Közművek kivitelezésének feltételei, előkészítése, munkavédelmi előírások

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész)

Közművek kivitelezésének feltételei, előkészítése, munkavédelmi előírások /8. előadás/ Az építés megkezdésének feltételei: • • • •

• •

Vízjogi létesítési engedély alapján elkészített kiviteli terv Érvényes építési/kivitelezési szerződés Telephelyek, irodák, raktárak, közlekedési útvonalak, depóniák kijelölése/ létesítése A kivitelezés megkezdése előtt az engedélyben rögzített határidőn belül értesíteni kell az engedélyező hatóságot a kivitelezés megkezdéséről, továbbá az APEH-ot (kivitelezési érték, helyszín, stb.) Ezzel egyidejűleg kezdemé- nyezni kell az engedélyben rögzített feltételek teljesítését, különös tekintettel, a meglévő közművekkel kapcsolatos felügyeleti szerződések megkötésére. A tényleges kivitelezési munka az Építési napló megnyitásával és a munkaterület átadásával kezdődik meg. Munkaterület átadása a kivitelezőnek (építés helyszíne, szállító utak, depóniák, anyagnyerő helyek, üzem telephelyei, stb)

A kivitelezési tevékenység jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött, amelyekből néhány fontosabbat az alábbiakban mutatunk be • •

• •

Az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság – kivitelező – tevékenységi körében szerepel. A kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással, Az építőipari kivitelezési munkák tervezett megkezdését – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – az építésfelügyeleti hatóságnak a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal az építtető bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstől számított 15 napon belül nem tiltotta meg.

Az előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni az alábbi információkat: • • • •

Az építtető nevét, megnevezését, Az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, A vállalkozó kivitelező megnevezését, A tervező nevét, megnevezését

1

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) Az építés helyszínén a következő feladatokat kell elvégezni az infrastrukturális beruházások megkezdése előtt: • • • • • • • •

Tervezett nyomvonal előzetes kitűzése – egyidejűleg geodéziai alappontok létesítése és rögzítése. A meglévő közművek helyének és jelleggének felderítése (műszeres, kutatóárkos). A nyomvonal menti építmények állagának rögzítés (későbbi vitás esetek miatt). Az engedélyezési terv elkészítése óta bekövetkezett helyszíni változások felderítése. A nyomvonal menti egyéb állagmegóvási feladatok elvégzése (fa, egyéb tartószerkezet védelem, stb.) Tájékoztatási, információ közlési kötelem teljesítése (lakosság, forgalom, stb.) Forgalomelterelés megvalósítása Munkaterület lehatárolása, idegen személyek bejutásának megakadályozása

Az építés ideje alatt az alábbi kivitelezéshez kacsolódó általános elveket kell betartani: • •

•

A közterületen végzett munkáknál során biztosítani kell a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, beteg szállítás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát. A munkákat úgy kell végeznie, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse, a gépek és berendezések környezetkímélők legyenek. A nehéz építőipari gépek negatív hatását (pl. zaj és porképződés) az emberek egészségére és az általános környezetre minimalizálni kell. Fontos tisztán tartani az építési területek környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés és az anyagszállítás érint. Az építő felel a munkaterület rendjének és átláthatóságának biztosításáért, a keletkezett hulladékok összegyűjtéséért, szelektálásáért, tárolásáért.

A munkaterületen a következő dokumentációk meglétét kell biztosítani, az ellenőrző hatóság emberének szükség esetén átadni: • • • • •

Építési, környezetvédelmi engedélyek Kiviteli tervek, műszaki leírás, technológiai utasítások Munkavédelmi jegyzőkönyv Építési napló Minősítési dokumentációk

Az építési napló, egy bizonyító erejű, az építkezés egészét dokumentáló tényeket, adatokat tartalmazó eseménynapló, okirat. Továbbá a kivitelezés résztvevői között a hivatalos kapcsolattartás eszköze, az építési naplóban bejegyzéssel értesítik egymást a részletekről, a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a szerződéses kötelezettségek szerződésszerű teljesítését befolyásolják. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról – című kormányrendelet alapján az építési napló részei: • • •

Címoldal (Tartalmazza az építkezés pontos megnevezését illetve a napló által átfogott időtartamot, valamint a napló kötetszámát.) Nyilvántartási rész (Építkezésre vonatkozó adatok) Naplórész (napi munkavégzésre vonatkozó jelentések)

2


Az építési napló vezetését a 290/2007. (X.31.) Kormány rendelet szabályozza. Az építési napló nyilvántartási részébe a kivitelező naponta az alábbi adatokat rögzíti: • • • • •

Dátum Időjárási viszonyok Erőforrások (létszám, gép, szállítóeszköz, anyag) Napi teljesítmény( végzett építés-szerelési munka) Eseti bejegyzések (eltakarásra kerülő munkák, munkavégzést akadályozó körülmények, terv hibák, minőségi észrevételek, többlet- pótmunkák)

A következő részben az építési munkahelyeken biztosítandó minimális munkavédelmi követelményeit soroljuk fel a – 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. – rendelet alapján: • • • • • • •

a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat; meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is; gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról; az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre; meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait; rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva; biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével.

