:

őszi borsó biborhere stb. vidéken is — s pedig ott, a hol már tisztított árut vehetek — tarok készletet, miáltal a közelben fekvő gazdaságok a

fuvardijat Budapestre ésvissza

HALDEK

magnagykereskedése, Jüisef főhercsegr f cs. éí kir^Femége udv.

Ráfeos-Szt.-Míhályra czimzendő. 4591

B u d a p e s t ,

Gazdák

Károly-körut 9. sz.

különleges tcrmínytlsz. £ s

Hódmezö-Vásárhely.

„OTTYNIA"

5 0 % - a l olcsóbb mintbí'rmely más Yilágitó any g. baküldeiní vé^ mehen.

BegenJakab BUDAPEST, I I , Közraktár-ut 28.

Eladó. s
V l c t o r i a sí.yorssziirfí, 8zére

0

^ry»1'

Széna

Bredt E. & Co., gépgyára és vasöntödéje Ottyniában (Galiezia.)

Wapi 5 - 6 0 0 l i t e r

Híres

jljesitmény őrlemény minőségét é9 mennyiségét illetőleg. Legegyszerűbb kezelés. MT Olcsó telep. ~ m Maiié4; Vilmos.Badapest, VU^

kitűnő minőségű

terményzsákot 85 fillértől vízhatlan,tiszta lenponyvát SOO f i l l é r é r t

express-kosarakbanélveszállit FISCHER IZIDOR,

Számtalan elismi vélek állanak r

Megjelent!

if rudapest, VII., Csömöri-út 15., II. 8. Nlunhái > Baromfi hizlalás 1 kor. 60 fillér. Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalók 1 kor. Tyuktenyésztés 2 korona. Lad- és kacsatenyésztés Pulykatenyésztós 2 kor.

FISCHER-féle zsák- és ponyvagyárban, Budapest, N a ^ k o r o n a - n t c a 18.

Minták ingyen és bérmentve.

a. Előkelő szakírók ált ílott kSaérdektt m(f' rendelhető Merzím

nőid 1884. hí ÜL tiniiiniklt, * végrehajtásira vanatkrzó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara b«rm»nt»» k

Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett. Vetőmagrozsdamentes, megdiilésnek ílienálló, ,jól átteleli 82'/2 kgrammoi jHr<S-bu*at ssákkafegyült 100 kgrmmon-

4., 6., 8 „ 1 0 . , 1 8 . lóerejü gőz- és cséplőgépek kijavítva nálam mindenkor kaphatók, és használtak becserélhetők. Megvételre keresek 4 lóerejü cséplöt. Posgay Sándor műgépész.

Regény a m»gyar szabadság-

Nemesi birtok!!

Fairbanks Mérleg és gépgyárrészvénytársaság.

rinttal eladtf. ScheftsiU

A sertés Magyarországban

nzUasaoól

•-méterét vásárolhatnak a

„Kis-Székly pusztulása."

„Közös sors"

zalai

tenyészrák

g forgalomba jött apzél"ísás malmokkal. Eddig,

séggel szolgálok, Czim : I Ernő, Szőllős pa. u. p. (Somogym).

edeti székely regény, fl

mennyiségben vaggon

i. Kóregöntésü J.-J^'hk tán

a gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett

pyroleum

Termelő telep és egyedüli elárusító hely,

Várost Írod* és r a k t á r Budapest, i a d r i n y - i t 14

500 magyar hold, melyből 400 hold szántóföld egy tagban, a többi rét, legelő és belsőség, lakház és gazdasági

bármely mennyiségben Saápi bérgazdaság u. Magyarbél, Pozsonymegy

Posnansby és Strelitz Budapest, VI., Podmaniczky-u. » T . Gyár: S r z s é b e t f a l v a .

Aszfalt, Fedőpapirlemez, Kátrány, Carbolineum, Carbolsav, Cpeolin-t stb. legjobb minőségben, jutányos árak mellett

70. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Hirdetési ár 15 szóig 6 0 fillér, ezen felül minden szó 4 fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 60 fillér.

KIS HIRDETESEK. KÖZTELEK, 1901. SZEPTEMBER HŐ 7.

