KÖZLÖNY. HAVI FO LYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRT. III. AZ ÉG SZOKATLAN PIROSSÁGA

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

M egjelen ik min den hónap 10 -ikén, legalább is 2 1/2 nagy nvolczadrét ívnyi tartalommal; időn ként fametszetű áb rákkal illusztrálva.

XVI. KÖTET.

E folyóiratot a tár sulat tagjai az évdíj fejében kapják ; nem tagok részére a 3 0 —33 ívből álló egész évfolyam elő fizetési ára 5 forint.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT K Ö Z ÉR D EK Ű

IS M E R E T E K

T E R JE S Z T É S É R T .

1884. FEBRUÁR

174-n FÜZET.

III. AZ ÉG SZOKATLAN PIROSSÁGA. A múlt év november havának utolsó napjai óta rendkívül fel tűnő jelenségek vonják magukra figyelmünket. Derült napokon a Nap felkelése és leáldozása szokatlan fénynyel m egy végbe. A jelenség lefolyása körülbelül a k övetk ező: A mint a Nap leáldozásához közeledik, a nyugati égbolt kü lönös színezetet kezd felvenni. Az ég; még ha különben egészen de rült, felhőktől és ködöktől mentes is, a Napot környező részén — néha 30—4o0-nyi terjedelemben — zöldesfehér, sárgásba játszó opálszerü színezetet ölt s olykor maga a Nap is smaragdzöld, ritkán igen halvány rózsaszínben fénylik.* A Nap letűnése után az égbolt színei határozottabban kezdenek fejlődni. A Nap letűnése helyét jelző fény lassanként narancssárga színezetet ölt, melyre halaványzöldes öv következik s ez észrevétlenül gyenge pírba — rózsa színbe — m egy á t ; ez azután a piros számtalan árnyalatán keresz tül bíborrá fejlődik s végül gyengén elhaló ibolyaszínben az égbolt elhalványult kékjébe olvad. A színezetek ezen sorrendje majd minden alkalommal felismer hető,** de többnyire nincs meg az . a impozáns nyugodtsága, mely az ég rendes kékjét jellemzi. Az égbolt ritkán ment a felhők től; ezek mozgása miatt a színes fény tömegek lassú hullámzásba jönnek, miközben olykor hatalmas fényoszlopok törnek elő, melyek gyakran a zenithet is elérik. Ezek »az esthajnal sugaraid néven ismeretes, a lenyugodott Napból sugár irányban kiinduló, felfelé szé lesedő fénysávok, melyek a Napnak majd minden lemenetele alkal mával láthatók és úgy keletkeznek, hogy a felhők között néha hézagok támadnak, m elyeken keresztül a Nap sugarai áthatolva, az atmoszférában úszó porszemeket és párákat megvilágítják. E látvány szépségének fokozásában látószervünk tökéletlensége * Natúré X X I X . köt. 130. és 131. 1. H e l m h o l t z és B o z w a r d czikkét. ** L. a Natúré u. a. köt. deczemberi számaiban közölt leveleket. Természettudományi Közlöny. XVI. kötet. 1884.

4


50

BA R TO N IEK GÉZA

is részt vesz. A szem ugyanis élénk színű, erősen m egvilágított mezőben a gyengébb fényű felületeket a mezőnek kiegészítő (complémentaire) színében látja. Ezért a kevésbbé megvilágított felhők piros égboltozaton zöldeknek, sárgában pedig kékesszínüeknek lát szanak. E színezéseket néha az esthajnal sugarait elválasztó sötétebb közökben is észre lehet venni. Meglepő hatása van ezen különös fénynek — mely az egész nyugati égboltozatot néha 60— 7o°-nyi m agasságig ellepi — a tájék külsejére s közvetetlen környezetünkre. Mintha a tárgyak ismert színei mind ki lennének cserélve. Az árnyékok elmosódottak, néha gyengén színezettek, s ha az égboltozat fénye nagyobb felületre kezd terjedni, majdnem eltűnnek a szem elől. A csillagok, a Hold, a gázlángok, zöldes fényben látszanak. Az égboltozat színeinek pompája azonban nem soká tart. A színek egymásután letűnnek a horizon alá s végül csak a piros árnyalatok láthatók. Körülbelül 40 perczczel a Nap letűnése után ezek is elenyésznek s a csillagok teljes fényökben ragyognak fel. Hanem a természet e rendkívüli fényjátéka evvel még nem ért v é g e t! Az utolsó színek eltűnése után 10— 20 perczczel a horizon ismét pirkadni k e z d ; a pír lassan emelkedik s rövid idő múltán a nyugati égboltozat új fényben ragyog, mely pompára az elsővel versenyez. Színe ugyan kevesebb van, a mennyiben a piros szín a túlnyomó, de hatása, a teljesebben beállott sötétség miatt, talán még n agyobb . Tartama néha egy órára is terjedt, de januárban már legföllebb 10— 20 perez volt. Mindezen jelenségek a Nap felkeltekor is láthatók. Természe tesen, fordított sorrendben következnek egymásra. A Nap feljöve tele előtt 1 V2— 2 órával megjelenik az első pír a keleti égboltozaton, s ennek eltűnése után egy második hajnalhasadás. A Nap közeledését ugyanolyan pompa jelenti, mint a minő az előző napon leáldozásánál kisérte. Mi lehet e rendkívüli jelenségeknek melyre mindenki várja a feleletet.

az oka? Ez a kérdés,

Jóformán minden magyarázat felteszi, hogy az atmoszférának igen magas rétegeiben valami anyag rendkívül apró részecskéi le begnek, melyeket a Nap m ég akkor is megvilágít, mikor már rég lemerült a horizon alá. H e l m h o l t z e m agasságot vagy 60,000 méternyire becsüli. Foglaljuk össze a tényeket, melyek az atmoszférában lebegő porszemek okozta fénytünemények magyarázatára alapul szolgál hatnak !


AZ ÉG SZOK ATLAN PIROSSÁG A.

51

F o r b e s egy gőzgép szellentyüjéből kiáramló vízgőzén keresz tül véletlenül a Nap félé tekintve, azt, nagy meglepetésére, vörösnek látta. A jelenséget behatóbban vizsgálva, arról győződött meg, h ogy a gőznek a szelep nyílása felett csak bizonyos magasságban van m eg az a sajátsága, hogy az átmenő fényt pirosra festi; közvetetlenül a nyílás felett teljesen átlátszó, fellebb az átmenő fény piros s m ég fellebb átlátszatlan köddé gomolyodik a gőz. Vájjon mi módon idézheti elő a vízgőz az átmenő fénynek eme különös változását ? — Igen sok és nyomós okunk van hinni, hogy a fény érzetét egy különös közegnek, a súlytalan s az egész világot betöltő éternek rugalmas rezgései okozzák szemünkben. A Napon — s általában a fény minden forrásában — végbemenő égés-folya matok az étert rendkívül szapora rezgésekre kényszerítik, melyek másodperczenként 42,000 mérföldnyi utat befutva, egyenes irányban terjednek szét. Ha útjokban akadályokra — testekre — akadnak, irányuk megváltozik, s esetleg a szembe jutva, a testeket láthatókká teszik. Azonban az éternek sokféle rezgése közül csak azokat érez zük fény alakjában, melyek hullámaiból 1500— 3500 fér 1 millimé terre! — Tudjuk, hogy a Nap fénye számos színre, a 4T^szivárvány színeire bontható. E színek m indegyikének más és más hullámhossz felel m e g ; a vörös szín hullámai a leghoszszabbak ; rövidebbek a zöld, s legrövidebbek a kék és ibolyaszínü sugaraké. Ha ezen apró hullámok atmoszféránkba jutnak s abban finom szemekben elosztott anyagra akadnak, egyenes haladásuk gátoltatik. A fényhullámok egyes fajai könnyen, mások m eg éppen nem tudnak a porfellegen áthatolni. H e l m h o l t z a következő hasonlattal érzékíti a folya matot : »Ha egy fahasáb a vizen úszik s ennek közelében egy leej tett csöpp által apró habgyürüket támasztunk, ú g y ezek a fahasáb tól, mintha szilárd kőfal lenne, visszaveretnek. A tenger nagy hul lámai azonban együtt ringanak a fahasábbal a nélkül, hogy a hullámok a fa által haladásukban felötlő módon gátoltatnának*«. Az ibolya és a kék sugarak hullámainak visszaverésére talán a leg parányibb por-részecskék is képesek, holott a vörös hullámok hala dását gátolni nem bírják. Ezek visszaverésére sokkal nagyobb szemek szükségesek. Az átmenő fé n y színe az atmoszférában úszó porszemek nagyságától függ. Ha ezek között túlnyomó számban az ibolya és a kék sugarakat visszaverő részecskék vannak, az átmenő fény narancs piros ; ha pedig a vörös sugarakat feltartó szemek száma a túlnyomó, akkor a porszemek között fenmaradó hézagokon a parányi kék su * H e l m h o l t z : A képírásról optikai szempontból. Vállalat. Népsz. term. tud. előadások. X I V . köt. 232, lap. 1878.)

(Term. tud. Könyvkiadó4*


52

BAR TO NIEK GÉZA

garak na£y számban haladnak át s íg y az átmenő fény színe kék leszen. A porszemecskék nagyságáról eddig mindössze csak annyit tudunk egész bizonyosan, h ogy az rendkívül csekély. L o c k y e r piros, zöld, kék molekulákat különböztet meg a finom szemű porban, aszerint, amint azok a piros, zöld, v a g y a kék hullámokat fogják fel. Ez elnevezést, mivel kényelmes, mi is használhatjuk. Alkalmazzuk az elmondottakat F o r b e s megfigyelésének ma gyarázására! A kazánból kitóduló gőz a nyilás fölött egészen át látszó. Bizonyára azért, mivel a forró részecskék oly parányiak, hogy a legkisebb fényhullámokat sem bírják visszaverni. A gőz tovább emelkedve, keveredik a hideg levegővel és lehűl. Abból, hogy az átmenő fényből a kék sugarakat kiszedi, arra következ tetünk, hogy a részecskék megnőttek. A gőzoszlopnak m ég maga sabb helyén már igen különböző és tetemes nagyságú gömböcskék, igen sűrűén úsznak, azért a legkülönbözőbb hullámokat tartják vissza s esetleg az egész fényt elnyelik. — A piros színben lenyugvó Nap s a közönséges esthajnali pir ugyanezen az alapon magyaráz ható. A Nap sugarai csak az atmoszférán, a benne úszó vízpárákon keresztül juthatnak szemünkbe. Ez úton a sugarak egy része visszamarad. Az atmoszféra vízgőzei gyakran vannak olyan álla potban, h ogy főleg a kék hullámok útját akasztják meg, azért az átment fényben a vörös sugarak lesznek túlnyomó mennyiségben. Mennél hosszabb az atmoszférában megtett út, annál tökéletesebb lesz a fehér fény megszűrése s az átmenő fény annál feltűnőbben lesz vörös színezetű. Ha a Nap a horizonhoz közel van, a suga rak útja 35—40-szer akkora, mint délben, s egyúttal az elmaradt sugarak mennyisége is annyival nagyobb. A Nap ezen állásában, reggel és este, piros színben ragyog s ugyanez a szín világítja meg a keleti és a nyugati égboltozatot. A pír terjedelméből és színeze téből az atmoszféra legalsóbb rétegeinek vízpára-tartalmára — ned vességére —, s ebből némileg a várható időjárásra lehet következ tetni, amint ezt a legtöbb nép gyakorlati időjósló mondásaiban kifejezve találjuk. — Látták azonban a Napot más színűnek is !* í g y pl. L o c k y e r Windermereben egy gőzös füstjében, és a Simplonszorosban ködön keresztül zöldnek, egy franczia ember pedig a Szahara-sivatag porfellegeiben kéknek. Ilyen esetek különben igen gyakoriak és elég nagy számban vannak feljegyezve. A »zöld N apot« ú gy magyarázzák, hogy a levegőben úszó párák a kék sugarakat, a füst vagy a köd a piros sugarakat tartja vissza s így csak a zöld sugarak juthatnak a szembe. A Szahara Napja pedig azért kék, * Natúré u. a. kötet nov.—decz. számaiban.


AZ ÉG SZOKATLAN PIROSSÁGA.

53

mivel a porfellegek szemei esetleg olyan nagyok, h ogy a piros és zöld sugarakat visszaverik s az igen kicsiny kék és ibolya hullá mokat átbocsátják. — W h y m p e r a Cotopaxi vulkán füstjén ke resztül szintén zöldnek látta a Napot s R i c h t h o f e n Khináról szóló müvében említi, h ogy ott igen gyakran lebegnek porfellegek az atmoszférában, melyeken keresztül a Nap zöldesszínü. A szóban forgó feltűnő esthajnali pírt megjelenése első idejé ben legtöbben az atmoszférában »ez idő szerint« nagym ennyiségű vízpáráknak tulajdonították.* Az ég pírjának a spektruma többnyire csakugyan azt mutatta, h ogy a fény igen hosszú útat tett meg igen nedves le v e g ő b e n ; ámde P i a z z i S m i t h és mások** rend kívül száraz levegőben is látták a pírt, a mikor a spektrumban a vízgőz elnyelésének nyoma sem volt. Hozzá véve, hogy a jelenségek kezdete óta a meteorológiai viszonyok gyökeresen m egváltoztak: misem indít arra, h ogy a magyarázatot ez irányban keressük. — Mások fényvisszaverődést tételeznek fel a magas régiókban úszó finom, akár vízgömb öcskék, akár finom jégkristályokból alakult fel legeken.*** Ámde semmit sem lehet annak bebizonyítására felhozni, hogy a felhők körülbelül 12 km. m agasságon fölül emelkedhetnének, s kozmikus eredetű vízre kom olyan senki sem gondol. P i a z z i S m i t h azon lehetőséget sem tartja kizártnak, hogy a fényt az atmoszféra legm agasabb rétegeiben lebegő, meteori ere detű por veri vissza. Mikor 1856-ban Teneriffán időzött, nagy ma gasságban, a legfelső bárányfelhők fölött látott ilyen porfelhőket. C. A. Y o u n g és N e w t o n állítása szerint minden 24 óra alatt átlag 100 tonna meteor szóródik por alakjában a Föld atmoszférájába, s ennek alapján P i a z z i S m i t h lehetőnek tartja, h ogy a H elm holtz említette magasságban ily meteor-porfellegek lebegnek s ezek okozzák a különös fénytüneményeket. — É. Y o u n g ugyanebben a nézetben v a n ; N o r d e n s k j ö l d-re, valamint más megfigyelőkre is hivatkozik, kik meteorport találtak oly helyeken, hova az csakis az atmoszférából juthatott. N o r d e n s k j ö l d az északi sark vidékeken a hegyeket borító hóval, Y o u n g pedig Svájczban sok ilyen port szedett. Ezek az adatok azonban nem elegendők arra, h ogy e nézetnek nagyobb valószínűséget biztosítsanak. A legmerészebb, de egyúttal a legvalószínűbb az a m agyará zat, melyet M e 1d r u n, angol meteorológus hozott szóba. A m agya rázatot N o r m a n L o c k y e r , az angolok egyik legnagyobb csilla * A z angolok Cloud-glow-nak, a németek Nebel-Glühen-nek nevezték, s magyarra »ködizzás«-nak (!) fordították. ** Term. tud. K özlöny 173-ik füzetében (1884. jan.). *** N atúré: X X I X . k. 149— 150. 1. Piazzi Smith közi.


54

B A R TO N IEK GÉZA

gásza, a »Times« 1883. decz. 8-iki számában fejtette ki s a meglevő adatokkal alaposan támogatta. — L o c k y e r szerint azok a fényes tünemények, m elyek páratlan szépségében annyian gyönyörködtünk, azon rémületes katasztrófának a következményei, mely a m últ év nyarán az In d ia i szigetek állítólag /oo,goo lakójának életébe került. Nézetét a következőkben fejezi ki: A Jáva vidéki vulkánok kitörését követő időben igen különös fénytünemények híre érkezett. A Föld különböző részein a Nap majd zöld, majd kék színben kelt fel és nyugodott le s a hajnali és esti pír soha nem látott szín pompával jelent meg. Ezen rendkívüli jelenségek bizonyára azon finom porfellegeknek tulajdonítandók, melyeket a vulkánok nagy magasságra, óriási mennyiségben fellöktek; a porfellegeket a felső légáramlások a Föld egész atmoszférájának legfelsőbb rétegében széthordták s ezáltal m egtöltötték oly anyaggal, mely ama rend kívüli jelenségek okozója lehet. L o c k y e r-nek decz. 8-ikán már igen sok, nyomós argumen tuma volt nézete indokolására, de adataiban itt-ott hézag is volt. Egyenes felszólítás nélkül is számíthatott az egész világot beutazó angol nép támogatására, melynek nemcsak hatalma, de figyelme is mindenre kiterjed. És csakugyan, rövid idő alatt megérkezett a hiányzó adatok nagy része angol kereskedők, hajósok, katonák, nők, tudósok, papok, hittérítők leveleiben. Ez adatok alapján az esem ények lefolyásáról már most elég világos képet alkothatunk magunknak. A múlt évi augusztushó 26- és 27-ik napján a Jáva és Szumátra szigeteket elválasztó Szunda-szorosban talán a legnagyobb vulkáni kitörés ment végbe, melyet a történelem feljegyzett. K rakatoa nevű igen termékeny kis sziget legnagyobb része a tengerbe sülyedt, két új sziget képződött és az egész vidék roppant kerületben hamu alá temetődött. A kitörések robaja 1000 mérföldnyire volt hallható. A sziget lesülyedése által vetett vízhullám az egész földet m egkerülte: a tengeri kikötők hullámjelző készülékei majd mindenütt megérezték. A rombolás hírét e g y óriási levegőhullám vitte m eg a Föld szeren csésebb tájaira ; e hullám folyton nagyobbodó gyűrűkben a földgömböt körülfutotta, a katasztrófa színhelyének ellenlábasainál egy pontba futott össze és ott visszaverődve, utazását a Föld körül a hang tovaterjedésének sebességével visszafelé is megtette. Ez háromszor ismétlődött. A hullám elvonulását a meteorológiai állomások író barométerei feljegyezték.* A vulkánok olyan óriási mennyiségű hamut és más vulkáni terméket szórtak ki, h ogy a kitörés környé * L. az adatokat Natúré X X I X . 181. The Krakatoa air-w ave czikkben.


AZ ÉG SZOKATLAN PIROSSÁG A.

55

kén 36—40 óráig folytonos sötétség uralkodott, melyet csak a néhanéha kitörő lángok, a villámok és a levegőben szerte röpködő izzó tömegek, kövek oszlattak el pillanatokra. Krakatoától körülbelül 162 km.-nyi távolságban fekvő Batávia szintén teljes sötétségbe volt burkolva: a hamufelhők a Napot tökéletesen elfödték s a város lakosai a félelemtől és a hidegtől — az egyenlítő a la tt! — egyaránt fáztak. A délben égő gázlámpákat az említett levegő-hullám e g y szerre mind kioltotta. Midőn végre a tenger dühöngése és a szaka datlan hamueső megszűnt, a hamufelhőkön gyengén áttörő napfény különös látványt tárt a megrémült lakosság e l é : hóval födött téli tájképnek látszott a fehér hamuval vastagon ellepett forró övi vidék! Nagy hamuesőt konstatáltak m ég Ausztrália észak-nyugati partjai mentében, sőt Krakatoától délkeletre m integy 600 mfld. tá volságban is, mely utóbbi helyen a hamueső két napig tartott s a Nap is csaknem teljesen elsötétedett. Tekintve azon erők nagyságát, melyek a természet eme bor zalmas színjátékát vég ig játszották, L o c k y e r állítását, mely szerint az atmoszféra legm agasabb rétegeibe roppant mennyiségű vulkáni hamú jutott, bizonyára senki sem tartja indokolatlannak. — Példákra hivatkozhatunk. W h y m p e r levelet intézett Lockyerhez, h ogy ál lítása támogatásául felhasználja. Ebben leírja a Cotopaxi egy kitö rését, melyből 1 percznél rövidebb idő alatt 20,000 láb (közel 7 kmr.) magasságú füstoszlop emelkedett fel. Ezen m agasságban (mint egy 12 kmr. a tenger felszíne fölött) keleti szél uralkodott, mely az oszlopot megtörte s vízszintes irányban — óránként m integy 25 kmr.-nyi sebességgel — magával ragadta. A hamú csak néhány órával később kezdett esni. A lebegő hamú-felhőkön keresztül a Nap zöldszínü volt. — Ez a Cotopaxinak rendes kitörése volt, mely semmi rendkívüli következménynyel nem volt vidékére. Mennyire fölül múlta ezt a K rakatoai kitörés minden tekintetben !* A vulkáni hamú mindenesetre sokkal nagyobb magasságra emelkedhetett, mint azon 50—70 kmr. magasságban levő rétegekbe, melyeket újabban az atmo szféra határának tekintenek. Mi történik az ebbe a m agasságba került hamú-tömegekkel ? Óriási mértékben körülbelül ugyanaz, amit akkor látunk, ha egy marék port v agy hamut a levegőbe hajítunk. A durvább szemek lehullanak, a finomabbak pedig a levegőben lebegve a légáramlat tal, a széllel eltávoznak. Mennél finomabbak a szemek, s mennél na gyobb magasságra hajíttattak, annál tovább úsznak a levegőb en ; s * E kitörésről külön czikket közlünk a legközelebbi füzetben.

S zerk.


56

BA R TO N IEK GÉZA

lehet, hogy csak hosszú idő múlva, több métföldnyi távolságban kerülnek ismét a Föld felületére. Hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy a finom por mily rendkívül lassan esik le fe lé : szobánk porában min dennap tehetjük e megfigyelést, ha a por eléggé meg van világítva, — pl. ha Nap sugarai ráesnek — hogy az egyes porszemeket szabad szem m el. is láthassuk. S t o k e s kiszámította, hogy oly vízgömböcske, melynek átmérője ^oo mm., i perez alatt csak 12 mm.nyivel e s ik ; 1 klm.-nyi útat csak 2 hónap alatt tud megtenni. — A vulkánból óriási m agasságra kilökött hamu csak igen hosszú idő — talán hónapok, évek múlva eshetik vissza a Föld színére. Esése közben az atmoszférában m integy m egszitálódott; a legnagyobb szemek leggyorsabban estek, ezeket a kevésbbé durvák követték, kisebb sebességgel s végül a legkisebbek, az egészen parányi por részecskék olyan sebességgel, melyet talán az igen ritka levegőjű rétegekben alig is lehet észrevenni. A hamu-porszemek idő folytával tehát nagyság szerint rendezkedtek, de a felső levegő rétegekben egy helyen m ég sem m aradhattak! A felső passzátok szárnyára kelve, mindinkább szélesedő áramban megkerülték a Földgömböt, észak és délfelé elágazva, az egész atmoszféra magasabb rétegeiben elszéledtek. Mint már láttuk, jelenlétök igen különös fénytünemé nyekre adhat okot. Ezekről megjelenésökre szabad következ tetnünk. Lássuk már most sorban azon fényjelenségeket, melyek a Szunda szorosbeli vulkánok kitörését követték. A vulkánok aug. 26— 27-ikén tombolnak. Sok száz kilométernyi felületen másfél napig abszolút sötétség uralkodik. Aug. 28-ikán a nyugatra fekvő Seychelles szigetcsoporton, valamint Rodriguez és Mauritius szigeteken a Nap zöld és kék; az esti és hajnali pír szokatlanúl fényes. M ég tovább nyugatra szeptember 1. és 2-ikán Afri kában, Cap Coast Castle s általában a felső Guineái partvidék ugyanazon jelenségeket látja. A Nap zöld és kék s annyira homályos, hogy egy nem-csillagász angol a Napot — Hold-mik nézte . . . Az esti és hajnali pír szokatlanúl fényes. — Szeptember 2-ikán ugyanezen tünemények már Dél-Amerika északi partjain is jelenkeznek. Trinidadból érkezett egy levélben a következő sorok olvas hatók: »Különös idő jár mifelénk! A Nap kék gömbnek látszik. Leáldozása után m eg azt hittük, h ogy a városban tűz v a n : az egész égboltozat lán gvörös!« Nem íg y volt-e nálunk is? — Brazília, V e nezuela és 2— 3-ikán Panama hasonló dolgokat jelent. — A legk ö zelebbi tudósítás a Sandwich-szigetekre, azok főhelyére, Honolulu-ba vezet. Szept. 5-ikén ezt írja B i s h o p e helyről: »A nyugati égbol tozat sötétvörös és halaványsárga; hasonló valami nagy tűz vissza


AZ ÉG SZOKATLAN PIROSSÁG A.

