KÜRTÖS
s Q t r W k XI. évfolyam 2. szám
Közéleti havilap
2 0 1 3 . február
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Közös örökségünk: Madách Ezzel a pályázati címmel valósult meg a Madách-kastély teljes felújítása Alsósztregován, amely Madách Imre szülõháza volt, és ahol világhírû nagy mûvét, Az ember tragédiáját is megírta. Régiónkban nem emlékszünk még egy ilyen nagy kivitelû mûemlék-felújításra. Legyünk büszkék arra, hogy a Mikszáth-emlékház után ez már a második olyan mûemlék-helyreállítás, ami hosszú idõre megóvja ezeket a további enyészettõl, sõt segítik életben tartani, fejleszteni az itteni magyar kulturális életet, az irodalmi turizmust, de fontosak iskoláink és az itt élõ emberek számára is. Az átadó ünnepség 2013. január 30án valósult meg ünnepélyes keretek közt, számos fontos hazai és magyarországi képviseletek aktív részvétele mellett. Mivel ilyen fontos esemény száz év alatt legjobb esetben egyszer fordul elõ, engedjék meg a kedves olvasók, hogy az egész felújítás körülményeire részletesebben kitérjek. Az átadási ünnepség Alsósztregován a Hotel Aquatermal konferenciatermében kezdõdött, amelyen jelen volt Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Vígh Annamária, az Emberi Erõforrások Minisztériuma osztályvezetõje, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyûlés elnöke, Nógrád megye múzeumainak, intézményeinek és településeinek képviselõi, Dr. Ladislav Topo¾ský, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat alelnöke, Jana Motyèková, a szlovák kulturális tárca mûvészeti szekciójának fõigazgatója, Mgr. Milan Rybecký CSc, a Szlovák Nemzeti Múzeum fõigazgató-
helyettese és más hazai múzeumok képviselete, polgármesterek, civil szervezetek, a politikai pártok képviselõi, a mûemlékvédelmi hivatal, a kivitelezõ vállalat, a tervezõk, a médiák képviselõi és más meghívottak. Jarábik Gabriella, a Madách-kastélyt gondozó Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója értékelõ beszédében többek között elmondta, hogy a Madáchkastély a múzeumok új besorolása következtében 2003-ban került a SZMKM
irányítása alá, addig a kékkõi múzeum igazgatása alá tartozott. A kastély, a park és a sírhely állapotának felmérése igazolta az említettek elhanyagolt állapotát. Már 2004tõl együtt dolgoztunk a magyarországi szakemberekkel, és közösen kezdtük szervezni a kétnapos Madách Irodalmi Napokat. A programok elsõ napja a Madách-kastélyban zajlott, a második nap a csesztvei kúriában. Abban az idõben kapcsolódott be a közös munkába Kerényi Ferenc irodalomtörténész. Tagja lett annak a szakembercsoportnak, amely a Madáchkastély további kihasználási lehetõségein dolgozott. Ebbe a munkába kapcsolódott be Papp Zsolt tervezõmérnök és mûépítész Pro Art Léva Kft. vállalkozásával, valamint a Besztercebányai Kerületi Mûemlékvédelmi Hivatal. 2005-ben valósultak meg az elsõ felülvizsgálatok az alapok, a falak és a tetõszerkezet állagát illetõen. A technikai felmérések után elkezdõdött a kastély felújítása elsõ szakaszának kidolgozása. A tervdokumentáció kidolgozására a kulturális minisztériumtól kaptunk pénzt. A kastély teljes felújítása és további kihasználása tervdokumentációját 2008 októberében mutattuk be a nyilvánosságnak a Madách Irodalmi Napokon. Már 2008-ban megkaptuk az építkezési engedélyt is a kastély felújítására, ezért nekikezdtünk az anyagiak felkutatásának. A tervekkel összhangban folytattuk a lehetõségek kutatását a kastély további kihasználásával kapcsolatban, egyúttal feltérképeztük az egyes helyiségek szerepét, elkezdtük a lehetséges berendezési tárgyak felkutatását. (Folytatás a 4. oldalon)
„Sírom kint álljon szabadban, / Honnan messzi, messzi látni; / Nap su− gára, éj viharja / Járjon azt meglátogatni. / Emberkönny csak fájna nékem, / Bár valódi, bár ál lenne, / S lelkem sírban sem keseregne, / Ámde életet szeretne. / S életem lesz a természet / Minden szívedob− banása, / A madárdal − a ködös nap, / Rózsaár − levélhullása.“ Madách Imre: Sírom
Közélet
2 Kürtös
Kitűzzük a zászlót... A székelyekkel való szolidaritás jegyében a napokban számos helyen Magyarországon, és szívem szerint, Felvidéken is kitûzték a székely zászlót a polgármesteri hivatalok homlokzatára. Sokan nem értik, hogy miért, mint ahogyan a román miniszterelnök sem, és csak egy újabb demagóg „ne avatkozzanak be Románia szuverenitásába“ mondat hagyja el a száját anélkül, hogy gondolkozna. De nem érti Szanyi Tibor és Gyurcsány Ferenc sem, mert könnyebb nem érteni, mint felemelkedni a napi küzdelmeik magasába abból a szellemi és erkölcsi pocsolyából, melyben mindketten élnek párttársaikkal egyetemben, tisztelet a kivételnek. Pedig a székelyek ott vannak szülõföldjükön több mint ezer éve. Ott gyilkolták, alázták, éheztették, semmizték ki õket az elmúlt másfél évszázadban, a szülõföldjükön, amihez megkérdõjelezhetetlenül ragaszkodnak. Az utolsó rögig. Mert az övék. Nem a románoké, nem a Ceausescu által gondolkodásban visszamaradott besúgóké - azok csak szeretnék, hogy övék legyen - de amíg egyetlen székely él ezen a földön, mindig lesz, aki emlékezteti majd õket arra, hogy miként került a fennhatóságuk alá ez a föld. A Székelyföld. Nem vagyok székely. Palóc vagyok! Konok, mint a székelyek, néha még konokabb. De figyelek rájuk, mint a többi nemzettársamra a Kárpáthazában. A sorsukra, a küzdelmeikre, a sikereikre és a kudarcaikra. Olvasom a történelmüket, amit a magyar történelem részeként lehet csak megérteni. A honfoglalás elõtt és után is itt voltak már, részei voltak mindennek, ami magyar. Harcoltak tatár, török, Habsburg ellen, hadakoztak az oláhokkal, mócokkal, de megmaradtak. Európában látszólag véget értek nagy háborúk, melyeket fegyverekkel vívtak, és ez jó. De vannak másfajta háborúk is, melyet nem fegyverekkel vívnak. Ezek a háborúk sokkal alattomosabbak, mert nincs füstjük, nem égnek le falvak városok, házak benne. Nem szakadnak le karok és lábak. De ezeket a háborúkat is emberek, népek ellen vívják. Szobrok, zászlók, nyelvek, hagyományok, iskolák, székely kapuk és utcanévtáblák ellen. Az emberi lélek ellen. És ebben is meg lehet nyomorodni. Ez a harc folyik most. A nyomorúság háborúja. Egész Európában. És mindenki úgy tesz, mintha nem így lenne. A politikusok homokba dugják a fejüket. Nem látnak, nem hallanak, és nem beszélnek. Milyen szegény és esetlen lehet az az ország, az a politika, amely fél, megijed, megretten egy zászlótól vagy egy szobortól. Aki fél a kimondott szótól, az elénekelt énektõl, a megült ünneptõl, a halottakra, emlékmûvekre tett koszorúktól. Milyen esendõ az a nemzet, mely nem enged maga mellé ülni olyan népeket, nemzeteket, melyek egy országban, együtt élnek vele. Mégis így van. Naponta szembesülünk vele. Ez hiányzik Európából. Ami nem vesz el az enyémbõl, sõt, hozzátesz, gazdagítja azt, azzal én is több leszek. Ami megfér az enyém mellett egy utcanévtáblán, egy útjelzõtáblán, egy vasútállomáson, egy buszmegállóban, azzal az enyém is több, gazdagabb, sokrétûbb, átláthatóbb, hatékonyabb lesz. Még sincs így. Magyarország miniszterelnökét gyakran kigúnyolják, mert azt merte mondani, hogy szellemi szabadságharc folyik Európában. Pedig így van. Nagyon sokan megrettentek ettõl az igazságtól. Fõleg azon politikusok, akik az elmúlt évtizedben utcasarki örömlányként feküdtek le a nemzetközi tõke és a világot uralni akaró bankok kénye-kedve szerint, és sodorták majdnem Magyarországot a nyomorúság és kilátástalanság szélére. Ez a zászló ennek a szabadságharcnak a jelképe. Egy nemzet büszkeségének, élni akarásának utolsó reménye, színe, pompája. A mi közös zászlónk. Európa szívében, minden magyar szívében. Hrubík Béla
2013. február
Díjátadó ünnepség Ipolyságon
Január 18-án Ipolyság városának ünnepi testületi ülésére került sor, melynek egyetlen napirendi pontja a 2012-es városi elismerések átadása volt. A díjazottak között két olyan kitüntetettet is találhatunk, akik régiónkban is ismertek, és tevékenységükkel kivívták sokunk tiszteletét és megbecsülését. Az egyik ilyen kitüntetett M o l n á r L á s z l ó (Ipolyfödémes), aki a Human International Polgári Társulás alapítója és elnöke, a Szent György Lovagrend tagja. Ipolyság város díját az Ipolyság és környéke lakossága érdekében kifejtett önfeláldozó jótékonysági munkájáért kapta. Hozzátehetjük, hogy ezen tevékenységük kiterjedt egész Szlovákiára, valamint Kárpátalja, Erdély és Magyarország területeire is. Ma már évente mintegy harminc kamionnyi adománnyal tud segíteni a rászorulókon. Régiónkban is sok helység élvezi a szervezet támogatását. A másik kitüntetett P á s z t o r B é l a , Veresegyház polgármestere, Ipolybalog szülöttje és díszpolgára, aki jelentõs mértékben járult hozzá a Veresegyház és Ipolyság városai közötti több évtizedes együttmûködés elmélyítéséhez, melyet testvérvárosi szerzõdéssel pecsételtek meg. Ezen tevékenységéért a képviselõ-testület Ipolyság Város Díszpolgári címet adományozott a kitüntetettnek. Róla is elmondhatjuk, hogy régiónkban is ismert személyiség itteni kapcsolatai révén, de neve ismert az egész Kárpátmedencében, mert évtizedek óta segíti a magyarlakta településeket. Mindkét kitüntetettnek szívbõl gratulálunk. Balogh Gábor
2013. február
Közélet
