Szirmák Erik
Közszolgálati Kódex a média világában A második Orbán-kormány intézkedései érintették a média világát is, tehát a médiumok szabályozásának kereteit (Médiatörvény), továbbá a közszolgálati média működtetését és felépítését is. A mélyreható átalakítások és az új intézmények létrehozása is megtörtént. Ezen átalakítások mellett kevesebb szó esett a „magyar nemzeti közszolgálat médiaszolgáltatás alapdokumentumáról” vagyis az úgynevezett Közszolgálati Kódexről. Kódex variációk Magyarországon hasonló dokumentum – amelyik nem jogforrás, ezáltal nem von maga után kötelezettségeket sem – nem került rögzítésre eddig a közmédiumok szabályozására, azonban a médiapiacon szereplők már lefektették az önszabályozás alapjait. A magyarországi kódexek az általános etikai elvek (pl.: törvényesség, a közérdek szolgálata, a közerkölcs tisztelete) és jogszabályok (pl.: szerzői jog, rádiózásról és televíziózásról szóló törvény) betartatására összpontosítanak, és összhangban vannak a kommunikációs etika más szegmenseinek (pl.: Magyar Public Relations Szövetség, Magyar Reklám Szövetség) rendelkezéseivel is. Az etikus újságírói magatartás kritériumait a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Etikai Kódexe
rögzíti,
Független
hasonló
Médiaközpont
előírások szerepelnek a (Center
for
Independent
Journalism) önszabályozó rendelkezéseiben is. A Helyi Rádiók
Országos
Egyesületének
(HEROE)
Etikai
Kódexe pedig a helyi műsorszolgáltatások állami szabályozását egészíti ki. Tágabb értelemben az egész médiapiacon szereplők (sajtó, média, reklám) számára
-1-
szolgálnak zsinórmértékként az elfogadott kódexek, amelyek nem csupán a hazai kommunikációs etika ajánlásait, hanem a nemzetközi szabályozásokat (pl.: Nemzetközi Újságíró Szövetség Etikai Kódexe, Athéni Kódex, Lisszaboni Kódex) is figyelembe veszik. A nemzetközi rendelkezések között szerepel az Európai Unió médiapolitikája és prioritásai is, amelyekkel ajánlásokat tesz a médiapiacot érintő kérdésekben. A Bizottság 1996-ban megalkotta az úgynevezett „A kiskorúak és emberi méltóság védelme az audiovizuális és információs szolgáltatások terén” című Zöld Könyvet, amelyben a közösségi értékek érdekében (pl.: egészség, erkölcs, bűnmegelőzés) akár korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát, amennyiben ez a kontroll társadalmi támogatottságot élvez. A Tanács erre reagálva egy ajánlást fogalmazott meg, miszerint tagállamokként szereplő médiaszolgáltatók építsék ki saját önszabályozó rendszereiket, továbbá a Bizottságot
arra
kéri,
hogy
pénzügyi
eszközökkel
támogassa
a
nemzeti
önszabályozók közötti koherenciát és kapcsolattartást. A Tanács ajánlásában szerepelnek azok a kritériumok is, amelyek az önszabályozás mechanizmusát alkotják, többek között a magatartási kódexek kialakítását is. A kódexeknek magukban kell foglalniuk a plurális média feltételeinek biztosítását; a szolgáltatások szabadságát; az információs társadalom fejlődését; továbbá az emberi méltóságnak és a kiskorúaknak a védelmét is. 1999-ben az „Elvek és iránymutatás. A közösség audiovizuális politikája a digitális korban” című közleményben a Bizottság kifejti az Unió audiovizuális politika legfontosabb elemeit. Többek között: a különböző korúak tájékoztatásának fontosságát; a kiskorúak védelmét; a közszolgálati médiumok szerepének; illetve az önszabályozások rendszerének és betartatásának jelentőségét is.
-2-
BBC-s irányelvek Az önszabályozás legautentikusabb példája
Európa
közszolgálati British
egyik
patinás
műsorszolgáltatója
Broadcasting
a
Corporation
(BBC), amelyik hivatkozási alappá vált a televíziózás terén. A több mint nyolcvan éves műsorszolgáltatói konglomerátum nem csupán a televíziózás, hanem a média számos területén (filmezés, rádiózás) gyakorolta hatását, kvázi saját márkaként és mérceként máig is jelen van. Irányelveit szigorúan be is tartatja, úgymint: a műsorok készítését nem befolyásolhatja semmilyen külsős körülmény, vagyis „pártsemleges” modellként és gazdaságilag függetlenként kell működnie. Szakmai szempontok alapján: a BBC pontos, tárgyilagos, felkészült sajtómunkát vár el az alkalmazottaitól (a BBC-nél, Nagy-Britanniában több mint huszonötezren dolgoznak), akiknek a munkája nem a bulvárra, hanem a közvéleményt érintő témákra összpontosul. Annak alapján, hogy senkinek a személységi jogát ne sértse a hír, tiszteletben be kell tartani a magánélet sérthetetlenségét, továbbá az objektivitás, az igazságosság prioritásokat és az ártatlanság vélelmét is szem előtt kell tartaniuk a hírek készítésének folyamatában. A „BBC márka” globálisan is érzékelteti hatását, és első számú vélemény- és közízlésformáló médiumként fontos, hogy irányelvei között szerepel a közízlés tiszteletben tartása és a megbotránkoztatás elkerülése is. A globális kiterjedtséget jelzi az is, hogy számos tematikus csatornájával különböző korosztályokkal (Pl.: gyermekek számára a CBeebies), földrészekkel (pl.: Észak-Amerika számára a BBC America és a BBC Canada), és témakörökkel (pl.: politikai tematikában a BBC Parliament) foglalkozik a médiakonglomerátum.
