DR. BALLÉR PIROSKA
Közös kincsünk: Európa Foglalkoztató könyv az általános iskolák alsó tagozatai számára Ötletek, javaslatok pedagógusoknak és szülõknek
1
Írta: dr. Ballér Piroska
Szerkesztette: Borbély Borbála
Mûszaki szerkesztõ: Knausz Valéria
Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes
© dr. Ballér Piroska, 2005
A Kiadó a kiadói jogot fenntartja.
Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. 414-0363, Fax: 414-0246
2
Tisztelt Kollégák! Foglalkoztató könyvünkkel két célt kívánunk szolgálni. Egyrészt szeretnénk, ha a gyermekek földrészünkrõl, illetve az Európai Unió – vagy akár a tágabb, földrajzi értelemben vett Európa – országairól élményszerû ismereteket szereznének. Másrészt jó lenne, ha megéreznék, megtapasztalnák a sok hasonlóságot, amely Európa népeit évszázadok óta összeköti. A könyvben szereplõ feladatokat differenciáltan fogalmaztuk meg. Ez a szó – differenciált – elgondolásunk és módszerünk egyik kulcsszava. A másik kulcsszó: integrált. Feladataink nem csak azért differenciáltak, hogy alkalmazkodjanak az alsó tagozatosok igen eltérõ életkori sajátosságaihoz, képességeihez és érdeklõdéséhez. Szeretnénk ezen túl azt is, ha egy-egy kisgyermek évekig használná a könyvet. Tudjuk, milyen élmény a gyermek számára, ha esztendõk múltán szembesülhet elsõ osztályos írásával, rajzaival: visszaemlékszik élményeire, izgalmaira, a betûrajzoló igyekezetre (s esetleg csodálkozva látja, mennyivel szebben írt akkor…). Legyen ez a könyv segítség a kisiskolás önértékelésének fejlesztéséhez is. Reméljük, öröm lesz majd megoldaniuk olyan feladatokat, amelyeknek korábban esetleg csak a képeit nézegették. A könyv évekig tartó használatával talán azt is el tudjuk érni, hogy ne tekintsék a gyerekek a könyveket fogyóeszköznek: vigyázzanak rá. Differenciálásra azért is szükség van, mert a gyerekek földrajzi ismeretei igen-igen eltérõk. Van, aki a faluja határát sem hagyta még el, van, aki fõvárosi ugyan, de nem látta a Dunát. Mások számára természetes a külföldi nyaralás, vagy a tény, hogy a külföldön élõ rokonok idegen nyelven (is) beszélnek. Megint mások kétnyelvûek, s irigylésre méltó természetességgel közlekednek nyelvek és kultúrák között. Szinte minden osztályban akad olyan gyermek, aki valamiképpen más néphez, más kultúrkörhöz is kötõdik a magyaron kívül. Tekintsük jelenlétét szerencsés lehetõségnek – még akkor is, ha nem európai származású, hanem például kínai kisgyermekrõl van szó –, mert kellõ tapintattal és bátorítással igen értékes ismeretekkel gazdagíthatja órai munkánkat. (Az ehhez kapcsolódó feladatoknál konkrétabban is írunk errõl.) Az iménti gondolat vezet át másik kulcsszavunkhoz, az integrált tanításhoz. Integrált a szónak abban az értelmében is, hogy mindenki adja hozzá a közös felfedezésekhez mindazt, amit tud. Semmiképp ne csupán a néhány világlátott tanuló számoljon be az élményeirõl. Természetesen hallgassuk meg õket, de fontos hangsúlyoznunk: az, hogy ki hány országot ismer, érdekes ugyan, de semmilyen szempontból nem értékmérõ, és egyáltalán nem biztos, hogy a gyermek, aki messzire nem utazhat, késõbb nem lesz világlátott felnõtt. Integráltnak szántuk könyvünket a szó hagyományos módszertani értelmében is. A tantárgyak közti kapcsolat talán az alsó tagozat évei során teremthetõ meg a legnagyobb természetességgel, már csak a gyermeki lélek pszichés sajátosságai miatt is. Ráadásul az írás voltaképp: rajz, a testgyakorlás: az írás elõkészítése, a számlálás: ritmusgyakorlat is, az olvasott mese számfeladatot rejt, a tanult dalról rajzolni lehet… Mégis, minden feladatnál jelöljük, mely tantárgy(ak)hoz tartjuk legalkalmasabbnak. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy könyvünket a szoros értelemben vett tanítási órákat követõ, ebéd utáni idõszakra is ajánljuk – már csak azért is, mert a tanítási napnak ezt a sokak által másodrendûnek tartott részét igenis a délelõttivel egyenértékûnek véljük. Mesét kitalálni, mondókát fabrikálni, jelenetet próbálgatni talán inkább ilyenkor tudunk. Lehet ugyan, hogy már nincs minden tanuló jelen, vagy éppen más osztályokból is érkeznek gyerekek – biztosra vesszük, hogy e körülmények nem rontják a feladatok hatásfokát. A következõkben az egyes fejezetek feladataihoz adunk magyarázatot, javaslatot, ötleteket és irodalmat. Kívánjuk, hogy a könyv használata révén kerüljenek még közelebb az Önökre bízott gyermekekhez, õk pedig egymáshoz és Tanítóikhoz.
3
Tisztelt Szülõk! Akár otthoni használatra szánva vették kezükbe a könyvet, akár gyermekük tanítója révén került Önökhöz, õszintén reméljük: a hétköznapok taposómalmából kilépve örömteli perceket tölt majd gyermekével, gyermekeivel kötetünket lapozgatva. Semmiféle pedagógiai módszer nem pótolja a szeretõ szülõi figyelmet – sõt, bízvást állíthatjuk: nem is ér föl azzal, hiszen a legsikeresebbnek tartott tanítók módszerének titka is a gyermek iránti, nem fásuló szeretet. Ön is biztosra veheti: nem kell gyermekét föltétlenül tanítania ahhoz, hogy a javát szolgálja. Maga az együtt töltött idõ – a fejtörõk közös megoldása vagy akár csak a töprengés, a képek nézegetése, a mesélés, éneklés – hozza meg majd gyümölcsét. Kívánjuk, hogy a könyv legyen szép élmények szerzõje és kedves emlékek hordozója.
Elõszóhoz kapcsolódó feladat Rönök a magyar-osztrák határon található. A határ itt már csakugyan jelképes, láthatatlan. Templomát, mely osztrák segítséggel épült újjá, magyar és osztrák hívek közösen tartják fenn.
4
I. Földrészünk élõvilága 1. Ezt a feladatot 2. osztálytól ajánljuk. Egyszerûbb formában felhasználva nincs szükség térképismeretre, hiszen a térképek voltaképp jelképek, illetve jelek. Így is felhívhatjuk a figyelmet a helyesírás – kis, illetve nagy kezdõbetûk – különbségeire (4., esetleg már 3. osztályban). Nehezíthetjük a feladatot, ha az osztályban esetleg hozzáférhetõ nagy méretû térképen is megkerestetjük a felsorolt országokat. Ekkor már megnézhetjük, melyiknek milyen országok a szomszédai, melyiknek van tengerpartja stb. Ez a feladat alkalmas lehet a térkép fogalmának bevezetésére is. Bizonyára lesznek gyerekek, akik további ideillõ kutyafajtákat ismernek, hiszen van még pl. német juhászkutya, olasz agár, finn spitz is. Máig a legrészletesebb felsorolás található: Nemzetközi kutyaenciklopédia. Terra, Bp. 1976. Ezen kívül ajánljuk még: Kutyafajták képeskönyve. Anno, Bp., 2003; Kutyák. „Mi micsoda” sorozat, Tessloff Babilon, Bp., 2002 Tantárgy: Környezetismeret 2. 1– 4. osztályban egyaránt használható feladat. Az 1–2. osztályban számláló-összeadó, késõbb többszörös szorzó számfeladatként is adhatjuk. E gombafajták jellegzetesen európaiak, mégpedig a következõk: õzláb, ehetõ; tölcsérgomba, ehetõ; gyilkos galóca, mérgezõ; vargánya, ehetõ; gumós susulyka, mérgezõ; ánizsgomba, ehetõ. A gombafajták meghatározását 3 – 4. osztályban csoportmunkára is fölhasználhatjuk, vagy – bátorítva a könyvtár használatára – adhatjuk házi feladatként. Meg kell jegyeznünk, hogy mivel nagyon sokféle gomba van, elõfordulhat, hogy a rajzokról a gyerekeknek más, talán csakugyan hasonló gombafajta jut eszükbe. Ez nem baj, csak az a fontos, hogy a gomba képe valóban hasonlítson az ábrázoltakhoz. Lényeges, hogy a gyerekek – már elsõ osztályban is – tudják, hogy vannak ehetõ és mérges gombák; érdemes külön kitérni arra, hogy a mesekönyvekben oly szívesen ábrázolt, óvodai jelként is népszerû piros pöttyös kalapú galóca milyen méltán viseli a „gyilkos” nevet. Gombafajtákról ld. pl.: Gombák Fürkész könyvek, Gondolat, Bp., 1989 Ehhez a feladathoz kapcsolódik könyvünk elsõ szépírás gyakorlata. 1–2. osztályban talán még kevésbé, késõbb azonban sajnos egyre fontosabb az, hogy a kisgyermek gyorsan írjon. Nem csoda, ha egyre elnagyoltabbak a betûi. E szépírás gyakorlatokkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az íráskép szépsége, tisztasága mindig érték maradhasson. Ha a könyv vonalazása, vagy a rendelkezésre álló hely nem megfelelõ, akkor természetesen füzetbe írják le a gyerekek az ajánlott sorokat. Érdemes talán még tanév elején kinevezni egy szépírás füzetet. (Régebben szokás volt szépen bekötött füzetet ajándékozni még a nagyobb gyerekeknek is, hogy ebbe írják-másolják legkedvesebb verseiket. Ez a szokás ihlette Szerb Antalt „Örök barátaink” címû kötete összeállítására). Tantárgy: Matematika, környezetismeret, írás 3. E jellegzetesen európai madarak a következõk: vadkacsa(5), fecske (9), fülesbagoly (6), harkály (3), sas (2), sirály (2), kékcinke (7), vörösbegy (8) A „Kiskacsa fürdik…” kétféle dallama a következõ (szolmizálva, a szóköz nélkül egymás mellé írt hangok nyolcad értékûek, a szóközzel elválasztottak a negyedek – minden szótagra egy hang jut): l, l,l, m m f mr r r / m rd d d r dt, l l. Illetve: l, mm m r m dd t, l (ismételve – azonos a „Kis kece lányom…” dallamával).