57

verődő fényéhez. A fény határozottan különbözik a közönséges esti pírtól és igen sokáig tart.« B i s h o p azonnal a Krakatoa-kitörésnek tulajdonítja a jelenségeket s kifejezi abbeli véleményét, hogy Ladrones, Manila, Szunda vonalon mindenütt láthatóknak kell lenniök. Lát hatók is voltak, de később mint Honoluluban. Bishop akkor a Szunda, Seychelles, C. Coast Castle, Trinidad) Panama vonalról mit sem tudott! — E gy utazó a S.-Francisco-Honolulu-Sidney vonalon, 3 nappal Honolulu-ból való elutazás után, szept. 5-ikén a következőket jegyzi f e l : »A Nap egészen kék színben nyugodott le s a legközelebbi nap reggelén ugyancsak kék színben lángolva me rült fel a tengerből. A kék szín hajószobánkba is behatott«. Miután ezen csodálatos fény tünemények a Földet körülbelül egy hét alatt megkerülték, Kelet-Indiában lépnek fel. Colombo (Ceylon szigeteki), Madras- és Ongole-ből jövő tudósítások a kezdetöket szept. 8— 10-re teszik. — Ongole-ből (Madrastól északra) Má n l e y a »Natúré« angol természettudományi lapnak a következőket írja: »9-ikén d. u. 4 órakor a Nap határozottan kék színezetű világossá got terjesztett, mely később zöldbe, végül pedig sárgába ment át. A Nap lemenetele után a nyugati égbolt sárga, narancs és vörös színben ragyog s a sötétvörös szín egy óránál tovább látható, hol ott e helyen rendesen 1,l2 órával a Nap lemenetele után a színezet legkisebb nyoma is eltűnik az égről. Éjjel a Hold 3O0-nyi emelkedéseig zöldes.« A levélben még a következő érdekes sorok is vannak : »Telegrammokból megtudtam, hogy Batávia a vulkánokból kilökött hamufelhők által 36 órán keresztül sötétségbe volt burkolva. Tudva van, hogy a vulkánok hamuja nagy távolságra vitetik el . . . . Nem lehetséges-e, hogy a mi jelenségünk is a K rakatoabeli kitöré sek következménye? . . . Én csak találgatom a rejtély m egoldását.« Levelének záró szavaiban a Natúré olvasóihoz azon kérelemmel já rul, hogy a kik többet tudnak a dologról, legyenek szívesek őt a lap hasábjain felvilágosítani. — Valószínű, hogy m eg van elégedve olvasó társaival: azóta a levelek egész halmaza jelent meg a Natureben a világ minden részéről, melyekből az itt közlött adatok legnagyobb része is kikerült. A jelenségekre vonatkozólag egy Madrasból írt levél a kö vetkező részletet tartalmazza: „A Nap ma kék színben kelt fel s az egész tájékot is kék színbe öltözteté. Különben színtelen vizű folyamunk habjai olyanok, mintha indigóval lennének befestve. A fű és a fák lombjai kék színűek«. M i c h i e S m i t h Madrasban, ki a fénytüneményeket tudományos szempontból is vizsgálta, írja, hogy azok Indiában észak felé Vizayapatam-ig terjednek s a hó folyamában Adenben is mutatkoztak. — Az ég pírjának spektrumát


58


meghatározta és a fénytünemények idejében az atmoszféra elektro mos állapotát is figyelemmel kiférte. Ez utóbbit a kitörést követő napokon feltűnően változónak, szept. 3-ikán pedig erősen negatív nak találta, mit oly fontosnak tartott, h ogy az eredményt Sir W i 1l i á m T h o m s o n - n a k azonnal jelentette Angliába. — Egyiptomból is érkezett hír, mely e jelenségekkel látszik összefüggőnek. A sze rencsétlenül járt angol-egyiptomi hadvezér, H i c k s pasa Duem-ből szept. 24-ikén ezt kérdi: »Láttak Angliában nagy fekete foltot a a Napon? Ma halaványzöld volt felkelésekor.« Ez idő alatt a rendkívüli jelenségek másfelé is elszéledtek. Szeptemberhó második felében a Jó-Remény fokán, s a hó végén már egész Ausztráliában láthatók voltak. S y m o n d s az AdelaideObservatorium ból a következő tudósítást k ü ld i: Szeptemberhó utolsó két hetében s e hó (október) minden derült napján a nyugati ég bolton különös fény tünemény látható. K evés idővel a Nap lemenetele után v a g y 500 magasságban vörösízzó fény tűnik fel, mely kezdetben gyenge, de amint az égbolt a Nap távolodása következté ben jobban sötétedik, az izzó fény mindinkább felfelé terjed s e g y idejűleg fényességében is gyarapodik, úgy hogy végül az egész nyugati égboltozat szép fénynyel van bevonva, mely a leghalvá nyabb rózsaszíntől a legintenzívebb bíborig minden tónuson átmegy. Ez a fény, elmúlta után, néha megujúl s ennek színei többnyire még bájosabbak.« Októberhó folyamában a jelenségek fellépéséről California, Brazília, Japán s Ázsia több helyéről érkeztek hírek. Összehasonlítva ezen, igen különböző, egymástól minden tekin tetben független leírásokat, alapos okunk van hinni, hogy a mi esthajnalunk csak folytatását képezi azon fénytüneményeknek, me lyek a Krakatoabeli kitörés színhelyéből kiindulva, azon irányban terjedtek a Földgömbön, a mely a vulkán hamujának egyedül lehet séges útja. A legfelsőbb légáramlásokról ugyan még nem sokat tud a meteorológia, de tán éppen a mostani tünemények gondos fel jegyzése igen becses adatok birtokába juttatja. A fénytünemények Európába érkezésének idejét pontosan nem tudjuk. Lehet, hogy Krakatoa hamuja már rég felettünk lebegett, de a sűrű felhőrétegek az ékes színjátékot elfödték szemeink elől. Társulatunkba az első — és fájdalom, az egyetlen ! — értesítés egy t. tagtársunktól, P i t r o f f I s t v á n , vistuki plébánostól érkezett. Nov. i-én hajnalban látta a rendkívüli pírt. Időben legközelebb esik ehhez R u s s e l - n e k tudósítása, ki nov. 8-ikán (Dunrozelben, Angliában) vette észre és leírta a tüneményeket. Általános figyelmet azonban csak a hó vége felé keltettek, a mikor Európa legtöbb helyén láthatók


AZ ÉG SZOKATLAN PIROSSÁGA.

59

voltak. Berlin, Nápoly, Róma, Páris Budapesttel körülbelül egy időben látták meg. A leírásokból arra következtethetünk, hogy az esti és hajnali színjáték nem oly fényes, mint azokon a helyeken, m elyek akitörés színteréhez közelebb fekszenek; a Nap zöldes színe a felkelés és leáldozás idejében csak gondos m egfigyelés által ismerhető fel. Ennek okát a Lockyer-féle magyarázat könnyen m eg tudja ad n i: Az a pormennyiség, mely a mi világrészünk fölött úszik, csak kis ré sze annak a nagy tömegnek, mely augusztus végén és szeptember elején az egyenlítő övének atmoszférájában le b e g e tt; ezen roppant tömeg most már a Föld legnagyobb részét beburkoló rétegbe elosz lott s így hatása a fényre is várhatólag kisebb. H ogy e hatás mi ben állhat, a már mondottak után könnyen belátjuk. Lockyer-rel feltéve, hogy a hamurétegben azon porszemek, m elyek főleg a vö rös és a sárga sugarakat verik vissza, túlnyomó számban vannak a sokkal apróbb »zöld, kék és ibolya porszemek« mellett, az várható, hogy a Napnak a porrétegen átmenő fényében a zöld, kék és ibolya sugarak lesznek túlnyomók s ennélfogva a Napnak kék színűnek kell látszania. Ha ezen »megszűrt« fény m ég nedves levegőben is nagy útat tesz meg, a Nap fénye zöld, mivel a vízgőzök a kék su garak nagy részét kiszedik. A leírások azt mondják, hogy a Nap a horizonon zöld volt, s színe oly arányban ment át a kékbe, ámint föllebb és föllebb emelkedett. — A felettünk lebegő porréteg, ú gy látszik, nem eléggé vastag, hogy a Nap színét ily feltűnően m egvál toztassa. — A keleti és nyugati égboltozat pirosságát e magyarázat értelmében annak lehet tulajdonítani, hogy a nagy magasságban le begő, tehát a horizon alatt mélyen levő Nap sugaraitól m egvilágí tott por a ráeső vörös fénysugarak legnagyobb részét visszaveri, a sokkal kisebb zöld és kék hullámok pedig az üres közökön könynyen áthatolva, folytatják egyenes útjokat a világtér felé. Az esti és hajnali pirosság m ég most is, csaknem 1I2 évvel a hypothetikus ok elmúlta után, folyton terjed. Elterjedéséről m ég nem áll ugyan minden adat rendelkezésünkre, de annyi kétségtelen, hogy a Föld legnagyobb részén fellépett s szabályosan ismétlődik. Újabban a Lockyer-féle magyarázat új bizonyító adatokra tett szert. Madridban Mc. P h e r s o n , W ageningenben (Holland) pedig B e y e r i n c k és V a n D a m a frissen lehullott hóban port találtak, melyről az elemzés azt derítette ki, hogy a Jávái vulkánok hamu jából való. Evvel a Lockyer-féle magyarázat azokat, kik a vulkáni hamu »földkörüli utazásában« nem hittek, teljesen lefegyverezte. — A vulkán hamuját most mindenfelé k eresik : milyen sikerrel, eddig nem tudni. Valószínű, hogy az eredmény nem lesz kedvezőtlen.



6o

E g y érdekes kérdést lehet m ég felvetni. Meddig fogunk még a mostani pompás látványban gyönyörködhetni? Ha csakugyan vulkánhamu képezi o k á t: addig, amíg a hamu atmoszféránk felső rétegeit el nem hagyja. Ez v a g y azáltal történhetik, hogy előttünk eddig ismeretlen légáramlatok elsöprik onnét, vagy, hogy a hamu leesik. Az első eshetőségről, adatok híján, ez idő szerint nem lehet szólni. Tehát csak a leesésre fordítjuk figyelmünket. Ez, t. i. a parányi porszemek esése, mint láttuk, igen lassú folyamat. H a valami előre nem látható zavaró körülmény nem jő közbe, a hamu még éveken keresztül eshetik, amíg az atmoszféra azon ré szeibe jut, hol már víz is van jégkristályok alakjában. Innét az esés valószinüleg gyorsabban fog végbem enni: a lefelé szálló jégkristá lyok a porszemeket magukkal hozzák. Tehát a jelenségek elmara dása egyhamar nem várható. — A felettünk lebegő vulkáni hamu esésének lassúsága egyúttal azokat is megnyugtathatja, kik annak váratlan bekövetkezése által egészségűket látják fenyegetve. Orga nikus részek a hamuban lehetetlenek, s ha a hamu egyszerre na gyobb tömegekben kezdene esni — mely eset jóformán teljesen lehetetlennek tekinthető —, legfölebb oly kellemetlenséget okoz hatna, mint a futóhomokkal terhelt alföldi szél. Ehhez pedig hozzá vagyunk szokva! A Lockyer-féle magyarázat támogatásaúl még azt is felhozzák, h ogy a vulkánokból kilökött hamufellegek erősen elektromosak, s ennek következtében a Föld atmoszférájának elektromossága taszítja. Ismeretes, h ogy a vulkánok füstoszlopaiból rendesen erős villámok törnek elő ; a hamunak tehát elektromossággal teltnek kell lennie. M. S m i t h , mint említők, a Jáva vidéki kitörés után, a fény tüne m ények közeledése idejében, az atmoszféra elektromos állapotában oly változásokat vett észre, minőket azelőtt soha. Ezt erősen elektromozott tömegek közeledésének tulajdoníthatta. C r o o k e s ezek kapcsán azon m eggyőződését fejezi ki,* hogy a hamu, ha elektromos sággal csakugyan meg van töltve, töltését ama magas régiókban évekig m egtarthatja; mert »azon nyomás mellett, melynek a leve gőben a hamufellegek helyén lenni kell — i milliomoda a normális légnyomásnak — a tér jóformán tökéletes szigetelő.« Ez irányban pozitív adataink még nincsenek. Az atmoszférái elektromosság gondos megfigyelése bizonyára hamar el fogja dönteni, vájjon a természet nek új, meglepő kísérletével, v a g y csak a természet magyarázóinak zseniális kombinácziójával van-e dolgunk. V égül azon számos eset közül, melyet e sorok tárgyának pre* Natúré X X I X . 181.


AZ ÉG SZOK ATLAN PIROSSÁG A.

61

cedenséűl felhoztak, egyről mi is megemlékezünk, csakis annak megvilágítására, hogy vulkáni kitörés képes egész világrész atmosz férájában oly változásokat okozni, melyek, ha nem is hasonlók a napjainkban látottakhoz, kicsiben mégis képöket adhatják. Mintha a Jáva-vidéki kitöréssel jubilált volna a vulkáni erő ! Éppen ioo évvel ezelőtt, 1783. nyarán, Island, továbbá Catalonia és Sziczilia földjét óriási vulkáni kitörések reszkettették meg. Nevezetesen Island Skaptar nevű vulkánja májustól augusztus végéig szakadatlanul tom bolt, óriási mennyiségű gőz- és hamufelhőket okádva a levegőbe. Ezeket a szelek felkapva, Európa fölött szétterjesztették. Az ennek következtében fellépő »bámulatos és rémítő« jelenségekről G i l b e r t W h i t e a következőket írja: ». . . . A Nap délben olyan halvány, mint a felhők fátyolozta Hold és vasrozsda színnel világítja meg a Föld felületét '; felkelése és leáldozása idejében pedig sajátságos fakó vérvörös színe van. A Föld népe babpnás félelemmel nézi a Nap komor világosságát.* — Ha az 1883-ban írott levelekben tovább olvastunk volna, csaknem szó szerint megtaláltuk volna a 100 évvel ezelőtt kelt levél — záró m ondatát, m ég pedig oly levelekben is, melyeket nem csak a vadakúl ismert népek hazájában irtak. Összefoglalva a tényeket és adatokat, m elyek Lockyer m agya rázata mellett szólnak, e nézet rendkívül valószínűnek látszik. V aló színűségét igen emeli az, hogy másféle magyarázat eddig számbavehető bizonyítékokat felhozni egyáltalában nem bír. De ha igazuk volna is azoknak, a kik azt mondják, hogy az ilyen »merész theoria a fellármázott népség fantáziáját kellemesen izgatja« s ha e m agya rázat csakugyan té v e s : oly tévedés az, melynek érveiért számos »igazság « adná cserébe a magáéit. P. S m i t h szavaival zárom soraimat: »Fessék le festőink most az eget úgy, amint azt a legnagyobb fantázia: a természet fantá ziája megalkotta, s a tudósok többet foglalkozzanak az atmoszféra tanulmányozásával.« Amazok a leírónak, ezek pedig a magyarázó nak könnyítik m eg a feladatát! B a r t o n ie k G éza.

IV. A SZEM SÉRÜLÉSE MUNKÁSOKNÁL * A szem sérülése, mint egyéni eset, természetesen, a szem-sebészet tárgyát képezi; de ha a sérülés veszedelme bizonyos helyeken feltűnő intenzitással, sőt mondhatni, bizonyos törvény szerint uralkodik, akkor nem kevésbbé érdemli * Előadatott az 1883. tartott szakülésen.

decz.

meg a közegészségtan figyelmét, mint, veszem példáúl, a bányagázok vagy a maláriás levegő ártalmasságai. — Nin csen szándékom jelenleg, bár mennyire érdekes volna is, mindazokat a különféle viszonyokat tárgyalni, melyek között kü 19-ikénlönféle mesterségeknél műhelyekben és gyárakban szemsérülések elő szoktak


62

SZILI ADO LF

fordulni. Kétségtelen, hogy a sérülések ezen különböző viszonyok szerint épúgy minőségre mint fokra nézve különbözőleg csoportosulnak és a szem védelmére teendő intézkedések is részletes tanul mányozás útján a szerint módosítandók. Ez alkalommal azonban csak általános szempontból óhajtom a figyelmet e fon tos tárgyra irányítani. Erre nézve legczélszerűbbnek tartom, ha egy pár, közvetetlenül saját gyakorlatom terén gyűjtött statisztikai adatot sorolok elő, oly összeállításban, a milyenben ez, tud tommal, eddig nem történt. A számításokat a múlt év végéig gyűj tött esetek alapján készítettem, melyek legnagyobb része a budapesti izr. kórház vezetésem alatt álló szemészeti osztályá nak jegyzőkönyveiből ered. De meg kell még jegyeznem, hogy a budapesti nagy terjedelmű munkásegyesület szembajos betegei az egyesület orvosainak közös megegyezéséből több év óta hozzám utasíttatnak, a mi nemcsak a gyógyítás, hanem a segélyezés adminisztratív ellen őrzése ezéljából is történik. Innen van, hogy majdnem minden komolyabb eset, még ha más gyógyította is, végül mégis az én számításom alá kerül. Ez okból a szembajos, és így a szemökön sérült munkások száma a többiekhez képest nálam aránylag talán nagyobb, mint más szemorvos kimutatásában. De ha a mun kások osztályából megfigyelésem aláke rült szembajosakat külön csoportokba foglalva tekintjük, aziránt érdeklődvén, vájjon minő viszonyban állnak náluk a szem sérülései a többi szembetegségek hez : akkor az az említett adminisztratív kényszer, mely oly sok szembajos mun kást egyenesen hozzám vezet, kimu tatásomnak aránylag fokozott értéket fog kölcsönözni. A jegyzőkönyveimben feljegyzett szembajosak száma 1882-ik év végéig 11,266 volt, kik közül 1092-őt a szem sérülése vezetett hozzám. Két csoportra osztottam a betegeket: munkásokra és nem-viunkásokra. Az első csoportba min denkit beszámítottam, a ki bárminemű kézműiparral foglalkozik; — minden

bizonynyal sok olyat is, a kinek nincsen éppen bő alkalma, hogy a szemét meg sértse, pl. szabót, czipészt, péket, szűcsöt; — a másik csoportban viszont olyanok is nagy számban vannak, a kik hivatásuk teljesítésénél nem ritkán sérülnek meg, mint pl. hordárok, házi és üzleti szolgák, kocsisok és mások. És mindamellett a nem-munkások csoportjában 8 780 beteg szemű közt összesen csak 9 7 szemsérülés, tehát 1*1 %, a munkások csoportjában pedig 2486 szembajos közt 995 sérülés, azaz 40*02 % van feljegyezve. Az emberi szem alkatának ismeretét feltehetem e lapok olvasóiról. Csak figyelmeztetnem kell, hogy a szemsérülés veszélyességére nézve igen sok függ a helytől, a melyen a szemet sérelem éri. Sokszor egy pár milliméternyi, de oly kor csak egy hajszálnyi köz óriási kü lönbséget jelent a következményre nézve. Ha példáúl valami a szaruhártyát sérti (legyen az szúrás, vagy idegen test be ékelődése, égetés, vagy étetés), ha a széle környéki részeit éri, akkor a szem látó képessége alig szenved lényegesen; ellen ben, ha a sérelem a középponti (a pu pillának megfelelő) részeket éri, akkora szem működő képessége a legnagyobb fokban veszélyeztetve van. Még oly sé rülések is, a melyek a szemgolyó fala zatán egészen keresztülhatolnak, a topo gráfiái viszonyoknak megfelelőleg külön böző jelentőségűek lehetnek. Valami szúró-eszköz esetleg jó mélyen lehetett a szembe ütve, anélkül hogy nevezetes kárt okozott volna (ezen a lehetőségen alap szik a szemműtétek legtöbbje); míg máskor egy hitvány tűszúrás, mely a szemlencse finom tokját hasitotta fel, vagy más érzékeny belső részeket bántott meg, hosszantartó szenvedést ideiglenes vagy állandó vakságot okoz hat. Innen van, hogy a nem-munkásoknál előforduló szemsérülések közt is elég gyakran igen súlyos eseteket találunk. Általában véve azonban a munkásoknál mégis sokkal szövevényesebbek szoktak lenni a sérülések, a mi éppen úgy a sértő anyag többnyire nem közömbös minő


A SZEM SÉRÜLÉSE M UNK ÁSO K N ÁL.

ségének, mint a megtámadó erő fokának felel meg. A szemsérüléseket illetőleg legna gyobb szerepet játszanak az idegen tes tek (többnyire fémrészletek) mélyebb beékelődései a szem mellső fa lzatába , kivált a szaruhártyába . A sérülés ez

alakja összes betegeimnél 692-szer fordúlt elő ; de csak 7-szer nem-munkásoknál (=o'o8°/o) és 685-ször munkások nál ( = 2 7' 5 5 °/0)- Ez a szám azonban messze marad a valótól. Majdnem min den gyárban vagy műhelyben, a hol ilynemű sérülések elő szoktak fordulni, vannak olyan munkások is, kik idegen testeknek a szemből való eltávolításához többé-kevésbbé értenek és a gyakorlat útján elég ügyességre is tesznek szert. A hozzám kerültek túlnyomó többségé nek volt már egy vagy több ízben ily nemű sérülése, de egyik-másik társuk segített rajtok, többnyire valami gyufa szál szabad végével operálva. így aztán az orvoshoz főképen csak azok men nek, a kiknek szeméből az idegen test eltávolítása a gyárban egyáltalában nem, vagy csak részben sikerűit; és csak igen kevesen, a kiknek szeméhez tisztátalan kéz még nem nyúlt volna; 1o közül alig kettő, három. De még más is van meg jegyezni való ; t. i. az, hogy aránylag igen ritkán jönnek az orvoshoz mindjárt a sérülés bekövetkezése után, vagy csak még ugyanazon a napon is, hanem több nyire csak a fájdalom miatt rosszul töl tött éjszaka után, másod- vagy harmadnap, avagy — hogy a munkát el laszszák — csak vasárnap, bár az idegen^' test a szaruhártyába már a hét^fejéú jutott be és a sérült helyen azóta már fekélyesedés lépett fel. De közvetve még más körülményből is következtetem, hogy a munkások szaruhártyájának sérülése reá pattanó ide gen testek miatt még gyakrabban fordul elő, mint az előbb említett számok mu tatják. Feltűnt nekem t. i., hogy éppen a munkások között, kik többnyire jól táplált ifjú- és férfikorban álló egyének, a puszta szaruhártyafekélyt is sokkal többször találtam mint másokon. Kimu

63

tatásom szerint 14 évnél idősebb 1497 férfiegyén között, a kik közül a fém-, kőés famunkásokat, valamint gépgyárakban, vasöntőkben és malmokban alkalma zott napszámosokat kizártam, egyszerű szaruhártyafekélyt 7 6-szor (5 *o7 % ) ta láltam ; ellenben 1694 férfiegyén kö zött az első csoportból kihagyott mun kás-osztályokból 180 (10-62 %), tehát dúsan kétszer annyi fekély-eset fordúlt elő. Ezt csak úgy magyarázhatom, hogy a munkásoknál számos esetben, még akkor is, ha a beteg talán egyenesen tagadja, idegen test jelenléte okozta a bajt. Hogy valakinek a szaruhártyájára pattanhat valami, anélkül hogy észre venné, sokszor tapasztaltam egyes bete geken, a kik csak nálam tudták meg, hogy idegen test van a szemükön és ez okozza a fájdalmat. Említettem már, hogy a legtöbben tovább dolgoznak, sokszor éjjeli szolgálatban, és így a szaru hártya megsértett, talán fertőzött helye fekélyesedésnek indul, a mi, ha rohamos, az idegen testet korábban taszítja ki mint más esetben; de a kóros folyamat a félbe nem hagyott foglalkozásnál nem csillapulhat, és így jut végre, mint egyszerű szaruhártyafekély, az orvos szeme elé. A szaruhártyafekély többé-kevésbbé átlátszatlan hegedéssel gyógyul, mely, ha a pupilla tájában van, a látóerőt többékevésbbé csökkenti. Más felületes szemsérülés nem-munkésőkön 30-szor fordult elő; 0*34%; \fnunkdsokon 186-szor, 7*48%. Átható szemsérülés nem-munkásokon 14-szer, o*i6°/0 ; munkásokon 31-szer, I*2 5 °/oA szem zúzódása nem-munkásokon 14-szer, 0*16% ; munkásokon 27-szer, 1*08%. A szem megégetése és étetése nem munkásokon 10-szer, o*ii °/0 ; munká sokon 31 -szer, 1•2 5 °/0. A szemhéjak és a szem környékének mindenféle sérülése nem-munkásokon 2 2-szer, o*2 5 %, munkásokon 3 5-ször, 1-41 %•


64

A SZEM SÉRÜLÉSE M UNKÁSOKNÁL.

Ezeknek felsorolásához azt az észre vételt kell csatolnom, hogy a szemen sérült munkások arányszámai még vala mivel túlhaladnák a nem-munkások ugyanazon arányszámait, ha az utóbbiak sorából, a mint tulajdonképen kellett volna, az összes 13 éven aluli gyerme keket kihagytam volna. Említeni kell t. i., hogy éppen súlyos szemsérülések igen gyakran a gyermekeken szoktak előfordulni, így pl. a nem-munkások so rába bejegyzett 14 átható szemsérülés közt 5 eset gyermekeket illet. A szembajos munkásokat mestersé gük szerint osztályozva, az egyes mester ségekkel foglalkozókat különösen ve szélyeztetve látjuk: 114 szembajos kovács közt volt 68 sérült = 59*65 °/0479 szembajos lakatos közt volt 341 sérült = 71 •19 °/o. 173 szembajos vasesztergályos közt volt 126 sérült = 7 2 *84 °/0. 759 vasöntökben, gépgyárakban , mal mokban

alkalmazott

egyéb

munkások

sorából kikerült szembajosak közt volt

331 sérült == 43-61°/„.

nyire piszkos. És mégis, ha tekintjük a legtöbb szemsérülésnek a helyét és a sérülést okozó tárgyak minőségét meg nagyságát, lehetetlen be nem látni, hogy egy jó erős,nagy nyílású kerek üveglemez a szemet minden bizonynyal megóvta volna a kártól. Az üvegből való szemüve geken kívül már régóta joggal ajánla nak csillámból készült szemvédőket. A műipar jelenleg a csillám feldolgozásá ban egyáltalában igen messzire vitte, és a berlini közegészségügyi kiállításon láttunk szemvédőket, sőt egész arczvédőket is ebből az anyagból, melyek átlát szóságra a legtisztább üveggel vete kedhetnek. Említést érdemel, hogy többnyire fiatal munkások keresik fel az orvost szemsérüléssel. Némileg ez is a szemüveg mellett szól. Volt alkalmam bizonyos vizsgálatokat végrehajtani, a melyekből kiderül, hogy munkások közt igen ritka a rövidlátó, és így a legtöbb, ha koro sabb lett, messzelátóvá válik: oly mun kánál tehát, mely finomabb látást követel (pl. a vas'esztergályozás, gépfelszerelés) szemüveget használnak, és így szemeik inkább védve vannak. Valahányszor kényszerítve voltam súlyos szemsérülésen keresztülment fiatal munkásoknak a katonai sorozás vagy egybehívás alkalmával orvosi bizonyít ványt írni, mindig eszembe jutott, hogy

Átható szemsérülések különben csak is lakatosoknál és kovácsoknál fordul tak elő. • Ily sajnos tapasztalatokkal szemben kérdeznünk kell, hogy valóban oly ne héz-e a kellő óvó intézkedésekről gon doskodni? Csak nehány szóval fogom az államnak önérdekből is kötelessége ez ügyet érinteni. Nem is említem, hogy volna bizonyos foglalkozásokban gyárak a gyárakban és műhelyekben a rendtaifc*v éban és műhelyekben a védő-szemüveg tás szigorú követelése mellett sok b a l használatát törvény útján megparanesetet ki lehetne kerülni, és csak arról csoitit* és alkalmazása fölött őrködni. az egyszerű eszközről akarok megemlé ő sz e in e k sérüléséről szólván ez al kezni, mely a legtöbb betegemet a baj kalommal, nem mulaszthatom el, hogy tól, és néha igen súlyos bajtól megóv egy új eszközt fel ne említesek, a melylyel hatta volna : ez a védö-szemüveg, Ez iránt a szemsebészet az elektro-technika hódítá már nem egy szemorvos lelkesült. sainak szintén részesévé lett. Ez az elektro Nem tudom, külföldön mennyire vitték mágneses szemkutató, mely a szem belse a dolgot; de nálunk többnyire csak a jébe jutott vasdaraboknak kihúzására és félszemű, a ki a másik szemével könyel- eltávolítására szolgál. Ilyen idegen teste műségének árát már megfizette, hasz ket mágnessel a szemből eltávolítani, már nálja a védő-szemüveget. Igaz, hogy jó régi gondolat (F a b r i c i u s, H i l d a kissé kényelmetlen. A szemüveget munka nus , M o r g a g n i és mások); leg közben gyakran tisztítani kell, és a mun először azonban Me ye r - ne k sikerült kásnak a keze, meg a zsebbevalója több Mindenben (1842) a szem belsejéből, to


A PR Ó B B KÖZLEMÉNYEK.

vábbá Mc ’K e o w n-nak Belfastban (1874) az üvegtestből egy vasforgácsot mágnessel kihúzni. — Az elektromos ságnak ezen fontos czélra való felhasz nálása H i r s c h b e r g , berlini egyetemi szemésztanámak a találmánya (1877). Hirschberg eszközének szerkezete igen egyszerű : egy könnyen kézben tartható, hosszúkás, hengereled fatokban sűrű rézdrót-tekercsbe burkolt puha vasdrót van foglalva, mely kifelé alkalmasan hajlott kutatóban végződik. Egy egyszerű Bunsen-féle elemből eredő áram elég arra, hogy a mágnessé $ált kutatónak hegyé

65

vel 150— 200 grm.-nyi súlyt kiemelhess sünk. Ezt a kutatót a tágított seben ke resztül az elaltatott beteg sérült szeme; belsejébe sülyésztjük, és a hozzá tapadó; idegen testet vagy egyenesen kihúzhat juk, vagy legalább oly helyzetbe vihet-, jük, hogy csíptetővel megfoghatjuk. -— Eddig már több mint száz eset van közölve, melyekben ez eszköz sikerrel szerepelt. Hirschberg maga 25 operácziót hajtott vele végre. Az eszköz a sérült szemek legtöbbjét legalább a vég leges elpusztulástól megmentette. D r . S zili A d o l f .

