Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Rajka község Önkormányzata
2011. október Készült a közoktatási esélyegyenlőségi programok tervezéséhez kiadott útmutatók és sablonok, illetve a Rajka Község Önkormányzatának és a település közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján.
Tartalomjegyzék
1. Jogszabályi háttér
3 . oldal
2. Bevezetés
6 . oldal
3. Helyzetelemzés
8 . oldal
4. Célkitűzések
28. oldal
5. Megvalósítás
30. oldal
6. Akcióterv
34. oldal
7. Kockázatelemzés
39. oldal
8. Monitoring és nyilvánosság, konzultáció és visszacsatolás
41. oldal
9. Kötelezettségek és felelősség
43. oldal
10. Érvényesülés, módosítás
45. oldal
11. Záradék
46. oldal
2
1. Jogszabályi háttér Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő elemeket fogalmazza meg: 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott
rendelkezéseket
e
törvény
rendelkezéseivel
összhangban
kell
alkalmazni. A közoktatás esélyegyenlőségének biztosítása érdekében további, a közoktatással kapcsolatos kiegészítéseket tesz. 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak,
és
mindezek
következtében
nem
biztosítja
a
tanulmányok
folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
4
E törvény végrehajtását, alkalmazását a közoktatásban az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
határozza
meg
az
intézményfenntartó
kötelezettségei
által:
a
településeknek közoktatás-fejlesztési intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján: „...a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat - véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli, és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.”
5
2. Bevezetés A fent említett jogszabály értelmében Rajka Község Képviselő-testülete elkészítette a közoktatásra vonatkozó esélyegyenlőségi tervét, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy az intézményekben kialakuljon a méltányos, mindenki számára elérhető minőségi oktatás feltétele. Az esélyegyenlőségi terv a településen élő hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók esélynövelését hivatott szolgálni. Alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményeinkben érvényesüljön a szegregációmentesség diszkriminációmentesség halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása az integráció biztosítása.
A közoktatási törvény meghatározza a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű tanulók körét is. A 121. § 14. pont: „hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be
6
sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 29. pont: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének
organikus
okra
visszavezethető
tartós
és
súlyos
rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdH”
Településünkön az előző Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv óta eltelt időszakban az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából lényeges változás történt: szakmai és anyagi szempontok által vezérelve az Önkormányzat a Békefi Ernő ÁMK helyett létrehozta a Rajkai Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde, valamint a Békefi Ernő Általános Iskola és AMI intézményeket. A kultúrát az Önkormányzat saját hatáskörébe vonta.
7
3. Helyzetelemzés Rajka a Szigetköz és a Mosoni-síkság határán helyezkedik el. Három ország határtalálkozási pontja, nagyközség. Jó földrajzi helyzetének köszönhetően nemzetközi közúti és vasúti határátkelőhelyet működtet, így az országos átlaghoz képest jobb szolgáltató ellátással rendelkezik. Az üzletek száma is jelzi, hogy működésük a községi igényeken túl a határforgalomból eredő többletet is kielégíti. A számszerű növekedés az újonnan beköltözőkből származik. Az általában betanított munkásokat foglalkoztató üzemek igénye szerint viszont alacsony (25%) a középfokú végzettségűek, és 29%-os a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A község demográfiai helyzete az 1990-es évekig az országos átlaghoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutatott. 1990-től társadalmi-politikai változások és nagy részben a gazdasági- és térségi kapcsolatok átalakulásával folyamatos emelkedés mutatkozik. A számszerű
növekedést
jelzi
a
rendszerváltozás
utáni
hármashatár
régió
felértékelődésének következtében jelentkező beköltözési folyamat is. Jelen helyzetelemzésünk a közoktatás területén tárja fel az esélyegyenlőséget érintő
problémákat,
hiányosságokat,
majd
a
továbbiakban
megalapozza
az
esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseket. 3.1. A település helyzete Lakónépesség száma
2624
Állandó népesség száma
2624
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
38
Állandó népességből a 3-5 évesek száma
58
Állandó népességből a 6-14 évesek száma
216
Állandó népességből a 15-18 évesek száma
109
Állandó népességszám változása 1990-2011 (- / +)
+124
A közoktatás szempontjából fontos életkorok demográfiai adatait vizsgálva azt látjuk, hogy csökkent az egy-egy évben született gyermekek száma. Míg a mai általános iskolai korosztály esetében az évenkénti átlagos születések száma 24 volt, addig az utóbbi 3 évben már csak 17 fő.
8
A településen az állandó lakosság száma az elmúlt másfél évtizedben hullámzó volt, hol csekély mértékben csökkent, hol nőtt (az utóbbi 2-3 évben). A lakosság kivándorlásának iránya egyértelműen meghatározható, a községből elvándorlók iránya a közeli Mosonmagyaróvár városa. Meg kell jegyeznünk, hogy a Mosonmagyaróvárra költöző rajkai lakosok helyére többnyire szlovák állampolgárok érkeznek, így a lakónépesség száma nem csökkent, hanem kicserélődött. (Az újonnan betelepülők nagy része még nem jelentkezett be a községbe, állandó lakcímük még nem Rajka község.) Önkormányzatunk a jövőben intézkedési tervet dolgoz ki arra vonatkozólag, hogyan tudnánk a jelenleginél hatékonyabban bevonni az újonnan betelepülő szlovák állampolgárokat a község kulturális és közösségi életébe. Információink, tapasztalataink szerint csak kis részük szeretné beíratni gyermekét a helyi oktatási-nevelési intézményekbe. A lakosság 4-5%-a német nemzetiségűnek vallja magát.
9
A település szociális helyzetére vonatkozó adatok Összesen 120
Munkanélküliek száma a településen
77
Ebből tartósan munkanélküli
0
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást?
16
azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos
4
Ebből
helyzetükről azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai
0
végzettségről nyilatkoztak azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
12
A rendelkezésre álló adatok alapján a községben 125 vállalkozás biztosít a lakosságnak munkahelyet, de még mindig magas azoknak a száma, akik Mosonmagyaróváron, a környező községekben és Ausztriában találnak munkalehetőséget. A település szociális helyzete a vizsgált adatok alapján kedvező képet mutat. Az összlakosság 4,5%-a munkanélküli, ami a 5-6%-os országos átlagot figyelembe véve
kedvező. A
munkanélküliek 2,9%-a tartósan került ki a munkaerőpiacról. A településen a gyermekek
3,8%-a után kapnak a szülők rendszeres gyermekvédelmi
támogatást. Halmozottan hátrányos helyzetéről a rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapó gyermekek szülei közül négyen nyilatkoztak. 3.2. Közszolgáltatások Az adatszolgáltatás alapján a település lakói számára a közszolgáltatási feladatok jelentős része hozzáférhető. A közoktatási feladatok, így az óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatás helyben elérhető. A közoktatási szakszolgálati feladatellátás közül helyben csak a logopédiai ellátás megoldott. A nevelési tanácsadást Mosonmagyaróváron, 16 km távolságban vehetik igénybe a szülők és a gyermekek. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás és a gyógytestnevelés helyben nem biztosított. A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást utazó szakember segítségével heti 1 napon látják el, az iskolai napközi otthonos ellátást és a bölcsődei ellátást a településen vehetik igénybe a rászorulók. A családi napközi, a házi gyermekfelügyelet ellátatlan feladat, a családok átmeneti otthona a 16 km-re lévő Mosonmagyaróváron biztosított.