5
A Fekete-tó a Kárpátokban, a Magas-Tátrában van. (Természetesen nem bizonyított, hogy a dal csakugyan ehhez a tóhoz kötõdik, hiszen egyrészt a szöveg nem utal erre, másrészt a „fekete tó” a népköltészetben jelképes értelmû is lehet.) 4. Ennél a feladatnál – melyet már elsõ osztályban is ajánlunk – lényeges a „szabadon” szó, hiszen állatkertben zebrát és elefántot is láthatunk. A rajzok természetesen ki is színezhetõk. Ha házi feladatként adjuk, megkérhetjük a gyerekeket, gyûjtsenek a szarvasról, a mókusról, a medvérõl és a vaddisznóról fényképet, esetleg hozzanak képes könyvet. A kölyök mókus farka nem bozontos, a vadmalac csíkos, a szarvas-gidának nincs agancsa. (Nekünk talán magától értetõdik, de sok kisgyermek nem tudja, hogy a szarvas és az õz két különféle állat. Érdemes megmutatni a képeiket, és föleleveníteni a neveket: szarvasbika, szarvasünõ, õzbak, õzsuta). Ha állatkertekrõl beszélgetünk, hozzuk szóba, milyen a jó állatkert: olyan, ahol az állatok is jól érzik magukat, van elegendõ helyük, mozgásterük, természetes életmódjukat folytathatják. Ajánlott irodalom ehhez: Mertiny Andrea: Állatkertek. Tessloff és Babilon, Bp., 2001 („Mi micsoda”-sorozat) Tantárgy: Környezetismeret, rajz 5. A fák nevei fentrõl lefelé haladva: akác, tölgy, juhar, nyír, erdei fenyõ, hárs. A címerek vizsgálatát fõleg 3 – 4. osztályban ajánljuk. Elsõ lépésként nézzük meg a kihajtható borítón található ábrázolásokat! A tölgyfa levelei jól felismerhetõk: ezt látjuk Észtország, Franciaország és Olaszország címereiben. A többit, az olajfát és a pálmaágat már inkább csak segítséggel lehet azonosítani: olajágat láthatunk Ciprus, Olaszország és Málta címerében, pálmát pedig ugyancsak Máltáéban (a jobb oldalon). Görögország címerében babérkoszorú szerepel. Második lépésként az érdeklõdõ, jól olvasó tanulók utánajárhatnak egy-egy általuk érdekesnek talált címer részletes leírásának, a címerelemek jelentésének, s errõl beszámolhatnak a többiek elõtt. Érdemes ennél a feladatnál frontálisan is kitérni arra, hogy a címer: jelkép, így a címerek színei, részei jelentenek valamit. Ezeket a jelképes értelmeket épp úgy számon tartják és rendszerezik, mint a közlekedési táblákat. Errõl szól a címertan. Például a tölgy az erõt, a pálma- és az olajág a békét jelképezi. Lehet címere a tartományoknak, városoknak, családoknak, egyesületeknek is. (Különösen a fiúkat érdekelheti, hogy a páncélos lovagok pajzsán a család címere nemcsak dísz volt, hanem fontos jelzés is: innen lehetett tudni, barátot vagy ellenséget rejt-e a páncélzat.) A kiselõadások a kevésbé aktív gyerekeket is ösztönözhetik arra, hogy – akár délutáni foglalkozás keretében – megtervezzék, lerajzolják és kiszínezzék, kifessék családjuk, baráti körük stb. címerét. (Fontos hangsúlyozni, hogy a címer összetartozást is kifejez: tehát „nekem” nincs címerem, csak „nekünk”.) Az Interneten a www.cimer.lap.hu. igen érdekes adalékokkal szolgál az érdeklõdõ gyerekeknek is. Ajánlható még: Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Bp., 1983 Ajánlott irodalom a fákról (a 10. és a 11. feladathoz is): Josef Reichholf: Az erdõ, Magyar Könyvklub. Bp., 1999 Beaumont, É.–Vandewiele, A.: Fák és erdõk. Passage, Bp., 1997 Tantárgy: Környezetismeret, olvasás, rajz. Méz készíthetõ az akác és a hárs virágából. Talán lesz, akinek eszébe jut – bár a fa levele ezen az oldalon nem került elõ –, hogy erõteljes ízû, sötét színû méz készülhet a vadgesztenye virágaiból. Kerestessük meg a gesztenyefa levelét. (15. oldal.) 6. A feladat megoldásaként csak a tigrist és a pingvint kell kiszínezni. Késõbb ezeket bekarikázva elkülöníthetjük, hogy a gyerekek kedvük szerint színezhessék ki a többi állatot (mókus, borz, denevér, róka, farkas, varjú, medve) is. Ami a verseket, dalokat illeti, bizonyára sok javaslat lesz – de borzról kevés költemény születik, ezért álljon itt Gryllus Vilmos Borz címû verse:
6
Fekszik a borz a barlangban, borzongva ásta hajnalban. Sáros a szõre, torzonborz, fújtat a sáros, morcos borz: „Uh, ez az ásás borzasztó, gömbölyû horpaszt horpasztó. Szörnyû a lét, ha mozgalmas, Borznak a munka borzalmas!” Jó szívvel ajánljuk itt Gryllus Vilmos Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak címû két kottafüzetét, illetve CD-jét és hangkazettáját, valamint a Kaláka együttes 1986-ban megjelent, de máig sûrûn kiadott, örökzöld Nálatok laknak-e állatok? címû gyûjteményét (ugyancsak CD-n és hangkazettán). Emlékek, források hiányában versfaragással is megpróbálkozhatunk a gyerekekkel, fõleg 3 – 4. osztályban, amikor a rím, a rím-párok fogalmát tanítjuk. Hangsúlyos, egyszerû rímképletû mondókát alkotni könnyebb, mint gondolnánk. Elõször válasszuk ki az állatot, például: pingvin. Szögezzük le, hány szótagból áll a szó, s melyek a magánhangzói: ezek a legfontosabbak, ha rímet keresünk. Most pedig gondoljunk ki hozzá bármilyen rímelõ szót, szókapcsolatot – egyelõre mindegy, mit jelent, csak valami értelme legyen, például: itt kinn, cin-cin stb. Míg szállingóznak az ötletek, az is kiderül, hogy számít a mássalhangzók összecsengése is. Ha már van három-négy elfogadható javaslat, akkor értelmet kell keríteni a szavak köré. Állapodjunk meg a sorok szótagszámában – legjobb a négy vagy a nyolc –, tapsoljuk el együtt néhányszor a kialakítandó mondóka ritmusát – nem kell hosszabb két sorosnál –, s már szinte készen is vagyunk. Például: Nem hívunk be, kedves pingvin: szobánk meleg, jobb lesz itt kinn! Vagy: Farsangra készül a pingvin. Egér lesz, gyakorol: „cin-cin!” Efféle hevenyészett apróságok minden közösségtõl kitelnek; faragásuk közben játékosan ismételhetõk a hang- és verstani ismeretek, leírásukkor érzékeltethetjük a sorok végén használandó írásjelek funkcióit, gyakorolhatjuk a helyesírást. A visszahúzódóbb gyerekek is lerajzolhatják, mi jut eszükbe a közösen szerzett mondókáról. Ajánlott irodalom: Rónay György: Mondd, szereted az állatokat? Móra, Bp., 1981 Nefelejcs – Szép magyar versek kisiskolásoknak. Szerk.: T. Aszódi Éva Móra, Bp., 1985 Tantárgy: Nyelvtan, környezetismeret, rajz 7. A madár szárnyát legyezõformájúra hajtogatott papírlapból is készíthetjük – ha mindkét oldala színes (lehet mintás is), nem is kell kifesteni. Amint az ábra is mutatja, az elkészült madarat „röptethetjük” is, minél vékonyabb cérnán, annál jobb. Négy madarat két, egymásra keresztben helyezett, erõs fonallal rögzített hurkapálcára is köthetünk (minden pálcavégre egy madarat). Ha a kereszt középpontján föllógatjuk, kedves, közösen készített díszt akaszthatunk akár az osztályterem armatúrájára is. Tantárgy: Technika, rajz 8. A pillangót fel is nagyíthatjuk, a táblára erõsíthetjük: a színezés ekkor szinte társasjátékká válik, ami talán különösen a gyengébben teljesítõ tanulók aktiválására lehet hasznos. Addig – vagy otthoni feladatként – esetleg a jobb képességû gyerekek maguk is tervezhetnek hasonló szám-pillangót, tetszés szerinti mûveletekkel és színekkel. A sikerültebbeket az osztály falára is kitehetjük. Tantárgy: Matematika, rajz 7
9. Érdemes kiemelni, hogy a mandulafenyõ magja nem azonos a mandulával (csupán az íze hasonlít ahhoz). A gyerekek valószínûleg lucfenyõt rajzolnak majd, hiszen az a legismertebb. Ugyanakkor – parkokban, erdõkben – alighanem mindenki látott már erdei fenyõt. A 3 – 4. osztályosok szorgalmi feladata lehet egyéb fenyõfajták neveinek, képeinek, esetleg ágainak, tobozainak gyûjtése (vörösfenyõ, jegenyefenyõ, fekete fenyõ). Tantárgy: Matematika, környezetismeret, rajz 10. Fõleg 3 – 4. osztályosok számára megfelelõ feladat. Portugália azért is érdekes, mert csak egy ország (Spanyolország) a közvetlen szomszédja, viszont két tenger is határolja (Atlanti-óceán, Földközi-tenger). Portugáliába a kalandosabb kedvû gyerekek bizonyára hajóval utaznának – akár végig a Dunán, aztán a Boszporuszon, a Dardanellákon, majd a Gibraltári-szoroson át. Ezt az útvonalat valószínûleg kevesen tehetjük meg a valóságban is, azonban e képzeletbeli utazás 4. osztályban már jó alkalom a térképismeret és az ezzel kapcsolatos fogalmak – kontinens, sziget, félsziget, tengerszoros – fejlesztésére. Az osztályban felfüggesztett térkép alapján a gyerekek kiegészíthetik saját könyvük vázlatos Európa-térképét, megjelölve a szorosokat, beírva a tengerek nevét. A térképismeretet játékosan is gyakoroltathatjuk: a) Ki talál meg leghamarabb egy megadott várost / folyót / tengert… stb. a térképen? b) Ki talál meg leghamarabb egy körülírt várost / folyót / tengert… stb. a térképen? ^ne); vagy: „olasz város, (pl.: „francia folyó, Lyonon át a Földközi tengerbe ömlik” (Rho édességet elneveztek róla, itt készül az igazi pizza” (Nápoly). A tanulók csoportokat alkotnak, és versenyeznek. Kérdéseiket elõre is elkészíthetik. Ami a parafából készítet tárgyakat illeti, a gyerekeknek elõször talán az üzenõtábla fog eszébe jutni és a dugó. De láthatnak hõálló alátéteket, sõt padló- és falburkolatokat is. Tantárgy: Környezetismeret 11. 1– 4. osztályban alkalmazható feladat. A levelek a következõ fákról valók (föntrõl lefelé haladva): nyír, vadgesztenye, hárs, juhar, tölgy, bükk, akác, erdei fenyõ. Ajánljuk ehhez a feladathoz az egyik, legszebb, már klasszikusnak számító könyvet: Csapody István– Csapody Vera–Jávorka Sándor: Erdõ-mezõ növényei, Natura, Bp., 1980; továbbá: Toman, J.–Felix és mások: A természet képekben, Natura, Bp., 1981 12. Az állatok balról jobbra: õz, rénszarvas, farkas, béka (levelibéka, de emlékeztethet a zöld varangyra és a kecskebékára is), barnamedve, sün. Az alsó sorban lévõ állatok alszanak téli álmot. A rénszarvas házi állatként él a finneknél és a svédeknél is. (Andersen „Hókirálynõ” címû meséjében egy gazdájától elpártolt rénszarvas repíti Gerdát a lappok földjére.) Már 1. osztályban is megbeszélhetjük, mi a háziállat, s hogy mit jelent a téli álom. Érdemes kitérni arra is – mert nem minden gyerek tudja – hogy az õz és a szarvas két különbözõ állat. Egy elsõs jellemzõ meghatározása: „Az õz a szarvas felesége”. E tévhitet csak erõsíti az a körülmény, hogy Walt Disney „Bambi” címû filmjében – és a film rajzaiból készített népszerû mesekönyvben is – Bambi anyja õz, apja viszont szarvas. A feladat második részével (Észak-Európa, észak-európai országok) 3 – 4. osztályban érdemes foglalkozni, míg a vers- és énekgyûjtés mind a négy évfolyamon érdekes lehet; ha házi feladatként adjuk, nagyon fontos, hogy idõt kerítsünk az összegyûjtött versek és dalok elmondására, eléneklésére, illetve megtanulására. (Szomorú igazság, hogy a gyerekek egyre kevesebb mondókát, verset, dalt ismernek – ragadjunk meg minden alkalmat arra, hogy pótoljuk ezt a hiányt!) A ritkán megénekelt sünrõl kedves dalt találunk Gryllus Vilmos már említett kazettáin (Szúrós gombóc jár a kertben…), továbbá a békáról is (Békamama lesben áll…). Tantárgy: Környezetismeret, rajz, írás 13. Leginkább 1–2. osztályban hasznos feladat. A kérdésre többféle válasz születhet, hiszen csak a csiga bírja el a hátán a házát, viszont a nyúl a legnagyobb, a szitakötõ pedig olyan gyors röptû, hogy még tekintetünkkel is alig tudjuk követni. Az a lényeg, hogy ki-ki indokolja állítását, fontolja meg az elhangzó ellenvéleményeket is, és – esetleg – hagyja, hogy meggyõzzék az ellenérvek. Tantárgy: Környezetismeret, rajz 8
