KÖZÉLET GAZDASÁG ÉLHETÔ TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETVÉDELEM PÁLYÁZATOK EURÓPAI UNIÓ
ÉLHETÔ TELEPÜLÉSEKÉRT
RAJTOL A 2011-ES VERSENY
(Információk a 3-5. oldalon)
KÖZÉLET
Itt a Magyar Piac Szövetkezet (7. oldal)
GAZDASÁG
Tallér a Rábaközben? (12. oldal)
EURÓPAI UNIÓ
Célkeresztben az agrártámogatások (19. oldal)
www.apolgarmesterlap.hu
Élhető Települések felhívás Élhető Településekért Egészségfejlesztő Mozgalom Az Élhető Településekért Egészségfejlesztő Egyesület
Keressük Magyarország legegészségesebb települését!
sikeresen rajtolt, hiszen 2009-ben közel ötven pályázó vett részt az eseményeken. A nemes vetélkedés idén is folytatódik. Keressük azokat a településeket, ahol a legtudatosabban dolgoznak polgáraik egészségvédelméért.
jegyében – a győztesek a díjak egy részét tovább ajándékozzák – egy általuk megnevezett, nehezebb, hátrányosabb helyzetben lévő település javára.
Mozgalmunk célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet a fenti kérdésekre, országos ismertséget és elismertséget biztosítsunk azok számára, akik a legkiválóbb munkát végzik, s mindeközben – a győztesek példáin keresztül – megismertessük a többieket a legjobb módszerekkel. A verseny rendszere A pályázat két fordulóból áll: az első kör egy írásos pályázat, a második pedig a Bíráló Bizottság személyes látogatása. A kérdőívre kapott pontszámok és a zsűri helyszíni látogatásának eredményeként kialakuló összpontszám dönti el a pályázók végeredményét. Az aspiráló települések a kiküldött kérdőív kitöltésével beszámolhatnak az elmúlt évek települési egészségfejlesztés érdekében tett erőfeszítéseikről, a települési egészségfejlesztés érdekében megtett szervezési, menedzsment intézkedésekről. A beérkezett kérdőíveket szakértői zsűri értékeli és kategóriánként a legjobbnak ítélt pályázókat helyszíni látogatás keretében is felméri, ezzel mintegy validálva a kérdőívben leírtakat. A versenyben
elért helyezés a nyilvános elismerése a településen dolgozók erőfeszítésének, s ez, reményeink szerint, jó példát mutat a többi településnek is. Így a 2011-es, következő fordulóban még több mintaértékű gyakorlattal találkozhatunk! A Bíráló Bizottság A Bíráló Bizottságot kiemelkedő szakemberek alkotják. A mozgalom fővédnöki posztját dr. Hegyi László fogadta el, aki hosszú-hosszú ideje a magyar sportmozgalom és sportmarketing egyik meghatározó alakja, s egyben a Sportcsillagok Gálájának a főrendezője is. A díjazás A kategóriák helyezettjei között ös�szesen bruttó ötmillió forint értékben osztunk ki díjakat, elsősorban az egészséges életmódhoz kapcsolódóan. Mivel azonban a mozgalom egyik fontos célkitűzése, hogy a legjobb módszereket széles körben megismertessük és lehetőséget biztosítsunk azok átvételére, elsajátítására, a díjazásban is kifejezésre akarjuk juttatni ezt az elvet. Ennél fogva – és a sportszerűség
A 2011-es év eseményei: road show, díjátadó gála Jövőre már az egész évre kiterjednek az események, hiszen az egészségfejlesztés is folyamatos munkát kell jelentsen a szakembereknek. Gyakorlatilag minden évszakra jut egy-egy nagyobb rendezvény, esemény. Márciusban, májusban és októberben a szakmai road-show egy-egy állomását tartjuk meg: alkalmanként 40-50 településről fogadunk vendégeket, ahol egy egész napos szakmai konferencián, vásáron és bemutatón vesznek majd részt a meghívott önkormányzatok. Decemberben pedig ismét díjátadó ünnepség következik, ismét együtt a Sportcsillagok Gálájával. Az esemény rendezője: Élhető Településekért Egészségfejlesztő Egyesület Az esemény szervező ügynöksége: Polgármester Kft. Marketing ügynökség: Sport-Gála Kft. www.sportcsillagok.hu Kiemelt szakmai támogató: A Polgármester, a piacvezető önkormányzati marketing szaklap www.apolgarmesterlap.hu
| 2011. jan-febr | 3
Élhető Települések Orvosnagyköveteket avattak
Hévíz a fejlesztés útján
Ha kellett, éjszaka is dolgoztak Orvosnagyköveteket avattak Hévízen, ahol a turizmus és a tradicionális gyógyászat ötvözésével kívánják az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket népszerűsíteni.
Papp Gábor (Fidesz) polgármester a rendezvényen elmondta: a fürdőváros hírnevét megalapozó orvosszakmai ágak képviselői közül tizenkét doktort hívtak meg az önkormányzat és a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület első közös eseményére. A belgyógyászat, a balneoterápia és a reumatológia szaktekintélyei a gyógyfürdőkórház szakorvosai, vagy kutatási területük kapcsolódik Hévízhez. A szakembereket a város gyógyászati értékeinek képviseletére kérték fel, a magyar és a külföldi gyógyítók figyelmét ezzel is szeretnék a városra, az itteni gyógyászat eredményeire, jelentőségére felhívni. Arra is lehetőséget keresnek, hogy külföldi szakembereket hívjanak a városba a további gyógyászati, turisztikai lehetőségek kiaknázására és bővítésére. Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. megbízott ügyvezetője azt mondta: a magyar egészségügyben még nem fordult elő, hogy szakemberek szakmai nagyköveti címet kapjanak. Számukra nemcsak kitüntető cím, de felelősség is, hogy az elmúlt évtizedek gyógyászati és terápiás eredményeit széles körben terjesszék. Könnyid László alpolgármester közölte: a „nagykövetté” választott orvosok a közeljövőben civil szervezet formájában is segí-
Egészségügy: rehabilitáció
Megkezdődött a területi integráció Pesti Imre közölte, a tavaly év végén létrehozott Budapest Egészségközpont Zrt. feladata, hogy bizonyos tennivalókat központosítson. A tervek szerint az év végére megvalósulhat a főváros által működtetett egészségügyi intézmények integrációja – tette hozzá. Ezzel az átszervezéssel Pesti Imre szerint alkalmasabbá teszik a főváros kórházait a racionálisabb ellátásra, illetve arra, hogy az ágazati átalakításból fakadó többletfeladatokat is el tudjanak végezni. Pesti Imre a területi integráció előnyei közül az átláthatóságot, a korrupció visszaszorítását és a betegutak rendezését emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a főváros és az ágazat vezetése között szakmai ellentét nincsen, egyetértenek abban, hogy szükség van az intézmények területi integrációjára. Abban voltak nézetkülönbségek, hogy milyen területi szinten történjen a koncentráció. A fővárosi kormányhivatal vezetője a szakmai tanácskozáson tartott előadásában arról is beszélt, hogy a fővárosi fenntartású 12 egészségügyi intézmény összes adóssága meghaladja a nyolcmilliárd forintot, ebből hárommilli-
4 | 2011. jan-febr |
teni kívánják a város által alapított turisztikai nonprofit társaság és a turisztikai egyesület munkáját. A város új vezetése arra törekszik, hogy kihasználja a tó adta lehetőségeket, messzemenőkig szem előtt tartva, hogy maga a tó és annak értékei ne sérüljenek. Az eddigi eredményekre építve szeretnének továbblépni és visszaemelni Hévízet a korábban betöltött vezető szerepébe a magyar fürdővárosok között. „Arra kell törekednünk, hogy az egyedülálló gyógytényezőknek, a gyógyászati és polgári fürdővárosi hagyományoknak, valamint a mai magas színvonalú komplex gyógy- és wellness szolgáltatásoknak megfelelően magasan pozicionált, Európaszerte ismert és elismert desztinációvá váljon városunk” – hangsúlyozta Papp Gábor. A városvezető szerint elengedhetetlen a hagyományos kezelésekhez kapcsolódó legmodernebb eszközök és eljárások bevezetése külső források bevonásával. Különböző fejlesztésekkel és a modern kommunikáció adta eszközökkel kívánják erősíteni a fürdőváros egyediségét. Szeretnék kialakítani a FlyBalaton Reptér üzemeltetésében való részvételük koncepcióját akár úgy, hogy a reptér Hévíz nevét viselje, amivel felbecsülhetetlen marketing értékhez juthatnának.
Az egészségügyi intézmények területi integrációja már folyamatban van, a nagytérségi egészségügyi szervezés is elkezdődött, a fővárosban pedig akár már az év végéig megvalósulhat az önkormányzati
Befejeződött a Malom-tó rehabilitációja
rehabilitációjának érdekében, 2007 decemberében jelentkezett a Közép-Magyarországi Operatív Program „Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások” című pályázati lehetőségre, s ennek keretében 254 millió Ft európai uniós támogatást nyertek el.
A közbeszerzési eljárás lefolytatása, a végrehajtásra vonatkozó módosított műszaki megoldás engedélyeztetése, valamint a projektmenedzsment szervezet felállítása után megkezdődhetett a megvalósítás. 2009 szeptemberében a helyszínre érkezett a kotróhajó, illetve a csővezeték, amin át a kiszivattyúzott iszap a zagytározóba került. Helyszíni bejárás keretében kiválasztották azokat a rossz állapotú, romos horgászstégeket, amiket a projekt keretében el kellett bontani. A kivitelezés kezdetben a tervek szerint haladt, de aztán előre nem látott nehézségekbe ütköztek. A kivitelező Szeviép Zrt. bejelentette, hogy a cég megromlott anyagi helyzete miatt csődvédelmet kér. A helyzetet nehezítette, hogy májusban Veresegyházon is nagy esőzések vol-
Egészség és információ
Programok pályázatból
Közel tíz millió forint támogatást nyert tavaly
szeptemberben az önkormányzat az Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázaton belül a nagykanizsai Batthyány
működtetésű intézmények integrációja – mondta Pesti
Lajos Gimnázium és Egészségügyi
Imre, Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője.
