Közlemények
a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének
Természetfóldrajz Tanszékéről
Papers from Department of Physical Geography,
Institute of Geography, University Pécs
Abhandlungen aus dem Lehrstuhl für Physische Geography
des Geographischen Institutes der Universitat Pécs
16. szám
Rétvári László Környezetminősítő
térképezés a Tatai-tájban
Pécs 2000 1
----------
-
-- ---------------------
Lektor: Dr. Lovász György, a földrajztudomány doktora
Sorozatszerkesztő:
Dr. Lovász György, a földrajztudomány doktora, egyetemi tanár
ISSN 1586-18721
Készült a BORNUS Kft. nyomdájában
300 példányban
Felelős kiadó: dr. Tóth József, intézeti igazgató
Felelős vezető: Borbély Tamás
-------------------
Környezetminősítő térképezés
a Tatai-tájban
3
Bevezetés Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet az 1970-es évek második felében indította útjára a Tatai-medence "környezetvédelmi terepaszta lán" a nagyméretarányú (1: 1O OOO-es), komplex település-környezeti mi nősítési térképezési munkálatokat. A kutatási irányzat elsősorban meto dikai indíttatású volt, vagyis egyfelől kísérletet tettünk a szocialista terv gazdálkodást jellemző extenzív fejlesztéspolitika hatására a különböző funkciója települések művi környezetében lejátszódó folyamatok helyes értelmezésére, másfelől a terepmunkálatok során nyert adatok kartográ fiai módszereinek (jelkulcsi megoldásainak) kidolgozására. A kéziratos térképeket a Kartográfiai Vállalat közreműködésével l :25 OOO-es méret arányban adtuk ki; a települések fejlődési pályáját, problémáit is tartal mazó tanulmányok publikálása a Földrajzi Értesítőben és másutt a 90-es évek közepéig húzódott el. A környezetminősítési térképezés metodikai alapjait Katona S. (1978) teremtette meg, amikor - az ipari-városi területhasznosítás, - a tennészeteshez közel álló területhasznosítás, valamint - a tönk retett, hasznosításból kivont színterek mérvadó térkategóriákat vázolta fel. Ezen a bázison indult meg Tatabánya bányászati, energiagazdálkodási, nehéz- és építőanyagipari stb. ártalmaktól súlyosan veszélyeztetett települési környezetének állapot felvételezése (Katona S., Keresztesi z., Retvári L., Sóvágó Gy.). A környezeti elemek helyszíni értelmezésével, azok kifejező jelkulcsi megoldásaival elkészített térkép (1978-79), majd publikált magyarázója (Keresztesi Z.-Rétvári L. 1985) mintája lett minden további település környezeti felvételezésének. E térkép kiadásának évében került sor Tatának a hajdani langyos vizű források, a jelenben főleg lakó-, oktatási és idegenforgalmi funkciókkal jellemezhető város felvételezésére. 1986 ban a vegyes agrárfunkciójú, de az intenzív nagyüzemi állattenyésztése folytán országosan ismert Környe bel- és külterületének felvételezése következett. Tata térképe és magyarázója 1988-ban jelent meg, Környe anyagiak híján - kéziratos formában maradt meg. A sorozat utolsó tagja a Duna vonalán kétezer éve kiemelkedő stratégiai adottságokkal rendelkező Komárom volt. Pontosabban a védelmi és folyami átkelés által determinált "ikerváros" Magyarországon maradt része (1991), mely térkép megjelenését és több helyen való publikálását (Rétvári L., Sóvágó Gy. 1993, 1994) a kivételes oktató-nevelő erényeket és eredményeket
4
Rétvári László
felmutató szerzőtársam 1992 márciusában bekövetkezett váratlan halála miatt már nem élhette meg. A tatai tájékon végzett környezetminősítő munkálataink - a metodi kai térkategóriák nyitottsága miatt - mintául szolgálhatnak hazánkon belül, illetve határainkon kívül hasonló célú térképek elkészítéséhez és feldolgozások elvégzéséhez. Az alábbiakban Tatabánya és Tata néhány jellemző tértípusát emeljük ki fekete-fehérre másolt kivágatával (l., 2. ábra) Komárom ese tében az eredeti színes térkép melléklésével (3. ábra).
