KÖZHÍRRÉ TÉTETIK. Dorog Város Képviselõ-testületének lapja

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK

Dorog Város Képviselõ-testületének lapja

MEGBÉKÉLÉS NAPJA „Azt kívánom valamennyiünknek, hogy a jövõben is legyen tehetségünk, szorgalmunk, hogy építsünk, hogy harmóniát teremtsünk önmagunk és a környezet között, s mindig legyen meg bennünk a megbékélés képessége, az a szellemi, lelki állapot, mely közös értékeink védelmére, közös értékeink gyarapítására tesz képessé valamennyiünket” – mondta dr. Tittmann János polgármester ünnepi köszöntõjében az idei Megbékélés Napján. A Megbékélés Napja üzenetét mindig egy nagy jelentõségû helyi, vagy országos jellegû történelmi eseményhez fûzi Dorog városa. Most ez az esemény: idén 60 éves a II. Magyar Köztársaság. Az ehhez kapcsolódó, az 1946. február 1-tõl 1949. augusztus 26-ig tartó idõszakról szóló ünnepi beszédet Hubai László, a történelemtudományok kandidátusa tartotta. Ezen rövid idõszak elõzményeirõl beszélt, majd kiemelte, hogy miben látja történelmi jelentõségét. „Elõször is abban, hogy elsöpört egy ezer éves uralkodó osztályt, mely két vesztes háborúba vitte az országot. Helyükbe, parasztok, munkások, kis és középpolgárok választott képviselõit küldte a törvényhozás házába, szavazati jogot adott minden nõnek, s biztosította számukra az iskolai elkülönítésétõl való mentességet is. Eltüntette a fasiszta jellegû törvényeket. Megszüntette a feudális eredetû nagybirtokrendszert, s 650 ezer parasztcsaládnak, éppen a legszegényebbeknek földet adott. Olyan jogi szabályozást hozott, például a köztársasági elnök választásában is, amely ma is alapját képezi sok jogi eljárásnak. Nemcsak a jogalkotásban alkotott maradandót, hanem az ország újjáépítésében is. Magyarország minden társadalmi rétege ebben a nehéz helyzetben kivette részét az ország újjáépítésébõl. Elõször fejet kell hajtani a parasztság elõtt, és a munkásság nélkül sem indulhatott volna újra az élet. S ezt itt Dorogon ma sem árt hangsúlyozni: bár önök ezt sokkal jobban

2006. május

tudják. Ha nincs bányászkodás, akkor nincs szén. Ha nincs szén, akkor nem tudnak mivel fûteni az iskolában, a kórházban.s nem termelnek villamos energiát az erõmûvek. A bányászok, ha hosszú életet adna nekik a bányászsors, ma is mesélhetnének arról, hogy kötésig vízben állva, kézi szivattyúkkal hogyan tették lehetõvé a szénkitermelést már 1945 tavaszától. De nemcsak a munkások, a parasztok, hanem az értelmiség szerepe sem lebecsülendõ. Hisz a múlt torzított könyveit õk tisztították meg, s õk töltötték meg a korszaknak megfelelõ, ígéretesen induló, demokratikus tartalommal.” Végül arra tért ki, hogy mit üzen nekünk,

A kitüntetett szervezetek képviselõi kései utódainak, a második Magyar Köztársaság? „Elõször is üzeni a jogegyenlõséget, azt, hogy a jogegyenlõség hívei nem építhetnek tekintélyelvû politikai rendszert. Üzeni számunkra, a közteherviselést, a tulajdon kötelességét. Azt, hogy a tehetõseknek többet kell áldozniuk, többet kell vállalniuk a közösség terheibõl. Ez a több áldozatvállalás, a tulajdon felelõssége ma ugyanolyan aktuális feladat és értékálló üzenete a második köztársaságnak. Üzeni nekünk a második köztársaság az esélyegyenlõség követelményét, melyet az iskolában, az oktatások keresztül érhetünk el. Üzenet hatvan évvel ezelõttrõl a párbeszéd fon-

17. évfolyam 5. szám

tossága a politikában. Az egymással versengõ pártok elképzelése akkor is más és más volt. De abban, hogy Magyarország ilyen gyorsan talpra tudott állni, szerepe volt annak, hogy a pártok közötti vita meg tudott maradni azon keretek között, amelyek egy köztársasághoz méltóak, s amelyek nélkül nincs polgári demokrácia. Üzeni nekünk, hogy csak párbeszédben, egymás tiszteletben tartásával építhetõ tovább a harmadik Magyar Köztársaság. Mert a harmadik köztársaság nem befejezett építményt. Alapjai már megvannak, de attól még messze vagyunk, hogy minden lakójának, de legalább lakói túlnyomó többségének komfortos legyen, s magáénak érezze a köztársaság építményét. Van tehát feladat, munkára és közös alkotásra szükség és lehetõség van, a dorogiaknak és nem dorogiaknak egyaránt. S a feladat nem kisebb, mint a ’45 utáni újjáépítésben volt, hanem csak más. Ehhez kívánok Önöknek kitartást, szívósságot, tudást”. A gondolatébresztõ beszéd után a képviselõ-testület által alapított Pro Urbe díjak átadására került sor. 2006ban a Magyar Vöröskereszt Dorogi Szervezete és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dorogi Szervezete kapta az elismerést a rászorulók érdekében végzett munkájukért. A vöröskereszt nevében a szervezet dorogi elnöke, Dr. Móró Ágnes, nyugalmazott fõorvos asszony, és Koppányi Mária asszony, a városi szervezet titkára, a dorogi máltai szeretetszolgálat nevében Schmidt József, gazdasági vezetõ vette át az oklevélbõl, emlékplakettbõl és pénzjutalomból álló elismerést a polgármestertõl. Ezután a város vendégei, intézményei, civil és gazdálkodó szervezetei helyezték el koszorúikat. Az ökumenikus istentisztelet utáni szép és tartalmas megemlékezés, a napfényes májusi idõ békével töltötte el az ünneplõk lelkét. S ez volt az ünnep igazi értelme. MaZsu

1


Testületi hírek A dorogi képviselõ-testület április 28-i ülésén Szent György nap alkalmából négy, a város és a térség érdekében kiemelkedõ munkát végzõ rendõr számára jutalmat szavazott meg. Elfogadták az elõzõ testületi ülés határozatainak végrehajtásáról és a két ülés közti idõben hozott döntésekrõl, eseményekrõl szóló jelentést. Megszavazták a Dorogi Szakorvosi Rendelõ Kht., a Dorogi Közmûvelõdési Kht., a Dorogi Városüzemeltetési Kht., a Dorogi Szénmedence Sportjáért Alapítvány, a Dorog Város Kulturális Közalapítvány, a Dorogi Kommunális Közalapítvány, a Dorog és Térsége Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat, és a Városi Gyámhivatal 2005. évi munkájáról szóló beszámolót. Tájékoztatót hallottak a Baumit Kft. 2005. évi környezetvédelmi beruházásairól. A testület 200 ezer forinttal támogatta az Esztergomi Rendõrkapitányság és az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány Prevenciós Iroda Fény Központ által idén nyáron is megszervezendõ bûnmegelõzési tábort, melyen dorogi gyerekek is részt vesznek. A képviselõk hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság székhelye a Dorogi Szent Borbála Szakkórház legyen. 350 ezer forintos önerõvel vesz részt a testület a helyi rendõrkapitánysággal együtt a Belügyminisztérium betöréses lopások visszaszorítását, megelõzését célzó pályázatán. A testület nem vesz részt egy újabb, roma ügyekkel foglakozó kht. alapításában, mivel a kht. tervezett feladatait az önkormányzat teljes mértékben ellátja. A testület az önkormányzat kiegyensúlyozott és eredményes gazdálkodása alapján dr. Tittmann János polgármester és