Anyagkitermelés, aknaépítés, földalatti munkák, alagútépítés és földmunkák munkavédelmi előírásai: • • • • •

Alkalmas dúcolások vagy megtámasztások használata; Személyek leesésével, anyagok vagy tárgyak lezuhanásával vagy a víz betörésével járó veszélyek megelőzése; Valamennyi munkahelyen a megfelelő szellőztetési rendszer kialakításával és ezáltal olyan belélegezhető levegő biztosításával, amely nem káros vagy veszélyes az egészségre. Annak lehetővé tételével, hogy a munkavállaló tűz kialakulásakor vagy vízbe, illetve más anyagba történő beesésekor biztonságos helyre kimenthető legyen. A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok és erőtani számítások alapján kell megtervezni. Nem kell talajmechanikai vizsgálatot végezni abban az esetben, ha a legkedvezőtlenebb (laza, szemcsés) talaj figyelembevételével történő dúcolást, illetve rézsűhajlásokat alkalmazzák.

3

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) • • • •

A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás a terhelésből származó többletteher felvételére van méretezve. Kézi földmunka esetében a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani. A talajt alávágással kiemelni nem szabad. Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba.

Javasolt irodalom: Darabos Péter – Mészáros Pál : Közművek Egyetemi jegyzet 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 290/2007. (X.31.) Kormány rendelet Építési törvény (Étv.)

4


Munkaterek lehatárolása, víztelenítése /9. előadás/ Vonalas közműveket rendszerint terepszint alá fektetetjük, kivételt képez néhány föld felett vezetett, például az elektromos, és a távhő vezeték. A földbe fektetett vezetékeknek rendszerint munkaárkot készítenek. A kitermelt föld helyét biztosítani kell a kitermelés, munkavégzés, visszatöltés ideje alatt a beomlás ellen. Legfőbb oka a munkaárok lehatárolásnak az emberi élet védelme, a környező létesítmények, mint például az útpálya, ingatlanok biztosítása. A keskeny munkagödör = munkaárok. A munkaárok méreteit a következő feltételek határozzák meg: • • • • •

a beépítendő tárgy mérete, közlekedés, szállítási igénye, munkavégzés, technológia (pl tokos kötés vagy hegesztés), víztelenítés módja 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet

Az munkaárok oldalkialakítás módja függ a : • • • • • • •

rendelkezésre álló terület szélességtől, talajtól, talajvíz viszonyoktól, nyitva tartás idejétől, környezet beépítettségétől, létesítmény méreteitől, rendelkezésre álló eszközöktől.

Ennek megfelelően a munkaárok oldal lehatárolás a következők szerint alakul: • • •

rézsűsen szádfalakkal dúcolással (állított, fekvő, nagytáblás)

Rézsűs kialakításra mutat példát a 9.1. ábra abban az esetben ha a C = 0 (kohézió) és a β < Φ . A rézsű hajlását állékonysági vizsgálattal igazolni kell, amelynél figyelembe kell venni a felszíni terheket is. A deponált földet csak a szakadólapon kívül lehet elhelyezni. A rézsű állékonyságát negatívan befolyásolja:

• • •

talajvíz mozgás dinamikus hatások (szádfal verés, forgalom) csapadék

A csapadék, vagy a leszivárgó víz elvezetéséről gondoskodni kell a talpárokkal!!!

5

3-5 m


min 1m

Talpárok ß

9.1. ábra

A rézsűs kialakítás előnyei: • • • •

nem kell ducolat, viszonylag nagy hely a munkavégzéshez, munkaárok hossza korlátlan gépi munka esetén kevés élőmunka igény.

hátrányai: • • • •

mélységgel nem egyenes arányban nő a kitermelendő földmennyiség, szakadó lapra ügyelni kell, alkalmazása környezettől függ, nem mindig alkalmazható ld.: sűrű beépítettség víztelenítés külön árokkal.

Amennyiben a rézsüs kialakítás nem jöhet szóba, kitakarásos technológia alkalmazása során függőleges falú munkaárkot kell kialakítani. Függőleges földfal m 0 magasságig állékony, ekkora magasságig kiemelhető a munkaárok, de mielőbb meg kell támasztani legalább hézagos dúcolással. m0 =

2,67C Φ tg = (45 + ) nγ 2

ahol: m 0 − függőleges földfal eddig a mélységig állékony megtámasztás nélkül C - kohézió Φ − belső súrlódási szög γ - talaj térfogatsúlya n − biztonsági tényező (2-3) 6


A dúcolatlan munkagödör (munkaárok) megengedett mélysége a munkavédelmi szabályzat alapján terheletlen térszint, különböző talajok és rézsűhajlások esetében a következő 9.1. táblázat: Függőleges fal kitermelésének módja esetén