Szakközépiskola egészségre nevelő
árd lejárt adósság. Három intézmény fenntartása finanszírozhatatlanná vált, kettőben csődbiztos is tevékenykedett. Az egyik ilyen intézmény a Heim Pál Gyermekkórház, amely a fővárostól jelentős közvetlen pénzbeli támogatást kapott. Emellett egyfajta adósság átütemezés történt az újpesti Károlyi kórházban, így az akut veszélyhelyzettől megmenekült az intézmény. A mintegy egymilliárd forintos adósságot felhalmozó Péterfy Sándor utcai Kórházban végrehajtott kapacitás-átalakítás lehetővé teszi, hogy az intézmény saját erőből, szoros felügyelet mellett talpra állhasson. Mint előadásában Pesti Imre ismertette, a fővárosi egészségügyi intézmények mintegy harminc százaléka válságspirálba került, ezért a fenntartói beavatkozás elkerülhetetlenné vált. A jelenlegi struktúrában a beáramló forrásokat nem tudják hatékonyan felhasználni, „a pénz elfolyik” – tette hozzá. Azt mondta, hogy az ágazatban nyilvánvalóan válságmenedzselésre van szükség, ugyanakkor szerinte a 2011-es költségvetésnek nem vesztese az egészségügy.
Veresegyház Város Önkormányzata, a veresegyházi Malom-tó
életmódprogramja című projekttervvel. Balogh László iskolaigazgató elmondta, a támogatást a TÁMOP 6.1.2.-es számú pályázat segítségével nyerte el az intézmény, így egy év alatt – egészen pontosan 2011 szeptemberéig – minden hónapban sportprogramokat tudnak szervezni az iskolában. Juhász Imre projektmenedzser avatott be a részletekbe, így megtudtuk, összesen ezernégyszázhat pályázatot nyújtottak be, amelyből százhatvanhatot tartottak támogatásra érdemesnek, végül ötvennégy szerződés született meg. A projekt azt a célt szolgálja, hogy tudatosítsa az egészséges életmódra törekvést. Az eddigi eredményeket mutatja a decemberben megrendezett Mikulás Kupa, a teremfutás és prevenciós előadással egybekötött gyalogtúra, a jövőbeli tervek között pedig szerepelnek előadások a drog, alkohol, dohányzás témakörökben, illetve a huszonnégy órás foci, fitnesz nap és kerékpártúra is. A BLG honlapjának életmód részénél naprakész információkkal gazdagodhat az érdeklődő.
tak, emiatt Ivacs városrész árvízveszélyes helyzetbe került. A városrész elöntését elkerülendő át kellett vágni az Ivacsi tó és a Malom tó közötti gátat, ezt megelőzően el kellett bontani a Szeviép Zrt. által korábban megépített zagyszállító csővezetéket ezen a szakaszon. Újabb gazdasági problémák és természeti csapások után 2010. október 12-én szerződést kötöttek a kiválasztott új kivitelezővel, a DOVITRADE Kft-vel. A hátramaradt munkák időigénye miatt egy ideig éjszakánként is dolgozniuk kellett. A munkálatok során megtörtént összesen 40.000 m3 iszap kiszivattyúzása, ez azt eredményezi, hogy több víz van a tóban és javul a víz minősége is. Az elért eredmények védelme érdekében a tó közvetlen környezetét facölöpökkel körbekerítették, hogy gépjárművel ne lehessen a területére behajtani.
Teljes körű modernizáció
Megújulás és takarékosság
Megújul Dorog rendelőintézete. Az épület
korszerűsítésére a Közép-dunántúli Operatív Program pályázatán mintegy háromszázmillió forintot nyert a település, amit az önkormányzat további hatvanmillió forinttal egészít ki. A közeljövőben megújul a bányászváros rendelőintézete. Az előzetes tervek szerint márciusban, közbeszerzési eljárás keretében választják ki a kivitelezőt. Az érdemi munka, – ami hozzávetőlegesen hat-nyolc hónapig tart majd – áprilisban veszi kezdetét. A felújítás három egységet, legnagyobb mértékben a Mária utcai szakorvosi rendelőintézetet érinti, amin hőtechnikai korszerűsítéseket végeznek majd. Ez egyfelől egy magastetős szerkezet kialakítását, homlokzati hőszigetelést, napkollektorok felszerelését és a nyílászárók cseréjét jelenti, másrészről a fűtés módjának megváltoztatását – tájékoztat a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetője, Szenczi Gyula. A jelenlegi távfűtés helyett a jövőben pellet, azaz biomasszás technológiát alkalmaznak. A teljes körű gépészeti modernizáció mellett az épületet akadálymentesítik, rámpákkal és lifttel látják el. Természetesen cserélik a burkolatokat, és a festési munkálatokat is elvégzik. Kevesen tudják, de a radiológia, valamint a Rákóczi utcai tüdőgondozó épülete is „részesévé válik” a felújításnak.
| 2011. jan-febr | 5
közélet Közgyűlés: márciusban
Nem helyi érzékenységű ügyek
Megkezdődött a TÖOSZ tisztújítása A TÖOSZ elnöksége az alapszabályban foglaltaknak megfelelően döntött a tisztújító küldöttgyűlés megtartásáról, amelyet az általános önkormányzati választásokat követően hat hónapon belül kell összehívni. Ennek értelmében az országos önkormányzati szövetség a tisztújító küldöttgyűlést 2011. március 29-én, Budapesten tartja. Ezt megelőzően megyei polgármesteri fórumokon történik a megyei küldöttek megválasztása. A fórumokra meghívták az újonnan kinevezett megyei kormánymegbízottakat, valamint a hagyományoknak megfelelően a megyei közgyűlések elnökeit is. A megyei fórumsorozat első állomása január 18-án az egri megyeháza volt, ahol dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója köszöntötte a polgármestereket. A főigazgató előadásában hangsúlyozta: a közelmúltban megalakult kormányhivatalok eredményeként hatékonyabb, gördülékenyebb és együttműködőbb kapcsolat jön létre az állami szervek és az állampolgárok között. Balás István ismertette azt a kormányzati szándékot, miszerint az egyik legfontosabb cél az, hogy szorosabb legyen a kormányhivatal kapcsolata települési önkormányzatokkal. Tekintettel arra, hogy 2011. első félévében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségi tisztségét, ezért a fórumon a határon átnyúló együttműködések, valamint a településközi kapcsolatok kérdéskörét is megvitatták szakértők közreműködésével. Előadók: dr. Mezei István (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja) valamint dr. Kovács Áron (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Határon Átnyúló Területi Közigazgatási Kapcsolatok Osztály).
Az Egerben megtartott Heves megyei fórumon, a TÖOSZ megyei tagozata megválasztotta a hét megyei küldöttet: Farkas László Márton (Aldebrő), Forgács Jánosné Tóth Erzsébet (Erdőtelek), Vig Zoltán (Lőrinci), Potoczki László (Markaz), Eged István (Pétervására), Kisari Zoltán (Ostoros), Lakatos István (Sirok). A megyei polgármesteri fórumok tervezett időpontjai: Február 1. - Tolna megyei küldöttválasztó fórum 3. - Veszprém megyei küldöttválasztó fórum 9. - Csongrád megyei küldöttválasztó fórum 10. - Békés megyei küldöttválasztó fórum 15. - Győr-Moson-Sopron megyei küldöttválasztó fórum 16. - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttválasztó fórum 17. - Hajdú-Bihar megyei küldöttválasztó fórum 22. - Zala megyei küldöttválasztó fórum 23. - Vas megyei küldöttválasztó fórum 24. - Somogy megyei küldöttválasztó fórum Március 1. - Baranya megyei küldöttválasztó fórum 2. - Pest megyei küldöttválasztó fórum 3. - Nógrád megyei küldöttválasztó fórum 4. - Komárom-Esztergom megyei küldöttválasztó fórum 29. - Küldöttgyűlés
(Forrás: ÖS)
Hat új testület
Megalakultak a kisebbségi önkormányzatok A bolgár, a cigány, a német, a szerb, a szlovák és a ruszin kisebbségek alakítottak területi kisebbségi önkormányzatot Pest megyében. A hat kisebbség képviselői a Megyeházán tették le az esküjüket és vették át a megbízó leveleiket dr. Kenéz Tibortól. A Pest Megyei Területi Választási Bizottság elnöke ismertette a választás eredményét és elmondta, hogy a megyében jogorvoslati kérelem nem érkezett ezzel kapcsolatban. A kisebbségek képviselőit dr. Szép Tibor főjegyző köszöntötte a megyei önkormányzat részéről. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi önkormányzatok munkájukkal
6 | 2011. jan-febr |
erősítik azt a sokszínűséget, amely mindig is jellemző volt Pest megyére. A megalakult önkormányzatok munkáját a kisebbségi tanácsnok, Fogarasiné Deák Valéria is segíti a jövőben. A kisebbségi önkormányzatok elnökei: Varga Szimeon (bolgár), Raffai László (cigány), Ritter Imre (német), Krunity Péter (szerb), Aszódi Csaba András (szlovák), Erdős József (ruszin). (Forrás: ÖS)
Önkormányzati feladatok a kormánynál Olyan önkormányzati feladatok kerülhetnek át a kormányablakokhoz, amelyek a jövőbeni feladatmegosztás szempontjából az állami feladatellátás körébe tartoznak – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Arra a kérdésre, hogy személy szerint milyen feladatok átadását tartaná célszerűnek, a közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy reagált: erre nem szeretne válaszolni, mert azzal üzenne az önkormányzatoknak, hogy mit kellene odaadni. Azokat a feladatokat érdemes megvizsgálni, amelyeket akár a szabványosítás, akár az azonos elbírálási szempontok miatt országszerte ugyanúgy lehet intézni, vagyis nem helyi érzékenységű ügyek – tette hozzá. Mint mondta, úgy néz ki, tudják tartani azt az elképzelést, amely szerint 2013-tól épülne ki a járási szintű kormányablak-hálózat. A miniszter jelezte, informatikai fejlesztések és jogszabály-módosítások kérdése is, hogy az ügyintézési kör milyen ütemben tud szélesedni; a cél az, hogy a ciklus végére a jelenleginél sokkal szélesebb ügyintézési körrel várják az ügyfeleket a kormányablakok. Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy az egyes megyékben a korábbi ügyfélforgalmi statisztikák alapján alakították ki a státuszok számát a kormányhivatalokban, de ha ezek túl kevésnek bizonyulnak, lehet változtatni a jövőben. Az elsődleges cél most az, hogy megtaláljuk azt az ideális létszámot, amellyel hatékonyan működhet a közigazgatás - tette hozzá.