A szolgáltatások fenntartói hátterét vizsgálva látható, hogy a legtöbb, a lakók számára elérhető szolgáltatást az önkormányzat saját fenntartású intézményében biztosítja, így az alapfokú művészetoktatást is. A közoktatási szakszolgálatok közül többcélú kistérségi társulás biztosítja a nevelési tanácsadást, a logopédiai ellátást. A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást hetente egyszer helybe kijáró szakemberrel a többcélú társulás biztosítja a családok átmeneti otthonával együtt. Az iskolai napközit és a bölcsődét az önkormányzat tartja fenn. 3. 3. Az alapfokú közoktatási feladatellátás Alapfokú közoktatási feladatait a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben látja el.
Bejáró
FeladatIntézmény
ellátási
Férőhely
hely Rajkai Napközi Otthonos Óvoda Békefi Ernő Általános Iskola és AMI
Gyermekek/
gyermekek/
tanulók száma
tanulók száma
1
100
70
4
1
232
184
11
A bejáró gyermekek / tanulók a szomszédos községekből és Mosonmagyaróvárról érkeznek, ők az óvodát és az általános iskolai szolgáltatást 1-8 évfolyamon veszik igénybe. A településhez tartozó külterületről 3 iskolás jár be az iskolába. (2 alsós, 1 fő felsős)
11
Óvodáztatás Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1 100 70
Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma
14
Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
1
Az óvodába be nem íratott 3 éves gyermekek száma
0
Az óvodába be nem íratott 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
0
0
3
Az óvoda kihasználtsága 70 százalékos. Könnyedén tudja a településen élő 3 éves korú kisgyermekeket fogadni. A településen élő, az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 0 fő. Jelenleg kettő olyan csoport működik, ahol „friss” óvodás is található. A már bölcsődés, de 3. életévét szeptember után betöltő gyermekek a bölcsődében maradnak, amíg van rá mód és lehetőség, így elkerülhető az átmeneti zsúfoltság az óvodában. Sajátos feladatot lát el az óvoda: egy csoportban német nemzetiségi nyelvhasználattal történik az óvodai nevelés, ez azonban a 2011-12. nevelési évben szünetel, mivel a nemzetiségi óvónők gyesen vannak. A következő nevelési évtől azonban újra indul a csoport. A nemzetiségi csoport a 2012/13. nevelési évtől újra két program szerint fog dolgozni: a közösen kidolgozott tevékenységközpontú óvodai nevelési program, valamint a német nemzetiségi program szerint. A nemzetiségi nyelven nevelő óvodapedagógus a nemzetiség nyelvén beszél a gyermekekhez, legyen az bármelyik területe az óvodai nevelésnek. Az óvodában 1 fő halmozottan hátrányos kisgyermek van.
12
Általános iskolai ellátás
Általános iskolai intézmények száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
1
1
16
8
184
Általános iskolai magántanulók száma
0
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma
8
Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)
1
Hátrányos helyzetű tanulók száma
9
Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
0
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai
23
előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
20
65 0
Az általános iskolai ellátásban egy tanulócsoportra 23 tanuló jut átlagosan, egy pedagógusra 10,7 tanuló. Ezek a mutatók biztosítják a tanulók igényei szerinti méltányos oktatás megvalósításának feltételeit. A tanulók 4,9%-a hátrányos helyzetű, 4,3%-a sajátos nevelési igényű, tehát összességében a tanulók 9,2%-a igényel az átlagnál nagyobb odafigyelést annak érdekében, hogy a többiekkel megegyező esélyekkel vegyen részt a tanítás-tanulás folyamatában. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló nincs az iskolában. Örvendetes tény, hogy 15%-kal több az elsős tanuló, mint a 8. osztályosok száma.
13
Az SNI-s tanulók helyzetét a következő adatok mutatják: Tanulók száma
Tanulók aránya
Ebből gyógypedagógiai tagozaton
Tanulók aránya
1
0,54%
0
0
7
3,8 %
0
0
0
%
0
0
8
4,3 %
0
0
Enyhe fogban értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség-zavar Egyéb Integráltan nevelhető/oktatható
Részképesség zavar miatt 7 tanulót vesznek külön gondozásba. Összesen 8 tanuló igényel eltérő bánásmódot, mindannyian integráltan oktathatók. Számukra heti 1-2 órában gyógypedagógus és logopédus biztosítja a fejlesztést. 3. 4. Az alapfokú oktatás hatékonysága Az iskola alapvető céljait a hatékonyság érdekében a következő módon fogalmazza meg: •
„Fejlesztenünk kell a tanulók kommunikációs képességét, nagy hangsúlyt kell fektetnünk a gyermekek anyanyelvi és idegen nyelvi képzésére.
•
A 8. osztályos tanulók felkészítése a felvételi vizsgákra, a középiskolai tanulmányokra
•
Az országos kompetenciaméréseken elért eredmények folyamatos javítása. Ennek érdekében a kulcskompetenciák erősítése, a tanulók szövegértésének és matematikai eszköztudásának fejlesztése.
•
Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszerének működtetése. A 2007/2008. tanévtől életbe lépett a vezetők és pedagógusok teljesítmény-értékelése, ami új feladatokkal, rengeteg adminisztrációval, a belső ellenőrzési rendszer folyamatos működtetésével jár azóta is.
•
Korábbi tanulmányi-, műveltségi-, sport- és rajz eredményeinket (helyitől az országosig) szeretnénk továbbra is megtartani, sőt javítani. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra,
amit
az
órák
alatti
differenciált
fejlesztéssel
és
különböző
tehetséggondozó szakkörök működtetésével kívánunk biztosítani. •
A fejlesztésre szoruló, részképesség-zavaros, sajátos nevelési igényű tanulók felmérése, szakértői vélemények beszerzése, majd ezek figyelembe vételével e tanulók fejlesztése, felzárkóztatása gyógypedagógus bevonásával.
A hatékonyság területen az intézmény eredményességét, a tanórán kívüli foglalkozásokat és a segítő foglalkozásokat, valamint az oktatás feltételeit vizsgáltuk.
