Közoktatás: jogok és kötelezettségek
A magyar állam ingyenesen biztosítja mindenki számára az alapés középfokú oktatást az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettségi vizsga befejezéséig. A szülő gyermeke adottságai, képességei, érdeklődése, valamint saját vallási, világnézeti meggyőződése, nemzetiségi hovatartozása szerint szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot! A gyermek tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja, ami azt jelenti, hogy az iskolaválasztásnál a gyermek véleményét is ki kell kérnie a szülőnek. Óvodai kötelezettség Magyarországon minden gyermeknek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig (betöltött hat éves kor) óvodába kell járnia. Ha van férőhely, az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában kötelező óvodai foglalkozáson vesz részt. A kötelező óvodába járás alól a szülő a jegyzőtől kérhet felmentést, ha úgy gondolja, hogy otthon megfelelőbb ellátást, gondozást, fejlesztést tud biztosítani a gyermek valamilyen speciális helyzete, problémája miatt, vagy ha inkább családi napközibe szeretné járatni óvoda helyett. Családi napközibe ötéves koráig járhat a gyerek, és felmentést is eddig lehet kérni. Az óvodai felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni vagy átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A települési önkormányzatok közzéteszik az óvodák felvételi körzetét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek az óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja, és ez a cím a lakcímkártyáján a lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozást megelőzően három hónap-
3
nál régebb óta szerepel. Ha a lakcímbejelentés későbbi, vagy bármely körülmény az életvitelszerű ott lakást kétségessé teszi, az óvoda a szülőtől védőnői igazolást kérhet, vagy családlátogatást kezdeményezhet. Ha a család három időpont felajánlását követően sem teszi a látogatást lehetővé, az óvodai felvétel megtagadható. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvónők véleménye alapján. Az óvodákban minden évben egy alkalommal, általában tavasszal nyílt napot tartanak, amelyekre a szülők ellátogathatnak, hogy megismerjék az intézményt, és szükség esetén kérdéseket tehessenek fel az ott dolgozóknak. Tankötelezettség A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Indokolt esetben a szakértői bizottság javaslatára a gyermek további egy nevelési évig az óvodában maradhat, és csak ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője vagy, ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Ha az iskola igazgatója ezt nem engedélyezi, mert megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy a tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget a gyerek, köteles erről értesíteni az illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A magántanulói jogviszonyt tehát a szülő kezdeményezi, és nem az iskola! Gyakori, hogy a „problémásnak” ítélt gyerekeket az iskola magántanulói státuszba veszi, ez azonban jogellenes, ha nem a szülő kérte, és azzal nem is ért egyet!
4
Tanulói jogviszony A tanuló – a magántanuló is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvételi vagy átvételi jelentkezés alapján jön létre az adott intézmén�nyel. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az elmúlt években számos panasz érkezett az oktatási jogok biztosához azzal kapcsolatban, hogy egyes iskolák magatartási és egyéb okokra hivatkozva eltanácsolják a tanulókat az iskolából. Az oktatási biztos álláspontja ezzel kapcsolatosan az, hogy az önkényes „eltanácsolások” jogellenesek. Amennyiben egy tanulóval szemben az iskolának olyan súlyú problémái vannak, ami az eltanácsolást lehetőségét is felveti, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás során bizonyítási eljárásnak van helye, és indokolással ellátott határozatot kell hozni, amely ellen a szülők fellebbezhetnek. Jogszerűtlen meghatározott tanulmányi átlag, illetve meghatározott magatartás vagy érdemjegy eléréséhez kötni a tanulói jogviszony fenntartását. Iskolarendszer felépítése Általános iskola Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzeteket úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya az oktatási intézményekben. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető, alkalmassági vizsga pedig kizárólag a sport és művészeti emelt szintű oktatás esetén alkalmazható. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. Ezt az időszakot a helyben szokásos módon kell közzétenni. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. Gimnázium A gimnázium négy, hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc – évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. A gimnázium felvételi követelményeket támaszthat, melyeket a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. 5
Szakközépiskola A szakközépiskolának szakmai érettségit adó négy középiskolai évfolyama és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítési vizsgára történő felkészítés folyik. Az iskola felvételi követelményeket támaszthat, melyeket a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. Szakiskola A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakképző iskola a felvételt egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. Köznevelési Hídprogramok Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem vették fel, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. program megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára – igény esetén – biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi felvételét a Híd II. programba. E határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, vagy tanulmányait külföldön folytatta. Köznevelési Hídprogramok szakiskolában szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki.
