KÖZÖS KÉPVISELET ADMINISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEK ALAPÍTVÁNY A KÖZÖS KÉPVISELŐ ÁT NEM VETT LEVÉL

KÖZÖS KÉPVISELET ADMINISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEK

A társasházakban közös képviselô nem lehet az, aki a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. §-ban közöltek szerint kizárnak e feladatok közül. Aki üzletszerûen – számla ellenében – látja el a közös képviselôi feladatokat, annak rendelkeznie kell OKJ-s szakmai képesítéssel (társasházkezelô) és be kell jelentkeznie a lakása, vagy székhelye szerinti körzetközponti jegyzônél nyilvántartásba vétel céljából. Ott be kell mutatnia a szakképesítésrôl szóló igazolást, és meg kell tennie a törvényben elôírt nyilatkozatokat. Ha a társasházban lakó tulajdonos végzi ezt a tevékenységet, akkor nem szükséges szakmai képesítés a feladat ellátásához.

A közös képviselô feladatait a társasházi törvény 43-48 §ai tartalmazzák. Ezek közül adminisztrációs feladatok a következôk: - meg kell ôriznie a társasházra vonatkozó fontosabb dokumentumokat (alapító okirat, SzMSz, közüzemi és egyéb szerzôdések stb.), - a közgyûlést írásos meghívóval kell összehívni, - közgyûlésen jegyzôkönyvet kell vezetni, - hozott határozatokról a tulajdonosokat értesíteni kell, - úgynevezett „Határozatok könyvét” kell vezetni, - ha a társasháznak van külsô személytôl bevétele, és emiatt adószámmal rendelkezik, akkor az adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, - nyilvántartja a tulajdonosok ingatlan-nyilvántartásban szereplô nyilvános adatait.

Válasz

Ki lehet közös képviselô, és milyen feltételeknek kell megfelelnie négy lakásos társasház esetében? Milyen adminisztrációs kötelezettségei vannak?

9

ALAPÍTVÁNY A KÖZÖS KÉPVISELŐ

A jelenlegi törvénymódosítással bekerült a rendelkezések közé, hogy csak olyan szervezet láthatja el a közös képviseletet, aki a székhely szerinti jegyzônél nyilvántartásban van, illetve ha korábban azt gyakorolta, akkor legkésôbb 6 hónapon belül be kell jelentkeznie. A nyilvántartásba vételnek feltétele, hogy megfelelô szakmai képesítésû alkalmazott legyen az adott cégnél. Az én jogi tanulmányaim szerint az alapítványok nem végezhetnek elsôdleges feladatként üzletszerû tevékenységet, holott a társasházkezelés annak minôsül.

Célszerûnek mutatkozik, hogy a közös képviselet felé jelentsék be azt a szándékukat, hogy a közgyûlés napirendjére kérik feltenni a szervezeti- és mûködési szabályzat felülvizsgálatát – most lehet hivatkozni a törvénymódosítások miatt szükségessé váló részletszabályok beépítésére, illetve módosítására – és a felülvizsgálat során töröltessék a 80 %-os kikötést. Amennyiben sikerül a tulajdoni hányad szerinti 50 + 1 %os szavazattal a törlést elérni, akkor utána már nincs akadálya a kivitelezô közös képviselet leváltásának, és új képviselô választásának.

Válasz

Társasházunkban a közös képviseleti feladatokat egy alapítvány látja el. Az SzMSz értelmében – melyet még a beruházó az építési szakaszban alkottatott – minden, az alapítvánnyal kapcsolatos döntést 80 %-os teljes tulajdonosi körre vetített többséghez, valamint e szavazatok személyes leadásához kötött. (Ilyen sohasem lesz!) Ezzel szemben a társasházi törvény a jelenlévôk egyszerû többségéhez köti a közös képviselôre vonatkozó döntést. Érvényes a 80 %-os kikötés az SzMSz-ünkben? Ha igen, ilyen feltételek mellett milyen módon lehet jogszerûen leváltani a közös képviselôt?

ÁT NEM VETT LEVÉL

A közgyûlési határozat elleni kifogást a bíróságon lehet csak benyújtani kereset formájában. A közgyûlést követô 60 napon belül a kisebbségben maradó tulajdonosok kérhetik a bíróságtól a hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha az az érdekeiket lényeges

mértékben sújtja, vagy jogszabályba, illetve a társasház szervezeti- és mûködési szabályzatába ütközik. Természetesen a keresetben hivatkozni kell arra, hogy a közös képviselôvel a kontaktust felvenni nem tudták, mivel az önök által írt levelet nem volt hajlandó átvenni.

KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN

Válasz

Milyen jogorvoslat van arra az esetre, amikor a közös képviselô nem veszi át a postai úton küldött tértivevényes levelet (külön írásos értesítésre sem) a közgyûlésen kisebbségben maradt tulajdonostársaktól ?

I1

KÖZÖS KÉPVISELET AZONNALI LEVÁLTÁS

Válasz

Leváltható-e a közös képviselô, illetve az SzB tag bármelyik közgyûlésen abban az esetben, ha nem szerepel a napirendi pontban? A társasházi törvény melyik §-a érvényes: a 29. § (2) vagy a 34. § (2) bekezés? Mind a kettô §-t alkalmazni kell, mivel a 29. § (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy csak közgyûlés mentheti fel a közös képviselôt, illetve a számvizsgáló bizottsági tagokat, viszont a 34. § (2) bekezdés értelmében ezt közgyûlési napirendi pontba történô felvétellel lehet csak megtenni. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a tulajdonosok a közgyûlésre készülve el tudják dönteni, hogy a közös

képviselôt, vagy az SzB tagjait fel kívánják-e menteni vagy sem. Nincs lehetôség arra, hogy a közgyûlésen felmerülô esetleges problémák miatt a tulajdonosok egy része azonnal döntsön a közös képviselô vagy a számvizsgáló bizottság tagjainak felmentésérôl.

BANKI BIZALMATLANSÁG Egy kis társasházkezelô cég ügyvezetôjeként egy társasház számlája feletti rendelkezési jogának tárgyában keveredtem vitába a számlavezetô bankkal. Az adott területen társaságunk még nem kezelt épületet, ezért a pénzintézet három hónapnál nem régebbi cégkivonatot kért tõlem. Nem fogadták el azon érvelésemet, hogy más területi fiókjuknál már jelen vagyunk, leadtuk a szükséges okmányokat. A hosszúra nyúlt vita eredményeképpen elfogadták, hogy cégünk számlavezetôje jegyezze ellen aláírási kartonunkat. A vita hevében arra is hivatkoztam, hogy ha nekem igazolni kell cégpapírokkal a „kilétemet”, akkor tegye ezt meg a bankfiók is. Szakmailag a pénzintézet viselkedését azért tartom helytelennek, mert a társasházak – például a közmûvektôl – 15 napot kapnak a fizetésre, ezt követôen már kamat terheli ôket. Azt elhiszem, hogy a bankoknak az ügyfeleik érdekét kell képviselni, de nem a régi-új ügyféllel szemben! Válasz

9

A banki aláírási jogosultság igazolásának meg vannak határozva a feltételei, minden banknál más és más elôírásokkal. Mindenki kéri a közös képviselet megválasztására vonatkozóan a közgyûlési határozatot, abban a rendelkezést, hogy milyen módon gyakorolhatja az aláírási jogot (együttes pl. számvizsgálóval, vagy egyedül: önállóan). Ha a közgyûlés „céget” választott meg a közös képvise-

let ellátására, akkor is célszerû egy természetes személy megjelölése, hogy ki látja el a konkrét közös képviselôi feladatokat, mert annak az aláírása szükséges az adott banknál. A cégkivonat benyújtásának kötelezettsége – fôleg a 90 napnál nem régebbi változatban – csak egyes bankok elôírása lehet, általánosságban nincs errôl információnk.

BETEKINTÉSI LEHETŐSÉG

Válasz

Milyen törvényi lehetôségem van abban az esetben, ha a közös képvisô nem enged betekintést semmiféle dokumentációba? Ezt kétszer tagadta meg tôlem. A társasházi törvény 39. § (3) bekezdése szerint a jegyzôkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet. A törvény 51. § (1) bekezdés a) pontja szerint a számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva bármikor ellenôrizheti a közös képviselô ügyintézését, havonként ellenôrzi a közösség pénzforgalmát. Tehát a törvényi szabály szerint a jegyzôkönyvekbe a tulajdonosok, míg az egyéb könyvelési anyagokba a számvizsgáló betekintését biztosítja. Természetesen a társasházi törvényen kívül figyelemmel kell lenni a Polgári Törvénykönyv szabályaira is, amely szerint a tulajdonosoknak rendelkezési joguk van a tulajdonuk-

I2

kal kapcsolatosan. A Ptk. 99. §-a értelmében a tulajdonos jogosult a dolgot használni, és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A Ptk. 100. § alapján viszont a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Tehát a tulajdoni jogból származóan nem lehet elzárni azoktól az információktól, amelyet a kötelezettsége teljesítése érdekében a tulajdonos fontosnak tart.

2000 óta a társasházak szolgálatában

KÖZÖS KÉPVISELET ELÉVÜLÉSI IDŐ HANYAG KEZELÉS ESETÉN Mi a helyzet akkor, ha a közgyûlés egyhangúlag megszavazza az elszámolást, majd valamelyik tulajdonos utólag rájön, hogy a közös képviselô az elszámolásban „tévedett”. Kérdés az is, hogy a tévedés valóban tévedés-e, vagy szándékos (esetleg hanyagságból elkövetett) „félreveztés”? Lehetséges, hogy a büntetôügyet az összegtôl függô elévülési határidô határozza meg, de vajon a polgári jogi igényt – az öt év helyett – a szavazás ténye, vagyis a 60 napos fellebbezési határidô elmulasztása – mint valami „pénztártól való távozást” – lerövidíti? Én úgy gondolom, maga a szavazás az ügykezelést, illetve a bevételek és költségek jogosságát, mértékét legalizálja. Ha azonban ezek nem törvényesen, hanem a valóságtól elferdített módon lettek feltüntetve, akkor az ilyen elszámolási tartalom meghatározott határidôkön belül orvosolható! Bementem a kerületi ügyészségre, ahol érdeklôdtem, mert nem lenne jó belefutni egy hamis vádba. Ott a következô érdekességet mondták: „... mivel a közös képviselôt a tulajdonosok választják, ez nem minôsülne ‘törvényi kötelelezettségen alapuló’ kezelésnek...”. Szerintem annak a körülménynek, hogy a közös képviselôt választják, nincs jelentôsége (mert törvényi kötelezettség miatt választani kötelezô – ha a ház társasház). A hûtlen kezelés meg csak szándékos lehet, és ez a mi esetünkben nem – vagy legalábbis nehezen – bizonyítható.

A büntetôjogi tényállások a következôk: 1. Hűtlen kezelés: akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebbôl folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hûtlen kezelést követ el. Kisebb vagyoni hátrány okozása esetén egy évig terjedô szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés szabható ki vétség miatt. Minôsített esetei vannak, attól függôen, hogy mekkora a vagyoni hátrány összege. 2. Hanyag kezelés: akit olyan idegen vagyon kezelésével

vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul és az ebbôl folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedô szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendô.

Válasz

A társasházi törvény 48. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az éves elszámolás elfogadása, illetve jóváhagyása nem jelenti az esetleges kártérítési igényrôl történô lemondást. Tehát ha bebizonyosodik, hogy az elszámolás nem valós adatokon alapult, vagy a közös képviselô megtévesztette a tulajdonosokat, akkor a kártérítési igény a Ptk. szerinti 5 éves határidôvel évül el. Nincs semmi köze a közgyûlési határozat meghozatalához, csak annyi, hogy attól kezdôdik az öt év. A büntetôjogi kategória pedig a „hanyag kezelés”, amelynek büntetési tétele az okozott kár értékéhez igazodik. A büntetôjogban az elévülés az arra kiszabható legmagasabb büntetési tételi idô elteltével történik.

9

Én ezekbôl a meghatározásokból nem látom, hogy a hûtlen kezelés csak „szándékos” magatartással lenne elkövethetô, illetve az ügyészség álláspontja sem egyértelmû, mert a társasházi törvény szerint köteles a választott és a szerzôdéssel alkalmazott közös képviselô is ellátni az abban foglalt feladatokat. A társasházi törvény 47. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy a közös képviselô a számviteli szabályok szerint évenkénti költségvetési javaslatot készít... stb, míg a 48. § (1) bekezdése szerint pedig: a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselô éves elszámolása tartalmazza... stb. Tehát a törvényben elô van írva, hogy a számviteli törvény szabályai szerint kell eljárnia, nem választhat más elszámolási formát.


I3

KÖZÖS KÉPVISELET ELINTÉZETLEN HATÁROZATOK

A közös képviselô (vagy az intézô bizottság) legfontosabb feladata, hogy a közgyûlési határozatokat végrehajtsa a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés a) pontja szerint. A hozott határozatokat a „Határozatok könyvébe” is be kell vezetni, és rögzíteni kell a közgyûlési határozatok végrehajtásának módját és idôpontját, valamint a határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát. Az Önök közös képviselôje nem teljesíti a törvényben elôírt kötelezettségét, ezért el kell gondolkodniuk azon, hogy ilyen magatartású közös képviselôre van-e szüksége a társasháznak. A közös képviselô feladata az is, hogy évenként költségvetési javaslatot készít, valamint az elôzô évre vonatkozóan a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés

és beszámoló alapján elszámolást készít. Ebben külön fel kell tüntetnie az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és felújításokat, az elvégzett munkák részletezésében. Ekkor számon lehet kérni tôle, hogy a közgyûlés által elhatározott, és befizetett összegek ellenére miért nem teljesítette a tulajdonosok döntését. Ha a beszámolót a közgyûlés nem fogadja el, akkor dönthet arról is, hogy alkalmatlannak tartja a közös képviselôt e tisztség betöltésére, és a megbízatás alól is felmentheti. Természetesen ehhez a tulajdonosi többség szavazata szükséges. A társasháznak azonban új közös képviselôt kell választania, mivel a pénzkezeléshez és az üzemeltetéshez szükséges egy személy felhatalmazása, aki a társasházat a szolgáltatók és egyéb szervezetek elôtt képviselheti.

