Közös Agrárpolitika

Elfogadott rendeletek 2013 dec. 17 • A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról; • A piaci intézkedésekről • A vidékfejlesztési támogatásokról • A KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról • A 2014-es átmeneti szabályokról • Az egyes támogatások és visszafizetések megállapíásáról

Közös Agrárpolitika 2014-2020 Közös Agrárpolitika 2014-2020 Források: AKI, Európai Bizottság

KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon)

70

EU-10

EU-12

EU-15

EU-25

Költségvetés és finanszírozás

EU-27

60

50

30

20

Termeléshez kötött tám.

Közvetlen kifizetések

Vidékfejlesztés

2019

2020

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2007

Egyéb piaci intézkedések

Piaci intézkedések

2009

2005

Export visszatérítés

2008

2006

2004

2000

2003

2002

2001

1998

1999

1997

1993

1996

1995

1994

1992

1988

1991

1990

1989

1987

1983

1986

1985

1982

1981

0

1984

10

1980

milliárd €

40

Termeléshez nem kötött tám.

• A KAP költségvetése a 2014–2020-as időszakra az EU összköltségvetésének körülbelül 38%-át teszi ki. A KAP keretében az elkövetkező hét évben 408,31 milliárd eurót lehet elkölteni. • A kötelezettségvállalásokat tekintve a KAP-költségvetés 2020-ban a 2013-as évhez képest körülbelül 15%-kal fog csökkenni.

Forrás: DG Agriculture and Rural Development 2011 = Költségvetés; 2012 = Költségvetés-tervezet; 2013 = EMGA felső határérték (közvetlen kifizetés és piaci intézkedés) + 2.Pillér előirányzat. A vidékfejlesztés 2013-ban magába foglalja az önkéntes modulációt (Egy.Kir) és a 73/2009 Rend.136. cikkben az EMVA javára átcsoportosítható összeget “unspent amounts”. Mivel ezek megszűnnek 2013 végén, az összegek visszakerülnek a közvetlen támogatások borítékba 2014-ben.

3

1

Változás a bizottsági javaslathoz képes

A KAP finanszírozása

Jó hír nekünk

Végleges Pillér I: 317,74 Mrd Pillér II: 95,58 Mrd

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós költségvetésre tett bizottsági javaslatok a KAP-kiadásokat a 2013-as nominálértéken tartják.

• Magyarországnak 1,9 milliárd euróval jut több forrás 2014-2020 között az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) költségvetéséből, mint 2007-2013 között. (Czerván György VM államtitkár)

folyó áron

P1 (közvetlen és piaci támogatások) P2 (vidékfejlesztés) Összesen

I pillér: 76,6% II. pillér: 23,4%

317,2 Mrd EUR 101,2 Mrd EUR 418,4 Mrd EUR

Egyéb forrás • Élelmezésbiztonsági és fenntarthatósági K+F • Élelmiszerbiztonság erősítése • Élelmiszersegély a leginkább rászorulóknak • Sürgősségi tartalék piaci beavatkozásokra • Nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatásainak mérséklésére (Európai Globalizációs Alap) Összesen

max. 2,8 Mrd EUR 17,1 Mrd EUR

Összes uniós költségvetési forrás

435,5 Mrd EUR

5,1 Mrd EUR 2,5 Mrd EUR 2,8 Mrd EUR 3,9 Mrd EUR

Forrás: „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági 6 közlemény, COM(2011) 500 végleges, II. rész.

A reform célkitűzéseinek teljesítését elősegítő eszközök

Kihívások és a KAP válasza „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény Kihívások

Szakpolitikai célkitűzések

Jogalkotási javaslatok

Fokozott versenyképesség

Reform célkitűzései

• Javított gazdasági eszközök a piaci fejlemények kezelésére

Európa 2020

Gazdasági

Környezeti

Fenntartható élelmiszertermelés A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és fellépés az éghajlatváltozás ellen

Területi Kiegyensúlyozott területi fejlődés

Javított fenntarthatóság

• Tartalékalap válság esetére / Kockázatkezelési eszköztár

Fokozott versenyképesség

• A termelők élelmiszerellátási láncban elfoglalt helyzetének javítása

Javított fenntarthatóság

• Kutatás, innováció és tudásátadás és továbbfejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer

Nagyobb hatékonyság

• Új, „zöld” kifizetés az I. pillérben

• A közvetlen kifizetések újratervezése

• Fokozott kölcsönös megfeleltetés tekintettel az éghajlatváltozásra

• Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer

• Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben

• Közvetlen kifizetések újraelosztása tagállamokon belül és között

• Kutatás, innováció és tudásátadás és továbbfejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer

• A vidékfejlesztési keretösszegek elosztása

I. pillér

Egyszerűsítés

Nagyobb hatékonyság

• Egyszerűsítés

II. pillér Rugalmasság

7

8

2

A közvetlen kifizetések új rendszere

Kölcsönös megfeleltetés

• Racionalizálás – éghajlatváltozás

A támogatások progresszív csökkentése és maximalizálása Termeléstől függő támogatás

A természeti korlátokra vonatkozó támogatás

• Számos ágazatra • A közvetlen kifizetési keretösszeg 5 vagy 10% áig (tagállam döntése)

• A természeti korlátokkal rendelkező területek számára • A közvetlen kifizetési keretösszeg 5% -áig

Biogazdaságok automatikusan megfelelnek a zöldítés kritériumnak Kistermelők támogatási rendszere

Fiatal gazdálkodókra vonatkozó támogatási rendszer • A közvetlen kifizetési keretösszeg 2% -áig • < 40 év

• A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése

• 5 éven keresztül • Tevékenység megkezdéséhez kötött

• Az átalányösszegű kifizetést bizonyos feltételek mellett a tagállam határozza meg

„Zöld” kifizetés • Növénytermesztés diverzifikálása • Állandó legelő • Ökológiai célterület

• A közvetlen kifizetési keretösszeg 30% -a

• Belépés 2014-ben

Alaptámogatási rendszer

• A közvetlen kifizetési keretösszeg 10% -áig

• Nemzeti vagy regionális átalány • Új jogosultságok 2014-ben támogatható hektáronként • Mezőgazdasági tevékenység • Tagállamok által választható definíciója régiók és kritériumok • Aktív termelő meghatározása

• A jövőben csak az „aktív” termelők juthatnak finanszírozáshoz. Az új szabályok kimondják, hogy azon nagy földtulajdonosok, akik nem végeznek tényleges termelői tevékenységet, illetve a nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező vállalatok (pl. repülőterek) nem igényelhetnek mezőgazdasági termelői támogatást – a kicsik kivételek lehetnek a tagállamok döntésétől függően!

VAGY 9

A közvetlen kifizetések csökkentése • A nagy gazdaságok esetében az évi 150 000 eurós szint felett legalább 5%-kal fog csökkenni a közvetlen kifizetések összege. Az így megtakarított összegeket a tagállamok vidékfejlesztésre fordíthatják.

A KK újraelosztása – a jelenlegi kifizetési szintek és az EU-átlag 90%-a közötti különbség csökkentése 1/3-dal 2020-ig A cél az, hogy 2019-re az uniós minimumszint hektáronként körülbelül 196 EUR legyen. E kiegyenlítést azon tagállamok finanszírozzák, melyekben a közvetlen kifizetések szintje meghaladja az uniós átlagot. * Calculated on the basis of all direct aids on the basis of Council Regulation (EC) No 73/2009, after modulation and phasing-in, except POSEI/SAI and cotton and potentially eligible area 2009

* A 73/2009. EU rendeletben lefektetett összes KK, (moduláció és fokozatos bevezetés után, kivéve POSEI/kisebb égeitengeri szigetek és gyapot) és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva ** A KK rendelet-tervezet II. mellékletében lefektetett 2019-es (2020 költségvetési év) támogatás és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva Forrás: European Commission - DG Agriculture and Rural Development

12

3

közvetlen támogatások Magyarországon

AKI számítások 2010. évi MVH és FADN adatbázisok felhasználásával és a 2011. október 12-i rendelettervezetetek figyelembevételével készültek a számítások!