A talaj megnevezése

Földkitermelés megengedett mélysége (m) 2/4

3/4

4/4

5/4

6/4

3,0

3,0

2,5

3,5

7/4

Szárazon

0,8

1,0

1,2

1,5

Nyíltvíz tartás mellett

0,8

1,0

1,5

2,5

Szárazon

0,8

1,0

1,2

1,5

2,0


0,8

1,0

1,5

2,0

3,0

Szárazon Kemény iszap és sodorható sovány anyag Nyíltvíz tartás mellett

1,0

1,2

1,5

2,0

2,5

3,3

4,0

0,5

0,8

1,0

1,2

1,5

2,0

3,0

Szárazon

1,5

2,0

2,5

3,5

5,0

7,0

7,0


1,0

1,5

2,0

3,0

4,0

4,0

4,0

Szárazon

1,7

3,0

4,0

5,0

7,0

7,0

7,0


1,0

1,5

2,0

3,0

4,0

4,0

4,0

Laza, szemcsés talaj Tömör, szemcsés talaj és sodorható iszap

Sodorható kövér anyag Kemény anyag

9.1. táblázat

A dúcolást a talaj állékonysága és a munkaszint mélysége, továbbá a fellépő igénybevételnek megfelelően kell kialakítani. Amennyiben a munkagödör 5 méternél mélyebb, vagy ha a munkagödör mellett - a szakadó lapon belül - statikus és dinamikus terhelés is várható, ebben az esetben a dúcolás biztonságát számítással kell igazolni. Ha dinamikus hatás éri a talajt, vagy épület mellett van, akkor a munkaárkot dúcolni kell. Hagyományos dúcolatok

Anyagai leginkább puhafa, illetve acél. A pallók lehetnek fából, akkor fém papucsot húznak a végeire, a tartóssága növelésére, illetve lehetnek hidegen hajlított acélból, például a szádlemezek, ilyen szádlemezekre mutat példát az 9.2. ábra, ennek előnye a visszanyerhetőség, ezáltal a többszöri felhasználhatóság, illetve a könnyű leverhetőség a fa pallókkal szemben. A szádlemezeket általában állítva helyezik, el a fa pallókat némely esetben vízszintesen 9.3 ábra. A pallókat, lemezeket a talaj állékonyságának függvényében elhelyezhetik hézagosan, és zárt sorban is. Minden esetben gondoskodni kell ezek megtámasztásáról, amely történhet fa dúccal, amelynek minimálisan 12 cm átmérőjűnek kell lennie A ducfa anyaga csak puhafa lehet (időben érzékelhető a tönkremeneteli jelensége). A dúc lehet még csavaros vasdúc is, amelynek előnye a tartósság, nagy teherbírás, változtatható hossz. A dúcok elhelyezésénél fontos, hogy mind vízszintes, mind függőleges értelemben egy síkban legyen a megtámasztás, mert különben a terhelés hatására a lemezek kihajolhatnak, és az egész dúcolat összeomlásához vezethet. Zárt sorú dúcolat kialakítása során célszerű hosszirányú gerendákat alkalmazni, és ezek közé elhelyezni a dúcokat. A dúcolat elhelyezés úgy történik, hogy a földet az állékonysága mélységében kitermelik, ezután elhelyezik a pallókat, illetve szádlemezeket, ezután megtámasztják ezeket. A következő lépcsőben tovább mélyítik a munkaárkot a kívánt mélységig, majd a dúcokat fellazítják, és lejjebb nyomják a lemezeket, illetve a pallókat.

7


1,5-6,0 m

25 cm

9.2. ábra „Pátria” szádlemez

a.)

b.) 9.3. ábra: Dúcolás pallózással: a.) függőleges pallók, vízszintes hevederek, b.) vízszintes pallók függőleges hevederek

Manapság a dúcfák, illetve gerendák helyett modernebb könnyebben használható hidraulikus dúckeretet alkalmaznak, amelyre példát az 9.4. képen láthatunk, ahol hidraulikus dugattyú szorítja a földfalhoz a megtámasztást. Ennek előnye gyors, biztonságos elhelyezés, illetve változtatható a mérete a munkaárok szélességnek megfelelően.

8


9.4. kép: hidraulikus dúckeret

Szádfak:

Alkalmazott anyagok vasbeton, acél, fa. A szádfal nem más, mint talajba levert, egymáshoz hornyokkal kapcsolódó szádpallókból álló fal, amelynek faladata, hogy védjen a beomlás ellen, vízzáró falat képezzen az építési munka ideje alatt, esetleg a későbbiekben a szerkezet elemévé váljon, ugyanis a szádfalak, lehetnek ideiglenes határoló szerkezetek, illetve lehetnek végleges szerkezetek. Ezen munkagödör lehatárolás olyan helyen célravezető, ahol fokozott probléma a vízbetörés, mint például vízfolyás keresztezésnél. Közműépítéseknél főleg acél pallókat, néha fa pallókat alkalmaznak. Acél pallóra mutat példát a 9.4.kép. ahol a vízzárást a korábban említett hornyok biztosítják