ELSZÁMOLÁS FORMÁJA

Válasz

Leváltott közös képviselônk megküldte a leváltása elôtti utolsó három hónap elszámolását: egyetlen papírlapon egy egyszerû táblázatot! Szerinte ez így szabályos, szerintünk sok kívánnivalót hagy maga után: pl. a bevételek részben több adat nincs feltüntetve, (közös költség befizetések, bérleti díjak, kamatok, tartozásrendezések stb.,) leltár teljesen hiányzik. Meg kell hogy elégedjünk ezzel az elszámolással? (Az új közös képviselônek egy szava sem volt ehhez!) A társasház gazdálkodásának ellenôrzésének feladata a számvizsgáló bizottságot terheli, neki kell a tényleges számlákat áttekinteni és véleményezni. Ha Önöknek nem elegendô a táblázati kimutatás, akkor kérni kell az SzB-t, hogy adjon részletesebb tájékoztatást, és fôleg hasonlítsa össze a korábbi költségekkel a jelenlegi kifizetéseket. Az új közös képviselônek nem sok véleménye lehet az elszámolással kapcsolatban, hiszen nem rendelkezik az

alapiratokkal, de neki el kell fogadnia a régi közös képviselô által adott elszámolást. Ha a munka végzése során fedez fel hiányosságokat, akkor tud csak utána járni az elôzményi adatoknak. Ha Önökben felmerült, hogy esetleg nem megfelelô az elszámolás, akkor vetessék napirendre az elôzô év és a jelenlegi év könyvvizsgálói ellenôrzését, de számolni kell annak költségével is.

ÉPÍTTETŐ A KÖZÖS KÉPVISELŐ Egy vadonatúj társasházban lakunk. Az építô cég az alakuló közgyûlésen közölte velünk: mivel ô építette a házat, csak ô lehet a közös képviselô. Több lakó nevében kérdezem, választhatunk-e mást? V

9

Válasz

Márciusban a közgyûlés elhatározta, hogy kaputelefont szereltet fel, a döntést jegyzôkönyv tartalmazza, mely szerint a rá esô összeget minden tulajdonos befizeti augusztus 31-ig, és a közös képviselet szeptemberben az árajánlatot a rendkívüli közgyûlés elé terjeszti. Ez a mai napig nem történt meg. Én két ízben írtam e-mailt a közös képviseletnek, melyekre választ nem kaptam. Másik tulajdonostársammal együtt többször telefonon hívtuk a közös képviseletet, és személyesen is kértük a rendkívüli közgyûlés összehívását. Utoljára december elején beszéltem a közös képviselettel – egy Bt. kezeli a társasházat –, ígérték, hogy a két betörésre való tekintettel 3 napon belül összehívják a rendkívüli közgyûlést. Azóta sokszor három nap telt el, és a mai napig sem történt semmi! Bármit teszünk, írunk vagy telefonálunk, az van, amit a közös képviselet gondol és akar. Szeretném tudni mit lehet ilyen esetben tenni, ha a jegyzôkönyvben szereplô, elfogadott döntések elintézetlenül maradnak, és nem hajtják végre azokat.

I4

Az, hogy alakuló közgyûlést tartottak, feltételezi, hogy rendelkeznek alapító okirattal. Az alapító okiratban nem

lehet más, mint hogy a közgyûlés közös képviselôt, vagy intézô bizottságot választ. Az nincs odaírva, hogy tehetik


KÖZÖS KÉPVISELET ezt szabad akaratukból, de ez természetes következmény. Valószínûleg az építônek ez a megoldás kényelmes lenne, mivel az építés után fennáll még az egy – vagy több – éves garancia, majd ezt követôen a három év szavatosság. Tehát önmaga ellen képviselné önmagát. A közös képvise-

lôt a társasházak a saját akaratukból választják, minden külsô behatás nélkül. A választáshoz azonban az szükséges, hogy az építtetô tulajdonában már ne legyen több mint 50 %-ot meghaladó tulajdon, mert ellenkezô esetben – egyelôre – az ô többségi szavazata számít.

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

Nincsen ilyen – a könyvelô kamaráéhoz hasonló – kedvezményes biztosítási forma, mert amennyiben a ház egészére kötnek biztosítást, abban egy kiegészítô módozatként köthetô a közös képviselô felelôsségbiztosítása. (Ez a nagy biztosítóknál szinte mindenhol köthetô.) Ha gazdálkodó szervezet látja el a társasház közös kép-

viseletét, akkor több biztosítónál is lehet önálló felelôsségbiztosítást kötni a tevékenységre. Az elsô esetben a közösség fizeti a biztosítás díját, amely az éves biztosítási díjnak pár százaléka, míg az utóbbi esetben a forgalomtól, kezelt albetéttôl és egyéb feltételektôl függ a díj nagysága.

Válasz

Van-e az egyesületük által preferált, ajánlott vagy kedvezményes keretek közt kínált szakmai felelôsségbiztosítás? A könyvelô-egyesületeknél van ilyen lehetôség, hogy egy nagy összegû keretszerzôdést kötnek a biztosítóval, és az minden tagra él.

9

FELMENTVÉNY Nem kell hozzá minôsített többség, elegendô a jelenlévô

tulajdonosok többségének szavazata.

V

A társasház beszámolójának elfogadásakor kell a közös képviselõ munkáját is elfogadni, a felmentvényt megadni. Ehhez a 4/5-ös arány szükséges?

FELSZÓLÍTÓ LEVÉL

Amennyiben a közös képviselô munkájával nincsenek megelégedve akkor lehetôségük van a társasházi törvény 35. § (2) bekezdése értelmében a tulajdonosok tulajdoni hányad szerinti 10 %-ának aláírása mellett írásban kérni, hogy tûzzön ki közgyûlési idôpontot az Önök által megadott napirendi pontokban: pl. a közös képviselô munkájának értékelése… stb. A levélben meg kell jelölni az okot – az Ön által felsorolt indokok ehhez elegendôek, csak be kell írni a levélbe –, hogy miért kívánják a közgyûlés összehívását, illetve a feltüntetett napirendi pontok megtárgyalása miért fontos. A levél mellé határozat-tervezetet is kell mellékelni pl. „…./2010. határozat A közös képviselô munkájának értékelése során a közgyûlés úgy döntött, hogy a) a megbízatását meghosszabbítja, de kérik, hogy az alábbi feladatokat soron kívül végezze el: ...

b) a közös képviselôt megbízatása alól felmenti, és 30 napon belül összehívott közgyûlésen új közös képviselôt kíván választani.” Természetesen bármilyen más napirendi pont is javasolható, de ugyanúgy meg kell indokolni, hogy miért kívánják a megtárgyalását, és milyen határozatok hozatalát tervezik.

Válasz

Mit tud tenni a lakóközösség a képviselôvel szemben, ha az nem tartja be a határidôket, amikett a lakógyûlésen kapott a tulajdonosoktól a hiányosságok megszüntetésére? Az elszámolásait a számvizsgáló bizottság sem érti! Mit kötelezô beleírni, ha levélben kívánjuk felszólítani?

A közös képviselô a levél átvételét követô 15 napon belül köteles kitûzni a közgyûlést – tehát a 15. napon is közzé teheti, hogy 8 nappal késôbbi idôpontban közgyûlés lesz. Ha ezt nem teljesíti, akkor a számvizsgáló bizottság megteheti 8 napon belül. Ha ôk sem teszik meg, akkor a kezdeményezô tulajdonostársak összehívhatják a közgyûlést. Az így összehívott közgyûlés érdemi döntéseket hozhat akkor is, ha a közös képviselô azon nem jelenik meg, illetve levélben sem jelentkezik.


I5

KÖZÖS KÉPVISELET HANYAG KÖZÖS KÉPVISELET

Válasz

Egy budapesti társasházban vagyok tulajdonos. A ház egy új építésû ingatlan, igen magas a közös költség, ennek ellenére a közös képviselet elég hanyag. Engem például meg sem hívott a közgyûlésre, a közgyûlési jegyzôkönyvet is csak sokszori kérésre küldte el. (Szerintem ez így szabálytalan.) Szeretném tudni, hogy milyen módon van lehetôség rendbe tenni a ház közös képviseletét. A közgyûlési jegyzôkönyv szerint nem kapott felmentvényt az elôzô évi gazdálkodásról sem.

9

A társasház ügyeinek rendezése a tulajdonosok jogosultsága, de a demokrácia figyelembe vételével a „többség dönt” elve érvényesül. Ha nem adták meg a „felmentvényt”, de nem is kötelezték arra, hogy késôbb milyen formában és mit nyújtson be a tulajdonosoknak, akkor elég nehézzé válik a további számonkérés. Ha azonban csak Ön nincs megelégedve a közös képviselet munkájával, akkor az a lehetôsége áll fenn, hogy a meghozott közgyûlési határozatokat megtámadja a bíróságon, és kéri azok érvénytelenségének megállapítását, vagy a közgyûlésen a többi tulajdonos elôtt kifejti kifogásait. Ha az összes tulajdoni hányad 10 %-át meghaladó tulajdonosokat is meggyôz arról, hogy változtatni kellene, akkor joguk van írásban, a napirendi pontok megjelölése és indokolása mellett közgyûlés összehívását kérni a közös kép-

viselôtôl. Ha az 15 napon belül nem tûzi ki a közgyûlést, akkor a számvizsgáló bizottság hívhatja össze a kért napirendi pontokkal. Ha ôk sem teszik meg, akkor a kezdeményezô tulajdonosok is – ugyanazon napirendi pontokkal – jogosultak a közgyûlést összehívni. (Természetesen a társasházi törvényben elôírt szabályok szerint!) A napirendi pontok között javasolt szerepeltetni ilyen esetben pl. „Közös képviseleti munka értékelése és a szükséges intézkedések megtétele”, vagy akár konkrétan meg lehet nevezni, hogy a „Közös képviselet jelenlegi módjának megszüntetése”, és ezzel együtt „Új közös képviselô megválasztása” stb. Ebben az esetben viszont már célszerû közös képviseletre vonatkozóan ajánlatokat bekérni, sôt bemutatkozás céljából a közgyûlésre is meghívni a jelentkezôket.

HANYAG MUNKAVÉGZÉS

Válasz

A közös képviselô módszeresen hanyagolja a társasház ügyeit, s – ami a legnyugtalanítóbb – kb. másfél éve nem mutatott be számlákat a számvizsgáló bizottságnak. A rendes évi közgyûlést semmilyen sürgetésre nem hívta össze, nem küldött elszámolást, azt sem tudjuk, hogy kik fizetnek, és kik élôsködnek a többi tulajdonoson. Az utóbbi idôben már a telefont sem veszi fel, e-mail-re nem válaszol, megígéri, hogy jön, aztán mégsem. A közelmúltban viszont érkeztek a tulajdonosokhoz aggasztó jelzések a társasház (új építésû lakópark) tartozásairól. A ház azért úgy-ahogy mûködik, vélhetôleg annyit befizet mindig, hogy ne állítsák le a szolgáltatásokat. Mivel rengeteg házat vállalt, az a gyanúnk, hogy totális káosz van a nyilvántartásában, de lehet rosszabb is. Sajnos a számvizsgáló bizottság sem áll a helyzet magaslatán. Elmulasztották például, hogy felszólítsák írásban a közös képviselôt kötelezettsége teljesítésére. Több tulajdonossal úgy döntöttünk, hogy összehívunk mi egy rendkívüli közgyûlést, de számítunk rá, hogy ott sem fog megjelenni, s az elszámolást sem adja le. 1. Ki vezetheti a közgyûlést: a számvizsgáló bizottság egyik tagja, esetleg egy új közös képviselô jelölt, vagy bármelyik tulajdonos? 2. Jár-e felmondási idô a közös képviselônek, ha hanyag munkavégzés miatt váltjuk le? 3. Hogyan kényszeríthetjük elszámolásra, ha egyszerûen meg sem jelenik? Büntetôjogi alap-e az elszámolás elhanyagolása, lehet-e ezért rendôrségi feljelentést tenni? Ha igen, akkor fel kell-e venni az errôl való szavazást a közgyûlés napirendi pontjai közé? 4. Felelôsségre vonhatók-e a számvizsgáló bizottság tagjai? (Ôk nem pénzért, hanem társadalmi munkában vállalták a feladatot.)