14
•
Eredményesség
A tanulói eredmények vizsgálata a kompetenciamérések eredményeiből, a továbbtanulási adatokból, valamint a lemorzsolódás adataiból derül ki. Kompetenciamérések A vizsgált kompetenciaterületen és évfolyamokon a tanulói teljesítmények az országos átlagot elérik, néhány esetben meg is haladják. Ez köszönhető a 2008-tól bevezetésre került kompetenciafejlesztő szakkörök eredményességének. Ha a település nagysága szerinti átlagok tekintetében vizsgáljuk, egyre jobb eredményt mutatnak az adatok. Szövegértésből az elmúlt három évben 6. évfolyamon kétszer meghaladta az iskola eredménye az országos átlagot, 2008-ban pedig szignifikánsan nem különbözött tőle. 8. osztályban mindhárom évben meghaladta az iskolai átlag az országos átlagot. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a kompetenciamérések eredményeinek javítása érdekében alkalmazott tervek hasznosak voltak. Matematikából az elmúlt három évben 6. évfolyamon az iskolai átlag elérte vagy meghaladta az országos átlagot. 8. évfolyamon 2008-ban és 2009-ben az iskola eredménye elérte vagy meghaladta az országos átlagot, 2010-ben kicsit alatta maradt. Összességében mind szövegértésből mind pedig matematikából jelentős pozitív változás figyelhető meg a 2003-2007 közötti időszakhoz képest.
2003
2004
2006
15
Országos kompetenciamérés eredménye
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
6. évfolyam
489
500
505
509
-
-
493
8. évfolyam
–
–
492
500
459
421
497
6. évfolyam
480
500
491
505
-
-
493
8. évfolyam
–
–
467
500
450
-
494
Szövegértés
Matematika
2008 Országos kompetenciamérés eredménye
2009
2010
Iskola átlaga
HH-s tanulók átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
6. évfolyam
536
580
519
509
513
1564
-
1483
8. évfolyam
523
492
506
508
502
1615
-
1583
6. évfolyam
499
440
499
493
489
1542
-
1498
8. évfolyam
493
399
497
531
484
1600
-
1622
Szövegértés
Matematika
A 2006/2007. tanévtől kezdve helyi vizsgarendszert vezettek be az iskola negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamán nemzetiségi német nyelvből. Negyedikben írásban, 6. és 8. osztályban pedig írásban és szóban adnak számot a tanulók a megszerzett német nyelvtudásukról. E vizsgák célja a tanulók folyamatos mérése, értékelése, vizsgarutin elsajátítása. Az intézmény valamennyi pedagógusa arra törekszik, hogy még jobban javuljanak a tanulók eredményei a következő méréseken. A tanulók szövegértési készségét nemcsak magyarórákon fejlesztik, hanem minden pedagógus részt vállal ebben a maga területén.
16
Az iskola hh-s tanulóinak eredményeit egy tanévben vizsgálta. A mutatók alapján a legnagyobb negatív irányú eltérés 20%, ami a matematika kompetenciaterületen tapasztalható.
Lemorzsolódás A lemorzsolódás aránya az intézményen belül jóval alatta van az országos átlagnak. Az évfolyamismétlők száma a 2010/2011. nevelési évben 2 fő volt = 1,1%, az országos átlagot nem érte el. Az adatok és az előrejelzések csökkenő tendenciát mutatnak. Az előrejelzések sem számolnak lehetséges lemorzsolódással. Az intézményben magántanuló nincsen. Az iskolában nem volt 250 óránál többet hiányzó tanuló az elmúlt tanévekben, és nem is számol az iskola ilyen magas hiányzási átlaggal. Az iskola hatékony szakmai munkával minden tanuló részére biztosítja az eredményes továbbhaladást. Továbbtanulási mutatók A tanulók eddigi továbbtanulási adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mintegy 80%-uk érettségit adó középiskolában tanul tovább. Érettségit nem adó szakiskolai képzésben a tanulók 1/5 arányban tanulnak tovább. (2010-11. tanév alapján) Az iskola 2010/2011-es tanévének továbbtanulási adatai:
szakiskola 20%
gimnázium 47%
gimnázium szakközépiskola szakiskola
szakközépiskola 33%
17
A továbbtanulási mutatókat több évre vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy tendenciaszerűen a szakiskolában továbbtanulók aránya az országos átlagnál alacsonyabb, míg a gimnáziumban és az érettségit adó szakközépiskolában ez az arány megnőtt.
A HH-s tanulók továbbtanulását
illetően szakiskolai képzés felé orientálódnak.
•
Tanórán kívüli foglalkozások
2010/2011-es tanév, iskola: Összes tanuló
Arány
HH-s tanuló
arány
70
38 %
1
11 %
65
35,3 %
3
33 %
Szakkör
135
73,36 %
2
22 %
Nyári tábor
100
54,3 %
3
33 %
Erdei iskola Kisebbségi program (német)
20
10,8 %
2
22 %
165
90 %
8
88 %
Alapfokú művészetoktatás Napközi
Az adatszolgáltatás által hozzáférhető adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az iskola tanulói – ezen belül a HH-s tanulók is – magas számban vesznek részt tanórán kívüli foglalkozásokon. A legtöbb tanuló a különböző, érdeklődési körüknek megfelelő szakköröket látogatja. Itt azonban a hh-s tanulók jóval kisebb, mint az iskola tanulóinak aránya. Ez a délutáni foglalkozás a tanulás iránti motiváció, az érdeklődés fenntartásának formája lehetne. Az intézményben működik művészeti oktatás is. s 70 tanuló részesül zenei képzésben is. A HH-s tanulók számára is biztosított az alapfokú művészetoktatás, az ebben rejlő lehetőségeket is maximálisan kihasználják e tanulók fejlesztésére. A hátrányos helyzetű tanulók azonban kisebb mértékben részesülnek művészetoktatásban, mint társaik. A délutáni órákban a tanulók napközi otthonban és tanulószobán kapnak megfelelő segítséget a másnapi órákra való felkészüléshez. Az első, második és harmadik évfolyamon két napközis csoport működik. A 4-8. osztályos tanulók másnapi felkészítése tanulószobán történik. Minden nap más pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, aminek legnagyobb előnye, hogy a tanulók szakszerű segítséget kapnak a felkészülésben. A hh-s tanulók az iskolai mutatóval megegyező mértékben járnak a foglalkozásokra. Az iskola fő profilja a nemzetiségi német nyelvoktatás, amelyben a tanulók 91 százaléka vesz részt a 2010/2011-as tanévben. 1-8. osztályig, heti öt órában, összesen 15 tanulócsoportban tanítják a nemzetiségi német nyelvet négy főállású német tanító, ill. nyelvtanár irányításával. A tanulók eredményes német nyelvoktatását a 5-6. évfolyamon heti 1-1 órában szakkör, 7. és 8. osztályban pedig heti 1 órában nyelvvizsgára felkészítő foglalkozás segíti. Jogos elvárás egyrészt
18
a szülők, másrészt a községi és a német önkormányzat részéről, hogy a nemzetiségi nyelvet tanuló tanítványaink jó része rendelkezzen nyelvvizsgával a 8. osztály végén. Számos tanuló jár a Kalmárné Koszonits Klára tanárnő vezette Ragendorf Német Nemzetiségi Tánccsoportba. Fontos feladat a napi testedzés biztosítása is, amit a testnevelés órákon kívül a különböző sportszakkörök, tömegsport-foglalkozások is elősegítenek. Pályázati és önkormányzati támogatással még a 2006/2007. tanévben megkezdték az 1-4. osztályos tanulók úszásoktatását. Ez úgy módosult az elmúlt években, hogy a mindenkori 2. osztály vesz részt az úszásoktatásban minden tanév tavaszán a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola uszodájában. Az informatikai képzést kiemelt feladatnak tekinti az iskola. Ennek érdekében már negyedik osztálytól folyik az intézményben informatika-oktatás: 4-5. osztályban szakkör keretében, 6-8. osztályig pedig tanórai keretek között, csoportbontásban. A nyári tábor, erdei iskola a szociális kompetencia fejlesztés fontos színtere lehet, örömteli, hogy a hh-s tanulók aránya e programokon magas.