Baranyai Lõrinc alpolgármester részére háromhavi illetményüknek megfelelõ összegû jutalmat állapított meg. Határoztak a testület által alapított címek, díjak, elismerések adományozásáról. A testület Pro Urbe díjat adományozott szociális és karitatív tevékenységükért megosztva a Magyar Vöröskereszt Dorogi Szervezetének és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dorogi Szervezetének, Rauscher György díjat adományozott Tettamanti Béla Munkácsydíjas grafikus mûvésznek, „Az Év Köztisztviselõje” díjat adományozott Muzslai Máriának, az Okmányiroda vezetõjének kiemelkedõ munkavégzéséért, és „Az Év Pedagógusa” díjat adományozott Balogh Balázsnak, az Eötvös József Általános Iskola tanárának, kiemelkedõ pedagógusi munkásságáért. Dorog Város Képviselõ-testülete rendkívüli ülést tartott május 11-én. Elbírálták a Mária barlang helyreállítására benyújtott vállalkozói ajánlatokat. A kivitelezési munkákkal a Strabag Zrt. Tatai Fõépítésvezetõségét bízták meg, bruttó 56.658.730,- Ft ellenszolgáltatási díjért. Ebbõl az összegbõl 18.000.000,- forintot a 2006-os, a fennmaradó részt a 2007. évi költségvetés terhére biztosítja a testület. A képviselõk elutasították a Promtávhõ Kft. lakossági távhõszolgáltatási díjemelési kérelmét. A testület elõzetesen beszerezte a gazdasági és közlekedési miniszter véleményét, aki szintén nem értett egyet az emeléssel. A távhõszolgáltatóval fennálló koncessziós szerzõdés sem kötelezi a testületet az emelés elfogadásra, így ezt nem hagyták jóvá.

HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK Megkezdõdött a Bécsi út felújítása Elindult a dorogi Bécsi út rekonstrukciója. A munkálatok elõször a Határ csárda felõli részen, a gumijavító mûhely és a temetõ közti járda építésével kezdõdtek, majd a Penny áruház irányában is dolgoznak már. Következõ lépésként a Határ csárda és a Szent Imre utca közötti szakaszon újítják fel a jobb, majd a bal oldali járdát, kicserélik a szegélyköveket, átépítik a leállósávot, forgalomterelõ szigeteket alakítanak ki, majd aszfaltoznak. A munkálatok alatt a kivitelezõ szerint nem várható forgalom elterelés az egész útfelújítás során, csak sebességkorlátozásokra és sávszûkítésekre kell számítani. Aszfaltozáskor jelzõõrös forgalomirányítás mellett haladhatnak a jármûvek.

Schmidt-kaput. A városképileg védett építményt a vizesedés miatt már többször hiába vakolták le. A fal átázását ezúttal egy különleges módszerrel akadályozzák meg: az alapok felett elfûrészelik a falat, s behelyezik a szigetelõanyagot. Ezután vakolják és festik az építményt, mely így az elõtte elhaladó Bécsi úttal együtt nyer új külsõt.

Megújul a védett temetõkapu Dorogon

Kiválasztották a Mária barlang kivitelezõjét

Leszigetelik, levakolják és lefestik a dorogi temetõ fõbejáratát, az ún.

2

A képviselõ-testület a Strabag Zrt. Tatai Fõépítésvezetõségét választotta a


Mária barlang felújításának kivitelezésére. A munkaterület átadása is megtörtént már, s május vége felé kezdenek hozzá a rekonstrukcióhoz. A beruházás bruttó 56.658.730,- forintba kerül, melybõl egy millió forint körüli összeg gyûlt össze a Bál a városért elnevezésû jótékonysági rendezvényen. A munkálatok során új lépcsõ- és pihenõ lemezek építésére van szükség. A támfal felsõ részén elhelyezett korlátok, korlátoszlopok és több korlát szakasz is teljes cserére szorul. A felújítási terv arra is javaslatot tesz, hogy a lépcsõvilágítás a korlát oszlopokba kerüljön beépítésre. A nevezetes dorogi kegyhely augusztusra nyeri vissza régi fényét, s az elõtte lévõ, már elkészült parkolóval a város igazi színfoltja lesz.

Panel Plusz Megújuló lakótömbök Minden dorogi pályázat sikeres volt a „Panel plusz” programban. A Hám Kálmán lakótelep 5-6. és 7-8. és 12.

2006. május


HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK szám alatti, és a Baross Gábor lakótelep 13-14-15. és 17-18-19. szám, a Borbála ltp. 7., a Fáy A. ltp. 9. számok alatti lakóközösségek nyertek támogatást lakóépületeik energiatakarékos korszerûsítésére. Így 190 lakás újulhat meg ebben az évben. A dorogi önkormányzat kiírta a közbeszerzési eljárást a felújítást végzõ kivitelezõk kiválasztására. További felújításokra a város 2007. és 2009. évi költségvetésében különít el forrásokat, melybõl további 200 lakás korszerûsítése valósulhat meg. Lakásonként körülbelül 1,2 millió forintból történik a felújítás, melyhez a lakók, az önkormányzat és az

állam is 400-400 ezer forinttal járulnak hozzá.

Bécsi udvar Hatalmas építkezés folyik Dorog belvárosában, a Bécsi úton. A sokáig üresen tátongó telken az ún. Bécsi udvar épül. A beruházás keretében 38 korszerû lakás, 5 iroda, 16 üzlethelység kerül kialakításra, 40 férõhelyes mélygarázzsal. Az üzlet és vendéglátó egységek a földszinti részen helyezkednek majd el, a lakások az emeleteken. A tervek alapján az épületegyüttes formavilága a fiatalos, modern szem-

léletet tükrözik. Az építkezés várhatóan 2007. január végére fejezõdik be, s a Bécsi udvar megnyitja kapuit az új lakók, a sétálók és a vásárlók elõtt.

Beruházási tájékoztató

Új uszoda, szebb parkok, új játszóterek városunkban

Elkezdõdött az uszoda építése. A kivitelezõ Tempero Rt. körbekerítette az építkezés területét, tereprendezést hajtott végre, és kiásta a 25x16 m-es és a 16x8 m-es feszített víztükrû, EU szabványoknak megfelelõ úszó és tanmedence alapját. A következõkben az alapozási munkálatokhoz kezdenek hozzá. Ez a projekt fontos eleme a Regionális Fejlesztés és Operatív Programban nyertes, „Dorog Város vasúton túli északi településrész rehabilitációja” címû, összesen 13 beruházásból álló pályázatnak. A ROP keretein belül tehát épül, kiszolgáló létesítménnyel együtt. A kiszolgáló létesítményben nyernek elhelyezést az öltözõk a vizesblokkokkal együtt, a gépészeti berendezések (pl. vízforgató), az úszómesteri és orvosi szoba. Lesz még szauna, büfé, a lapostetõn pedig napozóterasz kerül kialakításra. Az épület és a medencék megközelítése biztosított lesz a mozgáskorlátozottak számára is. A medencék a téli idõszakban sátor borítást kapnak a teljes évi használhatóság érdekében. A vállalkozói szerzõdés értelmében 2007. február 28-ig kell az építõnek befejeznie a munkát. A nyertes ROP pályázathoz kapcsolódóan az uszodaépítés mellett áprilisban újabb munkálatok kezdõdtek.