*** Január 3-án, hétfőn 29 helyszínen nyílt meg az országban kormányablak, integrált ügyfélszolgálati iroda, amelyben 29 ügykört lehet intézni: lehet például ügyfélkaput nyitni, vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeket intézni, családi pótlékot, gyest, anyasági támogatást igényelni, és általános tájékoztatást kérni. A kormányablakok 12 órás nyitva tartással működnek: hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8 óráig tartanak nyitva. Az első négy napon 3.722 ügyfél fordult meg a kormányablakokban, legtöbben, 349-en egy budapesti kormányablakot, a Teve utcai ügyfélszolgálatot keresték fel, amely a Közép-Magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár épületében működik. Az integrált kormányzati ügyfélszolgálatokon, azaz a kormányablakokban ez idő alatt az ügyfelek többsége – 2.377 ember – általános kérdésekben kért tájékoztatást. A megkeresések másik része konkrét hatósági ügyekhez kapcsolódott. Ezekben az ügyfelek tájékoztatást kaptak az illetékes hatóság elérhetőségeiről, illetőleg, ha kérték, kitöltött nyomtatványaikat továbbították az ügyintéző szervhez – közölte az államtitkárság.
A helyi értékek erősítése a céljuk
Itt a Magyar Piac Szövetkezet A „kilencek” között megtalálhatjuk a komlóskai és a bicskei önkormányzatot, de akad az alapítók között őstermelő, mezőgazdasági értékesítő, könyvelő és állattartó telepvezető is. – A Magyar Piac Szövetkezetet a két éves múltra visszatekintő Szociális Bolthálózat felől jövő, a magyar termékek és kiskereskedelmet kiszolgálni akaró és képes ellátó rendszer iránti igény hozta létre. A csaknem 150 tagot számláló boltrendszer fejlődése a kezdeti sikerek után a támogatások hiánya miatt megtorpant. A választások után azonban megindult megkeresések áradata a korábbi szervezők felé, akik maguk mögött érezve a politikai akaratot, partnereket kerestek a feladat megvalósításához – közölte Konrád Istvánné,
A magyarországi mezőgazdasági termékek piacra jutásának segítésére, a helyi étkeztetési rendszerekbe való bejuttatására kilenc taggal megalakult a Magyar Piac Szövetkezet.
a szövetkezet elnöke, aki hozzátette: az is hozzájárult a szövetkezet megalapításához, hogy kereskedők és szakértők is lehetőséget láttak a bolthálózat megerősítésében. A közös gondolkodás eredményeként azonban a korábbi tervek kibővültek, így a Magyar Piac Szövetkezet már nem csak a Szociális Bolthálózat újraélesztését, hanem az őstermelők, élelmiszer feldolgozók és a főként önkormányzati végfelhasználók közötti kapcsolat koordinálását is célul tűzte ki. Ezzel a kereskedelemben képződő haszon nagy részét a felek között osztanák meg. – A program előtt azok után akkor nyílt meg az út, hogy amikor a kormány módosította a közbeszerzési törvényt. Ennek köszönhetően
tavaly szeptember 15-től a közétkeztetést végző intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőktől vásárolhatják meg többek között a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást és tejtermékeket – mutatott rá a szövetkezet elnöke. A kezdeményezés néhány hét alatt komoly népszerűségre tett szert: a szövetkezetnek ma már 27 regisztrált tagja van, és legalább ennyien jelezték csatlakozási szándékukat a szervezők felé. Konrád Istvánné azt is elmondta, hogy a program a kormányzat támogatását is élvezi. A felek tárgyalnak arról is, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium anyagi támogatásban is részesítse a kezdeményezést, bár a szervezők jelezték, hogy igyekeznek minél hamarabb önfenntartók lenni.
| 2011. jan-febr | 7
hirdetés Virtuális iskola
Tudásportál Gyömrőn
Sajtótájékoztató keretében mutatta be Gyenes Levente Gyömrő város polgármestere, valamint a projektmenedzsment tagjai a Gyömrői Közösségi Integrált Tudásportált, amihez az EGT Finanszírozási Mechanizmusok keretében nyert pályázati támogatást.
A kísérleti projekt keretében létrejövő Tudásportál tulajdonképpen egy digitális iskola, amely lehetőséget biztosít Gyömrő város és körzete tanulni vágyó lakosainak az elektronikus oktatási módszertan kipróbálására. A projekt a térség különböző csoportjait célozza meg: iskolai hallgatókat, képességeiket fejleszteni akaró felnőtteket, helyi önkormányzat dolgozóit, valamint a helyi önkormányzat szolgáltatásait igénybe vevő lakosokat. A portálon többek között nyelvi tananyagokat, számítógépes felhasználói ismereteket, számos kompetencia és készségfejlesztő, e-learning módszertani, valamint önkormányzati ügymenetet segítőtananyagot találhatnak az érdeklődők. A kisiskolások számára speciális program kialakítására kerül sor, ami
napközi otthonos foglalkozás keretében valósul meg. Itt IT környezetben, az e-learning módszertani elvei szerint kialakított speciális oktatási program keretében fejlesztik a gyerekek tanulási képességeit. A tanórán kívüli oktatás során az általános iskolai tanulók megismerhetik a szá-mítógép, internet, e-learning használatának gyakorlatát. A tanárok ehhez speciális tutori képzést kapnak, hogy a tanulókat segíteni tudják.A Gyömrői Közösségi Integrált Tudásportál egy bárki számára elérhető, internetböngészővel működő, egyszeri bejelentkezést és azonosítást igénylő általános Tudásportál, mely a www.kit.gyomro.hu internet címen található. A szolgáltatás teljesen ingyenes. (Forrás: ÖS)
Csepeli adományok
Kolontár: kisdiákok az iskolában Februártól ismét működik a kolontári általános iskola, ahová csak alsótagozatosok járnak. Az épületet a vörösiszap-katasztrófa után adományraktárnak használták, és onnan látták el a kármentesítésben résztvevőket. Az iskola belsejének felújítása a napokban fejeződött be, a külsején tavasszal kezdődnek a munkálatok. Az iskola felújítását a csepeliek közül is sokan támogatták azon a jótékonysági koncerten, amelynek Németh Szilárd polgármester volt a fővédnöke. A tizenhat diák és két tanítónőjük az ajkai Borsos Miklós Általános Iskola Eötvös-épületében folytatta a tanévet kilencnapos kényszerszünet után. A tanulók létszáma azóta csökkent: közülük hárman a szüleikkel albérletben élnek a katasztrófa óta, őket átmenetileg másik iskolába íratták. Az iskola igazgatója, Soháné Csóka Zita elmondta, hogy rengeteg adományt kaptak: számítógépet, tanszert, játékot és pénzt is felajánlottak nekik. A gyerekeket kirándulni is elvitték, legutóbb egyhetes lengyelországi sítáborozáson voltak
8 | 2011. jan-febr |
egy vállalkozó jóvoltából. Bár Budapest-Csepel Önkormányzata maga is rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben van, Németh Szilárd polgármester kezdeményezésére már a csepeli képviselő-testület első ülésén egymillió forintos segítségnyújtásról döntöttek a városatyák. Az önkormányzat bejáratánál felállított gyűjtőládába csak a Fidesz-KDNP frakció tagjai 140 ezer forintot dobtak be a vörösiszap áldozatainak megsegítésére. A pénzadományokon felül a csepeliek közül igen sokan adományoztak bútorokat, műszaki cikkeket, konyhai vagy háztartási gépeket is: az önkormányzatnak két ilyen raktárhelyisége is megtelt a kerületben. Ezek után, november 10-én telt ház előtt rendezték meg az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskolában azt a jótékonysági hangversenyt, amelynek bevételét a vörös iszap által sújtott kolontári általános iskolának ajánlották fel. A koncert jegyeladásaiból összesen 255 ezer 230 forint gyűlt össze, melyet Németh Szilárd és Borbély Lénárd csepeli országgyűlési képviselők pénzado-
mányával 400 ezer forintra egészítettek ki. Az erről szóló okiratot Balogh Gábor, az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium vezetője adta át. Átadásra került az a 45 ezer forint is, melyet a csepeli Móra Ferenc Általános Iskola diákjai és tanárai adtak össze. A gyerekek a zsebpénzükből adtak fejenként kettőszáz forintot kolontári diáktársaik megsegítésére. Az esemény fővédnöke Németh Szilárd csepeli polgármester, díszvendége pedig Tili Károly, Kolontár polgármestere volt. A vendégeket Ittzés Vilma, az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója köszöntötte. A hangverseny házi-gazdája Madarász Iván zeneszerző, egyetemi tanár volt, aki bemutatta az előadókat és röviden szemléletesen szólt a zeneművekről. A hangversenyen a Magyar Harsona Együttes, Dominkó István és Mali Emese zongoraművész, Suki András hegedűművész és fia, ifjabb Suki András zongoraművész, valamint sok más neves zeneművész léptek fel. (Forrás: ÖS)
���������������e�r�������
gazdaság Közös érdekek mentén
Gyorsvasút a tengerig Ilyen közös érdek a BudapestRijeka vasútvonal fejlesztése is, amelynek révén gazdasági előnyhöz juthat Kaposvár térsége is. Szita Károly erről a PrE-Mu-Dra határon átnyúló program kaposvári tanácskozásán beszélt, megemlítve, hogy ez az elképzelés illeszkedik az új Széchenyi Terv célkitűzéseihez. Horvátország uniós csatlakozása újabb lökést adhat a Kaposvár és térsége gazdasági fejlődésének. A közös piac előnyein túlmenően nagyszabású programok meg-
Az eddiginél is szorosabb gazdasági kapcsolat épülhet Magyarország és Horvátország között, miután szomszédunk hamarosan az Európai Unió tagja lesz. Kaposvár számára azért különösen fontos az együttműködés, mert közös érdekeink vannak. valósítása is lehetővé válik. Horvátországvárhatóan 2012-től csatlakozhat az Európai Unióhoz, a tárgyalások a magyar elnökség idején is zajlanak. – A magyar kormány nemrégiben mutatta be az ország gazdaságfejlesztési tervét, amelynek hangsúlyos része a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése. Óriási siker ez a kaposváriaknak, hiszen az M7-es autópályával való megfelelő összeköttetést, illetve a gyorsvasutat régóta kérték, s mindez alap-
vetően meghatározza a város jövőjét – mondta Szita Károly. – Nem akarunk azonban itt megállni. Horvát partnereinkkel elkötelezettek vagyunk abban, hogy a Kaposvárt és testvérvárosát is érintő, Budapest és Rijeka közötti vasútvonalat közös uniós program keretében fejlesszük. Ez komoly gazdasági előnnyel járna, akár a teherszállításról, akár a turisztika fellendítéséről beszélünk – tette hozzá Kaposvár polgármestere. (Forrás: ÖS)
Debreceni tervek
A debreceni önkormányzat sikeresen pályázott az Új
Közel 300 millió iskolafejlesztésre
Magyarország Fejlesztési Terv Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszere keretében a Szoboszlói Úti Általános Iskola felújítására. Az irányító hatóság 2010 decemberében a pályázatot 260 millió forint összegű támogatásban részesítette, amit az önkormányzat még közel 30 millió forint önrésszel egészít ki.
