KÖZÉLET GAZDASÁG ÉLHETÔ TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETVÉDELEM PÁLYÁZATOK EURÓPAI UNIÓ

KÖZÉLET GAZDASÁG ÉLHETÔ TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETVÉDELEM PÁLYÁZATOK EURÓPAI UNIÓ

DÖNTSÖN OKOSAN!

ÁLLAMI TÁMOGATÁS A KAZÁNCSERÉKHEZ

(Információk a 2–11. oldalon)

GAZDASÁG

Elkészültek a költségvetések (10. oldal)

KÖZÉLET

Változások az ÁSZ vizsgálatoknál (16. oldal)

EURÓPAI UNIÓ

Döntések az ülésszakról (19. oldal)

www.apolgarmesterlap.hu

gazdaság Automatikus elbírálási rendszer

Hatalmas támogatás a korszerű energiafelhasználásért

Az Új Széchenyi-terv zöldenergia-programjának keretében az önkormányzatok 85 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapnak energiafelhasználást csökkentő beruházásaikhoz – közölte Bencsik János.

Állami támogatás a kazáncserékhez! Február elején, az energiapolitikával kapcsolatos sajtótájékoztatóján a kormányfő jó hírrel szolgált azok számára, akik korszerűsítenék fűtésüket.

Épületenergetikai beruházások támogatására 11 milliárd forintos, megújuló energia előállításával, illetve felhasználásával kapcsolatos beruházásokra 30 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre májustól. A nehéz anyagi helyzetben lévő megyei és települési önkormányzatoknak csak akkor van esélyük, hogy intézményeik energiafelhasználását csökkentsék, és ezáltal működésüket biztosítsák, ha fejlesztéseikhez 85 százalékos támogatást kapnak – fejtette ki Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára egy debreceni sajtótájékoztatón. Bencsik elmondta azt is, hogy a 200 millió forint alatti beruházásokat tartalmazó önkormányzati pályázatok támogatásáról egyszerű, automatikus elbírálási rendszerben döntenek. Ismertetése szerint épületenergetikai beruházások támogatására 11 milliárd forintos, megújuló energia előállításával, illetve felhasználásával kapcsolatos beruházásokra 30 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre májustól. További 10 milliárd forintot lehet majd felhasználni szemléletformálásra, demonstrációs célú minta-

Orbán Viktor bejelentése szerint a kormány új programot indít a vegyestüzelésű kazánok támogatására. A pályázat, hogy minél több ingatlantulajdonos le tudja cserélni gáztüzelésű kazánját a hosszabb távon is fenntartható, energiahatékonyabb vegyes tüzelésűekre. Az új támogatási rendszerrel kapcsolatban, az már biztos, hogy – az eddig kiírt, Új Széchényi Terv körében meghirdetett támoprojektek bemutatására – tette hozzá az államtitkár. Tavaly ősszel Bencsik János államtitkár (az általa vezetett államtitkárság akkor még a Nemzetgazdasági Minisztériumban működött, azóta átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz) egy lakásügyi konferencián közölte, hogy a kormány 15-20 évre szóló korszerűsítési programot indít, amely egyaránt célozná a lakásállomány és a középületek energiafelhasználást csökkentő felújítását. Bencsik János akkor évi 100 ezer lakás megújítását ígérte, hozzátéve, hogy ez a szám pár év múlva 150-200 ezerre emelkedhet. Bencsik János a debreceni sajtótájékoztatója előtt több hajdú-bihari település polgármesterével

gatásokkal ellentétben – ezt a pályázati forrást már magánszemélyek is igénybe vehetik. A cél itt is a megújuló energiák bevezetése és az azokra történő fokozatos áttérés lehetőségének megteremtése. A vegyestüzelésű kazánok nem csupán családi házak, de akár társasházak, közintézmények, irodák, fűtésére alkalmasak – így az önkormányzatok számára is különlegesen jó lehetőséget biztosítanak! találkozott, és Tégláson az energiatakarékos víztárolókat, kazánokat és napkollektorokat gyártó Hajdu cégcsoportnál járt. Bencsik János példaértékűnek nevezte, hogy a magyar tulajdonban lévő társaság nemcsak a piaci igényekhez és az uniós előírásokhoz igazodó, korszerű termékeket gyárt, hanem munkahelyeket is teremt a térségben. Nyíradonyban a sportcsarnok, a hajdú-bihari önkormányzatnál a megyei könyvtár lesz az első, ahol energiacsökkentő beruházásra pályáznak, illetve ilyet hajtanak végre az idén – jelentette be a sajtótájékoztatón Tasó László (Fidesz), a város polgármestere és Bodó Sándor (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke.