—

;i

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. ANTHROPOLÓGIA. ( R o v a t v e z e t ő : T ö r ö k A u r é l .)

laki a hásziná-1 (adó-pénzt, hódolat pénzt) a királynak vagy a király kép — J a m e s S i b r e e , angol misszioná viselőjének átadja s az udvarias szavak rius a londoni anthropológiai társulat ban dúslakodó mondókáját elvégezte, a nak 1883. május 22-ikén tartott ülésén két karját fölemeli és két szétterjesztett Madagaszkár benszülötteinek beszéd ujjú tenyerével a király, vagy az illető módjáról és szokásairól* érdekes dolgo képviselője irányában hadonáz, és pedig zatot küldött be, a melyben Madagasz felfelé és lefelé való irányban, mialatt a kár benszülötteinek a beszéd alkalmával fejét bólingatja. — A tisztelet kifeje használt gyakori kézjeleit és taglejtéseit zésének még magasabb foka az 'úgy a kultúrái kezdetiesség nyilvános jeleként nevezett »miléla paládia« , a mi anytünteti fel, a melynek a nyomai még a nyit tesz, hogy »talpnyalás«. — Ez ma legműveltebb nemzeteknél is felismer már nincs szokásban és csak szóbeszéd ben él még; de még a múlt században hetők. A Madagaszkár belsejében lakó ho- tettleg megvolt. Az alattvaló a királynak, z/ű-knál szokásban van, hogy, ha valaki a szolga az urának, a feleség a férjének feljebb való vagy tiszteletre méltó em^ nyalta a talpát. <— Ha a király meghal, bér előtt elmegy, a testét meghajtja, úgy gyász jeléül az egész nép leborotvál hogy kiterjesztett jobbjával majdnem a tatja a fejét; a király temetésén min földet érinti és azt mondja: »Mbái lá- denki leveti a felső ruháját, a hóna alatt láná tompokoé« (Engedd meg uram, viszi és meztelen felső testtel vesz részt hogy előtte^ elmehessek). Ha valaki az ünnepen. Mikor az elhalt király ezt nem teszi, azt mondják róla, hogy nak valami portékáját hozzák, az út »úgy megy el mint az ö kör; még azt sem ból mindenki kitér és félrefordítja a mondja, engedd meg uram«. — Ha va fejét. — Furcsa, miként szoktak vala kinek jelt adni, hogy jöjjön; nem úgy * »Notes on R elics of the Sign andintenek ujjaikkal mint mi, hanem ellen- • Gesture Language among the Malagasy« kező irányban mozgatják a kezöket Journal o f the Anthr. Institute etc. 1883. és ujjaikat úgy, mint mikor mi vala november. ( 1 .) K ü l ö n ö s j e l e k

sek M a d a g a s z k á r

és

ta g le jté

b e n s z ü lö tte in é l.

Természettudományi Közlöny. XVI. kötet. 1884.


66

A PR Ó BB KÖZLEMÉNYEK.

kinek jelt adunk, hogy távozzék. (Egyéb iránt Olaszországban is lehet ezt a furcsa jeladást látni). Madagaszkárban a csókolódzás eredetileg egészen ismeretlen volt, s a benszülöttek az araboktól és európaiaktól vették ezt á t ; náluk a csók helyett az orruknak egymáshoz való dör zsölése van szokásban, a mint ez a szo kás a többi vadonélő népeknél is el van terjedve. Ez a szokás nem egyéb, mint az állati szimatolásnak a maradványa a szimat által való kölcsönös felismerés kedvéért. A madagaszkári benszülöttek az orruknak egymáshoz való dörzsölését jfr baráti köszöntés jeléül veszik és úgy Jiíjják, hogy orána , a mi voltaképpen magát az orrot jelenti. Érdekes az az eset, a melynek Shaw volt a szemtanúja. Az uralkodó hova kormány az iskoláztatást a többi benszülötteknél is elrendelvén, mikor a szi get déli részén lakó beísimisarakák felszólíttattak, hogy gyermekeiket iskolába küldjék, az asszonyok fejők felett össze csapkodták a kezeiket s ordítottak, hogy most már elvesztik a gyermekeiket. — A taglej tésbeli értekezés nyoma e szó ban : iszodráno is mutatkozik. Ezt a szót a megáldás értelmében veszik, pedig voltaképen annyit jelent, hogy vizet köpni; és régebben a megáldás czeremóniája csakugyan abban állott, hogy az illető megáldandó felé vizet köptek. Igen érdekes, hogy ilyesféle szokás a Csendes-oczeán lakóinál, a Számoa-szigetbelieknél is megvan. Ugyanis ezeknél, ha valaki beteg, a főpap felszólítja a beteg családbelieit és rokonait, hogy »gyónjanak és vizet köpjenek«, a mire ezek összejönnek és kiki elmondván, hogy kinek mit vétett, annak jeléül, hogy mindent meggyónt és megbánt, kevés vizet vesz a szájába és azt a beteg felé köpi. T. A . ( 2 .) H o l v a n a t h e r m o p y l e i s z o ros

És

HOL NYUGSZIK

L eO N ID Á S

A

? Már többször felmerült a •kérdés, hogy hol volt az a világhírű hely, a hol Leonidás hős társaival el esett? — E kérdés megoldását tűzte h ő se iv e l

maga elé S c h 1 i e m a n n, midőn a múlt évben a helyszínén kutatásokat tett. S c h l i e m a n n kutatásának az eredmé nyét egy humorral telt levélben ismer tette V i r c h o w-val, a ki e levelet a »Zeitschrift f. Ethnologie« 1883. év folyamában kinyomatta. S c h l i e m a n n a múlt év január 30-ikán indult el hajón Stylisből, de, a mint mondja, nem tudott utazása czéljához eljutni, mert a hajó Euboea szi gete mellett zátonyra került; kerülőt kellett tehát tennie Volón át, a mely várost a régi argonauták építették volt, s a melynek neve akkor Jolkosz vala. — A thermopylei szoros a nevét ama me leg sósforrásoktól kapta, a melyek a Kallidromosz hegy keleti sziklás falá ból bugyognak. A thermopylei csata ez előtt 2364 évvel történt, s aáóta részint a thermopylei hévizek részint a Sperheiosz-folyó lerakódásai a talajviszonyo kat s így a tájképet is annyira meg változtatták, hogy közvetetlenül lehe tetlen arra a helyre reáismerni, a hol a híres csatahely volt. H e r o d o t leírása szerint a thermopylei szoros, a mely oly keskeny vala, hogy egyszerre csak egy kocsi férhetett el rajta, a Kallidromosz hegy déli oldalán volt s észak felől közvetetlenül a mocsaras partú tenger vette körül. — Ma, te hát több mint kétezer év múltán, a Kallidromosz ro kilométernyi távolság ban van a tengerparttól; azaz az alluviális lerakodások következtében enynyire vonúlt a tenger felé a part. A mo csarak ez idő óta rég kiszáradván s a tenger helyett szárazföld lévén a Kalli dromosz hegy körül: egyszerre ki is tudhatná megmondani, hogy hajdaná ban hol lehetett az az egy kocsi széles ségű szoros ? mert hogy ilyen szoros ma már nincsen, a mondottakból önként következik. — A mint tudjuk, az áruló E p h i á l t e s z a perzsákat titkos uta kon honfiainak a háta mögé vezette, s így lepettek meg a hős spártaiak. A ha lál kikerülhetetlen lévén, Leonidás a maga hőseivel egy-egy tágabb térségű magaslatra vonúlt vissza, s itt esett el


A P R Ó B B KÖZLEMÉNYEK.

velők. Ilyen tágabb térségű magasla tot több helyütt is lehet ma látni. így a hévforrások keleti végétől a Kallidromosznak van egy 200 méternyire előugró és 80 m. széles nyúlványa. (Ez a nyúlvány nyilván olyan régi mint maga a hegy). E nyúlványtól kelet felé a hegyoldal nem igen lejtős, s így itt mehetett végbe az utolsó haláltusa. De másfelől lehet, hogy e nyúlvány volt ama magaslat, a melyet H e r o d o t vytSQMüTtiüv é(í^ « -n ak nevezett. (A kerkópok kicsiny hegyi manók voltak, a kik Herkulest majd mulattatták, majd pedig évelődtek vele). Már pedig ha a nyúlványon volt a manóknak a ta nyája, úgy éppen alatta kellett lennie a thermopylei szoros legkeskenyebb he lyének. — Minthogy H e r o d o t szerint a spártaiak ott temettettek el, a hol el estek, S c h l i e m a n n biztosabb tájéko zás kedveért ásatásokat tett, hogy vájjon nem lehetne-e a hősök temetőjének a nyomára jönni; de egyetlen egy sírnak a nyomára sem bukkant. H e r o d o t azt a helyet, a hol a spártaiak lekaszaboltattak, »xoActtt'0£«-nak (magyarúl: sír domb nevezi; s azt mondja, hogy e he lyen Leonidás tiszteletére egy kő-orosz lánt állítottak fel. — De mindez megint nem illik e nyúlványra, mert a tetején nincsen vízszintes felület; így tehát a kolónoszt e nyúlványtól kelet-délfelé le hetne csak keresni, a hol mintegy 300

67

méternyire, egy 9 m. magas domb van, a melynek lapos teteje 8 m. széles és 53 m. hosszú; és csakugyan ezt a helyet a mostani kalauzok is mind rtókvavdqéíov nak (a »sok férfi helyéinek) nevezik, és mint nevezetességet mutogatják. Csak hogy ennek ma már nincsen domb (xoltovóg) alakja és másrészt ez a hely délfelé a hegynek déli gerinczével van összeköttetésben, és így könnyen meg kerülhető. Akármint legyen is egyébként a dolog, annyi tény, hogy ez a hely elég széles és egyenes, nem lejtős, úgy hogy rajta egy kő-oroszlán-emlék igen jól el férhetett. Hogy éppen ezt a helyet emeli ki S c h l i e m a n n , annak más oka még az, hogy a régi és legjártasabb athénai kalauzok mind emlékeznek arra, hogy e domb tetején valaha nagy kődarabok voltak összerakva, a melyek 18 íj 6-ban a thermopylei forrás hajtotta malom őrlőköveiűl használtattak fel. — Igen valószinű, hogy a mostani malomkövek ké pezték ama kő-oroszlánnak az alapját, s így a mostani malom kelepelése a régi történetben járatos embernek leikébe visszaidézheti ama feliratot a kő-oroszlán emléken, a mely legalább Tiberius csá szárig megvolt és hirdette a példás ha zafierény dicsőségét: »Itt fekszünk ván dor, vidd hírül a spártaiaknak, — Hogy hűn hajtottuk végre parancsaikat« (P. T. E.) x. A .

EGÉSZSÉGTAN. (R ovatvezető : F ( 1 . ) A B A K T É R IU M O K JU B IL E U M A . E czímen F. C o h n, az ismert boroszlói ta nár, a következő levelet intézte egy amsterdami újsághoz: »Napjainkban, midőn a nagy férfiak és nagy események emlékét oly szívesen ünneplik, nem lesz talán felesleges arra emlékeztetnem, hogy pár nap előtt érte meg 2001 k évforduló]át egy nagy hol landiai felfedezés. Ant ony L e e u w e n h o e k Delftből 1683. szeptember 14-ikéről kelt és F r a n c i s A s t o n-hoz, a londoni »Royal Society« tagjához intézett leve

odor

J ó z s e f .)

lében jelenti, hogy mikroszkópjával a fogaira tapadó fehér anyagban igen ked vesen mozgó állatkákat fedezett föl. (»Animalcula admodum exigua jucundissimo modo se moventia«. Arcana naturae detecta, Delft 1685 ; »Experimenta et Contemplationes« 42. 1.). Ezek voltak az első baktériumok, melyeket emberi szem látott . Leeuwenhoek több fajt különböztetett meg és olyan pontos leirásukat adta, hogy ennek alapján minden nehézség nélkül újból fel lehetett fajait ismerni. A pálczika alakú faj, mely gyakran csak csekély


A PR Ö B B KÖ2LEM ENYÉK.

számban íordúV élő j de igén élénken úszik ^s miÜ€ á hal h ajtja á vizet, egy bacilliis; & kicsiny,'körbén forgó, egy baktérium; égy híittnadik kigyódzó alak a Vibrio R ú gn ia; a legkisebb, hosszúdad vagy gömbölyded, rendkívüli mennyiségben összevissza heíhzségöt pedig Mt'crococcüs-nak kell tékintenürik, melyek moz gásának leírása valószínűleg csalódáson alapszik. Legnagyobb része ez anyagnak egyközes, különböző hosszúságú de egyenlő vastag szálakból áll, melyek, bár mozdulatlanok, a bacillus-okkal állanak összefüggésben; ez kétségkívül a Lep tothrix buccalis.

Naiv részletességgel fejezi ki Leeuwenhoek :bámülatát afölött, hogy da czára a szorgos tisztaságnak, melylyel fogait ápolja, mégis több állat él a szá jában, mint ember az egész Németal földi tartományokban; hasonló mennyi séget talál asszonyok, gyermekek és aggok szájában is. Midőn néhány év múlva a fögriyálka mozgó baktériumait többé nem találja, azt gyanítja, hogy a forró kávé — mélynek élvezetéhez hozzá szokott — pusztította el őket; majd azon ban felfedezi újból a régi alakokat. Új rajzai (baktérium és Leptothrix), melyeket a londoni »Royal'Society«-hoz 1 6 9 2 /szeptember közepén intézett je lentéséhez mellékel, részben még ponto sabbak a kilencz év előttieknél. Ezelőtt egy évtizeddel még nem volt pontosabb baktérium-rajzunk és észleletünk. Csodálatos, hogy az az ember, a ki 200 év előtt a láthatatlan világot fel tárta szemeink előtt, egyszersmind an nak legvégső határát is elérte, (melyet még mi sem léphettünk át), habár alig gyaníthatta, hogy e felfedezésével a tudománynak egy új ösvényét nyitja meg7 mely csak a mi napjainkban veze tett az erjedésről és a betegségekről szerzett fontos felvilágosításokhoz«. D r . S ch. Gy .

(2.) A »PELLA GR A « BETEGSÉG ÉS A Felső és közép Olasz országban, úgyszínte déli Francziaországban s Oláhországban az alsó k u k o r ic z a .

Tiéposztályban igen elterjedt betegség az úgynevezett »pellegra«, mely igen nagy nyomort okoz. E betegség okát már régóta azon körülményben látták, hogy a nép romlott kukoriczát használ táplálékúl. A betegség végső okának pedig a kukoriczaszemeket elroncsoló, vagy az elromlott termésen fejlődő kü lönféle gombákat tekintették, melyek akár közvetetlenül az emberre való hatás által, akár közvetve a kukoriczaszemekben véghezvitt chemiai változás által vonták maguk után a pellagra-betegséget. . Újabban C u b o n i* vizsgálata tár gyává tette a pellagrától legtöbbet szen vedő tartományok kukoriczapróbáit és azt találta, hogy a Sporisorium Maydis nevű gomba, melyet 1840 óta a beteg ség okozójának tartottak, és melyet B e 11 a r d i n i észlelt, sokkal ritkábban mutatkozik, semmint ez az oly gyakori betegséget okozhatná. Kizárandó épúgy a kukoricza-üszög (Ustilago Maydis) is, mert az általa ellepett kukoriczacsöveket a begyűjtéskor nem rakják a töb bihez. Elég gyakori ugyan a kukoriczán az ecsetpenész (Penicillium glaucum ), mely a kukoriczán állandó fekete folto kat (olaszúl úgynevezett »macchia«-kat) hagy hátra, de mégis sokszor hiányzik a teljesen elromlott kukoriczán is, és nem is oly általános elterjedésű, hogy a betegség okozójának tekinthetnék. Sokkal elterjedtebb volt egy másik gomba, az Oospora veriicilloides Sacc., mely nagy mennyiségben volt jelen a trevisioi kukoricza-próbákon, de megint teljesen hiányzott a Kis-Azsiából im portált kukoriczán, mely egészségügyi tekintetben sok kivánni valót hagy hátra és mely állitólag sokszor okozta a pellagrát. Általánosan előfordult azonban egy gomba a megtámadt kukoricza-szemekben és a belőlük készített polentában, melyet C u b o n i Bacterium Maydis * G. C u b o 11 i, Micromiceti delle Cariossidi di grano turco in raporto collá pellagra, referálva a Botan. Centralblatt X I V . köt. 25 számában.


BJ£QZIíEMÉNyEK.

6?

kereskedésben tejet sokáig :éltesük-. Az északi vidékeken igen kényelmesen tart ják el a tejet a hideggel; rú d -ak tb an megfogyasztják s a.; szükséghez .képest letörnek belőle egy-egy darabot és fel olvasztják, ; •; : 3. A tej chetríiai 'konzerválása. Hogy az állott tej felforralásnál meg ne alud jék, szódát adnak bele. A- szóda nem ártalmas ugyan, de megrontja a tej ízét Hathat0sa,bban konzervál a bórsav, a borax, meg a szaliczilsav; de nevezete sen a két első. A tej ezekkel 8 napig is eltartható. — Ezek a szerek egyszermásszor kis mennyiségben a tejhez ke verve, nem okoznának kárt az egész ségben ; azonban teljeséggel elítélendők, ha rendesen hozzákeverik a tejhez. Az ilyen szerekkel konzervált tej, kivált a gyermekek egészségére, káros hatással van, s lassanként aláássa táplálkozásukat. 4. A tej felforralása. A forró me leg megöli a tejbe jutott erjesztő szerve zeteket és így megakadályozza a tej (3.) A t e j e l t a r t á s á r ó l . Régóta megalvadását. Általános szokás, hogy a törekszenek arra, hogy a tejet minél to tejet, a melyet másnapig, avagy — nyá vább eltarthassák; mindazáltal csak az ron — akár csak a délutáni ozsonnáig újabb időben találtak módokat a tej eltartani akarunk, felforraljuk. Azonban konzerválására. « a forralt tej is csakhamar erjed, ha A tej eltartásának sikerülése azon nincsen a levegőtől teljesen elzárva* fordúl meg, hogy a tej megsavanyodását mert innét csak megint belehull a tejbe s megalvadását megakadályozzák. A tej az a láthatatlan apró erjesztő. Nem elég megsavanyodása úgy jön létre, hogy a tehát az eltartandó tejet felforralni} ha levegőből beléjutott erjesztő szervezetek nem, a levegő porától is teljességgel el a tej czukorját tej savvá oxidálják, a meg- kell zárni. A tejnek ily módon eltartására két alvadás pedig úgy, hogy e sav a tej sajtanyagát megalvasztja. féle eljárást követnek. Be eke r módszere A módok, a melyeknek segítségével szerint a friss tejet jól záró edényben a tejet eltartani bírják, főképen ezek : 60 C°-ra melegítik s azután hirtelen ler A lej besűrítése. A tej 87 °/0 hűtik. Ez a módszer azonban csak rövid vizet tartalmaz, a melynek nagyobb ré időre konzerválja a tejet, s főképen az szét elpárologtatván, az ú. n. kondenzált a haszna van, hogy általa a tej nagyobb tejet kapjuk, mely nagyon sűrű szirup távolságra is szállíthatóvá tehető. összeállású. Ez 7 rész vízzel hígítva, az Jobban eltarthatóvá teszi a tejet eredeti tejhez hasonló ízű, csakhogy S c h e r f f módszere. A friss tejet literes rendesen feltűnően édes, a minek oka a és félliteres palaczkokba töltve, jól be hozzáadott czukorban rejlik. dugaszolva, gőzkazánban mintegy 2 lég 2. A tej hűtése. A hűvös kamra, aköri nyomásnál (120 C°-nál) 2 óráig jégverem már régóta a legegyszerűbb hevítik. Az igy kezelt tej egy évig is el tej konzerváló ; azonban nagyban nem tartható. Színe kissé sárgás, íze kellemes, 'alkalmas a jégbehűtés arra, hogy vele a de némiképen különbözik a friss tejétől. nak nevez, és mely talán identikus a már előbb M a j 0 c c h y-tól pellagrabetegek vérében és táplálékában „ ta.lájt baktériummal, melyet az utóbbi tudós szintén Bacterium Maydis-x&k.. nevez. A Bacterium *Maydis abban különbözik legközelebbi rokonától, a B, Termo-tól, melyhez hasonlít is, hogy sókkal jobban áll ellen a hőségnek, mint emez, és 90°-nyi hőmérsékletet is elbír egy ne gyedóra hosszáig minden baj nélkül. Azért tehát a főtt polentában a bakté riumok még teljesen élők. C u b o n i azután kísérleteket tett, vájjon külön böző anyagoknák főzés alatti hozzár keverése nem öli-e meg a baktériumo kat és. azt találta, hogy konyhasó, gipsz és arzénsavas nátron semmi eredményt sem mutatnak, ellenben csekély mennyi ségű (0*5 gr., 250 gr. polentára) chininbiszulfát és szaliczilsav (0*03 gr., 250 gr. polentára adva) teljesen megöli a baktériumokat. p. b.


70


— Hogy a panasznak van alapja, bizo nyítják az egyetem közegészségtani in tézetében végezett s e Közlönyben is közzétett vizsgálatok*. Az emberek egészsége és zsebe ellen elkövetett ama merényletek meggátlására nálunk is sürgős az alapos intézkedés. Az előre haladt külföld példája, a közönség és az állam érdeke is követeli oly hivatal fel állítását, mely kellőképen fölszerelve, kizárólag tápszerek és élvezeti czikkek egészségügyi vizsgálásával foglalkozzék. Ily intézmény fontosságát, hasznos ságát legjobban méltányolhatjuk, ha Pá ris községi laboratóriumának működé sét főbb körvonalaiban föltáljuk. A párisi »laboratoire municipal« 1878-ban alapíttatott, s 1880-ban a vá ros tanácsától megfelőleg nagyobbítat(4.) A T Á P S Z E R E K H A M IS ÍT Á S A P Á - ván, a közönség számára is megnyílt, és r i s b a n . A tudomány, és különösen a átvette a piaczok stb. felett az inspektori chemia haladásával gyarapodtak, fino szolgálatot. Ennek a személyzete a kö multak azon eszközök és módok is, a vetkező : egy igazgató, egy aligazgató, melyek segélyével a lelkiismeretlen Ön egy első osztályú, egy másodosztályú zés, a nyerésvágy a különféle tápszere chemiai segéd, 3 2 szakértő inspektor és ket meghamisítja. A csalárd eljárást egy laboratóriumi szolga. Ezek 2 cso főleg ott gyakorolják, a hol a legtöbb portot képeznek; egyik csoport Páris haszon kilátása kecsegtet, tehát az álta piaczait, mindenféle établissementjait lános használatnak örvendő tápszerek vizsgálja, a másik jftdig részint a közön nél. Ezeket egyáltalában és mindenütt ség vizsgálandó czikkeit fogadja s átadja hamisítják, még kis városokban és fal nekik az elemzések eredményeit (bullevakban is. De nagy városokban különö tins d’analyse) részint a chemikusoknak sen magas fokra emelkedett a tömege segít. sen használt élelmi szerek hamisítása. A laboratórium egyik tisztviselője Ennek egészségi, de egyszersmind gaz elfogadja és beírja egy lajstromba a dasági rossz oldalai vannak*. czikkeket, ezek természetét, az átvétel A hamisítás korlátozására minden idejét, a deponáló nevét, czímét, a czikk művelt országban és városban töreksze árát, az eladó nevét, foglalkozását, czímét. nek. Angliában évek óta behozták a A deponáló egy térítvényszerű iratot nyilvános elemző intézeteket. Hasonló kap, a melyen jelezve van az idő, á mi intézmény van Németország számos vá kor az eredményért eljöhet. Az elemzé rosában, nemkülönben Francziaország- sek vagy qualitatívek és csak a czikkek ban is. értékének nagyjában megbecsülésére szo Budapesten általános a panasz a rítkoznak s díjtalanok, vagy quanti tatívek, tápszerek romlott, hamisított volta miatt. melyek az illető termék pontos összeté telére vonatkoznak, és ezért a községi * Páris városa évenként 5.000,000 hecpénztárba 5— 20 frank fizettetik. Vala toliter bort fogyaszt. A mouillage (vizezés) mennyi elemzés eredménye bevezettetik átlagát 8*3%-nak vévén, ennek 415,000 Eltarthatóságán kívül jó oldala még az is, hogy a sajtanyag (casein) állítólag puha, finom pelyhek alakjában válik ki a gyomorban; így e tekintetben hasonló az az asszonytejhez, a mi fölötte fontos, mert a csecsemő emésztő nedvei e finom casein-pelyheket sokkal könnyebben old hatják fel, mint ama vastag, összeálló tömegeket, melyek a gyomorban a kö zönséges tejből előállanak. Felemlítést érdemel még az a körül mény, hogy ezen eljárással a tejbe eset legesen jutott ragályos anyagok is el pusztulnak; a nagy hőmérséklet fertŐzetleníti a tejet. Ily módon a gyöngykóros tehén teje is ártalmatlanná válik, a mely tej felforralás nélkül állítólag tüdővészt képes okozni. D r . F. Ö.

hectol. v í z felel meg. — Egy hectol. bor adója 18*87 frank, tehát a kincstár veszte sége évenként 7.831,050 frank.