Iskolán kívüli segítőprogramok közül sem az Útravaló, sem az Arany János Programban az elmúlt 3 évben nem vett részt tanuló.
•
A nevelés/oktatás feltételeinek vizsgálata Tárgyi feltételek
Az intézmény infrastrukturális hátterét és a hozzáférés lehetőségét az alábbi adattáblák mutatják:
Eszköz Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Nyelvi labor Számítástechnika tanterem Számítógép /internet hozzáférés Tornaterem
Darab
Használó tanulók száma
Használó HH-s tanulók száma
Használó SNI-s tanulók száma
1
22
3
8
1
167
9
8
1
89
5
7
8
145
5
7
0
Az óvodai épület állaga nagyon elhasználódott. Az előforduló karbantartási munkálatokat esedékesség idején elvégezi az önkormányzat, de az nem elegendő. A csoportszobák berendezési tárgyai régiek, elhasználódottak, a padlózatot PVC burkolja, ami a ragasztások mentén állandóan feljön és balesetveszélyes.
19
Az óvoda fejlesztő eszközei a minimum követelményeknek felelnek meg. Az intézménynek nincs tornaszobája, nevelői szobája: az óvónők a csoportszobákban, a dajkák a folyosón öltöznek át. Nincs az óvodában egyéni fejlesztő szoba, elkülönítő szoba, tornaszoba, orvosi szoba, . A kisgyermekek nevelésének a mai viszonyok között elfogadható és jogszabályban előírt feltételei nem biztosítottak. A játszóudvar nem felel meg az uniós előírásoknak.
Az iskolai oktatás több épületben is folyik. A tantermek nagy része a főépületben található, amely megfelel a kor követelményeinek. Nincs azonban megfelelő méretű tornaterem, a testnevelés oktatását tornaszobákban, illetve jó idő esetén a sportudvaron oldják meg. A közelmúltban egy közösségi termet alakítottak ki a III. számú épületben, amely több funkciót is ellát: -
a művészeti iskola koncerttermeként működik, és alkalmas zeneoktatásra is
-
előadóteremként is használható: szülői értekezletek, iskolai diákközgyűlések, előadások, tantestületi értekezletek megtartására, filmvetítésekre
-
közösségi teremként is igénybe vehető: iskolai bálok, diszkók, zenés-táncos rendezvények szervezésére
-
rossz időjárás esetén iskolai ünnepélyek és megemlékezések (tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, stb.) megtartására is alkalmas
A következő szaktantermekkel rendelkezik az iskola: -
ének-zene
-
nyelvi labor
-
informatika
-
biológia-földrajz
-
rajz
A tantárgyak tanításához szükséges taneszközök száma és minősége elfogadható, ám több olyan eszköz hiányzik még, amelynek megléte kötelező lesz a 11/1994. MKM rendelet előírásai szerint. Több
televízióval,
DVD-lejátszóval,
modern,
digitális
fénymásoló
géppel,
digitális
fényképezőgéppel, projektorral, notebook-kal is rendelkezik az intézmény. Az iskolában teljes és korlátlan az internet-elérhetőség. Az elmúlt években sokat fejlődött az intézmény informatikai rendszere, több számítógépet is vásároltak, ill. kaptak ajándékba, nyertek pályázati úton. A következő szaktantermek azonban hiányoznak:
20
-
Új nyelvi labor – a jelenlegi rendszer nagyon elavult, már-már használhatatlan. Mivel német
nemzetiségi
nyelvet
oktat
az általános
iskola,
nagy segítség lenne a
nyelvoktatásban egy új labor Az iskola épületét 1990-ben újították fel. A vízöblítéses WC-ből 10 tanulóra jut egy. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatjuk, hogy az iskolai tárgyi feltételei hiányosak, nem mindenben felelnek meg a vonatkozó 11/1994. MKM rendelet 7. számú mellékletében előírtaknak. A gyermekek/tanulók a csoportfoglalkozások és a tanrend alapján használják az intézmény infrastrukturális hátterét, ebben a szociális háttérből eredő megkülönböztetés nincs egyetlen intézményben sem. Személyi feltételek A közoktatási feladatokat ellátó szakemberek:
Pedagógus
Fő
Óvodapedagógus
8
Általános iskolai tanár és tanító
17
Gyógypedagógus
1
Megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek látják el az egészségügyi és a gyermekjóléti alapellátás által biztosított szolgáltatásokat is. Az óvoda személyi feltételei: Dolgozói létszám 20 fő. Óvodapedagógusok száma: 8 fő, amelyből 1 fő nemzetiségi végzettséggel rendelkezik. Dajkák száma: 5 fő, ebből 4 fő szakképzett. 1 fő szakképzetlen. Ők végzik az intézmény takarítását is. Élelmezésvezető: 1 fő, jelenleg tanul, szakképesítéssel még rendelkezik. Konyhai dolgozók: 5 fő, közülük 1 fő látja el a főzőnői teendőket. Udvari munkás: 1 fő. (munkaideje megoszlik a 3 intézmény között) Óraadóként 1 fő logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. 3 csoportban 6 állandó óvónő és 3 dajka foglalkozik a gyermekek nevelésével. Az óvónők heti váltásban dolgoznak. Az óvodában így a személyi feltételek megfelelnek a közoktatási törvényben előírtaknak. Valamennyi óvodapedagógus megfelelő végzettséggel rendelkezik. Az intézmény a napi nyitva tartást a szülői igényekhez alakította, és 10 órában biztosítja a gyermekek ellátását.
21
Az iskolában az oktató-nevelő munka zavartalan ellátását megfelelő létszámú technikai dolgozó – két iskolatitkár, három hivatalsegéd (takarítónő), egy konyhai alkalmazott és egy részmunkaidős karbantartó – segíti. Az intézményben két szakmai munkaközösség – alsós és felsős – működik. Az iskolában a szakos ellátás nem teljes körűen biztosított. Nem megfelelő képesítésű pedagógus tanítja a számítástechnikát és 7-8. évfolyamon a technikát. Ez a tanulók 87, illetve 56%-át érinti hátrányosan. A pedagógusok módszertani képzettsége Az iskola pedagógusai közül 5-en vettek részt olyan jellegű módszertani képzéseken, amelyek az esélyegyenlőséget szolgálják. 4 fő egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést, 1 fő pedig drámapedagógiát tanult. (Azonban a tanulmányaikat több mint 3 éve végezték.) Hatékony együttnevelés, kooperatív tanulás, projektpedagógia témakörben az iskola pedagógusai nem vettek részt továbbképzésen.