B e t ö l t e n d ő á l l á s o k r a vonatkozó hirdetéseket csakis a h i r d e t ő czlmén e k kitételével közlünk. M T K I S H I R D E T É S E K E L Ő R E FIZETENDŐK. I N

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. Ispán, kl hosszabb Idei gyakorlattal bir, a gazdaság minden ágában teljesen jártas és egy nagyobb gazdaságot önállóan kezelni képes, f. évi október 1-én történő belépésra kerestetik. Pályázni óhajtók nyújtsák be ajánlatukat bizonyitmelyek vissza nem adatnak és jelöljék megfizetésiigényeiket. Grdsi és Scbwarcz Tlsza-Lucz. 4526 Majorsrazda évi gyakorlattal kerestetik január 1-ére. Sajátkezüleg Irt ajánlatok Hosszupályi Uradadalom czlmre küldendők. 4533

Számtartól állást keres azonnali belépésre "fiákkal rendelkező egyé"n,"ki kettős könyvvitelben tökéletesen jártas, mérlegképes, a Sjeseí bir?a". Több évig"egy nagyobb uradalomban leg- ^ Szükség esetén óvadékkal is rendelkezik. Szives megkeresések „Megbi*ható 4606- jelige

Állást k e r e s bármikori belépésre, földmives-iskolát végzett, 38 éves, nős, ker. férfi, jő bizonyítványokkal rendelkező, 14 évi gyakorlattal, ki a gazdaság minden bo^u^eveíé^^gabona^^zőlől Kertész hizlaUs'és számSlMnyi'ván'yokkal "rendelkező, mánytermelés, adásvezetésekben alaposan járfizetésigények megjelölésével (^in^a^^i^d^hrataíban^iö^i intéiendők Somogyi Albert Fta Podluzsányi gazdaságához Kezelőtiszti u. p. B.-Gyarmat. 4544 későbbikbe?épésre°egy 46 éves, Kertész, kisosaládu gazdatiszt, a ki a disz-, gyümölcs- és konyha- gazdaság minden ágában kikerthez oktöbed^belépésre ke- tűnő jártassággal blr. Czime a kiadóban. 4565 jelMésevel ^aláver*" LajoSoz, M&kertész Nagy-Rábé, Pta-Pernyésre intéminőségben már 'működött, jó vannak. Czim nös, kiscsaládu, katonakötele- bizonyítványai 4565 zettségének eleget tett, szak- a kiadóhivatalban. í'reS kerestettk5''li v^'fíletéa'Utlífrőzs 800 Htér', árpa 400 liter, tűzifa 10 méterm. durungfa, marhatartás 2 drb., serlés(1200 d-öles), 'ruhapénz 40 kor', és az itt mes állapított lőpénz. Folyamodók másolni bizonyítványaikkal, melyek vissza nem küldetnek, forduljanak az „Uradalmi igazgatóságmegye. D é , f l , , r e ' V e B Z P S

