Közoktatási típusú sportiskola tanterve
Bevezető az ún. közoktatási típusú sportiskolai kerettantervhez A sportiskolai kerettanterv elkészítésének sport- és oktatáspolitikai háttere A Magyar Köztársaság Kormánya 2005. november 16-án elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát, amely alapvetően új szemléletet érvényesít. A sportot elsősorban eszköznek tekinti a legfontosabb társadalmi célok: - egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. A NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladataival teljes összhangban, legfontosabb célkitűzésként fogalmazza meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Minden iskolának feladata a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. A Nemzeti Sportstratégia az egészséges társadalom víziója mellett megfogalmazza a versenysport, és ezen belül az utánpótlás-nevelés feladatait is, az alábbiak szerint: „A támogatott utánpótlás-nevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelni, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak kitűzött céljait kell szolgálnia, illetve meg kell akadályoznia a gyermekek túl korai specializációját, sokoldalú fejlesztést biztosítva. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer a következő három alrendszerből tevődik össze: (1) Széles tömegbázis megteremtése – Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program: - 6-10 éves fiatalok számára: a sportos életmód kialakítása, a testedzés, a sport megszerettetése, a sokoldalú képességfejlesztés. E korban elkerülendő a korai specifikáció (egyes sportágak kivételével). Mindezekre leginkább alkalmas sportágak a labdajátékok, illetve azok alapjai, melyek ezért kiemelt figyelmet érdemelnek. - Sportágtól függően 10-14 éves korban a minőségi képzés megkezdése. (2) Tehetséggondozás – Heraklész programok: - Bajnokprogram: 14-18 éves, nemzetközi színvonalat elérő tehetséges sportolók felkarolása, tervszerű képzésének megvalósítása, a legjobb szakemberek alkalmazása. - Csillagprogram: 18-23 éves kiemelkedő felnőtt eredmények elérésére esélyes fiatalok, akik még nem tudják felvenni a versenyt világklasszisokkal. Lehetőséget kell biztosítani az egyéni felkészülésükre és a versenyzésre, csapatba kerülésre. (3) Sportiskolai rendszer: - Évfolyamos képzési rendszer, amely két irányban fejleszthető: egyfelől a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, másfelől az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése.” A sportstratégia célul tűzte ki a sportiskolai rendszernek, mint az utánpótlás-nevelés, és képzés bázisának létrehozását illetve kiépítését. A fenti dokumentumban megjelölt kétféle irány közül a továbbiakban az ún. közoktatási típusú sportiskoláról szólunk. A közoktatási típusú sportiskola még nem jelenik meg a közoktatási törvényben a közoktatás intézményei között. A sportiskolai kerettanterv
1
elkészítésének ezért kettős célja van. Egyrészt a sportiskolák tartalmi szabályozásának megteremtése, másrészt a közoktatási típusú sportiskolák legitimálása. Ez a kerettanterv egy 8 évfolyamos általános iskola és egy 4, illetve nyelvi előkészítő évfolyammal induló 5 évfolyamos gimnázium tanterve. A kerettanterv specialitása, hogy a közoktatás szempontjából egy új, a közoktatási típusú sportiskolák számára készült. Olyan iskolák számára, amelyek sportoló, élsportoló gyerekek, fiatalok nevelését-oktatását vállalták fel.
A közoktatási típusú sportiskola működésének és a sportoló fiatalok életmódjának speciális elemei A Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnáziumban 1987 óta sportoló fiatalok oktatását-nevelését végezzük. Tanulóink jelentős része élsportoló, így közvetlenül tapasztaljuk azokat a problémákat, amelyekkel az élsportoló küzd, hogy eleget tudjon tenni a sport és a közoktatás elvárásainak. Több éves tapasztalatunkra alapozva úgy véljük, hogy a közoktatási típusú sportiskola olyan közoktatási intézmény, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. Ennek a feladatának az iskola leginkább akkor tud megfelelni, ha olyan tudásrendszert közvetít, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében. Cél, hogy az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. Ugyanakkor az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, segítse a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sportspecifikus tudáselemek közvetítése révén. A közoktatási típusú sportiskola a sportiskolai feladatait a mai magyarországi gyakorlat alapján többféleképpen láthatja el. Kerettantervünkben az alábbi modellt követjük. Az első négy évfolyamon mindennapos testnevelés van az általános mozgáskultúra fejlesztése érdekében. Ebben a képzési szakaszban – néhány sportágtól eltekintve (torna, úszás, műkorcsolya) – a gyerekek nagy része még nem választott sportágat, ezért az általános képzés mellett fokozatosan megismerhetik a tanulók az egyes sportágakat. Ötödiktől nyolcadik osztályig és a gimnáziumi osztályokban kétféle szervezeti forma lehetséges. Egyrészt különböző sportágakban, egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő. Másrészt az iskola egy kiválasztott sportágra szakosodva sportági képzést végez, órarendbe iktatva, – első osztálytól kezdve, valamennyi korcsoportban - az iskola alkalmazásában lévő szakedzőkkel. A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek részei a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervnek. Ennek összeállítását és szerkesztését a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet koordinálta. A sportági tantervek készítői a NUPI által felkért szakemberek. A közoktatási típusú sportiskola a közoktatási feladatainak ellátásakor több olyan problémával találkozhat, ami nem jellemző az átlag iskolára. Ezeknek a megoldására fel kell készülnie a sportiskoláknak és a kerettantervnek is kell tartalmazni megoldási javaslatokat a felmerülő problémákra. Így megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. Amikor egy sportoló valóban élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni, azaz a sportoló megkeresi azt a közoktatási intézményt, amelyben az élsportot és a közoktatási célokat össze lehet hangolni. Ugyanez fordítva is megtörténhet. A sportoló sportpályafutása befejeződik valamilyen okból (sérülés, kiégés, az eredmények elmaradása), ezért más 2
iskolában kívánja befejezni tanulmányait. A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet úgy készítettük, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon. Elsősorban gimnáziumban, a délelőtti és délutáni edzésidők nagy száma miatt csökken a tanórákra és az otthoni tanulásra fordítható idő. A követelmények teljesítése érdekében ezért a kerettantervben – bár évi és heti tanórákban adjuk meg az időkeretet – több esetben az időbeli tagolásra a tanórai kerettől eltérő tanulásszervezési módot javaslunk (projekt, epocha). További feltétlenül kezelendő probléma a sport miatti hiányzások pótlása. Itt nagyon fontossá válik az IKT eszközeinek használata, hisz edzőtáborban is lehet napi kapcsolatban a diák a tanárával. A sportiskolai kerettantervben ezért valamennyi műveltségi területbe beépítésre került az IKT alkalmazása. A hiányzások pótlása természetesen lehetséges külön egyéni felkészítéssel is, de ez csak fokozza, főleg 9. évfolyamtól az amúgy is meglévő időhiányt. A tanulók között az egyéni fejlődésük és érdeklődésük tekintetében is vannak lényeges különbségek, ezért nemcsak a hiányzások miatt, hanem e létező különbség miatt is, a tanítási-tanulási folyamatokban előtérbe kell helyezni a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív tanulás alkalmazását.
A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervre vonatkozó alapelvek A sportiskolai kerettanterv a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentumára, a Nemzeti alaptantervre épülve, annak szellemiségét mindenek előtt megtartva készült. Az átjárhatóság megvalósíthatósága érdekében a tananyag kiválasztásánál orientáló volt az OM kerettanterve. A gimnáziumi tantervek készítésekor, a kimeneti szabályozás szempontjából, a középszintű érettségi vizsga követelményeket tartottuk szem előtt. A kerettanterv elsődleges célja, hogy az általa leírt tudásrendszerek, és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni. Tantervi alapelvnek tekintjük, hogy ez egy sportiskolai kerettanterv, ezért megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. Nem csak a Testnevelés és sport műveltségi terület szakított a hagyományokkal és emelt be elméleti jellegű tudáselemeket, azzal a céllal, hogy az élsportoló fiatal jobban megértse a választott életforma elvárásait, követelményeit, hanem a közismereti tantárgyak esetében is törekedtünk a sportoló fiatalok életviteléhez, a sporthoz kapcsolódó tudáselemek beemelésére, illetve a tudáselemek sporton keresztüli közvetítésére. Ez a törekvés nyilvánul meg például a megismerésre váró irodalmi művek választásakor, a fizika, vagy matematika feladatok szövegkörnyezetében, az egészségnevelés kiemelt szerepének hangsúlyozásában (kémia, biológia, sportegészségtan), a művelődéstörténet projekt egészében. A sportoláshoz nem köthető tantervi elemek esetén is, a kerettanterv kiemelt feladataként tűzte ki a NAT szemléletmódjának követését, amely megnyilvánul abban, hogy hangsúlyt helyez olyan értékek közvetítésére, mint a demokratizmus, a humanizmus, az esélyegyenlőség biztosítása, a szolidaritás és a tolerancia. A kritikai gondolkodásmód fejlesztése révén felkészíti a diákokat az érvekkel alátámasztott, felelős döntések meghozatalára. Különös gondot fordít a NAT kiemelt fejlesztési feladatainak megvalósítására.
3
A tanulásról alkotott felfogás A szakirodalom és a NAT megfogalmazása szerint is a tanulás a tanuló ember aktív, értelmezést kívánó, értelmezést létrehozó tevékenysége. Csak az értelmes tanulás révén sajátítható el az a tudás, amelyet a modern társadalom elvár. Az értelmes tanulás tanulható. Fontos eleme, hogy a tanuló ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek, adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát és legyen képes kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatába a pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló előzetes tudásáról. E fenti gondolatmenetet követve a kerettanterv különös figyelmet fordít: •
a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése),
•
az önértékelésre, az önismeretre,
•
az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására,
• olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglevő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, •
az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására.
Az értékelés alapelvei A jogszabályokban rögzített szabályoknak, módszereknek megfelelő értékelési eljárások alkalmazása indokolt egy sportiskolai kerettanterv szerinti tanítás során is. Természetesen a tantárgyi sajátosságok szerint, a módszertani szabadság elve alapján lehet különbség egyes tantárgyi filozófiák értékelési világképe között, ezt a tantárgyi tantervek röviden ki is jelzik. Ám a helyzetből adódóan különleges szerephez jut az értékelés formatív (fejlesztő, bátorító) funkciója, a különösen differenciált tempóban bekövetkező fejlődéshez igazodó differenciált értékelés, miközben éppen a sportoló életmód miatt bizonyos "edzésre" is szükség van: a kevésbé sikeres teljesítmény után való talpra állást szolgáló pedagógiai értékelésre. Kiemelkedően fontos, hogy az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre való nevelés eszköze. Sportolóként "szemben az ugróléccel", vagy az „ellenfél kapusával”, a „leküzdendő akadállyal” egyedül marad, ezt csak hiteles önértékelés képessége és motiváltsága segítheti. A sportiskolai kerettanterv írók javasolják az alkalmazó iskoláknak a következő alapelvek, eljárások végig gondolását: •
A szöveges értékelés szerepének erősítése azokon az évfolyamokon is, amelyeken ez még nem kötelező.
•
Az értékelés fejlesztő, személyiségformáló, tanulást segítő szerepének erősítése.
•
A szummatív jellegű értékelési folyamatokban az objektivitásra való törekvés, ha a feltételek engedik, akkor az adott tantárgyban rendelkezésre álló sztenderdizált értékelési eszközök használata.
•
Részvétel az országos és regionális kompetenciamérésekben, az eredmények felhasználása az iskola oktató-nevelő munkájának fejlesztésére.
4
A közoktatási típusú sportiskola kiemelt fejlesztési feladatai A kiemelt fejlesztési feladatokkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk előrebocsátani, hogy tantervkészítőink maximális azonosulással követték ezeket, s valamennyi tantárgy tananyagának összeállításában figyelembe vették, mind az anyagok kiválasztásában mind a közvetítés javasolt metodikájában érvényesítették ezeket. Természetesen a program használói szempontjából a kiemeltek közt is különleges hangsúlyt kapnak azok a feladatok, melyek a sportemberré nevelés szempontjából relevánsak. Így valamennyi tantárgy tantervében kimutatható a „testi és lelki egészség” fejlesztésének szempontja, nemkülönben a hazát képviselő élsportolói pálya szempontjából a „hon és népismeret”, a nemzetközi versenyéletbe való korai bekapcsolódás szempontjából az „európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra” kiemelt fejlesztési feladatainak érvényesítése. Nemcsak sportemberként, de emberként, majdani családalapítóként, állampolgárként is különösen fontos számunkra az „énkép és önismeret” értékeinek közvetítése. A tanulás és az informatikai kultúra, nemkülönben a környezeti nevelés ebben az értékrendben nem másodrendű, de a sportemberré nevelés szempontjából kevésbé hangsúlyosak. Ugyanakkor az alapelveknél leírtak alapján a megfelelő műveltségterületeknél ezek a kiemelt fejlesztési feladatok is megkapták a kellő hangsúlyt. Ugyancsak a tantárgyi rendszerben jelenítettük meg azokat a pedagógiai feladatokat, melyek az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel függenek össze. Kiemelt, érintett tantárgyak az egészségfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatban a természettudományos tantárgyak, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap elsősorban hangsúlyt. A kitüntetett tananyagrészek alkalmasak arra, hogy egy-egy, a kerettantervet alkalmazó iskola pedagógiai programjában a jogszabályok szerint külön is összegezze ezen részprogramokat. Megjegyezzük, hogy a művészeti tantárgyak programjának összeállítása során is természetesen figyeltünk arra, hogy ezen értékek megfelelő súllyal szerepeljenek. A kerettanterv felépítése A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv műveltségi területenként épül fel. A kerettanterv specialitását szeretnénk kifejezni azzal is, hogy a műveltségi területek közül a Testnevelés és sport került előre. Az egyes műveltségi területeken belül először a műveltségi terület egészére fogalmaztuk meg az alapelveket, célokat. A műveltségi területhez tartozó tantárgyak képzési szakaszonként és ezen belül évfolyamonként tartalmaznak ajánlást: • a nevelés és oktatás céljára, • a tantárgyak témaköreire, tananyagára, • fejlesztési feladatokra és az ajánlott tanulói tevékenységekre, • a tantárgyak követelményeire. Az adott tantárgyra vonatkozó értékelési eljárásokat, az értékelés szempontrendszerét abban az esetben írták le a szerzők, ha azok speciálisan a tantárgyra jellemző ajánlások. A kerettanterv külalakjában, felépítésében és szerkesztettségében törekedtünk az egységességre, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben még érvényesülni tud az egyes műveltségi területek, illetve egyes tantárgyak speciális igénye. Ezért némileg eltérő a testnevelés és az idegen nyelv tantárgyak táblázatos szerkezete, valamint a Művelődéstörténet felépítése. Az ún. nyelvi előkészítő évfolyam tantervét a kerettanterven belül, külön blokkban helyeztük el, mert úgy gondoljuk, hogy célját és feladatát tekintve a nyelvi előkészítő évfolyam eltér a műveltségi területeken belül megjelenő képzési szakaszoktól. 5
Kerettantervünkben megjelennek olyan elemek is, amelyek szorosan nem köthetőek egy műveltségterülethez. Ezek a Tanulásmódszertan 5. és 9. évfolyamon, valamint a nyelvi előkészítő évfolyamon az Önismeret tantárgy. Javaslat a tantárgyak rendszerére és az időkeretre A sportiskolai kerettanterv a NAT-ban, a műveltségi területeken zajló oktatás számára fogalmazott fejlesztési feladatokat túlnyomó részben a hagyományos tantárgyi keretek között igyekszik érvényesíteni. Részei a kerettantervnek az un. önálló modul tantárgyak, amelyekhez óraszámot is rendeltünk. Néhány műveltségi terület bizonyos fejlesztési feladatait más tantárgyakba integráltuk. Az Ember és társadalom 1-4. évfolyamra vonatkozó fejlesztési feladatai az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyakba építve jelennek meg. Az Informatika műveltségterület könyvtár informatika és médiainformatika területeinek alkalmazása valamennyi tantárgynál megjelenik. A tánc az ének-zene tantárgyba lett integrálva, míg a mozgókép- és média ismeretek 9-12. évfolyamra vonatkozó fejlesztési feladatai a Művelődéstörténet modulban valósulnak meg. Kiemelt területként kezeljük a kerettanterv jellege miatt a Testnevelés és sport műveltségterületet, amely a hagyományos testnevelés tantárgyon túl sokkal komplexebb módon közvetíti a műveltségterület feladatait.
6
1. számú táblázat: A műveltségi területek NAT által ajánlott százalékos arányainak összevetése az ún. közoktatási sportiskolai kerettanterv százalékos arányaival. Műveltségi terület
Évfolyamok 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Testnevelés és sport NAT ajánlás minimuma
15
11
10
9
8
NAT ajánlás maximuma
20
15
15
15
8
Sportiskolai kerettanterv
25
22
20
30
28
22
Magyar nyelv és irodalom NAT ajánlás minimuma
32
17
10
10
10
NAT ajánlás maximuma
42
24
15
15
10
Sportiskolai kerettanterv
40
18
16
11
13
31
Élő idegen nyelv NAT ajánlás minimuma
2
12
12
12
13
NAT ajánlás maximuma
6
20
20
20
13
Sportiskolai kerettanterv
-
13
12
20
13
22
23
Matematika NAT ajánlás minimuma
17
15
10
10
10
NAT ajánlás maximuma
23
20
15
15
10
Sportiskolai kerettanterv
20
18
12
11
10
18
13
Ember és társadalom NAT ajánlás minimuma
4
4
10
10
9
NAT ajánlás maximuma
8
8
15
15
9
Sportiskolai kerettanterv
Más műveltségi területben
13
8
12
13
11
10
13
jelennek meg a fejlesztési követelmények. Ember a természetben NAT ajánlás minimuma
4
7
15
15
10
NAT ajánlás maximuma
8
11
20
20
10
Sportiskolai kerettanterv
5
9
16
4
18
13
16
13
7
Földünk és környezetünk NAT ajánlás minimuma
-
4
4
4
-
NAT ajánlás maximuma
-
8
8
8
-
Sportiskolai kerettanterv
-
-
8
7
-
NAT ajánlás minimuma
10
12
8
9
5
NAT ajánlás maximuma
18
16
15
15
5
Sportiskolai kerettanterv
15
10
7
-
6
Művészetek
13
13
16
3
Informatika
7
NAT ajánlás minimuma
2
4
6
6
5
NAT ajánlás maximuma
5
8
10
10
5
Sportiskolai kerettanterv
-
4
4
3
-
4
-
3
-
Életvitel és gyakorlati ismeretek NAT ajánlás minimuma
4
3
3
2
-
NAT ajánlás maximuma
8
8
8
7
-
Sportiskolai kerettanterv
5
4
6
-
3
4
4
-
Az eltérések indoklása Testnevelés és sport A műveltségi terület kiugróan magas százalékos arányát a kerettanterv specialitása indokolja. 1-4. évfolyamon a mindennapos testnevelés megvalósítása, valamint a sportági választások segítése, az 58. évfolyamon a délelőtti, órarendbe iktatott sportági képzések, míg 9-12. évfolyamon az ezeket kiegészítő elméleti órák indokolják a NAT ajánlás maximuma feletti százalékos arányt. Informatika A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben az informatika műveltségi terület százalékos aránya a tanított évfolyamok összességét tekintve alacsonyabb a NAT százalékos ajánlásánál. Hangsúlyozva az információs kultúra fejlesztésének szükségességét, az alacsonyabb óraszám arányt a tanulók esetében tapasztalt, meglévő számítógép használati tudásukkal indokoljuk. Erre a tudásra a tanulók az iskolákban és a családokban jelen lévő számítógépek számának ugrásszerű növekedése következtében tettek és tehetnek szert. A kisebb óraszám melletti döntésünket magyarázza az is, hogy az egyes tantárgyi tantervekben is kiemelten szerepel az IKT használata, kiváltva ezzel az informatika tantárgy oktatásából pl. a könyvtári informatika, a médiainformatika és az informatika-alkalmazói ismeretek gyakorlására szánt időkeretet.
A többi műveltségi terület aránya az ún. közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben A többi műveltségi terület a tanított évfolyamok összességét tekintve a NAT minimum és maximum közé esik összhangban a kerettanterv alapelveivel és céljaival.
8
2. számú táblázat: A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszámai 1-12. évfolyamra Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11. 12.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
7
4
4
4
4
3
3
4
4
3
3
3
3
3
3
3
4
4
2,5
3
3
3
Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika
4
4
4
4
Történelem Természet-,környezetismeret
1
1
1
1
4
4
3
3
3
3
3
4
1,5
1,5
1,5 3
3
3
3
3
2
1 1
2
2
2
Biológia, egészségtan
1
1
1,5
Fizika
1,5 1,5 1,5
1,5
Kémia
1,5 1,5 2
2
Földrajz
2
1,5 2
2
Ének-zene-ritmus
1
1
1
1
1
1,5
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
1
1,5 1
1
0,5
1
1
1
1
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
2
2
2
2
0,5
0,5
0,5 0,5 0,5
Osztályfőnöki óra
2
1 2
2
0,5
0,5 1
Érettségi előkészítő
4
2 4
Tantervi modulok Sportismeretek
1
Sportági ismeretek
1 0,5
Sportpszichológia
0,5 1
Sporttörténet Küzdelem és játék
1 1
1
1
1
Tanulásmódszertan
1
1
0,5
0,5
0,5
Emberismeret, etika
0,5
0,5
Művelődéstörténet
1
Társadalomismeret
1
Kötelező óra
20 20 20 22,5
22,5
22,5
25
25
27,5
27,5
30
30
Szabadon tervezhető óra
2
3
3
4
4
4
4
4
4
2
2
2
9
3. számú táblázat: A nyelvi előkészítő évfolyammal induló közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszámai 9-13. évfolyamra Tantárgy/évfolyam
9.
10.
11.
12.
13.
Magyar nyelv és irodalom
2
3
3
4
4
Első idegen nyelv
14
4
4
4
4
2
2,5
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
1
2
2
2
Második idegen nyelv Matematika
2
Történelem Biológia, egészségtan Fizika
1,5
1,5
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Ének-zene-ritmus
0,5
1
Vizuális kultúra
0,5
1
Informatika
4
2
2
1
1
Testnevelés
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki óra
0,5
0,5
0,5
0,5
1
4
4
Érettségi előkészítő Tantervi modulok Sportismeretek
1
Sportági ismeretek
1 0,5
Sportpszichológia
0,5 1
Sporttörténet
1
Tanulásmódszertan
0,5
Önismeret
0,5
Környezettan
1
Bevezetés a társadalomismeretbe
1
Etika
0,5
Művelődéstörténet
1
Társadalomismeret
1
Kötelező óra
27,5
27,5
30
30
30
Szabadon tervezhető óra
4
4
4
4
4
A 2. és 3. számú táblázatban a testnevelés órák minimuma szerepel, mert ezek tartoznak a Közoktatási törvény 48.§ (2) bekezdésében meghatározott kötelező órák közé. A NAT százalékos arányával való összevetés már a teljes tanórai testnevelési órákat, sportági edzéseket és elméleti ismereteket 10
magában foglalja. Ezeket kiegészítve – tájékoztatási szándékkal – a délutáni sportfoglalkozások óraszámával mutatja a sportoló, élsportoló diák heti sportterhelését a 4. számú táblázat. 4. számú táblázat: A sportiskolai kerettanterv testnevelés és sport műveltségi területének heti kötelező és ajánlott óraszámai Tantárgy/évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13.
Testnevelés
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
Ajánlott testnevelés órák
2
2
2
2
2
2
1
1 1
1,5 1,5 1 6
Elméleti ismeretek Edzés idők délelőtt Délutáni sportági edzések
2
2
2
2
2
2
2
2
6
4
4
6
6
10 10
2
2
2
6
6
6
10
10
10
Megjegyzés a táblázathoz: Nyelvi előkészítő osztállyal induló képzés esetében az elméleti ismeretek egy évfolyammal eltolódnak!
Ajánlások a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv helyi tantervvé történő adaptálásához A bevezető elején rögzítettük, hogy ez a kerettanterv olyan iskolák számára készült, amelyek sportoló tanulók nevelését oktatását vállalják fel. A kerettanterv valamennyi pedagógiai szakaszt átöleli, azaz alkalmazható az alapfokú nevelés-oktatás, illetve a középfokú nevelés-oktatás szakaszában is, különkülön, de egyben is. A használható idegen nyelvtudás fontosságát hangsúlyozva a sportoló fiatalok esetében is, megoldást nyújt a nyelvi előkészítő évfolyamot indító iskolák helyi tantervének elkészítéséhez is. A körülményektől és a lehetőségektől függ, hogy az ún. közoktatási típusú sportiskolai modellek közül melyiket tudja felvállalni az adott oktatási intézmény, azaz a tanórák szervezésekor kell-e számolni a délelőtti sportági edzésekre fordítható időtartammal, vagy nem. Amennyiben van lehetőség délelőtti edzésre, úgy ez elsődleges szempontként jelenik meg az osztályok, csoportok kialakításában. Az óratervben szereplő szabad órakeret felhasználását a helyi adottságoknak, az iskolába járó tanulók felkészültségének, és szociokulturális hátterüknek megfelelően, az iskolában megfogalmazott nevelési elképzeléseknek a figyelembe vételével kell megtervezni. A műveltségi területek tantárgyi tanterveiben megjelenő „ajánlott tanulói tevékenységek” közlésével a helyi tantervírók és a megvalósítást végző pedagógusok munkáját kívántuk segíteni. Közeli terveink között szerepel, hogy a kerettantervben megjelenő önálló modulokhoz, illetve az egyes tantárgyak sportspecifikus ismereteinek feldolgozásához tanári kézikönyveket, feladatgyűjteményeket készítünk.
Budapest, 2006. Vargáné Hajdú Mária
11
A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv készítői és szakértői műveltségi területenként, alfabetikus sorrendben Testnevelés és sport
Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
Erdősi Zoltán
Joó Katalin
Lizakovszky Éva
Dr. Hamar Pál Nagy Sándor
Rabi Ferencné
Sallai Adrienn
Szabó Tilda
Szabó Lászlóné
Matematika
Ember és társadalom
Ember a természetben
Dr. Dányiné Horváth Edit
Baló András
Bakos Károly
Joó Katalin
Erdősi Zoltán
Kiss Albert
Szendrei Júlia
Horváth Zsuzsanna
Nahalka István
Varga József
Kulcsár András
Vargáné Hajdú Mária
Nagy Sándor Földünk és környezetünk
Művészetek
Informatika
Bakai Anikó
Jámbor Zsolt
Tanainé Szeghy Rita
Bakó Judit
Jámborné Márkus Emőke
Tóth Józsefné
Klingerné Dr. Végh Irén Oroszné Tornyai Lilla
Véghné Nagy Erika
Sinkó István Tarcsa Zoltán Trencsényi László Váradi István Életvitel és gyakorlati ismeretek Baló András Horváth Gyula
Tanulásmódszertan Baló András Rabi Ferencné
Dr. Rosta István
12
Testnevelés és sport Műveltségi Terület
Bevezetés Jelenleg Magyarországon – ugyan különböző szervezeti keretek között, de – több oktatási intézmény foglalkozik sportoló fiatalok oktatásával, nevelésével. Működik olyan, amely emelt szintű testnevelés oktatást végez, élsportolói osztályt működtet, és olyan is, amely együttműködési megállapodás keretében, egy sportegyesület, egy szakosztály bevonásával, sportági osztályt indít. Nincs viszont olyan intézmény, mely a sportban elkötelezett, tehetséges fiatalok tanítását vállalta volna föl. Kivételt képez ez alól a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium, amely - az országban egyedülálló módon - csak sportoló fiatalok oktatását, nevelését végzi. Az elmúlt évek során iskolánkban több korosztályban megismertük a fiatal sportolók tanulmányi és sportbeli felkészítésének problémáit, így ezen a téren jelentős tapasztalatra tettünk szert. Mindezek együttesen bátorítottak fel bennünket a Sportiskolai kerettanterv elkészítésére. Ars poetica A Testnevelés és sport műveltségi terület kiemelkedő szerepet tölt be a sportiskolai kerettantervben. A kerettanterv azonban csak akkor érheti el célját, ha a Testnevelés és sport műveltségi terület nemcsak mennyiségében, hanem tartalmában is megfelel a 2005-ös Sportstratégiában rögzített reformszándékoknak. Az iskolai testi (szomatikus) nevelésnek – a tudatos sportolói személyiség fejlesztése érdekében, a „Kalokagathia” szellemiségében – nem csak gyakorlati, hanem elméleti ismereteket is tartalmaznia kell. Éppen ezért a test nevelése (az egészséges testi fejlődés elősegítése, a mozgásműveltség és a motoros képességek fejlesztése, a mozgásigény fenntartása) mellett az elméleti ismereteknek is tanórai – tantermi – kereteket kell biztosítani. A műveltségi terület struktúrája A Testnevelés és sport műveltségi területet – a testneveléselmélet által elfogadott diszciplínáknak megfelelően – két művelődési területre osztjuk fel. I./ Mozgásos cselekvések
II./ Elméleti ismeretek
Testnevelés órák
Tanórák
Órarendi sportági edzések
13
Testnevelés 1-8. évfolyam Alapelvek Az iskolai testneveléssel szemben támasztott általános társadalmi elvárások: • az egészség megőrzése és megszilárdítása, az egészséges életmódra nevelés; • az egészségkárosodások kiküszöbölése; • az ortopédiai elváltozások megelőzése, a preventív szemlélet elfogadása, a sérülésekkel szembeni ellenálló képesség fokozása; • a motoros képességek fejlesztése; • a sokoldalú mozgásműveltség kialakítása; • a mozgás, a játék, a verseny és a sportolási igények felkeltése, illetve kielégítése; • a tanulók közötti hátrányok kompenzálása, az esélyegyenlőség megteremtése; • az egész életen át tartó fizikai aktivitás igényének kialakítása; • a sportági ismeretek közvetítésén keresztül a gyermek alkati és pszichikai tulajdonságainak legjobban megfelelő sportágválasztás. Ezen igények megvalósításához, a társadalmi elvárásoknak történő megfeleléshez a sport, mint eszköz szolgál. Célok A tantárgy alapvető – társadalmi – célja a diákok klasszikus értelemben vett „sportemberré” és sportoló emberré válása. Ezen nemes cél eléréséhez elengedhetetlen: • • • • • • •
egy, az egész életen át tartó, testkultúrális tevékenységprofil kialakítása; a tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása; az alapvető viselkedési minták kialakítása és alkalmazása a testnevelés eszközeivel; ismeretek, meggyőződések, értékítéletek kialakítása az ember biológiai létéről és pszichikai természetéről; az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása; az iskolai testnevelés aktívabb szerepvállalása az önkifejezésben, az önmegvalósításban; az igény felkeltése az esztétikus test és a helyes testtartás kialakítására, illetve fenntartására.
A NAT 2003-ban megfogalmazottakon túl a tantárgy célja még: felkészíteni a diákokat a hazai vagy külföldi felsőoktatási intézmények testnevelő-edző, illetve rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés szakjaira kvalifikáló felvételi vizsgák teljesítésére. Követelmény A testnevelés tantárgy követelményeit a többi tantárgytól eltérően nem évfolyamos bontásban, hanem a tananyag mellett, azzal párhuzamosan adjuk meg!
14
1. évfolyam Időkeret: 180 óra/év; 5 óra/hét Cél • • • • • • • •
A játékigény kialakítása a testnevelési játékokon keresztül. A koordinációs képességek fejlesztése. Ügyesség fejlesztése, a testnevelési játékok gyakorlatanyagán keresztül. A játék megszerettetése. Vízbiztonság elérése. Folyamatos úszás hátúszásban. A sportolással együtt járó higiéniás szokások kialakítása. A társ teljesítményének tisztelete, eredményének elismerése.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés Képességfejlesztés atlétika mozgásgyakorlatanyagával.
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
az és
A) Futások a) Kitartó futás
Érezzék meg, és tudatosuljon a Legalább 400 méter folyamatos futás különbség a gyors és közepes iramú futások között. közepes iramban. b) Gyorsaságfejlesztés Váltóversenyek 15 méteres távon gyors futással, feladatokkal, irányváltásokkal.
Legyenek képesek versenyhelyzetben koordinált futómozgás végrehajtására.
is
B) Ugrások Szökdelések egy és páros lábon helyben. Guggolásból felugrások.
Stabil egyensúlyi helyzet kialakítása szökdelés közben. Törekvés minél magasabb ugrásokra.
C) Dobások Egykezes dobások kislabdával távolságra.
Tudjanak a fiúk legalább 20 méter, a lányok legalább 15 méter távolba dobni.
D) Ügyességfejlesztés Labda nélküli ügyesség: a torna gyakorlatanyagát felhasználva az ízületi mozgékonyság fejlesztése. Küzdő gyakorlatok. Tudatosuljon jelentősége.
a
küzdelem
elsajátításának
A későbbi sérülések megelőzése céljából rendkívüli jelentőségű az ízületi mozgékonyság fejlesztése.
Labdás ügyesség: különböző méretű labda vezetése és dobása célra. Ügyességi gyakorlatok egyensúlyi helyzetben.
bizonytalan
Az ember természetes mozgásformáinak
Legyenek képesek saját testsúlyukkal koordinált
15
készség szintű elsajátítása: kúszások, mászások, járások, függések.
mozgásra.
II. GIMNASZTIKA Utánzó feladatok végrehajtása. 2-4 ütemű gyakorlatok végrehajtása. Zenére történő egyszerű gyakorlatok végrehajtása.
gimnasztikai
Egyszerű táncos alaplépések gyakorlása.
Tudjanak utasításra gimnasztikai mozgásokat végrehajtani. Tudjanak a hallott zene ütemére gimnasztikai gyakorlatot végezni.
III. TORNA A) Talaj Tarkóállás. Guruló átfordulás előre, guggoló támaszból, guggoló támaszba (bukfenc előre).
Biztonságosan tudjanak kéztámasszal a test szélességi tengelye körül forgó mozgásokat végrehajtani.
Guruló átfordulás hátra, guggoló támaszból, guggoló támaszba (bukfenc hátra). Fejállás.
B) Szekrényugrás 2 részes svédszekrényre függőleges repülés.
felguggolás,
Tudjanak páros lábról magasabb helyre felugrani. Képesek legyenek rendezni mozgásukat magasabb helyről történő leugrás közben.
C) Gerenda Tudjanak stabil egyensúlyi helyzetet kialakítani.
Tornapad lapján egyensúlyozó járás. Homorított leugrás. Fordulatok állásban. Ereszkedés guggolásba. Fordulatok guggolásban.
IV. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
Fogójátékok egy fogóval.
Legyenek képesek szabályjátékok elsajátítására.
Szökdelő fogó egy fogóval.
Versenyszellem kialakítása.
Váltóversenyek szökdeléssel.
haladással,
futással,
Cselezési készség kialakítása.
Váltóversenyek különböző méretű labdák vezetésével, gurításával, dobásával. Labdavezetések kézzel és lábbal, külön és egyszerre. Küzdő gyakorlatok párokban. Esések, gurulások játékhelyzetekben. Egyszerűsített szabályokkal pontszerző játék.
Becsületes nevelés.
játékra
Törekvés az osztott figyelem képességének kialakítására.
gyakorlása foci
és
16
Labdavezetés gyakorlása állásban, ülésben, fekvésben, guggolásban, mindkét kézzel. Birtokolják biztosan a labdát változó körülmények között.
V. ÚSZÁS A) A vízhez szoktatás gyakorlatai A gyakorlatokat tanmedencében (80-110 cm) biztonságosan tudják végrehajtani.
1. Járások, futások a vízben.
Tudjanak a víz alatt nyitott szemmel feladatokat megoldani. Alakuljon ki tájékozódási képesség. 2. Merülési gyakorlatok. Játékos gyakorlatok során ismerjék meg a víz felhajtóerejét. Tudják a siklást és a lebegést hason és háton végrehajtani.
3. Vízbe ugrások.
Hasi légzés elsajátítása.
4. Sikló és lebegési gyakorlatok.
5. A levegővétel elsajátítása.
B) Hátúszás és gyorsúszás párhuzamos oktatása 1. A hátúszás és gyorsúszás lábtempójának (krallozás) oktatása.
Tudjanak folyamatosan haladni a hátúszás és a gyorsúszás lábtempójával, úszólap használatával. Alakuljon ki bennük úszás közben a stabilitás érzése.
2. A hátúszás kartempójának oktatása.
3. A gyorsúszás kartempójának légzéstechnikájának oktatása.
és
Tudják összekötni a lábtempó, kartempó és a levegővétel technikai végrehajtását, folyamatos haladás közben. Legyenek képesek legalább 50 méter folyamatos
17
4. Mély vízben végrehajtott hátúszás.
hátúszás teljesítésére.
2. évfolyam
Időkeret: 180 óra/év; 5 óra/hét
Cél • • • • • • •
Játékigény kielégítése. Higiéniás szokások megszilárdítása. A szervezet aerob terhelésekhez való szoktatása. A dobókészség kialakítása. A társ teljesítményének tisztelete. A koordinációs készségek fejlesztése. Ügyesség fejlesztése a testnevelési játékok gyakorlatanyagán keresztül.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés Képességfejleszt és az atlétika mozgásés gyakorlatanyagáv al.
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
A) Futások a) Kitartó futás
Legyenek képesek 800 méteres táv jó tempójú, folyamatos teljesítésére.
b) Gyorsaságfejlesztés Futóiskola gyakorlatanyaga 10-15 méteres távon. Ritmusfutások alacsony bóják fölött 15 méteres távon. Gyors futások tárgykerüléssel, irányváltással, szlalomfutással 15 méteres távon. Rajtgyakorlatok. Reakciógyorsaság fejlesztése.
B) Ugrások Szökdelések egy és páros lábon haladással alacsony akadályok fölött.
Tudjon egy lábról egy lábra ugrani.
Indián szökdelés előre.
18
Szökdelések oldalirányba haladással.
A felugrás fölfelé történjen. A szökdelés irányának megváltozásával tudja irányítani a testét.
C) Dobások Dobások különböző súlyú labdával célra.
és nagyságú
Labda érzékelés fejlesztése.
Dobások egy és két kézzel szemben álló társhoz. Dobások könnyű labdával távolságokban álló társakhoz.
különböző
Tudja, hogy a különböző súlyú labdákat, a változó távolságra lévő társhoz más-más erőközléssel lehet pontosan célba juttatni.
D) Ügyességfejlesztés Kúszások, mászások, magasságú szereken.
függések
alacsony
Legyen képes saját testsúlyával függő gyakorlatok végzésére.
Küzdőgyakorlatok. Alakuljon ki egészséges küzdőszellem, tevékenységükben jelenjen meg a sportban nélkülözhetetlen asszertivitás.
Grundbirkózás.
Kötélmászás, elsajátítására.
rúdmászás
Fontos, hogy a diák megértse az asszertivitás sportban betöltött szerepét.
technikájának
II. GIMNASZTIKA Egyszerű 2-4 ütemű alapformájú gyakorlatok.
szabadgyakorlati
Legyenek képesek ütemtartással gimnasztikai gyakorlatok pontos végrehajtására.
2-4 ütemű labda- és karika-gyakorlatok. 2-4 ütemű nyújtó és ízületi mozgékonyság fejlesztő páros gyakorlatok.
III. TORNA A) Talaj Az életkornak kialakítása.
Bukfenc előre, hátra különböző kiinduló helyzetekből. Emelés fejállásba, Fellendülés kézállásba. Fejenátfordulás lendületszerzéssel.
nyújtott néhány
megfelelő
erejű
törzsizomzat
térddel. lépés
A billenés szerkezetű mozgások megismerése.
B) Szekrényugrás 3 részes svédszekrényen guggoló átugrás, ugródeszkáról.
Tudja az ugródeszkát helyesen, a sportág által megkövetelt technikai szinten használni.
C) Gerenda Alacsony és magas gerendán egyensúlyozó járás, fordulatok állásban és guggolásban.
Az esztétikus, szép mozgás kialakítása lányoknak.
Hintalépés.
IV. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
19
Cselezési képesség kialakítása a fogójátékoknál.
Futó, fogó játékok. Kidobók.
Pontos célzás.
Csapatfogyasztók. Tűzharc. Váltóversenyek tárgykerüléssel. Sorversenyek. Csapatfogók.
V. Úszás A) Gyakorlás A hátúszás és a gyorsúszás technikájának javítása.
100 méter teljesítése mindkét úszásnemben.
B) Mellúszás oktatása 1. A kartempó elsajátítása. 2. A lábtempó elsajátítása. 3. Mindkét tempóhoz megtanítása, külön-külön.
a
levegővétel
4. A három technikai elem összekapcsolása, gyakoroltatása. Tudjanak vízbiztosan, legalább 200 métert úszni, három úszásnemben.
3. évfolyam Időkeret: 180 óra/év; 5 óra/hét Cél • • • • • • • •
Higiéniás szokások megszilárdítása. A társ munkájának megbecsülése. A teljesítmény értékének felismerése. A testnevelési játékokon keresztül a játékigény kielégítése. A mozgáskoordináció fejlesztése. A motoros képességek fejlesztése, különös tekintettel az állóképesség és a gyorsaság fejlesztésére. Sportági mozgások elsajátítása. Labdajátékok egyszerű technikai, taktikai elemeinek elsajátítása.
20
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés Az atlétika mozgás– és gyakorlatanyagáva l.
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
A) Futások a) Kitartó futás: 1000 méteres távon fiúk, 800 méteres távon lányok.
Legyenek képesek az 1000 méteres, illetve 800 méteres táv folyamatos, azonos tempóban történő teljesítésére.
b) Gyorsaságfejlesztés Futóiskola 15 méteres távon.
Legyenek képesek helyes futómozgás végzésére.
Koordinációs futások 15 méteres távon. Rajtgyakorlatok különböző kiinduló helyzetekből 15 méteres távon.
Fejlődjön reakciógyorsaságuk.
Rajtversenyek 15 méteres távon.
B) Ugrások Legyen képes maximális erővel fölfelé ugrani.
Szökdelések páros lábon. Galoppszökdelés haladással.
előre
és
oldal
irányba
Indián szökdelés haladással. Szökdelések egy lábról egy lábra, 10 méteres távon.
Tudatosuljon a lendítés szerepe az elugrások és a felugrások végrehajtásánál.
C) Dobások Egykezes dobások kislabdával célra. Egykezes labdával.
dobások
távolságra,
Kétkezes dobások medicinlabdával társnak.
1
Tudjon pontosan célozni. könnyű
kilogrammos
Tudja, hogy távolságra történő nagyobb erőkifejtéssel kell dobni.
dobásoknál
D) Ügyességfejlesztés Kúszó, mászó feladatok végrehajtása 10 méteres távon. Utánzó feladatok végrehajtása 10 méteres távon: fóka-, pók-, rák-, róka-, sánta róka járás. Labdás ügyességet fejlesztő gyakorlatok.
A támaszhelyzet elsajátítása játékos körülmények között.
Labdavezetés mindkét kézzel, haladással, futással egyenes vonalban. Labdavezetés tárgykerüléssel futás közben.
Tudjon mindkét kézzel azonos értékű labdavezetés végezni.
II. GIMNASZTIKA Egyszerű 4-8 ütemű szabadgyakorlatok. Zenére végrehajtott szabadgyakorlatok.
8
ütemű Alakítson ki helyes mozgás– és ritmuskészséget.
21
4 ütemű labda- és ugrálókötél-gyakorlatok. 8 ütemű páros gyakorlatok. 4 ütemű bordásfal-gyakorlatok.
III. TORNA A) Talaj Bukfenc előre és hátra különböző kiinduló helyzetekből, különböző befejező helyzetekbe.
Képesek legyenek a tanult elemeket technikailag helyesen végrehajtani.
Fejállás különböző kiinduló helyzetekből. Fellendülés futólagos kézállásba. Futólagos kézálláson át bukfenc előre. Cigánykerék. Fejenátfordulás.
Tudatosuljon a vállból történő lökő mozdulat jelentősége az átfordulásoknál.
B) Szekrényugrás 3 részes svédszekrényen guggoló átugrás lebegő támaszra törekvéssel.
Törekedjen az végrehajtására.
ugrás
első
ívének
helyes
C) Gerenda Járások, fordulatok, szökdelések.
Alakuljon ki az igény a nőies mozgás iránt.
Mérlegállás. Bukfenc előre.
22
IV. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
A) Testnevelési játékok Egyszerű fogó.
Tudatos cselező készség kialakítása.
Páros fogó. Vonal fogó. Utánzó fogó. Halász fogó. Sor- és váltóversenyek. Bombázó.
Tudjon pontosan célozni, álló és mozgó célpontra.
Fogyasztó. Pontszerző.
B) Sportjátékok Szivacskézilabda Kétkezes mellső, felső átadás.
Hajtsa végre helyesen a kézilabdázás technikai elemeit.
Felső átadás. Kapura lövés kitámasztással. Labda: szivacskézilabda.
Kapura lövés labdavezetésből. Kapura lövés felugrással. Kétkapus játék egyszerűsített szabályokkal.
Játék közben tudatosan keresse társát góllövés érdekében.
V. ÚSZÁS A) Gyakorlás
A megtanult három úszásnem technikájának gyakorlása.
Cél: az úszás megszerettetése a technikai minimum elsajátításával párhuzamosan.
B) Képességfejlesztés Monotónia-tűrés fejlesztése Állóképesség fejlesztése
Tudjanak legalább 800 métert folyamatosan úszni a tanult három úszásnem mindegyikében.
23
4. évfolyam Időkeret: 180 óra/év; 5 óra/hét Cél • • • • • • •
Térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Alakuljon ki izomérzékelésük. Legyenek képesek saját súlyuk megtartására támaszban és függésben egyaránt. A játék jelentsen számukra sikerélményt. Helyes futó-, ugró- és dobó mozgás végrehajtása. Higiéniás szokások megszilárdítása. A társ tisztelete.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Legyenek képesek egyenletes tempóban 1200 méteres táv teljesítésére.
Közepes iramú futások 1200 méteres távon.
Gyors futások 15-20 méteres távon. Rajtgyakorlatok különböző kiinduló helyzetekből jelre, versenyre 15 méteres távon.
Fejlődjön reakciógyorsaságuk.
Futóiskola gyakorlatanyaga: 1. futás saroklendítéssel,
Ismerjék meg a futás technikájának javítási lehetőségeit.
2. futás magas térdemeléssel, 3. ritmusfutások, 4. keresztező futás, 5. oldalazó futás.
B) Ugrások Szökdelések páros lábon haladással előre, hátra és oldal irányba. Helyből távolugrás. Szökdelések haladással.
guggolásban,
helyben
és
Legyenek képesek erőt közölni elugrásoknál. Összetett feladatok közben is tudjanak rendezett ugró mozgásokat végrehajtani.
Sprintszökdelések 10 méteres távon. Ugró akadálypályák.
C) Dobások Kétkezes dobások 1 kilogrammos medicinlabdával előre és hátra, állásból. Kétkezes dobások ülésben társnak. Kétkezes dobások 1 kilogrammos medicinlabdával hason fekvésben, társnak.
Stabil, erős gerinckörnyéki izomfűző kialakítása. A dobás távolságának növelésével is tudjanak pontosan célozni.
Könnyű labdával dobások célra, a dobás
24
távolságának növelésével.
D) Ügyességfejlesztés Labdavezetés mindkét kézzel, haladás közben. Labdavezetés lábbal.
Labdás ügyessége tegye sportjátékok elsajátítására.
alkalmassá
a
Labdavezetés tárgykerüléssel, kézzel, lábbal. Támaszgyakorlatok haladással, talicskázás, pókjárás, rákjárás, fókajárás. Erős vállövvel váljék alkalmassá a torna gyakorlatanyagának végrehajtására.
II. GIMNASZTIKA Egyszerű, 4-8 ütemű szabadgyakorlatok. Zenére végzett szabadgyakorlatok. Bordásfal-gyakorlatok. Támasz- és függésgyakorlatok.
Tudja összhangba hozni a zene ritmusát és a saját mozgását.
III. ATLÉTIKA A) Futások Rövid távú futások 15 méteres távon. Állórajt technikai elsajátítása. Versenyek 60 méteres távon.
Sajátítsa el az állórajt helyes technikáját.
B) Ugrások Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás átlépő technikával.
Legyen tisztában a lendítő és az elugró láb szerepével.
Elugró sáv: 60 cm.
C) Dobások Kislabda hajítás 3 lépés lendületszerzéssel.
Ismerje a dobások ívhelyzetét.
25
IV. TORNA A) Talaj A harmadik osztályban megtanult elemek ismétlése.
Képesek legyenek az elsajátított elemeket összefüggő gyakorlatban is alkalmazni.
Hátra bukfenc, futólagos kézálláson át. Tigris bukfenc. Kézállás. Összefüggő elemekből.
talajgyakorlat
a
megtanult
B) Szekrényugrás 4 részes svédszekrényen guggoló átugrás.
Az ugrás első ívének optimális végrehajtása.
C) Gerenda Hintalépés, szökkenő lépés.
A kecses tartás kialakítása.
A harmadik osztályban megtanult elemek. Bukfenc hátra.
V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
A) Testnevelési játékok „Tűz, víz, repülő.” Páros fogó. Vonal fogó. Halász fogó.
Alakuljon ki bennük elővételezési készsége
a
társ
mozgásának
(anticipációs készség).
Bombázó. Kapitánylabda. Szivacstologató tűzharc. Labdás fogó.
Legyenek képesek mozgó célpontra is pontosan célozni.
Pontszerző.
26
B) Sportjátékok Kézilabda A harmadik osztályban szivacskézilabdázás anyaga.
tanult
Legyenek képesek folyamatos játékra.
tanári
segédlet
nélkül
Kosárlabda
Labdaméret: minilabda.
Megindulás, megállás, sarkazás. Ziccer dobás. Játék két kosárra.
Labda: szivacskézilabda.
Sajátítsa el a kosárlabdázás alapelemeit.
5. évfolyam Időkeret: 140 óra/év; 4 óra/hét Cél • • • • • •
A szervezet felkészítése az aerob munkavégzésre. A választott sportjátékok alapjainak elsajátítása. Az úszás igényének kialakítása. A „fair-play” szellemiségének kialakítása. A testtartást javító gyakorlatok megismerése. A sport higiéniájának betartása.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Közepes iramú futások 1500 méteres távon. Gyors futások 20-25 méteres távon.
Legyen képes az 1500 méteres táv folyamatos teljesítésére.
Futóiskola gyakorlatai 20 méteres távon. Repülő futás 20 méteres távon.
Ismerje és biztonsággal tudja végrehajtani a futóiskola gyakorlatanyagát.
Saroklendítéssel futás. Magas térdemeléssel futás 25 méteres távon.
27
B) Ugrások Szökdelések páros lábon haladással 25 méteres távon.
Legyen képes ritmusos szökdelésre 25 méteren keresztül.
Szökdelések zsámolyok között haladással, páros lábon.
Legyen képes az ugrás hosszát és az elugrás erejét változtatni.
Szökdelő versenyek.
Mélybe ugrások páros lábra. Indián szökdelések 25 méteres távon. Futó-ugró szökdelések 20 méteres távon. Helyből hármas ugrás.
C) Dobások Kétkezes dobások előre medicinlabdával társnak.
2
kilogrammos
Kétkezes dobások medicinlabdával.
2
kilogrammos
hátra
A törzs és a váll izmainak erősítésével váljon alkalmassá a nagy erejű dobások végrehajtására.
Vetések mindkét oldalról 1, 2 kilogrammos medicinlabdával. Egykezes dobások medicinlabdával.
1
kilogrammos
D) Ügyességfejlesztés gyakorlatok
Legyenek képesek saját testtömegükkel a gyakorlatok végrehajtására.
Határozott formájú 4-8 ütemű szabad-, páros- és kéziszer-gyakorlatok.
Legyenek képesek szóbeli közlés után a gyakorlatok pontos végrehajtására.
Kúszó-, mászó-, haladással.
függeszkedő
Labdás ügyesség gyakorlatai.
II. GIMNASZTIKA
Bordásfal-gyakorlatok. Labdagyakorlatok. Ugrókötél-gyakorlatok. Testtartást javító, gyakorlatok.
talpboltozatot
fejlesztő
A labdagyakorlatokat könnyű labdával végeztetjük.
28
III. ATLÉTIKA A) Futások Rajtversenyek 20 méteres távon.
Alakuljon ki a rajtolási készség.
A rajtversenyek
Térdelőrajt.
Tudja az indítási vezényszavakat.
rajtgépből indulnak.
Tudatosuljon az elugró és lendítő láb szerepe az ugrás végrehajtásában.
Távolugró versenyek.
300 méteres futás időre.
B) Ugrások Távolugrás guggoló technikával, 10-12 lépés nekifutással. Magasugrás átlépő lendületszerzéssel.
technikával,
7-9
lépés
Magasugró versenyek.
C) Dobások Kislabdahajítás 2-3 lépés nekifutással, beszökkenéssel, távolságra törekvéssel.
Ismerje és tudja az ívhelyzet szerepét a dobás nagyságában.
IV. TORNA A) Talaj Az előző osztályokban tanult elemek gyakorlása. Összefüggő talajgyakorlat összeállítása.
Legyenek képesek a megtanult elemek közül 5 elem felhasználásával összefüggő talajgyakorlat bemutatására.
Táncos alaplépések. Akrobatikus sorozatugrások.
B) Szekrényugrás 4 részes hosszába állított svédszekrényen „kis macskaugrás”.
Törekedjen a lebegőtámasszal történő ugrás végrehajtására.
C) Gerenda Az eddig tanult elemek gyakorlása.
Alakuljon ki a kecses, nőies tartás.
Fellendülés futólagos kézállásba.
D) Gyűrű Lefüggés. Zsugorlefüggés.
Ismerjék meg a gyűrűgyakorlatok technikai végrehajtását. Legyenek képesek egymásnak segítséget nyújtani.
Fészek. Homorított leugrás.
29
V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
A) Testnevelési játékok Alakuljon ki játék közben a gyors megindulás készsége.
Félperces fogó. Fogóváltó. Páros fogó. Fekete-fehér.
Alakuljon ki a pontos dobáskészség.
Vadászlabda. Döngető. Pontszerző.
B) Sportjátékok Ismerjék meg az oktatott sportjátékok technikai alapjait, tudjanak egyszerűsített szabályokkal játszani.
Kézilabda Átadások üres helyre helyezkedéssel. Kapura lövés társtól kapott kitámasztással és felugrással.
Labdaméret: 1-es labda.
labdával,
„Add és fuss” játék két kapura.
Kosárlabda
Labdaméret:
Labdavetésből ziccer dobás.
mini labda.
Társtól kapott labdával ziccer dobás. Játék két kosárra emberfogásos védekezés ellen.
VI. ÚSZÁS A) Gyakorlás
A tanult úszásnemek gyakorlása
B) Versenytechnika
Fejesugrás elsajátítása. Az úszásnemre jellemző fordulók elsajátítása.
C) Pillangóúszás oktatása
Versenyek távokon.
rövid
A lábtempó elsajátítása. A kartempó elsajátítása. A kartempó, lábtempó és a levegővétel összekapcsolása. Legyen képes a négy úszásnem, illetve a vegyesúszás versenyszabályoknak megfelelő végrehajtására.
30
6. évfolyam Időkeret: 140 óra/év; 4 óra/hét Cél • • •
Játékhelyzetekben a tanulók között az esélyegyenlőség megteremtése. A becsületes játékra nevelés. Az egészségesen agresszív versenyszellem kialakítása.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Hosszú távú futások 2000 méteren. Rövid távú futások 25-30 méteres távon.
Legyenek képesek 2000 méter teljesítésére 10 perc alatt.
Futóiskola gyakorlatai 25 méteren. Fokozó futások 30 méteren. Sprintek párokban 30 méteren.
B) Ugrások Sorozatszökdelések egy lábon 20 méteres távon. Szökdelések akadályok fölött haladással 15 méteres távon. Helyből hármas ugrás.
Versenyszellem kialakítása. A törzs izomerejének növelése, az ugrások helyes technikai végrehajtása érdekében.
Helyből ötös ugrás. 3 lépés lendületszerzésből ötös ugrás.
C) Dobások Sajátítsák el a lökés technikáját.
Kétkezes dobások 2, 3 kilogrammos medicinlabdával. Kétkezes lökések medicinlabdával.
melltől
Egykezes lökések medicinlabdával.
2 1
kilogrammos kilogrammos
D) Ügyességfejlesztés Mászás, függeszkedés rúdon és mászókötélen.
Egyéni kötélmászó versenyek.
Támasz- és függésgyakorlatok helyben, illetve haladással.
II. GIMNASZTIKA Határozott formájú 4-8 ütemű szabad- és páros gyakorlatok. Karika és tornabot törzserő fejlesztő gyakorlatok. Általános testtartást javító gyakorlatok.
Legyenek képesek helyes testtartással végrehajtani a törzserőfejlesztő gyakorlatokat.
31
III. ATLÉTIKA A) Futások 60 méter sprintfutás.
Vágta versenyek.
300 méter időre.
B) Ugrások Távolugrás 8-14 lépés nekifutással, guggoló technikával.
Ismerje meg a légmunka jelentőségét az ugrások nagyságában.
Magasugrás 6-8 lépés lendületszerzéssel, átlépő technikával.
C) Dobások Kislabdahajítás 5-7 lépés lendületszerzéssel, beszökkenéssel. Súlylökés helyből, fiúk 3 kilogrammos, lányok 2 kilogrammos súlygolyóval.
A lökő mozdulat tudatos végrehajtása.
IV. TORNA A) Talaj Az előző években tanult talajgyakorlatok. Összefüggő talajgyakorlat.
Tornászos testtartással történjen a gyakorlatok bemutatása.
Táncos alaplépések.
B) Szekrényugrás Lányoknak keresztbe, fiúknak hosszába állított 45 részes svédszekrényen terpeszátugrás.
Legyenek képesek a helyes technikájú második ív kialakítására.
C) Gerenda
Megegyezik az követelményeivel.
előző
évfolyam
A korábban tanult elemek. Két gimnasztikus és/vagy akrobatikus sorból álló gyakorlat.
32
Megegyezik az követelményeivel.
D) Gyűrű
előző
évfolyam
Függés. Zsugorlefüggés. Alaplendület. Terpesz leugrás.
V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
A) Testnevelési játékok Félperces fogó.
Alakuljon ki az anticipációs készségük.
Páros fogó. Utánzó fogó. Labdás fogó. „Üsd a harmadikat!” Pontszerző. Fogyasztó. Fogyasztó csapatban. Sor és váltóversenyek. Páros küzdő gyakorlatok.
B) Sportjátékok Kézilabda
Labdaméret:
Kapura lövés társtól kapott labdával.
fiúk 2-es, lányok 1es labda.
Indulócsel. Lövőcsel. Páros kapcsolatok utáni kapura lövés. Taktika: 6:0-s védekezés.
Legyenek képesek egyszerű csapattaktikai feladatok megoldására. Labdaméret: mini labda.
Kosárlabda Hosszú indulás, ziccer dobás. Rövid indulás, ziccer dobás. Büntető dobás. Taktika: emberfogásos játék.
Labdarúgás Játék a kispályás labdarúgás szabályai szerint.
VI. TÉLI FOGLALKOZÁS Korcsolyázás.
Legyen jártas a téli sportokban.
Szánkózás. Síelés.
33
7. évfolyam Időkeret: 110 óra/év; 3 óra/hét Cél • • • •
Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása a testnevelés eszközeivel. Fegyelemre nevelés. A tanuló felelősségtudatának kialakítása a saját testi és lelki fejlődése érdekében. A „fair-play” igényének megszilárdítása.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi futások: 2000 méter. Rövidtávú futások 30 méteren.
Legyenek képesek a 2000 métert 10 perc alatt teljesíteni. A sprintfutás elsajátítása.
technikájának
kialakítása,
Futóiskola gyakorlatai 20 méteres távon. Dzsogg. Szkipp. Lengyel szkipp. Ritmusfutások jelzések fölött.
B) Ugrások Szökdelések egy és váltott lábon, 15 méteres távon.
Legyenek tudatában a sportmozgások végrehajtásánál az ugróerő jelentőségének.
Szökdelések egy és páros lábon változó magasságú akadályok fölött. Helyből ötös ugrások.
34
C) Dobások Kétkezes dobások 2, medicinlabdával, haladással.
3
Egykezes dobások 1 medicinlabdával távolságra.
kilogrammos kilogrammos
Lökések 1 kilogrammos labdával. A lökő mozdulat helyes technikai végrehajtása. Vetések 3 kilogrammos labdával.
D) Ügyességfejlesztés Mászás, függeszkedés rúdon és kötélen. Támasz- és függésgyakorlatok helyben és haladással. Labdás ügyesség fejlesztés.
II. GIMNASZTIKA Határozott formájú 4-8 ütemű szabad-, 1 kilogrammos kézisúlyzó-, ugrálókötél- és labdagyakorlatok.
Rendelkezzenek a koruknak megfelelő izomerővel és gimnasztikai képzettséggel.
Mély hátizom erősítő gyakorlatok. Ortopédiai elváltozásokat megelőző gyakorlatok.
III. ATLÉTIKA A) Futások 60 méteres sprintfutások, térdelő rajttal, három sorozatban.
Legyenek képesek sorozatban lányok 10,00 másodperc, fiúk 9,50 másodperc alatt a 60 méterek teljesítésére.
400 méter időre. 12 perces futás, távolságra törekvéssel.
B) Ugrások Magasugrás átlépő technikával. Távolugrás, guggoló technikával 10-15 lépés lendületszerzéssel.
Ismerjék a magasugrás és a távolugrás versenyszabályait.
35
C) Dobások Kislabdahajítás távolságra törekvéssel, 7 lépés lendületszerzéssel. Súlylökés oldalfelállással. Tudjanak oldalfelállásból, súlyt lökni.
lendületszerzéssel
Lányok 3 kilogrammos, fiúk 4 kilogrammos súlygolyóval.
IV. TORNA A) Talaj Az előző évfolyamok elemkapcsolatai zenére végrehajtva.
Gyakorlat végrehajtásukban törekedjenek a tornászos testtartásra.
B) Szekrényugrás 5 részes svédszekrényen guggoló átugrás lebegőtámasszal.
C) Gerenda Az előző évfolyamok elemkapcsolatai.
D) Gyűrű Az előző évfolyamok elemkapcsolatai.
V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
Legyenek képesek lendületes, gyakorlat bemutatására.
összefüggő
ÉS
A) Testnevelési játékok Egyszerű fogó. Keresztező fogó.
Váljék automatikussá és tudatossá a sportjátékok eredményes űzéséhez elengedhetetlen cselezési készség.
Labdaszerző fogó. „Kotló-kánya.” „Üsd a harmadikat!” Szabadulás a labdától. Tűzharc. Sor- és váltóversenyek.
36
B) Sportjátékok Kézilabda Kapura lövés felugrással.
Legyenek képesek a kézilabdázás játékszabályait alkalmazni játék közben.
Posztok lövésmódjai.
Labdaméret: fiúknál és lányoknál is 2-es labda.
Lövőcsel utáni kapura lövés. Gyorsindítás. Lerohanás. Taktika: 5:1-es védekezés.
Ismerjék meg az emberfogásos játék támadó és védekező taktikai feladatait.
Kosárlabda Hosszú indulás. Tempódobás. Büntetődobás. Taktika: játék emberfogás ellen.
Labdarúgás Játék a kispályás labdarúgás szabályai szerint két kapura.
VI. SZABADIDŐ SPORTOK Téli foglalkozás: korcsolyázás. Asztalitenisz. Tollaslabda.
37
8. évfolyam Időkeret: 110 óra/év; 3 óra/hét Cél • • • •
Alakuljon ki az edzettség igenlése. Testi és lelki alkalmazkodás kialakítása a változó körülményekhez. A versenyzés iránti igény felkeltése és kielégítése. Az ortopédiai elváltozások megelőzése, erős izomfűző kialakításával.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Legyenek képesek a 2500 méter 13 perc alatti teljesítésére.
Állóképességi futás: 2500 méter.
Legyenek tudatában a futás közben végrehajtott ritmusváltások jelentőségével.
Gyors futások 30 méteres távon. Fokozó futás. Sprintfutás. Ritmusfutások.
B) Ugrások Sorozatszökdelések különböző magasságú és különböző távolságon lévő akadályok fölött, illetve között. Mélybeugrások utáni sorozatszökdelések váltott lábon. Versenyek: ötös ugrás, tízes ugrás.
C) Dobások Kétkezes dobások 3 kilogrammos medicinlabdával ülésből, fekvésből. Kétkezes dobások medicinlabdával, mélyguggolásból. Kétkezes dobások medicinlabdával hátra.
előre
3
3
kilogrammos beszökkenéssel
A törzs ereje váljon alkalmassá a nagy erőkifejtéssel járó dobómozgások végrehajtására.
kilogrammos
38
D) Ügyességfejlesztés Labdás ügyesség fejlesztése 1, illetve 2 labdával.
Váljanak képessé az osztott figyelmet követelő gyakorlatok végrehajtására.
Gyakorlatok különböző súlyú és nagyságú labdákkal. Függeszkedés fiúknak, függeszkedési kísérlet lányoknak kötélen és rúdon.
II. GIMNASZTIKA Játékos 8 ütemű páros gyakorlatok. Határozott formájú pad- és bordásfal-gyakorlatok.
Az ortopédiai elváltozások kialakulását előzzék meg a gyakorlatok pontos végrehajtásával.
III. ATLÉTIKA A) Futások 60 méteres sprintfutások térdelő rajttal, rajtgépből indulva.
Ismerje a sprintfutások versenyszabályait.
Váltófutás. 400 méter időre. 12 perces futás.
B) Ugrások Magasugrás átlépő nekifutással.
technikával,
Távolugrás, lépő technikával, lendületszerzéssel.
7-9
lépés
11-13
lépés
C) Dobások Kislabdahajítás 7-9 lépés lendületszerzéssel, beszökkenéssel. Súlylökés oldalfelállással, lendületszerzéssel.
IV. TORNA A) Talaj 5 elemből bemutatása.
álló
összefüggő
talajgyakorlat
Alakuljon ki az igény a technikailag pontos végrehajtásra.
Keresztbe állított 4-5 részes svédszekrényen fejenátfordulás.
Törekedjen a második ív technikailag helyes kialakítására.
B) Szekrényugrás
C) Gerenda Mint előző évfolyamok.
D) Gyűrű Alaplendület.
A tanult elemekből összeállított gyakorlat végrehajtása.
Lefüggés, lebegőfüggés, vállátfordulás előre.
V.
TESTNEVELÉSI
ÉS
39
SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok Zsinórlabda. Pontszerző. Félperces fogó. Sor- és váltóversenyek. Méta játék.
B) Sportjátékok Az előző évfolyamokon tanult sportjátékok technikai elemeinek gyakorlása.
Csapatszellem kialakítása.
Játék 2 csapatban.
VI. SZABADIDŐ SPORTOK Tollaslabda. Görkorcsolyázás. Asztalitenisz. Korcsolyázás.
40
Órarendi sportági edzés 1-8. évfolyam Végső cél a diákok élsportolóvá válása Célok • A fokozott teljesítményekhez szükséges motoros képességek fejlesztése. • Az adott sportág terhelésének megfelelően az izom, ín, szalag és csontrendszer, valamint a légző- és keringési rendszer teherbíró képességének fokozása, a sportági alkalmazkodó képesség fejlesztése intenzív terhelés hatására. • Az életkori sajátosságok figyelembevétele a képzés során. • A sportági fejlődés ütemét befolyásoló élettani tényezők egyénspecifikus feltérképezése, melyek elsősorban az idegrendszer fejlettségétől és a környezeti tényezők befolyásoló szerepétől függenek. • A mozgástanulás azon törvényszerűségének figyelembevétele, hogy az élsportra történő felkészítés legszenzibilisebb szakasza a 10-14 életév közötti időszak. A sportolók edzésmunkáját ebben a szemléletben kell megtervezni, figyelembe véve a nemi különbségekből adódó terhelhetőséget is. A képzésnek ezen szakaszában, illetve a sportági ismeretek közlésében az adott sportág, mint cél jelenik meg.
Munkánkat akkor tekinthetjük eredményesnek, ha tanulóink a választott sportágukban minél nagyobb számban lesznek utánpótlás válogatott kerettagok, nevük szerepel a Héraklészes Programban helyet kapó sportolók között. Emellett felnőtt versenyzőként, csapatsportágakban, legalább NBI/B-s sportolókká, illetve egyéni sportágakban az országos bajnokságok döntőinek rendszeres résztvevőivé válnak. Az órarendi sportági edzések tantervét a NUPI adja ki
41
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Műveltségi terület Általános alapelvek, célok Ez a tanterv olyan sportoló fiatalok számára készült, akik valamilyen sport tevékenységet magas szinten végeznek. Éppen ezért tanulóinknak sokkal kevesebb idejük jut a mindennapos tanulásra, átlagos életvitelt folytató társaikkal szemben. A napi többszöri edzések, versenyek, mérkőzések, edzőtáborok erősen behatárolják a tanulási időkeretet. Ugyanakkor a sport magas szintű művelése mellett természetes igényük van olyan tudás megszerzésére is, amely a globalizálódó világban való feladatok ellátására kompetenssé teszi őket. Tehát úgy, és olyan tevékenykedtető tanulási formát, keretet, tananyagot kell számukra biztosítani, amely a kevés rendelkezésre jutó idő alatt is biztosítja személyiségük és képességeik maximális kibontakoztatását. A XXI. században az anyanyelvi és irodalmi nevelés szerves egységet jelent, mely a nyelvi képességek és készségek kibontakoztatásával és fejlesztésével párhuzamosan fejleszti a tanulók beszéd- és íráskultúráját. Tantárgyközi tantárgyként pedig lehetővé teszi egyéb tantárgy ismereteinek feldolgozását, elsajátítását. A magyar nyelv és irodalom ismerete identitásunk gyökere, kommunikációs kapcsolataink alapja. Az anyanyelv alapköve a gondolkodásnak, a tanulásnak, az emberek társas érintkezésének. Az anyanyelv biztos ismerete nélkül nem lehetséges idegen nyelvek birtoklása sem, mely a világot járó sportemberek számára elengedhetetlenül szükséges. Az irodalom nemzeti kultúránk megismerésének egyik fő forrása, miközben a szövegértési és szövegszerkesztési, szövegalkotási technikák elsajátíttatását segíti. A magyar nyelv és irodalom kerettantervének írásakor az a cél vezérelt, hogy általánosan művelt, több tevékenységi formát ismerő, olvasni szerető, a világot befogadni tudó és jó kapcsolatteremtési képességgel rendelkező fiatalok kerüljenek ki iskolánk falai közül. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Ismeretek az anyanyelvről 6. Ismeretek az irodalomról 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
42
Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok
Az általános iskolai magyar nyelvi és irodalmi képzés több területen alapozza meg a tanulók tudását és megfelelő viszonyulását a nyelvi képességek, az anyanyelvi ismeretek és általában a nyelvi kommunikáció területén. Az alsó tagozat célja elsősorban a szükséges motiváció biztosítása, melyet elsősorban a népdalok, mondókák, játékos nyelvi elemek és kommunikációs gyakorlatok segítségével lehet biztosítani. Fontos a játékos és megalapozó gyakorlatokon túl, hogy az olvasási- és íráskészség stabilan kialakuljon, az esetleges lemaradások pedig az időben történő felismeréssel korrigálhatóak legyenek. Világossá kell válnia a tanulók előtt, hogy az írott és beszélt kommunikációban valamint a szövegértésben az elvárt pontosság és hatékonyság nem iskolai öncél, hanem a kifejezés és befogadás sikerességének szükséges előfeltétele. A tanulók ebben az igen fogékony korszakban találkoznak azokkal az esztétikai, etikai, és általános emberi értékekkel, melyek kapcsán lehetőséget biztosíthatunk az egyéni átélés, a vita formájában történő véleményütközés, általában a szubjektív átélés különböző formáinak. A tanulóknak otthonosan kell mozogniuk a nyelvi tartalmak intézményes formáinak használatában (könyvtár, adatbázisok, elektronikus hordozók), meg kell ismerniük az alapvető felhasználói technikák és eszközök fő elemeit. A szépirodalmi, mitológiai és népmesei művek bemutatását össze lehet kapcsolni az iskolánkba járó gyerekek speciális kötődésével: a sporttevékenységgel. A sporttal kapcsolatos értékek irodalmi bemutatásán túl lehetőséget biztosíthatunk a saját élmények mozgósítására, különösen a feszültségeket, konfliktusokat hordozó mozzanatoknak (rivalizálás, a teljesítmény eléréséért hozott áldozatok, stb.) a gyerekek életkorához igazodó feldolgozására. A kitűzött célok eléréséhez alkalmazhatjuk a modern pedagógiai és szakági eredményeket (drámapedagógia, kommunikációelmélet, stb.) annak érdekében, hogy a tanulók a megismert tartalmakat aktívan, önbizalommal legyenek képesek alkalmazni.
1. évfolyam Időkeret: 296 óra/ év; 8 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
Előkészítés.
A mesék motiváló szerepe, például: A fecskék iskolába indulnak; A katica meglátogatja megbetegedett barátját, a tücsköt; Nyuszi nem figyelt az iskolában és nem ismerte fel a gombákat az erdőben … stb.
A gyermekek megismerése. A megfigyelőképesség, emlékezőképesség, beszédképesség, beszédértés és a gondolkodás fejlettségének felmérése. A tanulók meséken keresztül ismerkedjenek meg a várható iskolai feladatokkal. A helyes hangképzés, a hangok tiszta artikulációja, a kijelentő és a kérdő mondat
Helyes levegővétel. Hangok utánzása, beszédritmus utánzása. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása.
43
hanglejtése, szókincsfejlesztés. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Hangfelismerés, utánzás. Utasítás szóban.
követése
mozgásban,
rajzban,
Problémamegoldó gondolkodás. Kreativitás, fantázia fejlesztése, koncentráció, megfigyelő képesség fejlesztése.
Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Felelgetős mondókák előadása párokban. Szituációs játékok. Szöveghez kapcsolódó megválaszolása.
kérdések
Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása, szövegkörnyezetben történő értelmezése. Összefüggések felfedezése tapasztalati úton, képsorok, történetek alapján.
Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése
A beszéd, a beszédészlelés és értés fejlesztése.
A beszédészlelés- és értés gyakorlása mesehallgatással.
A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra.
Analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás.
A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása.
Szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása.
A jel funkciója.
Mondatalkotás eseményképről.
Tájékozódás a testsémán, térben, síkban.
Formák felismerése, különbségek azonosságok megállapítása.
A relációs szókincs tartalmának fejlesztése. A szem és összehangolása.
a
kéz
mozgásának
A finom motorikum fejlesztése. Dominanciák, térirányok, síkirányok. Mozgáskoordináció fejlesztése.
és
A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása. Betűelemek alakítása. A helyes írásszokások megalapozása.
Alakállandóság. Alak-háttér megkülönböztetése.
44
Az olvasás jelrendszerének megtanítása
Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismerése. A mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egykettő, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk a mondatzáró használatának megfigyeltetése.
Az írás jelrendszerének megtanítása
Olvasás, szövegértés, irodalom
írásjelek
Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása.
A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás.
A szabályos betűalakítás és kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolása, írott majd nyomtatott mintáról.
A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével.
Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása, látó-, halló előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből.
Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok.
A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése.
Magyar népi gyermekjátékok, például: Csicsija babája, Gólya-gólya, Túrót vettem, Egyedem – begyedem, Egy, most érik a meggy, Kinn a bárány, Jeruzsálem városában, Felelgető Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne
Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló élményei, saját tapasztalatai között. A vers hangulatának felismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztrációk készítése.
A.A. Milne: Hatévesek lettünk Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató Mai svéd gyermekversek: Ami a szívedet nyomja Áprily Lajos: Hűségesek Károlyi Amy: Két kis bunda bandukol Gyárfás Endre : Tücsökkaland. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett rövid szépirodalmi szövegek, versek, ismeretterjesztő szövegek.
Az állatokról szóló mesékben megjelenő tulajdonságok, melyek a sportember képének megjelenítését készítik elő. Így például a bátorság, a leleményesség, az erő, a kitartás, a segítőkészség bemutatása A bátor nyúl, A fanyűvő, A nyúl és a teknősbéka, A nyúl és a békák, Az állatok versenye, Ki az ügyesebb?, Ki az erősebb c. mesék, valamint Aiszoposz, Lev Tolsztoj, La Fontaine meséi alapján.
Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. Néhány sporttémájú megismerése.
elbeszélő
történet
Az önálló feladatvégzés lépései.
A tanulási képesség A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja.
Az önálló gyakorlása. Kérdésekre
feladatvégzés válasz
lépéseinek
keresése
ismert
45
fejlesztése
Olvasási szokások.
szövegből.
Könyv-és könyvtárhasználat
Gyermeklexikon használata.
Látogatás az iskolai könyvtárba.
Társadalmi ismeretek
A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban.
Szavak magyarázata használatával.
gyermeklexikon
A gyermek környezetében élők megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban élethelyzetek megjelenítése.
megfigyelhető
A következő tanévi fejlesztés feltételei:
• • • • • •
Érdeklődjön az olvasástanulás iránt. Az iskolán kívül is próbálgasson olvasgatni (például: utcán vagy várószobákban, stb.) Próbáljon információt szerezni olvasás útján. Igyekezzen környezetével írásban is közölni dolgokat. Élvezze a korának megfelelő meséket, verseket. Tudjon szerepjátékokat játszani.
46
2. évfolyam Időkeret: 296 óra/ év; 8 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama.
Légzőgyakorlatok.
A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és a társakkal való érintkezésben. Mondatalkotások.
Szavak, szószerkezetek, mondókák utánzó mondása.
mondatok,
A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak értelmezése és gyűjtése.
Két, majd több mondat összekapcsolása.
Hangulatokat kifejező, érzékeltető szavak keresése.
Eseménysor felidézése, sorrendisége.
A hasonlatok mesékben.
az
események
Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése. Szókincsfejlesztés, szócsaládok.
rokon
értelmű
megfigyelése
versekben,
A gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Mondatok helyes időrendbe rendezése. Beszélgetés adott vagy választott témáról.
Az évszakokra jellemző kifejezések.
Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával (pl.: sportesemények rövid szóbeli elbeszélése). Feladatszövegek, utasítások lényegének elmondása.
Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom
Népköltészeti és műköltészeti alkotások. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok különböző kultúrákból. Állatmesék, ismeretterjesztő szövegek. Történetek a gyerekek társadalmi környezetéről.
természeti
és
A cím és a tartalom viszonya. Ritmus, rím ismétlődése. A sportember eszményének megközelítése. A szegénylegény győzelme erővel, kitartással, bátorsággal, türelemmel, okossággal a gonoszok fölött.
Olvasástechnika
értelmezése,
A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplő cselekedeteinek következtetés tulajdonságaikra.
értékelése,
Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott megfigyelése.
művek
szóhasználatának
Szómagyarázatok készítése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések megfigyelése a szövegkörnyezetben.
Például: Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese.
A verses forma felismerése.
Hangsúlyozás és hanglejtés.
Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes
A szöveg ritmusának jelzése tapssal.
47
A mondatvégi írásjelek szerinti helyes intonálás. A szünettartás és a ritmus.
hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása.
Hangos és néma olvasás.
Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között.
Ismert szövegek esetén kifejező olvasás.
Helyes hanglejtés gyakorlása
Szövegértési feladatokra adott válaszok megkeresése a szövegben.
kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok helyes olvasása. Párbeszédek olvasása. Hangszín, hangerő tudatosítása. Kifejezőkészség fejlesztése ismert szövegek segítségével.
Írásbeli szövegek alkotása
Szógyűjtés, szószerkezetek, alkotása eseményképről.
Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása.
Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre.
Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés. Írásszokások és az íráshasználat alapozása.
mondatok
eszközszintű
Személyes élményről vagy feldolgozott olvasmányról két-hárommondatos írásbeli fogalmazás készítése. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Önellenőrzés. Hibák javítása. A betűismeret megerősítése. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondás és emlékezetből írás. Helyes írásszokások alkalmazása. Testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás.
48
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás
Mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék.
A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerinti ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok felismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. Egyszerű szavak elválasztása. Az egy alakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő, a kérdő, az óhajtó, a felszólító és a felkiáltó mondat felismerése szövegben.
A mondatfajták.
A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írás közben.
Tanulási képesség fejlesztése
A kép és a szöveg kapcsolata.
Lényegkiemelés, információgyűjtés.
Könyvtárhasználat.
Könyv-és könyvtárhasználat
A könyvek jellemző adatai.
Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve).
Társadalmi ismeretek
A barátok, a baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. Ismerkedés a sportágak kialakulásával. Az ókori olimpiák egy-két gyerekeknek szóló története; például: marathoni futás, olimpiai láng. Atlétikai ágak kialakulásáról, szokásairól.
Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, osztályközösségről, sportközösségekről.
az
A következő tanévi fejlesztés feltételei
• • • • • • • • • • • •
Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítésével. Önállóan alkotott mondatok összekapcsolása. Az ábécé szerinti sorrend használata. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése körülbelül 20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. 49
• • •
A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondás, emlékezetből írás. Hibajavítás tanítói irányítással.
3. évfolyam Időkeret: 296 óra/ év; 8 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
A különféle mondatfajták mondatfonetikai kapcsolata.
A szavak, szószerkezetek megfelelő kiejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a felolvasásban.
A szavak és a nem verbális jelek (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése.
Szöveges hangsúlygyakorlatok.
légzőgyakorlatok,
Versek és mesék kifejező kapcsolattartás a hallgatósággal.
előadása,
Mondókák, versek helyes ejtése.
Szókincsbővítés, a szavak jelentésének, stílusértékének elemzése szövegben.
A beszéd fontosabb eszközei (hangsúly, hangerő, hanglejtés, szünet, tempó) alkalmazása.
Rokon értelmű szavak keresése, jelentésárnyalatok megkülönböztetése.
Arcjáték, tekintet, használata.
mozdulatok
testtartás
Törekvés a pontos kifejezőkészségre. Hosszabb szóbeli megértése.
közlések
követése,
Mindennapi élmények, olvasmányok rövid tartalmának elmondása, megbeszélése.
50
Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom
A magyar népköltészet és műköltészet prózai és verses alkotásai (nemzetiségek irodalmából, a külföldi népés műköltészetből). Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek, klasszikus és kortárs szerzőktől. Sporttörténettel kapcsolatos elbeszélések. A természet és az ember viszonya. Események a magyar történelemből. Néhány ókori, mitológiai történet. Ismeretterjesztő szövegek a természeti jelenségek, növények, állatok, mesterségek köréből. A hír, hirdetés, riport, használati utasítás, játék leírás megértése. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek.
A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Néhány jellegzetes irodalmi téma felismerése az olvasott művekben, pl. család, iskola, barátság, segítőkészség, hazaszeretet, szülői szeretet. Lényegkiemelés aláhúzással, az események idejének, időrendjének megfigyelése, okokozati összefüggések feltárása, a műfaji jellemzők felismerése. A művészi nyelv eszközeinek felismerése, például művészi hasonlat. Versek művészi eszközei: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, dramatizálása.
elbeszélés
részletek
Az egyéni olvasmányélmények megosztása.
A sportember eszményének alakítása bibliai és mitológiai történetekkel. Bátorságról, erőről, összefogásról, kitartásról, határozottságról szóló történetek; például: Dávid és Góliát, vagy Sámson története, Thészeusz története a Minotaurusszal, Daidalosz és Ikarosz, Achileusz sarka.
Olvasástechnika
Pontos, folyamatos, értő olvasás. Helyes tagolás és hangsúlyozás, értelmező olvasás.
Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás a megértést vizsgáló feladatok megoldásával. A hosszú mondatok hangsúlyozása.
helyes
tagolása,
Az értelmező olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. A szöveg hangulatát, a szereplők érzelmeit kifejező olvasás. Az előzetes ismeretek, élmények összegyűjtése, kérdések megfogalmazása, ismeretlen szavak, kifejezések értelmezése.
Írásbeli szövegek alkotása
Az írásbeli alapozása.
fogalmazás
képességének
A szövegforma tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felidézése.
A szövegalkotás műveletei, anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése.
Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése.
51
Az időrend.
Események elrendezése időrendben.
A szöveg tagolása, a bekezdések.
Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban.
Az elbeszélő fogalmazás jellemzői. Az elbeszélés szerkezete: tárgyalás, befejezés.
bevezetés,
A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben és annak formai jellemzői. Elbeszélés írásban olvasmány alapján. Elbeszélés írásban kép alapján. írásban
mindennapi
Gondolatokat követő pontos szóhasználat. A felesleges ismétlődés elkerülése.
Szabad, kreatív fogalmazás írásban.
Elbeszélés alapján.
Szógyűjtés, kifejezések, jelentésárnyalatok megkülönböztetése.
élmény
A párbeszéd történetmondásba.
beillesztése
a
A fogalmazások önellenőrzése fogalmazási ismeretek felhasználásával. Lendületfejlesztő gyakorlatok.
Elbeszélés írásban filmélmény, képzelet alapján. Gazdaságos szövegelrendezés. Az írás lendületének, tempójának fokozása.
Figyelemfejlesztő gyakorlatok. Szósorok, mondatok tollbamondás után, akaratlagos írással.
írása másolással, emlékezetből és
Az egyéni írás alakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével.
Tanulási képesség fejlesztése
Lényegkiemelés, adatok, információk gyűjtése, elrendezésének módjai.
Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő olvasmány tartalmáról.
Könyv- és könyvtárhasználat
Könyvtárhasználat.
Anyaggyűjtések, lényegkiemelések, ismeretlen szavak értelmezése.
A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek. Elektronikus információhordozók. A lexikonok és szótárak használata (betűrend, címszó).
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás
Az ige létezés).
jelentése
(cselekvés,
történés,
Rokon- és ellentétes jelentésű igék keresése. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással, szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötők kapcsolatának esetei. Az igekötős igék egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév.
az
Könyvek keresése szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak felsorolása (író, cím, kiadó, kiadás éve). A tanult szófajok felismerése megnevezése mondatban, szövegben.
és
Az igeidők használatának és jelölésének megfigyelése, helyes használatuk gyakorlása beszédben és írásban. Az igekötők jelentésmódosító szerepének felfedezése. Nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatok az igekötős igék gyakorlásához. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. Toldalékos szóalakok és helyes használatuk gyakorlása szóban és írásban.
A névelő, névutó a szövegben.
A melléknevek szerepének felfedezése a nyelvhasználatban,
A főnév toldalékolása.
alkalmazásuk stílusgyakorlatokban.
A tulajdonnevek helyesírása.
A hosszú hangok jelölése a melléknevek
52
A ban;-ben; -ba;-be rag helyes használata, a –ból;-ből; -ról;-ről; -tól;-től helyesírása.
végén. A j hang jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.
A melléknév jelentése. A melléknév toldalékolása. A számnév jelentése és fajtái. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.
Társadalmi ismeretek
Az ókori kultúrák néhány mitológiai története. Egy-két történet az ókori olimpiákról. A magyar történelem eseményei: honfoglalás, állapalapítás, Mátyás kora, török idők. Ünnepeink: családi, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink.
Legendák, történetek olvasása az ókori mitológiák és olimpiák köréből. Versek, legendák, történetek a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeinkre. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. A Szózat szövegének értelmezése.
53
A következő tanévi fejlesztés feltételei:
• • • • • • • • • • • • •
A tanuló alkalmazza a helyes beszédlégzést. Az élőbeszédben, a szerepjátékokban és hangos olvasáskor alkalmazza megfelelően a mondat- és szövegfonetikai eszközöket. Legyen képes olvasmány, élmény, film és képzelet alapján szóban elbeszélést alkotni. Értse meg a tankönyvek feladatszövegeit és a tanító utasításait. Legyen képes kb. fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló feldolgozására. Felkészülés után pontosan és folyamatosan tudjon egy szöveget felolvasni. Tudja elmondani a Szózat két versszakát. Legyen képes öt hatmondatos elbeszélő szöveg megfogalmazására ismert témáról. Legyen képes egyéni, jól olvasható, lendületes írásra, rendezett, tiszta füzetvezetésre. Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel. Ismerje fel az igéket, főneveket, mellékneveket, tudja szófajukat megnevezni. Legyen képes a tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazására. Tudja a j hang jelölését újabb 20-25 szóban.
4. évfolyam Időkeret: 259 óra/ év; 7 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel.
Az élőbeszéd és a felolvasás értelemszerű tagolása.
Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, tekintet, arcjáték, fej-kézmozdulatok, testtartás, távolságtartás.
Egyszerű és összetett légzőgyakorlatok.
A nyelvi helyesség és kifejezőképesség. Párbeszéd a mindennapi élethelyzetekben. Tartalmi összefüggések mondatok között. Helyes logikai sorrend kialakítása. Vita, érvek felsorolása, vélemény kialakítása.
megalapozott
Kiejtési gyakorlatok. Nyelvtörők, hangerő, beszédértési gyakorlatok.
hangmagasság,
Az aktív és a passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből, más tantárgyakban előforduló szakkifejezések, ritkábban használt szavak gyűjtése. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Olvasmányok reprodukálása tömörítéssel, nézőpontváltással.
szóban
Hangulatok, árnyalatok pontos kifejezése.
54
Olvasás, az írott szövegek megértése, irodalom
Olvasmányok a magyar nép- és műköltészet prózai és verses alkotásainak köréből. Szemelvények más népek irodalmából. Népmesék, népmondák, teremtéstörténetek, legendák, népdalok, műmesék, elbeszélések, versek, regényrészletek. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei, a megszemélyesítés, ritmus, rím, refrén. Rövid ismeretterjesztő szövegek.
és
publicisztikai
Az olvasási készség fejlesztése, a kifejező hangos olvasás. A szövegértő és kritikai olvasás további alapozása.
Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér, idő, következtetések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek és emberi kapcsolatok felismerése és értékelése a művekben. Több szempont figyelembe vétele a szereplők viselkedésének megfigyelésekor. Véleményalkotás. Gondolatok megosztása és megvitatása. A szövegértés műveleteinek alkalmazása. A sorok közötti olvasás. A szereplők jellemzése, az események idejének, időtartamának, időrendjének megállapítása.
A sportember eszményének kialakítása, továbbfejlesztése.
A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása, a fordulat, a tetőpont és a csattanó felismerése.
Odüsszeusz történetei, melyek a bátorságról és a leleményességről szólnak.
Az önállóan megismert ifjúsági regény bemutatása társaik számára.
A magyar mondák témaköréből néhány történet, például: Mese a fehér lóról és az aranyos nyeregről, Botond, Hunyadi János vitézsége, Kinizsi Pál történetei, és a lovagi bajvívásról szóló egyes történetek.
Művészi eszközök felismerése elbeszélő művekben.
Írásbeli szövegek alkotása
és
Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése szövegből. A műköltészetről rendszerezése.
Olvasástechnika
lírai
tanultak
összefoglaló
A kifejező olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal.
A kifejező hangos olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése.
Mondat- és szövegfonetikai eszközök.
Párbeszédek elkülönítése.
Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés.
Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével.
A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. Az üdvözlet írásának tartalmi és formai jellemzői. Eszközszintű egyéni írás és írás sima lapon.
és
közbeékelődések
Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéd írásával. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése a sorrendiség szabályainak betartásával egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Levelezőlap írása különféle alkalmakra. A levelezőlap címzése. Olvasható, tetszetős füzetvezetés.
és
rendezett
55
Olvasónapló vezetése. Szómagyarázatok alkotása, szinonimák keresése, szövegalkotást előkészítő vázlat készítése. Szövegátalakítás stílusváltás).
Tanulási képesség fejlesztése Könyv-és könyvtárhasználat
Különböző információhordozók a könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe. Az egynyelvű és többnyelvű szótárak, lexikonok, enciklopédiák. A magyar helyesírás szabályai.
(tömörítés,
bővítés,
Információk gyűjtése. a gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból Vázlat alapján beszámoló – olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Gyerekeknek készült lexikonok, enciklopédiák, kétnyelvű szótárak használata. Közmondások, szólások, ismeretlen szavak megismerése kézikönyvekből.
Magyar értelmező kéziszótár, szólások és közmondások gyűjteménye.
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás
A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése.
A tanult szófajok felismerése szövegben és megnevezésük konkrét példákon.
Az igei személyragok és a személyes névmás, a tulajdonnév újabb csoportjai (földrajzi nevek, címek, intézmények neve, márkanév).
Szófajok gyűjtése.
A főnév val - vel ragos alakja, a melléknév fokozása. Az igeragozás. A kijelentő mód, a felszólító mód, a feltételes mód, az igemódok és a mondatfajták kapcsolata. A mutató névmás, a kérdő névmás és a főnévi igenév.
Nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban. A jövőidő változatos kifejezése. Az olvasmányokban előforduló tulajdonnevek felismerése és helyesírásuk gyakorlása. A főnév ragos alakjának felismerése szövegben, a val-vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutók szerepének felismerése a nyelvi kifejezésben, helyesírásuk gyakorlása. A határozott és határozatlan névlelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. Földrajzi nevek helyes lejegyzése. A melléknév fokozott alakjainak helyes leírása. A határozott és határozatlan számnév helyes felismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az ly-os szavak körének bővítése.
Társadalmi ismeretek
A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói.
Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban.
56
Kölcsey Ferenc: Himnusz Petőfi Sándor : Nemzeti Dal
Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred elképzelése.
A következő tanévi fejlesztés feltételei:
• • • • • • • • • • • • • •
Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasása. Önállóan megismert – életkorhoz illő – szöveg néma olvasása, lényegének megérése és megfogalmazása. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése, megnevezése a szövegben. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata, könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemző megbeszélésekben.
57
5-8. évfolyam Alapelvek, célok A tagozati váltás okozta nehézségek leküzdése. A kulturált, igényes nyelvi magatartás fejlesztése különböző kommunikációs helyzetekben, változó kommunikációs partnerekkel. Az írásmód tempójának fokozása, az egyéni stílus, az íráskép rendezettségének fejlesztése, törekvés az anyanyelvi normákat, tanult helyesírási szabályokat betartó helyesírásra. A korábban megtanult és bevált tanulási technikák további alkalmazása és fejlesztése. Új módszerek elsajátítása az ismeretszerzés lehetőségeinek bővítése érdekében. A rendszerszerű nyelvszemlélet kialakítása. Nyelvészeti ismeretek megszilárdítása, felismerés, meghatározás és alkalmazás szintjén. A nyelvi identitástudat kialakítása. Olvasott művek alapján a cselekmény visszaidézése, a szereplők, a helyzetek megfigyelése, megnevezése, jellemzése. Azonos témák eltérő műfajban történő megjelenésének megfigyelése. Műnemi, műfaji sajátosságok bemutatása. Olvasmányélmények alapján alapvető irodalmi témák és motívumok felismerése, megfogalmazása. Érzelmek és érzések irodalmi művekben történő megfigyelése. Szóképek, alakzatok felismerése, értelmezése. Az olvasmányélmények társakkal történő megosztása. A kulturált önkifejezés fejlesztése, önálló véleményalkotás olvasmányélményekről, mindennapi helyzetekről. A beszédhelyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás megszilárdítása. Változatos beszédműfajok, kommunikációs technikáinak megfigyelése, ezek gyakorlása különös tekintettel a szándékkifejezésre és a hatáskeltésre. A megértést és értelmezést segítő csendes és hangos olvasás a korosztályi elvárásnak megfelelő szinten. Az európai és magyar kultúrában hagyományos szövegtípusok megismerése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő írástechnika megvalósítása. Az életkornak megfelelő és elvárható tanulási technikák tudatos alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés-, gyűjtés, bővítés és alkalmazásához szükséges további technikák elsajátítása és alkalmazása. A magyar nyelv kulturált és helyes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszerzése. A nyelvnek társadalmi jelenségként történő értelmezése, a magyar nyelv összetartó erejének felismerése. A magyar nyelv tantárgyköziségének felismerése és hasznosítása. Annak megértetése, hogy az irodalom, mint a művészet egyik ága a maga komplexitásában egyszerre hat és fejleszti az egyén értelmi és érzelmi világát. A tantervben megjelölt feldolgozásra szánt irodalmi művek ill. fejlesztési feladatok, tanulói tevékenységek választási lehetőséget kínálnak a szaktanár számára: szabadon dönthetnek arról, mely művek feldolgozását kívánják megvalósítani, milyen tanulói tevékenykedtetéssel.
58
5. évfolyam Időkeret: 148 óra/év, 4 óra/hét Magyar nyelv: Témakörök
74 óra/év, 2óra/hét Magyar irodalom: Tananyag
74 óra/év, 2óra/hét Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértés
A beszéd és a nyelv kialakulása, fejlődése. A kommunikációs folyamat tényezői.
A kommunikáció tényezőinek megismerése és alkalmazása különböző szituációs formákban.
1.1. A beszéd és a nyelv
A társas érintkezés formái:
1.1.1. A kommunikáció
A köszönés
Ismert szöveg hangos, kifejező, szöveghű olvasása, helyesejtés, igényes megfogalmazás a mindennapi beszéd során. A helyes beszédlégzés gyakorlása. Megfelelő beszédtempó hangerő, hangmagasság, hanglejtés alkalmazása. Különböző mondattípusok használat szóbeli szövegalkotásban. A nyelvi és a
1.1.2. Nem nyelvi jelek
A megszólítás A bemutatkozás A beszélgetés. A mindennapi közlésformái:
és
az
iskolai
élet
Véleménynyilvánítás
nem nyelvi jelek összehangolásának megfigyelése és gyakorlása. Kulturált nyelvi magatartásra való törekvés a mindennapi beszédhelyzetek során.
Beszámoló Felelet, kiselőadás. A testbeszéd kommunikációban.
szerepe
a
2.1. A különböző olvasási fajták.
Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Szövegértési technikák elsajátítása. Ismert szövegek értő olvasása. Válaszadás adott témához kapcsolódó kérdésekre.
Egyéni olvasási tempóhoz igazodó hangos, néma olvasás gyakorlása. Szóbeli és írásbeli szövegértési feladatok gyakorlása. Mondatalakítási gyakorlatok. Szövegtípusok felismerése.
2.1.1. Értelmező néma, kifejező, hangos, szöveghű olvasás.
A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása olvasmányélmények alapján.
Szövegtömörítés, rövidítés, kiemelés, tételmondatok felismerése. Egyszerűbb költői képek, alakzatok felismerése. Műfaji különbözőségek felismerése, megfogalmazása. Tények, adatok visszakeresése.
Rövidebb, hosszabb szövegek otthoni feldolgozása önálló olvasással (Mesék, Olimpiai játékokról szóló történetek, a korosztályhoz igazodó témájú regények, stb.).
Eseménysor felidézése, szereplők főbb tulajdonságainak megfogalmazása, helyszínek megjelölése. Üzenet megfogalmazása. Az olvasottakkal kapcsolatos rövid vélemények, gondolatok szóbeli és írásbeli megfogalmazása. Olvasási szokások felelevenítése.
3. Írásbeli szövegek, alkotása, íráskép, helyesírás
Az anyaggyűjtés, anyagrendezés alapvető ismérvei, alkalmazásuk a gondolatok írásbeli rögzítésekor.
3.1. Az egyéni írástechnika differenciált
Fantáziagondolatok, az egyéni látásmód, gondolkodás megjelenítése írásbeli
Másolási feladatok, diktálás utáni szövegírás. Különböző ismert műfajú szöveg írásbeli alkotása. Hibakeresés, hibajavítás, önellenőrzés. Személyes és olvasmány élményen alapuló rövidebb szövegek írásbeli megfogalmazása a tanult
2. Olvasás, írott szöveg megértése
2.1.2. A szöveg tartalmi és érzelmi visszaadása
59
fejlesztése. Esztétikus, igényes írásképre való törekvés
szövegek alkotása során. Új műfajok bevezetése (levél).
műfajok körében. A helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása.
Az ismeretek elsajátításának folyamata. A tanulást segítő eszközök megismerése és alkalmazása. A különböző információhordozók bevonása a tanulási folyamatba.
Heti, napi program megtervezése. A tanulási folyamat megtervezése. Beszámolók készítése a terv megvalósulásáról. A rövid és hosszú távú memória fejlesztése különböző gyakorlatokkal. A megismert tanulási technikák gyakorlása. Az eredményesség megtapasztalása beszámolók alapján.
A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések megismerése.
Összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között szövegelemzéssel.
3.2 Szövegszerkesztés, közlésfajták: elbeszélés, leírás. 4. A tanulási képesség fejlesztése 4.1. Eredményesség a tanulásban 4.2. A tanulás tanulása 4.3. A különböző tanulási technikák
5. Ismeretek az anyanyelvről 5.1. A magyar nyelv egységeinek összefüggései
60
5.2. Jelentéstani ismeretek
Hangalak és jelentés közötti kapcsolat vizsgálata.
5.2.1. A szavak jelentése és szerkezete
Egyjelentésű és többjelentésű szavak. Azonos alakú szavak. Rokon, ellentétes értelmű szavak.
Szómagyarázat értelmezése egynyelvű szótárak használatával, a jelentések pontosítása. Szógyűjtés irodalmi szövegekből, sajtóból. A szavak konkrét jelentésén kívül elképzelhető egyéb jelentések megtapasztalása, gyakorlása.
Hasonló hangzású szavak. Hangutánzó és hangfestő szavak. A szavak szerkezete.
A szavak szerkezetének vizsgálata, a szóelemek felismerése, elemzési feladatok.
A toldalékok fajtái.
Állandó kifejezések gyűjtése.
A szólás, szóláshasonlat, közmondás.
5.2.2. Állandó kifejezések 5.3. Hangtani ismeretek
Kifejező, szép beszéd, helyes artikuláció, helyesejtés gyakorlása. Saját
A hangképzés szervei. A hangok csoportosítása.
írásművek javítása önjavítással.
A magánhangzótörvények. A mássalhangzók törvényszerűségei.
kapcsolódásának
Betűrend. A helyesírási alapelvek megismerése. Szótagolás, az egyszerű és az összetett szavak elválasztása.
Alapvető helyesírási szabályok tudatos alkalmazásának írásbeli gyakorlása különböző típusú feladatokkal. Helyesírási szabályzat használata.
Tájékozódás a könyvek birodalmában.
A könyvtár használatával kapcsolatos alapvető ismérvek tudatosítása, alkalmazásuk a gyakorlatban (könyvkeresés, kölcsönzés).
5.4. A magyar helyesírás alapjai 6. Könyvtári ismeretek
Dokumentumtípusok. Segédkönyvek: enciklopédiák.
szótárak,
lexikonok,
7. Ismeretek az irodalomról
Olvasmányélmények felelevenítése. Az olvasás örömének megtapasztalása.
7.1. Az olvasás
Emlékek a mesék világából. A mese és a valóság közötti különbségek ismerete. A mesék fajtái és jellemzői.
A könyvtár tanulást segítő funkciójának megtapasztalása. Mesegyűjtés. Válogatás a klasszikus és modern meseirodalomból. Gyakorlás néma és hangos olvasással. A jó a rossz, az igazság és az igazságtalanság közötti különbség felismerése és megfogalmazása. Tartalommondás. A mesefordulatok visszaidézése, jellemző kifejezések gyűjtése.
61
7.2. Népdalok
A népdal műfaji megismerése.
sajátosságainak
A szöveg és a dallam kapcsolata. Különböző népdaltípusok megismerése. A ritmus és a rím.
Tanult népdalok felidézése, bemutatása egyénileg és közösen. A népköltészeti alkotások sajátosságainak összegyűjtése írásban, szóbeli prezentálás. Népdalcsokor gyűjtése, bemutatása.
Az ének és a tánc szerepe.
7.3. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal
A lírai alkotások jellemző sajátosságainak összegyűjtése.
A lírai művek formai megjelenítésének megfogalmazása.
Fontosabb költői képek felismerése.
Szóképek, alakzatok felismerése, gyűjtése. Kifejező hangos olvasás gyakorlása.
7.4. Petőfi Sándor: János vitéz
Az elbeszélő művekre sajátosságok megismerése.
A valóság és mese elkülönítése.
7.5. Mitológiai és bibliai történetek eredetről, teremtésről
Pl.:Arany János: Rege a csodaszarvasról
jellemző
Az epikus művek jellemző sajátosságainak, szerkezetének megismerése. A nagyobb egységek és a versszak viszonyának megfigyelése. Eseménysor felidézése, szóképek, alakzatok felismerése. Szereplők csoportosítása, jellemző külső és belső tulajdonságaik bemutatása. A helyszín és az idő szerepe. Az epikai közlésformák összegyűjtése.
A Kalevala teremtéslegendája
Szereplők, helyszín, eseménysor felidézése. Jellemek bemutatása. Irányított vázlatkészítés.
Teremtéstörténet a Bibliában Arion, Herkules, Hektór és Akhilleusz Sámson, Dávid és Góliát történetének közös feldolgozása.
7.6. Olvasmányok
Közös döntésen alapuló olvasmányok feldolgozása a ismeretek alkalmazásával.
házi tanult
Pl.: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Részletek királyfiból.
olvasása
a
Koldus
és
Esemény, helyszín, szereplők csoportosítása páros munkában. Beszámolók, illusztrációk készítése, egy-egy részlet dramatizálása. Epikai sajátosságok gyűjtése szóban, írásban. Történetmondás- folytatás. Memoriterek értékelése.
meghallgatása,
közös
62
7.7. Olvasni öröm
További alapvető témák megismerése újabb olvasmányok segítségével Pl. Mándy Iván: Csutak és a szürke ló Lázár Ervin. Lovak, kutyák, madarak, Szamárfül Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?
7. 8. Kitekintés
Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció, a tömegkommunikáció.
Hatásuk megfigyelése, véleményalkotás.
8. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Vélemény alkotó megfogalmazása olvasmányokról, hatásokról, élményekről.
Szóbeli, írásbeli szemlélettel. meghallgatása.
A humor szerepe a mindennapokban és a művészetekben.
Felolvasás irodalmi művek részleteiből. Személyes élmények meghallgatása.
A jó a rossz, az igazság és igazságosság, az ítélkezés mint emberi cselekedet felismerése.
Válogatás irodalmi szövegekből.
Empátia, mások meghallgatása.
Beszámoló kisebb csoportok egymás közötti beszélgetéseiről.
8.1.Vélemények megfogalmazása
véleményének
formában, objektív Ellenvélemények
alkotásokból,
egyéb
Követelmények: • Legyen képes alapvető szinten a magyar nyelv rendszerszemléletében való gondolkodásra, hangtani, alaktani, jelentéstani ismereteivel igazolja azt. • Legyen igénye szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak esztétikus megjelenítésére, szövegalkotó és szövegértő képességének továbbfejlesztésére. • Ismerje az elsősorban magyar, illetve világirodalmi alkotásokból megismert műfajok sajátosságait, jellemtípusokat, legyen képes a társas kapcsolatok fontosságának értésére, szabályainak elfogadására. • Ismerje meg és alkalmazza a tantárgy hatékony és eredményes tanulásához szükséges módszereket. • Legyen képes az olvasottak felidézésére, idő, szám, személy változtatására.
63
6. évfolyam Időkeret:148 óra/év, 4 óra/hét Magyar nyelv: 74 óra/év, 2óra/hét Magyar irodalom: Témakörök Tananyag 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
74 óra/év, 2óra/hét Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
A nyelvi és a nem nyelvi eszközök kifejező összhangjának fejlesztése.
1.1. A szóbeli kifejezés, szövegalkotás továbbfejlesztése
Változatos gyakorlatok helyes használatukra. Különböző helyzetekhez igazodó kérdések, válaszok megfogalmazása. Szóbeli szövegalkotás gyakorlása: elbeszélés, jellemzés megfogalmazása egyéni és kiscsoportos munkaformában személyes élmények alapján. Adott témához kapcsolódó vélemény kifejtése, megvédése, a kommunikációs helyzethez igazodóan. Más vélemények meghallgatása, megértése, összegzése, értékelése. egyéni és csoportos munkaformában.
2. Olvasás, írott szöveg megértése
A hangos és néma értő szövegolvasási képesség továbbfejlesztése.
Különböző irodalmi és sport témájú szövegek néma, illetve hangos olvasása. A témával kapcsolatos kérdések szerkesztése, válaszadás. Adatkeresés, információ- gyűjtés. A műfajok közötti különbségek, stílusbeli eltérések megfigyelése. Szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggések vizsgálatával. Szóképek, alakzatok keresése, felismerése. Rövidebb és hosszabb szövegek, művek önálló feldolgozása irányított kérdésekkel.
64
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
Az írástechnikai készségek fejlesztése.
Változatos gyakorlatok az írásmód tempójának fokozására, az íráskép rendezettségének fejlesztésére. Rövid szövegek megfogalmazása különböző műfajokban és szövegtípusokban. Nyelvtani, nyelvhelyességi, ismeretek alkalmazása.
helyesírási
Az egyéni látásmód képességének fejlesztése (szerkezeti egységek átírása, a szöveg folytatása, szereplők megváltoztatása). Szöveg készítése megadott szempontok alapján: alaphelyzet, helyszín, szereplők, jellemek, indítékok, időrend.
4. A tanulási képesség fejlesztése
Az önálló ismeretszerzés - és bővítés megtapasztalása és gyakorlása.
Válogatás ismeretterjesztő művekből tananyaghoz, érdeklődéshez kapcsolódóan. Önálló vázlatkészítés gyakorlása.
4.1. A tanulási technikák bővítése
Jegyzetkészítés tanári irányítással. Különböző információhordozók bevonása a tanulási folyamatba (internet, CD-ROOM stb).
5. Ismeretek az anyanyelvről
Szavak és szófajok.
5.1. Szótani, szófajtani ismeretek
A magyar szófajok rendszere. Önálló alapszófajok.
Különböző szövegekben előforduló szavak szófajának felismerése, definiálása. A szó jelentésének és nyelvtani tulajdonságainak megfigyelése.
Helyettesítő alapszófajok. Az igenévi alapszófajok. Viszonyszók. Mondatszók.
65
Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának tudatossá tételéhez. A szófaj, szóalak, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. A nyelv fejlődésének és változásának megfigyelése szövegelemzéssel. Régies kifejezések keresése, gyűjtése, jelentésük megfigyelése szépirodalmi alkotásokban. Szókincsfejlesztő gyakorlatok szógyűjtéssel. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. Az önjavítási készség fejlesztése. Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv hasonlóságának és különbözőségének megfigyelése, összegyűjtése.
6. Könyvtári ismeretek
Könyvtári anyaggyűjtés. A korosztálynak szánt legfontosabb sajtótermékek, fajtái, jellemzői, feladatai.
7. Ismeretek az irodalomról 7.1. Ízelítő a népköltészetből és műköltészetből
A népdalok és a műdal (Fajtái, sajátosságai). pl.:Szerelmi dalok, Virágének, Táncszók, Találós versek, kesergők, Bujdosóénekek. A népballada és a műballada pl.: Kőmíves Kelemen Kádár Kata Júlia szép leány Vörösmarty Mihály: A búvár Kund Arany János: A walesi bárdok Arany János: Mátyás anyja.
Az anyaggyűjtés és adatrendezés fázisainak megismerése és alkalmazásának gyakorlása. A hiteles, érthető, gyors tájékoztatás megfigyeltetése különböző sajtótermékek vizsgálatával.
Olvasott művek alapján a cselekmény, a szereplők, a helyzetek leírása, jellemzése. Azonos témák eltérő műfajban történő megjelenésének megfigyelése, összegyűjtése. Olvasmányélmények alapján alapvető irodalmi témák és motívumok felismerése, bemutatása. Érzelmek és érzések megfigyelése irodalmi művekben. Szóképek, alakzatok felismerése, értelmezése. Az olvasmányélmények társakkal történő megosztása. Hangos és néma értő olvasás- gyakorlása. A műfaji sajátosságok megfigyelése, összehasonlítása más, tanult műfajokkal. Rövidítés, tömörítés. Irányított vázlatkészítés.
66
7.2. Az elbeszélő költemény
Arany János: Toldi.
A műfaji sajátosságok megfigyelése. A jellemábrázolás, a jellemzés eszközei, a főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, bűn és megtisztulás. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok megfigyelése és megfogalmazása. Memoriterek meghallgatása.
7.3. Hősök kora
Válogatás (2-3) a magyar világirodalom alkotásaiból:
és
pl.: Daniel Defoe: Robinson Szekér Joachim: Magyar Robinson Tandori Dezső: Madárlátta tollaslabda Mark Tvain: Koldus és királyfi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Tamási Áron: Szívbéli barátok Hegedűs Géza: veszedelem
Az
erdőntúli
Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika Jack London: Az éneklő kutya Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Az időmértékes verselés.
A regények, részletek, önálló, otthoni elolvasása. A mű megértéséhez szükséges történelmi ismeretek felelevenítése gyűjtőmunka segítségével. Jellemek és jellemcsoportok bemutatása. A regény műfaji sajátosságainak összegyűjtése. Az epikai művek sajátosságainak rendszerezése. A cselekmény és a szerkezet kapcsolatának megfogalmazása. Az idő és a helyszín, az ismétlődő motívumok szerepének megfogalmazása. A műfaji sajátosságok megnevezése. A szereplők csoportosítása. A prózai és a verses formában írt elbeszélés különbsége. Jellemzés készítése választott szereplőkről a tartalmi és formai követelmények betartásával. A mű újszerűségének bemutatása. Az időmértékes verselés olvasásának gyakorlása.
67
7.4. Versek a magyar múltból
Válogatás Janus Pannonius, Balassi Bálint műveiből.
Történelmi háttérhez tarozó információk gyűjtése könyvtári munkával. Korstílusi sajátosságok gyűjtése, szövegértés, kifejező olvasás.
7.5. Kitekintés a magyar irodalom egyéb alkotásaira
Lírai alkotások elemzése
Válogatás a XX. század lírai műnemhez tartozó alkotásaiból. Témaválasztás, mondanivaló, költői stílus megjelenítésének elemzése a választott versek alapján. A művek értő néma és hangos olvasásának gyakorlása. A lírai nyelv sokszínűségének megfigyelése: képiség, szerkezet, zeneiség.
pl.: Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa Nagy László: Ha döng a föld Radnóti Miklós: Ringató Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének.
8. Az ítélőképesség az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az önkifejezés
Kulturális értékek megismerése.
Önálló vélemény kifejtése különböző témákhoz kapcsolódó kérdésekről általános emberi normák és értékek tükrében. A művészetek, műalkotások befogadásához szükséges képességek fejlesztése.
Követelmények:
• • • • •
A magyar nyelv rendszerszerűségének alapszinten történő igazolása a szófajok rendszerének csoportosításával, e témakörben megszerzett ismereteivel. Hasznosítani tudja szófajtani ismereteit annak érdekében, hogy szövegalkotó és szövegértő képességét magasabb szintre emelhesse. Képes a megismert irodalmi alkotások szereplőinek, eseményeinek, jellemző sajátosságainak felelevenítésére, összehasonlítására, a műfajokra jellemző jegyek megfogalmazására, újszerű elemek felismerésére, jellemtípusok bemutatására. Igénye van a helyesejtés szabályainak betartására, különböző kommunikációs helyzetekhez igazodó megnyilvánulásokra, az írott szöveg egyéni, esztétikus megjelenítésére. Legyen képes kifejező, szövegértő olvasásra.
68
7. évfolyam Időkeret: 148 óra/év,4 óra/hét Magyar nyelv: 74 óra/év, 2óra/hét Magyar irodalom: 74 óra/év, 2óra/hét Témakörök Tananyag Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 1.1. Szóbeli kommunikáció fejlesztése
A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi és nem nyelvi képességek fejlesztése.
A beszédhelyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás megszilárdításának gyakorlása a mindennapokban. Változatos beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, ezek gyakorlása különös tekintettel a szándékkifejezésre és a hatáskeltésre. Különböző mondatok változatos használata a kommunikáció tényezőihez igazodóan. A mondat- és eszközök helyes gyakorlása.
szövegfonetikai alkalmazásának
Szóbeli kommunikációs műfajok megismerése és alkalmazása. A beszélő partner testbeszédének dekódolása. Együttműködés partnerekkel.
a
kommunikációs
Mások véleményének meghallgatása, megértése, lényeg kiemelése. Különböző emberi érzelmeket kifejező műalkotások megfigyelése és megvitatása.
69
2. Olvasás, írott szöveg megértése 2.1. Olvasás, szövegértés
Ismeretterjesztő, szépirodalmi köznapi szövegek olvasása értelmezése.
és és
Szövegrészletek pontos, szöveghű felolvasása, az olvasottak reprodukálása. Egyszerű összefüggések megfogalmazása. Hírek, tudósítások, cikkek gyűjtése, felolvasása, értelmezése.
2.2. Sport a nagyvilágban
A szövegkohéziós elemek szerepének megfigyelése. A szövegben található ok-okozati összefüggések felismerése és kifejtése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felismerése. Műfajok közötti megfogalmazása.
különbségek
Rövidebb és hosszabb művek otthoni feldolgozása. Szókincsfejlesztő feladatok végzése szógyűjtéssel. Hasonló és eltérő vélemények összevetése szóbeli és írásbeli megfogalmazással.
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
Olvasható, esztétikus, rendezett írásmód fejlesztése. Az európai és magyar kultúrában hagyományos szövegtípusok megismerése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő írástechnika megvalósítása.
Szövegkiegészítő, szövegalkotó feladatok végzése a tanult helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásával. Esztétikus, olvasható, rendezett, egyéni íráskép megvalósítása.
3.1. Szövegalkotás írásban
Az önkifejezés fejlesztése.
képességének
Különböző műfajú szövegek írása, a műfaji sajátosságok figyelembevételével (leírás, jellemzés, ismertetés, stb).
A kreativitás fejlesztése.
képességének
Párbeszédek írása, párbeszédek átírása, érvelés, cáfolás, meggyőzés írásbeli megfogalmazása.
Az anyagrendezés.
A korábban már elsajátított anyaggyűjtési ismeretek továbbfejlesztése, írásos formában, tanári irányítással.
70
A helyesírás.
A tanult ismereteken alapuló biztonságos helyesírás megvalósítása valamennyi írásbeli megnyilatkozásban. Az önálló ismeretszerzés lehetőségeinek összegyűjtése, kipróbálása, alkalmazása.
4. A tanulási képesség fejlesztése
Az információhordozók bevonása az egyéni tanulási folyamatba. Különböző elsajátítása.
tanulási
technikák
Az összegyűjtött információk felhasználása a tanulási folyamatban.
5. Ismeretek az anyanyelvről
Az egyszerű mondat.
5.1. Nyelvi egységek
Mondat és mondatrészek közötti különbségek felismerése. Gyakorlatok az egyszerű mondatok szerkezeti, tartalmi, minőségi sajátosságainak a felismerésére és meghatározására. A mondatrészek felismerése. Mondatelemzési gyakorlatok végzése. A különböző szófajok mondatbeli szerepének megfigyelése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének vizsgálata különböző szövegek alapján. Az egyszerű mondat központozásának megfigyelése. Helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása az írásművekben.
5.2. Nyelvtörténet
A szóalkotás.
Gyakorlatok a felismerésére, gyűjtésére.
A régi magyar nyelv emlékei.
Régebbi szövegek elemzése a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére.
A nyelvújítás.
különböző módok válogatására és
71
A modern technológián alapuló dokumentumok megjelenésének és használhatóságának vizsgálata.
5.3. Könyv-és könyvtárhasználat
6. Ismeretek az irodalomról
Dal Óda
6.1. Ritmus, kép, kifejezésmód – a líra alapformái
Epigramma
6.2. Irodalom és kulturális élet a reformkorban
Himnusz
Elégia Költői levél megismerése Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Vajda János műveiből történő válogatással. Életpályák.
Válogató olvasás a reformkor irodalmából. A kor jellemző sajátosságainak, stílusjegyeinek összegyűjtése az olvasott művek alapján. Szerkezeti, műfaji, verselési sajátosságok felismerése. A ritmikai eszközök funkciójának, hatásának megfogalmazása. A költői képek és alakzatok szerepének megvilágítása és felismerése, a költői képek jelentésteremtő szerepének vizsgálata. A versegész és a versszak viszonyának meghatározása az olvasott művekben.
Olvasmányok. Irodalmi társaságok, folyóiratok, irodalmi kapcsolatok, színházi élet. A romantika.
6.3. Az epika, kisepika
Regény, novella, válogatás Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Rákosi Viktor, Kosztolányi Dezső, Victor Hugo, Jules Verne műveiből. -
6.4. A dráma, mint műnem
A drámai műnem. feldogozása.
Egy
színmű
6.5. A múlt idézése
Válogatás a XIX. század költészetéből Pl.: Goethe, Percy Bisshe Shelley, Puskin, Edgar Allen Poe, Vajda János, Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály műveiből.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Az önálló gondolkodás fejlesztése, véleménymondás gyakorlása, az ítéletalkotás képességének fejlesztése.
Önkifejezés fejlesztése
Kulturális és történeti másság megismerése. Egyén és közösség kapcsolatának vizsgálata különböző műalkotások tükrében.
Történetek olvasása és egyéni feldolgozása a magyar és a világirodalom alkotásaiból megadott szempontok alapján. Az anekdota és a novella jellemzői. Műnemi és műfaji sajátosságok megfigyelése az olvasott epikai alkotásokban.
Az értelmezés, a megjelenítés, a tartalmi és nyelvi eszközök jellemző sajátosságainak kiemelése. A művek értő hangos olvasása. Önálló vázlatkészítés. Szóképek, alakzatok szerepének megfogalmazása.
Beszélgetések történelmi, kulturális, általános emberi értékekről, kapcsolatokról, múltról, jelenről, jövőről.
72
Követelmények:
• • • • • • • •
A tanuló képes mondattani és a szóalkotástani tudásával az anyanyelv rendszerszerűségének igazolására. Képes különböző szóbeli kommunikációs műfajokba bekapcsolódni, véleményét, állásfoglalását kifejteni. Képes az irodalmi művekben megismert és a valóságban megtapasztalt tények, helyzetek, jellemek, események összehasonlítására, különbözőségek felismerésére. Meg tudja fogalmazni az irodalmi mű, az alkotó, a világ kapcsolatát. Ismerje a jellemábrázolás módjait, tudjon jellemzést írni irodalmi hősökről, köznapi emberekről. Tudja a tanult művek műnem, műfaj, forma, eredet szerinti besorolását. Legyen nyitott és érdeklődő különböző irodalmi, nyelvészeti, művészeti események befogadására. Legyen szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaiban esztétikus, egyéniségéhez igazodó, normakövető.
8. évfolyam Időkeret:148 óra/év, 4 óra/hét Magyar nyelv: 74 óra/év, 2óra/hé Magyar irodalom: 74 óra6év, 2óra/hét Témakörök Tananyag Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 1.1. A szóbeli nyelvi magatartás
A beszédkészség fejlesztése. Szövegalkotás szóban.
Igényes nyelvi magatartás megjelenítése szituációs, illetve szerepjátékokban. Törekvés a kommunikációs partnerrel való együttműködésre. Saját álláspont, vélemény, meggyőződés kulturált kifejtése. Eltérő álláspontokról történő kulturált vita, eszmecsere folytatása.
73
2. Olvasás, írott szöveg értése
Válogatás különböző sporteseményeket, híreket, eredményeket, személyiségeket bemutató művekből és sajtótermékekből, azok értelmező, a nyelvi kifejezőeszközöknek megfelelő felolvasása, jelentésük kifejtése. A tartalom mögötti lehetséges jelentések kifejtése, megmagyarázása.
A szövegértés gyakorlása.
Szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbségek megfigyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség megfigyelése.
Műfaji sajátosságok.
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
Tanult műfajok élményen alapuló alkotásának írásbeli gyakorlása.
megadott
Nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási tudatosság megjelenítése az írott szövegben.
3.1. Szövegírás, szövegszerkesztés 3.2. Önkifejezés
Szöveg alkotása egyénileg típusban és műfajban.
Párbeszéd, párbeszédes dialógus, idézés helyesírása.
forma,
Átírási gyakorlatok páros munkában. Szövegszerkesztés gyakorlása egyénileg. Önellenőrzés, javítás.
4. A tanulási képesség fejlesztése
Az önálló tanulási folyamatot segítő további technikák, módszerek megismerése, alkalmazása.
A korosztály számára készült szótárak, lexikonok, enciklopédiák használata az ismeretbővítéshez. Tények, adatok, információk gyűjtése, értelmezése, felhasználása információhordozókból. Vázlat- és jegyzetkészítés szempontok alapján.
a
tanult
Szöveg és ábra kapcsolatának értelmezése. Önálló összegzés, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján.
5. Ismeretek az anyanyelvről 5.1. Tömeg-
Alapismeretek.
Néhány tömegkommunikációs műfaj olvasása, értelmezése. Legfontosabb sajátosságaik összegyűjtése.
kommunikáció
74
5.2. Mondattan
Az összetett mondat.
Az összetett mondat fogalmi definiálása, központozásának megfigyelése és alkalmazása. Gyakorlottság szerzése az összetett mondatok fajtáinak felismerésében, tagmondatok sorrendjében, a szintagmák szerkezetének és jelentésének, a mondatrend különböző típusainak tudatos alkalmazásában. Gyakorlás útján történő mondatelemzési jártasság szerzése.
5.3. Nyelvtörténet
A régi magyar nyelv emlékei.
Olvasmányok a magyar nyelv eredetéről, a nyelvújítási törekvésekről. Válogató olvasás és értelmezés nyelvemlékekből.
Jövevényszavak. A nyelvújítás. A szókincs gyarapodásának módjai.
5.4. Szóalkotástan
A szóösszetétel és a szóképzés.
Fogalmi meghatározások, fajták, típusok megismerése, helyesírási tudnivalók összegyűjtése és gyakorlása. Felismerésük gyakorlása irodalmi szöveg olvasásával. Szógyűjtési feladatok különböző szövegekből.
5.5. Könyv- és könyvtárhasználat
Könyvtárhasználati ismeretek.
Katalógus használatának, a cédulázás és forrásjegyzék készítésének és alkalmazásának gyakorlása tanári irányítással.
6. Ismeretek az irodalomról
A népszerű irodalom fogalma és műfajai
Különböző műfajon belüli elbeszélő művek részletének olvasása és feldolgozása megadott szempontok szerint.
pl. J.R. Tolkien: A gyűrűk ura.
6.1. A népszerű irodalom műfajai a magyar és a világirodalomban 6.2. Otthoni olvasmányok
Pl.: Móricz mindhalálig
Zsigmond:
Légy
jó
Az epikai művek elemzése írásban a megadott szempontok szerint.
Karinthy Frigyes. Tanár úr kérem Szabó Magda: Abigél Golding: A legyek ura Kertész Imre. Sorstalanság Tamási Áron: Ábel a rengetegben.
75
6.3. A Nyugat írói
Ady Endre Móricz Zsigmond Babits Mihály Juhász Gyula Kosztolányi Dezső
Kor, stílus, életutak, életpályák megismerése szemelvények feldolgozásával. Téma, műfaj, hangulat, egység-egész viszonyának elemzése, szóképek, alakzatok funkcióinak felismerése, megfogalmazása. Vázlatkészítés. Memoriterek meghallgatása, közös értékelése.
Tóth Árpád Karinthy Frigyes életpályája, válogatás a műveikből.
6.4. Világháborúk között
Tamási Áron Szabó Lőrinc József Attila Radnóti Miklós – életpályák megismerése, válogatás a művekből, elemzések készítése.
6.5. Képek a XX. század irodalmából
Jékely Zoltán Csanádi Imre
Kifejező hangos olvasás. Téma megnevezése. Hangulat ábrázolása. Költői eszközök szerepének megfogalmazása.
Csoóri Sándor Kálnoky László Nemes Nagy Ágnes Orbán Ottó műveiből történő válogatás.
6.6. A dráma
A dráma szerkezete. A szerkezeti egységek. Monológ. Dialógus.
6.7. Kitekintés a világirodalomra
Gabriel García Márquez Arthur Rimbaud Guillaume Apollinaire
Egy dráma közös megtekintése és közös feldolgozása. Műnemi hasonlóságok és különbségek megfigyelése. A monológ és dialógus szerepe, hatása, összehasonlítása. Jellemek csoportosítása, konfliktusok szerepének megfigyelése, kezelésük lehetőségeinek számbavétele. Témaválasztás, stílus, nyelvezet megfigyelése. Érzések, gondolatok, hangulat megjelenítési módjai. A kor és a mű kapcsolatának elemzése.
műveiből történő válogatás.
6.8. Kortárs irodalom
Olvasmányok, versek a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból pl.:Weöres Sándor Eszterházy Péter Déry Tibor Örkény István Pilinszky János műveiből.
76
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 7.1. Az egyén és a világ kapcsolata
Véleményalkotás gyakorlása. Az esztétikai norma. Azonosság és másság. Műbefogadás-műélvezet.
Árnyalt megfogalmazású gondolatok egymásról, irodalmi témákról, hősökről, köznapi témákról. Az egyéni és a közösségi jó problémájának megvitatása, irodalmi és köznapi példák gyűjtésével. A művészi hatások elemzése személyes élmények alapján.
Követelmények:
• • • • • • • • • • •
A nyelv kommunikációs helyzethez igazodó tudatos használata. Kifejező, szöveghű, értő hangos olvasás. Jól olvasható, esztétikus íráskép. A feldolgozott művekről szóbeli és írásbeli összefoglaló készítése önálló véleménynyilvánítással. Gyakorlottság a különböző műfajokhoz kötődő stíluseszközök példákkal együttes megnevezésében. Legyen képes az olvasott irodalmi művet (szöveg, kép) szerves egységként értelmezni. Mutasson jártasságot a műnemek, műfajok, szóképek, alakzatok felismerésében, műbeni szerepének meghatározásában. Tudjon szóban és írásban számot adni az irodalom fontos korszakairól, a hozzájuk rendelhető irodalmi személyekről, életpályájukról, alkotásaikról. A leíró magyar nyelvtan rendszerszerű ismerete. Ismerje a különböző információhordozók kezelését, használatát minél szélesebb körű tudás megszerzéséért. Legyen reális önképe, tolerálja a másságot.
77
ÉLŐ IDEGEN NYELV Bevezetés Az élő idegen nyelvek (angol és német) tanterve a Közös európai referenciakeret (Európa Tanács Közoktatási Bizottsága Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Kiadó: Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központ Kht. 2002.) alapján, a Nemzeti Alaptantervvel és a 2003-ban megjelent kerettantervvel és kerettantervi ajánlással összhangban készült. A tanterv cselekvésközpontú, azaz a nyelvhasználatot tekinti taxonómiája alapjának. A kommunikatív nyelvi kompetenciák sorát fejleszti különböző kontextusokban; különböző körülmények és korlátozó tényezők figyelembe vételére készít föl; különböző stratégiák használatának elsajátítását célozza. Az ismeretkörök, amelyek bővítése a nyelvhasználatunk célja és eredménye is egyben, koncentrikusan bővülnek (pl. a múlt idejű cselekvés kifejezését /múlt igeidő/ a diákok már a második évben tanulják, de a nyelvi tevékenységekben folyamatosan jelen van a tanulmányok befejezéséig, és újabb és újabb használati szabályokkal, rendhagyó alakokkal stb. bővül). Fejlesztendő kompetenciák:
1. Az egyén általános kompetenciái 1.1. ismeretek (a világ közös ismerete, elméleti tudás, tapasztalati tudás) 1.2. készségek (automatikus műveletsor végrehajtása, pl. kiejtés, igeragozás) 1.3. egzisztenciális kompetencia (társas interakciók, énkép alakítása) 1.4. tanulási képesség (ismeretek, készségek, egzisztenciális kompetencia mozgósítása) 2. Kommunikatív nyelvi kompetencia 2.1. pragmatikai kompetenciák (nyelvi funkciók, beszédaktusok) 2.2. nyelvi kompetenciák (lexika, fonológia, mondattan ismerete) 2.3. szociolingvisztikai kompetenciák (szociokulturális nyelvhasználat) 3. Nyelvi tevékenységek 3.1. recepció 3.1.1.
szóbeli
3.1.2.
írásbeli
3.2. reprodukció 3.2.1.
szóbeli
3.2.2.
írásbeli
3.3. produkció 3.3.1.
írásbeli
3.3.2.
szóbeli
3.4. interakció 3.4.1.
szóbeli
3.4.2.
írásbeli
3.5. közvetítés
78
3.5.1.
szóbeli
3.5.2.
írásbeli
3.5.3.
Tartományok
3.6.
közéleti
3.7.
személyes
3.8.
szakmai
3.9.
oktatási
A tanterv felépítéséről
A tanterv első oszlopában a Közös európai referenciakeretben felsorolt kompetenciák szerint rendezve találjuk meg a fejlesztendő nyelvi (kommunikációs) funkciókat, illetve a nyelvtanuláshoz, valamint a nyelvek által hordozott kultúrák megismeréséhez kialakítandó attitűdöket. A második oszlopban azokat a tanulói tevékenységeket soroltuk fel, amelyeken keresztül a kompetenciák, képességek, attitűdök fejleszthetők. A harmadik oszlopban rögzítettük azokat a témaköröket, ismereteket, fogalmakat, nyelvi formákat, amelyeket a tanuló mozgósít a tevékenységének elvégzéséhez, illetve amelyeket megszerez, elmélyít tevékenysége során. A nyelvtani fogalmak a tanulás során végig jelen vannak (pl. a személyes névmásokat megtanulásuk után mindig használjuk, hiszen nem lehet nélkülük mondatot alkotni). Azokat a fogalmakat, amelyeknek „ébren tartását” különösen fontosnak tartjuk, hasonlóan a kerettantervhez, minden évfolyamban felsoroljuk, de a kompetenciák közül csak a produkciónál, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem új, hanem gyakoroltatandó fogalomról/ismeretről van szó. Az 5. évfolyamtól (második idegen nyelv esetében a 10. évfolyamtól) félkövérrel kiemeljük az újonnan belépő ismereteket, fogalomköröket. Dőlt betűvel szedjük az ajánlott nyelvi kifejezéseket, mintát adva azok nehézségi fokára. Tantervünket 8 plusz 4 évfolyamos iskola számára készítettük, az idegen nyelv tanulása esetében ezt a szerkezetet egységesnek tekintjük az újonnan belépő tevékenységek/ismeretkörök/témakörök tekintetében. Tekintettel arra, hogy kerettantervünket sportiskoláknak szánjuk, aláhúzással kiemeljük azokat a témaköröket, amelyeket az adott évfolyamon feldolgozásra ajánlunk a sporttal kapcsolatban, lehetővé téve, hogy a diákok erről a témáról az átlagnál gazdagabb szókinccsel tudjanak kommunikálni, érdeklődésüknek hangot adni.
79
Angol nyelv 4-8. osztály Alapelvek, célok
Az általános iskolai idegen nyelv oktatásnak három alapvető célja van: pozitív viszonyulást kialakítani a nyelvtanuláshoz, ezen keresztül más népek kultúrájához, alapvető nyelvtanulási stratégiák és technikák gyakoroltatása a tanulókkal, valamint sikerélmény biztosítása az adott idegen nyelv használatában A1A2-es szintű nyelvtudás megalapozásával. A sportiskolai kerettanterv ezen kívül lehetővé teszi a sport világához kapcsolódó speciális szókincs mélyebb elsajátítását, kiemelten a sport témakörében végeztet nyelvi műveleteket a tanulókkal. Amennyire ezt a tantárgy lehetővé teszi, az önálló tanulásra is felkészít. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a nyelvtudás a másokkal való kommunikációra való képességet jelenti elsősorban, a kommunikációs és szociolingvisztikai stratégiák alkalmazását, amelyhez elengedhetetlen a rendszeres társas interakció. Javaslatok a tanulási-tanítási folyamathoz:
1.
A taneszköz kiválasztása igazodjon a pedagógus és a gyerekek elvárásaihoz, igényeihez, lehetőségeihez.
2.
Igyekezzünk minél több mozgásos és manuális tevékenységgel összekötni a nyelvtanulást (pl. bábkészítés, rajz, körjáték, pantomim, szabályjátékok).
3.
Célszerű már az első évben elindítani egy sport portfólió összeállítását. Ehhez egy vastag kapcsos dossziéra van szüksége minden gyereknek, valamint ún. genotherm-tasakokra. Egy tasakba egy adott sportágról gyűjtsön információkat az évek során. Időről-időre mutassák be egymásnak a munkáikat, és értékelje a csoport közösen az információtartalmat, a kivitelezés igényességét, az ötletességet. Kezdetben elég egy-egy kép, a sportág és az azt űző sportoló megnevezése. Ez az évek során kiegészül a sportpálya, a sporteszközök, a jellegzetes cselekvések megnevezésével, szabályleírással, sportág-történettel, kedvenc sportolók eredményeinek bemutatásával.
4.
A hatékony interaktív nyelvtanuláshoz elengedhetetlen, hogy a tanteremben a diákok félkör alakban helyezkedjenek el.
5.
Kiegészítő taneszközként jól használhatók az Oxford Bookworm, Oxford Fact Files, a Penguin ill. MacMillan kiadók graded readers kötetei, melyek közül sok hangzóanyaggal is kapható, és több könyvecske speciálisan a sport témakörével foglalkozik.
80
4. évfolyam Időkeret: 111 óra/év; 3 óra/hét Fejlesztési feladatok
A 4. osztályban a játékosságra, a recepcióra és a reprodukcióra helyezzük a hangsúlyt. Ekkor kell kialakítanunk az artikulációs bázist. A nyelvtani hibátlanság helyett a közlési szándék bátorítása, fejlesztése élvez előnyt. A szóbeliség túlnyomó, az olvasás korlátozottan használt, az írás elsősorban reprodukció (szavak másolása), és mennyiségében is csekély. Fontosak a mozgásos játékok, bábozás, mondókák, dalok tanítása. Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi Tanulói tevékenység funkciók
Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök (aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök)
1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció Hallott szöveg befogadása tanártól társaktól autentikus hanghordozóról
beszélőtől
Kommunikációs megértése.
szándékok Köszönés, elköszönés megértése Formális köszönés/elkö-szönés napszaknak meg-felelően Good morning. Good night. Goodbye. Informális köszönés/elköszönés Hello. Bye. See you. Bemutatkozás, megértése
bemutatás
I am … My name is … Have you met …? Hogylét felől érdeklődés megértése How are you? Köszönet megértése Thank you. Thank you very much. Thanks. Köszöntés, jókívánság megértése Have a nice weekend! Happy Birthday! Merry Christmas! Happy New Year! Tanári utasítás megértése Stand up. Sit down. Come here. Open your books/notebooks/workbooks. Work in pairs. Don’t speak.
81
Információcsere szándékának és Információkérés megértése tartalmának megértése. What’s this?Where do you live? Információadás megértése It’s a… There is a…
Érzelmek kifejezésének megértése.
Tanári dicséret megértése Excellent! Well done! Great! Good job! Tetszés/nem tetszés I like it/I don’t like…
Dalok, mondókák megértése. Olvasott szöveg befogadása
Feliratok olvasása.
Entrance. Exit. Information.Police.Keep off. No smoking. Ladies. Gentlemen.
Képaláírások olvasása.
Képregények, aláírásai
Szavak szókártyákról/tábláról.
szemléltető
ábrák
olvasása
1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli
Dalok, mondókák, memorizálása.
párbeszédek
1.2.2. írásbeli
Szavak másolása tábláról füzetbe.
82
1.3. Produkció 1.3.1. Szóbeli szövegalkotás
Kommunikációs szándékok Köszönés/elköszönés kifejezése és azokra reagálás. reagálás
és
arra
Hello, Peter. Hi, Mary Bye, Peter. See you, Mary.. Bemutatkozás, reagálás
bemutatás,
arra
Have you met Jane? Nice to meet you. Érdeklődés reagálás
hogylét
felől,
arra
How are you? I’m fine, thanks. And you? Köszönet kifejezése, arra reagálás Thank you. Not at all. You are welcome. No problem. Köszöntés, jókívánság kifejezése, arra reagálás Have a nice weekend! Happy Birthday! Merry Christmas! Happy New Year! Thank you! The same to you Információcsere.
Dolgok megnevezése What is it? It’s…/That’s… Információkérés What is it like? What colour is it? Where is…? What does he do? What is he doing?When…? Are you Hungarian? Információadás It’s big. It’s red. It’s in the kitchen. He is a doctor. He is playing basketball. In the morning. Igenlés, tagadás, kifejezése
nem
tudás
Yes, I am./No, I’m not. Yes, I do./No, I don’t. Yes, I have./No, I haven’t. Yes, there is./No, there isn’t. Yes, it is red./No, it isn’t. I don’t know./No idea. Érzelmek kifejezése.
Tetszés /nemtetszés kifejezése, arra reagálás
83
Do you like…? Yes, I do.No, I don’t. I like it. I don’t like it. 1.3.2. Írásbeli szövegalkotás
Képaláírások, feliratok készítése.
Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére
1.4. Interakció Köszönés, bemutatkozás Párbeszéd kezdeményezése, arra reagálás. bábokkal Tetszés/nem tetszés beszélgetés során.
tanárral,
társakkal,
kifejezése Kedvenc étel, ruha
Kínálás/kínálás elfogadása.
Párbeszéd bábokkal
tanárral,
társakkal,
Információkérés/információ-adás Párbeszéd kezdeményezése, arra reagálás bábokkal párbeszédben.
tanárral,
társakkal,
Elhangzó szöveghez kiegészítő kérdés megfogalmazása. 1.5. Közvetítés Bemutatkozás angolról magyarra.
tolmácsolása
Tetszés/nem tetszés tolmácsolása angolról magyarra. Kínálás fordítása angolról magyarra. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció
A magyartól eltérő beszédhangok megfigyelése.
Kijelentő mondat hanglejtésének megkülönböztetése kérdő mondatétól. 2.1.2. Reprodukció
A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel.
Kijelentő mondat ismétlése helyes hanglejtéssel.
84
Kérdő mondat ismétlése helyes hanglejtéssel. 2.1.3. Produkció
Kijelentő mondatban helyes hanglejtés használatára törekvés. Kérdő mondatban helyes hanglejtés használatára törekvés.
Eldöntendő kérdésben Kiegészítendő kérdésben
2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció
foglalkozások, A tanult témakörökhöz tartozó Családtagok, szavak megértése helyiségek, bútorok, étkezések, szövegkörnyezetükben, fordítás élelmiszerek, kedvenc ételek nélkül. ruhaneműk, testrészek Tőszámnevek 1-20 Sportágak nevei, sportolók, sportszerek, küzdőterek megnevezése jellemző cselekvéseik (tennis; tennis player; tennis racket, tennis court, plays tennis) A tanult témakörökhöz szavak megértése segítségével.
tartozó képek
A tanult témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. 2.2.2. Produkció
A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel. A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz.
85
2.3. Szintaxis használata 2.3.1. Recepció
Egyszerű kijelentő, kérdő, tagadó Present Simple, Present Continuous mondat megértése. igeidők Grammatikai elemek felismerése Mutató névmások elhangzó, illetve olvasott szövegben. This/that, these/those Személyes névmások I, you, he, she, it, we, they Birtokos névmások My, your, his/her, our, their Képesség kifejezése Can segédige Kötőszók And, or, but Névelők A/an, the
2.3.2. Reprodukció
Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó Present Simple, Present Continuous mondat reprodukálása igeidők behelyettesítéssel. Személyes, mutató és birtokos névmások Can segédige Kötőszók Névelők
2.3.3. Produkció
Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó Present Simple, Present Continuous mondat alkotása. igeidők Személyes, mutató és birtokos névmások Can segédige képesség kifejezésére Kötőszók Névelők
3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció
Udvarias/udvariatlan kérés közötti Sit down/Do take a sit. különbség megértése. Give me…/Can you give me…? Non-verbális jelzések megértése.
OK, V(ictory), cross fingers)
Udvarias bemutatkozás megértése.
Nice to meet you./How do you do?
Udvarias kérés.
Can you…?
86
3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1.Recepció
Információ gyűjtése a célnyelvi Magyarország és Nagy-Britannia ország mindennapi életéről. összehasonlítása az alábbiak mentén: Étkezési szokások Lakások, lakókörnyezet Iskolai tantárgyak, berendezések Állatok (házi kedvencek, vadállatok állatkert) A szabadidő eltöltésének módjai Legkedveltebb sportolók, csapatok)
sportok,
3.2.2. Produkció
Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására.
3.2.3. Interakció
Levelezés (e-mail) célnyelvi kapcsolatfelvevő, országban élő, hasonló korú diákkal Rövid bemutatkozó e-mail írása a mindennapi élet témájáról.
3.3. Országismeret London és Budapest.
Poszterés makettkészítés, képeslapgyűjtés, útikönyvek keresése a könyvtárban
4. Nyelvtanulási technikák tanulása Képes szótár készítése. Rendszeres otthoni feladatvégzés.
Rajzok, képregények, gyűjtőmunka
Követelmények Hallott szöveg értése
A tanuló megért • •
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.
Beszédkészség
A tanuló • • •
egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre; ismert dolgokat megnevez; néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.
87
Olvasott szöveg értése
A tanuló • • •
felismeri a tanult szavak írott alakját; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.
Íráskészség
A tanuló •
helyesen lemásol ismert szavakat.
Jártasság sport témakörben
A tanuló •
képes megnevezni saját sportágát, sportágát, mint cselekvést, önmagát mint az adott sport űzőjét, a legjellemzőbb sporteszközét és/vagy a küzdőteret (I play tennis. I am a tennis player. This is a tennis racket. This is a tennis court).
88
5. évfolyam Időkeret: 111 óra/év; 3 óra/hét Fejlesztési feladatok
Az 5. osztálytól kezdődően, a szóbeliség dominanciáját megőrizve, egyre több szerepe jut az olvasásnak, amely alatt nem elsősorban a szövegek hangos felolvasását, hanem utasítások, illetve egyre növekvő százalékban ismeretlen szavakat is tartalmazó olvasmányok olvastatását, megértését ellenőrző feladatok elvégzését értjük. Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi Tanulói tevékenység funkciók
Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (kiemelve félkövérrel az újonnan belépők, aláhúzással a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök)
1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció Hallott szöveg befogadása tanártól társaktól autentikus hanghordozóról
beszélőtől
Kommunikációs megértése.
szándékok Köszönés, elköszönés megértése See you later. Take care. Bemutatkozás, megértése
bemutatás
Can I introduce myself? Can I introduce you to…? Hogylét felől érdeklődés megértése What’s the matter? Köszöntés, jókívánság megértése All the best! Congratulations!
Cheers!
Tanári utasítás megértése Take a sit! Will you come to the board? Copy it to your notebooks! Could you read it out? Bocsánatkérés megértése I am sorry. I’m very sorry. Javaslat megértése Why don’t we…? Meghívás megértése Would you like to come…? Can we meet at…? Információcsere szándékának és Véleménykérés megértése
89
tartalmának megértése.
How do you like it? What do you think of it?
Egyszerű elbeszélés megértése.
Past Simple, Future Simple)
Egyszerű leírás megértése.
Can/Could segédige kifejezésére
képesség
Időbeli viszonyok kifejezése (today, yesterday, tomorrow, next week, last week, last summer, at a quarter to ten) Létezés kifejezése (there was/there were) Térbeli viszonyok kifejezése (on the left, on the right, in front of, between, next to, above, behind) Birtoklás kifejezése múlt időben (had, didn’t have) Mennyiségi viszonyok (rendhagyó többes szám) kifejezése Lakóhely, bemutatása
ország
leírása,
Országok és népek megnevezése Emberek külső és belső jellemzése Családi ünnepek Utazás Az ideális iskola Egészséges életmód Vásárlás Kedvenc sportoló, eredmények
csapat,
Kedvenc sport Érzelmek kifejezésének megértése.
Tanári dicséret megértése You are a 100 percent correct. I knew you could do that well. You remembered all the rules. I'm proud of you.
Dalok, mondókák, viccek megértése. Olvasott befogadása
szöveg Feliratok olvasása.
párbeszédek Sportesemények táblái
eredményjelző
Útbaigazító táblák és közlekedési táblák feliratai Nyitva tartást jelző táblák
90
Képaláírások olvasása. Szavak szókártyákról/tábláról.
olvasása
Rövid párbeszédek olvasása.
önálló
Utazási előkészületek Szabadidős tevékenységek Vásárlás
Levelek, olvasása.
képeslapok
önálló
Utazás, nyaralás A célnyelvi ország természeti környezetének bemutatása
Rövid leírások önálló olvasása. Rövid elbeszélő olvasása.
szövegek
Természeti környezetünk Családi ünnepek Tágabb környezetünk Az iskola világa Ételreceptek Történetek emberi kapcsolatokról Kedvenc sportoló, csapat Sporttörténeti események, híres sportolók és eredmények
Egyszerű szövegű, autentikus viccek, karikatúrák olvasása. 1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli
Dalok, mondókák, memorizálása.
párbeszédek Autentikus szövegek
Fél-reproduktív párbeszédek Utazás előadása szerepjátékszerűen. megszervezése
előkészítése,
Vásárlás Ételkészítés 1.2.2. írásbeli
Szavak, mondatok tábláról füzetbe.
másolása
91
1.3. Produkció 1.3.1. Szóbeli szövegalkotás
Kommunikációs szándékok Köszönés/elköszönés kifejezése és arra reagálás. reagálás
és
arra
Take care. Thanks. See you later. Bemutatkozás, reagálás
bemutatás,
arra
Pleased to meet you. Can I introduce myself? Érdeklődés reagálás
hogylét
felől,
arra
What’s the matter? Fine. OK. All right. Köszönet kifejezése, arra reagálás That’s very kind of you. Don’t mention it. Köszöntés, jókívánság kifejezése, arra reagálás Have a nice holiday. Bocsánatkérés és arra reagálás I ’m very sorry. Never mind.No problem Javaslat Why don’t we…? Meghívás Can we meet? Would you like to come…? Kínálás What would you like? Would you like a…?
92
Információcsere.
Dolgok megnevezése Információkérés What’s it in English? What does that mean in Hungarian? Információadás a: How…? When did…? Did you…? típusú kérdésekre Igenlés, tagadás, megértés kifejezése
nem
tudás,
Yes, I was./No, I wasn’t. Yes, I did./No, I didn’t. Yes, there was./No, there weren’t. Yes, it I don’t know./No idea. I see. Megértés biztosítása Visszakérdezés How did you say? Betűzés Can you spell it? Érzelmek, vélemény kifejezése és Tetszés /nem tetszés kifejezése, arra reagálás. arra reagálás Do you like…? Yes, I do.No, I don’t. I like it. I don’t like it. Véleménykérés, kifejezése
vélemény
How do you like…? I think it’s… What do you think of…? I like it. Egyetértés/ellenkezés You’re right/wrong.Do you agree? 1.3.2. Írásbeli szövegalkotás
Képaláírások, feliratok készítése.
Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére
Képeslap szövegének megírása.
Nevezetes látnivalók
Rövid (elektronikus) szövegének megírása.
tájak,
városok,
levél Kapcsolatfelvétel Információkérés/-csere Kapcsolatzárás
Jegyzet készítése.
Sporttörténeti eseményről, kedvenc sportolóról a port fólió számára
93
1.4. Interakció Köszönés, bemutatkozás Párbeszéd kezdeményezése, arra reagálás. bábokkal Tetszés/nem tetszés beszélgetés során.
tanárral,
társakkal,
kifejezése Kedvenc étel, ruha, közlekedési eszköz, javaslat, meghívás, időtöltés kapcsán
Kínálás és annak elfogadása.
Párbeszéd bábokkal
tanárral,
társakkal,
Információkérés/információ-adás párbeszédben.
Párbeszéd bábokkal
tanárral,
társakkal,
Elhangzó szöveghez kiegészítő kérdés megfogalmazása. Meghívás és elfogadása/elutasítása.
annak
Javaslat és elfogadása/elutasítása.
annak
Bocsánatkérés elfogadása.
annak
és
Szándékok kifejezése, reagálás a partner szándékaira. Egyetértés/egyet nem kifejezése, arra reagálás.
értés
1.5. Közvetítés 1.5.1. Szóban
Bemutatkozás tolmácsolása. Tetszés/nem tetszés tolmácsolása. Kínálás fordítása. Egyetértés/egyet tolmácsolása.
nem
értés
Meghívás/javaslat tolmácsolása. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció
A magyartól eltérő beszédhangok megfigyelése. Kijelentő mondat hanglejtésének megkülönböztetése kérdő mondatétól.
2.1.2. Reprodukció
A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. Kijelentő mondat ismétlése helyes hanglejtéssel. Kérdő mondat ismétlése helyes
94
hanglejtéssel. 2.1.3. Produkció
A magyartól eltérő beszédhangok helyes ejtésére törekvés.
Kijelentő mondatban hanglejtés használata.
helyes
Kérdő mondatban helyes hanglejtés használata.
Eldöntendő kérdésben Kiegészítendő kérdésben
2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció
A tanult témakörökhöz tartozó szavak megértése Természeti környezetünk szövegkörnyezetükben, fordítás Családi ünnepek nélkül. Tágabb környezetünk Az iskola világa Utazás, nyaralás Utazási előkészületek Tőszámnevek 1-100 Sorszámnevek Ételreceptek Emberi kapcsolatok Sportágak, sporteszközök, sportolók, eredmények, küzdőterek (mat, the ropes, field,ground, golf course, racetrack etc.) A tanult témakörökhöz szavak megértése segítségével.
tartozó képek
A tanult témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. 2.2.2. Reprodukció
A tanult témakörökhöz tartozó szavak reprodukálása behelyettesítéssel.
2.2.3. Produkció
A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel. A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek
95
alkotásához. 2.3. Szintaxis használata 2.3.1. Recepció
Egyszerű kijelentő, kérdő, tagadó Past Simple mondat megértése. Future Simple Grammatikai elemek felismerése és Személyes névmások tárgyesete megértése elhangzó, illetve olvasott Me, you, him, her, us, them szövegben. Birtokos ’s Whose? Peter’s Képesség kifejezésének Can/Could segédige
2.3.2. Reprodukció Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Grammatikai behelyettesítése szövegben.
elemek olvasott
2.3.3. Produkció Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó Present Simple, Present Continuous mondat alkotása. igeidők Past Simple Future Simple Grammatikai elemek szövegalkotás során.
használata Mutató névmások használata Személyes névmások használata Személyes névmások tárgyesetének használata Birtokos névmások használata Birtokos ’s használata Képesség kifejezése Kötőszók használata Névelők használata
3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció
Udvarias/udvariatlan kérés közötti Could you give…? Will you…? különbség megértése. A tegeződés/magázódás viszonyainak felismerése angol nyelvi kérésben. Non-verbális jelzések megértése.
Scored a point, Good luck, Chatterbox
96
A különböző társadalmi Gyerek/felnőtt szerepeknek megfelelő Diák/tanár megszólalás megfigyelése. Fiú/lány 3.1.2. Produkció
Udvarias bemutatkozás.
Pleased to meet you
Udvarias kérés.
Could you? Will you?
Udvarias véleménynyilvánítás. Udvarias meghívás/javaslattétel. 3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1.Recepció
Információ gyűjtése a célnyelvi Magyarország és Nagy-Britannia ország mindennapi életéről. összehasonlítása az alábbi szempontok mentén: Családi ünnepek Az iskola világa Ételreceptek Természeti környezet Utazási szokások Közlekedési eszközök Szabadidős tevékenységek Emberi kapcsolatok Kiemelkedő sporttörténeti események, eredmények, híres sportolók, csapatok
3.2.2. Produkció
Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására.
3.2.3. Interakció
Levelezés (e-mail) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal. A mindennapi élet témái
3.3. Országismeret Anglia megismerése.
Anyaggyűjtés, kiállítás, vetélkedő
4. Nyelvtanulási technikák Angol nyelvi impulzusok keresése a Feliratok olvasása köztereken mindennapi életben. Törekvés a filmek eredeti nyelven való megtekintésére Angol nyelvű slágerek hallgatása a szöveggel együtt
97
A számítógépes játék során megismert kifejezések, szavak tudatosítása, használata a tanórai kommunikációban Rendszeres otthoni foglalkozás az Reprodukciós és kreatív feladatok angol nyelvvel. végzése Szótározási technikák tanulása.
Képes szótár Tematikus szószedet készítése sport témakörben
A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) jelöléseinek tanulása. Követelmények Hallott szöveg értése
A tanuló • • •
ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.
Beszédkészség
A tanuló • • •
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér.
Olvasott szöveg értése
A tanuló • • •
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.
Íráskészség
A tanuló •
ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol.
Jártasság sport témakörben
A tanuló • •
tőmondatokban be tudja mutatni saját sportágát; meg tudja nevezni kedvenc sportját, annak legalapvetőbb sporteszközét és küzdőterét.
98
6. évfolyam Időkeret: 111 óra/év; 3 óra/hét Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi Tanulói tevékenység funkciók
Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel szedve az újonnan belépő, aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök)
1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció Hallott szöveg befogadása tanártól
Kommunikációs megértése.
szándékok Bemutatkozás, megértése
Let me introduce myself. Let me introduce you to… Hogylét felől érdeklődés megértése
társaktól autentikus hanghordozóról
bemutatás
beszélőtől
How are you feeling today? Köszöntés, jókívánság megértése Many happy returns Bocsánatkérés megértése I beg your pardon. Javaslat megértése Let’s go… Meghívás megértése Let’s meet…Let me get you a drink. Have a drink Információcsere szándékának és tartalmának megértése. Egyszerű elbeszélés megértése.
Going to
Egyszerű leírás megértése.
Can/Could segédige kifejezésére
képesség
Foglalkozások, munkahely Tágabb környezetünk: falu, város, ország Szabadidő: tévé, számítógép, könyvek
videó,
Egészség, betegség Közlekedés Étteremben Időjárás, évszakok
99
Sporttörténeti érdekességek Sporttevékenységek (The swimmer is jumping into the water. He is starting to swim. He is striking with his arms. He is turning now.) Saját sportág története Sportos életmód Sporteszközök és használatuk Olvasott szöveg befogadása
Feliratok olvasása.
Használati utasítások Élelmiszerek címkéin található információk
Képaláírások olvasása. Különleges olvasása.
szövegfoltok Menetrendek, órarend
Rövid leírások önálló olvasása. Levelek, olvasása.
képeslapok
önálló
Rövid párbeszédek önálló olvasása. Rövid elbeszélő szövegek olvasása. Ismeretterjesztő szövegek önálló olvasása. Rövid szépirodalmi olvasása
Tágabb környezetünk: falu, város, ország Szabadidő: tévé, számítógép, könyvek
videó,
Sporteszközök és használatuk Beszámoló sporteseményekről
szövegek Vicc Vers
autentikus formában
Mese
könnyített olvasmányként. 1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli
Párbeszédek, memorizálása.
versek
Fél-reproduktív párbeszédek Orvosnál előadása szerepjátékszerűen. Étteremben Közlekedési Sporteseményen 1.2.2. írásbeli
Szavak, átírásuk füzetbe.
valamint másolása
eszközön
fonetikus tábláról
Rövid, ismert szavakból álló, ismerős szerkezetű mondatok írása diktálás után.
100
1.3. Produkció 1.3.1. Szóbeli szövegalkotás
Kommunikációs kifejezése.
szándékok Köszönés/elköszönés reagálás Bemutatkozás, reagálás Érdeklődés reagálás
és
bemutatás,
hogylét
felől,
arra arra arra
Köszönet kifejezése, arra reagálás Köszöntés, jókívánság kifejezése, arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás It doesn’t matter. That’s all right. Javaslat Meghívás Kínálás Információcsere.
Dolgok megnevezése Információkérés Információadás
Érzelmek, vélemény kifejezése és Tetszés /nem tetszés kifejezése, arra reagálás. arra reagálás Igenlés, tagadás, nem tudás, megértés kifejezése Véleménykérés, vélemény kifejezése What’s your Egyetértés/ellenkezés
opinion?
Megértés biztosítása What does that mean? 1.3.2. Írásbeli szövegalkotás
Képaláírások, feliratok készítése.
Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére
Képeslap szövegének megírása.
Nevezetes tájak, városok, látnivalók
Rövid (elektronikus) szövegének megírása.
levél Személyi adatok Szabadidő és szórakozás
Jegyzet készítése.
Sporteszközök megnevezése és használatuk
1.4. Interakció Köszönés, bemutatkozás. Tetszés/nem tetszés beszélgetés során.
kifejezése
Kínálás/kínálás elfogadása. Szerepcsere kezdeményezése és What about you? And you? fogadása. Információkérés/információ-adás párbeszédben.
101
Elhangzó szöveghez kiegészítő kérdés megfogalmazása. Meghívás és elfogadása/elutasítása.
annak
Javaslat és elfogadása/elutasítása.
annak
Bocsánatkérés elfogadása.
annak
és
Szándékok kifejezése, reagálás a partner szándékaira. Egyetértés/egyet nem kifejezése, arra reagálás.
értés
1.5. Közvetítés 1.5.1. Szóban
Elhangzó rövid szöveg lényegének tolmácsolása angolról magyarra. Elhangzó rövid szöveg szó szerinti fordítása angolról magyarra. Olvasott rövid szöveg lényegének tolmácsolása angolról magyarra. Olvasott rövid szöveg szó szerinti fordítása angolról magyarra.
1.5.2. Írásban
Elhangzó, illetve olvasott rövid angol nyelvű szöveg tartalmi összefoglalása magyar nyelven.
102
2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció
A magyartól eltérő beszédhangok megfigyelése. Kijelentő mondat hanglejtésének megkülönböztetése kérdő mondatétól. Szóhangsúlyok megfigyelése.
2.1.3. Reprodukció
A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. Szavak ismétlése kiejtéssel.
helyes
Kijelentő mondat ismétlése helyes hanglejtéssel. Kérdő mondat ismétlése helyes hanglejtéssel. 2.1.2. Produkció
A magyartól eltérő beszédhangok helyes ejtésére törekvés.
Kijelentő mondatban hanglejtés használata.
helyes
Kérdő mondatban helyes hanglejtés használata.
Eldöntendő kérdésben Kiegészítendő kérdésben
103
2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció
A tanult témakörökhöz tartozó Foglalkozások, munkahely szavak megértése Tágabb környezetünk: falu, város, szövegkörnyezetükben, fordítás ország nélkül. Szabadidő: tévé, videó, számítógép, könyvek Egészség, betegség Közlekedés Étteremben Időjárás, évszakok Tőszámnevek 1-1000 Sporttörténeti érdekességek Sporttevékenységek (The swimmer is jumping into the water. He is starting to swim. He is striking with his arms. He is turning now.) Saját sportág története Sportos életmód Sporteszközök és használatuk A tanult témakörökhöz szavak megértése segítségével.
tartozó képek
A tanult témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben néhány ismeretlen szó jelentésének megértése. 2.2.2. Reprodukció
A tanult lexikai egységek beillesztése mondatokba.
2.2.3. Produkció
A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel. A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához.
2.3. Szintaxis használata 2.3.1. Recepció
Egyszerű kijelentő, kérdő, tagadó mondat megértése.
104
Grammatikai elemek felismerése és megértése elhangzó, ill. olvasott Going to szövegben. Határozatlan névmások Somebody, everybody
anybody,
nobody,
Kötőszók: or, because Gyakoriságot kifejező határozók How often? Always, sometimes, never
often,
Once/twice a week Every day Modalitás Must Needn’t 2.3.2. Reprodukció Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok létrehozása and, but, because, or egyszerű mondatok összekapcsolásával. 2.3.3. Produkció Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó Present Simple, Present Continuous mondat alkotása. igeidők Past Simple Future Simple Going to Grammatikai elemek szövegalkotás során.
használata Határozatlan névmások Kötőszók: or ,because Gyakoriságot kifejező határozók How often? Always, sometimes, never
often,
Once/twice a week Every day Modalitás kifejezése Must Needn’t
105
3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció
Udvarias/udvariatlan kérés közötti különbség megértése. A tegeződés/magázódás viszonyainak felismerése angol nyelvi kérésben. Non-verbális jelzések megértése.
3.1.2. Produkció
Udvarias bemutatkozás. Udvarias kérés. Udvarias véleménynyilvánítás. Udvarias meghívás/javaslattétel. a
különböző Gyerek-, diák-, fiú/lány-, szerepeknek felnőtt szerepben, szerepjátékban
3.1.3. Interakció
Megszólaláskor társadalmi megfelelés.
3.1.4. Közvetítés
A formális/informális megnyilvánulások megfelelő regiszterrel való tolmácsolása.
3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1.Recepció
Információ gyűjtése a célnyelvi Magyarország és összehasonlítása ország mindennapi életéről.
szempontok mentén:
Nagy-Britannia az alábbi
Foglalkozások, munkahely A szabadidő eltöltésének módjai Nagy-Britannia természeti környezetének bemutatása Népszerű sportágak
3.2.2. Produkció
Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására.
3.2.3. Interakció
Levelezés (e-mail) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal a mindennapi élet témájáról.
3.3. Országismeret
Skócia megismerése.
Anyaggyűjtés, kiállítás, vetélkedő
4. Nyelvtanulási technikák
Angol nyelvi impulzusok keresése a Törekvés a filmek eredeti nyelven való megtekintésére mindennapi életben. Feliratok olvasása köztereken
106
Angol nyelvű slágerek hallgatása a szöveggel együtt A számítógép használata során megismert kifejezések, szavak tudatosítása, használata a tanórai kommunikációban
Rendszeres otthoni foglalkozás az Reprodukciós és kreatív feladatok angol nyelvvel. végzése
Szótározási technikák tanulása.
Kétnyelvű használata
nyomtatott
szótárak
Képes szószedet Tematikus szószedet készítése sport témakörben
Fonetikai jelek alkalmazása. Szótanulási technikák.
Cédulázás
Követelmények Hallott szöveg értése
A tanuló • • • •
utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.
Beszédkészség
A tanuló • • • • •
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.
107
Olvasott szöveg értése
A tanuló • •
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti.
• Íráskészség
•
A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol.
Jártasság sport témakörben
A tanuló •
egyszerű mondatokban be tudja mutatni saját és kedvenc sportágát, egy-egy híres képviselőjét, megnevez egy-egy kiemelkedő sporttörténeti eseményt.
7. évfolyam Időkeret: 111 óra/év; 3 óra/hét Fejlesztési feladatok
7-8. osztályban az önálló ismeretszerzést kezeljük kiemelt területként, mert eddigre a tanulók szert tesznek az ehhez szükséges képességekre: önálló olvasás, szótárhasználat, nemzetközi fonetikai ábécé jeleinek ismerete, könyvtár- és internethasználat, jegyzetkészítés. Fejlesztendő funkciók
kompetenciák/nyelvi Tanulói tevékenység
Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel belépő,
szedve
az
újonnan
aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) 1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció Hallott szöveg befogadása
Kommunikációs szándékok megértése.
Formális megszólítás
tanártól
Excuse me
társaktól
Informális megszólítás/köszönés/
autentikus hanghordozóról
beszélőtől
elköszönés Hi there! Engedélykérés megértése May I open the window? Can I go to the cinema? Információcsere szándékának tartalmának megértése.
és
108
Egyszerű elbeszélés megértése.
Past Continuous
Egyszerű leírás megértése.
Időbeli viszonyok kifejezése two years ago, while, when, How long?For … Birtoklás kifejezése jövő időben I will have… Minőségi viszonyok kifejezése (összehasonlítás: közép- és felsőfok) Születés, házasság, halál Iskola nálunk és külföldön Egészséges életmód, betegség Fesztiválok, nemzeti ünnepek Tárgyak, állatok, növények, emberek külső leírása Emberek belső jellemzése Élsport, tömegsport, extrém sportok Fizikai – szellemi – technikai sportok Sportjátékok szabályai
Autentikus angol szöveg hallás utáni Dalszövegek megértése. Olvasott szöveg befogadása
Feliratok olvasása.
Játékszabályok
Képaláírások olvasása. Különleges szövegfoltok olvasása.
Személyi adatokat kérő űrlapok Időjárás-jelentés Tévéműsor
Levelek, képeslapok önálló olvasása.
Fesztiválok, ünnepek Családi események (házasság, születés, halál) Iskola nálunk és külföldön
Rövid párbeszédek önálló olvasása.
Egészséges életmód, betegség
Rövid leírások önálló olvasása.
Rövid elbeszélő szövegek olvasása. Ismeretterjesztő olvasása.
szövegek
Tárgyak, állatok, növények, emberek önálló külső leírása Emberek belső jellemzése
Interjúk olvasása.
Élsport, tömegsport, extrém sportok Fizikai – szellemi – technikai sportok Sportjátékok szabályai
Könnyített olvasása.
irodalmi
szövegek Vicc, vers, novella
Autentikus olvasása.
irodalmi
szövegek Vicc, vers
1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli
Párbeszédek, versek memorizálása.
109
Fél-reproduktív párbeszédek előadása Családi eseményen szerepjátékszerűen. Rendezvényen, fesztiválon Esküvőn Kórházban 1.2.2. írásbeli
Szavak, valamint fonetikus átírásuk másolása tábláról füzetbe. Rövid, ismert szavakból álló, ismerős szerkezetű mondatok írása diktálás után.
1.3. Produkció 1.3.1. Szóbeli szövegalkotás
Kommunikációs szándékok kifejezése.
Megszólítás, köszönés/elköszönés és arra reagálás Excuse me!Can I help you?Keep in touch! Bemutatkozás, reagálás
bemutatás,
arra
Érdeklődés hogylét felől, arra reagálás Not very well, I’m afraid. Köszönet kifejezése, arra reagálás It’s very kind of you. Thank you for your… My pleasure. Köszöntés, jókívánság kifejezése, arra reagálás Engedélykérés és arra reagálás May I open the window? Can I go to the cinema?Yes, go ahead. Sure Bocsánatkérés és arra reagálás Please, forgive me. Javaslat Meghívás Kínálás Akarat I want to… Kívánság What would you like to do? Információcsere. Érzelmek, lelkiállapotok, kifejezése és arra reagálás.
Dolgok megnevezése Információkérés Információadás vélemény Öröm, sajnálkozás, bánat Good for you. What a pity. Oh, dear! Elégedettség, elégedetlenség (That’s fine. I’m quite happy with… It’s not good enough. Csodálkozás (What a surprise! Is he?)
110
Remény (I hope… I am looking forward to…) Tetszés /nem tetszés kifejezése, arra reagálás Igenlés, tagadás, nem tudás, megértés kifejezése Véleménykérés, vélemény kifejezése Egyetértés/ellenkezés Megértés biztosítása Sorry, I don’t understand. 1.3.2. Írásbeli szövegalkotás
Képaláírások, feliratok készítése.
Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére
Képeslap szövegének megírása.