Átadták a munkaterületet a Jubileum téren, a Zsigmondy Vilmos lakótelepen, a volt brikettgyár elõtt, elkezdték a zöldfelület teljes felújítását. A munka az elöregedett fák kivágásával indult a Jubileum téren. Természetesen ezeket pótolják, õsszel új fákat ültetnek. Elõtte még útfelújításra, díszburkolat építésre is sor kerül, a Szent Borbála templom mellett, a Jubileum téren és a volt brikettgyár elõtt. A Zsigmondy lakótelepen a parképítés, a faültetés már tavasszal befejezõdik, a járda és parkoló felújítás nem hátráltatja a zöldterület rendezését. Szintén a Zsigmondy lakótelepen és a Jubileum téren még tavasszal, május 31-ig felújítják a játszótereket is. A régi, nem szabványos, elhasználódott eszközöket eltávolítják, s az uniós szabványnak megfelelõ anyagú, méretû játszótéri berendezéseket helyeznek el. A játékok alá gumitégla burkolatot fektetnek le, a balesetveszély csökkentése érdekében. A ROP pályázat további részei esetében májusban zárul a közbeszerzési eljárás. Hamarosan kiderül, hogy ki újíthatja fel a mûvelõdési házat, az utakat, közmûveket a város egyes részein, valamint ki hajthatja végre a brikettgyári kármentesítést.

Épül az uszoda...

Fásítás a lakótelepen...

2006. május


3


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Dorog Város Képviselõ-testülete a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról szóló 20/2005 (V. 27.) sz. rendeletében meghatározottak szerint 2006. évben pályázatot hirdet a felsõoktatásban tanuló, szociálisan rászoruló diákok részére. Az alább meghatározott feltételeknek megfelelõ pályázók – az e célra elkülönített összeg erejéig – anyagi támogatásban részesülhetnek. A pályázók köre:- Dorog város területén állandó lakhellyel rendelkezõ,- a felsõoktatásban nappali tagozaton tanuló,- szociálisan rászoruló diákok. Pályázati feltételek:- A pályázó családjában az egy fõre jutó jövedelem ne haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 140%-át (2006-ban: 36.120Ft);Az adott felsõoktatási intézményben elért minimum közepes (2,51) tanulmányi átlag; - a következõ tanulmányi félévre történõ beiratkozás igazolása. A pályázat benyújtása: Az e célra rendszeresített formanyomtatványon történik, melyet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet átvenni. A pályázat beadásának határideje: 2006.szeptember 30. A pályázat elbírálása: A képviselõ-testület október havi rendes ülésén történik, a szociális rászorultságot, valamint a tanulmányi átlagot tükrözõ pontszámok által meghatározott rangsor alapján. Az elnyerhetõ támogatás összege (a nyári szünet kivételével) 4.000,-Ft/fõ/hó.

HÁZI GONDOZÓ SZOLGÁLAT A szolgáltatás a jogszabályban elõírtaknak megfelelõen személyes gondoskodást nyújt azok segítésére, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek. A gondozás feladata a létfeltétek biztosítása. A gondozónõk elvégzik azokat a feladatokat, mellyel biztosítják az ellátott számára az élelmet, a környezeti és személyi higiéniát, az orvosi és gyógyszerellátást. Ellátási terület: Dorog város közigazgatási területe. Telephely: Dorog, Mátyás király u. 20. Tel: 33/441-736 Nyitva tartás: hétfõtõl – péntekig 8-16 óráig Ellátási formák: alapellátás · Étkeztetés · Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás A gondozás gyakorisága szerint lehet: Mindennapos: ilyenek azok a tevékenységek, amelyeket mindennap el kell végezni (mosdatás, ebéd biztosítása). Idõszakos: a nem mindennap ismétlõdõ tevékenységekben kell segítséget nyújtani (takarítás, mosás, orvoshoz kísérés). Gondozási feladatot jelenthet a tüzelõanyag beszerzése, házhoz szállítása, lakásba készítése – s ha a gondozott, egészségi állapota miatt nem képes a fûtésre, úgy a napi fûtés is. Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylõ, vagy törvényes képviselõje kérésére történik. Az intézménynél jelenleg 41 fõ gondozása történik. Térítési díj: 2006. február 1.-tõl a házi segítségnyújtás térítési díja: 890 Ft/óra Ellátott rendszeres jövedelme 0-25 800 Ft-ig 25 801 – 38 700 Ft-ig 38 701 Ft-tól Fizetendõ térítési díj 0 Ft 445 Ft 890 Ft A fizetendõ térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénylõ rendszeres jövedelmének 20 %-át gondozás, 25 %-át étke-

4

zés, és 30 %-át gondozás és étkezés igénybevétele esetén. Étkeztetés Legalább napi egyszeri meleg étkezésrõl kell gondoskodni azon szociálisan rászorultaknak, akik önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek étkezést biztosítani. Az intézménynél jelenleg 51 fõ étkeztetése történik. Ellátott rendszeres jövedelme 0-25 800 Ft-ig 25 801 – 38 700 Ft-ig 38 701 Ft-tól Fizetendõ térítési díj 0 Ft 176 Ft 352 Ft Jövõbeli terveink között szerepel: A Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ Idõsek Otthona lakóinak szervezett programokba való aktív bekapcsolódás, közös rendezvények szervezése. Szeretnénk, ha a szolgáltatást igénybe vevõk részt vennének a város programjaiban. Az otthonukban egyedül élõk magányát, közösségbe való bevonását célozzuk meg a jövõben. Segítségnyújtás bõvítéseként gépkocsit biztosítunk – szállításhoz.

Meghívó! Szeretettel meghívjuk a szolgáltatásban nyilvántartott gondozottakat 2006. június 2-án pénteken 9-11 óráig tartandó Kerti-partira, melyet az I. sz. Idõsek klubja udvarában rendezünk! Részvételi szándékukat jelezzék a 441-736-os telefon-számon, illetve a gondozónõknél! A munkatársak nevében: Tóthné Szakács Ildikó Házi Gondozó Szolgálat

A Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat hírei Armenisztikai konferencia Piliscsabán „Örmények a Kárpát-medencében” címmel a piliscsabai Pázmány Péter Tudományegyetem konferenciaépületében április 25-én rendezték meg a második magyarországi armenisztikai konferenciát. A tudományos rendezvényt 8.30 órakor dr. Frõlich Ida dékán nyitotta meg. Az elõadások rövid szünetekkel – délután osztott szekcióban - 18.30-ig tartottak. A konferencián az oldenburgi, a debreceni, a kolozsvári Babes-Bolyai és a Pázmány Péter egyetemek mellett a rangos tudósmûhelyek – Történettudományi Intézet, Országos Levéltár – illetve doktori iskolák elõadói képviseltették magukat. Az elõadások a Kárpát-medence örménységének múltjáról és jelenérõl, történelmérõl, néprajzáról, kultúrájáról, identitásáról szóltak. Külön szekcióban hangzottak el az 1915-ös népirtással foglalkozó elõadások. Itt az ELTE Belsõ-Ázsia tanszékét elóadóként dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska képviselte. A 2005. évi konferencia anyagát tanulmánykötetben publikálta az egyetem, melyet dr. Kránitz Mihály tanszékvezetõ egyetemi tanár a délutáni szünetben mutatott be. A konferencia megrendezése és sikeres lebonyolítása dr. Õze Sándor egyetemi docens és Kovács Bálint doktorandusz érdeme. A hallgatóság soraiban nemcsak a szakma ismert képviselõi, de egyetemi hallgatók, és az örmény önkormányzatok érdeklõdõ közössége is helyet kapott. A konferencia megrendezését és a tanulmánykötet megjelentetését több önkormányzat mellet a Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat is támogatta. A tanulmánykötet egy példányát a dorogi Arany János városi könyvtár örmény szekciójában helyezte el. D.K.P.