ÉRTÉKES EMLÉKTÁRGYAKAT PUSZTÍTOTTAK EL A LÁNGOK Január utolsó napján, szerdán este a bátorfalui Kukucska házaspár, Zoltán és Mária a lányukkal, Máriával együtt családi házuk bejárati részében, a szövõmûhelyben az utolsó simításokat végezték a házi szövésû szõnyegeken. Este fél kilenc körül járt az idõ, amikor egyszer csak kiesett az áram a mûhelyben. - A férjem kiment megnézni, hogy mi történt valójában - kezdi a történtek felelevenítését Kukucska Mária -, és azzal a szörnyû hírrel jött vissza, hogy „ég a ház, hívjátok a tûzoltókat!“ Kapta a tûzoltó készüléket, és rohant fel az emeletre, de csak a lépcsõkig jutott, a gyorsan terjedõ lángok miatt már nem ért fel az emeleti szobába. Azonnal riasztottuk a tûzoltókat, akik bár gyorsan megérkeztek, de már csak azt tudták megakadályozni, hogy a teljesen kiégett nappali szobából ne terjedjenek tovább a lángok. Jelentõs anyagi kárral járt a tûzeset, melynek okát egyelõre nem sikerült megállapítani, nagy a valószínûsége, hogy rövidzárlat okozta. - Mindenünk, ami a szobában volt, a lángok martalékává vált - folytatja könnybe lábadó szemekkel Mária asszony. - Bútorok, porcelán, kerámia, ünneplõruhák, de amit legjobban sajnálok, hogy a gyermekeinkrõl készült fényképek és filmszalagok is mind odavesztek. Az egész szoba lakhatatlan, de az emeleten az erõsen kormos falak miatt a többi helyiség sem használható. Kénytelenek voltunk leköltözni a szövõmûhelybe. Hadd tegyük hozzá, hogy a komoly anyagi ráfordításon kívül rengeteg munkájukba, igyekezetükbe és fáradozásukba került, hogy ebben - az egyébként védett - mûhelyben szõtt szõnyegek, takarók az ország határain túl is ismertté váltak. Amikor rákérdeztünk, hogy szívesen fogadnák-e együttérzõ és segíteni tudó emberek anyagi támogatását, Mária asszony könnyeivel küszködve csak annyit tudott mondani, hogy restelkedve ugyan, és elõre is megköszönve elfogadja, mert bizony szûkében vannak a pénznek. /Pénzadományokat az alábbi bankszámlára lehet folyósítani: 2247376754/0200 (B.Gy./
MEGRÁZÓ CSALÁDI TRAGÉDIA Járásszerte futótûzként terjedt el a hír az Apátújfaluban 2013. január 19én történt szörnyû családi tragédiáról. Azon a bizonyos napon a helyi postásnõ a kézbesítésbõl hazafelé tartván a kultúrház közelében található hídon áthaladva egy élettelen emberi testet vett észre a patakban. Azonnal értesítette a falu polgármesterét. Jámbor László így emlékszik arra a momentumra, amikor hírt kapott a családi tragédiáról: „Délelõtt fél tizenegy körül hívott fel a postásnõ, hogy a patakban egy mozdulatlan testet látott. Azonnal a szerencsétlenség helyszínére siettem, és láttam az embert arccal lefelé fordulva véres sebbel a fején. Azonnal hívtam a gyorsmentõket és a rendõrséget, akik percek alatt a helyszínre érkeztek.“ A nehéz terep miatt csak tûzoltók segítségével sikerült partra vonszolni és identifikálni az élettelen testet. Mint kiderült, H. József 55 éves helyi vállalkozó holttestérõl van szó. A rendõrök a tragikus esetrõl tájékoztatni kívánták az elhunyt férfi feleségét, de a bezárt ajtók miatt nem tudtak bejutni a családi házba, ezért értesítették a faluban élõ idõsebb lányukat. Amikor kinyitotta családi házuk ajtaját, szörnyû látvány fogadta. A földön vérbe fagyva látta édesanyját, és mint kiderült, közel húsz szúrt seb volt a mellkasán, hátán és a nyakán. A sokkszerû állapot és a nagy vérveszteség okozta a 47 éves Alica halálát. Így jellemezte a házaspárt Jámbor László polgármester: „Ilyen szörnyû tragikus családi esemény nem volt a falunkban. Végképp nem tudom megmagyarázni, mi történhetett.“ A rendõrség szerint minden jel arra mutat, hogy gyilkossággal végzõdõ családi tragédia történt, és ennek következtében az elkövetõ öngyilkos lett, de az idegenkezûséget sem zárja ki. Feldolgozta: Br
Kürtös 3
EGY ÁLOM VÁLT VALÓRA Tûnõdés Hét nappal Madách Imre születésének 190. évfordulója után, 2013. január 30-án került sor világhírû drámaírónk szülõfalujában, Alsósztregován a „Közös örökségünk Madách“ c. pályázat ünnepélyes projektzáró rendezvényre. A település egyre látogatottabb fürdõhelyén található Aquatermal szállóban a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezésében megtartott rendezvényen Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója üdvözlõ beszédében õszinte örömének adott hangot, hogy a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 keretében az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz benyújtott pályázatuk sikerrel járt. Ugyanis ennek köszönhetõen egy álom vált valóra az alsósztregovai Madách-kastély teljes belsõ és külsõ felújításával. Magam is részt vettem a rendezvényen, és örömmel láttam a helyi alapiskola tõszomszédságában álló, és valóban nagy mûgonddal, hozzáértéssel felújított kastélyt. Kell ugyan még egy kis idõ a berendezések elhelyezésére, az új kiállítások elkészítésére, hogy teljes legyen az álom. Ha már szóba hoztam az iskolát, valóra válhatna egy másik álom is. Mégpedig azzal, hogy a tanintézmény a település világhírû szülötte iránti tiszteletbõl felvenné Madách Imre nevét. Például idén, nagy drámaköltõnk születésének 190. évfordulóján. Vagy csak ez egy szép, de teljesületlen álom marad? /bodzsár/ ÚJ HELYEN AZ MKP-IRODA A Magyar Közösség Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége ezúton is tájékoztatja a párt tagjait, szimpatizánsait és minden érdeklõdõt, hogy a párt járási irodája 2013. január 1-jével Ipolynyékrõl Nagykürtösre /Písecká 3, az egykori házkezelõség, ma STEFE épületébe/ költözött. Az iroda elérhetõségei változatlanok. ALAKULÓBAN A KMK A Csemadok Nagykürtösi Alapszervezete kezdeményezésére a KÜRTÖSI MAGYAROK KLUBJA 2013. március 14-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel tartja alakuló ülését a volt házkezelõség, ma STEFE épületének /Písecká 3/ nagytermében. A szervezet vezetõsége kéri lapunk nagykürtösi olvasóit, hogy a KMK alakuló ülésének idõpontjáról tájékoztassák a városban élõ magyar nemzetiségû és anyanyelvû barátaikat, ismerõseiket. Bodzsár Gy
Közélet
4 Kürtös
2013. február
Közös örökségünk: Madách (Folytatás az 1. oldalról)
Ehhez igénybe vettük Dr. Štefan Holèík régész és történész segítségét. Ezen törekvésünket szakmailag hatékonyan segítette a budapesti Petõfi Irodalmi Kör Csorba E. Csilla vezetésével, a salgótarjáni Nógrád Megyei Múzeum Dr. Kovács Anna vezetésével, a balassagyarmati Palóc Múzeum Molnár Ildikó muzeológus és néprajzos és mások, akik a csesztvei Madách-kúria felújítását tervezték. A pénzügyi fedezet biztosítása csak az uniós alapokon keresztül látszott lehetségesnek. Az utolsó ösztönzést ebbe az irányba Rozália Múdra adta meg, a Kassai Megyei Önkormányzat elnöke, akinek már gazdag tapasztalatai voltak az uniós eszközök lehívásában, és hatékonyan bekapcsolódott a tervezet kidolgozásába. Akész terveket jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Múzeum vezetése, és elfogadta a Nógrád Megyei Közgyûlés Becsó Zsolt elnökkel az élen. Meg kell említenem, hogy terveinket a kezdetektõl támogatták és segítették mindkét község polgármesterei. Ilyen elõzmények után kezdhettük el a közös pályázat kidolgozását, ehhez kértük fel Tuba Lajost, a Fórum Intézet Regionális Fejlesztési Ügynökségétõl. A közös pályázatot 2009-ben nyújtottuk be Budapesten. Az uniós bíráló bizottság beadványunkat elutasította, de ez nem szegte kedvünket. A bírált részeket átdolgoztuk, a hiányzó adatokat pótoltuk, és 2010-ben a pályázatot újból benyújtottuk. Legnagyobb örömünkre ezúttal a beadványt elfogadták. Ezzel a projekt megvalósítása 2010. október 1-jétõl hivatalossá lett mindkét oldalon. A csesztvei kúria felújítási munkálatai 2012. október 19-én befejezõdtek, és átadásra került az új, állandó tárlat bemutatásával együtt. A közös tervezet munkálatainak befejezése 2013. január 30-ához lett idõzítve, és ezt a mai napon örömmel jelentjük be. Õszintén köszönjük mindenkinek, aki bármi módon, de hozzájárult erõfeszítéseink sikeréhez. Ez méltó megkoronázása tíz éves fennállásunknak is. A kastély története ezzel még nem ért véget. Reméljük, az idén el tudjuk készíteni az új, állandó tárlatot, és újból bebútorozni a helyiségeket. Bízunk abban, hogy a kastély a jövõben olyan regionális kul-
turális központtá nõheti ki magát, amely nemcsak tudományos célokat szolgál, hanem helyet ad egyéb kulturális rendezvényeknek, és vonzani fogja a turistákat is. Ezek megvalósulásáig érvényes az örök madáchi idézet: „Ember küzdj, és bízva bízzál!“ A projektértékelõ után Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyûlés elnöke beszédében kiemelte, hogy a projekt megvalósítása méltó tett Madách Imre születésének 190. évfordulójához. Ez egy közös álom valóra válása, ezért meg kell
köszönni mindenkinek, aki ebben részt vett. Abban a szerencsés helyzetben lehettem, hogy a kezdetektõl kezdve a mai napig részt vehettem a projekt megvalósításában, és ezt lehetõségeimhez mérten segíthettem. Mindig annak a híve voltam, hogy azokat a pontokat keressük, ami összeköt bennünket. Ez a közös mû és az épülõ hidak is ezt megerõsítendõ jelleggel bírnak. Remélem, hogy a jövõben is lesznek még olyan közös projektek, amelyek a határ két oldalán élõk számára is meghatározó jelentõségûek lesznek. Bízom benne, hogy a jövõben még több ilyen projekt fog valóra válni, és ehhez mind a besztercebányai, mind a nógrádi önkormányzat, mind a magyar, mind a szlovák állam együttmûködése szükségeltetik, és ezen álmok valóra váltása a jövõben is kézzel fogható lesz. A projekt megvalósítását méltatva hozzászóltak még Mgr. Milan Rybecký CSc, a Szlovák Nemzeti Múzeum fõigazgató-helyettese, Dr. Ladislav Topo¾ský, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat alelnöke, Molnár Ildikó, a Palóc Múzeum muzeológusa, aki a csesztvei kúria felújítási munkálatait értékelte, Tuba Lajos mérnök projektkoordinátor, aki a munkák uniós elõírások szerinti betartását ellenõrizte. Papp Zsolt mérnök felvételekkel illusztrálva mutatta be a belsõ és külsõ helyreállítási munkákat fõleg mûszaki és mûemlékvédelmi szempontból. Vladimír Findra, a kivitelezõ losonci PS - NOVOPS építkezési vállalat helyettes vezetõje megköszönte a lehetõséget, hogy õk végezhették el ezt a munkát, mindenki segítségét, meg van gyõzõdve arról, hogy minõségi munkát végeztek, és ezt az idõ is bizonyítani fogja. Végül a jelenlévõk
Az alsósztregovai Madách-kastély felújítása c. dokumentumfilmet nézhették meg, amelyet T. Nagy Imre, a Bódva-völgyi Stúdió munkatársa készített.