Nevezetes tájak, városok, látnivalók
Rövid (elektronikus) levél szövegének Személyi adatok megírása. Szabadidő és szórakozás Jegyzet készítése.
Élsport, tömegsport, extrém sportok
Megszólítási formák levélírás során.
alkalmazása Informális levélben: Dear Peter,
Elköszönési formák levélírás során.
alkalmazása Informális elbúcsúzás: Love, Best wishes, Kisses
Rövid információközlő szöveg (leírás, elbeszélés, interjú) létrehozása ismert témakörben. 1.4. Interakció Köszönés, bemutatkozás. Tetszés/nem tetszés beszélgetés során.
kifejezése
Kínálás/kínálás elfogadása. Szerepcsere fogadása.
kezdeményezése
és
Információkérés/információ-adás párbeszédben. Elhangzó szöveghez kiegészítő kérdés megfogalmazása. Meghívás és elfogadása/elutasítása.
annak
Javaslat és elfogadása/elutasítása.
annak
Bocsánatkérés és annak elfogadása. Szándékok kifejezése, partner szándékaira.
reagálás
a
Egyetértés/egyet nem értés kifejezése, arra reagálás. Érzelmek kifejezése, érzelmeire reagálás. Kötelezettség,
mások
szükségesség,
111
lehetőség kifejezése. Ígéret, dicséret, kritika kifejezése beszélgetés során. 1.5. Közvetítés 1.5.1. Szóban
Szándékok tolmácsolása. Érzelmek tolmácsolása. Elhangzó rövid szöveg lényegének tolmácsolása angolról magyarra. Elhangzó rövid szöveg szó szerinti fordítása angolról magyarra. Olvasott rövid szöveg lényegének tolmácsolása angolról magyarra. Olvasott rövid szöveg szó szerinti fordítása angolról magyarra.
1.5.2. Írásban
Elhangzó, illetve olvasott rövid angol nyelvű szöveget tartalmi összefoglalása magyar nyelven.
2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció
A magyartól megfigyelése.
eltérő
beszédhangok
Kijelentő mondat hanglejtésének megkülönböztetése kérdő mondatétól. Szóhangsúlyok megfigyelése. 2.1.3. Reprodukció
változásának
A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. Szavak ismétlése helyes kiejtéssel. Kijelentő mondat ismétlése helyes hanglejtéssel. Kérdő mondat hanglejtéssel.
2.1.2. Produkció
ismétlése
helyes
A magyartól eltérő beszédhangok helyes ejtésére törekvés. Törekvés a szavak helyes hangsúllyal való kiejtésére. Kijelentő mondatban helyes hanglejtés használata. Kérdő mondatban helyes hanglejtés használata.
Eldöntendő kérdésben Kiegészítendő kérdésben
2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció
A tanult témakörökhöz tartozó szavak Évszámok megértése megértése szövegkörnyezetükben, ninety-two) fordítás nélkül. Fesztiválok, ünnepek események (házasság,
(fourteen Családi születés,
112
halál) Iskola nálunk és külföldön Egészséges életmód, betegség Tárgyak, állatok, növények, emberek külső leírása Emberek belső jellemzése Időjárás, évszakok Élsport, tömegsport, extrém sportok Fizikai – szellemi – technikai sportok Sportjátékok szabályai A tanult témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. A tanult témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 5-10%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. 2.2.2. Reprodukció
A tanult lexikai egységek beillesztése mondatokba.
2.2.3. Produkció
A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel. A témakörökhöz tartozó használata mondatalkotáshoz.
szavak
A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához. 2.3. Szintaxis használata 2.3.1. Recepció
Egyszerű kijelentő, mondat megértése.
kérdő,
tagadó Past Continuous
Grammatikai elemek felismerése és Birtokos szerkezet: Mine, yours… megértése elhangzó, ill. olvasott Engedélykérés/adás szövegben. Can/Could/May Tanácsadás Should/Shouldn’t Kötelezettség/szükségesség Must/needn’t/have to Tiltás Melléknevek közép- és felsőfoka 2.3.2. Reprodukció Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok egyszerű összekapcsolásával. Összehasonlító
létrehozása And, but, because, or mondatok mondatok As tall as
113
reprodukálása behelyettesítéssel.
Taller than The tallest of all
2.3.3. Produkció Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó Present Simple, Present Continuous mondat alkotása. igeidők Past Simple Future Simple Going to Past Continuous Grammatikai elemek szövegalkotás során.
használata Birtokos szerkezet: Mine, yours… Engedélykérés/adás Can/Could/May Tanácsadás Should/Shouldn’t Kötelezettség/szükségesség Must/needn’t/have to Tiltás Melléknevek közép- és felsőfoka Határozatlan névmások Kötőszók: or, because Gyakoriságot kifejező határozók How often? Always, often, sometimes, never Once/twice a week Every day Modalitás kifejezése Must Needn’t
114
3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció
Udvarias/udvariatlan kérés különbség megértése.
közötti
A tegeződés/magázódás viszonyainak felismerése angol nyelvi kérésben. Érzelmek mondatdallammal. 3.1.2. Produkció
kifejezése
Udvarias bemutatkozás. Udvarias kérés. Udvarias véleménynyilvánítás. Udvarias meghívás/javaslattétel.
3.1.3. Interakció
Megszólaláskor a különböző társadalmi Gyerek-, diák-, fiú/lány, serdülő-, felnőtt szerepeknek megfelelés. szerepben, szerepjátékban
3.1.4. Közvetítés
A formális/informális megnyilvánulások megfelelő regiszterrel való tolmácsolása.
3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1. Recepció
Információ gyűjtése a célnyelvi ország Magyarország és Nagy-Britannia mindennapi életéről. összehasonlítása az alábbi szempontok mentén: Fesztiválok, ünnepek Családi események (házasság, születés, halál) Iskola, oktatás, vizsgák Egészséges életmód, betegség Élsport, tömegsport, extrém sportok Fizikai – szellemi – technikai sportok
3.2.2. Produkció
Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására.
3.2.3. Interakció
Levelezés (e-mail) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal a mindennapi élet témájáról.
3.3. Országismeret Wales megismerése. Anyaggyűjtés, kiállítás, vetélkedő 4. Nyelvtanulási technikák Angol nyelvi impulzusok keresése a Törekvés a filmek eredeti nyelven való mindennapi életben. megtekintésére Feliratok olvasása köztereken Angol nyelvű slágerek hallgatása a szöveggel együtt
115
A számítógép használata során megismert kifejezések, szavak tudatosítása, használata a tanórai kommunikációban Rendszeres otthoni foglalkozás az angol nyelvvel. Reprodukciós és kreatív feladatok végzése Szótározási technikák tanulása. Kétnyelvű használata
nyomtatott
szótárak
Képes szószedet Tematikus szószedet készítése sport témakörben Fonetikai jelek alkalmazása. Szótanulási technikák. Szóháló (spidergram) készítése
Követelmények Hallott szöveg értése
A tanuló • • • • •
megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből a fontos információt kiszűri; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.
Beszédkészség
A tanuló • • • • • •
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; eseményt mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; beszélgetést kezdeményez, befejez.
116
Olvasott szöveg értése
A tanuló •
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért.
Jártasság sport témakörben
A tanuló • •
képes néhány alapvető szabályt megfogalmazni saját sportágával kapcsolatban; megérteni egyszerű interjú szövegét kedvenc sportja témájában.
8. évfolyam Időkeret: 111 óra/év; 3 óra/hét Fejlesztendő funkciók
kompetenciák/nyelvi Tanulói tevékenység
Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel belépő,
szedve
az
újonnan
aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) 1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció Hallott szöveg befogadása
Kommunikációs szándékok megértése.
tanártól
informális
Could you give me a ring some time?
társaktól autentikus hanghordozóról
Formális, megszólítás/köszönés/ Engedélykérés megértése
beszélőtől
Do you mind if…? Információcsere szándékának tartalmának megértése. Egyszerű elbeszélés megértése. Egyszerű leírás megértése.
és Present Perfect, Speech,Conditional)
Reported
Létezés kifejezése (there have been) Térbeli viszonyok kifejezése (on he top of/at the bottom of/on the left hand side) Birtoklás kifejezése jövő időben (I have had…) Mennyiségi viszonyok (all, both, none, neither) kifejezése Minőségi viszonyok kifejezése (too big, isn’t good enough) Földünk nevezetes tájai Veszélyeztetett állatok és növények Orvosnál
117
Diákmunka munkamegosztás
–
otthoni
Generációk együttélése Társadalmi érintkezés Illemszabályok, együttélési szabályok, viselkedési normák Sporteseményekről tudósítás Autentikus angol szöveg hallás utáni Dalszövegek megértése. Olvasott szöveg befogadása
Feliratok olvasása.
Köztéri információk (belépési szabályok, utazási információk stb.)
Képaláírások olvasása.
Grafikonok
Különleges szövegfoltok olvasása.
CV Application forms
Kb.100 szavas leírások önálló olvasása. Földünk nevezetes tájai Levelek, képeslapok önálló olvasása.
Veszélyeztetett állatok és növények
Rövid párbeszédek önálló olvasása.
Orvosnál
Kb.100 szavas elbeszélő szövegek Diákmunka munkamegosztás olvasása.
–
otthoni
Kb.100 szavas ismeretterjesztő Cserediák szövegek önálló olvasása. Generációk együttélése Riport, tudósítás olvasása. Társadalmi érintkezés Illemszabályok, együttélési szabályok, viselkedési normák Természetvédelem Tevékenységek leírása Diákmunkára jelentkezés Sporteseményekről tudósítás Könnyített irodalmi szövegek olvasása.
Vicc, vers, novella, kisregény
Autentikus irodalmi szövegek olvasása.
Vicc, vers, novella
118
1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli
Párbeszédek, versek memorizálása. Fél-reproduktív párbeszédek előadása Cserediák szerepjátékszerűen. Orvosnál Diákmunka Otthoni munkamegosztás Generációk együttélése
1.2.2. írásbeli
Szavak, valamint fonetikus átírásuk másolása tábláról füzetbe. Rövid, ismert szavakból álló, ismerős szerkezetű mondatok írása diktálás után.
1.3. Produkció 1.3.1. Szóbeli szövegalkotás
Kommunikációs szándékok kifejezése.
Megszólítás, köszönés/elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, reagálás
bemutatás,
arra
Érdeklődés hogylét felől, arra reagálás Köszönet kifejezése, arra reagálás Köszöntés, jókívánság kifejezése, arra reagálás Engedélykérés és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Javaslat Meghívás Kínálás Akarat Információcsere. Érzelmek, lelkiállapotok, kifejezése és arra reagálás.
Rákérdezés ismeretlen szavakra definíció kérésével/adásával vélemény Öröm, sajnálkozás, bánat Elégedettség, elégedetlenség. Csodálkozás Remény Tetszés /nem tetszés kifejezése, arra reagálás Igenlés, tagadás, nem tudás, megértés kifejezése Véleménykérés, vélemény kifejezése Egyetértés/ellenkezés Megértés biztosítása
119
1.3.2. Írásbeli szövegalkotás
Képaláírások, feliratok készítése.
Folyamatábrákhoz, grafikonokhoz
Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének Lakóhely megírása. Család Iskola Jegyzet készítése.
Sporteseményekről tudósítás
Megszólítási formák levélírás során.
alkalmazása
Elköszönési formák levélírás során.
alkalmazása
Rövid információközlő szöveg (leírás, elbeszélés, interjú) létrehozása ismert témakörben. 1.4. Interakció Köszönés, bemutatkozás. Tetszés/nem tetszés beszélgetés során.
kifejezése
Kínálás/kínálás elfogadása. Szerepcsere fogadása.
kezdeményezése
és
Információkérés/információ-adás párbeszédben. Elhangzó szöveghez kiegészítő kérdés megfogalmazása. Meghívás és elfogadása/elutasítása.
annak
Javaslat és elfogadása/elutasítása.
annak
Bocsánatkérés és annak elfogadása. Szándékok kifejezése, partner szándékaira.
reagálás
a
Egyetértés/egyet nem értés kifejezése, arra reagálás. Érzelmek kifejezése, mások érzelmeire reagálás. Kötelezettség, szükségesség, lehetőség kifejezése. Ígéret, dicséret, kritika beszélgetés során.
kifejezése
120
1.5. Közvetítés 1.5.1. Szóban
Szándékok tolmácsolása. Érzelmek tolmácsolása. Elhangzó rövid szöveg lényegének tolmácsolása angolról magyarra. Elhangzó rövid szöveg szó szerinti fordítása angolról magyarra. Olvasott rövid szöveg lényegének tolmácsolása angolról magyarra. Olvasott rövid szöveg szó szerinti fordítása angolról magyarra.
1.5.2. Írásban
Elhangzó, illetve olvasott rövid angol nyelvű szöveg tartalmi összefoglalása jegyzet alapján, mindkét nyelven.
2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció
A magyartól megfigyelése.
eltérő
beszédhangok
Kijelentő mondat hanglejtésének megkülönböztetése kérdő mondatétól. Szóhangsúlyok megfigyelése. 2.1.3. Reprodukció
változásának
A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. Szavak ismétlése helyes kiejtéssel. Kijelentő mondat ismétlése helyes hanglejtéssel. Kérdő mondat hanglejtéssel.
2.1.2. Produkció
ismétlése
helyes
A magyartól eltérő beszédhangok helyes ejtésére törekvés. Törekvés a szavak helyes hangsúllyal való kiejtésére. Kijelentő mondatban helyes hanglejtés használata. Kérdő mondatban helyes hanglejtés használata.
Eldöntendő kérdésben Kiegészítendő kérdésben
121
2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció
A tanult témakörökhöz tartozó szavak Földünk nevezetes tájai megértése szövegkörnyezetükben, Veszélyeztetett állatok és növények fordítás nélkül. Orvosnál Diákmunka munkamegosztás
–
otthoni
Generációk együttélése Társadalmi érintkezés Illemszabályok, együttélési szabályok, viselkedési normák Sporteseményekről tudósítás Az adott témakörökhöz tartozó szavak Definíció megértése vizuális vagy verbális segítséggel. A tanult témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 10-15%nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. 2.2.2. Reprodukció
A tanult lexikai egységek beillesztése mondatokba.
2.2.3. Produkció
A témakörökhöz tartozó szavak Definíció készítése használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással, szinonimával. A témakörökhöz tartozó használata mondatalkotáshoz.
szavak
A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához. 2.3. Szintaxis használata 2.3.1. Recepció
Egyszerű kijelentő, mondat megértése.
kérdő,
tagadó Present Perfect, Függő beszéd, Feltételes mód 1. típus Célhatározó to+infinitive
Grammatikai elemek felismerése és megértése elhangzó, ill. olvasott szövegben.
122
2.3.2. Reprodukció Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok egyszerű összekapcsolásával.
létrehozása mondatok
Összehasonlító mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. 2.3.3. Produkció Egyszerű kijelentő, kérdő és tagadó Present Simple, Present Continuous mondat alkotása. igeidők Past Simple Future Simple Going to Past Continuous Present Perfect, Függő beszéd, Feltételes mód 1. típus Célhatározó to+infinitive Grammatikai elemek szövegalkotás során.
használata Létezés kifejezése (there have been) Térbeli viszonyok kifejezése (on the top of/at the bottom of/on the left hand side) Birtoklás kifejezése jövő időben (I have had…) Mennyiségi viszonyok (all, both, none, neither) kifejezése Minőségi viszonyok kifejezése (too big, isn’t good enough) Birtokos szerkezet: Mine, yours… Engedélykérés/adás Can/Could/May Tanácsadás Should/Shouldn’t Kötelezettség/szükségesség Must/needn’t/have to Tiltás Melléknevek közép- és felsőfoka Határozatlan névmások Kötőszók: or, because Gyakoriságot kifejező határozók How
123
often? Always, often, sometimes, never Once/twice a week Every day Modalitás kifejezése Must Needn’t 3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció
Udvarias/udvariatlan kérés különbség megértése.
közötti
A tegeződés/magázódás viszonyainak felismerése angol nyelvi kérésben. Non-verbális jelzések megértése. 3.1.2. Produkció
Mimika, gesztusok
Udvarias bemutatkozás. Udvarias kérés. Udvarias véleménynyilvánítás. Udvarias meghívás/javaslattéte.
3.1.3. Interakció
Megszólaláskor a különböző társadalmi Gyerek-, diák-, fiú/lány-, serdülő- és szerepeknek megfelelés. felnőtt szerepben, munkavállalóként/munkaadóként szerepjátékban
3.1.4. Közvetítés
A formális/informális megnyilvánulások megfelelő regiszterrel való tolmácsolása.
3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1. Recepció
Információ gyűjtése a célnyelvi ország Magyarország és Nagy-Britannia mindennapi életéről. összehasonlítása az alábbi szempontok mentén: Illemszabályok, együttélési szabályok, viselkedési normák Egészségügyi ellátás Diákmunka munkamegosztás
–
otthoni
Generációk együttélése Társadalmi érintkezés Környezet- és természetvédelem 3.2.2. Produkció
Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására.
124
3.2.3. Interakció
Levelezés (e-mail) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal a mindennapi élet témájáról.
3.3. Országismeret Észak-Írország megismerése.
és
Írország Anyaggyűjtés, kiállítás, vetélkedő
4. Nyelvtanulási technikák Angol nyelvi impulzusok keresése a Törekvés a filmek eredeti nyelven való mindennapi életben. megtekintésére Feliratok olvasása köztereken Angol nyelvű slágerek hallgatása a szöveggel együtt A számítógép használata során megismert kifejezések, szavak tudatosítása, használata a tanórai kommunikációban Rendszeres otthoni foglalkozás az angol nyelvvel. Reprodukciós és kreatív feladatok végzése Szótározási technikák tanulása. Kétnyelvű használata
nyomtatott
szótárak
Képes szószedet Tematikus szószedet készítése sport témakörben Fonetikai jelek alkalmazása. Szótanulási technikák. Antonimák és szinonimák gyűjtése Követelmények Hallott szöveg értése
A tanuló • • • • •
utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;
125
•
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.
Beszédkészség
A tanuló • • • • • •
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket feltesz; eseményeket elmesél; megértési probléma esetén segítséget kér; egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése
A tanuló • • • • • •
ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
Íráskészség
A tanuló • • •
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz.
Jártasság sport témakörben A tanuló • •
megért egyszerű tudósításokat sporteseményekről; létre tud hozni rövid, egyszerű tudósítást saját sportágának eseményéről.
126
Matematika Műveltségi terület Bevezetés Jelen tanterv a NAT 2003-ban leírt célok és fejlesztési követelmények alapján készült. A középiskolai szakasz követelményeinek meghatározásánál a középszintű érettségi követelmények voltak a meghatározók. A tananyag tagolása az érettségi követelményeknél megjelenő felosztással egyezik meg. Az öt fő terület: Gondolkodási módszerek; Számtan, algebra; Függvények, sorozatok; Geometria; Valószínűség, statisztika. A tananyag feldolgozására álló időkeretet évfolyamonként tartalmazza a tanterv. Alapelvek, célok „Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról, nemcsak, mint kész, merev ismeretrendszerről, hanem mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról.” A matematikai gondolkodás területeinek a fejlesztése elősegíti a részterületekhez tartozó kompetenciák kialakulását, melyek emelik a gondolkodás általános kultúráját, a személyiség fejlődését. Megmutatjuk a matematika különböző részterületeinek kiépülését, a részterületek szoros kapcsolatát, mely segíti a matematikai gondolkodás fejlődését. A fenti célokhoz azok a folyamatok vezetnek el, melyek során a matematika belső struktúráját (alapfogalom, axióma, definíció, tétel, bizonyítás) kiépítjük, figyelembe véve az életkori és egyéni fejlődési sajátságokat, a fejlődő absztrakciós képességeknek megfelelően. A matematikai nevelés szerepe, hogy a matematikát bemutassa, mint kulturális örökségünk részét, adjon teret az olyan alkotótevékenységeknek, melyek az esztétikum megjelenítői. Mutassa meg, hogy a matematika más tudományok (természettudományok, társadalomtudományok), konkrét tantárgyak segítője, a hétköznapi életben alkalmazható eszköz. Fontos, hogy segítse a pontos, kitartó munkára, figyelemkoncentrációra nevelést. Alakítsa ki a tanulókban az önellenőrzés igényét, tudják becsülni az eredmény várható értékét és ennek alapján legyen képes döntések meghozatalára. Figyelembe véve, hogy a kerettanterv élsportoló tanulók számára készült a célok és a feladatok teljesíthetőségéhez a tananyagok megválasztásánál, azok tárgyalásmódjánál vegyük figyelembe a tanulók érdeklődését, pályaorientációját. A differenciálás segítse az egyének igényeinek figyelembevételét és járuljon hozzá a célok megvalósulásához. Fontos, hogy a tanulók között kialakuljanak, erősödjenek az egymás segítésére, együtt működésre való képességek a matematikán belül is. A tanulók tantárgyi motivációját segítsük a sporthoz kapcsolódó feladatok alkalmazásával. A matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területei a NAT 2003 szellemének megfelelően: • • • • • •
A kommunikációs kultúra fejlesztése (meghallgatás, érvek keresése, érvekre épülő vitakészség fejlesztése) A matematika szerepének megértése más tudományokban. A modellalkotás- és értelmezés képességének kialakítása. A matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése (reproduktív, problémamegoldó, alkotó). A matematikatanulás képességeinek, szokásainak, az önellenőrzés igényének, módszereinek alakítása.
127
Matematika 1-4. évfolyam Alapelvek, célok Az általános iskolai matematikatanításnak elsődleges célja, hogy fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, melyek a világ mennyiségi viszonyainak megismeréséhez vezető módszereket az önálló ismeretszerzés útján teszik elsajátíthatóvá. Az önálló tapasztalatszerzés legfontosabb területei és feladatai:
• • • • • • •
az alapvető matematikai képességek kialakítása, a matematikai problémák iránti érdeklődés felkeltése, a matematikai problémák kezelésének elsajátítása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, döntési kompetenciák kialakítása, az életkornak megfelelő szintű szaknyelv-ismeret és -használat elsajátítása, tanulási szokások kialakítása.
A matematikai gondolkodás fejlesztése, az egyes részterületeken szerzett kompetenciák kiépülése pozitív hatással van a gondolkodás általános fejlettségi szintjére. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor a fejlesztő tevékenységek kiemelten építenek a tanulók önálló ismeretszerzési gyakorlatára. Az elsajátítás folyamatában lehetőséget kell találni annak bemutatására is, hogy a matematika tudományos és kulturális örökségünk része, melynek fejlődése szorosan kapcsolható az emberi alkotásokat kísérő értékekhez. Ki kell emelnünk, hogy a matematika széles körű felhasználásánál fogva egyaránt segít a tudományos és gyakorlati kérdések megoldásában. Ugyanakkor be kell mutatnunk azt is, hogy a matematikai tevékenység esztétikai értékeket is hordoz. A matematikaoktatásban lehetőséget kell találni olyan értékek közvetítésére, melyek valamennyi tantárgyhoz kapcsolható tevékenységnél megjelennek, de amelyek megjelenítését a matematikai tevékenység segítheti elsősorban. Ezen utóbbiak közül kiemelendő: a problémákra adott válaszok kritikai kezelése, az egyes megoldások ellenőrzése, törekvés az adatok rendszerezésére, az összes lehetséges megoldás megkeresésére, a kommunikáció korrekt és világos megvalósításának igényére. A fejlesztés során törekednünk kell arra, hogy a tanuló képes legyen tudatos és tartós figyelemkoncentrációra. Érdeklődéssel kapcsolódjon be a tevékenységekbe. Észlelje a problémákat, és azokat meg is tudja fogalmazni. Legyen képes egyszerű szövegeket értelmezni és alkotni. Tekintettel a sportiskolák tanulóinak speciális helyzetére, külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a sporthoz kapcsolódó feladatok segítsék a tanulók tantárgyi motivációjának kialakulását. A fejlesztés fontosabb területei:
• • • • • • • • •
összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés emlékezet, (mozgásos, tárgyi, fogalmi) válogató, osztályozó és rendszerező képesség, adatok gyűjtésének, lejegyzésének, rendezésének képessége, probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, analógiák felismerése, követése, algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, logikai gondolkodás az életkornak megfelelő szinteken, absztraháló és konkretizáló képesség, 128
• • • • • •
összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével, stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, térbeli tájékozódás képessége, a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl.: pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése), tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, kreativitás.
A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: • • • • • • • • •
a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, előkészítjük a számkörbővítést, formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességét, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációk végzésével, térbeli mozgások, építések végzésével alakítjuk a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, probléma megoldási képesség fejlődését, valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel megalapozzuk a valószínűségi szemléletet, konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.
Nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztést kívánunk folytatni, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladunk. Nem a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A követelmények között vastagon szedve jelöltük a továbbhaladáshoz feltétlenül elérendő követelményeket. Az adott témakörhöz tartozó fejlesztési feladatokat röviden a témakörrel azonos sorban soroltuk fel.
129
1. évfolyam Időkeret: 148 óra/ év; 4 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Gondolkodási módszerek
Az elvégzett tevékenység, a megfigyelt jelenség, valamint a szóban kifejezett gondolat közötti kapcsolat fejlesztése. Ítélőképesség fejlesztése: egy konstrukció megfelel-e az adott feltételeknek. Tulajdonságok megfigyelése, közös tulajdonság kiemelése, osztályozás.
Csoportosítások Tárgyak, személyek, jelek, jelenségek összehasonlítása, szétválogatása, osztályozása tulajdonságaik szerint. Elemek besorolása már megkezdett osztályozásba, az elemek közös tulajdonságainak megkeresése. Csoportok megadása tulajdonságaik alapján (pl.: játékok, használati eszközök, sporteszközök, sportágak stb.) Csoportok ábrázolása, képzése (pl.: sporteszközök kirakásával) választott és megadott szempont szerint is.
Sorba rendezés.
Tárgyak, személyek, fogalmak, pl. a hét napjainak sorba rendezése. Változatos sorminták létrehozása.
Állítások alkotása, értése, nyitott mondat.
Csoportokra vonatkozó állítások megfogalmazása, egy-két adott tulajdonsággal rendelkező csoportról igaz, hamis állítások eldöntése eszközök segítségével. Adott helyzetekről igaz, hamis állítás megfogalmazása. Anyanyelvi állítások készítése; igaz, hamis voltának eldöntése
Kombinatorikus alkotások.
Kombinatorikus alkotások létrehozása. Kezdetben szabad konstruálás, majd feltételek szerint. Gyöngyökből, építőkészlet színes elemeiből, rajzolással kombinatorikus alkotások létrehozása.
Nyitott mondat fogalmának előkészítése.
Játékszituációkban nyitott mondatok készítése. „repül a, repül a…” játék. A nyitott mondat jelölés bevezetése. (pl. bábszínház, számkártya felhasználása segítségével)
Nyitott mondatokba behelyettesítése.
számok,
számpárok
Számtan, algebra A nagysági és mennyiségi viszonyok megítélésére irányuló igény fejlesztése. A számfogalom, ezen belül darabszám, mérőszám fogalmának fejlesztése. Szóbeli kifejezőképesség, szövegértő képesség fejlesztése.
130
Természetes számok 0-tól 20-ig Számképzet, számfogalom alakítása. Számok valóságtartalma. Számok írása, olvasása, nagyságviszonya, egyenlősége, rendezése.
Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének összehasonlítása természetes eszközökkel, becslés. Számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben.
Számok sokféle alakja.
A szám és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása a 20-as számkörben.
Számtulajdonságok, számkapcsolatok.
Páros és páratlan számok kirakással, rajzzal.
A számegyenes modell bevezetése.
Számszomszédok, számok megkeresése a számegyenesen.
helyének
Páros és páratlan számok fogalma. A számok közötti összefüggések felismerése. Számolási készségek fejlesztése.
A gondolkodás fejlesztése a különbözőség és azonosság felismerésével. Számok tulajdonságainak megfogalmazása.
Műveletfogalmak és számolási eljárások a 20as számkörben.
Az összeadás és kivonás értelmezése rajzzal és szöveges feladattal Az összeadás tagjainak felcserélhetősége (eszközök segítségével). Háromtagú összeadások eszközökkel. Számok bontása különbségére.
két
szám
összegére,
Pótlások értelmezése eszközökkel. Műveletek megfogalmazása képekről állítások igazságtartalmának megítélése.
és
Többféle megoldás keresése. Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása szöveges feladatokkal.
Képek alapján szöveges feladatok alkotása. Szöveges feladat megjelenítése tevékenységekkel, rajzzal.
tárgyi
Szövegről szám feladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása. Sorozatok, függvények Különféle kapcsolatok megismerése, megértése; ezek kommunikációsorán való tudatos használata. Kapcsolatok kifejezni tudása válogatással, egyszerű jelölésekkel, szabvány jelölésekkel. Viszonyok, kapcsolatok értelmezése, kifejezése tevékenységekkel, szavakban, jelekkel. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése és összefüggések megfogalmazása. Sorozatok folytatása, kiegészítése adott és felismert szabály szerint.
Változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal. Változások megfigyelése, szabályok követése, ismétlődések értelmezése Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) összekeresése,
131
párosítása egyszerű esetekben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése. Szabályjátékok. Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése, lejegyzése, műveletek megfordítása. Tárgyakból sorozatok képzése. Sorozatok képzése elemi mozgások segítségével. Számsorozat képzése, növekvő, csökkenő sorrendben. Váltakozóan növekvő és csökkenő sorozatok. Sorozatok képzése hangképzésekkel. Geometria, mérés
különböző
A térbeli tájékozódás képességének aktuális szintről való továbbfejlődése. (Iskola környékén, szűkebb lakóhelyen, osztályban, táblán, füzetben.) Saját fantázia szerinti térbeli alkotások készítésének képessége. A formalátás fejlődése. Alkotások térben, síkban Ismerkedés sokszögekkel: négyszög, ötszög, hatszög stb.
Érzékszervi megfigyelések térben és síkban. háromszög,
Testek építése szabadon és modell alapján Testek alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságaik és különbözőségeik megfigyelése. Síkidomok előállítása eszközökkel. Sík- és térbeli alakzatok tulajdonságaik alapján.
szétválogatása
Geometriai tulajdonságok összehasonlítások.
felismerése,
Méréssel kapcsolatos szókincs fejlesztése. A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása Helymeghatározások, relációszókincs fejlesztése.
Helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások Tevékenységek zsebtükörrel.
Geometriai transzformációk. A becslés és mérés. Hosszúság, tömeg, űrtartalom mérése, Természetes (arasz, lépés)
mértékegységek
használata
Mértékegységek: méter, kilogramm, liter Az idő mértékegységei: hét, nap, óra
A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Összehasonlítások, gyakorlatban.
összemérések
a
Mérési eljárások: kirakás szabvány mérőeszközökkel és természetes mértékegységekkel (arasz, lépés, stb.) Azonos
mennyiségek
mérése
különböző
132
mértékegységekkel Hogyan mérünk a különböző sportágakban hosszúságok, magasságot, időt, súlyt.
Valószínűség, statisztika
Tevékenységekben való képességének fejlesztése.
aktív
részvétel
Mások gondolatainak megértése, feljegyzett, ábrázolt adatok visszaolvasási képessége fejleszthető a témakör tárgyalása során végzett tevékenységekkel, játékokkal. Közös játékok, amelyekben a véletlennek is szerepe van. Grafikonépítés közösen.
Események, ismétlődések játékos tevékenységek során (dobókockás, pörgettyűs, pénzfeldobásos, kártyahúzásos játékok) „Biztos”, „lehetséges de „lehetetlen” érzékelése próbálgatással
nem biztos”, találgatással,
Adatok gyűjtése, ábrázolás tárgyi tevékenység formájában.
Követelmények Gondolkodási módszerek
Tud adott tulajdonságok alapján tárgyakat csoportosítani, sorba rendezni. Megadott szempont szerint csoportokból képes közös elemek kiválasztása. Kitart a szempont mellett. Felismeri a válogatásokban együvé került dolgok közös tulajdonságát, ezt meg tudja nevezni. Tud ismert helyzetekre igaz állításokat fogalmazni. Egyszerű állítások igaz, hamis voltát meg tudja állapítani. A kombinatorikus alkotása megfelel a feltételeknek. Tud minél több ilyen alkotást létrehozni. Számtan, algebra
Tud számokat írni, olvasni a 20-as számkörben. Tudja a számos nagyság szerinti sorrendjét, meg tudja mutatni mit jelent, hogy az egyik szám nagyobb, mint a másik. Ismeri a számok kéttagú összeg és különbség alakjainak előállítása. Felismeri a páros és páratlan számokat. Hozzáadást és elvételt elvégez tevékenységgel, megfogalmaz szóban. Összegeket és különbségeket megfogalmazása szóban és lejegyez írásban. Szóbeli számolási eljárásokat alkalmaz a 20-as számkörben. Egyszerű szöveges feladatokat értelmez és lejegyez számokkal és műveletekkel. Nyitott mondatokhoz megfogalmaz igaz, illetve hamis állításokat. Függvények, sorozatok
Tanult sorozatokat képez kirakással, rajzzal. Tud szavakkal megfogalmazott egyszerű szabályt követni tárgyak, halmazok, számok sorba rendezésében. Növekvő és csökkenő számsorozatokat felismer és képez adott szabály alapján Összetartozó elempárokat keres egyszerű esetekben Geometria
Képes 4-10 elemből álló építményt, síkbeli kirakást lemásolni a mintával megegyező elemekből. Tud másolni más elemek felhasználásával. Tud térbeli és síkbeli alakzatokat azonosítani és
133
megkülönböztetni néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. Tud helyet meghatározni a tanult kifejezések alkalmazásával. Használja a természetes mértékegységeket (arasz, lépés). A méter, kilogramm, liter egységeket használja szám- és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamokat helyesen alkalmazza. Valószínűség, statisztika
Adatokat pontos lejegyez és rendszerez.
2. évfolyam Időkeret: 148 óra/ év; 4 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Gondolkodási módszerek
Osztályozás, kétfelé válogatás.
Az elvégzett tevékenység, a megfigyelt jelenség, valamint a szóban kifejezett gondolat közötti kapcsolat fejlesztése.
A logikai „nem”. Sorba rendezés egy és két szempont szerint, táblázatos elrendezés, fadiagram használata.
Tárgyak, jelek, jelenségek tulajdonságainak osztályozása adott, választott vagy felismert szempont szerint. Elemek besorolása két egymással kapcsolatban lévő csoportba. Adott csoportok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Csoportok darabszámának számlálással. Megfigyelések kifejezése tárgyak kirakásával.
összehasonlítása rajzban,
szóban,
Állítások értése, igazságértékének megítélése.
Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal.
Nyitott mondatok igazzá és hamissá tétele.
Adott csoportra vonatkozó igaz és hamis állítások megfogalmazása. A nyitott mondatok igazságának eldöntése próbálgatással, rajzzal, kirakással. Nyitott mondat igazsághalmazának előállítása.
Számtan, algebra
A nagysági és mennyiségi viszonyok megítélésére irányuló igény fejlesztése. Valóságtartalmakhoz szorosan kapcsolódó számfogalom fejlesztése a 100-as számkörben. Szóbeli kifejezőképesség, szövegértő képesség fejlesztése. Természetes számok a 100-as számkörben.
Számolás tárgyi tevékenységgel
Számképzet, számfogalom alakítása. Számok
(hármasával, négyesével, ötösével)
134
valóságtartalma.
Darabszám, mérőszám, sorszám
Számok írása, olvasása, nagyságviszonya, egyenlősége, rendezése.
A mennyiségi tulajdonságok, megfigyelések kifejezése rajzban, írásban.
Számok sokféle alakja.
Számok írása, olvasása százig.
Zárójel használat.
Számok bontása tízesekre és egyesekre.
Számtulajdonságok, számkapcsolatok.
Páros és páratlan számok. Sportolók csoportosítása (kettesével, négyesével, hármasával, hatosával vagy ötösével, tízesével).
Műveletfogalmak (összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglaló osztás, részekre osztás) építése.
Összeadás, kivonás a százas számkörben. Eszközök ügyes használatának gyakorlása.
Számolási eljárások kidolgozása.
Háromtagú összegek kiszámítása. Szóbeli számolási Eredmény becslése.
képesség
fejlesztése.
Összeadás esetében a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Az összeadás, kivonás kapcsolata. Szorzás, mint egyenlő tagok összeadása. A műveletfogalom segítségével.
építése
kirakások
Szorzás, bennfoglaló osztás, részekre osztás a százas számkörben. Részekre osztás, bennfoglalás tevékenységgel. A tevékenység számokkal, műveleti jelekkel. A szorzótáblák felépítése.
és
a
kirakással, lejegyzése
bennfoglaló
táblák
Szorzás esetében a tényezők felcserélhetősége. Maradékos osztás kirakással és a maradék jelölése. Műveletek sorrendje. Összeg és különbség szorzása, a zárójel használata.
135
Szöveges feladatok megoldása közvetlenül és műveletek, nyitott mondatok felhasználásával.
Egyszerű szöveges megoldása.
A szöveges feladatok megoldási lépéseinek tudatosítása.
Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása.
feladatok
ábrázolása,
Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. Sportolókról szóló szöveges feladatok végzése. Sorozatok, függvények
Különféle kapcsolatok megismerése, megértése; ezek kommunikációsorán való tudatos használata. Kapcsolatok kifejezni tudása válogatással, egyszerű ismert fogalmak összekapcsolásával. Viszonyok, kapcsolatok a mindennapi életben és matematikai tartalmak között. Sorozatok és különbségsorozataik. Egyszerű tapasztalati függvények, számfüggvények. Összefüggések, szabályosságok keresése.
Tárgyak, személyek, összességek stb. közti kapcsolatok, ilyenek keresése (ugyanakkora, ugyanabból az anyagból készült, ugyanabban a sportágban használják stb.) A <,>,= jelek használata. Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása Sorozatok készítése szempont alapján
önállóan
választott
Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közti kapcsolatok megállapítása. A szabályok, kifejezése.
kapcsolatok
szavakkal
való
Szabályok lejegyzése jelekkel Egyszerű tapasztalati függvények. Geometria, mérés
A térbeli tájékozódás képességének aktuális szintről való továbbfejlődése (távolságok, irányok, állások megfigyelése tájékozódás során). Alkotásról való kommunikálás képességének fejlődése. A formalátás fejlődése. Ítélőképesség fejlődése. Alakváltozás mozgatással való kapcsolatának figyelése. Szimmetriaviszonyok észrevevése. Mérések összehasonlításával való végzésében való fejlesztés.
136
Alkotások térben, síkban. Egyedi alakzatok jellemzése megismert geometriai tulajdonságok és relációk szerint.
Építések kockákból, téglatestekből, geometriai tulajdonságaik érzékelése. Építés különféle tükörképek építése.
helyzetben,
egyszerű
Testek válogatása, szempontok szerint.
osztályozása
megadott
Sporteszközök különbözősége.
formáinak
hasonlósága,
Sík- és térbeli tájékozódás.
Égtájak.
Tulajdonságok megnevezése.
Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról.
A megfigyelések megfogalmazása.
Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása.
Helyes eszközhasználat.
Sokszögek néhány tulajdonsága.
Kocka, téglatest tulajdonságainak megismerése.
Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral.
Geometriai transzformációk.
Vonalzó, sablon használata. Egyszerű tükrözés megfigyelése. Tükörkép előállítása hajtogatással. Geometriai mennyiségek, mérés.
Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése. Alkalmilag választott, természetes és szabvány mértékegységekkel (méter, deciméter, centiméter, kilogramm, liter, deciliter, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Mennyiségek előrebecslése.
Valószínűség, statisztika
Tevékenységekben való képességének fejlesztése.
aktív
részvétel
Mások gondolatainak megértése, együttműködési képesség fejlesztése. A „biztos” és „nem biztos, de lehetséges” fogalmak tartalmának fejlődése. Adatok gyűjtésének, rögzítésének és visszaolvasásának képessége. Valószínűségekkel kapcsolatos élmények, tapasztalatok: biztos, lehetetlen, nem biztos, de lehetséges. Adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása; visszaolvasás.
A „biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges, lehetetlen” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtésével. Adatok gyűjtése. Adatok ábrázolása, táblázat, oszlopdiagram segítségével. megállapítások visszaolvasása.
grafikon, Ezekből
137
Követelmények Gondolkodási módszerek
Tud adott tulajdonságok alapján tárgyakat csoportosítani, sorba rendezni. Megadott szempont szerint tud kétfelé válogatni. Kitart a szempont mellett. Jól ismert esetekben elismeri a válogatásokban együvé került dolgok közös tulajdonságát, ezt meg tudja nevezni. Helyesen használja a „nem” szót közös tulajdonság kifejezésére. Talál új szempontos a válogatásban, ezt szóban ki is fejezi. Tud ismert helyzetekre igaz állításokat fogalmazni. Állítása a valóságról szól, nyelvileg helyes. A kombinatorikus alkotása megfelel a feltételeknek. Tud a feltételeknek megfelelő különböző alkotásokat létrehozni. Tudja vizsgálni a létrehozott alkotások számát. Számtan, algebra
Képes tárgyakat meg és kiszámlálni egyesével, kettesével, tízesével, ötösével a 100-as számkörben. Tudja a számokat írni, olvasni a 100-as számkörben másolással, diktálás után, saját gondolatai kifejezéseképpen. Tudja a számok nagyság szerinti sorrendjét, össze tud hasonlítani két számot nagysága szerint. Ismeri a számok egyes és tízes szomszédait; megtalálja számok helyét egyesével beosztott számegyenesen. Ismeri a tanult számtulajdonságokat. A számok közötti kapcsolatokat felismer. Érti az alapműveletek: összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás értelmezését. Azonosítani tudja egy számnak különféle alakjait (pl.: 4-2 < 1 + 6 < 20/2 + 4 < 23 stb.) Tudja a kisegyszeregyet. Ismeri a gyakorlatban, egyedi esetekben a tagok felcserélhetőségét. El tudja szóban végezni a kijelölt műveletet. Látja a kapcsolatot a szorzás és a kétféle osztás között. Tud szöveges feladatot értelmezni, megoldani: • • • • •
lejegyzés matematikai modell kijelölése a modellben a megoldás megkeresése ellenőrzés válasz megfogalmazása.
Függvények, sorozatok
Tud adott szabályú sorozatot folytatni. Különbségsorozatot tud alkotni. Tud sorozat növekedést, csökkenést jellemezni a különbségsorozat segítségével. Összefüggések szabályait ki tudja fejezni további összetartozó párok keresésével, jelöléssel, szavakkal. Geometria
Tud adott feltételek szerinti építeni. Éleket, csúcsokat, lapokat felismerni, és megszámlálni a kocka és a téglatest esetében. Tud síkidomokat csoportosítani, válogatni tanult tulajdonságok szerint Tud vonalzót, rajzsablont használni. Elképzelés alapján ki tudja rakni egyszerű térbeli, síkbeli alakzat tükörképét. Biztonsága van a mozgásos tájékozódásban. Végre tudja hajtani a tanult méréseket. Ismeri és használja a tanult szabványmértékegységeket.
138
Valószínűség, statisztika
Különbséget tud tenni biztos, lehetetlen és véletlen események közt egyszerű megfigyelt, eljátszott szituációkban. Tudja sorozatok, táblázatok, grafikonok adatait leolvasni.
3. évfolyam Időkeret: 148 óra/ év; 4 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Gondolkodási módszerek
Osztályozás.
Az elvégzett tevékenység, a megfigyelt jelenség, valamint a szóban kifejezett gondolat közötti kapcsolat fejlesztése. Szóbeli kifejezések esetén egyes matematikai logikában használt kifejezések használatának fejlesztése.
Elemek sorba rendezése. Állítás alkotása, értése. A „minden” és „van olyan” kifejezések jelentése. Nyitott mondatok: lezárások; nyitott mondat megoldása kis elemszámú alaphalmazon.
Tárgyak, személyek jele, jelenségek tulajdonság szerinti osztályozása egy és több szempont szerint.
Egyszerű sorba rendezésre és kiválasztásokra vezető kombinatorikai feladatok.
Meghatározott tulajdonságú kiválogatása, besorolása.
elemek
Állítások igazságának eldöntése, csoportok megadása tulajdonságaik alapján, adott csoportok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. (A tulajdonságok számának növelésével az elemek száma csökken, példa: a jó versenyzők tulajdonságai.) Az elemek közös tulajdonságainak megkeresése, a logikai „nem”, „és” használata. Részhalmaz képzése kirakással. A halmaz kiegészítő halmazának képzése kirakással, rajzzal. Halmazokra vonatkozó állítások megfogalmazása konkrét halmazok esetén. Elemek közös tulajdonságának tagadással való megfogalmazása. Nyitott mondatok többféleképpen.
igazzá,
tévessé
tevése
A döntési képesség fejlesztése. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése kirakással, rajzzal számegyenesen. Elemek sorba rendezései: 3, 4 elem esetén az összes lehetséges sorrend megkeresése. Kiválasztások: 3-5 elemből az összes lehetséges pár, hármas kiválasztása egyszerre vagy egymás után (sportversenyen a helyezettek lehetséges
139
sorrendje; sportversenyre csapatot választunk stb.). Számtan, algebra
Valóságtartalmakhoz szorosan kapcsolódó, tovább bővíthető számfogalom fejlesztése az 1000-es számkörben. A matematika kulturális értékeivel való tudatos ismerkedés, számírás, számolvasás, tízes számrendszer gondolatkörében való fejlesztés. Szóbeli kifejezőképesség, szövegértő képesség fejlesztése. Természetes számok az 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása, helye, közelítő helye a számegyenesen, számszomszédai. Alaki, helyi és valódi érték. Számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok tulajdonságai. Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse. Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányadosés összetett alakjai. Szóbeli számolás a 0-ra végződő háromjegyűek körében.
Halmazok számosságának megadása a számkörben. Megszámlálás egyesével, ötösével, tízesével, százasával. A tízes számrendszer ismerete a számkörben. Számok nagyságviszonyának megállapítása különféle alakban felírt számok (összeg-, különbség-, szorzat, hányados- és összetett alak) esetében is. „Mennyivel nagyobb? Mennyivel kisebb? Hányszor akkora? Hányada? Körülbelül hányszorosa?”
Írásbeli összeadás és kivonás
Mérés az egység többszöröseivel.
A negatív szám és a törtszám fogalmának előkészítése tárgyi tevékenységgel.
Mérőszalag, más skálázott mérőeszköz használata. Mérőeszközök a különféle sportágakban. Mérőszámok meghatározása. A mennyiség, egység, mérőszám közötti kapcsolat rendszeres megfigyelése. (Becsléssel, számlálással, méréssel, közelítő számlálással, közelítő méréssel.)
Római számok leolvasása, írása: I, V, X.
Egységtört előállítása különféle modelleken (óra, csokoládé, téglalap, kör stb.). A fél, harmad, negyed, hatod, nyolcad, tized szavak értelmezése különféle mennyiségeken, idő, hosszúság, tömeg, űrtartalom, terület, szög). Jelölés: a nevező betűkkel, a számláló számmal, pl. 2 harmad, 3 negyed stb.) Negatív számok egyszerű, konkrét modelleken (hőmérő, adósság). Az alapműveletek fogalmának mélyítése. Az alapműveletek műveleti tulajdonságai. Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás, szorzás és a kétféle osztás kapcsolata.
Összeg, különbség, szorzat, hányados becslés. A zárójel használata.
Az összeadás és kivonás értelmezéseinek felújítása, mélyítése, Az alapműveletek műveleti tulajdonságainak figyelése és felhasználása. Az összeg, különbség változásának megfigyelése a tagok változásától függően. Mikor, és hogyan növekszik, csökken az összeg, a különbség. Összeadás és kivonás 0-ra végződő háromjegyű számokkal. Számolási analógiák építése (műveletek kerek tízesekkel, pótlások a következő kerep tízesre, pótlás 100-ra). Összeg,
különbség
becslése
a
számok
140
kerekítésével. Szóbeli és írásbeli számolási eljárások. Az írásbeli összeadás és kivonás alapozása. Az egyjegyű szorzóval való írásbeli szorzás. Nehezebb egyjegyűvel való szóbeli osztások eredményének becslése, a hányados javítása, közelítése visszaszorzással. Szöveges feladatok tervszerű megoldása. Matematikai modell használata feladatok megoldásához.
szöveges
Szakaszos ábrához, egyszerű és összetett számfeladathoz, nyitott mondathoz szöveges feladat alkotása. Matematikai készítése.
modellhez
szöveges
feladat
Sorozatok, függvények
Szöveges feladatról nyitott mondat készítése. Szakaszos ábrához, egyszerű és összetett számfeladathoz, nyitott mondathoz szöveges feladat alkotása. Matematikai modell (szorozat, táblázat, rajz, művelet, nyitott mondat, számegyenes) használata szöveges feladatok megoldásához. Szöveges feladatok értelmezése, adatok lejegyezése, megoldási tervet készítése, kivitelezése. A kapott eredmény ellenőrzése és a szövegbe való visszahelyettesítése. Ellenőrzés a szövegben is. Változatos szövegű gyakorlati problémák megoldása. Sportolókról, sportversenyekről szóló szöveges feladatok megoldása. Kapcsolatok megismerése, különféle (gyakorlati életben, más tantárgyakon, matematikai problémákon belül) problémákban. Ezek kommunikáció során való tudatos használata. Kapcsolatok kifejezni tudása válogatással, egyszerű ismert fogalmak összekapcsolásával, nyíl jelöléssel, nyitott mondattal. Adott szabályú sorozat folytatása.
Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozat szabályának megfogalmazása.
felismerése,
Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése. Kapcsolatok keresése táblázat elemei között. Grafikonok készítése.
Elemek közötti kapcsolat kifejezése szétválogatással, sorba rendezéssel, párokba rendezéssel, táblázat, grafikon készítésével. Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése Számsorozatban összefüggések megfigyelése; különbségsorozat, hányadossorozat készítése és megfigyelése. „Gépjátékok”. Sorozat szabályának felismerése, szabályok formálásának kezdete, megfogalmazása. Egyegy táblázathoz többféle szabály keresése. Összefüggések megfogalmazása a matematika nyelvén.
Geometria, mérés
A térbeli tájékozódás képességének aktuális szintről való továbbfejlődése. (Bejárt útvonalon, ismeretlen helyen szóbeli információ alapján.) A kreatív gondolkodás, a térlátás fejlesztése alakzatok különféle előállításával. Alkotásról való kommunikálás képességének fejlődése. A formalátás fejlődése.
141
Ítélőképesség fejlődése. Mozgatások, transzformációk során történő alakváltozások tudatos előre jóslásában való fejlődés. Ilyen alkotások létrehozni tudása. Becslés, alkotó tevékenység, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Mérési módszerek, szabvány mértékegységek szükségességének való megértésében való fejlesztés. Kerület, terület fogalmának fejlesztése. Alkotások térben, síkban szabadon és adott feltételek szerint. Testek másolása modellről. Testek szétválogatása egy, illetve két tulajdonság szerint. Alakzatok jellemzése megismert geometriai tulajdonságok és relációk szerint. A téglalap és négyzet tulajdonságai A nagyítás, kicsinyítés, tükrözések és eltolás egyszerű esetei. A geometriai szög fogalom előkészítése. A térbeli tájékozódásban az irány és a távolság szerepének megfigyelése.
Testek építése szabadon és adott feltételek szerint különféle építőeszközök (dobozok, lapok, szívószálak, gyurma stb.) segítségével. Testek szétválogatása egy, két tulajdonság (síklapok határolják, van benne bemélyedés stb.) alapján. Síkidomok előállítása papírhajtogatással, nyírással, vonalzó- és körzőhasználat).
(kirakással, másolással;
Síkbeli és térbeli mintákban egyszerű transzformációk megfigyelése. Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása Tájékozódást segítő játékok. Elfordulás mozdulatokkal. Irányok, irányváltoztatások, alakzatok állásának, irányának megfigyelése mintákon belül (kézimunka minták, tapéták, grafikai alkotások vizsgálata).
Mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérés alkalmi és szabvány egységekkel.
Mérések alkalmi és természetes egységekkel. Mértékegységek a mesékben, történetekben.
A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben.
Mérés szabványegységekkel: mm, cm, dm, m, km, hl, l, dl, cl, ml, t, kg, dkg, g, óra, perc, másodperc.
Egyes sportágakban eredmények mérésekor használatos mértékegységek. Kerületmérés kerítés hosszának megmérése segítségével. Területmérés az egységgel való lefedés utáni számlálással.
Mérés az egységek többszöröseivel A versenyzők idejének mérése, távolságok mérése, súlycsoportok alakulása (időegységek töredékének megfigyelése, pl.: karlendítés, célfotó, stb.) Át- és beváltások gyakorlati mérések esetében. A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban. A terület, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel, tapasztalatok gyűjtésével. Kerületmérés kerítés hosszának megmérése segítségével. Területmérés az egységgel való lefedés utáni számlálással.
Valószínűség, statisztika
Tevékenységekben való képességének fejlesztése.
aktív
részvétel
Mások gondolatainak megértése, együttműködési képesség fejlesztése.
142
A véletlen esemény fogalom tartalmának fejlődése. Adatok gyűjtésének, rögzítésének és visszaolvasásának képessége. Adatok megfigyelése, gyűjtése, rendezése, ábrázolása, elemzése.
rögzítése,
Két adat számtani közepének értelmezése. Lehetséges és lehetetlen esemény. A biztos és a megkülönböztetése.
véletlen
esemény
A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése. Az esélyt elősegítő adatok, tényezők gyűjtése sporteredmények megfigyelésével, adatok lejegyzésével. Annak mérlegelése sporttal kapcsolatos feladatokban, hogy egy adott pontszám elérésének esélye biztos, lehetséges vagy lehetetlen-e. A számtani közép fogalmának megközelítése szöveges feladatokkal.
Követelmények Gondolkodási módszerek
Biztonságosan válogat elemeket kétfelé. Tud több szempont szerint tárgyakat, személyeket, jeleket, jelenségeket csoportosítani. Meg tud nevezni meghatározó tulajdonságok. Adott szétválogatáshoz megtalálja a megfelelő címkéket. Egyidejűleg tud válogatni két egymással meghatározó viszonyban lévő halmazba elemeket. Meg tudja nevezni az egyes részekbe kerülő elemek közös, „meghatározó” tulajdonságát. Érti a „minden” és „van olyan” kifejezések jelentését. Egyszerű nyitott mondatot igazzá, hamissá tud kiegészíteni. Tudja meghatározni a tanult típusú nyitott mondatok igazsághalmazát behelyettesítéssel. A kombinatorikus alkotása megfelel a feltételeknek. Felsorolja az összes lehetőséget. Tud rendszerbe illeszkedő megoldásokat készíteni. Számtan, algebra
Helyesen adja meg halmazok számosságát, mennyiségek mérőszámát, ezek viszonyát becsléssel, számlálással, méréssel, közelítő számlálással, közelítő méréssel. Tudja írni, olvasni a számokat 1000-ig; ismeri gyakorlati módon a számjegyek alaki, helyi és valódi értékét, tudja ezeket az elnevezéseket. Helyesen dönt kimondott számok nagyságviszonyáról. Tudja az alapműveletek tanult eljárásait alkalmazni szóban és írásban. Tud szöveges feladatokat értelmezni, adatait lejegyezni, megoldási tervet készíteni. Tud szöveges feladatot megoldani közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal. Tudja a számítások helyességét ellenőrizni és az eredményt értelmezni. Tud szakaszos ábrához, egyszerű és összetett számfeladathoz, nyitott mondathoz szöveges feladatot alkotni. Elő tud állítani megnevezett egységtörtet különféle mennyiségekkel. Érti a negatív számok egyszerű, konkrét tartalmát. Sorozatok, függvények
Önállóan tud sorozatot folytatni. Összefüggések szabályait ki tudja fejezni további összetartozó párok keresésével, jelöléssel, szavakkal. Tud kapcsolatot keresni táblázat adatai között. A szavakkal megfogalmazott összefüggéshez talál megfelelő formulát. Geometria, mérés
Tud adott építőelemekből: testekből, síklapokból építeni, mozaiklapokból formát, mintát kirakni szabadon. Tud testeket építeni modellről. Tudja a téglalap, négyzet tanult tulajdonságait. Adott feltételek esetén történő építéseknél az összes lehetséges esetet elő tudja állítani. Felismeri kész mintákban alakzat tükörképét, eltolt és elforgatott képét.
143
Lakóhelyén, bejárt terepen jól tájékozódik. Tud mérni alkalmi és szabvány egységekkel. Tudja a gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatát. Tudja a tanult mértékegységek váltásait a gyakorlati mérésekhez kapcsolódva az egyenes arányosság és a csoportosítás felhasználásával. Megfelelő képzete alakul ki a tanult mértékegységekről: 1 cm, 1 dm, 1 m, 1 liter, 1 ml, a derékszög s ezek alapján tud mennyiségek nagyságáról becslést adni mérőszámmal is. Valószínűség, statisztika
Tud „biztos” és „nem biztos, de lehetséges” eseményeket megkülönböztetni konkrét esetekben.
144
4. évfolyam Időkeret: 148 óra/ év; 4 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Gondolkodási módszerek
Elemek elhelyezése egy és két halmazt ábrázoló diagramon. Meghatározó tulajdonság. A logikai „és”, „nem” használata. A „megengedő vagy” értelmezése konkrét helyzetekben.
Az elvégzett tevékenység, a megfigyelt jelenség, valamint a szóban kifejezett gondolat közötti kapcsolat fejlesztése. Szóbeli kifejezések esetén egyes matematikai logikában használt kifejezések használatának fejlesztése.
Állítás alkotása, értése, igazságának megítélése. Nyitott mondat igazzá tevése, tévessé tevése. Megoldása véges alaphalmazon. Kombinatorikus alkotások.
A rendszerlátás, rendszerképzés képességének fejlesztése. Halmazokra vonatkozó állítások: „minden”, „van olyan”, „nem mindegyik”, „nincs olyan” kifejezések használata konkrét halmazok esetén. A „legalább”, „legfeljebb” kifejezések értelmezése konkrét esetekben. Sportolókra vonatkozó tulajdonságok, adott sportághoz szükséges tulajdonságok, a jó versenyző tulajdonságainak gyűjtése. Nyitott mondat megoldása próbálkozással (a kétoldali közelítés módszerével is). Megoldása véges alaphalmazon. Adott feltétel szerinti kombinatorikus alkotások; az összes ilyen alkotás elkészítése. A megoldás ellenőrzése. Rendszerező, absztraháló képesség fejlesztése.
145
Számtan, algebra
Valóságtartalmakhoz szorosan kapcsolódó, tovább bővíthető számfogalom fejlesztése az 10 000-es számkörben. A számkörbővítés igényének fejlesztése. Gyakorlottság fejlesztése a számolási eljárások végzésében. A matematika és a mindennapi élet kapcsolatának észrevevése. A matematikában alapvető gondolatok közül a műveleti tulajdonságok érvényességének kiterjesztése nagyobb számkörre, a törtekkel bővített számkörre. A negatív szám fogalmának elfogadása konkrét helyzetekben. Szóbeli kifejezőképesség, szövegértő képesség fejlesztése. Számfogalom a 10 000-es számkörben. Számok írása, olvasása. A számok különféle alakjai. A számok valóságtartalma. Darabszám és mérőszám. A helyiértékes írásmód. Számok nagyságrendi viszonyai. Számtulajdonságok. Római számok ismerete. A műveletfogalmak továbbépítése. Műveleti tulajdonságok érvényességének kiterjesztése a tízezres számkörre. A műveletek közötti kapcsolatok tudatosítása. Fejszámolási eljárások gyakorlása. Írásbeli szorzás egy- és kétjegyűvel. Írásbeli osztás egyjegyűvel. A zárójel használata. Műveleti sorrend.
A mennyiség, egység, mérőszám közötti kapcsolat rendszeres megfigyelése. Számok írása, olvasása gyakorlati szituációkhoz kötötten is. A valóság és a matematika kapcsolatainak továbbépítése. A környezetünkben előforduló számok jelentései. Olyan számok keresése, amelyekkel nem végzünk műveletet (rajtszám, telefonszám stb.) Olyan számjelentések keresése, amelyekkel végezhetünk műveletet (darabszám, mérőszám, értékmérő stb.). Számok tulajdonságainak megnevezése.
felismerése,
Kerekítés. Számok közelítő értéke.
Számok helyiértékes írásmódja. Összehasonlítás a római számírással.
A törtszám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. Törtszám mérőszámként való értelmezése.
A tanult műveletek gyakorlása. A számolás végeredményének előre becslése.
A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése.
Négyjegyű számok százasra kerekítve.
összegének
becslése
A gyakorlati élet különféle problémáinak megoldásakor használt becslésformák (Pl.: vásárláskor inkább felfelé kerekítünk, máskor a matematikai kerekítési szabályt használjuk stb.) Változatos példák a műveleti tulajdonságok alkalmazására konkrét számpéldák végzésekor. Ezek kapcsán a műveleti tulajdonságok tudatosítása. Közös osztók, közös többszörösök keresése konkrét számfeladatok kapcsán. Szöveges feladatok: matematikai keresése, alkotása alkalmazása. megoldási lehetőség keresése. Az ellenőrzés többféle módja.
modellek Többféle
A szövegértés fejlesztése. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási mód keresése.
többféle
Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhoz kapcsolódva. Sporttörténettel, sportversenyekkel kapcsolatos
146
szöveges feladatok megoldása. Az adatok fontosságának mérlegelése a kérdéssel összevetve. Egyszerű számológép használata a számolás ellenőrzéséhez. Többféle megoldás keresése. Sorozatok, függvények
Önállóan vagy kis segítséggel kapcsolatok feltárása különféle (gyakorlati életben, más tantárgyakon, matematikai problémákon belül) problémákban. Ezek kommunikáció során való tudatos használata. Egyszerű következtetések végzése. Kapcsolatok kifejezni tudása válogatással, egyszerű ismert fogalmak összekapcsolásával, nyíl jelöléssel, nyitott mondattal többféleképpen.
147
Relációk elemek (tárgyak, személyek, mennyiségek, számok, alakzatok) között. Sorozatok, függvények, mint különféle problémák modelljei. Számsoroztok különféle szabályokkal. Növekedés, csökkenés, periodikus sorozatok. Különbségsorozat, hányadossorozat. Táblázatokban összefüggések keresése.
Elemek közötti kapcsolat kifejezése különféle módokon (szétválogatás, sorba rendezés, párokba rendezés, táblázatba rendezés, grafikonkészítés, összekapcsolás jelekkel). Tárgy és számsoroztok készítése adott szabály szerint. Táblázatok kiegészítése adott összefüggés szerint. Számsorozat lehetséges folytatásainak felismerése, szabályok megfogalmazása. Ehhez a különbségsorozat, hányadossorozat képzésének módszerét is felhasználjuk. A szabályok többféle módon való megfogalmazása (az egymást követő elemek közötti összefüggéssel, a sorszám függvényében). „Gépek”, „gépek megfordítása.” Függvénykapcsolatra vezető szöveges feladatok, problémák megoldása.
Geometria, mérés
A térbeli tájékozódás képességének aktuális szintről való továbbfejlődése. (Síkban, térben való tájékozódás). Alkotásról való kommunikálás képességének fejlődése. A formalátás fejlődése. Ítélőképesség fejlődése. Gyakorlottság szerzése irányok, helyzetek, méretek és formák megfigyelésében, jellemzésében. Becslés, alkotó tevékenység, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Gyakorlottság fejlesztése mérések végzésében, az alkalmi és szabvány mértékegységek megválasztásában. Kerület, terület, fejlesztése.
űrtartam,
szög
fogalmak
Térbeli építések testekből, síklapokból, élvázépítőkből. Testek építése adott feltételek szerint testekből, lapokból
Térbeli építések. Síkbeli alkotások. Testek lapjainak, éleinek, csúcsainak számlálása. Testek lapjainak vizsgálata alakjuk, méretük, kölcsönös helyzetük szerint. A téglatest, kocka, négyzet, téglalap vizsgálata, tulajdonságaik összegyűjtése, tudatosítása, megjegyzése. Az egybevágóság és a hasonlóság szemléletes fogalma. Másolások, nagyítások, kicsinyítések vonalhálók, pontrácsok felhasználásával. A hosszméretek nagyságának, az alak megmaradásának megfigyelése.
Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka. Síkbeli alkotások (Papírhajtogatás, nyírás, kirakás). Adott feltételeknek megfelelő minél több alakzat létrehozása. A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A mennyiségek szabvány mértékegységeinek használata szám- és szöveges feladatokban.
Térkép,
A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával.
Hosszúság mérése, becslése alkalmilag választott és szabványos egységekkel.
Téglalap területének mérése, számolás a kirakást felidéző módon. Rácssokszög területének mérése a kiegészítés módszerével,
Tájékozódást segítő játékok. térképvázlat szerinti tájékozódás.
148
Területek összehasonlítása, összemérése.
átdarabolással.
Térfogatmérés egyszerű esetekben. A szög, mint irányváltozás, mint elfordulás.
(Kirakás, kitöltés, űrtartalom segítségével,
Derékszög keresése síkidomokon. Valószínűség, statisztika
Tevékenységekben való képességének fejlesztése.
aktív
részvétel
Mások gondolatainak megértése, együttműködési képesség fejlesztése. A véletlen események valószínűségének összehasonlítása, a valószínűségek megbecslési képességének fejlesztése. Adatok gyűjtésének, rögzítésének és visszaolvasásának képessége. Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása. Visszaolvasása táblázatból, grafikonról.
Adatok gyűjtése, grafikonokon.
Adatsokaságra jellemző adatok keresése.
Táblázatok készítése, leolvasása.
Néhány szám számtani közepe.
Néhány szám számtani közepének értelmezése.
Valószínűségi gyakoriság.
kísérletek,
megfigyelések,
rendezése,
ábrázolása
Az „átlag” szó használata. Valószínűségi kísérletek, megfigyelések. Olyan játékok, amelyekben a véletlennek is szerepe van. Véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek kapcsán. A „biztos”, a „lehetséges” és a „lehetetlen” események fogalmának megértéséhez tapasztalatok gyűjtése. Sportversenyekkel, sportteljesítményekkel kapcsolatos átlagok számítása (pl. a műkorcsolyában szokásos módszer megismerése).
Követelmények Gondolkodási módszerek
Tud adott tulajdonság alapján elemeket halmazba sorolni és halmazokból az elemeket jellemző közös tulajdonságot leolvasni. Érti az „egyik sem”, a „nem mind” kifejezések jelentését. Meg tudja határozni halmazokra vonatkozó állítások logikai értékét. Tudja megállapítani ismert nyitott mondatok igazsághalmazát. Képes gyűjtött vagy készített elemeket két szempont szerint rendezni. Kombinatorikai alkotásokat rendszer szerint előállítani. Számtan, algebra
Helyesen írja- és olvassa a számokat a tízezres számkörben. Érti a számjegyek különféle értékeit (helyi-, alaki-, valódi érték) Össze tud hasonlítani két számot nagyság szerint. Sorba tud rendezni számokat növekvő és csökkenő sorrendben. Meg tudja határozni egy szám tízes, százas, ezres számszomszédait. Adott helyzethez, szöveges feladathoz hozzá tudja rendelni a megfelelő műveletet.
149
A tanult szóbeli és írásbeli műveleteket tudja értelmezni és megoldani. A becslést, ellenőrzést eszközként alkalmazza. Összeveti számolásának eredményét becslésével. Véges alaphalmazon meg tudja adni tanult nyitott mondat összes megoldását. A zárójelet jól alkalmazza. Egyszerű szöveges feladatokat önállóan megold. Meg tudja jeleníteni a legegyszerűbb egységtörteket. Le tud olvasni tanult modelleken negatív számot. Elő tudja állítani egész számok különféle összeg-alakjait. Sorozatok, függvények
Képes sorozat folytatására, a sorozat szabályának felismerésére. A szabály megfogalmazására és lejegyzéséra. Összetartozó elemeket táblázatba tud rendezni. Felismer összefüggést táblázat elemei között. Geometria, mérés
Tud adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatokat építeni síkban, térben. Geometriai tulajdonságokat felismer, alakzatokat kiválaszt a felismert tulajdonság alapján. Eltolás és tükrözések segítségével tud transzformációkat végrehajtani ismert esetekben. Tudja a gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatát. Tudja a tanult mértékegységek váltásait a gyakorlati mérésekhez kapcsolódva az egyenes arányosság és a csoportosítás felhasználásával. Jól tájékozódik ismert helyen. Ismeretlen helyen szavakkal adott információk szerint jól tájékozódik. Síkban, egyszerű térképen megtalál pontot két adat (két utca kereszteződése, térképen oszlop és sor jele stb.) segítségével. Helyesen használja a hosszúságmérés, az űrtartalommérés, a tömegmérés és az időmérés szabvány egységeit. Téglalap kerületét és területét a hosszúságegységek és területegységek összeszámlálásával meg tudja adni. Valószínűség, statisztika
Tud adatot sorozatba, táblázatba rendezni. Táblázatból, grafikonról adatokat visszaolvasni. Példákat tud megfogalmazni a „biztos”, a „lehetséges” és a „lehetetlen” fogalmának használatával.
150
5-8. évfolyam Alapelvek, célok Az általános iskolai matematikatanítás célja, hogy a tanulókban fejlessze azokat a képességeket, melyek segítik a világ mennyiségi viszonyainak a megismerését. A matematikai fogalmak, összefüggések feltárása és a gondolkodásmód kialakítása kövesse az egyre emelkedő spirális szerkezetet, mely figyelembe tudja venni az életkori sajátságokat, az egyéni fejlődés ütemét. Továbbra is fontos szerepet játszik a megtapasztalás, a játék. Hangsúlyozottan fontos a felső tagozat első két évfolyamán a megfelelően kialakított számfogalom, a bővített számkörben végzett műveletek begyakorlottsága, mely alapfeltétele a további eredményes munkának. A tanítás tanulás folyamatában a tanulók ismerjék fel a problémát, tudják azt megfogalmazni és keressenek annak megfelelő modellt. Meg kell mutatni a matematika széleskörű használhatóságát, ezért a tanulók találkozzanak az élet különböző területeihez (tantárgyakhoz) kapcsolódó feladatokkal. A tanulók értsék meg, hogy a matematika segítséget nyújt a tudomány különböző területein és hasznos eszköz a hétköznapi életben. A megismerés folyamatában lehetőséget kell biztosítanunk annak megmutatására, hogy a matematika nemcsak hasznos eszköz, hanem a kulturális örökségünk része és esztétikai értékeket is hordoz. Figyelembe véve, hogy a kerettanterv élsportoló tanulók számára készül a célok és a feladatok teljesíthetőségéhez a tananyagok megválasztásánál, azok tárgyalásmódjánál vegyük figyelembe a tanulók érdeklődését, pályaorientációját. A differenciálás segítse az egyének igényeinek figyelembevételét és járuljon hozzá a célok megvalósulásához. Fontos, hogy a tanulók között kialakuljanak, erősödjenek az egymás segítésére, együtt működésre való képességek a matematikán belül is. A tanulók tantárgyi motivációját segítsük a sporthoz kapcsolódó feladatok alkalmazásával. A fejlesztés fontosabb területei:
• • • • • • • • • • • • •
tájékozódás térben és időben (különböző koordináták szerinti tájékozódás, térképek), tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban (azonos mennyiségek összehasonlítása, mértékegység, mérőszám), osztályozó, rendszerező képesség, halmazszemlélet fejlesztése, az absztraháló, konkretizáló képesség, adatok gyűjtésének, lejegyzésének, rendezésének képessége, a függvényszemlélet fejlesztése, matematikai modellek alkotása értő-elemző olvasás analógiák felismerése, használata algoritmikus gondolkodás követése, algoritmusok készítése, rendszerezés, az ismerethordozók használata (könyvek, számológépek, számítógépek, internet, interaktív eszközök), ismeretek alkalmazása problémamegoldásban, a gyakorlati életben, más tantárgyakban, a probléma felismerése, a problémához illeszkedő modell választása, diszkusszió, alkotó képesség (fogalmak, jelölések, szimbólumok, számrendszerek, sorozatok, modellek alkotása), kreativitás.
151
5. évfolyam Alapelvek, célok Az alsó tagozatban tanultak rendszerezése az első feladat. Ebben az évben kezdődik a matematika nyelvének tudatos használata, a fogalmak alapozása. A tanulás játékos feladatokon keresztül folyjon. A természetes számok halmazának bővítése, az alapműveletek begyakorlása a legfontosabb feladat. A geometriai ismereteiket a gyerekek a tapasztalatara építve bővítjük. A sport témájú feladatok a matematika nélkülözhetetlen szerepét hangsúlyozzák. Időkeret: 148 óra/ év; 4 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok:
Témakör
Óraszám
Gondolkodási és megismerési módszerek
Folyamatos
Számtan, algebra
65 óra
Összefüggések, függvények, sorozatok
15 óra
Geometria, mérés
35 óra
Valószínűség és statisztika
15 óra
Témazáró dolgozatok írása, javítása
10 óra
Tanári döntésen alapuló felhasználás
8 óra
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
A természetes számok és ábrázolásuk.
A számhalmaz kiterjesztése milliós és milliárdos helyiértékig, a statisztikai zsebkönyvben és az újságokban talált példák felhasználásával.
Számtan, algebra Természe-tes számok
Az arab és a római számírás. A tízes és a kettes számrendszerek.
A természetes számegyenesen.
Számok összehasonlítása, kerekítése. Természetes számok összeadása és kivonása. Az összeadás és a kivonás tulajdonságai. Természetes osztása.
számok
szorzása,
maradékos
A szorzás és az osztás tulajdonságai.
számok
ábrázolása
Fotók készítése a műemlékeken előforduló római számokról. A sporttal összefüggő számolási feladatok. A műveletek tulajdonságainak vizsgálata max. négyjegyű egész számoknál.
Nagy számok leírása hatványok segítségével.
A hatványozás egyszerű feladatokon. Kettő első tíz hatványa, három első négy hatványa, egyjegyű és kétjegyű számok négyzete és köbe.
Osztók és többszörösök.
Szorzat eredményének előrebecslése.
Oszthatóság.
Az egy, kettő és három számjegyű számmal való osztás gyorsítása, gyakorlással. A maradékok vizsgálata. Az oszthatósági szabályok megfogalmazása a gyerekek nyelvén (páros, páratlan, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal, 8-cal, 125-tel, 1000-rel, való oszthatóság összefüggése a számban található számjegyekkel.)
Természetes kitevőjű hatványozás.
Oszthatósági vizsgálatok. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős alaptétele.
felbontás,
a
számelmélet
152
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Közös osztó, legnagyobb közös osztó.
Osztások elvégzése után a számok osztóinak összegyűjtése, és a tapasztalatok összegzése.
Közös többszörös, legkisebb közös többszörös.
Egyszerű oszthatósági szöveges feladatok megoldása. Többszörösök, közös többszörösök keresése.
153
Egész számok
A kivonás kivezet a természetes számkörből. Az egész számok és helyük a számegyenesen.
A számegyenesen a tanulók mondjanak igaz, hamis állításokat, ami az ellentett és abszolútérték megfogalmazásához vezessen el.
Ellentett, abszolútérték. Előjeles számok összeadása. Előjeles számok kivonása. Előjeles számok szorzása. Előjeles számok osztása. A műveleti tulajdonságok az egész számkörben. Előjeles számok hatványozása. Tört számok
A térképeken és időjárás-jelentésekben a negatív számok mit jelentenek.
természetes
Aranypénzek és adósságcédulák az összevonás gyakorlására, lépegetés a számegyenesen hozzásegít ahhoz, hogy a tanulók eszközök nélkül is megpróbálják az összevonásokat, és rájöjjenek, hogy pozitív szám hozzáadása ugyanaz, mint negatív szám kivonása.
kitevőjű
Alma, papírcsík… segítségével és olló használatával a törtszámok modelljeinek előállítása. A törtszám kétféle értelmezése és összehasonlítása.
A törtek és a részekre osztás. Törtek ábrázolása számegyenesen. Egészek a törtek között.
A színes rúd készlet segítségével szemléltetjük a törtek többféle alakját.
Közönséges törtek és vegyes törtek. Törtek egyszerűsítése és bővítése. Azonos nevezőjű törtek, ill. azonos számlálójú törtek összehasonlítása. Törtek összehasonlítása. Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Negatív tört. Negatív tör összehasonlítása. Negatív törtek összeadása, kivonása. Közönséges tört szorzása egész számmal. Közönséges tört osztása egész számmal.
Ezeknek a segédeszközöknek a felhasználásával tipikus hibalehetőségek bemutatása, a hiba keresése. Feladatlap a törtek összevonására. Az ellentett és abszolútérték kiterjesztése, a törtszámok számegyenesen való ábrázolása. A tanulók maguk gyűjtsenek példákat arra, hogy a mindennapi életben hol használjuk a törteket, a sportban hol vannak törtes kifejezések, mire utalnak. Pl.: Béla a harmadik negyedben volt a legeredményesebb. Egyszerű szöveges feladatok egész számmal való szorzásra, osztásra.
Összefüg-gések, függvények, sorozatok A helyzetünk földgömbön.
meghatározása
Helymeghatározás segítségével. A Descartes-féle rendszer.
a
térképen,
koordináta-rendszer derékszögű
koordináta-
Pontok ábrázolása.
A térkép és földgömb vonalainak értelmezése. A sík pontjainak helyét a koordináta rendszerben egyértelműen meghatározhatjuk. Pontok ábrázolása koordináták alapján. Előre megadott tulajdonság alapján a pontok sorbarendezése. A pontok ábrája olyan alakzathoz vezessen, ami a tanulók fantáziáját megmozgatja, utána ők találjanak ki egymásnak különböző ábrákat. A sportszimbólumok megjelentetése a koordináta rendszerben
Geometria, mérés Térgeometria
A világ, és amit látunk – Formák környezetünkből.
Csukott szemmel azonosítása.
előre
eldugott
tárgyak
154
Ismerkedés felületekkel. Konvex és konkáv testek. A kocka. A téglatest. A kocka és a téglatest testhálója.
A tanulók mondjanak példákat arra, mi alapján csoportosíthatjuk a testeket. Alaki és mennyiségi tulajdonságok. Sportszerek csoportosítása a tanulók által meghatározott tulajdonságok alapján. Tárgyak, alakzatok összehasonlítása magasságuk, szélességük, hosszúságuk, tömegük, űrtartalmuk, térfogatuk alapján. Mennyiségek mérőszámának becslése. Kocka és téglatest készítése papírból, gyurmából és szívószálból. A testek, többek között a gömb, tulajdonságait összegyűjtjük. A testek tulajdonságaira vonatkozó igaz, hamis állításokat keresünk.
Síkidomok és sokszögek
Síkidomok csoportosítása. Sokszögek. A sokszög átlóinak száma. Térgörbék és síkgörbék. Az egyenes. Egyenesek kölcsönös helyzete. A pont, a félegyenes és a szakasz. Két alakzat távolsága. Szögek, szögfajták. A kör és részei. A szakaszfelező-merőleges.
Egy nagy csomagolópapírra minden tanuló rajzol valamit, ha mást nem tud, egy pontot, körző és vonalzó is használható. Sokszögek kirakása különböző hosszúságú hurkapálcákkal, átlók számlálása. Két hurkapálca a két egyenes, helyzetük és távolságuk megállapítása. Vonalzó és körző használata. Szakaszfelező merőleges szerkesztése. Merőleges szerkesztés az egyenes adott pontjában az egyenesre, egy külső pontból az egyeneshez. A síkban milyen helyzetű lehet két síkidom. Síkidomok távolsága. A kör fogalmának kialakítása.
Egyenestől adott távolságra lévő pontok halmaza. A szögfelező.
155
Mérések és mértékegységek
Összemérés, használata.
alkalmi
mérőeszközök
Konkrét mérések elvégzése. Mérési pontosság. Becslés, értékek, mértékegységek.
tényleges
A pénz mértéke. Külföldi pénznemek, váltópénzek. Szögek összehasonlítása. Szögek mérése szögmérővel. Szögek összege és különbsége. Hosszúság jellegű mennyiségek: hosszúság, magasság, távolság, bőség. A hosszúság mértékegységei.
Tanár irányításával olyan szavak kigyűjtése szövegekből, melyek régen használt mérőeszközök megnevezései. Az anyaggyűjtéshez könyvtár használata. Ezeknek a mérőeszközöknek a fejlődése, pl. az analitikai mérlegig. Otthoni gyűjtőmunka: néhány ország használatos pénze, váltópénze. Szögmérő használata. Mérőszalag használata. Síkidomok határvonalát fonállal követjük, majd megmérjük milyen hosszú, mekkora a sokszög kerülete.
Síkidomok kerülete. Valószínűség, statisztika, kombinatorika
Valószínűségi játékok és kísérletek.
Dobókockás társasjátékok, pörgettyűk.
Néhány elem sorba rendezése.
Adatok tervszerű gyűjtése az esélyek megfigyelése érdekében.
Két szám számtani közepe. Oszlop- és kördiagramokat
Követelmények Gondolkodási módszerek
Tudja a tankönyv szövegét értelmezni. Tudjon a tananyag egyes témaköreivel kapcsolatban igaz-hamis állításokat megfogalmazni. Használja a nyelv logikai elemeit - a „nem”, „és”, „vagy”, „minden”, „van olyan” kifejezéseket. Kapcsolódjon be aktívan a matematikai játékokba. . Számtan, algebra
Legyen képes leírni és kiolvasni a megadott egész számokat, megtalálni a helyüket a számegyenesen. Tudja képezni az ellentettjüket és az abszolút értéküket. Ismerje a számok alaki és helyi értékét. Egyszerű esetekben legyen képes hibátlanul elvégezni műveleteket, fejben is, ügyelve a műveleti sorrendre. Fejlődjön az ellenőrzési és a becslési igénye. Legyen képes háromjegyű számok osztóinak megállapítására. Függvények, sorozatok
Ismerje a számok helyét a számegyenesen. Legyen képes a megadott pont koordinátáit leolvasni, illetve a megadott koordináták segítségével ábrázolni a pontot. Geometria
Képes legyen különböző testek közül kiválasztani a téglatestet és a kockát, és szóban elmondani néhány tulajdonságát. Értse, és helyesen alkalmazza a párhuzamosság és a merőlegesség fogalmát. Egyszerű esetekben, bejelöléssel, határozza meg két ponthalmaz távolságát. Fogalmazzon meg egyszerű állításokat a háromszögről és a négyszögről. Értse meg, hogy a mérés mindig összehasonlítás, ismerje az alapvető mértékegységeket.
156
Valószínűség, statisztika, kombinatorika
Tudja olvasni az oszlop- és kördiagramokat, és pár adat esetén tudjon számtani közepet számolni. A lejátszódott eseményeket képzeletükben élje át újra, és képzelje el folytatásukat, lehetséges befejezésüket. Konkrét példákat hozzon a biztos, a lehetséges és a lehetetlen esetek bemutatása. A valószínűségi játékok és kísérletek adatait tudja tervszerűen gyűjteni.
6. évfolyam Alapelvek, célok
Alapvető célunk, hogy a tanulók a valós szituációkat matematikai modellekkel tudják összekapcsolni, és tovább fejlődjenek a matematikai szövegek, feladatok megértésében. Fontos, hogy a tanulók egyre pontosabban dolgozzanak, és kitartó munkával sikerélményhez jussanak. A bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlása alapfeltétele a további eredményes munkának. Időkeret: 148 óra/ év; 4 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok:
Témakör
Óraszám
Gondolkodási és megismerési módszerek
Folyamatos
Számtan, algebra
70 óra
Összefüggések, függvények, sorozatok
10 óra
Geometria, mérés
30 óra
Valószínűség és statisztika
10 óra
Témazáró dolgozatok írása, javítása
10 óra
Tanári döntésen alapuló felhasználás
18 óra
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
A közönséges törtek.
Egységnyi mennyiségűnek választott objektum (szakasz, körlemez, alma, stb.) segítségével törtrészek előállítása.
Számtan, algebra Racionális számok
Törtek összehasonlítása. Közönséges törtek összeadása, kivonása.
Törtek kétféle értelmezése.
Vegyesszámok összeadása, kivonása.
Eszközök segítségével törtek összevonása, majd matematika nyelvén való leírása.
Közönséges tört szorzása egész számmal. Egész szám szorzása közönséges törttel. Tört szorzása törttel. Közönséges természetes kitevőjű hatványozása.
tört
Rajzolással (szakaszon, téglalappal) szorzás egyjegyű egész számmal, majd osztás egy másik egyjegyű egésszel.
Közönséges tört osztása egész számmal.
Egész részből törtrész számítása, majd ennek értelmezése.
Osztás törttel.
Törtrészből egészrész kiszámítása.
157
Tört osztása törttel. Tizedes törtek értelmezése. Tetszőleges közönséges tört tizedes tört alakja.
A tört kétféle értelmezése és a helyiérték (a nulla szerepe a helyiérték táblázatban).
Tizedes törtek összehasonlítása. Tizedes törtek kerekítése.
A fejben számolás összefüggéseket.
Tizedes törtek összeadása, kivonása. Tizedes törtek hatványokkal.
szorzása,
Olyan egyenletek megoldása, ahol törtet, vagy egész számot szorzunk egy számmal, és eredményül egyet kapunk, a reciprok fogalma. A nulla, mint különleges eset értelmezése.
osztása
elmélyíti
az
10-
Az írásbeli számolások után számológéppel ellenőrizzük az eredményt, tanári ellenőrzésnél részeredményeket kérdezünk.