2006. május


A dicsõséges 225 év (a teljesség igénye nélkül)

Az Esztergomvidéki, dorogi medencében befejezõdött a bányászkodás. I. rész

„A dörzsölés útján való tûzgerjesztés elõször adta meg az embernek az uralmat egy természeti erõ felett, s ezzel véglegesen elválasztotta õt az állatvilágtól” (Engels: Anti-Dühring 118. old.) Az Esztergom-vidéki, dorogi medencében befejezõdött a bányászkodás. A lencsehegyi szénbányából 2003. október 17-én jött felszínre az utolsó csille szén, az év végére pedig a sötétség és a víz már vissza is foglalta földalatti birodalmát és tulajdonképpen ezzel ért véget a dorogi szénmedence utolsó bányájának termelése, tevékenysége. A dorogi szénbányákat mindvégig – a hazai szóhasználat szerint - minõségi széntermelés bázisaként tartották nyílván és ez folyamatosan megmaradt a dorogi széntermelés megkülönböztetõ jelzõjének. A jó minõségû szén porából brikettet gyártottak és a megmaradó - a széntermelés kis hányadát képezõ - mennyiséget használták fel erõmûben. Már most meg kell jegyezni, hogy ez a felhasználási trend, a késõbbiekben, bizonyos értelemben hátrányára vált az utolsóként befejezõ Lencsehegyi Szénbánya Kft-nek. A dorogi medencében is - miközben folyamatosan küzdelmet folytattak a természeti erõkkel - jelentõs eredményeket értek el a magyar és a világ szénbányászatában és mások számára is tanulságos technológiákat fejlesztettek ki. Úgy gondolom nem túlzás azt állítani, hogy a veszélyes vízbetörések elleni védekezési rendszerek kialakításában egyedülálló eredmények születtek, és a medencében fejlesztették ki és alkalmazták elõször Magyarországon vastag, tûzveszélyes telepek lefejtésére az iszaptömedékeléses rendszert. Több nemzetközileg is elismert tudományos és mûszaki szakember nevét is indokolt megemlíteni, így Hantken Miksa, Telegdi Róth Károly, Schréter Zoltán, Vitális István, Zsigmondy Vilmos nevét is. Különösen indokolt megemlékezni, fejet hajtani azok elõtt a bányászok elõtt, akik életüket vesztették a bányában, sújtólégrobbanás, bányatûz és egyéb természeti katasztrófák következtében. 318-an voltak. A dorogi szénmedencében a XX. század fordulójáig 6,4 millió tonna, a századfordulótól a második világháború végéig 33,9 millió tonna és onnantól 2003. év végéig 64,8 millió tonna szén került felszínre.. Elmondható hogy ez a szénmedence több mint 100 millió tonna jó minõségû szénnel járult hozzá Magyarország energiaellátásához. Bányászatunk története a kisüzemi bányászkodás korára (17811890), a nagy részvénytársaságok bányászatára (1890-1946), a szocialista nagyvállalati formára (1946-1990), majd a “piacgazdaság” körülményei között folytatott bányászkodásra (1990-2003) bontható. A kisüzemi korszakban - a bányászat megindulása elõtt - a dorogi medence lakói szegény földmûvesek voltak, mert Dorog és vidéke gyakran volt elhagyott, néptelen terület. A betelepülések következtében 1720-ra - a megyében elsõként - Dorog tiszta német községgé vált. Aligha lehet tévedni tehát, ha a medence elsõ bányamunkásait a német anyanyelvû új lakosok között keressük. Kezdetleges szerszámokkal indult a termelés, a tárókban lóval vagy kézi erõvel, a függõleges aknákban kézzel hajtott vitlákkal, taposó kerékkel vagy lóvontatású járgányokkal történt a szállítás. A nagy részvénytársaságok idõszakában a XIX század végén felgyorsult a termelés és azzal együtt a munkásélet átalakulása is. Megjelentek az elsõ villanymotorral hajtott

2006. május

szállítógépek, vitlák és villanymotoros csúszdák is. A sújtólégveszélyes bányák néhány munkahelyén már sûrített levegõvel hajtott turbinalámpák világítják meg a fejtõkalapáccsal jövesztett szénfalat. Fejlõdött a külszíni kiszolgálás is, megépült a dorogi szénosztályozó. Megalakultak a bányakapitányságok. A világháború a katonai ellenõrzéssel, a statáriális bíróságok szigorú ítéleteivel és a bevonultatás veszélyével minimálisra csökkentette a munkásmozgalmakat. A 1920-as években vetõdött fel - a Bányamunkások Szövetségének központi vezetõsége kezdeményezésére a bányász - munkás otthonok létesítése, iskola, óvoda, kórház és lakásépítés, valamint a bányász sportkörök megalapítása. Erre az idõszakra tehetõ a bányászság évtizedek óta tartó követelésének, a társpénztárak egyesítésének megvalósulása is. A medencén átvonuló háború, a felszabadulás és az újjáépítés eredményei ismertek. Két élesen elválasztható idõszak volt, mely a dorogi medencében a széntermelés fejlesztésének és visszafejlesztésének éveit jelentette. A második világháború után a bányák helyreállítását követõen megkezdõdött a nehéz fizikai munkafolyamatok gépesítése is. Dorogon készültek el a világszerte ismert F-2 típusú gépek elsõ példányai, és az 1960-as évek végén elvégezték a szénjövesztés gépesítésének kísérleteit is. Nem utolsó sorban a technológiai eszközök fejlesztésének is betudható, hogy 1951-ben Dorog is eléri fennállása óta elõször az évi 2 millió tonnás széntermelést. A bányászoknak nyújtott kedvezmények és a jó kereseti lehetõségek vonzóvá tették az iparágat, elindult a munkaerõ bányáinkba történõ áramlása. A letelepedni szándékozók rendkívül kedvezményes feltételek mellett építkezhettek a medence számos községében. Ekkor már mintegy 6500-an dolgoztak a medence bányáiban. A bányász munkája anyagilag, erkölcsileg megbecsültté vált. A rendszerváltást követõen a vállalat felszámolása után egy mûködõ bányaüzem, a Lencsehegy II. jelentette a medencében a széntermelést. Korszerû technológiai berendezések alkalmazásával jó minõségû szenet termelt lakossági és energetikai célokra. A Tokodi Brikettgyár szénporral történõ ellátását is ez a bánya biztosította. A bányát már 1990-94 évi idõszakban is bezárásra ítélték, ám akkor még az ország energia piaca nem tudta nélkülözni a kiváló lencsehegyi termelvényt és a lakossági fogyasztás mértéke is igényelte lencsehegy mûködését. 1994 és 1998 között középtávú megállapodás született a bánya további mûködését követõen, úgy hogy közben a Lencsehegyi Szénbánya Kft egyfolytában racionalizálta termelési technológiáját, növelte termelékenységi mutatóit. 1998. és 2002. között vált igazán bizonytalanná a bánya tevékenysége. A munkavállalók állandó bizonytalanságban dolgoztak, munkahelyük elvesztése napi kérdésként jelentkezett. 2002-ben megállapodás született több kérdésben a bányabezárás tervezhetõ idejérõl, az emberekrõl történõ gondoskodásról, a jogosultsági lehetõségek kiterjesztésérõl. 2003. december 31-ével a Lencsehegyi Szénbánya Kft befejezte termelését és megállapíthatjuk, hogy a rendezett elõkészítésnek és lebonyolításnak megfelelõen nem volt lencsehegyi munkavállaló, akirõl ne gondoskodtunk volna. Példaértékû az a folyamat, amely a-tervezett- lencsehegyi bányabezárást jelentette. Wágner Ferenc A Bányász Szakszervezeti Szövetség elnöke