Tatabánya A Vértes és Gerecse között elterülő Tatabánya megyeszékhely, megyei jogú város mai arculatának kialakulásában döntő szerepet játszott a XIX. sz. végén megindult szénbányászat. A 80-as évek végéig a területről közel 200 millió tonna barnakőszenet tenneltek ki. A szén jelenléte hőerőművek, majd ehhez kapcsolódóan különböző ipartelepek létrejöttét tették lehetővé. A szén a tata - bicskei - árokba vonzotta az ország legjelentősebb, Ny-K irányú forgalmi tengelyét. Az évi több millió tonnás átmenő, illetve helyi forgalom lebonyolítására nagy méretű út-, vasút- és csillepálya-hálózatot kellett kiépíteni. A nagy helyigényű és a környezetet leginkább szennyező munkahelyek is zömmel a vasútvonal mentén telepedtek meg, amelyek többsége a rendszerváltást követően megszűnt. A szerint a vasút- és közúthálózat tengelye a várost ÉNy-DK irányban kettészeli, ezáltal meghatározó szerepet játszott a városszerke zet kialakulásában és még ma is nagymértékben nehezíti a városrészek közötti forgalmi kapcsolatot, az egységes városszerkezet megteremtését. Az ún. tercier munkahelyek (közellátási, szolgáltatási, igazgatási, oktatási, egészségügyi stb.), intézmények elhelyezkedésében már jól érezhető a tudatos városrendezés. A legkorszerűbb ilyen központok, intézmények a városrendezési terveknek megfelelően Tatabánya Újvárosban létesüItek. A tönkretett, hasznosításból kivont területek között jól elkülöníthetők a bányászat által megbontott térszínek típusai (bányagödrök aktív és fel hagyott formában, iszapoló homoktárolók, alábányászás miatt megro gyott felszínek és veszélyeztetett területek, meddőhányók, salakhegyek, bányászat után visszamaradt parlagterületek), az ipari hulladékterületek (toxikus ipari hulladékok, zagytárolók, iszap- és pernyetárolók, egyéb
Környezetminösítö térképezés a Tatai-tájban
5
L IPARI-VÁROSI TERÜlETHASZNOSÍTÁS TipUSAI 2. TERMÉSZETESHEZ KÖZELÁLLÓ TERÜlETHASZNOsiTÁS TÍPUSAI 1.1. MunkaheJy
2.1. Mezögazdasági Iöldhasznosilás
~~'f~~~é~~~~~~.e~~Jig~I~~~l~~~i.os~~~as.o. közmúvelódes-Km.
Kerl
IpaTi üzem
~ Szóló
Mezógazdasagi üzemi beepités Raklárlerülel Közlekedésüzemi terület (MÁV. Volan. stb.)
D D
1.2. Lakóhely A- ZÁRT ITÖMÖR) BEEP;TÉSÜ VÁROSI LAKOHELY
_
Fakitermelés
_
Üdülés, pihenes (parkerdö)
KisvaroS-Í, földszinles B. NYlTOTI (LAZA) BEÉPiTÉSÜ VÁROSI LAKOHEL y
3. TÖNKRETETT, HASZNOsiTÁSBÓl KIVONTTERÜLITEK
TÖbb. mint két emeletes lakótelep
3.1. Bányászat által megbonloll térszín
Egy \l3gy két emeletes
Bimyagódór (akliv, IeihagYOll) H -
Családihazas. ker1es Egyéb beépi'és
8Anyászat utan visszamaradt parlaglerület
3.2. Parlag
Falusi beépilés (paraslIhaz, kapcsolód6 gazdasági épülelek)
MU\lelesból tartósan kivont terület (gyepparlag)
Pavilonos beépités (ifiusi'tgi- és'sporttábor)
~
Bokor-la (Iás) parlag
Garazssor
1.4.
3.3. Kommunális személleJep
Pihenőhely
Szeméttelep, személlerak.ás Sléh3·vel. C -
kemping)
1.5. Belleruleti zöldövezet Park. jálsz61ér (Vp -
vadaspark)
4. EGYÉB JELŐLÉSEK
Sport telep (füvesített. nem fúvesitett)
[ID]
Temető
IIIIB
..
