KÖZÖS KÖSZÖNTÉS Örülök annak, együtt fedezhetjük fel Kuba izgalmas világát. A mai napon a világon minden szempár Kubára irányul, amelynek asszonyai a liturgiájukkal a gyermekekre irányítják figyelmünket. Mivel Kubában spanyolul beszélnek az emberek, ezért köszöntsük mi is egymást így: Buenos dias! Kérem, ismételjék utánam: Buenos dias! Ma a Világimanapot ünnepeljük, • Az Atya Isten nevében, aki az egész világot adta nekünk • Jézus Krisztus nevében, aki megmutatta nekünk, hogyan élhetnek egymással békességben az emberek • a Szentlélek nevében, aki erővel és örömmel tölt el bennünket Imádkozzunk együtt röviden: Jó Isten! Köszönjük, hogy együtt ünnepelhetünk a mai napon. Közösen indultunk ma arra a felfedező útra, hogy meglássuk, a kubai emberek, és különösképpen e gyermekek, hogyan élnek, hogyan néznek ki, miket énekelnek, mi okoz örömet számukra. Izgatottak vagyunk és öröm járja át a szívünket. A földgolyó összes gyermekével közösségben békességért imádkozunk hozzád, azért, hogy egy nagy boldog családként szabadságban élhessünk együtt a Földön. Amen. Vegye hát kezdetét a közös utazásunk!
1
Kuba, a szigetország • Kuba 111.000 négyzetkilométer kiterjedésével az Antillák legnagyobb szigete. • hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba • hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos‐sziget. • Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama. • Az ország csodaszép házai még gyarmatosítás idejéből származnak. • Kuba zászlaját egy kubai költő, Teurbe Tolón tervezte 1849‐ben a csillagos‐sávos amerikai lobogó mintájára. A csillagot – amelynek La estrella solitaria (A magányos csillag) a neve, azért választották, hogy fényével mutassa a szabadsághoz vezető utat. A fehér szín a forradalmárok tiszta szándékait és az igazságot szimbolizálja, a vörös pedig a vért, amelyet a függetlenségért folytatott küzdelem során kiontottak.
2
A kubai élet tarkasága a ruhákban, a művészetben, a színpompás növény és állatvilágában egyaránt megmutatkozik. Ez a csodálatos karibi sziget számos felfedeznivalót kínál: • Kuba legmagasabb hídja, amely 110 m magasan fekszik a völgy felett, 1959‐ben adták át • kubai vagy csipkésfarkú trogon, az ország nemzeti madara, 25‐28 cm nagyságú, árnyékos erdőkben él • méhkolibri vagy vöröstorkú kolibri testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6‐2 gramm, ezzel kiérdemli a világ legkisebb madara címet. Kuba fő szigetének és az Isla de la Juventud területén honos • kubai ritmusok, a tánc, a zene és a lüktető ritmus a hétköznapok elmaradhatatlan eleme
3
színes állatvilág • •
• •
kubai karcsú boa, amely 3 m hosszúra is megnő barna gödény vagy tengeri barna pelikán (Pelecanus occidentalis) , Hossza 1,1 méter, szárnyfesztávolsága 2 méter, testtömege 3,5 kilogramm, általában 15‐25 évet él tengeri teheneket, kecsesnek éppen nem mondható sziréneket „rusnya vénkisasszonyok”‐nak is gúnyolják, testméretük eléri a 4,5 m‐t, és a 600 kg‐ot a 3,5‐5 m‐es rombuszkrokodil vagy más néven kubai krokodil, a legkisebb területen elterjedt krokodilfaj, csak Kubában él, Zapata és Lanier édesvizű mocsaraiban.
4
... és még több állat • A világ legapróbb békája Kubában él, 1 centis hosszával összességében is az egyik legapróbb szárazföldi gerinces • számos leguán fajta • kérges teknős, páncélhossza elérheti a 256,5 centimétert, testsúlya pedig akár 916 kg is lehet
5
színpompás növényvilág • • • •
Éghajlata trópusi, meleg és esős, Egész évben 22‐28 °C közötti átlaghőmérséklet Klímáját 2 évszak határozza meg A páratartalom igen magas egész évben, kb. 80% körüli Gazdag növényvilágának jellegzetes tagjai: a nemzeti jelkép a gyömbérliliom (4‐6 m), kókuszpálma, narancsfa, banáncserjék, színes virágok
6
fővárosa Havanna • • •
Diego Velázquez spanyol hódító 1515‐ben alapította eredetileg kereskedelmi kikötőváros volt, 1607‐ben lett a Kuba fővárosa Havanna város (Ciudad de la Habana) egyike Kuba 14 tartományának.