Tizedes törtek szorzása tizedes törttel. Tizedes törtek természetes kitevőjű hatványozása.
Nagy számok leírása hatványok segítségével, majd a könyvtárban statisztikai könyvekből példák gyűjtése.
Tizedes törtek szorzása egész számmal.
Tizedes törtek osztása egész számmal. Egész szám osztása tizedes törttel. Tizedes tört osztása tizedes törttel. Százalékszámítás
Iskolából hazafele és otthon jegyezzenek le a tanulók olyan mondatokat, ahol a százalék szó szerepel.
A százalék fogalma. Százalékérték számítások. Százalékláb számítások.
A tanulók százalékkal kapcsolatos ismereteinek összegyűjtése, a rossz információk javítása, a százalékszámítás matematikai képleteinek ismertetése, összekapcsolása a törtrész számítással.
Az alap kiszámítása.
A sportból hozott példák elemzése. Egyenletek, egyenlőtlenségek
A nyitott mondatok fogalma. Egyenletek, egyenlőtlenségek. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása próbálgatással. Egyenlőtlenségek megoldásának ábrázolása. Egyenletek, egyenlőtlenségek következtetéssel, lebontogatással Mérlegelv. A mérlegelv alkalmazása.
megoldása
Szöveges feladatoknál megoldási terv készítése, nyitott mondattal való felírása, majd ezen megoldások elemzése, megoldások számának megállapítása, ábrázolása számegyenesen. Rajzos (mérleg két serpenyője) feladatok matematika nyelvére való fordítása, leírása majd megoldása. A sportból vett példák szöveges feladattá alakítása, megoldása. Egyszerű, matematikai rendelkező szövegek szóban és írásban.
tartalommal is megfogalmazása
158
Összefüggések, függvények, sorozatok Arányos változások.
Újságokból, tankönyvekből grafikonok értelmezése.
Az egyenes arányosság. A fordított arányosság.
kigyűjtött
A tanulók fogalmazzák meg, mit értünk összetartozó értékpárokon.
Kapcsolatok megadási módjai. Grafikonok elemzése.
Grafikonok képének hasonlósága alapján azok csoportosítása.
Számok közötti kapcsolatok.
A tanulók maguk találjanak ki szöveges feladatokat egyenes és fordított arányossággal. Geometria, mérés Háromszögek és négyszögek
Háromszögek csoportosítása tulajdonságaik szerint. Háromszög-egyenlőtlenség.
Belső szögösszeg hajtogatással.
A háromszög belső szögeinek az összege. A háromszög magasságpontja.
magasságvonalai
és
Négyszögek csoportosítása. A négyszög belső szögeinek összege. A trapéz és a paralelogramma. A deltoid és a rombusz. Az euklideszi szerkesztés
Újságpapír, olló, vonalzó segítségével sokféle háromszög kivágása, különböző szempontok szerint való csoportosítása. megállapítása
Magasságvonal hajtogatás, sejtés megfogalmazása: 1. a magasságvonalak nem mindig a háromszög belsejében metszik egymást; 2. egy pontban metszik-e egymást. Ugyancsak négyszögek csoportosítása.
kivágása,
majd
A szakaszmásolás és a szögmásolás.
Szerkesztések, körző és vonalzó segítségével.
Szakaszfelező-merőleges szerkesztése.
Szabad kézzel igényes vázlatok készítése megkönnyíti a pontos szerkesztést.
Szögfelező szerkesztése. Merőleges-szerkesztések. Párhuzamos egyenesek szerkesztése. A szabályos háromszög és 60°-os szög szerkesztése. Szabályos hatszög szerkesztése.
A vázlat alapján a tanuló próbálja eldönteni, hogy a feladat megszerkeszthető-e, és hány megoldás van. Az indoklást pontosan jegyezze le!
Nevezetes szögek szerkesztése. Háromszög szerkesztése három oldalából. Háromszög szerkesztése két oldalból és a közbezárt szögből. Háromszög szerkesztése egy oldalból és a rajta fekvő két szögből. Téglalap és négyzet szerkesztése oldalaiból. Négyzet szerkesztése átlójából, téglalap szerkesztése egy oldalából és átlójából. A geometriai transzformáció
A tükörszimmetria. A forgásszimmetria. Az eltolásszimmetria. Vegyes feladatok a szimmetriákra.
A tanulók, újságpapír, olló és vonalzó segítségével, saját fantáziájuk szerint, egybevágó alakzatokat alkossanak, majd a pad síkján a megadott módon mozgassák azokat.
159
Spárga, gombostű és szívószál segítségével modellezzük a transzformációkat.
Az egybevágóság. A tengelyes tükrözés.
Mérések és mértékegységek
Háromszögek és négyszögek szimmetriái.
Sokszögek szimmetriájának megállapítása hajtogatással.
Területmérések parkettázással.
Egységnek választott sokszöggel parkettázás.
Mértékszám-területegység. mértékegységei.
A
terület
Testek hálójának elkészítése, majd a testek összeragasztása. Kockacukorral különböző előre megadott testek kirakása.
A négyzet és a téglalap területe.. Területszámítások. A felszín fogalma. A kocka és a téglatest felszíne. A térfogat és az űrtartalom mérése. Mértékszám-térfogategység. A kocka térfogat. A téglatest térfogata. Valószínűség, statisztika. kombinatorika Konkrét dolgok adott szempont szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem kiválasztása különféle módszerekkel. Egyenlő esélyű események lehetőségek számbavétele. Rajzos szemléltetés megszámolásához.
a
Különböző
különféle
Kísérletek végzése dobókocka, pénzérme, kártya és számkártya segítségével. A kísérletek elvégzése után a tanulók az eredményeket összevetik „jóslásaikkal”..
esetek
„Lehetőségeink fája” (fagráf). Bonyolultabb eseményfa. Kísérleti adatok lejegyzése, gyakoriság. Gyakoriságtáblázatok.
Követelmények Gondolkodási módszerek
Tudja a nyelv logikai elemeit helyesen használni. A különböző módszerekkel szerzett információkat megadott szempontok alapján értelmezze és rendszerezze. Feladatok kapcsán vizsgálja a peremfeltételeket. A problémamegoldó képesség, az értelmes együttműködés, a lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás életkornak megfelelő fejlettsége. Ismert tartalmú utasítást, kérdést, közlést értsen meg. Új helyzetben adott utasítást példa segítségével értsen. Számtan, algebra
A racionális számok megértése, felismerése, és összekapcsolása a számegyenes pontjaival. Legyen képes a racionális számokat többféleképpen leírni. A számok reciprokának megértése, felismerése, önálló alkalmazása egyszerű feladatokban. Néhány műveletes feladatokban a műveleti sorrend felismerése és helyes alkalmazása. Tudjon megoldani gyakorlati számolási feladatokat más tudományok, valamint a mindennapi élet és a sport területéről. Ismerje fel az egyenes és a fordított 160
arányossággal megoldható feladatokat. Rövid, szöveges feladatokat értsen meg, és legyen képes matematikailag modellezni azokat. Fejlődjön az ellenőrzési igénye. Függvények, sorozatok
Tudjon megjelentetni egyszerű egyenes arányosságot koordináta rendszerben. Adjon példákat konkrét sorozatokra. Tudjon ábrázolni sportból vett példákat a derékszögű koordináta rendszerben. Biztosan tudjon tájékozódni a koordináta rendszerben. Geometria
Vágás segítségével tudjon előállítani sík és térbeli alakzatokat. Modelljeiben, a természetben és a sportban keressen szimmetriákat, és ismerje is fel azokat. A síkbeli sokszögeket legyen képes szerkesztéssel tükrözni. Legyen képes hibátlanul elvégezni az euklideszi alapszerkesztéseket, háromszögek, négyzet és téglalap esetében. Ki kell, hogy tudja számítani a sokszögek kerületét. Ismerje a térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységeit, és legyen képes átváltani azokat. Valószínűség, statisztika, kombinatorika
Az átlag lényegének megértése. Egyik szám ismeretében következtessen a másikra, ha ismeri az átlagukat. Legyen képes a kísérleti adatok rendezett rögzítésére. Helyezze el az adatokat egyszerű halmazdiagramban.
161
7. évfolyam Alapelvek, célok
A természettudományok műveléséhez szükséges matematikai ismeretekkel rendelkezzenek a tanulók. Különös hangsúlyt kell helyezni a matematikai ismeretek gyakorlati hasznára. A matematikával való foglalkozás fejlessze az önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, és ismertesse meg a problémamegoldás örömét. Időkeret: 111 óra/ év; 3 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok:
Témakör
Óraszám
Gondolkodási és megismerési módszerek
Folyamatos
Számtan, algebra
35 óra
Összefüggések, függvények, sorozatok
10 óra
Geometria, mérés
35 óra
Valószínűség és statisztika
5 óra
Témazáró dolgozatok írása, javítása
10 óra
Tanári döntésen alapuló felhasználás
16 óra
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Hatványozás.
3-mal és 9-cel alkalmazása.
Számtan, algebra Egészszámok
Oszthatósági szabályok. Legnagyobb közös osztó.
kibővített
szabályok
Az osztók számának megállapítása, törtek közötti műveletekben való alkalmazása.
Legkisebb közös többszörös. Racionális számok
Szorzás és osztás törtekkel. Tizedestörtek becslése.
Feladatlap megoldása, majd ellenőrzése után a problémás eseteket megvitatják, érvekkel alátámasztják a tanulók.
Normálalak. Egyenletek, egyenlőtlenségek
Algebrai kifejezések értelmezése, összevonása és szorzása. Az egyenlet fogalma. Speciális egyenletek.
Az együttható fogalmának bevezetése. Két algebrai kifejezés azonosságának megállapítása. Feladatlapok megoldása az alapműveletek további begyakorlását is szolgálja.
A mérlegelv. Egyenletek grafikus megoldása. Összefüggések, függvények, sorozatok Függvények
A függvény fogalma.
Egyénileg keresett grafikonok értelmezése.
Grafikonok értelmezése.
Lineáris függvények a hurkapálcák, azok elhelyezése a koordináta rendszerben, majd kérdések megfogalmazása a látottakról, a válaszok közös megbeszélése
Függvények megadása. Arányosságok – Párhuzamosan és ellentétesen
162
változó mennyiségek.
után az összefüggések leírása.
A lineáris függvény – Az egyenesek. Különböző meredekségű egyenesek. Sorozatok
Számtani sorozat.
Néhány elem ismeretében- sorozatok folytatása a kitalált szabály szerint, hiányzó elemeinek pótlása. A számtani sorozat definiálása után a példákból azok kikeresése. A sorozat n.-ik elemének, és összegének képletbe foglalása, majd szöveges feladatok megoldása.
Geometria, mérés További geometriai transzformációk
Szimmetriák a természetben (és máshol). Egybevágóság. Középpontos tükrözés. Elforgatás.
Körző, vonalzó segítségével az egybevágósági transzformációk végrehajtása, megszerkesztése. Szerkesztéssel megoldható differenciált szöveges feladatok megoldása.
Vektorok. Műveletek vektorokkal. Az eltolás. Háromszögek és négyszögek
Szögpárok. Háromszögek, Háromszögek külső szögei. Háromszögek szerkesztése A négyszögek. A sokszögek.
Mérések és mértékegységek
A megadott szögpár definíciók alapján a tanulók értelmezik az új ismereteket, majd egyénileg feladatlapon számot adnak a tanultakról. (Párhuzamos szárú szögek, merőleges szárú szögek, kiegészítő szögek és pótszögek fogalmának alkalmazása egyszerű feladatokban.)
A szabályos sokszögek és szögei.
Körző és vonalzó segítségével a háromszög szerkesztésére visszavezetve, sokszögek szerkesztése, előtte vázlatkészítés.
Területmérés – a paralelogramma területe.
Rajz segítségével átdarabolni a négyszögeket azonos területű téglalappá.
A háromszög területe. A trapéz területe. A deltoid területe. A sokszögek területe.
A háromszög területének számítását is visszavezetjük a téglalap területének számítására rajz segítségével, a tapasztaltak képletbe foglalása.
Valószínűség, statisztika, kombinatorika Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Az adatgyűjtés.
Statisztikai zsebkönyv, újságok, egyéb tankönyvek adatait használjuk.
Az adatok számbavétele. Az adatok középértékeke. Az adatok ábrázolása, diagramok.
163
Követelmények Gondolkodási módszerek
A nyelvi logika elemeinek tudatos használata a tananyaghoz kapcsolódó szövegek értelmezésében. Számhalmazok, geometriai alakzatok, sportcikkek tulajdonságainak vizsgálata, adott, vagy választott szempontú csoportosítása. Szöveghez modell, modellhez szöveg keresése egyszerű esetekben. Különböző események rendezett felsorolása és kimeneteli lehetőségeinek számbavétele. Számtan, algebra
Egyszerű esetekben az alapműveletekből összeállított feladatok önálló, hibátlan kiszámítása. A hatvány fogalmának megértése, és a számok normál alakjának kiszámítása. A mindennapi életből vett szöveges feladatok matematikai modellezése és megoldása. Különböző megoldási módok keresése, egyszerű algoritmusok alkalmazása. Arány, aránypár, arányos osztás értése, egyszerű százalékszámítási feladatok megoldása. A tanult oszthatósági szabályoknak értő ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. Tud legnagyobb közös osztót, legkisebb közös többest számítani. Elsőfokú egyenletek megoldása a tanuló által választott módszerrel. Az ellenőrzési igény további fejlesztése. Függvények, sorozatok
Tud táblázatokat és grafikonokat készíteni konkrét, változatos hozzárendelések esetén. A mindennapok gyakorlatából vett feladatok kapcsán, ismerje fel, amelyek lineáris összefüggéseket tartalmaznak, és ábrázolja őket. A számokból álló sorozatokat vizsgálja, és szabályokat fogalmazzon meg. Geometria
Legyen jártas a mértékváltások helyes elvégzésében. Tudja a háromszögek és a négyszögek kerületét kiszámítani konkrét esetekben. Ezeknek a síkidomoknak a területét képlet használatával, vagy átdarabolással legyen képes kiszámítani. Minden esetben készítsen megoldási tervet. Tudja a tanult szögpárokat bejelölni különböző ábrákon. Középpontosan szimmetrikus alakzatokat ismerjen fel a természetben, művészeti alkotásokban. Használja ki az egybevágósági transzformációk tulajdonságait a szerkesztésben. Tud egyszerű esetekben háromszöget szerkeszteni. A háromszögek és négyszögek külső és belső szögeire vonatkozó összefüggéseket ismeri, egy hiányzó szöget különböző adatok ismeretében képes kiszámolni. Konkrét esetekben a hasábok felszínét és térfogatát tudja meghatározni. Valószínűség, statisztika, kombinatorika
Konkrét adatok gyűjtése után, tudja azokat rendszerezni, lejegyezni, grafikonokat készíteni. Különbséget tud tenni a jó és összes eset között. Legyen képes egyszerű esetekben statisztikai adatokat gyűjteni, elemezni, értelmezni, események gyakoriságát számítani. Egyszerű grafikonokat olvasni. Tud legfeljebb 4 elem esetén sorbarendezési, kiválasztási feladatot megoldani.
164
8. évfolyam Alapelvek, célok
Alapelv, hogy a megoldandó feladatok bonyolultságát fokozatosan növelve vezessük rá a tanulókat a következtetésekre épülő problémamegoldásra, az egyszerű algoritmusok kialakítására. Ennek útja a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető, néha tévedésektől sem mentes útnak az egyre önállóbb bejárása. Időkeret: 111 óra/ év; 3 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok:
Témakör
Óraszám
Gondolkodási és megismerési módszerek
Folyamatos
Számtan, algebra
35 óra
Összefüggések, függvények, sorozatok
20 óra
Geometria, mérés
25 óra
Valószínűség és statisztika
10 óra
Témazáró dolgozatok írása, javítása
10 óra
Tanári döntésen alapuló felhasználás
11 óra
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Számológép kezelése.
Számológép nyomógombjainak kipróbálása egy feladatlap segítségével.
Számtan, algebra Valós számok
Műveletek a racionális számok halmazán – műveletek sorrendje. Racionális szám fogalma (véges, szakaszos végtelen tizedestörtek) Példák nem racionális számokra (tizedestört alak alapján). Oszthatóság. Számelméleti témán a halmazműveletek példái (részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet). A hatványozás hatványazonosságok.
szabályai,
Többműveletes feladatban a végeredmény ismeretében a feladatot addig kell ismételni, míg a jó eredmény ki nem jön. Osztók, többszörösök diagramokon ábrázolása, tulajdonságok leolvasása.
való
A hatványazonosságok beláttatása egy feladat megoldása közben, majd egyszerű szabályok leírása képlettel. Szöveges feladatok megoldása, az adatok szerepének elemzése, a megoldásnak a szövegben való ellenőrzése.
Számolás normálalakban adott számokkal. Négyzetgyökvonás. Szöveges feladatok, szöveges problémák megoldása. Egyenletek, egyenlőtlenségek
Néhány további egyenlet.
Különböző nehézségű egyenletek megoldása.
Egyenletek grafikus megoldása. Egyenlőtlenségek.
Összefüggések, függvények,
165
sorozatok Sorozatok
Mértani sorozat
Bankok információs anyagának összegyűjtése után a gyerekek kiszámítják, hogy egy megadott összegű betét elhelyezésénél, pl. 25 év után, hol járnak a legjobban, hol érdemes hitelt felvenni, érdemes-e egyáltalán?
Függvények
Szakaszonként lineáris függvény.
A függvénymegadási módok, elemzések, ábrázolások feladatlapokon.
Abszolútérték-függvény. A másodfokú függvény. A reciprokképzés függvénye. A négyzetgyökfüggvény.
166
Geometria, mérés A mértani hely
A háromszögek nevezetes vonalai.
Változatos geometriai problémák megoldása.
A négyszögek nevezetes vonalai.
„Pitagorasz helye a matematika történetében” című kiselőadás. Könyvtár használata.
Egy alapvető összefüggés a derékszögű háromszögben: a Pitagorasz-tétel. A kör
A kör kerülete. A kör területe.
A testek
Testek kölcsönös helyzete, illeszkedés. Testek hálója. Hasábok, henger, gúla, kúp hálója. Gömb és a szabályos testek hálója.
A kiselőadásból kimaradt ismeretekre kérdések megfogalmazása. A csillagászatból vett adatok a számok normál alakjának begyakorlását is szolgálja. Kartonlapból megadott csoportosítása.
testek
készítése,
A körülöttünk lévő világ alakzatainak vizsgálata, feladatok megfogalmazása.
A hasáb felszíne és térfogata.
A sportban keresése.
használt
szabályos
testek
A henger felszíne.
Egyszerű számításos feladatok megoldása.
A henger térfogata. A gúla felszíne. Egyszerű számításos feladatok. További geometriai transzformációk
A hasonlóság. A középpontos hasonlóság.
A fotózás története, a festészetben megjelenő hasonlóság és a geometriai hasonlóság. Szerkesztési feladatok.
Valószínűség, statisztika, kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok). A valószínűségi játékok. eladatok megoldása. Valószínűségek előzetes becslése. Adathalmaz jellemzése (módusz, medián), ábrázolása. Grafikonok elemzése.
Mi a valószínűbb? Kísérletezzünk véletlennel! Kísérletek eljátszása.
a
Dobás két érmével, húzás urnából, dobás két dobókockával, játékok és fogadások. A sportból hozott példák elemzése. Statisztikák készítése, elemzése. A tanulókat érdeklő példák elemzése (lottó, totó, lóverseny, nyerő-automaták).
Követelmények Gondolkodási módszerek
Kiselőadások tartása során, házi dolgozatok készítésekor önálló munkára való képességről ad számot fejlesztése Munkája során a könyvtárat és egyéb informatikai eszközöket önállóan használja. Gondolatát világosan és érthetően közli szóban és írásban. Egyszerű állítások igazságát el tudja dönteni. Tanult halmazműveleteket felismer két egyszerű konkrét halmaz esetén. Szöveget tud elemezni, értelmezni egyszerű esetekben. Számtan, algebra
167
A tanuló legyen képes számológépén többműveletes (zárójeles kifejezéseket és hatványozást is tartalmazó) feladatokat megoldani. Irracionális számokat is tudjon a megfelelő számhalmazba elhelyezni. Betűszimbólumokat használjon, ezeket legyen képes átalakítani a megoldások egyszerűsítése érdekében. Változatos szöveges feladatokat tudjon egyenlettel megoldani. Ezen feladatok megoldását előre becsülje meg, a megoldást ellenőrizze. Függvények, sorozatok
Tudja ábrázolni az x a ax+b, x a x2 és x a |x| függvényeket derékszögű koordinátarendszerben. Tudja függvényeket kiválasztani különböző kapcsolatok közül. Használja az egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldási módszerét különböző matematikai és gyakorlati feladatokban. Tud két-három tag ismeretében többféleképpen folytatni sorozatokat. Számtani és mértani sorozatok elemeit képes egyszerűbb esetekben meghatározni. Geometria
Tudja a kör területét és kerületét meghatározni konkrét adatok esetén. Számolja a háromszögek és a négyszögek területét. Tudja kiszámítani a forgáshenger felszínét és térfogatát. Ismerje fel a Pitagorasztétel alkalmazhatóságát egyszerű feladatokban. Ismerje fel a kicsinyítés és nagyítás szerepét hétköznapi szituációkban. Valószínűség, statisztika, kombinatorika
Ismerje, és különböztesse meg a gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalmát. Tudja kiszámítani kisszámú adathalmazban a leggyakoribb és a középső adatot. Legyen tudatában nyerési esélyeinek a nyereményjátékok világában. 4-5 elem esetén tud sorba rendezni, tudja a kiválasztásokat előállítani, az összes lehetséges esetet felsorolni.
168
Ember és társadalom műveltségi terület 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és az emberismeret oktatása. A tantárgyak segítik a személyiségjegyek fejlesztését, a társas kapcsolatok, a társadalomban szükséges normák, készségek kialakítását. Fejlesztik az általános műveltséget, a társadalmi és természeti környezettel kapcsolatos információkat, megalapozzák a diákok kultúrált viselkedését, toleranciáját. Az oktatás során a tanulókkal megértethetjük a történelmi változások lényegét, és azt, hogy minden nemzedéknek megvan a felelőssége a történelem alakításában. A múlt megismertetése a jelenkor eseményeinek megértését is elősegíti. A diákok megismerkedhetnek az alapvető erkölcsi normákkal, jogokkal. Mindezek megkívánják az információgyűjtés és felhasználás képességének kialakítását, amelyeket további tanulmányaik során kamatoztathatnak tovább. A műveltségterület kiemelt fejlesztési feladatai a személyiség- és emberi jogok tiszteletére nevelés, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a társadalmi problémák és más kultúrák iránti nyitottságra nevelés, a humánus, értékőrző, demokratikus magatartás kialakítása.
169
Történelem 5-8. évfolyam Célok, fejlesztési feladatok A történelem tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely megteremti a kommunikációs alapot és biztosítja a kölcsönös megértés lehetőségét a szűkebb és tágabb közösség számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és európai identitástudat elmélyítéséhez. További fontos szempont, hogy a történelmi események, és az azokból fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. A fejlesztési feladatok kiemelt területei az ismeretszerzés, a kritikai gondolkodás kialakítása, a kommunikáció fejlesztése, valamint a térben-időben való tájékozódás elsajátítása. Az 5-8. évfolyamon az ismeretszerzéskor a személyes beszélgetéseken, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyelésén, hallott és olvasott elbeszélő szövegeken, filmeken és a tömegkommunikációs eszközökön alapszik az oktatás. Fontos az emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése, a műveltségi területhez kapcsolódó szövegek érthető olvasása, és ezekben a lényeg kiemelése kulcsszavak, kulcsmondatok keresésével. A kritikai gondolkodás kialakulását segíti az önálló kérdések megfogalmazása egy adott témával kapcsolatban. Fontos a fikció megkülönböztetése az igaz történettől, híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, valamint egy cselekvés és annak következményei közötti kapcsolat felismerése. Gyakorolni kell az önálló vélemény érthető megfogalmazását történelmi eseményekről, jelenségekről, személyekről, és érvek gyűjtését saját vélemény alátámasztására. A beszélgetés és a vita egy történelmi témáról fejleszti a tanulók kommunikációs képességeit. A tanulók hallgassák meg, és vegyék figyelembe a másik véleményét. Legyenek képesek eseményeket elbeszélni élőszóban, szóbeli beszámolót készíteni saját tapasztalataikról, vagy önálló kutatómunkával szerzett ismereteikről, valamint fogalmazást írni történelmi témákról. Az idő tagolására szolgáló kifejezések (év, évtized, évszázad) elsajátítása nélkülözhetetlen az időbeli tájékozódásban. Gyakorolni kell az idő ábrázolását téri-vizuális eszközökkel. A tanulók ismerjék meg néhány kiemelt esemény időpontját, és a tanultakat helyezzék el az időben ezekhez a kiemelt időpontokhoz képest. Legyenek képesek egyszerű kronológiai számítások elvégzésére, események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítására. A térbeli tájékozódásban fel kell ismerniük a térképek legfontosabb elemeit, és fontos, hogy a történelmi eseményeket össze tudják kapcsolni a tanult helyszínekkel.
170
5. évfolyam Alapelvek, célok:
A diákok élményszerű történetek, egyszerű folyamatok révén ismerjék meg a történelmi eseményeket, fogalmakat. A megismert történelmi fogalmakat alkalmazzák élőbeszédben. Cél, hogy a tanulók meg tudják különböztetni történetek mesei és valóságos elemeit tanári segítséggel. Ismerkedjenek meg az idő fogalmával, és egyszerű írásos források szövegével. Legyenek képesek önállóan véleményt alkotni történelmi eseményekről, személyekről és érveket gyűjteni saját véleményük alátámasztására. Ismerkedjenek meg a könyvtárral és használatával. Időkeret: 56 óra / év; 1,5 óra / hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek
Élet az őskorban
Az ősember nyomai a Földön.
Lelet és rekonstrukció összevetése.
A gyűjtögető, halászó, vadászó ember.
Képek alapján információgyűjtés ősemberek életéről.
az
A földművelő és az állattenyésztő Az eltérő életmódú embercsoportok játékos ember. megjelenítése. Az első mesterségek és a csere Az első mesterségekkel kapcsolatos képek kialakulása. jellemző vonásainak kiemelése, Varázslat és művészet. rendszerezése. Információgyűjtés a tankönyv szövegéből a csere kialakulásáról. Rajzkészítés őskori élethelyzetekről. Az ókori Kelet
A történelem korszakai.
Az őskor és az ókor megkülönböztetése.
Egyiptom, „a Nílus ajándéka”.
Az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása.
A piramisok. Történetek Mezopotámiából. Az írás kialakulása.
Ókori történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése. Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. A megismert élőbeszédben.
fogalmak
alkalmazása
Képi információk gyűjtése egyiptomiak életéről. Rajzkészítés helyszínekről.
ókori
az
ókori
építményekről,
Az ókori események helyszíneinek megkeresése, megmutatása a térképen. Az ókori görögök
Történetek a görög mondavilágból.
Görög mondák eljátszása.
A görög istenek.
Rajz készítése az olimpiai játékokról.
Olimpiai játékok.
Ókori görög épületek, szobrok jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése.
Hajó és kereskedelem. Görög városállamok: Athén és Spárta. A görög-perzsa háborúk. Athén Periklész korában.
Információgyűjtés képek segítségével Athén és Spárta lakóinak életmódja közötti különbségről. A görög-perzsa háborúk helyszíneinek felismerése térképen, az egyes
171
Történetek Nagy Sándorról.
helyszínekhez kapcsolódó időrendbe állítása.
események
Egyszerű írásos források értelmezése. Tájékozódás könyvtárban a Nagy Sándorral kapcsolatos irodalomban, rövid történetek összegyűjtése. Az ókori Róma
Mondák Róma alapításáról, királyságról és a köztársaságról. A pun háborúk története. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar. Történetek Augustusról. Élet az ókori Rómában. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás kora.
a Információgyűjtés római tankönyv szövegéből.
mondákról
a
A mesei és a valóságos elemek megkülönböztetése, csoportosítása. A pun háborúk helyszíneinek megmutatása a térképen. Egyszerű írásos értelmezése.
források
szövegének
Caesar és Augustus összehasonlítása és jellemzése tetteik alapján élőszóban. Képi információk gyűjtése az ókori rómaiak életmódjáról. Könyvtári gyűjtőmunka tanári segítséggel – római emlékhelyek Magyarországon. A népvándorlás eseményeinek megmutatása történelmi térképen.
172
A kereszténység születése
A Biblia.
Bibliai szövegek olvasása, értelmezése.
Ószövetségi történetek.
A bibliai történetek megmutatása térképen.
Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. A keresztény időszámítás. A magyar történelem kezdetei
A kr.e., kr.u. gyakorlása.
fogalmak
helyszíneinek megértése,
A kereszténység tanításának megértése szövegfeldolgozással.
A magyar nép eredete: mondák és Tájékozódás a könyvtárban a mondákkal valóság. kapcsolatos gyermekirodalomban – a történetek elmesélése élőszóban. A magyar nép vándorlása. Egyszerű írásos források értelmezése a A honfoglalás. magyar nép életmódjáról tanári segítséggel. A magyar nép életmódjával kapcsolatos képek jellemző vonásainak kiemelése rendszerezése. A vándorlás nyomon követése térképen.
Követelmények:
• • • • • •
A diák legyen képes különbséget tenni a történelem forrásai között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos elemei között. Az egyes eseményekhez képes neveket és helyszíneket kapcsolni. Tudjon történetet elmondani kérdések alapján a tanult fogalmak felhasználásával. Képes a tanult történetek eseményeinek helyszíneit térképen megmutatni.
173
6. évfolyam Alapelvek, célok:
Váljanak képessé a tanulók biztonsággal tájékozódni a történelmi térben és időben. Legyenek képesek különböző kultúrák, korok és korszakok több szempontú összehasonlítására. Tudjanak kérdéseket megfogalmazni, és összefüggően beszélni egy-egy történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Ismerjék fel az adott korszakban élt ellentétes történelmi személyiségek tetteinek mozgatórugóit, ezzel fejlesztve kritikai gondolkodásukat. Ismerjék meg a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek használatát. Időkeret: 56 óra/év; 1,5 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Képek a középkori Európa életéből
Nagy Károly birodalma.
Egyszerű korabeli írásos források olvasása, értelmezése tanári segítséggel.
Az arab hódítás. A középkori egyház. Élet a kolostorokban. Az uradalmak és falvak világa. Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Európa a XV. században.
Képi információk gyűjtése a középkori építészetről. Vázlat készítése tanári segítséggel a középkori egyházról. Középkori életképek összeállítása és megjelenítése előzetes szövegfeldolgozás alapján. Egyszerű ábrák hűbériségről.
értelmezése
a
Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megismert fogalmak felhasználásával.
a
Az Európában zajló térbeli változások felismertetése térképek összehasonlításával. Magyarország az Árpádok idején
Letelepedés és kalandozó hadjáratok. Géza és Szent István. Szent László és Könyves Kálmán. IV. Béla és a tatárjárás. Az Árpád-kor kultúrája.
A kalandozások segítségével.
bemutatása
térkép
A korszak uralkodóinak jellemzése tetteik alapján élőszóban. Írásos források segítséggel.
értelmezése
tanári
Az Árpád-kor fontosabb eseményeinek időrendbe állítása. Képi információk gyűjtése az Árpád-kor kultúrájáról. Országok területi megfigyelése térképen. Virágzó középkor Magyarországon
Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és király. Hunyadi János.
változásainak
Tájékozódás könyvtárban az ismeretterjesztő könyvek körében – kérdések megfogalmazása az egyes uralkodók tetteivel kapcsolatban, uralkodók jellemzése.
Mátyás király.
Kiselőadás készítése a megismert fogalmak felhasználásával az egyes uralkodókról.
Élet a középkori Magyarországon.
Képi információk gyűjtése a középkori
174
Mohács és Buda elfoglalása.
Magyarország társadalmi csoportjairól. Népességgel kapcsolatos egyszerű mennyiségi mutatók gyűjtése, értelmezése és összehasonlítása. Írott források megfogalmazása.
olvasása,
kérdések
A történelmi események helyszíneinek megnevezése és megmutatása térképen. Az újkor kezdetén
A földrajzi felfedezések nyomon követése térkép segítségével.
A földrajzi felfedezések. Luther és Kálvin. A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. I. Péter.
hajózás
A reformációra vonatkozó kérdések és válaszok megfogalmazása.
Az Európán kívüli világ. Kultúra és kezdetén.
Képi információk gyűjtése fejlődésével kapcsolatban.
tudományok
az
portré újkor Uralkodói szövegfeldolgozás alapján.
készítése
Történelmi események időrendbe állítása. Kutatómunka tanári segítséggel a tudomány újkori fellendüléséről - az eredmények összegzése vázlat formájában. Magyarország az újkor kezdetén
Török világ Magyarországon. A várháborúk kora. Élet a királyi Magyarországon. Erdély aranykora. Történetek küzdelmekről.
a
Buda visszafoglalása. Rákóczi-szabadságharc.
Az ország területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. Egy várostrom bemutatása élőszóban tanári segítséggel végzett kutatómunka után.
függetlenségi Korabeli forrásokhoz kapcsolódó kérdések megfogalmazása. Ellentétes történelmi személyiségek jellemzése szövegfeldolgozás által. Kiemelkedő történelmi személyiségek és fogalmak összekapcsolása. Különböző események gyakorlása.
területeken időrendbe
végbement állításának
Követelmények:
• • • • •
A diák ismerje fel a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában. Legyen képes történetet önállóan elmesélni, és a történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Legyen képes távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.
175
7. évfolyam Alapelvek, célok:
A képszerűen megjelenített történettanítás mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap az elvont gondolkodás fejlesztése. Cél, hogy a tanulók legyenek képesek különböző térségek gazdasági, politikai, társadalmi jelenségeit időben, térben összehasonlítani. Tudjanak összehasonlító diagramokkal, grafikonokkal, táblázatok különböző statisztikai adataival dolgozni. Legyenek képesek ma is előforduló jelenségeket, eszméket felismerni, és mai jellegzetességeikkel összevetni. Legyenek képesek adott témában és szempontok alapján önálló könyvtári kutatás végezni kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. Időkeret: 56 óra / év; 1,5 óra / hét Témakörök
Tananyag
A polgári átalakulás kora
Az USA megalakulása.
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A függetlenségi háború okainak összegyűjtése szövegfeldolgozással – a folyamatábra készítése.
Eszmék, személyiségek felvilágosodás korából.
Könyvtári kutatómunka a felvilágosodás fontos alakjairól – fogalmak és személyek összekapcsolása.
A francia forradalom. Napóleon. A mezőgazdaság forradalma.
és
a
gépek Kronologikus táblázat készítése a francia forradalomról.
Az ipari forradalom következményei. Változó életmód Európában.
A francia forradalom eseményeinek feldolgozása a különböző társadalmi csoportok szemszögéből csoportmunkában. Napóleon alakjának megítélése korabeli összevetésével.
jellemzése és írásos források
Napóleon hadjáratainak nyomon követése a térképen. Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek felismertetése kép- és ábraelemzéssel. A XVIII. századi Magyarország
A soknemzetiségű Magyarország. Mária Terézia és II. József.
Diagram, grafikon készítése Magyarország népességéről statisztikai adatok felhasználásával.
A francia forradalom és a napóleoni A nemzetiségi kérdés háborúk hatása Magyarországon. elemzése történelmi összehasonlításával.
alakulásának térképek
Forráselemzés – Mária Terézia és II. József rendeletei. A források összevetése szempontok alapján.
megadott
Irányított beszélgetés és véleményalkotás az uralkodók megítéléséről. Az európai és a magyar történelmi események összevetése és az összefüggések felismerése. A polgárosodás kezdetei
Országgyűlések Pozsonyban.
Ábraelemzés
az
országgyűlés
176
Magyarországon
A magyar nyelv ügye.
működéséről.
Gróf Széchenyi István.
Önálló kutatómunka a nyelvújítás korabeli szavakról.
Kossuth Lajos. Élet a reformkori Magyarországon. 1848. március 15. Polgári törvények. Nemzetiségek Magyarországon. A szabadságharc csatái.
Szerepjáték - a reformkor jelentős alakjainak egyes szám első személyű bemutatása. Történelmi személyiségek korabeli utólagos megítélésének összevetése.
Az áprilisi törvények elemzése csoportmunkában – beszámoló készítése a megismert fogalmak felhasználásával. Kronológiai táblázat szabadságharc csatáiról.
készítése
A harcászati események összefüggéseinek térképelemzéssel. Nemzetállamok kora
Új nemzetállamok Európában. A modern életmódja.
társadalomi
A munkásmozgalom.
a
ok-okozati feltárása
Észak és dél gazdasági, társadalmi különbségeinek feltárása táblázatok, grafikonok, diagramok segítségével.
Az amerikai polgárháború. Verseny a világ felosztásáért.
és
A nemzetállam fogalmának meghatározása csoportok szövegfeldolgozás által – irányított beszélgetés a nemzetállamok 21. századi szerepéről. A nagyhatalmak gyarmatosításának nyomon követése a világtérképen. Képi információk gyűjtése a modern társadalmi csoportok életmódjáról.
A dualizmus kora
Magyarország a szabadságharc bukása Önálló vázlat készítése a Bach-korszakról. után. A kiegyezéssel kapcsolatos dokumentumok értelmezése, összevetése megadott A kiegyezés. szempontok alapján. Politikai élet a dualizmusban. A kiegyezésről kialakult ellentétes Gazdasági felzárkózás. nézőpontok ütköztetése források segítségével –véleményalkotás. A polgárosodó magyar társadalom. Világváros születik: Budapest. A millennium: sikerek és válságjelek.
Ábraelemzés rendszeréről.
a
dualizmus
politikai
Információgyűjtés a dualizmus időszakának gazdaságáról statisztikai adatokból. A társadalmi csoportok bemutatása szövegfeldolgozással csoportmunkában. Önálló kutatás Budapest világvárossá válásáról, rövid kiselőadás készítése. Képi információk gyűjtése a millenniumról.
Az első világháború
A világháború okai. Frontvonalak és hátország. Forradalom Oroszországban. Győztesek és vesztesek.
Irányított beszélgetés kirobbanásának okairól.
a
háború
A háború főbb eseményeinek nyomon követése térkép segítségével – kronológiai táblázat készítése önállóan. Világháborús fényképek elemzése.
177
Az oroszországi forradalom többszempontú feldolgozása csoportmunkában. A háborút követő határváltozások összegyűjtése és rendszerezése térképek összehasonlításával.
Követelmények:
• • • • • •
A diák tudjon adott témáról önállóan vázlatot készíteni. Legyen képes kiselőadást tartani adott történelmi témából. Tudjon történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat és egyszerűbb forrásokat néhány mondatban értelmezni. Ismerje az egyes történelmi korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Helyezze el térben és időben az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Legyen képes megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem jelentős személyei közül kik voltak kortársak.
178
8. évfolyam Alapelvek, célok:
A tanulói tevékenység fő területe az összefüggések keresése, és az elvont fogalmak egyre gyakrabban történő alkalmazása. Fontos feladat, hogy a tanulók elsajátítsák azt a szemléletet, amellyel a XX. század meghatározó eseményeit össze tudják vetni a mai történésekkel. Alapvető cél, hogy felismerjék a tájékozódás és az információszerzés fontosságát az internet, a televízió, a rádió, napi és hetilapok híranyagaiból, és ezek segítségével tudjanak kutatást, adatgyűjtést végezni adott témában. Megismerjék a globalizáció fogalmát és főbb jellemzőit, valamint felismerjék az ökológiai problémák összetevőit és történeti okait. 111 óra / év; 3 óra / hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
A világ a 20-as és 30-as években
Európa az első világháború után.
Önálló vázlat készítése az európaiak háborút követő életéről.
A nagy gazdasági világválság.
Statisztikai adatok gyűjtése és rendszerezése a világválság hatásairól.
A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió.
Dokumentumfilm diktatúrákról.
Az Egyesült Államok és Roosevelt.
elemzése
a
totális
A szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali eszmerendszer összehasonlítása források segítségével.
Út a háború felé.
Történelmi személyiségek jellemzése, cselekedeteik okainak feltárása. Adatgyűjtés térképen a világháborút megelőző európai határváltozásokról. Magyarország a két világháború között
Forradalom és ellenforradalom.
Fogalmak megértése szövegfeldolgozással.
Trianon és következményei.
Ma is előforduló jelenségek, eszmék (demokrácia, választójog stb.) összevetése mai jellegzetességeikkel.
A bethleni konszolidáció. A gazdasági Magyarország.
világválság
és
A trianoni béke okainak és következményeinek feltárása térképek összehasonlításával. Gazdasági adatsorok Kiútkeresés és külpolitika. összevetése, az eltérések okainak Életmód és szellemi élet a két felderítése. világháború között. Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Könyvtári gyűjtőmunka a korszak szellemi életéről – önálló kiselőadás készítése. Különböző életmódjának elemzésével. A második világháború
Európai háborúból világháború.
Holocaust.
a
csoportok játékfilm
Újságcikk készítése a háború kitöréséről. Fényképelemzés.
A totális háború. Magyarország világháborúban.
társadalmi jellemzése
második
Világháborús források elemzése. Térképvázlat készítése jelentős csatáiról.
a
világháború
179
A háború befejezése.
Képzelt riport főszereplőivel.
készítése
a
A háborút követő térbeli felismerése történelmi összehasonlításával.
háború
változások térképek
Múzeumlátogatás. A globalizálódó világ
A kétpólusú világ. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. Globális problémák.
Dokumentumfilm segítséggel.
elemzése
tanári
Fogalmak megértése és rendszerezése forráselemzéssel. Világgazdasággal kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése az interneten - beszámoló készítése. Sajtóhírek gyűjtése az európai integrációval kapcsolatban. Brain storming az ökológiai problémák megjelenéséről a mindennapokban – az összefüggések rendszerezése. Kérdések megfogalmazása a globális problémákkal kapcsolatban – a témák csoportos megvitatása.
Magyarország története napjainkig
Magyarország a keleti blokkban.
Riport/interjú készítése szemtanúkkal a korszakról.
Sztálinizmus Magyarországon – a Önálló gyűjtőmunka és beszámoló Rákosi-korszak. készítése a lakóhely 56-os emlékeiről. 1956-os forradalom és szabadságharc. Múzeumlátogatás. A Kádár-korszak. Korabeli írásos források összevetése. A magyar társadalom átalakulása. Játékfilm jellemző részleteinek értelmezése. A határon túli magyarok. Kronológiai táblázat készítése a magyar és a világpolitikai események párhuzamba A rendszerváltozás. állításával. Információgyűjtés a határon túli magyarokról televízióból, rádióból, napi és hetilapokból. Irányított beszélgetés a rendszerváltásról személyes élmények alapján. Ábraelemzés rendszeréről.
Magyarország
politikai
Követelmények:
• • • • • •
A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, hogy mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Ismerje a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Legyen képes ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait, és összehasonlítani a század néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit.
180
EMBERISMERET 7. évfolyam Célok, alapelvek: Az emberről való tudás, önmagunk ismerete. A mindennapi életben felvetődő „ki vagyok én?” kérdésére próbál választ adni a tantárgy tanulása. Az embertan tanulása lehetőséget teremt az embertudományok szintézisére a sporttal ötvözve. A tantárgy tanulásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg önmagukat és az önfejlesztés lehetőségeit. Társas kapcsolataikban törekedjenek a toleráns, empatikus viselkedés kialakítására. Forrás-szövegek értelmezésével, elemzésével fejlesszék kritikai gondolkodásukat. Ismerjék és legyenek képesek kommunikálni az emberre jellemző főbb tulajdonságokat és fejlődésének folyamatát. Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Ajánlás: Epocha Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
1. Íme az ember 1.1. Az ember egyedfejlődése Életszakaszok (csecsemőkor, kisgyermekkor, Beszélgetés a megélt életútról a tapasztalatok iskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, összegzése, általánosítás. Az életkori öregkor) Életkori sajátosságok. jellemzők rendszerezése. 1.2. Az egysége
ember
Testi - lelki egészség
hármas Test, lélek, szellem. Egészség, betegség. Fogyatékosság, rendellenesség. A sportoló fiatal egysége.
Az ember hármas egységének megértése szövegfeldolgozással. Példák az egészség, a betegség a fogyatékosság, a fogalmához. Sportpéldák.
rendellenesség
(Ép testben ép lélek!) 1.3. Az emberi érzések világa Érzékelés, észlelés.
A fogalmak megértése szövegfeldolgozás, folyamatábra és modellezés által. Mindennapi Az emberi érzékelés rendszere. Ösztönök, példák hozzárendelése a fogalmakhoz. érzelmek. Sportpéldák. Általánosítás, előítélet.
Az ízlés. 1.4. Az emberi gondolkodás Beszéd és a gondolkodás. világa Az emlékezés. Az álom.
Irányított beszélgetés, véleményalkotás és ütköztetés az emberi gondolkodás világáról. A tanulás oksági összefüggéseinek feltárása, szintézisalkotás.
A tanulás és a tudás. Okosság és a bölcsesség.
181
1.5. Énünk személyiségünk Énkép, önismeret
és Énünk és énjeink. Személyiségtípusok. A fogalmak és a tipológiák értelmezése, viselkedési formák hozzárendelése Az Vérmérséklet. Jellem, személyiség. összefüggések felismerése ábraelemzéssel Képesség, tehetség. és szövegfeldolgozással. Sportpéldák. Ötlet és akarat. Sportolói énünk, személyiségünk.
2. Erkölcsi énünk 2.1. Értékelés, érték
Értékelés és az érték fogalma.
Énkép, önismeret
Az értékelés nehézségei. Önértékelés.
A fogalmak definiálása értékpárok alkalmazásával. Értékformák számbavétele és a jellemzők hozzárendelése. (Sportértékfair play - Olimpia)
Értékformák, érték párok. Sportértékek. 2.2. Szokások, normák. Népi hagyományok
Családi, iskolai, csoport, sportági szokások, Szokások, normák, hagyományok normák, hagyományok. számbavétele, tipizálása. Az összefüggések szemléltetése sportpéldákkal. Szocializáció.
2.3. Az erény és a bűn. A Jó és a rossz. lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés. Énkép, önismeret Sporterények.
Az erények számbavétele és tipizálása. Az elérendő erények megfogalmazása. A bűn és a lelkiismeret összefüggésének feltárása sportpéldákkal.
Szándék és tett. Hiba, vétség, bűn. A lelkiismeret. 3. Társas kapcsolatok 3.1. Családi kapcsolatok
Szülők, nagyszülők. Testvérek, unokatestvérek.
Családfa készítése életkor, foglalkozás, iskolai végzettség, sporttevékenység alapján.
Rokonság. 3.2. Csoport kapcsolatok
Csoportjellemzők, csoporthatások. Kortárscsoportok.
A csoportjellemzők, csoporthatások megismerése szituációs helyzetek elemzésével.
Sportegyesület, szakosztály. 3.3. Páros kapcsolatok
Barátság. Szerelem, házasság. Nemi érettség.
Irányított beszélgetés a kapcsolatokról. A problémák ok - okozati összefüggéseinek feltárása. Megoldások keresése.
Konfliktusok - megoldások. 3.4. Szerepek
Férfi és női szerepek. Diákszerepek. Sportolói szerepek.
A különböző rendszerezése.
szerepek
felsorolása,
Sportolói szerepek leírása.
4. Társadalmi létünk 4.1. A társadalom világa
Társadalmi intézmények. Társadalmi egységek.
Az intézmények csoportosítása, intézetek, szervezetek, működési célok, feladatok hozzárendelése.
Társadalmi folyamatok. Sportintézmények. Az emberi jogról.
Jogi dokumentumok keresése
182
4.2. A jog világa
A gyermekek jogairól.
egy - egy adott problémához.
IKT
A diákjogról.
A szakszöveg alkalmazása.
A sportoló fiatal jogairól.
4.3. A kultúra világa
Szabadidő - szórakozás.
Népi kultúra
Kultúra - művelődés.
Európai kultúra
Műveltség és képzettség.
4.4. A vallás világa
Istenhit és vallás.
Népi hagyományok
Világvallások.
IKT
Népi vallásosság.
4.5. életminőség.
elemzése,
A fogalmak értelmezése az összefüggések feltárása a napi és megélt tapasztalatok alapján. Brain - storming alkalmazása.
Sportkultúra.
Életmód, Jólét és jól - lét.
Testi - lelki egészség
értelmezése,
Életszínvonal, életmód, életstílus.
A vallásos világ főbb jellemzőinek megismerése forrásgyűjtemény készítésével.
Irányított beszélgetés az életmódról. A tapasztalatok összegzése, következtetések.
Ünnep és ünneplés.
Megjegyzés: Az altémák mellett vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • • • • • • • • • • • •
A tanuló ismerje és tudja példákkal szemlélteti az életszakaszokat, a test, lélek, a szellem egységét. Tudja értelmezni és alkalmazni az emberi érzések és gondolkodás világának fogalmait. Képes a tipológiákhoz viselkedési formákat rendelni. Az értékformákhoz, sportértékekhez jellemzőket tud hozzárendelni. Saját példával ismertetni tudja a szocializáció, sportszocializáció folyamatát. Normákat, szokásokat, hagyományokat példákkal, sportpéldákkal tud szemléltetni. Képes az erényeket tipizálni. Ismeri a bűn és a lelkiismeret összefüggéseit. Ismertetni tudja a családi kapcsolatokat családfa készítésével. A csoport - és a páros kapcsolatok rendszerét, jellemzőit példákkal tudja szemléltetni. Ismeri a férfi, női, diák és sportolói szerepeket. Az intézményekhez intézeteket, szervezeteket, működési célokat tud hozzárendelni. Egy adott problémához jogi dokumentumokat tud keresni az interneten. Tájékozódni tud a kulturális, a sportesemények, a művelődési lehetőségek világában. Ismeri a világvallások és a népi vallásosság főbb jellemzőit.
183
Ember a természetben műveltségterület Bevezetés Az Ember a természetben műveltségi terület tantárgyainak tanítása során érvényre jutó nevelési- és oktatási folyamatok a tanulók öntevékenységére számítva formálják, fejlesztik a tanulók korszerű természettudományos műveltségét, világképét, gondolkodás- és szemléletmódját. A tanulók megismerkednek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, a benne lezajló kölcsönhatásokkal, a jelenségekkel és törvényszerűségekkel. E folyamatok összhangban vannak több más műveltségterület nevelés- és oktatási folyamataival, így együttműködve segítenek a tanulóknak abban, hogy egységes rendszerben tekintsék át az ember, a társadalom és a természet a kölcsönhatásait. diákok gondolkodásmódját és a természettel kapcsolatos attitűdjeit. Ez hozzájárul a környezettudatos magatartás-, a természet tisztelete-, és a Földünk iránt érzett felelősség kialakításához. E műveltségterület ráirányítja a tanulók figyelmét arra, hogy az ember a természettel egységet alkot. A természet részeként végzett egyéni és társadalmi cselekedetei a természet folyamataival összefonódnak, az ember a természet rendszereivel egységet alkot, azokra hatással van. Így a műveltségterület nevelési- és oktatási folyamatai, más műveltségterületekkel együtt, fejlesztik a tanulók egyéni felelősségét és megalapozzák a későbbi társadalmi felelősségvállalásukat. A műveltségterület nevelési- és oktatási folyamatai formálják a tanulók kritikus gondolkodását, s olyan tudást formálnak, amely lehetővé teszi a természeti és technikai problémák elemzését, értelmezését, megoldások aktív és kreatív keresését, végső soron a sikeres problémamegoldást A műveltségterület tantárgyainak tanítása keretében zajló nevelés és oktatás arra épül, hogy a diákok értsék meg a természet folyamatait, azok összefüggéseit, valamint az emberek kapcsolatát ezekkel. Nem holt ismeretanyag lélektelen elsajátítására van szükség, hanem megértett, hosszú távon érvényesülő, a hétköznapi életben és a munkában is jól használható, a belső világkép rendszeréhez jól lehorgonyzott tudásra. Ilyen tudást csak öntevékeny tanulási folyamatokban lehet szerezni. Olyan folyamatokban, amelyek biztosítják, hogy a tapasztalatok az előzetes tudás, a meglévő elképzelések szűrőjén keresztül érvényesüljenek. A tapasztalatok a tanulás folyamatában egyre inkább tudományos ismeretekre és szemléletre épülő értelmezés tárgyai, s ez az értelmezés vezet a természeti világról alkotott elképzelések gazdagodásához és/vagy jelentősebb átalakulásához. A műveltségterületen belüli öntevékeny tanulással, aktív cselekvéssel létrejövő tudásrendszerek alkalmasak arra, hogy a diákokat képessé tegyék környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, a mindennapi tevékenységek irányítására. A természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a fizikai jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását. A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerik meg a tanulók. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartásuk kialakulásához. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élővilág és az egészséges életmód azon ismereteit, amelyek a természet szeretetére, a meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre és az egészséges életmódra törekvésben segítenek.
184
A természettudományos nevelés során a tanulók elsajátítják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen: •
az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése,
•
a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérés,;
•
a tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon történő rögzítése, a problémamegoldás elemi műveletei,
•
az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei.
Természetismeret 1-4. évfolyam Bevezetés
Az általános iskola alsó tagozatán tanított természetismeret tantárgy megalapozza a későbbi, már diszciplináris természetmegismerést. Összeköti a családban, az óvodában zajló megismerési folyamatokat a tudományos megismeréssel. Az iskolai nevelés e szakaszának fő feladataihoz kapcsolódóan elsősorban az alapkészségek kialakításához, fejlesztéséhez járul hozzá. Alapelvek, célok
A tantárgy célja, hogy irányítsa a diákok természet iránti érdeklődését az élettelen- és élő világra. Ösztönözzön ennek a világnak a „felfedezésére”, vizsgálatára, megismerésére és értékeinek tiszteletére, védelmére. Őrizze a gyermeki kíváncsiságot és irányítsa azt a természeti és a lakóhelyi környezetre. Adjon támaszt, biztonságot a tájékozódásban a természeti és a társadalmi környezetünkben, és hívja fel a figyelmüket a veszélyhelyzetekre, az óvatosságra. A természetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg a lakóhelyük közvetlen közelében levő természeti- és az ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Csodálkozzanak rá a természet sokszínűségére, szépségére és lássák a pótolhatatlan értékeit. Tervezzük és szervezzük a tanulás folyamatát úgy, hogy a lakóhelyi környezettől haladjunk az egyre távolabbi környezet megismerése felé és jussunk el hazánk értékeinek megismeréséhez, megszerettetéséhez. Ezen értékeken keresztül erősítsük meg azon pozitív attitűdöket és hiányában alakítsuk azokat, amelyek a környezet tiszteletére, óvására, védelmére sarkallja a diákokat és erősíti a kötődést a lakóhelyhez. Helyezzük előtérbe a tanulási folyamatokban az elemi természettudományos műveltség megalapozását az új ismeretek megszerzésével, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez úgy, hogy mindeközben fejlesszük az ismeretek mindennapi alkalmazásához szükséges képességeket. Készítsük elő a környezettel kapcsolatos fogalomalkotást a személyes és a csoportos öntevékeny tapasztalatszerzéssel és irányítsuk a tevékenységeket az egyszerű megismerési módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával. Mindeközben ébresszük fel az igényt a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű és tudományos magyarázatára. 185
Tanítsuk meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal az udvarias, szabályos és balesetmentes közlekedésre, az egyre önállóbb és nagyobb térben történő tájékozódásra és az időben való eligazodásra. Közvetítsünk olyan magatartási formákat, amelyek megelőzik az életveszélyes helyzeteket, a környezetszennyezést és óvatosságot, biztonságra törekvést nyújtanak. Adjon a tanulási folyamat olyan tevékenységeket, amelyekkel a környezet anyagi világát, jelenségeit és azok változását segíti észlelni, és elemi szinten értelmezni azok mennyiségi és minőségi változásait. Emellett fejlessze a tantárgy a tanulók helyes egészségszokásait, alapozza meg a harmonikus környezet iránti felelősségérzetet és annak fenntartásához szükséges életvitelt és magatartást. 1. évfolyam Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét Alapelvek, célok
Célunk a természetről és az emberről, a kettő kölcsönhatásáról kialakult gyermeki világkép formálódásának, változásának elősegítése. Ennek egyik legfontosabb eszköze, hogy a tanulókkal fokozatosan megismertetjük a természettudományos megismerés módszereit, amiben fontos szerepet kap a természettudományos tartalmú ismerethordozók alkalmazása is. Célunk, hogy a gyerekek megtanulják, hogy a természeti jelenségek, a természetes vagy mesterséges környezetük, vagy saját testük változásainak magyarázatában, leírásában, előrejelzésében, illetve természettudományos tudást igénylő problémák megoldásában tudatosan alkalmazzák meglévő ismereteiket, legyenek előrejelzéseik a folyamatokra vonatkozóan. A korábban megkonstruált tudásuk alapján kialakított előrejelzéseiket megtanulják ellenőrizni megfigyelésekkel, kísérletekkel, mérésekkel, és fokozatosan elsajátítják az így szerzett tapasztalatok korrekt rögzítésének technikáit is. A tapasztalatok elemzésére, és az előrejelzéseket igazoló vagy megcáfoló jellegük felismerésére, az előzetes elképzelések kritikus szemléletére tanítjuk őket. Fontos, hogy már az 1. osztályban a gyerekek egyszerre, integrált módon foglalkozzanak az élő és az élettelen természettel. A gyerekek többsége ebben a korban a növényeket még nem tartja élőlényeknek, vagy olyan speciális élő fogalmat használ velük kapcsolatban, amely nem felel meg a tudományos elképzeléseknek. E tekintetben az alsó tagozaton fogalmi váltásra van szükség, s ez a folyamat már az első osztályban elkezdődik. Az élőlények megismerésének különös fontosságú részterülete az emberi test, és különösen a saját test, a részeinek, működésének, illetve az egészségnek és a betegségnek a megismerése. 1. osztályban ezen belül is kiemelt szerepet kap az érzékszervek megismerése, elsősorban érzékelési játékokon keresztül. Célunk az „én testemhez képest” jellegű tájolások fejlesztésére alapozva a közvetlen környezetben gyalogosan és kerékpárral való eligazodás magabiztossá tétele. Célunk a gyermek pozitív attitűdjeinek kialakítása, fejlesztése a természethez, az emberi testhez, az iskolához, a lakóhelyhez. Témakörönként javasolt óraszámok
Megismerési módszerek megalapozása
4 óra
Alapismeretek az élettelen természetről
6 óra
Alapismeretek az élő természetről
6 óra
186
Alapismeretek az emberi testről
7 óra
Alapismeretek a tájékozódásról
6 óra
Alapismeretek a környezethez való viszonyról
4 óra
A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Megismerési módszerek alapozása
A közvetlen környezet megismerési módszereinek megalapozása, az előzetes tudás megismerési folyamatokban betöltött szerepét hangsúlyozó ismeretszerzési folyamatok szervezése
Az osztályban, az iskola udvarában és az otthonban található játékokról, használati tárgyakról, anyagokról már korábban kialakult elképzelések feltárása beszélgetés, célzott feladatok keretében, az előzetes ismeretek ellenőrzése megfigyelésekkel, mérésekkel, összehasonlításokkal, csoportosításokkal.
A tapasztalatok rögzítése: rajzolással, színezéssel, adatlejegyzéssel, az adatok rendszerezésével.
A tapasztalatok, az ismeretek rögzítése.
Alapismeretek
A természeti változásokról alkotott gyermeki világkép megismerése, tudatosítása.
az élettelen természetről
A természet ciklikus változásai, az évszakok, a jellemző időjárás, a változások.
Pedagógus által irányított csoportos beszélgetések a gyermekekben a természeti változásokkal kapcsolatban kialakított elképzelésekről.
A napszakok változásával, a napszakok jellemzőivel kapcsolatos gyermeki elképzelések megfogalmazása beszélgetések, irányított feladatmegoldás keretében, az elképzelések összekapcsolása megfigyelésekkel, mérésekkel, a tapasztalatok rögzítése.
Az időjárás elemeivel, a napsugárzással, hőmérséklettel, széllel, felhőzettel, csapadékkal kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, ha szükséges, a fogalmak
187
magyarázata, az időjárás elemeivel kapcsolatos jelenségek megfigyelése, mérése, a tapasztalatok rögzítése.
Az évszakok váltakozásával kapcsolatos gyermeki tudás felszínre hozása beszélgetések, feladatvégzések keretei között, a jellemző időjárás, az évszakok sorrendjének megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése.
Alapismeretek
A növényekről alkotott gyermeki tudás megismerése, tudatosítása.
az élő természetről
Pedagógus által irányított csoportos beszélgetések a növényekről alkotott gyermeki elképzelésekről, ezek összevetése új tapasztalatokkal, annak érdekében, hogy minden gyermekben kialakuljon az elképzelés, hogy a növények is élőlények Ennek keretében a növények fejlődésének megfigyelése, növénytartás (bab, kukorica, muskátli, vízipálma): magvetés, ültetés, csíráztatás, dugványozás, öntözés, gondozás, szaporítás.
A közvetlen környezetben is előforduló gyakori növények (akácfa, vadgesztenye, petúnia, muskátli) élőhelyének, méretének, alakjának, színének, illatának és részeinek megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése.
A közvetlen környezetben is előforduló állatok (házimacska, kutya, veréb, éti csiga, földigiliszta) élőhelyének, méretének, alakjának, színének, szagának, mozgásának és tevékenységének megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése. A közvetlen környezetben is előforduló növények megfigyelése és tartása.
Kisállatok tartása: díszhalak akváriumban, kisemlősök, terráriumban, énekes madarak kalitkában.
A közvetlen környezetben is előforduló
188
állatok megfigyelése és kisállatok tartása.
Alapismeretek az emberi testről
Az emberi testről alkotott gyermeki elképzelések megismerése és tudatosítása
Pedagógus által irányított csoportos beszélgetések és feladatmegoldások az emberi testtel összefüggésben, ezzel a meglévő elképzelések feltárása és formálása.
Testünk főbb részeinek: fej, törzs, végtagok megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése. Testünk megfigyelése. A testünk érzékelhető ritmusainak: szívdobogás, légzés, alvás és ébrenlét, mozgások megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése. Testünk mérése.
életműködéseinek
megfigyelése, A szemünkkel, az orrunkkal, a nyelvünkkel, a fülünkkel, a bőrünkkel történő érzékelés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése, érzékelési játékok.
Az érzékszerveink szerepének megfigyelése.
Az egészség és gyermekbetegségek.
a
Az öltözködés és a tisztálkodás fontosságának megvitatása. Beszélgetés, élménybeszámoló az influenzáról, a bárányhimlőről, a gyermekbalesetekről, az orvosi rendelőkről. A legfontosabb információk rögzítése.
leggyakoribb
189
Alapismeretek a tájékozódásról
A gyermekek tájékozódási módjának, sikerének megismerése, tudatosítása.
Pedagógus által irányított tájékozódási játékok.
csoportos
A saját testhez viszonyított irányok. A saját testhez meghatározásának gyakorlása. Tájékozódás lakóhelyen.
az
iskola
épületében,
viszonyított irányok és követésének
a Az iskolában való tájékozódás gyakorlása, a gyermekek számára fontos helyiségek (osztályterem, közterek, illemhelyek, ebédlő stb.) betájolása. A lakhely pontos címének, a fontos tájékozódási épületek, utcák nevének begyakorlása.
A biztonságos közlekedés begyakorlása a lépcsőn, a folyosón, a járdán, a zebrán, a tömegközlekedési eszközök megállóiban.
Közlekedés az iskolában, a járdán és a zebrán.
Alapismeretek a környezethez való viszonyról
Problémamegoldó drámajátékok, pozitív attitűdök a természethez, az emberi testhez, az iskolához, a lakóhelyhez.
Pedagógus által irányított problémamegoldó dramatikus játékok: pozitív és negatív attitűd a természethez, az emberi testhez, az iskolához, a lakóhelyhez. Problématípusok egy zsák szemét az erdőben a nem helyesen használt illemhely a társamat csúfolják az alakja miatt eltévedtem a lakóhelyemen
Értékütköztetés a negatív és a pozitív viszonyok konfliktusaiban.
Követelmények Megismerési módszerek alapozása
190
A tanulóban alakuljon ki az igény, hogy a természeti tárgyakkal, folyamatokkal, élőlényekkel, az emberi testtel és a hétköznapi emberi tevékenységekkel kapcsolatos megismerő folyamatokban felszínre hozza, tudatosítsa már meglévő tudását, s igyekezzék azt szembesíteni a tapasztalataival. A tanuló legyen képes az iskola udvarában és az otthonában található játékok, használati tárgyak, anyagok jellemzőit megfigyelni, mérőeszközökkel megmérni, tulajdonságaikat összehasonlítani, és azok alapján csoportosítani. A tapasztalatait tudja rögzíteni: rajzolással, színezéssel, adatlejegyzéssel, az adatok rendszerezésével. Alapismeretek az élettelen természetről
A tanuló fogalmazza meg elképzeléseit a természetben tapasztalható, az időszámítással összefüggő ciklusokról, azok hosszáról, a váltakozások okairól. A tanuló legyen képes a napszakok váltakozását, a napszakok jellemzőit szimbolikus jelekkel naptárban és naplóban vezetni. Tudja az időjárás elemeit: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék jeleit a heti időjárástáblán a napi valóságnak megfelelően elhelyezni. Tudja a megfelelő sorrendben felsorolni az évszakokat, és tudja röviden jellemezni jellemző időjárásukat. Alapismeretek az élő természetről
A tanuló tartsa élőlényeknek a növényeket is. Legyen képes a közvetlen környezetben is előforduló gyakori növényeket (akácfa, vadgesztenye, petúnia, muskátli) élőhelye, mérete, alakja, színe, illata és részei alapján azonosítani. Legyen képes elvégezni a magok (bab és kukorica) csíráztatását, a növények (muskátli és vízipálma) ültetését, csíráztatását, dugványozását, öntözését, gondozását, szaporítását. Tudja jellemezni a házimacska, kutya, veréb, éti csiga, földigiliszta állatokat az élőhely, a mérete, az alakja, a színe, a szaga, a mozgása és tevékenysége alapján. Legyen képes tanári irányítással kisállatok tartására: díszhalak akváriumban, kisemlősök, terráriumban, énekes madarak kalitkában. Alapismeretek az emberi testről
A tanuló legyen képes társának főbb testrészeit: fej, törzs, végtagok megmutatni és megnevezni. Tudja a társa és saját maga testének érzékelhető ritmusait: szívdobogását, pulzusát, légzésének szaporaságát nyugalmi és terhelt állapot után kitapintani, megszámolni. Legyen képes az alvási és az ébrenléti állapot különbségeit megnevezni a társ testének mozgását megfigyelni, utánozni. Legyen képes érzékelő játékkal a különböző tárgyakat, érzékszerveivel felismerni. Legyen képes megvitatni az időjáráshoz alkalmas öltözék megválasztását és a tisztálkodás fontosságát. Tudjon beszélni, élménybeszámolót tartani az influenzáról, a bárányhimlőről, a gyermekbalesetekről, az orvosi rendelőkről. Alapismeretek a tájékozódásról
A tanuló legyen képes a saját testhez viszonyított irányokat meghatározni és azokat követni. Tudjon tájékozódni az iskolában, találja meg a gyermekek számára fontos helyiségeket: osztályterem, közterek, illemhelyek, ebédlő stb. Tudja a lakhelyének pontos címét, a fontos tájékozódási épületek, utcák neveit. Legyen képes a biztonságos közlekedésre a lépcsőn, a folyosón, a járdán, a zebrán, a tömegközlekedési eszközök megállóiban. Alapismeretek a környezethez való viszonyról
Váljék képessé arra, hogy a dramatikus játékokban tudjon azonosulni a pozitív attitűdökkel és tudja elutasítani a negatív attitűdöket a természethez, az emberi testhez, az iskolához, a lakóhelyhez.
191
2. évfolyam Időkeret: 37 óra/ év; 1 óra/hét Alapelvek, célok
A természet megismerésével kapcsolatos tantárgyi célok ugyanazok, mint amelyeket az 1. osztályra adtunk meg. Folytatódik az a folyamat, amelyben a tanulók megértik, tudatosítják és fokozatosan képessé is válnak annak az elvnek az alkalmazására, hogy a megismerési folyamatban középpontjában a természeti világról kialakított, és a külvilággal való kapcsolatban önmagát állandóan átalakító tudásrendszer, az előzetes tudás áll.
192
Célunk: •
a gyermek érzékelésének továbbfejlesztése az élettelen természeti-, és az ember által létrehozott anyagok fizikai tulajdonságainak játékos megfigyelésével, csoportosításával.
•
a gyermek kötődésének növelése a természetes, és mesterséges élőhelyekhez, a vadonélő és háztáji állatokhoz, termesztett, a dísznövényekhez. Az élőlények iránt érzett felelősség kialakítása és fejlesztése növények tartásával osztályteremben. Folytatjuk az élet fogalmának az első osztályban elkezdett formálását.
•
a gyermek figyelmének ráirányítása a saját testének alapvető működéseire, a betegségek és élősködők elleni védekezésre, az egészséget károsító szokásokra, azok megelőzésére és elkerülésére.
•
a gyermek tájékozódásának további fejlesztése a közúti térképeken történő eligazodásának gyakorlásával, a jelzések biztonságos felismerésével és a biztonságos közlekedésének kialakításával.
•
a gyermek tájékozódásának fejlesztése a közvetlen lakóhely felszíni formáinak felismerésével. Biztonságérzetük fejlesztése a családi és létformák megismerésével.
•
a gyermek pozitív attitűdjeinek kialakítása, a településhez, a családhoz, a mássághoz és a fogyatékossághoz.
Témakörönként javasolt óraszámok:
Megismerési módszerek megalapozása
4 óra
Alapismeretek az élettelen természetről
6 óra
Alapismeretek az élő természetről
6 óra
Alapismeretek az emberi testről
7 óra
Alapismeretek a tájékozódásról
6 óra
Alapismeretek a környezethez való viszonyról
4 óra
A tanterv összesen 33órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.
Témakörök
Tananyag
Megismerési módszerek alapozása
Jelenségek, magyarázata.
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek folyamatok
előrejelzése,
Jelenségek, folyamatok elemzése során az előteres tudás alkalmazása beszélgetésekben, feladatmegoldásban.
193
A közvetlen környezet módszereinek megalapozása.
megismerési
Az osztályban, az iskola udvarában és otthon található használati tárgyak, anyagok mennyiségi jellemzőinek: becslése és mérése szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év, Co)
A mérések tapasztalatainak, ismereteinek rögzítése: rajzolással, színezéssel, adatlejegyzéssel, az adatok rendszerezésével.
A megfigyelési tapasztalatok, az ismeretek rögzítése.
Alapismeretek
A környezetben előforduló anyagok tulajdonságainak megfigyelése, érzékelése.
az élettelen természetről
A környezetben előforduló anyagok: föld, víz, levegő, fémek, fa, szaru, csont, kőzet, üveg, papír, kelme, cserép, műanyag színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának megfigyelése érzékszervekkel és mérése eszközökkel.
Az anyagok csoportosítása, rendszerezése a gyerekek által kialakított rendszer szerint. A természetes anyagok: víz, levegő, fa, szaru, csont, kőzet és az ember által előállított anyagok: fém, üveg, papír, kelme, cserép, műanyag. A megismert anyagok csoportosítása.
Alapismeretek az élő természetről
Termesztett és dísznövények megfigyelése és tartása.
Termesztett növények: gabonafélék, zöldségfélék, gyümölcsfélék megismerése szövegfeldolgozással, mezőgazdasági terület látogatásával. Dísznövények muskátli, petúnia, vízipálma, filodendron, kaktusz, pletykafélék tartása, gondozása, szaporítása. Vadon élő állatok: házi veréb, feketerigó, széncinege, szöcske, cserebogár, vízi csiga, molnárka megfigyelése a természetben. Háztáji: sertés, szarvasmarha, ló és házi kedvencek: macska, kutya megfigyelése a háztájiban és az otthonban.
194
Vadon élő és házi állatok megfigyelése.
Élő sarok kialakítása az osztályteremben és otthon: dísznövények tartásával, akváriumtelepítéssel és gondozással, terráriumtelepítéssel és gondozással.
A megfigyelt növények és állatok összehasonlítása, csoportosítása, rendszerezése a gyerekek által javasolt rendszerben, a különböző csoportosítási lehetőségek összehasonlítása, a hierarchikus osztályzást lehetővé tevők kiemelése. A természetes és a mesterséges élőhelyek megfigyelése és összehasonlítása. Élősarok, mesterséges környezet kialakítása, megfigyelése és gondozása.
A növények és állatok összehasonlítása, rendszerezése.
Alapismeretek az emberi testről
Az emberi test egyes életműködéseinek megfigyelése.
Az egészség és a betegség értelmezése.
Az emberi test egyes életműködéseinek: mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés megfigyelése és mérése.
Játékos feladatok, gyakorlatok a betegségekkel és megelőzésükkel kapcsolatban: fogápolás, fogorvosi ellátás, higiénia, hasmenés, szorulás és vérszívó élősködők (gyötrő szúnyog, fejtetű).
A környezeti ártalmak, veszélyeztető tényezők közül néhánnyal kapcsolatban feladatok végzése, beszélgetés: szennyezett víz és levegő; erős zaj a lakóhelyen és a természetben.
A környezeti ártalmak.
Alapismeretek a
A közúti térkép használata, út az otthontól az iskoláig. A közúti jelzések, a biztonságos és
Tájékozódás a közúti térképen, az otthontól az iskoláig tartó útvonal felismerése. A közúti jelzések, a biztonságos és udvarias
195
tájékozódásról
udvarias közlekedés.
közlekedés megismerése, gyakorlása és alkalmazása.
A lakhely és környékének felszíni formáinak és vizeinek megfigyelése. Természetjárás és saját domborzati térkép készítése. A lakhely és környékének felszíni formái és vizei. A lakóhely történetének megismerése otthoni, családi beszélgetésekkel, feladatvégzéssel: a lakóhelyem 50-100 éve és ma. Életformák megismerése a lakóhelyemen nagyszülők és dédszülők elbeszélései alapján: a család 50-100 éve és ma. A lakóhely története és életformák a lakóhelyen.
Alapismeretek a környezethez való viszonyról
Pozitív attitűdök a betegséghez, a településhez, a családhoz, a mássághoz és a fogyatékossághoz.
Csoportos beszélgetések a családok másságáról és a fogyatékosságról. Dramatikus játékok: pozitív és negatív attitűd a betegséghez, a településhez, a családhoz, a mássághoz és a fogyatékossághoz. Problématípusok: fogszabályzót használok, veszélyes játék a játszótéren, az ápolatlan padtársam. Értékütköztetés a negatív és a pozitív viszonyok konfliktusaiban.
Követelmények Megismerési módszerek alapozása
A tanulóban formálódjék tovább az az igény, hogy a természeti tárgyakkal, folyamatokkal, élőlényekkel, az emberi testtel és a hétköznapi emberi tevékenységekkel kapcsolatos megismerő folyamatokban felszínre hozza, tudatosítsa már meglévő tudását, s igyekezzék azt szembesíteni a tapasztalataival. Legyen természetes számára, hogy a természeti folyamatok, jelenségek és tárgyak megfigyelése, mérése, illetve a velük végzett kísérletezés előtt átgondolja a várható kimeneteleket. A tanuló legyen képes az osztályban, az iskola udvarában és otthon található használati tárgyak, anyagok mennyiségi jellemzőinek becslésére és mérésére szabványegységekkel: m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év, Co. Tudja a mérések eredményeit rögzíteni: rajzolással, színezéssel, adatlejegyzéssel, az adatok rendszerezésével. Alapismeretek az élettelen természetről
A tanuló legyen képes a környezetben előforduló anyagokat: föld, víz, levegő, fémek, fa, szaru, csont, kőzet, üveg, papír, kelme, cserép, műanyag színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének,
196
keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának segítségével azonosítani, megnevezni. Tudja a tanult anyagokat a természetes és az ember által előállított csoportokba sorolni. Alapismeretek az élő természetről
A tanuló legyen képes a termesztett és a dísznövényeket megkülönböztetni egymástól. Tudja jellemezni a termesztett és a dísznövényeket alakjuk, felépítésük, felhasználásuk alapján. Képes gondozni a dísznövényeket tanári útmutatások alapján. Legyen képes megkülönböztetni a vadon élő és a háztáji állatokat egymástól az élőhelyük, táplálkozásuk, testfelépítésük alapján. Legyen képes tanári irányítással élő sarkot kialakítani az osztályteremben és otthon: dísznövények tartásával, akváriumtelepítéssel és gondozással, terráriumtelepítéssel és gondozással. Tudja összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni a megfigyelt növényeket és állatokat. Legyen képes összehasonlítani a természetes és a mesterséges élőhelyeket egymással egy-egy vadon élő és házi állat esetében. Alapismeretek az emberi testről
A tanuló legyen képes a saját testének életműködéseit: mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés megfigyelni és mérni. Váljék képessé a betegségek megelőzésére: fogápolás, alapvető higiénia. Tudja felismerni a leggyakoribb betegségeket: hasmenés, szorulás és vérszívó élősködők (gyötrő szúnyog, fejtetű) hatásának tüneteit. Legyen képes egyes környezeti ártalmak (szennyezett víz és levegő; erős zaj) lakóhelyen és természetben való megfigyelésére, lerajzolására és a szennyezésre felhívó plakátok készítésére. Alapismeretek a tájékozódásról
A tanuló legyen képes tájékozódni a közúti térképen, az otthontól az iskoláig tartó útvonal felismerésével. Tudja a közúti jelzéseket, a biztonságos és udvarias közlekedés alapjait alkalmazni. Legyen képes a lakhely és környékének felszíni formáiról és vizeiről saját térképet készíteni a természetjárás alkalmával. Váljék képessé a lakhely történetének megismerése otthoni, családi beszélgetésekkel. Tudja a család életformáit bemutatni a nagyszülők és dédszülők elbeszélései alapján. Váljék képessé csoportos beszélgetésre a családok másságáról és a fogyatékosságról. Alapismeretek a környezethez való viszonyról
Váljék képessé arra, hogy a dramatikus játékokban tudjon azonosulni a pozitív attitűdökkel és tudja elutasítani a negatív attitűdöket a betegséghez, a településhez, a családhoz, a mássághoz és a fogyatékossághoz.
197
3. évfolyam Időkeret: 37 óra/ év; 1 óra/hét Alapelvek, célok
A természet megismerésével kapcsolatos célok részben változatlanok az előző évekhez képest. Folytatódik az előzetes tudás szerepének tudatosítása, a jelenségek magyarázatában, az előrejelzésekben történő tudatos alkalmazása. A tevékenységek közt gyakran előforduló kísérletek, mérések, megfigyelések esetében egyre következetesebben alkalmazzuk az előzetes meggondolásokat, a hipotézisek kialakítását, és a jelenség lezajlása, vagy a kísérlet, a mérés után ezeknek az elképzeléseknek az összevetését az eredményekkel. Ebben kisemelt szerepet kap a mérések eredményeinek becslése, a becsült adatoknak a mértekkel való összehasonlítása, és az eredményből a becslés valamint a mérés folyamataira vonatkozóan a következtetések levonása. A gyerekek olvasási készségeinek fejlesztése érdekében is szükséges, hogy egyre jelentősebb szerepet kapjon a szövegfelfdolgozás, amely során a szöveg megértése, a szövegben rejlő ismeretelemeknek a meglévő tudás elemeihez való kapcsolása a döntő kérdés. Ez a fejlesztés csoportos szövegfeldolgozási feladatokkal jól kivitelezhető. Célunk: •
a gyermekek által ismert mérési módszerek fejlesztése, ami segít az élettelen természetet alkotó anyagok jellemzőinek alaposabb megismerésében, a háztartásban zajló anyagi változásokkal, valamint az időjárás jelenségeivel kapcsolatos tudás fejlesztésében.
•
a gyermek élőlényekről alkotott képének fejlesztése azok életének, környezeti feltételeinek egymásra utaltságának megfigyelésével a közeli természetes élőhelyeken zajló természetjárás közben, és az élősarok gondozásával az osztályban.
•
a gyermek saját testéről alkotott képének fejlesztése a környezet, az életritmus és a leggyakoribb betegségek természettudományos megfigyelési módszereinek alkalmazásával.
•
a gyermek tájékozódásának továbbfejlesztése a valóság térképi ábrázolásával, a térképolvasással, az ország ismeretének fejlesztésével, természetjárás során a kerékpáros közlekedés gyakorlásával.
•
a gyermek pozitív attitűdjeinek fejlesztése a megismerési módszerekhez, az emberi testhez és betegségekhez, a napi életrendhez és a lakhelyhez, a megyéjéhez és a Magyarországhoz.
Témakörönként javasolt óraszámok
Megismerési módszerek megalapozása
4 óra
Alapismeretek az élettelen természetről
6 óra
Alapismeretek az élő természetről
6 óra
Alapismeretek az emberi testről
7 óra
198
Alapismeretek a tájékozódásról
6 óra
Alapismeretek a környezethez való viszonyról
4 óra
A tanterv összesen 33órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Megismerési módszerek alapozása
Az előzetes tudás szerepe a természet megismerésében, hipotézisek (előrejelzések), ezek beválása.
Természeti jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatban hipotézisek formálása, a hipotézisek és a tapasztalatok összevetése, az eredményből következtetések levonása.
Testek mérhető tulajdonságai, mértékegységek, mérőeszközök.
Becslések és mérések az osztálytermében, az iskola épületében és az udvarán (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) méterrúddal, táramérleggel, mérőhengerrel, hőmérővel, órával.
Anyagvizsgálatok (halmazállapot változás, oldódás, keverékek szétválasztása) a háztartásban előforduló anyagokkal (víz, jég, cukor, só, kén, műtrágya).
Háztartásban előforduló anyagok, és azok vizsgálata
Ismeretszerzés könyvtármunkával: gyermekfolyóiratok, gyermekenciklopédiák, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyvek olvasásával, szövegeik feldolgozásával.
A megfigyelési tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése, rögzítése, ok oksági kapcsolatok keresése, megfogalmazása.
Gyermekeknek
készült
nyomtatott
és
199
digitális ismeretterjesztő megismerése.
kiadványok
A megfigyelési tapasztalatok jegyzetelése, rendszerezése.
Alapismeretek
A környezetben előforduló tulajdonságainak mérése.
anyagok
az élettelen természetről
A környezetben előforduló anyagok tulajdonságainak mérése:hosszúság, szélesség, magasság, térfogat, tömeg, hőmérséklet, mágnesesség.
Az anyagi változások: térfogatváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapot változás megfigyelése a háztartásban előforduló anyagok vizsgálatával. Az anyagi változások megfigyelése. Az időjárás jelenségeinek megfigyelése, mérése és az anyagi tulajdonságok változásának megfigyelése a szabadban: fagyás, olvadás és áradás, párolgás, forrás, lecsapódás, oldódás, égés.
Az időjárás jelenségei, természetben:
változások
a
A természetben bekövetkező változásokból adódó veszélyek.
A természetben bekövetkező változásokból adódó veszélyek megismerése megfigyelésekkel, szövegfeldolgozással: oldódással kapcsolatos veszélyek (pl. veszélyes anyagok bekerülése az ivóvízbe), az olvadás veszélyei (áradások, belvizek); égési és a fagyási sérülések, a veszélyre figyelmeztető jelek.
A természeti jelenségek: tűzeset, fagyás, árvíz elleni védekezés módjainak megismerése szövegek feldolgozásával, a médiában hallható, látható hírek feldolgozásával.
200
Védekezés a természeti jelenségek okozta veszélyekkel ellen.
Alapismeretek
A növények életének feltételeinek megismerése.
és
környezeti
az élő természetről
A növények (fonalas zöldmoszat, lombos moha, erdei pajzsika, hóvirág, gyermekláncfű, erdeifenyő, platánfa) életének és környezeti feltételeinek megfigyelése természetes környezetében.
Az állatok (orvosi pióca, szarvasbogár, fürgegyík) életének, táplálkozásának, környezetének megismerése részben megfigyeléssel, részben szövegfeldolgozással.
Az állatok életének és környezeti feltételeinek megismerése.
A gombák (csiperke, vargánya, gyilkos galóca, penészgomba) felépítésének, környezetének megismerése szövegfeldolgozással, természetjárás során végzett megfigyeléssel.
A növények, állatok és gombák egymásra utaltságának megismerése szövegfeldolgozással, természetjárás során végzett megfigyeléssel. A gombák felépítése, életműködése és környezeti feltételeinek megismerése.
201
Dísznövények, akváriumi halak szaporítása, gondozása.
Az élőlények és az élettelen környezet egymásrautaltsága.
Élősarok gondozása az osztályteremben és otthon.
Alapismeretek az emberi testről
A testünk megismerése.
mérhető
tulajdonságainak
Testünk tulajdonságainak: magasság, kerület, testtömeg, állóképesség és testerő megfigyelése, mérése, feljegyzések készítése.
Az ember környezetében lévő hatásoknak, jelenségeknek, helyeknek (fény, hőmérséklet, levegő, szeméttároló, étkező, tisztálkodó-, és illemhelyek) megfigyelése, feljegyzések készítése. Az ember környezete. A napirendünk és életmódunk (alvás és pihenés, étkezés és tisztálkodás, tanulás, játék és sport) megfigyelése, feljegyzések készítése és saját napi, heti rend tervezése.