5


Ez történt Dorogon

Második alkalommal vehette át országgyûlési képviselõi megbízólevelét dr. Tittman János, Dorog Város polgármestere. Az ünnepélyes eseményre az esztergomi volt megyeháza dísztermében került sor, népes közönség elõtt.

Nap-Út nap 2006. április 29-én 10-17h-ig Dorogon a József Attila Mûvelõdési Házban „Nap-Út nap a teljesebb életért” címmel rendeztünk EGÉSZség-napot Dorog és térsége gyermekei, családjai részére, ahol interaktív módon kínáltunk alternatív lehetõségeket prevenciós céllal egy teljesebb, egészségesebb élethez. Az óvodástól a nagyszülõkig mindenki számára érdekes, hasznos és szórakoztató programot kínáltunk. · Élj egészségesen!- az elõtérben védõnõk segítségével vérnyomásmérés, testtömegindex számítás, valamint a fogápolásról bemutatók zajlottak. Gyermekorvosok is várták az érdeklõdõket. A fogadóban orvosok elõadásait hallgatták a cukorbetegségrõl, csontritkulásról, dohányzásról, megelõzésükrõl, valamint látásproblémákról. Itt zajlottak az ingyenes vércukorszint-mérések, csontritkulás-szûrések, valamint koleszterinmérések. A nagyteremben a természetes gyógymódok közül volt kínai masszázs, kineziológia, manuálterápia, asztrológia. Nagyon sokan vették igénybe ezen szolgáltatásokat. · Válts életmódot!- a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület szakemberei interaktív kiállítás és játszóház keretében hívták fel a figyelmet a tudatos, globális fogyasztásra. A fenntartható életmód kialakítása minden korosztálytól alapkövetelmény a bolygónk hosszú távú élhetõ állapotban tartásához. A gyerekek és szüleik aktív részvételükkel felismerhették, hogy milyen törékeny és sérülékeny mindennapi életünk és ételünk. · Mozdulj meg!- láthattak gerinctorna bemutatót, volt zenés torna kicsiknek, ahol együtt tornázhattak a picik és kicsik, kick-boksz bemutató. Fellépett a barti néptánccsoport felvidékrõl, s az Anonim tánccsoport. Közlekedj okosan!- bábelõadás keretében a Pinokkió Bábcsoport hívta fel a helyes közlekedés szabályaira a gyerekek figyelmét. · Alkoss szabadon!- Az ízlésesen berendezett nagyteremben kézmûves foglalkozások keretében ajándékokat

6

készítettek az érdeklõdõk. Voltak, akik tulipánt hajtogattak origami technikával, mások gyöngyökbõl, csuhéból virágot, magokból képeket alkottak. Nagy sikert arattak Konczné Szekeres Erika természetes anyagokból, termésekbõl készített figurái, melyeket kiállításon csodálhatták meg a gyerekek, majd maguk is készítettek mackókat, lepkéket és egyéb állatokat. · Fogyaszd egészséggel!- teakóstolóval egybekötött gyógynövény ismertetés mellett megismerkedhettek az érdeklõdõk a kenyérsütés rejtelmeivel. Volt biobüfé, ételkóstoló. A teremben kosarakban almák, zöldségek is várták a vendégeket. · Ismerd meg önmagad!- beszélgetés folyt önmagunkról, lelki dolgainkról-teázás közben, a Máltai Szeretetszolgálat Dorogi Csoportjának vezetõjével. · Hangolj rá! – a nap zárásaként színvonalas könnyûzenei koncertet adtak az Erkel Ferenc Zeneiskola dzsessz tanszakos növendékei. Ezúton mondunk köszönetet azoknak, kik önzetlen munkájukkal, anyagi támogatásukkal hozzájárultak NapÚt napi rendezvényünk sikeréhez. Köszönjük! Winter Erzsébet A NapÚt Alapítvány kuratóriumi ülést tart 2006. május 30-án, 17 órakor a József Attila Mûvelõdési Házban. Minden érdeklõdõt szeretettel várnak!

Már a megnyitón sokan vettek részt

Ünnepeltünk...

Az esõs idõ ellenére közel ötszázan vonultak fel május 1-én a munka ünnepén


2006. május


Tavaszi programok a Petõfi Óvodában

„ARANYOS” ZRÍNYISEK

Mozgalmas, vidám programokat szervezett az óvoda nevelõtestülete az óvodás gyermekek részére április hónapban. A környezeti nevelés jeles napjai pl. a Víz világnapja, a Föld napja, Madarak és fák napja, az állatok világnapja, kiemelkedõ jelentõségûek óvodánk életében. A Föld napja alkalmából már közel tíz éve rendezzük meg hagyományként a környezetbarát és egészség napokat. A szülõkkel közösen szépítettük az óvoda udvarát, kertjét, játékos feladatokat, vetélkedõket szerveztünk a gyermekeknek. A második napon a mozgáson és az egészséges táplálkozáson volt a fõ hangsúly. Zenés reggeli tornával indítottuk a napot. Zöldség és gyümölcssalátát készíttek a gyerekek, ügyességi és verseny játékokban mérhették össze erejüket. Az óvó nénik pedig hangulatos bábjelenettel kedveskedtek a gyerekeknek és felnõtteknek. Környezetvédelmi játékokat szerveztünk, természetes anyagokból szebbnél szebb dolgokat barkácsolhattak a gyerekek, vidám hangulatú énekes, zenés játékokat játszottak. A rajzversenyen készült legszebb munkák az Ovi-újság tavaszi számában tekinthetõk meg. Délután a szülõk és az óvoda dolgozói részére szerveztünk sikeres gyékényfonó tanfolyamot, ahol az alapvetõ technikákkal ismerkedtünk meg. Programsorozatunk utolsó napján a jövendõ óvodásokat és szüleiket fogadtuk egy vidám ismerkedõ napra az óvodába. A nevelési év utolsó hónapjaiban is sok-sok program várta, és még várja a gyermekeket: május 6-án ünnepi mûsorral köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat, a nagycsoportosok ellátogattak a Suzuki gyárba, ahol az autók gyártásának folyamatát tapasztalhatják meg a gyerekek. Madarak és fák napján hátizsákos kirándulásokat szervezünk. Vidám gyermeknapi programok várják az óvodásokat: tréfás vetélkedõk, bohóc mûsor, arcfestés, ugráló vár, kisautók, reggeli torna. A nagycsoportosok június 3-án búcsúznak az óvodától. Június 6-án pedig indul az ovis tábor Pilismaróton. Schmeráné Eichardt Gizella óvodavezetõ