6
Panaszeljárások Ha az óvoda vagy az iskola valamilyen döntésével, intézkedésével vagy intézkedésének elmulasztásával a tanuló vagy a szülő nem ért egyet, akkor eljárást lehet indítani. A panaszt a sérelmezett döntés közlésétől, ha pedig nem közölték a döntést, akkor a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet megtenni. A magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen csak akkor lehet panasszal élni, ha a minősítés nem a helyi tanterv szerint történt, a minősítési eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezésekbe ütközik. A panaszt a fenntartó bírálja el, ha ~ jogszabálysértésre hivatkozik, ~ ha az óvodai felvétellel vagy az óvodából való kizárással, ~ ha a tanulói jogviszony vagy kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, vagy ~ tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozik. Fenntartók az alábbiak lehetnek: ~ az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ~ a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, ~ egyházi intézmény esetén az egyház. A fenntartó a kérelemmel (panasszal) kapcsolatban a következőket teheti: ~ elutasíthatja, ~ a döntést megváltoztathatja, ~ a döntést megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. A fenntartó döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a tanuló és a szülő a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. A megrovás, szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen bírósági jogorvoslatnak helye nincs. A panaszt az iskolaszék, ennek hiányában a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg, ha az érdeksérelemre hivatkozik. A független vizsgabizottság, az érettségivizsga- és a szakmai vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő és a tanuló a döntést követő öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással
7
a kormányhivatalhoz fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a hivatal három munkanapon belül bírálja el. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a fenntartóhoz fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni. Ha a döntést a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete hozta, a kormányhivatalnál törvényességi felügyeleti eljárást lehet kezdeményezni. Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell a fenntartóval közölni. A közlés eredménytelensége esetén tizenöt napon belül lehet a bírósághoz, települési önkormányzati fenntartó esetében a kormányhivatalhoz fordulni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelttel való közlése napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. Jogok és kötelezettségek A tanuló kötelességei: ~ részt vegyen a kötelező és a választott, az általános iskolában tizenhat óráig tartó foglalkozásokon és a szakmai gyakorlatokon, ~ tanulmányi kötelezettségeit teljesítse, ~ saját környezetét rendben tartsa, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában segítsen, ~ megtartsa az oktatási intézmény használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az oktatási intézmény szabályzatainak előírásait, ~ óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, ~ megőrizze, megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, ~ az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, ~ megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 8
A tanuló jogai: ~ képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, továbbtanuljon, alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, ~ biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, ~ nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, ~ részére a tájékoztatás és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, ~ egyházi vagy magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, ~ személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, ~ állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, és a pedagógiai szakszolgálathoz forduljon segítségért, ~ az oktatási jogok biztosához fordulhasson, ~ szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, e körben javaslatot tegyen. ~ vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, ~ jogai megsértése esetén eljárást indítson, igénybe vegye a nyilvánosságot, ~ személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, ~ kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, ~ kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, ~ kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, ~ kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. A gyermek és a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. E jogokat a pedagógus nem vonhatja el, azok nem pedagógiai mérlegelés függvényei. Érvényesülésük nem függ attól sem, hogy a diák teljesíti-e a kötelességeit az iskolában vagy sem. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak!