alaptámogatási jogosultság összege: kb. 140 EUR/hektár

• 180 ezer gazdálkodó • 5 millió hektár jogosult terület • 1 295 millió euró közvetlen támogatás

forrás: AKI APKO, 2012

• Szakértők úgy számolnak, hogy a SAPS további alkalmazása nyomán a gazdálkodók hektáronként évente 214 euróhoz juthatnak. Ez a támogatás 2013ban 230 euró volt, míg az idén várhatóan 227 euró lesz.

forrás: AKI APKO, 2012

• Általános szabályként a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területe – ideértve az Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott, és csatlakozásukkor az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása mellett döntő tagállamok azon területeit is, amelyek 2003. június 30-án nem voltak jó mezőgazdasági állapotban – amelyet mezőgazdasági tevékenységre használnak, alaptámogatásban részesülhet.

4

zöld komponens • „Kizöldítés”: A mezőgazdasági termelők a közvetlen kifizetések 30%-ához csak akkor juthatnak hozzá, ha az éghajlat és a környezet számára kedvező termelési eljárásokat alkalmaznak. A biotermelés automatikusan a kizöldítés követelményének megfelelő eljárásnak számít. • E követelménynek az alábbi eljárások felelnek meg: – meghatározott minimális nagyságú állandó legelőterület fenntartása, – Legalább háromféle növény termesztése a szántóföldön, – ökológiai szempontból gazdagságot jelentő jellegzetességekkel – sövényekkel, tavakkal, parlagföld-sávokkal, erdővel vagy a talaj és a víz minőségére kedvezően ható növényekkel borított területekkel – rendelkező, meghatározott minimális nagyságú terület fenntartása.

• A kizöldítés követelményeinek be nem tartása szankciókat von maga után.

nem teljesítés esetén a szankció a támogatás duplája – EP ne m támogatta (2013. márc 13)

az összes I. pilléres forrás 30 százaléka (390 millió €), Magyarországon számításaink szerint kb. 80 euró/hektár lesz az összege, ehhez három feltételnek kell megfelelni  növénytermesztés diverzifikációja 35 ezer gazdálkodónak okoz problémát

javasoljuk 10 hektárra emelni az alsó határt, 10 és 50 hektár között csak 2 növény (EP javaslat is)

 állandó legelőterület megőrzése nem okoz problémát  ökológiai célterület (EFA) jövedelemcsökkenés a gazdálkodók 90 százalékánál javasoljuk a kötelező 7% helyett a már meglévő EFA területek megtartását, vagy a feltételt nem (csak) a gazdálkodók szintjén teljesíteni (EP: 3%) forrás: AKI APKO, 2012

Növénytermesztés diverzifikációja • Ha a szántóterület 10 és 30 hektár között van, és amennyiben annak nem az egészén termeszt az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növényeket, akkor a mezőgazdasági termelőnek e szántóterületen legalább két különböző növénykultúrát kell termesztenie. • A fő növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75 %-át foglalhatja el.

• Ha a szántó 30 hektár fölötti méretű, és amennyiben annak nem az egészén termeszt az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növényeket, akkor a mezőgazdasági termelőnek e szántóterületen legalább három különböző növénykultúrát kell termesztenie. • A fő növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több, mint 75 %-át, továbbá a két fő növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95 %-át.

5

Kivételek a diverzifikációs előírások alól • Ha nagy a gyep, vagy takarmánynövények aránya, vagy a parlagon hagyott területek aránya, északi államok esetében, stb.

Mi lehet ökológiai jelentőségű terület? • • • • • •

Parlagon hagyott földterület; Teraszok; Tájképi elemek; Védelmi sávok; Agrár-erdészeti hektárok; Erdőszélek mentén elhelyezkedő támogatható hektársávok; • Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvénnyel telepített területek, ha nem használnak ásványi műtrágyát és /vagy növényvédőszereket; • Nitrogénmegkötő növénnyel beültetett terület; • Stb.