* L. Term. tud. K özi. 1882, X I V . k. 380. 1. 1883, X V . 126., 182., 447. lapján.



71

a törzskönyvbe, s róla a prefekturai hi vatalba jelentés küldetik. — A fölfede zett csalásokat a törvényszéknek a prefektura szolgáltatja át. A közönség számára 1881. márczius i-jén nyilt meg a laboratórium, s de czember 31-ikéig, tehát 70 hónap alatt

Az intézet egy évi költségvetése 76,400 frank, összes bevétele pedig (1881-ben) 16,815. Nyilvánvaló, hogy e hivatal fontos szolgálatokat tesz az államnak, az egész ségügynek, a kereskedelmi becsületnek, és mindenekfölött a munkásosztálynak. jg 6 8 ingyenes és 378 fizetett elemzést Számos csalást hozott már napfényre, végzett. Ezekhez járultak az inspekto melyek a törvényszék részéről kellő rok elkobozta czikkek elemzései {2181), büntetésben is részesültek. — E kihir és így az elemzések Összege: 6527. Az detett büntetések közvetetlen sújtó ha elemzett czikkek közül 7505 >ytf«-nak, tással voltak a bűnösökre, s intők egy 752J »meglehetös «-nek, 2608 »rossz, nem szersmind azokra, a kik talán a csa ártalmas «-nak, 5 62 »rossznak és ártal- lást utánozni akarták. A vevő a bulletin masnak« találtatott. d ’analyse által felvilágosítva, eddigi Ha egy-egy czikkre átlagosan 6 elem csaló kereskedőjét otthagyta és máshoz zést veszünk számba, úgy 37,548 vizs fordúlt. gálat történt, a melyekről 418 7 bulletins A jelentés határozott tény képen ál d'analyse (a közönség részére) és 1785 lítja, hogy Párisban a hamisítás csökke rapports (a rendőrfőnökséghez) állítta nőben van, a mi főleg a tejnél és a bor tott ki. nál észlelhető. Közölve vannak részletes adatok is Az intézet hasznosságát illetőleg, igaza van a jelentésnek, a midőn mondja, a különböző 'tápszereket illetőleg. A vizsgált tejek k ö zü l.............50*66% hogy »nincsen produktívebb kiadás an nál, a mely az egészségügynek javítására » » borok » ............. 5 9 •17 » szolgál. Kedvező közegészségi állapotok » » összes többi czikkek megnyújtják az emberi élet tartamát, közül....................................50.43 » találtatott »rossz «-nak. | növelik az ember erejét, munkabírását, Az inspektorok a piaczokon, vendég s egyszersmind fentartják testi egész lősöknél, tej-, bor- stb. árusoknál, pékek ségével oly elválhatatlan kapcsolatban nél, henteseknél, csemege-árusoknál stb. levő értelmi és erkölcsi erejét is.« márczius i-től deczember 31-ikéig öszD r . F . Ö. szesen 24,655 vizsgálatot végeztek. ELETTAN. (R o v a tv e z e tő :

(i.) Az

E M ÉS ZT Ő

ZETLENÍTŐ H A T Á S A

NEDVEK

B a l o g h K á l m á n .)

FERTÖ-

A BETEGSÉGOKOZÓ

SZ E R V E Z E T E K K E L SZEM BEN . A búvár kodó orvosok figyelmét újabb időben főképen a fertőző betegségek szárma zásának kiderítése foglalkoztatja. Igye keznek tudományosan meghatározni azon körülményeket, melyek közt a betegség kifejlődik és nyomozzák az előidéző okokat. A kutatások úgy szólva kézzel fogható eredményre vezettek, rámutat ván amaz apró szervezetekre, melyek az állati test rovására élnek és szaporodnak s melyeknek létezését bizonyos körül ményekből következtetve már régóta vi

tatták, de meggyőzőleg kimutatni nem voltak képesek. Most már tudjuk, hogy pl. a lépfenét, a gümőkórt és tüdővészt stb. saját elemi szervezetek: a lépfenebaktériumok, gümö-pálczikák stb. okoz zák, miként az e lapok olvasói előtt is ismeretes* Számos kisérlet bizonyítja, hogy ha ezeket a fajlagos betegségokozó gombákat fogékony állatok vérébe oltjuk, vagy pe dig a nyirküregekbe (szemcsarnok, mellés hasüreg) juttatjuk, a megfelelő beteg ség biztosan kitör, a mi főképen a lép* Term. tud. K özi. X I V .

X V . k.


72


fenére nézve áll. Kevésbbé ismeretes, vájjon az emésztő csatornába jutva, ké pesek-e azok az állat, illetőleg ember egészségét veszélyeztetni? Bizonyára ab ból magyarázható ez a tájékozatlanság ez irányban, hogy a fertőzés útainak ke resésénél az emésztő csatornának másod rendű fontosságot tulajdonítottak. Az e tárgyra vonatkozó csekély számú kísérlet eredményei bizonytalanok és egymástól eltérők. Ugyanazért igen érdekesek F a 1 c k kísérletei*, melyeket ő éppen ezen kérdés tanulmányozása ezéljából tett. Felfogása szerint itt két tényező jöhet számba, a mi a fertőző gombák ha tását csökkentheti, esetleg megsemmisít heti : Vagy az emésztő csatorna ép falzata nem alkalmas arra, hogy a gombák rajta megtapadjanak s onnan a vérbe jussanak, vagy pedig az emésztő nedvek fejtenek ki fertőzetlenítő hatást. Az emésztő csatornának védő hatására mu tatna az, ha példáúl a szemcsarnokba gümőkór-anyagot oltva, tetemes gümös változások jönnének létre a legtöbb szerv ben, a bárzsing, gyomor pedig menten maradna a betegségtől. Kiterjedt gümösödés esetében azonban a bárzsingban is találtak gümős fekélyt oly helyen, hol a nyálkahártya valamely ok miatt előbb megrepedezett volt. Hasonló repedékek könnyen jöhetnek létre az emésztő csa torna többi részén is, nevezetesen a gyo mor nyálkahártyáján ; s minthogy látszó lag mégis nehezebben jutnak be ez úton kórcsírák a vérbe, az a gyanú támadhat bennünk, hogy az emésztő nedvek s első sorban a gyomornedv tönkre teszi ama szervezetek fertőző képességét. Ezt kitudandó, F a 1 c k nehány átoltható betegség gombáit az egyes emésztő ned vek hatásának tette ki. A tápszereinken tenyésző penészgombát 37— 3 8 QC. hőmérséklet mellett nyál, epe, hasnyál és gyomornedv emésztő hatásának vetette alá külön-külön rész letekben. Kísérleteiből azt a tapasztala tot merítette, hogy e nedvek legkevésbbé sem képesek a penészgombák életerejét * Virch^ Arch. X C III. k. 2. f. 177. 1.

korlátozni; a bélcsatornában tehát to vább élhetnek azok, és az ember egész ségét veszélyeztethetik azáltal, hogy a keményítő-tartalmú tápszerek savas erje dését idézve elő, a keletkező savak a gyomor és belek izgatását eredményezik, a mi gyomor- és bélgyuladás alakjában nyilvánul. Gyakorlatilag sokkal fontosabbak a lépfene-pálczikákkal tett emésztő kisér letek. Régibb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy húsevő állatok nem kapják meg a betegséget, ha megeszik is a lépfenében elhullottak húsát, míg a növényevők gyak ran megbetegednek tőle. Sőt az is meg történt, hogy lépfenés állat húsát embe rek ették meg anélkül, hogy megbeteged tek volna tőle. Kérdés, hogy, ha az emésztő csatorna útján csak kivételesen jön létre fertőzés, az ép falzat védő hatásában van-e az ok, vagy pedig a gyomornedv teszi tönkre a lépfene-pálezikák fertőző képességét ? C o 1 i n, egy franczia tudós, érdekes kísérlettel bizonyítja a gyomor nedv fertőzetlenítő hatását. Egy kutyának fölmetszette a gyomrát s lépfenés húst meg vért tett bele. Miután nehány óráig emészttette, kivette s beoltotta egy má sik állatba. Ez nem kapta meg a lépfenét. F a 1 c k lépfenében elhullott állat lépét külön-külön részletekben nyál, epe, has nyál és gyomomedv emésztő hatásának vetette alá s nehány órai állás után mindenikből egy kis darabkát egy-egy tengeri malacz bőre alá varrt. Mindegyik a lépfene jellemző tünetei közt halt el, kivévén a gyomor nedvben emésztett léppel beoltottat; ez életben és egészség ben maradt, hacsak nyers léppel be nem oltotta. Ugyanezt a kisérletet több ízben is hasonló eredmény nyel ismételte. Könnyen levonható tehát az a következ tetés,- hogy a gyomor nedv a lépfenepálezikák fertőző képességét megsemmi síti. A kérdés további nyomozásából az

is kiderült, hogy ez a fertőzetlenítő hatás a gyomornedv sósavától, nem pedig er jesztő anyagától, a pepszintol függ. Tiszta hígított sósav ú. i. o-2°/o-os töménység ben egymagában is képes volt tönkre tenni a lépfene-pálezikák fertőző képes



ségét; o*i i °|n-os sósav-oldat még fertőzetlenít, ennél hígabb azonban már hatás talan. Megjegyzendő, hogy a gyomornedv e fertőzetlenítő hatása csak a pálczikákkal szemben érvényesül; ezeknek csíráit azonban, az ú. n. spórákat nem öli meg, mint ez F a 1 c k kisérleteiből kiderül. Falck a lépfenén kívül még egy má sodik részletesen tanulmányozott fertőző betegség kórnemző gombáit vette hasonló irányú vizsgálat alá, t. i. a gümo-pálczikákat. Kísérleteihez tüdővészben elhalt emberek tüdejéből vette az anyagot; elhalt, elsajtosodott tüdődarabkákat, vagy pedig a tüdőbarlangok folyékony tartalmát használta fel. A fennebb leirt módon az egyes emésztő nedvek hatá sának külön részleteket tett ki s 3 órá nyi állás után beoltotta. Az állatok a gümőkór jellemző tünetei közt haltak meg; kifejezett gümösődés találtatott a lépben, májban, nyirkmirigyekben, s ha elég sokáig éltek, a tüdőkben is. Ebből kitetszik, hogy az emésztő nedvek egyike sem tudja a gümos anyag ragályát elpusztítani.

Egészen azonos eredményre vezet tek a szarvasmárhák gümőkórját (gyöngy kór) okozó pálczikákkal végzett emésztő kisérletek, sőt ezek még nagyobb ellen állást látszanak kifejteni az őket pusztító hatásokkal szemben. A mondottakból az tűnik ki, hogy az emésztő nedvek s az egészséges emésztő szervek készítette erjesztok va lódi értelemben vett fertőzetlenítő hatást nem tudnak kifejteni. A lépfene-méreggel szemben tapasztalt erős hatásra sem lehet biztosan számítani, mert csak huzamosb idő múlva (3 óra) vész el hatása alatt a fertőző képesség. De más felől a gyomornedv savtartalma rendes viszonyok közt is ingadozik, sőt egészen savtalan is lehet. Világos tehát, hogy az emésztő nedvek gyönge védelmet nyúj tanak e veszélyes apró szervezetek tá madásai ellen, főkép ha nagy számmal vannak. L ő te J ó zsef. (2.) Az á l o m m é l y s é g é r ő l . Min dennapi tapasztalat bizonyítja, hogy a

73

külső viszonyok befolyással vannak az álom ra; pl. a világosság, a zaj nagy mértékben zavarja az alvó nyugalmát. A test és lélek különböző állapotai még az egészség határain belül is okozhat nak eltérést az álom rendes lefolyásától; betegségekben természetesen még feltű nőbb rendetlenségek fordulhatnak elő. Az álom mélységét illetőleg a rendes •lefolyásúban is észlelhetni felötlő különb séget a különböző embereknél. Tudjuk, hogy vannak úgynevezett »ébren«- és »mélyen «-alvók. Egyik, úgy szólván, csak fél szemre alszik s minden neszre föl serken ; a másik — mint mondani szok ták — úgy alszik, mint a megholt; tőle ugyan ég-föld leszakadhat. Azt is tud juk a közéletből, hogy legmélyebb és legüdítőbb az »első álom«, a mit a kí sérlet is igazol. — Ámbár mindezen viszonyok tudományos vizsgálatra igen érdekes és egyszersmind fontos eredmé nyeket igérő anyagúi kínálkoznak, mégis nagyon hiányosan vannak tanulmányozva, úgy, hogy K o h l s c h ü t t e r idevágó dolgozatának 1862-ben történt megjele nése óta csak most (1883) jelent meg egy második értekezés, mely e tárgygyal kísérletileg foglalkozik. A dolgozat szer zői M ö n n i n g h o f f O. és P i e s b e r g e n F * szigorló orvosok, kik egymá son tették kísérleteiket az álom iíiélysége kitudására. Kísérletező helyül egy kis közös hálószobát választottak, melyet a külső zaj és világosság kizárása czéljából teljesen el lehetett sötétíteni. A melyikök éjszaka történetesen fölébredett, az kísérletekeit tett alvó társán. Az álom mélységének mértékéül azon zörejt vet ték, mely elég erős volt arra, hogy az alvó felébredjen s éber voltának biztos jelét adja. Zörejt támasztó készülékül a N o r r-féle esőgépet használták, mely lényegében centiméterekre osztott füg gőleges oszlop, zajtalanul fel-letolható hüvelylyel, a mely csavarral tetszés szerinti magasságban megerősíthető. A csavarra csíptető van erősítve, mely nek két kereszteződő szára félgömb * Zeitschr. f. Biologie,

X I X . k. 1. f.


74

A PR Ó BB KÖZLEMÉNYEK.

ben végződik; ebbe egy állandó súly gyanánt használt ólomgolyó illett. A csípte tő rugójának megnyomására a golyótartó félgömb ketté vált s terhét egy vaslemezre ejtette. Így támadt a zörej, melynek ereje, természetesen, az esés magassága szerint változott, a golyó súlya állandóan 16*211 gramm lévén. A kisérlet abban állott, hogy a melyik felébredett, az a készülék segélyével, mely az alvótól 1*5 méternyire volt fel állítva, bizonyos erejű zörejt támasztott; mondjuk pl. hogy 20 milliméter magas ságból ejtette le az ólomgólyot a vas lemezre. Ha 30 másodpercz alatt a ki sérlet alatti személy ébervoltának semmi jelét sem adta, 20 milliméterrel fölebb emelte a súlyt s ismételte a kisérletet. Ha most sem ébredt fel az alvó, a ma gasság még 20 milliméterrel növeltetett s így tovább mindaddig, míg csak éber ségének biztos jelét nem adta. Ekkor a magasságból s a golyó súlyából kiszámí totta a zörej erejét milligramm-milliméterekben, mi egyszersmind az álom mély ségének is mértékéül vehető, mert vilá gos, hogy az álom mélysége arányos azon érzék-ingerrel, mely megkivántatik az alvó felébresztésére. Az első kisérleti sorozat teljesen egészséges egyénen (P.-en) tétetett. A kísérletek azt mutatták, hogy az álom legnagyobb mélysége a második óra 3-dik negyede múltával következik be. A második óra 2-dik negyedéig csak lassanként mélyül az álom, míg a 2-dik és 3-dik negyedben igen gyorsan és jelentékenyen, de aztán éppen oly gyor san könnyűi a harmadik óra 2-dik ne gyedéig. Ez időtől kezdve lassanként éberedik az álom hajnalig, az ötödik óra 2-dik negyedéig, mikor újból mé lyülni kezd, de most csak csekély mér tékben és lassan s ennyiben külön bözik az első nagy és gyors mélyülés től. A hajnali mélyülés egy óra múlva, azaz 5 V2 órai alvás elteltével éri el legnagyobb fokát. Ezután lassanként éberedik, mígnem könnyű szendergéssé __________ válik. A ipásodik sorozatban foglalt kísér

letek beteg szívű egyénen (M.-on) tétet tek, ki különben jó erőben van és, az esténként beálló heves szívdobogást nem számítva, betegségének egyéb kellemet len nyilvánulatát nem érzi. A kísérletező módszer ugyanaz volt, a körülmények is hasonlók; az eredmény azonban eltérő lett, mi arra mutat, hogy beteges álla potban az álom lefolyása is különbözik a rendestől. Az első óra végén ugyanis valamivel mélyebb volt az álom, mint az egészségesnél. A második óra 3 első negyedében csak lassanként mélyült, az utolsó negyedben gyorsan, de ép oly gyorsan éberedett is újra. E szerint az első mélyülés csak igen kisfokú volt, mely kü lönben egészségesnél is ez időpontra esik, de sokkal jelentékenyebb. Az álomnak ez első gyors éberedése a harmadik óra 2-dik negyedéig tart, azon túl lassúbbá válik. A harmadik óra utolsó negyedében újból mélyülni kezd az álom s a negye dik óra utolsó negyedében még mélyebb lesz, mint első ízben volt; innen kezdve nagyon gyorsan könnyűi az álom az ötödik óra 2-dik negyedéig. E második mélyülés és éberedés ideje alatt az egész ségesnél az álom lassanként, fokozatosan könnyűit. A legnagyobb eltérés azonban arra az időre esik, melyben az egészséges nél a hajnali mélyülés áll be. A betegnél is megvan ez, de jóval nagyobb mérték ben ; s miután 5 V2 óra múlva leg nagyobb fokát elérte, jelentékenyen könnyűi s 6 1/2 óra elteltével könnyű szendergéssé lesz az álom. Az egészséges ember álma legmélyebb a második óra 3-dik negyede végén, a szívbajosé pedig a hajnali órában. Bizonyítja ezt az a tapasztalat is, hogy hajnali kisérléteknél a beteg mindig alva találtatott, holott a korábbiaknál gyakran azonnal föl ébredt. A harmadik sorozatba foglalt kísér leteket a betegen olyankor tette társa, mikor a megelőző napon 2 órát gyalo goltak s 4 pohár sört ittak. E kísérletek azon váratlan eredményre vezettek, hogy az álom viszonylagos mélysége kisebb volt, mint akkor, mikor izom-munkát nem végeztek és szeszes italt nem élveztek;


A PR Ó B B KÖZLEM ÉNYEK.

továbbá, hogy az álom mélységében nem mutatkoztak akkora ingadozások s nagy

75

jában hasonlóbb lett az egészséges álom lefolyásához. l . J.

GAZDASÁGTAN. ( R o v a t v e z e t ő : H o r v á t h G é z a .)

( i.)

A

HÁZI NYÚL TENYÉSZTÉSÉNEK

Ismeretes dolog, hogy Nyugat-Európában, hol a gazdál kodás, egyfelől a nagy fogyasztás, más felől a folyvást növekedő óriási verseny következtében általában intenzívebb irányba van szorítva, az apróbb házi állatok tenyésztésével sokkal nagyobb mértékben foglalkoznak, mint minálunk. így van ez a többi között a házinyúl te nyésztésével is. A házinyúl tenyésztése nyugaton igen virágzó és jövedelmező üzletágat képez, míg hazánkban, egyesek buzgólkodása daczára, eddig még úgy szólván egészen parlagon hever. Falu helyen nálunk is tartanak ugyan min denfelé házinyulakat, de inkább csak kedvtelésből és seholsem igyekeznek azokból jövedelmet szerezni. Pedig, hogy a házinyúl tenyésztése mekkora hasznot hajthat, mutatják kü lönösen Francziaország, Belgium és Anglia példái, a hol a házinyúl állandó piaczi árúczikket képez és milliószámra tenyésztetik. E c k a r d t szerint Francziaországban io o millió darabnál több házinyulat tenyésztenek, a miből az évi jövedelem átlag 162 millió márkára (81 millió frtra) becsülhető. Belgim éven ként 80 millió házinyulat exportál An golországba. Pedig Angliában már kü lönben is körülbelül 100 millió darabot tartanak s külön e czélra berendezett telkeken, ú. n. házinyúl-parkokban te nyésztenek. Az efféle parkok közül né melyik 300 hektárnyi területet fog lal el. A házinyúl a tenyésztőnek aránylag csekély költségét és fáradságát többféle haszonnal jutalmazza. Ily haszon: 1. A húsa. A kisebb házinyúl-fajták 3, a középnagyságúak 6, a nagytermetűek (péld. az afrikai kosorrú-nyúl s több angol és amerikai nemesített fajta) 8— iokilogr. súlyt érnek el. Oly vidékeken, a hol a házinyúl húsát nagyban fogyasztják, 1 jö v e d e lm e z ő

v o lta .

kilogr. húsért 90 krt is m egadnak; Né metországban már alig 50 k r t ; nálunk még ennyit sem, 2. A boré igen becses árúczikk, melyet darabonként 50 krral és drágábban is fizetnek. 3. A szőre, külö nösen a finom angora- és selyemszőrű fajtáké, kilogrammonként 10— 12 frton vásároltatik; egy-egy házinyúl, nagysága, kora és fajtája szerint, 160— 250 gr. szőrt ad. 4. A trágya szintén jól értéke síthető termék, mert a kertészek jól fize tik és kivált agyagtalajok javítására szí vesen használják. Egy felnőtt házinyúl évenként 50 kilogr. tiszta trágyát szol gáltat, melyet kétannyi szalmával szok tak elkeverni, úgy, hogy tulajdonképen egy házinyúl évenként átlag 150 kilogr. trágyát termel. 5. A természetes szaporo dás évenként szintén jelentékeny jöve delmet hajt. A házinyulak rendkívüli szaporasága általában ismeretes: egy anya évenként 40— 80 darabot üadzik; a fia talok darabonként 1— 2— 4 frton kel nek. A »Lapin de Garonne« fajtát Francziaországban 9 frtjával fizetik; kiváló minőségű tenyészállatokért 80 frtot, sőt többet is megadnak. Könnyen belátható, hogy ilyen árak mellett a házinyúl tenyésztése igen hasz nos foglalkozás és nagyon is jól fizet. De Magyarországon még távol va gyunk attól, hogy hasonló haszonra és jövedelmezőségre lehetne számítani. A termelés ez ága nálunk még csak böl csőjében van. Nem tekintve, hogy ha zánkban a gazdálkodás még mindig meglehetős extenzív irányban halad, és hogy népünk zöménél a gazdasági mel lékágak iránt talán nincs is meg a kellő hajlam, — a házinyúl tenyésztése leg főbb akadályát minálunk az képezi, hogy a házinyúl húsának élvezete iránt álta lánosan idegenkedünk. Az istállóinkban minden gondozás nélkül tenyésző silány fajták húsa csakugyan meglehetősen rossz és izetlen ; nem is lehet csodál-



A .kik tehát hazánkban a házinyúl kozni, hogy a rondaságban élő állatok j húsára nem igen vágyódunk. A jól gon tenyésztésével okszerűen kívánnak fog dozott, jól táplált és tisztán tartott ne lalkozni, azoknak figyelműket minde mesebb fajták húsa azonban olyafi ízle nekelőtt a finomhúsú, külföldi fajtákra tes, hogy avval bárki is teljesen nrög- kell fordítani. Csak ha e fajtáknak ízle -elégedhetik. Ebből magyarázható, hogy tes húsával lassanként sikerülni fog az Francziaországban évenként átlag 70 országszerte uralkodó idegenkedést el millió darab házinyulat fogyasztanak el, oszlatni, akkor lehet majd a házinyúl a mi alacsony számítással legalább is tenyésztésének felvirágzására és jöve 125 millió forint értéknek felel meg. delmezőségére Magyarországon is szá H. G. Angolország fogyasztása több, mint két- mítani. ekkora. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK A HAZÁBAN. 7.