Mint már említettük, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma megalakításának 2012 decemberében volt a 10 éves évfordulója. Ez alkalomból Jarábik Gabriella igazgató emlékplakettet nyújtott át azon személyeknek és intézményeknek, akikkel eddig is szorosan együttmûködtek, és a jövõben is számítanak rájuk. Az emlékplakett készítõje az ógyallai Darázs Rozália képzõmûvész. Ebédszünet után az ünnepség a kastély udvarán folytatódott, ahol elõször az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola diákjai Híves István igazgató közremûködésével egy kis kultúrmûsort adtak elõ, majd Dušan Mališ, Alsósztregova polgármestere köszöntötte a megjelenteket, és köszönte meg a falu polgárai nevében is ezt a beruházást. Mint mondotta, nagy nap ez a falu életében, és még jobban elõsegíti a falu fejlõdését az idegenforgalom területén. Az ünnepélyes átadás, illetve a szlovák nemzeti trikolór szalag átvágása elõtt Jana Motyèková, a szlovák kulturális tárca mûvészeti szekciójának fõigazgatója és Vígh Annamária, az Emberi Erõforrások Minisztériuma közgyûjteményi fõosztályának vezetõje mutatták be és méltatták mindkét projektet, és hangsúlyozták a példamutató együttmûködést a két fél között. Utána Milan Rybeckývel, a SZNM fõigazgató-helyettesével közösen átvágták a szalagot. A szalag átvágása után a résztvevõk megtekintették belülrõl is a felújított kastélyt, majd átvonultak Madách Imre szintén felújított síremlékéhez, és elhelyezték a megemlékezés koszorúit. A sírnál A. Nagy László, nemzeti kisebbségekért felelõs kormánybiztos mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy az író, költõ a nagy kérdésekre kereste a választ. Mi is ezt tesszük, amikor azon tevékenykedünk, hogy az együttélés és a megértés érintse az élet minden szféráját. Ezer év együttélése van mögöttünk, másik ezer év elõttünk, nem mindegy, hogy hogyan fogjuk ezt megélni. Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. Balogh Gábor
2013. február
Kultúra
Kürtös 5
A magyar kultúra napja
A magyar kultúra napját a magyar himnusz születésnapján ünnepeljük. 190 évvel ezelõtt 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz címû versét, amelyet aztán Erkel Ferenc zenésített meg 1844-ben. Ennek kapcsán az idén is sok helyütt emlékünnepséget tartottak, vagy fontos eseményt idõzítettek erre az alkalomra. Galánta: A Csemadok Országos Tanácsa és Galántai Területi Választmánya a magyar kultúra napja alkalmából már ötödízben rendezte meg az Országos Emlékmûsort és a Csemadok Életmû Díj átadását 2013. január 20-án Galántán. Az emlékmûsort Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg. Nyitóbeszédében kifejtette, hogy „a dolgos hétköznapok után szükségünk van arra, hogy ünnepeljünk. Szükségünk van arra, hogy magunkba szálljunk, és elemezzük, milyen feladatok várnak ránk. Azt kívánom mindnyájuknak, akik jelen vannak és azoknak, akik most nem lehetnek itt, hogy az ilyen és hasonló rendezvények erõt adjanak ahhoz a munkához, amelyet népes családunk, a Csemadok szülõföldünkön végez közösségünk érdekében.“ Az országos emlékmûsoron részt vett Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának helyettes államtitkára, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Szövetség elnöke, Bauer Edit európai parlamenti képviselõ, A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos és a szlovákiai magyar pártok képviselõi. A Csemadok Életmû Díj kitüntetettjei 2013-ban: Bauer Gyõzõ - Somorja, Halász Gyula - Léva, Király József - Bódvavendégi, Szabados László - Alsószeli és Vaszily Mária - Nagytárkány, aki személyesen sajnos már nem vehette át a díjat, mert idõközben elhunyt. A kultúrmûsorban felléptek az elmúlt évek országos rendezvényeinek gyõztesei, díjazottjai. Balassagyarmat: Nógrád Megye Önkormányzata, Balassagyarmat Város Önkormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár rendezésében került sor az idei Madách-ünnepség rendezvényeire január 25-én. Az ünnepség a Köztársaság téri Madáchszobornál kezdõdött koszorúzással, majd a könyvtár galériájában Benkõ Cs. Gyula festõmûvész kiállítását Telek Zoltán
mûvésztanár nyitotta meg. A kiállítás megtekintése után az ünnepség a színházteremben folytatódott. Köszöntõt mondott Õze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója. Köszöntõjében a 2011-ben elhunyt Hubai Miklós, az Ember Tragédiájához írt jegyzeteibõl idézett és mutatott rá, hogy a 20. századnak nem volt olyan viszontagsága, amelyek érintése, csapása ne Madáchtól remélt és kapott volna választ, vigaszt. Elõször a Horváth Endre-díjat adták át Benkõ Cs. Gyula festõmûvésznek, mégpedig Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere. A Horváth Endre-díjat Balassagyarmat Város Önkormányzata évente olyan alkotó képzõmûvésznek adja, aki valamilyen szállal kötõdik Balassagyarmathoz, annak kultúrájához. Benkõ Cs. Gyula Balassagyarmaton érettségizett. Tevékenysége felöleli az ipari formatervezést, az alkalmazott grafikát, kisplasztikát, festészetet. Az utóbbi 10 évben kizárólag festészettel foglalkozik. Magyarországon kívül kiállított Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Romániában és Szlovákiában. A Madách-díjakat Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke adta át. A Madách-díjat olyan egyének és közösségek kapják, akik kiemelkedõ tevékenységet folytatnak a tudomány, az irodalom, a mûvészetek és a közmûvelõdés terén, illetve külföldiek számára a Madách-életmû gondozásáért, fordításáért, kutatásáért. Kitüntetettek: Mikszáth Kálmán Társaság és Fürjesi Csaba festõmûvész. A Mikszáth Kálmán Társaság 1993ban jött létre. Az alapszabályban az egész mikszáthi életmû védelmét, gazdagítását tûzték ki célul. A társaság díszelnöke egészen haláláig a marosvásárhelyi Sütõ András író volt. Örökös elnök az alapító, Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, muzeológus. A Kárpát-medencének számos helyén állítottak emlékjeleket Mikszáthnak, így emléktáblákat és szobrot Horpácson. Együttmûködnek számos civil szervezettel, megszervezik a Mikszáth nevét viselõ iskolák együttmûködését, találkozóját, melynek célja, hogy a fiatalok körében is kialakuljon a Mikszáth iránti tisztelet. Megalapították a Mikszáth-díjat, amelyet alkalmakként annak adnak, akinek munkásságában központi helyen szerepel Mikszáth Kálmán életmûvének kutatása, bemutatása. A Mikszáth Kálmán Társaság tevékenységének hatása nemcsak Nógrád megyére, hanem az országra, sõt az egész
Kárpát-medencére is kiterjed. A díjat Dr. Kovács Anna jelenlegi elnök és Pásztor Sándor vették át. Fürjesi Csaba festõmûvész 1969-ben Salgótarjánban született. Tagja a Magyar Festõk Társaságának, a Magyar Grafikusmûvészek Szövetségének, a Magyar Szépmûves Céhnek, valamint a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete Választmányának. 2005-ben elnöke lett az Ars Longa Mûvészeti Egyesületnek. Magyarországon kívül kiállított Szlovákiában, Belgiumban, Ausztriában, Lengyelországban, Németországban és az USA-ban. Az ünnepség állófogadással ért véget. Balogh
Vannak még a „Szivárvány“-nak új színei 2013. január 19-én, a behavazott Óvárban a magyar kultúra napjára emlékezve szívet melengetõ mûsorral várta a falu kultúrakedvelõit a helyi kultúrház. A bevezetõ után Nemèok Barbi énekével kezdõdött a már ekkor érezhetõen tartalmasnak ígérkezõ mûsor. Ezt követõen, a mindannyiunk által már megszokott zenés program helyett, prózai összeállítással serkentette gondolkodásra a helyi Szivárvány folklórcsoport ifjú Szivárvány része a szép számban megjelent nézõsereget. Ily nevezetes ünnepnap, a magyar himnusznak állítva emlékmûvet, zongora hangjaival csendítette fel az oly jól ismert dallamot. Ezt követõen néhány megzenésített Petõfi-vers csendült fel, hogy azért a Szivárvány ne hazudtolja meg saját zsánerét. A mûsort befejezendõ mûvészeti iskolát látogató diákjaink, nevezetesen: Szabó Klaudia, Mondok Viktória és Nemèok Barbara rövid koncertje és Sýkora László, falunk templomi kántora elõadásában Johann Strauss Kék Duna keringõje hangzott el. Ezt követõen pacalpörkölt, illetve forralt boros terefere vetett végett a 2013-as magyar kultúra napját ünneplõ rendezvénynek. Reméljük, kultúránk ápolása nemcsak rendezvényeinken, hanem szürke hétköznapjainkat is díszes pompába öltöztetik. Vízi József
6 Kürtös
Kultúra - Hitélet
2013. február
Kulturális évadnyitó Mikszáthtal Január 16-án hagyományosan a szklabonyai emlékházban sor került az író születésének 166. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezésre, koszorúzásra és koccintásra. Az ünnepség az író szobra elõtt kezdõdött, ahol elõször Jana Kovalcová, Szklabonya polgármestere köszöntötte az
egybegyûlteket, és méltatta az író életét és vonzódását a szülõfalujához. Mint mondotta, a születésnapi megemlékezésre azért is jövünk össze minden évben, hogy gondolkodjunk el és emlékezzünk, hogy az õ életét és mûveit, mely mindkettõ finom humorral és szeretettel van
életben tartják a kultúrát. Születésnap mindig van. Pontok, amelyek összekötésre várnak, amelyek összekapcsolnak mondatot, évet, irodalmat, nemzetet, nemzetiségeket, nyelvet és történelmet. Minden évforduló mögött ott van a múlt, az idõ, a megidézhetõ történelem. Egy élet története. A köszöntõ és emlékbeszédek után a résztvevõk megkoszorúzták az író szobrát, majd az ünnepség a tele, átvegyük és továbbadjuk. Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója köszöntötte a megjelenteket határon innenrõl és túlról, külön kiemelve azokat, akik évente rendszeresen eljönnek erre a megemlékezésre. Munkatársaival igyekeznek hozzájárulni Mikszáth szellemi értékének a továbbadásához. Mizser Attila, a Palócföld irodalmi folyóirat fõszerkesztõje emlékbeszédében kiemelte, hogy az irodalom nagy egyesítõ erõ és mindig hagyományõrzõ, mert egy úgynevezett irodalmi mondat mindig ismeri, ismernie kell az elõzményeket. Minden mondat mögött ott van az egész irodalmi mû, vagyis a közösség múltja, vagyis a történelem. Az évfordulós megemlékezések
múzeum helyiségeiben folytatódott. Pohárköszöntõt Balogh Gábor, a Csemadok NTV elnöke mondott, ezzel elkezdõdött a kötetlen beszélgetés és az idei irodalmi tervek kovácsolása egy kis frissítõ mellett. BG
Le m o n d o t t a p á p a XVI. Benedek
2013. február 11-én, a betegek világnapján bejelentette lemondását XVI. Benedek pápa.