14. 3 – 4. osztályban már önálló kutatómunkaképpen adhatjuk fel a vaddisznó életmódjára vonatkozó kérdések megválaszolását. A makkot a gyerekek gyûjtõmunkájuk eredményeként hozhatják magukkal. Gyufaszál helyett hurkapálcikát is használhatunk. Jobban áll a vadmalac füle, ha a fején kicsit bevéssük a helyét, és a ragasztóval bekent füleket a résbe illesztjük. A vaddisznó olyan erdõkben él, ahol sûrû az aljnövényzet: a talajban túr táplálék után, mely – noha a vaddisznó mindenevõ – fõleg növényi eredetû. A szerencsétlenül járt horvát bán, a költõ és író, Zrínyi Miklós volt. Tantárgy: Környezetismeret, olvasás, technika 15. 1–3. osztályosok számára való feladat. Vita tárgya lehet, illik-e az udvarba a sün vagy a gólya. Engedjünk mindig teret a vitáknak, még akkor is, ha sürget az idõ: a gyerekek ebben az életkorban tudják legjobban megtanulni, hogyan lehet és kell érvelni, meggyõzni, vitatkozni anélkül, hogy ez veszekedést jelentene. A mondókára vonatkozó feladat szándékosan kétértelmû: saját maguk által kitalált kis rigmust is írhatnak a gyerekek – vagy írhatunk velük közösen –, de felidézhetnek egyet emlékezetbõl is. Itt is lényeges, hogy gondosan, minél pontosabban, szebben írjanak. Ajánlott irodalom: Felix, J.–Hísek, K.: Öt kontinens állatai. „Új ex libris”, Európa, Bp., 1998 Tantárgy: Rajz, környezet, írás, olvasás 16. A magunk részérõl órai munkaképpen ajánljuk a rajz másolását, mert míg a gyerekek dolgoznak, értékes megfigyeléseket tehetünk készségeikkel és képességeikkel kapcsolatban. A mese-, ének- és versgyûjtést házi feladatként adhatjuk. Ez 1–2. osztályban inkább a már ismertek felidézése. 3 – 4. osztályban két-két gyerek közösen végezhet gyûjtést az iskolai vagy az iskola, illetve a lakóhely közelében lévõ könyvtárban. Andersen „A rút kiskacsa” címû meséje valószínûleg mindenkinek eszébe jut majd, de az ugyancsak Andersen által írt „A Vadhattyúk” vagy a Grimm-mesék közt számon tartott „A hat hattyú” már kevésbé ismert. Itt jegyezzük meg, hogy sajnos mind kevesebb gyerek számára megszokott és magától értetõdõ, hogy mesélnek neki, holott a mese a kisgyermek jogos, sõt fiziológiás igénye. Ha szeretnénk könnyen, gyorsan csodát mûvelni, meséljünk! A mesére szánt idõ megtérül. (A legnehezebben együttmûködésre bírható gyerek is megszelídül ekkor – lehet ugyan, hogy csak a mese idejére. Könyvtáros kollégánk végsõ elkeseredésében, szinte már tehetetlenségében mesélni kezdett a hozzá beterelt „lyukas órás” nyolcadikosoknak, és ekkor is – kicsöngetésig tartó – csoda történt.) Tantárgy: Rajz, olvasás 17. Elsõseinket is bátoríthatjuk arra, hogy találjanak ki mesét, illetve rövid történetet vagy – ketten, hárman együtt – jelenetet. 2. osztályban ezt le is írathatjuk, a 3 – 4. osztályosok pedig már a hármas tagolás szempontjaira is figyelhetnek. Ha órai munka keretében gyurmáznak a gyerekek, már elõre hozhatnak képet az állatról, amit majd megmintáznak. Játszhatunk úgy is, hogy ki-ki elkészíti az állatát, de nem mondja meg, mi az: találják ki a többiek. „Vitás” helyzetekben ott a kép. Tantárgy: Technika, környezetismeret, fogalmazás, írás 18. A legrövidebb út egyben az egyetlen olyan útvonal, amelyen nem kell visszafordulni. Már a legkisebbek is biztosan eljutnak a szénakazalig. A nagyobbak vagy az ügyesebbek pedig a minta alapján – külön lapra vagy füzetbe – elkészíthetik saját útvesztõjüket. A szerencsésebbek még láthatják, hogyan szántanak ma is lóval olyan kerteket, amelyek túl nagyok a kézi ásáshoz, de kisebbek annál, hogy traktorral érdemes legyen dolgozni rajtuk. Lovas kocsit vagy városnézõ fogatot is bizonyára sokan láttak már. Talán lesz, akinek eszébe jut az idomított cirkuszi ló is, de legtöbben mégis valószínûleg a sportlovaglást vagy a mûlovaglást említik majd (és méltán, hiszen ott is ló és lovas közös munkája hozza meg a sikert). Pollen-allergiás sajnos szinte minden családban akad (ezen belül a parlagfû által kiváltott allergiás tünetek a legveszélyesebbek). Érdemes szót keríteni a megelõzésre: virágzás elõtti kaszálás, gyomirtás stb.). Tantárgy: Környezetismeret 9
19. Kör, téglalap, egyenlõ szárú, illetve egyenlõ oldalú háromszögek – a felhasznált elemek száma és színe természetesen tetszõleges lehet. Változatképpen elsõsök, másodikosok színes papírból elõre kivágott, a keretbe még beilleszthetõ méretû elemekbõl is dolgozhatnak. Másodikban már akár úgy is, hogy õk vágják ki az elemeket. Negyedikesek már számfeladatot is kaphatnak: megadott méretû oldalak – nehezítésként: megadott kerület – alapján szerkesszenek meg és vágjanak ki téglalapot és háromszöget. Tantárgy: Rajz, technika, matematika 20. A virágok balról jobbra: harangvirág, kamilla, pipacs, rózsa, írisz, muskátli, orgona, gyöngyvirág, kamilla, ibolya, tulipán, árvácska, nefelejcs. A kerítés nem választja el a réti és a kerti virágokat: a gyöngyvirág és az ibolya kertünk dísze is, s nefelejcset is láthatunk senki által sem mûvelt árokpartokon. Hívjuk fel a figyelmet az ibolya és az árvácska hasonlóságára. Az ibolya az árvácska – és a viola – rokon növények; az árvácska latin rendszertani neve pedig: viola tricolor. Nézzük meg, minden árvácska három színû. Adhatunk a képrõl számfeladatot is (összeadás, szorzás). Ajánlott irodalom a virágok jobb ismeretéhez: A magyarság virágai. Képes virágkalauz Rapaics Rajmund nyomán. Anno, Bp., 2003 Kiegészítésképpen ide kívánkozó szép népdalunk a „Virágok vetélkedése”. Megtalálható pl.: Járdányi Pál (szerk.): Magyar népdaltípusok. Editio musica, Bp., 1971; Kodály Zoltán – Vargyas Lajos (szerk.): A magyar népzene. Zenemûkiadó, Bp., 1981 Járdányi kötete kiválóan alkalmas arra is, hogy abból a gyerekek 3., 4. osztályban már önállóan is keressenek olyan népdalokat, amik virágokról (is) szólnak. Még az sem baj, ha nem szólal meg a dallam (sajnos kevés a kottaolvasó alsó tagozatos): a ritmikus, rímes szövegek önmagukban is szépek. Tantárgy: Környezetismeret, rajz, ének 21. A gyógyteák jótékony hatásáról beszélgethetünk e feladat kapcsán. A képeken bodza- és kamillavirág, valamint csipkebogyó látható, de szólhatunk pl. a borsmentáról, a csalánlevélrõl, az ánizsról stb. is. A feladat bõvíthetõ 3 – 4. osztályban úgy is, hogy a gyerekek rövid, tagolt, irányított fogalmazást írnak pl. „Gyógyulás gyógyszer nélkül” vagy „Fûben-fában orvosság” címmel. A hársfa virága nincs a képek között – ezt önálló keresés után lerajzolhatják a gyerekek. Ha tavasszal kerítünk sort erre a feladatra, akkor hozhatunk is magunkkal hársfavirágot. A hársfa városi parkokban is gyakori, ráadásul többféle alfaja ismert, s ezek bár nagyjából egy idõben, mégsem egyszerre virágzanak. (Hársfavirág-kozmetikumokat pl. a Rossmann cég forgalmaz.) Bizonyára lesz olyan kisgyerek, aki emlékszik Andersen „Bodza-anyóka” címû meséjére. Ha mégsem, szánjunk rá idõt, olvassuk fel! Andersen meséit Rab Zsuzsa örök-szép fordításaiban, a Grimm-meséket pedig Rónay György tolmácsolásában ajánljuk: minden mondatuk irodalom. Franz Schubert írta „A hársfa” (Der Lindenbaum) címû dalt Wilhelm Müller versére, „Téli utazás” (Winterreise) címû dalciklusa részeként. A dal – teljesen függetlenül Schubert osztrák származásától – a német kultúra szerves része lett, olyannyira, hogy van német adó, mely ezzel köszönti az újesztendõ elsõ perceit. Meghallgathatjuk Gryllus Vilmos bodzavirágról szóló, könnyen megtanulható szép dalát is, Nemes Nagy Ágnes versére, melynek címe „Tavaszi felhõk” („Csigahéj” címû hangkazetta, ill. CD). Tantárgy: Környezetismeret, fogalmazás, olvasás, ének 22. A második és a harmadik versnek ismert dallama is van: az elõbbit Kodály Zoltán, az utóbbit pedig Gryllus Vilmos zenésítette meg (utóbbi hallható a „Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak” címû kazettán, ill. CD-n). Egyúttal ajánljuk a „Kikelet” címû, szép reprodukciókkal díszített kis könyvet is (szerk. Horváth Péter Pál, Pallasz Stúdió, Bp., 2000). Bõvítésképpen a versidézetek másolhatók vagy tollbamondás után is leírhatók. Tantárgy: Olvasás, nyelvtan, rajz, ének 10
23. A gyerekek bizonyára a vízisiklóra emlékeznek legjobban. Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden veszélyes állat káros – a kígyó mérgébõl is készülhet gyógyszer. Ezzel szemben a darázsról nemigen lehet jót mondani; biztosan lesznek, akik beszámolnak arról, milyen súlyos tünetekkel járhat a darázs csípése. Ismét ajánljuk Gryllus Vilmos egyik versét és dalát („Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak, 2.”). Ajánlott irodalom: Manfred Niekisch: Hüllõk és kétéltûek. „Mi micsoda”. Tessloff Babilon, Bp., 2001 Móra Ferencné (Walleshausen Ilona, (1880–1953) szakácskönyve 1928-ban jelent meg elsõ ízben, és maga Móra Ferenc is némi öniróniával jegyezte meg, hogy azon „több haszon lesz, … mint az én irodalmi remekeimen!” Móráné híres háziasszony volt, míg Móra Ferencet kevéssé érdekelték az asztali élvezetek. A receptet érdemes kipróbálni – osztálynak, családnak egyaránt. Vaj helyett margarint is használhatunk (de – nem sózott – vajjal az igazi). A recept másolásakor ismét fontos, hogy a gyerekek gondosan, pontosan, szépen írjanak – az írás sebessége ne legyen szempont! Tantárgy: Környezetismeret, ének, olvasás, írás, technika, matematika 24. A virágok formáiból ki-ki kedve és élményei szerint emlékezhet a kertek virágaira. Íme, ötletként egy a lehetséges megoldások közül: rézvirág, nefelejcs, tulipán, lobélia. Tulipán helyett bizonyára elhangzik majd a paprikavirág neve, rézvirág helyett pedig talán a bársonyvirágé. Ennek a feladatnak az lenne a lényege, hogy a gyerekek a kerti virágok képeit nézegetve – s így azokkal ismerkedve – bukkanjanak hasonlókra, s választásukat indokolják is meg, így gyakorolva a növényi részek neveit. Alkossanak virágneveket a virágokban szereplõ betûkbõl. Elsõ osztályban még a betûk felismerése is cél lehet; felsõbb osztályokban már „beszélõ” virágokat is tervezhetnek e gyerekek: pl. a „pipacs”, „rózsa” stb. betûinek felhasználásával próbálják ábrázolni magát a növényt. A legszebb munkákat közszemlére tehetjük. Tantárgy: Olvasás, írás, környezetismeret 25. A feladat játékos versengés eszköze is lehet, a gyerekek képessége szerint ki-ki önállóan vagy két-háromfõs csoportokban alkot újabb szavakat a) szavanként haladva (1. osztályban csakis így); b) soronként véve alapul a felhasználható betûket. Bõvítésképpen megbeszélhetjük, melyik növénynek mely részét fogyasztjuk, s melyikbõl milyen étel készíthetõ. A receptbõl igen finom, esetleg lekvárral – narancslekvárral az igazi – vagy krémmel is tölthetõ sütemény lesz, mely könnyen készíthetõ, és töltelék nélkül, cukormázzal is biztosan sikert arat. A szöveg írásakor megint – mind a négy osztályban – legyen fontos a szép külalak. Tantárgy: Környezetismertet, nyelvtan, írás, matematika 26. Ez a feladat csak az 1. osztályosokat köti le tartósan, késõbb kiegészítõ vagy fakultatív feladat lehet. Tantárgy: Technika, környezetismeret 27. A keretek tetszés szerint kitölthetõk, tovább rajzolhatók. Bõvítésképpen 3 – 4. osztályban a gyerekek is írhatnak találós kérdéseket: a) elõre megnevezzük az állatot vagy a növényt, és meglátjuk, ki mit ír; b) ki-ki felolvassa a találós kérdését, és a többiek kitalálják, mire gondolt – ha nem találják ki, segítségképpen rajzolhat a táblára hasonlóan a könyv keretes ábráihoz. Ajánljuk a következõ kötetet, melyben további irodalom is található: Tóthné Pánya Marianna (szerk.): Zöld burokban születtem… Tóth Kiadó, Debrecen, 2002 Tantárgy: Olvasás, rajz
11
28. A képek egyrészt a földrajzi alapfogalmak gyakorlására alkalmasak, másrészt – irányított beszélgetés keretei közt – egymás nézeteinek átgondolására, a társak által átadott ismeretek elfogadására és elsajátítására. A képek olyanok, hogy emlékeztethetnek magyar tájakra (még a negyedik kép is idézheti a magyar Vend-vidéket) és határainkon túli helyekre egyaránt. Ez a feladat akkor tölti be hivatását, ha osztályunk minden tanulóját szóhoz juttatja, és ha senki nem érzi azt, hogy az õ ötlete jobb – vagy rosszabb –, mint másoké. Tantárgy: Környezetismeret, fogalmazás 29. A leghosszabb folyó a Duna (2842 km), Németországban ered (a Fekete-erdõben), majd Ausztrián, Szlovákián és Magyarországon áthaladva Romániában ömlik a Fekete-tengerbe. A legnagyobb tó Svédországban található, neve Vänern, területe 5585 km2. Félsziget pl. Olaszország, de Spanyolország és Portugália is; a Skandináv-félszigeten található Norvégia, Svédország, valamint Finnország egy része. Szigetország pl. Nagy-Britannia, Írország, Ciprus. Görögország egy része a Peloponnészoszifélszigeten van, de ezen kívül számos sziget alkotja. Az Európai Unió legmagasabb hegye Franciaországban található: Mont Blanc (4807 m). Magas hegyeket láthatunk Ausztriában, Svájcban, Olaszországban (Alpok), Szlovákiában, Lengyelországban (Kárpátok) is. Olaszországban vulkánok is találhatók: az Etna (3263 m) és a Vezúv (1277 m). Ajánlott olvasmány: Az Európai Unió. „Mi micsoda” sorozat. Tessloff Babilon, Bp., 2003 Sz. Debreceni Erzsébet–Veres László: Európa. Szalay, Kisújszállás, é.n.