7
fővárosa Havanna • •
A város képét meghatározzák a régi épületek és még annál is régebbi autómobilok A 11 milliós lakosság háromnegyede városokban él. Ezek közül a legnépesebbek Havanna (2 100 000 fő)
8
sokszínű emberek (népesség, etnikai összetétel) • •
• • • • • • •
1492‐ben Columbus fedezte fel a szigetet, lemészárolta az indiánokat A gyarmatosító spanyolok majd később a britek egész törzseket hoztak át Afrikából rabszolgának, melyeket azonban nem választottak szét. Az együtt maradt törzsek így megtarthatták kultúrájukat, szokásaikat, Napjainkban 11 milliós lakossága van az országnak, amely etnikailag igen összetett. Napjainkban a lakosság, bőrszínét tekintve igen színes. Afrokubaiak (11%): az egykori afrikai rabszolgák leszármazottai Fehérek (36%): a spanyol hódítók és más európai bevándorlók leszármazottai Mulattok (52%): fenti kettő keveréke (1%) kínai, illetve kínai fekete keverék az őslakos indiánoknak nincsenek leszármazottaik
9
minden gyerek tanulhat (oktatási rendszer) •
• •
• •
•
a lakosság legnagyobb arányát a gyermekek teszik ki, akiket nagyon szeretnek és nagy becsben tartanak. A szülők és a politikusok egyaránt a gyermekek jólétét igyekeznek elősegíteni. Bár Kubában a családok többsége igen szegény, mégis minden gyermek jár iskolába, ugyanis az oktatás minden szintje ingyenes. A szülők ugyanis azt vallják: „A gyermekekben van a mi jövőnk. A gyermekek állnak Kuba fókuszában, ezért különösen fontos, hogy tanuljanak és magasan képzettek legyenek.” A tankötelezettség 16 éves korig szól. Az alapfokú oktatás az első hat osztályt foglalja magában. A középfokú oktatás két részre oszlik: az első négy osztály kötelező, s érettségivel végződik, amit technikumban vagy egyetemi előkészítő osztályok követnek. Kuba – és egyben a karibi térség – legrégebbi egyeteme az 1728‐ban alapított Havannai Egyetem.
10
egészségügy és táplálkozás •
• • • •
Az a legfontosabb, hogy minden gyermek egészséges legyen! Ezért a szülők nagyon vigyáznak arra, hogy elkerüljék a gyermekeik a betegséget és gyors ellátásban részesülhessenek. Az egészségügyi ellátás minden gyermek számára ingyenes! Ugyanilyen fontos a gyermekek egészséges táplálása! Kubában egy gyermek sem éhezik. Még a szűkös időkben is a gyermekélelmezés védett! A gyermekek még ezekben a nehéz időkben is kaptak tejport, extra adagot az élelmiszerjegyre. A gyermekek sok gyümölcsöt (banán, papaya, dinnye), kókusztejet, tortilla chipset, sült húst, halat, zöldséget, sütőbanánt fogyasztanak.
11
szabadidő és játék • • • • • •
Az állandó meleg időnek köszönhetően a gyermekek rendszerint odakint játszanak Nincsen túl sok játékszerük, ezért kúsznak‐másznak, virágokkal, kisautókkal játszanak néhányuknak van csak biciklije Labdarúgást mindannyian kedvelik és széles körben játsszák Nemzeti játékuk a dominó. Majd’ minden gyermek úttörő, ahol közös foglalkozásokon vesznek részt: kirándulás, színház látogatás, sátortáborozás stb.