Betegségek tüneteinek (rossz közérzet, láz és fájdalom, hányás, vérzés) megfigyelése; a fertőző betegségek: kanyaró, bárányhimlő, fültőmirigy gyulladás tapasztalatairól történő csoportos beszélgetés. Az emberi élősködők: cérnagiliszta, fejtetű, lábgomba megismerése szövegfeldolgozással. Napirend és életmód, tervezés Beszélgetések és viták a betegségmegelőzésről és a gyógyításról: védőoltások, védőitalok és vitaminok, tisztálkodási szokások, orvosi ellátás, betegápolás.
202
Betegségek tünetei, emberi élősködők.
Betegségmegelőzés és a gyermekbetegségek gyógyítása.
Alapismeretek a tájékozódásról
Alaprajz, iránymeghatározás.
Az osztályban található tárgyak, berendezések kicsinyített alaprajzának elkészítése. Az egymáshoz viszonyított elhelyezkedésének megfogalmazása.
Az iskolaudvar, az iskola betájolása iránytűvel és térképkészítés az iskola udvaráról és környékéről. Turista útvonal követése turistatérkép segítségével kiránduláson.
A valóság térképi ábrázolása. Iránytű.
A biztonságos kerékpározás elsajátítása térkép segítségével a természetjáráskor és a gyakorló kerékpárpályán.
A tanuló lakhelyének megismerése: megyéje és megyeszékhelye (neve, helye a térképen, nevezetes épületei, múzeumai, közművelődési intézményei). Hazánk fővárosának megismerése: neve, helye a térképen, nevezetes épületei, múzeumai, közigazgatási és közművelődési intézményei.
Biztonságos közlekedés kerékpárral. .
Országismeret, térképen.
tájékozódás
a
közigazgatási
203
Alapismeretek a környezethez való viszonyról
Pozitív attitűdök a megismerési módszerekhez, a megismert élőlényekhez, az emberi testhez, a betegségekhez, és a napi életrendhez, a lakóhelyhez tartozó megyéhez, és hazánkhoz.
Dramatikus játékok: pozitív és negatív attitűd a megismerési módszerekhez, a megismert élőlényekhez, az emberi testhez, a betegségekhez, és a napi életrendhez, a lakóhelyhez tartozó megyéhez, és hazánkhoz. Problématípusok: fertőző betegséget kapott az osztálytársam madárfészek rongálás a parkban étkezés koszos kézzel jobban szeretnék élni külföldön Értékütköztetés a negatív és a pozitív viszonyok konfliktusaiban.
204
Követelmények Megismerési módszerek alapozása
A tanulók természetes reakciója legyen (vagyis felszólítás nélkül, önállóan is tegyék meg), hogy a természeti jelenségek, folyamatok, tárgyak megismerési folyamataiban először az előzetes tudásukat mozgósítják (mit tudok már róla?), s ennek alapján hipotéziseket, előzetes elképzeléseket, becsléseket alakítanak ki. Segítséggel, közös tevékenység keretében legyenek képesek összevetni az előzetes elképzeléseket és a vizsgálódás eredményeit, és ebből legyenek képesek megbeszélés keretei között levonni következtetéseket az előrejelzésre és a vizsgálódás körülményeire vonatkozóan is. A tanuló legyen képes a becslésre és mérésre az osztálytermében, az iskola épületében és az udvarán (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) méterrúddal, táramérleggel, mérőhengerrel, hőmérővel, órával. Tudjon előidézni halmazállapot változást, oldódást háztartási anyagokkal és tudjon elvégezni legalább egy tanult keverék szétválasztást (pl. képes el végezni egy egyszerű szűrést, vagy bepárlást). Találja meg a könyvtárban a gyermekfolyóiratokat, a gyermekenciklopédiákat, a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyveket, ezekben csoportmunka keretében találja meg azokat a részeket, amelyek konkrét feladatának elvégzéséhez szükségesek, társaival folytatott megbeszélés, feladatmegoldás keretében az elolvasás után tudja azok szövegeit feldolgozni, vagyis hozzákapcsolni a meglévő tudásának elemeihez, s erről szóban legyen képes beszámolni. Alapismeretek az élettelen természetről
A tanuló legyen képes a környezetben előforduló testek tulajdonságait (hosszúság, szélesség, magasság, térfogat, tömeg, hőmérséklet) megmérni, és az adott környezeti feltételek közt kialakult anyagi tulajdonságokat (halmazállapot, keménység, mágnesesség) megállapítani. Ismerje fel, és röviden szóban tudja jellemezni, valamint kísérleti körülmények között tudja szemléltetni a fontosabb anyagi változásokat a háztartásban előforduló anyagok vizsgálatával: térfogatváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapot-változás. Legyen képes az időjárás jelenségeiről (fagyás, olvadás és áradás, párolgás, forrás és lecsapódás, oldódás), valamint az égésről feljegyzéseket, rajzokat, leírásokat készíteni. Ismerje fel az anyagi változásokkal együtt járó veszélyeket. Legyen képes a veszélyes természeti jelenségekről (tűzeset, fagyás, árvíz) és az azok elleni védekezés módjairól szöveget alkotni. Alapismeretek az élő természetről
A tanuló legyen képes a növények (fonalas zöldmoszat, lombos moha, erdei pajzsika, hóvirág, gyermekláncfű, erdeifenyő, platánfa) felépítését, életét és környezetét a természetbeni megfigyelései alapján bemutatni. A tanuló tudja az állatok (orvosi pióca, szarvasbogár, fürgegyík) felépítését, életét, táplálkozását, életterét jellemezni a szövegfeldolgozásai alapján. A tanuló váljék képessé a gombák (csiperke, vargánya, gyilkos galóca) felépítésének megkülönböztetésére a szövegfeldolgozással megszerzett ismeretei és a természetjáráskor szerzett tapasztalatai alapján. A tanuló vegye észre a növények, állatok és gombák egymásra utaltságának jeleit a természetben, az élősarkok gondozása során. A tanuló legyen képes a dísznövények, akváriumi halak szaporítására, gondozására. Alapismeretek az emberi testről
A tanuló legyen képes a saját maga és társai magasságát havonként megmérni és az adatok változását nyomon követni, tudja jellemezni állóképességének és testi erejének változásait. Tudjon az ember környezetéről, az életét befolyásoló hatásokról, az életében fontossá váló helyekről (fényről, hőmérsékletről, levegőről, szeméttárolóról, étkezőről, tisztálkodó-, és illemhelyekről) szöveget alkotni, és az ezekről alkotott kijelentései mellett érvelni. Legyen képes a napirendjének és életmódjának (alvás 205
és pihenés, étkezés és tisztálkodás, tanulás, játék és sport) feljegyzésére és napi-, heti rendjének megtervezésére. Legyen képes a betegségek bizonyos tüneteiről (rossz közérzet, láz és fájdalom, hányás, vérzés), a fertőző betegségekről (kanyaró, bárányhimlő, fültőmirigy gyulladás) csoportos beszélgetésben részt venni. Tudja az emberi élősködők (cérnagiliszta, fejtetű, lábgomba) létezését. Legyen képes részt venni vitákban a betegségmegelőzésről és a gyógyításról: védőoltások, védőitalok és vitaminok, tisztálkodási szokások, orvosi ellátás, betegápolás. Alapismeretek a tájékozódásról
A tanuló legyen képes az osztályban található tárgyak, berendezések kicsinyített alaprajzának elkészítésére és az egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük megfogalmazására. Tudja betájolni az iskolaudvart, az iskolát iránytűvel és tudjon térképet készíteni az iskola udvaráról és környékéről. Legyen képes a turista útvonal követésére turistatérkép segítségével a kiránduláson. Váljék képessé a biztonságos kerékpározásra térkép segítségével a természetjáráskor és a gyakorló kerékpárpályán. Tudja a lakhelyének elhelyezkedését megyéjében. Ismerje a megyeszékhelyet (neve, helye a térképen, nevezetes épületei, múzeumai, közművelődési intézményei) és hazánk fővárosát (neve, helye a térképen, nevezetes épületei, múzeumai, közigazgatási és közművelődési intézményei). Alapismeretek a környezethez való viszonyról
Váljék képessé a dramatikus játékok során a pozitív attitűdökkel történő azonosulásra, és tudja elutasítani a negatív attitűdöket a megismert élőlényekkel, az emberi testtel, a betegségekkel, és a napi életrendhez, a lakóhelyhez tartozó megyékkel, és hazánkkal kapcsolatban.
4. osztály Időkeret: 37 óra/ év; 1 óra/hét Alapelvek, célok
Célunk: •
a gyermek természettudományos megismerési módszereinek bővítése a tanulói csoporton belüli munkavégzés önálló megszervezésével és irányításával, a mérés, vizsgálat megtervezésével és önálló kivitelezéssel, könyvtármunkával szerzett tapasztalatok, ismeretek rögzítésével, a vizsgálódások eredményeinek párban, csoportban történő kommunikációjával.
•
a gyermek környezettudatos magatartásának formálása a tanulócsoportokon belüli tevékenységekkel: a környezet tisztántartásával, a szennyezés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatával, a környezetszennyezés kezelési lehetőségeinek megismerésével és alkalmazásával.
•
a természetes és mesterségesen létrehozott, fenntartott élőhelyek és azok élőlényeinek természettudományos módszerekkel történő vizsgálata a gyermek csoporton belüli munkavégzésével: élősarok fenntartásával, természetes élőhelyek bejárásával, a természetes és a mesterséges élőhelyek összevetésével, az élőhelyek létrehozásával és a természetes élőhelyek használatával kapcsolatosan felelősség kérdésének megvitatásával.
•
a gyermek figyelmének irányítása a saját fejlődésére: az emberi életszakaszok jellemzőinek, az egészséget károsító szokások hatásainak, a mértéktelen fogyasztói
206
magatartásnak megismerésével, könyvtármunkával, természettudományos módszerek alkalmazásával, vitával a tanulói csoportban végzett munkával. •
a gyermek tájékozódásának fejlesztése térképhasználattal és saját térkép készítésével, a lakóhely felszíni formáinak bejárásával és lerajzolásával, az országismeret megalapozásával, a gyermek biztonságos közlekedésének fejlesztésével.
•
a gyermek pozitív attitűdjeinek fejlesztése a környezetszennyezéshez, a természetes és mesterséges élőhelyekhez, hazánkhoz és a benne élő népcsoportokhoz az egészséget károsító szokásokhoz.
Témakörönként javasolt óraszámok
Megismerési módszerek megalapozása
4 óra
Alapismeretek az élettelen természetről
6 óra
Alapismeretek az élő természetről
6 óra
Alapismeretek az emberi testről
7 óra
Alapismeretek a tájékozódásról
6 óra
Alapismeretek a környezethez való viszonyról
4 óra
A tanterv összesen 33órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Megismerési módszerek alapozása
A megfigyelés, a mérés, a vizsgálat megtervezése, előkészítése és csoportban történő kivitelezése.
Megfigyelési, mérési és kísérleti jegyzőkönyv előkészítése egyénileg és csoportosan.
A háztartás anyagai.
A háztartási anyagok (élelmiszerek, papírok, fémek, műanyagok, tisztítószerek, építőanyagok) megismerése: a fizikai tulajdonságok és tulajdonságaik fizikai változásának vizsgálata.
Ismeretforrások: enciklopédiák, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, videó, DVD egyéni és
207
csoportos használata a könyvtárban.
Nyomtatott és multimédiás ismeretforrások használatának megismerése a könyvtárban.
A megfigyelések-, a tapasztalatok és az ismeretek rögzítése: megfigyelési-, mérési-, kísérleti napló vezetése: rajzkészítés és adatlejegyzés, vázlatkészítés, ok és okozat feltárása
A megfigyelések-, a tapasztalatok- és az ismeretek rögzítése, rendszerezése.
Kommunikáció a tapasztalatokról: ismeretterjesztő és magyarázó szöveg alkotása a tapasztalatokról, és az ismerethordozók ismereteiről, a felismert ok oksági kapcsolatokról csoportosan, párban és egyénileg.
Kommunikáció a tapasztalatokról csoportosan, párban és egyénileg.
208
Alapismeretek
Az embert körülvevő fizikai világ
az élettelen természetről
Az embert körülvevő fizikai világ megismerése fizikai jelenségek (fény, hő, mozgás, elektromosság, anyagi részecskék, bolygók és csillagok) megfigyelésével, vizsgálatával.
Az ember életét segítő technikai eszközök használata a fizikai jelenségek vizsgálatához.
Az ember életét segítő technikai eszközök használata a fizikai világ megismeréséhez.
A gyertya- és a lámpafény vizsgálata tükörrel, lencsével. Víz melegítése gyertyával, borszeszégővel és a víz hőmérsékletének mérése hőmérővel. A levegő hőmérsékletváltozásának mérése udvari hőmérővel. A „kiskocsi” mozgásának megfigyelése sík terepen, lejtőn és menetidejének mérése karórával, stopperrel. Dörzselektromosság létrehozása ebonit rúddal, műanyag vonalzóval, fémvázas szék dörzsölésével. Az elektrosztatikus vonzás és taszítás megfigyelése. Egyszerű áramkör létrehozása zsebteleppel, zseblámpa izzóval és vezetékkel. A zseblámpa izzó fényváltozásának megfigyelése. Kálium-permanganát vízben oldódásának megfigyelése, a részecskék mozgásváltozásának megfigyelése a víz melegítésének hatására.
A Nap, a Hold és a csillagok helyének megfigyelése az égbolton. Az évszakok, a hónapok, a nappalok és az éjszakák váltakozási ritmusának elemzése, értelmezése a Nap, a Hold és a csillagok helyének értelmezésével. Vita a Föld mozgásáról, a Föld mozgásának modellezése, értelmezése.
Környezetünk: otthon és osztályterem, iskolánk és lakhelyünk tisztaságának megfigyelése, szennyezési napló vezetése.
209
A Nap, a Hold és a csillagok helyzetének megfigyelése, a Föld mozgásának értelmezése.
A szennyező anyagok (háztartási hulladékok: zsírok, olajok, műanyagok, mosószerek, spray dobozok, hűtőtartályok, akkumulátorok stb.) felkutatása (a lakásban, a szemetesek környékén, a természeti környezetben) és a környezetre gyakorolt hatásának megfigyelése. A szennyezés növényekre, a talajra és a talajlakó állatokra gyakorolt hatásának vizsgálata megfigyeléssel, méréssel.
A szennyezés kezelési módjainak és megelőzésének megismerése: szemétgyűjtés, a szennyezett terület védelme, figyelemfelhívó és tiltótáblák elhelyezése, szóró anyagok készítése, kapcsolatfelvétel a hatóságokkal.
Környezetünk tisztasága.
A szennyezés környezetre hatásainak vizsgálata.
gyakorolt
210
A szennyezés megszüntetésének és megelőzésének módjai és azok alkalmazása.
Alapismeretek
Az ember által létrehozott élőhelyek.
az élő természetről
Ember által létrehozott élőhelyek: virágtartók, akvárium, terrárium, madárkalitka, udvar, útszélek, parkok élőlényeinek: növények, állatok megfigyelése. A megfigyelési tapasztalatok rögzítése rajzzal, fényképpel, feljegyzéssel, napló vezetésével.
Természetes élőhelyek: erdők és cserjések, száraz és nedves rétek, vizek és vízpartok együtt élő élőlények (virágtalan növények, gombák, lágy és fás szárú növények, gerinctelen és gerinces állatok) megfigyelése szabad szemmel, nagyítóval és a tapasztalatok rögzítése napló vezetésével.
A természetes élőhelyek élőlényei.
Az ember által létrehozott és a természetes élőhelyek megkülönböztetése a megfigyelési naplók összehasonlításával.
A mesterséges élőhelyek gondozásának gyakorlása és elsajátítása, A természetes élőhelyek védelme és tisztítása.
A mesterséges és a természetes élőhelyek.
Az
ember
felelőssége
az
élőhelyek
211
használatakor.
Alapismeretek az emberi testről
Az emberi életkor szakaszai és a szakaszokra jellemző életműködések, tevékenységek.
Az ember életkori szakaszainak: újszülöttkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, kölyökkor és a korokra jellemző életműködések, tevékenységek megfigyelése a valóságban, és megismerése szövegfeldolgozással.
Beszélgetés az egészséget károsító szokásokról: a dohányzásról, az alkoholfogyasztásról, a kábítószerezésről.
Az egészséget károsító szokások.
A mértéktelen fogyasztói magatartás.
Az egészséget károsító szokások és a mértéktelen fogyasztás hatására kialakuló betegségek.
Beszélgetés és vita a mértéktelen fogyasztói magatartásról, a pazarló fogyasztásról és a reklámok hatásairól.
Beszélgetés és vita az egészséget károsító szokásokról és a mértéktelen fogyasztás hatásairól és a kialakuló betegségekről: légúti betegségek, érrendszeri betegségek, máj és idegrendszeri betegségek. Az agresszió és félelem, túlsúly és elhízás megismerése szövegfeldolgozással, ismerethordozók információinak feldolgozásával.
212
Alapismeretek a tájékozódásról
Domborzat és vízrajz.
Domborzat és vízrajz: felszíni formák, felszíni vizek, térképjelek megismerése turista térképek használatával és a közvetlen lakhelyről készített térkép segítségével.
Magyarország domborzatának és vízrajzának (nagy tájak, nagy folyók és tavak, domborzati térkép) megismerése videofilmek, DVD –k, Internet, térkép használatával.
Magyarország domborzata és vízrajza.
A lakóhely felszíni formái és felszíni vizei.
A lakóhely felszíni formáinak és felszíni vizeinek megismerése a megye domborzati és vízrajzi térképével, fényképek, rajzok, turista útvonalak tanulmányozásával, természetjárással.
Biztonságos és udvarias közlekedés tanulása, elsajátítása közúti jelzések tanulásával, térképhasználattal gyakorló kerékpárpályán való közlekedéssel, kevésbé forgalmas úton való gyakorlással.
Biztonságos és udvarias közlekedés.
213
Alapismeretek a környezethez való viszonyról
Országismeret: hazánk nevezetes értékei, Magyarország lakossága.
Hazánk nevezetes értékeinek (a fővárosnak és a tanulók megyeszékhelyének) és lakosságának (nemzetiségek, családi életformák, megélhetések, foglalkozások) megismerése beszélgetéssel, szövegfeldolgozással, múzeumok, kiállítótermek látogatásával.
Pozitív attitűdök a környezet szennyezéséhez, a természetes és a mesterséges élőhelyekhez, hazánkhoz és a benne élő népcsoportokhoz, az egészséget károsító szokásokhoz.
Dramatikus játékok, pozitív és negatív attitűdök (a környezet szennyezéséhez, a természetes és a mesterséges élőhelyekhez, hazánkhoz és a benne élő népcsoportokhoz, az egészséget károsító szokásokhoz) ütköztetése a konfliktushelyzetekben. Problématípusok: a szennyvíz patakba engedése dohányzik az osztálytársam másként öltözködő diáktársam Negatív szerepminták elutasítása, pozitív szerepmintákkal azonosulás.
Követelmények Megismerési módszerek alapozása
A tanuló váljon képessé a megfigyeléseit, méréseit és kísérleteit előkészíteni tanra segítségével. Tudja megvizsgálni a háztartási anyagok (élelmiszerek, papírok, fémek, műanyagok, tisztítószerek, építőanyagok) fizikai tulajdonságait. Legyen képes ismeretforrásokat: enciklopédiákat, folyóiratokat, szakkönyveket, Internetet, videót, DVD –t használni a tanár irányításával egyéni és csoportos munkával. Tudja a megfigyelések tapasztalatait és a megszerzett ismereteket rögzíteni: megfigyelési-, mérési-, kísérleti napló vezetése: rajzkészítés és adatlejegyzés, vázlatkészítés, ok okozat feltárása. Legyen képes kommunikálni az ismereteiről, a tapasztalatairól: ismeretterjesztő és magyarázó szöveg alkotásával párban és egyénileg. Alapismeretek az élettelen természetről
A tanuló legyen képes a környezetének: otthon és osztályterem, iskolánk és lakhelyünk tisztaságának megfigyelésére, szennyezési napló vezetésére. Legyen képes a szennyező anyagok, illegális szeméttelepek, lerakók (háztartási hulladékok: zsírok, olajok, műanyagok, mosószerek, spray dobozok, hűtőtartályok, akkumulátorok stb.) felkutatására és a környezetre gyakorolt hatásának megfigyelésére. Tudja vizsgálni a növényekre, a talajra és a talajlakó állatokra gyakorolt hatását megfigyelni és megvizsgálni. Ismerje a szennyezés kezelési lehetőségeit: szemétgyűjtés, a szennyezett terület védelme, figyelemfelhívó és tiltótáblák elhelyezése, szóró anyagok készítése, kapcsolatfelvétel a hatóságokkal és tanára segítségével tudja alkalmazni azokat.
214
Alapismeretek az élő természetről
Legyen képes az ember által létrehozott mesterséges élőhelyek: virágtartók, akvárium, terrárium, madárkalitka, udvar, útszélek, parkok élőlényeinek: növények, állatok megfigyelésére és megfigyelési napló vezetésére. Tudja a természetes élőhelyeken: erdőkben és cserjésekben, száraz és nedves réteken, vizekben és vízpartokon együtt élő élőlényeket (virágtalan növények, gombák, lágy és fás szárú növények, gerinctelen és gerinces állatok) megfigyelni és megfigyeléseiről naplót vezetni. Legyen képes a mesterséges és a természetes élőhelyek összehasonlítására a megfigyelési naplók összehasonlításával. Tudja gondozni a mesterséges élőhelyeket. Tudja tisztítani és védeni az iskola és környékének természetes élőhelyeit. Alapismeretek az emberi testről
Legyen képes az ember életkori szakaszainak: újszülöttkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, kölyökkor és a korokra jellemző életműködéséről, tevékenységekről szöveget alkotni. Ismerje az egészséget károsító szokások: dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés hatásait az emberi szervezetre. Legyen képes értelmezni a mértéktelen fogyasztói magatartás, pazarló fogyasztás és a reklámok hatásait az emberre. Tudjon szöveget alkotni az egészséget károsító szokások és a mértéktelen fogyasztás hatására kialakuló betegségekről: légúti betegségekről, érrendszeri betegségekről, máj és idegrendszeri betegségekről, agresszió és félelemről, túlsúlyról és elhízásról. Alapismeretek a tájékozódásról
Legyen képes felismerni a domborzat és vízrajz: felszíni formák, felszíni vizek, térképjeleit domborzati térképen. Tudjon domborzati térképet készíteni a közvetlen lakhelyéről. Ismerje Magyarország domborzatát és vízrajzát (nagy tájak, nagy folyók és tavak, domborzati térkép), tudja olvasni a térképet. Ismerje fel a lakóhely felszíni formáit és felszíni vizeit a megye domborzati és vízrajzi térképével és a turista útvonalak követése közben. Váljék képessé a biztonságos közlekedésre, ismerje fel magabiztosan a közúti jelzéseket, az útvonalat térképen. Tudjon gyakorló kerékpárpályán és kevésbé forgalmas úton biztonsággal közlekedni. Alapismeretek a környezethez való viszonyról
Váljék képessé arra, hogy a dramatikus játékokban tudjon azonosulni a pozitív attitűdökkel és tudja elutasítani a negatív attitűdöket a megismert környezeti szennyezéséhez, a természetes és a mesterséges élőhelyekhez, hazánkhoz és a benne élő népcsoportokhoz, az egészséget károsító szokásokhoz.
215
Természetismeret 5-6. évfolyam Bevezetés
A természetismeret tantárgy fejleszti a tanulók azon képességét, hogy a természetről önállóan tudjanak ismereteket szerezni, ezeket az ismereteket legyenek képesek feldolgozni és alkalmazni.. Bővíti az 1-4. osztályban a természettudományos megismeréssel kapcsolatban elsajátított módszerek körét. Fejleszti a tanulók tudását a kölcsönhatásokról, az energiaváltozásokról, a természetföldrajzi környezetünkről, a környezetünk élővilágáról és testünk életműködéseiről. A tantárgy célja, hogy fokozza a tanulók érdeklődését a lakóhelyük és hazájuk iránt, s hogy megismerjék a lakóhelyen kívüli tágabb környezetüket is. Alapelvek, célok
A természetismeret tantárgy az 1-4. évfolyam természetismeret tantárgy tartalmára épül. Célja az 1-4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése az elemi természettudományos megismerés módszereinek, az egészséges és a környezettel harmonikus szokások vonatkozásában. Célja a tanulók öntevékenységén keresztül olyan tanulási folyamatok irányítása, amelyek segítségével elemi szinten képesek értelmezni a természet jelenségeit. Így a tevékenységek fókuszában az élő- és az élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet állnak. Az 5-6. osztályban az elemi természettudományos nevelés kiemelt feladata a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének megalapozása. Ez segíti az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és megértések megtanítását. Ehhez elengedhetetlen a térbeli és az időbeli elvonatkoztatás képességének kialakítása, fejlesztése. Kiemelt célunk, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Mellőzzük az elvont tudományos fogalmak meghatározását, a definíciószerű megtanítását. Tovább fejlesszük a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok a természetismeret tantárgy tanulási folyamatában találkozzanak az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. Nagy figyelmet fordítunk a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is. Adjunk mintákat a tanulóknak a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalára, építsük a környezettudatos magatartásukat, felelősségérzetüket.
216
5. évfolyam Alapelvek, célok
A tantárgy célja, hogy a természettudományos megismerésen keresztül kialakítsa a természet egységének látását és formálja a tudományos világképet a tudományos ismeretek segítségével és a tudománytörténet amatőr és tudós képviselők munkásságának megismerésével. Célja az élettelen természetben történő tájékozódás segítése a természettudományok megismerés módszereivel, az anyagok hétköznapi életben való alkalmazásának megismerésével, csoportosításával, és egyszerű kézműves felhasználásával. Az anyagok halmazállapotainak és halmazállapot változásainak valamint az anyagszerkezet részecskekép konstrukciójával, az elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek vizsgálatával és előállításával, a környezetünk anyagainak csoportosításával. Emellett az energia kvalitatív fogalmának megismerésével, az energiaterjedés vizsgálatával, az energia megmaradás egyszerű kísérletekkel történő értelmezésével és az energiafelhasználás problémáiról való beszélgetéssel, vitával. Célja a természetföldrajzi környezetszemlélet kialakítása: az időjárás és az éghajlat, a legfontosabb légköri jelenségek (csapadék, szél) és keletkezésük, a Föld éghajlat-alakító tényezők és a felszíni formák kialakulásának (kiemelkedés, lepusztulás, feltöltődés) megfigyelésével, mérésével és terepasztalon végzett modellezéssel, kísérletekkel. A levegő, a víz, a talaj és a felszín környezeti állapotának megismerése természetjárással, környezetvédelmi akciók szervezésével. Az állapotváltozás elemzésével és az idő megfigyelésével, mérésével, a természetföldrajzi térben való tájékozódással. Célja a környezetünk élővilágának megismerése az ember által leggyakrabban termesztett növények és tenyésztett állatok testfelépítése, valamint a ház körül élő állatok életének és környezeti igényeinek feltárásán keresztül. E feltárást, a szövegfeldolgozás mellett, kiegészítjük a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint a termékek piacokon történő értékesítésének megismerésével a mezőgazdasági telepek, a háztáji, és a piacok látogatásával, a biológiai rendszerek és az élet megfigyelésével, értelmezésével. Célja a tanulók tudatosabb figyelmének kialakítása a 10-14 éves gyermek életműködéseire, főbb jellemzőire, élettani igényeire és leggyakoribb betegségeire, a serdülés folyamataira és a személyi higiéniára. Emellett hangsúlyt helyez annak kialakítására, hogy az aktív szabadidő eltöltésére a természetben váljék igénnyé. Ennek kialakítása megalapozza a tudatos életvitel kialakítását és az egészséges életmódot. Időkeret: 74 óra/ év; 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok
Természettudományos megismerés
6
Tájékozódás az élettelen természetben
15
Természetföldrajzi környezetünk
15
Környezetünk élővilága
15
217
Testünk és életműködéseink
15
A tanterv összesen 66 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 8 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Természettudományos megismerés
Természet
Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról. Kirándulás a természetben: erdőfoltok, vízpartok, mezők, parkok, ligetek látogatása. Az élőhelyek és az ott élő élőlények megfigyelése. Vita a természet egységéről, fontosságáról és az ember természetbeni helyéről.
A természet egységéről folytatott vita során felmerülő gyermeki elképzelések megközelítése a tudomány ismereteivel, a diákok valóságos tapasztalataival és a természetben megfigyelt jelenségekkel, folyamatokkal.
Tudomány, tudományos világkép
Beszélgetés a természettudományos megismerés néhány amatőr (pl.: Gerald Durrel) és tudós (pl.: Jávorka Sándor, Rockenbauer Pál) alakjának munkásságáról.
Tudománytörténet
Tájékozódás az élettelen természetben
A természettudományok megismerési módszerei.
A diákok természettudományos megismerési módszereinek bővítése: kérdésfelvetés, a kísérlet megtervezése
218
tanári segítséggel, a kísérlet kivitelezése tanulópárban. Kapcsolatok feltárása a szövegfeldolgozással szerzett és a tapasztalati ismeretek között. Oksági kapcsolatok megfogalmazása, a jelenségek értelmezése.
Az anyag legfontosabb tulajdonságainak (tehetetlenség, kölcsönható képesség) kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemző mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegőre, majd általában a gázokra.
Az anyagok csoportosítása és legfontosabb tulajdonságainak: tehetetlenség, kölcsönható képesség, fizikai tulajdonságok (alak, szín, keménység, sűrűség) jellemzése, értelmezése.
Anyagok a hétköznapi életben (háztartásban, az épített és a mesterséges környezetben) és egyszerű kézműves felhasználásuk.
Használati tárgyak anyagainak felismerése: fémből-, fából-, bőrből-, növényi rostokból, készült eszközök. Az épített környezet anyagainak: tégla, beton, műanyag, aszfalt, üveg megfigyelése, anyagainak azonosítása. Egyszerűbb anyagok (fa, bőr, lágy fémek, agyag, csuhé, kukoricaszár, fűzfavessző) technikai formálása, használati tárgyak (ékszer, agyagedény, kosárka) készítése saját felhasználásra.
A levegő anyagtermészetének és tömegének kvalitatív kimutatása a felfújt luftballon kétkarú mérleggel. A szilárd és folyadék halmazállapotú anyagok tömegének mérése kétkarú mérleggel és súlyuk mérése rugós erőmérővel. A tömeg és a súly fogalmainak értelmezése és elválasztása. A gázok, folyadékok és szilárd anyagok szilárdságának és keménységének vizsgálata és különbségük értelmezése.
Halmazállapot-változások szintű megfigyelése.
jelenség
Oldódás (kálium-permanganát vízben oldása) és olvadás (a jég, a viasz olvasztása) megkülönböztetése és a folyamatok értelmezése. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel (a vizek befagyása, a hóolvadás, az autók ablaküvegének jegesedése). Az időjárás és az éghajlat
219
Halmazállapot.
jelenségeinek értelmezése, elemzése.
Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett – azzal szembeállítható módon – a részecskekép konstrukciója (egyszerű golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése).
Ismerkedés a részecskékből való felépítettség konkrét példáival. Anyagok kristályosítása és a kristályok alakjának nagyítóval és mikroszkóppal történő vizsgálata. A levegő és a füst, a homok és a kálium-permanganát, a víz és citromlé összekeverése és a keveredések megfigyelése. Az összetett rendszerek összetevőinek megfigyelése, felismerése.
Anyagok tulajdonságok (szín, halmazállapot, sűrűség, keménység, alakállandóság szerinti csoportosítása, az anyagcsoportok összehasonlítása. Halmazállapot változás. A kvalitatív energiafogalom értelmezése. Ismerkedés a az energiafajtákkal: hővel, fénnyel, hanggal a hétköznapi folyamatokban (hősugárzó használata, a lámpaizzók fény kibocsátásának és a hangvilla működésének megfigyelése.
A hang terjedésének vizsgálata cérnából, cipőpaszta dobozokból és szögekből készített cérnatelefonnal, a fény terjedésének vizsgálata üvegszál köteggel, a hő terjedésének vizsgálata forgókígyóval.
A golyók ütközésének vizsgálata felfüggesztett golyókkal, a világító lámpaizzó hősugárzásának vizsgálata, a hangdoboz működésének megfigyelése.
Vita az kapcsolatos
energiaátalakulásokkal társadalmi, technikai
220
Anyagszerkezet.
problémákhoz való viszonyról. Beszélgetés az energiahordozók jelentőségéről a hétköznapokban. Az energia iránti mindennapos igény felismerése és összekapcsolása az emberi tevékenység területeivel. Beszélgetés és vita az energiatakarékosság jelentőségéről és konkrét módozatairól, az energiatakarékos magatartás szükségességéről.
Elemek, vegyületek, keverékek, oldtok, elegyek.
Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása.
Energia. Az energia terjedése. Energia megmaradás. Az energiafelhasználás problémái.
Természetföldrajzi környezetünk.
Az időjárás és az éghajlat. A levegő hőmérsékletének napi és évi változása. A legfontosabb légköri jelenségek (csapadék, szél) és keletkezésük.
Ismeretszerzés az időjárásról, az éghajlatról, az időjárást alakító tényezőkről, a felszíni formák alakulásáról egyéni és csoportos szövegfeldolgozással. Az időjárás, az éghajlat és a légköri jelenségek mindennapi megfigyelése közvetlen méréssel, a meteorológiai előrejelzés
221
Földi éghajlat-alakító tényezők. A felszíni formák kialakulása (kiemelkedés, lepusztulás, feltöltődés).
értelmezésével. Az időjárást alakító tényezők vizsgálata terepasztalon történő természetföldrajzi kísérletekkel: a szél és a víz felszínalakító munkája a homokon, erdei talajon, agyagon, sóderen.
Ismeretszerzés a víz, a talaj és a felszín környezeti állapotáról egyéni és csoportos szövegfeldolgozással. A lakhely közvetlen környezeti állapotának megismerése: természetjárással, környezetvédelmi akcióval, fényképek, rajzok, leírások, riportok készítésével.
A levegő, a víz, a talaj és a felszín környezeti állapota.
Földön tapasztalható folyamatok, Naprendszer, éghajlati övezetek, éghajlati és időjárási jelenségek változásának értelmezése.
Az idő egységeinek megismerése év, évszakok, éghajlati és időjárási jelenségek időbeni változásainak megfigyelése.
Állapotváltozás környezetben.
a
természetföldrajzi
Az ismert tér fokozatos „kitágítása”, távolságra vonatkozó becslések. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási feladatokban hely, irány és távolság meghatározása, a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek használata. Magyarország elhelyezése Európában és a Földön.
Az idő megfigyelése, mérése. A természetföldrajzi tájékozódás.
Környezetünk
térben
való
Természettudományos vizsgálati módszerek alkalmazása a növények és
Növények és megfigyelése
állatok felépítésének szabad szemmel,
222
élővilága
nagyítóval, mikroszkóppal.
az állatok leírására. Biológiai rendszerek.
Az élet megfigyelése és értelmezése.
Ember által létrehozott életközösségek és természeti közösségek megismerése sétákkal, természetjárással, terepgyakorlatokkal.
Az élőlények életjelenségeinek: mozgás, légzés, táplálkozás, növekedés, fejlődés, szaporodás). megfigyelése a természetes és a telepített környezetben. Az élőlények és az élettelen anyagok megkülönböztetése az életjelenségek alapján. Ismeretszerzés a legfontosabb gyümölcseinket és zöldségféléinket adó növényekről szövegfeldolgozással, DVD és videofilmek megtekintésével. Gyümölcsösök, zöldségeskertek és fóliák, piacok látogatása, a növények és azok termesztésének megismerése a gyakorlatban: besegítés a növénytermesztésbe, interjú gyümölcsösök és zöldségeskertek gazdáival. A legfontosabb gyümölcseinket és zöldségféléinket adó növények (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése.
Ismeretszerzés a gyümölcsösök és zöldségesek kártevőiről szövegfeldolgozással. A kártevők és az ellenük védekezés módjainak megfigyelése a növénytermesztő területeken.
Ismeretszerzés a leggyakoribb haszonállatainkról és a ház körül élő állatokról szövegfeldolgozással, DVD és videofilmek megtekintésével. Állattenyésztő telepek, háztáji, piacok felkeresése, az ott tartott állatok megfigyelése és riportok készítése az állattenyésztőkkel. A gyümölcsök károsítóinak káposztalepke, felépítése, élete.
és
zöldségek (cserebogár, peronoszpóra)
223
Leggyakoribb haszonállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk) testfelépítése, élete, tenyésztése). Néhány ház körül élő állat (háziegér, fecske, földigiliszta) testfelépítése, élete.
224
Testünk és életműködéseink
A 10-14 éves gyermek életműködéseinek főbb jellemzői és élettani igényei, leggyakoribb betegségei.
Ismeretszerzés a serdülő gyermek testének életműködéseiről, főbb jellemzőiről, élettani igényeiről és leggyakoribb betegségeiről egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, DVD és videó filmek megtekintésével, a saját test életműködéseinek: mozgás, légzés, táplálkozás, kiválasztás, fejlődés és növekedés megfigyelésével. A saját test életműködéseiről összefüggések felismerése és értelmező szövegek alkotása.
Ismeretszerzés a higiéniáról, a káros élvezeti szerek hatásáról, az elsősegélynyújtásról, a betegápolásról egyéni és csoportos szövegfeldolgozással DVD és videó filmek megtekintésével. Csoportos megbeszélés, vita a higiéniáról, annak biológiai és társadalmi fontosságáról. Csoportok közti vita a káros élvezeti szerek használatáról. Személyi higiénia a kamaszkorban. Káros élvezeti szerek hatása a serdülő szervezetre. Elsősegélynyújtás és betegápolás a családban.
225
Aktív szabadidő a természetben
Természetjárás, mint szabadidős tevékenység.
Tömegsport, mint egészségmegőrzés és prevenció.
Séta a természetben: gyönyörködés az érintetlen természetben, turista útvonalak követése, táj-, és természetvédelmi területek (élőhely és életközösségek) megtekintése.
A tömegsport egészségmegőrző és prevenció szerepének megismerése aktív tömegsporttal a természetben: téli tömegsportok (szánkózás, síelés, korcsolyázás), nyári tömegsportok (terepfutás, tájékozódási futás, hegymászás, terepkerékpározás), vízi sportok (búvárkodás, vitorlázás, vadvízevezés).
Követelmények Természettudományos megismerés
A tanuló beszélgessen, vitatkozzon a természet egységéről, az ember és a természet kapcsolatáról. Az érvelésében jelenjenek meg a tudomány eredményei, a tudományos világképe, az amatőr természetbúvárra jellemző elkötelezettség és tisztelet a természet értékei iránt. Tájékozódás az élettelen természetben
A tanuló bővítse a természettudományos megismerés módszereit és alkalmazza azokat az élettel környezetben való tájékozódása során. Csoportosítsa az élettelen természet anyagait, ismerje fel a használati tárgyak anyagait, Jellemezze azok halmazállapotát, a halmazállapot változásukat az anyagszerkezetről alkotott részecskeképével. Ismerje fel az élettelen anyagok rendszereinek összetevőit és osztályozza a környezetünk anyagait. Értelmezze az energia fogalmát, az energia terjedését, az energia megmaradást. Legyen véleménye az energiaátalakulással kapcsolatos társadalmi és technikai problémákról. Természetföldrajzi környezetünk
A tanuló mutassa be az időjárásról, az éghajlatról, az időjárást alakító tényezőkről, a felszíni formák alakulásáról egyéni és csoportos munkában megszerzett ismereteit. Figyelje meg az időjárás, az éghajlat és a légköri jelenségeket közvetlen méréssel, tudja megmagyarázni más szavakkal a meteorológiai előrejelzéseket. Tudja az időjárást alakító tényezőket vizsgálni a terepasztalon történő természetföldrajzi kísérletekkel: a szél és a víz felszínalakító munkája a homokon, erdei talajon, agyagon, sóderen. Szerezzen ismereteket a víz, a talaj és a felszín környezeti állapotáról egyéni és csoportos szövegfeldolgozással. Ismerje meg a lakóhely közvetlen környezeti állapotát: természetjárással, környezetvédelmi akcióval, fényképek, rajzok, leírások, riportok készítésével. Mutassa be az állapotváltozásokat a természetföldrajzi környezetben az időben és a térben való tájékozottságával. Értelmezze és jellemezze a természetföldrajzi környezetét. Környezetünk élővilága
A tanuló alkalmazza a környezetünk világának megismerésekor a természettudományos vizsgálati módszereket. Jellemezze a megismert biológiai rendszereket és értelmezze a benne megfigyelt életet. 226
Mutassa be a tanuló a legfontosabb gyümölcseinket és zöldségféléinket adó növényeket a gyümölcsösök, zöldségeskertek és fóliák, piacok látogatása során szerzett tapasztalatok felhasználásával. Segítsen be a növények és azok termesztésébe a gyakorlatban, készítsen interjút a gyümölcsösök és zöldségeskertek gazdáival. Tudja a kártevők és az ellenük védekezés módjait megfigyelni a növénytermesztő területeken. Ismerje fel a leggyakoribb haszonállatainkat és a ház körül élő állatokat. Végezzen megfigyeléseket állattenyésztő telepeken, háztájikon, piacokon az ott tartott állatokról és készítsen riportokat az állattenyésztőkkel, piacozókkal. Ismerje fel a növények és az állatok felépítését szabad szemmel, nagyítóval, mikroszkóppal. Értelmezze a környezetünk élővilágát és jellemezze a benne termesztett növényeket, állatokat. Testünk és életműködéseink
Figyelje meg a tanuló a serdülő gyermek testének életműködéseit, főbb jellemzőit, élettani igényeit és leggyakoribb betegségeit egyéni és csoportos munkában.. Hasonlítsa össze megfigyeléseit a saját testének életműködéseivel: mozgás, légzés, táplálkozás, kiválasztás, fejlődés és növekedés. Ismerje fel a saját test életműködéseit és azok összefüggéseit. Ügyeljen a saját személyi higiéniájára és tartózkodjon a káros élvezeti szerek fogyasztásától. Aktív szabadidő a természetben
Járja a természetet, pihenjen aktívan, gyönyörködjön a természet szépségében és értékeiben. Vegyen részt tömegsport rendezvényeken a természetben, váljék szükségletévé az egészségmegőrzés és a prevenció.
6. évfolyam Alapelvek, célok
A tantárgy tanításának célja a tanulók természettudományos megismerési módszerei körének bővítése: megfigyelési jegyzőkönyv vezetése, kapcsolatok feltárása a szövegfeldolgozással szerzett és a tapasztalati ismeretek között, oksági kapcsolatok megfogalmazása. Emellett a természet megismeréséhez szükséges önálló tanulási technikákat tovább fejlessze a tanulókban egyéni-, párosés csoportos munkaformában. Bővíti a könyvtár lehetőségeinek felhasználását és a tanulók intenzíven foglalkoznak a megszerzett természettudományos ismeretek öntevékeny bemutatásával, a digitális ismeretek naplójának vezetésével, és „Természetismereti kisokos” kiadványt készítenek. Célja a technikai környezetben való tájékozódás segítése a technikai környezetben használatos anyagok megfigyelésével, az információközlés játékos formában való megismerésével, a könyvtárban végzett ismeretszerzési technikák elmélyítésével, a technikai rendszerek és az ember kapcsolatáról való beszélgetésekkel, valamint a környezetszennyező anyagok és az ember kapcsolatáról történő viták segítségével. Célja a természetföldrajzi ismeretek bővítése Magyarország nagy tájainak, Budapestnek és környékének, Európának, a szárazföldeknek és az óceánoknak, valamint a Föld alakja és az éghajlat összefüggéseinek megismertetése. Mindezt szöveg feldolgozási, térképolvasási, tájolási tevékenységekkel. Célja az élő természetben történő tájékozódás segítése az élővilág szerveződési szintjeinek tanulmányozásával, a hazai tájak életközösségeinek megfigyelésével és az itt élő jellemző élőlények életjelenségeinek megfigyelésével, értelmezésével, az evolúciós szemlélet formálásával a megismert
227
hazai élőlények állandóságának, sokszínűségének és lehetséges változásainak elemzésével, a környezetszennyezésnek az élővilágra gyakorolt hatásainak elemzésével. Célja a testünk és életműködéseik megismerésének elmélyítése a serdülés folyamatának és megnyilvánulásai (a bőr változásai, mozgás, hangmagasság, másodlagos nemi jelleg, havi vérzés, magömlés), a személyi higiénia, a káros élvezeti szerek hatása és az elsősegélynyújtás, betegápolás feldolgozásával. E tevékenységeket csoporton belüli feladatmegoldás és a csoportok közötti viták jellemzik a különböző ismeretek, vélemények és elképzelések ütköztetésével. Időkeret: 74 óra/ év; 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok
Tájékozódás a technikai környezetben
6
Természetföldrajzi környezetünk
15
Tájékozódás az élő környezetben
15
Testünk és életműködéseink
15
A tanterv összesen 66 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 8 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Tájékozódás a technikai környezetben
Anyagok a technikai környezetben.
Építőanyagok, műanyagok, fémek, szerkezeti anyagok megfigyelése és az anyagi tulajdonságaik alapján történő csoportosítása a háztartásban, az iskolában, a közlekedési útvonalon, a használati tárgyakon, eszközökön, gépeken, berendezéseken.
Információközléssel kapcsolatos játékok csoportos játszása: titkosírás, kézjelbeszéd, testbeszéd, kommunikáció zajokkal, zörejekkel (kódolás, dekódolás) a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban.
Információ.
Könyvtármunka elsajátítása: katalógushasználat, téma szerinti keresés, kézikönyvtár és folyóiratterem használata,
228
kölcsönzés, Internet fénymásoltatás.
használata,
A digitális ismerethordozók (DVD, videó, CD, digitális taneszköz) szelektív használatának elsajátítása és „digitális ismeretek naplójának” vezetése a megszerzett ismeretekről.
Beszélgetés és vita az ember életét segítő informatikai eszközök (telefon, számítógépek, TV, rádió, Internet), munkagépek és közlekedési eszközök szükségességéről és energiaigényéről.
Ismeretszerzés a könyvtárban.
A környezetszennyező anyagok típusainak csoportosítása (ipari szennyezés, háztartási hulladékszennyezés, tüzelési- és a kipufogógázok). A technikai rendszerek energiafelhasználásának és a környezetszennyezés kapcsolatának elemzése, értelmezése. Ismeretszerzés a ismerethordozók segítségével.
digitális
Technikai rendszerek. Környezetszennyező anyagok.
Természetföldrajzi környezetünk
Magyarország, a Föld és az univerzum.
A Föld egészére vonatkozó alapvető ismeretek (a földtengely ferdeségének következményei, földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok stb.) megszerzése és használata a természeti és társadalmi folyamatok magyarázatára, előrejelzésére. A felszínformák felismerése. A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. Magyarország és egy kontinens földrajzi leírása.
Ismeretszerzés Magyarország nagy tájairól, Budapest jellegzetességeiről, hazánk helyéről Európában, a Kárpátmedencéről és Európáról, egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, DVD és videofilmek megtekintésével, internetes
229
adatkereséssel, térképek olvasásával. A leggyakoribb térképjelek megismerése, elemi térképhasználattal. Egyszerű térképvázlat készítése iránytű felhasználásával. Hazánk jellegzetes tájainak és fontosabb vizeinek felismerése a térképen. Magyarország nagytájai (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-, Északi-középhegység) és Budapest jellegzetességei (felszín, éghajlat, környezeti állapot). Hazánk helye a Kárpát-medencében és Európában. Kontinensünk: Európa.
Ismeretszerzés a szárazföldekről, az óceánokról, a Földről és annak alakjáról térképek, földgömbök olvasásával, használatával. A földrajzi fekvés meghatározása térképen és földgömbön. A föld alakjának és az éghajlat összefüggéseinek megismerése, értelmezése modellek, ábrák használatával.
Szárazföldek és óceánok a Földön. A Föld alakjának összefüggése.
és
éghajlatának
230
Tájékozódás az élő természetben
Az élővilág szerveződési szintjei.
Hazai tájainak életközösségei.
Az élővilág szerveződési szintjeinek (sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet) tanulmányozása mikroszkóppal, nagyítóval és szabad szemmel osztályteremben és természetes környezetben.
A hazai erdők (tölgy-, bükk-, fenyőerdők) sajátosságainak megfigyelése, jellemzése, az életkörülmények (fényviszonyok, csapadék, hőmérséklet, előfordulás) és az életközösségek (termelők, elsődleges fogyasztók, másodlagos fogyasztók és csúcsragadozók) összehasonlítása. Beszélgetés az erdők jelentőségéről, pusztulásuk okairól és az ember felelősségéről.
Hazai füves területek sajátosságainak megfigyelése, jellemzése, az életkörülmények elemzése és összehasonlítása az erdőkével. Jellemző táplálékláncok megismerése és a táplálékláncot alkotó élőlények jellemzése. Beszélgetés a füves területek jelentőségéről, a pusztulás okairól és az ember felelősségéről.
Hazai vizek, vízpartok sajátosságainak megfigyelése, jellemzése, az életkörülmények elemzése és összehasonlítása a füves területekével. Jellemző táplálékláncok megismerése és a táplálékláncot alkotó élőlények jellemzése. Beszélgetés a vizek és vízpartok jelentőségéről, a vízszennyezés okairól és az ember felelősségéről.
A hazai tájakon élő jellemző élőlények életműködéseinek megfigyelése, értelmezése. A növények és az állatok életjelenségeinek összehasonlítása, elemzése és az azonosságok, különbségek megfogalmazása, jellemzése.
A hazai élővilág relatív állandóságának,
231
sokszínűségének megfigyelése, összehasonlítása az érintetlen természetes élőhelyeken, természettudományi múzeumokban, kiállításokon. Beszélgetés és vita a hosszú időszak alatt lejzajló változások lehetséges kapcsolatáról az egyes szervrendszerek, szervek összehasonlításával. Ok oksági kapcsolat megvitatása a szervek hasonlósága és az öröklődés (szülő és utód hasonlósága, különbsége) diákok által felismert törvényszerűségei között.
A környezetet (talajt, vizet, levegőt) leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak megfigyelése a lakóhely közvetlen környezetében. Vita a szennyezést kiváltó emberi tevékenységről és az egyes ember felelősségéről a természetes környezet épségével és esztétikumával kapcsolatosan. A szennyező anyagokkal való bánásmód megismerése és annak alkalmazása a környezetvédő akciók szervezésekor, végrehajtásakor.
Életműködések és életjelenségek.
Evolúciós szemlélet. A környezet szennyezése.
232
Testünk és életműködéseink
A serdülés folyamata és megnyilvánulásai (a bőr változásai, mozgás, hangmagasság, másodlagos nemi jelleg, havi vérzés, magömlés).
Ismeretszerzés a serdülés folyamatáról és megnyilvánulásairól egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, DVD és videó filmek megtekintésével. Szexuális felvilágosító filmek megtekintése, előadások meghallgatása és a serdülőkori problémák megbeszélése csoportos munkafeladatokkal. Vita a problémák lehetséges biológiai, lelki, társadalmi okairól.
Követelmények Tájékozódás a technikai környezetben
A tanuló tájékozódjon a technikai környezetben, figyelje meg az anyagokat az anyagi tulajdonságaik alapján. Áramoltasson információt játékos formában, kódolja és dekódolja azokat. Végezzen könyvtármunkát, szerezzen ismereteket a nyomtatott és a digitális ismerethordozók használatával. Beszélgessen és vitatkozzon a technikai rendszerek szükségességéről és energiaigényéről. Csoportosítsa a környezetet szennyező anyagokat és vitatkozzon az ember felelősségéről. Természetföldrajzi környezetünk
A tanuló szerezzen önállóan ismereteket Magyarország nagy tájairól, Budapest jellegzetességeiről, hazánk helyéről Európában, Kárpát-medencéről és Európáról, egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, DVD és videofilmek megtekintésével, Internetes adatkereséssel, térképek olvasásával. A tanuló ismerje fel és olvassa a leggyakoribb térképjeleket az elemi térképhasználattal. Készítsen egyszerű térképvázlatot iránytű felhasználásával. Ismerje fel hazánk jellegzetes tájait és fontosabb vizeit a térképen. A tanuló szerezzen önállóan ismereteket a szárazföldekről, az óceánokról, a Földről és annak alakjáról térképek, földgömbök olvasásával, használatával. Tudja meghatározni a földrajzi fekvést térképen és földgömbön. Tudja a Föld alakjának és az éghajlat összefüggéseit értelmezni modellek, ábrák használatával. Tudja értelmezni és jellemezni a természetföldrajzi környezetet. Tájékozódás az élő természetben
A tanuló mutassa be a szerveződés mikro és makro szintjeit. Jellemezze a hazai életközösségeket, az erdők-, a hazai füves területek- és a víz- vízpart életközösségeit és azok jellemző táplálékláncait és a lánc tagjait. A hazai tájak jellemző élőlényeinek életműködéseit és életjelenségeit jellemezze úgy, hogy mutatkozzék meg közben az evolúciós szemlélet. Vitatkozzék a hosszú idő alatt lejátszódó változások és az öröklődés lehetséges kapcsolatáról. Érveljen a környezetszennyezés ellen és annak megszüntetésében az aktív cselekvés szükségessége mellett. Testünk és életműködéseink
A tanuló szerezzen önállóan ismereteket a serdülés folyamatáról és megnyilvánulásairól egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, DVD és videó filmek megtekintésével, és a saját serdülés megfigyelésével. Tudjon szexuális felvilágosító filmek megtekinteni, előadásokat meghallgatni és a serdülőkori problémákat megbeszélni csoportos munkafeladatokkal. Tudjon vitatkozni szexuális témájú a problémák lehetséges biológiai, lelki, társadalmi okairól.
233
A tanuló szerezzen önálló ismereteket a higiéniáról, a káros élvezeti szerek hatásáról, az elsősegélynyújtásról, a betegápolásról egyéni és csoportos szövegfeldolgozással DVD és videó filmek megtekintésével. Vitatkozzon a csoportos megbeszéléskor, a higiéniáról, annak biológiai és társadalmi fontosságáról. Tudjon a csoportok közti vitában aktívan részt venni a káros élvezeti szerek használatáról. A tanuló tudja a testünk életműködéseit értelmezni és jellemezni.
234
Fizika Bevezetés A tanulók a természetismeret tantárgy tanulása során és eddigi élet tapasztalataik alapján kialakítottak magukban egy képet a világról az őket körülvevő társadalomról és természetről, és ezen belül a fizikáról. Ezen ismereteikre támaszkodva lehetőség nyílik arra, hogy megismerkedjenek a korszerű természettudományos műveltséggel, világképpel, s modern fizikai gondolkodás- és szemléletmódot formáljanak magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. Miután ez a kerettanterv sportoló fiatalok számára készült, a tanulók érdeklődésének megfelelően a fizikai problémák megközelítésénél is törekedni kell a problémáknak a sport oldaláról történő felvetésére. Környezetével törődő, a természet kincseit védő, azokkal jól gazdálkodó, saját maga és társai iránt is felelősséget érző személyiség kialakulását kell elősegítenünk. A fizika tanítása során is arra hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ebben kapjon kiemelkedő szerepet az olimpiai mozgalom, annak pozitív és negatív oldalai, illetve annak a tantárgyhoz való kapcsolódási pontjai. A sporton keresztül mutassunk rá, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A fizika tanítása során a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Elsődleges feladatnak kell tekinteni a tantárgy megkedveltetését, és elsősorban a teljesíthetőségre, a nevelési szempontok érvényesítésére, a szemlélet- és gondolkodásmód kialakulására, a tanulási technikák elsajátítására fordítani a főhangsúlyt. Célok és feladatok •
A sport példákon keresztül felkelteni a tanulók érdeklődését a természeti-, ezen belül a fizikai jelenségek iránt.
•
Megismertetni a tanulókat saját tapasztalataik és tudományos szempontok alapján a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, ezek törvényszerűségeivel. Előkészíteni és megalapozni a többi természettudományi tantárgy tanítását.
•
A mechanikai, hő-, elektromosság- és fénytani ismeretekkel, tapasztalatokkal megalapozni egy korszerű fizikai szemlélet- és gondolkodásmódot, ami hozzásegíti a tanulókat a környezetükben található technikai eszközök energiatakarékos, környezetkímélő és biztonságos működtetéséhez.
•
Segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a fizikai jelenségeket, folyamatokat megadott szempontok szerint alaposan megfigyelni, a látottakat értelmezni. Tudjanak különbséget tenni a lényeges és lényegtelen tényezők között. Képessé kell őket tennünk arra, hogy meglévő tudásuk segítségével hipotéziseket fogalmazzanak meg a természetben zajló fizikai folyamatokra, azok törvényszerűségeivel kapcsolatban, s e hipotézisek igazolása érdekében képesek legyenek megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket tervezni. Tudjanak, önállóan is egyszerű kísérleteket, méréseket elvégezni, ezek eredményeit különböző formában (táblázat, grafikon, sematikus rajz, szöveg) rögzíteni, bemutatni. Tanulmányaik során sajátítsák el a megfigyelések, kísérletek, mérések eredményeinek előzetes elképzelésekkel, hipotézisekkel való összehasonlításához szükséges képességeket, és váljanak képessé arra, hogy ezen összehasonlítás eredményeiből következtetéseket vonjanak le a hipotézisekre, az azokra vonatkozó elméletekre, vagy/és az empirikus adatgyűjtésre vonatkozóan. Tudják a kész grafikonok, 235
táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből egyszerű következtetéseket levonni. Célunk a fizika szaknyelvének elsajátíttatása. A sport területén is szükséges mérések, értékelések jelentőségének hangsúlyozása. •
Szerezzenek ismereteket a tananyagban előforduló SI és a gyakorlatban használt SI mértékrendszeren kívüli mértékegységek használatában, a fontosabbak átváltásában (táblázat, számológép, internet).
•
Legyenek képesek megadott szempontok szerint használni az életkoruknak megfelelő szintű szakkönyveket, példatárakat, lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudják, hogy az Interneten a fizika tanulását segítő adatok, információk is megtalálhatók. Arra neveljük a tanulóinkat, hogy az információk között tudatosan, a céljaiknak megfelelően tudjanak válogatni, s törekedjenek rá, hogy az információkat több helyről erősítsék meg.
•
A tanulók ismerjék a tananyag természet- és környezetvédelmi, valamint sportszempontú vonatkozásait, és törekedjenek ezek alkalmazására. Értékeljék a természet szépségét és a természet megismerésének örömét.
•
Ismerjék meg a sport és a fizika, valamint a fizika többi tudománnyal (biológia, kémia) való kapcsolatát.
7. évfolyam Időkeret: 55 tanóra/év (1, 5 tanóra/hét) Fejezetek
Új tananyag Gyakorlás, feldolgozása kísérletezés, feladatmegoldás
Összefoglalás, ellenőrzés
I. A testek haladó mozgása
5
3
3
II. A dinamika alapjai
8
3
3
III. A nyomás
6
2
3
IV. Energia, munka, hő
9
3
3 3
Év végi összefoglalás, tartalék óra Az összes óra 54, ebből:
28
11
15
236
Célok és feladatok I. A testek haladó mozgása
•
A kinematika keretében bővíteni, pontosabbá tenni a haladó mozgásra vonatkozó ismereteket, és kialakítani a pálya, az út, az elmozdulás és a sebesség fogalmát. El kell érni, hogy a tanulók a mozgáshoz ne rendeljenek hozzá mozgást fenntartó hatást, okot. Kiemeljük a mozgás szerepét a sportban (kerékpár, kalapácsvetés futás, sí, bob, autóverseny). A jelenségekkel való ismerkedés során a tanulók tudjanak különbséget tenni a jelenségek és az azok jellemzésére szolgáló mennyiségek között. Megtanítjuk, hogyan kell grafikonokat elkészíteni, alkalmazni az ismeretek közlése és elemzése során.
•
A tanulók tapasztalataiból kiindulva kialakítani és egyszerű példákban alkalmazni a „viszonylagosság” fogalmát, kialakítani a newtoni mozgásszemléletet. A mozgást mint általános természeti jelenséget ismerjék meg a tanulók. Érdeklődjenek edzőiknél a sportmozgások elemzésének módszerei iránt (videoelemzés, számítógépes pontelemzés stb.). Ismerjék meg ezek felhasználásának lehetőségeit (mozgások optimalizációja, technikai hibák javítása, új technikai elemek megtervezése modellezés).
•
A tanulók előzetes tudására, korábbi megfigyeléseikre és értelmezéseikre támaszkodva megbeszélni, majd kísérletekkel vizsgálni, és közösen elemezni a mozgásokat. Fontos résztéma a tanterv jellege miatt a biomechanika a sportban. Fejleszteni a tantárgyi kapcsolatok felismerését (matematikai függvények, pl. s(t), v(t)).
•
Az életben és a sportban felmerülő kérdések fizikai szemléletű megközelítése. Egyszerű feladatok megoldásánál megmutatni a tervszerűség előnyeit.
•
Elősegíteni a megismerés iránti tudatos igény kialakulását, érdeklődést kelteni a tudományág iránt a saját sportágaikhoz kapcsolódó feladatokkal, s így megelőzni a következő kérdés felvetődését: „Minek kell fizikát tanulni?”
II. A dinamika alapjai
•
A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokról kialakított elképzelések összegyűjtése, az ezekről alkotott előzetes elképzelések feltárása, a jelenségek kísérleti vizsgálata. A megfigyelések, kísérletek, mérések szempontjainak rögzítése, önálló tervezés, kivitelezés, a megállapítások megfogalmazásában a fizikai szaknyelv használatának biztosabbá tétele.
•
A mechanikai kölcsönhatások ismeretének mélyítése és mennyiségi jellemzése. A hatás ellenhatás törvényszerűségeinek vizsgálata a sportban (pl. súlylökés, kalapácsvetés), összehasonlító, megkülönböztető, felismerő, lényegkiemelő képesség fejlesztése.
•
Megbeszélni a tanulókkal, hogy a már korábban kialakult fogalmaik, az egyszerű köznapi szóhasználatban is ismert fogalmak (pl. tehetetlenség, tömeg, erő, gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly) mit jelentenek számukra, és megismertetni velük e fogalmak fizikatudományi jelentését.
•
Egyensúly, súlypont, forgatónyomaték szerepe a sportokban, pl. judo, torna, boksz, sí. Meg kell érteniük a tanulóknak, hogy állandó erő hatására a testek gyorsulnak.
•
Az erőhatás mozgás- és forgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. Az egyensúly fogalmának alkalmazása az emelőknél. A sport területéről gyűjtve információkat a fizika és a biológia közti kapcsolat tanulmányozása (pl. az emberi kar, mint emelő). Körmozgás dinamikai feltételének vizsgálata, alkalmazás néhány sporttal kapcsolatos jelenség magyarázatában (pl. kalapácsvetés).
237
•
Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly nem szinonim fogalmak, szemléltetni a közöttük levő különbséget (a nyugalom, a mozgás inerciarendszer megválasztásától függő, sajátos esete, az egyensúly pedig olyan dinamikai állapot, ami akár nyugalomban akár egyenletes mozgás közben megvalósulhat).
•
Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek önálló elvégzésében.
III. A nyomás
•
Az eddig megismert erőfogalom bővítése, kiegészítő fogalmak és elnevezések bevezetése, használata (nyomóerő, nyomott felület, felhajtóerő).
•
A kölcsönhatások, az ok-okozati kapcsolatok vizsgálata a nyomás fogalmának megalkotásában. Tapasztalatok és kísérletek elemzése. A megfigyelő és elemző képesség fejlesztése.
•
A folyadékok és gázok nyomásával kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok értelmezése, magyarázata golyómodellel. Modellmódszer alkalmazása.
•
Arkhimédész törvényének logikai úton történő felismertetése, megfogalmazása, majd, kísérletekkel történő alátámasztása és a felhajtóerő nagyságának különféle módokon történő kiszámítása. Annak tudatosítása, hogy ugyanazzal a jelenséggel kapcsolatos felismerést különféle utakon is elérhetjük. Úszással kapcsolatos sport segédeszközök megismerése.
•
A testet érő erőhatások együttes következményéről tanultak alkalmazása. Annak felismertetése, hogy a testek úszása, lebegése, elmerülése a folyadékokban és gázokban, kapcsolatban van a sűrűségekkel.
•
A megállapítások, törvények érvényességi határának felismertetése a megismert jelenségek alapján.
•
Kapcsolatteremtés biológia, földrajz, sport, technika területekkel, a megismert fizikai törvényszerűségek alkalmazhatóságának megismerése e területeken.
IV. Energia, munka, hő
•
A tanulók által kialakított energia fogalom bővítése. Alkalmazni képes ismeretté formálni az energia és az energiaváltozás egyszerűsített fogalmát, megmutatni szerepét az állapotok az és állapotváltozások mennyiségi jellemzésében.
•
Az energiaváltozással járó folyamatok kísérleti vizsgálata és közös elemzése. Tudatosítani, hogy az energiaváltozásnak két alapvető formája van: a munka és a hő. Sportszempontú megközelítés használata, biológiával való kapcsolat felderítése.
•
A munka, mint energiaváltozás értelmezése és kiszámítása a legegyszerűbb esetekben (síelő bukkanós terepen való mozgásának elemzése energetikai szempontból).
•
Az energia és az energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre is, a belső energia fogalmának bevezetése.
•
Egyszerű példákon tanulmányozni az energia megmaradását, kiemelni a „megmaradó” mennyiségek jelentőségét és kapcsolatát a zárt rendszerrel, valamint az azokban létrejött kölcsönhatásokkal (pl. az egyszerű gépeknél). Forgó testek energiájának vizsgálata, sportpélda bemutatásával.
•
Felhívni a figyelmet az energiatakarékosság környezetvédelmi szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát és lehetőségeit.
238
•
Bevezetni a teljesítmény és a hatásfok fogalmát, elsajátíttatni kiszámítási módját egyszerű feladatokban, kiemelni szerepüket az energiatakarékosságban.
•
Megvizsgálni a hőjelenségeket és szerepüket a természetben, a technikában. Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (pl. égéstermékek hatása, üvegházhatás, savas eső). A tudatos és cselekvő környezetvédelem iránti igény, az egyéni, valamint a közös felelősség felismertetése.
•
Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (pl. a szél keletkezése, hőtágulás, a víz rendellenes viselkedése, halmazállapot-változások). Kapcsolat a biológiában, a földrajzban, a kémiában, a sportban tanultakkal.
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési területek/Ajánlott tanulói tevékenységek
Kinematika
- A mozgás viszonylagossága. Anyagi pont Megfigyelés, kísérlet, adtagyűjtés, szaknyelv használata. fogalma. Pálya, út, elmozdulás. Mérési eszközök megismerése, mérési technikák elsajátítása (kerékpár sebességmérés, kajak - Az egyenes vonalú egyenletes mozgás tempószámlálás élettani kapcsolatok). kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. Adatgyűjtés mozgásokhoz a sportból. Csoportmunkában sportáganként a tipikus mozgások, ezekkel kapcsolatos jelenségek, érdekességek vizsgálata (pl. célfotó az - A sebesség, az út és az idő kiszámítása. atlétikában), prezentációk készítése. Az egyenletes mozgás grafikonjai. Gyakorlati problémák felvetése, ezek vizsgálatára kísérletek tervezése és kivitelezése. Táblázatok grafikonok - Az egyenes vonalú egyenletesen változó készítése. mozgás kísérleti vizsgálata. Az átlag- és A feladatmegoldás felépítésének kialakítása. pillanatnyi sebesség fogalma. A gyorsulás. Megállapítások érvényességi határának tudatosítása. Ismeretek alkalmazása új területen. - A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata és jellemzése.
Dinamika
- A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer. A tömeg fogalma és mérése. - A sűrűség mennyiségi fogalma. Az erő fogalma. - A legismertebb erőfajták felismerése és megnevezése. A
súly
-
Az
A tehetetlenség törvényének megbeszélése sokféle megközelítésben, az arisztotelészi fizika állításaival történő szembeállításban. Tanulói mérések (m és V) mozaik módszerrel. Különböző erő elnevezések (izomerő, gravitációs erő, nyomóerő, kényszererő rugóerő stb.) megismerése, ezek előfordulására példakeresés a gyakorlatból.
Végezzen arra vonatkozóan kísérletet, hogy ha egy tárgyat rugós erőmérőre akasztva felfelé vagy lefelé gyorsít, hogyan változik a test súlya. (Fürdőszoba mérlegen erőmérés. leguggol, feláll. Kb 50 dkg tömegű tárgyat fonálon felemel, vagy megránt?) Magyarázza a tanultak alapján a tapasztalatait fogalma.
- Erő-ellenerő. A mérés gyakorlása. (Kísérlet egymással szembenálló korcsolyázó egyik húzza a másikat ). A kölcsönhatás felismerése és abból következtetés a két jellemző erőre. Csoportmunkában példák keresése a megismert törvények
239
Az egyensúly. A testre ható erők vizsgálata alkalmazhatóságára. Súlytalanság állapotának elemzése, a képzelőerő (fantázia) és a logikus gondolkodás összekapcsolása, „vitái”. Gyakorlati technikai felhasználhatóság kutatása, kiemelve a sport területét. Sportmozgások erőhatás szempontú - A súrlódási és a közegellenállási erő. elemzése kutatómunka. (Statika: Judo, torna; Dinamika: lesiklás, síugrás (közegellenállás szerepe). Kísérletek kitalálása elemzése, logikus, gondos előkészítés. - A forgatónyomaték. A forgási egyensúly A köznapi tapasztalatok és a tanulói kísérletek közös fogalma. elemzése. Fizika történeti prezentáció készítése (Newton).
A nyomás
- A nyomás fogalma és kiszámítása. Fogalmak megismerése, feladatmegoldás gyakorlása megoldási terv készítése. Kísérletelemzés, - A folyadékok nyomásának kísérleti lényegfelismerés és megfogalmazás, általános vizsgálata. A hidrosztatikai nyomást alkalmazhatósági területek, technikai eszközök vizsgálata. meghatározó paraméterek. Pascal Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának törvénye. bemutatása, kiselőadás, prezentáció. - A gázok nyomása: a légnyomás és a A kétféle nyomás (levegő súlyából származó, illetve a zárt gáznyomás zárt térben. A térben lévő gáz nyomásának) megkülönböztetése, modell nyomáskülönbségen alapuló eszközök. alkotási szemlélet kialakulása megoldása. - Közlekedőedények és hajszálcsövek. Feladatok A közlekedőedényekre, és hajszálcsővesség jelenségére vonatkozó gyakorlatban és természetben előforduló jelenség felismerése. - A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. A felhajtóerő magyarázata több erőhatás (hidrosztatikai Arkhimédész törvény kvalitatív nyomáskülönbségből származó) együttes következménye megfogalmazása alapján. A hidrosztatikai nyomást kimutató kísérletek és számítógépes szimulációk. Gyakorlati alkalmazások keresése. - Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei.
A úszó sport és a felhajtó erő (adat és információ gyűjt könyvtár internet). Felhajtó erő és technikai alkalmazásainak ismertetése (adat és információ gyűjt könyvtár internet).
Hidrosztatika Munka, energia
-
Az A
energia munka
és
fogalma. A gyermekek által már részben ismert energiafogalom bővítése. kiszámítása.
Az energia és az energiaváltozások mértékegységének megállapítása. (villany- és gázszámlák elemzése). Megállapítások kritikája (örökmozgók).
Hőtan
- Az egyszerű gépek és az energiamegmaradás. Feladatok megoldása önállóan és csoportban. Együttműködés értékelése - A testek belső energiája. A hő és a fajhő Meglevő ismeret alkalmazása új jelenségekre, és ezekből fogalma. következtetés. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának bemutatása, összekapcsolása kritikai elemzése. Részecskeszemlélet alkalmazása, a jelenségek elemzése. Az égés. A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása. Közismert jelenség értelmezése. Kísérleti tapasztalatok elemzése és értelmezése. A jelenségek felismerése a A hőterjedés. gyakorlatban. természetben és a Kísérletek közös elemzése. Az alkotó képzelőerő
240
-
-
fejlesztése. A víz rendellenességének és hőtágulás. következményeinek felismerése a természetben. A jelenségek okainak vizsgálata (víz szerepe kémiai, biológiai, fizikai, sport folyamatokban, házi dolgozat készítése, internet, könyvtár használata. Halmazállapot-változások. Ismert jelenségek energetikai vizsgálata. A jelenségek és fogalmak rendszerbe foglalása. Összehasonlításuk más, már ismert hőjelenségekkel.
A
- Teljesítmény, hatásfok és kiszámításuk.
Követelmények Mechanika
•
A tanulók ismerjék és tudják alkalmazni a hely és mozgások vizsgálatánál a „viszonylagosság” fogalmát.
•
Megfigyeléseket és kísérleteket végezve ismerjék fel a változásokat, tudják jellemezni az egyenletes és a változó (haladó) mozgásokat kvalitatív módon, legegyszerűbb esetekben mennyiségekkel is.
•
Ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlag-, a pillanatnyi sebességnek és a gyorsulásnak a fogalmát. Ne keverjék az átlagsebesség és a sebességek átlaga fogalmakat.
•
Egyenletes és gyorsuló mozgásokra is ismerjenek példákat a sportból is.
•
Tudjanak példát mondani körmozgás, rezgőmozgás, hullámmozgás megvalósulására a hétköznapi életből és a sportból is. Használják a centripetális erő fogalmát, a Naprendszer mechanikai viszonyainak elemzésénél.
•
Ismerjék a gravitációs erő fogalmát, a gravitációs gyorsulást.
•
Statikai és dinamikai tanult fogalmakat (forgató nyomaték, hatás-ellenhatás, közegellenállás stb.) tudják a megfelelő sportokhoz kötni. Egyszerű példákban tudják értelmezni a súly fogalmát, ne keverjék a tömeggel illetve a testre ható gravitációs erővel. Asztalra helyezett illetve felfüggesztett testekre ható összes erőt tudják felrajzolni és értelmezni.
•
Ismerjék a témakörhöz kapcsolódó energiafajtákat, problémamegoldásban, jelenségek magyarázatában megfelelően tudják alkalmazni e fogalmakat.
•
Tudjanak felismeréseik, méréseik alapján grafikonokat készíteni és elemezni, tudásukról szóban, írásban beszámolni, tény- és gondolkodtató kérdésekre felelni, egyszerű feladatokat megoldani. Tudják összekapcsolni a matematikai arányossági fogalmakat, a fizikai összefüggésekkel.
•
Ismerjék fel a jelenségek szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatásokat, tudjanak ezek alapján kísérletet, mérést tervezni. Tudják a megismert kísérleti eszközöket biztonságosan kezelni.
•
Ismerjék fel a mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat, azokban az ok-okozati kapcsolatokat. Használják megfelelően a magára hagyott test, vonatkoztatási rendszer, tehetetlenség, inerciarendszer fogalmakat.
•
Feladatmegoldások során tudjanak sűrűség mértékegységeket átváltani értelmezni.
241
•
Egyszerű esetekben ismerjék fel az erőhatás- mozgás- és forgásállapot-változtató képességét, tudják azt mennyiségileg jellemezni.
•
Tudjanak különbséget tenni a nyugalom és az egyensúly között.
•
A megemlített fizikusokról tudjanak pár életrajzi adatot vagy érdekességet.
Nyomás
•
Ismerjék a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámításának módját, mértékegységét, és tudják egyszerű esetekre alkalmazni, vele kapcsolatos feladatokat megoldani.
•
Tudják Pascal törvényét, és értsék annak gyakorlati vonatkozásait.
•
Ismerjék a hidrosztatikai nyomás fogalmát, és hogy mitől függ. Egyszerű számításokban tudják alkalmazni.
•
Értsék a felhajtóerő létrejöttének okait, hidrosztatikai nyomással való kapcsolatát és a nagyságát befolyásoló tényezők szerepét.
•
Kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, elmerülés feltételeit, és legyenek képesek mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni. A sportból és az élet más területeiről is tudjanak gyakorlati példákat sorolni.
•
Tudják, hogy a levegő is anyag, van tömege és van súlya, ami oka a légnyomásnak.
•
Legyenek képesek értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázrészecskék mozgása, ütközése alapján.
•
Ismerjék fel a legfontosabb nyomáskülönbségen alapuló eszközök működési elvét, mechanizmusát és gyakorlati alkalmazását.
•
Lássák be a különbséget a közlekedőedények szokásos és a hajszálcsöves változata között, ismerjék ezek környezetvédelmi vonatkozásait.
•
A megemlített fizikusokról tudjanak néhány életrajzi adatot vagy érdekességet.
Munka-energia
•
Tudják a testek állapotát és állapotváltozását energiával, illetve energiaváltozással jellemezni, tudjanak különbséget tenni az energiával rendelkezés és az energia átadása között.
•
Ismerjék az energia, munka, hő, teljesítmény és hatásfok fogalmát, jelét, kiszámítási módját és mértékegységét. Mechanikában a munka képletéből tudjanak elmozdulást és erőt is számítani.
•
A tanult energia fajtákra tudjanak példákat mondani a gyakorlati életből és a sportból.
•
Termikus kölcsönhatások szemléltetésére tudjanak kísérletet végezni, az adatokat táblázatba foglalni, grafikont készíteni.
•
Ismerjék az égéshő, fajhő, olvadáshő fogalmát, táblázatból tudják kikeresni az adatokat.
•
Olvadáspont, forráspont fogalmainak ismerete, magyarázatokban történő alkalmazása, táblázatokból való meghatározása, a nagyságok külső tényezőktől való függésének jellemezni tudása.
•
Legyen gyakorlatuk az energia-megmaradás törvényének alkalmazásában mind az egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek vizsgálatánál, mind az ilyen témájú feladatok megoldásánál.
242
•
Ismerjék a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat, és tudatosan alkalmazzák az erre vonatkozó ismereteiket környezetvédelmi problémák vizsgálata során.
•
Megfelelően használják és ismerjék az SI előtét szavakat: kilo, mega, giga mikro, nano. Ismerjék a hosszúság (út) mértékegységeit(fényév, km, m, cm dm, mm, µm, nm)Az idő(óra, perc, s, ms) A gyorsulás(
m s
2
)A tömeg(t, kg, g, mg)A sűrűség(
kg m
3
,
kg dm
3
,
g cm 3
)
mértékegységeit. •
Röviden tudják jellemezni Joule és Watt munkásságát.
8. évfolyam Célok és feladatok
•
Felhasználva a gyermekek elektromosságtani ismereteit, tapasztalatait, tudományosan megalapozott a gyakorlati élethez alkalmazkodó ismeretrendszert alakítsunk ki.
•
A szemmel láthatatlan elektromos és mágneses tér tulajdonságainak életkoruknak megfelelő tudományosan megfelelő megismerése, gyakorlati problémákon keresztül történő megközelítése.
•
Tanulói jártasság kialakítása egyszerű és nem veszélyes elektromos kísérletek, mérések elvégzésében, a feszültség és áramerősség mérő műszerek használatában. A tudáson alapuló biztonság és veszélyérzet kialakítása. A lakásban található pl. villanykapcsoló lámpa biztonságos bekötésének elméleti alapjaival.(gyakorlat technika oktatás)
•
Erősíteni a mennyiségi fogalmak szükségességét azáltal, hogy a gyakorlati életből kiindulva felismerjük használhatóságukat fontos jelenségek jellemzésénél.Pl nagyteljesítményű fogyasztók villanytűzhely és a fogyasztásmérő terhelhetőségének kapcsolata Egyszerű feladatok megoldása.
•
Váltakozó áram létrehozásának módjának megismerése, technika és energetikai jelentőségének tanulmányozása, áramforrások fajtáinak áttekintése.
•
Olyan elektromosságtani ismeretrendszer kialakulását kell segítenünk, amely lehetővé teszi a gyermekek számára az elektromos és elektromágneses berendezések működésének elvi alapjait, megszünteti a tőlük való idegenkedést.
•
Annak felismerése, hogy az elektromos berendezések közvetlenül nem szennyezik ugyan a környezetet, de az elektromos áram előállítása legtöbbször környezetkárosító hatásokkal jár. Ezért az elektromos energiával is takarékoskodni kell.
•
A tanulók optikai eszközökre vonatkozó ismereteire támaszkodva megismerkedni, a geometria, optika alapjaival és ezen eszközök alkalmazhatóságának jelentőségével a tudomány és társadalom fejlődésében, a világegyetem megismerésében.
•
Megismerkedni a sporthoz kapcsolódó elektromos és mágneses elven működő berendezésekkel, vizsgálati eszközökkel.
Időkeret: 54 tanóra/év (1, 5 tanóra/hét)
243
Fejezetek
Új tananyag feldolgozása
Gyakorlás, kísérletezés, feladatmegoldás
Összefoglalás, ellenőrzés
I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai
13
8
6
II. Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram
7
4
3
III. Fénytan
7
3
3
Összesen:
27
15
12
Célok és feladatok I. Elektromos alapjelenségek, áramerősség és a feszültség, elektromos ellenállás, az egyenáram hatásai
•
Gyakorlati tapasztalatokból kiindulva megismerkedni, az elektromos részecskék tulajdonságaival, az elektromos vonzás és taszítás jelenségével, az elektromos mező létezésével az elektromosan töltött részecskére ható erővel. Kapcsolatteremtés a kémiában tanultakkal.
•
Vezető és szigetelő anyagok megismerése, gyakorlati felhasználása.
•
Megkülönböztetni az elektromos tulajdonságú részecskék rendezetlen mozgását („hőmozgását”) és az elektromos mező által létrehozott rendezett mozgást. Erősíteni ezzel a kölcsönhatás fogalmát, megismerni a vezetők ellenállásának függését geometriai adataiktól és a hőmérséklettől (kvalitatív módon kisebb-nagyobb). Az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok jellemzőinek mennyiségi meghatározásával (pl. az elektromos állapot és elektromos töltés, az elektromos áram, a feszültség) egyszerűbbé, pontosabbá és használhatóbbá tenni gondolataink közlését.
•
Kémiai elven működő áramforrások megismerése, esetleg készítése.
•
Jártasság kialakulása: elektromos kapcsolások megvalósításában, (soros-párhuzamos kapcsolások, gyakorlati példákból kiindulva, pl. karácsonyfa világításkapcsolási rajz, majd tényleges áramkör kialakítása). Az áramkör elmeinek megismerése. Az elektromos munka és teljesítmény fogalmainak kialakítása, annak megértetése, mit mér a villanyóra? Fogyasztók teljesítményadatai jelentőségének felismerése, e tudás gyakorlati alkalmazása.
•
Diagrammok, grafikonok, szakmai ábrák készítése. Az üzletben vásárolt elektromos berendezésekhez adott bekötési rajzok elemzése.
•
Az elektromos áram és mágneses mező kapcsolatának felismerése gyakorlatból kiindulva, majd kísérlettel való reprodukálása, elektromágnes, egyenes vezető mágneses terének vizsgálata.
•
A fizikatörténeti vonatkozások megismertetésével (Galvani, Volta, Ampére, Faraday, Maxwell, Ohm munkássága) a kutatás, kísérletezés, mérés fontosságának hangsúlyozása.
II. Az elektromágneses indukció, a váltakozó áram
244
•
Feloldani a tanulókban a nehezebben érthető anyagrészek tanulásával kapcsolatos ellenérzéseket Felismertetni velük, hogy a bonyolultabb fogalmak megértése is megközelíthető egyszerűbb összefüggések megismerésével, és hogy minden ember számára fontos ezen ismertek birtoklása. (Hogyan lesz a konnektorban áram?) Az energiamegmaradás törvénye hatókörének bővítése az elektromágneses indukció vizsgálata által.
•
Megismerni az egyenáram és a váltakozó áram közötti különbséget és hasonlóságot a tulajdonságaik, az előállításuk és hatásaik vizsgálata által.
•
Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának kutatása Faraday, valamint Bláthy, Déri, Zipernowsky munkássága alapján.
•
Kiemelni a fejezethez kapcsolódó fizikai felfedezések jelentőségét az egyén, a társadalom és a gazdaság szempontjából.
•
Az elektromos áramforrások összehasonlító vizsgálata a környezetvédelem, a teljesítmény és a gazdaságosság szempontjából.
III. Fénytan
A gyermekeknek a gyakorlati életből rengeteg tapasztalata van az optikához kapcsolódó eszközökről: mikroszkóp, távcső, vetítő, szemüveg. Tapasztalataik vannak, pl. a vidámparkból (optikai csalódás) fotocellás kapukról, hallottak már űrteleszkópról stb. Ezen ismereteket jól felhasználhatjuk ahhoz, hogy felismerhessék, rengeteg olyan eszközt használunk életünkben, amelynek működését a nem szakember nem is ismeri, s hogy mennyire fontos számunkra ezen eszközök működésének megismerése. Próbáljuk a tanulóinkat vitára késztetni az eddig fizikából „tanultakkal.” Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Elektromos alapjelenségek
- Az anyag részecskéinek szerkezete.
A kémiában tanult atomi felépítés pozitív és negatív elektromos töltések létezésének felidézése.
- A testek elektromos állapota. Az elektromos töltés. Elektromos megosztás jelensége.
-
Az elektromos áram.
Elektromos áram Egyszerű áramkörök
- Az elektromos áramkörök. Az áramerősség mérése. Az áramforrás működésének lényege az energiaátalakítás szempontjából.