A közoktatás finanszírozása Az állami normatíván felül az önkormányzat jelentős összeggel támogatja mind az óvodai, mind az általános iskolai nevelést. 2008 évben a hozzájárulás összege meghaladta a 91 millió forintot, 2009-ben pedig a 80 milliót (az óvoda, az iskola, művészeti oktatás és a bölcsőde általános művelődési központként működött). 1 gyermek oktatása/nevelése országos átlagban 387 000 Ft (költségvetési dokumentumok alapján becsült adat). Rajkán az önkormányzat az állami normatívához tanulónként/gyermekenként átlag 430-440.000,- Ft-ot tesz hozzá. Az önkormányzat az elmúlt években nem vette igénybe az integrációs támogatást, és nem is tervezi azt az elkövetkező évekre sem.
Rajka község önkormányzata 1/2006. évi (II.9.) önkormányzati rendeletében szabályozta a gyermekvédelmi ellátásokat. Az önkormányzat a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az általános iskolai, középiskolai, és felsőfokú oktatás nappali munkarendje szerinti tanulmányokat folytató tanulók részére iskolakezdési támogatást biztosíthat. Ennek módjáról, mértékéről a döntést hozó az összes körülményt figyelembe véve határoz. A képviselőtestület e téren első fokon a döntést a Szociális Bizottság hatáskörébe utalta.
22
3. 5. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése
A tanulók évfolyamonkénti, csoportonkénti összetétele:
Létszám
HH-s tanulók száma
HH-s tanulók aránya
Kiscsoport
22
3
13,6%
Vegyes csoport
25
4
0
Vegyes csoport
23
7
0
23
1
24
2
27
1
24
1
28
0
23
2
15
1
20
1
Csoport
1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
4,3% 8,3 % 3,7% 4,2% 0 8,7% 6,6% 5%
HHH-s tanulók száma 1
HHH-s tanulók aránya 4,4%
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
SNI-s tanulók száma
SNI-s tanulók aránya
0
0
0
0
0
0
1
4,3%
0
0%
0
0
1
4,2
2
7,1%
4
17,4%
0
0
0
0
Tanterv Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Normál, ill. nemzetiségi tanterv Normál, ill. nemzetiségi tanterv Normál, ill. nemzetiségi tanterv Normál, ill. nemzetiségi tanterv Normál, ill. nemzetiségi tanterv Normál, ill. nemzetiségi tanterv Normál, ill. nemzetiségi tanterv Normál, ill. nemzetiségi tanterv
Valamennyi tanulócsoportban vizsgáltuk a HH-s és HHH-s tanulók arányát. Az intézményekben 1 fő HHH-s tanulót tartanak számon. Az óvodában gyermekvédelmi megbízott tárja fel az intézménybe beíratott gyermekek helyzetét. Állandó kapcsolatban áll az óvoda nevelőivel, a szülőkkel, a községi gyermekvédelmi megbízottal és amennyiben a helyzet megköveteli a község jegyzőjével. Évenként – a nevelési év elején – feltárja azokat a körülményeket, amelyek az óvodások családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Az óvodában a jogszabályban megfogalmazottakon túl a következő szempontok alapján veszik nyilvántartásba a különös bánásmódot igénylő kisgyermekeket: -
Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés.
-
Testi – lelki bántalmazás, erkölcstelen családi környezet, italozó szülők, bűnöző családtagok.
-
Egészségügyi okok: súlyos tartós betegség, súlyos érzékszervi károsodás.
Az iskolában a HH-s tanulók aránya 4,9%. A pedagógusok lehetőségeik szerint támogatják a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását is.
23
A HH-s tanulók osztályonként jelentősen eltérő mértékben vannak jelen. A sajátos nevelési igényű tanulók a szakértői bizottság által megfogalmazott szakvélemény alapján a nekik megfelelő oktatásban részesülnek, heti 2órában,
gyógypedagógus által, így a számukra szükséges
nevelést/ oktatást biztosítja az intézmény. A gyermekek élhetnek vélemény-nyilvánítási jogukkal, jól működik a 16 tagú iskolai diákönkormányzat. Számos programmal színesítik az iskola életét. Napi rendszerességgel működtetik az iskolarádiót, amely a tanulók szórakoztatása mellett hasznos információkat is szolgáltat. Az iskola diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét segíti. 3.6. Társadalmi kapcsolatok
Az iskola és óvoda társadalmi kapcsolata széles körű. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti
szolgálattal
és
a
védőnőkkel, az egyházakkal,
a
polgárőrséggel
és a
sportegyesülettel. Alkalmi együttműködés jellemzi a kapcsolattartást a helyi civil szervezetekkel, így a vadásztársasággal, a tűzoltó egyesülettel, a Rajkáért Egyesülettel. Legfőbb partnere az intézményeknek a Szülői Munkaközösség: Nemcsak anyagilag támogatják az iskolai programokat, rendezvényeket, hanem aktívan közreműködnek azok lebonyolításában, szervezésében is.
Iskolai alapítvány: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2006. december 6-án bejegyezte az iskola alapítványát, a Békefi Általános Iskoláért Alapítványt. Az alapítvány 2007. január 4-étől működik. Az alapítvány céljai: Az iskolai oktató-nevelő munka feltételeinek fejlesztése, minőségének javítása, ennek keretében: •
a német nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek javítása,
•
szabadidős- és sportprogramok szervezése, finanszírozása,
•
kirándulások szervezése, gyermekek táboroztatása,
•
szakmai rendezvények, tanulmányi versenyek szervezése, azokon való részvétel támogatása,
•
a meglévő udvari játékok javítása, újak vásárlása,
•
tanulók kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájának, kimagasló sportteljesítményének elismerése, jutalmazása,
•
szociálisan rászoruló gyermekek segítése, anyagi támogatása, a hátrányos helyzetű tanulók
24
esélyegyenlőségének biztosítása, •
a régió és a kistérség programjaiban való részvétel támogatása,
•
pályázatok kiírása, azokon való részvétel támogatása,
•
az iskolai hagyományok ápolása.
Az alapítvány kezelő szerve a kuratórium, amelynek tagjai az iskola igazgatója, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár, valamint a szülői munkaközösség delegáltja. A kuratórium pályázat, illetve kérelem alapján dönt a támogatások odaítéléséről. A kuratórium tagjai feladataikat társadalmi munkában látják el. Az alapítvány támogatta az alsó tagozatos tanulók nyári táboroztatását, az 5. osztályosok számára szervezett erdei iskolai foglalkozásokat, a nyári zenetábort, az úszásoktatást, valamint részt vállal a tanulók jutalmazásában. Elősegíti az első osztályosok hangszeres képzését furulyák vásárlásával.
Az iskola arra törekszik, hogy az óvoda és az iskola közötti kapcsolat, átmenet zökkenőmentes megvalósítása érdekében az eddiginél jobb, hatékonyabb együttműködést alakítsanak ki a rajkai óvodával.