Védő erd6terület
~
Védőlasor
Energetikai ipari objektum (höerömü)
Elmocsarasodott terülel
Palak
TTTTTl
Egyéb zőld terület (P -
parkirozó)
1.6. Beépités alall álló terület ~
Gyewbokorparlag
1.3. Egyéb, nem lakóhelyként használatos építmény
Üdűlöterülel (S -
homok. Kö -
Meddöhány6
C. EGYÉB (NEM VÁROSI) LAKOHELY
-
Rél
2.2. Erdógazdasági hasznosítás
Közmúterület
[= : : I
Szanló
_
Csatoma. árok . Vizlelülel
Településhalár (bellerülell halár)
Parcellazas (csaladi hazas épitkezésre)
1. ábra Kivágat Tata kömyezetminősítőalaptérképéből
kö, Ag -
agyag
6_ _~;-:-\,
Rélvári László
ngy1éroI6.
lTASBÖL KIVON T TERÜLETEK ~ HASZNOS 3 TÖNKR",,,,., bontotllérszJn . Mk-méuk6.Mg _ m;\rll'
1TS<.1
. 3 l Bány ász.a l ,Ulal meg n) H _ homo k• K. ka"cs,
llillI ..
~ ~ o
L2=J Iri]]I
~
~
"""Öl (ak.I.,
1.lhagyo homokb.lnya) _lago.
. Jó homoktáro'ó I felszin • ill. ves.zilyezt ""PO i.n ~ogyon .Iáb.lnyáuik m wJokhejjy
b.lnya"....
IUBp·
és pernystároJó
éb ipari s:zennyel ter helt 'erVlot (ipari parlag) I.
..Jok hányó ogy
3.3. par B k' nt 'OI'ulot id6t.zako$an 1'10 l ) ITFn ma.,.11lsbc51 tartósan kivont 'OI'ulot ilJYoppar ag
_1_
o
~ "Y,,~I
eun leru ••
meddőhányó. b.lnyapc. lagterVletok
ásut vl.szamor_adt par
[ml
[,..~, .1
Ulán
rro
boko< parlag
gyep. I. Ifik) parJog
Ib':'"o I boko< . illiUs szeméttelep
b a 3.4. Kommu lerakM 3.2. JJ"'rih 2. a r " l,U '".;.""~ ~~ .. ezetmmos Ita Kivágat Tatabánya ka my alaptérképéből
. ulladék lerulel
b.lny
,
o
uel'Tlét1elep, szemét
-1'--'kOk elholyezésa
.
I hu
,
"
Környezetminősítő
térképezés a Tatai-tájban
7
ipari szennyel terhelt területek), továbbá a különböző ipari parlagterüle tek. A felsorolásból kitűnik, hogy Tatabánya "igen gazdag" a bányászati és az ipari eredetű antropogén formákban. Ezek értelmezését nehezítette, hogy néhol a bányászati eredetű pozitív formák egymásra épülnek és egyeseket különböző időszakokban hasznosítottak is. Tatabánya lakóhelyei sokszínűséggel tűnnek ki. Minthogy a tényleges várossá alakulás csak az 1950-es évek elején indult meg, a nagyvárosok ra jellemző tömör, többemeletes, zárt településforma itt hiányzik, ugyan akkor szembetűnő a nyitott (laza) beépítésű városi lakóhelyek térbeli nö vekedése. E lakóhelytípus fejlődési szakaszai mind az építésmódok, mind az alkalmazott technológiák változásaiban nyomon követhetők (főleg Tatabánya-Újvárosban és a Kertvárosban). A családi házas, kertes lakóhelyek ugyancsak nagy területre terjednek ki, ezek között a minőség szerinti szóródás máig feltűnő területi sajátosság. A legrégibb és legela vultabb övezet Felsőgalla hegyoldali részén található. Egészen más típust képvisel Új-Tatabánya és Bánhida között a mérnöki munkával tervezett családi házas lakónegyed. A legkorszerűbb típust a Kertváros jelenti. Pihenőhelyekben és beIterületi zöldövezetekben a város rendkívül szegény. A régi szőlők, gyűmölcsösök, kertek funkcionális átalakulása vagyis hétvégi házakkal a pihenést szolgálva - napjainkra csaknem befejeződött. Legnagyobb problémája, hogy tiltakozásunk ellenére ide építették a 80-as évek elején az NIl-es autópályát és ezzel a rekreációs zóna az örökös zajártalom övezetévé vált. A Bánhidai Erőmű melletti hűtőtavon sajátságos pihenőhely típus, az ún. horgásztanya alakult ki. Nagy részük a víz fölé épült. Zöld foltokat jelentenek még a templomud varokhoz, temetőkhöz, iskolákhoz tartozó fás, fiives térszínek és az utóbbi évtizedek rekultivációi után a környezetvédelmi erdővel bete lepített területek. Ez utóbbiak pihenésre még nem alkalmasak. A pihenést szolgálja a Gerecse peremén a Turul környéki parkerdő és távolabb a vadgazdálkodásra is alkalmas erdő.