Gyakorlatban tapasztalt elektrosztatikus jelenségek (fésülködés közben szikrák keletkezése, villámlás, elektrosztatikus töltések elvezetése járműveken, fénymásoló gépek működése) felvetése a témakörben, ezek kísérleti reprodukálása elektroszkóp, van de Graff generátor megismerése. Áramkörök elmeinek összegyűjtése, áramforrás szerepének megismerése energetikai szempontból. mérőműszerek használata. Műszer és balesetvédelmi szabályok keresése, a boltban vásárolt eszközök használati útmutatóiból. Bekötési rajzok elemzése. Gyakorlat és elmélet kapcsolatának bemutatása (Miért van soros kapcsolással bekötve a karácsonyfát megvilágító izzósor, vagy lakásunkban nincs „áram”, okok keresése). Készítsünk riasztó rendszert ajtó nyitásra. Modellalkotás az elektromos jelenségekkel kapcsolatban.
- Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. - Az elektromos feszültség. - Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása.
245
Valós problémából kiindulva pl feszültséget szeretnénk szabályozni (9 V-os telepről szeretnénk 4, 5 V-ra méretezett izzót üzemeltetni keressen megoldást a problémára). Kísérletek elemzése, táblázatok, grafikonok készítése illetve azok elemzése. Fizikatörténeti ismeretek prezentációkészítés feldolgozása, számítógépen.
-
Saját elképzelések az ellenállás magyarázatára, játékos formában. Forrásgyűjtemény készítése. Az anyag eddig megismert tulajdonságainak összegyűjtésére.
Ohm törvény
Tapasztalatok rendszerezése, elemzése, általánosítása. Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Az Gyakorlat és elmélet összekapcsolása, elektromos ellenállás anyagszerkezeti technikai eszközök működésének fizikai magyarázatának keresése. elemzése. - Vezetők elektromos ellenállásának függése geometriai adatoktól.(csak kvalitatív módon). - Több fogyasztó az áramkörben, soros és párhuzamos kapcsolás. - Az egyenáram alkalmazásai.
hatásai
ezek
gyakorlati
Elektromos áram hatásai Elektromágneses - Az elektromágneses indukció. indukció, váltakozó áram.
- A váltakozó áram előállítása.
- A váltakozó áram hatásai. - A transzformátor és az elektromos távvezetékrendszer. - A váltakozó áram mágneses hatásának gyakorlati alkalmazása.
Kísérletek közös elemzése, indukció kísérleti kimutatása. Fogalombővítés változó mágneses tér és elektromos áram kapcsolata. Probléma felvetése elektromos áram előállítására. Hogyan kerül elektromosság lakásunkba, kutatási feladat. Csoportmunkában erőművek mint komplexrendszerek ábrázolása elemzése. Könyvtári adatgyűjtés feldolgozás. Csoportonként prezentáció készítése a működéséről. Energia szállítás problémáinak megbeszélése, gyakorlati megvalósítás folyamatának elemzése. Balesetvédelemi előírások elsajátítása,
246
egyéni felelősség szerepének megértése, mentési szabályok megismerése baleset esetén. Elektromos energetikai rendszerek környezetvédelmi és biztonsági kérdései. - A fény tulajdonságai. - A fény visszaverődése síktükörről. - A fény visszaverődése gömbtükörről. - A fénytörés. - Fénytani lencsék. - Optikai eszközök. - A színek.
Optika
Kutatás a fénnyel kapcsolatos jelenségek összegyűjtésére (elhajlás, törés, visszaverődés, színek optikai csalódás stb.). Gyakorlatban ismert eszközök működésének elemzése (nagyító mikroszkóp, távcső, tükrük alkalmazása.). Prezentációk készítése: internetről optikai eszközök gyűjtése. Kísérletek ezen eszközök működésének vizsgálatára, elemzésére.
Követelmények
•
A tanuló tudjon példákat töltéssel rendelkező részecskékre, jelenségeket, ahol ezeknek szerepük van. Használja helyesen a töltés fogalmát, mértékegységeit.
•
Tudja alkalmazni azt a tudását, hogy az elektromos mezőt töltések alakítják ki.
•
Ismerje az elektromosság, a mágnesesség jelenségeit kutató fontosabb fizikusok nevét, tevékenységüket, tudja időben elhelyezni munkásságukat.
•
Megfelelően alkalmazza a feszültség, áramerősség, ellenállás fogalmát, Ohm törvényét. Tudja alkalmazni az összefüggéseket egyszerű feladatokban. Ezek mérését ellenőrzött körülmények között tudja elvégezni és legyen tisztában a balesetvédelmi szabályokkal. Ismerje a vezető ellenállásának függését különböző paraméteritől, ezeket tudja kísérletileg igazolni.
•
Legyen elképzelése az elektromos ellenállás anyagszerkezeti magyarázatáról, ismerje fel a gyakorlatban, technikai eszközökben.
•
Tudjon magyarázatot adni az elektromos jelenségeknél munkáról, teljesítményről. Az energetikai folyamatokról legyen képes elemzést adni.
•
Tudja felsorolni az egyen-, illetve váltakozó áram hatásait, ezeket tudja gyakorlati alkalmazásokhoz kötni.
•
Ismerje az áramkör elmeinek elnevezését, tudjon egyszerű kapcsolási rajzot készíteni, illetve elemezni, gyakorlati problémához kötve.
•
Tudja egyszerű eszközökkel kimutatni az indukció jelenségét, a váltakozó áram létrehozásának módját, tudja, hogy a háztartásban 50Hz-es, 220 V-os váltakozó áram van. Ismerje a transzformátor rajzát, működési elvét, tudja alkalmazni a transzformátorra vonatkozó összefüggéseket. Ismerjen néhány gyakorlati alkalmazást, az energiaszállításban való szerepét.
•
Tudja, hogy gazdaságosabb az energiaszállítás nagyfeszültségen, ennek okát tudja magyarázni.
•
Ismerje az elektromossággal kapcsolatban legalább, hat fizikus vagy mérnök nevét, találmányát vagy elméleti munkásságát, tudja félszázados pontossággal tevékenységét időben is elhelyezni. 247
•
Ismerje a gyakorlatban alkalmazott optikai eszközök működési elvét, tudjon ezekről vázlatrajzot készíteni. Tudjon érvelni ezen eszközöknek a megismerési folyamatokban való alkalmazásuk mellett, a társadalomra gyakorolt hatásukat figyelembe véve is.
•
Rendelkezzen, a könyvtárban és elektronikus adathordozókban való tájékozódás gyakorlatával.
•
Ismerje az alapvető optikai eszközöket, (síktükör, gömbtükör, lencsék, prizma) ismerje az optikai főtengely, optikai középpont, gömbi középpont, fókuszpont fogalmát.
•
Ismerje legalább két speciális fénysugár visszaverődését tükrök, és törését lencsék esetében. Ezek alapján tudjon képet szerkeszteni és azt jellemezni, méret állás és valódi, vagy látszólagossági szempontból.
•
Ismerjen legalább három az optikához kapcsolódó gyakorlatban alkalmazott eszközt, és annak működését tudja magyarázni a tanultak alapján.
248
Kémia Kémia 7. évfolyam Alapelvek, célok
A kémia tanulásának első éve meghatározza azt, hogy a tanulónak milyen lesz az attitűdje a kémia tantárgyhoz, és a későbbiekben hogyan teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket. Célunk a tanulók meglévő kíváncsiságának megőrzése a számukra ismert és ismeretlen anyag szerkezete, összetétele iránt. E cél eléréséhez számtalan tanulói tevékenység szervezhető. Ilyen a tanulót körülvevő hétköznapi anyagokkal végzett vizsgálat, mérés, kísérletezés. Ilyen az anyagok szerkezetének (atomok, elemmolekulák, vegyületmolekulák, ionvegyületek) modellezése síkbeli és térbeli modellekkel (diagram-, pálcika-, kalotta modell, elektronképlet), a periódusos rendszer használatával. Ilyen a terepeken (érintetlen természeti helyek, épített környezetek, környezetszennyezett területek) levő anyagok megfigyelése, vizsgálata, mérése és a terepen végzett kísérletezés. De számtalan más tevékenységtípus is jól alkalmazható a kémia tanítása során. Célunk, hogy: megváltoztassuk a tanulók téves szemléletét az anyagok szerkezetéről, az energia és a tömeg elveszéséről és a természetben végbemenő folyamatok egyirányúságáról. az elemi anyagszerkezeti törvényszerűségek révén segítsük elő az adatszerű ismeretek rendszerezését, könnyebb megértését és ezen keresztül tartós befogadását. a tanulók értsék a tömeg- és az energia megmaradás elvét és tudják alkalmazni azt a kémiai folyamatok vizsgálatakor. Tudják, hogy az anyag és az energia nem tűnik el, nem vész el, csak átalakul és áramlik. a tanulók legyenek képesek megkülönböztetni a fizikai és a kémiai változásokat egymástól. Tudják jellemezni a lineáris, az egyensúlyi és a körfolyamatokat egy-egy konkrét példával. Értsék a kémiai folyamat időbeli változásait a kiindulási és a keletkezett anyagok jelenléte és mennyisége állapota függvényében. a kémia szaknyelvének, fogalmainak megtanítása, amelyek birtokában önálló ismeretszerzésre válik képessé a tanuló. E képességet a tanulók önálló és csoportos tevékenységével a szövegek feldolgoztatásával fejlesztjük. A szövegfeldolgozáskor a tanuló olvas, jegyzetet, vázlatot, fogalomábrát készít, mindezekhez intenzíven használja korábban megkonstruált ismereteit, ha szükséges azokat át is alakítja, és így fokozatosan megismeri a kémia fogalmait, a kémiai összefüggéseket, törvényszerűségeket, és a szaknyelvet. Ezek birtokában válik képessé szakszöveget alkotni, a kémia tudásáról kommunikálni. – a kémia szaknyelvének és a tapasztalati megismerésnek birtokában – a tanuló váljék képessé a kémiai változások felismerésére, a kémiai folyamatok, egyenletek specifikus kémiai jelekkel való felírására. E képesség kialakításához a periódusos rendszert és az anyagszerkezeti modelleket kell használtatnunk. a tanulók képesek legyenek megoldani a tanult alapvető mennyiségi ismeretek felhasználásával a kémiai számítási feladatokat, így cél a tömegszázalék, a relatív móltömeg és a kémiai részecskék mennyiségének kiszámítása. az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása a taneszközökkel, az iskolai könyvtárban található lexikonokkal, enciklopédiákkal, szakkönyvekkel, folyóiratokkal, internettel, DVD –kel, CD –kel. Célunk, hogy megalapozzuk a korszerű, környezetbarát szemléletet és hozzájáruljunk a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakulását. Időkeret:55,5 óra/ év;1,5 óra/hét 249
Témakörönként javasolt óraszámok
Az anyagok csoportjai az anyagok összetétele szerint:
8 óra
Kémiai részecskék: atomok, ionok, molekulák:
16 óra
Kémiai változás
16 óra
Mennyiségi ismeretek
7,5 óra
A tanterv összesen 47,5 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 8 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében. 7. évfolyam Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek.
Az anyagok csoportjai az anyag összetétele szerint
Egyszerű és összetett anyag: elem fém: Cu, Fe, Al, Mg, Ca, Na, K
Az anyagösszetétel megismerése egyéni és csoportos szövegfeldolgozással. Az elem-, a vegyület-, a keverék-, az oldat fogalom értelmezése.
nemfém: C, S, O2, H2, Cl2, I2
A fémek és a nemfémek fizikai és kémiai vizsgálata. A nemfémek fizikai és kémiai vizsgálata, előállítása csoportmunkában. A fizikai és kémiai vizsgálatokról kísérleti jegyzőkönyv készítése egyénileg és annak csoportos bemutatása: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás. Az elemek kémiai jelölése vegyjellel és elemmolekula képlettel. A fémek és a nemfémek megismert tulajdonságainak rendszerezése, a tulajdonságaik közti különbségek értelmezése. A savak és bázisok kémhatásának kimutatása saját készítésű háztartási indikátorokkal. A háztartásban előforduló oldatok kémhatásának vizsgálata csoportmunkával, és a megismert anyagok kémhatás szerinti csoportosítása. Kísérletek végzése otthon és laboratóriumban, a háztartási savak semlegesítésének lehetőségeiről a lúgos kémhatású háztartási anyagokkal. Kísérleti jegyzőkönyv készítése egyénileg és annak csoportos bemutatása: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. vegyületek: sav: szénsav, citromlé, háztartási ecet, háztartásisósav, akkusav bázis: ultrás víz, mosószappanos mosogatószerek, oltott mész só: konyhasó, mészkő
víz,
A fémoxid és a nemfém-oxidok előállítása. Fémek és nemfémek égetése levegőn. Az oxidok kémiai jelölése képlettel. A keletkezett oxidok fizikai és kémiai tulajdonságainak (vízben oldódás, kémhatás) vizsgálata csoportos munkában. Keverékek és oldatok előállítása háztartási anyagokból otthon és a laboratóriumban. Keverékek készítése háztartási recept,
250
oldatkészítés használati utasítás alapján egyénileg. Keverékek szétválasztása szűréssel, desztillálással, oldatkészítés táramérleggel és az oldat tömegszázalékos összetételének kiszámítása csoportos munkában. Az anyagok csoportosítása, rendszerezése a szövegfeldolgozással megismert és a vizsgálatokkal, kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. A produktumok csoportos bemutatása: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában.
fém-oxid: égetett mész, magnézium-oxid nemfém-oxid: szén-dioxid, kén-dioxid
keverék: só és homok; étolaj és víz, levegő oldat: cukros víz, jódtinktúra.
Az anyagok csoportjairól szerzett ismeretek rendszerezése és kommunikáció az ismeretekről.
251
Kémiai részecskék: atomok, ionok, molekulák
Az atom; az atom összetétele; atommodellek. Az atomot felépítő elemi részecskék (p+ , no, e- ) tömege, töltése. A vegyjel.
A kémiai részecskékről alkotott diákelképzelések és tudományos elméletek, modellek megismerése egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, modellezéssel (Dalton, Mengyelejev, Curieházaspár, Bohr, Rutherford), egyéni és csoportos könyvtármunkával. A produktum bemutatása: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. A modell és a valóság kapcsolatának megvitatása páros munkában, annak helyes értelmezése vita formájában. A viták során kiemelt szempont az atomszerkezet tudományos fejlődése és az elméletek modellezése. A periódusos rendszer használata egyéni és páros munkában: atomok összetételének megállapítása, az atomok stabilizálódási problémáinak megoldása modellezéssel a, nemesgázszerkezet kialakításával: elemmolekulák-, vegyületmolekulák-, ionvegyületek formájában.
A periódusos rendszer.
Elemmolekulák, vegyületmolekulák, ionvegyületek modellezése egyéni és páros munkában:
Az egyszerű ionok keletkezése atomokból, az ionok összetétele, töltése, jelölése, neve.
diagram-, elektronképlet-, pálcika modell-, kalotta modell-, vegyjel-, összegképlet felhasználásával. A kémiai részecskéről szerzett ismeretek bemutatása egyéni, páros, csoport munkával: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában.
A molekula. Az azonos és különböző atomokból felépülő elemés vegyületmolekulák, molekulamodellek. A képlet.
A kémiai részecskékről szerzett ismeretek rendszerezése és kommunikáció az ismeretekről. Kémiai változás
Az anyagi változások fajtái. A fizikai- és a kémiai változások, kémiai reakció.
A fizikai változások (a jég olvadása – a víz fagyása – a réz-szulfát kristályosodása, a víz párolgása – lecsapódása, a jód szublimációja) vizsgálata kísérletekkel és azok elemzése, értelmezése. A fizikai változásokat kísérő energiaváltozások vizsgálata, mérése, értelmezése. A kémiai változások, a reakciótípusok, a kémiai jelek fogalmainak és azok használatának
252
megismerése egyéni szövegfeldolgozással.
és
csoportos
A kémiai változások megkülönböztetése a többi anyagi változástól. A reakciótípusok vizsgálata, elemzése, értelmezése, ismertetőjegyeinek megállapítása, a tanult reakciók besorolása. A kémiai jelek használata a reakciók anyagainak jelölésére. A részecskeátmenet (proton és elektron) értelmezése, modellezése és jelölése a kémiai folyamatokban, reakciókban. A kémhatás változásainak kimutatása indikátorokkal, az indikátor fogalmának, alkalmazási jelentőségének értelmezése. Reakciótípusok: egyesülés, bomlás redoxi reakció, oxidálószer, redukálószer sav-bázis reakció, közömbösítés, kémhatás, indikátorok exoterm és endoterm folyamat
Az exoterm folyamat vizsgálata NaOH vízben oldásával, a hőmérsékletváltozás és a belső energia kapcsolatának értelmezése, ábrázolása. Az endoterm folyamat vizsgálata pétisó vízben oldásával, a hőmérsékletváltozás és a belső energia kapcsolatának értelmezése. Az energia terjedésének vizsgálata egyszerű kémiai reakciókkal (nátrium- és magnézium égetése; kálium-permanganát- és ammónium-hidroxid hőbontása) és az energiaterjedés értelmezése. A reakcióegyenlet-írás elemi lépéseinek megértése és alkalmazása. Az ismeretek rendszerezése és annak egyéni és csoportos bemutatása: előadás, dekoráció, kiállítás formájában. Reakciótípusok megismerése páros és csoportos kémiai kísérletekkel, méréssel, modellezéssel. A háztartásban lezajló kémiai folyamatok egyéni és csoportos megfigyelése: sütéskor, főzéskor, befőzéskor, mosogatáskor, építkezéskor, festéskor, meszeléskor, borkészítéskor. A szén-, a nitrogén természetbeni körfolyamatának elemzése értelmezése ábrák, kísérletek (a széndioxid, nitrogénalapú műtrágyák, a szerves trágyák hatása a kísérleti növények növekedésére) segítségével. Az egyensúlyi reakció (ammónium-hidroxid hőbontása és az ammónia elnyeletése vízben) vizsgálata, elemzése és értelmezése. A lineáris kémiai folyamatok (magnézium-, nátrium-, kén égetése) vizsgálata, elemzése és értelmezése.
A kémiai reakciófolyamat és a reakcióegyenlet.
Az időbeliség elemzése a kémiai reakció folyamatában a kiindulási és a keletkezett anyagok jelenlétének és mennyiségének függvényében.
253
A háztartásban megfigyelt kémiai reakciók típusainak azonosítása, rendszerezése, bemutatása: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. A körfolyamatok, egyensúlyi folyamatok és a lineáris folyamatok kémiai értelmezése és a folyamat időbeliségének jellemzése. A kémiai változásról szerzett ismeretek rendszerezése és kommunikáció az ismeretekről. Mennyiségi ismeretek
Mennyiségi ismeretek fogalmainak és azok használatának megismerése egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, számolási feladatok megoldásával, méréssel.
Az anyagmennyiség és mértékegysége a mól. A kémiai jelek mennyiségi értelmezése.
Az anyagmennyiség, a tömeg részecskeszám összefüggése.
és
a
Az atomi méretek és sokaságának megértése csoportok közti vitával.
a részecskeszám (és elképzelései)
Adott mennyiségű anyag tömegének, illetve adott tömegű anyagban lévő részecskék számának kiszámítása.
A tömeg- és az energia megmaradás törvénye.
A tömeg- és az energia megmaradás problémájának elemzése, értelmezése. A tömegés az energia megmaradás törvényének egyéni és páros vizsgálata (magnézium égetésével, hidrogénperoxid hőbontásával) méréssel, illetve kémiai egyenleteken alapuló számítással. Vita a tömegmaradásról és az energia megmaradásról, a tömeg és az energia eltűnéséről. Oldatok hígításával, töményítésével, keverésével kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Adott összetételű oldat egyéni és csoportos készítése, mérőeszközök (mérleg, areométer, hőmérő, mérőhenger) használata.
Az oldatok összetétele, telített, telítetlen oldat, oldhatóság, tömeg %-os összetétel.
A kémhatás számszerű jellemzője: a pH. A pHskála köznapi használata és értelmezése.
Az oldatok kémhatásának és pH értékének megállapítása (univerzál-indikátorral). A mennyiségi ismeretekről tanultak egyéni és páros bemutatása: előadással, mintafeladatok készítésével és megoldásának bemutatásával.
A mennyiségi ismeretek rendszerezése és kommunikáció az ismeretekről.
254
Követelmények Az anyagok csoportjai, az anyagok összetétele
A tanuló legyen képes értelmezni az elem-, a vegyület-, a keverék-, az oldat fogalmakat. Legyen képes a fémek és a nemfémek fizikai és kémiai vizsgálatára csoportmunkában. Tudjon a fizikai és kémiai vizsgálatokról kísérleti jegyzőkönyvet készíteni egyénileg és azt csoportos munkában bemutatni: házi dolgozattal, előadással, dekorációval, kiállítással. Ismerje az elemek kémiai jelölésének módjait vegyjellel és elemmolekula képlettel és tudja ezeket alkalmazni. Legyen képes a fémek és a nemfémek megismert tulajdonságait rendszerezni, a tulajdonságaik közti különbségek értelmezni. A tanuló legyen képes a savak és bázisok kémhatását kimutatni saját készítésű háztartási indikátorokkal. Tudja a háztartásban előforduló oldatokat csoportosítani a kémhatásuk szerint. Legyen képes kísérleteket elvégezni otthon és laboratóriumban, a háztartási savakkal és a lúgos kémhatású háztartási anyagokkal. Tudjon kísérleti jegyzőkönyvet készíteni egyénileg és azt csoportosan bemutatni: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. A tanuló legyen képes fémoxidokat és a nemfém-oxidokat előállítani fémek és nemfémek égetésével. Tudja az oxidok kémiai jelölését képlettel felírni. Legyen képes a keletkezett oxidok fizikai és kémiai tulajdonságainak (vízben oldódás, kémhatás) vizsgálatát csoportos munkában elvégezni. A tanuló legyen képes keverékeket és oldatokat előállítani háztartási anyagokból otthon és a laboratóriumban. Tudjon keverékeket készíteni háztartási recept, oldatkészítés használati utasítás alapján. Tudja, hogy melyik keveréket lehet szétválasztani szűréssel, desztillálással. Tudjon oldatot készíteni táramérleggel az oldat tömegszázalékos összetételének kiszámítása után csoportos munkában. A tanuló legyen képes az anyagok csoportosítására, rendszerezésére a szövegfeldolgozással megismert és a vizsgálatokkal, kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. Tudja bemutatni a létrejött produktumokat egyénileg és csoportosan házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. Kémiai részecskék: atomok, ionok, molekulák
A tanuló legyen képes a kémiai részecskékről alkotott elméleteket, modelleket bemutatni. Ismerje Dalton, Mengyelejev, Curie-házaspár, Bohr, Rutherford munkásságát. Legyen képes kommunikálni a megismert elméletekről, tudjon készíteni házi dolgozatot a könyvtári munkája alapján és legyen képes előadást tartani, dekorációt, kiállítást készíteni az ismereteiről. Legyen képes megvitatni a modell és a valóság kapcsolatát páros munkában és ismerje a helyes értelmezést. Legyen képes a periódusos rendszert használni az atomok összetételének megállapítására, továbbá az atomok stabilizálódásának, a nemesgázszerkezet kialakításának, az elemmolekulák-, vegyületmolekulák-, ionvegyületek kialakításának magyarázatára. Legyen képes modellezni az elemmolekulákat, vegyületmolekulákat, ionvegyületeket: diagram-, elektronképlet-, pálcika modell-, kalotta modell-, vegyjel-, összegképlet felhasználásával. Legyen képes a kémiai részecskéről szerzett ismeretek bemutatására egyéni, páros, csoport munkával: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. Kémiai változás
A tanuló legyen képes értelmezni a kémiai változások, a reakciótípusok, a kémiai jelek fogalmait és azokat tudja alkalmazni. Tudja megkülönböztetni a kémiai változásokat a többi anyagi változástól. Legyen képes a reakciótípusok ismertetőjegyeit megállapítani, a tanult reakciókat besorolni és legyen képes a kémiai jelek használatára a reakciók anyagainak jelölésére. Tudja értelmezni az energia- és a tömegmegmaradás törvényét a kémiai folyamatok segítségével és értse a kémiai folyamatok
255
időbeliségét a kiindulási- és a keletkezett anyagok jelenlétének és mennyiségi változásának bemutatásával. Értse a reakcióegyenlet-írás elemi lépéseit és tudja azokat alkalmazni, legyen képes a reakció típusok megismerésére kémiai kísérletekkel, méréssel, modellezéssel. Figyelje meg a háztartásban lezajló kémiai folyamatokat: sütéskor, főzéskor, befőzéskor, mosogatáskor, építkezéskor, festéskor, meszeléskor, borkészítéskor. Legyen képes a háztartásban megfigyelt kémiai reakciók típusainak azonosítására, rendszerezésére, bemutatására: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. Mennyiségi ismeretek
A tanuló legyen képes az anyagmennyiséggel kapcsolatos fogalmakat értelmezni és azokat alkalmazni a számolási feladatok megoldásakor és méréskor. Tudja hasonlatokkal érzékeltetni az atomi méreteket és a hétköznapi anyagmennyiségekben lévő részecskék számát, és legyen képes az adott mennyiségű anyag tömegét, illetve adott tömegű anyagban lévő részecskék számát kiszámítani. Értse és alkalmazza a tömegmegmaradás törvényét a kémiai változások magyarázata, valamint az egyenleteken alapuló számítások során. Legyen képes az oldatok hígításával, töményítésével, keverésével kapcsolatos számítási feladatok megoldására. Tudjon adott összetételű oldatot készíteni táramérleg segítségével. Tudja megállapítani az oldatok kémhatását és pH értékét univerzál-indikátorral. Legyen képes a mennyiségi ismeretekről tanultakat alkalmazni, mintafeladatokat készíteni és azok megoldását bemutatni.
8. évfolyam Alapelvek, célok
Célunk: a kémiai anyagok és változások vizsgálata mellett a balesetvédelmi szabályok elsajátíttatása és a balesetmentes kísérletezés képességének kialakítása. Ehhez a diákokkal vizsgáltatjuk és előállíttatjuk laboratóriumban a periódusos rendszer főcsoportjainak jellegzetes elemeit és azok fontosabb vegyületeit. Kitüntetett szerepet kell, hogy kapjon a savak és a lúgok tulajdonságainak, a savak és lúgok egymásra hatásainak vizsgálata. a gyakorlati (köznapi szempontból fontos) kémiai anyagok, alkalmazások és eljárások, a fémek és a korrózió elleni védekezés megismertetése. A mindennapi levegő-, talaj- és vízszennyezés következményeinek értelmezése, a környezetvédelem és a környezettudatos magatartás képességének fejlesztése. a nyersanyagok, energiaforrások takarékos felhasználási szemléletének és gyakorlatának megalapozása. A háztartási vegyszerek gondos, szakszerű és takarékos felhasználási igényének kialakítása. a tápanyagok egészségmegőrzés és fizikai terhelés szempontjából optimális fogyasztásával kapcsolatos szokások tudatosítása, a saját, egészséges étrend kialakítása képességének fejlesztése. hazánk néhány vegyipari üzemének és az azokban alkalmazott kémiai eljárásoknak, valamint az ipari szennyezés mindennapos problémáinak a megismertetése, a vegyipari termékek gazdaságos és környezetkímélő felhasználása iránti igénynek a kialakítása. 256
hogy a tanulók váljanak képessé a kémiai megismerés során nyert adatokat különféle diagramokon, grafikonokon ábrázolni, azok adatait leolvasni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot az anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítésében és a kész ábrák, rajzok értelmezésében. hogy a tanulók törekedjenek a kémiai anyagokkal kapcsolatos környezet- és természetvédelmi problémák enyhítésére, és ehhez legyen képes alkalmazni a kémiai ismereteket. Időkeret: 55,5 óra/ év; 1,5 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok
Kémiai anyagok és változások
23,5 óra
Gyakorlati alkalmazások
24 óra
A tanterv összesen 47,5 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 8 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében. Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Kémiai anyagok és változások
Kémiai anyagok balesetmentes használata.
A kémiai anyagok balesetmentes használatának, a kísérletezésnek, a mérgező anyagok körültekintő felhasználásának megismerése egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, a figyelmeztető jelek megtanulásával, óvatos, biztonságos kísérletezéssel:
klór és a sósav
Hidrogén égetése klórban, hidrogén-klorid szökőkút kísérlet, kénlap égetése, kén-dioxid elnyeletése vízben, kénsav és kristálycukor kölcsönhatása, szökőkútkísérlet ammóniával, Xantoprotein próba, szén-dioxid felszabadítása mészkőből, szénsav előállítása.
oxigén és az ózon
A savak kémiai tulajdonságainak vizsgálata.
Nemfémes elemek és vegyületeik: hidrogén és a víz
kén és a kéndioxid kénessav és a kénsav
szén és a szénmonoxid
Fémek oldása vízben és savakban, nátrium és kalcium égetése levegőn, nátrium-hidroxid pasztilla oldása vízben, égetett mész oldása vízben, széndioxid elnyeletése kalciumhidroxidban.
szén-dioxid és a szénsav.
A lúgok kémiai tulajdonságainak vizsgálata.
Fémes elemek és vegyületeik:
Fémek reagáltatása nemfémekkel, savak közömbösítése bázisokkal.
nitrogén és az ammónia nitrogéndioxid és a salétromsav
nátrium és nátrium-oxid kalcium és kalciumoxid nátrium-hidroxid és a kalcium-hidroxid alumínium és az alumíniumoxid
Az anyagok tulajdonságainak és változásainak egyéni és csoportos megfigyelése, megállapítása: érzékszervekkel, fizikai és
257
vas és a vasoxid kalcium-szulfát és a kalcium-karbonát.
kémiai táblázatok használatával, tanulói és tanári demonstrációs kísérletekkel.
Kémiai reakciók: redoxi reakciók sav-bázis reakciók. A kémiai anyagok tulajdonságai.
Az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatása közötti összefüggés megvitatása, felismerése. A mindennapi életben használt kémiai anyagokhoz mellékelt használati utasítások egyéni és csoportos értelmezése kémiai szempontból. A méregjel megismerése, a mérgező anyagok körültekintő használata.
A kémiai anyagok élettani hatásai.
A mindennapi életben használt kémiai anyagok.
A kémiai anyagok használatának veszélyei.
A kémiai anyagokkal történő gondatlan bánásmódról vita csoportokban, az előírások megszegése következményeinek felismerése, környezettudatos magatartásmód elsajátítása. Információk egyéni és csoportos gyűjtése az anyagok felhasználásáról, könyvtári munka, Internet használat. Az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozások megismerése (Irinyi, Görgey, Than Károly, Szent-Györgyi, Hevesy munkássága) egyéni és csoportos könyvtári munkával. Az anyagok és az anyagi változásokról tanultak egyéni és csoportos bemutatása: házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában.
Információgyűjtés, könyvtári munka a kémiai anyagokról.
258
A kémiai anyagok és változásaik rendszerezése, valamint kommunikáció az ismertekről. Gyakorlati alkalmazások
A levegő és a természetes vizek összetétele, leggyakoribb szennyeződéseik. A levegő, a talaj és a víz tisztaságának védelme. Ivóvíz-, és szennyvíztisztítás.
A kémiai anyagok gyakorlati felhasználásának és a gondatlan felhasználás veszélyeinek megismerése (a talajra, vízre, levegőre) egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, terepgyakorlattal, ipari üzemek és környékük látogatásával. A gyakorlati alkalmazásokról szerzett ismeretek bemutatása házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. A kémia jelentőségének felismerése a környezet védelmében, illetve a környezeti károk helyreállításában.
Környezetvédelem magatartás.
és
környezettudatos
Adatok, információk gyűjtése az ipari, illetve kommunális levegő, és vízszennyezésről, Internetről és a lakóhely közvetlen környezetéről. A személyes felelősség kialakítása, a cselekvési lehetőségek megismerése és a közvetlen lakóhely védelme. A lakóhely védelmének érdekében plakátok, kiállítások, szóróanyagok készítése, környezetvédelmi akciók szervezése az iskola környékén és egy-egy választott természetes élőhelyen, parkban, ligetben, vízparton, erdőfoltban stb. A környezetvédelemmel kapcsolatos információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában a nyomtatott és a digitális információhordozókról. Vita a nyersanyagok és az energiaforrások takarékos felhasználási szükségességéről, a háztartási vegyszerek szakszerű és takarékos felhasználásáról, a használati utasítások betartása, fontosságának megértéséről és alkalmazásáról.
Nyersanyagok, energiaforrások felhasználása: ércek, ásványi szenek, kőolaj, földgáz. Háztartási vegyszerek kezelése, tárolása, szakszerű felhasználása: konyhasó, ecet, citromsav,
A tápanyagok energiatartalmának megismerése egyéni és csoportos munkában szövegfeldolgozással, kalóriatáblázatok értelmezésével. A táplálkozás, heti étrend összeállítási szempontjainak megismerése a fizikai terhelés függvényében. Heti étrend összeállítása. A fémek szerkezetének és szerkezeti anyagként
259
szalmiákszesz, sósav, hypo.
A tápanyagok mint nyersanyagok és energiaforrások: zsírok, szénhidrátok, fehérjék.
történő felhasználásának, ötvöző anyagokkal javításának, korróziójának egyéni és csoportos megismerése szövegfeldolgozással, hidak, köztéri szobrok, építkezési szerelvények megtekintésével. A hazai vegyipari üzemek és ipartelepek látogatása, termékeinek megismerése. A gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos ismeretek bemutatása: házi dolgozat, eladás, dekoráció, kiállítás formájában.
A fémek mint szerkezeti anyagok: Ötvözetek, korrózió és korrózió elleni védelem. Néhány szervetlen vegyipari eljárás: kohászat, kénsavgyártás, üveggyártás. A gyakorlati alkalmazások ismereteinek rendszerezése és kommunikáció az ismeretekről.
Követelmények Kémiai anyagok és változások
A tanuló legyen képes az iskolában kísérletezésre használt-, valamint a háztartásban előforduló kémiai anyagok balesetmentes használatára. Ismerje a kísérletezéskor használt, mérgező anyagok körültekintő felhasználásának módjait, ismerje a figyelmeztető jeleket, és legyen képes az óvatos, biztonságos kísérletezésre. Legyen képes a következő kísérleteket a tanár jelenlétében és az utasításainak megfelelően elvégezni: •
hidrogén égetése klórban,
•
hidrogén-klorid szökőkút kísérlet,
•
kénlap égetése,
•
kén-dioxid oldása vízben,
•
kénsav nedvszívó képességének demonstrálása,
•
szökőkútkísérlet ammóniával,
•
szén-dioxid felszabadítása mészkőből,
•
szénsav előállítása,
•
fémek oldása vízben és savakban,
•
nátrium és kalcium égetése levegőn,
•
nátrium-hidroxid pasztilla oldása vízben,
•
égetett mész oldása vízben,
•
széndioxid elnyeletése kalcium-hidroxidban,
•
savak és lúgok kémiai tulajdonságainak vizsgálata, 260
•
redoxi-, és sav-bázis reakciók.
A tanuló legyen képes az anyagok tulajdonságait és változásaikat megfigyelni és a fizikai és kémiai táblázatok használatával megfigyeléseit kiegészíteni, magyarázni és rendszerezni. . Legyen képes az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatása közötti összefüggéseket felismerni és megvitatni. Legyen képes a mindennapi életben használt kémiai anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni a kémiai ismereteinek felhasználásával. Ismerje a méregjeleket és a mérgező anyagok körültekintő használatát. Legyen képes megvitatni a kémiai anyagokkal történő gondatlan bánásmódnak és az előírások megszegésének következményeit, és tanúsítson környezettudatos magatartást a kémiai anyagok kezelésével kapcsolatban. Legyen képes információkat egyénileg és csoportosan gyűjteni az anyagok felhasználásáról könyvtári munkával és internet használattal. Ismerje az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat: Irinyi, Görgey, Than Károly, Szent-Györgyi, Hevesy munkásságát. Legyen képes az anyagokról és az anyagi változásokról tanultak bemutatására házi dolgozat, előadás, dekoráció, kiállítás formájában. Gyakorlati alkalmazások
A tanuló ismerje a kémiai anyagok gyakorlati felhasználásának módjait, és a gondatlan felhasználás veszélyeit. Legyen képes felismerni a veszélyeket a háztartásban, és az ipari üzemek környékén, a közutak mentén. Értse meg az ember felelősségét a környezet védelmében, illetve a környezeti károk helyreállításában. Legyen képes adatok, információk gyűjtésére az ipari-, illetve a kommunális levegő-, és vízszennyezésről, felhasználva az Internetet és a lakóhely közvetlen környezetének megfigyeléséből gyűjtött adatokat. A tanuló váljék elkötelezetté a közvetlen lakóhelyi környezetének védelmében, tudjon a lakóhelyének védelmének érdekében plakátot, kiállítást, szóróanyagot készíteni, környezetvédelmi akciót szervezni az iskola környékén és egy-egy választott természetes élőhelyen, parkban, ligetben, vízparton, erdőfoltban stb. Legyen képes a környezetvédelemmel kapcsolatos információk gyűjtésére egyéni és csoportmunkában a nyomtatott és a digitális információhordozók segítségével. Tudjon vitatkozni, érvelni a nyersanyagok és az energiaforrások takarékos felhasználási szükségességéről, a háztartási vegyszerek szakszerű és takarékos felhasználásáról, a használati utasítások betartásáról és alkalmazásáról, Tudja elvégezni a tápanyagok energiatartalmának kiszámítását a kalóriatáblázatok segítségével. Váljon képessé a heti étrendjének összeállítására a fizikai terhelés függvényében. Ismerje a fémek szerkezetét, az ötvözetek fontosságát és a szerkezeti anyagként történő felhasználásuk jelentőségét. Legyen képes felismerni és értelmezni a fémek korrózióját a hidak, köztéri szobrok, építkezési szerelvények láttán. Tudjon felsorolni hazai vegyipari üzemeket és legyen képes megnevezni az ott gyártott kémiai anyagokat és azok felhasználását, és értse a termék előállításának lényegét. Legyen képes a gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos ismeretek bemutatására: házi dolgozat, eladás, dekoráció, kiállítás formájában.
261
Biológia és egészségtan 7-8. évfolyam Bevezetés A diákok a biológia és egészségtan tanulásával megismerik a természet szoros kapcsolatait az élettelen anyagok, élőhelyek és az élőlények között. Megfigyelik az élővilág egységét és fejlődését, az élőlények állandóságát és változékonyságát valamint az élőlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket. A tananyag feldolgozása kialakítja a természetre való rácsodálkozást, annak tiszteletét és a természetvédelem iránti igényt és a védelem közbeni felelősséget, tudatosságot. Tovább bővíti a diákok ismeretét az ember és a természet szoros kapcsolatáról valamint azt, hogy melyek az emberi tevékenységből adódó káros és hasznos hatások. Az emberi szervezet, szervrendszerek, szervek felépítésének, működésének tanulmányozása segít, hogy felelősségteljesen viszonyuljanak az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokhoz saját és az embertársaik egészsége érdekében. A sportélet és sportteljesítmény biológiai vonatkozásainak megismerése segíti a sportolókat a saját testük és annak terhelhetősége megfigyelésében, a sportélet tudatossá tételében.
7. évfolyam Alapelvek, célok
A biológia tanulása a 7. osztályban elmélyíti a természetismeret tantárgy által megalapozott attitűdöt az élőlények és életközösségeik iránt, valamint tovább fejleszti a környezettudatos magatartást. Célunk, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosítása növeli az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Célunk:
•
hogy a tanulókban kialakuljon az önálló ismeretszerzés képessége és igénye a nyomtatott valamint a digitális információhordozók alkalmazásával, könyvtár és internet használatával.
•
olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutassunk rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendszereztessük a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba.
•
hogy a tanulók értsék meg az emberek és környezetük közötti együttélési szabályokat. Tudatosítsuk, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata.
•
a tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek, természetjárások szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, az önálló empirikus ismeretszerzés igényének kialakítása.
•
a tanulókban tudatosítani azt, hogy a tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva váljon nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján befolyásolni tudják a környező világ jelenségeit.
•
hogy elősegítsük a csoportos tevékenységekkel az együttműködési készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.
262
Időkeret: 37 óra/ év; 1 óra/hét’ Témakörönként javasolt óraszámok
Témakör
óraszám
Az élő egyed
2 óra
Az élőlények rendszerezése
2 óra
Tájak és életközösségek
27 óra
A tananyag kiegészítése önálló tanulási technikákkal, könyvtármunkával
2 óra
A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében. Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek.
Az élő egyed
Szerveződési szintek (egysejtűek, telepesek és álszövetesek, szövetesek) az élőlények kültakarója és az életjelenségek (mozgás, légzés, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás, ingerlékenység, egyedfejlődés és szaporodás).
A szerveződési szintek megismerése (papucsállatka, zöld szemes ostoros, fonalas zöldmoszat, kenyérpenész vizsgálata) mikroszkóp és nagyító alkalmazásával. A sejtek általános felépítésének ábrázolása, modellezése, a növényi és az állati sejtek különbségeinek elemzése. A szövetes szerveződés (sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet) tanulmányozása mikroszkóppal, modellekkel és ábrázolása. Az életjelenségek lényegének értelmezése a dísznövények és díszállatok, háziállatok életének megfigyelésével, biológiai kísérletekkel, laboratóriumi gyakorlatokkal.
Az élőlények rendszerezése
A rendszertani kategóriák megismerése. Az élőlények rendszerezése: növények (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők); gombák; állatok (egysejtűek, szivacsok, csalánozók, gyűrűs férgek, ízeltlábúak, gerincesek).
A rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, rend, család, nemzettség, faj) megismerése a Kis növényhatározó és Állathatározó segítségével. Az élőlények rendszerezésének megismerése rendszerező elméletek, modellek tanulmányozásával. Ismeretek gyűjtése könyvtári munkával, növénytani és állattani kiállítások megtekintésével, preparátumok megfigyelésével, típusnövények és típusállatok ismertetőjegyeinek megfigyelése.
263
Tájak és életközösségek
A folyók, tavak, a tengerek (Duna, Balaton, Atlanti-óceán) legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (plankton – keszeg –harcsa, plankton – medúza – kékbálna) testfelépítése, élete. A vizek öntisztulása. A szennyezés hatása a vízi élőlényekre. A vízparti élőhelyek környezeti adottságai. Élőlények a vizek partján. A vízi és a vízparti élőlények kapcsolata. A különféle erdők (hazai lombos erdő, délamerikai esőerdő, afrikai lombhullatóerdő, ázsiai tajga) kialakulásának környezeti feltételei. Az egyes erdők legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (tölgy – erdei egér – róka, ananász – bőgőmajom – jaguár, lucfenyő – siketfajd – hiúz) testfelépítése, élete. Az erdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai. A különféle füves területek (hazai rét, afrikai szavanna, észak-amerikai préri) kialakulásának környezeti feltételei. Az egyes területek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (perje – sáska – gyík, fű – zebra – oroszlán) testfelépítése, élete. A füves területek jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai. A szélsőséges éghajlatú területek (sivatagok, sarkvidékek, magas hegyek) jellegzetes, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (zuzmó – rénszarvas – jegesmedve) testfelépítése, élete.
A különböző tájakon élő élőlények (növények és állatok) megismerése: szövegfeldolgozással, könyvtári munkával, digitális ismerethordozók segítségével egyéni és csoportos munkával. Az élőlények összehasonlítása lényeges ismertetőjegyeik alapján. Az élőlények többkevesebb hasonló tulajdonság alapján történő besorolása a rendszertani kategóriák alapján. Az élőhelyek környezeti tényezőinek összehasonlítása, és a táplálékláncokat alkotó élőlények egymásra utaltságának elemzése. Csoportban történő beszélgetések a természetes életközösségeket szennyező anyagok és emberi tevékenységek összefüggéseiről és a természetvédelem szükségességéről. Vita az élőhelyek és a bennük található élőlények fontosságáról és szerepéről az ember életében. Az élőhelyek szennyezésének megismerése természetjárással, terepgyakorlatokkal. Az élőhely pusztulások okainak feltárása és a pusztulás várható következményeinek modellezése. Környezetvédelmi akciók, figyelemfelhívó tevékenységek végzése az iskola környéki élőhelyeken.
Kultúrnövények (búza, kukorica, citromfa, banán, datolyapálma, kávé) testfelépítése, termesztésük, környezeti feltételeik. A kultúrnövények megismerése: szövegfeldolgozással, könyvtári munkával, digitális ismerethordozók segítségével egyéni és csoportos munkával. A kultúrnövények testfelépítésének, termesztésének, környezeti feltételeinek megismerése: mezőgazdasági területek, háztáji, piacok látogatásával. Interjú készítése a növénytermesztőkkel és a kereskedőkkel a termesztés, az értékesítés és felhasználás körülményeiről, módjairól.
Önálló tanulási technikák elmélyítése, gyakorlása
A kiegészítő, ismeretterjesztő feldolgozási technikái.
szövegek
A kiegészítő, ismeretterjesztő szövegek feldolgozási technikáinak (lényegkiemelés, cédulázás készítésének) elsajátítása, gyakorlása egyéni és páros munkában. A
tananyag
kiegészítése
könyvtármunka
264
A tananyag kiegészítése, ismeretszerzés a könyvtárban.
elsajátításával: katalógushasználat, téma és szerző szerinti keresés, diákkönyvtár használata, kölcsönzés, internet használata. A tananyag kiegészítése a digitális ismerethordozók (DVD, videó, CD, digitális taneszköz) szelektív használatának elsajátítása és „digitális ismeretek naplójának” vezetésével a megszerzett ismeretekről.
A tananyag kiegészítése, ismeretszerzés a digitális ismerethordozók segítségével.
A szövegfeldolgozáskor, a természetjárás tapasztalatainak feldolgozásakor, a digitális ismeretek értelmezésekor, a viták alakalmával keletkezett produktumok bemutatása: dekoráció, kiállítás, előadás formájában.
A megszerzett ismeretek bemutatása.
Követelmények Az élő egyed
A tanuló értelmezze és jellemezze az élő egyed fogalmát. Alkalmazza a szerveződési szintek megismerésekor a mikroszkópot és a nagyítót. Értelmezze az életjelenségek lényegét a dísznövények és díszállatok, háziállatok életének megfigyelésével, biológiai kísérletekkel, laboratóriumi gyakorlatokkal. Az élőlények rendszerezése
A tanuló ismerje fel a megismert típus élőlényeket és rendszerezze azokat a Kis növényhatározó és az Állathatározó segítségével, sorolja be azokat a rendszertani kategóriákba (ország, törzs és osztály). Végezzen meghatározásokat terepgyakorlaton és növénytani, állattani kiállítások megtekintése után. Jellemezze a típusnövényeket és típusállatokat a preparátumok ismertetőjegyeinek megfigyelése után. Tájak és életközösségek
Egészítse ki ismereteit a különböző tájakon élő élőlényekről (növények és állatok) szövegfeldolgozással, könyvtári munkával, digitális ismerethordozók segítségével egyéni és csoportos munkával. Hasonlítsa össze az élőlényeket a lényeges ismertetőjegyeik alapján. Sorolja be az élőlényeket több-kevesebb hasonló tulajdonságaik alapján a megfelelő rendszertani kategóriákba. Hasonlítsa össze és elemezze az élőhelyek környezeti tényezőit, a táplálékláncokat alkotó élőlények egymásra utaltságát. Beszélgessen csoportban a természetes életközösségeket szennyező anyagokról és az emberi tevékenységek összefüggéseiről. Érveljen a természetvédelem szükségességéről. Vitatkozzon az élőhelyek és a benne levő élőlények fontosságáról és szerepéről az ember életében. Figyelje meg az élőhelyek szennyezését természetjárással, terepgyakorlatokkal. Tárja fel az élőhelyek pusztulásának okait és modellezze a pusztulás várható következményeit. Indítson környezetvédelmi akciókat, végezzen figyelemfelhívó tevékenységeket az iskola környéki élőhelyeken. Jellemezze és értelmezze a kultúrnövények testfelépítését, termesztését, környezeti feltételeit: mezőgazdasági területek, háztáji, piacok látogatásával. Készítsen interjút a növénytermesztőkkel és a kereskedőkkel a termesztés, az értékesítés és felhasználás körülményeiről, módjairól. Egészítse ki ismereteit a kultúrnövényekről ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával, könyvtármunkával, digitális ismerethordozók segítségével egyéni és csoportos munkával.
265
A tananyag kiegészítése önálló tanulási technikákkal, könyvtármunkával
A tanuló egészítse ki ismereteit ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával, internet használatával. Szelektíven használja a digitális ismerethordozókat (DVD, videó, CD, digitális taneszköz) és vezessen „digitális ismeretek naplót” a megszerzett kiegészítő ismeretekről. Értelmezze a szövegfeldolgozás, a természetjárás tapasztalatait, a digitális ismereteket és mutassa be, ismertesse produktumait. 8. évfolyam Alapelvek, célok
A biológia tanulása a 8. osztályban elmélyíti a tanulók saját testének felépítéséről és működéséről szerzett ismereteit és a testhez való pozitív attitűdjeit. Célunk:
•
hogy az emberek egészséges életének esélyeit növeljük. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének részleteit, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre.
•
hogy tovább fejlesszük az önálló ismeretszerzés képességét a nyomtatott és digitális ismerethordozók alkalmazásával, a könyvtármunka és internet használatával.
•
hogy bemutassuk az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsuk az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítsük elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését.
•
hogy megismertessük a diákokkal az emberi szervrendszerek jellemző betegségeit és azok megelőzését.
•
hogy kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt, és elérjük, hogy a tanulók nemet mondjanak az élvezeti cikkek kipróbálására, használatára.
•
hogy tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával mélyítsük el az önálló empirikus ismeretszerzés képességét és igényét.
Célunk, hogy elősegítsük csoportos tevékenységekkel az együttműködési készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. Időkeret: 55,5 óra/ év; 1,5 óra/hét’ Témakörönként javasolt óraszámok
Témakör
óraszám
Az ember szervezete és egészsége
37 óra
A tananyag kiegészítése önálló tanulási technikákkal, könyvtármunkával
8 óra
A tanterv összesen 45 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 10,5 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.
266
Az ember
Az ember szervezete.
szervezete és egészsége
Az ember szervezetének megismerése szövegfeldolgozással, DVD és videofilmek megtekintésével, modellek tanulmányozásával, könyvtárhasználattal. Az ember testrészeinek megismerése szövegfeldolgozással, emberi torzó és csontváz tanulmányozásával. Az emberi szövetek és alkotó sejtjeinek megismerése, mikroszkóppal tanulmányozott emberi szövettípusok összehasonlításával.
Az ember testrészei, szervei, szövetei. Az emberi testben lévő sejtek közös jellemzői.
A bőr részei és azok működése. A bőr ápolása és elváltozásainak, betegségeinek (pattanás, gombásodás, bőrkeményedés) megelőzése. A mozgás szervrendszerének aktív és passzív részei (izmok, ízületek, csontok) azok felépítése (szövetek) és működése (energiaátalakítás, hajlítás, feszítés). A szervrendszer betegségeinek, sérüléseinek (hanyagtartás, lúdtalp, gerincferdülés, izom-, és ínszakadás, csonttörés) megelőzése és elsősegélynyújtás. A táplálkozás szervrendszerének részei és azok működése. A szervrendszer betegségeinek (fogszuvasodás, gyomorrontás, bélfertőzés, bélférgesség) megelőzése.
A légzés szervrendszerének részei és azok működése. A szervrendszer edzése és betegségeinek (meghűlés, nátha, tüdőgyulladás, tüdőrák,) megelőzése.
A bőr részeinek, működésének, betegségeinek megismerése szövegfeldolgozással, modellek tanulmányozásával. Kozmetikumok, tisztálkodó és fertőtlenítőszerek használati utasításainak szövegfeldolgozása, a bőrt ápoló higiéniai szokások értelmezése. A mozgási szervrendszer felépítésének, működésének és betegségeinek megismerése: szövegfeldolgozással, csontváz és anatómiai atlasz, elsősegélynyújtó kézikönyv tanulmányozásával.
A táplálkozási szervrendszer felépítésének, működésének és betegségeinek megismerése: szövegfeldolgozással, emberi torzó és anatómiai atlasz tanulmányozásával, fogorvosi szaktanácsadással, az egészséges táplálkozás ismereteinek tanulmányozásával. Vita az alkoholfogyasztás szokásáról, az alkoholizmusról. A légző szervrendszer felépítésének, működésének és betegségeinek megismerése: szövegfeldolgozással, emberi torzó és anatómiai atlasz tanulmányozásával. Vita a dohányzási szokásokról, a passzív és az aktív dohányzás hatásairól. A keringési rendszer felépítésének, működésének és betegségeinek megismerése: szövegfeldolgozással, emberi torzó és anatómiai atlasz tanulmányozásával. Vita az érrendszeri betegségek és a káros szenvedélyek összefüggéseiről.
A
kiválasztó
szervrendszer
felépítésének,
267
A keringési szervrendszer részei és azok működése. A vér összetétele és a részek funkciója (gáz-, tápanyag-, bomlástermék-, hormonszállítás, belső védekezés, véralvadás). A szervrendszer edzése és betegségeinek (infarktus, érelmeszesedés, visszértágulás) megelőzése. A kiválasztó szervrendszer részei és azok működése (kiválasztás, tárolás). A szervrendszer betegségeinek (hólyaghurut, vesegyulladás) megelőzése.
működésének és betegségeinek megismerése: szövegfeldolgozással, emberi torzó és anatómiai atlasz tanulmányozásával. Vita a felfázás és a kiválasztó szervrendszer betegségeinek összefüggéseiről. A szaporító szervrendszer felépítésének, működésének és betegségeinek megismerése: szövegfeldolgozással, az ember szexuális életét bemutató filmek megtekintésével. Vita a szexuális szabadosságról, a születésszabályozásról, a nemi élet felelősségéről. Az ember növekedésének, egyedfejlődésének és szakaszainak, megismerése: szövegfeldolgozással, saját testi fejlődés megfigyelésével. Vita a növekedés és fejlődés leggyakoribb egészségügyi problémáiról.
A férfi és a női szaporító szervrendszer részei (külső-, és belső nemi szervek) és azok működése. A reproduktív szervek higiénéje és betegségeinek (herpesz, AIDS, trichomonas) megelőzése. A nemi élet és a születésszabályozás.
Az ember növekedésének és egyedfejlődésének szakaszai, a szakaszok jellemzői és leggyakoribb egészségügyi problémái.
A szabályozó szervrendszer felépítésének, működésének és betegségeinek megismerése: szövegfeldolgozással, emberi torzó, érzékszervek modelljeinek és anatómiai atlasz tanulmányozásával. Vita a szabályozó szervrendszer károsodásairól és azok okairól. Vita az élvezeti-, és kábítószerek hatásairól annak kipróbálásáról.
A szabályozó szervrendszer részei. A szervrendszer betegségeinek (érzékszervi károsodások, ideggyulladás, kimerülés, neurózis) megelőzése, illetve a működést befolyásoló élvezeti-, és kábítószerek (kávé, alkohol, heroin, LSD) hatása.
Követelmények Az ember szervezete és egészsége
A tanuló jellemezze az ember szervezetének felépítését, működését és azok kapcsolatát. Mutassa be az ember testrészeit az emberi torzó és csontváz segítségével. Tanulmányozza és hasonlítsa össze az emberi szöveteket és alkotó sejtjeit, a mikroszkópos metszetek alapján. Mutassa be és jellemezze a bőr részeit, felépítését és működését, betegségeit. Értelmezze a kozmetikumok, tisztálkodó és fertőtlenítőszerek használati utasításait és a bőrt ápoló higiéniai szokásokat. Mutassa be és jellemezze a mozgás szervrendszer felépítését, működését és betegségeit a csontváz, az anatómiai atlasz segítségével. Nyújtson egyszerűbb elsősegélyt az elsősegélynyújtó kézikönyv alkalmazásával. Az
268
emberi torzó és az anatómiai atlasz segítségével mutassa be a táplálkozási szervrendszer felépítését, működését és betegségeit. Ápolja fogát a fogorvosi szaktanácsadásnak megfelelően és táplálkozzon az egészséges táplálkozás ismeretei szerint. Vitázzon csoportban az alkoholfogyasztás szokásáról, az alkoholizmusról és érveljen az alkoholfogyasztás ellen. Mutassa be a légző szervrendszer felépítését, működését és betegségeit az emberi torzó és anatómiai atlasz használatával. Vitatkozzon csoportban a dohányzási szokásokról, a passzív és az aktív dohányzás hatásairól és érveljen a dohányzás ellen. Jellemezze a keringési rendszer felépítését, működését és betegségeit és mutassa be ismereteit az emberi torzó és anatómiai atlasz segítségével. Vitatkozzon csoportban az érrendszeri betegségekről és a káros szenvedélyekről. Érveljen a káros szenvedélyek ellen. Ismertesse a kiválasztó szervrendszer felépítését, működését és betegségeit, az emberi torzó és anatómiai atlasz használatával. Vitatkozzon a felfázás és a kiválasztó szervrendszer betegségeinek összefüggéseiről. Érveljen a felelőtlen öltözködés ellen. Jellemezze a szaporító szervrendszer felépítését, működését és betegségeit. Nézzen az ember szexuális életét bemutató, taneszköz listán levő filmeket. Vitatkozzon a szexuális szabadosságról, a születésszabályozásról, a nemi élet felelősségéről. Érveljen a szexuális szabadosság ellen és a felelősségteljes szexuális élet mellett. Tanulmányozza az ember növekedését, egyedfejlődését és annak szakaszait. Figyelje meg a saját testi fejlődését és mutassa be ismereteit, személyes tapasztalatait. Vitatkozzon csoportban a növekedés és fejlődés leggyakoribb egészségügyi problémáiról. Érveljen az egészséges életmód és a prevenció szükségessége mellett. Mutassa be a szabályozó szervrendszer felépítését, működését és betegségeit az emberi torzóval, érzékszervek modelljeivel és anatómiai atlasszal. Vitatkozzon a szabályozó szervrendszer károsodásairól, azok okairól és az élvezeti-, és kábítószerek hatásairól annak kipróbálásáról. Érveljen az élvezetei és a kábítószerek használata ellen. A tananyag kiegészítése önálló tanulási technikákkal, könyvtármunkával
A tanuló mutassa be a könyvtármunkával megszerzett ismereteit, érveljen és vitatkozzon arról, hogy szorosan kapcsolódnak-e az önállóan megszerzett ismeretek a tananyaghoz. Mutasson rá a kapcsolódási pontokra és értelmezze azokat.
269
Földünk és környezetünk műveltségi terület Földrajz 7 -8. évfolyam Bevezetés
A Földünk és környezetünk műveltségi terület a tanulókat tájékozódni, eligazodni tanítja hazánkban és a kontinenseken. Tudatosuljon bennük, hogy az emberiség jövőjét meghatározó feladatok döntően földrajzi jellegűek. Ismerjék fel, hogy helyi és regionális szinten mi mindent megtehet az egyén is a veszélyessé váló folyamatok mérséklésére. Érdeklődjenek a szűkebb és tágabb környezetük természeti-, gazdasági- és politikai változásai iránt. A földrajz tantárgy céljai, fejlesztési feladatai Általános fejlesztési feladatok
• • • • •
A tanulók minél több szempont alapján ismerjék meg a Földet, az ott kialakult természeti és társadalmi jelenségeket és folyamatokat. Lássanak példákat ezek pozitív és negatív következményeire. Legyenek képesek a kontinensekről ismereteiket összegezni. A kontinensek tanulmányozásakor ismerjék fel a földrajzi folyamatokat, jelenségeket, összefüggéseket és ezeket a szakkifejezések használatával tudják kifejezni. Legyenek nyitottak és érdeklődőek a szűkebb és a tágabb környezet változásaival szemben, ismereteiket folyamatosan bővítsék a különböző információhordozók segítségével. Alakuljon ki érzelmi kötődés a természeti és társadalmi jelenségek, a kulturális és tudományos értékek iránt. Kövessék figyelemmel a történelmi-, politikai- és gazdasági eseményeket.
Ismeretszerzés, tanulás
• • • • •
Legyenek képesek az adott témákhoz való ismeretek gyűjtésére (lexikonok, enciklopédiák, szakkönyvek, atlaszok, videofilmek, számítógépes adathordozók felhasználásával). Tudjanak hosszabb szövegekből a lényeget kiemelni, tömöríteni. Tudják az ismereteiket szakkifejezésekkel kifejezni, ezekhez vázlatrajzot készíteni. Legyenek képesek a témakörökhöz tartozó topográfiai fogalmakat térképeken megmutatni, tudjanak a térkép használatával földrajzi helyeket meghatározni, határokat, földrajzi fekvéseket megállapítani, adatokat leolvasni. A legfontosabb ismeretforrásokból szerzett információkat tudják mérlegelni, azokból reális következtetésekhez legyenek képesek jutni.
Tájékozottság a földrajzi térben
• • • •
A tanulók minél nagyobb önállósággal tudják használni a különböző térképtípusokat. Alakuljon ki helyes képzet a környezet elemeinek elhelyezkedéséről, méreteiről. Szerezzenek általános tájékozottságot a földrészekről, távolabbi országokról. Tegyenek szert általános tájékozottságra Magyarország és Magyarországgal szomszédos országok, továbbá Európa országainak természeti és társadalmi jellemzőiben. Ismerjék fel a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmakat.
Tájékozottság az időben
•
Értsék a földtörténet és társadalomtörténet időintervallumában meglévő különbségeket. 270
• •
Tudjanak eligazodni a földtörténeti korokban. Ismerjék a kontinenseket felépítő nagy szerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét. Legyenek tisztában az elemzett terület társadalmi, gazdasági változásainak időbeliségével.
Tájékozottság a környezet anyagairól
• •
Ismerjék fel a tanulók a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, nyersanyagokat. Tudják azt, hogy az ember a történelmi idők folyamán társadalmi és gazdasági fejlődésével nagymértékben átalakította környezetét, sokszor beavatkozott a természet rendjébe.
Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban
• • • •
A tanulók tudják értelmezni az egyes tájak, országok, kontinensek természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. Értsék meg, hogy a természeti környezet és a történelmi események együttesen hogyan hatnak egyes országok fejlődésére. Ismerjék meg különböző népek, népcsoportok hagyományait, gondolkodásmódját, így megérthetik gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Ismerjék meg a természet- és környezetvédelem alapvető céljait, feladatait és tudatosuljon bennük, hogy környezetünk védelméért mindannyian felelősek vagyunk.
Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben
• • • • •
Ismerjék Magyarország regionális földrajzát részletesebben, a hazai tájak természeti és társadalmi gazdasági értékeit. Ismerjék Magyarország gazdasági helyzetét, kapcsolatrendszerét a Kárpát-medencében, Közép-Európában. Tudják az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzőit, azok okait, ismerjék fel a következményeit. Ismerjék hazánk védett természeti-, kulturális-, néprajzi, gazdaságtörténeti értékeit. Tudjanak a magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepéről a Föld megismerésében.
Tájékozottság regionális és globális kérdésekben
• • •
Ismerjék fel a kontinensek, tájak, országok regionális sajátosságait, különbségét, rendszerét. Legyenek képesek a természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt hatásának bemutatására. Ismerjék Európa országainak földrajzi jellemzőit, különösen Magyarországgal szomszédos országokra és az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan.
7. osztály Időkeret: 74óra/év, 2 óra /hét Témakörönként javasolt óraszámok
Témakör
Részletes óraszám
Összóraszám
Új anyag feldolgozása Tájékozódás a földtörténetben
2
Európán kívüli kontinensek
37
Afrika, Ausztrália, Óceánia
11
Amerika
12
Ázsia
14
271
Európa földrajza
20
Rendszerezés, gyakorlás, ellenőrzés
15
Összesen
74
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
A földtörténet időbeosztása.
A földtörténet legfontosabb eseményeinek elhelyezése a földtörténeti időszalagon.
I. Tájékozódás a földtörténetben A földtörténet eseményei. Ösföldek, óidei hegységrendszerek. Újidei hegységrendszerek.
A különböző korú kontinensrészek (kiemelt tájak) felismerése és megmutatása a domborzati térképen.
Jelenkori felszínformálódás.
II. Az Európán kívüli kontinensek 1. Afrika Afrika regionális természetföldrajza Afrika fekvése, határai, partvonala.
Adatok gyűjtése függelékéből).
(a
tankönyv
Térképolvasás: a határainak megkeresése.
kontinens
Afrika földrajzi helyzetének meghatározása, a kontinensen húzódó nevezetes szélességi körök megnevezése. A tagolt és tagolatlan partvonal fogalmak összehasonlítása és elmélyítése. Afrika megismerése, magyar utazók a Gyűjtőmunka készítése és kiselőadás kontinensen. tartása egy szabadon választott magyar utazóról. Afrika felszínének kialakulása, nagy tájai. Magas-Afrika és Alacsony-Afrika tájai.
Metszetrajz elemzése a vetődéssel kialakult táblás vidékről, ennek segítségével a felszíni formák összegyűjtése. Vázlatrajz készítése, ezen a tájak jelölése a megfelelő térképi jelekkel. Domborzati térképen a tájak pontos megmutatása. Kőzetfelismerés: gránit, mészkő. Földrajzi szakszöveg lényegkiemelés.
Afrika éghajlata.
olvasása,
Tematikus térképek összehasonlító
272
A mérsékelt éghajlati övezet és a hegyvidéki elemzése a hőmérséklet és a éghajlat. csapadék területi és időbeli eloszlását vizsgálva. A trópusi éghajlati övezet. Metszetrajz készítése a passzátszél A meleg-mérsékelt öv. mozgásáról és a csapadékmennyiség összefüggéséről. Domborzati térképen a folyók és tavak megkeresése, majd vaktérképen ezek jelölése.
Afrika vizei. Folyóvizei. Állóvizei.
A folyók hosszának és vízgyűjtőterületének összehasonlító elemzése.
Afrika természetes növényzete és állatvilága. Az éghajlat és természetes növénytakaró összefüggéseinek vizsgálata tematikus térképek használatával, az övezetes elrendeződés fogalmának megtanulása. Szemelvények gyűjtése, kiselőadások az őserdők, szavannák élővilágáról, híres nemzeti parkjaikról.
Afrika regionális társadalomföldrajza A népesség területi eloszlására vonatkozó adatok értékelése tematikus térkép használatával.
Afrika lakossága. A népesség összetétele. A lakosságszám és a népsűrűség.
Fotók gyűjtése: afrikai lakosokról, településtípusokról, ezek segítségével a jellemzők összegyűjtése, rendszerezése.
Településtípusok.
Szövegfeldolgozás, lényegkiemelés a tankönyv szemelvényeiből. Afrika országai.
Az éhségövezet országainak jelölése vaktérképen.
Az éhségövezet országai.
Videofilm megtekintése, kiértékelése.
Afrika gazdasága. A mezőgazdasági művelési módok. Az övezetes trópusi mezőgazdaság. Afrika ásványkincsei, energiahordozói. Afrika ipara. A Dél-afrikai Köztársaság. Földrajzi elhelyezkedése, gazdasága.
A tankönyv függelékének használatával adatok keresése és értékelése az afrikai országok ipari termelésére vonatkozóan. Ismeretek gyűjtése, összegzése a mezőgazdaság kétarcúságának alátámasztására.
Vázlatrajz készítése, a vaktérképen a ásványkincsek és fővárosa, legfontosabb nagyvárosok jelölése.
273
2. Ausztrália és Óceánia Ausztrália természeti földrajza Ausztrália földrajzi helyzete.
Domborzati térkép használatával a kontinens földrajzi helyzetének meghatározása, a nevezetes szélességi körök megkeresése, határainak megnevezése. Forrásszöveg és képek elemzése a nagy-korallzátonyról.
Területe, parttagoltsága. Ausztrália felfedezése.
Gyűjtőmunka felfedezéséről. Ausztrália éghajlata. A trópusi és mérsékelt éghajlati övezet. A meleg-mérsékelt öv. Ausztrália vízrajza. természetes
kontinens
Atlasz használatával vaktérkép készítése, ezen a tájak, nagy folyók jelölése.
Ausztrália felszíne.
Ausztrália állatvilága.
a
növény-
Az éghajlati övek és a természetes növénytakaró elhelyezkedésének vizsgálata tematikus térképek összehasonlító és elemzésével. Érdekességek gyűjtése Ausztrália állatvilágáról vagy rajzos tablók készítése.
Ausztrália gazdasága Ausztrália energiahordozói, ásványkincsei. Ausztrália ipara. Ausztrália mezőgazdasága.
főbb A tankönyv függelékéből olyan adatok gyűjtése, amelyek Ausztrália ipari és mezőgazdasági termelésére vonatkoznak. Térképen ásványkincsek megkeresése, ezek és a nagyvárosok jelölése vaktérképen. A mezőgazdaság övezeteinek felismerése ábra elemzésével.
Óceánia
A szigetcsoportok elhelyezkedése, megnevezése domborzati térkép használatával. A szigetcsoportok bemutatása szakkönyvek segítségével csoportos munkában.
274
3. Amerika Amerika regionális természetföldrajza Amerika fekvése, földrajzi felosztása.
partvonala,
területe, Domborzati térképek tanulmányozása: a kontinens földrajzi helyének meghatározása; határainak, Amerika felfedezése, és benépesülése. szigeteinek, félszigeteinek megkeresése. A tankönyv szemelvényeinek elemzése, a lényeg kiemelése. Amerika felszíne. Amerika felszínfejlődése szerkezete.
a
Domborzati térkép használatával a tájak pontos megmutatása, kontinens vaktérképen való bejelölésük.
A kontinens tájai.
Animáció elemzése a Pacifikushegységrendszer kialakulásáról. Képek, képsorok elemzése a tájakhoz kapcsolódva.
Amerika éghajlata. A hideg-, mérsékelt és forró övezetek. A hideg- és meleg tengeráramlások hatásai. Amerika vízrajza.
Grafikonok elemzése a hőmérséklet és csapadék mennyiségének összefüggéseiről. Metszetrajz készítése a tengeráramlások hatásainak megértésére.
Állóvizei.
Domborzati térkép tanulmányozásával a folyók és a tavak megnevezése.
Amerika természetes növény- és állatvilága.
Fotók, diaképek elemzése, összefüggések, jellegzetes tájak felismerése.
Nagy folyói.
Amerika országai Kanada. Kanada népessége. Ásványkincsei, ipari ágazatai. Mezőgazdasága. USA. Az USA népessége. Gazdasági fejlődése. Az USA ipara -
bányászata,
-
nehéz- és könnyűipara,
-
szolgáltató szféra.
Adatok gyűjtése, értékelése az ország területére, a lakosság számára és a népsűrűségre vonatkozóan. A tankönyvi szöveg feldolgozásával az ország természeti erőforrásainak összegyűjtése. Szemelvények feldolgozása, előadása az USA nagyvárosaihoz, nevezetességez kapcsolódóan. Vaktérkép készítése, ezen a tájak, folyók megnevezése, a nagyvárosok jelölése. Adatok keresése, összehasonlítása az USA ipari termeléséhez, azok összegyűjtése, amelyekben világelső.
275
Az USA ipari körzetei. Az északi-, déli- és nyugati körzet.
Vázlatrajz készítése körzetekről, ipari megnevezésével. Szövegfeldolgozás használatával
a
az ipari központjaik tankönyv
Információgyűjtés amerikai vállalatokról és termékekről. Az USA mezőgazdasága. A mezőgazdasági övezetesség.
Adattár használatával a mezőgazdaságára vonatkozó adatok gyűjtése és értékelése. A mezőgazdasági övezetek legjellemzőbb terményeinek az összegyűjtése és megtanulása.
Latin-Amerika. Közép-Amerika országai. Mexikó, Dél-Amerika országai. Brazília.
Térkép segítségével országok és fővárosaik kigyűjtése. Metszetrajz függőleges övezeteiről.
készítése Mexikó mezőgazdasági
Gyűjtőmunka készítése, mely LatinAmerika ősi kultúráit, településeit mutatja be.
4. Ázsia Ázsia regionális természetföldrajza Ázsia fekvése, határai, parttagoltsága.
Adatok gyűjtése, összehasonlító elemzése a kontinensek nagyságáról, a lakosság számáról. Kína, India, Indonézia, Japán, Oroszország népességszámának megkeresése az adattárból, ezek felhasználásával oszlopdiagram készítése. Domborzati térkép használatával Ázsia határainak megnevezése, a szigetek, félszigetek pontos megkeresése, majd vaktérképen való jelölése.
Ázsia felszíne -
szerkezeti egységei,
-
nagy tájai.
Ázsia felszínének tanulmányozása a földtörténeti kialakulás szempontjából, a tájak csoportosítása a felszíni formák szerint. A hegységrendszerek kialakulásának megismerése animációs anyag segítségével.
Ázsia éghajlata -
a hideg-, mérsékelt-, trópusi övezet,
-
a mérsékelt és trópusi monszun.
Tematikus térképek összehasonlító elemzésével az évi középhőmérséklet, és csapadékmennyiség vizsgálata. Vázlatrajz készítése a monszun szél kialakulásáról.
276
Ázsia vízrajza -
Folyó- és állóvizek,
-
Lefolyásos- és lefolyástalan területek.
Térképolvasással az óceánok vízgyűjtő területeinek meghatározása, a nagy folyók és azok torkolatainak megnevezése. Földrajzi kislexikonból a lefolyástalan terület fogalmának megkeresése, majd rögzítése.
Ázsia természetes növény- és állatvilága.
Az éghajlat és a természetes növényzet térképi elemzése, az összefüggések megállapítása. Szakkönyvekből való rövid szemelvények elemzése a tajga érdekes állatvilágáról, a Bajkál-tóról.
Ázsia regionális társadalomföldrajza Ázsia országai Ázsia lakossága a kontinens népsűrűsége, -
népcsoportjai,
-
vallásai.
lakosságszáma,
Népsűrűségi térkép elemzése, a legsűrűbben és legritkábban lakott tájak megnevezése. Szemelvények, olvasmányok megértése, lényegkiemelés.
Kína.
Vázlatrajz készítése az országról, a tájak és folyók jelölése.
Népessége, történelmi fejlődése.
Az ókori felelevenítése.
Mezőgazdasága -
Kelet-Kína
-
Nyugat-Kína
Térképolvasás: országok, fővárosok kigyűjtése.
Kínáról
tanultak
Nyugat-és Kelet Kína mezőgazdasága, különbségeinek feltárása, térképolvasás és a tankönyvi szöveg feldolgozásával.
Kína gazdasági élete
A természetföldrajzi adottságok és a gazdasági élet összefüggéseinek feltárása.
-
ásványkincsei,
-
legjelentősebb nehézipari vidéke.
Vaktérkép készítése, ezen az ásványkincsek és nagy városok jelölése. Adatok gyűjtése: mely ásványkincsek bányászatában világelső Kína.
Japán. Japán földrajzi helyzete, gazdasági helyzete.
Domborzati térképen a Japán szigetek földrajzi helyzetének lakossága, meghatározása, a négy nagy sziget megnevezése. Vázlatrajz készítése a téli és nyári monszun éghajlatról, a csapadék kialakulásának okait elemezve.
Japán ipara, mezőgazdasága.
Tanulói gyűjtőmunka a japán ipar termékeiről, az ország hagyományairól.
277
Kelet- és Dél-kelet-Ázsia országai
Térképolvasással: a kelet-és a délkelet-ázsiai országok és fővárosok a gyorsan iparosodó országok: megkeresése. Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Termékek, márkanevek gyűjtése az Malajzia, Thaiföld, Indonézia, országok ipari termeléséhez Fülöp-szigetek. kapcsolódóan. India. India népessége, vallásai. India mezőgazdasága. India gazdasága -
ásványkincsei,
-
főbb ipari ágazatai.
Az arab államok -
földrajzi elhelyezkedés,
-
népesség, vallás,
-
kőolajkészleteik,
-
országaik.
Vaktérképen India tájainak, folyóinak jelölése, határainak megnevezése. A hinduizmusról és a buddhizmusról ismeretanyag összegyűjtése szemelvények felhasználásával. A terület és népesség adatainak összehasonlítása, a népesedési folyamatok elemzése grafikon használatával. Térképolvasás: Dél-nyugat-Ázsia államainak és fővárosainak megkeresése ásványkincseinek felismerése. Földrajzi adattárból a világ kőolaj termelésére vonatkozó adatok kigyűjtése, ezek értékelése.
III. Európa földrajza Európa regionális természetföldrajza Európa fekvése, határai, parttagoltsága.
Térképolvasással Európa határainak, szigeteinek, félszigeteinek a megnevezése és megtanulása.
Európa felszíne
Domborzati térképen a tájak pontos megmutatása, vaktérképen helyük bejelölése.
-
földtörténeti kialakulása,
-
tájai.
Európa éghajlata. A hideg és mérsékelt övezet éghajlatai.
Európa vízrajza -
folyóvizei,
-
állóvizei.
Európa természetes növény- és állatvilága.
Európa szerkezeti elemzése.
térképének
Tematikus térképek összehasonlító elemzése, hőmérsékleti és csapadék adatok gyűjtése, összehasonlítása Európa különböző területein. Domborzati térképen a folyók, tavak megkeresése, a vízgyűjtő területek elemzése. A három leghosszabb folyó hosszúságának ábrázolása szalagdiagramon. Európa éghajlati térképének és természetes növényzete térképének összehasonlító elemzése.
278
Fotósorozatok elemzésével növénytakaró vizsgálata. Európa népessége, országai.
a
Adatok összehasonlítása és értékelése terület-, népességnépsűrűségre vonatkozóan. Országok – fővárosok megkeresése a térkép használatával.
Az Európai Unió.
Az Európai Unióról szóló rövid szakszöveg feldolgozása.
Észak-Európa természeti földrajza.
Vázlatrajz készítése: ezen a határok, országok és fővárosok jelölése. A fjordok kialakulásának animációs anyaggal való szemléltetése.
Gazdasága.
Oszlopdiagramok értékelése mezőgazdasághoz kapcsolódóan.
Az európai országok földrajza Észak-Európa
Országai
Nyugat-Európa
-
Norvégia,
-
Svédország,
-
Finnország,
-
Dánia.
a
Ásványkincsek-, ipari ágazatok kigyűjtése – térképolvasással. Gyűjtőmunkával vonatkozó megismerése.
az
országokra érdekességek
Térképolvasással a földrajzi helyzet meghatározása, határok leolvasása, Természetföldrajzi helyzete, magasság számok keresése, jellemzői. legnagyobb folyó megnevezése. Gazdasági életének alapjai, Hőmérsékleti adatok feltételei. összehasonlítása: London-Budapest vonatkozásában. Gazdasági körzetei. Nagy-Britannia
Mezőgazdaságának legfontosabb Térképvázlatok készítése: gazdasági körzetek bejelölése, központjaikkal termékei. -
Tanulói gyűjtőmunka, vagy fotóalbum összeállítása London nevezetességeiről.
Közlekedése, kereskedelme.
Benelux államok -
természeti feltételeik,
-
gazdasági jellemzői.
Franciaország természetföldrajzi jellemzői, gazdasági életének feltételei, társadalmi alapjai,
Metszetrajzok készítése tájanként, az éghajlat, mezőgazdaság, ipar jellemzőinek az összegyűjtése. Térképolvasással határok, tájak megnevezése, földrajzi fekvés helyzete, meghatározása, éghajlat összefüggéseinek felismerése, természeti jelentős folyók leolvasása.
Az ország mezőgazdaságához mezőgazdaságának legfontosabb kapcsolódóan adatok értékelése a búza-, szőlő- és bortermelésről. termékei -
iparának jellemzői, iparvidékei,
-
az európai közlekedésben
és
Gyűjtőmunkával: Párizs nevezetességeinek a bemutatása.
279
kereskedelemben betöltött szerepe.
Dél-Európa Dél-Európa természeti földrajza.
Térképolvasással a félszigetek, országok, fővárosok felismerése, a tájak megnevezése, ezek vaktérképen való elhelyezése. Karsztjelenségek felismerése fotókon, ábrákon.
Gazdasági élete.
Az idegenforgalom szerepének értékelése adatok elemzésével. Nevezetességek bemutatása, utazási ajánlat készítése.
Országai -
Spanyolország,
-
Olaszország,
-
Görögország,
Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina.
Térképolvasással a Balkán- félsziget országainak és fővárosainak a pontos meghatározása, a 20.sz-i politikai változások értékelése. Élmények előadása kiselőadás formájában, fotósorozatok elemzése.
Kelet-Európa Kelet-Európa természeti földrajza.
Domborzati térképen helymeghatározás, határok megnevezése, országok-fővárosok keresése. A terület és népesség adatainak az összehasonlító elemzése. A zónaidő meghatározása atlasz használatával.
Gazdasági helyzete Oroszország -
történelmi áttekintés.
-
ipar,
-
mezőgazdaság.
Ukrajna. A balti országok.
Vázlatrajz készítése: Oroszország ipari körzeteinek, központjainak jelölésével. A Mezőgazdasági típusok c. térkép elemzése Oroszországra vonatkozóan. Ukrajna iparát megalapozó ásványkincsek összegyűjtése az atlasz használatával.
Követelmények Térképi ismeretek
Biztonsággal tudjanak tájékozódni a tanulók a kontinensek, illetve az egyes országok domborzati és politikai térképein. Képesek legyenek keresztmetszetről és tömbszelvényről szerzett ismereteket azonosítani a térképi ismeretekkel. Képesek legyenek a különböző méretarányú térképek használatával helymeghatározásra, távolságok mérésére.
280
A geoszférák földrajza
A tanulók ismerjék a földtörténeti időbeosztás nagy egységeit, a legfontosabb időszakokat, tudják ezekhez kapcsolni a felszínfejlődés legfontosabb eseményeit. Értsék a történelmi és a földtörténeti idő eltérő léptékét. Képesek legyenek a legfontosabb földtörténeti folyamatok időrendbe állítására. Európa regionális földrajza
A tanuló tudja felsorolni, térképen megmutatni Európa nagy tájait, folyóit, vaktérképen ezeket képes legyen megnevezni. Legyen képes felidézni Európa éghajlati öveit és területeit, ismerje a területeken megjelenő természeti növényzetet, állatvilágot. Tudja Európa országait megnevezni fővárosaikkal együtt. Legyen képes ismertetni az országok gazdaságának természeti feltételeit, tudja bemutatni iparának és mezőgazdaságának legfontosabb termékeit. Példák alapján tudja bemutatni NagyBritannia, Franciaország, a Benelux országok, Olaszország, Oroszország, Spanyolország szerepét Európában. Ismerje az Európai Unió alapvető céljait, és jelenlegi tagországait. Az Európán kívüli földrészek földrajza.
A tanuló ismerje a kontinensek kiterjedését, a térképen tudja megmutatni partvonalaikat, határaikat. Legyen képes a kontinensek nagy természeti tájait, folyóvizeit, tavait megnevezni, ezeket különböző méretarányú térképen felismerni. Legyen képes felidézni a Föld éghajlati övezetit, tudja megnevezni az éghajlati területeket. Szabatosan ismertetni tudja a nagy éghajlati területeken megjelenő természetes növényzetet egy-egy állatfajt. Gazdasági térkép használatával fel tudja sorolni a kontinensek ásványkincseit, energiahordozóit, ezek lelőhelyeit meg tudja mutatni a térképen. Rövid leírással tudja bemutatni a kontinensek különböző gazdasági fejlettségű országait, térségeit. Ismertetni tudja az USA gazdasági körzeteinek legfontosabb jellemzőit, Japán gyors gazdasági fejlődésében szerepet játszó tényezőket, Kína, India népesség földrajzi összefüggéseit. Képes legyen az egyes kontinensek őslakosságát és népességének mai összetételét bemutatni. Térkép használatával elemezni tudja a népesség területi megoszlását. Fel tudja sorolni a kontinensek legfontosabb mezőgazdasági terményeit, tenyésztett állatait. Képes a mezőgazdasági művelési módokról rövid leírást adni, a termelés területeit a térképen megmutatni. Példák segítségével bemutatja az egyes országok, térségek szerepét a világban. Röviden tudják összefoglalni az egyes térségeket veszélyeztető környezeti problémákat. 8. évfolyam Időkeret: 56 óra/év, 1,5 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok
Közép Európa regionális földrajza:
16 óra
Magyarország természeti- és társadalomföldrajzi helyzete:
8 óra
Magyarország nagy tájai:
22 óra
Rendszerezésre, értékelésre, gyakorlásra javasolt:
10 óra
281
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Európa regionális földrajza.
Közép-Európa területe, földrajzi helyzete.
A tipikus tájak önálló bemutatása megadott szempontok alapján.
Közép-Európa természeti földrajza
Közép-Európa nagy tájai.
Közép-Európa gazdasági földrajza
Közép-Európa népessége. Közép-Európa Vaktérkép rajzolása az országok és társadalmi-gazdasági helyzete. fővárosok bejelölésével. Önálló tanulói munka: sajtófigyelés: aktuális információk Közép-Európa országai. gyűjtése az országokkal és az Európai Az Európai Unió megalakulása, Unióval kapcsolatban. intézményei. Történelmi atlasz használatával összehasonlítások végzése KözépEurópa 19. és 20. századi és mai országhatárairól.
Közép-Európa országai
Németország földrajzi helyzete, határai.
Közép-Európa szerkezetének kialakulása.