Az 1960-ban alapított, 14 tanteremmel, valamint 4 egyéb közösségi teremmel rendelkező, 18 tanulócsoportot számláló, 442-500 fős tanulói létszámú iskola 50 éves épülete folyamatosan igen nagy igénybevételnek van kitéve, s korszerűtlennek, elavultnak, nem ritkán balesetveszélyesnek bizonyult a megnövekedett oktatási-nevelési feladatok ellátásához. Az iskolaépület jelenlegi állapotában méltatlan az itt folyó oktató-nevelő munkához, jelentős felújításra szorul, jelenleg sem a főépület, sem a tornacsarnok, sem az úgynevezett „kisépület” nincs akadálymentesítve. A vizesblokk felszerelései, berendezései tönkrementek, az öltözők burkolata, bútorzata szintén amortizálódott. Az iskola teljes elektromos hálózata az 1960-as évekből való, nem képes a jelenlegi igények kiszolgálására. A projekt közvetlen célja éppen emiatt a 2386+158 négyzetméter hasznos alapterületű, erősen leromlott műszaki állapotú iskolaépület átfogó felújítása, komplex akadálymentesítése, az információs és kommunikációs technika (IKT) eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása, a belső udvar közösségi térré való átalakítása. Mivel ezen pályázatban már lehetőség van a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök fejlesztésére, továbbá a bútorzat cseréjére is, így erre 40 millió forint
10 l2011.jan.Ðfebr.l
juthat. Az elképzelések szerint felújítják az épület magastető-szerkezetét a héjazat cseréjével; a régi külső, homlokzati nyílászárókat műanyag nyílászárók váltják; valamint a rendeletben előírt hőtechnikai mutatók figyelembe vételével elkészítik a megfelelő homlokzati hőszigetelést is. A munkálatok 2011 májusának környékén kezdődnek, és figyelemmel lesznek az oktatás menetére, tehát a zavaróbb munkafolyamatokat a nyári iskolaszünetre időzítik. – Már korábban szóba került az iskola felújításának szükségessége, ám akkor még a tartalékba kerültek a tervek. A múlt év végére azonban már sikeres lett a pályázat – nyilatkozta Pajna Zoltán alpolgármester a 2011. január 18-án az iskolában megtartott sajtótájékoztatón. – Mivel a képzés igen magas színvonalon zajlik az intézményben, az infrastruktúra viszont elmaradott, így itt az ideje a felújítás megvalósításának. Az önkormányzat a Szoboszlói Úti Általános Iskola fejlesztésén túl további fejlesztéseket is szeretne véghez vinni a közeljövőben: sikeres pályázatok esetén a Bartók Béla–Babits Utcai Óvoda korszerűsítése, valamint 10 kisebb intézmény napenergiás fűtési rendszerrel történő ellátása is megvalósulhat. (Forrás: ÖS)
| 2011. jan-febr | 11
gazdaság Újabb helyi fizetőeszköz
Mit telepítsünk? A tervek szerint az év második felében hozzák forgalomba a Rábaköz saját pénzét, a tallért. A több mint hatvanezer
Tallér Rábaközben?
lakosú térség a kékfrankot használó soproniakkal is együttműködik. A világszerte számos országban működő helyi
Nyár végén, ősz elején forgalomba szeretnék hozni Rábaköz saját „pénzét", a tallért – közölte Huttlesz Mihály, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület elnökhelyettese. A hatvanezernél is több lakosú térség saját pénzhelyettesítő utalványának kibocsátója az első ilyen hazai rendszert, a soproni kékfrankot megszervező HaMi Összefogunk Európai Szövetkezet lesz, a két fizetőeszközt pedig egymás működési területén is elfogadják – közölte. Huttlesz Mihály elmondása szerint a rábaközi tallér kibocsátásával a helyi pénzforgalom felgyorsítása, a tőke helyben tartása a céljuk, de arra számítanak, hogy a rábaközi fizetőeszköz egyfajta turisztikai attrakcióvá is válik. Korábban önálló kibocsátásban gondolkoztak, de Huttlesz Mihály elmondása szerint később rájöttek, hogy a soproniakkal történő együttműkö-
dés mindkét fél számára előnyöket hordoz. A soproni helyi pénz gondolata osztrák import; a határ túloldalán ugyanis három hasonló fizetőeszköz is működik. Az érdekeltek akkor megkeresték a Magyar Nemzeti Bankot (bankjegyet csak a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki Magyarországon), és nem volt kifogásuk a kezdeményezés ellen, mondván, a kékfrank nem pénz. Véleményük szerint az inkább a különféle – például étkezési – utalványok közé sorolható, hiszen ellenértékét előre beszedi a kibocsátó. Perkovátz Tamás, a soproni fizetőeszköz mögött álló szervezet vezetője szerint a világszerte számos országban működő helyi pénzek arra késztetik a lakosokat, hogy a helyben gyártott termékeket, szolgáltatásokat vásárolják, ráadásul nem elhanyagolható a közösségépítő funkciójuk sem.
Elképzelhető, hogy Harkány eladósodott önkormányzata
A Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakértői becslése szerint eddig megközelítően 15 milliárd forint kár érte az agrárgazdaságot a belvíz miatt. Már biztos, hogy kipusztult 200 ezer hektárnyi őszi vetés, azaz ennyi repce, őszi árpa és főként búza „fulladt” vízbe az utóbbi hetekben.
pénzek a helyi gazdaságot támogatják, és turisztikai attrakciónak sem rosszak.
Bajban a fürdőváros?
15 milliárdos kárral indul az év
Ezt a tételt növeli több milliárddal, hogy legalább 740 ezer hektár föld ázott át annyira, hogy a következő hónapokban sem lehet megművelni. A tartós vízborítás tömörítette a talajt, szerkezete romlott, és ha tavasszal vissza is húzódik a víz, a tápanyagellátást pótolni kell. Vagyis ilyen földbe nem lehet azonnal vetni, ha mégis, nem lehet tőle nagy termést várni. A Kamara szerint a 4,5 millió hektárnyi mezőgazdasági területből e tavasszal legalább egymillióval nem lehet majd mit kezdeni. Tavasz végén még lehet valamen�nyit hasznosítani ezekből zöldtrágya növények vetésével. Ez bevételt nem hoz a gazdálkodóknak, ám a talaj szerkezetét jelentősen javíthatja. A Magyar Agrárkamara megyei felmérései szerint Csongrád megyében jóval több mint 52
Pályázatok és sikerek
Termálvízzel fűthetnek a jövőben Békésen
kénytelen lesz áron alul eladni gyógyfürdőjét. Mohács
Mohácsi ajánalt Harkánynak
a fürdőrészvények ötvenegy százalékát kéri. Harkány sokallja az 51 százalékot, a létesítmény ugyanis hatmilliárdot ér.