I6

1. A közgyûlés levezetô elnöki tisztsége választott funkció, tehát a közgyûlésen jelen lévô tulajdonosok döntenek a személyérôl, aki lehet a számvizsgáló bizottság egy tagja, lehet a jelentkezô új közös képviselô vagy bármelyik – megfelelô tekintéllyel rendelkezô – tulajdonostárs is. 2. A közös képviselô – a társasházi törvény módosítása szerint – 60 napig köteles ügyvivôként ellátni a szükséges feladatokat a felmentése után, ha nem választott a közösség új közös képviselôt. Ha új közös képviselôt választottak, akkor attól az idôtôl számított 30 napon belül kell el-

számolnia az általa végzett gazdálkodásról, és a nála lévô iratokat át kell adnia. A hanyag munkavégzés miatt nincs lehetôség a megbízási díj visszatartására – kivéve, ha a szerzôdéskötéskor ebben megállapodtak. 3. Hûtlen kezelés miatt lehet büntetô feljelentést tenni a rendôrségnél, de ehhez megalapozott adatokra van szükség. Az adatokhoz pedig úgy lehet jutni, hogy polgári pert indítanak a volt közös képviselôvel szemben az iratok kiadása iránt. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor bírósági végrehajtást is igénybe lehet venni az iratok átvétele


KÖZÖS KÉPVISELET érdekében. A rendelkezésre álló iratok alapján kell egy könyvelôi felülvizsgálatot végezni, és annak megállapításai alapján lehet vele szemben büntetô eljárást kezdeményezni, vagy kártérítési igényt bejelenteni. 4. A felelôsséget nem az érte kapott pénz határozza

meg, hanem a társasházi törvényben rögzített feladatok ellátásának elhanyagolása. Amennyiben a kártérítés összege kevesebb lett volna, vagy elkerülhetô lett volna, ha a számvizsgáló bizottság az ellenôrzési feladatait elvégzi, akkor felmerül az ô felelôsségük is.

HIBÁS ADATOK AZ ELSZÁMOLÁSBAN Az idei elszámoló közgyûlésen (augusztusban!) a házban lakó közös képviselô lemondott, bár elôtte megszavaztatta az elôzô évi elszámolást, és elfogadtatta a következô, vagyis jelen évit. Ezek után az általa javasolt új képviselôt mutatta be, aki elvitte az anyagokat átnézésre, hogy október elején dönt arról, hogy elfogadja-e a felkérést. Hova lehet fordulni, van-e hivatalos hely, ahol reklamálhatunk, ugyanis akikkel beszéltem a lakók közül, egyiknek sem tûnt fel, hogy: 1./ A tavalyi évben nem szavaztuk meg a közös képviselô fizetésemelését, ô viszont az elszámolásban a jelentôsen megemelt összeget állította be. 2./ Beállította azt is az elszámolásba, hogy két évi díjjal tartozunk a könyvelônek (akirôl mellesleg azt sem tudjuk, kicsoda, mert sosem volt még közgyûlésen, bár lehet, hogy ez a természetes), ezzel szemben a kezemben lévô, ezen évekrôl adott elszámolásból úgy tûnik, hogy egyik évben fizettünk. 3./ A közgyûléseken ugyan készült jegyzôkönyv, de – a tavalyinál vállaltam, hogy ellenjegyzem – a mai napig nem kaptam meg sem én, sem a lakók. 4./ A határozatokat tartalmazó nyilvántartás ugyanígy nem létezik. 5./ Tavaly a ház palatetôjének javítását a vállalkozó ugyan megcsinálta, de az egyik lakó, aki vállalta, hogy ott lesz az átadás-átvételkor, nem lett meghívva, s a vállalkozó – a közös képviselô szerint – elérhetetlen, más pedig nem is tudja a telefonszámát, címét! A vállalkozó 5 éves garanciát vállalt a munkájára, azóta viszont idén már 4 lakás és a lépcsôház is beázott. 6./ Két éve – sajnálatos módon – 100.000 Ft-ra felemeltük a közgyûlés nélküli rendelkezési összeget, azonban ennek ellenére volt tavalyelôtt olyan számlánk, ami ezt az összeget meghaladta (igaz, csak néhány ezer forinttal), mégsem kért ennek kifizetésére engedélyt a közös képviselô. lôt, a megválasztott új közös képviselôt pedig felhatalmazzák az ezzel kapcsolatos ügyek intézésével.

Válasz

A társasházuk gazdasági helyzetének értékeléséhez szükséges lehet egy mérlegképes könyvelôi szakértô felkérése, és az általa tett megállapítások alapján lehetne tovább lépni a könyvelés rendbe tétele, és a volt közös képviselô felelôsségének megállapítása ügyében. Mindenképpen szükséges azonban olyan közgyûlési határozatok meghozatala, amelyben az ön által felsorolt hiányosságok megszüntetésére felkérik a volt közös képvise-

9

A tetôjavítással kapcsolatosan pedig a kötött vállalkozói szerzôdés és számla megfelelô alapot biztosít arra, hogy a garanciális javítás elvégzésére felszólítsák a vállalkozót, illetve a nyilvános cégnyilvántartás segítségével felkutassák a tartózkodási helyét és elérhetôségét.

INTÉZŐ BIZOTTSÁG TAGJÁNAK LEMONDÁSA

Az intézô bizottság tagjaira vonatkozóan a törvény nem rendelkezik külön szabályokról. A lényeg az, hogy a társasház képviseletét az IB elnökének kell ellátnia, ha az nem változott, akkor a mûködés biztosított. Természetesen ha az IB tagjai között munkamegosztás történt, és a le-

mondott tag konkrét feladatokat látott el, akkor gondoskodni kell a pótlásáról. Ez lehetséges írásbeli szavazással – ha a társasház SzMSz-e tartalmazza az erre vonatkozó leírást –, vagy közgyûlés összehívásával, amelyen napirendi pontként szerepel az intézô bizottság kiegészítése.


Válasz

A társasházunkat 3 tagú intézõ bizottság irányítja, és az egyik tag lemondott. Mi a jogszabályok elõírása szerinti követendõ eljárás? Az IB-t határozott idõtartamra választottuk meg.

I7

KÖZÖS KÉPVISELET IRATOK ÁTADÁSA VÁLTÁS ESETÉN

9

Válasz

A régi közös képviselô, akinek nincs végzettsége, és 250 Ft (!) tiszteletdíjért dolgozott, de „társadalmi munkában” nem volt hajlandó tovább végezni a feladatát, ezért megkerestek, hogy vegyem át a képviseletet. Megadtam az átadás-átvétel menetét az elôírások szerint, mire a közös képviselô közgyûlésen kijelentette, semmilyen anyagot nem tud átadni, mert „megrágta a papírokat az egér”! Ezt a közgyûlés tudomásul vette, és az egyik lakó – szintén társadalmi munkában – átvette a közös képviseletet. Most ismét felmerült a szakképzettség kérdése, és újra megkerestek az átvétel miatt. Kihez fordulhatok az „eltitkolt” anyagok miatt? Volt egy tatarozás – szervizhálózat csere, tetôjavítás, 500.000 Ft-os hitel, 250.000 Ft viszsza nem térítendô kölcsön a Polgármesteri Hivataltól... Ezeknek semmi nyoma. A lakótárs, aki átvette a feladatot – egy év számláit, szerzôdéseit (reklám) –, kiderítette a jogtalan átutalásokat, viszszaéléseket. Közgyûlésen ismertette azokat, a közgyûlés elfogadta, és minden megy tovább. Most ô fordult hozzám az átvétel miatt, de én továbbra is csak a teljes anyag átvétele esetén vállalnám a feladatot. Hogyan lehet ebben a házban tovább dolgozni? Végzettség kérdésében a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Th. tv.) 54. §-a ad útmutatást, amely szerint az üzletszerûen végzett társasházkezelôi, illetôleg az üzletszerûen végzett ingatlankezelôi tevékenység csak szakképesítés mellett végezhetô. A hat lakásosnál nagyobb társasház közgyûlése a közös képviselô vagy az intézô bizottság elnöke részére – társasházkezelôi feladatok ellátása esetén – elôírhatja a társasházkezelôi szakképesítés megszerzését, azonban ilyen esetben a felmerülô költségeket a társasháznak kell viselnie. A társasházkezelôi feladatok ugyanis nem azonosak a közös képviselô, illetve az intézô bizottság részére meghatározott feladatokkal, annál szélesebb körû: A társasházkezelôi tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges a társasház fenntartásával, mûködésével összefüggô gazdasági, mûszaki és jogi követelmények ismerete. A társasházkezelô a tevékenységi körén belül pl.: a) a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan, b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerzôdésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenôrzi a tervezett felújításokat, c) a megbízási szerzôdés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben. A fentiek alapján tehát a közös képviselô mellett, külön megbízási szerzôdés alapján végzi feladatát a társasházkezelô, de természetesen nincs akadálya annak, hogy egy személyben mindkét feladattal is megbízzák a tulajdonosok. Az iratok átadás-átvétele tekintetében a Th. tv. 48. § (3) bekezdése rendelkezik: „A közös képviselô (az intézô bizottság elnöke) – ha a közgyûlés e megbízatása alól felmenti – köteles az új közös képviselô (az intézô bizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül írásbeli jegyzôkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az errôl szóló teljességi nyilatkozattal együtt átadni.” Miután a volt közös képviselô felmentése után megállapították, hogy a mûködése során több törvényellenes intéz-

I8

kedést hajtott végre, így a tulajdonosoknak kell dönteni arról, hogy milyen megoldással kívánják a jelenlegi helyzetet megoldani. Amennyiben tartozás áll fenn az önkormányzattal, illetve valamilyen bankkal szemben, akkor annak az iratai közvetlenül beszerezhetôk az érintett szervezeteknél. Lehetôségek: - Polgári pert lehet indítani ellene, amelyben kérik a bíróságot, hogy kötelezze az alperest a nála lévô társasházi iratok kiadására. - A rendelkezésre álló iratok alapján szakértôi véleményt kérnek független – esetleg bírósági – szakértôtôl, hogy a gazdálkodásban milyen hibák fordultak elô, illetve felmerüle bûncselekmény elkövetésének lehetôsége. (Azzal számolni kell, hogy a szakértô részére díjat kell fizetni!) - Amennyiben a tulajdonosok által bizonyítottnak látszik, hogy a volt közös képviselô hûtlen kezeléssel gyanúsítható, akkor a rendôrségen – a rendelkezésre álló bizonyítékok becsatolásával – feljelentést lehet tenni. - Tudomásul veszik a veszteséget, nem indítanak semmilyen eljárást, azonban tanulságként a jelenlegi (vagy jövôbeni) közös képviselôvel olyan megbízási szerzôdést kötnek, amelyben rögzíteni lehet az elvárásokat, illetve az alkalmazható szankciókat is. Természetesen ebben az esetben nem „tiszteletdíj”, hanem megfelelô megbízási díj megállapítását javasoljuk. Hûtlen kezelés (Büntetô Törvénykönyv, 1978. évi IV. törvény) 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebbôl folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hûtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedô szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a hûtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bûntett miatt a) három évig terjedô szabadságvesztés, ha a hûtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtôl öt évig terjedô szabadságvesztés, ha a hûtlen kezelés jelentôs vagyoni hátrányt, c) két évtôl nyolc évig terjedô szabadságvesztés, ha a hûtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) öt évtôl tíz évig terjedô szabadságvesztés, ha a hûtlen kezelés különösen jelentôs vagyoni hátrányt okoz.


KÖZÖS KÉPVISELET IRATOK ÁTADÁSÁNAK KÉSLELTETÉSE

Javaslom, hogy még egyszer küldjenek ki a részére ajánlott, tértivevényes levelet, amelyben rövid – 8 napos – határidôvel szólítsák fel az iratok és egyéb dokumentumok átadására. A levélbe bele kell írni, hogy amennyiben ezt nem teljesíti, úgy a felmerülô többletköltségeket – pl. számlakivona-

tok, közüzemi számlák másolata stb. – rá fogják terhelni, és vele szemben megindítják a polgári bíróságon az iratok kiadatása iránti pert. Ha erre sem teljesít, akkor valóban be kell adni vele szemben a keresetet, és ott egyúttal kérni a többletköltség megfizetését is.

Válasz

Nemrégiben megválasztottak egy társasház közös képviselôjévé és társasházkezelôjévé. A közgyûlést a tulajdonosok többségének kezdeményezésére a társasház közös képviselôje hívta össze, amelyre azonban nem jött el, hanem telefonon közölte a számvizsgáló bizottság egyik tagjával, hogy nem tud a közgyûlésen részt venni, tartsák meg nélküle. A közgyûlésrôl készült jegyzôkönyvet én küldtem meg számára tértivevényes levélben, amit átvett. Kísérô levelemben arra kértem, hogy egyeztessük az átadás-átvétel idôpontját. Nem keresett, így pár nappal a 30 napos határidô elôtt én hívtam fel telefonon, amikor közölte velem, hogy majd beszél a könyvelôjével, s jelentkezni fog. Természetesen nem jelentkezett. Két hét múlva a számvizsgáló bizottság ugyancsak tértivevényes levélben szólította fel arra, hogy a társasház ügyeit a levél átvételét követô nyolc napon belül adja át. A tértivevény a mai napig még nem érkezett vissza, s a felmentett közös képviselô sem jelentkezett nálam. Mit lehet, mit kell tenni annak érdekében, hogy a felmentett közös képviselô az ügyeket és iratokat átadja?

9

JELENLÉVŐK ÁTADÁS−ÁTVÉTELKOR

A törvény nem rendelkezik arról, hogy kinek kell jelen lennie az átadás-átvételkor, de az új közös képviselô felelôssége, hogy mit és milyen formában vesz át, illetve megjegyzést tesz-e arra vonatkozóan, hogy milyen hiányosságot talált.

Természetesen a teljes körû anyag áttekintése lehetséges késôbb is, hiszen mélységében csak akkor láthatók a hibák, ha az új közös képviselô elkezdi az információkat feldolgozni. Tehát utólagosan is lehet jelezni, hogy milyen hibákat talált (fôleg a pénzügyi elszámolás területén).