Tematikus térképek összehasonlító elemzése tanári irányítással. Éghajlati A Kárpátok kialakulása, vonulatai, diagramok elemzése és készítése. éghajlata, természetes élővilága. Az Alpok Vaktérképek készítése a tipikus tájak, folyók bejelölésével. Jellegzetes tájak kialakulása, vonulatai, éghajlata. felismerése diaképek alapján. Szakszöveg Közép-Európa éghajlata, vízrajza, megadott szempontok szerinti természetes növényzete. feldolgozása.
Térképvázlaton határok, tájak, folyók jelölése. Metszetrajz készítése az épülő Tájai. Népessége. Gazdasági körzetei, tengerpartról. Tematikus térképek központjai. összehasonlító elemzése. A német ipar termékeinek, márkaneveinek összegyűjtése. Lengyelország földrajzi helyzete, határai, nagy tájai, népessége, iparának, mezőgazdaságának legfontosabb termékei.
Térképvázlaton a határok, tájak, folyók jelölése. Tanulói gyűjtőmunka különböző információhordozók használatával: magyar-lengyel uralkodókról, történelmi eseményekről.
Svájc földrajzi helyzete, határai, nagy tájai, Vázlatrajz készítése a határok, tájak népessége, gazdasági életének természeti jelölésével. Adatok keresése, feltételei és történelmi-társadalmi alapjai. összehasonlító elemzése Svájc gazdasági helyzetéről. Diaképek megadott szempontok szerinti elemzése. Ausztria földrajzi helyzete, határai, tipikus tájai, népessége, gazdasági élete. Legfontosabb bevételi forrásainak megismerése.
Vaktérképen a határok, tájak, folyók jelölése. Atlasz használatával a tartományok, tartományi székhelyek megnevezése, térképi jelölése. Tanulói gyűjtőmunka készítése különböző információhordozók használatával az ország nevezetességeiről.
Csehország földrajzi helyzete, tájai. Domborzati térkép használatával a Gazdasági életének természeti feltételei és földrajzi helymeghatározás gyakorlása, társadalmi alapjai. Ipari központjai. tájak, folyók megnevezése.A tanulók ismereteit felhasználva a cseh ipar neves termékeinek összegyűjtése. Fotókkal, diaképekkel Prága nevezetességeinek ismertetése.
282
Szlovákia földrajzi helyzete, tájai. Vázlatrajz készítése a határok, tájak, Gazdasági életének megismerése. Ipari folyók jelölésével. Éghajlati diagramok központjai, városai. összehasonlító elemzése. Idegenforgalmi központjainak megtekintése diaképek használatával. Románia, földrajzi helyzete. Tájai. Vaktérképen a szomszédos országainak, Gazdasági életének megismerése. Ipari tájainak, folyóinak jelölése. Metszetrajz központjai, városai. készítése, elemzése az éghajlatdomborzat-növényzet összefüggéseiről. Tanulói gyűjtőmunkával a magyarlakta nagyvárosok összegyűjtése, térképi jelölése. Kulturális emlékek felismerése képek segítségével.
Magyarország természetés társadalom-földrajzi helyzete
Magyarország földrajzi helyzete, határai, Domborzati térkép használatával földrajzi területe. helymeghatározás, hosszúság különbség kiszámítása. Helyi idő meghatározása. Vaktérkép pontos rajzolása a szomszédos országok, természetföldrajzi határok jelölésével. Magyarország felszínének kialakulása. Hegységek kialakulása. Mészkőhegységeink keletkezése. Vulkáni hegységek kialakulása. A negyedidőszak eseményei.
Földtörténeti időszalag készítése. A földtörténeti korok fontosabb eseményeinek feldolgozása animációs anyag segítségével. A különböző korú tájak megmutatása domborzati térképen.
Magyarország éghajlata. Éghajlati elemek, Éghajlati térképek vizsgálata, éghajlati hatások. összehasonlító elemzése. Éghajlati diagramok értékelése, következtetések levonása. Számítási feladatok megoldása: évi középhőmérséklet, évi közepes hőingás számolásához kapcsolódó feladatok. Magyarország vízrajza. Felszín alatti vizek. Földrajzi szakszótár használatával Állóvizeink. Vízgazdálkodásunk. fogalmak meghatározása rétegvíz, talajvíz, belvíz, ásványvíz, geotermikus energia. Vaktérkép kitöltése: ezen a fő- és mellékfolyók, tavak jelölése. Tanulói gyűjtőmunkával hazánk népszerű gyógyfürdőinek megnevezése, térképi jelölése. Magyarország természetes növényzete, Metszetrajzon a domborzat-csapadékállatvilága. Magyarország talajtípusai. növényzet összefüggéseinek megértése. Talajvédelem. Fotókkal, rajzokkal illusztrált tablók készítése: ”Mit tehetünk környezetünk védelméért?„ címmel. Magyarország népessége. A népsűrűség.
Magyarország nagy tájai Az Alföld Az Alföld természeti földrajza
Népsűrűségi térkép használatával adatok gyűjtése, táblázatban való feldolgozása, értékelése. Fogalom meghatározása szakkönyv használatával. Korfa értékelése megadott szempontok szerint.
Az Alföld felszíne. Folyami hordalékkúpok. Domborzati térképen a tájak pontos Lösztakarós tájak. Folyami árterek. felismerése. Vaktérképen a tájak jelölése. Tematikus térképek összehasonlító Az Alföld természeti viszonyai: éghajlata, elemzése az: éghajlat-természetes vízrajza, talajtípusai, természetes növénynövényzet-talajtípusokra vonatkozóan. Az és állatvilága. atlaszban magasságszámok keresésével következtetések levonása.
283
Kőzetvizsgálattal a lösz tulajdonságainak megismerésére. Szakszövegből a löszformák kigyűjtése.
Az Alföld gazdasági földrajza
Az Alföld mezőgazdasága. Gabona-és ipari Adatsorok ábrázolása, diagramok növények termesztése. Zöldség-és értékelése hazánk területének művelési gyümölcs termőhelyek. Állattenyésztés. ágak szerinti megoszlásáról, valamint hazánk növénytermesztésének részesedésére a nagytájak között. Az éghajlat, a talaj, a mezőgazdasági termelés vizsgálata tematikus térképek használatával. Az Alföld ipara. Energiahordozók A gazdasági életet bemutató térképek kitermelése és feldolgozása. Dél-Alföld, többszempontú értékelése tanári Észak-Alföld, Mezőföld. irányítással. Vaktérképen a városok, ipari ágak jelölése. Tanulói gyűjtőmunkával az Alföld nevezetes városainak bemutatása.
A Kisalföld A Kisalföld természeti földrajza
A Kisalföld felszínének kialakulása. A Kisalföld tájai. A Kisalföld éghajlata, vízrajza. Természetes növényzete és talajtípusai.
Vázlatrajz készítése a Kisalföld területéről, atlasz használatával a tájainak, folyóinak jelölése, magasságszámok leolvasása. A vulkáni tanúhegyek fogalmának a megtanulása, kialakulásuk modellezése. Az Alföld, Kisalföld éghajlati elemeinek összehasonlítása tematikus térképek használatával.
A Kisalföld gazdasági földrajza
A Kisalföld ipara, ipari központjai. A Az éghajlatmezőgazdaságKisalföld mezőgazdasága. Közlekedése, feldolgozóipar összefüggéseinek kereskedelme. vizsgálata, adatok gyűjtésével. Tanulói kiselőadások keretében a kisalföldi városok kulturális nevezetességeinek bemutatása, fotók, diaképek használatával.
Az Alpokalja.
Az Alpokalja tájai, ezek kőzetanyagai. Az Domborzati térképen a tájak kikeresése, Alpokalja éghajlata, vízrajza. Természetes vaktérképen a kistájak bejelölése. növényzete és talajtípusai. Kőzetvizsgálat: gránit, gneisz, mészkő felismerése. Az éghajlat, a növényzet és a talaj összefüggéseinek megszilárdítása tematikus térképek használatával, metszetrajz készítésével.
Az Alpokalja természeti adottságai
Az Alpokalja gazdasága
A természeti mezőgazdaság Városai.
adottságok és a Szövegfeldolgozás, lényegkiemelés a összefüggései. Ipar. településhálózat megértéséhez. Könyvek, képek használatával páros munkában kirándulási útvonal összeállítása.
A Dunántúli-dombság és a A Dunántúli-dombság kialakulása. Tájai, A táj kialakulásának modellezése, ezek elhelyezkedése. A Dunántúli- metszetrajz készítése. Domborzati Mecsek. A Dunántúli-dombság természeti földrajza A Dunántúli-dombság gazdasági földrajza
dombság éghajlata, vízrajza. Természetes térképen a tájak felismerése, vaktérképen növényzete és talajtípusai. A Mecsek és a ezek bejelölése, kőzetanyagukkal együtt. Villányi-hegység. A tankönyv Függelékében lévő adatok és tematikus térkép vizsgálatával az éghajlat jellemzése.
A kistájak mezőgazdaságának jellemzői. Gazdasági térkép használatával a Ipari ágazatai, központjai. Jelentős városai. Dunántúli-dombság és a Mecsek Településtípusai. ásványkincseinek és energiaforrásainak összegyűjtése. A táj idegenforgalmi vonzerőinek kigyűjtése könyvek, más információhordozók használatával. Pécs nevezetességeinek bemutatása fotók,
284
diaképek segítségével. A Dunántúli-középhegység földtörténeti kialakulása. A Dunántúli-középhegység részei: A Bakony, A Vértes, A Dunazughegység, A Velencei-hegység. A tájak éghajlata. A középhegység vízrajza, természetes növény- és állatvilága.
Domborzati térképen a középhegység részeinek megkeresése, az árkok megmutatása. Vaktérképen a vonulatok jelölése kőzetanyagaikkal és az árkokkal. A hegységek magasságszámainak összegyűjtése. Metszetrajz készítése, természetes növénytakaró rajzolása. Diagram készítése éghajlati elemek vizsgálatával. Térképvázlat és tömbszelvény összehasonlítása, következtetések levonása: tanúhegyek kialakulásáról, folyók patakok folyásirányáról.
A Dunántúliközéphegység gazdasági földrajza.
A középhegység ásványkincs bányászatának mai jellemzői. Ipara, ipari központjai. A középhegység mezőgazdasága, idegenforgalma.
A Dunántúli-középhegység hasznosítható természeti adottságainak összegyűjtése addigi ismeretek és a térkép segítségével. Gazdasági térképek vizsgálatával ásványkincsek, ipari ágazatok, ipari városok gyűjtése tanári irányítással. A mezőgazdaság jellemzőinek feldolgozása adatkereséssel (erdők aránya), térképvizsgálattal, szakszöveg feldolgozásával. Csoportos tanulói feladatként idegenforgalmi plakát vagy ismertető készítése fotókkal, rajzzal, rövid szöveggel.
Az Északi-középhegység
Az Északi-középhegység kialakulása.
A Dunántúliközéphegység A Dunántúliközéphegység természeti földrajza
Az Északi-középhegység természeti földrajza
térkép használatával földtörténeti Domborzati vázlatrajz készítése: a vonulatok pontos bejelölésével, kőzetanyagaikkal, a A középhegység vonulatai. A Börzsöny és medencékkel és folyókkal. A vonulatok a Cserhát. A Mátra. A Bükk és az legmagasabb pontjai Aggteleki-karszt. A Zempléni-hegység. A magasságszámainak kigyűjtése, az középhegység éghajlata, vízrajza. adatok táblázatba foglalása. Kőzetek Természetes növény- és állatvilága. vizsgálatának felelevenítése: mészkő és andezit tulajdonságainak összehasonlítása. Karsztjelenségek modellezése. A Baradla barlang diaképes bemutatása. A karsztjelenségek vázlatának elkészítése. Éghajlati adatok összehasonlítása.
Az Északi- középhegység gazdasági földrajza
A középhegység ásványkincs bányászatának mai jellemzői. Ipara, iparának központjai. A középhegység mezőgazdasága. Közlekedése. Települései.
Budapest és környéke
A táj természeti és gazdaságföldrajza. Budapest és környéke térkép Kereskedelme. Közlekedése. használatával a tájak megkeresése. Idegenforgalma. Vonzáskörzetei. Budapest történetét bemutató szemelvény olvasása a lényeg kiemelése. A gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak arányáról adatok gyűjtése és értékelése. Csoportok
Gazdasági térképek vizsgálatával az ásványkincsek, ipari ágazatok, ipari városok számbavétele. A mezőgazdaság különböző ágazatainak és a természeti viszonyok kapcsolatainak felismerése és összegzése. Tanulói kutatómunkaként neves történelmi személyiségek összegyűjtése, akik kapcsolatban voltak e tájjal. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkok bemutatása szakirodalom felhasználásával.
285
feladatai: kerületek összegyűjtése, megnevezésük, hidak, közlekedési lehetőségek, fontosabb megállóhelyek feldolgozása vagy a főváros nevezetességeit bemutató útvonal összeállítása. Közlekedés. Távközlés és kommunikáció.
A tanulók addigi ismereteinek felhasználásával a közlekedés ágazatainak rendszerbe szedése. Vasúthálózati térképen a csomópontok megkeresése, vaktérképen való jelölése. Magyarország autósatlaszának segítségével az autópályák és nagyobb közutak megnevezése. Adatsorok elemzése, következtetések levonása az egyes országokban a mobiltelefonok és a számítógépek mennyiségének alakulásáról.
Kereskedelem.
Fogalmak értelmezése: belés külkereskedelem. Adatkeresés szakkönyvekből hazánk bel-és külkereskedelméhez kapcsolatban. Főbb külkereskedelmi partnerek összegyűjtése.
Idegenforgalom.
A tanulók ismereteinek felhasználásával Magyarország idegenforgalmi adottságainak összegyűjtése. Vaktérképen a legfontosabb idegenforgalmi nevezetességek jelölése. Utazási iroda alkalmazottjaként idegenforgalmi ajánlat összeállítása.
Települések. Településtípusok.
Magyarország és az Európai Unió
Településformák. A témához kapcsolódó olvasmány néma olvasása, majd szóbeli előadása. Képek, fotók használatával a településtípusok rendszerezése. Megyék, megyeszékhelyek vaktérképen való jelölése, majd megtanulása.
Az Európai Unió világgazdaságban elfoglalt Tanulói gyűjtőmunka internet szerepe. Magyarország az EU-ban. használatával: mi az EU hivatalos nyelve, melyek az EU oktatási programjai. Szakszöveg feldolgozása hazánk uniós csatlakozásáról, erről tanulói előadás tartása. Ábraelemzés és értelmezés a világkereskedelem megoszlásáról, az EU és Mo. külkereskedelmi termékforgalmának szerkezetéről. Magyarország régiói.
Fogalom meghatározása a könyv használatával, mi a régió. Térkép és a tankönyv együttes használatával a régiók és az azokat alkotó megyék megnevezése, vaktérképen történő jelölése.
286
Követelmények Magyarország földrajza
Tudja felsorolni és térképen megmutatni Magyarország nagy és kis tájait. Ismerje kialakulásuk főbb lépéseit, mai arculatuk jellegzetességeit. Ismertetni tudja az egyes éghajlati elemek területi eltéréseit, okait. Fel tudja sorolni és térképen meg tudja mutatni Magyarország fő és mellék folyóit, tavait. Fel tudja sorolni a hazánkban élő nemzetiségek többségét, röviden meg tudja fogalmazni az ország népességének területi elhelyezkedését, és ennek okait. Képes rövid értékelést adni az ipari körzetekről, a fejlődő ipari térségekről. Be tudja mutatni a magyar ipar mai változását előidéző okokat. Ismerje Magyarország legfontosabb mezőgazdasági körzeteit, az élelmiszeripar legfontosabb telephelyeit. Ismerje a nagyobb közút és vasúthálózatainkat. Képes ismertetni hazánk idegenforgalmi adottságait, megnevezni a legjelentősebb idegenforgalmi helyeket. Röviden tudja összefoglalni az országot veszélyeztető környezeti problémákat. Ismerje a legnagyobb nemzeti parkjainkat. Európa regionális földrajza
Pontosan meg tudja határozni Közép-Európa földrajzi helyzetét, fel tudja sorolni az országokat és fővárosukat. Képes ismertetni Közép-Európa országai gazdaságának természeti feltételeit. Be tudja mutatni iparuknak és mezőgazdaságuknak legfontosabb termékeit, telephelyeit és körzeteit. Érzékeltetni tudja az ország fekvéséből adódó kereskedelmi, közlekedési és idegenforgalmi előnyöket. Tudja ismertetni az Európai Unió céljait és feladatait, ismeri intézményeit. Tudja honnan gyűjthetők információk az EU intézményeivel kapcsolatban.
287
Művészetek műveltségi terület Bevezetés A sportiskolai kerettantervben a művészeteket megjelenítő tantárgyak funkciója kettős. Biztosítani szeretnénk azt, hogy a sportiskolában tanulmányait folytató gyerek, kamasz, fiatal, birtokában legyen a műveltségnek azon fontos alrendszerével, melyet az emberi kultúrában a művészetek töltenek ki. Legyen képes tájékozódni a művészetek végtelen világában, közösségét, sportegyesületét, hazáját művelt emberként képviselje a hazájában és azon kívül is. Legyen képes arra, hogy önmagát, emberi viszonyait, kapcsolatait a művészeti élmények, az esztétikum segítségével (művészeti alkotások értő-együttérző befogadásával, illetve esztétikai jelenségek kreatív létrehozásával) ismerje meg, és ki tudja fejezni. A majdani sportember számára különösen fontos, hogy a ritmus, a mozgás világában otthonosan érezze magát, hiszen megannyi sportfeladat teljesítését e képesség kellő fejlettsége megkönnyíti. Ugyanígy súlyt helyezünk arra, hogy a sporttal járó küzdelem élményét, a konfliktusokat az esztétikai élmények gazdagsága segítse hatékonyan, építő, kreatív módon feldolgozni. A művészeti nevelés fontosságát azért is hangsúlyozzuk, mert az aktív sportolói pályafutás végeztével megtalálandó "második pálya" gyakran állhat kapcsolatban a művészetek, a művészetközvetítés világával is. E célból kívánunk olyan tematikát a tanulók elé tárni, melyet leendő életpályáik során hasznosítani, beépíteni tudnak A karriertanulás egyik fontos állomása lehet a kreatív személyiség kialakítása, melyhez a művészetek tantárgyai is kellő segítséget nyújthatnak. A Nemzeti Alaptantervben a Művészetek műveltségi területéhez rendelt műveltségi részterületek arányos képviseletét hangsúlyozzuk, hiszen a „múzsákat” egyfelől egyenértékűnek tekintjük, másfelől vélelmezzük, hogy a különböző személyiségű diákok, különböző művészetek iránt fogékonyak. Ennek érdekében sajátos munka és témakapcsolat is kialakulhat az egyes tantárgyak között, - tantárgyi kooperáció formájában, - melynek révén nemcsak lehetségessé válik a művészetek közti kapcsolat (egyfajta újértelmezésű Gesamtkunstwerk), de a specifikusságot feloldani tudó művészeti összhang is létrejöhet (tánc-mozgás - dráma, vagy dráma - vizualitás, vagy sport – vizualitás, - mozgás-ritmus). A Művészetek tantárgyi rendszerében mindez így jelenik meg:
• • • •
Ének-zene-ritmus (a NAT ének-zene és tánc alterületeinek integrációjában) Vizuális kultúra (a NAT vizuális kultúra, média és mozgókép alterületeinek integrációjában) Játék és küzdelem (a NAT dráma alterülete alapján létrehozott tantárgy) Művelődéstörténet (A 12. évben a projektmódszer eszközeit alkalmazó, szintézist, kreatív alkalmazást jelentő összefoglaló tantárgy. Négy projektje a sportolói életút nagy léthelyzetei köré fűzi fel a különböző művészetek ikonikus alkotásait: Próbatétel - Vesztesek és győztesek - Kell egy csapat - A pálya széle
A sportiskola sajátos műveltségi arányainak megfelelően, a művészeti tantárgyak óraszámának aránya szerénynek mondható. Ezt a helyzetet a mértéktartó tananyag válogatással és a kreativitást igénylő élményszerű metodika javaslatával látjuk feloldhatónak. Úgy véljük, hogy a NAT kompetencia-orientált felfogása ebben az értelmezésben remekül (alkalmazásra képesen) megjeleníthető. Értékelési szempontok a tanulói teljesítménynél (1-10. osztály)
• • • • • •
Személyes preferenciák tudatosítása. Saját képességek számbavétele. Saját és mások munkájának összehasonlítása. Páros munkák. Saját és mások alkotásának értékelése. Saját értékek számbavétele. 288
• • • •
Önkritika. Együttműködés csoportmunkában. Műalkotások elemzése során saját vélemény árnyalt megfogalmazása. A tanári korrigálásoknál szóbeli segítség figyelembevétele, a vállalt, vagy megadott feladat elkötelezett és következetes teljesítése, az alkotó munkában való intenzív részvétel.
ÉNEK-ZENE-RITMUS 1-10. évfolyam Bevezetés
A művészeti nevelésen belül a „hangzó nyelv” élményét, a zenei nevelés alapjait az Ének-Zene-Ritmus nevű tantárgy adja e tantervben. A zenével történő komplex élménynyújtás és a hatékony zenei nevelés legfőbb feltétele a zenében való aktív részvétel, amely alatt az énekes, zenés-mozgásos, táncos, esztétikus mozgásos megnyilvánulásokat, hangszeres (ritmushangszer), valamint az aktív zenehallgatási formákat értjük. Mivel tantervünk sporttagozatos iskolák számára készült ajánlásként, kiemeltük a ritmusképzés területét. A kerettanterv témakörei: Éneklés, Ritmus-mozgás, Hallás és kottaismeret, Zenehallgatás, Improvizáció. Az „Éneklés”- legmagasabb százalékos arányt kap kerettantervünkben, hiszen az éneklés és ezen belül a közös éneklés, - mint az érzelmi élet egyik spontán kifejezési lehetősége - a sporttal foglalkozók számára is örömforrás, feszültségoldó aktív cselekvés, és közösségformáló erővel bír. A zenével élést, a saját élmény megteremtését legközvetlenebbül az emberi énekhang adja. A megismert dalanyag jelentsen valódi „énekszó-kincset”, s egyben zenei kommunikációt, vagyis az érzések és a zenei mondanivaló kifejezni tudásának személyes megtapasztalását. A „Ritmus-mozgás” önálló témakör tantervünkben, de mivel alap zenei jellemző és valamennyi zenei tevékenység velejárója, minden tematikus részben jelen van. A ritmusképzésen belül nagyobb hangsúlyt szánunk - a sporttevékenységekre gondolva - az időbeliség, a tempó érzékelésére, nagyobb odafigyelést ajánlunk a zene ihlette mozgások kivitelezésére, amelyek a súlyos-súlytalan, vagy feszültség-oldás váltakozását, és a mozdulatok dinamikájának átélését is kívánják. Ezt a célt szolgálják az énekes játékok, a zenei figyelemfejlesztő mozdulat és ritmikai feladatok, a ritmus és mozgás improvizáció zenei játékai, valamint az egyes táncmotívumok ajánlásai. A „Hallás és kottaismeret” témakör tartalmazza a zenei ismereteket, amelyek elsajátítása a többi témakör zenei tevékenységeivel valósulhat meg. A sportiskola sajátos feladatai miatt a kottaismeret elmélyítésére kevesebb időt terveztünk, és így a követelmény is visszafogottabb. A „Zenehallgatás” az ember és zene találkozását teszi lehetővé a befogadás oldaláról, így e személyes megérintettség szintén fontos szerepet játszik a személyiség alakításában. Az ifjú sportemberek megannyi stresszhatásnak lesznek kitéve, ezért lényeges, hogy énképük, érzelmi intelligenciájuk - a zene segítségével - karbantartott és karbantartható állapotban maradjon. A zenehallgatás-zeneirodalom témakörben, a felső tagozatban és a 9-10. osztályban igen bő választási lehetőséget adtunk, remélve, hogy az új, eddig csak kevésbé ismert és alkalmazott témák ebben az iskolatípusban, a gyerekek attitűdjének, érdeklődési körének megfelelően, könnyebben és hatásosabban felhasználhatók. Az „Improvizáció” témakör célja a zenével való játszás és a kreativitás mellett a tanulók mozgáskészségének, ritmusérzékének, belső hallásának fejlesztése, valamint a kommunikációs készségek kibontakoztatása. Az ének-zene tankönyvek közül az 1-8. évfolyam számára a Mozaik Kiadónál megjelent Lassúné Ruskó Renáta: Ének-zene 1- 4. munkatankönyvét, majd Király Katalin: Ének-zene 5-8-Muzsikáló nagyvilág c. tankönyveket, valamint Foltin – Neuwirth – Karczagi - Salamonné: Játék és tánc az iskolában I-IV. (Hagyományok Háza Kiadása) ajánljuk, a 9-10. évfolyam számára pedig Kéry Mihály - Kéryné 289
Mészáros Mária: Ének-zene könyveit. (Pedellus Kiadó). A ritmikai és improvizatív zenei játékokhoz, a táncelemek tanításához, valamint az ötletek bővítéséhez gyakorlati segítséget nyújthatnak a következő kiadványok: Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999), Gonda János: A rögtönzés világa (Zeneműkiadó,Bp. 1996), A populáris zene antológiája (Zeneműkiadó, Bp.1992), Kovács Gábor: Reneszánsz táncok (Garabonciás Alapítvány kiadása, 2002), Kovács Gábor: Barokk táncok (Garabonciás Alapítvány kiadása, 1999), Csepei Tibor: Táncritmus kislexikon (Zeneműkiadó, Bp.1973), Széll Rita: Régi táncok iskolája (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.2001), Barsi Ernő: Népi hagyományaink iskolai és amatőr színpadon (Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1995). Alapelvek, célok A zene befogadásán, reprodukálásán és improvizálásán keresztül olyan zenei élmények átélése, és olyan motivációk kialakítása a célunk, amelyek a harmonikus személyiség kibontakozását segítik elő. A kodályi elvek az éneklés, a játék, a zeneérzés fontosságát, az értékes és életkornak megfelelő zenékkel való találkozást hangsúlyozzák. Ezek az elvek irányt mutatnak a mai kor tanárának is. Az egészséges énekhangon való kifejező, örömteli tiszta éneklés megalapozza a zenei anyanyelv kialakítását. A zenei alkotóelemek és a zeneirodalom kiemelkedő alkotásainak megismerése jelentse a zene és zenélés megszerettetését, a zenei ízlésformálást, az érzékelés érzékenységének és a kifejezés árnyaltságának fejlesztését. A hagyományos metodika megvalósítható értékeit frissítse a kreatív - aktivizáló - improvizatív szemlélet. Széles lehetőséget ad pl. a dalokhoz, vagy hangszeres zenékhez illeszthető különböző mozgásformák, ritmuskíséretek, hangszín effektusok szabad, vagy irányított improvizálása. Nemcsak a népi gyermekjátékok tanítását jellemezheti a mozgással összekapcsolt hallás utáni daltanulás. Az önálló ritmuszenék megszületése szintén a szabad improvizáció részei lehetnek. A zene sajátos kifejezőeszközeinek mozdulatjellege által, illetve a zenei mozgások érzékelésével és leképzésével kapcsolatot lehet teremteni az általános, és sporttevékenységekkel. Mivel tantervünk sporttagozatos iskolák számára készült, különösen fontosnak tartjuk a ritmus és mozgás harmóniáját, a zenei ismeretek és a zenei tevékenységek harmonikus összekapcsolását. Az aktív ritmikai tevékenységek, a kreatív és belső hallást fejlesztő játékos feladatok segítsék a koncentrációs készség, a fantázia, a képzelet, az idő-, tér- és dinamikai érzékelés képességét, valamint a kinesztéziás érzetek kialakulását, az esztétikus mozgásnak emberi minőségre, kultúrált magatartásra, közelebbről a sportteljesítményekre gyakorolt kedvező hatását. Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék és megszeressék a magyar zene és tánc legfontosabb jellemző hagyományait, a finnugor örökségből, a türk együttélés emlékeit őrző, a Kárpát-medence kulturális olvasztótégelyben kialakult magyar zene alapvető jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk művészi értékeit, vállalják ezt a tradíciót. Ezért tantervünkben is a magyar nép-és műzene az alap. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a magyar népszokások és néptánc alapelemei, motivikája és egyes motívumfűzések nagyobb teret kapjanak az énekórákon (pl. csárdás, höcögő, a ciframotívum és változatai, a rida, lengető, ugrós…). A motívumfűzés összeállításokat (pl. Kanásztánc, Mezőföldi leánytánc), a nagyobb lélegzetű koreográfiák kivitelezését a 6. osztály plusz órakeretében, vagy tömbösítve ajánljuk. A 7-10. évfolyamok táncos óramozzanatai kapcsolódnak a zenetörténeti ismeretekhez. (pl. menüett, mazurka, bolero, stb.) Valljuk, hogy a világkultúra elsajátításához is a zenei és mozgásos anyanyelv elsajátításán keresztül vezet az út. Más népek zenéjével való találkozás elősegíti az európai és Európán kívüli kultúrák iránti nyitottságot. Az ifjú sportolók valóban világpolgárok lesznek, képesek képviselni a magyar kulturális örökséget, egyúttal éljenek azzal a különös szerencsével, hogy más zenei és mozgásos kultúrára is befogadók lehetnek. A zenetörténeti korszakok, zenei stílusok ismerete, az értéket képviselő zenék és zenei alkalmak megismerése alakítsa ki a hangverseny látogatás igényét a 10 év folyamán. 290
1.évfolyam Cél:
A közös éneklés, az énekes játék, a ritmikus mozgás megszerettetése. Zenei élmények nyújtása és befogadása. A zeneérző,-értő képesség alapjainak kialakítása, a zenei hallás, -képzelet, - memória, fantázia fejlesztése. Időkeret: 37óra / év, 1 óra / hét Témakörönként javasolt arányok:
Éneklés
40%
Ritmus-mozgás
30%
Hallás és kottaismeret
10%
Zenehallgatás
10%
Improvizálás
10%
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Éneklés
mrd (Héja,héja.), lsm (Borsót főztem.,Gyertek lányok ligetre.), smd (Aki nem lép), ls (Süss fel nap), sm (Szóljsíp,szólj!),ls (f)mrd (Sötétes az erdő),s(f)mrd (A hajnali harangszónak), mrd(t,)l (Kis kece lányom), rdl,s, (Csipp,csepp..), mrdl,s, (Csizmám kopogó)
A hallás utáni éneklés/ daltanulás képességének kialakítása. Az éneklési öröm felkeltése, gyermekjátékok eljátszása. A szövegtartalomnak megfelelő kifejező éneklés. Csoportos, kiscsoportos és egyéni éneklés fejlesztése.
hangkészletű magyar népi gyermekjátékok és magyar költők gyermekverseire komponált gyermekdalok; népszokások, ünnepek dallamai (pl. Rozmaringos ablakomban, A pünkösdi rózsa…stb.).
Ritmus-mozgás
Egyenletes lüktetés, (mérő). A negyed, a páros nyolcad, a negyedszünet neve, jele, hangzása és mozdulata. Altatók, ringatók, kiolvasók. Gyermekjátékok (KörjátékokEgyél libám, Sári néni utazik, Lánc-Kis,kis kígyó, Kapu Híd- Szőjünk ,fonjunk., János úr, Még a kácsát…stb.) mozgásmotívumai; 2-4 negyednyi ritmusmotívumok. Egyszerű mozdulat- osztinátó. A kettes ütem, ütemvonal, ismétlőjel, záróvonal.
Hallás és kottaismeret
Dallamvonal, dallamrajz. Szó; mi, lá; szolmizációs hangok; s-m s-l l-m relációk. Dallami jelrendszerek: kézjel, betűjel, vonalrendszer és hangjegy.
Az egyenletes lüktetés érzékeltetése (dobbantás, koppantás, sarok emelgetés, páros lábú szökdelés, járás, taps, stb); a tanult ritmusok és dalritmusok hangoztatása változatos formában (test, ritmus hangszerek). Ütemhangsúly, motívumhangsúly kiemelése mozgással. Kiolvasók, mondókák és gyermekjátékok esztétikus megjelenítése. Ritmusmotívumok (2-4 negyednyi) visszhangozása, felismerése, mozgásban kifejezése. Ritmikus beszéd és mozgás. „Magas-mély” különbségének érzékelése a megismert relációkban is. A tanult dalok és relációk dallamrajza, ill. térbeli elrendezése kézjellel, koronggal, dallamkirakón, éneklése, és felismerése hallás után, jelrendszerről.
291
Zenehallgatás
Tanult dalok és feldolgozásuk. 1-2 perces élő (vagy gépi) zenei bemutatás; hangkeltő anyagok, zörejek. Zongora, furulya, hegedű, gyermek ritmushangszerek, a metallofon, és a női-, férfi-, gyermekhang hangszíne. A zene összetevői (dallam, ritmus, dinamika…).
A tanult dalok felismertetése hangszerről hallás után. A csend, a zaj, a zörej, a zenei hang megfigyeltetése és összehasonlítása. Az emberi hang színeinek és a bemutatott hangszerek hangjainak megkülönböztetése. A zenei alkotóelemek megfigyelése; a feltűnő (jellegzetes) alkotóelemek megnevezése az adott zenehallgatási részletben.
Improvizálás
Beszéd-ritmus-dallam-mozgás szabad összekapcsolása (tanári irányítással). Tempó, dinamika, hangszín variálása. Különböző karaktereket, élethelyzeteket ábrázoló versek, dalok, zenék.
Hangszín rögtönzés mondókára ritmushoz. Szöveg ritmizálása. Énekes beszéd (ismerős dallamfordulatok szabad alkalmazása) Mozgásimprovizálás a dalokhoz, zenére. Gondolatok, érzelmek, történetek kifejezése ritmussal, mozgással, dinamikával, tempóval.
Követelmények:
• •
• • •
Éneklés: Legyen képes 10-15 tanult dalt tisztán, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással elénekelni. Vegyenek részt a mondókák (5-7) és gyermekjátékok élményszerű eljátszásában. Ritmus-mozgás: Legyen képes egyenletes tempótartásra, negyed mérő vagy dalritmus hangoztatására éneklés közben. Tudjanak 2-4 negyednyi ritmusmotívumokat visszhangozni hallás után. Legyen képes a tanult ritmusokat felismerni, megnevezni és ritmusjelről folyamatosan olvasni. Használják örömmel a ritmushangszereket és a testet, mint ritmushangszert. Hallás és kottaismeret: Legyen képes a tanult dalok egyszerű motívumainak utószolmizálására, kézjelezésére, dallamrajzára. Ismerjék fel a tanult szolmizációs hangokat jelről. Zenehallgatás: Legyen képes a zenei bemutatás figyelemmel követésére, a hangforrások megfigyelésére, a dallam, ritmus, hangerő, tempó megkülönböztetésére. Improvizáció: Próbálja ki hangjának változatos hangszínét, lelje örömét a ritmikus testmozdulatok variálásában. Próbálja ki a zene mozdulatainak és a szöveg tartalmainak megjelenítését mozgással, rajzzal, énekhangjával.
2. évfolyam Cél:
Zenei élménynyújtás a zenei tevékenységek és a befogadás által. A zeneérző,- értő képességek, a zenei hallás, - képzet, - memória, - gondolkodás, - fantázia fejlesztése. Időkeret 37óra / év, 1 óra / hét
292
Témakörönként javasolt arányok:
Éneklés
40%
Ritmus-mozgás
30%
Hallás és kottaismeret
10%
Zenehallgatás
10%
Improvizálás
10%
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Éneklés
Tri- (Bújj,bújj,itt megyek, Tekereg a szél), tetrachord (Elvesztettem zsebkendőmet, Megy a kocsi,fut a kocsi), pentachord (Pacikám,paripám), és pentaton (Anyám, édesanyám, Kinyílt a rózsa, Hervad már a lombnak…stb.), hexachord (Már meg jöttünk estére, Száraz tónak) hangkészletű magyar és más népek gyermekdalai, énekesjátékai; könnyű népdalok és komponált gyermekdalok. Népszokások (Ezüstfenyő, szép sudár, Elmúlott a rövid farsang…stb.), ünnepek dallamai (Kirje, kirje, kisdedecske, Esik eső karikára…stb.)
Éneklési készség, zenei memória, belső hallás fejlesztése. Az egységes hangzás, a helyes éneklési szokások kialakítása. Az énekes gyermekjátékok (kör, sor, lánc, kapu-híd) élvezetes előadása.
Ritmus-mozgás
Fél értékű ritmus és szünete Egyszerű többszólamúság: felelgetős kopogósok, két tanult dal ritmusának egyidejű hangoztatása. Egyszerű mozdulat-osztinátó. Mozgásos figyelemfejlesztő játékok. Gyermekjátékok/táncok lépésmotívumai. Pl: egyes csárdás, páros-egylábú ugrós, höcögés (Zöld erdőben, A pünkösdi rózsa, Két szál pünkösdrózsa, Kicsi vagyok én…stb.)
A tanult dalok ritmizálása, ritmusról felismerése. 2-4-6 negyed lüktetésnyi ritmusmotívum megnevezése (hallás után, kottaképről), mozgásban megjelenítése. Gyermekjátékok szép kivitelezése. Mérő, dalritmus, osztinátó hangoztatása éneklés közben. Ritmusbújtatás, ritmusjárás, tempótartás. Egyensúly-érzék, ritmus-és térérzékelés fejlesztése.
Hallás és kottaismeret
A dó, ré, és az alsó lá szolmizációs hang neve, kéz-és betűjele, helyük a vonalrendszerben. A pentaton hangkészlet változatos motívumai. Dallami és ritmusjel összekapcsolása. A kötőív szerepe.
Az új szolmizációs hangok kapcsolása a már ismert hangokhoz. A lehetséges relációk, a dalok jellegzetes dallamfordulatainak dallamrajza, utószolmizálása, kézjelezése és elrendezése térben, vonalrendszeren. A pentaton motívumok visszaéneklése hallás után, kézjelről és kottaképről. Tájékozódás a kettes ütembeosztásban.
Zenehallgatás
Gyermek-, és népdalok énekes és hangszeres előadásban egy és többszólamban. A hegedű, a fuvola, a fagott hangja, a fúvós-és vonószenekar, a gyermekkar hangzása. Cselekményes zenék. Zenei karakterek szomorú-vidám
A magas-mély hangzásának megfigyeltetése hangszeren, hangszeregyüttesben. A különböző karakterek és zenei megjelenítésük (dinamika: halkhangos, tempó: gyors-lassú, dallam, ritmus) közötti összefüggés megfigyeltetése.
Prokofjev: Péter és a farkas
Improvizálás
Mondókák, versek ritmizálása. 4-5 hangos dallamhoz ritmus kitalálása. Történetek, események, érzelmek kifejezése zenei
Szöveg ritmikus megjelenítése, valamint történetek és érzelmek kifejezése különböző hangszínnel, tempóval,
293
eszközökkel és mozgással. Zenei kérdésfelelet.
dinamikával és mozdulatokkal. Rövid dallam ritmizálása. Szabad mozdulat improvizációk (táncok) zenére, énekre. Kérdő vagy válaszoló ritmusmotívum / dallammotívum befejezése, a nyitás-zárás érzékelése.
Követelmények:
• •
• •
•
Éneklés: Legyenek képesek 10-15 tanult dalt tisztán, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással elénekelni a dalok hangulatának megfelelően. Ritmus-mozgás: Legyen képes egyenletes tempótartásra, negyed mérő és dalritmus (járás és ritmustaps) hangoztatására éneklés közben. Dalfelismerés ritmusról. Tudjanak 2-4 negyednyi ritmusmotívumokat visszhangozni hallás után. Legyen képes a tanult ritmusokat felismerni, megnevezni és ritmusjelről folyamatosan olvasni, a tanult ritmusokat lejegyezni. Használják örömmel a ritmushangszereket és a testet, mint ritmushangszert, valamint a megismert gyermektáncok alapelemeit, lépésmotívumait. Hallás és kottaismeret: Legyen képes a tanult dalok egyszerű motívumainak utószolmizálására, kézjelezésére, dallamrajzára. Ismerjék fel a tanult szolmizációs hangokat jelről, kottáról. Zenehallgatás: Legyen képes a zenei bemutatás figyelemmel követésére, a hangforrások megfigyelésére, a dallam, ritmus, hangerő, tempó megkülönböztetésére. Legyen képes a különböző karakterek (szomorú–vidám) és fogalom párok (lassú–gyors, halk–hangos) összehasonlítására. Ismerje fel a bemutatott hangszíneket és a tanult dalokat feldolgozásban is. Improvizáció: Próbálja ki hangjának változatos hangszínét, lelje örömét a ritmikus testmozdulatok variálásában. Próbálja ki a zene mozdulatainak és a szöveg tartalmainak megjelenítését mozgással, rajzzal, énekhangjával.
3. évfolyam Cél:
Zenei élménynyújtás a zenei tevékenységek és a befogadás által. A zeneérző,- értő képesség, a zenei hallás, - képzet,- memória,- gondolkodás,- fantázia további fejlesztése. Időkeret 37óra/év, 1 óra/hét Témakörönként javasolt arányok:
Éneklés
40%
Ritmus-mozgás
30%
Hallás és kottaismeret
10%
Zenehallgatás
10%
Improvizálás
10%
294
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Éneklés
Pentaton (Megismerni a kanászt) Hexachord (Itt ül egy kis kosárban, Fa fölött, fa alatt) és hétfokú (Ugyan édes komámasszony, Én elmentem a vásárra…stb.), vagy pentaton hangkészletű oktáv, nóna hangterjedelmű népdalok (Volt nekem egy kecském, Kis kertemben uborka stb.), népi játékdalok, komponált dalok. Népszokások (Pásztorok keljünk fel, A,a,a,a farsangi napokban…stb.), ünnepek dallamai (Esik az eső,ázik a heveder. Hej,tulipán,tulipán…stb.). Játékos hangképző gyakorlatok. Kánonok. Motívum, sor.
Tiszta intonáció, egészséges énekhang, kifejező éneklés készségének fejlesztése. Hangterjedelem bővítése. Formaérzék fejlesztése, motívumok, zenei sorok összehasonlítása. Kánon éneklés csoportokban.
Ritmus-mozgás
Nyolcad mérő, az önálló nyolcad ritmus és szünete (Ettem szőlőt). Az egész hang és szünete (Fut a kicsi kordé). Négyes ütem. A szinkópa ritmus. Ritmusértékek. Ritmuskánon, kétszólamú ritmusgyakorlatok. Néptánc alapelemei. Pl: egyes csárdás, két lépéses csárdás, cifra és változatai (Éva szívem, Éva, Gyere be rózsám.., Új a csizmám most vették.., Megismerni a kanászt..stb..)
Az új ritmusok hangoztatása változatos mozdulatokkal. A ritmus gyakorlónevek és értéknevek összekapcsolása. Kétszólamú ritmizálás készségének kialakítása. Tánclépések: cifra, csárdás motívumfűzések. A tanult dalok ritmizálása, felismerése ritmusról. Nevek ritmizálása. Ritmusolvasás, - írás készségének fejlesztése.
Hallás és kottaismeret
Alsó szó, felső dó szolmizációs hang. A d-s, (Anyám ,édesanyám) d’-s (Hopp,Juliska) relációk. Hangsúlyjel, kánon jelzése.
Zenei képzet kialakítása az oktáv hangközről, az oktáv (nóna) hangterjedelmű pentaton dallamok szolmizációs éneklése kézjel, kottakép, belső hallás segítségével. Az alsó, felső szolmizációs hangok elhelyezése a vonalrendszerben. Ismert dal részletének kottázása betűjelről. Tájékozódás a négyes ütemben. A kötőív ritmikai értelmezése, alkalmazása a kottában. Folyamatos ritmusolvasás.
Zenehallgatás
Népzenei felvételek. A nőikar, gyermekkar, férfikar, vegyes kar, a fúvószenekar és vonószenekar összetétele. A kürt és üstdob hangja. Cselekményes zenék, mesealakok a zenében. Zenei karakterek: tréfa, induló, tánc.
Új hangszerek, együttesek, hangzásának megfigyeltetése, összehasonlítása. Formai, dallami, dinamikai ritmikai összehasonlítások a zenei gondolkodás fejlesztése: hasonlóságkülönbségazonosság meghallása, megállapítása.
Improvizálás
Nevek, versek ritmizálása. Ritmus kiegészítés. Dallami / ritmikai kérdés – felelet. Ritmus – és dallamlánc, -dominó. Mozdulatrögtönzés.
Szöveg ritmizálásának lejegyzése. Ritmussorok kiegészítése ritmusnévvel, mozdulattal, írásban. Kérdés – felelet improvizáció a tanult ritmusokkal, szolmizációs hangokkal. Visszhang és rögtönzés összekapcsolása a staféta játékokban. (koncentrációs gyakorlat) Szabad mozdulat improvizációk zenére, énekre.
295
Követelmények:
• •
• • •
Éneklés: Legyenek képesek 10-15 tanult dalt tisztán, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással előadni a dalok hangulatának megfelelően. Vegyenek részt a gyermekjátékok előadásában. Ritmus – mozgás: Ismerjék fel a tanult ritmusokat és ütemnemeket az énekelt dalokban, 4-6 negyednyi ritmusmotívumokban hallás után és kottaképről. Legyenek képesek ezek folyamatos ritmizálására és a ritmusok, valamint a megismert gyermektáncok alapelemeinek, lépésmotívumainak változatos megszólaltatására. Hallás és kottaismeret: Tudjanak tájékozódni a vonalrendszeren. Legyenek képesek a tanult szolmizációs hangok felismerésére, megnevezésére kézjel, betűjel, hangjegy alapján, és az énekelt dalok, az egyszerű és pentaton dallamfordulatok utószolmizálására. Zenehallatás: Legyenek képesek formai, dallami, ritmikai, dinamikai hasonlóságok – különbségek – azonosságok meghallására, összehasonlítására. Ismerjék fel a bemutatott hangszereket hangjukról és képről. Improvizáció: Legyenek képesek szöveg ritmizálására, ritmusmotívumok kiegészítésére. Leljék örömüket az énekhez és zenéhez adott mozdulat improvizációban, táncban.
4. évfolyam Cél:
Élményszerzés a zenei folyamatok tudatos követésében, a zenei ismeretek felismerésében és alkalmazásában, valamint az énekes, a mozgásos reproduktív és improvizatív zenei tevékenységekben. A zenei karakterek, zenei történések, és az életkornak megfelelő népi-, egyházi-, társadalmi ünnepeink megismerése az életkor és a zenei anyag függvényében. Időkeret 37óra / év, 1 óra / hét Témakörönként javasolt arányok:
Éneklés
40%
Ritmus-mozgás
30%
Hallás és kottaismeret
10%
Zenehallgatás
10%
Improvizálás
10%
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladat/Ajánlott tanulói tevékenységek
Éneklés
Öt-,hat és hétfokú népdalok (Láttál-e már valaha., Kelj fel juhász, Csömödéri falu végén., Kácsa, kácsa., Sárga csikó, Kősziklán felfut, Új a csizmám stb.), műdalok (Mozart: Szánkózás). Népszokások, ünnepek dalai (Virágos kenderem, Ma van húsvétnapja, Elhozta az Isten, Hayes: Karácsony ünnepén).
Daltanulás jelrendszerről és hallás után. Népszokások felelevenítése az adottságok, életkor függvényében. A csoportos és egyéni éneklés fejlesztése.
296
Szomszéd népek, nemzeti kisebbségek, európai népek dalai, kánonjai (Zöld levélromán, Áll egy ifjú nyírfa-orosz, Ébresztőfrancia, Nyílik a sok virág-német, Gábor Áron rézágyúja-magyar…stb.) Hangképző gyakorlatok.
Ritmus-mozgás
Alkalmazkodó ritmus (Új a csizmám); a nyújtott, az éles, és a pontozott fél ritmusok. A háromnegyedes ütem. Váltakozó ütemű dalok. (Béres legény, Szánt a babám...stb.) Ritmus olvasógyakorlatok. Tánclépések (pl: rida, bokázó, csapásoló), ritmikus mozdulatsorok. (Hajlik a meggyfa levele, Kerekiben lakom, Az oláhok, Megfogtam egy szúnyogot, Két szép rózsafa nőt, stb.).
A tanult dalok ritmizálása, ritmusról dalfelismerés. Az alapritmusok felismertetése hallás után, kottaképről és folyamatos hangoztatásuk az olvasógyakorlatokban. Kétszólamú olvasógyakorlatok megszólaltatása változatos hangszínnel, mozgással. Népdalcsokor összekapcsolása mozgással, tánccal.
Hallás és kottaismeret
A fá és ti szolmizációs hang neve, kézjele, betűjele és vonalrendszerre helyezése. Kétszólamú énekes, ének- ritmusgyakorlatok.
A kis szekund (d-t, m-f) relációk zenei képzetének és tiszta intonálásának kialakítása (Esik eső zúg a gát, Áll egy ifjú, Láttál-e már, Szélről legeljetek…stb). Tájékozódás a változó ütemű dalokban hallási élmény és kottakép alapján. A pont, a nyújtás jelének érzékelése és alkalmazása.
Zenehallgatás
A gordonka, az oboa hangja. Kamarazenei művek. Zenei karakter: groteszk. Zenei ellentétek. Bartók Béla, Kodály Zoltán gyermekeknek írt zongoradarabjai, zenekari művei, kórusművei.
Az új hangszerek hangszínének megfigyeltetése. Az „elvont” zenék hangulatának, karakterének felismerése. Formai, dallami, ritmikai összehasonlítások.
(Bartók: Gyermekeknek I-IV; Mikrokozmosz IVI; Kodály: Háry János stb.)
Improvizálás
Versek, nevek ritmizálása. Dallamhoz ritmus, ritmushoz dallam rögtönzése. Alkotó jellegű játékok. Dallami/ ritmikai pótlások. Mozdulatrögtönzés.
Szöveg ritmizálásának önálló lejegyzése. A megismert zenei elemek improvizatív használata. Szaporítás, ritkítás, cserebere ritmusjátékok. Ritmus- kíséret, tánc, mozgás improvizáció énekhez, zenéhez.
Követelmények:
• •
• •
Éneklés: Legyenek képesek 10-15 dalt tisztán, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással előadni a dalok hangulatának megfelelően. Vegyenek részt a gyermekjátékok előadásában. Ritmus – mozgás: Ismerjék fel a tanult ritmusokat és ütemnemeket az énekelt dalokban, 4-8 negyednyi ritmusmotívumokban hallás után és kottaképről. Legyenek képesek ezek folyamatos ritmizálására és a ritmusok változatos megszólaltatására. Tudják a tanult ritmusjeleket lejegyezni kottaképről, ritmusnév alapján és emlékezetből. Legyenek képesek a ritmus gyakorlónév és a ritmus értéknév összekapcsolására. Legyenek képesek éneküket, vagy hangszeres zenét egyszerű ritmus-, mozgás osztinátóval, tánclépésekkel kísérni. Hallás és kottaismeret: Tudjanak tájékozódni a vonalrendszeren. Legyenek képesek a tanult szolmizációs hangok felismerésére, megnevezésére kézjel, betűjel, hangjegy alapján, és az énekelt dalok egyszerű dallamfordulatainak utószolmizálására, olvasására és lejegyzésére. Zenehallatás: Legyenek képesek formai, dallami, ritmikai, dinamikai hasonlóságok – különbségek – azonosságok meghallására, összehasonlítására. Ismerjék fel a bemutatott hangszereket hangjukról és képről. Tudjanak különbséget tenni a szöveg nélküli zenék karaktereiben.
297
•
Improvizáció: Legyenek képesek szöveg ritmizálására, ritmusmotívumok kiegészítésére. Leljék örömüket az énekhez és zenéhez adott mozdulat improvizációban, táncban. Próbálják ki a megismert zenei alkotóelemek szabad variálását éneklésben, ritmizálásban, ritmikus szövegalkotásban, mozdulatsorokban, kérdés–felelet és egyéb zenei játékokban.
5. évfolyam Cél:
Az osztály váljon muzsikáló közösséggé. Kezdődjön el a zeneszerető/értő közönségnevelés. Éneklésben a tiszta intonáció, helyes artikuláció, a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása. A magyar népszokások ápolása a jeles napi szokások dramatizált játékával. A többszólamúság iránti érzék fejlesztése, stílusérzék fejlesztése énekléssel, zenehallgatással, a zenei memória fejlesztése. Improvizációs készség fejlesztése dallamok, ritmusok, mozgásformák rögtönzésével. A zenei ismeretek bővítése új ritmikai, dallami elemek tudatosításával. Belső hallás, zenei memória és zenei képzelet fejlesztése. A mozgáskultúra további fejlesztése a táncos gyakorlatokkal, a zenei karakternek, a zenei történésnek, az életkornak megfelelően. Legyenek oldottak zenei megnyílvánulásaikban. Így fejleszthetjük zenei forma- metrum-, ritmus- és tonalitás érzéküket, zenei fantáziájukat. Az 1-4. osztályok dallami és ritmikai elemeinek elmélyítése. A zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre. Kapjon egyre nagyobb szerepet az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló, könyvtári használata. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét Témakörönként javasolt arányok:
Éneklés
40%
Ritmus-mozgás
20%
Hallás és kotta ismeret
10%
Zenehallgatás-zeneirodalom
20%
Improvizáció
10%
A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi ünnepi órák számára az osztály ismeretében.
298
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Éneklés
Magyar, rokon és más népek dalai, népdalfeldolgozások
Az alkalmazkodó ritmus elsajátítása. Népdalok előadásmódjának gyakorlása. Dallamvonal és kvintváltó szerkezet megállapítása régi és új stílusú népdalokban.
(Vejnemöjnen muzsikál, Fut a nyúl). Régi stílusú és új stílusú népdalok (Érik a szőlő, Erdő, erdő, erdő). Népszokások dalai (Szent Gergely doktornak, Talalaj, talalaj, Tök Lőrinc). Egyszerű kánonok (Pál, Kata, Péter), Gregorián dallamok (Salve Regina), reneszánsz és barokk táncok és zenei szemelvények (Apor Lázár tánca). Egyszerű bicíniumok (Kodály: Volt nekem egy kecském). Himnusz, Szózat.
A gregorián dallamok kötetlen előadásmódjának megismerése, gyakorlása. Dalok, műzenei szemelvények éneklése az adott előadási jel alapján. Legtöbbször hallás utáni daltanítás, de egyszerűbb dallamoknál lehetséges a kottaképről való tanulás is. Egyes népszokások énekes- mozgásos, táncos megjelenítése.
Egyszerű szöveges és vokális hangképző gyakorlatok.
Ritmus-mozgás
A tizenhatod érték és kombinációi, a kis éles, kis nyújtott ritmus, a kis szinkópa ritmus megismerése (Mozart: Éliás, Szőnyi: Postaváró). Tempó jelölések.
A tanult ritmus elemek megszólaltatása, felismerése. Ritmizálás manipuláció a 2/4-es ritmusképletekkel, „csere-bere”. Egyszerű kétszólamú ritmus-olvasógyakorlatok. Tizenhatod ritmusú dal felismertetése, ritmizálása ritmushangszerekkel, ritmusneves énekléssel. "Kihagyós" játék a belső fejlesztésére, ritmustelefon,
hallás
ritmusvisszhang. Egyszerűbb dalritmus leírása emlékezetből. Ismeretlen ritmussor memorizálása, hangoztatása és lejegyzése. Könnyű ritmuskánon hangoztatása. Kétszólamú ritmusgyakorlat. Dallamok éneklése táncos mozgással. A ritmus természetszerű beidegzése.
XVI. sz. branleok, mint a ritmus szemléltetése, mozgókép felvételről, egy branle megtanulása.
követése,
A menüett ritmusképletének beidegzése, a hagyományos menüett térforma felépítés.
Menüett (tánc) megfigyelése (mozgókép felvételről). Térformák felismerése. Sétalépések a térformának megfelelően, majd a sétalépések felváltása a menüett alaplépéssel.
299
Hallás és kotta ismeret
A felső ré és mi hangok.(Érik a szőlő)
A l-m-l; s-r-s;
Kvintváltás a népdalokban. (Megrakják a tüzet)
l-r-l.; s-d-s; relációk gyakorlása. Egyszerű dallam lejegyzése, ábécés olvasása. Hétfokúság gyakorlása. Hallás után tanult dalok utószolmizálása, kézjeles és ábécé neves éneklése. Zeneművek énekelhető témáinak megszólaltatása szolmizálva. Betűkotta átírása hangjegyekre.
Tiszta hangközök /prím, kvart, kvint, oktáv/ tudatosítása. (Hull a szilva) A violinkulcs, az ábécés hangok és helyük a vonalrendszerben.
Hétfokúság. A dúr és moll hangsor. C-dúr, amoll, F-dúr, d-moll.
Zenehallgatászeneirodalom
A duda, tekerő, cimbalom, klarinét, trombita, csembaló, orgona hangszerek és hangjuk. A népi zenekar hangzása. A regős ének, a verbunkos. AXIII. századi egyházi és világi zene egyes szemelvényei (ifj. Somorjai: Trubadúrmollban). Válogatás a reneszánsz és barokk műfajokból, formákból:
A dúr, moll hangsorok jellegének értelmezése, megfigyelése az előjegyzés nélküli, és 1b előjegyzésű hangnemek tudatosításával. Régi stílus: sorszerkezet, dallamvonal, kvintválasz.
ereszkedő
Új stílus: visszatérő sorszerkezet, kupolás dallamvonal. Néhány népszokás megismerése, dramatikus előadása. A tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó stílusjegyek, zenei formák, műfajok felismerése, ill. megkülönböztetése.
Madrigál (Josquin: Évszakköszöntő), motetta, korál (Már nyugosznak a völgyek), oratórium (Händel: Júdás Makkabeus), kantáta (Bach: Parasztkantáta), szvit (Händel: Tűzijáték szvit-IV.), concerto (Vivaldi: 4 évszak). Zenei formák: rondó (Purcell: Trombitafanfár), menüett (Bach: G-dúr menüett), fúga (Bach: C-dúr preludium és fúga), szekvencia, Bartók és Kodály egy-egy művének megismerése (Este a székelyeknél, Kállai kettős).
Improvizáció
Dallamhoz ritmus rögtönzése. Ritmushoz, vershez egyszerű, előkészített dallam rögtönzése. Kvintváltó dallam befejezése. Ütemek kiegészítése.
Kvintváltó dallamok jellegzetes fordulatainak készségszintű megismerése. Ismert dalok hiányzó befejezésének rögtönzött pótlása. Magyar népszokások, játékok rögtönzött megjelenítése mozgással, szerepjátékkal.
Követelmények:
• • •
Éneklés: Legyen képes 15 népdalt, műdalt tisztán egészséges hangon, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni, alkalmazkodó ritmusban is. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. A Szózat és Himnusz éneklése emlékezetből. Vegyen részt a dalokhoz fűződő mozgásos előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerje fel a tanult ritmusokat, ütem nemeket az énekelt dalokban, és legyen képes folyamatos hangoztatásukra, a zene lüktetését, a kettes, hármas, négyes ütem hangsúlyait érzékeltetni. Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. A tanult táncelemek csoportos bemutatása. 300
•
•
•
Hallás és kottaismeret: A felső ré, mi hangok éneklése, felismerése dalokban kottaképről. A tiszta hangközök éneklése szolmizációval dallamfordulatokban, felismerésük kottaképről. A violinkulcs és az ábécés hangok ismerete c’-c”-ig. A hétfokúság felismerése kottaképről, esetleg dallamfordulatokból. A dúr és moll hangsor ismerete. Az előjegyzés nélküli és 1b –s hangsorok felismerése kottaképről. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit. A magyar népi hangszerek hangjának felismerése. Ismerje fel többszöri meghallgatás után a gregorián dallamvilág, a reneszánsz és a barokk korszak tanult műveit, műfajait, formáit. (5-6 zenemű részleteinek ismerete) Zeneművek stíluskorszakokban való elhelyezése. A csembaló, trombita, orgona hangjának felismerése. 6-8 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel kísérése. Improvizáció: Legyen képes önálló improvizációt létrehozni, előadni adott ritmusértékekkel, adott forma keretein belül. (pl. kvintváltó dallam improvizálása megadott formaképlet és kezdő sorok alapján.) Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel.
6. évfolyam Cél:
Az osztály váljon muzsikáló közösséggé. Folytatódjon a zeneszerető/értő közönségnevelés. Éneklésben a tiszta intonáció, helyes artikuláció, a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása. A magyar népszokások ápolása a jeles napi szokások táncával, dramatizált játékával. Élménynyújtás az egy- és kétszólamú éneklési készség fejlesztésében. A stílusérzék fejlesztése, a zenei memória fejlesztése. Improvizációs készség fejlesztése dallamok, ritmusok, mozgásformák rögtönzésével. A zenei ismeretek bővítése új ritmikai, dallami elemek tudatosításával. Váljanak magabiztossá a hangszeres ritmusjátékok. Belső hallás, zenei memória és képzelet fejlesztése. A mozgáskultúra további fejlesztése a táncos gyakorlatokkal, a zenei karakternek, a zenei történésnek, és az életkornak megfelelően. Legyenek oldottak zenei megnyílvánulásaikban. Az 1-5. osztályok dallami és ritmikai elemeinek elmélyítése. Az érdeklődés felkeltése a zenetörténet nagy alakjai, és a zeneirodalom értékes alkotásai iránt. Szerezzenek élményeket az órai és az esetleges élő zenehallgatáson keresztül. A zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Kapjon egyre nagyobb szerepet az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. Időkeret: 55 óra/ év; 1,5 óra/hét Témakörönként javasolt arányok:
Éneklés
40%
Ritmus-mozgás
20%
Hallás és kotta ismeret
10%
Zenehallgatás-zeneirodalom
20%
Improvizáció
10%
A tanterv összesen 55 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, felhasználható órák száma is. A megmaradt 6 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi ünnepi órák számára az osztály ismeretében.
301
A heti fél óra többlet elsősorban a dramatikus, mozgásos játékok kidolgozására, a népszokások énekes, táncos megjelenítésére, táncok tanulására, improvizatív játékokra fordítódhat. Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Éneklés
Magyar és más népek népdalai, népdalfeldolgozások (Ősszel érik babám, Röpülj páva, Én a hegyre - lengyel). Népszokások, jeles napok dalai (Gyimesi betlehemes, Pünkösdi kosár).
Új stílusú magyar népdal sorszerkezeteinek felismertetése.
Kánonok, műdalok (Ó, jertek énekeljünk kánont). Régi magyar táncdallamok (Ungaresca, hajdútánc, stb). Históriás énekek (Tinódi: Egri históriának summája). Virágénekek, a kuruc kor dalai (Tyukodi nóta). Klasszikus szerzők dalai (Haydn: Szerenád, Mozart: Vágyódás a tavasz után), klasszikus zeneművek könnyen énekelhető témái (Haydn: 94. Üstdob szimfónia II.). Többszólamú szemelvények.
Ritmus-mozgás
Egy és kétszólamú ritmizálás. Az előke, utóka, díszítés ritmusfeladatai. A 3/8-os és 6/8-os ütemformák. Felütés, csonka ütem, triola. (Mozart: Vágyódás a tavasz után)
és
Dalok, műzenei szemelvények éneklése az adott előadási jel alapján. A periódus nyitás-zárás formájának felismerése. Kottaképről való daltanulás. Egyes népszokások, táncok dramatikus, mozgásos megjelenítése.
A 3/8 és 6/8-os lüktetés érzékeltetése mérővel, tapssal, mozgással, tánccal. Dalritmus hangoztatása tapssal, ritmushangszerekkel, ritmusneves énekléssel. Dalfelismerés jellemző ritmusmotívum alapján hallás után és kottáról. Ritmusmotívumok rendezése, ritmusvisszhang, "párbeszéd". (felelgetős ritmusjáték) az új ritmuselemekkel. Megadott ritmussorhoz hangoztatása.
ellenritmus
Szöveg ritmizálása. Énekléshez dalritmus, ritmusosztinátó, egy-/vagy több/szólamú ritmuskíséret ritmushangszerekkel. A mozgáselemek néptánc-gyökerének tudatosítása. Táncos rögtönzések. A ritmus tudatosításával párhuzamosan a stílusos testtartás megvalósítása. Ungaresca – zenei és táncstílus. Régi stílusú ugrós lépések megismerése.
A korabeli társasági élet magatartáselemeinek gyakorlása.
Hajdútánc elemei – ugrós, verbunk lépések. Esetleg fegyvertánc (botoló, kardozó). Az európai zeneóriások megismeréséhez kapcsolva Contra dance.
Hallás és kotta ismeret
Népdalelemzés szerkezet, dallamvonal, hangnem szerint. A módosító jelek értelmezése, A G-dúr, e-moll, hangsorok, hangnemek. Az ábécés hangok G kulcsban
A zenei ismeretek bővítése a módosító jelek, módosított hangok tudatosításával. Előjegyzés és dó-viszony felismertetése a
302
kis g-től g”-ig.
kottaolvasásban.
A k2, n2, k3, n3 hangközök (Sárga kukoricaszár). Módosított hangok (fi, szi, ta, ri), (Ha felmegyek a budai nagy hegyre).
Utószolmizálás, abc-neves énekeltetés. A zenei memória fejlesztése a tanult dalok emlékezetből történő szolmizációs énekeltetésével, jellemző motívumaikról való felismertetésével. A zenei íráskészség fejlesztése 1# 1b-s hangnemekben. Szekund és terc hangközök felismertetése, szolmizációs éneklése. A dúr, moll hangsorok jellegének értelmezése, az 1# előjegyzésű hangnemek tudatosításával.
Zenehallgatászeneirodalom
Lehetőleg autentikus népzenei felvételek (Kallós archívum, Pátria). Magyar népdalfeldolgozások (Kodály: Mátrai képek).
A szimfónikus zenekar hangszereinek, hangszercsoportjainak megismertetése.
Jeles napok zenéje. A 16-18. századi magyar történeti műfajok: históriás ének. Kodály kórusművei (Mátrai képek). A bécsi klasszicizmus műfajai, formái: dal, opera (Mozart: Varázsfuvola), oratórium (Haydn: Évszakok). Mise, gyászmise Requiem),
Az új stílusú magyar népdalok elemzése. A bécsi klasszicizmus műfajainak, formáinak, zenei jellemzőinek megfigyeltetése.
(requiem)
A hangszínérzék fejlesztése: kórusfajták és szólamaik, a lant és a harsona hangzásának felismertetésével.
(Mozart:
szonáta (Mozart: A-dúr zongoraszonáta /Török induló/), szimfónia (Haydn: 94. Üstdob szimfónia II.), versenymű (Beethoven: Hegedűverseny I.), szerenád (Mozart: Egy kis éji zene), triós forma, menüett, szonátaforma, rondó. Haydn, Mozart, Beethoven. A szimfonikus zenekar; trió; vonósnégyes (Haydn: D-dúr /Pacsirta/ Kvartett I.). Hangszerek: harsona; lant.
Improvizáció
Zenei periódus /kérdés-felelet/ improvizációk. Ritmusvariációk és tánclépések rögtönzése 3/8-os és 6/8-os ütemformákban.
Ismert dalok hiányzó befejezésének rögtönzött pótlása pentaton és diatonikus fordulatokkal. Magyar népi játékok, népszokások rögtönzött megjelenítése szerepjátékkal, mozgással. Dallamhoz ritmusosztinátó, rögtönzése.
ellenritmus
303
Követelmények:
•
•
•
•
• • •
Éneklés: Legyen képes 15 népdalt, műdalt tisztán egészséges hangon, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni, alkalmazkodó ritmusban, a megfelelő előadásmódban. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz, népszokásokhoz fűződő mozgásos, dramatikus előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerje fel a tanult ritmusokat, ütemnemeket az énekelt dalokban. A kis éles, kis nyújtott ritmus, a kis szinkópa és triola ritmus folyamatos hangoztatása dalokban és olvasógyakorlatokban. Lejegyzésük hallás után, vagy emlékezetből. A tanult dalok ritmizálása, felismerése ritmusról. Legyen képes a zene lüktetését, a 3/8-, 6/8-os ütem hangsúlyait érzékeltetni. Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. A tanult táncelemek csoportos bemutatása. Hallás és kottaismeret: Az 1#–s hangsorok felismerése kottaképről. A módosító jelek értelmezése. A módosított hangok szolmizálása /ti, fa, di/. A szekund és terc hangközök éneklései szolmizációval dallamfordulatokban, felismerésük kottaképről. Az ábécés hangok ismerete kis g-g”-ig. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit és elemezze azokat. Ismerkedjen meg és ismerje fel többszöri meghallgatás után barokk és klasszikus korszak legjelentősebb műveit, zeneszerzőit (Bach, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven), műfajait. 56 zenemű részletének ismerete. Zeneművek stíluskorszakokban való elhelyezése. Ismerje fel a tanult műfajokat /szvit, versenymű, szimfónia, opera, vonósnégyes/, formákat / motívum, periódus, rondó, szonátaforma/. A harsona és lant hangjának felismerése. 6-8 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel kísérése. Improvizáció: Legyen képes önálló improvizációt létrehozni, előadni a tanult ritmusértékekkel adott forma keretein belül. Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Vegyen részt szerepjátékokban, a magyar népszokások és táncok rögtönzésében.
7. évfolyam Cél:
Az osztály váljon muzsikáló közösséggé. Folytatódjon a zeneszerető/értő közönségnevelés. Éneklésben a tiszta intonáció, helyes artikuláció, a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása. A magyar népszokások ápolása a jeles napi szokások dramatizált játékával. Élménynyújtás az egy- és kétszólamú éneklési készség fejlesztésében. A stílusérzék fejlesztése, a zenei memória fejlesztése. Improvizációs készség fejlesztése dallamok, ritmusok, mozgásformák rögtönzésével. A zenei ismeretek bővítése új ritmikai, dallami elemek tudatosításával. Váljanak magabiztossá a hangszeres ritmusjátékok. Belső hallás, zenei memória és képzelet fejlesztése. A mozgáskultúra további fejlesztése a táncos gyakorlatokkal, a zenei karakternek, a zenei történésnek, és az életkornak megfelelően. Ismerkedjen Európa népeinek néptáncaival. Legyenek oldottak zenei megnyílvánulásaikban. Az 1-6. osztályok dallami és ritmikai elemeinek elmélyítése. Az érdeklődés felkeltése a zenetörténet nagy alakjai, és a zeneirodalom értékes alkotásai iránt. Szerezzenek élményeket az órai és az esetleges élő zenehallgatáson keresztül. A zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Jöjjenek rá, hogy a történelem, művészetek, a népzene hatnak a műzenére. Kapjon egyre nagyobb szerepet az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek, internet tanórai és önálló használata. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét
304
Témakörönként javasolt arányok:
Éneklés
40%
Ritmus-mozgás
20%
Hallás és kotta ismeret
10%
Zenehallgatás-zeneirodalom
20%
Improvizáció
10%
A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi ünnepi órák számára az osztály ismeretében. Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Éneklés
Új és régi stílusú magyar népdalok, főleg Kodály daljátékaiból (Sej, Nagyabonyban, A csitári hegyek alatt). Nemzetiségi, rokon és szomszéd népek dalai (Nap süt kék az ég – svéd, Árok partján-mari, Ugye peng ez a pénz - mari).
Népdalelemzés.
Ünnepkörök újabb dalai, más földrészek dalai. Népies műdal, verbunkos (Magasan repül a daru, Három a tánc). Romantikus zeneszerzők dalai (Schubert: Pisztráng, Pusztai rózsa). Zeneműveik énekelhető témái (Muszorgszkij: Egy kiállítás képei /sétatéma/, Smetana: Moldva). Kánonok, bicíniumok.
Parlando – rubato – tempo giusto előadásmódok megismerése, megjelenítése. Dalok, műzenei szemelvények éneklése az adott előadási jel alapján. A verbunkos zene jellegzetességeinek megfigyelése (ritmus, sorzárlat, tempó).
Olimpiai himnusz.
Ritmus-mozgás
A nyolcad alaplüktetés. A 3/8-os, 6/8-os ütemek hangsúlyrendje, írásmódja. Ritmushoz, ütemsúlyokhoz mozgásos gyakorlatok.
kapcsolódó
Verbunkos tánc. Szomszéd népek táncai (mazurka, polka, kolo, stb.). Polonéz különböző formáinak megismerése, a térbejárást követően a polonéz lépéseinek megtanulása.
A tanult ritmuselemek, ritmusképletek felismerése, megszólaltatása, lejegyzése. Gyakorlatok, műzenei szemelvények egyés többszólamú ritmizálása. A megismert táncok ritmusképleteinek mozgásos kifejezése. Korabeli viselkedéskultúra elemek megismerése. Báli „táncrend-divat” játékos, rögtönzéses megjelenítése.
305
Hallás és kotta ismeret
Hangközök: k6, n6 (Gerencséri utca), k7 és n7 (Volt nékem egy…). A D-dúr, B-dúr, és a h-moll, g-moll hangsorok és hangnemek. Előadási jelek, zenei szakkifejezések: pp, p, mp, mf, f, ff,
Előadási és dinamikai jelek értelmezése, alkalmazása. A zenei olvasási készség fejlesztése a hallás után tanult dalok utószolmizálásával, ábécé neves olvasásával. A zenei íráskészség fejlesztése ismert dallamok lejegyzésével az előjegyzés nélküli és 2# 2b előjegyzésű hangnemekben.
crescendo <, decrescendo>, andante, moderato, allegro, vivace.
Az új hangközök hallás utáni és kottáról való felismertetése, szolmizációs éneklése.
Zenehallgatászeneirodalom
Autentikus népzenei archívum, Pátria).
felvételek
(Kallós
A 19. századi zeneszerzők. Schubert (A-dúr zongoraötös IV.), Schumann, Liszt (Mazeppa), Chopin (g-moll mazurka), Mendelssohn (Hegedűverseny III.), Erkel (Hunyadi), Muszorgszkij (Egy kiállítás képei), Verdi (Nabucco), Wagner, Csajkovszkij (Vonós szerenád IV.) művészete, művei. Műfajok: népies műdal, verbunkos, rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera.
A régi stílusú népdalok elemzése, jellegzetességeik felismerése. Más földrészek népzenéjének hallgatása autentikus előadásmódban. A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése. A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése. A zenei memória fejlesztése a tanult dalok, könnyen énekelhető zeneművek témáinak emlékezetből való énekeltetésével dúdolva, szolmizálva.
Kodály daljátékainak és Bartók egy-egy hangszeres művének megismerése (Háry János, Mikrokozmosz, Gyermekeknek).
Improvizáció
Kupolás és visszatérő, valamint ereszkedő kvintváltó sorszerkezetű dallamok ritmikai, dallami, formai elemeinek improvizációja. Mozgás improvizáció táncelemekkel.
a
megismert
A tanult népdalok jellegzetességeinek felismerése, reprodukálása. Új stílusú és régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral. Ritmusvariációk rögtönzése.
Követelmények:
•
•
•
Éneklés: Legyen képes 13 népdalt, műdalt tisztán egészséges hangon, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni, alkalmazkodó ritmusban, a megfelelő előadásmódban. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz, népszokásokhoz fűződő mozgásos, táncos, dramatikus előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerje fel a tanult ritmusokat, ütemnemeket az énekelt dalokban. A tanult ritmuselemek folyamatos hangoztatása dalokban és olvasógyakorlatokban. Lejegyzésük hallás után, vagy emlékezetből. A tanult dalok ritmizálása, felismerése ritmusról. Variációk szerkesztése 4-8 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. A tanult táncelemek csoportos bemutatása. Hallás és kottaismeret: A dúr és moll hangsor ismerete. Az 2#, 2b –s hangsorok felismerése kottaképről. A szext és a szeptim hangközök éneklése szolmizációval dallamfordulatokban,
306
•
• • •
felismerésük kottaképről. A dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo <, decrescendo >, és a tempójelzések: andante, moderato, allegro, vivace ismerete, alkalmazása. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit és elemezze azokat. Ismerje meg a romantikus korszak fontos zeneszerzőit, műfajait Kodály és Bartók életútját, tanult műveit. 5-6 zenemű részletének ismerete. Zeneművek stíluskorszakokban való elhelyezése. Ismerje fel a tanult műfajokat, / népies műdal, verbunkos, rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera. / 8-10 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel kísérése. Improvizáció: Legyen képes önálló improvizációt létrehozni, előadni a tanult ritmusértékekkel adott forma keretein belül. Vegyen részt szerepjátékkal a magyar népszokások rögtönzött megjelenítésében, a tánc elemek improvizálásában.
8. évfolyam Cél:
Az osztály váljon muzsikáló közösséggé. Folytatódjon a zeneszerető/értő közönségnevelés. Éneklésben a tiszta intonáció, helyes artikuláció, a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása. Élménynyújtás az egy és kétszólamú éneklési készség fejlesztésében. A stílusérzék fejlesztése, a zenei memória fejlesztése. Improvizációs készség fejlesztése dallamok, ritmusok, mozgásformák, táncok rögtönzésével. Komplex látásmód jelenjen meg a társművészetekkel való kapcsolatban. (A világverseny megnyitójának elképzelt, vizuális megjelenésében.) A mozgáskultúra további fejlesztése a zenei karakternek, a zenei történésnek, és az életkornak megfelelően. Ismerkedjen Európa népeinek néptáncaival és az európai társastáncokkal. A zenei ismeretek összegzése az 1-7. osztályok dallami és ritmikai elemeinek elmélyítésével. Belső hallás, zenei memória és képzelet fejlesztése. Összefoglaló jellegű ismeretszerzés a zenei korszakok ismétlésével. Az érdeklődés felkeltése a zenetörténet nagy alakjai, és a zeneirodalom értékes alkotásai iránt. Szerezzenek élményeket az órai és az esetleges élő zenehallgatáson keresztül. Lássanak meg összefüggéseket a zene, ritmus, mozgás kapcsolatában. Az önálló ismeretszerzés váljon mindennapossá a könyvtárban és az interneten keresztül! Időkeret: 37 óra/ év; 1 óra/hét Témakörönként javasolt arányok:
Éneklés
40%
Ritmus-mozgás
20%
Hallás és kotta ismeret
10%
Zenehallgatás-zeneirodalom
20%
Improvizáció
10%
307
A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi ünnepi órák számára az osztály ismeretében. Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
Éneklés
Régi és új stílusú magyar népdalok (Éva szívem Éva, Által mennék), ballada, (A két nővér), virágének. Rokon és szomszéd népek dalai, európai dalok (Volt nékem tegnap – cseh, Kakukk-kánon - német). Egyházi énekek. A századforduló és a XX. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Könnyű kánonok. Kodály, Bartók, Bárdos egyszerű népdalfeldolgozásai.
A tanult dallamok igényes, átélt éneklése. A mutálás problémáinak megismertetése, az új hangszín elfogadása, szépségeinek felismertetése. Egy elképzelt magyarországi világverseny nyitó ünnepségének zenei szerkesztése a tanult népdalok, műdalok, valamint zeneművek felhasználásával.
Gershwin (Klára bölcsődala és Porgy dala - a Porgy és Bess c. operából). A populáris magyar zene értékes dalai.
Ritmus - mozgás
Az eddig tanult ritmusok, ritmusképletek, metrumok. Poliritmia.
A tanult dalok, zenei szemelvények felismerése és megszólaltatása ismert és ismeretlen dallamokban, emlékezetből és kottaképről. Folyamatos ritmizálás 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-ban, a tanult ritmusokkal, ritmusképletekkel. A társastáncok viselkedéskultúrájának rögtönzött megjelenítése.
Motívumok és egyszerű lépésfüzés, „tánciskola” a század társastáncaiból.
Rövid koreográfia, mozdulatsor megalkotása az elképzelt megnyitó egyik dallamára.
Jazz-ritmuselemek, dallamelemek (dixiland, ragtime, a charleston).
Hallás és kottaismeret
Az eddig tanult ismeretek elmélyítése. A leggyakoribb tempo - és dinamikai jelek alkalmazása a csoportos és egyéni éneklés során.
A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.
Atonalitás.
Zenehallgatás zeneirodalom
A magyar és külföldi értékes zenét játszó rádiók, televíziós csatornák megismerése (pl. Bartók, Mezzo, stb.). Összefoglalás az évszázadok muzsikájából. A XX. század zenéje, fontosabb zeneszerzői, irányzatai. Válogatás Bartók (Fából faragott királyfi) és Kodály (Fölszállot a páva), Weiner, Gershwin(Egy amerikai Páriszban), Debussy (Gyermekkuckó), Sztravinszkij (Petruska), Honegger (Pacific 231), Prokofjev, Hacsaturján, Britten (Variáciok és fúga egy Purcell témára) műveiből. Impresszionizmus, folklorizmus,
Zenei könyvtárhasználat: a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, régies- népies szavak jelentésének önálló megismerése. A XX. század jellegzetességei.
zenei
irányzatainak
A jazz néhány jellegzetes műfajának felismerése. A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig).
neoklasszicizmus,
308
elektronikus zene. A jazz. A szórakoztató zene Magyarországon (pl: Illés, Fonográf, LGT, KFT, NOX, Dés László (Jazz+Az) stb.
Improvizáció
Az előző évek improvizatív tevékenységeinek komplex megjelenítése.
Ritmikai, dallami, formai, dinamikai és mozgásos-táncos rögtönzések meghatározott zenei és általános szerkezeti rendezőelvek alapján, a fent említett megnyitó részlet munkájában.
Követelmények:
•
•
• •
• • •
Éneklés: Legyen képes 13 népdalt, műdalt tisztán egészséges hangon, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni, alkalmazkodó ritmusban, a megfelelő előadásmódban. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz, táncokhoz fűződő mozgásos, táncos, dramatikus előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerje fel a tanult ritmusokat, ütem nemeket az énekelt dalokban. A tanult ritmuselemek folyamatos hangoztatása dalokban és olvasógyakorlatokban. Lejegyzésük hallás után, vagy emlékezetből. A tanult dalok ritmizálása, felismerésük ritmusról. Variációk szerkesztése 4-8 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. A tanult táncelemek csoportos bemutatása. Hallás és kottaismeret: Az eddig tanult dallami és ritmikai elemek tudatos felismerésének, használatának elmélyítése. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit és elemezze azokat. Ismerje meg a XX. század fontos zeneszerzőit, műfajait, tanult műveit. 5-6 zenemű részletének ismerete. Zeneművek stíluskorszakokban való elhelyezése. Ismerje fel az eddig tanult műfajokat, stílusokat, stílusirányzatokat. 8-10 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel kísérése. Improvizáció: Legyen képes önálló improvizációt létrehozni, előadni a tanult ritmusértékekkel adott forma keretein belül. Vegyen részt önálló ötletekkel a tánc és látvány elemek improvizálásában.
309
Informatika Műveltségi terület 4-11. évfolyam Bevezetés
Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Folyamatosan nő a különböző intelligens szolgáltatások száma. Növekszik a vizuális kommunikáció szerepe, hatása. Az informatika életünk szerves részévé vált. Alapelvek, célok
A bevezetőben említettekre és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés feltétele, hogy a tanulók legyenek képesek a számítógép mindennapi életben való alkalmazására, a világhálón való ismeretszerzésre. Ezek figyelembevételével a számítástechnika tanulásának céljai és feladatai a következők: Alakuljon ki a tanulók korszerű alkalmazói készsége, váljanak képessé a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeinek kihasználására. Alakuljon ki bennük az információ megszerzésének, tárolásának, feldolgozásának képessége. Szokjanak hozzá a különböző információhordozók használatához. Váljanak képessé a tanulók a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, a mindennapi életben való alkalmazására. Különösen fontos, hogy ezen a gyorsan változó, fejlődő területen kialakítsuk az ismeretek folyamatos megújításának igényét. Alakuljon ki a tanulókban igény az infotechnológia fejlődésének nyomon követésére. Kiemelt cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Váljanak képessé az önálló munkavégzésre, hiszen a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. Fejlessze az együttműködő-készséget, kihasználva a csoportmunka lehetőségeit, hiszen a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Fontos feladat az alkotó munkára nevelés, hiszen a legtöbb számítástechnikai feladat megoldásakor a gyermekek szubjektív vagy minőségi alkotást – terméket (rajzot, szöveges dokumentumot, táblázatot, programot stb.) - hoznak létre. Ismerjék fel az informatika és a társadalom kölcsönhatását, mivel az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit Ismerjék meg az információkezelés jogi és etikai szabályait. Tudatosuljon bennük, hogy a számítógépek és perifériáik értékesebbek az átlagos hétköznapi tárgyaknál, ezért azokat nagy elővigyázatossággal, körültekintéssel, felelősséggel tanulják meg rendeltetésüknek megfelelően, a balesetvédelmi előírásaikat betartva használni. Tudatosodjon a tanulókban, hogy a számítógépes játékoktól illetve internet használattól való függőségi viszonynak komoly veszélyei vannak 310
Az Informatika kerettanterv alkalmazásához szükséges tárgyi feltételek
A kerettanterve kivitelezéséhez szaktanterem, a szaktanteremben megfelelő világítás és elektromos hálózat, fehértábla és ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok, székek szükségesek A jól felszerelt számítástechnikai szaktanterem feltétele, hogy fel legyen szerelve megfelelő multimédiás eszközökkel is (asztali DVD lejátszó, videokamera, projektor, webkamera stb.) Az ideális eset az egy tanuló – egy gép használata. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű Internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Ajánlott projektor, vagy olyan szoftver, amely segíti a tanári és tanulói bemutatást, a közös munkát. A kerettanterv feltételezi továbbá a magyar nyelvű jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert a szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, bemutató-készítőt, valamint a Comenius vagy Imagine LOGO programot. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok is (pl. CD-n), továbbá, transzparensek, képek, valamint a legalapvetőbb tanári és tanulói szakirodalom (folyóiratok és szakkönyvek egyaránt). Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében lehetővé kell tenni a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. A tananyag elsajátítását szolgáló módszerek
A pedagógus feladata kettős, segítés és tanácsadás. Segítse a tanulókat abban, hogy eligazodjanak az ismeretek között. Adjon tanácsot a megtalált információ értékelésében, és a megszerzett információk értékelésében és az információkban való kételkedésben. A számítógépes problémák megoldása sok esetben megköveteli a feladatok részekre osztását, a csoportmunkát és így kialakítja a tanulókban a másokkal való kapcsolattartás, kommunikáció igényét. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. A tananyag elsajátítása tevékenykedtetéssel történjen. Az értékelés módszerei
A tantárgy tanulásának alapja a tevékenykedtetés. Éppen ezért az értékelés alapja is elsősorban a tanulói tevékenység. Az értékelésben tanári, tanulói és önértékelés formáival élhetünk. Értékelhetjük a csoport- és projektmunkában való részvételt és az önálló tanulói produktumot. A jeggyel történő értékelés mellett alkalmazzuk gyakran a szöveges értékelést, minden jól elvégzett tevékenységet dicsérjünk. A tanulók órai tevékenységének megfigyelése is szolgáltasson adatot az érdemjeggyel való értékeléshez. Célszerű a több, kisebb munka értékelése.