II. Várak, falvak, városok Mesterségek, mûvészetek
1. Ennél a feladatnál is megragadhatjuk az alkalmat, hogy megfigyeltessük a várak különbözõ építészeti stílusát. A legkisebbek is láthatják, hogy a luxemburgi vár mennyivel díszesebb, tágasabb, mint pl. az észt vagy a portugál. Párhuzamként említhetünk magyarországi példákat: a nagyvázsonyi Kinizsi-várat láthatóan harciasabb hangulatban tervezték, mint, mondjuk, a keszthelyi Festetics-kastélyt. Beszélgethetünk arról, hogy a várak nemcsak a benne lakókat védték, hanem szükség esetén a vár környékén élõket is. Hívjuk fel a figyelmet a vár és a város szavak közös eredetére (sok városban láthatók még régi városfalak). A várak, a kastélyok minden gyerek számára érdekesek, és biztosan lesznek, akik jártak már ilyenekben, itthon vagy külföldön. Hozhatnak róluk képeslapot, könyveket, és 3 – 4. osztályban már a térképen is megkereshetjük, merre találhatók. Bõvítésképpen 1–2. osztályban ki-ki (esetleg három-négy gyerek együtt) lerajzolhatja azt a várat, amit szívesen építtetne, és mesélhet róla. Fontos idõt szánni arra, hogy a gyerekek egymást is meghallgassák. Ha csoportokban dolgoznak a gyerekek, használjunk nagy méretû csomagolópapírt (esetleg többet összeragasztva), zsírkrétát, temperát, színes, papírokat, ezüst- vagy aranyszínû alufóliát stb. 3 – 4. osztályban irányított fogalmazást írathatunk: a) kiválasztott (esetleg behozott) kép alapján a vár leírása, vagy „Ha a vár az enyém volna” címmel; b) „Ha várúr / várúrnõ volnék” címmel saját vár lerajzolása (a 33. oldalon megjelölt helyre vagy külön lapra) és fogalmazás írása. Még nagyobb gyerekeknek is örömet szerez, ha begyûjtött kisebb-nagyobb dobozokat (gyógyszeres, illatszeres stb.), WC papír-hengereket 12
egymáshoz ragasztva készítenek várat, amit aztán jó fedõ temperafestékekkel befestenek, ezüst- vagy aranyszínû alufóliával beragasztanak. A hengereket bástyaalakúvá vághatják, vagy rajzlapból kivágott, kúp alakú tetõvel toronnyá alakíthatják. Némi madzaggal és leleménnyel még felvonóhíd is készülhet. Több héten át is gyûjtethetjük a dobozokat, és itt is érdemes három-négyfõs csoportokat létrehozni. Ajánlott irodalom: Lovagvárak és gótikus katedrálisok. Larousse-Officina nova, Bp., 1994 A reneszánsz és a humanizmus fényei. Larousse-Officina Nova, Bp., 1994 Dercsényi B.–Kaiser O.–Koppány T.: Magyar kastélyok. Officina ’96, Bp., 1999 Tantárgy: Fogalmazás, környezetismeret, technika, rajz 2. 2–4. osztályosok számára tervezett feladat, szervesen kapcsolódik az elõzõhöz. A „vár” szót tartalmazó településnevek kereséséhez a térképen kívül használható a postai irányítószámok jegyzéke is – annál is inkább, mivel ebben minden magyarországi település neve megtalálható. Bõvítésképpen 3 – 4. osztályosok már utánanézhetnek néhány településnév eredetének. A c) feladatnál ajánlatos, hogy azonos nyelvet tanulók együtt dolgozzanak, és közösen mutassák be a településneveket. Ajánlott irodalom: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai, Bp., 1997 A 33. oldalon ábrázolt mesteremberek a következõk: kovács, ács (hajóács), fazekas, kádár. Érdemes említeni a ’mesterség’ és a ’mester’ szavak kapcsolatát, és beszélgetni arról, mit is jelent, ha valaki mestere a szakmájának. Tantárgy: Olvasás, nyelvtan, rajz 3. Az útvesztõs feladat a legkisebbeknek való, a szófejtõ és a lovagok életmódját firtató bõvítve 4-eseknek is, különösen azért, mert általa az irodalomkutatás alapjaival is ismerkedhetnek a gyerekek. A ’lovagias’ szó jelentésének érdemes utána nézni A magyar nyelv értelmezõ szótárában, esetleg A magyar nyelv történeti – etimológiai szótárában. A lovagokról önállóan gyûjthetnek információt a 3 – 4. osztályosok az iskolai vagy a lakóhelyükön lévõ könyvtárban. Fontos, hogy már most megszokják: fel kell jegyezni szerzõjét, címét és megjelenésük évét mindazon könyveknek, melyekre hivatkozni akarnak. Az összegyûjtött adatokat valószínûleg még nem tudják írásba foglalni, ezért ha nem könyvtári óra témájául választjuk a feladatot, a talált könyvek pontos adatait és szóbeli beszámolót kérjünk. Tantárgy: Olvasás, nyelvtan 4. A hat eltérés a következõ: bal oldali bástyafal, bal oldali legmagasabb torony, kétablakos torony mögötti kistorony csúcsa, elülsõ fal ablakai, jobb elülsõ torony ablaka, jobb szélsõ bástyafal. Bõvítésképpen tervezhetnek a gyerekek hasonló vár-párokat (ne több mint hat különbséggel). Lehet vetélkedni is: lesz-e rajz, amelyik mindenkin kifog? Tantárgy: Rajz 5. 3 – 4. osztályban ez a feladat is alkalmat adhat a játékos vetélkedésre. Használhatjuk a földrajzi atlaszokat, esetleg a nagytérképet is (de ez a gyerekektõl nagyobb fegyelmet kíván). Alakíthatunk kisebb csapatokat. Az a gyerek vagy csapat gyõz, aki adott idõ alatt több megfelelõ helységet talált, és azokat a legkevesebb hibával írta le. A rendelkezésre bocsátandó idõt a gyerekek képességei szabják meg, de 20 percnél nem érdemes többet adni. Tantárgy: Környezetismeret, nyelvtan 6. A rajzon látható házak azokat a házsorokat kívánják felidézni, amelyeket eredetileg az iparosodó és ezért gyorsan népesedõ Londonban építettek, s amelyek azóta számos nagyvárosban megtalálhatók. Az 2. osztályosok számára érdemes megmondani, hogy pl. az ajtók vagy a kapuk, kémények számát figyeljék. Az 1. osztályosokkal még a házak színébõl is érdemes kiindulni, illetve korongok segítségével, frontális irányítással alkothatnak számfeladatokat. Pl.: „Rakjunk ki annyi piros korongot, ahány ajtó van a képen!” Vagy: „Három kapu egyforma, a negyedik ezektõl különbözik. Rakjuk ki korongokkal!” stb. 13
3 – 4.-ben természetesen nehezítenünk kell a szempontokon; 4. osztályban pl. kiszámíthatják a gyerekek az elõkertek kerületét, ill. területét is, sõt akár az elülsõ falak festéséhez szükséges festékmennyiséget (ráadásul az ablakok felületét le kell vonni). Tantárgy: Matematika 7. József Attila: Altató. A rajzos feladatot érdemes az egész vers ismeretében végeztetni, akár csoportbontásban is: nagyméretû papírra (pl. csomagolópapír), különbözõ technikákkal 3 – 5 gyerek ábrázolhat egy vagy két versszakot, amit aztán közszemlére is kitehetünk. Azt ajánljuk, egyetlen tanítási óra alatt készüljenek el a munkák, tehát érdemes a verset egy elõzõ óra alkalmával közösen elolvasni megbeszélni, és a szükséges eszközöket elõkészíteni. Ha a gyerekek legalább néhány percig tudnak titkot tartani, szünetben, ha a munkák elkészültek, hívjuk be a párhuzamos osztály tanulóit: próbálják kitalálni (esetleg némi segítséggel, szükség esetén akár a barkochba játék módszereit is segítségül híva), melyik versrõl rajzoltak a gyerekek. Tantárgy: Olvasás, rajz 8. Bár a feladat elsõ része roppant egyszerûnek tûnik, valószínûleg nagyobb diákjaink is vitatkozni fognak a végösszegen: pl. a prágai csomag mögött egy vagy két másik van-e? Számfeladatképpen 1–2. osztályban ajánljuk, a zászlók – esetleg kiegészítésképpen a címerek – rajzolása viszont a 3 – 4-eseket is megdolgoztatja. Õk a térképen már a városokat is megkereshetik. Tantárgy: Matematika, környezetismeret, rajz 9. A feladat elsõ részét fõleg 2– 4. osztályosoknak ajánljuk. A bal szélsõ képen látható templom több ókori görög mûemléket idézhet: az athéni Akropoliszt épp úgy, mint pl. az ugyancsak athéni Héphaiszteiont, de ilyen pl. az itáliai Paestum temploma is. A középsõ kép a berlini Brandenburger Tor (Brandenburgi kapu), a jobb szélsõ pedig a helsinki városháza (de épp ilyen az athéni Parlament épülete is). Magyarországon számos középületünk hordoz klasszicista stílusjegyeket, így akár a timpanon, akár az oszlopsor jelenléte már hasonlóságot jelenthet. Kiegészítésképpen gyûjthetnek, illetve hozhatnak a gyerekek a feladathoz illõ képeslapokat, az adott épület rövid bemutatásával. Belvárosban lévõ iskolákban pedig (Budapest, Gyõr, Eger…) délutáni programképpen akár sétát is tehetünk, ahol a gyerekek tudatosan is megfigyelhetik az esetleg naponta látott házak építészeti jellegzetességeit. Könyvtári óra során megfigyeltethetjük az egyes oszlopfajták – ión, dór, korinthoszi – közti különbségeket is. A feladat második része 1–2. osztályosok számára készült. Tantárgy: Környezetismeret, rajz, olvasás, matematika 10. Az Orient-expressz minden évben kétszer – õsszel és tavasszal – Budapesten is megáll néhány napra. Míg az utasok különféle programokon vesznek részt, addig az érdeklõdõk megtekinthetik a szerelvényt, sõt egy-egy háló- és étkezõkocsiba is benézhetnek. Ilyenkor a vonat a Nyugati pályaudvarról a Vasúttörténeti parkba megy néhány órára, s az angol-olasz személyzet pazar egyenruhában, szigorúan õrködik az érdeklõdõk rohama fölött. Budapesti gyerekek figyelmét érdemes felhívni erre a látványosságra, melyrõl bõvebbet a Vasúttörténeti Park honlapjáról lehet megtudni (www. vasuttortenetipark.hu). A feladat leginkább 3 – 4. osztályban hasznosítható önálló szövegértési feladatként, de maga a szöveg 2. osztálytól feldolgozható. Kiegészítésképpen kikerestethetjük az (igekötõs) igéket, bekarikáztathatjuk a múlt idõ jelét, a tárgy ragját stb. Tantárgy: Olvasás, matematika, környezetismeret 11. 1– 4. osztályosok számára. A feladat lényege az, hogy nincs rossz megoldása. Fontos azonban, hogy a rövid fogalmazásban a kép minél több lényeges eleme benne foglaltassék (erdõ, piknik, játékállatok). Bizonyára lesznek elemzõbb hajlamú gyerekek, akik azon fognak gondolkodni, hogyan kerültek a játékok „gazdáik” nélkül az erdõbe – különösen azért, mert az egyik nép14