XVI. Benedek 85 éves, 8 éve II. János Pál utódaként 2005-ben került a pápai trónra. A német származású Joseph Ratzingert 78 évesen választották meg, ezzel õ lett minden idõk egyik legidõsebben megválasztott pápája. A pápa úgy érezte, „nincsen egyensúly ereje és feladata között“ XVI. Benedek február 28-án este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével. Utána Szent Péter trónja megüresedik. Akonklávé valószínûleg március 15-én kezdi meg munkáját. Az alábbiakban XVI. Benedek pápa lemondó nyilatkozatát közöljük magyarul, melyet a katolikus egyházfõ latin nyelven jelentette be. „Drága Testvéreim! A konzisztóriumot nem csupán a három kanonizáció miatt hívtam össze, hanem egy olyan döntést is közlök, amelynek nagy jelentõsége van az egyház életében. Miután többször megvizs-
gáltam lelkiismeretemet az Úr elõtt, megbizonyosodtam arról, hogy - elõrehaladott koromnak köszönhetõen - erõm már nem alkalmas a péteri szolgálat megfelelõ betöltésére. Tisztában vagyok azzal, hogy e szolgálat alapvetõ lelki természeténél fogva nem végezhetõ el kizárólag szavakkal és tettekkel - imádságra és szenvedésre is szükség van hozzá. A mai világban amely annyira gyorsan változik, és annyi, a hívõ élet szempontjából mély jelentõségû kérdés rázza meg - Szent Péter bárkájának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez mind a szellemi, mind a testi erõ szükséges. Az ehhez szükséges erõm az utóbbi hónapokban fakult meg olyan mértékben, hogy észlelnem kellett: nem tudom betölteni a rám bízott feladatot. Emiatt - és e tett komolyságának teljes tudatában - teljes szabadságom birtokában kijelentem, hogy lemondok a római püspöknek, Szent Péter utódjának posztjáról, amellyel a bíborosok 2005. április 19-én bíztak meg. Így 2013. február 28-án 20 órától Róma széke, Szent Péter széke megüresedik, és az új pápát megválasztó konklávét az arra feljogosítottnak kell majd összehívnia. Testvéreim, a legõszintébben köszönöm nektek mindazt a szeretetet és munkát, amellyel szolgálatomban támogattatok, és bocsánatot kérek hibáimért. Most pedig bízzuk az Anyaszentegyházat legfõbb pásztorunkra, az Úr Jézus Krisztusra, és könyörögjünk anyjához, Szûz Máriához, hogy anyai gondoskodásával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Magamról szólva, a jövõben is az Anyaszentegyházat kívánom szolgálni egy, az imának szentelt élettel. Vatikánból, 2013. február 1. XVI. Benedek pápa“ Forrás: világháló
2013. február
Kultúra
Kürtös 7
Farsangi rendezvények Ipolybalogon
A farsang idején falvainkban is megszaporodnak a különféle rendezvények, így volt ez Ipolybalogon is. Az idei farsang egyike a legrövidebbeknek, ezért az események gyors egymásutánban követték egymást. Hagyományosan kártya- és sakkversenyt rendeztek, ezenkívül egy kulturális rendezvényt (Kis Pacsirta - errõl másutt) és egy kiállítást. Kezdjük talán a Máriás kártyaversenynyel, amelyen csakúgy, mint tavaly, kilencen vettek részt. Január 27-én a XII. évfolyam valósult meg. A hat órás versenyen nyolc fordulón át küzdöttek egymással a versenyzõk, hogy végül az utolsó fordulóban dõljön el az elsõ három helyezett sorsa. Az utolsó forduló elõtt elméletileg még hét játékosnak volt esélye dobogós helyezésre, végül az elsõ helyet és a vándorserleget Varga Ottó szerezte meg 29 ponttal (72,5 %-os teljesítmény). Második helyen a tavalyi elsõ, Racsko Gyula végzett 28 ponttal, a harmadik helyezés ifj. Valent Gáboré lett 27 ponttal (tavaly 2. hely). A nyertesek oklevelet, érmeket és tárgyi jutalmakat vehettek át, amelyeket a falu polgármestere,
Cseri Lajos és Skerlec József szervezõ adtak át. A polgármester vándorserlegéért lebonyolított farsangi sakktornán szintén kilenc játékos vett részt, akik a „mindenki mindenkivel“ alapon döntöttek a helyezésekrõl és a serleg sorsáról. Itt is az utolsó forduló döntött a helyezésekrõl. Itt került össze a tavalyi gyõztes és az idei
várományos, aki egy szép játszmában nyert, így õ lett az idei gyõztes. Helyezések: 1. Bodzsár Gábor 7 pont, 2. Gyurász Péter ifj. 7 pont és 3. Skerlec József 6 ponttal. A vándorserleget, az érmeket és a tárgyi nyereményeket a polgármester, Cseri Lajos adta át. Az elmúlt évben a sportesemények közül a londoni olimpiai játékok voltak azok, amelyek lázban tartották a sportrajongókat. Valószínû, hogy a játékok hatására, de lehet más oka is, a Magyar Sportmúzeum gyûjteményébõl egy kiállítási anyag készült el „Sportoló magyarok - magyar sportolók Európa közepén“ címmel. Ez az anyag a magyar
olimpikonok sikereit mutatja be 25 db 2x1 méteres panelokon a kezdetektõl napjainkig. A tárlat az alapiskola folyosóján lett kiállítva február 8-10 között, így a diákoknak is lehetõségük volt megcsodálni a magyar sport, a magyar sportolók eredményességét, eredményeit. Õk példaképül szolgálhatnak a szorgalom, a kitartás, a küzdés, az emberi magatartás, nemzethez való ragaszkodás területén. A kiállítás
anyagát a helyi labdarúgó szakosztály utóbbi éveinek eredményességét bizonyító oklevelek és serlegek bõvítették. Balogh Gábor
Kultúra
8 Kürtös
2013. február
Csodálatos farsangot zár tak Ipolynyéken Aki évek óta veszi a fáradságot mind helybõl, mind a környék településeirõl, és beül az ipolynyékiek által rendezett mûsorokra, rendezvényekre, az saját szemével meggyõzõdhet arról, hogy évrõl évre színvonalasabb és igényesebb elõadások, bálok, zenés összeállítások kerülnek bemutatásra. Persze mindennek a motorja a szorgos, tettre kész és elkötelezett Csemadok helyi szervezet csapata, annak vezetõsége, aktív tagjai, legyenek azok színjátszók, énekesek vagy táncosok. Az idei, különösen rövid farsang alig másfél hónapjában egyetlen hétvége sem volt szabad a helyi kultúrházban, ami arról tanúskodik, hogy a helyi kulturális és társadalmi élet iránt nagy az érdeklõdés. A farsangi rendezvények sorát január 6-án nyitotta a Csemadok helyi szervezetének évzáró taggyûlése, ahol, mint az elmúlt években, idén is átadták az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díjat, melyet Bojtos Mária nyugdíjas pedagógus, a Hont néptánccsoport egykori vezetõje kapott. A megújult vezetõség ismét Pobori Sándort választotta újabb négy évre a szervezet elnökének. Az évzárót megtisztelte jelenlétével Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke is.
Január 10-én a Csemadok helyi szervezete a már hagyományos, táncmulatsággal egybekötött Karnevál címû zenés, operett-nóta-pop gálával kedveskedett az érdeklõdõknek, és akik részt vettek ezen a mûsoron, egy csodálatos, hangulatában és színvonalában is kimagasló rendezvény részesei lehettek. A helyi kiváló énekesek Cseri Ilona, Csinger Gabriella, Klátyik Szörény, Mészáros Erzsébet, Rados Tamás, és Jámbor Viktória, valamint a budapesti vendégmûvésznõ, a fiatal Tuznyik Natália mellett vidám jelenetekkel mutatkoztak be a helyi Via Nova Ifjúsági Csoport tagjai is, Pobori Mátyás, Cseri Gábor, Belá Ramóna, Szabó Laura, Oroszlány Enikõ, Zolczer Melánia és Holoda Evelyn személyében. A zenei számokat Balázs Ottó, a jeleneteket Cseri Ilona fûzte egy csokorba. A rendezvényt táncmulatság, kötetlen beszélgetés, szórakozás, borozgatás követte kora hajnalig.
Közösség Pártja európai parlamenti képviselõjének azt a nagylelkû támogatást, mellyel közel kétezer euró értékben melegítõkkel, pólókkal, futball-labdákkal támogatta a csapatot.
Január 18-án a községi hivatal szervezésében nyílt meg a helyi kultúrházban a Sportoló magyarok - magyar sportolók Európa közepén címû kiállítás, melyet Magyarország pozsonyi nagy-
Február 2-án a Csemadok helyi szervezete és az ipolynyéki Vadász-
szövetség közös szervezésében került megrendezésre immár másodszor a helyi farsangi bál, melyen közel 250-en vettek követsége bocsájtott a község rendelkezésére, s melyen az eddigi magyar olimpikonok sikerei és gyõztes versenyeinek pillanatai lettek megörökítve. A kiállításon vendégként részt vett Révész Ferenc, az ipolysági Szokolyi Alajos Olimpiai Klub elnöke és Gáspár László ipolysági paralimpikon, akik élménybeszámolót tartottak a legutóbbi Londoni Nyári Olimpiai Játékokról, valamint a klub tevékenységérõl. A kiállítás a vendégek jóvoltából további öt panellel bõvült, ahol a Szlovák Olimpiai Bizottság és olimpikonok eredményei kerültek bemutatásra, köztük számos szlovákiai magyar sportoló sikere is. A kiállítást a
részt, s melyen hagyományosan vadhúsból készült ételkülönlegességek voltak feltálalva. Az ízlésesen, vadásztrófeákkal
feldíszített nagyteremben a kiváló hangulatról a palásti Polistyle zenekar gondoskodott. A mulatság szünetében a helyi
helyi sportszervezet évzáró taggyûlése követte, ahol szintén sikerekrõl számolhattak be a tagság elõtt, hiszen a két évvel ezelõtt megújult ipolynyéki futballcsapat az V. liga élén zárta az õszi idényt, és azt a célt tûzte maga elé mind a vezetõség, mind a csapat, hogy bajnokságot kell nyerni. A vezetõség külön megköszönte prof. Mészáros Alajosnak, a Magyar
borosgazdák rögtönzött borkóstolóval kedveskedtek a nagyszámú közönségnek. Folytatás a 9. oldalon
Kultúra
2013. február
Kürtös 9
Csodálatos farsangot zár tak Ipolynyéken Február 9-10-én a Csemadok mellett mûködõ Mics Károly Színjátszó Csoport mutatkozott be legújabb, Tóth Miklós: Jegygyûrû a mellényzsebben címû darabjával. A három felvonásos vígjátékot egy megújult, generációváltáson keresztülment fiatal csapat adta elõ Balík Judit kiváló, helyenként egyéni, új megoldásokkal tarkított rendezésében. A csoport Gömöry Lóránt, Cseri Ilona, Pobori Mátyás, Pobori Tamás, Cseri Árpád, Oroszlány Enikõ, Takács Ágnes és Cseri Gábor összetételben hatalmasat alakított, bizonyítva ezzel, hogy az ipolynyéki színjátszásnak nemcsak múltja, jelene, de ígéretes jövõje is van. A szombati és vasárnapi elõadást közel 800-an tekintették meg. A szombati elõadáson, melyet abszolút teltháznak szoktak nevezni, egyetlen tût sem lehetett leejteni a nézõtéren, hiszen nemcsak a színházterem székei, de még a kétoldalt dupla sorban behelyezett ülõhelyek is megteltek. A fer-
geteges, jó iramú és humorú elõadást gyakran szakította meg jóízû nevetés és vastaps is. A darab súgója Nagy Teréz, technikusa Balázs Ottó és díszlettervezõje Zsigmond Gábor volt. Felejthetetlen élménnyel lett gazdagabb, aki látta a
darabot. Sok sikert a csapatnak, a rendezõnek, és köszönet az ipolynyéki kultúra zászlajának magasra emeléséért minden résztvevõnek, segítõnek, jó szándékú embernek. Palócz
MAGYAR KULTÚRA NAPJA PÁLYÁZAT 2013 - EREDMÉNY A Palóc Társaság által a magyar kultúra napja tiszteletére 17. alkalommal meghirdetett pályázatra beérkezett pályamûveket a Kolczonay Katalin egyetemi oktató vezette értékelõ bizottság értékelte. Az ünnepélyes eredményhirdetésre Budán 2013. január 20-án, vasárnap délután a Magyarság Házában került sor. Az alap- és középiskolás diákok az alábbi témák közül választhattak: 1. „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?“ - Gyermekjátékok régen és ma 2. „Lángot adok, add tovább!“ -Éltetõ hagyományok nálunk napjainkban 3. Katonadolog - Visszaemlékezések családunkban 4. Addig üsd a vasat, míg meleg! - Kihaló mesterségek nyomában 5. „Mert a haza nem eladó“ - Hazaszeretet a mindennapokban 6. Szép szülõföldem - A hazai táj ismerete, megbecsülése 7. Hazajáró - Tájak, emberek a Kárpát-medencében 8. Õsi kincsünk: édes anyanyelvünk - Gondolatok a nyelvrõl 9. Nyelvi Trianon - Idegen szavak és roncsolt magyar szavak burjánzása a beszédben 10. „Mint oldott kéve…“ - Az emberi, kisebbségi, nyelvi jogok és a fogyó magyarság A pályázók száma országok szerint: Ország Alapiskolás Középiskolás Összesen Szlovákia 17 11 28 Magyarország 9 8 17 Románia 7 34 41 Szerbia 23 20 43 Ukrajna 1 1 Összesen 57 73 130 A pályázaton az alábbi felvidéki alapiskolák tanulói vettek részt: Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola - Deáki, Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Ipolyság, Alapiskola - Nagyszarva, Széchenyi István Magyar