Az évente másfél milliárd forintból gazdálkodó Harkány tartozásállománya eléri az ötmilliárdot. A baranyai város adósságára papíron fedezetet nyújt a tulajdonában lévő Harkányi Gyógyfürdő Zrt., s az önkormányzat milliárdokat érő ingatlanvagyona, ennek ellenére a város nem jut a napi működéséhez szükséges rövid távú hitelekhez. A közelmúltban a mohácsi közgyűlés úgy döntött: félmilliárd forint hitelt ad Harkánynak, ám a Duna-parti város fedezetként a fürdőrészvények 51 százalékát kéri. A harkányi képviselő-testület sokallja a fedezetet – tudtuk meg Imri Sándortól, a város független polgármesterétől. Imri szerint a fürdő piaci értéke hatmilliárd forint. Szekó József, Mohács fideszes polgármestere viszont úgy véli, a fürdő gazdasági helyzetének ismeretében az ő ajánlatuk a reális. Abba Mohács nem megy bele, hogy a fürdő kisebbségi részét kapja meg fedezeteként. Mohács vezetői ugyanis tartanak attól, hogy Harkány ellen a hitelezők előbb-utóbb adósságrendezési eljárást indítanak, s akkor a város élére kinevezett pénzügyi biztos a fürdő többségi tulajdonrészét eladni kényszerül, ami ál-
12 | 2011. jan-febr |
tal viszont a kisebbségi részvénycsomag elértéktelenedik. Amúgy Mohács két év után engedné, hogy Harkány visszavásárolja a részvényeket, mert a Duna-parti város célja nem a fürdő megvásárlása, hanem – Szekó szerint – az, hogy Harkányon segítsenek, s a mohácsi önkormányzat tartalékpénzét a banki kamatnál magasabb haszonnal megforgassák. Harkány számára azonban az opciós jog sem teszi elfogadhatóvá Mohács ajánlatát. Kérdés persze, hogy van-e Harkánynak valós választási lehetősége. A négyezer lelkes várost nyolc évig a Fidesz irányította, ám Harkány vezetőit a tavalyi önkormányzati választáson csúfos kudarc érte, aminek oka épp az volt, hogy az önkormányzat súlyosan eladósodott. A fideszes irányítókat leváltó független városatyák – bár erről nem nyilatkoznak, információink szerint – azzal szembesültek, hogy a bankok ódzkodnak finanszírozni Harkányt. Ha pedig ebben nem lesz változás, akkor Harkány valóban adósságrendezési eljárásba sodródik, s a fürdő – várhatóan – a piaci ár töredékéért talál új gazdára.
KEOP pályázattal szeretné megvalósítani a békési önkormányzat azt a projektet, mellyel kezdetben önkormányzati intézményeket, később békési lakásokat is fűthetnének jelentős energia megtakarítást elérve.
segítene a nehéz helyzetbe került településen: a dunai település félmilliárdos hitelt adna Harkánynak, ám fedezetként
ezer hektár áll víz alatt, további több mint 60 ezer hektár a károsan átnedvesedett terület. Hogy milyen növényfajokat lehetne telepíteni e helyeken? Kukorica, napraforgó, zab, tavaszi árpa, tavaszi búza, zöldségnövény vethető, de a piaci viszonyok folyamatosan változhatnak, a kereslet-kínálat függvényében. Borsót vagy csemegekukoricát is lehet egészen sokáig vetni, de ezek inkább egyedi esetekben alkalmazhatók. Ezeken kívül felmerülhet megoldásként a cirok, de az állatlétszám csökkenésével ennek piaca is kérdéses. Elgondolkozhatunk a fás- illetve lágyszárú energiaültetvények, erdő telepítésén is, de sem ezek, sem a csemeték nem bírják a hosszan tartó vízborítottságot, vízzel telített talajokat - áll a Magyar Agrárkamara közleményében.
A pályázati támogatás a projekt konkrét terveitől függően 60 % lehet. Mivel a több százmilliós projekt önrésze is komoly tétel a helyi önkormányzatnak, így áthidaló megoldás lehet, ha egy cég beszáll a kivitelezésbe és 10 évig üzemelteti is a rendszert. A testületi döntés értelmében erre kér ajánlatokat a békési képviselő-testület, mely a később újra napirendre tűzi a témát. A jelenleg használatban lévő kutak vize 53 fokos, a fejlesztéshez ennél lényegesen melegebb, 90 fokos hőmérsékletű vízre lesz szükség, azaz mélyebbről kell felhozni a termálvizet, melyet utána visszasajtolnának a talajba, így pocsékolás nélkül, környezetbarát megoldással használnák Békés folyékony kincsét. *** A közmunka program átszervezését követően 2011. január 10-től indult el Békésen a rövid időtartamú, négyórás közfoglalkoztatás. Az új feltételek szerint az önkormányzat háromszor pályázhat egy évben. Az első pályázat benyújtása megtörtént, így januárban mintegy 52 főt állítottak munkába. Az önkormányzat havonkénti ütemezése szerint az első félév végére a bérpótló juttatásban részesülő foglalkoztatottak száma 392 fő lesz. A második pályázat benyújtása az év második felében várható, ugyanennyi főre. Az önkormányzat a harmadik pályázatot csak abban az esetben szándékozik benyújtani, ha a bérpótló juttatásban részesülők száma a tervezettnél magasabbra emelkedik.
*** Ezeken kívül két pályázatot készül beadni Békés a közeljövőben. A városháza homlokzatára a Nemzeti Kulturális Alapprogram Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégiumához nyújtja be 6,5 millió forintos támogatási kérelmét. A beruházás összköltsége 13 millió forint, 50 %-nyi önerőt az önkormányzat biztosít. A műemlék épület vakolata már oly mértékben hullik, hogy a biztonságos közlekedés érdekében a járda ezen szakasza a gyalogos forgalom számára korlátozva van. Szintén tavasszal bírálják el a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által kiírt közlekedésbiztonsági pályázatot, amely révén az igényelt 6,5 millió forintból a Csabai út – Mátyás király utcai valamint a Táncsics Mihály utca – Táborhely utcai kereszteződésekben gyalogos átkelőhelyet tervez a város létesíteni. A pályázat mindössze 650 ezer forint önerőt igényel. Nettó 3,2 millió forint értékben 11 db szennyvízaknát újít fel a város, mindezt a víz- és szennyvízdíjakban képzett rekonstrukciós hányadból. Erről januári ülésén döntött a képviselő-testület. 2009-ben már történt egy próbafelújítás, melynek technológiája sikeresnek bizonyult, így a mostani is ezen technológiára fog épülni. A felújításra azért van szükség, mert a szulfid és szulfátterhelés tönkretette az aknákat. (Forrás: ÖS)
| 2011. jan-febr | 13
hirdetés Romlott a helyzet
Munkanélküliség – számokban
Tavaly éves átlagban 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 1,2 százalékponttal magasabb a 2009-es értéknél, míg az állástalanok száma átlagosan 475.000 volt, 12,8 százalékkal több a megelőző évinél.
Tavaly az utolsó negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 804 ezer fő volt, ami 0,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal, 462 ezer főre nőtt, 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 774 ezer fő volt, 23 ezer fővel magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél, ugyanakkor 17 ezer fővel kevesebb, mint az előző negyedévben. Az erre a korcsoportra számított 55,8 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,3 százalékponttal haladta meg. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2 millió 26 ezer fő volt, 60,9 százalékos foglalkoztatási rátaértékkel; a nőket 1 millió 748 ezer fős, 50,8 százalékos foglalkoztatottság jellemezte. A 15–74 éves munkanélküliek száma 462 ezer fő volt, 20 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a létszámnövekedés mindkét nemet közel azonos mér-
tékben érintette. A munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos értéke 0,3 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél, és lényegében megegyezik a harmadik negyedévben publikálttal. A férfiakat 11,0 százalékos, a nőket 10,6 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte 2010 IV. negyedévében. A munkanélküliek 16,5 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,2 százalékos munkanélküliségi ráta 2,6 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2009 IV. negyedévében. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,0 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliek 53,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónap, 2,5 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.
Fejlesztések futószalagon
Épül a szegedi szuperlézer
Több projektben is együtt dolgozik a szegedi önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem. A legjelentősebb ezek közül az ELI-projekt lesz – közölte a városházi tanácskozást követően Botka László polgármester és Szabó Gábor rektor.
Az építkezést azonban csak a szuperlézer-központ teljes dokumentációjának beadását követően lehet megkezdeni. A beruházásnak 2015-re kell elkészülni. A beruházás 64 milliárd forintból valósul meg, 55 milliárdos uniós támogatással. Ehhez kapcsolódóan a jövőbeni tervek közé tartozik az ELI körüli infrastruktúra fejlesztése is, ebben szintén érintett az egyetem. Az egyetem tervei szerint nyáron megkezdődik a klinikai központ és a sürgősségi betegellátó osztály építése. Itt 265 ágyas kórház, valamint egy új orvosszakmai koncepció is létesül. Folyatódik a szegedi belváros rehabilitációja, vagyis a felújított, Dugonics téri központi rektori épület környéke szépül meg. Szintén nyáron, kiépül az úgynevezett Tudás sétány. A burkolatba épített fényforrások kötik majd össze az egyetemi épületeket. A város és az egyetem megkezdődi a szegedi Csodák Palotája, az Agóra építését is. A 4000 négyzetméteres közművelődési-kulturális és ismeretterjesztő intézménybe költözik többek között a Százszorszép Gyermekház is. Az egyetem Informatóriumot épít, ahol a különböző világ-
14 | 2011. jan-febr |
szenzációkat mutatják be, beköltözik továbbá az Informatika Múzeum, és látványlaborok létesülnek *** Hétszázötven millió forintból fejlődhetett a Szegedi Logisztikai Központ. A Gazdasági Operatív Program keretében 2 éve indult beruházás részeként új raktárcsarnok épült és infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre. A projektnek köszönhetően kevesebb kamion hajt majd be a városba és több mint 100 új munkahely létesült. Az üzemeltető Globallog Logisztikai, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, Vörös Béla elmondta: a beruházás során egy 2600 négyzetméteres raktárcsarnokot építettek, közműfejlesztést hajtottak végre, úthálózatot bővítettek és jelentős számítástechnikai fejlesztés valósult meg. Emellett kamionparkolók készültek és megkezdődött a logisz-tikai tevékenység. A második ütemben az infrastrukturális fejlesztések mellett elkészült a Hansa-Kontakt Kft. 30 ezer négyzetméteres raktárbázisa és irodaépülete.