A tanév végéhez közeledve egyre több verseny-eredményrõl adhatunk hírt. A közelmúlt különösen sok sikert hozott a dorogi Zrínyi-iskola tanulói és nevelõi számára. A felsõsök kórusai hazai és nemzetközi megméretésen egyaránt igazolták hírnevüket. Az „Éneklõ Ifjúság” versenyén a Cantilena kórus mellett (lásd az interjút) két kamarakórus is arany minõsítést kapott. A felsõs diákok kiskórusa diplomával megerõsített arany oklevele mellett a volt zrínyisek öregdiák csapata is a legfényesebb minõsítésben részesült. Valamennyiük vezetõje Kovácsné Fódi Krisztina. Szentendre városa évente képzõmûvészeti versennyel tiszteleg Áprily Lajos költészete elõtt. Az idén a Zrínyi-iskolából Varga Roxana arany minõsítést, Péczeli Petra és Csombók Ádám különdíjat kapott (felkészítõjük Partosné Tóth-Major Krisztina) a szakmai zsûri értékelése alapján. A kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár a Víz Napja alkalmából több napos internetes versenyre hívta az ország iskoláit, csapatait. A legjobbak értékes jutalomban részesültek, köztük a Bakonyi József, Kornokovics Bianka, Gábri Tamás összetételû zrínyis gárda. (Felkészítõ tanáruk Szurdiné Szó Anikó.) A Diákolimpia küzdelmeiben is szép sikereket arattak az iskola tanulói. A röplabdacsapat a III. korcsoportban megyei ezüstérmes lett, míg Zeller Mátyás 3. osztályos szabadfogású birkózóként országos harmadik helyet szerzett korosztályában. Felkészülésüket azok a dorogi röplabdások segítik, akik az iskolával kötött megállapodás alapján az ismét fellendülõ dorogi röplabdasport aktív játékosai. Az iskola négy pedagógusa országos konferencián adott számot az iskolában folyó kutatómunkáról. Orosházán Kovács Lajos igazgató a helytörténeti szekció vezetõjeként ismertette a Zrínyi-iskola ezzel kapcsolatos programját, kiadványait, diákpublikációit. Molnár Klára, Partosné TóthMajor Krisztina és Ujvárosi Józsefné a gyermekirodalom, a mûvészeti tárgyak és a kultúra dorogi intézményeinek helyzetérõl szóló beszámolójával gazdagította a konferencia programját. Az elõadásokat kiadványban jelenteti meg a rendezõ iskola. K. L.

2006. május


Tavaszi hangverseny a Szent József plébániatemplomban A zeneiskola tanárai és növendékei április 30-án hangversenyt adtak Dorogon, a Szent József plébániatemplomban. Gyöngyös Ferenc plébános úr szeretettel köszöntötte a szereplõket és a hallgatóságot. Ezután Gréts Katalin, a zeneiskola igazgatója üdvözölte a közönséget és tartalmas délutánt kívánt a jelenlevõknek. Beszélt arról, hogy szemben a költészet bonyolult eszköztárával a zene néhány akkorddal, vagy hanggal egyetemes nyelv: az emberi élet legváltozatosabb és leghullámzóbb részeinek kifejezésére, az érzelmek, hangulatok és szenvedélyek ábrázolására. A hangversenyen közremûködött az iskola magánének tanszakos tanulóiból alakult kamarakórus, Farkas Rose-Marie vezényletével, valamint a vonós együttes Kolozsvári Barnabásné vezetésével. Bach, Mozart és kortárs mû is felcsendült. A zeneirodalom minden jelentõs korszakából kapott ízelítõt a közönség. Máthé Katalin és Magassy Júlia kiemelkedõen muzikális szólói emelték a kamarakórus színvonalát. Dávid Zsuzsanna fuvolán Bach h-moll szvitjét adta elõ Málnai József zongora és a vonósnégyes kíséretével. Méltán aratott nagy sikert Händel Messiás címû oratóriumából a Halleluja részlet. A kórus és a fúvósokkal kiegészült vonószenekar vastapsot kapott, így közkívánatra még egyszer hallhatta a közönség a remekmûvet Farkas Rose-Marie igényes vezetésével. Gyöngyös Ferenc virágcsokorral köszöntötte az iskola igazgatóját, Gréts Katalint, és Farkas Rose-Mariet, akinek munkáját és a szép zenei élményt szintén virággal köszönte meg.

7


„Tarolt” a Cantilena kórus Belgiumban A közelmúltban fergeteges sikert aratott a Zrínyi iskola kórusa Belgiumban. Az útról és a versenyrõl Kovácsné Fódi Krisztina kórusvezetõvel beszélgettem. - Honnan jött az ötlet, hogy külföldön is szerencsét próbáljatok? - Már korábbról ismertem ezt a belgiumi Neerpelt városában megrendezett fesztivált, a régi kórusommal már jártam ott, és úgy éreztem, hogy a Cantilena megérett arra, hogy ne csak hazai versenyeken, hanem egy rangos, nemzetközi versenyen is megmérettessük magunkat. Tavaly október volt a jelentkezési határidõ, és a fesztivál zsûrije választotta ki, hogy egy-egy országból kiket várnak. Feltehetõen az alapján döntöttek, hogy milyen eredményeket tudtunk már felmutatni. Pont december 23-án kaptam meg a választ, hogy igen, mehetünk, és a kötelezõ mû kottája is megérkezett. Ez azért volt izgalmas, mert ezt a kötelezõ mûvet minden kategóriában külön felhívásra, erre ma fesztiválra írják a szerzõk, így erre nem lehet jó elõre felkészülni. - Hogyan telt a versenyig az idõ? - Szerencsére úgy jött ki a fesztivál idõpontja, hogy elõtte még részt vehettünk az Éneklõ Ifjúság országos minõsítõ hangversenyen, ezt gondoltam fõpróbának. Oda minden évben elmegyünk, mert ez célt ad a kórusnak. Az Éneklõ Ifjúság versenyen „Arany diplomával” minõsítést kaptunk, és elnyertük az „Év kórusa” kitüntetõ címet, melyet az év során, országos szinten körülbelül legfeljebb negyven-negyvenöt kórus szokott kiérdemelni. Az „Év kórusa” cím azt jelenti, hogy a Cantilena ott van az ország kórusainak „krémjében”. - Hogyan zajlott a belgiumi fesztivál? Hány országból érkeztek a résztvevõk? - Az egész fesztiválon huszonhét országból összesen százhúsz kórus szerepelt, a mi kategóriánkban húsz országból huszonhét kórus, három napra elosztva. Szerencsére a mi napunkon mi voltunk a legjobbak, azaz az élen végeztünk, „cum laude” minõsítéssel. - Ez mit jelent? - Azt jelenti, hogy a kórus száz pontból kilencvenegy pont felett teljesített. Az összes pontszámot még nem tudom pontosan, a napokban várom, hogy megérkezzen, a zsûri írásos értékelésével együtt. A „cum laude” elsõ díj az a dicsérettel elsõ díj, az elsõk között is a legjobb, mi ezen felül a kategóriákban a legtöbb pontot értük el. Így felléphettünk az esti gálahangversenyen, ahol az aznapi öt legjobb szerepelhetett. A verseny után volt külön egy fogadás is, ahol mi kórusvezetõk találkozhattunk a zsûri tagjaival. Itt a kötelezõ mû szerzõje, Udo Glasen nagy-nagy gyönyörûséggel beszélt arról, hogy pont úgy hallotta a mûvet, ahogyan õ megálmodta. Ez egy egészen érdekes mû, az eleje kétszólamú, nem annyira dallamilag, inkább ritmikájában nehéz. A másik fele a gyerekekhez, és a mai modern korhoz közel álló reppelõs