25
3.7 A helyzetelemzés összegzése A közoktatás szempontjából fontos életkorok demográfiai adatait vizsgálva azt látjuk, hogy csökkent az egy-egy évben született gyermekek száma. A település szociális helyzete a vizsgált adatok alapján kedvező képet mutat. A lakosság 4,6%a munkanélküli, ami a 6,1%-os országos átlagot figyelembe véve kedvező. Halmozottan hátrányos helyzetéről a rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapó gyermekek szülei közül négy nyilatkozott. Az adatszolgáltatás alapján a település lakói számára a közszolgáltatási feladatok jelentős része hozzáférhető. A közoktatási feladatok, így az óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatás helyben elérhető. A közoktatási szakszolgálati feladatellátás közül helyben csak a logopédiai ellátás megoldott. A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást utazó szakember segítségével heti 1 napon látják el, az iskolai napközi otthonos ellátást és a bölcsődei ellátást a településen vehetik igénybe a rászorulók. Az óvodában 1 fő, az iskolában halmozottan hátrányos kisgyermek/tanuló nincs. A hátrányos helyzetű tanulók száma az intézményekben 23 fő, azaz 9%. Az SNI-s tanulók száma 8, ez a tanulók 3%-a. Az
intézményekben
biztosítottak
az
esélyegyenlőség
feltételei,
szegregáció
nem
mutatkozik. Azonban az SNI-s és HH-s tanulók aránya az osztályokban nem minden esetben kiegyensúlyozott. Szinte mindegyik vizsgált kompetenciaterületen és évfolyamon meghaladják, illetve elérik a tanulói teljesítmények az országos átlagot, sőt tendenciájában az eredmények növekedést mutatnak mindkét tárgyból a 8. évfolyamon. Az iskola odafigyelése eredményeképpen a lemorzsolódás aránya az intézményen belül jóval alatta van az országos átlagnak. Az iskolában nem volt 250 óránál többet hiányzó tanuló az elmúlt tanévekben. A tanulók eddigi továbbtanulási adatait vizsgálva, mintegy 80%-uk érettségit adó középiskolában tanul tovább. Arany János Programban az elmúlt 3 évben nem vett részt tanuló. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatjuk, hogy az iskolai tárgyi feltételei nem felelnek meg a vonatkozó 11/1994. MKM rendelet 7. számú mellékletében előírtaknak. Az óvoda infrastrukturális feltételei nem biztosítottak a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a fejlesztés elengedhetetlenül szükséges. Az óvodában a személyi feltételek megfelelnek a közoktatási törvényben előírtaknak. Az iskolában a szakos ellátás nem teljes körűen biztosított.
26
Az iskola pedagógusai közül többen vettek részt olyan jellegű módszertani képzéseken, amelyek az esélyegyenlőséget szolgálja, de végzettségüket 3 évnél régebben szerezték. Az állami normatíván felül az önkormányzat jelentős összeggel támogatja mind az óvodai, mind az általános iskolai nevelést. Valamennyi tanulócsoportban vizsgáltuk a HH-s és HHH-s tanulók arányát. Az intézményekben 1 fő HHH-s tanulót tartanak számon. A HH-s tanulók aránya az iskolában 4,9%, az óvodában 20%.. Az iskola társadalmi kapcsolata széles körű.
27
4. Célkitűzések A település a program megfogalmazása során az oktatás területén a következő célokat tűzi ki annak érdekében, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentes, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. •
oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása,
•
esélyt teremtő intézkedések a HHH-s tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében.
Esélyt teremtő intézkedéseink a következő területre terjednek ki: •
az intézmény beiskolázási körzethatárának áttekintése,
•
az óvodáztatás feltételeinek biztosítása valamennyi HHH-s gyermek részére,
•
jóléti intézkedések a HHH-s tanulókat illetően az ingyenes étkeztetés és a tankönyvellátás érdekében.
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol szívesen laknak az emberek, gyermekek és felnőttek egyaránt, ahol a diákok – nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül – felkészülhetnek az életre, a szakmájukra, további tanulmányaikra, s ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. Céljaink rövid távon (egy éven belül) Egy éves időtávlatban el kívánjuk érni, hogy pontosan lássuk az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák mértékét és mélységét, és hozzákezdjünk a hátrányokból fakadó különbségek csökkentéséhez, a jogszabályi előírásokhoz igazítsuk településünk közoktatását. Céljaink középtávon (három éven belül) Három éven belül reményeink szerint már látható eredményei lesznek az esélykiegyenlítő munkának, amely megmutatkozik a HH-s és SNI-s tanulók kompetenciamutatóiban és továbbtanulási eredményeiben is. Fontosnak tartjuk emellett eddig elért eredményeink fenntartását, további javítását is, így például a HH-s és SNI-s diákok kiemelkedő arányú tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételétH
28
Céljaink hosszú távon (hat éven belül) Fontosnak tartjuk a mindennapos testnevelés biztosítása érdekében a tornaterem felépítését. Az eredményes iskolamarketing által a tanulólétszám növelése, melynek következtében fenntartható a felső tagozat működése is.
29
5. Megvalósítás
Önkormányzatunk az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja, és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőit pedig felkéri, és a közoktatási szerződés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos
egyéb
közszolgáltatásokat
iránymutatásokba
beépüljenek
meghatározó
és
stratégiai
érvényesüljenek
az
dokumentumokba
egyenlő
bánásmódra
és és
esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései; Annak
érdekében,
hogy
önkormányzati
döntéshozók,
tisztségviselők
és
közoktatási
intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken.
Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak.
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításába a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket is bevonjuk.