A pozsonyi term észet- és orvostudo ! feljebb 0*1—o*3°-ig fordítják jobbra ; ha m án yi egylet 1883. novemberhavi ülésén i egész i°-ig, vagy éppen azon túl fordítják legelőször is R ó z s a y E m i l tanár s az | jobbra, úgy a bor szőlőczukorral van készítve; e mellett mesterséges úton kéegylet múzeumának őre bemutatta azokat az érdekes tárgyakat, melyeket Dr. H o- ! szült borban hiányzik a borkősav. Előadó felsorolja aztán mindazokat a szereket, l u b és G r a t z 1 ajándékoztak az egylet melyekkel a borokat készítik, de ugyan múzeumának. Ugyanaz jelentette továbbá, ekkor elmondja és részben be is mutatja hogy e múzeumot 1883-ban 6658 személy látogatta. Majd Dr. K a n k a K á r o l y mindazokat a módszereket és eljárásokat, a melyekkel a hamisítás, illetőleg á mestersé kórház-igazgató és egyleti titkár rövid em ges úton készült bor felismerhető. Majd lékbeszédet tartott Dr. G o t t h a r d t orsz. áttérve a bor fizikai tulajdonságainak vizskórházi főorvos felett, a kiben nemcsak ez gálására, hangsúlyozza, hogy ezek megíté az egylet egyik legjelesebb tagját, hanem a lésénél a bor színe, szaga és íze legtöbb szenvedő emberiség is valóban jellemes és ször az irányadók. Ha pl. egy pohárba vö tudós orvost veszített el. Ezután Dr. C e 1rös bort öntünk, és azt látjuk, hogy a 1 e r értekezett a jégmezőkön észlelhető né képződött gyöngyök nem fehérek, vagy mely tüneményről, saját tapasztalatait és halványak, hanem sötétpirosak, vagy éppen megfigyeléseit a fizika törvényei alapján tü ibolyaszínűek : nagyon valószínű, hogy a zetesen fejtegetvén. bor fe ste tt; kivételt képeznek az igen sötét A januárhavi ülésen L u c i c h G é z a dalmát, olasz, és spanyol vörös borok. Ha reáliskolai tanár és a pozsonyi chemiai kinehány csepp bort tenyerünk között szét sérleti állomás vezetője tartott előadást »A dörzsölünk, az így keletkezett szagból a bor vegyelemzésének újabb módszereir'ól«, borba kevert alkoholt, cognaeot, vagy más, melyet számos kisérlettel világosított meg. a bornak illatossá tételére szolgáló szere Előadó megemlékezvén a szőlő, must és a ket felismerhetjük. bor alkatrészeinek összetételéről, mindenek Előjadó ezután áttér a bor mikroszkópi előtt ismerteti a természetes és a mestersé vizsgálatának ismertetésére, továbbá a bor gesen készült borok eltérő tulajdonságait; fajsúlyának, szesz- és czukortartalmának, a majd áttér a bor elemzésére s kimondja, bor .kivonat-anyagainak, savainak és szilárd hogy a borok vizsgálásánál fősúly fekte alkatrészeinek meghatározására. Nagy súlyt tendő azok fizikai tulajdonságaira, mint a fektet a vörös bor festőanyagának megha fajsúly, borszesz- és czukortartalom, a szer tározására. Erre vonatkozólag egy általa vetlen anyagok stb. végre a vörös bornál a szerkesztett táblát mutatott be, ahol könyfestőanyag meghatározására; majd azon igen nven áttekinthetően fel vannak sorolva fontos kérdés tüzetes tárgyalásával foglal mindazok az idegen festőanyagok (vöröskozik, hogy m iként lehet fe lism e rn i, vájjon répa, cochenille, fernambuk, alkanna, indigó, a bor szőlőmustból keletkezett-e, v a g y mes lakmusz, bodzafa-bogyó, fuchsin, mályva, terséges műbor-e ? E kérdésre következőleg alkörmös), melyeket a vörös borok festé adja meg a fe le te te t: A valódi bor, mely sére szoktak használni, de . egyszersmind szőlőmustból képződött, inozitot (izomczukor) azok az eljárások és kémlelőszerek is, me tartalmaz, ellenben a mesterséges módon lyekkel a hamisítás felderíthető. készült borban az inozit nem fordulhat elő ; 8. A m agyarhoni fö ld ta n i T ársu lat a mesterséges módon készült bor igen drága 1883. deczember 5-iki szakülésén hárman gyártmány lenne, ha az inozittal készülne. tartottak előadást. Dr. Szabó Jó Előadó felhozza továbbá, hogy a valódi z s e f elnök megnyitva az ülést, mindenekborok a.p olározott fény rezgési síkját leg-


APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. előtt bemutatta H egedűs Jenőt; leieméi vé, hogy a vendég, mint a hollanduskeletindiai topográfiái fölvételek egyik fő tisztviselője, tizenhat évet töltött Jáva szigetén és szemtanúja volt a Krakatau vul kán 1883. augusztus 26— 27-diki nagy ki törésének és részesé az ennek következtében Jáva szigetén lejátszódott rettentő katasz trófának ; azután előadva, hogy Hegedűs Jenő úr szóbeli közlései alapján, minthogy 6 maga már niiícs teljes birtokában a ma gyar nyelvnek, Lóczy Lajos fog előadást tartani e meglepő természeti jelenségekről. L ó c z y L a j o s előadja a K rakatau vulkánnak 1883. augusztus 26— 27-diki nagy kitörését illető adatokat. H e g e d ű s J e n ő , úgymond, éppen Jáva nyugati part jain működött, midőn a Szunda-szoros két száz év óta nyugvó vulkánja, a Krakatau, 1883. május 20-ikán ismét hamut kezdett szórni. — A vulkáni működés augusztus 26—27-ikén érte el tetőpontját. — A mon dott nap reggelén Hegedűs a »Velkome bay«-ban volt és megfigyelte, miképen vál tozik a rendes járású D K -i musszon egy szerre északi szélirányokba. Erre a jelen ségre, mely az egyenlítő déli trópusai alatt egészen szokatlan s ennélfogva fölötte meg lepő volt, délután detonácziók következ tek ; a levegő sárgás-vörös színt öltött és a délelőtti zivatart vésztjósló nyugalom váltá fel. Este 7 órakor már a trópusi alkonyat után megkezdődtek a tengerhullám-emelkedések ; a partra gördülő és ismét sikló hul lámok meglehetős szabályos időközökben érkeztek, de mindig nagyobb magasságra tornyosodtak. Augusztus 27-ikén reggeli 6 órakor a tenger hullámai elpusztították Anjer várost, lakosainak nagy részét a hullumsírba temetvén. s/49-kor három erős, velőtrázó detonáczió követte gyorsan egy mást, melyek dörgését 1500— 1600 kilo méternyi távolságban a jávai. szigetsor ke leti részében és Szumátrának észak-nyugati csúcsán a hollandi csapatvezérek a közel ben gyanított ellenség ágyúzásának vették. A detonácziók után */4 óra múlva elsöté tült a levegő, a hamu- és salak-hullás 18 perczig tartó koromsötét éjszakát okozott. A nagy detonácziókra a part közelségéhez képest — lj9— 1 óra múltán — érkezett be a legmagasabb vízhullám; ott, hol H egedűs volt, a »Velkome bay«-ban a vízmagasság 24 métert ért el és átgördült azon a 7— 8 kilométernyi földszoroson, mely Jáva nyu gati csúcsát a nagy szigettel összeköti. Még 10— 12 kilométernyire a tengerparttól is el söpörte a falvakat. Nehány perez munkája volt Anjer, Tyeringen, Merak — Szumátra keleti partján pedig Telok-Betong tökéletes pusztulása, nem is említve azt a sok kampong-ot, vagyis maláji falvat, melyet a benn szülöttek laktak. Hivatalos becslések 40,000-re

77

teszik az elveszettek számát ezen* az arány lag gyéren lakott vidéken. A z európaiak nagyobb része, 18 vagy 20 odaveszett. H e gedűs észlelései és közlései még a követ kezőkben foglalhatók össze : Földrengés nem kisérte a kitöréseket, csupán egy keskény sáv mentén volt földingás, mely a K entang hegységből a Krakatau irányában vonul. A detonácziókra szabályos időben következtek a h allám-emelkedések, mint az egyes explóziók által okozott lüktetések. A hullámok középpontja a Krakatau volt. A legutolsó hullám volt a legmagasabb ; erre nyugalom következett. A következő nap reggelén (aug. 28-ikán) a déli tengerparton Hegedűs már csak a rendes apály- és ármozgást ész lelte. A pusztítás csupán a Szunda-szoros mellékére szorítkozott. Batáviában egy 3 órai elsötétedés, 27-ikén délben, volt a nagy kitörésnek egyedüli kellemetlensége. A ten gerfenék, miként ezt a kiküldött hadihajók konstatálták, semmiféle említést érdemlő változást nem szenvedett. A nagy kitörés helye a Krakatau É K -i szélén egy május 30-ikán megnyílt új kráter volt, mely augusztusban ismét beomlott. Ekkor Szu mátra és Jáva több vulkánja is mozgásban volt ; É É K -i irányban a tengerben több (5— 16) vulkán nyilt meg és a Krakataunak 820 méter magas régi kráterje is működés ben van azóta. I n k e y B é l a megismertette az erdély-rom ániai h atárh egység nyugoti részé nek geológiai viszonyait. Előadása a máit nyári — Európa geológiai térképét illető .— fölvételeknek vázlatos ismertetése volt. Dr. I l o s v a y L a j o s kísérletekkel egybekapcsolt előadást tartott, a melyben a termés-kén képződése feltételeiről érteke zett s kísérletileg bemutatta a kén leválá sát a kénhidrogénnek és kéndioxidnak egy másra hatása alkalmával, valamint több más idevágó chemiai folyamatot is felvilágo sított.

9. A M a g y a ro rszá g i K á rp á t-e g ye sü le t választmánya 1883. deczember 27-ikén L ő csén ülést tartott, a melyen számos folyó ügy került tárgyalás alá. Ezek közül em lítést érdemelnek az utak és menedékházak építésére vonatkozó határozatok, a m elyek nek végrehajtása havasain^ látogatását és megismerését tetemesen meg fogja könynyíteni. íg y ki fog építtetni az ú. n. »tolvaj-hágó « (Diebsteig), mely a legrövidebb összekötő út Zsdjár, Tátrafüred és a Csorbai-tó között, valamint Tátrafüredről a Csorbai-tóhoz vezető ú t; a menguszfalvi völgyben levő utat, mely a Bástya alatt a Poprádi tóhoz vezet, úgyszintén a Hinczkótavak mellett levő kunyhó fedelét ki fog ják javítani. A Zöld-tó mellett is menedék házat építenek. A K eleti-K árpátok osztálya


78


M a r t i n L a j o s lev. tagnak mathe matikai tárgyú előterjesztése után T ö r ö k A u r é l lev. tag tartott előadást »Az emberi koponya legjellemzőbb szögeiről s a m eghatározásukra szolgáló ú j készülékekről.« Vázolta a koponya-tan fejlődését Aristote lestől napjainkig; szólott az emberi kopo nya mérésénél irányadó főbb elvek ről; fej tegette a különböző képzeleti vonalakat és szögeket, a melyeket egyes tudósok (Camper, Broca stb.) a koponyaméréseknél alapúi felállítottak; evvel kapcsolatban ismertette a koponyaszögek mérésére használt külön féle műszereket. Végül az osztálytitkár jelentette, hogy Dr. T ö m ö s v á r y Ö d ö n . » E g y tömege sen tenyésző lé g y fa j az A lsó-D una mellé kén*k czímű értekezést küldött be az akadé miának. 10. A m. tud. akadémia I I I . osztálya 11. A m. orvosok és term észetvizsgálók január 21-ikén tartott ülést, melynek tár vándorgyűlésének állandó központi választ gyai a következők voltak : mánya január 25-ikén tartott ülést, melyben M i h á l k o v i c s G é z a mint lev. tag a folyó ügyek letárgyalása után felolvasták székfoglaló értekezését tartotta meg e czím a X X III -ik vándorgyűlés Temesvárott szé a la tt: » Vizsgálatok a gerinczes állatok h ú gykelő előkészítő bizottságának a jelentéseit. A és iv a r szerveinek f e j l ’ö désér’ó l : I. A m a g a X X I I I . vándorgyűlés 1884. augusztushó sabb ran gú gerinczesek h ú gy- és iva rsze r utolsó harmadában részint Buziáson, részint veinek elem i részei«. Előadó vizsgálatainak Temesvárott fog ülésezni ; az ülések befe körébe vonta az emlősök, madarak és hül jezése után azonban Délmagyarország leg lők embrióit. Legelőször annak a kérdés érdekesebb pontjaira — Anina, Marillavölgy, nek az eldöntését vette czélba, hogy vájjon Stájerlak, Herkulesfőrdő, Resicza — ki a W olff-féle cső, mint mirigyes szerv, epitelj edő két nagyobb kirándulás van ter theliális képződmény-e vagy sem. Vizsgála vezve. A vándorgyűlés emlékét Temestai folyamán arról győződött meg, hogy a megye és Temesvár városának egészségügyi, WolfF-féle cső a mezoderma középlemezé természeti és társadalmi viszonyait föltüntető ből mint tömör sejtpálcza lép f e l ; a sejtek nagyobb monográfiával, emlékéremmel és széthuzódásából származik a cső ürege. K i100 db. aranyból álló pályakérdéssel szán deríté továbbá, hogy a madaraknál is meg dékoznak megörökíteni. Ez utóbbira nézve van az amfibiumoknál ismert ú. n. fej vese. a központi választmány csatlakozik az elő A z amniótáknál a fejvese mulékony s e készítő bizottság részéről már tervbe vett miatt elválasztó szervnek nem tekinthető. pályakérdéshez, mely így h an gzik: »Mily Majd részletesen előadja vizsgálatainak ered hygieniai viszonyok és körülmények befo ményét az ősvese-csövek és edénygomolyok lyásolják leggyakrabban a gyermekhalálo fejlődését illetőleg. Végre tárgyalja a W olffzást Délmagyarországon ?« és azt kívánja, féle vezeték, az ősvese és ősvese-csövek hogy különös figyelem fordíttassék a ma regresszív elpusztulását és állandó készülé lária befolyásának kutatására a gyerme kekké való átalakulását. kek halandóságára. — Fölolvastatott továbbá Ugyanaz bemutatja E r d ő s J á n o s a m. földtani társulat átirata, melyben a egyetemi boncztani demonstrátor dolgoza központi választmányt arról értesíti, hogy tát »Az allantois-üreg keletkezéséről a g y ík tagjait a X X III-ik vándorgyűlésben való féléknél*. E dolgozat szerint a kérdéses részvételre fel fogja szólítani és e czélból üreg sejtfelszívódás útján keletkezik. Szerző külön, a már tervezett kirándulásoktól füg egyszersmind konstatálja, hogy az allantois getlen, különösen a geológusokat érdeklő, a csakugyan az újabban S t r a h 1 leírta tipus Pojana-Ruszka hegység geológiai szerke szerint szokott fejlődni. zetét illető, négy napra terjedő kirándulás tervezetét mutatja be. * A Gnaphalium (Edelweiss) ismert havasi növénynek igazi magyar neve nincs ; 12. A K ir. M agy. Természettudom ányi botanikai könyvekben h avasi gyo p á rn a k T á rsu la t kiadásában m egjelen t: S c h e n z 1 nevezték. A Hófehérke elnevezés, melyet G u i d ó » Útm utatás foldm ágn ességi helynekünk Dr. B o r b á s V i n c z e szóbelileg m eghatározásokra« czímű műve, 113 rajzzal. ajánlott, talán lefoglalható e növény m eg A 21 ív terjedelmű munka ára 2 frt., kötve nevezésére és alkalmas is az általános hasz 2 frt. 50 kr. nálatba hozatalra. S zerk. A munka, mely a Természettud. T ár szintén két menedékházat é p itte t: egyet a Cziblesen, a másikat a Pop-Ivánon. — H a tározatba ment továbbá, hogy takarékos ság szempontjából az egyesület évkönyve ezentúl külön magyar és külön német ki adásban fog megjelenni, avval a kikö téssel, hogy a nyelvek szerint különválasz tott évkönyvek magyar nemzeti jelleme megóvassék, és hogy, ha valamelyik egye sületi tag az évkönyv másik példányát is megszerezni óhajtaná, azt i forintért meg kaphassa. — A szóba került ügyek közül végre még megemlítjük, hogy 20 frtot szavaztak meg arra a czélra, hogy a hófehérke* (Gnaphalium leontopodium) átültetése mészsziklákról gránitra, nevezetesen a kés márki, szalóki és gerlachfalvi csúcsokra, megkisértessék.


T Á R SU L A T I ÜGYEK.

sulat megbízásából készült, igen hasznos kézikönyvül szolgálhat mindazoknak, kik a fizikai, különösen pedig a földmágnességi állandók meghatározásával akarnak foglal kozni. Felöleli s szisztematikus egészszé cso portosítja mindazt, a mi a földmágnességi vizsgálatok körében úgy elméleti mint gya korlati tekintetben az utóbbi harmincz év alatt felmerült s a tárgyra vonatkozólag egyes folyóiratokban elszórva megjelent. Az elméleti fejtegetéseket és a földmágnes ségi állaDdók meghatározásának módjait gya korlati példákkal illusztrálja, a melyekhez a megfigyeléseket maga a szerző, mint a m.

79

kir. központi Meteorológiai intézet igazga tója, személyesen végezte. S c h e n z 1 ezen műve, s G r u b e r » Útm utatás fö ld r a jz i helym eghatározásokra« czímű munkája, mely ugyancsak a társulat kiadásában jelent meg a múlt nyáron, tulajdonképen kiegészítik egymást. E két munka bizonyára hézagot pó tol tudományos irodalmunk terén, s elő fogja segíteni az idevágó kutatások és megfigye lések tételét, és nem kell a megfigyelőnek minduntalan külföldi forrásokhoz fordulni, vagy folyóiratokban elszórt értekezések után kutatni, a melyekhez nem is lehet minden kor könnyen hozzájutni.

TÁRSULATI ÜGYEK. Jegyzőkönyvi kivonatok a tá rsu la t üléseiről. V III. V Á L A S Z T M Á N Y I ÜL ÉS. 188 4 , január 9 -ikén.

Elnök:

S z ily K á lm á n .

Titkár jelentést tesz a pénztár és könyv tár megvizsgálásáról, kifejezvén, hogy a vá lasztmány részéről kiküldött bizottságok úgy a pénztárt, mint a könyvtárt rendben ta lálták. Titkár előterjeszti a Forgó Tőke 1883-ik évi bevételeit és kiadásait összehasonlítva az Előirányzattal és az 1882-ik évi bevéte lekkel és kiadásokkal. Kitűnik, hogy a forgó tőke pénztári maradéka 1883 végén 3866 frt. 55 kr. Ajánlja, hogy a maradékból 2000 frt. az alaptőkéhez csatoltassék. — A vá lasztmány örvendetes tudomásúl veszi ez eredményt és elhatározza, hogy 2000 (két ezer) frt. az alaptőkéhez csatoltassék. Titkár előterjeszti a közgyűlés napi rendjét és a választmány kiegészítésére való ajánlatokat. — Elfogadtatik. Titkár előterjeszti, hogy a megbízottak közül következők tettek jelentést munkájokról: B u d a y J ó z s e f , D e z s ő B é l a , H e n s c h Á r p á d , L á s z l ó E d e , Mo csáry Sándor, Pethő Gyula, S c h a f a r z i k F e r e n c z, S i m k o v i c s Lajos, T ö m ö s v á r y Ödön, U 1b r i c h t R i c h a r d , mindannyian Ígérvén,

hogy munkájokat 1884 folytán elkészítik és beadják. — Tudomásúl van. A könyvtárba a múlt v. ülés óta kö vetkező ajándékok érk eztek: Jelentés a gazdasági tanintézetek állásáról 1882/8 tan évben; A phylloxera-védekezés tárgyában tett intézkedésekről; a Földm. Minisztérium ajándékai; — St. Linberger, G eschichte des Evangeliums, Lengyel István ajándéka ; — Léderer Ábrahám, A testi büntetés a családban és az iskolában, szerző ajándéka. — K öszönettel vétetnek. Titkár elszomorodással jelenti, hogy a múlt v. ülés óta 4 tagtársunk elhunytáról értesült; elhunytak : Báró K em ény Sarolta N.-Enyeden, Dr. K iss A ntal orvos R o z s nyón, Nagy István birtokos Dabon, Szirmay József birtokos Pazdicson. — Szomorú tudomásúl szolgál. K ilépésöket bejelentették 41-en. — Tu domásúl van. A z új tagokúi ajánlottak nevei felol vastattak és mindannyian, számra 56-án megválasztattak; velők a tagok létszáma 5732-re emelkedett, kik között 132 alapító és 94 hölgy van.

KÖZGYŰLÉS. 1884, jan. 16-ikán.

Elnök:

S z i l y K á lm á n .

I. Elnök megemlítve, hogy a múlt évvel a 43-ik év telt be a Társulat életében, és óhajtását kifejezve, hogy a jövendő évek is oly gyümölcsözők legyenek szellemi és

anyagi téren mint a le f o ly t : a közgyűlést megnyitóttnak nyilvánítja. Elnök előterjeszti a közgyűlés napi rendjét. Elnök bemutatja a múlt évi közgyűlés


8o


hitelesített jegyzőkönyvét és a mai gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére I l o s v a y Lajos, N i c k l Mih ály é sU r bá n n J ó z s e f urakat kéri fel. Titkár a választmány részéről előter jeszti, hogy az alapszabályok 17. §-a ér telmében a választmány legrégibb harmada lelép, kiknek helye, a megfelelő szakok szerint, a mai közgyűlésen lesz betöltendő. A választmány az alapszabályok értelmében minden megüresedett helyre két-két szak férfiút ajánl megválasztásra, hozzátevén, hogy minden szavazónak szabadságában áll másokra is szavazni. Egyszersmind jelenti, hogy D a p s y L á s z l ó a választmánynak sok éven át buzgó és tevékeny tagja, a választmányhoz levelet intézett, kifejezvén, hogy rendkívüli elfoglaltsága miatt a Tár sulat ügyeiben nem vehet oly tevékeny részt, mint óhajtaná, azért arra kéri a választ mányt, hogy őt a megválasztásra ajánlottak sorából is hagyja ki. Ez az oka, hogy Dapsy L. tanár, kinek nevéhez nem egy jóravaló eszme fűződik a Társulat életében, nincs felvéve az ajánlottak sorába. Jelenti továbbá, hogy Dr. H o r v á t h G é z a , az egyik másodtitkár, ugyancsak nagy elfog laltsága miatt az év végén lemondott ez állásáról; az alapszabályok szerint tehát e hely betöltendő volna. Tekintve azonban, hogy a közgyűlés sok éven át nem élt az alapszabályok nyújtotta ama jogával, hogy két másodtitkárt válaszszon, sőt a múlt év kivételével állandóan csak egy másodtitkár volt választva, a választmány azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy legalább egyelőre ne töltessék be a második másodtitkári állás, annál inkább, mert a választmány jelenleg nem tudna ez állásra az alapszabályoknak megfelelőleg alkalmas egyéneket a köz gyűlésnek ajánlani. A közgyűlés a választmány előterjesz téseit általában tudomásúl veszi és a máso dik másodtitkári állásra vonatkozó ajánlatát elfogadja. A választmány kiegészítése következ vén a napirenden, elnök szavazásra szólítja fel a közgyűlést; szavazatszedő bizottságúl S u p p a n V i l m o s elnöklete alatt S z ó n t á g h T a m á s , T ö m ö s v á r y Ö d ö n és V á l y a M i k l ó s urakat kéri fel. A z ülést a szavazatok beadása idejére felfüggeszti. A szavazatok beadása után az elnök újból megnyitja az ülést. A napirenden a tiszti jelentések kö vetkeznek.

II. T

i t k á r i

j e l e n t é s

.

— Fodor József-től. — Tisztelt Közgyűlés ! Gőzzel és villámmal halad m in d en ; úgylátszik maga az idő is. Csak az imént volt, hogy Társulatunk egy

begyűlt tagjai elé állva, számot adék egy esz tendő munkájáról és eredm ényéről: s ime megint, egy év tölt be ; ismét elfoglalom ezt a helyet, a melyről annyi örvendetesei és buzditót mondottak már el a Társulat életéből. R öviden fogom vázolni Társulatunk munkáját, a lefolyt esztendőben. Szellemi munkálkodásunk egyrészt g y ű léseinkben, másrészt kiadványainkban nyilvánúl. Gyűléseink sokfélék és számosak. K ö zöttük első helyen állanak a választm ányi ülések, a melyekben a Választmány a Tár sulat szellemi és anyagi életére nézve in tézkedik. Ilyen ülés a lefolyt évben 8 tar tatott, a melyekben a Választmány a Tár sulati megbízatások, pályázatok, kiadványok, gyűlések iránt rendelkezett, a költségvetést megállapította, a pénztár állását ellenőrizte, más tudományos társulatokkal és testüle tekkel érintkezésbe lépett és a tagságra ajánlottak felvétele iránt — a Közgyűlés jó váhagyásának reményében — határozott. A Választmány e sokoldalú működéséről a részletes jelentéstételt a t. Közgyűlés talán kegyes elengedni, annálinkább, minthogy annak fontosabb mozzanatai felől K özlö nyünkben mindenkor híven referáltunk. Szakülésünk 7 volt, a melyeken 15 elő adó 19 tárgy fölött értekezett; nevezetesen : B a r t o n i e k G é z a »Aradiofónról«. Dr. B o r b á s V i n c z e növénytani közleményeket terjesztett elő. G a m m e l L a j o s »A lepkék termé szetes lenyomatairól«. H e r m á n O t t ó »A csík-királyról«. Dr. I l o s v a y L a j o s öt új chemiai előadási kisérletet mutatott be. Dr. K i s s K á r o l y »Egy állandó nitrogén-fejlesztő készülékről*. K l e i n G y u l a »A véres esőről«. Dr. K r e n n e r J ó z s e f ^Ásványtani közlem ényeké Dr. M a d a r á s z G y u l a »K ét új jelenség a magyar Omisban«. M o c s á r y S á n d o r »A posz-méhek életéről«. Dr. O l á h G u s z t á v »A szerv-érzetekről«. Dr. ó n o d i D. A d o l f »A kefalizáczió és metamerizáczió tüneményeinek je lentőségéről*. S t e i n e r S a m u I. » A kereskedés beli kenyérről egészségtani szempontból* ; 2. »Az eczetről«; 3. »A kereskedésbeli szódavízről* ; 4. »A budapesti vízvezeték ólom cső veiről«. Dr. S z i l i A d o l f >A szem sérülé seiről munkásoknál*. Dr. T ö m ö s v á r y Ö d ö n 1. »A százlábúak különös érző szerveiről« ; 2. >A kolumbácsi légyről*.