Tata Tata térbeli rendszerét a Tata-bicskei árkos törésrendszer irányával megegyező Általér, az arra felfűzött Öreg-tó és a város tefÜletén fellelhető más tavak jelölték ki. A városrészek között ma is érvényre jut a településszerkezet kettőssége, azaz Tata illetve Tóváros élesen elkülönülő városmagja. A település fejlődésében, máig tapasztalható
8
Rétvári László
jellegzetességében fontos szerepet töltöttek be a törésvonalak mentén a fóldtörténeti középidő kőzetrétegeiből feltörő karsztfonások és kutak. A nagy hozamú, döntően langyos vizű fonások által táplált helyi vízfolyások mellé malmok (szám szerint 14), később a helyi ipar alapjait megteremtő üzemek települtek. A hajdani "vizek városában" azonban a Tatabányai Szénbányák élet- és vagyonbiztonsági okok miatt kényszerű karsztvíz emelése a forrásokat sona elapasztotta, s a korábbi 41 tatai forrás közül ma egy sem ad vizet. A város településmagja az Öreg-tó kifolyásánál épült Vár, illetve az ezt Ny-ról övező - a kastélyt is magában foglaló - tatai Váralja. A Vártól ÉNy-ra új városközpont épült kj: oktatási, közművelődési, egészségügyi és több szolgáltató (tercier) munkahellyel, illetve az úthálózat korszerű sítésével. Az utóbbi évtizedekben e terület határán nyitott beépítésű, többemeletes lakótelepek is épültek, kissé távolabb, de ezekhez kapcsolódva családi házas, kertes beépítések, sorház jellegű, telep szerű részek színesítik a város arculatát. A város és a vonzáskörzet ellátását szolgáló üzlethálózat is főként a két régi városrész főútjaihoz és tereihez kötődik, de fonnálódik az új városközpont korszerű szolgáltató, kereske delmi és vendéglátói infrastruktúrája is. A helyi kulturális élet és az idegenforgalom sajátos színfoltjai a múzeumok, amelyek a várban, a zsinagógában és a régi malmokban kaptak helyet. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó vendéglők, éttennek, szállodák és a kemping főként az Öreg tó körzetében létesültek. Tata fejlődése szempontjából nem tekinthető hátránynak, hogy az 1980-as évek elején megépült Ml-es (E5-ös) autó pálya a várost D-en elkerüli. A városból kivezető utak zavartalan össze köttetését teremtenek ezzel, ugyanakkor magát a települést, s benne a tennészetvédelmi területeket tehennentesíti a nagyforgalmi út kívül maradása annak zaj- és levegőszennyező hatásától. Szemben Tatabányával Tata pihenőhelyekben, belterületi zöldöveze tekben rendkívül gazdag. A táj örökölt természeti potenciálja (erdők, vizek, épített és tennészetvédelmi értékek) a rekreációs hasznosítási lehetőségek sokaságát teremtette meg. Különösen kiemelkedő az Öreg-tó körül elterülő közművesített parkerdő, amelynek rekreációs célú funkció váltása napjainkra csaknem teljesen befejeződött. A kemping és az ifjúsági üdülő- és képzőtáborok az Öreg-tó K-i partján épültek ki. A belterületi zöldövezetek között igen fontosak a város többi parkjai. Ide tartozik a Cseke-tó parkosított övezete, az Öreg-tó part menti sávja a Vár kömyékével, nem kevésbé az évtizedek óta ismert tatai Edzőtábor, a helyi lakosság aktív pihenésében kiemelkedő szerepet betöltő a parkosí
Környezetminösítö térképezés a Tatai-tájban
9
tott Fényes-furdő, illetve a Kálvária-hegy Ny-i oldalán - a hajdani kőbá nya helyén - az elmúlt évtizedben kialakított Geológiai Bemutató. Par kosított területei, az antropogén-technogén felszínek szennyeződésekről megtisztított, s a tudomány és közművelődés szolgálatába állított geoló giai feltárás az igényes környezeti rehabilitáció modeJJjének is tekint hetők.