szerû mesecsatorna már egész sorozatot közölt elhagyott játékok kalandjairól. Mások inkább a jelenet aprólékos leírására figyelnek majd. Törekedjünk arra, hogy valamennyi fogalmazást felolvastassunk és megbeszéljünk. 1–2. osztályban közösen beszélgessünk a képrõl, és írassunk le néhány együtt megfogalmazott mondatot; esetleg el is játszhatjuk a jelenetet. A szereplõk neveit már az elsõsök is leírhatják. Tantárgy: Írás, fogalmazás 12. A kép tornácos parasztházat ábrázol, mely a Kárpát-medence népeinek építészeti jellegzetességeit hordozza, s amely ma reneszánszát éli, részben eredeti formájában, részben pedig mediterrán építészeti elemek ötvözésével. A ház gyurmából való elkészítése élénk alkotói fantáziát igényel. Legjobb, ha rajtáblán készítjük; kell hozzá gyurmanyújtó és –vágóeszköz is, ezért ezt a feladatot is 2– 4 fõs csoportokban érdemes végezni. Aki nem fér hozzá a ház készítéséhez, formázhat kerítést az udvar kialakításához, majd háziállatokat is. Tantárgy: Környezetismeret, technika 13. A feladatban minden korosztály (1– 4. osztály) megtalálja a számára megfelelõt. Az a) pont számfeladatának megfogalmazásakor érdemes a táncosok mozdulatainak különbségeire is figyelni. A b) pont – két bajor férfi ruházatának eltéréseire kell vadászni – a legkisebbeket foglalja el. A c) pont elsõ része 1–2. osztályosoknak való, míg a második 3 – 4-eseket gondolkodtat el. A d) pontot fõleg 3 – 4-eseknek szánjuk. A jobb oldali alsó képen látható magyar népviselet; fölötte van a spanyol (spanyolfal), efölött a görög (görögtûz), ettõl balra pedig a már látott bajor (bajor sör), majd a bal szélsõ kép svéd (svédasztal). Magyarázzuk meg a kiegészített szavak jelentését! Javasoljuk, hogy a lap alján lévõ szólás magyarázatát önállóan fogalmazzák meg a gyerekek. Kapcsolódási lehetõséget kínál a III. rész 5. feladata. Tantárgy: Matematika, nyelvtan, környezetismeret 14. A bal oldali rajz a magyar: az erdélyi (ma: Románia) Korondon készítenek hasonlót a fazekasok. A középsõ váza a görög (úgynevezett feketealakos, ókori eredetû, és a trójai háború egyik részletét ábrázolja). A harmadik váza észak-olasz stílusú. A darabok „összerakását” természetesen gondolatban végezhetik el a gyerekek, s ezután kell lerajzolniuk az eredeti képeket. Tantárgy: Rajz 15. 1–2. osztályosoknak szánt feladat. Érdemes külön megfigyeltetni az öltözéket, melynek szinte minden eleme – a frizurától a saruig – idõtállónak bizonyult, a klasszicista stílus uralmának végeztével is. Tantárgy: Rajz 16. 1–3. osztályosoknak. a) pont: Az olaszországi Velencében (Venezia) készült a fénykép. A városból kitiltották az autókat, így az iskolások is vízi úton – ha nem is gondolán, de motorcsónakon – utaznak. Számfeladat alapjául szolgálhatnak pl. a sorakozó gondolák (nem is könnyû megszámlálni õket…), a vasrácsok, a boltívek, az oszlopok, a póznák stb. Keressék meg a gyerekek a térképen a várost és a mi Velencénket is! Kiegészítésképpen próbálkozhatnak a két hely közti távolság meghatározásával. Aki már tanul idegen nyelvet, azt érdekelheti, hogy Velence azon városok közé tartozik – mint pl. Bécs is –, amelynek németül is (Venedig), angolul is (Venice) saját neve van. A Velence név eredetérõl ld.: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai, Bp., több kiadás. b) pont: Kérjük meg a gyerekeket, hogy aki tud, hozzon képet a londoni „double-decker”-rõl! Ma is közlekednek még London legforgalmasabb útjain olyan buszok, amelyekben a leszállást jelzõ csengõ nem elektromos, hanem az utastér felsõ részén feszesen áthúzott zsinór vezetõ felõli 15
végén van egy csengettyû. Ha le akarunk szállni – és csakis ekkor: az esetleg kísértésbe esõket a szinte minden buszon jelenlévõ kalauz megbünteti –, meghúzzuk a zsineget. Tantárgy: Környezetismeret, matematika 17. 1–2. számára való feladat. A rajzok készítésekor mindenféle közlekedési eszköz szóba jöhet – kiegészítésképpen –, akár a gyerekek fantáziájának szülöttei is. Tantárgy: Környezetismeret, rajz
III. Szokások és ünnepek 1. 2– 4. osztályosoknak ajánljuk a feladatot. Bizonyára lesznek osztályok, ahol a szemléltetett köszönési formákon kívül más változat is a gyerekek eszébe jut. Akár azért, mert õk maguk más nyelvet is ismernek (szlovák, román, valamely roma nyelvjárás, horvát, szerb, szlovén, kínai, arab stb.), akár azért, mert az említett nyelveken másképp is tudnak köszönni. Az 1–5. feladatok bármelyike alkalmas arra, hogy beszélgessünk a nemzetiség, kétnyelvûség fogalmáról. Minden tanító tapasztalatból tudja – még akkor is, ha legszívesebben elfelejtené –, mennyi elõítélet szivárog be az osztályok életébe még a legnagyobb jóindulat mellett is. Talán épp a spontán, kötetlen beszélgetések legalkalmasabbak a lappangó elõítéletek hatástalanítására. Fontos, hogy minden javaslatot meghallgassunk, és írassunk is a táblára (ha bizonytalanok vagyunk a mondatok helyesírásában, elõre gondoljuk át, milyen lehetõségekre kell számítanunk, és nézzünk utána ezeknek). Tudatosítsuk, hogy a betûk hangértéke nyelvenként különbözõ lehet. Tantárgy: Olvasás, írás, nyelvtan, rajz 2. 3 – 4. osztályosok számára. Megoldások: finn szauna, svédasztal, angol humor, görög táncház. Ha házi feladatként adjuk, kérhetjük, nézzenek utána a gyerekek a szókapcsolatok jelentésének a Magyar Értelmezõ Szótárban. Kitérhetünk az írásmód fontosságára: a svédasztal (önkiszolgáláson és széles választékon alapuló fõétkezés) mást jelent, mint a svéd asztal (asztal, mely svéd eredetû). Az angol humor magyarázatakor talán azt érdemes kiemelni, hogy nem nevettetni akar, inkább mosolyogtatni, és nem mások kifigurázása a célja. a görög táncházról szólva beszélgethetünk arról, ki milyen táncházat ismer (a különbözõ magyar táncokat tanító táncházakon kívül van pl. szlovák, sváb, ír, skót táncház is). Tantárgy: Nyelvtan, fogalmazás 3. A 3 – 4. osztályosoknak ajánljuk. Ha házi feladatképpen adjuk, ajánlhatjuk O. Nagy Gábor: Mi fán terem? címû kötetét. Esetleg lesznek gyerekek, akik észre veszik, hogy a két megállapítás – közmondás – tulajdonképpen ellentétes nézeteket képvisel. Az elsõ a más szokások, más ízlések összeférhetõségének magától értetõdõ természetességét emeli ki, míg a második arra int, hogy alkalmazkodjunk a többség igényeihez. Érdemes beszélgetni arról, kihez melyik nézet áll közelebb. (A kompromisszumos megoldást ekkor az jelentheti, hogy pl. Rómában nem feltétlenül kell azt várni, hogy a magunk megszokott módján ehetünk vagy alhatunk; szokásaink átmeneti föladása pedig segíthet abban, hogy jobban megismerjünk más kultúrákat). Tantárgy: Nyelvtan, fogalmazás 4. A 2– 4. osztályosok számára ajánljuk. Az ábrázolt élõlények és tárgyak neve az alsó tagozatban leggyakrabban tanult két nyelven, vagyis angolul és németül hasonló a magyarban használatoshoz (legnagyobb az eltérés a sál angol megfelelõje – scarf – esetében). A feladathoz kapcsolódó bõvítési lehetõség – szótárhasználat – akkor is tanulságokkal szolgál16
hat, ha az osztály nem tanult nyelv szótárát böngészi. Tudatosíthatjuk, hogy a betû a hang egyezményes jele; hogy az egyezmény nyelvenként, illetve népenként különbözhet, s hogy ugyanígy egyezményen alapul a hangalakhoz, betûsorhoz kapcsolódó jelentés is (pl. magyarban az ’ír’ hangalak lehet ige vagy fõnév, de ugyanez a hangalak németül más betûsornak – ihr – felel meg, ráadásul a nõnemû személyes névmás Genitivusa vagy Dativusa, míg angolul az ear azt jelenti: fül.) Kiegészíthetjük a feladatot az 5. feladat nemzetiségi nyelvekre vonatkozó részével („Ha van olyan ismerõsöd…”) is. Tantárgy: Nyelvtan, olvasás. 5. 1– 4. osztályosok számára ajánlott feladat. Minden osztályban érdemes foglalkozni vele, mert biztosan akad kisgyerek, akit érint a kérdés. az a) és a b) pont egyaránt alkalmas a nemzetiségi kultúrák gazdagságának hangsúlyozására. Kitérhetünk arra is, milyen szerencsés, aki kétnyelvû. A szépírási gyakorlatban nem a gyorsaság a lényeg, hanem a gondos munka. Magát a szöveget természetesen nem csupán másolásra vagy nyelvtani elemzésre, hanem tartalmi megbeszélésre is szántuk. Kapcsolódhatunk ekkor a II. rész 13. feladatához, mely népviseletekkel kapcsolatos: lehetõleg mutassuk be az osztályunkat is érintõ nemzetiségek viseleteit. A feladat utolsó részében gyermekdalokról esik szó. Fõleg a szlovák gyermekdalok közt találhatunk ismerõseket – jóformán csak népdaltudósok tudhatják, szlovák vagy magyar eredetû dallam-e némelyik. Bartók Béla „Gyermekeknek” címû zongoradarabjai közt is számos példa akad, már az I., II. kötetben is. A kötetek függelékében többnyire közli a kiadó a Bartók által is oly fontosnak tartott szlovák vagy magyar szöveget is. Külön szerencse, ha valaki – osztálytárs vagy idõsebb iskolatárs – egy-egy dalt el tud játszani, s a többiek fölismerik. (Szinte mindig a felsõ szólam a dallam, s ez más hangszeren, pl. furulyán is elõadható.) Tantárgy: Nyelvtan, írás, olvasás, ének 6. 3 – 4. osztályosoknak ajánljuk. Az égtájak szerinti tájékozódás fõleg 4. osztályosok számára követhetõ. Érdeklõdõbb, tájékozottabb gyerekeknek beszélhetünk a bolygók – Föld, Nap – mozgásáról, illetve a napsugarak hajlásszögérõl, ha az éghajlati övek kialakulása kerül szóba; ilyenkor érdemes földgömböt használni a szemléltetéshez. A feladattípushoz kiegészítésképpen ajánljuk az V. fejezetben, a 116. oldalon szereplõ svéd dalhoz fûzött kérdéseket is. Általában arra érdemes figyelni, hogy a) a gyerekek megértsék a feladat szövegét; b) követni tudják a térképen az észak – déli irányt; c) megértsék, mit jelent, illetve merre található a térképen: Észak-, Dél-, Kelet- és Nyugat-Európa. Miután legészakibb és legdélibb országokat kell megnevezni, érdemes viszonyítani is, pl.: „Spanyolország délebbre van, mint Franciaország, de legnagyobb része északabbra van, mint Görögország.” Ezt játékos formában is tehetjük, pl.: „Melyik az az ország, amelyik északabbra / délebbre van, mint…, de délebbre / északabbra van, mint…?” Játszhatunk úgy, hogy mi teszünk fel kérdéseket, és a gyerekek a térképet nézve jelentkezés után megmondják, esetleg csöndben leírják, melyik országra gondoltak. Máskor a gyerekek találjanak ki kérdéseket, esetleg csapatokat alkotva. Minden jó válasz, illetve jól megfogalmazott kérdés pontot ér. A gyõztes(eke)t jutalmazzuk meg! (Természetesen bõvíthetjük a játékot kelet-nyugati irányban is.) A feladat c) pontjában említett jelenet Fellini: Róma címû filmjébõl való. A locsolás eredménye természetesen az lett, hogy a hó ugyan eltûnt, de jéggé fagyott a vízzel együtt, s az utcák járhatatlanul síkosak lettek. Tantárgy: Környezetismeret 7. Mind a négy osztályban felhasználható, annál is inkább, mert több megoldása is van. A feladat lényege az apró részletek megfigyelése és értelmezése, a következetesség és a viszonyítás, valamint a saját álláspont megvédése, illetve a másféle megoldások elfogadása. Mindez egyben a differenciálás alapja, is. A kép bal sarkánál lévõ kockába a sorszámot, az alatta levõ vonalra a hónap 17