���������������e�r��������
környezetvédelem Újabb beruházások
Mérőhálózat – svájci támogatásból
Újabb környezetvédelmi beruházások jöhetnek létre a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében. A mintegy 11 millió svájci frank értékű hozzájárulásból környezetvédelmi monitoring rendszerek korszerűsítése valósulhat meg a közeljövőben.
A két projekt támogatási szerződését Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Johann Schneider-Ammann svájci nemzetgazdasági miniszter jelenlétében Budapesten írták alá. Az Európai Bizottsággal 2006-ban kötött kétoldalú megállapodása alapján Svájc vissza nem térítendő támogatásként 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frankot biztosít az Európai Unióhoz 2004ben csatlakozott tíz tagország számára. A 2007 decemberében aláírt Magyar-Svájci Együttműködési Program 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást juttat Magyarországnak, ezzel is segítve a gazdasági és szociális területi egyenlőtlenségek csökkentését. A most aláírt szerződések alapján támogatott két projekt egyike az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat fejlesztését szolgálja, ennek célja a levegőtisztaságot ellenőrző rendszer korszerűsítése és a laboratóriumi háttér megerősítése. A megítélt támogatás mértéke 5,7 millió svájci frank. A másik beruházás keretében a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédel-
Madaraink védelmében
Hortobágyi megújulás
Újabb állomásához érkezett több mint két évtizedes történetének a Hortobágyi Madárpark és Madárkórház.
Megújult az évi 30-40 ezer látogatót vonzó madárpark 25 méter átmérőjű nagyröpdéje, felépítettek 9 új mobil kisröpdét és 6 tenyészröpdét, sőt bagolyvárat és gólyafalut is kialakítottak. A fejlesztéshez – a turisztikai kínálat bővítésére – 60 millió forint uniós támogatást nyert a madárkórházat és a madárparkot működtető Madárkórház Alapítvány, amely 10 százalékos önerőt biztosított a beruházáshoz. A hídi vásártér felől új kapuzatot és beléptető rendszert, kerékpártárolót és ajándékboltot is létesítettek. Az Európa-szerte egyedülálló madárparkban az alapítvány madármentő tevékenységét, a beteg madarak ellátását és a szabad életre való felkészülésüket ismerhetik meg a látogatók. A két régebbi nagy röpdéből az egyiket felújították. Kilenc kisebb röpdét is építettek a madaraknak, néhányban állatkerti módon tudják bemutatni őket a látogatóknak. Hat egységben olyan szárnyasok vannak, melyek számára zavartalanságot kell biztosítani, például az erősen veszélyeztetett fajokat tenyésztik itt, mint a kerecsensólyom, parlagi sas.
16 l2011.jan.Ðfebr.l
mi és Vízügyi Felügyelőség területéhez tartozó monitoring rendszer továbbfejlesztése valósulhat meg, amely elősegíti a környezeti károk kialakulásának megakadályozását. A jóváhagyott támogatás összege meghaladja az 5 millió svájci frankot. Johann Schneider-Ammann köszöntőjében kitért arra, hogy „Svájc kifejezetten örömmel támogat olyan környezeti projekteket és beruházásokat, amelyek a jövőben ilyen sok ember életkörülményeit javítják majd.” Fellegi Tamás a sajtótájékoztatón elmondta: a környezetvédelmi fejlesztések javítják a környezet általános állapotát, felmérik az esetleges szennyezések mértékét és megelőzik az egészségügyi veszélyhelyzetek kialakulását. A program keretében hatékony együttműködés jött létre a két állam között, amely remélhetőleg a jelenlegi megállapodás időkeretein túl is folytatódhat. Magyarország ezúton is szeretne köszönetet mondani a kiemelkedő támogatásért – tette hozzá a nemzeti fejlesztési miniszter.
Zöld szokások
A városlakók környezettudatosabbak
A városban élő és dolgozó emberek sokkal
többet tesznek a környezetük védelméért, mint a vidéken élők. A kutatók szerint a nagyvárosban élő és jó munkával rendelkező emberekre jellemző leginkább a szelektív hulladékgyűjtés, a környezetvédelmi szervezeteknél való önkéntes munka, és általában a környezetvédelmi kezdeményezések támogatása. A városlakók ráadásul sokkal közvetlenebbül tapasztalják meg az egyre súlyosbodó környezeti problémák hatásait, és ezért jóval tudatosabban, illetve cselekvésre készen viszonyulnak hozzájuk. A szakemberek elemzése szerint a nagyvárosokban élő emberek jóval több „zöld szokásról” tettek tanúbizonyságot, mint a kisebb településeken élők. „Először is a környezettudatos szemlélet terén a városlakókra nagy hatással lehetnek a kollégák. Másrészt néhány környezetbarát eljáráshoz szükség van bizonyos felszerelésekre is – például a munkahelyen könnyen kivitelezhető a szelektív hulladékgyűjtés –, vagy olyan csoportokra, amelyek megszervezik az ilyen tevékenységeket” – mondta Hsziaodong Csen, a tanulmány vezetője.
| 2011. jan-febr | 17
környezetvédelem Európai kérdések
Jelentős tartalékok Az árvizek szerte Európában egyre nagyobb károkat okoznak, ezért az unió tagállamainak is több figyelmet
Árvizek: fokozódó probléma
kell fordítaniuk a felkészülésre és a védekezési képességek fejlesztésére. Illés Zoltán szerint a vízügyben dolgozók számát a jelenlegi négyezerről tízezerre kell emelni.
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője a Belügyminisztériumban tartott szakmai rendezvényen utalt arra, hogy a világ számos pontján és Európa több országában most is árvizekkel küzdenek, Magyarországon pedig a belvíz okoz gondot. Az altábornagy hangsúlyozta: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre nagyobbak az árvizek és ezzel együtt a károk is, ezért a megelőzés és a védekezés hatékonyságát növelni kell. Közölte, a mostani munkaműhely célja, hogy a szakemberek közösen adjanak majd tanácsokat a védekezés, a megelőzés és a helyreállítás hatékonyságával kapcsolatban az Európai Unió Tanácsának. Elmondta, fontosnak tartják, hogy gyors és hatékony reagálási tervek és eljárások készüljenek a vizek ipari szennyezésének esetére, az elöntött terület helyreállításának támogatására és a teljes vízgyűjtőterületet átfogó árvízvédelmi tervek kidolgozására, valamint az előrejelző rendszerek kiterjesztésére, összehangolt működtetésére. Illés Zoltán, a vízgazdálkodásért is felelős államtitkár az ágazat meghívott külföldi vezetői és szakértői előtt arról beszélt, hogy a magyarországi folyóvizek jelentős többsége a határon kívüli vízgyűjtőterületekről érkezik. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem az a kérdés, hogy felvízi vagy alvízi országokról van-e szó, hanem arról, hogy ez „összekötött, komplex, integrált rendszer". Az államtitkár arra is rámutatott, hogy nemcsak az árvizek és belvizek okoznak súlyos problémát, hanem gyakran az aszály is. Mint mondta, van úgy, hogy mindössze hetek telnek el az árvizek és a vízhiány között. Illés Zoltán szerint
18 | 2011. jan-febr |
Európai Unió
ezért víztározókat kell építeni, és így megőrizni a vizet a szárazságok idejére. Az államtitkár elmondta, a „szocialista időkben” a vízgazdálkodás és az árvízkezelés összességében jól fejlett, jól strukturált, jól szervezett volt, és – mint mondta – gyakorlatilag egy „félkatonai rendszer irányítása alatt” állt, ám ezt 1990 után tönkretették a privatizáció során. Hozzátette: az a célja, hogy a következő négy évben egy hasonló rendszert építsen fel. Közölte, ma már csak mintegy négyezer ember dolgozik Magyarországon naponta a vízügyi hatóság ernyője alatt, ám korábban, 1990 előtt még 10-20 ezren vettek részt a munkában. Bejelentette: céljuk az, hogy
a következő négy évben a vízügyben dolgozók számát a jelenlegi négyezerről tízezerre emeljék. A probléma kezelésére a munkaműhelyen azért keresnek közös megoldásokat, mert az ár egyre növekvő veszélyt jelent mind a vízgyűjtőterületeken, mind pedig a folyók mentén, országhatároktól függetlenül. A magyar elnökség által szervezett munkaműhely várhatóan állásfoglalást készít, amelyet júniusban a bel- és igazságügyi miniszterek fogadnak majd el. A mostani rendezvényre mások mellett meghívást kaptak az unió polgári védelmi főigazgatói, továbbá megfigyelőként az Egyesült Államok szövetségi veszélyhelyzet-kezelési hivatalának képviselői.