8*

T Á R SU L A T I ÜGYEK . Referáló előadás. rom . v o l t ; .érte keztek : Dr. Ö r l e y L á s z l ó »A zoológiái kutatások újabb módszereiről«. Dr. 1 1 o s v a y L a j ó s »A chemiai rokonság és thermochemiáról«. B a r t o n i e k G é z a »Az újabbkori elektromos halló- és beszélő készülékekről^ A referáló előadások ezélj áról és irá nyáról a múlt évi közgyűlésen szerencsém volt részletes előterjesztést tehetni. K iem el tem akkoron, hogy ezen előadásoknak czéljuk, hogy az egyes tudományok fontosabb ha ladásával a más tudományszakokkal fog lalkozó, tudományosan művelt közönséget megismertessék, hogy így folytonos érint kezést keltsenek a különböző tudomány ágak között s ezáltal a tudományos érdek lődést ébren tartsák. H a szemeim nem csal nak, ez előadások már eddig is kimutatták életrevalóságukat, tehát hasznosságukat: a hallgatóság ugyanis ezen előadásokon egyre növekedő számmal jelen meg. A népszerű term észettudom ányi estélyek már régen meghonosodtak s a hozzájuk kötött várakozásnak ez évben is bizonyára megfeleltek. Előadást tartottak : R i n g Á r m i n egy előadást, »A vi lágító kőről és festékről«. K e r p e l y A n t a l két előadást »A vasról és gyártásáról«. Dr. R é c z e y I m r e egy előadást, e czímen »Hogyan mozgunk ?«. Dr. T ö r ö k Á u r é l egy előadást »Az írás fejlődéséről«. Dr. S c h m i d t S á n d o r egy elő adást »A kristályokról«. Dr. L a u f e n a u e r K á r o l y egy előadást »Az emlékező tehetségről". Tehát 6 előadó 7 előadást tartott. Öszszegezve a gyűléseket kitűnik, hogy a le folyt esztendőben Társulatunknak 25 ülése volt, és hogy azokon 24 előadó 29 tárgy ról értekezett. Örömmel lehet konstatálnom, hogy valamint az előadók sorában a ter mészettudományokkal foglalkozó legkülön bözőbb állású szakférfiak — egyetemi, mű egyetemi, reáliskolai, gimnáziumi, múzeumi, földtani intézeti szaktudósok, orvosok s mások — támogatásával dicsekedhettünk: úgy másrészt az előadásokban képviselve volt a természettudományoknak majdnem valamennyi fontosabb ága. Kiadványaink a lefolyt évben e kö vetkezők voltak : A Term észettudom ányi Közlönynek m eg jelent a 161— 172-ik füzete (X V -ik kötete) 34^2 íven, 56 ábrával. E füzetek 33 na gyobb czikket 29 szerzőtől és 174 apróbb közleményt és e félét 48 munkatársunktól tartalmaztak. A Közlönyben a lefolyt évben a V á lasztmány határozatából két új rovat indult Természettudományi Közlöny. XVI. kötet. 1884.

meg ; ú. ,m. : a » T erm észettudom ányi moz g alm ak a hazában« é s . a »Különfélék* czímű. Előbbi által egyrészt a fővárosban működő tudományos testületek munkássá gáról kivánta a választmány tagtársainkat folyton értesíteni, s így ezek iránt érdeklő désüket elevenen tartani; másrészt a vidéki tudományos társulatok szellemi életét akarta szemmel tartani, hogy ezáltal ^ i n é l széle sebb. körben ismertté legyen dicséretes munkásságuk; ily módon pedig szorosabbá akarta a választmány fűzni azt a köteléket, a mely a hazában minden munkálkodót a tudományos pályán s a tudományok iránt minden érdeklődőt kell hogy egyesítsen; s a mely kölcsönös megismerés és méltánylás a munkásnak buzdításúl, a munka iránt érdeklődőnek megelégedésül, a nemzet mű velődésének pedig gyarapodására szolgál. A »Különfélék« rovata apróbb följegyzések számára szolgált. A Term. tud. K özlöny ez évi folyama 26 kötetből álló kiadvány-sorozatot zár be, a mely 1841-ben, » K ir. m a g y. Természettudo?nányi T ársu lat Évkönyveid, czím alatt indult meg. 1841-től 1859-ig ezen Évköny vekből 4 kötet jelent meg. Azután követ kezett »A K i r . m agy. Term észettudom ányi T ársu lat Közlönye« a m ely 1860-tól 1868-ig 7 kötetben látott világot. Egy év múltán, 1869-ben csatlakozott hozzá a » Természettudom ányi K özlön y«, melynek 15-ik köte tét a lefolyt évvel bezártuk. Em e 26 kö tetnyi folyóiratunkban közel egy félszázad természettudományának fejlődése, állása van többé kevésbbé híven és kimerítően tük rözve. Igen kevesen vannak Társulatunk mai tagjai között, a kik e kiadványok fejlő dés történetét figyelemmel kisérhették, és a legtöbben alig bírnak tudomással arról a tudományos anyagról, a mely e kötetekben fel van halmozva. A választmány életet kívánt lehelni ama tudományos k in csb e ; azt az egész, a mai Társulat vagyonává kivánta tenni. Azért elhatározta, hogy abból a 26 kötetnyi folyó iratból név- és tárgymutató-jegyzék készít tessék, és hogy e jegyzék a Társulat összes tagjainak díj nélkül megküldessék. Társulatunk anyagi helyzete ezt az ál dozatot, ha ugyan annak lehet mondani, lehetővé tette, és Társulatunk egyik legbuz góbb munkásának, Lengyel István, titkár segéd úrnak szakavatott és gondos keze a jegyzéket tényleg már el is készítette, s csakis a nyomdának elhalmozóttsága gátolta meg, hogy az a mai napra meg nem jelen hetett. Biztosan remélhetjük azonban, hogy a füzet nemsokára elkészül s a K özlöny egyik legközelebbi számával szét fog kül detni. Szemeink előtt vonulnak el eme jegyzékben mindazok, a kik Társulatunk fenállása óta annak munkásai, támogató

6


82

T Á R S U L A T I ÜGYEK.

oszlopai voltak s egyszersmind azok, a kik ez idő alatt harczosai voltak a természettudo mányoknak ; s az a tagtársunk, a ki a? újabb füzetek valamelyikében valamely tárgy ról olvas, könnyen utána nézhet, mi és mikor jelent meg ugyan arra a tárgyra vonat kozólag Társulatunk szakközlönyének összes régibb folyamaiban. Ezt az — hogy úgynevezzem — új évi ajándékát a választmánynak Társulatunk minden tagja bizonyára örömmel fogja üd vözölni. A Népszerű előadások gyűjtem én yéből megjelent a 3 7 — 40 füzet, a melyek Dr. A n t a l G é z a előadását »az elvérzésről*, Dr. R i n g A r m i n-ét »a világitó kőről és fe sték rő l«, Dr. R é c z e y I m r é-ét a m ozgásról, K é r p e l y A n t a l két elő adását »a vasról és g y á r tá s á r ó l« s végre Dr. S z a b ó J ó z s e f két előadását Észak am erikai útiáról tartalmazzák. E kiadvány terjedelme 18 ív, 27 ábrá val s egy melléklettel. A z aláírók száma pedig 1287. A Könyvkiadó v á lla la t IV . cziklusának a harmadik éve tölt be ez esztendővel. M eg jelent E m e r y »A növények élete« czímű nagyszabású és gyönyörűen illusztrált mun kája, 50 nagy — vagyis 65 közönséges — íven, 432 ábrával. A munka maga vonzó és nagyon ta nulságos. Vajha minél nagyobb olvasókört hódítana magának, már csak azon czél te kintetéből is, a mely a szellemes franczia szerző előtt lebegett, a midőn munkáját megírta. »Francziaország — mondja Emery előszavában — az emberiség jövőjében Európa kertje lesz, vagy nem lesz többé.« Ha Francziaországra nézve életfontosságú dolog, hogy mezei gazdálkodását minél intensivebbé tegye, hogy a kerti gazdaságot is fejleszsze: mennyivel fontosabb az Ma gyarországra nézve, a mely árnyékát sem bírja a franczia iparnak, s a mely valóban alig lesz képes földjéből természetalkotta politikai helyzete által megkövetelt költsé ges államháztartását sokáig fentartani, ha továbbra is csak gabonát termel s a ter mészetnek dúsabban fizető, azonban több értelmet és munkát igénylő egyéb forrásait elhanyagolja. . Emery művének első részét M e u d l i k A l a j o s tanár, a másodikat, a munka nagyobb részét K i r á l y P á l tanár fordí totta. Szakszerűen K l e i n G y u l a tanár revideálta, a kinek gondos és szakértő keze nagyon meglátszik a munkán. A IV -ik cziklus kiadványai közé tarto zik D a r w i n - n a k alapvető munkája, az ember szaunázásáról. A titkárság minden tőle telhetőt elkövet, hogy a munka minél előbb megjelenhessék. A kézirat a sajtó alatt van, s talán nem hiú abbeli reményünk, hogy a

mikor az ezen évvel kezdődő V-ik cziklusra tagtársainkat aláírásra felszólítjuk, akkorra a nagyhírű munkát is kezeikbe szol gáltathatjuk. Könyvkiadó vállalatunknak 1381 alá írója van. A z országos segélyből kiadtuk a lefolyt évben Dr. G r u b e r L a j o s-nak » Ú tm uta tás fö ld r a jz i helym eghatározásokra« czímű munkáját, — továbbá S c h e n z l G u i d ó nak » Útm utatás földm ágn ességi helym egha tá r ázásokra* czímű kézikönyvét. A földrajzi és földmágnességi tudomá nyos megfigyelés és búvárkodás hazánkban alapos és igen gyakorlati útmutatót nyer e két munkában, a melyek irodalmunkban kétségen kívül régen érzett hiányt pótolnak. E két munka 41 nyomtatott ívre ter jed s 141 ábrával van illusztrálva. A z országos segélyből kiadandó mun kák közül sajtó alatt van H a z s l i n s z k y F r i g y e s-nek »A m a g y a r birodalom zuzmóflórája :« czímű műve ; rövid időn sajtó alá kerül ugyanannak »A M a g y a r birodalom m oh-flórája« czímű munkája is, valamint Plósz Pál és Csanády Gusz t á v tanároknak borászati kézikönyvük. Örömmel hozhatom a közgyűlés tudomására azt is, hogy az országos segélyből tudomá nyos szakmunkák megírásával megbízott tudó saink közül 8-an Ígérték a folyó évre munkájok teljes elkészítését és benyújtását. Adja a jó sors, hogy mindnyájan beválthassák igéretöket. Sajtó alá rendezetten készen áll, s je lenleg német nyelvre fordíttatik — hogy egyszerre két nyelven jelenhessék meg — E n t z G é z a tanárnak a Protozoákról szóló terjedelmes munkája. E mű kiadásának te temes költsége, mint ismeretes, S e m s e y A n d o r úrnak, társulatunk tiszteletbeli tagjának nemeslelkű adományából fedez tetik. A z e l ő a d o t t a k s z e r i n t a le f o ly t e s z t e n d ő b e n k i a d t u n k ö s s z e s e n 16 f ü z e t e t és h á r o m k ö t e t e t , 158 ív n y i ta r t a l o m m a l 657 á b rá v a l és m ű m e llé k le tte l.

Reátérek a társulati pályázatokra s tudományos megbízásokra. A múlt közgyűlés chemiai és kohászati tárgyú munkákra nyilt pályázatot hirdetvén, arra 6 ajánlat érkezett be. Közülök a Vá lasztmány L á s z l ó E d e műegyetemi ta nársegéd ajánlatát fogadta el, a ki a ma gyarországi agyagok chemiai és mechanikai elemzését fogja kidolgozni, a midőn egy szersmind kiváló tekintettel leend a nálunk található agyagoknak a hazánkban egyre nagyobb jelentőségre emelkedő agyagipari czélokra alkalmazhatására. A munka tisz teletdíja 1000 forint. Mint később szerencsés leszek előter jeszthetni, a Választmáúy javasolja, hogy


T Á R SU L A T I Ü GYEK ezen közgyűlésen is hirdettessék ki nyilt pályázat, még pedig ez évre fizik a i és meteorológiai pályakérdésre. Második pályázatunk eredménytelen maradt. Ugyanis a Schuster-Bugát alapból növénytani kérdésre két esztendő előtt kiírt, s 1883-^i októberrel letelt növénytani pá lyázatra munka nem érkezett be. Úgylátszik, a megszabott idő nem volt elégséges a ki tűzött feladat alapos m egfejtésére; ebből kiindulva a Választmány — mint később szerencsém lesz előterjeszteni — indítvá nyozza, hogy a pályakérdés újból kitűzessék. Még egy igen fontos és érdekes meg bízásról kell jelentést tennem. A Választ mány megbízta H e r m á n O t t ó tagtár sunkat »a m a g y a r halászat könyve« czímű munka megírásával. A véletlen és a lelke sedés közös műve lesz ez a könyv. Hermán véletlenül kézbe kapja elhúnyt ichthyológunk — Petényi Salamon — iratait, sok ér dekes adattal, nevezetesen nyelvünk szem pontjából feljegyzésekkel gazdagon. E vé letlen lelet szikra volt, a mely a tudósban lelkesedést gyújtott. Útra kél s bejárja az országot, a merre csak magyar halászt munkában tud ; a Balatontól az Olt vizéig, az Ecsedi láptól az alsó Dunáig. Beszélteti ezt a tipikus magyar népet ősi mesterségéről, hogy megismerje m estem yelvét; m eglesi fogását, hogy kitanulja fortélyait; tanulmá nyozza szerszámát, hogy abból ítéljen esze, leleményessége fölött. Adatai együtt van nak, sorai gyorsan sorakoznak, s mire megjön az aratás ideje, talán már az ő könyvét is beszállíthatjuk irodalmunk tár házába. A szellemi m unkásság eme vázolása után szabad talán rövid vonásaiban felem líteni az a n y a g i téren való haladást. A lefolyt évben Társulatunk, úgy be vételei tekintetében mint tagjain ak számát illetőleg ismét örvendetes gyarapodást tün tet elő. Bevételeinkről s kiadásainkról a tiszttársam, a pénztárnok fog részletes je lentést tenni ; azért megelégszem a magam részéről annak felemlítésével, hogy Társu latunk nemcsak képes volt az egyre növe kedő kiadásokat a Közlönyre, az előadá sokra, a kiadványokra fedezni, hanem ezen évben is, mint a megelőzőkben tetemes összeget megtakarított. Társulatunk vagyona ugyanis — nem számítva a könyvtárt, bebútorzást s eféléket, hanem csupán a tény leges pénzértéket — 59,892 frt. 67 krra rúg ; vagyis a Társulat vagyona — megint nem számítva értékes beruházásunkat a könyv tárba és nem számítva a kiadványainkba fektetett értéket — a múlt év óta 6292 f. 01 krral gyarapodott. Már pár éve nyomja mindnyájunk lelkét az a gondolat, vájjon nem érte-e el Társulatunk tagjainak a száma azt a határt, a melyen

83

felül a műveltebb, természettudományokkal foglalkozó nép osztályunknak csekély számánál fogva tagokra nem is számíthatunk. Úgylátszik azonban, hogy e határt még mindig nem értük el. Tagjainknak a száma folytonosan és egyenletes mértékben emelkedik. A le folyt esztendőben ugyanis 336 új tag vá lasztatott meg, a kikkel együtt tagjainknak összes száma jelenleg 5733, kik közül 132 alapító tag. Örvendetesen szaporodtak ezen évben örökítő tagjaink; ugyanis alapítványokat tettek : Balla Pál, Újvidéken . . . . 60 frttal. A ref. főgymnaziumi ifjúság ön képző társulata Budapesten . 1 0 0 * K lein Gyula, műegyetemi tanár » B u d a p e ste n ................................... 100 Dr. Mészáros K ároly, orvos Bu * dapesten ......................................... 100 Mikó János, Pécsváradon . . . 60 * Papp Ragány János, B erczelen. 51 » Válya Miklós, Budapesten . . 1 0 0 * Dr. Vidéky Ferencz, orvos Bu dapesten ......................................... 100 * Tehát alapítványt tettek összesen 8 -an ; közülök 5-en Budapesten. A z utolsó szavam a kegyeleté. Em lé kezzünk meg azon Társainkról, kiket a ha lál munkás életök köréből kiragadott. E l veszítettük ezen évben M o n t e d e g o i Albert Ferenczet ésStockinger T a m á s orvostanárt. Mindketten 1843 óta, tehát 40 éven keresztül valának tagjai Tár sulatunknak. Elveszítettük Zsivora Györgyöt is, a ki 1874 óta örökítő tag volt. A z a példátlan áldozat, a melylyel az Akadémia vagyonát gyarapította, hálás emlékezetet ér demel ezen Társulat körében is. Összesen 55 tagtársunk elhunytát sajnálhatjuk. H atod fél ezer tag közül 55 — a statisztikusnak ez a szám feltű nik; a halálnak rendesen tapasztalt törvényeivel szemközt az feltűnően alacsony; csupán egy harm ada legfölebb két ötöde a várható halálozásnak. Feljegyzéseink volnának oly hiányosak, hogy több mint 100 tagtársunknak ez évben elhuny tárói hírrel sem bírunk ? Avagy a természettudo mányok művelése s az azok iránt érdeklő dés felvilágosítja az embereket egészségük ápolása körül s képesebbé teszi őket a be tegség és halál ellen küzdelemre ? Ez a kérdés bizonyára érdekes és ta nulságos. A megoldására talán határozottabb alapot sikerül szereznünk a jövő évben. P É N Z T Á R N O KI JELENTÉS. — Leutner Károly-tól. — Tisztelt K ö zg y ű lé s! Társulatunk ügy vezetésének egyik sarkalatos elve a helyes takarékosság, a mely takarít ott, a hol le het, anélkül, hogy e takarékosság a szel lemi munkálkodás bénítására szolgálna, de

6*



84

kész örömmel áldoz, ha a művelődés, az is* meretek terjesztésének növelése úgy kívánja. A takarékosság ezen elvének üdvös hatása évi számadásunknak nem annyira egyes tételeiben tűnik fel, mint inkább az évi forgalom végeredményében nyilatkozik szembeötlőn. Ez okból mellőzöm is a kiosztott szám adások részletes tételeinek illusztrálását, és a tisztelt K özgyűlés figyelmét inkább annak főeredményeire bátorkodom irányozni. A z 1883-ik év pénztári forgalma 133,138 frt. 25 kr. volt, melyből a bevételre 66,901 frt. 87 kr., a kiadásra 66,236 frt. 78 kr. esik. A z egyes számlákat tekintve, az A la p tőke összege 1883. év végével 56,026 frt. 12 kr. volt; összehasonlitva 1882. évi álla potával, 6484 frt. 38 krral (azaz : 13*07 %• kai) növekedett. Ehhez járult maga a társulat 4212 frt. 83 krral, azaz 65% kal; az örökítő tagok 831 frttal, azaz 12*8%-kai; az érték papírok kisorsolásából és a névleges meg a vételárából származó nyeresség összege 1440 frt. 55 krral, azaz 22*2 %kal. A Forgó töke összes bevétele 22,907 frt. 01 kr. a mi, összehasonlítva az 1882-ik évi bevétellel 202 frt. 62 krral csekélyebbnek látszik. E csökkenés jelentősége azonban elenyészik, sőt az 1883-ik évi bevételben 293 frt. 78 km yi többlet mutatkozik, ha tekintetbe veszszük, hogy 1882-ben hirde tésekből 496 frt. 40 krral több folyt be, mint 1883-ban. D e e jövedelmi forrás tökéletes kiapadásának az oka teljesen kívül esik a társulat hatáskörén, a mennyiben a közönség inkább keresi fel hirdetéseivel a napilapokat mint a havonként megjelenő folyóiratokat. A Forgó töke összes kiadása a múlt évben 23,099 frt. 38 krt tett. H a ezt az 1882-ik évi kiadások összegével összevetjük, első pillanatra úgy tűnik fel, mintha a jelen évi kiadás 1544 frt. 93 krral nagyobb lett volna. Azonban vegyük csak tekintetbe a kiadások egyes tételeit, s rögtön kitűnik,

hogy a kiadások amaz emelkedése leg nagyobbrészt csak látszólagos. Mert hiszen az az összeg, a mit a Forgó tőke átad az alaptőkének, bizonyára teljességgel nem ki adás, hanem csak átírás. Már pedig 1883ban a Forgó tőke az alaptőkének 3 i5 o fr to t adott át, holott 1882-ben csak 2150 frtot. Ezt figyelembe véve, a kiadásoknak 1883-ik évi emelkedése mindössze 544 frt. 93 krra apad, és ez a kiadási többlet tulajdonképen a társulat folyton fokozódó tevékenységé nek szükségképi folyománya, mely a tagok szellemi érdekeinek előmozdítására, az is meretek terjesztesére fordíttatott, nevezetesen pedig a K özlöny bővítésére s eddigi 26 kötetének betűrendes íegiszterére 343 frt. 68 krral, a népszerű előadásokra 614 frt. 55 krral, tehát összesen 958 frt. 23 krral több adatott ki mint a megelőző esztendő ben. Sietek még megjegyezni, hogy a Forgó tőke egyes bevételi tételei az előirányzatot mind túlhaladták, holott a kiadások tételei az előirányzatnál egytől egyig alantabb marad tak. Csak így lehetett elérni, hogy a Forgó tőkét 3866 frt. 55 kr.pluszszal zárhattuk le. A K önyvkiadó v á lla la t első három cziklusára nézve csak annyit jegyzek meg, hogy ennek bevételeiből a múlt évben az alaptőke 1049 frt. 83 krral gyarapodott. A IV-ik cztklus még be nem fejeződ vén, a jövő évre átviendő pénztári készlete 5780 frt. 56 krt tesz.

Az országos érdekű kutatásokra és köz leményekre 8072 frt. 26 kr. vitetik át ez évre. Végre az össsesitett vagyon készpénzben és értékpapírokban á l l : az a la p tő k e ................ 56026 frt. 12 a forgó tőke 1883-ik évi bevételi tö b b lete........... 3866 » 55 tehát összesen 59892 frt. 67 Ez, összehasonlitva az 1882-ik év gével kimutatott tiszta vagyonnal, 53,600 66 krral, az 1883-ik évben 6292 frt. 01 (11*7%) vagyonszaporodás mutatkozik.

kr. » kr. vé frt. kr.

A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT PÉNZTÁRÁNAK ÁLLÁSA 1883 VÉGÉN. 1. P

1.

2. 3. 4. 5. 6.

é n z t á r i

e g y b e v e t é s

1883-iK

é v i

d e c z e m b e r

B ev étel: 1882. évről maradt takarékpénztári betételek . 16900 frt. — kr. 1882. évről maradt készpénz . . . . . . 2419 » 54 B Alaptőke 1883. évi bevétele k é s z p é n z b e n ........................................... Forgó töke 1883 . évi bevétele készpénzben.......................................... Országos érdekű ^ziAztéj^számlájának 1883. évi bevétele . . . A Könyvkiadó V állalat 1883 . évi bevétele a) I-ső cziklusban.................................................. 586 frt. 60 kr. b) Il-ik „ ......................................................... 354 „ 74 „ c) IH -ik „ 485 „ 60 „ J ) IV-ik * .......................................... 10843 „ 30 * Bevételek főösszege

31-iK ÉN .

19319 frt. 54 kr. 8405 „ 08 „ 22907 „ 01 „ 4000 „ — „

12270 66901

„ 24 87

„


T Á R S U L A T I ÜGYEK.

85

K iad ás: 1. Alaptőke pénzbeli bevételeiből vásárolt értékpapí rokra. . . . . . . . . 8885 frt. 70 kr. 2. Forgó tőke 1883. évi összes kiadása . . . . 23099 * 38 „ 3. Országos érdekű kutatások számlájának kiadása 2691 „ 04 „ 4. Könyvkiadó Vállalat kiadása a) I-ső cziklusban . . 586 „ 60 n

b) n i k

„

. . . .

c) Ill-ik „ . d) IV-ik „ . . 5. Takarékpénztárban elhelyezett 6. 1884-ra átviendő készpénz .

:

.

.

354

„ 74

.................................... 485 „ 60 „ .................................... 11433 „ 32 készpénz . . Kiadások főösszege II.

.

.

.

„ „

47536 frt. 38 kr. '1 8 7 0 0 „ n 665 „ 49 „ 87

.

ALAPÍTVÁNYOK SZÁMLÁJA.

Bevétel:

Készpénz:

1. Az 1882. évről áthozatott 2.

3. 4. 5.

. 6.

7. 8.

. 2126 frt. 1883-ban befolyt örökítő tag díjak........................................... 456 „ A társulat alapítványa a forgó tőke 1882- évi maradékából 2000 A forgó tőke 1883. évi bevételé nek 5 °/0 alapítványúl Íratott 1150 „ A Könyvkiadó Vállalat lefolyt három cziklusának 1883. évi tiszta bevétele és pedig I-ső cziklusból 442 frt. 32 kr. II-ik „ 252 „ 70 „ Ill-ik „ 354 „ 81 „ 1049 „ Erismann „Népszerű Egészségtantf ez. munkájának ol' csóbb kiadásából . . . 13 „ Értékpapírok kisorsolásából . 3736 „ Vásárolt értékpapírok. . . —, „ Összes bevétel . .10531 „ Levonván az összes kiadást 8885 „ Marad mint tén yleges alap tőke 1883 vég én . . 1646 „

Értékpapír:

74 kr. —

„

Kötvények :

46220 frt. — kr. 300

„

—

„

1195 frt. — kr. 75

„

-

„

„ —

83

— 25 — 82 70 12

„

„

—

„

—

„

„

—

„

—

n•

n

rt

rt

56720 3550

” „ — „ -

n

53170

„ -

rt. n

K i a dás: Készpénz : 1. Értékpapírok vásárlására. . 8885 frt. 70 kr. 2. Kisorsolt és beváltott érték papírok ................................... — „ — ti . . 3. K iváltott kötelezvény — „ — n Összes kiadás . . 8885 „ 70 rt

n

rt

rt

10200

rt

rt n

n n

V

rt

1270 60

„

-

1310 * -

rt

Ti rt

Értékpapír :

Kötvények:

— frt. — kr.

— frt. — kr.

3550 3550

„ —

r t'

rt

n

60

„

-

rt

rt

60

.

-

n

„

—

V

rt

III. FORGÓ TÖKE SZÁMLÁJA.

Bevétel: Pénztári maradék 1 8 8 2 - r ő l .................................................. Alapítványi kamatok .................................................. 3410 frt. 70 kr. Oklevelek d í j a .........................................................658 n n Tagok évdíjai................................................................ 14957 rt 2 0 * Évdij-hátrálékok . . . . . . . . . 646 Előre fizetett tagdijak ........................................... 616 08 Eladott kiadványok .................................................. 2571 03 V e g y e s e k ..................................................38 H i r d e t é s e k ................................................................ 10 A forgó tőke össszés bevételé . .

4058 frt. 92 kr-

22907 frt. 01 kr. 93


86

T Á R SU L A T I ÜGYEK. Kiadá

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

A „ Természettudományi Közlöny “ kiállítására Népszerű előadásokra. Könyvtárra Oklevelek kiállítására. K iseb b nyomtatványokra. Irodai költségekre Póstai költségekre Lakásbérre............................ Bútorokra és eszközökre. Fűtésre és világításra. V egyes kiadásokra Tiszti díjazásra Szolgák fizetésére R endkívüli kiadások . Átírás az alaptőkéhez Átírás az alaptőkéhez a forgó tő&e 5 %-a A forgó tőke összes kiadása.