Válasz

Közös képviselôváltáskor az átadás-átvételnek hogyan, milyen módon kell lebonyolódnia? Elég, ha a volt közös képviselô, annak felesége (mint tanú) és az új közös képviselô van jelen az átadáson? Az új közös képviselô nem tett az átadás-átvételi jegyzôkönyvben megjegyzést arra vonatkozóan, hogy az átvett anyagot hiánytalanul, vagy hiányosan (formai, esetleg tartalmi hiányosságokkal) vette át. Véleményem szerint ô felelôs az átvételért.

KELL KÉPESÍTÉS? A tiszteletdíjra való jogosultság akkor áll fenn, ha valaki ott közös képviselô, ahol a saját tulajdonú lakása van és azon kívül más háznál nem lát el közös képviseletet. Az egyéb megoldások – pl. betudják a közös költségbe a tiszteletdíjat – csak a tulajdonosok közgyûlési döntése mellett lehetséges, hiszen nekik kell lemondaniuk a bevételt jelen-

tô közös költségtôl. Természetesen ez a megoldás valóban csak kisebb társasházaknál alkalmazható. A törvény a szakmai képesítést csak az üzletszerûen – számla ellenében – végzett társasházkezelésnél írja elô kötelezôen.


Válasz

Kisebb társasházaknál szokás, hogy tiszteletdíjért végzi egy lakó a társasházkezelést, vagy nem fizet közös költséget. Kell ilyenkor szakmai képesítés?

I9

KÖZÖS KÉPVISELET KÉPESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Válasz

Azt hallottam, hogy „sima” közös képviseletet sem lehet ellátni képesítés nélkül. Ha ez igaz, akkor az összes közös képviselô, aki csak a saját házát képviseli ingyen vagy fillérekért, vagy rendes tiszteletdíjért, lemondhat, ha nincs papírja. Én eddig úgy tudtam, hogy ha csak egy házat képvisel az ember, méghozzá azt, ahol lakástulajdona van, akkor nem minôsül üzletszerûnek, még ha pénzt kap is érte. Pontosan így van, ahogy ön írta: a saját házában közös képviseletet ellátó – tulajdonos – közös képviselôt nem kötelezi a törvény a szakmai képesítés megszerzésére, de ha

már a szomszéd házat is elvállalja, akkor ki kell váltania az egyéni vállalkozói igazolványt, és csatolnia kell a szakmai képesítésérôl a bizonyítványt.

KÉPESÍTÉS NÉLKÜL - Végezheti-e szakképesítés nélkül a közös képviselôi tevékenységet a társasházban tulajdonjoggal nem rendelkezô személy? - Mi a teendô, ha a közös képviselô nincsen tisztában még a legalapvetôbb jogszabályokkal sem? - Mit tehetünk, ha a tulajdonostársak egy részét nem érdekli semmi, vagy nem merik felvállalni véleményüket? Hogyan válthatjuk le a közös képviselôt? - Mi a teendô, ha a közös képviselô nem hívja össze a közgyûlést, nem számol be az elôzô éves költség felhasználásáról, és nem terjeszti elô az aktuális év költségtervezetét? (A napokban bedobta a lakók postaládájába a tavalyi elszámolás összesítôjét, ami formátumban még mindig ugyanolyan, mint a nyolc-tíz évvel ezelôtti. Az ezévi tervrôl egyáltalán nincs a kimutatásban tájékoztatás.) - Mit tehetünk, ha ebben az évben (május 31-ig) sem tart közgyûlést a közös képviselô? - Van-e jogi következménye, ha a közös képviselô nem enged betekintést a lakótársaknak olyan dokumentációkba, amelyekhez lehetôséget ad a törvény (pl. közgyûlési jegyzôkönyvek, határozatok gyûjteménye, jelenléti ív megtekintése, pénzforgalmi dokumentációk stb.)? Válasz

9

I 10

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28. § d) pontja értelmében a közös képviselô megválasztásáról és felmentésérôl csak közgyûlés dönthet. A közgyûlésen pedig csak olyan témáról lehet dönteni, ami napirenden is szerepel. (Törvény 34. § 4. bekezdés.) A közgyûlés összehívása kötelezô, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezô tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselô 15 napon belül nem teljesíti ezt a kérést, akkor a számvizsgáló bizottság további 8 napon belül, de ha ôk sem teljesítik, akkor az összehívást kérô tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyûlést összehívhatja. (Törvény 35. § 2. bekezdés.) Összegezve: Önnek kell keresnie néhány tulajdonost, akivel összeállítják az írásos kérelmet a közgyûlés összehívására. A kérelemben az alábbi napirendi pontokat javasolt szerepeltetni: 1.) A közgyûlés levezetô elnökének, jegyzôkönyvvezetôjének és két hitelesítô tulajdonostárs személyének a megválasztása. 2.) Napirendi pontok elfogadása. 3.) Közös képviselô beszámolója az elvégzett munkáról. 4.) Közös képviselô munkájának értékelése a tulajdonosok részérôl. 5.) Döntés a közös képviselô felmentésérôl, illetve megerôsítésérôl. 6.) Felmentés esetén új közös képviselô választása. Amennyiben a felmentésre kerülne sor, akkor a közgyûlési határozatban meg kell határozni, hogy milyen idôpon-

tig köteles ellátni még a közös képviselôi feladatokat, majd kötelezni kell a nála lévô iratok, számlák és egyéb okiratok átadásra az új közös képviselô részére. Természetesen nem szükséges azon a közgyûlésen új közös képviselôt választani – bár az sem kizárt –, de arra is határidôt kell megállapítani, hogy a lehetô legrövidebb idôn belül legyen törvényes képviselôje a társasháznak. Lehet pályáztatni, vagy ajánlatokat bekérni, de természetesen az ott élô tulajdonosok közül is választható képviselô. Nem kaptam információt arról, hogy a társasházban mûködik-e számvizsgáló bizottság, mert annak bevonása is indokolt lehet a folyamatba, hiszen ôk is felelôsek a társasház törvényes gazdálkodásáért. A társasházkezelésre vonatkozóan a törvény 54. §-a úgy rendelkezik, hogy az üzletszerûen végzett társasházkezelôi tevékenységet kizárólag olyan természetes személy láthatja el, aki a meghatározott szakképesítést megszerezte. Tehát ismerni kellene, hogy az Önök közös képviselôje milyen szerzôdést kötött a társasházzal, benne foglaltatik-e a társasházkezelôi tevékenység is, és üzletszerûen – tehát nyereségszerzés érdekében – végzi-e a tevékenységet, vagy csak tiszteletdíjért. Ebben az esetben is el kell látnia a közös képviselôi feladatokat, de nem köteles például a felújításra vonatkozóan terveket készíteni. Az egyéb kérdéseire a válasz az, hogy a tulajdonosoknak kell érvényt szerezni a törvényben foglaltaknak! A 2010.


KÖZÖS KÉPVISELET január 1-tôl bevezetésre került ügyészségi törvényességi felügyelet keretei között lehet lehetôség arra, hogy a közös képviselôvel szemben bármilyen szankciót kezdeményezzen. Ha a többség meg van elégedve a közös képviselôvel, és

nem kívánja felmenteni, akkor azt a kisebbségnek el kell fogadnia. Egyet tehetnek, hogy az ilyen esetben hozott, ún. „megerôsítô” közgyûlési határozat érvénytelenítése érdekében bírósághoz fordulhatnak.

KÉT KÖZÖS KÉPVISELŐ

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény nem ismer olyan szervezeti rendszert, amelyben két közös képviselô mûködik. A törvény ezzel szemben elismeri az ún. intézô bizottsági rendszert. Az intézôbizottság esetében lényeges rendelkezés, hogy csak a társasház tulajdonosai közül választható, és egymás között felosztják a munkát, illetve a képviseletet. Ekkor is szükséges azonban, hogy maguk közül intézô bizottsági elnököt válasszanak, mivel a hatóságok, bíróságok elôtt ô jogosult képviselni a társas-

házat, arra más személy csak az ô felhatalmazása alapján válik jogosulttá. Tehát kérdésére válaszom, hogy a törvény nem tiltja, de nem is ismeri el két közös képviselô képviseleti jogosultságát. Célszerû lenne az SzMSz-t felülvizsgálni, és intézô bizottsági formulát választani. Az intézô bizottság tagjainak a száma pedig általában 3 fôbôl áll, amelybôl kell megválasztaniuk – már nem a tulajdonosoknak – maguk közül az elnököt.

Válasz

Társasházunk 64 lakásból áll. 22 éve társasházunkban hagyományosan két közös képviselô van. Az egyik mûszaki feladatokat lát el, a másik könyvelôi-pénzügyi feladatokat. A SzMSz-t is ennek megfelelôen készítettük el, amit ügyvéd ellenjegyzett. Tiltja-e a társasházi törvény két közös képviselô munkáját, akiket a közgyûlés választott, és egyenlô összegû tiszteletdíjban részesülnek.

9

KI ADHAT SZÁMLÁT?

Önnek igaza van, valóban a vállalkozással kell megkötni a szerzôdést, de a vállalkozás tulajdonosai, vagy alkalma-

zottai elláthatnak olyan feladatokat, amelyek a gazdasági társaság tevékenységi körében szerepelnek.

Válasz

Szabályos, ha a közös képviselô tiszteletdíjáról a férj vállalkozása ad számlát, amennyiben a társasházkezelés, mint tevékenység, szerepel a cég tevékenységei között? Én eddig úgy tudtam, hogy ebben az esetben a vállalkozással kell írásbeli megbízási szerzôdést kötnie a társasháznak, és a feleség elláthatja a közös képviselôi teendôket, hiszen 50 %-ban tulajdonosa a cégnek.

KI KERES ÚJ KÉPVISELŐT?

A lemondáskor célszerû meghatározni, hogy mennyi ideig látja még el a közös képviselôi feladatot a lemondott képviselô, illetve ha szerzôdés volt érvényben, akkor az ott meghatározott felmondási idô a meghatározó, de figyelemmel kell lenni a törvény 28. § (3) bekezdésére, amely szerint a felmentett közös képviselô – intézô bizottság esetén annak elnöke – a közgyûlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselô (intézô bizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétôl számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivôként ellátni a közösség ügyeinek intézését. A törvény 48. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az új közös képviselô megválasztásától számított 30 napon belül írásbeli jegyzôkönyv alapján a társasházra vonatkozó összes iratot át kell adnia.

Az új közös képviselô megválasztása a társasházi tulajdonosok feladata, vagyis nekik kell felkérni külsô szervezeteket, cégeket, hogy nyújtsanak be ajánlatot a közös képviselôi feladat ellátására, illetve a legjobb megoldás az lehet, ha a tulajdonosok között található olyan személy, aki szívesen ellátná ezt a feladatot. A közgyûlés összehívását azonban kérhetik a felmentett közös képviselôtôl az ügyvivôi idôszakban, azt követôen önállóan kell intézkedniük a tulajdonosoknak. A közös képviselô megválasztásához az szükséges, hogy hívjanak össze közgyûlést olyan napirendi ponttal, hogy „közös képviselô választás”, és a beérkezett ajánlatok, vagy a meghívott személyek bemutatkozása alapján a tulajdonosok döntenek annak személyérôl.


Válasz

A társasház közös képviselôjének lemondása után meddig köteles a képviselôi feladatokat ellátni, illetve kinek a dolga új képviselôt keresni?

I 11

KÖZÖS KÉPVISELET KI VÉDI MEG?

Válasz

Kellemetlenkedô, akadékoskodó tulajdonosok mindig voltak, vannak és lesznek is. A kazánházak kiürítése és leszerelése kapcsán azonban különös módon megszaporodtak az ellenem irányuló – alaptalan – támadások. Idôt rabló, rendkívül fárasztó, és bizony méltatlan a folyamatos bizonyítási kényszer. Hogyan lehetne ennek véget vetni? Ki védi meg a lakásszövetkezet elnökét?

9

1.) A lakásszövetkezetekrôl szóló 2004. évi CXL. törvény 9. §-a szerint „(1) A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illetôleg az állandó (idôleges) használati jog jogosultja kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetôleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütközik. Ez a jog érvényesen nem zárható ki. (2) A jogsértô határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet – a határozat közlésétôl számított hatvan napos jogvesztô határidô alatt – a lakásszövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.” Ennek alapján, ha közgyûlésen az elôírt többség egyetértésével hoztak határozatot a régi kazánházak kiürítésérôl és leszerelésérôl, akkor a határozat végrehajtásának még az sem lehet akadálya, ha egyes tulajdonostársak ezzel a döntéssel nem értettek egyet, és bírósághoz fordultak. Természetesen az elôterjesztésben – célszerûen – utalni kellett a felszabaduló helyiségek használati lehetôségére és az átadott anyagok körülbelüli értékére, valamint a vállalkozó által elvégzendô munka mennyiségére. A lakás-

szövetkezeti tagok többségének elfogadó döntése után a munka elvégzését meg lehetett kezdeni. 2.) Amennyiben a lakásszövetkezet tagja olyan magatartást tanúsít a vezetôséggel, illetve az elnökkel szemben, amely a személyiségi jogait sérti, akkor nincs más lehetôség, mint feljelentést tenni vele szemben. Az állampolgárok – és így a lakásszövetkezet elnökének is – védelme egyértelmûen a rendôrség feladatkörébe tartozik, így más szervezet, illetve személyek nem tudnak intézkedni. 3.) Ha a lakásszövetkezet mûködésében akadnak gondok és problémák, amelyek már jogszabályt vagy alapszabályi rendelkezéseket sértenek, úgy a lakásszövetkezetet bejegyzô cégbíróság jogosult a törvényességi felügyeleti vizsgálatot elvégezni kérelemre, illetve hivatalból is. 4.) Arra is lehetôséget nyújt a lakásszövetkezeti törvény, hogy a renitenskedô lakásszövetkezeti tagot – a törvény 38. §-ában foglaltak teljesülése esetén – kizárják a szövetkezeti tagságból, azonban erre az alapszabályban meghatározott módon van lehetôség.