9.4. kép: Larssen pallók

Az említett pallókat, vagy verő, vagy vibráló berendezéssel hajtják le a talajba, és vibrációs berendezéssel húzzák ki. A szádfalakat víznyomásra, illetve földnyomásra kell méretezni. 9

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) Statikailag különböző típusokat különíthetünk el: • • •

szabadon álló, alul befogott alul befogott, egy szinten megtámasztott alul befogott több szinten megtámasztott

Ezen dúcolat előnye a vízzárás biztosítása, hátránya hogy lassú, és költséges építést eredményez. Védőkosaras építés:

Védőkosaras építést rövid munkaárkos építésnél alkalmaznak, ahol a talaj az építés ideje alatt állékony, csak az esetleges véletlenszerű beomlás ellen kell biztosítani. Ilyen esetben a védőkosár megvédi a lent dolgozó embereket. Ezen eljárással csak rövid vezetékszakaszokat lehet beépíteni, körülbelül 2,00 méteres hosszokban, ilyen építésre mutat példát a következő 9.5. ábra

9.5. ábra: Védőkosaras építés

Ezen technológia során a kotrógép kiemeli a földet az árok mélységig, majd a csővel együtt leemeli a védőkosarat, ezután egy ember lent elvégzi a csőszerelési munkákat a védőkosár biztonságában, majd kiemelik a védőkosarat, és betemetik a csövet. Ezen rövid szakaszos építési módok ott alkalmazhatók, ahol nincs előírva a teljes földvisszatöltés nélküli nyomáspróba, ugyanis a támaszokat, dúcokat csak akkor lehet eltávolítani, ha vizsgálatok megfelelő eredményt hoztak.

10


Nagytáblás dúcolat:

Az ilyen típusú munkaárok lehatárolás az utóbbi években terjedt el, az egyre nagyobb fokú gépesítésre és hatékonyságnövelésre való törekvés következtében. Az említett dúcolati rendszerekre mutat példát a 9.6. kép.

9.6. kép

Alkalmazhatósága 5 méteres árokmélységig terjed. Az építést jelentősen meggyorsítja. A földet a talaj állékonyságának megfelelő mélységig kitermelik, majd a nagytáblás dúcolatot belehelyezik kotrógép segítségével a munkaárokba, majd a kotró tovább mélyíti az árkot, ezután a táblát lejjebb nyomják, amelyet segít a táblákon található vágólap, ha szükséges úgynevezett magasítókat helyeznek rá, ahol a megfelelő kapcsolatot hornyok, hüvelyek biztosítják. A távtartók segítségével a munkaárok szélessége tág határok között változtatható. Olyan tábláknál, ahol nincs vágóél, ott a dúcokat (távtartókat) lehet állítani, amely segítségével a táblákat a földfalhoz lehet szorítani, illetve süllyesztésnél, illetve kiemelésnél felengedni.

11


Előnyei: • • • • • • •

gyors építhetőség, visszanyerhető, kis élő munkaigény, változatható szélesség (csőfektetéshez, aknaépítéshez), viszonylag kis mennyiségű földkitermelés, szinte bármilyen talajban alkalmazható, könnyű szállíthatóság

Hátrányai: • • •

kötött hossz, sűrű közműkeresztezések esetén nem alkalmazható speciális gépigény (zuhanás elleni védelemmel el kell látni)

A 9.2. ábra az építési feltételeknek legmegfelelőbb ducolati rendszerek kiválasztásban segít.

6-III. táblázat: Balesetlehárítási szempontból ajánlott, függõleges oldalhatárolási módok Talajviszonyok

a munkagödör (árok) mélysége H ≤ 3,0 m

3,0 m < H < 5 m

rendszerint vízNormál nedvességû talajok

H > 5,0 m csak statikai

szokványos szintes pallójú

tervek szerinti zártsorú dúcolás

hézagos dúcolás

dúcolás

Nagyobb nedves-

rendszerint függõ-

ségû és szemcsés

leges pallójú, zárt

talajok

sorú dúcolás

Bármilyen talaj-

Szádfalazás:

ban, talajvíz be-

a szádpallókat a munkagödör fenekénél - legalább -

áramlás esetén

0,75 m-rel mélyebbre kell verni.

9.2. ábra: ducolati rendszer kiválasztási segédlet

12

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) A munkaárkok, illetve munkagödrök víztelenítése során távol kell tartani a talajvizet, és a felszín felöl érkező csapadékvizet, hogy ne zavarja munkákat, eközben figyelni kell, hogy ne bontsuk meg a talaj egyensúlyát, ne okozzunk hidraulikus talajtörést. A felszíni vizeket a munkaárok körüli folyókákkal, illetve övárkokkal fel egyszerűen fel lehet fogni. A beszivárgó talajvíz eltávolítására, illetve távoltartására több megoldás lehetséges: • • • • • •

Nyíltvíztartás Talajvízszint süllyesztés Vízkiszorítás sűrített levegővel Elektroozmózissal Talajfagyasztással Vízkizárás pl.: szádfalakkal vízzáró rétegig