Tanítási Nyelvû Alapiskola - Felsõszeli, Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola - Feled, Párkányi Nyolcosztályos Gimnázium - Párkány, Kóczár Mór Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola - Csilizradvány. A pályázaton az alábbi felvidéki középiskolák tanulói vettek részt: Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola - Ipolyság, Ipari Szakközépiskola - Komárom, Nyolcosztályos Gimnázium - Párkány, Madách Imre Gimnázium - Somorja, Comenius Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium - Zselíz ALAPISKOLÁS DÍJAZOTTAK Magyar Kultúra Napja-díj: I. díj - Baráti Tamás, Fegyverneki Ferenc AI Ipolyság Molnár Rudolf, Kóczán Mór AI Csilizradvány II. díj - Kiss Flóra Virág, Széchenyi István AI Felsõszeli Pöthe Katinka, Széchenyi István AI Felsõszeli Különdíj: Juhos Tamara, Széchenyi István AI Felsõszeli Varga Ákos Dezsõ, Szombathy Viktor AI Feled Dicséret: Csörgõ Gábor, Széchenyi István AI Felsõszeli KÖZÉPISKOLÁS DÍJAZOTTAK Palóc Társaság-díj: Sebõk Fanni, Párkányi Gimnázium I. díj - Sánta Cyntia és Sánta Kamilla, Ipari Szakközépiskola Komárom, Vavró Dóra, Comenius Gimnázium Zselíz III.díj - Velebný Flórián, Fegyverneki Ferenc KIKI Ipolyság Különdíj: Fazekas Viktória, Párkányi Gimnázium Kollár Dominika, Ipari Szakközépiskola Komárom Skladan Friderika, Fegyverneki Ferenc KIKI Ipolyság /ural/ A szerkesztõség megjegyzése: Helyszûke miatt a díjazottak közül csak a felvidéki iskolák diákjait tüntettük fel. BGy
10 Kürtös
Kultúra
2013. február
Az isten is tanítónak teremtette… Már 7 éves koromtól tudom ezt, hiszen második és harmadik osztályban õ volt az osztályfõnököm. Bojtos Mária tanító néni igazi pótanya volt mindannyiunk számára az iskolában: nevelt, tanított, segített, irányított, énekelt, nevetett. Szigorúan, de szeretettel figyelt ránk. 2013. január 6-án talán én voltam olyan büszke rá, mint anno õ ránk. A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete ezen a napon neki adományozta elismerésként hosszú évtizedek munkájáért az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díjat. Ez alkalomból született e beszélgetés. CsI: Marika néni, elõször is engedje meg, hogy gratuláljak a legújabb elismeréséhez. BM: Nagyon szépen köszönöm, igazán örülök ennek a díjnak. CsI: Marika néni, egész életén keresztül tanított, hogyan emlékszik vissza a kezdetekre? BM: Kõkesziben kezdtem tanítani, heti 30 órám volt. Az elsõ óralátogatás után máris megdicsért az igazgató a matematikaóra miatt. Megbecsülésben volt részem Ipolynyéken is, a kollégákkal jól kijöttünk, megértettük egymást. Dobos igazgató úr azt mondta, hogy a magyarórám még a szakosoknak is dicséretére válna. Diákjaim, akik gimnáziumban folytatták tanulmányaikat, minden találkozásnál emlegették, még az osztálytalálkozókon is, hogy soha nem volt problémájuk a megfelelõ alapozás után, és ez nekem nagyon jólesett. Ilyenkor éreztem azt, hogy megéri minden percért. Mindig elvártam, hogy fegyelmezettek legyenek a diákok és figyeljenek. Ha azt láttam, hogy szükség van még gyakorlásra, akkor délután is sokszor ott maradtunk azért, hogy senki ne maradjon le. CsI: A Rozsnyói Pedagógiai Iskola elvégzése után tanult még valami mást is? BM: Igen, késõbb elvégeztem Besztercén a képzõmûvészeti továbbképzést. Ennek köszönhetõen aztán egy ideig minden osztályban én tanítottam a képzõmûvészeti nevelést, volt rajztermünk, rengeteg versenyen részt vettünk, de az igazgatóváltás után már nem kaptam rajzórákat. Zenét kezdtem tanítani, amikor a férjemre rábízták az orosz nyelv tanítását. Ekkor pedig a Spievanky versenyre jártunk népdalcsokrokkal, népszokásokkal. CsI: Az iskolán kívüli kulturális élettel hogyan került kapcsolatba? Ki által? BM: Amikor iskolás voltam, nagyon szerettem volna néptáncra járni. Vidékiként a hazautazás miatt nem tudtam a foglalkozásokon részt venni. Aztán, ahogy tanítani kezdtem, Balogon is, meg Kesziben is alakítottam tánccsoportot. A balogiakkal Sósáron a járási Csemadok-napon volt nagy sikerû fellépésünk. 1963-ban Korcsog Laci bácsitól átvettem a tánccsoportot Nyéken - minden héten volt táncóra, a Szüreti ünnepélyen már fel is léptünk. Legalább 40 koreográfia került ki úgymond a kezeim közül, rengeteg kultúrmûsoron vettünk részt, és úgy érzem, hogy a tanulók is szívvel-lélekkel csinálták, és mindig volt utánpótlás. Volt egy nagyon nagy segítségem, támaszom: a férjem. Õ mindig jött harmonikázni az én mûsoraimhoz ugyanúgy, mint bármely más kollégának, ha kérte. A Szõttes akkori koreográfusa is látta a programunkat, és nagyon megdicsért bennünket. CsI: Tudna említeni néhány versenyt, fellépést? BM: Az 1982-es Tavaszi szél versenyén a Pünkösdölõvel országos 1. helyezést értünk el, így kerültünk a zselízi országos fesztiválra. Füleken a kerületi fesztiválon elismerõ oklevelet kaptunk a losonci, kürtösi és a pozsonyi kulturális egyesülettõl. A lévai táncversenyrõl is elhoztuk az elsõ díjat. A 90-es évek elején a Kiszehajtással léptünk fel Ipolyságon és Balassagyarmaton is. A Csemadok-beli nagy jelentõségû mûsoraink a
Menyasszonytánc, Fosztó és Fonó /megj.: ezt kb. 4 évvel ezelõtt újra színpadra vitték/ voltak - ezek összeállításában többen is részt vállaltunk. A testvérfalusi szerepléseket, a sikereket a szereplõk szerintem soha nem fogják elfelejteni. A 80-as években alakult meg Ipolynyéken a HONT néptánccsoport országos hírû koreográfussal Magyarországról. Minden héten szorgalmasan gyakoroltunk, hétvégente voltak a fellépések. Járási és egyéb rendezvényeken is szerepeltünk: Paláston, Zselízen, Pásztón, a Bánki-tónál, Szécsényben, a Terényi Nemzetiségi Napokon, Hollókõn - ez utóbbit még a TV is közvetítette, és természetesen ott voltunk a legmagasabb szintû fesztiválon, Gombaszögön is. Ennek a fellépésnek köszönhetõen kerültem bele a szlovákiai tánctanítók, tánctanárok és koreográfusok könyvébe. CsI: Néhány évvel ezelõtt újra összeállt a régi csapat. BM: Igen, két koreográfiát felelevenítettünk a Szüreti ünnepségre. Sajnos, az akkori csapat már befejezte mûködését. Bár szerintem, ha nagyon lelkesedtünk volna, akkor még mûködhetnénk most is, de a munkahelyek, távolságok már nem teszik lehetõvé a rendszeres gyakorlást. CsI: Mit gondol, van kapcsolat aközött, hogy azon diákok, akik részt vesznek az iskolán kívüli kulturális életben is az iskolában is jobban teljesítenek, jobban szeretnek járni? BM: Igen, fõleg amiatt, mert a Csemadokban megszokják a közösséghez való tartozást, az utazások során az egymással való törõdést, jobban megbecsülik egymást is és a tanítóikat is, ezek a gyerekek nem viselkednek szélsõségesen. Tudják, hogy minõségi munkát csak fegyelemmel és figyelemmel lehet végezni. CsI: Az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díj, amit a Csemadok alapszervezetétõl kapott, mit jelent az Ön számára? BM: Elsõsorban nagyon nagy öröm. Gyerekkorom óta benne vagyok a kulturális élet forgatagában, a hagyományok ápolásában, õrzésében. Úgy érzem, hogy az elmúlt évtizedek alatt nagyon sokat dolgoztam - a férjemmel együtt - azért, hogy továbbadjam, mentsem az értékeinket az utókor számára, hogy így maradjon meg a magyar nemzeti kultúra. Az évek során kérdezgették, hogy bírjuk a munka, család és a kert mellett a plusztevékenységeket, de mi észre sem vettük, hogy ez pluszmunka, nekünk ez volt a természetes. Azt gondolom, hogy megérdemelten kaptam az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díjat. Bár nem gondoltam azt, hogy én valaha is díjakat fogok kapni. Én a munkámat szívbõl végeztem, mindig nagy örömmel. Azt hiszem, hogy szép gondolat és dolog ilyen elismeréssel jutalmazni. CsI: Családon belül öröklõdött-e a mûvészeti-kulturális hajlam? BM: A lányom táncolt a Szõttesben is, még Olaszországban is felléptek. Tehetsége van a festészethez, Tapolcán volt már saját kiállítása. Az unokám, Jancsi mesemondóversenyt nyert, de zenei téren mûködik tovább - zeneszerzéssel foglalkozik. Zenekarukkal bejárták Európát. Játszik gitáron, zongorán és harmonikán is egy kicsit. CsI: Marika néni, a mai fiataloknak, kultúrában dolgozóknak mit adna útravalóul? BM: Tegyenek meg mindent azért, hogy a hagyományaink, anyanyelvünk megmaradjon. Ismertessék meg gyermekeikkel a népmeséket, népdalokat, népszokásokat. Õrizzék a nyelvet azáltal, hogy gyermekeiket magyar iskolába íratják. Ne veszítsék el hitüket!!! CsI: Marika néni, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést! Jó egészséget kívánok Önnek! BM: Köszönöm szépen! : A beszélgetést készítette: Cseri Icu, Ipolynyék
2013. február
Iskolai beiratkozások
Az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában 2013. február 13-án került sor az elsõsök beiratkozására. Az eddigiekhez hasonlóan most is a negyedikesek várták õket kis ajándékkal és kultúrmûsorral. Ám ezenkívül a komáromi Teátrum Színház elõadását is megtekinthették szüleikkel és az iskola tanulóival együtt, akik a Hókirálynõ c. zenés mesejátékot mutatták be nagy sikerrel. A következõ tanévre - nagy örömünkre - 18 kis elsõst írattak be szülei intézményünbe. -náA 2013/2014-es tanévben öt magyar kisdiák kezdi meg tanulmányait a Csábi Alapiskola 1.osztályában. A beiratkozásra 2013. február 6-án került sor, amelynek keretén belül az alsó tagozatos tanító néni köszöntötte a gyerekeket és szüleiket. A leendõ kisdiákok kellemes perceket töltöttek jövendõbeli osztályukban. -zszJanuárban és februárban zajlanak az iskolai beiratkozások országszerte. Ipolynyéken február 7-én csütörtökön délután várták a helyi alapiskolába az iskolaköteles nebulókat. Az igazgató, Jusztin Imre üdvözölte a leendõ elsõsöket és szüleiket, majd rövid kultúrmûsorral az iskola színjátszói kedveskedtek. Ajándékról az iskola szülõi szövetsége gondoskodott. Szeptembertõl 8 elsõse lesz a Balassi Bálint Alapiskolának, 7 ipolynyéki és 1 tanuló lesz Kõkeszibõl. -nt2013.február 11-én került sor a beiratkozásra a Mikszáth Kálmán MTNY AI-ba Ipolyvarbón. Kézmûves-foglalkozással egybekötött vidám program várta a leendõ elsõsöket, akik nagy izgalommal fogtak a munkához. Jövõre két kis elsõs kezdi el tanulmányait minálunk. -cheA Lukanényei Alapiskola 2013/2014-es tanévére való beiratkozására január 29-én 16:00-kor került sor. A leendõ kiselsõsök a beiratkozás elõtt egy foglalkozáson vettek részt, amit az 1-4-es tanító nénik, Pásztor Éva és Varga Réka készítettek elõ. Így tett bizonyságot ügyességérõl és felkészültségérõl a négy magyar kisdiák. -mtAz Inámi Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolában a jövõ tanévre nem iratkozott be elsõ osztályos tanuló, viszont az óvári Szent Erzsébet Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Alapiskolában szeptembertõl 2, az ipolyhídvégi Szent Rita Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Alapiskolában pedig 4 kis elsõs kezdi meg tanulmányait.