Komárom A Duna menti ipari sávban legismertebb településegyüttes a folyam jobb partján l 920ban kényszerűségből önállósult Komárom "újváros". A vele szimbiózisban élő Szőny, már a római időkben is a Duna-menti "limes" vonalán katonai erődítmény volt (Brigetio) és "együttél" Komá rommal a várostól Ny-ra fekvő Koppánymonostor is. Az 1980-ban várossá lett Komárom földrajzi jellegzetességei ben meghatározó a város Ny-K-i irányú tengelyének hosszantartó, a Duna vízi útjával párhuzamos elnyúlása. Erre merőleges a Duna komáromi közúti hídjához vezető út. A Duna stratégiai vonalának gyújtópontjában másfé] évszázada karakte risztikus támpontok az erődök (Monostori erőd, Igmándi erőd, s a V ág Dunával szemben a CsilJagvár). Az óriási erődrendszer háromszöge által keretbe fogott "Új" Komárom sem nélkülözi a többemeletes épületek tömbjeit - a nyitott (laza) beépítésű városközpont intézményeivel - a Duna felé haladva azonban a várost a zárt beépítésű, kisvárosi földszintes övezet jellemzi. A karakterisztikus belterületi zöldövezettel tarkítva benne sporttelepek kel, astranddal , egyéb szociális intézményekkel, s a zöldövezetet lezáró Csillagvárral, előtte a Hősi temetővel. A Duna Pozsony és Pest közötti, kb. 200 km-es folyamszakaszán a Vág-Duna torkolatánál adódott olyan kedvező folyami átkelőhely} illetve a Duna jobb és bal partja környékének teljes uralmát biztosító stratégiai pont, amely a honfoglalás óta folyvást korszerűsödő, bővítendő erőd rendszerével, s az 1800-as évek közepén a régi és új várak egybeépített tömbjeivel (Igmándi és a Monostori erőd), azaz a "takart vármaggal" bíró új erődtipussa~ zárta a magyarországi és egyben az európai várépítés évezredét. A ritka, hazánkban egyedüli műemlékegyütles ódon falai, az árok és alagútrendszer labirintusai rendkívüli látványosságot, növekvő idegenforgalmi vonzerőt jelenthetnek a határvárost vízisportolási, balneológiai, kulturális, gasztronómiai kínálata miatt felkereső hazai és külföldi vendégeknek.