Ezen eljárások közül közműépítésben a nyíltvíztartást, talajvízszint süllyesztést, vízkizárást alkalmazzák, illetve az elektroozmózist. Nyíltvíztartás:

Ez a legköltségkímélőbb megoldás. Ennek lényege, hogy a munkaárokba jutott vizet folyókával egy zsompba, vagy a kiépített vezeték segítségével egy aknába vezetjük, és onnét szivattyú segítségével eltávolítjuk. Csak olyan talajban alkalmazható, ahol az áramló víz nem lazítja fel a talajt, ezért csak kötött talajokban, mint az agyag alkalmazható, szemcsés talajokban csak kis depresszió mellett. Folyós homokban nem javasolt a hidraulikus talajtörés miatt, ugyanis ilyenkor a talaj sűrű folyadékként beáramlik a munkaárokba. Csak akkor alkalmazható ez a megoldás, ha a víz számára megfelelően hosszú áramlási utat biztosítunk például megfelelő mélységre levert szádfallal 9.7. ábra a sebesség csökkenése érdekében. v=

H k, L1 + L2

ahol: k - szivárgási tényező

Szádfal

L1

H

TVSZ

L2

Folyóka

9.7. ábra

13


Nyíltvíztartás esetén a leszívás hatótávolsága 9.8. ábra a következő képlet segítségével számolható: k × T ×H n k - szivárgási tényező T - a víztelenítés kezdetétől eltelt idő n - a talaj hézagtérfogata R = 1,3

t

h

H

TVSZ

Vízzáró réteg

9.8. ábra

A nyíltvíztartás során eltávolítandó vízmennyiség az 9.8. ábra alapján, az oldalfalon érkező fajlagos vízmennyiség: qo =

k (H 2 − h2 ) 2R

A munkaárok alján érkező fajlagos vízmennyiség: q a = k ( H − h) q r q r − b/R és t/b viszonyszámoktól függő vízmennyiség

A munkaárokból eltávolítandó teljes vízmennyiség: Q = ( q a + qo ) L ahol:

L − a munkaárok hossza 14

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) Talajvízszint süllyesztés:

Talajvízszint süllyesztés alkalmával nem a munkaárokból távolítjuk el a vizet, hanem azon kívül elhelyezett kutakból. A leszívási felület miatt ennél a víztelenítési módnál nagyobb mennyiségű vizet kell eltávolítani, mint nyíltvíztartás esetén. Durva szemcsés talajokban a gyors vízutánpótlás miatt nem ajánlott. Kötött talajokban a nyíltvíztartás olcsóbb. Használhatósága közepes homok, homokliszt, homokos iszap talaj esetén előnyős. Alkalmazása akkor javasolt, ha: • • •

Nyíltvíztartás során talajfellazulás, hidraulikus talajtörés lehetséges Szádfalazást lehet vele kiváltani Szádfal lejuttatás dinamikus hatása nem megengedett a környező épületek miatt

Hátránya: • • • • •

Kényes folytonos szivattyúzás Hosszú előkészítő munkák. Építés talajvízleszívás A talajvízleszívás a környező épületek süllyedését okozhatja, nagy odafigyelés szükséges 100% tartalék kell a szivattyúkból Költséges

A talajvízszint süllyesztő rendszer elemei • • •

Kutak, melyek a vizek összegyűjtésére szolgálnak, Vezetékek, amelyek a vizet elszállítják Vizet mozgató gépek, mint szivattyú, gépházak

Erre mutatnak példát a következő 9.9. képek

9.9. képek: Vákuumkutas víztelenítés: vezetékek, vákuumgépház

Talajvízsüllyesztést csak megfelelő tervek birtokában lehet végezni. A munkaárok fenékszintje alá kell süllyeszteni a talajvizet. A süllyesztő kutakon kívül észlelő kutakat is telepíteni kell. A talajvízszint süllyesztés során víztelenítési naplót kell vezetni. A víztelenítést fokozatosan lehet csak abbahagyni, a kutak eltávolítása után a helyét gyorsan kötő

15

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) cementhabarccsal kell kiinjektálni. Alapelve szerint két vízszintsüllyesztési rendszert lehet megkülönböztetni: -

Vákuumos (Siemens, Pontkutas, Vákuumkutas) 9.10. ábra Szivattyús

9.10. ábra: Vákuumkutas víztelenítés elvi ábrája

A Siemens, pontkutas, vákuumkutas víztelenítési eljárásoknál, vákuum segítségével mozgatják a vizet. A Siemens rendszerű (szívókutas) süllyesztés paraméterei: • • •

Kútmélység: 8-12 méter Kutak távolsága: 6-10 méter Kutak átmérője: 20-60 cm

Ilyen kútra mutat példát a következő 9.10. ábra. A szívócső egy körvezeték, a vezetékátmérőt úgy kell megválasztani, hogy az átáramló víz sebessége ne legyen nagyobb, mint 2 m/s. A szívóvezeték telepítése során ügyelni kell, hogy végig a gépház felé emelkedjen a vezeték, mivel különben légdugó alakul ki, amely miatt a vízszállítás megállhat. A gyakorlati szívómagasság , amire a vizet fel tudja emelni az 3,5 méter, ebből következően, ha mélyebbre szeretnénk süllyeszteni a talajvizet, akkor lépcsőzetesen telepített kutak segítségével tehetjük meg.