12
család ‐ generációk együttélése • •
•
Kubában nagy erős a családi összetartás, fontosak a gyermekek, a szülők és a nagyszülők időt töltenek egymással, pl. közösen táncolnak „A család az emberiség iskolája, még ha nincsenek is tökéletes szülők, sem pedig tökéletes gyerekek. Otthon tanuljuk meg a testvériséget, a szolidaritást; azt, hogy ne legyünk erőszakosak. Otthon tanuljuk meg a befogadást, elsajátítva azt, hogy az életet áldásként értékeljük, és azt, hogy szükségünk van egymásra. Otthon tapasztaljuk meg a megbocsátást. Család nélkül, az otthon melege nélkül az élet üressé válik, hiányozni kezd az a háló, amelyik megtart a nehézségekben. A család az emberiség iskolája, amelyben megtanulunk a másik szükségleteire figyelni. Család nélkül énközpontúvá leszünk.” A santiagói székesegyházban mondott beszéde végén Ferenc pápa az áldott állapotban lévő nőkhöz fordult. Most tehát minden nő, aki a reménnyel állapotos, mert a gyermek mindig reménység, érintse meg a hasát. Kívánom, hogy egészségesen szülessenek, szépen növekedjenek, és jól tudjátok táplálni őket. Simogassátok meg a gyermekeket, akiket vártok! – mondta Ferenc pápa 2015. szeptemberben tett kubai útján
13
vallás • A Kubába hurcolt afrikai rabszolgák eredeti vallásos hiedelmeit átszínezték a katolikus tanok és ikonográfia. Az eredeti pogány isteneiket megtartották és áttranszformálták keresztény szentekké, ezzel végső soron új vallási hit rendszert hozva létre. Legelterjedtebb közülük a "santeria", akik követőivel mindenhol találkozhatunk Kuba utcáin, a beavatottakat könnyű megismerni hófehér ruhájukról. • A vallás a kubai kultúra egyik legellentmondásosabb és egyben legösszetettebb eleme. A forradalom előtt a kubaiak 85%‐ka névleg római katolikus volt, noha csak 10%‐kuk járt rendszeresen templomba. • A forradalom győzelme után 140 katolikus papot utasítottak ki az országból reakciós politikai tevékenysége miatt, és további 400 önként hagyta el Kubát, míg a protestánsok többsége, akik a szegényebb néprétegeket képviselték maradtak, mivel kevesebb vesztenivalójuk volt. A kormány marxista‐leninistának nyilvánította magát, ami egyet jelentett az ateizmussal. Az istentiszteletet sosem tiltották be és a vallásszabadságot sem töröltek el, a keresztény hívőkre azonban katonai munkatáborok vártak, hogy kigyógyuljanak vallásos meggyőződésükből. • A hívők számára még nagyobb megpróbáltatást jelentettek a keményvonalas 1970‐es, 1980‐as szovjet évek, amikor tilos volt belépniük a kommunista pártba, nem kaphattak politikai hivatalt, és a hagyományos értelmiségi pályák is zárva voltak előttük. • A helyzet 1992‐ben normalizálódott, amikor módosították az alkotmányt, törölték a marxista‐leninista hivatkozásokat és a kormány világi természetére fektették a hangsúlyt. Ez megnyitotta az utat a vallásos emberek és vezetők előtt. II. János Pál pápa 1998‐as látogatása alkalmával a kubai katolicizmus is megkapta a pápai áldást, így azóta egyre többen járnak templomba. • Az utóbbi években a kubaiak 42%‐a katolikus, 56%‐a számít felekezetnélkülinek. A katolikusok száma ennél a valóságban több lehet, mert eddig nagyon sokan féltek attól, hogy nyíltan megvallják hitüket. • A protestánsok számát kereken 300.000‐re becsülik. • A kubai egyház tíz egyházmegyére tagolódik. • A 288 pap fele külföldi. • Az országban 470 szerzetesnővér és 25 szerzetes él. • Körülbelül 650 templom van és 200 szerzetesi intézmény működik.
14
a hétköznapok ritmusa: zene és tánc •
•
•
kubai kormány kiemelt figyelmet szentel a művészetek és a kultúra támogatására. A forradalom után rengeteg múzeum és színház nyílt, tánctársulatokat alapítottak, művészeti iskolákat nyitottak. Ezen kívül több száz kultúrházat (Casa de la Cultura) építettek országszerte, melyekbe általában ingyenes a belépés. Így nem csoda, hogy a nemzetközi kulturális élet jelentős személyiségei közül is nagyon sok a kubai származású. Kubában a tradicionális zenére is nagy hangsúlyt fektetnek, így sokunk örömére felélesztették az olyan tradicionális zenei műfajokat mint a danzón, son, bolero, mambo és a cha‐cha‐cha.
15
16