Oktatás
Kürtös 11
Megszólaltak a „Kis Pacsirták“ Ipolybalogon Ismerõs dallamoktól volt hangos az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola folyosója 2013. február 3-án délután, ugyanis ekkor került megrendezésre a Kis Pacsirta - óvodások hagyományõrzõ fesztiválja, melynek megrendezését már 3. alkalommal az Ipolybalogi Magyar Tanítási Nyelvû Óvoda vállalta fel. A fesztivál fõ támogatója a Bethlen Gábor Alap, melynél az óvoda mellett mûködõ SZMSZSZ pályázott sikerrel. Hat környékbeli óvoda jelezte részvételi szándékát az óvoda igazgatónõjénél, Cseri Erzsébetnél, aki örömmel fogadta az óvodák hagyományõrzõ programját. Az igazgatónõ ünnepi megnyitójában röviden felvázolta a népi kultúra, a hagyományápolás fontosságát már kisgyermekkorban, majd köszöntötte a megjelent vendégeket: Cseri Lajos urat, Ipolybalog polgármesterét, Nagy Mihály urat, Nagycsalomja polgármesterét, Balogh Gábor urat, a Csemadok járási elnökét és természetesen minden kedves vendéget, szereplõt, akik részvételükkel színessé varázsolták ezt a borongós farsangi vasárnap délutánt. Elsõként Oroszlán Erik mesemondó lépett a színpadra az ipolyszécsénykei óvodából, aki a Kisködmön c. népmesét adta elõ, felkészítõje Refka Ilona pedagógus volt. Majd a helyi óvodások: Skerlec Nándor, Stricho Lola Rebeka, Szuma Antónia, Vanek Rebeka, Nedela William, Szádóczki Rebeka, Gondos Barbara és Valach Dávid léptek a közönség elé Az aranyszõrû bárány címû zenés-táncos mesejátékkal. Felkészítõjük Molnár Szilvia és Cseri Erzsébet óvópedagógusok voltak. Õket követték a nagycsalomjai óvodások botos népi tánccal, melyet Molnár Mária óvó néni tanított be. Negyedikként az ipolyhídvégi óvodások verses-mesés-dalos összeállítással szórakoztatták a szép számban megjelent közönséget. Mûsorukat betanította Hárfai Zsanett és Hocsák Emõke óvónõk. Õket az ipolynyékiek, Zsigmond Ibolya, Molnár Zsuzsa, Homolya Erzsébet és Böjtös Márta tanító néni ovisai követték, akik egy népi játékfüzért vittek színre. Sajnos az ipolykeszi óvodások betegség miatt nem vehettek részt ezen a fesztiválon. A szereplõknek és felkészítõiknek Lõrincz Sarolta Aranka nyugalmazott óvópedagógus mondott köszönetet fáradságos munkájukért és a 6. Kis Pacsirta hagyományõrzõ fesztivált nagyra értékelve kifejezte reményét, hogy a jövõben lesz még ennek a rendezvénynek folytatása, máshol is követve a balogiak példáját. A mûsor hátralévõ részében minden kis szereplõ ovis és felkészítõ pedagógus megkapta jutalmát, melyet Cseri Lajos polgármester úr adott át. A rendezvény házigazdái a tisztelt vendégek és szereplõk számára frissítõrõl, süteményrõl és finom gulyásról is gondoskodtak. CSE
12 Kürtös
Hitélet
2013. február
A BÖJT ÁLDÁSA - JÉZUSRA FIGYELVE
Mi a hit?
Hamvazószerda napján, amely egyben a nagyböjt kezdete, gyakran halljuk a sürgetést, hogy térjünk vissza az Istenhez. Böjtöléssel, bûnbánattal minden évben elhangzik, „Fújjátok meg a harsonát“, és hirdessetek szent böjtöt /Jo2,12.15/. Bár az ember évezredek óta böjtöl, mégis az utóbbi évtizedekben visszaszorítódik a keresztény ember életében is. Az egyik gond az, hogy olyan világot élünk, amely nem a lemondás, hanem az azonnali megjutalmazást helyezi elõtérbe. A másik nagy gond, hogy a társadalom sem értékeli az önfegyelmet és az önmegtartóztatást. Ennek pedig az a következménye, hisz mi is ebben a világban élünk, sajnos mi, keresztények sem ismerjük fel a böjt igazi értékét. A böjt az, amikor egy bizonyos ideig tartózkodunk az ételektõl és italoktól, hogy a lelki növekedésre összpontosítsunk. Amikor megtagadjuk magunktól a testi élvezeteket, amelyek önmagukban nem tiltottak, nyitottabbá válunk Isten lelki adományainak elfogadására. Ha ily módon keressük Istent, könnyebben megértjük akaratát. A Szentírás is gyakran buzdít böjtölésre, és kiemeli annak rendkívüli értelmét. Mózes, Illés, Keresztelõ Szent János és Szent Pál is mind böjtöltek. Jézus 40 napig böjtölt, mielõtt elkezdte nyilvános mûködését. A bibliai alakok példáját követve az egyház is beépíti életébe a böjtöt. Az olyan parancsolatokon túl, mint hogy járjunk hetente szentmisére, gyónjuk meg bûneinket, és tartsuk meg a kötelezõ ünnepeket, az egyház elõírja, hogy bizonyos napokon és idõszakokban tartózkodjunk némely ételektõl, vagy tartsunk teljes böjtöt /A Katolikus Egyház Katekizmusa 2043/. Azzal, hogy az egyház fölveszi a böjtöt parancsolatai közé, arra mutat rá, milyen értékes lehet a böjtölés. Természetesen itt a hangsúly a lehet szóra esik. A böjt sokkal több annál, hogy egyszerûen nem eszünk egy darabig. A böjt arról szól, hogy testi éhségünk által felfedezzük lelki éhségünket. A farizeusokról és vámosokról szóló példabeszédben Jézus arra tanít, hogy hiába böjtölünk akár kétszer is hetente, nem sokat ér, ha gõgös szívvel tesszük /LK18,22/. Tehát, ha nem megfelelõ hozzáállással végezzük a böjtöt, akkor nem kerülhetünk közelebb Istenhez. A már elõbb említett Jézus 40 napos böjtölése a pusztában, közvetlenül a nyilvános mûködésének megkezdése elõtt történt. Ez az imádkozással eltöltött idõt arra használta, hogy felkészüljön az emberek tanítására, de legfõképp arra, hogy új szövetséget kössön kereszthalála által. Ezért, amikor ebben az évben is újra felszólítanak, hogy böjtöljünk és imádkozzunk a nagyböjti idõszak negyven napja folyamán, ezt ne elvégzendõ feladatnak vagy munkának tekintsük. A megfelelõ hozzáállással a böjt segít, hogy fölkészüljünk arra, amit Isten számunkra tartogat, hogy országát már itt, a földön fölépítsük, és halálunk után el is nyerjük. Az idei nagyböjt elején induljunk el a helyes irányban. Gyónjuk meg bûneinket, és hozzuk rendbe Isten és emberekhez fûzõdõ kapcsolatainkat! Az irgalmas Jézus nem utasít vissza minket sohasem. Találjunk mindennap valamennyi idõt az imádkozásra! Hogyan akarjuk megtalálni az Urat, ha nem is keressük. Ha a böjttel egyidejûleg nem keressük imádkozva Istent, vajmi csekély hatással lesz ránk. Ha azonban azzal a szándékkal végezzük a böjtöt, hogy az Urat keressük és dicsõítsük, csodás dolgok fognak történni. Nemcsak imáink találnak váratlan meghallgatásra, hanem megáldja az Úr a vele töltött idõt is. Így lesz majd egy Krisztusra figyelõ keresztény élete ebben a már-már sokszor elviselhetetlen világban is „ÉDES“ és „KÖNNYÛ“. Mons. Dobos Péter
A hittel, annak tartalmával és az ember lelki életében betöltött szerepével foglalkozó sorozatunk elején szeretnénk meghatározni, hogy mi is valójában a hit. A hagyományos katolikus értelmezés szerint a hit lényegét az Isten által kinyilatkoztatott igazságok elfogadása jelenti. Ahogy szent Pál apostol is fogalmaz a Zsidókhoz írt levélben: „A hit reményeink szilárd alapja, a nem látott dolgok igazolása“ (Zsid 11,1). Ebbõl világosan következik, hogy a hit nem más, mint a kinyilatkoztatott igazságok igaznak való elfogadása. A hagyományos hitfogalom még azt is meghatározza, hogy: „a kinyilatkoztató Istennek a hit engedelmességével tartozunk. Ezzel az ember szabadon rábízza Istenre önmagát, értelmével és akaratával hódol a kinyilatkoztató Isten elõtt“. Az I. Vatikáni zsinat így határozta meg a hit lényegét: „A hit természet feletti erény, mellyel az Istentõ kapott kegyelem által igaznak fogadjuk el Isten kinyilatkoztatását, nem a tárgy ésszel átlátott evidenciája, hanem a kinyilatkoztató Isten tekintélye által“. Maurice Blondel meghatározása szerint a hit „az ember õsbizalma“ a létezés iránt, és ha ez az „õsbizalom“ megrendül, az egzisztenciális egyensúlyvesztéshez vezet. Rudolf Bultmann is az emberi egzisztencia nélkülözhetetlen elemeként tárgyalja a hitet, rámutatva, hogy a kinyilatkoztatás hite világítja meg az emberi életet. Azaz, ahhoz, hogy meg tudjuk érteni saját embervoltunk teljes lényegét, szükségünk van a kinyilatkoztatás hitére. Jacques Maritain - perszonalista filozófia egyik legnagyobb képviselõje - a hitben a személyes találkozásra fekteti a hangsúlyt, azt mondja: akkor jutunk önmagunk birtoklására, akkor válunk igazán személlyé, amikor valaki más személy számára „te“-vé válunk. Isten felénk fordult, feltárta önmagát, s mi pedig õfelé fordulunk, s ez a személyes találkozás nem más, mint a hit. A II. Vatikáni zsinat a hitet már nem pusztán a kinyilatkoztatott igazságok elfogadásaként értelmezi, hanem egyfajta személyes viszonyként is, szabad akaratból történõ ráhagyatkozásként is. Már nem csak az emberi értelem hódolataként látjuk a hitet, hanem a teljes emberi személyiség döntéseként és állásfoglalásaként. A fentebb említett definíciók alapján a hitet így fogalmazhatjuk meg: A hit a megszentelõ kegyelem által belénk oltott erény, mely által Isten Országát, a kinyilatkoztatás teljességét szabadon elfogadjuk, Jézus Krisztus tanítása szerint az Egyház értelmezésében. A hit tehát egy személyes állásfoglalás, saját létünk legalapvetõbb beirányozottsága, s több mint az értelem hódolata: döntés Isten, Jézus és az Egyház mellett. Balga Zoltán, ipolyviski plébános