nevét kell írni, pl.: november, június, május, október, február, július, április, szeptember, január, március, december. A számozás beírásakor gyakoroltathatjuk a római számokat is. Ilyen megoldás esetén az augusztusról kell rajzolni. Igen ám, de a sátorozó-csónakázó kép akár augusztusban is készülhetett (sõt akár júniusban is, hiszen a felsõ sor szüretelõi akár meggyet is szedhetnek)… Az õszi hónapok képei is adhatnak okot töprengésre, bár november nem a szüret hónapja, és szeptemberben még nem hullanak úgy a levelek, mint a szüret képén. A locsolkodás képe biztosan Húsvétot jelez, de az eshet márciusra is. Ellenben kokárdával csak márciusban sétálhatnak a gyerekek. Palántázni a májusi fagyok („fagyosszentek”) elmúltával érdemes, bár lehet áprilisban is – viszont a fán már nagy, de még zöld a cseresznye vagy a meggy… Karácsonyfa mellett még akár januárban is olvasgathatunk, ilyenkor még farsangolni is szokás… Decemberben és februárban egyaránt lehet szánkózni, néha még talán korcsolyázni is… Ilyen és hasonló érvekbõl és ellenérvekbõl állnak majd össze a megoldások. Játszhatunk is a képekkel. Válasszunk ki egy képet. Mindenki becsukja a könyvét. Adjunk a gyerekeknek belátásunk szerint egy percet, fél percet, húsz másodpercet (egy percnél többet, tizenöt másodpercnél kevesebbet nem érdemes), és ki-ki írja le, mire emlékszik a képbõl. Tantárgy: Környezetismeret, rajz 8. 1–2. osztályosok részére. Hónapsoroló verseket találhatunk az alábbi kötetben: Tóthné Pánya Marianna (szerk.): Tente baba, tente… Tóth Kiadó, Debrecen, 1998 Az idézett svéd népi mondókában érdemes felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy tõlünk északra másképpen jellemzik a hónapokat. Elõbb kezdõdik a tél, késõbb jön a nyár. Tantárgy: Olvasás, környezetismeret 9. 1– 4. osztályosoknak. Attól függõen, hogy mennyire szoktak tanítványaink a zenehallgatáshoz, kiemelhetünk egy-egy tételt vagy meghallgathatjuk az egész mûvet. Házi, illetve szorgalmi feladatnak ne adjuk, mert elveszik a spontán reakciók kommunikációs értéke. Ha a lehetõ legrövidebbre akarjuk fogni a zenehallgatást, akkor válasszuk a tavaszi concertóból a madárcsicsergés tételét (elsõ tétel), a nyáriból a zivatarét (harmadik tétel), az õszibõl a szüreti mulatságét (elsõ tétel), télibõl pedig a tûznél melegedését (középsõ tétel). Ne várjuk el azonban, hogy a gyerekek is „hagyománytisztelõ” rajzokat készítsenek: legjobb, ha nem is közöljük elõre, milyen jelentést tulajdonít az egyes tételeknek a történelem. Utólag mondjuk el, csak az érdekesség kedvéért. 1–2. osztályban még táncra is perdíthetjük a gyerekeket (késõbb már esetleg bolondozás lehet belõle). Bõvítési lehetõségképpen próbálhatják a gyerekek megtanulni és énekelni a fülbe mászó lassú tételek dallamát. Tantárgy: Ének-zene, rajz 10. 1– 4. osztályosoknak ajánljuk, a számfeladatok az osztályoknak megfelelõen nehezíthetõk. A város neve a kép jobb szélén van: Frankfurt am Main. Az írásgyakorlat éppen a nagyobbaknak fontos, mert õk kezdenek hajlamossá válni az elnagyolt írásra. Tantárgy: Matematika, írás 11. 3 – 4. osztályosoknak. Természetesen kitérhetünk más népek ételeire is (görög gyros, szerb csevapscsicsa, szlovák sztrapacska, cseh knédli, vagy akár a linzi sütemény, az osztrák linzer, illetve a Bad Ischl nevét viselõ isler vagy a bécsi szelet stb.). A b) feladatban a (bolognai) spagettire, esetleg a (milánói) makarónira gondoltunk. Lehet persze, hogy lesz, akinek eszébe jut a lasagne is, amit a magyar konyha rakott tésztaként ismer. Tantárgy: Olvasás, nyelvtan, környezetismeret 12. 2–3. osztályosok számára. A nagyobb áruházakban 100 Ft körüli áron kaphatunk olajbogyó-konzervet: 1-1 üvegben, illetve zacskóban kb. 20 szem van. Érdemes megkóstoltatni a gyerekekkel, és elolvasni a csomagoláson található címkét. Keressék meg a gyerekek a térképen, honnan származik a megízlelt olajbogyó. 18
Az olajfa címernövény is Ciprus, Olaszország és Málta címerében (ld. az I. fejezet 5. feladatát). Tantárgy: Matematika, környezetismeret 13. 1–2., esetleg 3. osztályosok számára. Valószínûleg gulyáslevesre vagy halászlére gondolnak majd a gyerekek. Az a) feladat második része sokat elárul arról, mekkora, illetve milyen családban él a kisgyerek. Szánjunk elegendõ idõt a megbeszélésre, de ne faggatózzunk! A b) feladatban közölt recept igen ízletes, egészséges, és a legeldugottabb lengyel étkezdében („koliba”) is kitûnõen készítik. (Élelmiszer-boltokban instant változatban is kapható.) Tantárgy: Olvasás, írás, környezetismeret 14. 1–2. osztályosoknak. A rajzoláshoz mutassunk képeket. Késõbb akkor adjuk házi feladatként, ha könyvtári munkával kötjük össze: nézzenek utána a gyerekek a tenger (ehetõ) élõvilágának. Bõvítésképpen több tenger is szóba jöhet, nemcsak a Földközi-tenger. Tantárgy: Rajz, környezetismeret 15. 1–2. osztályosoknak. Említsünk meg – mutassunk be – különféle almafajtákat: jonatánt, starkingot, goldent, idaredet stb. Megkérhetjük a gyerekeket is, hogy hozzanak egy-egy almát, különféle fajtájút. Tantárgy: Matematika, környezetismeret 16. 1–2., ill. 3 – 4. osztályosoknak. A szöveget tollbamondásként is felolvashatjuk, ezután a gyerekek maguk ellenõrizhetik a munkájukat a könyv segítségével (esetleg ki-ki a szomszédjáét). Kiegészítésképpen más szófajokat is kerestethetünk. A szöveg kapcsán érdemes szóba hoznunk napjaink szertartásait. Ebbõl a szempontból a feladat 1–2 osztályosokkal is megbeszélhetõ, szövegértési gyakorlatként is használható. Javasolt szempontok a beszélgetéshez: Kinél milyen szokások élnek? Körbeüljük-e minden reggel vagy este az aszalt, amikor még vagy már együtt van a család? Kávéznak-e reggelente a szülõk? Sort keríthetünk a külsõségek hangsúlyozására is: nem mindegy, milyen ritmus szerint élünk, s bizony számít a gondosan terített asztal, a szép csésze, tányér. Itt is beszélgethetünk arról, kinek milyen feladata van otthon, ki miben segít. (Hiszen az apró külsõségek is széppé tehetik a családi együttléteket, azokat pedig gyerekek is elõvarázsolhatják: egy szál virág a vázába, szalvétahajtogatás stb.) Ami a tea készítését illeti, nem olyan egyszerû a kérdés, mint amilyennek látszik. Lipton és Twinings márkájú teák eredeti dobozain például kiemelik a teáskanna felmelegítésének fontosságát; az is kérdés lehet, mennyi vízhez mennyi tea kell, vagy hogy meddig áztassuk a teafüvet stb. A számfeladat inkább a kisebbeknek való, de azon, hogy mi a különbség Anglia és Nagy-Britannia között, már a 4-esek is elgondolkodhatnak. (Anglia csupán a szigetország egyik része: maga az állam még Skóciából, Walesbõl és Észak-Írországból áll. Mind a skótok, mind pedig a walesiek lépten-nyomon hangsúlyozzák, hogy õk nem angolok.) Tantárgy: Nyelvtan, olvasás, fogalmazás, környezetismeret, matematika 17. 2– 4. osztályosok számára. 1949. május 9-én alakult meg az Európa-tanács, és 1950. május 9-én tett javaslatot Robert Schumann (1886–1963) az Európai Szén-és Acélközösség létrehozására. Május 9. az európai államok erõsödõ kapcsolatának, az európai emberek esélyegyenlõségének ünnepe. A feladat alkalmas a naptár használatának gyakorlására is. Házi feladatként is ajánljuk (otthon ki-ki eldöntheti, ki a legjobb barátja…); a jeles napokat kártyanaptáron bekarikázhatják a gyerekek, majd az órán kikereshetik ezeket más típusú naptárakból (fali, asztali stb) is. Tantárgy: Környezetismeret 18. 1– 4. osztályosok számára. A jobb alsó sarokban lévõ újévi lap és a balatoni lap üzenete egyértelmû, a másik kettõ többféle alkalomra is megfelel (névnap, születésnap, köszönet, meghívás stb.). 19