16

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) Szívócsõ

Tolózár

1, 00-1,50 mét er

1, 00 m

Vízszint a kútban

Dugó ( fa, acél)

Szûrõcsõ Béléscsõ Szívócsõ

9.10. ábra: Siemens rendszerű kút

Mélykutas víztelenítés: A kút szerkezetileg hasonló a Siemens rendszerűhöz, csak annyi a különbség, hogy a kút nagyobb átmérőjű, és a vákuum helyett egy kútba elhelyezett szivattyú emeli ki a vizet. A fúrt kút 80-100 cm átmérőjű, amelybe belekerül egy 40-50 cm átmérőjű perforált szűrőcső. A szűrőcső és a kút fala közé, valamilyen szemcsés anyagot töltenek szűrőrétegnek. A szűrőcsőbe helyezik le a szivattyút és a haszoncsövet. A kitermelhető víz mennyisége a kút leszívási görbéjéből adódik, és ehhez kell csőhálózati jelleggörbét igazítani, illetve szivattyút választani. Ezek a kutak nagy vízáteresztő képességű talajba ajánlatosak, pl.: folyami kavics teraszok. Egy rögtönzött megoldása ennek a rendszernek, ha vonalas létesítményt építenek a folyami kavics teraszon, ha leásnak 80-as, vagy 100-as kútgyűrűket, és ebbe helyeznek ele egy búvárszivattyút, amely kitermeli a vizet, itt csak arra kell ügyelni, hogy elég mélyre ássák a kutat, a leszívási görbét figyelembe véve, illetve a leszívás miatt a környező épületekben ne okozzanak kárt. Pontkutas rendszer: Itt 5-7 cm átmérőjű csöveket fúrva, vagy öblítéses módszerrel juttatnak le a talajba Ezeknek a csöveknek az alsó 1-1,5 métere perforálva van, amelyre ráhúznak egy szűrőszövetet.. Ezeket a pontkutakat egymástól 60-200 cm távolságban helyezik el. Miután a kutakat telepítették a haszoncső mellé szűrőréteget helyeznek el a kút nyakát agyagdugóval zárják le. A kutakat összekötik egy vákuumcsővel, amely a vákuumgépházból indul ki Vákuukutas rendszer A vákuumkutas víztelenítés megegyezik a pontkutassal, csak az a különbség, hogy a szivattyútelepet, egy légszivattyúval egésztik ki, így a kútban egy légritkított teret hoznak létre. A légritka tér miatt a víz nem csak a gravitáció miatt áramlik a kút felé, hanem a vákuum miatt is. Az elérhető leszívás így eléri a 4-4,5 métert. Ennek előnye a többi vákuumossal szemben:

17


• •

a kívánt leszívási felület hamarabb elérhető, mint simán gravitációs vízáramlás esetén a föld mélyebben kiemelhető a légköri nyomás támasztó hatása miatt

Hátránya: • • •

drága üzemelés (berendezés, energia felhasználás) állandó karbantartást igényel durvaszemcséjű talajban nem alkalmazható

A 9.3. táblázat a talajok vízáteresztő képességét mutatja: 6-II. táblázat: Az áteresztõképességi együttható tájékoztató értékei A homogén talaj megnevezése Kövér agyag

A k szivárgási tényezõ értéke m/s < 1011

Megjegyzés Gyakorlatilag

Közepes agyag

1011 − 10-9

vízzáró

Sovány agyag

10-9 − 10-8

Rossz

Iszap

10-8 − 10-6

vízvezetõ

Homokliszt

Kis

Iszapos homok

mértékben -6

10 − 10

-5

Finom homok

vízvezetõ

Iszapmentes közepes

Közepesen 10-5 − 10-3

homok

vízvezetõ

Durva homok 10-3 − 10-2 Homokos kavics Kavics

Jó vízvezetõ > 1,0-2

9.3. táblázat

A 9.4. ábra a talajok vízáteresztő képességének, és a szükséges leszívás ismertében mutatja az ideális talajvízszint csökkentési módszereket.