Vizügyek a Duna-régióban
Új típusú együttműködések
A Duna Régió Stratégia kiemelt lehetőségeket kínál a magyar vízügyi szakma nemzetközi kezdeményezései és projektjei
számára – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága. A dunai vízügyi együttműködés keretében ivóvíz-ágazati fórumot rendezett Mezőkövesden a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Magyar Víziközmű Szövetség, meghívottként részt vett az EU Duna Régió stratégiáért felelős kormánybiztos hivatala. A kormánybiztosi hivatal részéről Nádasi György főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy az aktuális magyar uniós elnökség alatt fogják jóváhagyni a Duna Régió Stratégiát az uniós tagállamok. Mindez azt jelenti, hogy magyar irányítás alatt zajlanak az egyeztetések az egész Duna-régiót érintő stratégia tényleges megvalósításáról, amelyben az érdekelt hazai szakmai
és civil szervezetek is széles körben részt vehetnek, az elfogadást követően. A konferencia témái között olyan aktuális témák szerepeltek, mint az ivóvízbiztonság, a hazai vízipar kitörési lehetőségei, vagy a nemzetközi vízügyi kutatási együttműködések a Duna-régióban. Ezek kapcsán a Duna Stratégia kormánybiztos munkatársa emlékeztette a résztvevőket: az új régiós kezdeményezés teljesen új elemekkel gazdagíthatja a partnerországok közötti vízügyi együttműködést olyan területeken is, mint az árvizek elleni ös�szehangolt küzdelem, a vízbázisok közös védelme, vagy a víztakarékosság elősegítése.
Megemelkedtek az agrártámogatások
Megemelkedett a legutóbbi pénzügyi évben a magyar mezőgazdasági termelők számára az Európai Unió által nyújtott közvetlen kifizetések összege, de a gazdák csaknem fele kevesebb mint 500 eurót kapott. Ez derül ki az Európai Bizottság közölte statisztikából. A tanulmányból kiderül, hogy a mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozók adózásában egyszerre van jelen az alul- és a túladóztatás mellett az adóelkerülésre ösztönző, illetve az alacsony hatékonyságú gazdálkodást tartósító szabályozási káosz. A kutatók szerint az egyik legfőbb probléma, hogy a mezőgazdasági termelő fogalmát is többféleképp definiálják a jogszabályok, így jelenleg a termelők legkevesebb 10-12 adózási kategóriából választhatnak. A gazdákra vonatkozó adórendszer nem ösztönöz sem a bevételek, sem a kiadások kimutatására, emellett csak minimális társadalombiztosítási befizetés keletkezik.
Az uniós végrehajtó szerv a 2009-es pénzügyi év adatait tette közzé. Eszerint az előző évi 543 millió euróval szemben immár 683 millió eurónyi támogatást fizettek ki a magyar gazdáknak a közös uniós költségvetésből. Összesen több mint 185 ezer termelő kapott közvetlen kifizetést, de 42 százalékuk 500 eurónál kevesebbet. Hetven gazdaság viszont félmillió eurónál is többre tarthatott igényt, további 340 termelő pedig 200-500 ezer euró között kapott. Az adatok szerint EU-szinten összesen 39 milliárd euró támogatást folyósítottak mintegy 8 millió gazdának. A legnagyobb részesedése Franciaországnak (8,2 milliárd euró), Németországnak (5,5 milliárd) és Spanyolországnak (5,1 milliárd) volt. Az őstermelők negyedének nincs más bevallott jövedelme, így a feltételezések szerint az agrártámogatásból tartja fenn magát. Emellett az adórendszer sem ösztönöz igazán a bevételek és kiadások kimutatására – írja egy tanulmány. A magyarországi őstermelők 23-28 százaléka, mintegy 33 ezer ember vallja, hogy nulla forint jövedelemből él, de ebből még fejlesztésekre is futja. E körben magas a támogatásból származó bevétel, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy adóköteles egyéb jövedelem híján a támogatásokból élnek. Az őstermelők 54, míg az egyéni vállalkozók 43 százaléka szerint 2009-ben az éves összevont jövedelme nem érte el a minimálbérnek megfelelő összeget. Tavaly összesen 131.489 egyéni vállalkozó és őstermelő összesen 31,311 milliárd forint adózás előtti jövedelemből 5,249 milliárd forintot fizetett be adóként. Az összes adóbefizetés felét a legjobban teljesítő egyéni gazdálkodók – őstermelők és vállalkozók vegyesen – 10-15 százaléka, mintegy 12-13 ezer adózó fizeti meg.
*** Magyarország élelmiszertermelése az önellátáshoz szükséges mértéket jelenleg 20 százalékkal haladja meg, ez azonban 50 százalékra emelhető – hangoztatta Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozó főosztályának vezetője egy, az élelmiszergazdaságról szóló szakmai konferencián így értelemszerűen növelhető lenne a magyar élelmiszerexport, amely már jelenleg is jelentős mértékű, ám a kibocsátás emelésével lényegesen jobb piaci helyzetbe kerülhetne az ország élelmiszeripara. A belső piacon a magyar áruk arányát az importtermékek rovására növelni kellene a jelenleg mintegy 70 százalékról vissza a korábbi 80 százalék körüli szintre. Az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság együttesen jelenleg a GDP 4,6 százalékát adja. Gyaraky Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország területének kétharmada mezőgazdaságilag művelhető terület. Ugyanakkor a mezőgazdaság egy hektárra jutó kibocsátási értéke kevesebb, mint a fele az európai uniós átlagnak: ez Magyarországon éves szinten 970 euró, míg az EU-ban 2.100 eurót tesz ki. A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2009ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint valamivel több mint kétezer milliárd forint volt. A belföldi értékesítés 4,7 százalékkal csökkent, az export viszont ugyanilyen arányban emelkedett és 614 milliárd forintot tett ki. Az élelmiszeripari vállalkozások száma meghaladta a 8.300-at, aminek 96 százaléka volt kisvállalkozás. A mikrovállalkozások aránya pedig az élelmiszeripari vállalkozások számán belül 80 százalékot tett ki. Az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek adózás előtti eredménye 2009-ben elérte az 52,6 milliárd forintot.
| 2011. jan-febr | 19
Európai Unió Figyelmeztetnek az elemzők
Progresszív javaslat A gyenge lábakon álló periferiális eurótagállamok legutóbbi sikeres kormánykötvény-aukciói sem jelentik az euróövezeti adósságválság
Nem múlt el a válság
enyhülését, és jó eséllyel jelentősen bővíteni kell a tagországok likviditási gondjainak orvoslására létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) – áll londoni elemzők piaci véleményekre alapozott legújabb helyzetértékelésében. általánosságban sem nagy a derűlátás az euróövezeti kilátásokat illetően. A Fitch Ratings hitelminősítő által az euróövezet jövőjéről az elmúlt hét végén Londonban megrendezett szemináriumon elhangzott, hogy ma már nem egyedi tagállamok válságáról van szó, hanem rendszerszintűvé szélesedett, valutauniós szintű pénzügyi válságról.
Az EFSF az euróövezeti kormányok által vállalt 440 milliárd eurónyi garanciából, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) rendelkezésre tartott 60 milliárd eurójából és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) szintén erre a célra elkülönített 250 milliárd eurós keretből, összesen 750 milliárd euróból segítheti ki a közadósságukat a piacról finanszírozni átmenetileg nem képes kormányokat. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bank, a Barclays Capital - amely rendszeresen méri az euróövezeti és amerikai adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi befektetői kör hangulatát – legutóbbi felmérésében megkérdezte a japán befektetési alapoktól, hogy az EFSF-fel kapcsolatban milyen európai intézkedést tartanak a legvalószínűbbnek a közeljövőben.A válaszadók többsége – 54,8 százaléka - arra számít, hogy növelik a likviditássegítő eszköz méretét. A következő legnépszerűbb válasz az volt – erre 28,6 százalék tippelt –, hogy szélesítik az eszköz alkalmazási körét, kiterjesztve azt például szuverén kötvények közvetlen vásárlására. Az EFSF bővítésére más szakértők is esélyt adnak. A Barclays Capital új felmérésébe bevont japán intézményi befektetők nagy többsége ugyanakkor nem lett derűlátóbb az egyes periferiális euróövezeti tagállamok legutóbbi sikeres kötvényaukciói után sem. Arra a kérdésre, hogy szerintük ezek az aukciók az euróövezeti válság enyhülését mutatják-e, 59,5 százalék azt a válaszlehetőséget jelölte be, hogy „nem igazán”, 19 százalékuk pedig azt az opciót választotta, hogy „egyáltalán nem”. A japán befektetési alapok szerint nem múlt el annak a kockázata sem, hogy valamely euróövezeti ország a közeljövőben törlesztésképtelenné válik. A londoni Cityben
20 | 2011. jan-febr |
*** A németek több mint 80 százaléka elismeri ugyan, hogy az euró veszélyben van, többségük mégis ellenzi a bajban levő euróövezeti országok megsegítését szolgáló EFSFalap növelését egy pénteken közzétett közvélemény-kutatás szerint. A ZDF felmérése szerint a németek 82 százaléka érzi fenyegetettnek az euróövezet stabilitását, és azok aránya is növekszik, akik nem hiszik, hogy az euró fényes jövő előtt áll. Ezek aránya jelenleg 37 százalék. A 440 milliárd eurós EFSF stabilitási alap megnövelését azonban 64 százalék ellenzi. Bár Berlin, egy nagyobb válságkezelő-csomag részeként nem zárja ki az EFSF-alap tényleges hitelezői kapacitásának növelését, a német kormány az alap rendelkezésére álló összeg növelése helyett a hosszabb távú intézkedésekre helyezné a hangsúlyt az euróövezeti államok államháztartási hiányának és adósságának csökkentésére. *** Mérséklődő bizalmat jelez az euróövezetben az Európai Bizottság előzetes gazdasági hangulatmutatója, a januári index az elemzői várakozásoktól elmaradva, 106,5 pontra esett. Elemzők arra számítottak, hogy az összesített gazdasági hangulatot jelző index, árnyalatnyit javulva, eléri a 106,9 pontot, a decemberi 106,6 pont után. Az átfogó mutatón belül az ipari hangulatot jelző almutató javult a legnagyobb mértékben, miközben a szolgáltatási bizalmi index kissé tovább romlott, azt jelezve, hogy az euróövezet belső növekedésének húzóereje egyre inkább az ipar, a szolgáltatási ágazat viszont vesztett lendületéből, bár továbbra is a legjobban teljesít. A legjelentősebben a kiskereskedelmi alindex esett vissza, alig kapaszkodva meg a pozitív tartományban. Ugyanakkor az üzleti klímát jelző almutató tovább javult, közel egyenletes felfutást jelezve november óta. A fogyasztói hangulatot jelző alindex januárban is a negatív tartományban maradt, sőt kissé tovább süllyedt. A brüsszeli testület havonta tesz közzé elemzést a gazdasági helyzet megítélésének alakulásáról, egyebek mellett az ipar, a szolgáltatás és a magánfogyasztás adatait elemezve.