Kiegészítésképpen „meg is írhatják” a lapokat a gyerekek, vagy/és tervezhetnek, rajzolhatnak születésnapi, névnapi képeslapot, meghívót. Ha van olyan tanuló, aki esetleg képeslapokat gyûjt, megkérhetjük, hozza be azokat, amelyek szerinte a legérdekesebbek. Tantárgy: Fogalmazás, rajz, környezetismeret 19. 1– 4. osztályosok számára. Karácsonyról általában nagyon ajánlható Steinert Ágota Karácsony címû könyve (Helikon kiadó, Bp., 1994), mely talán a legérdekesebb és a legigényesebb a jelenleg kapható ismeretterjesztõ – karácsonyváró albumok közül. Karácsonyi képeslapok történetéhez pedig: Rapcsányi László (szerk.): Karácsony régi képeslapokon. Terra, Bp., 1986 A feladat kiegészíti az elõzõt. A megadott keretbe nemcsak rajzolhatnak a gyerekek, hanem pl. kollázs-technikával is készíthetnek lapot. Ebben az esetben jó néhány nappal elõbb kihirdetni, hogy ki-ki hozzon színes papírt, csipkét, aranyszínû alufóliát, karácsonyi képeslapot, szaloncukor- vagy tortapapírt, apró fehér tollat (párnából) stb. Csipkébõl, tortapapírból angyalok ruhája, tollból a szárnyuk készülhet. A képeslapokból, szaloncukorpapírokból kivághatunk részleteket, aztán tetszés szerint kombinálhatjuk õket (a szaloncukrok papírja is többnyire alufólia, ezért elõször ki kell simítani, aztán körömollóval óvatosan – mert könnyen szakad – körbe kell vágni a kiszemelt figurát). Tantárgy: Technika, fogalmazás 20. Maga a feladat 1. osztályosoknak való, a nagyobbak viszont ennek alapján készíthetnek hasonló kirakó-rejtvényt társaiknak. Ekkor házi feladatként adhatjuk, akár játékos versenyt hirdetve is: ki tud nehezebben megfejthetõt készíteni? A készítendõ puzzle ábrázolhat bármit, de kiköthetjük azt is, hogy pl. karácsonyi jelenet legyen. A legsikerültebbeket kitehetjük az osztály faliújságjára is. Tantárgy: Technika, rajz 21. 2– 4. osztályosoknak. A számfeladatokon kívül alkalom adódik szép bélyegek bemutatására, a bélyeggyûjtésrõl való beszélgetésre is. A b) részfeladatban megadhatjuk, milyen témájú bélyeget tervezzenek a gyerekek – ez fõleg akkor hasznos, ha elõtte nem nézegettünk közösen bélyegeket –, de ha tudtunk idõt szánni néhány szép (állatokat, híre embereket, mûalkotásokat, jeles napokat ábrázoló) bélyeg bemutatására, érdemes szabad kezet adni. Tantárgy: Matematika, rajz 22. 2–3. osztályosoknak. Advent jeles napjai ötvözik egyrészt a téli napfordulóhoz kötõdõ pogány ünnepeket, másrészt az „eljövetelre” (advenio = eljövök, latinul), Jézus Krisztus megszületésére való várakozás keresztény szokásait, rítusait. Ez a kettõsség Európa-szerte megfigyelhetõ. például a feladat szövegében említett Télapó és a manók a kereszténység elterjedése elõtti kor emlékei, míg Mikulás alakja Szt. Miklós püspököt idézi. Steinert Ágota említett könyvében a Mikulás-ünneprõl is bõven találunk olyan ismereteket, amelyeket tanítványaink is örömmel fogadnak. (Többek közt Mikszáth Kálmán egyik kevéssé ismert, de annál kedvesebb és derûsebb elbeszélését (címe: A Mikulás). A kép kiszínezése nemcsak ceruzákkal történhet, hanem megfelelõ méretûre kivágott színes papírokkal is (elõtte átlátszó papírra másolják a gyerekek a rajzot, aztán annak alapján elõrajzolják és kivágják a színeket). A mogyoróból készített Mikulás biztos siker, nem lehet elrontani. Csak arra kell figyelni, hogy ne folyjon egymásba a piros és a fehér festék: hagyjunk idõt a száradásra. (Elõször fessük meg a szakállt és a hajat, aztán a piros részeket. Az arcot nem festjük.) Jó, ha a gyerekek elõrajzolják a szakáll körvonalait, hogy festés közben is tudják, meddig tart a fehér rész, s hol kezdõdik a piros. A rajzon látható Mikulás-arc igen aprólékosan kidolgozott, nem kell mindenképp ilyenre törekedni: két pont a szemnek, egy ívelt vonal a szájnak, esetleg két piros pötty a mogyoróhéj-arcra (ezt inkább piros filctollal), és kész. Tantárgy: Technika
20
23. 1– 4. osztályosok számára. Ezt a díszt közösen készítsük, mert igazán akkor hatásos, ha a krampusz nyelvébe vagy a fejébe tûzött gyufaszálat (csillagszórót) meggyújtjuk, ezt pedig ne bízzuk rájuk. Legjobb, ha lerajzolják, milyen, ha kész, és otthon elkészítik. (Hozott almából készíteni és hazavinni nem érdemes, mert egyrészt megbarnul, másrészt szétesik.) Tantárgy: Technika 24. 1– 4. osztályosoknak. A feladat lényege a beszélgetés. Legtöbben bizonyára az egyszer használatos adventi naptárakat említik majd. (Mellesleg említjük meg, hogy az ilyen naptárak „aljába”, a csokik helyére késõbb, óvatosan, még folyékony gyümölcszselét öntetünk, mely ha megszilárdul, felveszi a mûanyaglapba préselt figurák alakját.) Viszont vannak „örök-naptárak” is: zsinórra fûzött apró dobozok, zsákok, kis, kézzel kötött zoknik, házat ábrázoló textilháttérre dolgozott zsebecskék, melyek évrõl-évre megtelnek apró édességekkel. Ezek népszerûségét is elhomályosítja a karácsonyfa ragyogása, de a következõ adventkor már az elõzõ karácsonyok fényét is idézik. Az adventi naptár tervezése jelenthet rajzolást, montázs- vagy kollázs-technikát, sõt akár szavakkal történõ leírást is („az én adventi naptáram”). Ugyancsak érdemes közösen adventi koszorút is készíteni (ld. III./33. feladat; ekkor piros és zöld vagy apró karácsonyi motívumokkal díszített anyagot és szalagokat válasszunk). Muzulmán és zsidó hitû gyerekek nem ünneplik a Karácsonyt: ez a megállapítás igaz, ám a tapasztalatunk mégis az, hogy õk is szívesen vesznek részt karácsonyi elõkészületekben. Szüleik féltõ gonddal – és a szeretet mindent felülmúló bölcsességével – gyakran még karácsonyfát is állítanak, nehogy a kisgyerek veszteségként élje meg annak hiányát. Ha van ilyen tanítványunk, és úgy érezzük, hogy talán zavarban van, legjobb, ha – szüleivel egyeztetve – megbeszéljük: a karácsonyi várakozás és készülõdés nem azt jelenti, hogy aki részt vesz benne, megtagadna bármit is. Tantárgy: Technika, fogalmazás 25. 1– 4. osztályosoknak ajánlott feladat, melynek lényege – a nagyobbaknak szóló nyelvtani kérdéstõl eltekintve – ismét az irányított beszélgetés. Ha van olyan tanítványunk, aki más ország szokásait is ismeri, kérjük meg, számoljon be róla. (Steinert Ágota könyvében errõl a témáról is találunk olvasnivalót.) Szánjunk idõt arra, hogy ki-ki elmondhassa a maga gondolatait, emlékeit. A vonalazott részre vagy közösen megfogalmazott mondatokat írassunk a beszélgetés végeztével, vagy adjuk a feladatot házi feladatként, és a leírtak felolvasása alapján kezdjük, illetve irányítsuk a beszélgetést. Tantárgy: Nyelvtan, fogalmazás 26. 1–2. osztályosoknak. Azonban a kiegészítõ kérdésen – naptárt nézegetve – az idõsebbek is elgondolkozhatnak: ha csak egy gyertya égne, akkor a koszorús kép lenne sorrendben az elsõ, mert advent elsõ vasárnapja elõbbre esik, mint Mikulás ünnepe. Így azonban a Mikulásos kép az elsõ, aztán a koszorús, végül a karácsonyfás. Tantárgy: Környezetismeret 27. Magyar Elek (1875–1947) szakácskönyvét talán még ma is õrzi néhány sütni-fõzni szeretõ háziasszony. Bár újságíró volt, „Az Ínyesmester szakácskönyve” címû munkája évtizedekig bestsellernek számított. A Pesti Napló gasztronómiai rovatát vezette hosszú ideig, Ínyesmester álnéven. A feladat jó alkalom az Internetes keresés gyakorlására (a Google keresõt javasoljuk). Tantárgy: Olvasás, írás 28. 1– 4. osztályosoknak. Kiegészítésképpen számfeladatokat is kérhetünk a képrõl, vagy játszhatunk vele a III./7. feladatban leírtak szerint. Tantárgy: Fogalmazás, olvasás 29. 1– 4. osztályosoknak egyaránt való feladat. Csak a dióhéj kilyukasztása jelent némi nehézséget, de ez is csak akkor, ha mindenképp fel akarjuk akasztani a karácsonyfára. Ha nem, akkor a ragasztás erõssége is kevésbé fontos. Érdemes elõre begyûjteni, illetve beszerezni a hozzávalókat. Tantárgy: Technika 21
30. A Luca-búza ültetése õsi rítust idéz, és a fény, a tavasz, az újjászületés utáni vágyakozást az év legzordabb napjain. Egy marék búzát gazdaboltokban sokszor még ingyen is adnak, ahol pedig ilyen nincs, ott „bio”-boltokban beszerezhetõ. A karácsonyi szünet elõtt még biztosan kicsírázik, akár ki is zöldül. Érdemes egyetlen cserépbe vagy tálkába közösen ültetni, mert ha péntek délutántól hétfõ reggelig nem kap vizet, kiszárad, tehát hét végére haza kell vinni. Minden gyereknek adjunk pár szem búzát, hadd ültessen otthon is. A szólás eredetéhez ajánljuk O. Nagy Gábor „Mi fán terem?” címû könyvét. (Gondolat, Bp., 1966; több késõbbi kiadása is van) Tantárgy: Környezetismeret 31. 1–2. osztályosoknak. Farsangról szólva is számos hagyományt idézhetünk. A tél látványos búcsúztatása, a böjti elcsendesedés elõtti utolsó mulatozás – mindez ott rejtõzik az iskolai jelmezes felvonulások mélyén is. Érdemes – különösen, ha szemléltetni tudjuk – szóba hozni a híres mohácsi busójárást. A készítendõ álarc alapja kemény karton lehet, díszítéséhez szinte mindent fölhasználhatunk: gyöngyöket, selymet, színes tollat, flittert stb. A b) feladat készülhet színes ceruzákkal, de színes papírok, esetleg szövetdarabkák ragasztásával is. Tantárgy: Technika 32. 1. osztályosoknak. Tantárgy: Matematika 33. 2–3. osztályosoknak. A számfeladat nem igazi recept, épp ezért áll alatta a kiegészítõ kérdés. A b) pontban ismertetett koszorú akár textilbõl is készülhet: hosszú, keskeny, szép színes anyagmaradékokat hosszanti és egyik keskeny oldalukon összevarrunk (varrógéppel percek alatt). Az így készült rudakat vattával vagy szivacstörmelékkel szorosan, de nem keményre kitömjük, majd a rudak másik keskeny végeit is összevarrjuk. Az a lényeg, hogy a rudak kalácsszerûen fonhatók legyenek, mert ezután összefonjuk, majd koszorúba hajtjuk õket. A két véget összeöltjük. Fonhatunk bele szalagot, köthetünk rá barkát, vagy – ha pl. ajtódísz lesz – lógathatunk róla szalagra kötött apró díszeket. Tantárgy: Matematika, technika 34. 1– 4. osztályosok számára. A szecessziós képeslapon az eltérések a következõ helyeken találhatók: a nap állása; az egyik jobb oldali felhõ színe; a tojás alsó harmadában a bal oldali levél; a tojás alatti virágok száma; a kép alatti szalagdísz jobb oldali hajlásának belsõ színe. A feladat elsõ részének megoldása játékos versengés tárgya is lehet: a) ki hány másodperc, illetve perc alatt találja meg mind az öt eltérést; b) fél perc alatt ki hány eltérést talál? A feladat második részét is lehet úgy értelmezni, hogy a felsõ képhez hasonló rejtvény készítenek a gyerekek. Ki-ki próbára is teheti a társait: kinek a kép-párján legnehezebb megtalálni az eltéréseket? Húsvéti képeslapokkal kapcsolatban ajánljuk a következõ albumot: Rapcsányi László (szerk.): Húsvét régi képeslapokon. Terra, Bp., 1987 Tantárgy: Rajz 35. 1– 4. osztályosok számára. Sokféleképpen lehet tojást festeni, illetve díszíteni. (Pécs környékén, a szép Zengõvárkonyban van egy Tojás-múzeum: ott minden elképzelhetõ tojásdíszítési eljárás megcsodálható.) A bal oldali képen látható módszer lényege az, hogy – ha írókánk nincs is – vékony végû, akár hegyes legyen a gyertya, mert akkor „ír” jól. Egyszerûen készül, de nagyon dekoratív a színes fonallal szorosan körbetekert, elõtte ragasztóval bekent tojás. Látványos eredményt hoz a szalvéta-technika alkalmazása is (úgynevezett dekupázs ragasztó-lakk és apró mintás, háromrétegû szalvéta, valamint jó olló kell hozzá). Ugyancsak szép, de nagy türelmet igényel 22