KIS TÁRSASHÁZBAN NEM KELL KÉPESÍTÉS?

Válasz

Tudomásom szerint képzettség hiányában a közös képviselô a ház fenntartásához szükséges mûszaki-gazdasági feladatkörök ellátására nem jogosult (amelyeket viszont a törvény minden társasházra vonatkoztatva elôír!). Ebben az esetben feladatának jelentôs részét csak képzett szakember bevonásával végezheti, azaz külsôs céget kell megbíznia. Sajnálatos módon ezt az új törvényben egyértelmûen leírva nem látom. A szomszédunkban most megválasztásra került természetes személy azt állította tulajdonostársai felé, hogy csak ott kell a közös képviselônek végzettséggel rendelkezni, vagy – ha az nincs meg – bevonni külsôst e feladatok ellátására, ahol nagyobb ház van. (Itt hat lakásos). Ezzel megválasztatta magát újra anélkül, hogy valaha is betartotta volna a közös képviselôi tevékenységre kötelezôen elôírt, számviteli szabályok szerinti könyvvezetést, bárminemû pénzügyi feladatot, vagy nyilvántartana bármilyen társasházra vonatkozó iratot. (Az alapító okirat, meg 2 db közgyûlési jegyzôkönyv képezi a ház teljes iratanyagát!) Van-e kötelezôen elôírt végzettségre jogszabály?

I 12

Sajnálatos helyzetben vannak, de a társasházi törvény módosításával lehetôségük nyílik arra, hogy számon kérjék a közös képviselôjüktôl, hogy megfelelô végzettséggel rendelkezik-e. A törvény 52-54. §-ai szerint üzletszerûen az láthat el közös képviseletet, aki rendelkezik megfelelô szakmai képzettséggel. Nem a lakásszám dönti el, hogy kell-e szakképesítés vagy sem, hanem az, hogy üzletszerû-e a tevékenység. Ez akkor áll fenn, ha egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságként vállalja el a feladatot, tehát számlát ad a tevékenységérôl.

A társasházi törvény azonban továbbra sem írja elô az iskolai végzettséget akkor, ha valaki ott látja el a közös képviseletet, ahol tulajdonos. Amennyiben a tulajdonosok nem tudják elérni, hogy a társasház mûködése a törvényben elôírtak szerint történjen – közgyûlés, jegyzôkönyv, beszámoló stb. –, akkor 2010. január 1-tôl lehetséges az ügyészséghez fordulni segítségért.


KÖZÖS KÉPVISELET KÖNYVELŐ KÖZÖS KÉPVISELŐ A megbízási szerzôdésben kell rögzíteni, hogy a közös képviselô milyen munka elvégzésére vállal kötelezettséget. Természetesen vállalhatja a könyvelést is a megbízási díján belül. Ha külön kiadja alvállalkozásba, akkor annak a díját a

könyvelô iroda mondja meg. Általánosságban albetétenként 300-500 Ft a könyvelés, amelynek mértéke függ az albetétek számától, és az egyéb befizetésektôl (pl. külön fizetnek helyiségek után, vagy felújítási alapba, vagy pályázati pénzeket stb.).

Válasz

A közös képviselô készíthet-e könyvelést? Ha igen, mennyiért?

KÖZÖS KÉPVISELŐ FELMONDÁSA Megteheti-e a közös képviselô, hogy azonnal felmond? Õrá nem vonatkozik a Munka Törvénykönyvének elôírása, mely határozatlan munkaviszony esetén 30 nap felmondási idôt határoz meg? A megválasztását igazoló közgyûlési jegyzôkönyvön és jelenléti íven kívül nem készült határozat. Ennek hiányában jogszerûen végezte a közös képviselô a munkáját? kezdése arra, hogy az új közös képviselô részére a megválasztásától számított 30 napon belül írásbeli jegyzôkönyv alapján a társasházra vonatkozó összes iratot, az errôl szóló teljességi nyilatkozattal együtt átadja. Természetesen az általa végzett gazdálkodásról is el kell számolnia. és az átadás-átvétel során mindenre vonatkozó elszámolást is át kell adnia. (A számvizsgáló bizottságnak elôtte be kell mutatnia, és annak véleményezése után lehet csak tovább lépni!) Ha volt közgyûlési jegyzôkönyv a megválasztásáról, akkor a munkát jogszerûen végezte, bár tisztességesebb lett volna egy megbízási szerzôdésben rögzíteni az elvégzendô feladatokat.

Válasz

A közös képviselôre valóban nem vonatkozik a Munka Törvénykönyvének a szabálya, mivel nem volt a társasházzal munkaviszonyban. Mivel azonban a társasház közgyûlése választotta meg, ezért rá a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak, így a törvény 28. § b) pontja értelmében a közös képviselô megválasztásáról és felmentésérôl is a közgyûlésnek kell döntenie. Tehát össze kellett volna hívnia az illetônek egy közgyûlést, amelynek napirendi pontjára kellett volna tûzni a közös képviselô felmentését. A felmondást tehát neki a közgyûlésen kellett volna jeleznie. Ha nem így történt, akkor is kötelezi a 48. § (3) be-

9

KÖZÖS KÉPVISELŐ LEMONDÁSA A lemondáskor célszerû meghatározni, hogy mennyi ideig látja még el a közös képviselôi feladatot a lemondott képviselô, illetve ha szerzôdés volt érvényben, akkor az ott meghatározott felmondási idô a meghatározó. A törvény 28. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közgyûlési határozatban szereplô feladatokat el kell látnia változatlan díjazás mellett az új közös képviselô megválasztásáig, de legfeljebb 90 napig. Az új közös képviselô megválasztása esetén pedig 30 napon belül a nála lévô teljes iratanyagot át kell adnia.

Az új közös képviselô megválasztása a társasházi tulajdonosok feladata, vagyis nekik kell felkérni külsô szervezeteket, cégeket, hogy nyújtsanak be ajánlatot a közös képviselôi feladat ellátására, illetve a legjobb megoldás az lehet, ha a tulajdonosok között található olyan személy, aki szívesen ellátná ezt a feladatot. A közös képviselô megválasztásához az szükséges, hogy hívjanak össze egy közgyûlést olyan napirendi ponttal, hogy „közös képviselô választása”, és a beérkezett ajánlatok, vagy a meghívott személyek bemutatkozása alapján a tulajdonosok döntenek annak személyérôl.


Válasz

A társasház közös képviselôjének lemondása után meddig köteles a képviselôi feladatokat ellátni, illetve kinek a dolga új képviselôt keresni?

I 13

KÖZÖS KÉPVISELET KÖZÖS KÉPVISELŐ ÉS IB EGYBEN

Válasz

Az épületnek több éve közös képviselôje van. A közös képviselô nem tulajdonos a házban. Múlt hét folyamán rendkívüli közgyûlést tartott a ház a lakók kérésére. A közgyûlésen részt vevôk a közös képviselôt nem kívánták leváltani, de lemondatták az intézô bizottság elnöki posztjáról (mivel ôk úgy tudták, hogy a közös képviselô és az IB elnök lehet két külön személy is), és egy másik IB elnököt választottak. Mûködhet egy társasházban intézô bizottság és közös képviselô is?

9

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27. § (2) bekezdése szerint a közösség ügyintézését a közös képviselô vagy az intézô bizottság látja el. A 27. § (3) bekezdés szerint a legalább egy elnökbôl és két tagból álló intézô bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk, az intézô bizottság elnökének jogállása és felelôssége azonos a közös képviselô e törvényben meghatározott jogállásával és felelôsségével. A rendelkezések szerint tehát ha van egy kívülálló – nem tulajdonos – közös képviselô, akkor azt fel kell menteni, és csak akkor lehet a tulajdonosok közül intézô bizottságot választani. A jelenlegi helyzetben – ha a közös képviselôt nem mentették fel közgyûlési határozattal – akkor ô jogosult a tár-

sasház képviseletére, a társasház számlája feletti rendelkezési jog gyakorlására, az intézô bizottság elnöke – mivel nem jogszerû a tisztsége – ezekkel a jogosítványokkal nem rendelkezik. Új közgyûlést kell összehívni, amelyen napirendre kell venni a közös képviselô felmentését, a másik napirend lehet az intézô bizottság (legalább 3 fôs) megválasztása. Természetesen a felmentés mellett rendelkezni kell az elszámoltatásról, az iratok és egyebek átadásáról, a bankszámla feletti rendelkezési jog megvonásáról stb. Ha viszont ragaszkodnak a közös képviselethez, akkor számvizsgáló bizottságot (legalább 3 fô) kell választani, mely a gazdálkodást ellenôrizheti, és ott a bizottság maguk közül választ elnököt.

LAKÁSSZÖVETKEZETI TISZTSÉGVISELŐK

Válasz

A társasházak egy különleges esete a szövetkezeti lakásoké, és ott a tisztségviselôkre vonatkozó törvényi elôírások lényegesen különböznek a társasházakra vonatkozó elôírásoktól. A szövetkezeti lakások esetében felügyelô bizottságról beszél a törvény – és igen ellentmondásosan. A 25. § a felügyelô bizottsággal kapcsolatban – egyebek mellett – a következôket írja: (2) A lakásszövetkezet a felügyelô bizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet. (3) Az alapszabály elôírhatja, hogy a felügyelô bizottság helyett a lakásszövetkezet egyik tagja látja el a felügyelô bizottság feladatait. Az így megbízott személyt tisztségviselônek kell tekinteni. A továbbiakban a „Tisztségviselôk” cím alatt a következôk találhatók: 30. § (1) Nem lehet tisztségviselô: a) aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges. 31. § (2) A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, az ügyvezetô elnök, illetôleg ügyvezetô igazgató, továbbá az alapszabály által rendszeresített más tisztségviselô nem választható meg a felügyelô bizottság tagjává. A 30. § második mondatrésze teljes mértékben semlegesíti a mondat elsô részét, és a 25. § (3) bekezdését. Ezt kihasználva elôfordul, hogy a szövetkezet által foglalkoztatott – alapvetôen számviteli feladatokkal megbízott, és közgazdasági végzettségû – számvizsgálóra bízzák a lakók érdekképviseletét, ami így csupán látszólagos képviselet, mert a számvizsgáló egyben alkalmazottja a szövetkezet elnökének. Ez az összefonódás a korrupció melegágya.

I 14

A lakásszövetkezetekrôl szóló 2004. évi CXV. törvény 25. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a felügyelô bizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt a lakásszövetkezet nem létesíthet. Ezen szabályt kiegészíti a (3) bekezdés azzal, hogy az alapszabályban a szövetkezeti tagok úgy is rendelkezhetnek, hogy a lakásszövetkezeti tagok közül egy személyt a felügyelô bizottsági feladatokkal megbíznak. Ez a személy azonban változatlanul nem állhat munkaviszonyban a lakásszövetkezettel, tehát csak olyan tag lehet, akinek a lakásszövetkezetben tulajdona is van, és a szövetkezeti tagok megbíznak benne, hogy az ô érdekeiknek megfelelôen fogja a feladatát ellátni.

A törvény 31. §-ának (2) bekezdése egyértelmûen úgy rendelkezik, hogy ezt a feladatot nem láthatja el az a személy, aki a lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, ügyvezetô elnök stb. Álláspontom szerint tehát nincs összeütközés a törvényi rendelkezések között, mert ha a lakásszövetkezeti közgyûlés nem tud felügyelô bizottságot választani a tagjai közül, akkor lehetôség van egy lakásszövetkezeti tagot ezzel a feladattal megbízni. Ez a személy pedig nem lehet alkalmazottja a lakásszövetkezetnek semmilyen formában, tehát nem kell, hogy „lojális” legyen a munkaadójához, a feladata egyértelmûen csak a lakásszövetkezeti tagok érdekeinek a védelme.


KÖZÖS KÉPVISELET LAKÁSTAKARÉK FELETTI INTÉZKEDÉS LEMONDÁS ESETÉN

Több ponton is bizonytalan vagyok a választ illetôen, mert nincs megfelelô információm a tényleges helyzetet illetôen. 1. A Fundamenta Lakáskasszánál lévô pénzösszeget csak a társasház felújítására lehet felhasználni, mivel az állam a támogatást kizárólagosan csak azért adta, hogy a társasházi épületek karbantartása, korszerûsítése megvalósuljon. Ennek alapján tehát a kifizetendô összeg nem „osztható” szét a tulajdonosok között, fôleg nem akkor, ha a tulajdonosoknak közös költség tartozása, hátraléka áll fenn. 2. A Fundamenta a pénzt csak a törvényesen megválasztott és igazolt közös képviselô rendelkezése szerint, és csak a társasház nevén lévô számlára tudja kiutalni. 3. Ha a közös képviselô lemondott, akkor a társasháznak legalább 30 napon belül új közös képviselôt kellett volna választania. Ha ezt nem tette meg, akkor a társasházi

törvény 28. § (3) bekezdése értelmében a közgyûlésen hozott határozat alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselô (intézô bizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétôl számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivôként ellátni a közösség ügyeinek intézését. 4. A fentiekbôl következik, hogy a lemondott közös képviselô a saját mûködése alatt folytatott gazdálkodásért még 5 évig felel. Valamint fennáll az elszámolási kötelezettsége is az ô ideje alatt végrehajtott kifizetésekért, közüzemi számlák kiegyenlítéséért. Így a pénz feletti rendelkezésre vonatkozó utasítással meg kell várni az új közös képviselô megválasztását, addig ilyen kérdésben a felmentett képviselô ne tegyen semmilyen intézkedést.