Ispán nős, középkorú kis családos, ki a gazdaság minden ágában,

Tehenészgrazda keresT

B?stél°mBmag£arní

FöldmlvesLajosházai é^te^jga^daságl ^BzaWsko át havi^próbaid? mellett nőtlen ispán kerestetik, kl felsőbb gazdasági intézetet végzett, nagyobb bérgazdaságokban huzamosabban volt alkalmazva, gazdasági könyvelésben jártas, fivifizetis:ezerkétszáz korona, Az a d a l Ks8'°ellátás. Egyévi alkal- * toslttaiik. Folyamodványok, melyek vissza nem küldetnek, vmniIVóhajM ó 8 " fOTduljanakba iskoirigazgatóságához.6 4547 küldend"k.SB' "4684 Szeszgryárvezető, Birtokrendezés ozéljából kerestetik oazdasági a kassai szeszfőző tanfolyamot szakértő^egy^közel 1C00 Magyár vizsgázott gépkezelő is.^jelenkeiik. Pc5m8a kfadóhivata!ban. 4590 me^őgal'd^gl^lizes^gy'ártásban teljesen jártas s eddig is igen szép eredménynyel önműködött, állást keres. Á L L Á S T K E R E S Ő K . állóan Eddigi működéséről kitűnő bij r ö l í l m i v e s {k t kezésre. "czim a kiadóhivatalba. 4667 Állást k e r e s , í™?áombIhÓm)natg^mokgmüa- melyet azonnal elfoglalhat, ködik, azóta nyert képzett- egy igen szerény igényű, nőtiégének megfelelő nős állást len egyén, a ki az érdiószegi Mlke'.'Somogym. a r a y " 4347 sikerrel végezte. ^A szőlő ujjáMazdának készülő főreáliskola! érettségit tett ^oS^olthőno™ ugya»Zgyükedett, mielőtt a M.-óvárI "konyhak'ertészet^ül'is- éS gazdasági akadémiára beiratkozik, egy évre gyakor- kezétü kaptáJbó^lm^méhé latra óhajt menni, belterjesen kezelt gazdaságba, vagy gazdasági2irnok is bel-'és küluradalomba. Aláveti magát terjes gazdaságban működött az egész a szolgálati fe. és az irodai teendőkben, naplók fog dolgozni, csak "teljes vitelben "jártassággal, jó^és ellátást kér. Szives értesí- sebes Írással bir. Több nyelven téseket JLttley Rezső be-zél. Szívélyes aiánlatokat Garam SzőUős kér. Önálló szőlőkezelő" jelige alatt a kiadóhivatalba Kezelőtiszti den'ágában jártaTf^évi gyaKezelőtiszti korlattal,földmives és tejgazdasági szakiskola űzletvezelőitan- tiszt, ki öt * ismeretségénél folyamát végzett 37 éves, nős, fogva biztos álláshoz juttatja, 600 korona tiszteletdíjban részesíti. Czim a kiadóban. 4679

Gazdatiszt, gazdasági és állatorvosi akadémiát végzett, ajánlt szakember, a ménes, tehenészet — gőzeke — czukorrépa cultnrában és a gazdaság többi ágaiban is, a magyar, német és román nyeltet birja, állást "alhatna, yCzim ""Fleissner8 Budapest, Nefelejts-utoza 7. sz. 2. ajtó. 4673 Kezelőtiszti állást keres gyakorlati és elméleti képzettségű, gazdasági tanintézetet végzett, állami ksrLztény^nőtíeV'egyén ,éki a gazdaság minden ágában jártas Szives megkeresések Krampera u.p.Kadarkut, Somogymegye 4

^

Földmives-

^

Csak mezőgazdák éi a szakirodalom terményei, továbbá álláat keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.

Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra, szükséges levélbélyeget vagy levelezőlapot küldenek.

Vöröstsrka

tinó és

Ü

S

Z

Vöröstarka tinó és üsző teljesen príma, 1—2 esetleg 3 éves, nálam^ minden mennyi-

3 drb Marhamérleg

Ő

legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való likrak eladására és későbbi szerződésre

1500 klg. hordképességü erős vaskorláttal 2Va méter hosszú l'/s m. széles negtekinthetők, kS-

legolcsóbb árért vállalkoznak W E I L E ^ é{5 Kis-Czelll kereskedők.

Eredeti

éTlhgyakiriLttain6blr,^óC8biÍo' kulcsári*". gazdai'áíás" keres' mie őbbi belépésre. Megkeresések a kiadóhivatalba kérflt^-

Rambouillet

Kttlsőrény° fiafaT e°mbe° ^írm'ikori belépésre állást keres. Kívánatra személyesen jelentkezhet. Czim Cichiny Lajos, Vinga. 4681

mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

Szerény igényű^ Bzakképzett

uradalmi Igazgatóságánál gtrllefc, Morvaország.

kosok

d

műkertész, ki a kertészet minden ágában a legmagasabb igényeinek megfelel, úgymint tájkertévlrá'gkertészet,-8Zter?rajzolá8t^ konyhakerti növények korai tenyésztését, ananász kultiválását, üvegházak legjobb karbantar ását, ^uj kert, uj

Gróf Herberstefn Albert 8181

Hanna vetőárpa

Hizlalásra való és mindenféle fajta

j á r m o s ökröket

tásá™ Zirzon kaptáros méhészetet, ffizvBszzőnevelést, kosárfonást, k°sok£r>d koszoru-

ivalamint szép 1—3 éves

leU^válfaí^'lan^ó^fkafmazást keres f. évi október hő l-re elsőrendű ^WzoiiyHványaiv^l

bármely mennyiségben és szerződéses szállítás mellett eladásra ajánlanak

Kezelőtisztnek dasági°Ztanin^fzetet Vvé'gfett, kié™eéverpraxi8átr'nevgesebb uradalmakban nyerte s^Mrom ágáía° r klterjeXX«rLvan n gement kilátásában elfogad s. tiszti állást is. Megkeresések: Dózsa^Mihály ozimén KaposGazdallszt, gazdasági iskolát végzett és már 12 év ón e szakmányban nagy gazdasagodban f®°ökte(ji leg 8pedigmiegy 300 iioldbs bérgazdaságba^n mint rendel-