2013. február * 155 éve, 1858. február 2-án született Komjáthy Jenõ magyar költõ, a 19. század végén a magyar líra egyik megújítója. (†1895) * 440 esztendeje, 1573. február 4-én született K á l d i György jezsuita szerzetes, bibliafordító, az elsõ teljes katolikus magyar nyelvû Biblia fordítója. (†1634) * 225 éve, 1788. február 5-én született K i s f a l u d y K á roly magyar költõ, drámaíró, mûfordító és festõ. (†1830) * 130 éve, 1883. február 5-én született Nagy Lajos magyar író, novellista, publicista. (†1954) * 150 éve, 1863. február 12én hunyt el Lisznyai (vagy Lisznyói) Damó Kálmán magyar költõ, író, a Tízek Társaságának tagja. (*1823) * 110 éve, 1903. február 12én született R i d e g S á n d o r Kossuth- és József Attiladíjas magyar író. (†1966) * 150 éve, 1863. február 16 született J u s t h Z s i g m o n d magyar író. (†1894) * 15 éve, 1998. február 17-én halt meg szentegyedi és czegei gróf Wass Albert erdélyi magyar író és költõ. (*1908) * 50 éve, 1963. február 18-án született Nagy Atilla Kristóf író, költõ, szerkesztõ. (†1998) * 95 éve, 1918. február 22én született Léván Ordódy K a t a l i n író, újságíró. (†2000) * 185 éve, 1828. február 23-án hunyt el F a z e k a s M i h á l y magyar író, szerkesztõ, mûfordító, poéta és botanikus. Legismertebb mûve a Lúdas Matyi. (*1766) * 100 éve, 1913. február 23án született Sepsiszentgyörgyön S i n k a J ó z s e f ref. egyházi író, költõ, szociográfus. (†1988)
Évfordulónaptár
Kürtös 13
Nagy Lajos (Apostag, Tabányitelek, 1883. február 5. - Budapest, 1954. október 28.) író, publicista. Nagyszüleinél, tanyán nevelkedett, majd budapesti gimnáziumokban tanult és 1901-ben érettségizett. Tanárnak készült, de végül jogot tanult, amelyet nem fejezett be. 1922 és 1929 között a Nyugat fõmunkatársa és baloldali lapok szerkesztõje volt. 1935-ben Illyés Gyulával részt vett a Szovjet Írókongresszuson. 1945 után a Szabad Nép munkatársa, az ötvenes évek elején viszont csak bírálatokat és mellõzést kapott. Fiatal jogász korában, 1904-ben, majd 1906 és 1907 között magántanítói munkát vállalt a nagybirtokos Jankovich-Bésán családnál, így került a gici kastélyba. Barátságosan fogadták, de a társadalmi különbségek, és az arisztokrácia itt tapasztalt úri gõgjének megnyilvánulásai élete végéig foglalkoztatták. Itt szerzett élményeibõl meríti témáját a Séta régen, A kastély vendége és a Kastély c. elbeszéléseknek. Beszámol gici élményeirõl A lázadó ember c. önéletrajzi írásában is. Gicen utcanév õrzi emlékét. 1932-ben, 1935-ben és 1938-ban Baumgarten-díjat, 1948-ban, elsõk között Kossuth-díjat kapott. Wass Albert a Kolozsvár melletti Válaszúton született 1908. január 8-án. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte. Debrecenben erdészeti diplomát szerzett. A németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-on is tanult. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza. Elsõ felesége unokatestvére, báró Siemers Éva lett. Hat gyermekük született, akik közül Csaba hároméves korában meghalt. Nagyapja halála után az erdélyi magyar református egyház kerületének fõgondnoka lett. A második bécsi döntés alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következõ év elején erdészfelügyelõ lett Dés településen. Két hónappal késõbb pedig a kolozsvári Ellenzék címû lap irodalmi szerkesztõje lett. 1942 májusától katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg. 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A második világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta. Elõször Sopronba utazott, majd 1951-ig Németországban élt. Onnan négy fiával az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig a Floridai Egyetemen a nyelvi laborban dolgozott. A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bûnökért és gyilkosságért. A román hatóságok többször is kérték kiadatását, az USA Igazságügyi Minisztériuma elutasította a kérelmet. Wass Albert 1952-ben újranõsült, a skót származású Elisabeth McClaint vette feleségül. Astorban (Florida) halt meg 1998-ban. Valószínû, hogy 1998. február 17-én Wass Albert gyilkosság áldozata lett (egyes források szerint öngyilkos lett). Végsõ kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-tõl egészen a jelenkorig, a saját, õsi nemzetségének történetén keresztül. Szerk.
Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm. Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek. Adjátok vissza az én hegyeimet! Wass Albert
Közélet
14 Kürtös
2013. február
!!! FOTÓVERSENY !!! A Kürtösi Ipolymenti Partnerség legszebb fényképfelvétele. 2013-ban már másodszor hirdettük meg a fotóversenyünket. Küldje el fényképfelvételét a kategóriába való besorolással és leírással JPG formátumban és legalább 1,5 MB méretben. Kategóriák: 1. A minket körülvevõ természet 2. Az emberek minálunk 3. Hagyományaink 4. A jövõnk 5. Ami a „leg“ minálunk A fényképfelvételek beküldési határideje: 2013. április 30. A legjobb és legszebb felvételre szavazási lehetõséget nyújtunk május 31-ig a Facebookon keresztül is. A legszebb fényképfelvételek továbbjutnak az össz-szlovákiai versenyre. Bõvebb tájékoztatást a www.maspkp.sk honlapon, valamint a FACEBOOKon találnak. Cím: Partnerstvo Krtíšskeho Poiplia, Lesenice 221, 991 08 Lesenice. Info: 047/38 10 440. Várjuk a sok új kreatív fényképet!
2013. január 8.
Talpas István Ipolyvarbó „Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, megpihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra Te sohasem leszel halott, Szívünkben örökké élsz, mint a csillagok. Üres és szomorú nélküled a házunk, S nem hisszük el, hogy hiába várunk. Hiába szólítunk, te már azt nem hallod, Mikor a döbbenet és fájdalom kínosan mardos. Ha egy könnycsepp gördül végig az arcunkon, Az azért van, mert szerettünk, és hiányzol nagyon. Bennünk él egy arc s egy végtelen szeretet, Amit tõlünk soha senki el nem vehet. Hiába borul rád a temetõ csendje, Bánatos családod szívében élni fogsz... mindörökre.“
„Elmentem tõletek, nem tudtam búcsúzni, Nem volt idõm arra... el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre, ...Ha látni akartok, nézzetek az égre...“
Fájó szívvel emlékezünk a szeretõ férjre, édesapára gyermekre, testvérre, sógorra és jó barátra, aki február 19-én töltötte volna be 45. életévét, ha a sors keze nem vonja meg tõle e szép ünnep megélését szeretteinek körében.
Szabadkõmûves mozgalom Nógrád megyében a 18. század végén Prónay Mihály (aki a csalári Prónaykastélyt építtette 1793-ban) után kutatva akadtam rá arra, hogy õ is tagja volt a Nógrád megyei szabadkõmûves mozgalomnak.
A XVIII. századi szabadgondolkodás hívta életre a balassagyarmati „Szent János, a Kelet erényes zarándoka“ nevet viselõ szabadkõmûves-páholyt, melynek 1785-ben 30, 1794 végén már 40 tagja volt. A páholy alapítói a misztikus alkimista hagyományokat követõ „rózsakeresztesek“ soraiból kerültek ki. Ezeknek az „aranycsinálók“-nak 1781-tõl kezdve volt fiókpáholyuk Balassagyarmaton is, amely 1787-ben feloszlott, mivel tagjai átléptek az itteni szabadkõmûvespáholyba. A balassagyarmati szabadkõmûvesek 1784-ben 124 kötetbõl álló könyvtárában többnyire kémiai vonatkozású mûvek voltak. A be nem avatottak elõtt a szabadkõmûvesek páholyéletét elködösítõ misztikus szertartásai elfedték a társulás lényegét: a humánumért, az emberi méltóság megbecsüléséért folyó küzdelmet, ami - mivel nem születési, sem vagyoni, sem vallási, sem rangbeli különbségekre nem voltak tekintettel a
tagfelvételek során - antifeudális elképzeléseikkel párosult. A balassagyarmati páholy keretébe sok olyan személyiség tartozott, akik közvetve vagy néha közvetlenül is érintkezésbe jutottak a város közigazgatásával. Ez egyébként már a tagok névsorából is kitûnik. A páholy osztozott a magyarországi szabadkõmûves-páholyok sorsában, amelyekkel - és több örökös tartománybelivel is élénk levelezést folytatott. 1785 novemberében II. József rendõri felügyelet alá helyezte a páholyokat, de nem tiltotta be azokat. Ez csak 1795 júniusában következett be, amikor a francia forradalom eszméitõl megrémült uralkodó körök minden szabad gondolatot csírájában igyekeztek elfojtani. Az 1789-es francia forradalom kirobbantását is a szabadkõmûvesek nyakába akarták varrni, ami azért érdekes, mert a szabadkõmûves mozgalom tagjai megfontolt egyének voltak, akik a fõ hangsúlyt rációra, azaz az észre helyezték, nem pedig az érzelmekre! A szabadgondolkozás nógrádi és borsodi élõfutárai - Belitzky János feljegyzésébõl. A balassagyarmati páholy tagjainak foglalkozása és szervezeti megoszlása 1785-ben a következõ volt: megyei tisztviselõ - 10; megyei bizottsági tiszt-viselõ - 3; megyei mérnök - 1; országos bizottsági tisztviselõ - 3; állami képviselõ - 1; katonatiszt - 3; ügyvéd - 1; orvos - 3; pap - 3; uradalmi tisztviselõ - 2; összesen 30 tag. 1785-ig a következõk léptek be a páholyba: Balogh Péter, Baloghy Antal, Beniczky Pál, Cseh-Szombathy József,
Csonka József, Gyürky István, Hamaliar Márton, Kántor Gábor, Knauer Károly, Madách Péter, Mayer József, Mihalitska János, Mocsáry Antal, Muslay Antal, Muslay István, Müller Mór, Pákozdy János, Pongrácz Boldizsár, Porpáczy Ádám, Puky Ferenc, báró Ritterstein József, Stréter János, Szerem Gábor, Szilassy József, Szontagh Mihály, Szubszky István, Szudy György, Tihanyi Tamás, Trajtler Gábor és Vicenti János. 1785 után léptek be: Abhortis János, Bilnicza Pál, Foglár János, Halász László, Madách Sándor, Majthényi László, Mártonfy István, Palásthy István, Péchy Imre, Podhorszky János és Prónay Mihály.