8

rész. Úgyhogy reppelt az egész kórus, tapsoltunk, dobbantottunk, „reppes” mozdulatokkal táncoltunk is hozzá. Ugyanis a szerzõ próbált egy kis szabadságot is hagyni, szerette volna látni, hogy a kórusvezetõk kreativitása mit tud kihozni a kórusmûbõl. Így a repnél nem volt különösebb megkötés, csak annyi, hogy rep stílusban kell énekelni. Az összes többi miránk volt bízva. A mû szerzõje teljesen le volt nyûgözve. A zsûri is ütemre csapkodta a térdét, meg az asztalt az elõadásunk alatt. - Emellett még mire jutott idõ? - Odafele megnéztük Nürnberg városát, hisz a város mellett volt szállásunk. S itt szeretném megköszönni szponzorainknak a támogatást, hisz enélkül a buszon kellett volna éjszakáznunk, amit hazafele tapasztaltunk, hogy mennyire nehéz. Május 27-én indultunk, 28-án érkeztünk meg, 29-én már versenyeztünk. Ha odafele is a buszon kellett volna éjszakázni, akkor talán nem is biztos, hogy ilyen eredmény született volna. Nürnberg után még a Rajna völgyén mentünk végig, ami csodálatos élmény volt, hisz vár után vár állt a folyó mentén, a hozzájuk fûzõdõ történeteket igyekeztem a gyerekeknek útikönyvbõl elmesélni. A versenyt követõ napon egy gyönyörû belga skanzenbe mentünk el. Meghallgattuk a többi kórust is, hogy õk mit gondoltak a kötelezõ mûrõl. Hazafele megálltunk Kölnben is, megtekintettük a dómot, a kincstárat is. - Mik a tervek? Pihenés? - Nincs pihenés, legutóbb Veszprémbe voltunk hivatalosak, a regionális Éneklõ Ifjúság gálára, ez egy meghívásos gála, ahol a gyerekkari kategóriában mi képviseltük a megyét. Június 9-én lesz még egy hangversenyünk itt Dorogon a mûvelõdési házban, így a dorogiak is meghallgathatják részben, hogy mit énekeltünk Neerpelt-ben. - Jövõre is utaztok Belgiumba? - Az ilyen utakat ki kell heverni, anyagilag is. Ez a családoknak jelentõs megterhelés volt, a szponzorok segítsége ellenére is. Eddig is kétévente utaztunk. Ennyi idõ kell, amíg lelkileg is megérik egy-egy ilyen útra a társaság. Másrészt nehéz az iskolai kórusépítés, hiszen a nyolcadikosok elmennek, s jönnek az ötödikesek. Ez egy vakugrás, hisz nem tudom, hogy milyenek lesznek az újak. A legerõsebb, legrutinosabb korosztály pedig elballag. Mi minden évben újra építkezünk. Az Éneklõ Ifjúság versenyre szeretnék velük mindenképpen elmenni. Ez egész évre célt ad nekik. Emellett külön örömöm az, hogy vannak tanítványaim, volt nyolcadikosaim, akik visszajárnak, és megalakították az öregdiákok Pro Musica kórusát. Reménykedem, hogy mindig lesz egy-kettõ diák, aki szívesen eljön, és fejlõdik majd ez az ifjúsági kórus és majd velük is szép eredményeket tudunk elérni. További sok sikert kívánunk a Cantilena és a Pro Musica kórusnak is! MaZsu


2006. május


Richter hírek

Május 6-án ballagtak a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium tanulói

Meghívó Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, illetve zenekedvelõ barátainkat a Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Bányász Fúvószenekar koncertjére. A zenekar idén nyáron Németországba (Kisslegg) és Máltára készül vendégszereplésre, és a helyi közönségnek is bemutatja a fesztiválokra készült mûsorát. A koncert helye: József Attila Mûvelõdési Ház Ideje: 2006 június 03. (szombat) 1700 óra Belépõ: 500Ft, mellyel a zenekar útját támogatják A koncertrõl felvétel készül.

IX. Nemzetközi Kórustalálkozó 2006. június 9-én (pénteken), 18 órai kezdettel a dorogi József Attila Mûvelõdési Házban. Közremûködnek: Cantilena Gyermekkórus, Dorog Csolnoki Német Nemzetiségi Énekkar Szivárvány Énekkar, Párkány (Szlovákia) „Ars Musica” Együttes, Esztergom Padragkúti Bányász Férfikórus Kaaderilaulajat Kuoro, Helsinki (Finnország) A belépés díjtalan!

Tisztelettel meghívjuk a dorogi Petõfi Sándor Általános Iskola fennállásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségünkre. Idõpont: 2006. május 26. péntek 21 órától várjuk valamennyi volt és jelenlegi petõfis diákunkat a fáklyás felvonulásra, valamint a megemlékezésre a Petõfi parkba. Ez alkalommal kerül átadásra a Dorogiak Dorogért díj is. Az ünnepséget tûzijáték zárja.

2006. május

VII. alkalommal került megrendezésre ebben az évben a dorogi, az esztergomi és a párkányi általános iskolák VIIVIII. osztályos tanulói részére a Környezet és természetvédelmi verseny. E versenyek kezdeményezõi a Richter Gedeon Rt. dorogi fióktelepe és a Smurfit Kappa gyár (korábban: AssiDoman). Évek óta támogatják még a versenyt a Smurfit Kappa Obaly és az Icopal gyárak, valamint Esztergom város Önkormányzatának Oktatási bizottsága is. A szervezõk úgy gondolják, hogy leendõ munkatársaik környezettudatos gondolkodásának kialakításában való részvétel nemes feladat. Ezt a szándékot a versenyben résztvevõ iskolák is örömmel fogadták és az elmúlt években a kijelölt pedagógusokkal együttmûködve sikeres versenyeket bonyolítottak le. Ebben az évben a kétfordulós verseny középpontjában a madarak voltak. Az eredményes versenyzést szolgálta az a kirándulás is, amelyen 40 versenyzõ a felkészítõ tanárokkal együtt szakmai vezetõvel bejárta a Zámoly határában lévõ Csíkvarsányi rét egy részét, amely Magyarország elsõ Naturparkjához tartozik. Az április 26-i döntõnek Esztergom város adott helyet a Városháza Dísz termében. A zsûri elnöke Bobor János a párkányi szlovák-magyar gimnázium igazgatója, tagjai Tandi András a Richter Gedeon Rt. dorogi fióktelepének környezetvédelmi fõosztályvezetõ helyettese és Ivanov Mihály Esztergom város Önkormányzata Környezetvédelmi bizottságának elnöke volt. A döntõ négy feladatával 39 diák birkózott meg eredményesen. Az elsõ helyezett díja egy MP3-as lejátszó volt, de a 10ik helyezett is értékes tárgyjutalmat vihetett haza. A Szlovák-Magyar Baráti Társaság párkányi alapszervezete egy-egy könyvvel jutalmazta a tizedik helyezettet követõ, legtöbb pontszámot elért szlovák ill. magyar versenyzõt. Minden, helyezést el nem érõ diák szintén tárgyjutalomban részesült. Az idei gyõztes Zöld Marcell, a Dobó gimnázium tanulója lett Õt követték az elért pontszámok sorrendjében: Papp Laura (Dobó Gimnázium) Márkos Éva ( Dobó Gimnázium) Hengán Kolos (Petõfi Sándor ált. iskola Esztergom) Zöld Bálint (Dobó gimnázium) Fehér Nóra (Dobó gimnázium) Csentés Dorina ( Zrínyi iskola) Kántor Sára (József Attila ált. iskola) Adorján Eszter (Gyakorló) Zelenai Ferenc ( Ferences gimnázium) A külön jutalmat Molnár Patrícia (Zrínyi Ilona ált. iskola) és Zsákovicsova (Ady Endre szlovák nyelvû iskola) kapta. Otrok Györgyné