| 2011. márc | 3

gazdaság Cél az egységes belső piac

Több tízezer panellakást érint a Panel I. program Február utolsó napján tartotta Brüsszelben

Sikeresen zárult az EU Energia Tanácsának ülése A tanácsülésen a résztvevők megvitatták az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet tervezetét, tanácsi következtetéseket fogadtak el az Európai Tanács február 4-i ülésén megvitatott témákról, majd az Európai Szemeszterben érintett tanácsi formációkkal összhangban felmérték a kiemelt energetikai célokkal kapcsolatos előrehaladást. Az egyéb napirendi pontok között meghallgatták a Bizottság „Megújuló energia: a 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladásról” szóló közleményét, és Günther Oettinger uniós biztos tájékoztatását a Déli Gázfolyosóval kapcsolatos legújabb fejleményekről és a továbbhaladás lehetséges irányáról.

A miniszter érvei

Energetikai beruházás – uniós pénzből Az EU energiainfrastruktúrájának fejlesztését nem szabad kizárólag a piacra bízni, közösségi források bevonására is szükség van, mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter

soros ülését az Európai Unió Energia Tanácsa. Az ülést Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elnökölte. A tanácsülést követően az energiaügyi miniszterek és az Európai Bizottság képviselője munkaebéden vettek részt. Ezen a résztvevők meghallgatták az egységes belső energiapiaccal kapcsolatos bizottsági álláspontot, megvitatták a Nemzetközi Energia Ügynökség 2011 szeptemberében megüresedő főigazgatói posztjával kapcsolatos álláspontjukat, szót ejtettek az Energia Charta főtitkári pozíciójával kapcsolatos kérdésekről, és áttekintették az Észak-Afrikában kialakult politikai helyzetnek az uniós tagállamok energiabiztonságára gyakorolt hatásait. Az észak-afrikai helyzettel kapcsolatban a miniszterek egyetértettek a Nemzetközi Energia Ügynökség azon véleményével, miszerint az fő olajtermelő országok rendelkezésére álló kitermelési lehetőségek, a meglévő készletek és a hatékonyan működő előrejelzési rendszer együttesen képesek a kitermelési visszaesések kezelésére. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a helyzet hatással van egyes tagállamok energiaellátására a miniszterek egyetértettek abban, hogy továbbra is kiemelt figyelemmel kell kísérniük a történéseket, és amennyiben az szükségessé válna élniük kell a közös fellépés eszközével és a szolidraritási mechanizmusok nyújtotta lehetőségekkel.

az energiaügyi miniszterek brüsszeli tanácskozása előtt. Az energiainfrastruktúra fejlesztésének a finanszírozás az egyik kényes pontja. A következő többéves költségvetés elfogadásáig az energiaügyi miniszterek és az uniós intézmények a finanszírozási lehetőségekről gondolkodnak – mondta Fellegi Tamás. A tagállamok egy része úgy véli, az infrastruktúrafejlesztéseket a piacnak, az iparágnak kell finanszíroznia, míg az újonnan csatlakozott tagállamok szerint uniós forrásból nyújtott támogatások is szükségesek. Fellegi szerint különös figyelmet kell fordítani a finanszírozási szükségle-

4 | 2011. márc |

teknek megfelelő, átlátható és megkülönböztetéstől mentes díjszabás kialakítására és a határokon átnyúló beruházások költségeinek megfelelő megosztására. A cél a verseny és a versenyképesség fokozása, a fogyasztókra gyakorolt hatások figyelembevételével. Ahogy azt az Európai Tanács február 4-én is hangsúlyozta, korlátozott közfinanszírozásra csak olyan projektek esetében lesz majd lehetőség, melyek támogatása az ellátásbiztonság vagy a szolidaritás szempontjából indokolt, azonban nem vonzanak kellő piaci finanszírozást.