A szabadkõmûvesek mozgalma - úgy tartják - a templomos lovagok hagyományaiból alakult. A templomos lovagok tevékenysége gyászos véget ért 1307. október 13-án pénteken brutális katonai megsemmisítéssel, amelyet a francia Fülöp király mért rájuk. Ettõl fogva tartjuk péntek, 13-át szerencsétlen napnak. Farkas Sándor, Csalár
Szabadidõ
2013. február
K ERTI
MUNKÁK TÉLEN
Más kerti munkákkal összehasonlítva a veteményeskertben mindig akad bõven tennivaló. Tavasztól õszig szinte minden nap van valami munka: vetés és ültetés, öntözés, trágyázás, gyomlálás, növényvédelem és végül betakarítás. Tél vége felé minden gazda igyekszik beszerezni idõben a vetõmagvakat, és megtervezni az egész évi munkát. Februárban, ha az idõ engedi, a következõ munkák várnak ránk: * Tervezzük meg az ágyásokat ügyelve a vetésforgóra * A bevált zöldségféléken kívül próbáljunk ki új nemesítéseket is * A különféle fajták társítása növeli a terméshozamot * Az elõzõ évrõl maradt palántázó földet gõzöljük át (pl. egy régi edényben) * Készítsünk vagy vásároljunk melegágyat * A palántákat takarjuk le befõttesüveggel (pl. korai saláta, karalábé, retek) * Napfényes napokon szellõztessük az üvegházat vagy a fóliával védett melegágyat * Napos idõben lazítsuk meg a földet * Terítsünk el a komposztot az ágyás teljes felületén * Helyezzük a melegágyat megfelelõ helyre (védett napos hely) Biztosan sokan tapasztalták a saját bõrükön, hogy a télvégi lemosó permetezést nem szabad elodázni. Ha csak ritkán permetezünk, akkor a lemosó permetezés legyen ott a prioritási listánkon! Lássuk, hogy miért is olyan fontos ez a növényvédelmi munka! A profikat nem kell figyelmeztetni, mennyire hasznos, ha a tél végén a fákat lemossák a magas koncentrációjú szerekkel. De érdemes a díszfákat, cserjéket, rózsákat is permetezni. A munka elnevezése is mutatja, hogy akkor lehet tökéletes az eredmény, ha csurog a lé a permetezett felületen. A használt szerek ugyanis kontakthatásúak, ezért a megfelelõ eredmény eléréséhez a károsítókat tökéletesen be kell fedni. A szerek egészségkárosító hatásától a gombák, baktériumok és rovarok áttelelõ képletei tarthatnak, megfelelõ használattal az emberekre nem veszélyesek. Ezeket a szereket a biotermesztõk számára is engedélyezik. Mivel a hobbikertésznek a pénzen kívül az idõbõl van a legkevesebb, ezért erre az el nem hanyagolható munkára ajánlható, hogy a káros szervezetekbõl legtöbbfélét pusztítókat használjuk, és ezek egyszerre tartalmazzanak rezet, ként és olajat is. Bár a védekezés legkedvezõbb ideje még messze van, már most érdemes a vegyszert beszerezni. A lemosó permetezés idõzítése fél siker, a legjobb az lenne, ha kétszer, késõ õsszel és közvetlenül a rügypattanás elõtt tudnánk a munkára idõt szakítani. Az õszi permetezéssel sikerülne a védõfelszerelésüket még teljesen fel nem vevõ, elpusztítandó rovarokat és gombákat meglepni. Tavasszal azután, a második permetezõ támadással, ha nem is teljes, de súlyos csapás mérhetõ a sok kellemetlenséget okozó társaságra. Nagyon fontos a tavaszi kezelés jó idõzítése, ezért arra mindenképpen ügyelni kell, hogy a lemosó permetezés a rügypattanáshoz lehetõ legközelebbi idõpontban történjen, mert a telelõhelyekrõl elõjövõ kártevõk és az éledõ kórokozók ilyenkor a legsérülékenyebbek. A télvégi lemosó permetezés mellett ne feledkezzünk meg a talajra hullott beteg, fertõzött levelek elpusztításáról sem. A talaj felszínén áttelelõ levelekben a kórokozók és a kártevõk is könnyen átvészelik a telet, és tavasszal már indul is az újabb fertõzési hullám. A leveleket forgassuk át, ássuk a talajba, így a benne élõ károsítók elpusztulnak. Amennyiben nem tudjuk a leveleket a talajba forgatni, a leveleket gyûjtsük össze és égessük el. Közben arra is ügyelni kell, hogy a rezet tartalmazó készítményekkel az almatermésûekben a zöld bimbós állapot végéig, a csonthéjasok közül az õszibarackban rügyfakadásig, a kajsziban pedig a piros bimbós állapot végéig be kell fejezni a permetezést. Összeállította: be
Kürtös 15
A mese és az érzelmi intelligencia A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. A mesélés legyen tartalmasan együtt töltött idõ, amikor nem sietünk sehova, amikor egymásra figyelünk gyermekünkkel, ami keretet ad gyermekünk napjának. Sajnos manapság a szülõk türelmetlenebbek, nem szívesen mesélnek, vagy ha igen, akkor rövid kurta mesét mondanak. Pedig a mesélés egyfajta rituálé, bensõséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, nyugodt szeretetteljes légkört, melyben el lehet lazulni, le lehet zárni egy napot. A kisgyermek mesehallgatás közben nemcsak a szülõre, hanem befelé is figyel, és így megadhatjuk a módját, hogy segítsünk feldolgozni a belsõ feszültségeit, negatív érzéseit, szorongásait. A mese szereplõi kimondják, ha félnek, ha csalódottak, ha dühösek, vagy ha épp örülnek. Mivel a gyerek azonosul a mesealakkal, közvetlen módon õ is átéli ezeket az érzéseket. Neki is lesznek majd nehézségei, õ is csalódik majd az életben úgy, mint mindenki, de az a gyerek, akit ellátnak meséléssel, neki való lelki táplálékkal képes lesz majd érzelmeit megfogalmazni, kifejezni, ki fog tudni majd magáért állni, el meri majd mondani, ha fél és hogy mitõl fél, mer majd segítséget kérni, vagy másoknak segíteni. Fejlett lesz az értelmi és érzelmi intelligenciája. A 2-3 éves gyerekek azt szeretik hallgatni, ami velük, családtagjaikkal történik, szeretik a kitalált mesét, annak ellenére, hogy e mesék szókincse gyengébb, a sztori is laposabb. 4-5 éves kortól igénylik a mondókákat, a tündérmeséknek nagyon tudnak örülni. 8-9 évesen szeretik a népmeséket, és az ifjúsági regények felé is nyitnak ebben a korban. Fontos, hogy amikor mesélünk, olyan mesét válasszunk, amit mi is szeretünk. A népmesék is részei az érzelmi intelligenciának, csak nekünk, fölnõtteknek tûnik borzasztónak, hogy a farkas megeszi a nagymamát a Piroska mesében. Amikor a farkas hasát fölvágják, Piroska is meg a nagymama is épen kerül elõ. A gyereknek ez így kerek. Amikor a gyerek huzamosabb ideig fél a sárkánytól, ez azt jelenti, hogy a szorongása a normálisnál nagyobb méretet ölt. És amikor minden este ugyanazt a mesét kéri a gyerek, ez azért van, hogy ezen a szimbolikus úton fogja földolgozni szorongásait, problémáit. A jól ismert mesét hallva biztonságos terepen érzi magát. A mese nem racionális úton hat, hanem szimbolikus és érzelmi úton. A mesék adta mély lelki tartalmat úgy tudjuk átadni a gyereknek, ha 3-tól 9 éves korig mesélünk neki esténként elalvás elõtt. Folyt. köv. Molnár Judit
Hirdetés - Programajánló
16 Kürtös
2013. február
FELHÍVÁS TISZTELT VOLT IPOLYSÁGI GIMNAZISTA! Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium 2013 õszén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, amelyre rendezvényekkel, iskolatörténeti kiállítással és emlékkönyv megjelentetésével is készül. Az intézmény kéri volt diákjait és tanárait, azok hozzátartozóit, hogy - legalább a kiállítás idejére - bocsássák rendelkezésre az iskolával kapcsolatos tárgyi és képi emlékeket, kéziratban maradt vagy megjelentetett visszaemlékezéseket. Ezek akár már most is leadhatók az iskola titkárságán, vagy postázhatók az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium címére: Gymnázium s VJM, Mládežnícka 22, 936 01 Šahy (Ipolyság). A dokumentumok, képek, visszaemlékezések fénymásolatát elküldhetik a
[email protected] e-mail címre is. A kölcsönzést, adományozást illetõen a jelzett e-mail címen, a 036/7411008-as vezetékes vagy a 0910/926165-ös mobiltelefonszámon (külföldrõl: 00421/36/7411008 vagy 00421/910926165) egyeztethet a gimnáziummal. Kérjük, jelezze, miként tudná segíteni a centenáriumi ünnepségek elõkészületeit! Az elõkészületekrõl gimnáziumunk honlapján (www.gimi.saag.sk) és Facebook-profilján (Gimnázium Ipolyság) is folyamatosan tájékoztatunk. Mivel anyagi lehetõségeink korlátozottak, várjuk szíves hozzájárulását a méltóságteljes ünnepléshez és a jubileumi évkönyv kiadásához. A felajánlásokat a 7708765/5200-as bankszámlára (OTP Banka Slovensko) küldhetik, külföldrõl történõ utalás esetén: 7708765/5200, IBAN: SK85 5200 0000 0000 0770 8765, BIC/SWIFT: OTPV SKBX Tisztelettel köszönünk minden segítséget! Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Az Ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola mellett mûködõ Szülõi Szövetség
2013. április 13-án, Retro party -t szervez. Belépõ: 10,- € (a belépõben benne foglaltatik a kávé, üdítõ és káposztaleves, meglepetésként az apró habos retro-sütik...) Büfé biztosított. Szeretettel várja Önt a rendezõség! Jelenlétével az iskola diákjait támogatja!!!
Március 15. Felhívjuk járásunk lakosainak figyelmét, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra való regionális megemlékezést hagyományosan Ipolyvarbón tartjuk március 15-én, 17.00 órai kezdettel, melyre ezúton is mindenkit szeretettel hívnak a szervezõk.
Pályázati felhívások A Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. honlapján már elérhetõk az idei pályázatok. „A magyar kultúráért és oktatásért“ pályázatokra március 1-je és 2014. február 28-a között megvalósuló, széles társadalmi csoportokat érintõ projektekkel lehet pályázni. Beadási határidõ: 2013. március 13.!!! A „Szülõföldön magyarul“ pályázati program pedig a szülõföldön folyó magyar nyelvû oktatás és nevelés támogatását célozza. A 2012/2013-as tanévre igényelhetõ támogatásokra 2013. március 1. - 2013. április 15. közötti idõszakban lehet pályázni. A pályázati kiírások, a benyújtás részletes szabályai, valamint a felhívásokkal kapcsolatos egyéb információk az alap honlapján, a http://www.szulofold.hu/ oldalon érhetõk el. Szerk.
Köszönetnyilvánítás
„Akit szerettünk, életünk része marad mindörökre.“ Hálás szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, ismerõsnek és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára az ipolynyéki temetõbe 2013. január 2-án drága szeretett édesanyánkat
Kiss Erzsébetet (szül. Bodzsár) akit a kegyetlen halál hosszú betegség után 72 évesen ragadott el tõlünk. Köszönjük a sok koszorút, virágot és a vigasztaló szavakat. Emlékét örökké õrzõ gyászoló fiai: János és László
Ezúton szeretnénk hálás szívvel köszönetet mondani Mgr. Zolcer György lelkiatyánknak, és az ipolyvarbói egyházközség minden segítõkész tagjának, rokonnak, barátnak és munkatársnak, aki osztozott mély fájdalmunkban, gondolt velünk, és segítõ kezet nyújtott e mély gyásszal teli idõszakban. Özv. Talpas Istvánné Fajcsík Angelika és gyermekei, Ipolyvarbó
S FINANÈNOU PODPOROU BANSKOBYSTRICKÉHO SAMOSPRÁVNEHO KRAJA. E SZÁM MEGJELENÉSÉT A BESZTERCEBÁNYAI MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected] Telefon: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.