Töröljék el az adósságokat!
A súlyosan eladósodott európai államok gondjára nem létezik szabvány megoldás, a mentőcsomag feltöltése helyett fontolóra kellene venni az adósságok részleges eltörlését – jelentette ki a Deutschlandfunk rádiónak adott interjúban egy német szakértő.
Clemens Fuest professzor, az oxfordi egyetem tanára és a német pénzügyminisztériumban működő tudományos tanács tagja kifejtette: a mentőcsomag mögött nem likviditási válság húzódik meg, tehát nem arról van szó, hogy néhány európai országot átmenetileg friss hitelekhez kell juttatni, és attól majd azok kvázi maguktól talpra állnak. A professzor kifejtette, hogy nem az a probléma, hogy nem volna elég hitel Görögország vagy Írország számára. A probléma az, hogy ezek az országok olyan mértékben eladósodtak, hogy valószínűleg nem tudják visszafizetni a fölvett hiteleket. Arról van tehát szó, hogy vagy valakinek segítenie kell ezeken az országokon, vagy pedig el kell engedni az adósságokat. Vagyis a hitelezők lemondhatnak követeléseik egy részéről.
„Ezzel a valós lehetőséggel pedig még nem igazán nézett szembe az európai politika” – hangoztatta Fuest. Szerinte Brüsszelben úgy tesznek, mintha újabb hitelekkel meg lehetne menteni a helyzetet, ám ezt aggályosnak tartja. „Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy az eladósodott államok továbbra is a mentőcsomagra bízzák magukat, és adósságaik tovább növekednek, miközben igazából senki sem tudja, hogyan fogják törleszteni a hiteleket. Az érintett országok egyúttal kemény takarékossági programokat foganatosítanak, ami erősen fékezi a gazdasági növekedésüket, tovább nehezítve a helyzetet. Ugyan ki fog beruházni egy ilyen országban, ahol abszolút nem világos, mi történik az adósságokkal?” – tette föl a kérdést a német szakértő.
Mosoly-offenzíva ázsiai módra
Kína siet Európa segítségére?
A kínai kormányfő pénteken országa további támogatásáról biztosította Európát az adósságválság leküzdésében.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) – aki Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetést – hangsúlyozta: Kína a továbbiakban is Európa mellé áll. Angela Merkel – az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint – ugyanakkor aláhúzta, hogy Európa megpróbálja a turbulenciákat saját erejéből ellenőrzés alá vonni. Kína bejelentette, hogy tovább vásárol az adósságválsággal küzdő euróövezeti országok államkötvényeiből, de az egyelőre nem derült ki, hogy milyen értékben venne ezekből. Az ázsiai ország saját érdekeit is szem előtt tartotta, amikor az elmúlt hetekben valóságos mosoly-offenzívát folytatott Európában – írta a The New York Times Li Kö-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes legutóbbi európai körútját kommentáló elemzésében. Hivatalosan nem közöltek számokat arról, hogy Kína milyen összegben vásárol spanyol és más európai államkötvényeket, de a sajtó egyedül Spanyolországgal kapcsolatban több mint 6 milliárd eurót emlegetett. Peking e lépései egyrészt azt célozhatják, hogy mérsékelje gyorsan növekvő európai befektetéseinek értékvesztését, másrészt azt, hogy hozzájáruljon egy mélyebb visszaesés elkerüléséhez az európai tömbben, amely ma már az Egyesült Államokat megelőzve Kína legfőbb kereskedelmi partnerévé vált. Az európai válság elmélyülése komoly üzleti veszteséggel
járna Kína számára, hiszen az EU vásárolja meg az ázsiai országban előállított összes áru negyedrészét. Ken Wattret közgazdász, a BNP Paribas londoni elemzője szerint ezért Kína abban érdekelt, hogy stabilizálja az EU és az euróövezet pénzügyi és gazdasági helyzetét. Kína - elemzők szerint - egyúttal megpróbálja jobban diverzifikálni 2 700 milliárd eurós valutatartalékát, amely főleg az alacsony hozamú amerikai kincstárjegyekben fekszik: új befektetéseket keres, így euróban jegyzett államadósságokba invesztál. Kína új európai államadóssági stratégiájának további haszna is van. Li miniszterelnök-helyettes madridi látogatása során több mint egy tucat üzleti megállapodás született. Spanyolországnak és Portugáliának egyaránt jelentős stratégiai érdekeltségei vannak Latin-Amerikában és Afrikában, két olyan földrészen, amelyekben Kína tovább akarja növelni jelenlétét. Kína legfontosabb európai kereskedelmi partnere Németország: 2009-ben 55,5 milliárd euró volt oda irányuló exportja, és 36,5 milliárd euró onnan származó importja. A német autóipart jórészt a kínai kereslet erősödése húzta ki a válságból. A német cégek arra buzdították Merkel kancellárt, hogy lépjen fel kínai beruházási lehetőségeik bővítése érdekében – eddig Peking nem kötelezte el magát emellett, viszont maga is új lehetőségeket keres európai befektetésekre.
| 2011. jan-febr | 21
Lapzárta
Adósság elengedés az önkormányzatoknál? Jövôre pénzügyileg tiszta lappal indulhatnak az önkormányzatok, ez azt jelenti, hogy az állam még az idén fel kívánja számolni a szektor mûködési nehézségeibôl fakadó adósságokat – közölte a Belügyminisztérium államtitkára. Tállai András elmondta, a 2011es költségvetésben 31 milliárd forint van a mûködési nehézségekkel küzdô önkormányzatok egyedi támogatására. Ebbôl csak a mûködési jellegû adósságokat kívánják felszámolni, a más célú hitelfelvételeket, kötvénykibocsátásokat ez nem érinti. A kormány az idén újraszabályozná az önkormányzatok helyét és szerepét az alkotmányban, majd ezt követôen egy új önkormányzati törvényben. Ez számos kérdést felvet, köztük azt: szükséges-e, hogy a legkisebb településeknek is önálló polgármestere, képviselô-testülete, bizottságai és jegyzôje legyen. Azt kell mindenekelôtt tisztázni, milyen típusú önkormányzatokra van szükség Magyarországon – mondta. Alternatíva lehet, hogy a kisebb lélekszámú településeket akár választott elöljárók is vezethetnék, így ezeknek a kistelepüléseknek nem lenne sem képviselô-testülete, sem bizottsága. Jövôre a pénzügyi szempontból rendbe tett önkormányzatoknak már kevesebb feladatuk lesz, hiszen számos hatáskör átkerül a kormányhivatalokhoz, illetve a késôbbi járási hivatalokhoz. Az igazgatási feladatok mellett a közoktatás is állami feladat lehet, és az egészségügyet is „szeretnék önkormányzati szempontból rendezni”, így a jövôben már csak a tipikusan helyhatósági feladatok maradnak helyben. Ezáltal egy sokkal hatékonyabb költségvetésû, az állam által jobban finanszírozott önkormányzati rendszer jön létre vélhetôen már 2012-ben. Az önkormányzatok nem mûködési célokat szolgáló hiteleivel, kötvénykibocsátásával kapcsolatban azt mondta: ezt alaposan fel kell mérni, majd amikor már egyértelmûen látható a probléma nagysága, koncepciót dolgoznak ki. Azt szeretnék, ha a jövôben az Állami Számvevôszéknek vagy valamelyik miniszternek is szerepe lenne az önkormányzatok hitelképességének a vizsgálatában, a hitelfelvétel engedélyezésében. Az államtitkár úgy látja, az önkormányzati vagyonnal rosszul vagy felelôtlenül gazdálkodó közéleti személyekkel, polgármesterekkel vagy képviselô-testületekkel szemben szankciót kellene alkalmazni.
Hirdetôink: A-HÍD Zrt. Alma-Rend Kft. Casada Hungary Kft. CIG Pannónia Biztosító Nyrt. Kobit Hungária Kft. Kristóf Divat Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. Premier G. Med Kft. Sport-Gála Kft.
B/3. 9. 16. 10. 9. B/2. B/4. 16. 15.
oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal
Kiadja: a Zahír Kommunikációs Kft. Felelôs kiadó: a Kft. ügyvezetô igazgatója Lapigazgató-fôszerkesztô: Szurmai János Tervezôszerkesztô: Szabadhelyi Rita Tördelô: Hovanecz Szabolcs Munkatársak: Csordás Réka Szerkesztôség: 1138 Bp., Párkány u. 6. Telefon: 06/1 321 1115, fax: 06/1 264 1416 E-mail:
[email protected] www.apolgarmesterlap.hu Nyomdai elôkészítés: Polgármester Kft. Nyomás: Text-Print Kft. Felelôs vezetô: Csehi Zoltán Hirdetési igazgató: Varhanyovszki Elisabeta Telefon: 06/30 747 2601 E-mail:
[email protected] Hirdetésszervezô: Keresztes Orsolya Telefon: 06/30 376 5030 E-mail:
[email protected] ISSN szám: 1589-1097 A lapot térítésmentesen kapja: Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselôje, megyei önkormányzati vezetôje, összes minisztériuma, számos fontos gazdasági tisztséget betöltô vezetô.
A hirdetések tartalmáért szerkesztôségünk nem vállal felelôsséget!
22l2011.jan.Ðfebr.l