7826 frt. 11 kr. 1871 rt 12 „ 1984 íj 87 „ 111

311 152 193 1674 90 333 214 3822 1080 284

n íj íj

rt

10

„

55 „ 28 „ 29 „ ÍJ

íj

rt ji íj

n

65 „ 16 , 64 „ 11 .

n

ÍJ

50 „

2000

íj

j»

1150

íj

íj

23099 frt. 38 kr.

l884-re átviend'ó pénzkészlet IV. ORSZÁGOS ÉRDEKŰ KUTATÁSOK

ÉS KÖZLEMÉNYEK SZÁMLÁJA.

B é v é tel : A z 1882-ik évi pénzmaradvány a) A z állam i s e g é ly b ő l ........................................... 5363 frt. 30 kr. b) M a g á n s e g é l y b ő l .................................................. 1400 „ — „ 6763 frt. 30 kr. A z 1883. évre fölvett állami s e g é l y ......................................................... 4000 „ — „ Összes bevétel .................................... 10763 30 Levonván az 1883 évi összes kiadást 2691 04 l8 8 4 -r e átviendő p énzkészlet : a) A z országos segélyből 6672 frt. 26 kr. b) M agán segélyből . 1400 „ — „ 8072 36 K i adás:

1. Schenzl Guidó, „Útmutatás földmágnességi 2. 3. 4. 5.

7. 8.

helymeghatározásokra" czímű művéhez metszetek, Morelli számláin . . 256 frt. — kr. P eth ő Gyula „A Fruska-Gora-hegység kréták őrs zakb éli faunája“ czímű munkájához rajzok k é s z í t t e t é s e ................................................................ 88 „ — * Csanády Gusztáv és Plósz P ál „A borászat kézikönyve4* czímű művé nek tiszteletd íja........................................... 900 „ „ László Edének „ A magyarországi agyagok chemiai és technikai meg vizsgálásáéra e l ő l e g ü l ....................................................................... ....... . 400 „ — „ Gruber Lajos „Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra“ czímű munkájának a) nyomtatási k ö lts é g e .................................................. 739 frt. 44 kr. b) bekötési „ . ................................... 57 „ 60 „ 797 04 Schenzl Guidó és Gruber Lajos fennt írt két munkájának sajtó alá r en d ezéseért.......................................................................................................... 200 Hazslinszky Frigyes „Magyarország zúzmó flórája“ czímű művének sajtó alá rendezése tiszteletdíjából első részletül . . . . . 50 Összes kiadás az országos segélyből . . 2691 04 V. KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT.

1) A z I-ső cziklus (1872— 74) szám lája 1883-ban.

Bevétel: lr -A z 1883-ik évi összes b e v é t e l ..................................................

.

586 frt. 60 kr.


T Á R SU L A T I ÜGYEK .

87

Kiadás: 1. Bekötésre és szállításra 2. Tiszti díjazásokra . 3. Alapítványul átíratott .

........................................... ...........................................

.

Összes kiadás .

.

2) A Il-ik cziklus ( 1 8 7 5 — 77 ) számlája

56 87 442 586

1 8 8 3 -ban.

40

„ * „ „

32 60

„ „ „ „

354 „

74

„

88

,

B evétel:

1. Az 1883-ik évi összes bevétel

. K iadás:

1. Kötésre és szállításra . 2. Tiszti dí jazásra. . . 3. Alapítványhoz átíratott

.................................... .................................... .................................... Összes kiadás

. .

.

4# 53 252 354

„ 90 „ „ 14 „ „ 70 „ „ 74

„

3) A I l l - ik cziklus (1878 — 80) szám lája 1883-ban.

Bevétel: 1. Az 1883-ik évi összes bevétel

485 frt. 60 kr. K iad ás:

1. Bekötési és szállítási költségek . .................................................. 2. Tiszti díjazásra . . . . . . .................................................. 3. Alapitványúl í r a t o t t ............................................................................................. Összes kiadás

— 79 81 60

„ „ „ „

1. 1882. évi pénzmaradvány . . . . . . . 6370 frt. 58 2. Az 1883-ik évben befizetett évdíjak . . . . .............................9511 „ 20 1332 „! 10 3. Az 1883-ik évben befizetett k ö t é s d ij a k ......................................................... Összes b e v é t e l .............................17213 „ 88 Levonván az összes kiadást . 11433 „ 32 l 8 8 4 -ik évre átviendő pénzkészlet. 5780 n 5 6

kr. * „ , n „

4) A IV-ik cziklus ( 1 8 8 1 — 8 jj) számlája

58 72 354 485

„ „ „ „

1 8 8 3 -ban.

Bevétel:

Kiadás: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Fordítói és revizori tiszteletdijak . . . . . . . 2183 frt. 75 . . . . . . Nyomtatási költségek . . . . 5760 „ 37 Bekötési költségek . . . . . . . . . . 1350 „ — R a j z o k ................................................. . . . .............................181 „ 20 Kisebb nyomtatványok és v e g y e s e k ................................................................ 291 „ 4ü Tiszti d í j a z á s ........................................... ..................................................1126 v 54 . . . . . . . Szolga fizetés ............................. 540 „ Összes kiadás . . . . . 11433 frt. 32

kr. „ „ „ „ „ „ kr.

VI. ÖSSZESÍTETT VAGYON-KIMUTATÁS. a) A l a p t ő k e : 1. Értékpapírok névleges értéke

2. Kötelezvényekben . . . . 3. K é s z p é n z b e n ............................

. . 53170 frt. — kr. . . . 1210 „ — * . . . 1646 „ 12 „ 56026 frt. 12 kr


88

T Á R SU L A T I ÜGYEK. b) F o r g ó

tőke:

1. Bevételi többlet 1883. v é g é n ........................................................................ ÖSszes

tiszta

vágyon készpénzben, értékpapírokban és nyekben az 1883. év végén . Összehasonlítva az 1882 végén kimutatott tiszta vagyonnal

3866 frt. 55 kr.

kötvé

67

59892

Az 1883-ik évi vagyonszaporodás.......................

53600

66

6292

01

(Az itt kimutatott tiszta vagyon összegén, 59892 frt. 67 kron felül, rendelkezik a könyvkiadó vállalat 5780 frt. 56 kr. készlettel s az „országos érdekű kutatások és közle mények számlája u 8072 frt. 26 kr. készpénzzel.) K elt Budapesten, 1883-ik évi deczember 31 -ikén. L eutner K ároly,

pénztárnok. A közgyűlés részéről kiküldött szám - és pénztárvizsgáló bizottság :

A választmány részéről kiküldött számés pénztár vizsgáló bizottság : K l e in G y u l a , F r ö h l ic h Izo r ,

s.

E g r e s y R ez ső

k.

s.

s.

k. G h y c z y G é z a

S om ogyi R u ü o l f,

k.

ív. K ö n y v t á r n o k i

j e l e n t é s

.

— Heller Ágost-tól. — Tisztelt K ö zg y ű lé s! Azóta, hogy utoljára szerencsém volt e helyen Társnlatunk könyvtáráról jelentést tenni, különösen kiemelendő esemény e téren nem fordult elő. Lassan gyarapodik a könyvek száma, évenként csak egy pár száz mű kerül a meglevő készlethez, de azért az utolsó tíz év alatt mégis szép növekedést tapasz talunk a művek számában. E hivatalban elő döm az 1874-ik évi közgyűlésen felolvasott jelentésében 2757 munkát 4986 kötetben mutatott ki. A f. évi január 6-ikára vonat kozó könyvtári kimutatás szerint az nap ál lott könyvtárunk 6556 műből 11,343 kötet ben, továbbá 1944 füzetből és 69 atlaszból, összesen 13,356 darabból.Tíz év alatt, a köny vek számát tekintve, a könyvtár körülbelül háromszor akkorává l e t t ; a művek belértékét illetőleg a különbség minden esetre még nagyobb a múlt és a jelen között. — A z utolsó nyomtatott könyvjegyzék 1877-ben készült e l ; akkor a könyvtár csak 4528 műből állott, 8314 darabban. Kétezernél több azon művek száma, melyek jelenleg csak írott jegyzékekben fordulnak elő. T e kintettel arra, hogy a könnyen használható könyvlajstrom minden könyvtárnak elkerül hetetlen szükséges kelléke, a Társulat vá lasztmánya a meglevő czímjegyzék kiegészí tését határozta el, mely munka még ez év folytán el fog készülni. A következő táblázat a könyvtár 17 osztálya szerint rendezve tünteti fel a mű vek számát a lefolyt, válamint az előtte való . évnek a végén. Az. ez évi gyarapodás 290 mű 629 darabban.

A csoport neve

s.

s.

k.

k.

S3 Művek O száma £ O <S«§ & 00 > U s-r

Cd .a

rt

C0

c

rt

5 04 1 1:XM O ás ü -

rt >* 0

A nthropológia,ethnographia . . . A 220 206 14 6 •4 Philosophia, tudo mánytörténelem . B 503 454 49 9 •7 Chemia, chemiai 18 6 '4 technológia . . . C 278 260 Astronómia, me teorológia . . D 260 247 13 5 •0 Geographia, útleírá sok, státisztika . E 472 443 29 6 * 1 6 1 •8 F 324 318 Gazdaságtan . Zoológia . . . . G 402 398 4 1 *0 6 1 •6 Botanika . . . . H 371 365 Mineralógia, geoló 302 293 gia ........................ I 9 2 *9 Orvosi tudomá nyok ........................ K 1318 1267 51 3 •8 Physiológia, anató 8 3•1 mia . . . . . . L . 259 251 P h y s ik a ................... M 408 358 50 12 *2 Encyclopaediák, 12 7 *5 ‘szótárak . . . . N 159 147 O 248 244 Folyóiratok . 4 1 •6 Tudományos társu latok kiadványai. P 248 245 3 1 •2 8 2 3 V egyesek . . . .R 363 355 6 1 '4 Hungarica . . . . |S 421 415 Összesen . . || |6556|6266 290 4 '4 Könyvtárunk legfontosabb osztályainak egyike az, mely a tudományos intézetek és társulatok kiadványait foglalja magában. Ezen osztálynak feltűnő mértékben történő növekedése híven tükrözi Társulatunknak a


T Á R SU L A T I ÜGYEK. külföldi hasonló irányú tudós egyesületek kel szemben folyton emelkedő hírnevét. Tíz évvel ezelőtt a mi Társulatunk 55 tudomá nyos intézettel és egyesülettel állott csereviszonyban, jelenleg 143 küldi kiadványait könyvtárunkba, s vannak ezek között nagy tekintélyű akadémiák (mint a bécsi, a ber lini, a göttingeni, müncheni, római, upsalai stb.), melyeknek becses kiadványai hivatva vannak könyvtárunk díszét képezni. Mióta az Országos segélyből kiadott természettu dományi művek a külföldön is érthető for dítással ellátva jelennek meg, Társulatunk a külföld előtt is számbaveendő tudományos tényezőként szerepel, melynek közlemé nyeit élénk érdekeltséggel keresik. A lefolyt évben a következő társulatok szólí tottak fél bennünket a kiadványcserére : a »Geographische Gesellschaft« Greifswaldban, a »Véréin für Naturkunde« Zwickauban és a »Naturwissenschaftlicher Véréin für den Regierungsbezirk Frankfurt a/0 .« A 143 tudományos intézet és társulat országok szerint következőkép oszlik e l : van 18 magyarországi, 16 osztrák, 55 né metországi, 7 svájczi, 5 franczia, 3 angol, 2 németalföldi, 4 belga, 2 svéd- és norvég, 7 orosz és finnországi, 10 olasz, 12 észak amerikai, I mexikói és I brazíliai. A Társulat költségvetésében a könyv tár számára előirányzott 2000 forintnyi öszszegből kiadtunk a múlt évben 1984 forint 87 krajczárt, melynek tekintélyes része a könyvtár olvasó-termében található tudomá nyos folyóiratokra esik. A múlt évben a könyvtárt 208 társu lati tag használta, kik 1356 művet vittek ki házi használatra. E számba nincsenek betudva azok az olvasók, kik csak a könyvtár helyiségében használtak valamely könyvet. Elnök a tiszti jelentések befejezésé után előadja, hogy a választmány a múlt évi számadásokat, a pénztárt és a könyvtárt kiküldött bizottságokkal megvizsgáltatta s hogy a számadásokat, meg a pénztárt azon kívül az a háromtagú bizottság is megvizs gálta, melyet a múlt évi közgyűlés küldött volt ki e czélra. Titkár felolvassa e bizottságok jelen téseit : 1. F r ö h l i c h I z o r és K l e i n G y u l a urak, mint a választmány részéről a számadások és a pénztár megvizsgálására kiküldöttek, a számadások hitelesítő lapjára a következő záradékot írták : »Jelen szám adás téteteit úgy egymással valamint a könyvekkel, pénztárral és értékpapírokkal összehasonlítottuk és azokat minden tekin tetben rendben találtuk. Budapesten 1884. jan. 7-ikén. 2. E g . r e s y R e z s ő , G h y c z y G é z a és S o m o g y i R u d o l f urak, mint a

89

számadások és pénztár megvizsgálására a múlt évi közgyűlés részéről kiküldöttek, a pénztári számadások hitelesítő lapjára kö vetkező nyilatkozatot írtá k : »Alulírottak, mint a közgyűlés részéről a számadások és pénztár megvizsgálására kiküldöttek, úgy a számadási könyveket, mint a pénztári kész letet és az értékpapírokat megvizsgáltuk a számadást rendben, a pénztári készletet és értékpapírokat a számadásilag kimutatott mennyiségben hiány nélkül találtuk. — Buda pesten 1884. január 12-ikén.« 3. Béne R e z s ő , br. E ö t v ö s L o r á n d és W a r t h a V i n c z e urak, mint a választmány részéről a könyvtár meg vizsgálására kiküldött bizottság tagjai, a következő jelentést te sz ik : »Alulírottak, mint a könyvtár megvizsgálására kiküldött bizottsági tagok, f. évi január 7-ikén a könyvtárt megvizsgáltuk s örömmel jelent jük, hogy a könyvtárban mindent rendben találtunk; a könyvtári leltár, a m ellék katalógusok, a kikölcsönzött könyvek jegy zéke, mind pontosan és szabályszerűen vezetvék s általában a könyvtár kezelésére nézve megelégedésünket jelenthetjük. Buda pesten 1884. jan. 7-ikén.« E jelentésekkel kapcsolatban elnök a következő kérdést intézi a k özgyűléshez: »Van-e a jelenlevők közül valakinek észre vétele az imént felolvasott tiszti jelenté sekre ?« Minthogy észrevételt senki sem tett, kérdi az e ln ö k : »Tudomásúl veszi-e a köz gyűlés a tiszti jelentéseket ?« A közgyűlés a tiszti jelentéseket tudo másúl veszi. Titkár előterjeszti, hogy a jelen évben az országos érdekű kutatások köréből fizik a i és m eteorológiai munkákra kerül a sor ; kéri a közgyűlést, hogy e czélra pályadíjúi 1000 frtot tűzzön ki. A közgyűlés elhatározza e pályázatnak szokott módon való kihirdetését (L. a b o rítékon.) Titkár jelentve, hogy a Bugát-alapból kitűzött növénytani pályázatra a múlt év október 31-ikén lejárt határidőig egy pálya munka sem érkezett, előadja, hogy a vá lasztmány — e meddőség okát az idő rövid ségében látván — ajánlja, hogy ugyanaz a pályakérdés még egyszer tűzessék ki és b e nyújtásának határideje 1885. okt. 31-ikére té tessék. A közgyűlés e pályakérdésnek újból való kitűzését elfogadja és a titkárságot megbízza, hogy a pályázatot szokott módon hirdesse ki. (L. a jelen füzet boritékán). Titkár jelenti, hogy ugyancsak a Bugátalapból állattani pályakérdés van függőben, melynek határideje 1884. okt. 31-ike. (L. a borítékon.) Tudomásúl van.


90


Titkár bejelenti a múlt évben válasz tott tagokat, elmondván, hogy az örökítő tagok száma 8-czal szaporodott, a rendes tagok sorába pedig 336 új tag választatott. A közgyűlés a tagok neveit, minthogy a K özlöny borítékán mindenkor közöltettek, felolvasottaknak tekinti és megválasztásu kat tudomásúl veszi. Titkár jelenti, hogy Dr. T ö r ö k A u r é l egyetemi tanár felkérte a választ mányt, ajánlaná P a u l T o p i n a r d urat, a párisi »École d’Anthropologie« tanárát a Term. tud. Társulat külföldi levelező tagjáúl való megválasztásra. A választmány örömmel ajánlja Paul Topinard urat a köz gyűlésnek leendő megválasztásra, mert benne az anthropológiai buvárlat egyik elsőrangú művelőjét tiszteli, a kit már tud. akadé miánk is felvett külföldi tagjai sorába, de különösen azért, mert az ő ajándéka vetette meg alapját a budapesti anthropológiai mú zeumnak, továbbá fajunk típusát akkor vé delmezte és emelte fel, mikor más külföldi tudósok az alsórangúság bélyegét igyekeztek rá sütni, végre, mert Társulatunk tagjai kö rébe szelleme már úgy is át van ültetve anthropológiai kézikönyvének magyar nyelvre való fordításában. A közgyűlés a választmány ajánlatát elfogadja és Paul Topinard urat a k. m. Term. tud. Társulat levelező tagjáúl egy hangúlag megválasztja. Elnök az 1883-iki számadások megvizs gálására újból G h y c z y G é z a , S o m o gyi R u d o l f és E g r e s y Rezső urakat jelöli ki.

A közgyűlés ezt helybenhagyja és ne vezett tagokat a számadások és a pénztár megvizsgálásával megbízza. Elnök kérdést intéz a jelenlevőkhöz: van-e valakinek valami indítványa ? Indítványt senki sem tett. Dr. S u p p a n V i l m o s , mint a sza vazatszedő bizottság elnöke jelentést tesz a választások eredményéről: Beadott 101 szavazat. Választmányi tagokúi megválasztattak : Állattanra . - F r i v a l d s z k y J á n o s 63, K r i e s c h J á n o s 88 szavazattal; Ás vány.anra : K r e n n e r J ó z s e f 78 sza- > vazattal; Élettanra . - M i h a l k o v i c s G é z a 65 szavazattal; Növénytanra : D i e t z S á n d o r 62, S t a u b M ó r 63 szavazat tal; Természettanra : S c h u 11 e r A l a j o s 67 szavazattal; Vegytanra : L e n g y e l B é l a 91 szavazattal. A z egész választmány tagjai 1883-ra a következők : Á llattanra : Frivaldszky János, Hor váth Géza, Kriesch János, Margó Tivadar. Ásvány - és földtanra : Krenner József Sándor, Lóczy Lajos, Semsey Andor és Szabó József. É lettanra : Mihálkovics Géza, Müller Kálmán, Plósz Pál és Thanhoffer Lajos. Növénytanra : Dietz Sándor, Jurányi Lajos, K lein Gyula és Staub Mór. Természettanra : Fröhlich Izor, Schenzl Guido, Schuller Alajos és Sztoczek József. Vegytanra : Lengyel Béla, Say Móricz, Than K ároly és Wartha Vincze.

A Forgó Tőke pénztári kimutatása 1884• év* jan u á r végén. 1883

!

1884

Megnevezes

|l frt1* Ikr. j frt.

kr.

Megnevezés

,

188 3

j frt.

kr.

1884 \ frt.

kr.

i

Bevétel. Pénztári maradék a meg előző évről...................... 4058 92 3866 Alapítványi és takarék1 pénztári kam atok......... 26 971 Oklevelek d í j a .................. 80 — ■ 60 1 Helybeli tagdíj a folyó évre ................................ 2162! _ j I992 1 Vidéki tagdíj a folyó ! évre _____ __________ I20i; _ i H 6 5 Tagdíjhátrálékok ... 156 — i 175 Előrefizetett tagdíjak . . . ! 33 — ! 24 200| 80 1 183 Eladott kiadványok.. 2 5 0 4 0 ! 262 Füzetes V á lla la t ............... V e g y e s e k ........................... í 6í 6 o i l -

55

30 50 50

—

20

15

Ö sszesen ................. 1 8 i5 8 !4 3|í 8055 39

| 1 Kiadás. í Alapítványúl íratott......... 1 2 0 0 0 —1 Természettud. K ö zlö n y .. 67 l Népszerű előadások.......... 1 1 4 0 —; Füzetes Vállalat _ . . . . . . 1 !3 — j Könyvtár . ................ . . . . í 1 6 4 Oklevelek kiállítása.. . . . i x 5 60 K isebb nyomtatványok.__ 34 20 Irodai költség . . . _____ j 1 7 15 Bútorok és eszközök . . . Fűtés v ilá g ítá s.................. ; 1 32 32 V e g y e s ............................... i í 1 2 2 6 0 Tiszti díjazás...................... 663 Szolgák fizetése.................. . 80 41 Rendkívüli k ia d á s........... j 2 1 0 — j

2000 — I 20 1 4 6

— — — — I 4 4 24 18 30 2 0 85

— — 55 80 3 2 78 1 2 2 50 6 7 4 37 110 — 58 50

Ö sszesen.................! 4654 99! 4438 So L e ü t n e k K á r o l y s. k .,

pénztárnok.


91 A K IR . M AG Y AR

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TARSULAT RÉSZÉRE T E T T ALAPÍTVÁNY OK Ö SSZ E G -E ZÉ3S E L H E L Y E Z É S E 1883DECZEM BER31-ikén. K észpénzben frt. kr. f Gró f A

n d r á s s y G y ö r g y , 1846 D r . A n t a l G é z a , B p e s t 1882 (1871)*

105.— .

Újvidék 1883 (1879) D r . B a l o g h K á l m á n , Budapest 1874 (1860) B a r o n y i testvérek, Budapest 1880 G r ó f B a t t h y á n y G é z á n é , Polgárdi 1879 Özv. G r ó f B a t t h y á n y L a j o s n é , Dák a 1879 B é k é s i G y u l a , Debreczen 1873 (1871) . t D r . B e n e F e r e n c z , 1 8 5 8 ............................. D r . B e n e R u d o l f , B u d a p e s t 1874 (1847) . f B e n e d e k J ó z s e f ( h a g y a t n i , k a m a t a i v a l ) 1867 B l a t h y E d e , M ü n c h e n 18 7 ^ 1 8 7 2 ) . B a l i .a P

ál

Értékpa* pírban frt. kr.

,

Bu d a p e s t i R e f . f o g y m n á s iu m i i f j ú s á g ö n k é p z * TÁ R s u l a t a , 1883 . . . . . . . . f D r . B u g á t P á l (pályadíjakra) 1864 (1841) B u g á t gyűjtése S c h u s t e r J á n o s nevére, 1847 B u l l a T h e o f i l , Zircz 1 8 6 7 ............................ D r . C s á s z á r K á r o l y , Budapest 1875 (1865) f D r . C s a u s z M á r t o n , 1857 f C s e n g e r y A n t a l , 1873 (1853) { C z a p k a i J ó z s e f , B u d a p e s t 1869 . { C z i n d e r y L á s z l ó , 1 8 4 6 ............................. C z ó g l e r A l a j o s , Szeged 1882 (1879) . D á v i d V i l m o s , Bpest 1882 (1871) . D o m a n i c z k y I s t v á n , Budapest 1873 (1869) E g r e s y R e z s ő , Budapest 1872 (1861) . B á r ó E ö t v ö s L o r á n d , B u d a p e s t 1874 (1869) E s z t e r h á z y - H e r c z e g i k ö n y v t á r , K i s m a r t o n 1882 G r ó f F e s t e t i c s P á l , B u d a p e s t 1875 . D r . F o d o r J ó z s e f , Budapest 1880 (1869) G e r a n d o A t t i l a , Páris 1880 (1873) . G s c h w i n d M i h á l y , Budapest 1868 . f G u b ic z A n d r á s n é , 1875 . . . . D r . G y ö m ö r e y V i n c z e . Sümegh 1875 (1869) G r ó f H a d i k B é l á n é , P á l ó c z 1876 . f H á m J á n o s , 1 8 4 7 ................................... H a m a l i á r K á r o l y , R.-Szom bat 1873 (1867) f H a m m e r s c h m i d t F e r e n c z , 1846 . H a n u s z I s t v á n , K ecskem ét 1878 (1869) • D r . H a y n a l d L a j o s , K alocsa 1864 H a z a i e l s ő t a k a r é k p é n z t á r 1871 — 73 és 188 882 f H e t é n y i M i h á l y , 1876 (1871) H o h e n a u e r I g n á c z , K assa 1877 (1868) D r . H ő g y e s E n d r e , Kolozsvár 1877(1871) H u n f a l v y J á n o s , Budapest 1880 (1856) . I p o l y i A r n o l d , Beszterczebánya 1873 (1868) J a g i c z a L a j o s , Ravazd 1874 (1869) D r . J e d l i k Á n y o s , Győr 1873 (1841) . J e z s o v ic s K á r o l y , Selmeczbánya 1874 (1870)

100.—

60 —

200. —

— .—

100

210. —

100

60. 60. 60. -

79.22 6 0 .—

100. — 2000.— 2566.02 60.—

100.—

180.—

200.—

100

105.— 60.—

100. -

200.-

105 525

60.-

200.100. 60.-

100.-

200.-

100 100

210. -

69. 105.60.— .— 700.500.-

525

100.60.-

10060.-

100.100.60.-

* A zárjelben levő évszám a rendes taggá való megválasztás idejét jelenti.

K ötelez vényben frt. kr


9á

ALA PÍTÓ TAGOK. K észpénz ben frt. kr.