-3-
Célok és eszközök A kódexek, etikai irányelvek, szabályzatok céljai, hogy a befogadók, a fogyasztók megbízzanak a médiapiac szereplőiben, és ezek betartatása által kialakuljanak a követendő példák vagy „márkák”. így a szakmai minőség fejlődhet és gerjesztheti azt a szelekciós folyamatot, amelyik a normákat be nem tartókat perifériára szoríthatja. Az irányelvek rögzítése a kommunikációs etika területén pedig sok esetben megkönnyítheti, vagy legalábbis biztonságosabbá teheti a politika szereplői számára is a médiában való szereplést. Ezért is fontos a média szabályozása a mindenkori politikai elit számára, és azért is, hogy eszköze legyen a nyilvánosság felhasználásában, hogy az állampolgárokat megszólítsák, üzeneteiket eljuttassák feléjük. Magyarországon ennek keretei a rendszerváltozás
utáni
időszakában
folyamatosan
bővültek,
formálódtak:
a
kormányok nyomásgyakorlása érvényesült a közmédiumok vezetőinek személyét illetően, létrejött az ORTT, a három közalapítvány és a hozzá kapcsolódó három zártkörű részvénytársaság, és megnyílt a lehetősége a kereskedelmi médiumok megjelenésének is. Továbbá 2008-ban is felmerült egy újabb médiatörvénynek a tervezete is, de végül a 2/3-os Fidesz–KDNP alakította át a médiaszabályozás keretét. Az új struktúrának a célja, hogy a közmédiumok versenyképesek legyenek a kereskedelmi médiumokkal szemben, a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) létrehozása pedig a racionalizálást segítheti elő, mint médiaszolgáltatói konglomerátum, amelyik egységbe foglalja a közmédia szereplőit. Az MTVA elsődleges feladatának tartja, hogy az adóforintokból fenntartott médiumok fogyasztását növeljék – ennek egyik kezdetleges ötleti stádiuma volt a tematikus TV csatornák kialakítása – és
ahogy
a
Közszolgálati
Kódexben
-4-
megfogalmazódik,
hogy
egyszerre
fogyasztóként és állampolgárként is megszólítsák az embereket. Összességében tehát a cél, hogy megszülessen az „MTVA márka” és ennek egyik eszköze a létrejött Közszolgálati Kódex. Közszolgálatiság a Kódex szerint A 2011 nyarára megalkotott Közszolgálati Kódexnek a célja, hogy egy olyan alapdokumentumként
funkcionáljon,
amelyik
magába
foglalja
az
alapvető
célkitűzéseket és prioritásokat a közmédiumok számára. Felsorolja alapelveit, célkitűzéseit és magának a Kódex módosításáról, elfogadásáról szóló tételeket, a közszolgálati
médiaszolgáltatás
sajátosságait,
a
közszolgálati
médiavagyon
rendelkezéseit, illetve magának a kódexnek az ellenőrzéséről szóló Közszolgálati Testület működését és felépítését is. Szalai Annamária a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke szerint a kódex kidolgozása során a Médiatanács a civil és társadalmi szervezetekkel együttműködve egy formálható dokumentumot alkothat meg. Ennek révén további javaslatokkal, kiegészítésekkel illetően a közszolgálati vezérigazgatók, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma és a Közszolgálati Testülete élhet. A
Kódex
tételes
felsorolásaival
komplex
képet
kaphatunk a közmédiumoknak szánt feladatokról: elsőként arról, hogy a közmédiának nyilvánosságot kell
biztosítania
a
társadalmat
érintő
viták
lefolytatására; megjelenítse a plurális véleményeket; a sokszínű értékrendeket. A nemzeti kultúra elsőszámú közvetítőjeként
–
beleértve
a
minőségi
és
a
szórakoztató műfajokat is – erősítse az univerzális médiapiacon a magyar és a hazai kisebbségi kultúrát.