Az Energia Tanács ülését követően Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter találkozott Connie Hedegaard klímaügyi biztossal, akivel az Európai Bizottság által március elején bemutatásra kerülő dekarbonizációs útiterv ütemezéséről egyeztetett. A nap folyamán sor került egy kétoldalú magyar-szlovén megbeszélésre is, amelyen Kovács Pál energetikai helyettes államtitkár és Janez Kopac szlovén energiaügyi főigazgató a két ország energetikai együttműködésének lehetőségeit vitatta meg.

Értéknövelő korszerűsítés

A nyárra tervezett, több tízezer lakást érintő energetikai korszerűsítést segítő panelprogram egyértelműen értéknövelő hatású a tulajdonosok számára. Az ingatlanszakma képviselői szerint könnyebben és akár 15-20 százalékkal drágábban lehet majd eladni az érintett lakásokat.

A legújabb hírek szerint nyártól több tízezer panellakást érint a ZBR (zöld beruházási rendszer) Panel I. alprogram, melynek keretében 950 pályázat kapott kedvező elbírálást a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM), 623 szerződést már alá is írtak, amely így 32 ezer lakás felújítását jelenti, a fennmaradó 327 pályázat pedig további 12 500 lakás energetikai korszerűsítését biztosítja majd. A ZBR Panel II. alprogram eddig 650 befogadott pályázatot számlál, de a

túlpályáztatás miatt mindössze 50 százalékuk juthat el első körben a szerződéskötésig – ez mintegy 23 ezer lakást érint. Az NFM-nél a Klímabarát otthon alprogram pályázatainak feldolgozása is zajlik, az előzetes adatok alapján az idén várhatóan 2000-2200 lakás felújítására lesz lehetőség ebben a konstrukcióban. Az ingatlanos szakma jó hírnek tartja a konkrétumokat, a bejelentett panelprogramnak több pozitív hozadéka is lehet. Piaci szempontból azért jó a program, mert

a válság óta – a legnagyobb mértékben főleg 2008-ról 2009-re – a panellakások árai éves viszonylatban 15 százalékkal csökkentek. Az azóta kisebb mértékben folytatódó értékvesztést a felújítások tompíthatják. A korszerűsítés a lakás eladhatóságát is javítja, a vevők esetében fontos döntési szempont lehet, hogy az épület részt vett-e a panelprogramban vagy sem. A felújításokkal csökken majd a rezsi, ez növelheti a lakások kiadhatóságát is.

Fűtéssel spóroló önkormányzatok

Drága a gáz – indulnak az átalakítások

Pénzügyi nehézségek miatt gondot okoz a fűtésszámla kifizetése Vilmány, Hédervár, Lőkösháza és Jásztelek településeknek. Néhol már tanítási szünetet is elrendeltek, Héderváron pedig februárban bevezették a négy napos munkahetet, hogy így spóroljanak az energiával.

Juhász József, Hédervár polgármestere elmondta: már csak ebben az évben szeretnének gázzal fűteni, jövőre úgy alakítanák át a fűtési rendszert, hogy az olcsóbb pelletet tudják használni. A pénzt ehhez az Új Széchenyi Terv pályázatán szeretnék elnyerni. A vilmányi iskolában tavaly kötötték ki a gázt. Itt is pályáznának, hogy olcsóbban fűthessenek – mondta Melegh Károly polgármester. Az önkormányzati szövetségek úgy látják, főként a forráshiányos, adóbevétellel nem rendelkező kistelepülések vannak leginkább bajban a számlakifizetések miatt. Sok önkormányzatnál az elmúlt két-három évben tönkrementek a vállalkozások, így nincs már bevételük az iparűzési adóból. *** Tíz napra bezárják a felsődobszai Bárczy Gábor Általános Iskolát, mert a fenntartó négy önkormányzatnak nincs pénze kifizetni az intézmény fűtését. A kiesett napokat tavasszal szombatonként pótolják, a szünettől több százezer forintos megtakarítást remélnek a tulajdonosok. Luterán András, Felsődobsza polgármestere elmondta: az iskolát – ahová jelenleg 143 gyermek jár – négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tartja fenn: Felsődobsza, Hernádkércs, Kiskinizs és Szentistvánbaksa. Ennek ellenére a négy településnek nincs annyi pénze, hogy a költségeket fedezni tudják. Ezért rendelték el a kényszerű iskolai szünetet, mert ezalatt 6-800 ezer forint megtakarítást érhetnek el. Ha március nyolcadikán újraindul a tanítás az iskolában, a gázt ki-