Lóeladási hirdetés! K a r s a t V i l m o s IVagryT e l e K i gazdaságában következő számfeletti lovak adatnak el:

magas, ára 800 kor. — 1 pár ponny, 6 éves, szürke kaneza, kanoza, 157 om. magas, ára 65Ó kor. E kettő esetleg négyesben is használható. — 1 pár ponny

2,

a b

APÍ3ST,

Építkezéseknél és trágyázásra használjuk csa a

42.21

meszet. KIEIN MÁRKUS FIAI

Igen szép, válogatott vC

növendék Ökör és üsző borjakat

ugycaintén l e s p r i m á b b lekötni való éa J á r m o s 5kr6ket legjutányosabb párakon aján-

Klein é s Spitzer Klt-Gzelll kereskedők. Megrendelések egyezsjgizerlnt

VEGYESEK. ELADUNK

megvételre kerestetik.

BOROSS DEZSŐ Budapest, V.,Vécsey-u. 5.

ém

Ipohyyíkít, oindenféle nagyságban, uj és használt mindennemű TERMEIY

repczeponyvákat

a legjutányosabb árak, ilIetve kölcsöndljak mellett

^^ ^

mérlegmüszerész B U D

VII., Dohány-utcza 7 8 .

Mindenkor frissen égetve kap-

ZSÁKOT

TTorksldrel tisztafajta febérkan és kettő

istálló. Czim a kiadóhivatalban. 4678

DÉNES MANÓ

kölcsön adnak

ÁLLATOK.

Eladó 2 r ,1 rsz á '\ö™iönnvbeUfelvéve' Stephani Ervin, Fülek (Nógrádmegye). 4585

Becserélek ócska marhamázsákat u j marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tar3902 tás mellett.

uj és egyszer használt visliatlan TAKARÓ

nTegkeresések^ „llTélyes S4487" czim^ alatt a kiadóhivatalába Számadó kanász, Ssba^tue'sen Mrtts é39"Zes" Vik|y akollattal"'okt líre esetleg újévre állást keres.

mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.

vöröstarka növendék ökörborjakat

szarvasmarha-kereskedők Zala - Szt.-Balázs. Nagy-Kanizsa mellett.

drb Hídmérleg 3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles.

16*'- 22d?br Uamteíettir3°ll éves csikó. Bővebb felvilágosítást ad:

Számtartóság,

N a g y - T e l e k , posta,

KOHN&s STEIN

I zsák és ponyva gyári raktár

BUDAPEST, V. Béla-u. 5. Megvételre kerestetik 6000 darab ákáczfa, legalább 150 centiméter magas.

Legolcsóbb, leghatásosabb "1 "1.

kőbányai szárított

hízósertéstrágya, az állami szőlőtelepeken fényes sikerrel kipróbálva, nagyobb szőlőgazdaságokban bámulatos eredményűnek bizonyult!

Budapest, V., Bálvány-u. 2.

406 KÖZTELEK,

1901. SZEPTEMBER

és

GÖZ-UTIMOZOONYOKAT szerkezettel

é s legolcsóbb

árak

mellett

11 - I K

ÉVFOLYAM.

Ajánl], jól felszerelt műhelyét mindennemű, különösen

gizcségsBőkészlefek

P B O P P E R SAMU

szállit

JOHN FOWLER & Co. S S ^ Í

7 0 . SZÁM

. . . - —- javítására. — = = — • > RAKTÁRON TART: mindennemű mezőgazdasági gépeket és eszközöket, u. m: vetögépektt, rostákat, ekéket morzsolókat, szeoskavágókat J á i g á n y o s - é s t i s s t i t ó cséplőkészlets'ket. Raktáron tart: kijavított gözoséplőkésaleteket, valamint az Első Magy. Gazd. gépgyárban készült uj göascséplSgarnlturákat. Csereüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, kedvező fizetési feltételek.