Válasz

Lemondtam közös képviselõi tisztségemrôl. A társasház megszüntette az adószámát is. Most a költségeket egymást közt osztják szét. A társasháznak Fundamenta Lakáskassza megtakarítása is volt. Ezen összeg kifizetését még csak most kértem, de az egyik tulajdonos ügyvéddel fenyeget, ha nem történik meg a pénz kifizetése a tulajdonosoknak. Egy fô kivételével igen jelentôs összegû közös költség hátraléka van mindenkinek. Azt akarják, hogy ha a pénz kiutalásra kerül, én osszam szét közöttük, vagy a volt könyvelô, mert neki ezt tudnia kell (mondja ezt a tulajdonos). A háznak jelenleg nincsen megbízottja, a tulajdonosok intézkednek.

9

LEJÁRT MEGVÁLASZTÁSI IDŐ

Sajnos a tények alapján a társasháznak ilyen esetben nincs jogszerû közös képviselôje, de amennyiben a határozott idôtartamú megbízás lejártát követôen a közös képviselô teljes jogkörben eljárva végzi a törvényben meghatározott feladatait, és azt nem kifogásolják a tulajdonosok, akkor valóban úgy kell tekinteni, hogy „ráutaló magatartással” továbbra is elfogadták erre a tisztségre. Amint ez a kérdés felmerül, úgy ajánlott, hogy a következô közgyûlés napirendjére tûzzék ki a közös képviselô vá-

lasztását, illetve megerôsítését, és a megbízást ezt követôen célszerû határozatlan idôtartamban megállapítani. A határozatlan idôtartam nem hátrányos a társasház tulajdonosai részére, hiszen ha a munkája ellen kifogás merülne fel, úgy minden külön elôírás nélkül kezdeményezni lehet, hogy vegyék napirendre a közös képviselô megerôsítését – ún. bizalmi szavazással –, illetve felmentésére vonatkozó javaslatot lehet tenni.

Válasz

A közgyûlés 3 évre választ meg egy közös képviselôt. A három év leteltekor nem történik semmi, a munkájával kapcsolatban nem merül fel kifogás. 5 évig folyamatosan ellátja a közös képviselôi munkát, s ekkor kéri valaki számon rajta, hogy csak 3 évre lett megválasztva, de már 5 telt el. Ilyenkor ki hibázott?

LEMONDATÁS ÍRÁSBELI SZAVAZÁSSAL

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 19. § (2) bekezdése szerint a közös képviselô felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak – a szervezeti- és mûködési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelôen – írásban is szavazhatnak. Az önöknél

lefolytatott eljárás ennek nem felel meg, mivel nem a közös képviselô készítette elô és bonyolított le az írásbeli szavazást, hanem tulajdonképpen csak felmérést végeztek arról, hogy ki mennyire van megelégedve a közös képviselôvel.


Válasz

A lakóközösség saját maga kezdeményezett egy írásbeli szavazást a közös képviselô leváltásáról, melyet a tulajdonostársak több mint 60 %-a aláírt. Ezt továbbítottuk a közös képviselônek, amit ô nem fogad el, szerinte ez közvéleménykutatás. A közgyûlésre a lakók nem jönnek el, ezért kezdeményeztük az írásos szavazást. Most kértük a képviselôt, hogy ô írja ki az írásbeli szavazást, ô viszont ragaszkodik a közgyûléshez. Mi tehetünk?

I 15

KÖZÖS KÉPVISELET A közös képviselô helyesen jár el akkor, amikor a közös képviselô felmentésével kapcsolatos döntést a közgyûlés elé kívánja vinni, mivel a már hivatkozott társasházi törvény 28. § b) pontja értelmében a közös képviselô megválasztásáról, felmentésérôl és díjazásáról a közgyûlésnek kell döntenie.

Javaslom, hogy azok a tulajdonosok, akik nem kívánják a jelenlegi közös képviselô megbízatását meghosszabbítani, azok vegyenek részt azon a közgyûlésen, amelynek napirendi pontja lehet a közös képviselô munkájának értékelése, és ott szemtôl szembe vállalják fel a döntésüket.

LEMONDÁS UTÁNI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 48. §ának (3) bekezdése szerint a közös képviselô – ha a közgyûlés e megbízatása alól felmenti – köteles az új közös képviselô (az intézô bizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül írásbeli jegyzôkönyv alapján a társasházra vonatkozó összes iratot, az errôl szóló teljességi nyilatkozattal együtt átadni. A közös képviselô felmentésérôl, a lemondás elfogadásáról júniusban döntött a közgyûlés. Nincs azonban adat arról, hogy az új közös képviselôt mikor választotta meg a közgyûlés. A törvény értelmezése alapján az új közös képviselô megválasztását követô 30 napon belül kell átadni az iratokat, ha ennek eleget tett a korábbi közös képviselô, akkor a törvényi rendelkezéseket betartotta. Nem rendelkezik a törvény arról, hogy a felmentési idô alatt milyen feladatokat kell ellátnia a lemondott közös képviseletnek, arról a felek közötti szerzôdés tartalmazhat rendelkezést. Ha ilyen nincs, akkor a Ptk. 319. §-ának (2)

bekezdését kell figyelembe venni, amely szerint a szerzôdés megszüntetése esetén a szerzôdés a jövôre nézve szûnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszûnés elôtt már nyújtott szolgáltatás szerzôdésszerû pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni. A Ptk. 321. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerzôdésben meghatározott felmondási idô elteltéig a szerzôdés fennmarad. Ennek alapján a felmondási idô alatt a régi közös képviselônek el kell (kellett volna) végeznie azokat a feladatokat, amelyeket a szerzôdésben rögzítettek, és nem volt joga a számvizsgáló bizottságnak a június-július havi számlák kifizetését megakadályozni. Amennyiben a ki nem fizetett számlák miatt kamat- vagy kötbér fizetési kötelezettség merülne fel, úgy azt a régi közös képviselôvel szemben érvényesíteni nem lehet, mivel a feladat elvégzésében a SzB akadályozta meg, így a felmerült kárt is a társasháznak kell – a közös költség terhére – viselnie.

LEVÁLTÁS BÉRLŐ JAVASLATÁRA 1. Ha egy közös képviselôt úgy váltanak le, hogy nincs jelen a közgyûlésen, és meghívót sem küldenek neki ez jogos, vagy jogtalan? A leváltását nem is egy tulajdonostárs kezdeményezte, hanem egy fôbérlô, akinek tudomásom szerint a közgyûlésen szavazati joga sincs. 2. Kérheti-e az új könyvelô visszamenôlegesen a társasház könyvelését, amelyet a közgyûlés minden évben elfogadott? Válasz

9

Válasz

Az áprilisi közgyûlés 3 évre meghosszabbította a közös képviselô szerzôdését. Sajnálatos események után – alig két hónap múlva – a júniusban tartott rendkívüli közgyûlésen a közös képviselô és az SzB elnöke között vita alakult ki, és a közös képviselô felajánlotta lemondását, melyet látható többséggel a közgyûlés elfogadott. A lemondott közös képviselô augusztusban adta át a társasház anyagát a megválasztott új közös képviselônek. Az SzB a lemondott közös képviselô részére a június, július és augusztus havi számláinak kifizetését megtagadta. Kérdésem, hogy jogszerûen történt-e a három havi számlák nem teljesítése?

I 16

1. A közgyûlésen a közös képviselôt akkor lehet leváltani, ha az a törvényes elôírások szerint kiküldött meghívóban napirendi pontként szerepel. Az nem kizáró ok, hogy a közös képviselôt errôl nem értesítették, és nem is volt jelen (bár ez az eljárás nem vall tisztességes ügyintézésre!). A közös képviselô leváltására vonatkozó javaslatot valóban csak a tulajdonosok tehetnek, azonban ha napirendre került, és a tulajdonosok megszavazták, akkor nincs jelentôsége annak, hogy ki javasolta a napirendre tûzését. 2. Természetesen joga van az új könyvelônek minden

anyagot átvenni, ez nem csak joga, hanem kötelezettsége is. A törvény is úgy rendelkezik, hogy a társasház teljes iratanyagát át kell adni az új közös képviselônek, amelynek része az elmúlt évek könyvelési anyagai is. A beszámolónak az elszámoló közgyûlésen történô elfogadása nem jelenti azt, hogy a késôbb elvégzett felülvizsgálat során talált hibákat, vagy hiányokat ne kellene orvosolni. Sôt, a büntetôjogi és polgári kártérítési joga is fennáll a társasháznak a volt közös képviselôvel, illetve könyvelôvel szemben.


KÖZÖS KÉPVISELET LEVÁLTÁS LÉPÉSEI A közös képviselô felmentésére csak közgyûlési döntéssel kerülhet sor. Ennek viszont az a feltétele, hogy a közgyûlés napirendjén szerepeljen vagy konkrétan az, hogy a közös képviselô felmentése, vagy az, hogy a közös képviselet munkájának értékelése. A napirendi pont alapján van lehetôség arra, hogy az érvényes közgyûlésen – legalább a tulajdoni hányad szerinti 50+1 % tulajdonos jelen legyen vagy képviseltesse magát, és azon a többség szavazata

számít (legalább 26 %) – új közös képviselôt válasszanak. Természetesen ajánlott az új közös képviseletre vállalkozóktól elôzetesen ajánlatokat kérni. A felmentéssel kapcsolatos döntéssel egyidejûleg rendelkezni kell, hogy az elszámolást mikor köteles elvégezni, mikor kell az iratokat átadnia az új közös képviseletnek, és határozattal meg kell vonni a bankszámla feletti rendelkezési jogát is.

Válasz

80 lakásos társasháznál szeretnénk a közös képviselônket leváltani. Ennek pontosan melyek a törvény szerinti lépései?

MEG AKARTAM NÉZNI A SZÁMLÁKAT Egy 50 lakásosnál nagyobb társasházban lakom. Szerettem volna betekinteni a társasház pénzügyi számviteli anyagába. A közös képviselô arra hivatkozva utasította el kérésemet, hogy ezt minden hónapban a számvizsgáló bizottság megteszi. azonban azt elôre jelezni kell a közös képviselet felé, és meg kell határozni, hogy milyen ügyet szeretne megtekinteni. A közös képviselô nem köteles az iratokat kiadni, de azokról másolat kérhetô a költségek megfizetése mellett.

Válasz

A társasházi törvény értelmében valóban az önök által megválasztott számvizsgáló bizottságnak kötelezô ellenôriznie a társasház havonkénti pénzforgalmát. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ön elôre egyeztetett idôpontban nem ellenôrizheti a társasház pénzügyi számviteli anyagát,

9

MEGBÍZÁS VAGY MUNKAVISZONY

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény nem rendelkezik arról, hogy a közös képviselôi tevékenységet végzô természetes személy milyen formában végezheti ezt a feladatot. Erre figyelemmel nincs akadálya annak, hogy a közös képviselôt munkaviszonyban alkalmazza a társasház, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy fô- vagy mellékállásként kívánja ezt a személy végezni. Ebben az esetben szükséges írásban munkaszerzôdést kötni, amely tartalmazza a Munka törvénykönyve 76. §-ában foglaltakat, valamint az elvégzendô feladatokat. A munkaszerzôdés aláírására a közgyûlés felhatalmazhatja a számvizsgáló bizottság elnökét, vagy bármelyik tulajdonost. A közös képviselô a közgyûlésnek köteles beszámolni a végzett munkájáról, és a közgyûlés dönthet a munkaviszony megszüntetésérôl is (felmondási idô meghatározásáról, az iratok átadás-átvételérôl stb.). A munkaviszonyban foglalkoztatottak részére a kifizetés munkabérként történik, és terhelik a jogszabályokban elôírt járulékfizetési kötelezettségek, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó elôleg stb. is. A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott közös képviselôvel is – ha egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozás –

szerzôdést kell kötni, azonban ebben az esetben számla ellenében történik a kifizetés, és az összeget nem terheli a járulékfizetési kötelezettség, azt a közös képviselônek a vállalkozásán keresztül, önállóan kell befizetnie. Amennyiben munkaviszony mellett köt megbízási szerzôdést, úgy nyilatkoznia kell arról, hogy a fôállása eléri a heti 36 órát, és ott fizetik utána az egészségügyi hozzájárulást. Ha az EHO-t nem fizetik utána, akkor naponta a kötelezôen megállapított összeget kell a társasháznak ilyen címen befizetni. Ha fôállása van a közös képviselônek, akkor nem kell 4 %-os egészségügyi járulékot vonni a megbízási díjból, viszont nyilatkoznia kell, hogy a személyi jövedelemadó melyik kategóriája szerint kell adóelôleget vonni a megbízási díjából. Nem minôsül azonban önálló tevékenységnek a választott tisztségviselô tevékenysége, ezért a kapott tiszteletdíjat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25-27. §-aiban foglaltak szerint kell elszámolni. Amennyiben a tiszteletdíj összege a minimálbér alatt van – és egyéb jövedelemmel, illetve bevétellel nem rendelkezik –, úgy járulékfizetési kötelezettség nem terheli.


