Közoktatás-értékelési programok Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető
Közoktatás-értékelési programok
PIRLS
TIMSS
PISA
(szövegértés (5))
(matematika, természettudomány (4))
(szövegértés, matematika, természettudomány (3))
Diagnosztikus célú készség és képességmérések
1.
2.
3.
4.
Országos kompetenciamérések
5.
6.
7.
8.
Kompetencia alapú középfokú központi írásbeli vizsgák
9.
10.
11.
12.
Kétszintű érettségi vizsgarendszer
(anyanyelv, matematika)
A programok nyilvános anyagai megtalálhatók a www.oh.gov.hu honlapon
Az országos kompetenciamérések felépítése • • • • • • • • • •
Jogi szabályozás törvényben és más jogszabályokban Tartalmi keret Az egyes pedagógiai szakaszok lezárásakor (6., 8., 10.) Kötelező részvétel Teljes körű feldolgozás Központi eljárásrend Központi logisztika Iskolai lebonyolítás (koordinátorok) Minőségbiztosítók Egységes feladatlapok – tanulói, telephelyi, iskolai háttérkérdőívek • Nyilvános fenntartói, telephelyi, iskolai jelentés (FIT) • Tanulói jelentések • Iskolai szoftver és segédletek
Az országos kompetenciamérések célja
Minél több szempontból elemezve, minél sokrétűbb, árnyaltabb képet adjon a diákok és az iskolák teljesítményeiről… … a tanulók, a szülők, az iskolák és az oktatásirányítás számára.
Kik számára?
Az országos kompetenciamérés funkcionális adatrendszere Tanulói és iskolai háttéradatok Mérési azonosító (2008.) Olvasás – szövegértés Matematikai eszköztudás Tanulói, iskolai teljesítményadatok Tanulói fejlődés, iskolai fejlesztő hatás Családi és iskolai háttérelemzések, az iskola hátránykompenzáló hatása
A teljesítményekről
Képességpontok, képességszintek
1. szint alatt
1. szint
2. szint
3. szint
4. szint
Visszajelzés az iskolának
Visszajelzés az iskolának
Visszajelzés az iskolának
Visszajelzés az iskolának
A teljesítmények és a családi háttér
A családi háttér és a teljesítmény kapcsolata
Hozzáadott pedagógiai érték? + Az iskola hátránykompenzáló hatása
Visszajelzés az iskolának
És még sok érdekes jellemző: változás az évek során, képességeloszlás évről évre, a hatodikos eredmény és a nyolcadikos eredmény összefüggése
És még több érdekes jellemző: az iskola tanulói összetétele, az iskola felszereltsége, a tanulók motiváltsága, a tanulók fegyelme, a tanulók továbbtanulási szándékai
Visszajelzés az egyes tanulókról
És a legújabb fejlesztések…
Középpontban a fejlődés
A mérési eredmények összevetése 10. évfolyam 8. évfolyam 6. évfolyam
A CORE mérés segítségével már megvalósult!
Szövegértés
Egységes szövegértés (és matematika) skála !!! Gyakoriság
A 2008. évi mérésben a 6. osztályos szövegértés képességeloszlása
1300
1500
1700 Szövegértés képességpont skála
Szórás: 200 pont
Átlag: 1500 pont
Változás tanévről tanévre Gyakoriság
SZ/2008/6
1300
SZ/2009/6
1500
1700 Szövegértés képességpont skála
Ez a CORE mérés segítségével eddig is megvalósult!
Fejlődés évfolyamról évfolyamra SZ/2008/8
Gyakoriság
SZ/2008/6
1300
SZ/2008/10
1500
1700 Szövegértés képességpont skála
A hídfeladatok összekapcsolják az egyes évfolyamok mérési eredményeit.
Tényleges adatok évről évre
Tényleges adatok évfolyamról évfolyamra
A tanulók fejlődésének bemutatása (mérési azonosító)
Az egyes tanulók „abszolút” fejlődése SZ/2010/8
Gyakoriság
SZ/2008/6
1300
SZ/2012/10
1500 1700 1580 1680
Pistike eredményei
Szövegértés képességpont skála Pistike abszolút fejlődése 100 pont
Az egyes tanulók „relatív” fejlődése
A tanuló fejlődését a hozzá hasonló feltételekkel induló tanulókéhoz méri.
Fiktív ábra!!! Egy pont – egy tanuló
A tanuló nyolcadikos eredménye
Kifejezi azt a tényt, hogy nem A tanuló hatodikos eredménye mindegy, hogy az adott képességpontot a tanuló milyen kezdeti értékről kiindulva érte el.
Hozzáadott pedagógiai érték Az iskola fejlesztő hatása
Az iskola relatív fejlesztő hatása az átlageredmények alapján Az adott iskola tanulóival nyolcadikra jobb eredményt ér el, mint a hasonló hatodikos eredményű diákokkal más intézmények.
Fiktív ábra!!! Egy pont – egy iskola
Az iskola nyolcadikos tanulóinak Az adott iskola tanulóival nyolcadikos eredménye
nyolcadikra hasonló eredményt ér el, mint a Az iskola nyolcadikos tanulóinak hasonló hatodikos eredményű hatodikos eredményéből képzett átlag diákokkal más intézmények. Az adott iskola tanulóival nyolcadikra gyengébb eredményt ér el, mint a hasonló hatodikos eredményű diákokkal más intézmények.
MÉLTÁNYOS az iskolákkal, mert az iskola fejlesztő hatását a HOZZÁ HASONLÓ tanulókkal foglalkozó iskolákéhoz méri.
Az iskola differenciált fejlesztő hatása a tanulók egyéni fejlődése alapján
„Valódi” iskola A tanulók nyolcadikos eredménye
Fiktív iskola Átlagos fejlődésű, fiktív 8. osztály
Ebben az „iskolában” minden tanuló országos átlaggal A 8. az osztályos eredmények azonos módon fejlődik! A tanulók hatodikos eredménye
Ugyanazon diákok6. 6. Ugyanazon diákok osztályos eredményei osztályos eredményei
A mai helyzet…
Van egy jól megtervezett és jól működő mérési rendszerünk
Folyamatosan keletkeznek az egyre részletesebb mérési eredmények
Most már az a dolgunk, hogy megtanuljuk minél eredményesebben használni!