GAZ-UTIHENGEREKET legtökéletesebb

7.

TAKACS OSZKÁR

EÖZEKÉKET, •

HÓ

mezőgazdasági gépralitára Budapest, V . ker., Váczi-körut 52. Ajánlja mérsékelt árokon a jelen idényre

BUDAPEST-KELENFÖLD

S A C

K l í Ü D O L F

szám.

elismert kitűnő gyártmányait Aczélekéit,

Iroda, raktár, Klzlekedés

vasúton

javítóműhely. és viN^aos

vasutas.

KALMAR VILMOS

eszközeit. Ez alkalommal különösen feihivja a t. gazdaközönség b. figyelmét az általa képviselt

Budapest, VI. ker., Teréz-körut 3. sz.

a

csehországi

Thomas-müvek képviselője

magyarországi

DEERING-íéle

é s lelkiismeretes

aratógépeire,

ZucMvereinfürdasPinzgauerRindinSteiermark. S z a r v a s m a r s á k megtekintése, egybekötve eladási kiállítással f . é v i s z e p t . h ó 2 1 — 2 3 - i g a g r á c z i déli v a s ú t n á l . Csakis jő és fajtiszta tenyészbikák, tehenek, üszök és tenyészborjak bajtatnak' fel. A. fiatal marba majdnem kizárólag közvetlenül az Alpesekről jön a kiállításba. Minden á dijazásra pályázó állat eladó. Vasárnap, szeptember 22-én dij- és próbavontalás pinzgaui tenyészbikákkal és ökrökkel. Este 8 órakor a kiállításban résztvevők gyűlése az „Annen8alen"-ben, állattenyésztési k'-rdesek megbeszélése czéljából. , , Közelebbi felvilágosítást nyújt 45S2 H . Graír, Y c r e i n s v e r w a l t e r , M e n d e l a l p e Ix-i Stainz. Graz, 1901. aug. 28-án. Az egyleti választmány.

kiszolgálás.

T T T f T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T Őszi vetésre

aratógép

marokrakó é s kévekötő

aczéibói S f SZÉNAGYUJTO Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások

ajánl:

T l i o i i i a s f o s z f s í t i i s z t e t (TllOMSSalaí), „Martellin" dohánytrágyát, Eredeti stassfurti kálisók és kainitot. A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. Pontos

a T,,4ff

fűkaszálógépeire,

vezér-

ajánljuk

diószeghi óriási búzánkat, mely m á r igen elterjedt s melynek e r e d m é n y e a h o z z á n k érkezett ö s s z h a n g z ó értesítések szerint általában a leg-nag-yol*!* m e g e l é g e d é s t k e l t e t t e , miután a rozsda elleni ellenálló képesség-ét n a g y mértékben igazolta.

Eladó állatok. Nagyméltóságú urnö kocsordi

Tisza Kálmánné, gróf

gazdaságában

Degenfeld Ilona

eladó:

70 d r b . 4 é s 5 é v e s m a g y a r f a j t a t i n ó 113

„

2 éves, számfeletti

48

„

öreg mustra

anyabirka „

Bővebb felvilágosítást nyújt: D i ó s z e g h i Diószeyh

c z u k o r g y á r h o z

(Pozsonymegyében) intézendők.

BERffÁTH

SÁNDOR

KOGSORD,

4298

urad. kasznár

Sz atmárm.

4524

SAI8DUUÜ8EII M & m m v A B U D A P E S T ,

"

=

(Külső-váczi-nt)

Csákiya-sitcza

3 3 . s z .

Vasöntöde, gép- és i^ézmügjár. ===== m r s p e c i á l - q é p i í y á r -t§®

re.

TERVEKKEL

Elvállalja m i n d e n f a j t a s z e s z f ő z d e , szeszfinomitó

rés

élesztögyár

teljes

gépészeti b e r e n d e z é s é t a legnagyobb méretekig. Átlakit meglevő gyártelepeket

é s szállit

É SKÖLTSÉGVETÉSSEL

minden

egyes

gépet

KÉSZSÉGESEN

é s készüléket külön-külön is.

SZOLGÁLUNK.

«PÁTRIA» irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllői-ut 25. (Köztelek.)

3453