a ragasztóval bekent tojás apró gyöngyökkel történõ díszítése. A jobb oldali képen látható tojások úgy készültek, hogy a tojások héjára apró leveleket kötözgettek, majd a tojásokat vöröshagyma külsõ, barna héjának fõzetébe mártották. Tantárgy: Technika 36. 1– 4. osztályosok számára, mert a szépírás-gyakorlat a 4-esekre talán még jobban ráfér, mint a 2-osokra. A c) pont számfeladatát 1–2. osztályosoknak ajánljuk. Számos kevésbé ismert locsolóvers is található a már említett kötetben: Tóthné Pánya Marianna (szerk.): Tente baba, tente… Népi gyermekmondókák és dalok. Tóth kiadó, Debrecen, 1998. Tantárgy: Olvasás, írás, rajz 37. 2–3. osztályosok számára. Tantárgy: Matematika 38. 2–3. osztályosok számára. Kiegészítésképpen le is írhatják a gyerekek a vers ritmusát, és arra új mondókákat költhetnek. Pl.: Húsvét hétfõ napján, lányos házak táján nagy visongás veri föl a csöndet: víg legények jönnek, fogy a tojás. Tantárgy: Ének-zene, nyelvtan, matematika
IV. Mesesarok Ebben a fejezetben igyekezetünk szerint olyan mesék szerepelnek, amelyek – legalább alapmotívumaikat tekintve a magyar népmesekincsbõl is ismerõsek. Mesélhetjük õket már az 1. osztályosoknak is – akár pihenésképpen egy-egy nehezebb tanítási óra után –, aztán a kérdések alapján meg is beszélhetjük. Megmagyarázhatjuk a ritkábban használt szavakat, kérhetjük a gyerekeket, hogy rajzoljanak a mesérõl. A nagyobbak már akár el is játszhatják a történeteket. Ennek legegyszerûbb módja az, ha valakit megbízunk a mesélõ szerepével. Így a litván, a második lengyel (A tudós meg az ördög) és az olasz mese, valamint természetesen a mondóka kivételével mindegyik történet dramatizálható. Házi feladatként is feladhatjuk a mesék önálló elolvasását, illetve a kiemelt szavak, kifejezések jelentésének meghatározását. Ha tartunk könyvtári órát, a gyerekek utánanézhetnek a kiemelt szavak, kifejezések jelentésének az értelmezõ szótárban. Az azonos motívumok, illetve a hasonlóságok megbeszélésekor beszélhetünk arról, hogy a mesék is, miként az emberek, vándoroltak. Amikor még nem volt sem televízió sem rádió (Internetrõl, videóról nem is beszélve), sõt nem volt villany sem, és amikor nem volt minden háznál könyv, szenzációszámba ment egy-egy fölbukkanó vándor, katonaviselt, világot járt ember. A messzirõl fogadott béres, cseléd vagy dajka is hozta magával a maga történeteit. A mesemondás pedig korántsem csupán a gyermekek kedvtelése volt. A valóságon alapuló történeteket továbbadták, és ki-ki színezett rajtuk képzelete és tehetsége szerint. A vándorlókkal együtt bejárták Európát a mesék is: innen a sok hasonlóság.
23
A pórul járt tudós Benedek Elek meséinek számos kiadása kapható. Pl.: Benedek Elek összes meséi. Szukits, Bp., 2001 A Világszép nádszálkisasszony címû kötetet K. Lukáts Kató klasszikusnak számító rajzai díszítik. (Móra, Bp., 1976) A tanulság megfogalmazásakor ne törekedjünk egyetlen megoldás kikristályosítására, hiszen Tücsök alakjában sok a negatív vonás – szemben a góbé Prücsökkel –, melyek az „aki mer, azt nyer” igazságát kissé elhomályosítják. Azt is érdemes tanulságként megemlíteni, hogy lám, a legreménytelenebb helyzetbõl is van kiút. Tantárgyak: Olvasás, nyelvtan, fogalmazás, rajz A francia királylány Ebbõl a mesébõl a hármas szám (három lány, három próba) jelentõségét érdemes kiemelni, ami számos jól ismert mesével rokonságot kínál (A három kismalactól a Hajnal címûig). A három királylány rajzainak megbeszélésekor figyeljünk arra, hogy a lányok hajszíne megfeleljen a szövegnek. A megrakott asztalon is álljon ott mindaz, amirõl a mesében szó esik. A hadüzenet okát ne kerestessük a történelemben, hanem bízzuk a gyerekek képzeletére (a spanyol király el akarta venni a franciák országát, kincseit, bosszút esküdött egy régebbi vereség miatt stb.). Tantárgy: Olvasás, nyelvtan, rajz A királykisasszony találós kérdései Találós kérdések kitalálásakor megadhatjuk, milyen fogalomkörbe tartozzon a megfejtés (égitestek, álltatok, növények vagy akár iskolai élettel kapcsolatos tárgyak, fogalmak), sõt eleinte akár megmondhatjuk a megfejtést, amihez találós kérdést kell „gyártani”. Találós kérdések gyûjteményét találjuk pl. az alábbi kötetben: Tóthné Pánya Marianna (szerk.): Zöld burokban születtem… Találós kérdések. Tóth kiadó, Debrecen, 2001. Találós kérdéseket kell megfejteni pl. Az okos leány címû Mátyás királyról szóló mesében, melynek több változata is ismert. Tantárgy: Olvasás, környezetismeret Kétféle ajándék Lillafüred környékén még föllelhetõk itt-ott a szénégetõ mesterség emlékei. Tantárgy: Olvasás, nyelvtan Sárkány a rózsabokorban A mese emlékeztethet a Hamupipõke címû mesére, de sokaknak bizonyára a Szépség és a szörnyeteg is eszébe jut majd. Tantárgy: Olvasás, rajz „Egyszer volt, hol nem volt” A mese alapján magunk is játszhatunk a gyerekekkel úgy, hogy ki-ki elmond egy történetet, mely lehet kitalált vagy igaz, de nem használhat egy elõre megadott szót vagy kifejezést. Ez lehet olyan, amit amúgy is ajánlatos ritkán vagy egyáltalán nem használni: „hát”, netán „izé”, szóval stb. lehet azonban olyan is, amely szinte elkerülhetetlen, pl. a létige. (A létige kikerüléséhez nagy és aktívan használt szókincs kell, tehát a feladat teljesítése így nagy kihívást jelenthet.) Ajánlatos megadni a történet hosszát idõben (ideális talán a 2–3 perc, de 5 percél ne legyen hosszabb) vagy terjedelemben (10 –15 mondat). Tantárgy: Olvasás, rajz
24
Hétéveske Egy mérföld = 1,61 km. A mese refrénje, „A pihenés és az álom mindig jó tanácsot ad” visszacseng a magyar „aludjunk rá egyet” fordulatban, melynek ugyanakkor – látszólag – ellentéte is van: „az éjszaka rossz tanácsadó”. Rá is kérdezhetünk, érti-e valaki, miért csak látszólagos az ellentét. (Azért, mert csak az ébren töltött éjszaka, az álmatlan töprengés rossz tanácsadó; a „pihenés és az álom” viszont a másnapi nyugodt átgondolás, újbóli végiggondolás elõfeltétele.) E lengyel történet emlékeztet a Mátyás király és az okos leány címû mesénkre. Tantárgy: Olvasás A tudós meg az ördög Ez a kedves monda bizonyára minden gyereknek eszébe jut majd, ha Krakkóban jár. Krakkóba a legszebb útvonal – az egykori „Borostyán-út” részeként – Szlovákián át vezet, az Árva folyó mentén. Érdemes részletesebb térképet használni a képzeletbeli utazás tervezéséhez, mert így sok híres város, látnivaló kerülhet szóba: Zólyom, Besztercebánya, Árva vára. Tantárgy: Olvasás, környezetismeret, rajz Süti-süti Bizonyára számos sütéssel-fõzéssel kapcsolatos mondóka jut majd a gyerekek eszébe, pl.: Süssünk, süssünk valamit…; Kiugrott a gombóc…; Sütött ángyom rétest…; Töröm, töröm a mákot…; A már említett mondókás- és versesköteten kívül (Tente baba, tente…) ajánljuk Füzesi Zsuzsa Mondókás könyv-sorozatát is. A mondóka lemásolását szépírási gyakorlatnak szántuk. Tantárgy: Olvasás, írás, nyelvtan A borostyán története A borostyánkõvel kapcsolatban ajánljuk az alábbi kötetet: Cally Hall: Drágakövek. Panem Grafo, Bp., 1994 A borostyán növény (hedera) rajzolható élénk zöld levelekkel, de aranysávos változatban is. Tantárgy: Olvasás, környezetismeret
V. Más népek dalai: a mi énekeink Minden dalt olyan fekvésben kottáztunk le, hogy az a gyerekeknek is kényelmes legyen. Kedvünk szerint használjuk fel õket, színesítve, vidámítva az iskolai élet hétköznapjait. Ha van hangszert tanuló tanítványunk, kérjük meg, játssza elõ a kiszemelt dalt, illetve dalokat. Szorgalmi feladat is lehet egy-egy ének önálló megtanulása és bemutatása. A dalokhoz fûzõdõ feladatok egyben (dal)szövegértési gyakorlatok is, tehát minden darab kapcsolható legalább még az olvasás tantárgyhoz, de többnyire – a földrajzi jellegû kiegészítõ kérdések miatt – a környezetismerethez is. Rajzolni lehet a Hej, apám adott… (109. old.), az Ibolya kelyhe… (115. old.), a Herceg volnék…, a Kavarog a hó… (116. old.) és a Magyarország az én hazám… (116. old.) címûekhez. Nem minden dalnál idõzünk útmutatással, csupán néhányhoz fûzünk megjegyzést.
25
Vasárnap ebédre… Andersen szobra áll Koppenhágában – és nemcsak ott, hanem a szülõvárosában, Odense-ben is. (Andersen édesanyjának megjósolta egy öreg javasasszony, hogy fia tiszteletére egykor fáklyákkal világítják ki a várost, és szobrot állítanak majd. Így is lett, mégpedig még Andersen életében.) Iván-napi… Az említett drámát W. Shakespeare írta. A zord tél messze… Hollandia híres virága a tulipán. Nyuszi, nyuszi… Horvátország pillanatnyilag még nem tagja az Európai Uniónak, ezért nem illik a fejezetbe. Itt sétál… Gyere, tapsolj… Mindkét lengyel dalnak táncos a ritmusa, mégpedig lengyel népi táncokat, a mazurkát és a polonézt idézve. Zenehallgatásként – kiegészítésképpen – ajándékozzuk meg tanítványainkat (és önmagunkat is) F. Chopin polonézeinek és mazurkáinak hallgatásával! Szállongó szél… A magyar népdal címe: Tavaszi szél vizet áraszt… Mondd, anyóka… Norvégia is – mint Horvátország – Európa szerves része ugyan, de nem tagja az Uniónak. Kavarog a hó… Az éghajlat okozta különbségekkel foglalkozik a III./6., 7., 8. feladat. Ábécédé… Kodály Háry János címû mûvében hallható az ének.
VI. Népek játékai: jó ismerõseink A nyolc játék mindegyike szabadban játszható legjobban, kivéve a malomjátékot (7.) és az összefoglaló társasjátékot (8.). Ajánljuk õket testnevelés órai játékok gyanánt, a délután tartalmasabbá tételéhez, esetleg a gyerekek számára egy-egy fárasztó óra után beiktatott, rendkívüli kikapcsolódáshoz. Végül még egyszer kívánjuk, hogy könyvünk sok örömteli órát adjon Gyerekeknek, Tanítóknak és Szülõknek egyaránt – legalább annyit, mint amennyit mi töltöttünk a megírásával, elkészítésével. A szerzõk és szerkesztõk nevében:
Ballér Piroska
26