311
4. évfolyam Időkeret: 18,5 óra/ év; 0,5 óra/hét Célok:
A tanuló ismerje meg az adott informatikai környezetet, a közhasznú információforrásokat. Váljon képessé: • • •
a feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használatára, egyszerű problémák megoldására részben tanári segítséggel, részben önállóan, egy egyszerű fejlesztő rendszer használatára.
Témakörök
Tananyag
I. Informatikai eszközök használata
A számítástechnika eszközei.
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek terem
Ismerkedés a szaktanterem eszközeivel. A számítógép ki és bekapcsolása.
Az üzemeltetés rendje, balesetés tűzvédelem.
Az üzemeltetési rend, a balesetvédelmi és egészségügyi előírások megismerése.
A számítógép fizikai felépítése, főbb tartozékai.
A számítógép megismerése.
Szoftverismereti alapok.
Kommunikálás a számítógéppel. Bejelentkezés, kijelentkezés, leállítás, újraindítás. Munka a képernyőn: ikonok, egérhasználat, munkaablakok.
Számítógépes játékok.
főbb
tartozékainak,
perifériáinak
Ismerkedés a számítógépes játékokkal. Comenius logo: gyerekjátékok használata.
II. Informatikaalkalmazói ismeretek
Szöveges dokumentumok. Rajzos dokumentumok. Zenés alkalmazások, animációk. Jel, adat, információ.
Szövegszerkesztő program használata. szöveges dokumentumok készítése.
Rajzoló program használata. Egyszerű rajzok készítése. Comenius Logo használata egyszerű animációk, zene szerkesztésében. Adatok értelmezése, csoportosítása. információforrások megismerése.
III. Infotechnológia
Az információ-kifejezés eszközei. A problémamegoldás eszközei. Problémamegoldás. Algoritmusok. Adatmodellezés. Egyszerű fejlesztő rendszerek.
IV.
Internet-használat.
Egyszerű
Közhasznú
Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. Egyszerű problémák megoldása. A mindennapi életben előforduló algoritmusok megismerése. Algoritmusok szöveges megfogalmazása, jelekkel történő leírása. Lineáris algoritmussal leírható tevékenységek kódolása. Mindennapi életben használt adatok értelmezése, leírása. Algoritmusokban használt adatok értelmezése.
Információszerzés az internetről. Keresőprogramok használata.
312
Infokommunikáció V. Médiainformatika
Az elektronikus média. Internetes portálok.
Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. Ismerkedés az internetes portálokkal. Tájékozódás az interneten található szöveges és képi információforrások között.
Követelmények: Informatikai eszközök használata
• • • • • •
A tanuló tudja az informatikai szaktanterem egyes berendezéseinek rendeltetését. A tanuló tudja megnevezni a számítógép fő részeit (gépház, monitor, billentyűzet, egér), ezeket ismerje fel. Ismerje a számítógép bekapcsolási rendjét. Tudja és tartsa be az egészség- és balesetvédelmi előírásokat. Tudja elindítani a kiválasztott szoftvert az operációs rendszer betöltődése után. Ismerje a Comenius LOGO program szolgáltatásait, tudja használni a gyerekjátékokat.
Informatika-alkalmazói ismeretek
• •
A tanuló tudjon egyszerű, rövid (néhány mondatból álló) szöveges dokumentumot elkészíteni. Tudjon rajzoló programmal egyszerű rajzokat készíteni, színezni.
Infotechnológia
• • •
Ismerje az információ fogalmát, megjelenítési formáit. Tudjon értelmezni néhány lépéses lineáris algoritmust. Tudja leírni szöveggel néhány lépésből álló tevékenység algoritmusát.
Médiainformatika
•
A tanuló tudjon megtekinteni egy megadott honlapot.
313
5. évfolyam Időkeret: 37 óra/ év; 1 óra/hét Célok a 5-6. évfolyamon:
A tanuló váljon képessé: • • • • • •
adott informatikai környezet tudatos használatára, a feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használatára, közhasznú információforrások használatára, egyszerű problémák önálló megoldására, feladatok egyszerű fejlesztő rendszerrel történő megoldására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek, megtalálására, felhasználására, kritikus szelekciójára, feldolgozására.
A könyvtári informatika céljai a 5-7. évfolyamon:
• • • •
A tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek, megtalálására felhasználására, kritikus szelekciójára, feldolgozására. A tudatos és biztos használói magatartás kialakítása, az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével. A könyvtár „forrásközpont”-ként történő felhasználásával az önműveléshez szükséges képességek, tanulási technikák megalapozása. Az információszerzés, feldolgozás, és felhasználás etikai szabályainak tudatosítása.
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenység
Az informatikai környezet.
Az iskolai informatikai környezet tudatos használata.
I. Informatikai eszközök használata Hardver
A számítógép fizikai felépítése, főbb tartozékai, a perifériák. A nyomtató.
Szoftver
Operációs rendszer. Könyvtárstruktúra és mappaszerkezet. Állományok. Műveletek állományokkal.
A nyomtató működésének megismerése. Nyomtatási feladatok végzése. Az iskolai megismerése.
operációsrendszer
Kommunikálás a számítógéppel. A mappák létrehozása, törlése. Az állományokkal végezhető műveletek végrehajtása (törlés, áthelyezés, másolás).
314
II. Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés.
Karakter, bekezdés. A szövegszerkesztő alapvető beállításai. Eszköztárak. Karakterformázás: betűtípus, méret, stílus. Bekezdésformázás: igazítás, sor- és térköz beállítás. Oldalbeállítás, margók. Multimédiás dokumentumok.
Grafika
Rajzolóprogramok.
Szövegszerkesztő program használata. Sporthoz kapcsolódó szöveges dokumentumok létrehozása (Pl. Meghívó készítése). Eszköztárak használata. Képek, rajzok beillesztése szöveges dokumentumba. Beágyazott dokumentumok formázása.
Rajzos dokumentumok.
A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. Rajzoló program használata. Rajzok készítése.
Az információ-kifejezés eszközei. Szöveg, kép, rajz, sporthoz kapcsolódó logok és piktogramok.
Ismerkedés az információ kifejezésének eszközeivel. A sporthoz kapcsolódó piktogramok megismerése.
Algoritmizálás, adatmodellezés
Informatikai jellegű problémák algoritmusának mondatszerű leírása.
III. Infotechnológia Az információ különböző formái.
Algoritmusok szöveges megfogalmazása, jelekkel történő leírása. Lineáris algoritmussal leírható tevékenységek kódolása.
Problémamegoldás, programozás
A problémamegoldás eszközei. Problémamegoldás. Programozás.
IV. Infokommunkáció
Internet. Elektronikus levelezés.
V. Médiainformatika
Az elektronikus média. Internetes portálok.
VI. Információs társadalom
Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Programozás Comenius logo-val. Egyszerű alakzatok készítése. Szabályos alakzatok rajzoltatása ismétlés használatával. Eljárások összekapcsolása. Infromációszerzés az internetről (MEK, Magyar Képtár, szótár). Levelező programok használata. Ismerkedés az internetes portálokkal. A legfontosabb sporthoz kapcsolódó portálok megismerése. Tájékozódás az interneten található szöveges és képi információforrások között. Adott témához információk keresése.
Informatikatörténet.
Informatikatörténet legfontosabb állomásainak megismerése (számítógép generációk, Neumann János).
A szabadpolc rendje.
A könyvek tartalmi megkülönböztetése.
Szépirodalom betűrendje (Cutter szám).
A szépirodalom raktári jelzetének megállapítása, táblázat segítségével.
VI. Könyvtári informatika A könyvtárban való tájékozódás, szabadpolc
Ismeretközlő irodalom szakrendje (ETO
Az
ismeretközlő
irodalom
315
szám).
szakszámainak felismerése gyakorlása. A könyvek gerincén levő jelzetek szerinti visszasorolása.
Könyvtárban való tájékozódás, katalógusok
A katalógus cédula adatai. A betűrendes alapja.
katalógusba
sorolás
A rendszó.
Dokumentumtípusok
Nyomtatott dokumentumok: könyvek, sajtótermékek. Audiovizuális dokumentumok: hanglemez, CD, dia, film, videokazetta. Elektronikus dokumentumok: CD-ROM, DVD-ROM.
A könyvtári állomány feltárásának hagyományos módja közül a betűrendes katalógus megismerése. A rendszó kijelölése. A besorolás gyakorlása, a könyvtári betűrend szabályainak ismeretében. Kereséséi feladatok megoldása. Az életkornak megfelelő folyóiratok bemutatása. Lemezhallgatás. A számítógéppel „olvasható” ismerethordozók használata.
A továbbhaladáshoz szükséges követelmények Informatikai eszközök használata
• • • • •
A tanuló ismerje a számítógép főbb tartozékait és tudja használni a perifériákat. Tudjon létrehozni mappákat adott helyre, és törölni is tudja azokat. Ismerje fel a szöveges és futtatható állományokat. Tudjon törölni, áthelyezni, másolni állományokat adott helyről. Tudjon nyomtatási feladatot végrehajtani.
Informatika-alkalmazói ismeretek
• • • •
Létre tud hozni egy bekezdésnyi szöveges dokumentumot. Tudja javítani a hibákat. Tudja használni a legfontosabb eszköztári elemeket. (új dokumentum, kivágás, másolás, mentés, betűformázás, igazítás). Tudjon létrehozni egyszerű rajzot rajzolóprogrammal.
Infotechnológia
• • •
Ismerje az információ különféle formáit, jellemző felhasználási lehetőségeit. Tudjon létrehozni egyszerű alakzatokat Comenius Logo programmal. Tudjon megfogalmazni lineáris algoritmusokat.
Infokommunikáció
•
Tudjon keresni kulcsszó alapján az interneten.
Médiainformatika
• •
Tudjon tájékozódni az internetes portálokon. Ismerje a böngészés veszélyeit.
Könyvtári informatika
• • •
Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban.
316
6. évfolyam Időkeret: 37 óra/ év; 1 óra/hét Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenység
Az informatikai környezet.
Adott informatikai környezet tudatos használata.
I. Informatikai eszközök használata Hardver
Scenner.
Szoftver
A scenner működésének megismerése. Scennelési feladatok végzése.
Operációs rendszer. Könyvtárstruktúra és mappaszerkezet. Állományok: programfájlok, adatfájlok: szöveges, kép, hang, táblázat, bemutató). Műveletek állományokkal.
Az adott operációsrendszer bővebb megismerése. Műveletek ablakokkal. Tálca és start menü használata. Állományokkal végezhető műveletek végrehajtása. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás.
II. Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés.
Szöveges dokumentumok. További szövegformátumok: szegélyek, iniciálé, felsorolás stb. Hasábok. Multimédiás dokumentumok. Táblázatkészítés. információforrások moziműsor, időjárás).
Közhasznú (menetrend,
Szövegszerkesztő program használata. Szöveges dokumentumok készítése. Nagyobb terjedelmű (1-2 oldal) szövegek formázása. Táblázatok beillesztése a szövegbe. Hasábok használata. Rajzoló program használata. Rajzok készítése.
Digitális tudásbázis, adatbázisok.
Bemutató készítés
Bemutató készítő program.
A bemutató készítés lépéseinek megismerése. Bemutató létrehozása.
Adatbázisok, adattáblák
Táblázatok a szövegben.
A mindennapi iskolai életben használatos táblázatok készítése szövegszerkesztővel. Sporthoz kapcsolódó táblázatok készítése. (pl. eredmények nyilvántartása). Táblázatok tervezése, elemzése. Közhasznú információforrások használatának megismerése. (menetrend, moziműsor, időjárás).
A táblázatok alapfogalmai (sor, oszlop, cella).
Keresés digitális adatbázisokban.
III. Infotechnológia Algoritmusok, adatmodellezés Algoritmus fogalma. Szekvencia. Elágazás. Ismétlés. Algoritmus leíró eszközök.
Algoritmusok szöveges megfogalmazása, jelekkel történő leírása. Lineáris és egyszerű elágazásos algoritmussal leírható tevékenységek kódolása. Mindennapi életben használt adatok értelmezése, leírása. Algoritmusokban
317
Folyamatábra. Mondatszerű leírás.
Problémamegoldás, programozás
használt adatok értelmezése. Egyszerű algoritmusok kódolása pl. Comenius logo algoritmusok.
Eljárások,
Megadott alakzatok megrajzolása.
adott alakzat,
Rajzok készítése egyéni terv alapján. Színezés.
záródó alakzatok, egyéni terv, sorminták,
Egyszerű problémák megoldása. Egyszerű használata.
fejlesztő
rendszerek
körbeforgatott minták. Eljárás hívás. Paraméteres eljárások.
IV. Infokommunkáció
Internethasználat. Keresőprogramok. Tematikus keresés.
Infromációszerzés az internetről. Keresőprogramok használata. Tematikus és indexelt keresés megismerése. Elektronikus levelezés
Indexelt keresés.
V. Médiainformatika
Az elektronikus média.
Ismerkedés az internetes portálokkal. Legfontosabb sporthoz kapcsolódó portálok megtekintése. Tájékozódás az interneten található szöveges és képi információforrások között.
VI. Információs társadalom
Szabadon felhasználható források.
Szabadon felhasználható megismerése.
Személyes adatok. Etikai kérdések.
források
Személyi információk, személyes adatok fogalmának tisztázása. Az informatikai eszközalkalmazás fontosabb etikai kérdéseinek megismerése.
VII. Könyvtári informatika A kézikönyvtár összetételének és a tájékoztatásban betöltött szerepének megismerése.
Általános- és szaklexikonok, általánosés szakenciklopédiák, szótárak, fogalomtárak, kronológiák, atlaszok bemutatása.
A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak egyéni használata, szaktárgyi feladatok megoldásában. A különböző kézikönyvekben való tájékozódás gyakorlása.
A könyvtárak típusai. Könyvtártörténet.
Nemzeti könyvtár. Felsőoktatási könyvtárak. Szakkönyvtárak. Közművelődési könyvtárak. Iskolai könyvtárak.
A világhíres könyvtárak megismerése, képes bemutató alapján, album, CD segítségével. A különböző típusú könyvtárakról információgyűjtés, majd bemutatása a feladatkör, a gyűjtőkör szerinti magyarázattal.
318
Tájékozódás a könyvtárakról az Interneten
A könyvtárak megismerése.
honlapjainak
Az előző órán, képen és szóban megismert könyvtárakról, most a számítógép segítségével gyűjt információt. A megadott kérdésre keresi a választ.
Követelmények: Informatikai eszközök használata
• •
A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer (grafikus) felhasználói felületét és felépítését. Tudja alkalmazni a tanult mappa-és állománykezelési műveleteket.
Informatika-alkalmazói ismeretek
• • • • • •
Tudjon létrehozni több bekezdésből álló szöveges dokumentumot. Tudjon formázni egy oldalnyi adott szöveget minta alapján. Használni tudja a tanult szövegformázási műveleteket. Tudjon táblázatot, rajzot beilleszteni a szövegbe. Tudjon létrehozni 4-5 diából álló egyszerű bemutatót. Ismerje a közhasznú információforrások használatát (menetrend, moziműsor, időjárás).
Infotechnológia
• • •
Tudjon kódolni egyszerű elágazásos algoritmust. Tudja értelmezni a mindennapi életben használt adatokat. Tudjon létrehozni egyszerű eljárásokat Comenius vagy Imagine Logo-ban.
Infokommunikáció
• •
Ismerje a levelező program alapvető funkcióit. Tudjon elektronikus levelet küldeni és fogadni.
Médiainformatika
• •
Tudjon anyagot gyűjteni adott témához. A gyűjtött anyagot tudja beilleszteni szöveges dokumentumba.
Információs társadalom
•
Ismerje a szabadon felhasználható forrás fogalmát és az informatikai eszközalkalmazás fontosabb etikai kérdéseit.
Könyvtári informatika
• • • •
A tanuló tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a kézikönyvekben. Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül milyen könyvtárakat használhat. Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchenyi Könyvtár.
319
7. évfolyam Időkeret: 37 óra/ év; 1 óra/hét’ Célok és feladatok:
A tanuló váljon képessé: • • •
a különböző informatikai környezetekben való tájékozódásra, a feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztására, iskolához kapcsolódó problémák önálló illetve csoportmunkában történő megoldására.
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenység
A helyi hálózat. A szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. Hálózati szolgáltatások.
A számítógép és perifériáinak kezelése felhasználói szinten. A cserélhető és fix adattárolók megfigyelése, jellemzőik megismerése; használatuk.
I. Informatikai eszközök használata Hardver
A cserélhető és fix adattárolók (merevlemez, floppy, CD-lemez, DVD, cserélhető lemez).
Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata.
Hang, kép és videó digitalizálás eszközei. Digitális fényképezőgép, mikrofon, hangszóró.
Szoftver
Az operációs rendszer. Fájlkezelő. Víruskeresők.
Ismerkedés az operációs rendszerek segédprogramjainak fogalmával, fajtáival, használatával. Víruskereső program használata.
II.Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés
Típusdokumentumok. Multimédiás dokumentumok. Elektronikus faliújság.
Dokumentum formázása. Képek, rajzok bevitele a dokumentumba. Szöveg tagolása. Alapvető bekezdés formázási műveletek végrehajtása. Multimédiás dokumentumok készítése (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film). Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése. Sporthoz készítése.
kapcsolódó
dokumentumok
320
Táblázatkezelés
Adatok csoportosítása, értelmezése. Grafikus ábrázolás. Táblázatok.
Ismerkedés táblázatkezelő programmal. A táblázat részei, szerkesztése táblázatkezelő programmal. Cellák kitöltése, adattípusok, cellák tartalmának módosítása, automatikus kitöltés, másolás, áthelyezés, oszlopszélesség, sormagasság, sor, oszlop beszúrása, törlése, műveletek munkafüzettel, formázás (kijelölések, betűformázás, igazítás, szegély, mintázat, számformátumok), egyszerű képletek használata. Adatbázisok kezelése táblázatkezelővel (rendezés, keresés, szűrés).
Algoritmus fogalma.
Algoritmussal leírható feladatok megismerése, keresése és vizsgálata: algoritmikus feladatok felismerése a mindennapi életben, a különféle tantárgyakban, ezek leírásának gyakorlása; feladat vagy probléma algoritmikus megfogalmazása és leírása folyamatábrával vagy szöveggel; a leírt algoritmus tesztelése (lejátszása), szükség esetén korrigálása
III. Infotechnológia Algoritmusok, adatmodellezés
Szekvencia. Elágazás. Ismétlés. Algoritmus leíró eszközök. Folyamatábra. Mondatszerű leírás.
Egyszerű szekvenciát, ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezése, kódolása pl. Logo nyelven.
Algoritmussal leírható feladatok.
Sorsolás algoritmusa.
Problémamegoldás, programozás
Összetett programozási feladatokban paraméteres eljárások, használata. Különböző adattípusok megismerése. Algoritmusok készítése összetett programozási feladatokhoz. Paraméteres eljárások, használata programozási feladatokban.
Eljárások paraméterezése. Folyamatábra. Szekvencia, ismétlés, elágazás. Rekurzió.
IV. Infokommunikáció
Információszerzés interneten.
és
elhelyezés
Kommunikáció.
az
Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése az interneten. Szabadon felhasználható hang, és video anyagok letöltése és elhelyezése az interneten. A letöltés módjainak megismerése. Infokommunikációs eszközzel egyéni információ küldése és fogadása, mobilkommunikációs eszközök használata. Az MSN használatának megismerése. Beszélgetés MSN segítségével.
V. Médiainformatika
Hangszerkesztés.
A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tévé) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok alkalmazása a megismerési folyamatban.
Zenei CD előállítása.
Videotechnikai alapok, digitális hang és
Az elektronikus média. Hang, zene, kép digitalizálása.
321
képrögzítés technikai lehetőségei. Felvételek készítése, rögzítése CD-n vagy DVD-n.
VI. Információs társadalom
Szerzői jog. Informatikai biztonság, hitelesség. Szoftverhasználat jogi kérdései.. Netikett
A szerzői jog fogalmának megismerése. A szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása. Az informatikai biztonság és hitelesség kérdésének bemutatása példákkal. A biztonság és hitelesség kérdésének fontossága. Az alapvető infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése A programok illegális másolásának terjesztésének büntetőjogi következményeinek megismerése.
VII. Könyvtári informatika Tájékoztatási eszközök
Az eddig tanultak ismétlése: a kézikönyvtár, a betűrendes katalógus. Új ismeret a másodlagos (indirekt) tájékoztatási eszközök: a bibliográfiák. Az ISBN ISSN azonosító jelek értelmezése. Könyvtári katalógusok: szakkatalógus.
A bibliográfia használata, a benne történő tájékozódás, a különféle mutatók ismerete, valamint a bibliográfia fajtáinak felismerése (önálló, rejtett, kurrens, retrospektív általános, szakbibliográfia) példákkal, jól előkészített szemléltetéssel. A könyvek és időszaki kiadványok nemzetközi azonosító jelenek megismerése. A tudományok könyvtári felosztásának megismerése. Az ETO /Egyetemes Tizedes Osztályozás/ főtáblázati számainak, a tíz főosztálynak megtanulása. A bibliográfiai adatbázisok a számítógépes könyvtári katalógusok a Magyar Elektronikus Könyvtár megismerése.
Az ismeretek feldolgozásának módja.
Anyaggyűjtés – cédulázás, vázlatkészítéskidolgozás – források feltüntetése – hivatkozások.
A megadott témához anyaggyűjtés, és a források pontos megjelölése. A vázlatkészítés és kidolgozás esetleg a kutatási terület tantárgyi órán történő előadása, a szaktanárral egyeztetést kíván.
322
Követelmények: Informatika eszközök használata
• • • • •
A tanuló tudja önállóan használni a helyi hálózatot. Tudja használni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten. Ismerje az operációs rendszereknek 3 segédprogramját és azok használatát. Tudjon használni legalább egy víruskereső programot. Tudja használni a digitális fényképezőgépet, mikrofont, hangszórót.
Informatika-alkalmazói ismeretek
• • • •
Tudja végrehajtani az alapvető bekezdés-formázási műveleteket. Tudjon objektumokat beilleszteni szöveges dokumentumba. Tudjon jól áttekinthető, esztétikusan megformázott táblázatot készíteni. Tudja a táblázat adatait rendezni, az adatok között tudjon keresni.
Infotechnológia
• •
Tudja azt, hogy mikor célszerű infotechnológiai eszközt alkalmazni a probléma megoldásához. Tudjon egyszerűbb, ismétlődést, elágazást tartalmazó algoritmust értelmezni.
Infokommunikáció
• • •
Tudja használni a világháló nyújtotta információkeresési és kommunikációs lehetőségeket. Tudjon egyéni információszerzési kommunikációt lefolytatni különböző eszközök igénybevételével. Tudjon egyéni információt küldeni és fogadni, mobilkommunikációs eszközök használatával.
Médiainformatika
• • •
A tanuló biztonsággal tudjon tájékozódik az internetes portálokon. Tudjon navigálni életkorának megfelelő magyar és idegen nyelvű honlapok oldalai között. Tudjon szöveges dokumentumot, képeket, hangfile-okat letölteni honlapról, internetes archív helyekről.
Az információs társadalom
• • •
Legyen jártas a szabadon felhasználható források kérdéskörében. Tudja, hogy mit jelent a biztonságos világháló használat és hogy milyen jogi szankciók várnak ezen biztonság megszegőire. Tudja mi a netikett, tudja alkalmazni a világháló használata során.
Könyvtári informatika
• • •
A tanuló ismerje a könyvtári tájékoztató eszközöket, a használatukhoz szükséges keresési technikákat. Tudjon keresni bibliográfiában, számítógépes katalógusban és a könyvtári adatbázisokban. Sajátítsa el a kutatómunka alapjait, az anyaggyűjtés, jegyzetelés, hivatkozás szakszerű folyamatát.
323
Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület Bevezetés
A technika, a műszaki tudományok legösszetettebb műveltségterülete. Napjainkban ez a terület olyan mértékű és ütemű változáson megy keresztül, amely laikus ember számára nem, vagy csak alig követhető. Nem véletlen, hogy a XX. század végét az „információ és a technológiai robbanás” időszakának nevezik. Az a feladat, amit a technika és az életvitel tanítása felvállal, nem irigylésre-méltó. Olyan gyakorlati tudást kell továbbítania, amelyben a folyamatok analízise, szintézise ideális egyensúlyban van. A világ tapasztalati megismerésére és használható tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ, így a sport világa között. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron hozzájárul a tanulás és a munka fontosságának felismertetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A műveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns magatartás fejlesztése, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segíti kialakítani a helyes önértékelést, a fejlődőképes autonóm személyiséget. Ez rendkívül jól használható a sport területén is. Csupán szemlélet kérdése az, hogy párhuzamot vonjunk a versenysport és a technika között. Az eredmények, a produktum iránti igények megjelenése, a lehetőségek pontos felmérése, a helyes tervezési folyamat, a kitartó, módszeres munka, majd az ezt követő reális értékelés mindkét területen alapvető fontosságú. Egy új tantárgyat oktatunk, és ez csak nyomokban hasonlít a valamikori gyakorlati foglalkozásokra. Napjainkban a technika sokkal inkább szemléletmód, egy új életvitel, amelynek nem ismerete lehetetlenné teszi, hogy sikeresek legyünk és maradandót alkothassunk.
324
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1 – 4. évfolyam Alapelvek, célok
Az életkori sajátosságok figyelembevételével ismerkedjenek meg a technikai környezet eszközrendszerével és anyagaival, legyenek képesek a nézeti ábrázolás alkalmazásával tervezni, egyszerűbb művelettervet készíteni. Ismerjék meg az anyagok összehasonlító vizsgálatának elvét, az egyszerűbb gyártási folyamatokat, modellezzék tudásuknak megfelelően. Ismerkedjenek meg az állapotváltoztató technológiákkal és az otthoni munkák alapján helyesen alkalmazzák. Sajátítsák el a lakóhelyükre jellemző közlekedési eszközök használatának szabályait, legyenek képesek a menetrendekben tájékozódni, és tudják azokat kombináltan használni. Szerezzenek ismeretet az életvitel kultúrájában, sportpéldák hozzárendelésével, szemléltessék az egészséges életmódot, a szabadidős tevékenységet. Mélyítsék el az ünnepi szokásokkal kapcsolatos ismereteiket. Életkoruknak megfelelően ismerjék és tartsák be a biztonságtechnikai előírásokat. Legyenek képesek a felmerülő igények és gazdasági szempontok alapján bevásárlást tervezni. 1. évfolyam Alapelvek, célok:
Az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók ismerkedjenek meg a technikai környezet eszközrendszerével. Tevékenységek által fejlesszék manuális és kommunikációs képességeiket. Váljanak képessé egyszerű tárgyak tervezésére és elkészítésére. Ismerjék meg a közúti közlekedési szabályait és készség szintjén alkalmazzák ismereteiket. Szerezzenek ismereteket az életvitel kultúrájában és sportpéldákkal képesek legyenek szemléltetni az egészséges életmódot, valamint a szabadidős tevékenységeket. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét TECHNIKAI KULTÚRA Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenység
A műszaki rajz alapjai.
Vízszintes, függőleges, ferde vonalak rajzolása. Vázlatrajz készítése szabadkézzel, lakás építése építőelemekből.
1. A munka világa 1.1. Tervezés
Méretek (kicsi, nagy, ugyanakkora) Lakás tervezése. Építés, modellezés. 1.2. Anyagismeret
Környezetünk anyagai. (papír, fa, fonal) Az anyagok fizikai tulajdonságainak Képlékeny anyagok. (gyurma, agyag, sóliszt) tapasztalati megfigyelése, megfogalmazása.
1.3. Az anyag megmunkálása
Az anyagok megmunkálása, alakítása, Mintakövetéssel origamik hajtogatása. Saját formázása. (hajtogatás, tépés, nyírás, tervezésű figurák, faliképek készítése, ragasztás, csiszolás, gömbölyítés, simítás, festése. A termékek bemutatása. festés).
2. A közlekedés világa 2.1. A közlekedés rendszere Környezeti nevelés
A városi közlekedés járművei. (autóbusz, Beszélgetés villamos, trolibusz, metro) funkcióiról.
a
járművekről
és
Útvonalak tervezése.
325
azok
2.2. Közlekedési szabályok
Viselkedési szabályok a közlekedési A szabálykövető magatartás járművökön. A gyalogos közlekedés szabályai. megfogalmazása szerepjátékok Jelzőtáblák. Jelzőlámpák. alkalmazásával. A vonatkozó jelzőtáblák memorizálása.
3. Technikatörténet 3.1. A közúti története
közlekedés A városi közlekedés járműveinek története.
Képek elemzése, a történeti sorrendiség megállapítása.
AZ ÉLETVITEL KULTÚRÁJA 1. A háztartás világa 1.1. Otthon
Berendezési tárgyak.
Beszélgetés funkcióiról.
A helyiségek bútorai. 1.2. Házimunka
a
tárgyak
szerepéről,
A terítés funkciója. Reggeli, déli, esti terítés.
Szalvéták hajtogatása. A tálaló és az evőeszközök elhelyezése.
A szobanövények szerepe, fajtái.
Tapasztalatok megfogalmazása
A növények ápolása.
a növények szerepéről, fajtáiról.
2.1. A család egészsége
Az egészség, betegség fogalma.
Testi - lelki egészség
Egészséges életmód.
A fogalmak megfogalmazása mindennapi példákkal. Beszélgetés az életmódról.
Énkép, önismeret 1.3. Lakásdíszítés 2. Az egészség világa
Alapvető gyógyszerek. 2.2. Táplálkozás
Táplálkozási szokások. táplálkozás jellemzői.
2.3. Tisztálkodás
Tisztálkodási szokások.
Az
egészséges A szokások és a jellemzők megfogalmazása, általánosítása. Beszélgetés a szokásokról a tapasztalatok összegzése.
A fogak ápolása. 2.4. Ruházkodás
Az évszakok ruházkodási szokásai. Ruhaneműk. Sportruházat.
Az évszakokhoz hozzárendelése.
ruhaneműk
3. A szabadidő világa 3.1. Családi szabadidő
A szabadidő szerepe a család életében. Sport Hétvégi családi szabadidő tervezése. - szabadidő.
3.2. Ünnepek
Az ünnep fogalma.
Hon - és népismeret
Mikulás, Karácsony, Farsang, Nemzeti Ünnep, Ajándék - és emléktárgyak tervezése, Húsvét, készítése papírból, fonalból, gyurmából.
Beszélgetés az ünnepekről.
Anyák napja. 4. A biztonság világa 4.1. Balesetvédelem
Az anyagmegmunkálás szabályai. A munkahely rendje, tisztasága.
4.2. Elsősegélynyújtás
balesetvédelmi A szabályok megismerése példák szemléltetésével. Mintakövető magatartás alkalmazása.
Mentők szerepe.
A telefonszám memorizálása.
A kézsérülések ápolása, kötözése.
Szimulált sérülések ápolása, kötözése.
Gyorstapaszok. 4.3. Tűzvédelem
A tűzoltóság szerepe. A tűzoltóság telefonszáma.
Beszélgetés a tűzoltóság szerepéről. A telefonszám memorizálása.
326
Megjegyzés: A vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • • • • • • • •
Ismeri a környezeti és képlékeny anyagok főbb tulajdonságait. Tud mintakövetéssel anyagokat megmunkálni. Ismertetni képes a városi közlekedés járműveit. Alkalmazni tudja a viselkedési - és a gyalogos közlekedés szabályait. Kultúráltan tud teríteni. Ismeri és alkalmazza a tisztálkodási és öltözködési szabályokat. Képes családi szabadidő tervezésére. Tud ünnepekre ajándéktárgyakat tervezni és készíteni. Ismeri és alkalmazni képes a balesetvédelmi szabályokat. El tudja végezni kisebb sérülések ellátását.
2. évfolyam Alapelvek, célok:
Az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók ismerkedjenek meg a technikai környezet anyagaival. Tevékenységek által fejlesszék manuális és kommunikációs képességeiket. Legyenek képesek egyszerű tárgyak tervezésére és elkészítésére. Ismerjék meg és készség szintjén alkalmazzák a gyalogos közlekedés szabályait. A városi közlekedés menetrendjeit kombináltan tudják alkalmazni. Szerezzenek ismereteket az életvitel kultúrájában és sportpéldákkal legyenek képesek szemléltetni. Legyenek tisztában az ünnepi szokásokkal és készítsenek emléktárgyakat. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét TECHNIKAI KULTÚRA Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek
1. A munka világa 1.1. Tervezés
A műszaki rajz alkalmazása a mindennapi Ábrák rajzolása vonalzókkal. (ház, kerítés stb.) Tárgyak becslése, cm pontosságú életben. mérés. Mérés, becslés. Épület pl. Lego-ból. Tervezés, épület összeállítása.
1.2. Anyagismeret
Környezetünk anyagai. (papír, fa, textil) Az anyagok fizikai, mechanikai, kémiai Képlékeny anyagok. (papírmasé, gipsz) tulajdonságainak vizsgálata, Természetes anyagok. (termések). összehasonlítása, rendszerezése.
1.3. Az anyag megmunkálása
Az anyagok megmunkálása alakítása. Egyszerű papír - és fajátékok tervezése, (hajtogatás, csomagolás, nyírás, ragasztás, készítése. Öltések gyakorlása textileken. varrás, öntés). Tárgyak kiöntése, festése gipszből. Alaklemez alkalmazása.
2. A közlekedés világa 2.1. Közlekedési eszközök
A szárazföldi, vízi és a légi közlekedés A közlekedési eszközök rendszerezése, eszközei. csoportosítása.
2.2. Közlekedési szabályok
Viselkedési szabályok a közlekedési A szabálykövető járművökön. A gyalogos közlekedés szabályai. megfogalmazása
magatartás szerepjátékok
327
2.3. Menetrendek
Jelzőtáblák. Jelzőlámpák.
alkalmazásával. A vonatkozó jelzőtáblák memorizálása.
A városi közlekedés menetrendjei.
A menetrendek kombinált alkalmazása.
(autóbusz, villamos, metró). 3. Technikatörténet 3.1. A közúti története
közlekedés A magyarországi szárazföldi közlekedés Képek gyűjtése, rendszerezése. objektumainak története. (úthálózat, utak, Album készítése. hidak)
3.2. A posta története
A magyar posta története.
Postai bélyegek gyűjtése.
AZ ÉLETVITEL KULTÚRÁJA 1. A háztartás világa 1.1. Otthon
A szoba és a gyerekszoba berendezési A helyiségekhez tárgyai, funkciói. rendelése.
berendezési
1.2. Házimunka
Munkamegosztás a családban.
A munkamegosztás modellezése.
Énkép, önismeret
Ünnepi teríték. Szalvétahajtogatások.
Terítékek képi elemzése.
tárgyak
Ünnepi terítés tervezése. 2. A fogyasztói világ 2.1. Postai szolgáltatások
Levélfeladás.
Levelek-és csomagküldemények címzése. Sportbélyegek gyűjtése.
Csomagfeladás. 3. Az egészség világa 3.1. Ruházkodás
Textilfajták. Ünnepi öltözködés.
Hon - és népismeret
A sportolók ünnepi öltözködése.
Textilfajták felismerése. Az ünnepi öltözet megfogalmazása.
4. A szabadidő világa Beszélgetés az ünnepekről.
4.1. Ünnepek
Az ünneplés formái.
Hon - és népismeret
Mikulás, Karácsony, Farsang, Nemzeti Ünnep, Ajándék - és emléktárgyak tervezése, készítése fonalból, textilből, gipszből. Húsvét, Anyák napja.
5. A biztonság világa 5.1. Balesetvédelem
Az anyagmegmunkálás szabályai. A munkahely rendje, tisztasága.
5.2. Elsősegélynyújtás
balesetvédelmi A szabályok megismerése példák szemléltetésével. Mintakövető magatartás alkalmazása.
A kézsérülések ápolása, kötözése.
Szimulált sérülések ápolása, kötözése.
Szúrt sebek. Gyorstapaszok. 5.3. Tűzvédelem
A tűzesetek okai. A tűz bejelentése.
Az okok feltárása. A megismerése szerepjátékkal.
bejelentés
Megjegyzés: A vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • •
Képes egyszerű ábrákat vonalzóval rajzolni. Tárgyakat cm pontossággal tud mérni. Ismeri a természetes és képlékeny anyagok főbb tulajdonságait. Anyagokat tud megmunkálni mintakövetéssel.
328
• • • • • • •
Képes a szárazföldi, vízi és a légi közlekedés eszközeit ismertetni. Alkalmazni tudja a viselkedési - és a gyalogos közlekedés szabályait. Modellezni képes a család munkamegosztását. Ismeri a postai szolgáltatásokat, csomag - és levélküldeményeket tud megcímezni. Tud tervezni és készíteni ünnepekre ajándéktárgyakat. Ismeri és alkalmazni képes a balesetvédelmi szabályokat. El tudja végezni kisebb sérülések ellátását.
3. évfolyam Alapelvek, célok:
Az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók ismerkedjenek meg a nézeti ábrázolással. Képesek legyenek az anyagok összehasonlító vizsgálatára, ismerjék a gyártási folyamatot. Tevékenységek által fejlesszék manuális és kommunikációs képességeiket. Modellezni tudjanak egyszerű objektumokat. Ismerjék meg a magyarországi közlekedés rendszerét, valamint a közlekedési eszközöket. Szerezzenek ismereteket az életvitel kultúrájában és sportpéldákkal képesek legyenek szemléltetni az egészséges életmódot. Képesek legyenek takarékos vásárlási tervet készíteni. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét TECHNIKAI KULTÚRA Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenység
A műszaki rajz eszközei.
Egyszerű geometriai ábrák szabadkézi rajza, nézeti ábrázolása. Tárgyak becslése, cm pontosságú mérése. Olimpiai falu makettjének tervezése.
1. A munka világa 1.1. Tervezés
Vonalvastagságok, méretarányok. Nézeti ábrázolás. Mérés, becslés. Makettek tervezése. Olimpiai falu. 1.2. Anyagismeret
Papírok, fapótlók, fémek, műanyagok Az anyagok, fizikai, kémiai, mechanikai, összehasonlító vizsgálata, alkalmazásuk technológiai tulajdonságainak vizsgálata, lehetőségei. összehasonlítása, rendszerezése.
1.3. Gyártásismeret
A papírgyártás, fafeldolgozás folyamata. A fémek előállítása. (alapanyag, nyersanyag, késztermék)
A gyártási folyamatok megismerése folyamatábra és képek elemzésével.
329
1.4. Az anyag megmunkálása
Papír, fa, fémek, műanyagok megmunkálása Dobozokból olimpiai falu kombinált alkalmazása. Egyszerű közlekedési összeállítása, készítése.
készítése. makettek
2. A környezet világa 2.1. Mesterséges környezet Környezeti nevelés
Tárgyi környezet: szerszámok fejlődése. Képi dokumentumok Épített környezet, lakóhelyek kialakulása. elemzése.
rendszerezése,
3. A közlekedés világa 3.1. A közlekedés rendszere
A magyarországi szárazföldi, vízi és a légi Hierarchia séma készítése a rendszerről. közlekedés rendszere.
3.2. Közlekedési eszközök
A szárazföldi, a vízi és a légi közlekedés A közlekedési eszközök rendszerezése. eszközei.
3.3. Menetrendek
Vasúti menetrendek.
MÁV - menetrend alkalmazása.
4.1. Papírgyártás
A kínai papírgyártás.
4.2. Nyersvasgyártás
A kohók fejlődése.
Képi dokumentumok elemzése.
4. Technikatörténet rendszerezése,
AZ ÉLETVITEL KULTÚRÁJA 1. A háztartás világa 1.1. Otthon
A konyha és a fürdőszoba berendezési tárgyai, A helyiségekhez azok funkciói. rendelése.
1.2. Házimunka
Ételek melegítése, hűtése.
Énkép, önismeret
Mosogatás, a mosogatás eszközei.
1.3. Lakásdíszítés
A lakás dísztárgyai. Kézimunkák.
berendezési
tárgyak
A melegítési, hűtési eljárások felsorolása. Tányérmosogatás. Sport témájú dísztárgyak, kézimunkák készítése.
2. A fogyasztói világ 2.1. Vásárlás
Élelmiszerek vásárlása.
2.2. Takarékosság
Takarékos élelmiszervásárlás.
Takarékos vásárlási terv készítése.
3. Az egészség világa 3.1. Táplálkozás
Egészséges táplálkozás (jellemzők)
Heti étrend tervezése, indoklása.
Reggeli, ebéd, vacsora. 3.2. Életmód Testi - lelki egészség
Jólét és jól - lét. Életmód, életstílus. Sportolói Beszélgetés és a tapasztalatok ősszegzése életmód. az életmódról.
4. A szabadidő világa Beszélgetés az ünnepekről.
4.2. Ünnepek
Az ünneplés formái.
Hon - és népismeret
Mikulás, Karácsony, Farsang, Nemzeti Ünnep, Ajándék - és emléktárgyak tervezése, készítése papírból, fémből, műanyagból. Húsvét, Anyák napja. Sportünnepek.
5. A biztonság világa 5.1. Balesetvédelem
A konyhai berendezések biztonságtechnikája. Baleseti források.
5.2. Elsősegélynyújtás
Égési sérülések ápolása, kötözése.
A szabályok megismerése példák szemléltetésével. Mintakövető magatartás alkalmazása. Szimulált sérülések ápolása, kötözése.
330
Horzsolások, vágott sebek. Megjegyzés: A vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • • • • • • • • • •
Tud nézetben egyszerű geometriai ábrákat ábrázolni, cm pontossággal tud mérni. Képes az anyagok összehasonlító vizsgálatára. Képes megmunkálni mintakövetéssel anyagokat. Ismertetni képes a magyarországi szárazföldi, vízi és a légi közlekedés rendszerét. Alkalmazni tudja a viselkedési - és a gyalogos közlekedés szabályait. Kombináltan tudja alkalmazni az autóbusz és a MÁV menetrendeket. Ismeri a konyha és a fürdőszoba berendezési tárgyait és azok funkcióit. Tud készíteni dísztárgyakat, kézimunkákat. Képes készíteni vásárlási tervet figyelembe véve a takarékossági szempontokat. Tud tervezni heti étrendet. Ünnepekre ajándéktárgyakat tud tervezni és készíteni. Ismeri és alkalmazni képes a balesetvédelmi szabályokat.
4. évfolyam Alapelvek, célok:
Az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók ismerkedjenek meg a tervezés fázisaival és a műveletterv készítésével. Bonyolultabb, összetettebb feladatok megoldásával fejlesszék tovább manuális és kommunikációs képességeiket. Ismerjék meg az állapotváltoztató technológiákat és a házimunkák során helyesen alkalmazzák azokat. Képesek legyenek a menetrendeket kombinatívan használni. Az életvitel kultúrájában ismereteiket tovább bővítsék és sportpéldák hozzárendelésével legyenek képesek szemléltetni a család szabadidős tevékenységét. A biztonságtechnikai előírásokat helyesen alkalmazzák. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét TECHNIKAI KULTÚRA Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenység
1. A munka világa 1.1. Tervezés
Egyszerű tárgyak szerkesztett rajzolása mérethálózattal. Síkidomok nézeti Mérethálózat, nézeti ábrázolás. ábrázolása. Mérés mm pontossággal. Egyszerű mérő és ellenőrző eszközök. Mérés, Szögbecslések. Tárgytervezés. becslés.
A műszaki ábrázolás rajzjelei.
Sporttárgyak tervezése. 1.2. Anyagismeret
Természetes és mesterséges anyagok Hajlíthatóság, téphetőség, éghetőség, anyagvizsgálata, alkalmazásuk lehetőségei. alakíthatósági vizsgálatok dokumentálása.
1.3. Az anyag megmunkálása
Természetes és mesterséges kombinált megmunkálása.
Hon - és népismeret
Népművészeti hagyományok. (mézeskalács, Művelettervek.
szalmadísz,
hímes
anyagok Makettek tervezése, készítése. Sportpályák, Sportcsarnok. Ábra - és képelemzéssel a folyamatok tojás) megismerése. Gica készítés, tojásfestés.
2. A termelés világa
331
Működési sémák elemzése.
2.1. Állapotváltoztató Elsődleges energiaforrások. technológiák (víz és szélerőmű) Környezeti nevelés A mezőgazdaság fő területei.
Beszélgetés a mg. fő területeiről, tapasztalatok összegzése.
3. A környezet világa 3.1. Mesterséges környezet 3.2. Környezetvédelem Környezeti nevelés
Épített környezeti rendszerek.
Képek, folyamatábrák elemzése,
Agrotechnikai rendszerek.
a rendszerek leírása.
Szennyezőanyagok lehetőségei.
forrásai,
terjedési A lakóhely szennyezőanyagainak feltárása, megelőzési lehetőségek
Prevenciós módszerek.
számbavétele.
Tömegközlekedés (helyi, helyközi)
A rendszerek megismerése hierarchia séma elemzésével.
4. A közlekedés világa 4.1. A közlekedés rendszere
Az áruszállítás rendszere. 4.2. Közlekedési eszközök
A tömegközlekedési, áruszállítási eszközök A főbb jellemzők számbavétele, előnyök, főbb jellemzői. (távolság, hátrányok megfogalmazása. gyorsaság, gazdaságosság)
4.3. Menetrendek
A tömegközlekedési eszközök menetrendjei.
IKT
Útvonaltervezés. A menetrendek kombinált alkalmazása.
5. Technikatörténet 5.1. A közúti története
közlekedés A tömegközlekedési eszközök története. Az Források felkutatása, rendszerezése. áruszállító járművek fejlődése. Demonstrációs tabló, album készítése.
IKT AZ ÉLETVITEL KULTÚRÁJA 1. A háztartás világa 1.1. Otthon
Az otthon fogalma, a helyiségek
Lakás tervezése, modellezése.
funkciói. Közlekedési terek. 1.2. Házimunka
Növények ültetése, ápolása.
Énkép, önismeret
Csíráztatás.
A folyamatok leírása. Csíráztatási napló vezetése.
2. A fogyasztói világ 2.1. Takarékosság
Az otthon energiaforrásainak üzemeltetése.
takarékos Jelen állapot felmérése, megfogalmazása.
javaslatok
3. Az egészség világa 3.1. Ruházkodás
Textilfajták tulajdonságai. Ruhák, sportruhák ápolása.
A jellemzők és az ápolási lehetőségek leírása.
4. A szabadidő világa 4.1. Családi szabadidő
A szabadidő eltöltés lehetőségei.
Testi - lelki egészség
Iskolai szünetek. Sportprogramok.
4.2. Ünnepek
Állami ünnepek. Sportünnepek. Viselkedési, öltözködési szabályok.
Az iskolai szünetekre programok tervezése.
szabadidős
Az ünnepek számbavétele a szabályok hozzárendelése.
5. A biztonság világa 5.1. Balesetvédelem
Közlekedési vészhelyzetek.
A mindennapi tapasztalatok összegzése. A prevenciós
332
A balesetek megelőzése.
lehetőségek feltárása.
Sportbalesetek. 5.2. Elsősegélynyújtás
Bejelentési kötelezettség. A mentők értesítésének szabályai.
5.3. Tűzvédelem
A bejelentés megismerése mintakövető szerepjátékkal.
A tűzkeletkezésének okai.
A tűzoltás szabályainak feltárása.
Az otthon tűzvédelme, tűzoltása.
A bejelentés megismerése mintakövető szerepjátékkal.
A tűz bejelentése.
Megjegyzés: A vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • • • • • • •
Tud nézetben egyszerű geometriai ábrákat ábrázolni. Tud mérni, becsülni tárgyakat mm pontossággal, szögeket 30 fokos pontossággal. Képes makettek tervezésére és elkészítésére. Ismeri az épített környezeti és agrotechnikai rendszereket. Ismertetni tudja a tömegközlekedés és áruszállítás rendszerét és eszközeit. Tudja alkalmazni kombináltan a tömegközlekedési eszközök menetrendjeit. Az otthoni energiaforrások takarékossági működtetését ismeri és alkalmazza. Szabadidős programokat tud tervezni és szervezni. Ismeri és alkalmazni képes a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat.
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL
5 – 8. évfolyam
Alapelvek, célok
Korosztályuknak megfelelően legyenek képesek egyszerű tárgyak tervezésére, felhasználva az elsajátított szerkesztési, ábrázolási módokat. Szerezzenek ismeretet a környezetgazdálkodásról, mesterséges környezet kialakításáról, az ehhez szükséges különböző technológiákban. Legyenek tájékozottak az információtárolás és -továbbítás jelenlegi helyzetéről, és kövessék nyomon annak változását. Lássák a technikafejlődés fő irányát és a belőle fakadó problémákat. Tudjanak közlekedési rendszereket modellezni, értsék és alkalmazzák a szakszöveget. Legyenek képesek a technikatörténet világában való tájékozódásra, és tudjanak önálló prezentációt készíteni. Bővítsék ismereteiket a háztartástan világában és ismerkedjenek meg a fogyasztói társadalom problémakörével. Minél több adatot gyűjtsenek a pályaválasztás témaköréből. Aktívan és tudatosan alkalmazzák a környezetkímélő technikákat, technológiákat. Tudjanak saját sportágukhoz alkalmazkodó napirendet, megfelelő kalóriát biztosító étrendet készíteni mindennapi edzéstervükhöz.
333
5. évfolyam Alapelvek, célok:
A korosztály sajátosságait figyelembevéve a tanulók legyenek képesek egyszerű tárgyak tervezésére, szerezzenek ismereteket a mesterséges környezet kialakításáról, valamint a környezetgazdálkodásról. Legyenek tájékozottak a közlekedés világában, ismerjék és alkalmazzák a kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályokat. Bővítsék a háztartással kapcsolatos ismereteiket. Legyenek képesek sportkirándulások tervezésére. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét TECHNIKAI KULTÚRA Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek
A nézeti ábrázolás szabályai.
Egyszerű síklapú testek ábrázolása. Becslés centiméter, mérés milliméter pontossággal.
1. A munka világa 1.1. Tervezés IKT
Tárgyak tervezése. Anyagszükséglet meghatározása.
Lakóépület, modellezése.
sportcsarnok
tervezése,
Eszközszükséglet meghatározása. Műveletek meghatározása. 1.2. Anyagismeret
Épületek anyagai. Fafeldolgozás.
Építőanyagok és fafajták összehasonlító elemzése. Gipszöntés.
Anyagvizsgálatok. 2. A környezet világa 2.1. Az ember és környezete
Az ember és környezet közötti kapcsolat. Az Ismerje meg az ember természetátalakító emberi tevékenység hatása a környezetre. tevékenységének pozitív és negatív oldalait.
2.2. Mesterséges környezet
Tárgyi környezet.
IKT
Épített környezeti rendszer.
Lakóházak, települések alapvető jellemzőiről gyűjtsön ismereteket, tudja modellezni ezek kialakítását.
Lakóhely, lakóház. Sportlétesítmények.
2.3. Környezetvédelem Környezeti nevelés
Környezetgazdálkodás. Természetvédelem.
Ok-okozati összefüggések elemzése napjaink környezetvédelmi feladataiban.
Épített környezet védelme.
334
3. A közlekedés világa 3.1. A közlekedés rendszere
Helyi, városi közlekedés, tömegközlekedés. Helyközi, távolsági közlekedés.
IKT 3.2. Közlekedési eszközök
Tervezze és modellezze közlekedési rendszereket.
az
egyes
A közlekedési eszközök kialakulása, fajtái, Sorolja be a megfelelő csoportba az egyes közlekedési eszközöket, ismerje alapvető csoportosításuk. működési elvüket. Kerékpárok típusai. Sportkerékpárok.
3.3. Közlekedési szabályok
A közlekedési táblák és megismerése terep-gyakorlaton.
Rendőri karjelzések. Közlekedési jelzőtáblák.
lámpák
Szimulált közlekedési helyzetek elemzése, gyakorlása.
Közlekedési jelzőlámpák. Kerékpáros közlekedés. 4.Az információ világa
A jelrendszerek megismerése különböző kódok alkalmazásával.
4.1. Információs és Emberi kommunikáció. kommunikációs rendszerek Jelrendszerek, piktogramok.
Sport piktogramok tervezése, készítése.
Tömegkommunikációs eszközök. (rádió, TV, telefon, számítógép) 5. Technikatörténet A kerékpár története. IKT
Adatgyűjtés könyvtárhasználattal, internetes kereséssel.
A posta története. A tömegkommunikációs fejlődésének rövid története.
eszközök
és
Ábra - és képelemzések. Kronológiai táblázat készítése.
AZ ÉLETVITEL KULTÚRÁJA 1. A háztartás világa 1.1. Otthon
Az otthon kialakítása. Részek és azok kapcsolata.
Egy lakóépület működési rendszerének a részek közötti kapcsolatok modellezése. Konyha tervezése.
Berendezési tárgyak. A konyha, mint önálló rendszer. Házimunka Énkép, önismeret
Munkamegosztás a családban.
A családi munkamegosztás modellezése.
A terítés eszközei.
Hidegkonyhai tál és terítés tervezése.
Hidegkonyhai ételkészítés. Mosogatás.
1.3. Lakásdíszítés
Szobanövények gondozása, ápolása.
A növényápolás művelettervének
Dísztárgyak, kézimunkák.
leírása. Egyszerű készítése.
dísztárgy
tervezése,
2. Az egészség világa 2.1. Egészséges életmód
Az egészséges életmód és a sport kapcsolata. A testmozgások tervezése a napirendben.
3. A szabadidő világa 3.1. Ünnepek
Népi ünnepek.
Ünnepi szokások, hagyományok megismerése képelemzéssel.
335
Hon-és népismeret 3.2. Kirándulás Sport - kirándulások
A gyalogos és a kerékpáros kirándulás Kirándulás tervezése, útvonalterv készítés. szervezésének feltételei.
4. A biztonság világa 4.1. Balesetvédelem
A kerékpáros közlekedés vészhelyzetei. A konyha baleseti forrásai.
4.2. Elsősegélynyújtás
Horzsolásos és égési sérülések.
A vészhelyzetek szimulálása, elemzése, prevenciós lehetőségek feltárása. Szimulált sérülések ellátása.
Az ellátás módjai, eszközei. Megjegyzés: A vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • • • • • • • • •
Képes ábrázolni egyszerű síklapú testeket. Tud mérni tárgyakat mm pontossággal és cm pontossággal tud becsülni. Képes egyszerű makettek tervezésére és elkészítésére. Ismeri és alkalmazni képes a természetvédelmi előírásokat. Tudja megadott szempontok alapján csoportosítani a közlekedési eszközöket. Alapszinten tudja modellezni a lakóépület működését. Alkalmazni tudja a jelrendszereket különböző kódok felhasználásával. Képes egyszerű háztartási technikák elsajátítására. Tud tervezni és elkészíteni egyszerű dísztárgyakat. Képes ellátni egyszerű sérüléseket. Tud tervezni és szervezni sportkirándulásokat.
6. évfolyam Alapelvek, célok:
A korosztály sajátosságait figyelembevéve a tanulók legyenek képesekegyszerű síklapfelületű testek ábrázolására, hálótervek készítésére. Ismerjék meg az állapotváltoztató technológiákat, az információtárolás- és továbbítás eszközeit, azok használatát. Tudjanak alapáramkört és logikai áramkört felismerni jelképesen ábrázolni. Legyenek tájékozottak a technika történetének világában és legyenek képesek prezentációkat készíteni. Ismerjék a háztartástechnikai eszközöket és tudják azokat szakszerűen, balesetmentesen használni. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét TECHNIKAI KULTÚRA Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek
Rajzolvasás alapjai, mérés.
Egyszerű síklapfelületű testek
Vetületi ábrázolás.
vetületi ábrázolása.
Anyag- és eszközszükséglet meghatározása.
Mérés, szerkesztés milliméter pontossággal. Hálótervek készítése. Sportlétesítmény modellezése.
1. A munka világa 1.1. Tervezés
Műveletterv. Hálótervezés.
336
1.2. Anyagismeret
A földkéreg anyagai, ásványok.
Ásványi anyagok összehasonlító vizsgálata, elemzése.
Anyagvizsgálatok. 2. A termelés világa 2.1. Technológiák
A termelés modellje.
Forráselemzéssel ismerkedjen meg az egyes korok bányászati technológiáival.
A termelés irányítása. Bányaművelés.
Energiaforrások csoportosítása, energiatermelés modellezése.
2.2. Állapotváltoztató Energiaforrások. technológiák Energiatermelő technológiák.
A technológiák műveleteinek,
Fémfeldolgozó technológiák.
folyamatainak elemzése.
Technológiai hulladék. 3. A környezet világa 3.1. Az ember és környezete IKT 3.2. Mesterséges környezet
Az ember és környezet közötti kapcsolat. Az Forrásgyűjtéssel ismerje meg az ember emberi tevékenység hatása a környezetre. természetátalakító tevékenységének pozitív és negatív oldalait. Tárgyi környezet.
Települések kialakításának modellezése. Építészeti korok összehasonlító elemzése.
Települések, lakóhely. Építészeti korok. 3.3. Környezetvédelem Környezeti nevelés
A vizek védelme.
Beszélgetés a tapasztalatok összegzése a környezetvédelem problémáiról.
Levegőtisztaság-védelem. Épített környezet védelme.
4. A közlekedés világa 4.1. A közlekedés rendszere
A magyarországi közlekedés felépítettsége.
Közlekedési térképek elemzése.
IKT
Közúthálózat.
Új közúthálózatok tervezése.
4.2. Közlekedési eszközök
A közúti, a vasúti, a vízi, a légi közlekedési A közlekedési eszközök vizsgálata megadott eszközök jellemzői. szempontok alapján.
4.3. Közlekedési szabályok
A kerékpárosokra szabályai.
vonatkozó
közlekedés A KRESZ szabálygyűjtemény értelmezése. Szimulált közlekedési helyzetek elemzése.
Közlekedés főúton. 4.4. A közlekedés tervezése
Közlekedési hálózatok.
Modellezze a városi közlekedés felépítését.
Közlekedés az olimpiai faluban. 5. Az információ világa 5.1. Információszerzés,- Információ fogalma. Információtechnikai Az alapfogalmak megismerése, feldolgozás,továbbítás,- alapfogalmak. kódok alkalmazásával. tárolás Alapáramkörök, logikai áramkörök Az információ áramlását, feldolgozás, tárolás Az információáramlás és- feldolgozás. modellezése. Természetes információforrások.
A mágneses és optikai tárolók működésének képi elemzése.
337
6. Technikatörténet Könyvtárhasználattal kereséssel.
A számítógép fejlődése. IKT
Bányászat története.
és
internetes
gyűjtőmunka, rendszerezés. Prezentáció készítése. Az ókori stadionok rekonstrukciós rajza.
Energiatermelés történetisége. A vízi közlekedés története. Ókori Stadionok építészete. AZ ÉLETVITEL KULTÚRÁJA 1. A háztartás világa 1.1. Otthon
A lakás kiegészítő helyiségei.
Egy lakóépület működési rendszerének és a részek közötti kapcsolatok modellezése.
Berendezési tárgyak. Közművesítés. 2. Az egészség világa 2.1. Táplálkozás Testi- lelki egészség
Ételkészítési technológiák és eszközeik meghatározása. Kalóriaszámítás.
Egészséges táplálkozás. Tápérték és szükséglet. Kalóriaszámítás, energiaszükséglet
2.2. Egészséges életmód
Az egészséges életmód és a sport kapcsolata. Beszélgetés az életmód és a sport kapcsolatáról.
3. A szabadidő világa 3.1. Ünnepek Európai kultúra 3.2. Kirándulás Sport - kirándulások
A környező országok ünnepei.
Ünnepi szokások, hagyományok megismerése képelemzéssel.
Nemzetközi sport ünnepek. A kerékpáros feltételei.
kirándulás
szervezésének Útvonalterv szervezése.
készítése,
kirándulás
4. A biztonság világa 4.1. Balesetvédelem
Kerékpáros közúti balesetek. Defenzív vezetési taktika.
4.2. Elsősegélynyújtás
Kerékpáros sérülések elsősegélynyújtása.
A balesetek elemzése. A defenzív taktika alkalmazása. Szimulált sérülések ellátása.
Megjegyzés: A vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • • • • • • • • •
Képes egyszerű síklapfelületű testek vetületi ábrázolására. Tud modellezni egyedi sportlétesítményt. Elemezni képes ásványi anyag-és energiatermelési folyamatokat. Képes az építészeti korok összehasonlító elemzésére. Ismertetni tudja a tanult technológiai folyamatokat. Alkalmazni tudja a tanult közlekedési szabályokat. Ismeri a mágneses és optikai adattárolók működését. Tudja modellezni az információtárolás és feldolgozás folyamatát. Tájékozott az egészséges életmód és a táplálkozás kapcsolatrendszerében. Tudjon precízen előkészíteni, megszervezni egy kirándulást. Ismeri és alkalmazni képes a balesetvédelmi szabályokat.
338
7. évfolyam Alapelvek, célok:
A korosztály sajátosságait figyelembevéve a tanulók legyenek képesekegyszerű síkidomok szerkesztésére, forgásfelületek ábrázolására. Ismerjék az anyagok főbb tulajdonságait és legyenek tájékozottak a különböző technológiákban. Tudjanak közlekedési szakszövegeket értelmezni és közlekedési rendszereket modellezni. Legyenek tájékozottak a fogyasztás és gazdálkodás világában. Ismerjék és értsék a pályaválasztás folyamatát. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét TECHNIKAI KULTÚRA Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek
Síkmértani szerkesztések.
Egyszerű síkidomok szerkesztése.
Mérés, szögmérés.
Forgásfelületű testek vetületi ábrázolása. Mérés milliméter és
1. A munka világa 1.1. Tervezés
Forgásfelületek ábrázolása. Metszet, szelvény. A technikai alkotás folyamata. 1.2. Anyagismeret
egy fokos pontossággal. Stopper órával történő mérés.
Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, Különböző technológiai tulajdonságai. Igénybevételek. vizsgálata. Roncsolásos anyagvizsgálatok.
anyagok
összehasonlító
Igénybevételek modellezése. alkalmazhatósága.
Anyagok
2. A termelés világa 2.1. Állapotváltoztató A technológiák közös jellemzői. technológiák Energiatermelő technológiák. Építőipari technológiák.
A technológiák folyamatábráinak elemzése. Hasonló folyamatok modellezése. A magyarországi energiatermelés modellezése.
Mezőgazdasági technológiák. 2.4. technológiák
Állapotmegóvó Korrózióvédelem. Háztartási és élelmiszeripari technológiák.
A korrózió elleni védekezés módszereinek értelmezése. A tartósítási módok megismerése.
2.3. Bányászat
Bányászati technológiák. Kitermelés. Szállítás.
Eltérő bányászati eljárásokat elemzése. Szállítási módok hatékonysági vizsgálata. Energiatárolás modellezése.
Tárolás. 3. A környezet világa 3.1. Mesterséges környezet
Az ember és a gép kapcsolata. Gépek irányítása.
Beszélgetés az ember és kapcsolatáról. Egyszerű mechanizmusok modellezése.
a
gép gépek,
Gépek, mechanizmusok. 3.2. Környezetvédelem Környezeti nevelés
Természetvédelem. Épített környezet védelme.
Ok-okozati összefüggések kielemzése a napjaink környezetvédelmi feladataiban.
339
Hulladékgazdálkodás.
4. A közlekedés világa 4.1. A közlekedés rendszere
A tömegközlekedés rendszere. A nagyvárosi közlekedés.
Közlekedési modellezése. modellezése.
rendszerek elemzése, Közlekedési csomópontok
Közlekedés tervezése. 4.2. Közlekedési szabályok
Segédmotor-kerékpárokra szabályok.
vonatkozó A KRESZ szabálygyűjtemény értelmezése.
5.Az információ világa 5.1. Irányítás: szabályozás
vezérlés, Alapjellemzők. Vezérlés és szabályozás.
Technikai rendszerek irányítási módjainak megismerése dokumentumelemzéssel.
Automatizált rendszerek. 6. Technikatörténet Nagyvárosi közlekedés története. IKT
A villamosítás története.
Múzeumok látogatásával fejlődéstörténetének Prezentáció készítése.
az eszközök megismerése.
A textilipar története. Sporteszközök története. AZ ÉLETVITEL KULTÚRÁJA 1. A fogyasztói világ 1.1. Fogyasztás
Termék, termékszerkezet, áru, piac Termékelemzés. Marketing, reklám.
1.2. Gazdálkodás
Tervezés, költségvetés, források.
Énkép, önismeret
Költség, haszon, elosztás.
1.3. Utazás
Utazási módok, lehetőségek.
Európai kultúra
Szolgáltatások, látnivalók.
A fogalmak értelmezése a napi tapasztalatok összegzésével. Termékek elemző vizsgálata. A fogalmak értelmezése a napi tapasztalatok összegzésével. Családi költségvetés tervezése. Külföldi és belföldi utak tervezése a szolgáltatások, látnivalók figyelembevételével.
Stadionok, sportcsarnokok. 2. Az egészség világa Korszerű táplálkozás, ásványvizek 2.1. Táplálkozás
Sportoló heti étrendje.
Sportoló fiatal számára tervezése, kalóriaszámítás.
heti
étrend
Testi- lelki egészség 2.2. Ruházkodás Testi- lelki egészség
A textíliák fajtái. Textíliák alkalmazása.
Textíliák, öltözködési stílusok korokhoz rendelése. Sportokhoz sportruházatok kiválasztása.
Textilipar kialakulása.
PÁLYAORIENTÁCIÓ 1. A pályaválasztás folyamata
340
1.1. Pályaérdeklődés
Szakterületek, szakmacsoportok.
IKT
OKJ. Sportszakmák.
1.2.Pályaalkalmasság
Kritériumok.
Énkép, önismeret
Kizáró okok.
1.3. Pályaorientáció
Munkaerő piaci lehetőségek. Személyiség. (énkép, képesség)
Beszélgetés egyes szakmák pozitívumairól, negatívumairól. Sportszakmák feltárása. Egészség, tanulmányi alkalmasságok számbavétele.
eredmény,
Énkép, piaci helyzet, tudás, képességek összekötése.
1.4. Pályaválasztás,
A pálya előnyei, hátrányai.
Dokumentumok tanulmányozása,
döntés
Dokumentumok, felvételi eljárás.
a választás indoklása.
1.5. Pályamódosítás
A pályamódosítás okai, folyamata.
Képességek számbavétele egy esetleges pályaváltáshoz.
Megjegyzés: A vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • • • • • • • • •
Tudjon egyszerű síkidomokat szerkeszteni, forgásfelületű testeket ábrázolni. Képes a technológiák folyamatábráinak elemzésére, folyamatok modellezésére. Ismertetni tudja az állapotváltoztató és állapotmegóvó technológiákat. Képes egyszerű gépek, mechanizmusok modellezésére. Ismeri a hulladékgazdálkodás alapelveit, folyamatát. Képes közlekedési rendszerek elemzésére és közlekedési csomópontok modellezésére. Értelmezi és alkalmazni képes a közlekedési jogszabályokat. Ismertetni tudja a technikai rendszerek irányítási módjait dokumentumelemzéssel. Képes technikatörténeti prezentációt készíteni. Tud tervezni családi költségvetést és heti étrendet. Ismeri a pályaválasztás folyamatát.
8. évfolyam Alapelvek, célok:
A korosztály sajátosságait figyelembevéve a tanulók legyenek képesek síklapú testek axonometrikus ábrázolására, elektromos hálózatok tervezésére. Ismerjék az elektromos áram útját az erőműtől a fogyasztóig. Legyenek tájékozottak Európa közlekedési rendszerében és a technikai sporteszközökben. Lássák a technikafejlődés fő irányát és a belőle fakadó problémákat. Ismerkedjenek meg a számítógépes folyamatirányítási módszerekkel. Tudják a szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerét. Tudatosan és aktívan alkalmazzák a környezetkímélő technikákat, technológiákat. Legyenek képesek költségvetési tervet készíteni. Időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét
341
TECHNIKAI KULTÚRA Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek
Axonometrikus ábrázolás.
Síklapú testek axonometrikus ábrázolása szerkesztéssel.
1. A munka világa 1.1. Tervezés
Villamossági műszaki rajz. Hálózati rajzjelek. gázvezeték)
(fűtési,
vízvezeték,
Lakás elektromos hálózatának és közműhálózatának modellezése. Gazdaságossági számítások.
Gazdaságos üzemeltetés. 2. A termelés világa 2.1. Anyag, információ
Az alapfogalmak pontos használata ezek felhasználásával a csatornák, hálózatok, folyamatok elemzése.
energia, Alapfogalmak. (fogyasztó, vevő, csatorna stb.) Források, szállítás, tárolás.
2.2. rendszerek
Villamosenergia- Lakóhely energia ellátó rendszere.
Környezeti nevelés
Energiahordozók Üzemanyagcellák.
szállítása,
tárolása.
Napenergia, napelemek.
A technológiák műveleteinek megértése ábraelemzéssel, a folyamatok modellezése. Villamosenergia-hálózatok modellezése.
elemzése,
Bioenergiák. 2. A környezet világa 2.1. Az ember és környezete
Az ember és környezet közötti kapcsolat. Az Beszélgetés és összegzés az ember emberi tevékenység hatása a környezetre. természetátalakító tevékenységének pozitív és negatív oldalairól.
2.2. Mesterséges környezet
Épített környezeti rendszer. Agrotechnikai rendszerek.
A rendszerek jellemzőiről ismeretek gyűjtése a rendszerek modellezése.
3. A közlekedés világa 3.1. Az európai közlekedés rendszere Európa közúti és vasúti hálózata. Európai kultúra
A folyók, tengerek hajózhatósága.
3.2. Közlekedési eszközök Környezeti nevelés
Környezetkímélő közlekedési eszközök.
Közúti, vasúti, hajózási dokumentumok elemzése.
térképek,
Útvonaltervek készítése.
Az eszközök megismerése szakszövegek feldolgozásával.
Technikai sporteszközök. 4.Az információ világa 4.1. rendszerek IKT
Kommunikációs Az élő organizmusok információáramlása. Információs rendszerek. Információs hálózatok. Adattárolók. (mágneses, optikai)
Az alapfogalmakat alkalmazva a technológia folyamatok elemzése. Az információáramlás, feldolgozás modellezése. A digitális tárolók működésének értelmezése. A mesterséges intelligencia összehasonlítása az emberi agyhoz. Információs hálózatok működtetése.
Mesterséges intelligencia.
342
Informatika a sportban. adattovábbítás, adattárolás) 4.2. Irányítás: szabályozás
(mérés,
vezérlés, Számítógépes folyamatirányítás. Automatizált rendszerek.
A technikai rendszerek irányítási folyamatinak megfigyelése, modellezése. Számítógépes folyamatirányítások leírása.
Technika a sportban. 4.3. Csúcstechnikák
Robotika.
IKT
Űrtechnológia.
A technikákról prezentálása.
adatok
gyűjtése,
5. Technikatörténet A villamosenergia-rendszerek kialakulása. IKT
Magyar feltalálók. Sporteszközök története.
Könyvtárhasználattal és internetes kereséssel gyűjtőmunka, rendszerezés. Prezentáció készítése.
343
AZ ÉLETVITEL KULTÚRÁJA 1. A háztartás világa 1.1. Otthon
Lakóépület közműhálózata.
Környezeti nevelés
A lakás ergonómiája.
Lakóépület ábrázolása.
működési
rendszerének
Öko-házak tervezése.
Hulladéktárolás.
Kondicionáló terem és berendezéseinek tervezése.
Bio-házak. Kondicionáló termek. 2. A fogyasztói világ 2.1. Fogyasztás
Kereskedelem.
Beszélgetés a magatartásról.
Fogyasztóvédelem, minőség. 2.2. Gazdálkodás háztartásban
a Pénzgazdálkodás, takarékosság. Költségvetés társadalmi és egyéni szinten.
tudatos
fogyasztói
Bevétel kiadás egyensúlyának optimalizációja példákkal szemléltetve.
Énkép, önismeret 2.3. A hatásai
technikai
változás A technikai változás gazdasági és szociális A technika fejlődésének és a társadalmi, hatásai. gazdasági élet átalakulásának vizsgálata. Az árak hatása.
3. Az egészség világa 3.1.Civilizációs betegségek Testi- lelki egészség
Civilizációs ártalmak.
Beszélgetés az ártalmakról, összegzés. A megelőzés lehetőségeinek megfogalmazása.
Szenvedélybetegségek.
4. A biztonság világa 4.1. Érintésvédelem
Az elektromos szabályai.
hálózat
érintésvédelmi A szabályok értelmezése és alkalmazása.
4.2. Katasztrófavédelem
Települések katasztrófavédelme. Árvízvédelem.
A védelmi rendszerek megismerése helyszínrajzok, dokumentumok elemzésével. Rendszerek tervezése.
Lakóépületek tűzvédelme.
PÁLYAORIENTÁCIÓ Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek
2.1. Gimnázium
Alternatív, két tannyelvű.
IKT
Speciális - és sport gimnáziumok.
Információgyűjtés, rendszerezés a különböző pedagógiai programok áttekintésével, értelmezésével.
2.2. Szakközépiskola
Képzési ágazatok.
IKT
Speciális képzések.
2.3. Szakiskola
Képzési területek.
2. Közép- és iskolarendszer
alapfokú
Speciális szakiskola. 2.4. Iskola rendszeren kívüli szakképzés
A képzési feltérképezése.
ágazatok,
területek
A felvételi eljárásmódok megismerése dokumentumok elemzésével, jelentkezési lapok kitöltésével.
Társasági, vállalkozói, vállalati tanfolyami képzések.
344
2.5. Felvételi eljárásrend
Dokumentumok. KIFIR.
Megjegyzés: A vastagon szedett szövegek a kiemelt fejlesztési feladatok integrációjára utalnak.
Követelmények
• • • • • • • • • • • •
Képes síklapú testek axonometrikus ábrázolására szerkesztéssel. Tervet tud készíteni a lakás elektromos és közműhálózatáról. Ismeri a lakóhely energia ellátó rendszerét, valamint a szállítási, tárolási módokat. Tájékozott és eligazodik Európa közúti és vasúti hálózatában. Érti és alkalmazni tudja a kommunikációs rendszereket. Tájékozott a számítógépes folyamatirányítás és csúcstechnológiák terén. Nyomon követi a technika fejlődését és reflektálni tud azokra. Tud technikatörténeti prezentációt készíteni. Ismeri a gazdálkodás, költségvetés alapelveit, képes költségvetést készíteni. Tájékozott a szenvedélybetegségek káros hatásairól. Ismeri az érintésvédelmi szabályokat. Információk feldolgozásával képes az önálló pályaválasztásra.
345
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam Alapelvek, célok
Az általános iskola alapozó szakaszának befejezését követő tagozati váltás, azaz az alsó tagozatból a felső tagozatba kerülés több tekintetben okozhat nehézséget a tanulóknak. A felső tagozatban szembesülnek először azzal a ténnyel, hogy sokkal több tanár tanítja őket, mint azt korábban megszokták. Több tantárgyat tanulnak, nagyobb elvárásoknak kell megfelelniük mind a tanulás, mind a sport teljesítmények vonatkozásában. Az alsó tagozatos évekhez képest önállóbban kell a mindennapokat felépíteni. A tantárgy eredményes oktatása során megismerik saját pszichikai feltételeiket, különböző képességek fejlesztésével megtanulják a hatékony és eredményes tanulási stratégiákat, módokat, amelyek segítenek a tanulási nehézségek leküzdésében, hogy minden tanuló képességei legjavát nyújthassa. Időkeret: 18 óra (0.5 óra /hét/félév) Ajánlás: Epocha
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
A tanulásról
A tanulás fogalma és fajtái.
Szakirodalom feldolgozása páros munkában. A mechanikus és az értelmes tanulás közötti különbségek feltárása, összehasonlítása.
Tanulási szokások
Tanulási motivációk
A tanuláshoz való viszony.
Önismereti kérdőív kitöltése, feldolgozása, fogalmazás készítése.
A tanulás belső feltételei.
Pozitív tulajdonságok gyűjtése, melyek hatnak a tanulási teljesítményekre.
A tanulás külső feltételei.
Megfelelő külső tényezők összegyűjtése egyéni tapasztalatok, bemutatófilm és szakirodalom alapján.
Beépült tanulási motiváció.
Különböző tanulási motivációk szintek megismerése. Tanulási tevékenységre ösztönző célok, elvárások, belső hajtóerőkés külső tényezők kölcsönhatásának összegyűjtése, értelmezése, megfogalmazása egyéni tapasztalatok és szakirodalom alapján.
Belső tanulási motiváció. Külső tanulási motiváció. A presztizs motiváció.
Az önálló tanulás tervezése
Beszámolók, tapasztalatok megvitatása kiscsoportokban.
A tanulás időpontja. A tanulás helye. A tanulandó tantárgyak sorrendje. Szünetek beiktatása.
A sorrendiség elveinek megfogalmazása, tanulási tervek készítése. Napirendek, heti-rendek tervezése.
Beszédművelés
Légzéstechnikaigyakorlatok.
és
Helyesejtési gyakorlatok.
artikulációs
Légzéstechnikai, artikulációs gyakorlatok végzése mondókákkal, versrészletekkel, váltakozó hangerővel és dinamikával. Hangsúlyozás,
intonácó,
időtartam
346
gyakorlása népi kiszámolókkal.
Tanulási technikák
mondókákkal,
Szókincsfejlesztő gyakorlatok.
Szinonimák, ellentétek, hasonló hangzású, szavak gyűjtése. Szókeresés, szómagyarázat lexikonok, szótárak, különböző szövegek felhasználásával.
Olvasási gyakorlatok.
Szakszövegek, történetek néma és hangos olvasása.
Megértés.
Válogatás különböző tantárgyak tananyagaiból. A tananyag nem érthető részeinek jelölése, értelmezése, ismétlése rendszerezése. Jegyzetek készítése.
A felidézés.
A kulcsfogalmak elemzése: kiemelése, definiálása. Logikai kapcsolatok felismerése a szövegben lévő fogalmak között. A tananyag saját szavakkal történő ismétlése, felmondása.
Feldolgozás.
Az aktív tanulás alkalmazása különböző feladatokban.
Kiterjesztés.
Szituációs játékok Pl.: Találkozás a tankönyv szerzőjével. Kérdések, feleletek adott témakörökön belül.
Áttekintés, ismétlés.
A tanultak felidézése, ellenőrzése, az esetleges hiányosságok pótlása, a hibák javítása.
Korrekciók.
A korrekciós technikák megismerése különböző feladatok megoldásával. Kooperatív, páros és önálló munkaformában adott feladat preferálása, kompenzálása, javítása.
Tanulási stratégiák
Elemi tanulási stratégiák.
A tanulandó szöveg hangos és néma olvasása. Az olvasott szöveg felmondása. A szöveg előzetes áttekintése és összefoglalása. A szöveg utólagos áttekintése és összegzése. Ismeretlen szavak meghatározása az Idegen szavak szótárának használatával. Lényegkiemelés, kulcsfogalmak keresése, értelmezése. A feldolgozott szöveg összegzése. Ábrák készítése.
347
Összetett tanulási stratégiák.
A tananyag olvasása, ismerkedés a szöveg információival. Az olvasott információk átgondolása, jegyzetelése. A megtanulandó szöveg kérdések formájában történő feldolgozása, kooperatív munkaformában. A szöveg felidézése és reprodukálása.
Tanulási formák
Egyéni tanulás. Páros tanulás. Kooperatív tanulás.
A megismert alkalmazása.
tanulási
technikák
Szöveg-szerkesztés, szövegszűkítésbővítés, különböző feladatok megoldásával. Szakszövegek feldolgozása kérdésfelelet formájában, konzultációs forma alkalmazásával.
Követelmények:
• • • • •
Ismeri és alkalmazza a tanulást segítő motivációs tényezőket. Tud tanulási tervet készíteni és azt alkalmazni. Követi és alkalmazza a beszédlégzés és a helyesejtés tanult szabályait. Képes a tanulási folyamat során a helyes tanulási technika kiválasztására és alkalmazására. Képes önálló tanulásra és önellenőrzésre.
348
Közoktatási típusú sportiskola tanterve ................................................................................... 1 Bevezető az ún. közoktatási típusú sportiskolai kerettantervhez ............................................................ 1 A sportiskolai kerettanterv elkészítésének sport- és oktatáspolitikai háttere .................................. 1 A közoktatási típusú sportiskola működésének és a sportoló fiatalok életmódjának speciális elemei...................................................................................................................................................... 2 A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervre vonatkozó alapelvek............................................. 3 A közoktatási típusú sportiskola kiemelt fejlesztési feladatai ........................................................... 5 Az eltérések indoklása........................................................................................................................... 8 Ajánlások a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv helyi tantervvé történő adaptálásához 11 Testnevelés és sport Műveltségi Terület ........................................................................................... 13 Bevezetés ............................................................................................................................................. 13 Testnevelés 1-8. évfolyam ................................................................................................................... 14 Alapelvek .............................................................................................................................................. 14 Célok ..................................................................................................................................................... 14 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Műveltségi terület......................................................................... 42 Általános alapelvek, célok................................................................................................................... 42 Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam......................................................................................... 43 Célok és feladatok.................................................................................................................................. 43 5-8. évfolyam ........................................................................................................................................ 58 Magyar nyelv: ........................................................................................................................................ 59 Követelmények:......................................................................................................................... 63 ÉLŐ IDEGEN NYELV ............................................................................................................................ 78 Fejlesztendő kompetenciák:................................................................................................................... 78 A tanterv felépítéséről ............................................................................................................................ 79 Angol nyelv........................................................................................................................................... 80 Matematika Műveltségi terület ......................................................................................................... 127 Matematika 1-4. évfolyam................................................................................................................ 128 A fejlesztés fontosabb területei: ........................................................................................................... 128 Követelmények .................................................................................................................................... 133 5-8. évfolyam ...................................................................................................................................... 151 Témakörönként javasolt óraszámok:.................................................................................................... 152 Követelmények .................................................................................................................................... 156 Alapelvek, célok ................................................................................................................................... 157 Ember és társadalom műveltségi terület ......................................................................................... 169 Történelem.......................................................................................................................................... 170 Alapelvek, célok: .................................................................................................................................. 171 Követelmények: ................................................................................................................................... 173 EMBERISMERET ................................................................................................................................ 181 Követelmények .................................................................................................................................... 183 Ember a természetben műveltségterület ......................................................................................... 184 Természetismeret............................................................................................................................... 185 Bevezetés ............................................................................................................................................ 185
349
Fizika................................................................................................................................................... 235 Célok és feladatok................................................................................................................................ 235 Kémia .................................................................................................................................................. 249 Alapelvek, célok ................................................................................................................................... 249 Témakörönként javasolt óraszámok..................................................................................................... 250 Követelmények .................................................................................................................................... 255 Biológia és egészségtan 7-8. évfolyam............................................................................................ 262 Alapelvek, célok ................................................................................................................................... 262 Célunk:................................................................................................................................................. 262 Témakörönként javasolt óraszámok..................................................................................................... 263 Követelmények .................................................................................................................................... 265 Alapelvek, célok ................................................................................................................................... 266 Földünk és környezetünk műveltségi terület................................................................................... 270 Földrajz ............................................................................................................................................... 270 Bevezetés ............................................................................................................................................ 270 A földrajz tantárgy céljai, fejlesztési feladatai....................................................................................... 270 Témakörönként javasolt óraszámok..................................................................................................... 271 Követelmények .................................................................................................................................... 280 Művészetek műveltségi terület ......................................................................................................... 288 ÉNEK-ZENE-RITMUS ......................................................................................................................... 289 Informatika Műveltségi terület .......................................................................................................... 310 Bevezetés ............................................................................................................................................ 310 Alapelvek, célok ................................................................................................................................... 310 Az Informatika kerettanterv alkalmazásához szükséges tárgyi feltételek............................................. 311 Célok:................................................................................................................................................... 312 Követelmények: ................................................................................................................................... 313 Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület ....................................................................... 324 Bevezetés ............................................................................................................................................ 324 TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL ................................................................................................................ 325 TECHNIKAI KULTÚRA ........................................................................................................................ 334 TANULÁSMÓDSZERTAN................................................................................................................... 346 Alapelvek, célok ................................................................................................................................... 346
350