5. 1. Megvalósítási terv a) A HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása Feltárt probléma Elérendő cél Beavatkozások
A HH-s és HHH-diákok nem tanulnak tovább érettségit adó középiskolában A HHH továbbtanulási arányok megfelelnek az iskolai átlagnak; az iskolai átlag az országos átlag közelébe kerül 1. Az oktatás színvonalának emelése a) belső értékelési rendszer megerősítése b) a pedagógiai módszertan fejlesztése a) TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása 2. Felkészítő program a tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében. b) egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások beindítása az iskolában c) tanulók mentorálása d) TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása
30
e) jelzőrendszer működtetése a problémák gyors felismerése és kezelése érdekében 3. Tájékoztatás, kommunikáció a) Informálódás, és tájékoztatás a HH tanulók továbbtanulási lehetőségeinek támogatási rendszeréről, annak érdekében, hogy az iskola továbbtanulásra tudja sarkallni a hátrányos helyzetű tanulóit. b) Pályázati programok feltárása (megyei, régiós, minisztériumi, közalapítványi, magánalapítványi, stb.), pályázatok folyamatos nyomon követése (internet, folyóiratok) c) A HH-s és HHH-tanulók megismertetése a számukra biztosított továbbtanulási lehetőségekkel, támogatásokkal d) szülői tájékoztató program végrehajtása, továbbtanulás, kollégiumi részvétel, stb. fontosságáról; a kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel e) pályaorientáció hangsúlyosabbá tétele az osztályfőnöki órák tananyagában f) prevenciós programok megvalósítása Egyre több a lelki problémákkal küzdő tanuló tanuló, ezért jó lenne iskolapszichológus alkalmazása. g) Önismereti csoport működtetése az iskolapszichológus segítségével Felelős Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezetők Partner tanári kar, diákok, szülői munkaközösség Német Kisebbségi Önkormányzat, szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., Határidő 2012. január, majd folyamatos Kiinduló érték érettségit adó képzésbe bejutott HH-s hhdiákok száma: 0 Kockázatok Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülők és csökkentésük eszközei együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: - diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Erőforrások intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek; működő modellek megismerése Státusz előkészítés alatt
b) Pedagógiai módszerek, pedagógusi kompetenciák fejlesztése Feltárt probléma
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását és a kompetencia alapú oktatást is segítő korszerű módszertani képzésekben nem vettek még részt a pedagógusok. Hiányok tapasztalhatók a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményességét segítő korszerű pedagógiai
31
Elérendő cél
Beavatkozások
módszerek alkalmazása terén A pedagógusok ismerik és alkalmazzák a korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében. Integrált pedagógiai módszerek alkalmazása a) továbbképzési terv készítése b) Pedagógus-továbbképzések igénybevétele, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat fejlesztése (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). c) Vonatkozó pályázati lehetőségekbe (TÁMOP) történő bekapcsolódás
Felelős
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezetők, Partner Educatio Kht. Határidő 2012. I. negyedév majd folyamatosan Kiinduló érték A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő módszertani képzéseken részt vettek száma: 0 Kockázatok Kockázatok: a pedagógusok inkább saját szakterületükön és csökkentésük eszközei szeretik továbbképezni magukat A kockázat csökkentésének eszköze: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a tantestületek minden tagjával megismertetjük, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján készült intézményi akciótervről a testületek határozatot hoznak - pályázati támogatást igyekszünk elnyerni a képzésen történő részvétel megvalósításához Erőforrások intézmények vezetői, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek
Megvalósítást segítő egyéb programok Az intézkedési terv célkitűzéseinek megvalósulásához jelentősen hozzájárulnak a célzott esélyegyenlőségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Mindezek számbavétele azért szükséges, hogy az egyes programok eredményes megvalósulását a szakmai összefüggések feltárásával és előkészítésével ösztönözni lehessen.
32
Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem ROP, vagy egyéb infrastruktur ális fejlesztést lehetővé tévő pályázat alapján támogatott fejlesztés TÁMOP, pályázat alapján támogatott fejlesztés
Ezek alapján meghatározott feladatok Intézményi akadálymentesí tés, tornaterem építése
Kompetenciaalapú oktatás bevezetése Pedagógus továbbképzése k
Határidők
Célértékek
Feladatok státusza
2015. dec. 31.
A település fenntartásá ban működő intézménye k fizikai akadálymentesítése megvalósul.
1
2015. jan. 15.
A fenntartó beadja pályázatát meghatároz ott feladatellátá si helyekre, a kompetenci a-alapú oktatás bevezetése érdekében.
1
Koordiná ciós feladat Tervezés Építés lebonyolít ása
Koordinációért felelős személy jegyző,
Pályázat beadása Intézmény i helyzetelemzés és Intézmény -fejlesztés
jegyző, óvodavezető, igazgató
33
6. Akcióterv tervezése Az egyes
esélyegyenlőségi kockázatok
súlyosságának
megítélésekor
és
az akcióterv
tervezésekor a következő szempontokat vettük alapul: Azonnali beavatkozást igényel: minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire)
minden,
az
adatok
vizsgálatát
követően
beazonosított
szegregált
nevelési
és
oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. ha a települések bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások,), vagy a települések intézményeiben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a HH/HHH tanulók részére; ha az intézményekben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (több 7 %-nál). Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid távon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest! Érzékelhető javulást kell elérni középtávon: a hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást biztosító beavatkozást kell tervezni, amennyiben férőhely hiány miatt nem biztosított minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára 3 éves kortól az óvodai szolgáltatás; vagy annak ellenére, hogy az óvoda el tudná látni a településen élő gyerekeket, sok halmozottan hátrányos helyzetű gyerek nem jár óvodába 3 éves korától. a településeken élő 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni
munkaerő-piaci
érvényesülésük
és
társadalmi
integrációjuk
biztosítása
érdekében. Ha e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy hogyan támogatja az önkormányzat a tanköteleseket a nappali képzésbe.
34
az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a településen működő intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. az oktatási szolgáltatások minőségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást biztosító intézkedéseket kell kezdeményezni, amennyiben beigazolódik, hogy a településen/kistérségben működő intézmények között jelentős eltérés van az oktatás feltételiben, ill. az oktatás eredményességében.
35
Az érettségit adó közoktatási intézményekben továbbtanuló diákok száma növekedjék.
Valamennyi tanórán kívüli programban a hh-s tanulók aránya
A továbbtanulási adatok alapján az iskola hh/hhh-s tanulóinak továbbtanulási mutatói nem érik el az iskolai és az országos átlagot.
Tanórán kívüli programok
Az iskolai kompetenciamérés ek eredményei elérik az országos átlagot.
Tehetséggondo zás és felzárkóztató foglalkozások erősítése.
A HH-s, HHH-s tanulók eredményeinek elemzése, fejlesztési irányok kijelölése.
Az intézmény adminisztrációs rendszerének korszerűsítése.
Intézményvezető
Intézményvezető
intézményvezető k
Február
Elemzés: minden év ápr. 20. Fejleszté si terv: jún. 30.
2011. decembe r 01.
Határidő
Rövid távú
A HH-s és HHHs tanulók eredményei 25%-nál nagyobb mértékben nem térnek el az iskolai átlagtól. Tehetséggondoz ó és/vagy felzárkóztató foglalkozásokon valamennyi HH/ HHH-s tanuló részt vesz.
Minden folyamatban pontos adatokat kapunk a hh-s és hhh-s tanulókról.
Minden intézményi folyamatban nyomon lehessen követni a hhh-s tanulók részvételét. A HH-s és HHHs tanulók minél eredményesebb en szerepeljenek a méréseken.
Felelős
A hh/hhh-s adatok nem minden folyamatban érhetők tetten.
Intézkedés indikátor
Cél
megállapítása
Helyzetelemzés
Akcióterv
Növekedjen az érettségit adó középiskolában továbbtanuló diákok aránya. Ne térjen el 20%-nál nagyobb mértékben az iskola átlagától a hh/hhh-s tanulók mutatója.
A HH-s és HHH-s tanulók eredményei 20%nál nagyobb mértékben nem térnek el az iskolai átlagtól.
Minden folyamatban pontos adataink vannak a hh-s és hhh-s tanulókról
indikátor
Középtávú
Növekedjen az érettségit adó középiskolában továbbtanuló diákok aránya. Ne térjen el 15%-nál nagyobb mértékben az iskola átlagától a hh/HHHs tanulók mutatója.
A HH-s és HHH-s tanulók eredményei 15%-nál nagyobb mértékben nem térnek el az iskolai átlagtól.