Válasz

A választott társasházi tisztviselôk (intézô bizottsági tagok) munkaviszony keretében is foglalkoztathatók? Mi a különbség a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott vállalkozó és magánszemély között? Mi a különbség a megbízási díj és a tiszteletdíj között?

I 17

KÖZÖS KÉPVISELET MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS

Válasz

Kötelezõ-e a társasháznak megbízási szerzõdést kötni a közös képviselôvel? Mikortól jár a megbízási díj (megválasztó közgyûléstôl, megbízási szerzôdés aláírásától, közös képviselet átadás-átvételtôl)? A mi közös képviselônk nem óhajt megbízási szerzôdést kötni, mondván, hogy ez nem kötelezô. A közös képviseletet üzletszerûen ellátó közös képviselô vállalkozási tevékenység keretében végezheti a munkáját. Erre vonatkozóan legalább ajánlatot kell adnia, amelyben részletesen rögzíti a fenti kérdéseket. Természetesen a legjobb az, ha megbízási szerzôdés keretében tételesen felsorolják a munkavégzés feltételeit. A szerzôdés aláíróját

a közgyûlésen kell kijelölni. Javaslom, hogy készítsenek egy megbízási szerzôdés-tervezetet, amelyet küldjenek meg a közös képviselônek aláírásra. Ha ezt megtagadja, akkor érdemes elgondolkodni, hogy valóban ilyen közös képviselôre van-e szüksége a társasháznak.

MENTESSÉG ÉVES ELSZÁMOLÁS KÉSZÍTÉSE ALÓL Kérhet-e mentességet a közös képviselô az éves elszámolás elkészítését illetôen? Válasz

9

Az éves beszámoló elkészítése alól nem adható mentesség, mivel a törvény azt kötelezôvé tette. Ha a közös képviselô nem teljesíti, akkor a számvizsgáló bizottság felhívhatja annak elkészítésére, és ha határidôre nem teljesít, akkor gondolkodni kell új közös képviselô választásáról. Azonban a rábízott vagyonról akkor is köteles számot adni

a közös képviselô, és ha ezt nem teljesíti, akkor „hûtlen kezelés” miatt vele szemben büntetô feljelentés tehetô. A 2010. január 1-tôl életbe lépô ügyészségi törvényességi felügyelet – írásos bejelentés alapján – felhívhatja a közös képviselôt a törvényes mûködés helyreállítására, illetve a beszámoló elkészítésére.

MIT TARTALMAZ A KÖZÖS KÉPVISELETI DÍJ?

Válasz

Értelmezésünk szerint a közös képviselô tevékenységének szerves része – többek között – pl. a távhôszolgáltatóval való szerzôdéskötés, ennek eredményeként az adatszolgáltatás folyamatos biztosítása, melyet a szolgáltató felé a megadott idôpontokban köteles teljesíteni. Tehát beletartozik a közös képviselô normál tevékenységi körébe, nem plusz tevékenység! (Ehhez a munkához a távhô díjmentes szoftver-támogatást biztosít.) Úgy tapasztalom, hogy egyes képviselôknél – így nálunk is – elharapózott a plusz pénzszerzés eme formája, egymást „felokosítva” keresnek újabb és újabb fogást a társasházakon. A plusz összeg felszámolása jogos vagy jogtalan? (Az ügyviteli költségtérítés nálunk 180 ezer Ft/év!)

I 18

A távhôdíj elszámolási munka akkor része a közös képviselôi munának, ha a közös képviselôvel kötött szerzôdésben ez is szerepel. Abba a kitételbe, hogy köteles adatot szolgáltatni a távhôszolgáltató felé, nem tartozik bele, hogy az egyes tulajdonosok részére nyilvántartást vezet a fogyasztott hômennyiségrôl és a a fizetett összegrôl, majd az elszámolást is elvégzi. Ez független attól is, hogy erre külön programot biztosít a szolgáltató, mivel az adatokat a közös képviselônek (vagy megbízottjának) kell bevinni, és ez bizony idôbe telik. Tehát mindenképpen a kötött vállalkozói szerzôdés a mérvadó. Egyébként nem tartom plusz keresetnek az ilyen jellegû többlet felszámítását, mert ha a vállaláskor errôl nem volt

szó, akkor bizony ez többletmunkával jár, amit a tulajdonosoknak kell megfizetni. Az például, hogy a házban lévô hôközpont mérése alapján történik az elszámolás, nem jelenti azt, hogy ezt követôen semmilyen számítási feladat nem hárul a közös képviseletre! Javaslom, kérje el a távhôvel kapcsolatos szerzôdést, és az abban foglaltak alapján nézze meg, hogy hárul-e további elszámolási kötelezettség a közös képviselôre van sem. Ha nem kell neki további számolást végezni, akkor nem indokolt a többletköltség felszámítása, de ha neki tovább kell bontani – pl. légköbméterre és albetétenként kiszámolva –, akkor jogos az emeltebb díj fizetése.


KÖZÖS KÉPVISELET

Társasházunknál gondnokot alkalmazunk. Az SzMSz szerint a közös képviselô jog- és hatáskörébe tartozik: „amennyiben a társasház házfelügyelôt, fûtôt, kertészt stb. alkalmaz, úgy felettük a munkáltatói jogokat gyakorolja.” Ez azt jelenti, hogy pl. a gondnoknak bármikor felmondhatok, és vehetek fel helyette másik személyt? A munkáltatói jogkör gyakorlására általában az SzMSz-ek a közös képviselôt hatalmazzák fel. A munkáltatói jogkör viszont azt is jelenti, hogy ô kötött vele munkaszerzôdést, és az jelenleg is élô a felek között. A munkajog szerint csak a munkaviszonyt lehet felmondani – a szerzôdésben meghatározottak, vagy a törvény rendelkezései szerint –, ezért elôször azt kell tisztázni, hogy milyen formában van foglalkoztatva a gondnok. Ha nem munkaviszonyban van, hanem polgári jogi jogviszonyban – pl. megbízási szerzôdéssel vagy vállalkozási

szerzôdéssel van foglalkoztatva –, akkor a két fél közös megegyezése a mérvadó. Ha a megbízási vagy vállalkozási szerzôdésben nincs meghatározva a felmondási idô, akkor a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint lehet a szerzôdést felmondani. Ha munkaviszonyban van a gondnok, akkor a felmondási idô alatt már fel lehet venni az utódját – mivel a felmondási idô felétôl fel kell menteni a munkavégzés alól –, de akkor arra az idôre vonatkozóan mind a két személynek – a régi és az új gondnoknak is – jár a munkabér.

Válasz

MUNKÁLTATÓI JOGKÖR

9 NEM INTÉZKEDIK A KÖZÖS KÉPVISELŐ

Elég nehéz helyzet! A társasházi törvény rendelkezései szerint a közös képviselô leváltásához a többségi szavazat szükséges, tehát a kisebbség ezt a közgyûlésen nem tudja érvényesíteni. Megoldás lehet, ha mégis ragaszkodnak a közös képviselô felmondásával kapcsolatos napirendi pont közgyûlésre tûzéséhez, mert ha a többség ezt nem is szavazza meg, akkor is megnyílik a lehetôségük a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdése értelmében a közgyûlési határozat megtámadására, és érdekeik védelme érdekében bírósághoz fordulhatnak.

Azzal viszont számolni kell, hogy ez egyrészt perköltséget jelent, másrészt hosszadalmassá is válhat, és a tetôbeázást ez még mindig nem oldja meg! Célszerû lehet a helyi építésigazgatáshoz fordulni, és vizsgálatot kérni a tetô állapotára vonatkozóan, mert amennyiben az állagromlás nagy mértékû, úgy ôk hatósági határozattal kötelezhetik a társasházat a tetôjavítás soron kívüli elvégzésére.

Válasz

Több mint 7 éve ázik a lakásunk, és ebben az ügyben többször megkerestük a közös képviselôt, hogy intézkedjen. Ennek eredményeként a közgyûlés döntött a tetôjavításról, meghatározta, hogy milyen befizetések szükségesek ehhez, azonban ezt követôen a közös képviselô semmilyen intézkedést nem tesz a pénzek beszedése érdekében, vagy a tetôjavítással kapcsolatos árajánlatok bekérése tekintetében. Mit tehetünk ebben az ügyben, ha a tulajdonosok kb. 50 %-a – mivel ôk meg vannak elégedve vele, nem a felsô szinten laknak – nem támogatja a közös képviselô leváltását?

NINCS EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társasház mûködése felett a törvényességi felügyeletet 2010. január 1-tôl az ügyészség látja el. Az ügyészség elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekû bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket. Fontos, hogy az ügyészségnek joga van a törvényes mûködés helyreállítása érdekében bármilyen eljárást (büntetô, szabálysértési, adóügyi, adóhatósági stb.) kezdeményezni a társasházzal szemben. Ha az ügyészi intézkedések nem vezettek eredményre, akkor fordulhat a bírósághoz, és ott kérheti pl. a közgyûlési határozat megsemmisítését.

Az írásbeli kérelmet a társasház székhelye szerint illetékes ügyészséghez kell benyújtani. Az ügyész köteles a hozzá beérkezett panaszokat (kérelmeket) késedelem nélkül megvizsgálni vagy megvizsgáltatni, törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, és a panasz (kérelem) elintézésérôl a panaszost (kérelmezôt) értesíteni.

Válasz

A közös képviselô nem hajlandó együttmûködni a számvizsgálóval, és a tulajdonosokkal sem. Több millió forint tartozása van a háznak a közüzemek felé. Melyik az a hatóság amelyik ezt a helyzetet orvosolja?

A társasház fennálló tartozásánál ki kell vizsgálni, hogy mi okozta az elmaradásokat, és annak függvényében lehet megtenni a további intézkedéseket. (Pl. feljelentés hûtlen kezelés miatt a Büntetô Törvénykönyv 319. § alapján stb.)


I 19

KÖZÖS KÉPVISELET PÉNZÉRT, VAGY INGYEN?

Válasz

Milyen elônnyel jár, ha a társasház közös képviselôt választ, és fizet a munkájáért, vagy a tulajdonosok évente felváltva ingyenesen látják el a feladatot?

9

A közös képviselô által ellátandó feladatokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43-48. §-ai rögzítik, amelyeket minden közös képviselônek el kell végeznie, függetlenül attól, hogy kap-e érte fizetést vagy sem. A fizetésért megválasztott közös képviselôvel általában szerzôdést is kötnek a tulajdonosok, ahol részletesen meghatározhatják, hogy mit és milyen határidôvel várnak el a képviselôtôl, így a tulajdonosok jobban számon tudják kérni a közös képviselôtôl, hogy a kötelezôen megállapított feladatokat miért nem látta el. Ha nincsenek megelégedve a végzett munkával, akkor bármikor felmondhatják a szerzôdést, illetve visszahívhatják a megbízásból.

A tulajdonosok közötti évenkénti váltásnak hátránya lehet, hogy az átadás-átvétel nem minden esetben zökkenômentes, a jogszabályváltozásokat mindenkinek újra meg kell tanulni, és a feladat ellátásánál mindig azt vizsgálják, hogy a másik tulajdonos elvégezte-e az adott feladatot, majd ahhoz hasonlítja a saját munkavégzését is. Elônye lehet viszont, hogy mindenki „jól” akar teljesíteni, és a tulajdonosok jobban megismerik a társasház gazdálkodását, könnyebben tudnak dönteni a szükségessé váló feladatok sorrendjérôl stb. Eldönteni, hogy melyik változat jobb, azt csak az adott társasház és a tulajdonosok tudják, erre vonatkozóan jogszabályi elôírás nincs.

PERBEN, HARAGBAN

Válasz

Három éve végeztem el a társasházkezelô tanfolyamot, azóta gyakorló társasházkezelôként dolgozom néhány kisebb társasházban. Egy 385 lakásos társasházban lakó tulajdonos keresett fel azzal, hogy immár két esztendeje nem sikerül leváltaniuk a közös képviselôt. A szabálytalanságok közül néhány: jegyzôkönyveket nem ad ki, magyarázatot nem ad a számukra érthetetlen dolgokra, tiszteletlen hangon beszél a tulajdonosokkal, nincs pontos elszámolás a fûtéskorszerûsítésrôl, és a korszerûsítés utáni fûtésdíjak elszámolásáról sem (pl. az egyik tulajdonos hozzájárulása a beruházáshoz 270 Ft volt, a másiké meg 28.000 Ft, miközben az egész beruházás 25.000.000 Ft-ba került). A magyarázatért a tulajdonosok több alkalommal 200 fölötti aláírással kérték a közgyûlés összehívását és a közös képviselô leváltását. A közös képviselô válaszában formai okokra hivatkozva elutasította a közgyûlés összehívását (a választ egy, a ház költségén fizetett ügyvéd útján juttatta el), és bírósági eljárást is kilátásba helyezett a „szervezkedô tulajdonosok” ellen. A legújabb fejleménye az ügynek, hogy a közös képviselô azt a tulajdonost, akit a levélben a többiek megbíztak a közgyûlés összehívásával arra az esetre, ha azt a közös képviselô nem hívja össze – szintén a társasház ügyvédje által képviselve – beperelte rágalmazásért, becsületsértésért, és erkölcsi meg anyagi kártérítés címén 1.000.000 Ft-ot követel. Kérdéseim: 1. Behívható-e a több mint 200 aláíró tulajdonos tanúként a bíróságra, és kell-e ôket külön errôl értesíteni? 2. Tud-e segíteni az ügyészség ilyen esetekben a tulajdonosoknak 2010. januájától? 3. Lehet-e (érdemes-e) bírósági eljárást kezdeményezni ebben az esetben? 4. Szankcionálható-e a képviselô? 5. Megvalósulhat-e a beruházás a tulajdonosok többségének tiltakozása ellenére? Nagyon szomorú az, amirôl az ön levele szól. A 2010. január 1.-én hatályba lépô ügyészségi törvényességi felügyelet segítséget nyújt majd az ilyen esetek rendezésében. A jelenlegi törvényi szabályokkal kell elindulni az ügy rendezése érdekében: - a törvény 35. § (2) bekezdése értelmében a tulajdoni hányad 10 %-ának aláírása szükséges (tehát nem kell több száz aláírást összegyûjteni), - a törvényi elôírásoknak megfelelôen napirend és indok megjelölésével írásban kell kérni a közgyûlés összehívását, - ha 15 napon belül nem hívja össze, akkor a számvizsgáló bizottság 8 napon belül köteles azt megtenni, illetve

I 20

ha az is eredménytelenül telik el, akkor a kezdeményezô tulajdonostársak hívják azt össze. Nem kell megijedni az ügyvédi felszólítástól, hiszen a most módosított társasházi törvény 4/A. §-a szerint a Ptk. társasháztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott kérdésben a társasházi törvény nem tartalmaz rendelkezéseket. Javaslom, hogy induljanak újból a törvényesség helyreállítása érdekében, és – a törvényi kötelezettségek megtartása mellett – kérjék a közgyûlés összehívását.