18


9.4. ábra Javasolt irodalom:

Darabos Péter – Mészáros Pál : Közművek Egyetemi jegyzet 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet Mészáros P. – Kiss E. – Fülöp R.: Csövek, kötéstechnikák és technológiák a földbe fektetett vízi közművek hálózataihoz 2009

19


Csőanyag, csőkötési ismeretek /10. előadás/ A csőanyag, és ezen belül a kötéstechnika kiválasztása normális körülmények között egy értékelemzési feladat. Az értékelemzés a vezetéstechnikában alkalmazott döntés előkészítő módszer, mely a vevő, vagy fogyasztó igényeiből indul ki. A szakmában ismert értékelemzési eljárások: • • •

műszaki, gazdasági és műszaki-gazdasági

alapokon készítik elemzéseiket. A kereskedelemben kapható csöveket többféleképp lehet csoportosítani: • • • • •

anyaga rendszermerevsége falszerkezete, gyártás helye szállítás módja

szerint. Az anyag szerinti csoportosítás az alábbi lehet: • • • • •

fémes anyagú, cement kötőanyagú, kerámia, műanyag műgyanta kötőanyagú.

Csőstatikai alapon a rendszermerevség kérdése jöhet szóba (merev, átmeneti tartomány, rugalmas), amely befolyásolhatja a csövek tönkremenetelének folyamatát. A falszerkezet kialakítása szerint megkülönböztetünk: • • • • •

homogén, bordás, üreges és különböző anyagokból – rétegekből – álló vegyes falszerkezeteket.

A csőkötés alapján: • • • •

felnyíló kötésű, húzóerő felvételére alkalmas, a cső anyagával homogén és eltérő anyagú

Gyártási helye szerint: •

Helyszíni 20


•

Előre gyártott

A legfontosabb a szállítás módja alapján történő megkülönböztetés az alábbiak szerint: • •

gravitációs és nyomó.

Csőkötés alapján történő megkülönböztetés az alábbiak lehetnek • •

Felyíló/húzásbiztos (csőstatikai szempont) Csőanyagával homogén/inhomogén (korróziós szempont)

Gravitációs csöveknél alkalmazott csőanyagokat a rendszerben szállított közeg, a vezeték rendszerben betöltött szerepe, és az üzemeltetők előírásai határozzák meg. Hazánkban a következő anyagok terjedtek el: • • • • • •

Öntöttvas cső Kőagyag Beton, vasbeton Azbesztcement (ma már nem építhető) Műanyag (PVC, PP, PE) Műgyanta kötőanyagú

Gravitációs öntöttvas:

Előny: • • •

Hosszú élettartam (megfelelő korrózióvédelemmel) Jó idomellátottság Egyszerű kötéstechnika

Hátrány: • • •

Megfelelő védelem nélkül korrózióra hajlamos, Drága, Viszonylag nehéz csőanyag,

Kötéstípusai: • •

Tokos, Könnyű, vagy masszív csőbilincs

Gravitációs kőagyag (mázas, mázatlan):

Előny: • • •

Hosszú élettartam, Jó korrózió állóság Kis csőfal érdesség (mázas csöveknél)

21


Hátrány: • • • •

Speciális megmunkáló szerszámok szükségesek (vágás, csatlakozások kialakítása) Drága, Viszonylag nehéz csőanyag, Precíz, szakképzett építést igényel (körülbetonozás)

Kötéstípusai: • •

Tokos, Kóracél tokkal

Gravitációs beton, vasbeton:

Előny: • • •

Hosszú élettartam (környezetnek megfelelő korrózióvédelem esetén), Jó teherbíró képesség, Nagy átmérőben építhető

Hátrány: • • • • • •

Korrózió érzékenység (cementkő) Speciális megmunkáló szerszámok szükségesek (vágás, csatlakozások kialakítása) Drága építés, gépigény miatt, Viszonylag nehéz csőanyag, Precíz, szakképzett építést igényel aljzat, ágyazat, illetve csatlakozások kialakítása Nagyobb átmérőtartományban versenyképes

Kötéstípusai: •

Tokos

Gravitációs azbesztcement:

Előny: • • • • •

Hosszú élettartam (környezetnek megfelelő korrózióvédelem esetén), Gyártási eljárásból adódóan sima belső felület Viszonylag könnyű csőanyag Nagy átmérőtartomány Egyszerű csőkötés technika

Hátrány: • • •

Korrózió érzékenység (cementkő) Nem megfelelő munkavégzés mellett egészségkárosító Elmozdulásokra érzékeny

22


Kötéstípusai: • • • •

Tokos Reka Simplex Gibault (ritka, inkább javításokkor)

Gravitációs műanyag csövek:

A műanyag csöveknek két nagy csoportja van anyag szerint hőre lágyuló • • •

PE polietilén (régen KPE) PVC polivinilklorid PP polipropilén

illetve hőre keményedő: •

Műgyanta

Előny: • • • • •

Könnyű csőanyag Sima belső felület Egyszerű csőkötés technika (tokos, karmantyús csöveknél) Könnyen megmunkálható Viszonylag olcsó

Hátrány: • • • •

Gondos építést, ágyazást igényel Körültekintő tárolást igényel Napsugárzás, hő károsítja Idővel fizikai tulajdonágai változnak

Legelterjedtebb kötéstípusai: • • • •

Tokos, karmantyú (PVC, KG-PVC, ÜPE) Hegesztett (PE) Mechanikai gyorskötő (PE) Acél mandzsetta (ÜPE)