---------------------------
10
Rétvári László
A város régi magvától Ny-ra még inkább DK-re következik Komá rom legjellemzőbb és egyben a legnagyobb terültei kiterjedésű lakóhely típusa, a családi házas, kelies beépítés. Ez a laza beépítésű lakóhelytípus átterjed a város vasúti átjárókon túli, koppánymonostori, illetve szőnyi városrészébe. Szőnyben egyeduralkodó ez a beépítési stílus azzal a kü lönbséggel, hogy a római Briegetio légióstábor befedett romjain felépült Szőny, illetve a már használaton kívüli olajfinomító közötti Újtelep az ipari munkásságának igényes, de megjelenésében a "szabványos" családi házaktól kissé elütő, kertes házaknak ad lakótelepi helyet. A város Ny-i részén, a vasúti átjáró (sorompó) közelében unikális beépítés nek tekint hető a térkép piros színnel jelzett hatalmas tömbje, s az attól D-re fekvő gyep-bokor parlag ugyancsak tetemes felülete. Ez az "objektumegyüttes" a felvételezés idején még a Szovjet Hadsereg felségterülete volt. A kora beli államközi egyezmények értelmében tehát a Magyarországnak meg maradt és a Duna ba~ parti Szlovákiához került "igazi" Komáromnak legfontosabb stratégiai pontja idegen katonai erők ellenőrzése alatt állt, ami aztán a közismert 1991. évi csapatkivonások után újra magyar és szlovák felségterület (városi önkormányzati birtok) lett. Ideát, a koppánymonostori vasúti elágazások, illetve a Duna teraszának homokos felszínére telepített szőlőskertek között volt egy még nagyobb katonai gyakorló terület, szélei n hatalmas kavics- és homokbánya-gödrökkel. A katonai gyakorlótereket nem tekinthetjük, nem minősíthetjük hagyomá nyos parlagoknak, mint ahogy nem a várostól D-i irányba kivezető Igmándi út mentén a hajdani tankpályát sem. Ez utóbbi parlagterület bozótos, ligetes részeit napjainkban - békésebb célú - gépkocsivezetői gyakorlópályaként hasznosítják. A városegyüttesnek geostratégiai helyzete folytán tehát közel kétezer éve védelmi és ezzel szoros összefüggésben folyami átkelőhely szerepe a mérvadó, bár az itteni, "ifjú" Komárom esetében a rév, majd a híd, mint városteremtő helyzeti energia csak a XVIll. század második felében kezd érvényre jutni. Azóta viszont minden jó (gyárak, intézmények, infra struktúra, intenzív agrártennelés) és minden rossz (hadak vonulása, há borúk, környezetszennyezés, forgalmi dugók) a közlekedésből eredeztet hető.
Környezetminösítö térképezés a Tatai-tájban
JJ
Irodalom
Katona S.-Keresztesi Z.-Rétvári L. (1979): Methodology and subject of environment qualification mapping. - Geographical Problemas of Human Enviromment. Geographica Slovenica. 9. 103-108. o. Kere~ztesi Z.-Rétvári L. (1985): Tatabánya kömyezetminösítő alaptérképe. - Földrajzi Ertesítő. 3.277-282. o. Lovász Gy. (1982): A természeti környezet szerepe a városépítésben. - Településfej lesztés. 17-26. o. Nikodémus A.-Rétvári L. (1987): Az extenzív fejlesztéspolitika környezeti és strukturális problémái a DunántÚJi-kÖzéphegységben. - Földrajzi Értes itő. i-2. 29-52. o. Pécsi M.-Rétvári L. (1980): A környezet minősítö térképezés problematikája. - Föld rajzi közlemények. 4.275-307. o. Rétvári L. (1990): Komplex környezetminösítő térképezés. - In: Bányászati rekultivá ció és környezetgazdálkodás (konferencia kiadvány). Budapest-Gyöngyös 97-103. Rétvári L.-Sóvágó Gy. ( J 994): Komárom környezetmjnősítö alaptérképe. - Földrajzi Értesítő. l-2. 117-128. o. Rétvári L.-Sóvágó Gy. (1988): Tata kömyezetminösítő alaptérképe. - Földrajzi Értesitő. 1-4.125-136. o.
Die Umweltqualifizierungskarten von Tataer Landschaft - Zusammenfassung Die Kathegorien unserer Umweltqualifizierungkarten sind: die Typen der Bodennutzung die nahe zu der natürlichen stehen, - die Typen der industriellen und urbanischen Bodennutzung, die degradierten und aus dem Nutzen herausgenammen Raumtypen. Innerhalb der oben gennanten Raumtypen die Typen und Subtypen die die qualitat zum Ausdruck bringen und zu Modifikationen unterlaufen (mit Titellösung): Tatabánya ist von bergbaulichen und schdlichen industriellen Einwirkungen gefáhrdet, Tata ist eine Stadt, die Rehabilitation der Wasserungebung benötigt, sowie die Neugestaltung der Funktion, als Turisten- und Fremden veh rkeh rs tadt. - Komárom ist eine Stadt mit Fluiüberquerung und Transitverkehr und die durch die natürlichen Schürzfunkcionen der Umgebung bedingt sind.
- - - - - - - - - - - -- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