Ökológiai jelentőségű területek • Amennyiben egy mezőgazdasági üzem szántóterülete több, mint 15 hektárt tesz ki, a mezőgazdasági termelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy 2015. január 1-jétől kezdődően , hogy szántóterülete legalább 5 %-ának megfelelő ökológiai jelentőségű területet tartson fenn. A későbbiekben majd ezt az arányt 7%-ra kell emelni várhatóan.

Fiatal gazdák • A „fiatal mezőgazdasági termelő” olyan természetes személy: – a) aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet, vagy aki az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében a kérelem első benyújtását megelőző öt évben hozott létre ilyen üzemet, és – b) aki az a) pontban említett kérelem benyújtásának évében 40 évesnél nem idősebb.

6

fiatal gazdálkodók támogatási rendszere számításaink szerint 65 euró/hektár lesz a támogatás, de maximum 25 hektárig és csak a tevékenység első 5 évében potenciális igénylők száma 9 500 fő (15 800 kedvezményezett 40 év alatti)

javasoljuk, hogy 40 éves kor alatt mindenki jogosult legyen

potenciális igénylők 24 százaléka több mint 25 hektárt művel meg a 25 hektáros korlát miatt csak 135 ezer hektár támogatható (235 ezer hektár helyett)

• A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás mezőgazdasági termelőnként legfeljebb ötéves időtartamra nyújtható. • Eredmény még: 90 hektárig hektáronként 64 euró kiegészítő támogatást kapnak.

az I. pilléres forrásnak mindössze 0,7 százaléka javasoltuk a felsőkorlát 100 hektárra (9 millió €)

történő emelését, mert még így is csak az I. pilléres források 1 százalékára lenne szükség forrás: AKI APKO, 2012

termeléshez kapcsolt támogatások I. pilléres forrásainak legfeljebb 10 százalékáig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthatunk (130 millió €) meghatározott ágazatokban kik nem kaphatnak:  sertéstartók  baromfitartók  dohánytermelők

kérődző ágaztok támogatása: kb. 110 millió euró a termeléshez kapcsolt támogatások legfeljebb a termelés szinten tartását szolgálhatják, vagyis kulcskérdés, hogy mekkora állománnyal vagy termeléssel rendelkezik majd egy-egy gazdaság 2013/2014-ben

Végeredmény • a termeléstől függő támogatásokra éves szinten, a számítások szerint, mintegy 191 millió euró jut. Ennek az összegnek az elosztása ágazattól és teljesítménytől függ majd.

forrás: AKI APKO, 2012

7

kisgazdaságok átalánytámogatása • 2015 és 2020 közötti időszakban átmeneti nemzeti támogatást adhatnak a közvetlen területalapú kifizetést alkalmazó tagállamok – olyan ágazatokban, ahol 2013-ban is adtak.

számításaink szerint 1000 euró/kedvezményezett lesz a támogatás összege Magyarországon 100-110 ezer gazdálkodó marad a normál rendszerben

70 ezer gazdálkodó választja az SFS-t összesen 70 millió euró, ami az I. pilléres forrás 5,3 százaléka, a jogosult földterület 3 százaléka 33 millió euróval több mintha a normál rendszerben igényelnék a támogatás 2,5 százalékos átcsoportosítás csak egyszeri bejelentkezési lehetőség legkésőbb 2015. október 15-én, ezért kulcsfontosságú a megfelelő tájékoztatás jogosultsági kritérium: 2011. évi SAPS Nem vonatkozik rájuk a zöldítési kritérium! forrás: AKI APKO, 2012

kifizetések maximalizálása (capping) a támogatás elvonás számítása + összes közvetlen támogatás - zöld komponens összege levonva - bérek és azok adó-, járulék terhei levonva = az ezután megmaradó összeget érinti a támogatás elvonás elvonás mértéke 150 ezer és 200 ezer euró között 20% 200 ezer és 250 ezer euró között 40% 250 ezer és 300 ezer euró között 70% 300 ezer euró felett 100%

az összeg nem veszik el, hanem átcsoportosításra kerül innovációs célokat szolgáló támogatásokra (társfinanszírozás nélkül)

számításaink szerint összesen maximum 209 gazdaságot érintene, 11,7 millió euró értékben forrás: AKI APKO, 2012

8