•

A nyomócsövek adják a földbe fektetett csövek másik nagy csoportját. A fektetett csőanyagok a következők:

• • • • •

öntöttvas (lemezgrafitos, gömbgrafitos), acél, vasbeton, műanyag, azbesztcement (már nem lehet építeni)

23

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) Nyomásfokozat megállapítása a Kazán formula segítségével történik: σv =

P dm ⋅ 10 2e

Öntöttvas nyomócsövek:

Leggyakrabban alkalmazott külső, belső korrózióvédelem anyagai: • • • • •

Polietilén Cementhabarcs Poliuretán Cink Bitumen

Kötéstípusai: • • •

Tokos Húzásbiztosított tok Karimás (idomoknál)

Acél nyomócsövek:

Leggyakrabban alkalmazott külső, belső korrózióvédelem anyagai: • • • • • •

Polietilén Cementhabarcs Poliuretán Cink Bitumen Horgany

Kötéstípusai: • • • • •

Tokos Húzásbiztosított tok Karimás (idomoknál) Hegesztett Menetes (kis átmérő tartományban)

Műanyag nyomócsövek:

Anyaguk szerint csoportosítva: • •

PE (80, 100) KM-PVC

Kötésmódjuk: •

Hegesztett (PE)

24

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) • • •

Gyorskötő (PE, KM-PVC) Tokos (KM-PVC, PE) Karima (szerelvényeknél)

Javasolt irodalom:

Darabos Péter – Mészáros Pál : Közművek Egyetemi jegyzet 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet Mészáros P. – Kiss E. – Fülöp R.: Csövek, kötéstechnikák és technológiák a földbe fektetett vízi közművek hálózataihoz 2009

25


Közműépítés gépesítése /11. előadás/ A közműépítés elkezdése előtt minden kivitelezőnek fel kell mérni a szükséges gépigényt az adott építéstechnológiához. A gépek beszerzési forrása vásárlás, bérlés, illetve alvállalkozók bevonása. Természetesen a gépek szervízeléséről, és folyamatos üzemanyag ellátásáról is gondoskodni kell. A kitakarásos közműépítés során leggyakrabban alkalmazott gépek a munkaterületen: • • • • • • • • • •

Tehergépkocsi Aszfaltvágó, bontókalapács Árokásó, kotrógépek Talajfúró/sajtoló gép Kézi szerszámok Hegesztőgép Generátor Szivattyú Tömörítők Szintező

Fontos, hogy a gépkezelők az adott gép használatáról megfelelő jogosultsági papírokkal rendelkezzenek. Fontos hogy az adott géphez előírt munka és balesetvédelmi eszközöket munkavégzés során az alkalmazottak viseljék. Árokásó, kotrógép kiválasztás szempontjai: • • • •

a munkavégzés helye (gép méretek, súly), a feladat jellege (gépek terhelhetősége), a kotró szerszámának munkavégzési görbéje (fektetési mélység) és az alkalmazható kanalak szélességi méretei

Az árokásó/kotró gépek közül fontos, hogy mindig a munkának legmegfelelőbb géptípust válasszuk ki. Az árokásó kotrógépek főbb típusai: • • • •

Árokásó rakodógép Gumikerekes/lánctalpas kotró Mini/midi kotró Talajmaró

Az árokásó rakodó gép alkalmas ömlesztett anyag (homok, zúzottkő, talaj) rakodására is. A talajmaró géppel napi szinten nagy vezetékhosszakat lehet fektetni megfelelő terep esetén (közműmentes, könnyen fejthető), de csak minimális árokszélességgel (25-40 cm), és mélységgel (max. 1,5 m) Vezeték szintbeállítására használt műszerek: • •

Szintező Csőlézer

A vezetékfektetés során a csőlézer nagy segítséget jelent a föld kiemelésében és a cső szintbeállításában a fektetési tükör kialakításában. Fontos, hogy az utolsó 10 cm földmunkát 26

Infrastruktúra kivitelezés (közműves rész) csak kézzel szabad elvégezni, a tükör megfelelő tömörségének elérése miatt. A vezetékfektetést nem szabad egyedül a csőlézer által szolgáltatott jelre hagyatkozva végezni, szükség van a csövek szintezővel történő beállítására (5 m-ig legalább csővég, illetve közép), különösen igaz a műanyag csövekre, amelyek nem mindig a legegyenesebbek. Az munkaárok visszatöltésére alkalmazott talajtömörítő gépek a következők: • • •

Döngölő Lapvibrátor Vibrohenger

A döngölőt és a lapvibrátort a munkaárok mélyebb részein használják. Fontos odafigyelni a talaj optimális tömöríthetőségére (víztartalom), és a gépek átlagos tömörítési mélységére lapvibrátor esetén max 25 cm, döngölő esetében 40-50 cm. A vibrohengert méreténél fogva, leginkább a felszín közeli részeken használják az útalap, zúzottkő betömörítésre.

27

Közművek kivitelezésének feltételei, előkészítése, munkavédelmi előírások

Recommend Documents