9
A gyermek, tanuló joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően, térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi és a gyógypedagógiai nevelésbenoktatásban a tanulók számára a tankönyvek ingyenesek. Néhány példa az oktatási jogok biztosának esetei közül: ~ Lopás gyanúja, értéktárgyak eltűnése esetén a tanárok, nevelők nem motozhatják meg a tanulókat! ~ A mobiltelefon nem zavarhatja a tanítás rendjét, ezért házirendben előírható, hogy azt olyan állapotban kell tartani, hogy ne zavarja a pedagógus és a diákok munkáját. ~ Az iskolák szervezhetnek olyan iskolán kívüli programokat is, melyek nem a tankötelezettséghez kapcsolhatóak. Ilyen lehet tüntetés, rendezvény, vásár, stb. Az ezeken való részvétel viszont a tanulók számára csakis önkéntes lehet! ~ A pedagógus csak olyan ruházat vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórán való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához. Ezt csak a minőség, típus és ár megjelölése nélkül teheti meg. ~ Sok esetben a múzeumlátogatás, könyvtárlátogatás, erdei iskola vagy más intézményen kívüli foglalkozás egyes tanulók részére azért nem biztosított, mert a szülők nem képesek hozzájárulni a kiadásokhoz. A törvény egyértelművé teszi, hogy az ingyenes ellátás körében ezek a kiadások is a nevelési-oktatási intézményeket terhelik. A pedagógus kötelességei: ~ Munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, ~ a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy más szakemberekkel, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, ~ a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, ~ a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, ~ az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
10
~ a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, ~ hivatásához méltó magatartást tanúsítson, ~ a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A szülő kötelességei és jogai: ~ Gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, ~ biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, tankötelezettségének teljesítését, ~ tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. ~ a szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. ~ megismerje és tájékoztatást kapjon a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjáról, házirendjéről. ~ A gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, ~ írásbeli javaslatát megvizsgálják, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, ~ az oktatási jogok biztosához forduljon. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője a gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatásra jogosult. A szülő joga, hogy a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait igénybe vegye. A tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskola- vagy óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét. Ha e kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezheti erre!
11
A tanuló jutalmazása, illetve fegyelmi felelőssége A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Az oktatási miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeire a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolába, kollégiumba való felvétele a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Áthelyezés fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A kedvezmények megvonása büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem alkalmazható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a tanuló vitatja a kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása ezt indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét is meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fe-
12
gyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Fő szabály szerint végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek az, aki a szakértői bizottság véleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, illetve halmozottan fogyatékos, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. A fejlődési zavarok felsorolása a törvényben példálózó jellegű, tehát az ott fel nem sorolt egyéb rendellenességek esetén is megállapítható. Az SNI gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy erre való jogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság véleménye szerint kell biztosítani. Fő szabály szerint a szakértői vizsgálatot a szülő kezdeményezi, de a gyermek érdekében a járási hivatal is kötelezheti erre a szülőt, és arra is, hogy a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése ellen fellebbezni lehet, amit a kormányhivatal bírál el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvételhez szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás megtéríti. A szakértői bizottság véleménye alapján a szülő választja ki az SNI tanuló számára a megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt. Az SNI gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagó giai tanár vagy terapeuta, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, speciális gyógyászati és technikai eszközök szükségesek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy az SNI megállapításával,