9

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK 2006. június 2-án, péntek 14.00 órakor a József Attila Mûvelõdési Házban

PEDAGÓGUSNAPI ÜNNEPSÉG Program: 14.00 óra Ünnepi köszöntõt mond és az Év Pedagógusa díjat átadja: Dr. Tittmann János Dorog város polgármestere, országgyûlési képviselõ Ajándékmûsor a pedagógusoknak: Nino Manfredi – Nino Marino: KÖNNYÛ ERKÖLCSÖK vígjáték két részben Játsszák: Straub Dezsõ és Nyertes Zsuzsa Rendezte: Székhelyi József

Dohányzásmentes Világnap 2006. május 31. A magyar lakosság egészségi állapota kedvezõtlen képet mutat. Bizonyos betegségek kialakulásában az életmódbeli kockázati tényezõk szerepe kiemelendõ. Ilyen kockázati tényezõnek tekinthetõ a dohányzás, melynek elhagyása magunk és környezetünk életkilátásait is pozitív irányban befolyásolja. A dohányzásnak számos halálos betegség kialakulásában van oki szerepe. A tüdõrák a férfiak esetében 90 %-ban, a nõk esetében 70 %-ban a dohányzás következménye. Egyéb daganatos megbetegedések (pl.: alsó légúti daganatok) mellett a szív- érrendszeri betegségek, ill. egyes krónikus légúti megbetegedések kialakulásában is nagy szerepet játszik. A terhesség alatti dohányzás a születendõ gyermek egészségét is veszélyezteti. Gyakori a magzati halálozás, vetélés, koraszülés. A szoptatás alatti dohányzással az anyatej közvetítésével a dohányfüst méreganyagai a csecsemõnek is átadódnak. Ez növelheti „a csecsemõkori hirtelen halál” gyakoriságát. A passzív dohányzás – azaz dohányfüsttel szennyezett környezeti levegõ belégzése – is azonos következményekkel jár. Magyarországon a vezetõ halálokok közül 1. helyen a szív- érrendszeri betegségek, 2. helyen a daganatos betegségek állnak. Tegyen Ön is azért, hogy e körbõl kimaradjon! Környezetében fejtsen ki tájékoztató munkát a rászokás megelõzése érdekében, ill. a dohányosok leszokását szorgalmazza! A Világnaphoz kapcsolódva változtassunk életmódunkon, hogy saját és környezetünk betegségmentes életévei növekedhessenek.

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK DOROGON Készült a Dorogi Közmûvelõdési KHT nyomdájában Felelõs kiadó: Solecki Szilárd ügyvezetõ igazgató Fõszerkesztõ: Mandusitz Zsuzsanna Szerkesztõség címe: 2510 Dorog, Otthon tér 1. Telefon: 33/521-000 E-mail: [email protected] Következõ lapzárta: 2006. június 12. Készült: 5000 példányban ISSN 1418-1940

10

Védõnõk a nõk egészségéért Mielõtt a cikk tárgyára térnék, röviden, pár mondatban bemutatom a Szolgálat történetét. A Védõnõi Szolgálat 1915. június 13.-án alakult, Országos Stefánia Szövetség néven. A Szövetség célja: „a csecsemõhalandóság csökkentése, ennek révén pedig a nemzet számbeli erõsbítése és feljavítása” volt. Az akkori anya és csecsemõvédõnõk feladata a várandós és kisgyermekes anyák, valamint a csecsemõk és kisgyermekek gondozására korlátozódott. A gondozást védõintézetben és a családok otthonában végezték. Majd 1927.-tõl mint zöldkeresztes védõnõk mûködtek és 1951-tõl szakiskolai rendszerben egészségügyi védõnõi oklevelet szereztek. A védõnõi munka történetének jelentõs állomása az 1975. esztendõ volt. Ekkor indult a fõiskolai szintû diplomás védõnõképzés. A ma dolgozó védõnõk preventív tevékenységre kiképzett, önálló munkát végzõ, diplomás egészségügyi szakdolgozók. Az ÁNTSZ Dorogi Városi Intézetének illetékességi területén 18 fõ védõnõ tevékenykedik. Ebbõl a városban 4 fõ területi, 2 fõ iskolavédõnõ és a környezõ településeken pedig, 12 fõ területi védõnõ. A továbbiakban a területi védõnõk kevésbé ismert tevékenységérõl, a nõvédelmi gondozásáról szeretnék hírt adni. A nõvédelmi gondozást a családok otthonában, tanácsadások alkalmával, fogadó órákon, valamint szervezett programokon végzik. Ilyenkor általában a szûrõvizsgálatok fontosságára, a családtervezésre, a dohányzás káros hatásaira, egészséges táplálkozásra és a testmozgás fontosságára hívják fel a nõk figyelmét. Különösen fontosnak tartják a nõknek a népegészségügyi célú szûrõvizsgálatokon való részvételét. A védõnõk a gondozott nõkrõl nõvédelmi gondozási naplót vezetnek, melyben figyelemmel kísérik a nõk egészségi állapotát. A gondozásról évenként jelentésben számolnak be az ÁNTSZ Városi Intézetének. Mivel az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja elõtérbe helyezi a népegészségügyi szûrõvizsgálatok végzését, a Program megvalósításában Õk is szerepet vállalnak. A szûréseken való minél magasabb arányú megjelenés érdekében, minden 25-65 év közötti nõnek felhívják a figyelmét a háromévenként térítésmentesen igénybe vehetõ onkológiai méhnyakszûrésre, valamint a 45-65 év közötti nõk esetében a kétévenkénti emlõszûrés (mammográfia) fontosságára. Jelenleg a méhnyakszûrés megyei megjelenésének aránya 6,7 %, mely 1,7 %-al magasabb az országos átlagnál. Az emlõszûrés megyei megjelenési aránya 38%-os, ez az országos átlagnak megfelelõ. Mindkét szûrési formánál az országos és területi megjelenési arány a kívánatos szint alatt marad, az optimális 60 %-hoz képest, mely arány az uniós átlagnak, elvárásnak is megfelelne. Az érintett nõlakosság egészségének védelme, megõrzése érdekében társadalmi összefogás szükséges, melynek szereplõi a védõnõk mellett az alapellátás orvosai, helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a szûrendõ lakossságcsoport. Az immár több mint 90 éve a nõk és családok szolgálatában tevékenykedõ védõnõk továbbra is várják, hogy kérdéseikkel, problémájukkal, bizalommal forduljanak hozzájuk. Bella Lászlóné vezetõ védõnõ, ÁNTSZ Dorogi Városi Intézete


2006. május

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK. Dorog Város Képviselõ-testületének lapja

Recommend Documents