-5-
A közszolgálati médiának feladata továbbá, hogy segítse az információs társdalom fejlődését és kohéziós erejét, formálja a nemzeti, a közösségi, az európai identitását és az együvé tartozás érzését is. Alapvető
sajátosságként
„közszolgálatában,
a
kiemeli,
hogy
közakaratából
és
a
közszolgálati
a
közáltal”
média,
biztosított
csakis
a
forrásokból
gazdálkodhat, vagyis gazdasági függetlenségét az adóforintok képezik. Továbbá semmilyen külsős tényezők (pártok, szervezetek) nem gyakorolhatnak nyomást a műsorkészítőire és a műsorok struktúrájára sem. Kiemelt céljának tartja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás a magyar társadalom és az egyes társadalmi csoportok „közös érdekeinek előmozdításáért” működjön. A különböző csoportok alatt nem csupán a nemzeti -, etnikai kisebbségek, vallási közösségek bemutatását érti, hanem a Kárpát-medence kulturális sokszínűségének reprezentálását is. A közszolgálati média feladatai közé sorolja a gyermekkorúak védelmét és a megfelelő fejlődésükért felelős műsorok készítését, illetve a műsorok készítése nem irányulhat a gyermekek öncélú vagy kiszolgáltatott szerepeltetésére. Az ifjúság érdekében a közszolgálati médiának feladata, hogy a tanulmányi ismereteket kiegészítse, színesítse, illetve a szocializációs feladatokban (környezet védelem, egészséges életélés) is részt vegyen. Továbbá lefekteti a személységi, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát, az integráció szempontjából a fogyatékkal élők számára elkészítendő műsorok jelentőségét. A Kódex kitér: az etikai normák betartatására; a jogszabályok tiszteletbetartására; illetve az úgynevezett közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívumával kapcsolatos rendelkezésekre; és a Közszolgálati Testület működésére is.
-6-
A Közszolgálati Testületet a kódex betartatásáért hozták létre, kvázi egy kontrolként, amelynek tizennégy tagját a civil szférából állította össze a Médiatanács. Nyolc állandó tagja van: a négy történelmi egyház; a Magyar Tudományos Akadémia; a Magyar Olimpiai Bizottság; a Rektori Konferencia; illetve az iparkamara, a hat további helyre pedig jelölni lehetett országos szervezetenként. Így a fennmaradt helyekre a nyilvános jelölést és a jelöltek sorsolását követően egy igazán vegyes összetételű
tagsággal
alakult
meg.
Többek
között:
az
Országos
Szerb
Önkormányzat, vagy a Fáy Károly Hallássérült és Fogyatékos Személyek Egyesület delegáltjai is jelen vannak a testületben. Tehát teljesült a cél, hogy a testületben minél nagyobb mértékben reprezentálva legyenek a civilek. Konklúzió A Közszolgálati Testület a felállása óta nem reagált az MTVA körül kialakult polémiákra. Igaz, nem is a nyilvánosság alkalmazása az eszköz, amivel élhetne a Testület, hanem azzal a feladatkörükkel, hogy a közmédiumok vezérigazgatóinak éves jelentését elbírálják. A Testület, ha a „közszolgálati célok és elvek érvényesülését” bármilyen módon megsértve ítélné meg, csupán kezdeményezhetné a vezérigazgatók esetleges felmentését. Ezért is volna szerencsés, ha a nyilvánosság alkalmazása is eszköz volna a civil Testület kezében, mivel így elsőként reagálhatna az MTVA-t érintő vádakra. Az új struktúra kialakulása óta több botrány miatt esett csorba a közszolgálatiság hitelességén. Példaként említhetők: a közmédiumokban történt elbocsátások mögött feltételezett politikai motivációk; CohnBendit interjújának megvágása; Lomnici Zoltán arcának kitakarása; vagy a kritizált Schmitt Pállal készült interjú is. Nemzetközi és hazai példák alapján megállapítható, hogy a média szerepelői számára a rögzített szabályzatok hosszú távon egy kiszámítható mércét képeznek, amelyek a közszolgálati médiumok esetében kiemelt jelentőséggel bírnak.
-7-
A hitelesség megerősítése fontos az MTVA számára annak tükrében is, hogy már egy éve megszületett a Közszolgálati Kódex, és a megjelent kritikákat az MTVA működésével, felépítésével kapcsán feloldhatná a Testület, ha saját kritikáit, észrevételeit és a Kódex krédóját („értékelvűség, minőség, széleskörű tájékoztatás, sokszínűség, hitelesség”) is kommunikálná. A BBC jelszavai az „informálni, oktatni és szórakoztatni”, amelyek mögött már több évtizedes szakmai munka mutatható fel, és magas szintű produkcióival tanúbizonyságot tett a jelszavak megalapozottságára. A magyar közszolgálati média már saját maga által állított mércének is meg kell felelnie, hogy a Kódex szellemisége ne csupán írott formában, hanem a gyakorlatban is megvalósulhasson. Ennek érdekében a hasonló polemikus helyzeteket, amelyek akár logikusak (csoportos leépítések) is, de akár irracionálisak (Lomnici arcának kitakarása) is lehetnek, oldják fel, vagy legyen rögtön etikai, jogi következményei.
-8-