13
illetve a szakértői véleménnyel összefüggésben. Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával. Az illetékes járási hivatal eljárása a megfelelő gyermekvédelmi szervek jelzésére hivatalból is megindulhat. A diszkrimináció tilalmának érvényesítése Az oktatási intézményekben szigorúan tilos a gyermekeket hátrányosan megkülönböztetni valamilyen tulajdonságuk, vagy kisebbségi, társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt. Sajnos bizonyos kisebbségi csoportokhoz tartozó gyerekek gyakran esnek áldozatául a diszkrimináció különböző formáinak. Különösen veszélyeztetettek a roma gyerekek, de azok is, akiknek esetleg a többiekétől eltérő a nemi identitása, szexuális érdeklődése, bőrszíne, esetleg valamilyen vallási csoporthoz tartoznak. Az sem ritka, hogy a gyermeket azért éri valamilyen inzultus, mert a szülei rendelkeznek valamilyen úgynevezett védett tulajdonsággal, vagy tagjai egy olyan kisebbségi csoportnak, amellyel szemben erősek az előítéletek. Abban az esetben, ha egy tanuló saját, vagy szülei valamilyen tulajdonsága, csoporthoz tartozása miatt rosszabb bánásmódban részesül a többi, ilyen tulajdonsággal nem rendelkező gyerekhez képest, közvetlen hátrányos megkülönböztetésről beszélünk, amit a jogszabály nemcsak tilt, de szankcionál is. Ide tartozik a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékos gyermekek felvételének elutasítása is abban az esetben, ha a szakértői vélemény szerint a diák a többi diákkal együtt, vagyis integráltan oktatható. A leggyakrabban előforduló diszkrimináció az oktatás területén a jogellenes elkülönítés. Ebben az esetben ugyanazon iskolán belül külön osztályokban tanítják pl. a roma és nem roma tanulókat. Jogellenes elkülönítés az is, amikor egy településen belül külön „cigány iskolákat” hoznak létre. Ebben az esetben más iskolában tanítják a roma, és egy másikban a nem roma gyermekeket. Másik gyakori eset az ún. zaklatás, amikor a gyereket vagy közvetlenül a társai, vagy a pedagógusok, esetleg az oktatási intézmény más alkalmazottai megalázzák, megfélemlítik, körülötte ellenséges, támadó légkört alakítanak ki a gyermek valamilyen kisebbségi csoporthoz való tartozásával összefüggésben. A hosszabb ideje fennálló iskolai zaklatások nagyon súlyos traumát okoznak a gyermekben; nem ritka, hogy a tanuló nem lát más kiutat az ilyen helyzetekből, mint az öngyilkosságot. Ha a legkisebb jelét is látjuk annak, hogy gyermekünk zaklatás áldozata, a legsürgősebben lépjünk fel ellene. Amennyiben a zaklatást az iskolatársak követik el, a felelősség az iskoláé. Az oktatási intézmény feladata az ilyen helyzetek megelőzése és hatékony kezelése.
14
Jogorvoslati lehetőségek diszkrimináció esetén Diszkrimináció esetén bírósághoz vagy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehet fordulni. A hatóság eljárása a bíróságéval szemben gyors (kiskorú gyermek ügye esetén 45 nap az elintézési határidő), nem kötelező ügyvéddel rendelkezni, és nincsenek eljárási költségek. Bármelyik fenti esetben keressük bizalommal a hatóságot a következő elérhetőségek valamelyikén: Egyenlő Bánásmód Hatóság 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B. Telefon: 06-1-7952975 Zöld szám: 06-80-203939 Postafiók: 1539 Budapest, Pf. 672. e-mail:
[email protected] honlap: www.egyenlobanasmod.hu A hatóság eljárásában arra kell hivatkoznunk, hogy a gyermekünk rendelkezik valamilyen védett tulajdonsággal (pl. roma, fogyatékossággal élő, stb.), és őt hátrány érte (másként bántak vele, zaklatták, elkülönítve oktatták, stb.). Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala A közoktatás bármely résztvevője (tanuló, szülő, pedagógus, hallgató, valamint ezek közösségei) az oktatási biztosnál panaszt emelhet, amennyiben úgy véli, hogy jogait sérelem érte, illetve jogsérelem veszélye áll fenn. Panasz csak akkor tehető, ha a jogorvoslati lehetőségeket – a bírósági eljárás kivételével – már kimerítettük, és a sérelmezett határozat vagy intézkedés nem régebbi egy évesnél. Vagyis ha valamilyen problémánk van az óvodával, iskolával, elsőként a korábban ismertett panaszeljáráson kell végigmenni, és ha annak eredményével nem vagyunk elégedettek, akkor meg lehet keresni végső soron az oktatási biztos hivatalát. Ennek elérhetősége: Oktatási Jogok Biztosának Hivatala 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. Tel/fax: 06-1-4737097, 3326727 e-mail:
[email protected] honlap: www.oktbiztos.hu
15
Kiadó: Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda 1082 Budapest, Üllői út 68. Szerző: DR. AMMANN ZSUZSA A kiadványban szereplő fotó R Barraez D´Lucca munkája. Forrás: www.flickr.com
emnet D