K á l l a y B é n i, B écs 1873 (1 8 5 9 ). • • f K a r l o v s z k y Z s ig m o n d , 1873 (1 8 5 7 ). K e r e s k e d ő I f j a k E g y e s ü l e t é , Budapest 1 8 7 3 D r . K é t l i K á r o l y , Budapest 1 8 8 1 ( 1 8 6 2 ) K l e i n G y u l a , Bpest 1883 (1870) . . K o l l e r F e r e n c z , Páhok 1873 (1869) . K o n k o l y T h e g e M i k l ó s , Ó - G y a l l a 1874 (1869) f K o p á c s y J ó z s e f , 1 8 4 6 ......................................... D r . K o r á n y i F r i g y e s , Budapest 1 8 8 0 ( 1 8 6 5 ) K o r i z m i c s L á s z l ó , Budapest 1 8 6 0 (1 8 5 7 ) . f K o r n it z k y M ik s a , 1878 (1 8 7 6 ) . G r ó f K o r n i s s E m i l , B u d a p e s t 1 8 7 5 ( l 8 7° ) K o s s u t h L a jo s , T u rin 1876 . . . . D r . K o s u t á n y T a m á s , M.-Óvár 1 8 8 0 (1 8 7 2 ) f K o v á c s I s t v á n (N a g y -A jta i) 1869 . K r i e s c h J á n o s , Budapest 1875 (1863) . f K u b i n y i Á g o s t o n , 1 8 6 6 ............................. K u s s i n s z k y A r n o l d , J á s z ó 1 8 7 2 (.1864) L e c h n e r L a j o s , B u d a p e s t 1 8 7 6 (1 8 6 4 ) . L e u t n e r K á r o l y , B u d a p e s t 1 8 7 3 (1 8 6 8 ) . f B á r ó L o p r e s t i Á r p á d , 18 7 0 (1868) . D r . M a r g ó T i v a d a r , Budapesten 1873 (1845) M é s z á r o s K á r o l y , Budapest 1883 (1869) . M i c s k e y I m r e , Budapest- 1 8 7 7 ..................... M i c s k e y - S o ó s . A n n a , Budapest 1877 . D r . M i h á l k o v i c s G é z a , Budapest 1880 (1869) f M i k l o v i c s G y ö r g y , 1878 (1868) . M i k ó J á n o s , P é c s v á r a d 1883 ( 1 8 6 8 ) . M o j s i s o v i c s V i l m o s , Liptó-Szent-Miklós 1882 (1869) f M o n t e ö e g o i A l b e r t F e r e n c z , Eger 1869 (1843) D r . M ü l l e r K á l m á n , Budapest 1882 (1879) • t G r ó f N á d a s d y F e r e n c z , 1 8 4 6 ............................. N e y B é l a , B u d a p e s t 1 8 7 3 ( 1 8 7 1 ) ..................................... N i k l M i h á l y , B u d a p e s t 1 8 8 1 (1 8 7 4 ) . . . Ó n o d y B e r t a l a n , B u d a p e s t 1878 (1873) . . . D r . O r b a y A n t a l , Jászberény 1873 (1857) P a l c z e r E r n ő , Nagy-K ároly 1874. (1869) . P a p p R a g á n y J á n o s , B e rc z e l 1883 (1 8 7 1 ) D r . P e r é m i G á b o r , T o lm á c s 1881 ( 1 8 7 5 ) . P e t h ő G y u l a , B u d a p e s t 1.876 ( 1 8 6 9 ) ......................... B á r ó P o d m a n ic z k y F r ig y e s , B u d a p e s t 1873 (1 859) P u l sz k y F e r e n c z , B u d a p e s t 1876 (1872) . f P y r k e r L á s z l ó , 1 8 4 6 ......................................... ........ R á b a M i k l ó s , B o lh ó 1 8 7 3 ( 1 8 7 1 ) ................................. R é c z e y I m r e , Budapest 1 8 8 3 ................................... f R i c h t e r A l a j o s , 1 8 4 6 .......................................................... f B á r ó R it t e r s t e in Á g o st o n , 1846 . . . . f R o c h o s I s t v á n , 1 8 4 6 ( 1 8 4 1 ) ......................................... S á s k a M i h á l y , Budapest 1874 (1869) . . . . D r . S c h u l e k V i l m o s , Budapest 1 8 8 0 ( 1 8 7 5 ) • S c h u l l e r A l a j o s , Budapest 1 8 7 9 ( 1 8 6 8 ) . D r . S c h v a r c z G y u l a , B u d a p e s t 1864 . . . . S e m s e y A n d o r , Budapest 1 8 7 4 .................................... f S c i t o v s z k y J á n o s , 1 8 6 4 .................................................. f S i m o n E l e k , 1 8 6 9 ......................................................... S i m o n y i A n t a l , Ú j h á z i L á s z l ó n e v é r e 1 8 6 9 (1 8 6 2 ) t B á r ó S i n a S i m o n , 1 8 5 6 ........................................... S í p o s P á l , S z ik s z ó 188 1 ( 1 8 6 9 ) ................................. D r . S o m o g y i K á r o l y a Szegedi Somogyi könyvtár

nevére 1878.

.

.

.

. . .

1 0 0 .— .— ------- ’ 10a — " — .— 4 8 .1 0 5 .60.— — .—

Értékpa pírban

K ötelez vényben

frt. kr. — .— 100.— 1 0 0 .— — .— 100.— — .— — .— — .— 100.—

frt. kr.

100.— 200. -

— .— 105! -

----60.— 6 0 .100.— 500.— 60.— 100.— 4^5.’— 200.— 100.— — .— _.— — .—• 100.— 60.— 60.— 25.— 100.— 1 0 5 .95.— 1 0 0 .— .— 48.— 67.50 51 .— 70.05 — .— ,—.— 100.— 315.— 60.— — .— 2 1 0 .— 105.— 105.— 1 0 0 .100.— — .— 100!— 500.— — .— 525.— 60.— 200.—

105.— — .— ,— .— .— — .— — .— — .— 105.— — — — .— 100. 100.— 100.— —.— —.— — .— — .— _ — .— ' — .— —.— — .— 210.— — .— — .— — .— — .— 1 0 0 .— 100.— — .— — .— — .— 1 0 0 .— .— — .— — — .— — .— 1 0 5 .-

_e__

7 5 .-

30 0.—

■— .— 105.—

___ ___

200.—


A LA PÍTÓ TAGOK.

93 K észp én z ben frt. kr.

frt. kr.

frt. kr.

100.— 105.—

- —

í r í

1 1 1

60— 52.50 60— 105—

210— 20a -

200— 100—

111 1 II 1 11

60— 100. 100—

60— 105.— 100— 100— 75!— 105 — 100— 100—

100— 100— M I M

—.

1

41852.75

— .—

I M I

a) A „Népszerű előadások1* jövedelme 1866-ban 3 0 0 .b) ABugát-Schuster alapítvány kamatai (1868— 1873) 1417.75 c) A K önyvkiadó Vállalat jövedelme (1872— 1883) 11008.36 d) Dr. Kátai Gábor volt titkár emlékére 1878 . 200— e) Tőkésítés az 1878— 1883-ik é. pénztári maradékból 13175.35 Ö sszesen

K ö tele z vényben

100—

1. 1. 1. 1. 1. 1 S SS 1 1

S o m o g y i R u d o l f , Budapest 1873 (1860) . D r . S t e s z e l L a j o s , Tápió-Szele 1873 (1869) : D r . S z a b ó J ó z s e f , B u d a p e s t 1 8 7 7 (1 8 4 8 ) S z a n d t n e r H e n r i k , Puszta-Túzok 1873 (1870) f S z a n i s z l ó F e r e n c z , 1845 . Szen ta n d r á ssy L a jo s , E p e rje s 1877 f S z i g l i G á b o r , 1846........................................... S z il y K á l m á n ; Budapest 1873 (1860) . f S z ő n y i P á l , 1878 (1846) . . . S z ü t s I s t v á n , Dergecs 1875 f T a k á c s J á n o s , Budapest 1880 (1846). M. k . t e n g e r é s z e t i h a t ó s á g , Fiume 1875 D r . T h a n K á r o l y , Budapest 1874 (1859). Dr . T h a n h o f f e r L a jo s, B u d ap est 1 8 7 7 (1 8 6 8 ) f T h u r z ó G á b o r , 1873 ( 1 8 7 2 ) ............................ T o m o r y A n a s z t á z , Budapest 1858 . V á l y a M i k l ó s , Budapest 1883 (1876) . Dr. V á s á r h e l y i I m r e , Szomor 1878 (1862) D r . V i d é k y F e r e n c z , B u d a p e s t 1 8 8 3 (1 8 7 0 ) . V i r á g h E l e k , N agyvílad 1877 (1868) . Dr W a g n e r J á n o s, B u d a p e s t 1873 (1 8 7 0 ). . f W a g n e r P á l , 1 8 8 2 ................................... ....... D r . W a r t h a V i n c z e , Budapest 1876 (1868) Y b l M i k l ó s , Budapest 1873 . . . f Z s i v o r a G y ö r g y , 1 8 7 4 ......................................................... A k . m . t e r m é s z e t t u d o m á n y i t á r s u l a t s a já t a l a p í t v . :

Értékpa pírban

4510—

1210.—

A készpénzben befolyt alapítványokból 40206 frt. 63 krért esetről esetre értékpapírok vásároltattak, valamint az időközben kihúzott értékpapírok beváltási ára is megint értékpapírokba Ion fektetve. A z ekként aprán ként összevásárolt értékpapírok névleges értéke 48660 frtot tesz. És így az alapítványok 1883. decz. 31 -ikén következőleg vannak elhelyezve : 1646.12 53170.— 1210.— Budapest 1883, deczember 31-ikén. F o d o r J ó z s e f , titkár . LEUTNER KÁROLY, pénztárnok .

LEVÉLSZEKRÉNY. K ÉRDÉSEK. talajban nem tény ész, s hogy ellene legjobb (5.) Ismeretes-e olyan készülék, melylyel óvószer a szőlőket télre vízzel elárasztani. elzárt légtömegnek, pl. a szoba levegőjének szénsavtartalmát meg lehetne határozni. Minthogy kertem olyan nedves, hogy ősz től május derekáig egy ásó nyomnyira H. R . mindenütt víz fakad rajta, bátorkodom kér (6.) Egy nagyobb területet szőlővel sze deni : tarthatnék-e a fillokszérától, ha a retnék beültetni, és, minthogy jelenlegi sző fillokszérától mindenesetre mentesnek ismert lőmben tramini, sárfehér és muskotály fa jok nincsenek, ezekből veszszőket más sző szőlőből hozatott veszszőn talán mégis ta lálkoznának peték, s biztos lehetnék-e a lőkből kellene beszereznem ; de, tekintve a fillokszéra nagy elterjedtségét, minden sző felől, hogy a nedves kerti földben nevelt szőlő-iskolában az esetleg kikelő rovarok lővessző behozataltól igen félek. Ú gy tu okvetetlen elpusztulnának ? U . S. dom azonban, hogy a fillokszéra vizes


94

LEVÉLSZEKRÉNY.

FELELETEK. átlengi a Darwin tanaiban rejlő szellem, (22. 1883.) Talán senkit sem fogok sérteni, ha az 1884-ik évi 173. füzet apróbb mint a nagyobb munkákat. Szóval az an gol, franczia, német, olasz, belga, orosz, közleményei között m egjelent: Van-e a dán, svéd, magyar biológok — egyes ritka tyúkfélék között hermafrodita ? czímű köz leményre némi megjegyzést teszek. kivétellel — sorba mind Darwin követői. A mi pedig a kérdésben különösen A gerinczesekről, s nevezetesen az megnevezett három természettudóst illeti, emberről tett azon állításra, mintha az Helmholtz határozottan darwinista, emberek között hermafrodita nem for dulna elé, megjegyzem, hogy az 1879-ik mint az a többi között a kir. m. Term. évben — a mennyire visszaemlékszem — tud. Társulattól »Népszerű természettudományi előadások* czímű fordításban ápril vagy május hóban halt el SzékelyUdvarhely tt egy agg leány, a kiről a köz kiadott értekezetéből: »A bolygórend hiedelem mindig azt tartotta, hogy herma szer keletkezéséről* világosan kitűnik. D u frodita ; ezen a nőszemélyen halála után B o i s - R e y m o n d és V i r c h o w Dar win elvei ellen nyilatkoztak, még pedig az fölfedezték, hogy mind a két nem szerve teljesen ki volt fejlődve, miért is egy napon első »Ueber die Grenzen des Naturerkenát kitették közszemlére, hogy minden ember nens« czímű előadásában, melyet 1872-ben a német orvosok és természettudósok 45-ik láthassa és magának fogalmat, meggyőződést gyűlésén Lipcsében tartott. E beszédében szerezhessen a természetnek egy ily szokat két problémát állít, mint az ember termé lan kinövéséről. H át más gerinczes állatok, különösen szetismeretének át nem léphető határát. Sze a juhok és kecskék között, milyen sokféle rinte az ember sol»sem lesz képes meg c§oda-szülött, s ezek között hermafrodita is fejteni az anyag és az erő lényegét, ezek van ! A múlt évben Háromszéken egy ilyen összefüggését, továbbá az emberi öntudatot, hermafrodita csoda-szülött bárányt bámul tehát »Ignorabim us«. tak*. L. Á . V i r c h o w a német orvosok és ter (2.) A biológia, vagyis az élő lények mészettudósok 50-ik gyűlésén 1877-ben Mün tudománya terén munkálkodó búvárok közt chenben tartotta antidarwinisztikus beszédjét ma már egy sincs, ki D a r w i n tanainak — »Die Freiheit dér W issenschaft im moder ha nem is híve — előmozdítója, tovább nen Staat«. Virchow főképen H a e c k e 1, fejlesztője ne volna. Aránylag igen kevés volt tanítványa ellen fordul, ki, mint a dartúdós az, a kik e tanok elleneseinek winismus első, néha túlcsapongó zászlóvivője, vallják magukat meggyőződésből. O s k a r ugyanezen gyűlés alkalmával két nappal S c h m i d t azt mondja, »hogy a jelenleg előbb »Die heutige Entwickelungslehre im élő, vagyisinkább munkálkodó zoológok 99 Verháltnisse zűr Gesammtwissenschaft« czímű százaléka induktív úton győződött meg a előadást tartott volt, melyben azt követelte, leszármazás elméletének helyességéről*. D e hogy a származás elmélete az iskolákban is még azon tudósok is, kik szakbuvárlatanítassék. Virchow pedig azt mondja, hogy taiknál ellenséges nézetből indulnak ki, ta ez az elmélet még nem hiteles tudományos nulmányaik eredményeivel Darwin tanai alap igazság, hogy nagyon veszedelmes oldalai zatának megszilárdításán fáradoznak, mert vannak és hogy azt nem taníthatjuk, hogy jóllehet egyes tévedéseket helyre igazítanak, az ember a majomtól vagy valamely más valamely helytelen magyarázatot halomra állattól származik; tehát » R estring am ur*. döntenek, de azzal éppen tisztább világításba Erre H aeckel »Freie W issenschaft und helyezik a darwinismust. A morfológia, vagyis freie Lehre« czímű értekezéssel felel s azt a boncz- és fejlődéstan köréből újabb időben m ond ja: »Ha E m i l D u B o i s - R e y megjelenő kisebb dolgozatokat ép úgy mind m o n d-nak tudományos jelszava az »ignorabimus* R u d o l f V i r c h o w - é pedig a * Úgylátszik, tagtársunk nem különböz»restringamur« akkor Jena és más száz mívelő intézet erősen hangoztatja, hogy teti meg az igazi, belső ivarszervekre vonat v im pavidi progrediu m u r \« K . J. kozó hermafroditaságot — a mi az embernél (5.) Olyan készülék, a melynek segít soha sincs — a külső szerveken mutatkozótól ségével a levegő szénsav-tartalma egyszerűen — a mi ellenkezőleg,.gyakorta előfordul. Ez leolvasható volna — mint pl. a hőmérőről alkalommal különben megjegyezzük, hogy a a levegő hőmérséklete — nem ismeretes. januári füzetben a 27-ik lapon a 6-ilc sor A szénsav megbízható pontossággal csupán ban egy szó kim aradt; »a gerinczeseknél* szakszerű chemiai elemzés útján határozható helyett »a f e l /óbb rendű gerinczeseknél* olva meg, a melynek módszere a Term. tud. K ö z sandó, mert az alsóbbrendű gerinczesek, ne löny X H I. kötete (1881) 39. lapján van vezetesen a halak között köztudomásúlag leírva. F. vannak igazi hermafroditák. Szerk.


9

METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK JL.

IKXK. H Ö ZPO ITTI

IN T É Z E T E IT ,

B U D A PE ST É IT ,

1884 JA N U Á R H Ó B A N A.

A tf

Légnyomás milliméterben

z

2^ _ rtfcgel^ d. u

7h

2h

9h

reggel

d. u.

este

i 764*8 763-7 763*4 764*0 -4 * 8

10 -0 * 8 —7*3 -6 * 4 -4 * 8

—3*6 —6*3 -8 * 8 -5 * 4 —4*7

62-4! 3 59*2 4! 56*4! 5j! 57-5

61-3 58*5 54-2 59-0

6 58*6 1 54-9 7.49-8 ! 46-8 8 47*2 ‘ 49 5 9 58-9 | 615 10 61*4i 60-0

9* este

60*6 58*4 53*7 60*5

közép

61*4 58*7 54*8 590

Páranyomás milliméterben

Hőmérséklet G. fokban

-5 * 8 —9 0 —8*2 -7*6

53*5 55*7 -4*6 -3 * 4 46*3 47*6 -3 * 3 -1 * 4 52*7 49*8 3*3 4*5 63*3 61*2 —0*8 1*9 59*6 60*3 —4*5 3*6

közép

7h | 2h

9h

reggel 1 d. u.

este

-2 5 2*6 —4*3; 2*7 —8*4! 2*3 —6*7 i 2*4 -5 7 2*5

Nedvesség százalékokban

7h

közép

2h u.

reggel d.

2*9 3*2 2*5 2*6 30

2*9 2*7 2*3 2*7 2*9

2*8 2*9 24 2*6 2*8

81 93 100 100 100

9h

Csapadék millimé terben

közép

este

1 58 , 85 95 73 98;: íoo í 95]: 87 90 95

75Í 87j 99, 94 *

-2 * 8 -3 * 6 - 1 - 6 —2*1 30 3*6 —1*2 0*0 4*6 1*2

31 3*5 4*4 3*0 3*2

3*4 3*7 4*4 3*7 40

3*6 3*9 4*3 3*7 4*7

34 3*7 4*4 35 40

95 98 76 70 98

95!j 90!! '70 69 67

96 96 76 88 74

95í 95 * 95 74 76' 80'

11 58-0 12 45*3 131 46*4 14155*6 48-2 15l 50-7 ií 51-9 18' 54-1 l^161-8 20, 59*5

54*2 46*3 49*4 54*3 45*3

49*5 53*9 0*3 46*4 46*0 3*7 54*7 50*2 —0*6 53*6 545 -3*7 48*4 47*3 1*8

3*3 3*8 0*8 0*6 3*3

—1*7 1*6 —2 0 -0 * 4 2*0

0*6 3*0 -0 * 6 —1*2 2*4

41 3*5 3*6 2*7 4*7

4*3 3*3 2*9 2*9 4*8

3*8 3*9 2*7 3*5 4*1

41 3*6 3*1 30 4*5

87 58 83 78 90

75 54 60 61 83

94 ! 76 70 79 77

85 63 71 73 83

525 51-1 58-0 61 3 59*4

52-7 52*3 60*7 60*2 61*3

52*0 0*2 518 51 57*6 39 611 -2 * 9 60*1 0*4

2*2 5*9 1*8 0*5 2*5

3*8 50 —1*1 2*2 —0*6

21 5*3 1*5 -0*1 0*8

3*6 50 4*8 27 4*0

3*5 4*8 3*5 3*5 4*3

5*2 5*0 3*2 4*2 3*9

4*1 4*9 3*8 3*5 41

78 77 78 74 85

65 69 67 73 77

87 ' 76 74 79 88

77 74 73 75 83

21j 60-3 |22 59*5 i23! 49*7 124; 37*5 í2ö! 47-9

58*3 1 58*2 57*8 56*4 46*2 44*0 38*1 42*3 49*6 50*7

58*9 -2 * 7 57*9 31 46*6 —0*6 5*2 39*3 49*4 2*6

3*6 4*8 9*6 7*9 3*6

1-8 3*0 6*1 62 —1*6

0*9 3*6 5*0 6*4 1*5

3*3 4*0 41 4*9 31

4*3 4*1 3*9 4*4 5*5 5*6 4 1 ' 2*6 3*1 30

3*9 4*1 5*1 3*9 31

89 69 92 74 57 j

73 61 61 52 52

78 78 79 37 74

80 69 77 54 6 1!l!

—1*4 1*7 4*2 3*3 5*0 9*6 0-8 f

2*9 41 4*2 36 4*7 5*5 3*6

3*7 4*3 4*8 3*6 4*8 6*3 3*9

3*6 4*6 41 3*7 50 5*5 3*8

71 76

* 96

;

(26 50*4 27 45‘2 i28jj 39 9 ;29,i 47-7 Ml 52-0 52*8 Wm h

49*1 40*4 38*8 50*0 51*9 52*4 752*7

i í !

i |

1*7 —1-1 2*9 36 62 3*8 4*5]1 2*6 6.6 1| 6*5 12*0 1 9‘5 2*4 0*7

41 5*3 3*3 3*8 5*6 4*7 3*9

0-

- rl

1

i

495 49*7 - 4 9 39*6 41*7 —1*4 41*7 401 2*5 51*7 49*8 2*7 53*1 52*3 20 51*7 52*3 7*3 7532 753*1 -0*7

3-1

93 100 75 63 89 72 83

67 57 67

90 54 69 78 53

71

80 j

87 89 • 65 63 78; 62

ii/

'1

A hőmérséklet valódi közepe : + 0* 6 C° (Normál érték : — 1*4 C°.) — A légnyomás maximuma : 764*8 mm. 1-én reggel 7 — A légnyomás minimuma: 737*5 mm. 24-én reggel 7 ó. — A hőmérséklet maximuma: + 12*0 C° 31-én d. u. 2 (N. é. : -f-7*8 C“.) — A hőmérséklet minimuma: — 9*0 C°. 3-án r. 7 ó. (N. é.: — 10*1 Cu.) — A nedvesség minimum 37% 24-én estve 9 ó. (N. é . : 5t>%.) — A napok száma, melyeken csapadék esett: 4. (NT. é. : 12.) — A csap dékok összege : 21 mm. (22 évi középérték : 37 mm.). — Elpárolgás január hóban : 23 6 mm. Jelek magyarázata: köd = - , eső hó -fc, jégeső ▲ , égi háború villámlás dara / \ . ónosidő ^ harmatvíz _o_ jellel jelöltetik, — ny = nyoma.


5

METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK KTIR. KÖZP03STTI

IN T É Z E T E IT ,

1884

BXTDAPBSTB1T,

JA N U Á RH Ó BA N . B.

| Szélirányok és szélerő

!'

7* reggel

?h

2h d. u.

—

—

Felhőzet

W1

0 0 i1 0 =

NW 2 1 0 = NW 1

—

—

W1 NW 2 LÖ S W 1

9^ este

0 !1 00 0 1 0 = 10= 10= 2

0*0 100 7-3

100

10 10 2

10 10

10 0

100

3

0

0

0 1

7

9

6

0

1

10

6 1 0

10

7 7 3 9

0

23 60 27 4*0 6*3

0

10 •5

6*7 5*3 07 8*7 3*7

8

10

30 07 6*3 57

0

7 • 5 7

00

6 0

6

2-7 8*7 3*7 03 63 6*7

4*1

4*61

1

1

7

9

1

10

10 1 0 10 0

w3

0

9

sw 1 w6 w2

0 6 10 0

1

10 0 0

10*

2h

d. e.

d. u.

9h este

8°27'.2 8°27'.3 8 °3 0 \0 8°27'.4| 27*5 26*9 28*2; 30*7 27*6 2 8 *3 ' 279 31*5 28*1' 27*9 27*6 31*0 26*9 29*6: 27*5 30*9

00

10

9

7h reggel

7h reggel

10^

2*

6*7 1*7 0*3 73

0

0 1 4 ; 7 i 0 0 4

6

j

0

0 ; 7

6 ! 8 7

6 7

6 5

6

9*

d. u.

lí

10

1

—

közép éjjel nappal

10

0

W1

2h

reggel j d. n.

Mágnesi intensitás (N.)

Mágnesi elhajlás

Ózon

757 760 77*2 771 75*8

71-5| 69*7 74*5 751 74*6

741 73*9 747 75*9 751

763 76*0 76-6: 78*2; 761

27*5 27*8 26 8 271 270

28*9 28.7 28*4 27*5' 270

315 30*7 32*8 30*2 320

27-8 28*2 27*9 277 27*6

744 772 77*2 745 771

73*7 762 74*4 713 720

742 759 711 72*7 749

76-1; 78-5 74‘2: 77*0; 77*2.

26*9 26*9 26*7 270 26*7

27*2 27*6 28*2 26*5 266

30*4 30*6 29*8 30*2 32*8

281 26*7 27*6 275 27*0

77*4 756 73*3 753 76*3

737 71*3 70*9 710 71*9

725 661 701 74*3 67*5

70*7, 71 -9 ! 75*2: 75*2: 74-8:

27*6 271 27*6 27*6 26*7

27*6 27*9 27*8 27*8 26*5

300 30*9 31*4 32-3 31*8

27*0 276 26*6 27*5 273

770 755 77*0 732 750

73*5 72*7 74*8 722 72*7

702 750 770 73*2 734

73*6 761 764 74*7 76*1-'

26*8 26*9 26*6 27*2 272

271 26*5 270 27*2 26*9

31*9 309 30*7 31*1 316

27*8 28*1 27*4 27*9 24*8

74*8 76-4 75*7 771 771

712 74-1 73*4 73*7 74*2

722 73*8 74*7 73*8 74*5

74*4 76*8 76*3 76*8 73*9

26*9 270 265 26*9 26*9 27*2

28*1 25*3 261 26*8 26*0 26*4

32*8 32*6 31*2 31*8 31*8 31*8

269 27*3 272 27*6 27*6 27*7

78*9 75*2 75*8 76*1 76*6 76*5

708| 72*6 71*9 704 71*8 72*3

68*8

73*0 75-3 75*5 75*4 752 76*7

l

I

E1

—

—

w1 29 W 6

w3 w1

1

7

9

10

1 1 10

0 0

5 5*4

7

6 7 7 0

5 4*0

709 725 739 74*8 750

-I

.311

A szélirányok eloszlás : N NE E SE S SW W N W — Közép szélerősség : 2*0 százalékokban : 2 0 5 0 0 5 78 11. A szélirányok úgy vannak jelölve, mint Angolországban szokták, u. m. N. észak, S. dél, E. kelet, W. nyűgöt.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

KÖZLÖNY. HAVI FO LYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRT. III. AZ ÉG SZOKATLAN PIROSSÁGA

Recommend Documents