KÖZÖS KÉPVISELET SOK MEGHATALMAZÁS

A társasházi törvény 33. § (3) bekezdése szerint a tulajdonostárs adhat meghatalmazást általános képviseletre, és nincs meghatározva, hogy ezt személyesen kinek a részére teheti meg. Az ilyen esetben a meghatalmazott a megbízója nevében és helyett jogosult a felmerülô kérdésekben dönteni. Az eseti megbízásnál – amikor csak egy-egy közgyûlésre szólóan adják a meghatalmazást – célszerû lenne megkövetelni, hogy a kiküldött meghívó alapján a napirendi pon-

tokhoz kapcsolódóan jelölje meg a döntését a meghatalmazó, így elkerülhetô lenne a meghatalmazással való „visszaélés”. Ilyen esetben a meghatalmazott csak olyan szavazatot adhat le, amelyet a meghatalmazója részére megjelölt. A szervezeti- és mûködési szabályzatban lehet szabályozni, hogy ki és mennyi meghatalmazást fogadhat el, azonban ennek elfogadásához a tulajdoni hányad szerint számítva az 50 %-ot meg kell haladnia.

Válasz

Társasházunkban rendszeressé vált, hogy a közös képviselôt bízzák meg a tulajdonostársak a közgyûlésen való képviseletükkel, így esetenként több mint 40 %-os „szavazattal” rendelkezik a képviselô, és szinte egymaga eldöntheti a felmerülô kérdéseket. Milyen megoldás lehetséges ennek korlátozására?

9

SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK KÖLTSÉGE

A társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 55. §-a szerint a hat lakásosnál nagyobb társasház közgyûlése a természetes személy közös képviselô részére elôírhatja a társasházkezelôi szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselô a tulajdonostársak megbízása alapján a társasház kezelésével összefüggô feladatokat is el-

látja. Az ilyen közgyûlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése – ha azt a közös képviselô nem vállalja – a tulajdonostársakat terheli. Tehát közgyûlési határozattal kellett volna errôl dönteni, tanulmányi szerzôdés megkötése nem szükséges hozzá.

Válasz

A társasházkezelôi tanfolyam elvégzéséhez kell-e a társasháznak és a közös képviselônek tanulmányi szerzôdést kötnie, ha csak részarányosan kell fizetnie az iskolát (6.500 Ft+vizsgadíj)? Elôzetesen közölve lett a számvizsgáló bizottság tagjával, amit ô most nem ismer el.

SZÁMLÁZÁSI NÉV ÁTÍRÁSA demes érdeklôdni a késedelem okáról, mert lehet, hogy címelírás történt, és csak annak javítása után kapja meg a társasház a számlákat.

Válasz

Elôször is türelmesnek kell lenni. Sajnálatos módon a levelezési és számlázási címváltozás átírása – mert szerintem csupán errôl van szó – indokolatlanul hosszú idôt vesz igénybe. A bejelentésrôl készült írásos igazolás alapján ér-

Válasz

Társasházunk három hónapja közös képviselôt váltott. Az új közös képviselô azonnal jelezte a közmûvek felé a változást, de mai napig nem érkeznek számlák sem a régi, sem az új névre. Mit lehet ilyenkor tenni?


I 21

KÖZÖS KÉPVISELET TELEFONKÖLTSÉG ELSZÁMOLÁSA Válasz

Elszámolhatja-e a közös képviselô a távközlési költséget – hiszen nem a saját dolgaiban telefonál? Amennyiben a közös képviselô megbízása tiszteletdíjra szólt, úgy van lehetôség a különbözô költségeinek elszámolására. Természetesen a telefonkártya, vagy telefon-

számla költségeinél is csak egy meghatározott rész fogadható el, vagy pedig részletes számla alapján a ténylegesen felmerülô hivatali ügyintézés költségei.

TISZTELETDÍJ FELOSZTÁSA Társasházunk tulajdonos közössége 11 albetétesbôl tevôdik össze. Egy albetétes csak garázzsal rendelkezik, egy albetétes pedig egy 14 m2 alapterületû lakás tulajdonosa. A közös képviselô havi 20.000 Ft tiszteletdíjért vállalta a közös képviseletet. Ô is rendelkezik a társasházban egy 2 szobás lakással, lomkamrával és garázzsal. A közös képviseleti díjat úgy osztotta fel, hogy 8 albetétesre terhel egyenként 2.125 Ft közös képviseleti díjat, a 2 „kis” albetétre egyenként 1.500 Ft-ot, ô pedig nem fizet közös képviseleti díjat. (Gyakorlatilag az ô költségét szétosztotta a 10 albetétes között.) Forintosítva ez így néz ki: 2.125 x 8 = 17.000 Ft plusz 1.500 x 2 = 3.000 Ft, ami összesen: 20.000 Ft. De ha úgy számoljuk, hogy ô is egy tulajdonos, akkor a tiszteletdíja – miután ô is tulajdonos – 22.125 Ft/hó. Természetesen a maga részérôl ne fizesse be, de úgy gondolom, a „felosztásnál” nem 10, hanem 11 tulajdonossal kellett volna számolnia (1.818 Ft/tulajdonos/hó)! Az én véleményem az, hogy abban az esetben nem kellene neki fizetnie, ha külsôsként végezné a közös képviseleti tevékenységet. Jogos-e közös képviselônk tiszteletdíj-kiszámítási módszere? Válasz

9

A közös képviselô tiszteletdíjára vonatkozóan nincs törvényi szabályozás, az megegyezés kérdése. Az Ön által levezetett számítási mód akkor helytálló, ha a közgyûlésen a döntés havi 20.000 Ft-ról szólt, és nem egészítették ki azzal, hogy a közös képviseletet ellátó tulajdonos mentesül a közös képviselô díjának fizetése alól. A közös képviselet díját lehet albetétenként is megállapítani, és lehet differenciálni az adott lakás vagy helyiség m2-ére tekintettel, de nincs akadálya, hogy egy összegben állapítsák meg. Ha egy összegben döntöttek, akkor az is a közös költségnek olyan része, mint a villany vagy a szemétszállítás, vagyis az összes kiadást kell felosztani a tulajdoni hányadok, vagy m2 szerint. Ebben az esetben viszont minden tulajdonosra vonatkozik a díj fizetése, tehát a közös képviseletet ellátó tulajdonosra is.

Javaslom, hogy keudeményezze a következô közgyûlés napirendi pontjának a közös képviselet díjának vizsgálatát, majd a közgyûlésen részletezzék, hogy mit tartalmaz, illetve kinek milyen mértékben kell ahhoz hozzájárulni. A meghozott közgyûlési határozat alapján a fizetési módozatokat a szervezeti- és mûködési szabályzatba is be kell építeni – nem a konkrét összeget, hanem a kiszámítás módját –, mert jogszerûen csak akkor követelhetô a tulajdoni hányadtól eltérô fizetés teljesítése. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28. §ának b) pontja szerint ugyanis a közös képviselô díjazásáról csak a közgyûlés dönthet érvényesen, míg a számvizsgáló bizottságnak kell erre vonatkozóan javaslatot készíteni a törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

TISZTELETDÍJ UTÓLAGOS FELVÉTELE

Válasz

Édesanyám több éves közös képviselôi munkáját másfél évvel ezelôtt lemondta. A tiszteletdíját erôteljes ráhatásunkra sem vette fel sem havonként, sem lemondásakor. A kérdésem az, hogy most, amikor már szüksége lenne erre a pénzre, másfél év után még felvehetô-e ez az összeg?

I 22

A tiszteletdíjat járulékfizetési kötelezettség terheli, amennyiben havi mértéke eléri a minimálbér 30 %-át, jelenleg 26.100 Ft-ot (2009). A tiszteletdíj kifizetésére csak a megállapodásban meghatározott idôpontban van lehetôség, annak késôbbi teljesítésére jogszabályi lehetôség nincs. A munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozó is lemondhat az ôt megilletô jogosultságokról (pl. szabadság kivétele, munkabérre vonatkozó igény stb.), azonban csak akkor, ha a munkavégzés már folyamatban volt, mert a

Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi XXII. törvény 164. §-ának 1. bekezdése íg yszól: (1) A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényérôl elôre nem mondhat le. (2) A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át. (3) Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jövôben esedékessé váló munkabérigény átruházását megtilthatja. (4) A munkáltató nem élhet beszámítással a levonásmentes munkabérköveteléssel szemben vagy egyébként, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály tiltja.


KÖZÖS KÉPVISELET (5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektôl érvényesen eltérni nem lehet. Ennek alapján édesanyja jogosult volt a neki járó tiszte-

letdíjról lemondani, de nincs jogszabályi lehetôség ezen lemondását a késôbbiekben visszavonni, és az összeget késôbb igényelni.

TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A társasházi törvény 22. §-ának (5) bekezdése rögzíti, hogy a közös képviselô milyen adatokról vezethet nyilvántartást, és arra is kötelezi, hogy a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fûtés- és meleg víz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. A tulajdonostársak egyéb külön vagyonáról nyilvántartást nem vezethet, így e területen tudomására jutott adatokról nyilvánosan, közgyûlésen egyáltalán nem adhat tájékoztatást.

A Polgári Törvénykönyv 81. §-a szerint a személyhez fûzôdô jogokat sérti, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon viszszaél. Ennek alapján az érintett pert indíthat és kérheti, hogy tiltsák el az ilyen magatartástól, illetve ha kár is felmerült, akkor kérheti annak megtérítését.

Válasz

A közös képviselôre is vonatkozik-e a magántitok megôrzésének kötelezettsége? Mit tehetek, ha álláspontom szerint a közös képviselô megsértette a személyiségi jogaimat azzal, hogy olyan vagyoni kérdést közölt a közgyûlésen, amelyrôl szerintem nem is tudhatott?

9

ÚJ HÁZ − ELSŐ KÖZÖS KÉPVISELŐ

A társasházi törvény 35. §-a (2) bekezdése szerint kötelezô a közgyûlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezô tulajdonostársak – napirend és az ok megjelölésével – írásban kérik. Ha a közös képviselô 15 napon belül ezt nem teljesíti, úgy az összehívást a számvizsgáló bizottságnak kell 8 napon belül megtenni. Ha ôk sem teljesítenek, akkor az indítványozó tulajdonosok vagy az általuk megbízott személy a közgyûlést összehívhatja. Napirendi pontként fel kell venni a közgyûlés levezetô elnökének, a jegyzôkönyv-vezetônek és a hitelesítô tulajdonostársak megválasztását, valamint a közös képviselô visszahívására, illetve az új közös képviselô megválasztására vonatkozó napirendeket is. A napirendi pontok megtárgyalásának szükségességét indokolni kell.

A közgyûlés akkor érvényes, ha azon a tulajdonosok legalább 51 %-os tulajdoni hányaddal jelen vannak, illetve meghatalmazással képviseltetik magukat. Amennyiben a megválasztott levezetô elnöknek nem a jelenlegi közös képviselôt választják meg, akkor a közgyûlés lefolytatásába csak annyi beleszólási joga van, amenynyit a tulajdoni hányada képvisel a szavazáskor (ha ott egyáltalán tulajdonos). Az új közös képviselô akkor lesz megválasztva, ha az érvényes közgyûlésen a többség megválasztja erre a feladatra. Szükséges még rendelkezni arról is, hogy mikor és hogyan történjen meg az iratok átadás-átvétele, a bankszámla kezelésre történô felhatalmazás stb.


Válasz

Ha egy újonnan épült társasházban a tulajdonosok le akarják váltani az elsô közgyûlésen a kivitelezô által rájuk erôltetett közös képviselôt, akkor ennek mi a módja? A következô közgyûlésen milyen beleszólása van az ügyek menetébe a leváltandó közös képviselônek?

I 23

KÖZÖS KÉPVISELET ADMINISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEK ALAPÍTVÁNY A KÖZÖS KÉPVISELŐ ÁT NEM VETT LEVÉL

Recommend Documents