Minden folyamatban pontos adataink vannak a hh-s és hhh-s tanulókról
indikátor
Hosszú távú
A személyi feltételek biztosítása
A pedagógusok módszertani megújulása.
Nem teljesülnek a kötelező eszköz-és felszerelés jegyzékben foglaltak.
Nem vesznek részt segítő programon a hh/HHH-s tanulók.
Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. A tervek elkészítése a megvalósításra. Pályázati lehetőségek kihasználása. Tornaterem éoítése az iskolában Továbbképzési terv átdolgozása: kooperatív, projekt, drámapedagógi ai, egyéni differenciálás – képzések beépítése.
Pályázat beadása, tanulók mentorálása
arányának
csökkentése
órák
A kompetenciafejle sztést segítő korszerű módszertani elemek épüljenek be a mindennapi oktatás gyakorlatába. Minden gyermek/tanuló Az iskolában a megkapja a megfelelő számára szükséges nem egyéni szakosan ellátott odafigyelést
Növekedjen a különböző segítőprogramok on való részvétel, a hh/hhh-s tanulók eredményesség e érdekében. Az infrastrukturális feltételek biztosítása.
folyamato s
Intézményvezető
2012. szeptemb er 01.
2015.
Polgármester, jegyző, intézményvezető
Polgármester, jegyző, intézményvezető
folyamato s
intézményvezető
A személyi feltételek biztosítottak az intézményekben .
A nevelőtestület egésze vesz részt legalább egy képzésen.
Az intézmények infrastrukturális feltételeinek teljesítése a tervben meghatározottak alapján 20%ban megvalósul.
A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 15%
A személyi feltételek biztosítottak az intézményekben
A nevelőtestület egésze vesz részt további egy képzésen.
Az intézmények infrastrukturális feltételeinek teljesítése a tervben meghatározottak alapján 50%-ban megvalósul.
A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 20%
A személyi feltételek biztosítottak az intézményekben
A nevelőtestület egésze vesz részt további egy képzésen.
Az intézmények működési feltételei 100%-ban megfelelnek a jogszabályi követelményeknek
A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 40%
A terv megvalósítása
Az esélyegyenlőség elve beépüljön a fenntartó és az intézmény alapdokumentu maiba. Az ÖMIP-be, Közoktatás fejlesztési- és Intézkedési Tervbe, pedagógiai programba, SZMSZ-be, MIP-be, I
foglalkoztatása.
részmunkaidősök
óraadók,
érdekében
Jegyző, intézményvezető
2012. május 31.
A dokumentumokb a beépülnek az esélyegyenlőség i elvek.
7. Kockázatelemzés A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat). Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés eredményes megvalósulás ának kockázata
Minden HHH-s gyermek/tanuló bekerüljön a szükséges ellátásba.
Szülői nyilatkozatok
A szülők nem szívesen nyilatkoznak alacsony iskolai végzettségükről
Az adatgyűjtés korszerűsítése. Minden folyamatba kerüljön be a HH-s gyerekekről, tanulókról gyűjtött adat.
Olyan adattáblák készítése, hogy minden folyamatban külön látni lehessen a HH-s és HHH-s gyerekek és tanulók teljesítményét az intézményben, a szükséges beavatkozások tervezése érdekében.
Nincs megfelelő számítógépes háttér
A kockázat következ ményéne k súlyossá ga (1-3) 3
A kockázat bekövetke zésének valószínű sége (1-3)
A kockázat elhárításán ak, kezeléséne k tervezett módja
2
3
1
Az intézmény maga tájékozódik a szülők iskolai végzettségé ről az adatvédelmi törvény betartásával és ő kezdemény ezi a jegyzőjénél a gondozásba vételt. Szükség esetén felkészítés az intézmény adminisztrat ív dolgozói részére.
Az intézményben ismerjék meg a kollégák és alkalmazzák a korszerű módszertani elemeket
Az intézmény tárgyi feltételei feleljenek meg a jogszabályi elvárásoknak
Az intézmény fizikai, szükség esetén informatikai akadálymentesítése az egyenlő hozzáférés érdekében
A kompetencia alapú programcsomag ok megismerése Óralátogatáson tájékozódás a fejlesztésekről. TÁMOP pályázat benyújtása Tanfolyamokon való részvétel Az intézmények ütemtervet készítenek a hiányzó feltételek biztosításáról
A pedagógusok kevéssé lesznek motiváltak a szakmai megújulásra
3
1
Jó gyakorlatok megismerés e.
Nem jut a fenntartó pályázati, vagy állami hozzájáruláshoz a fejlesztés megvalósításához.
3
3
Az akadálymentesítés megtervezése. Források biztosítása, kivitelezése
Nem áll rendelkezésre a megfelelő forrás a beruházásokhoz.
3
3
A fejlesztések között szükségess égi sorrend kialakítása, erre intézményi és fenntartói szinten javasolt alapot képezni. Újabb pályázati lehetőség
8. Monitoring, nyilvánosság és konzultáció
8.1 Monitoring A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására. Felelős:
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője
Határidő:
minden év december 31.
8. 2. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, amelyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. Felelős:
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője
Határidő: az Esélyegyenlőségi Terv képviselő-testületi elfogadását megelőzően A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az Esélyegyenlőségi Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
8. 3. Konzultáció és visszacsatolás
Az
Esélyegyenlőségi
Intézkedési
Tervben
foglaltak
végrehajtásának
ellenőrzése
érdekében
Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre. a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
- az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: intézményvezetők a fenntartó(k) képviselői Német Kisebbségi Önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök szülők képviselői diákok képviselői családsegítő szolgálat képviselője gyermekjóléti szolgálat
Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül. d) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidő:
2011. december 15., majd évente minden év november vége
Felelős:
Szoc. és Okt. biz. elnöke
9. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester. felel. Az ő feladata és felelőssége: -
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.
-
Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.
-
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.
-
Emellett az Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a jegyző. felel, aki egyben az Esélyegyenlőségi Fórumnak is elnöke. Az ő feladata és felelőssége: -
az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
-
az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,
-
az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak.
-
Az
intézmények
vezetői
intézményi
akciótervben
gondoskodjanak
az
Esélyegyenlőségi
Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.
10. Érvényesülés, módosítás
Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
11. Záradék
Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Település
Közoktatási Esélyegyenlőségi
Helyzetelemzését és Közoktatási Intézkedési Terv elkészültét a 117/2011.(XI.24.) számú határozatával 2011. november 24. napján elfogadta. A dokumentum legfrissebb adatként a 2011/2012 tanév statisztikai adataira épült, illetve csatolt adattáblákként azokat tartalmazza - a Fenntartó nyilatkozata alapján.
A fenntartó nevében:
HHHHHHHHHH Kiss Vince polgármester
HHHHHHH. Dr. Kiss Mónika Edina jegyző
Rajka, 2011. november 25.
A Település Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének (KEH) és Közoktatási Intézkedési Tervének (KET) készítését segítette Mosolits Lászlóné, esélyegyenlőségi szakértő.
HHHHHHHHHHH Mosolits Lászlóné közoktatási esélyegyenlőségi szakértő