kötik és vegyes tüzelésű kazánnal fűtik majd az épületet, adományfával. Március 19-én pedig bált szerveznek az iskola megmentésére – közölte a polgármester. A most kihagyott napokat tavasszal, szombatonként pótolják a gyerekek. Luterán András hozzátette: a pénzügyi nehézséget elsősorban az okozta, hogy amíg a gyerekek létszáma – ezzel együtt az állami normatíva – folyamatosan csökkent, a költségek – fűtés, villany, munkabérek – állandóak maradtak. Az új felsődobszai iskolát egyébként tavaly, szeptember negyedikén adták át, az intézményre pályázati pénzből 230 milliót költöttek. *** A település nehéz anyagi helyzete miatt kényszerszünetet rendeltek el a jásztelki általános iskolában; a következő hetekben többek között átalakítják a fűtési rendszert, hogy kevesebb pénzbe kerüljön a működtetése. A rendkívüli intézkedést az indokolja, hogy az önkormányzatnak minden megtakarítható fillérre szüksége van. A kényszerszünet alatt az iskola fűtését leválasztják a szomszédban lévő óvodaépületről, hogy ezzel is takarékosabbá tegyék az üzemeltetést. Az iskolát működtető térségi intézmény vezetését pedig felkérték, hogy alakítsák át az órabeosztást, hogy ne kelljen túlóradíjat fizetni a pedagógusoknak. A képviselő-testület ugyanis lehetetlen helyzetnek minősítette, hogy a 35 diákot tanító intézményben a tanárokat túlóráztatják.

| 2011. márc | 5

Itt az energiapolitikai koncepció

hirdetés

Lokális megoldások - regionális kezdeményezések

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár Nagymányokon és Szentlőrincen ismertette és vitatta meg a térség országgyűlési- és önkormányzati képviselőivel, valamint a gazdasági élet helyi szereplőivel a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” című dokumentum célkitűzéseit, a kormány energiapolitikai elképzeléseit.

Az államtitkár Szentlőrincen megtekintette a város geotermikus energiát hasznosító távfűtőművét, Nagymányokon pedig a térségben fellelhető mecseki szénvagyon hasznosításának helyi lehetőségeiről tájékozódott. Szentlőrincen tartott tájékoztatóján az államtitkár kiemelte: a stratégiai dokumentummal a kormány célja egy olyan szakpolitikai keretrendszer felvázolása és megteremtése, amelynek eredményeképpen a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartása mellett születik meg az energia- és klímapolitika összhangja. Ennek az összhangnak példaértékű megtestesülése a 800 lakás és több hivatali helyiség távhőellátását megújuló energiával biztosító szentlőrinci fűtőmű is – tette hozzá. A látottakról szólva az államtitkár elmondta: a kormány – ahogyan azt a megújuló cselekvési tervben is lefektette – a regionális célokat és igényeket kiszolgáló lokális megoldásokat kívánja támogatni

6 | 2011. márc |

a jövőben, főleg ha azok munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a magyar gazdaság megerősödéséhez; az olyan kezdeményezéseket, mint az egészségügyi központ fűtési rendszere, vagy a most meglátogatott energiaerdő. Nagymányoki találkozóján kifejtette: az ország 2030-ig tartó energiastratégiájának meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket – garantálnia kell az ellátásbiztonságot, támogatnia kell az energiaimport-függőség csökkentését, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét és nem utolsó sorban érvényesítenie kell a környezeti szempontokat is. Éppen ezért a kormány kész szakmailag is támogatni a hazai energiahordozók környezetkímélő, fenntartható, költséghatékony felhasználását célzó projekteket – tette hozzá Bencsik János. Az Energiastratégia 2030 dokumentum kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölik ki. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése. Ezen legfőbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt elemét a stratégia a következőkben határozza meg: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrend-

HAJDU vegyestüzelésű kazán pelletégővel A HAJDU Zrt. 2010. év elején jelent meg HVK típusjelű, 20, 30 illetve 40 kW névleges teljesítményű vegyestüzelésű kazáncsaládjával. Ezek a komplett kivitelű, magas hatásfokkal üzemelő kazánok ma már könnyen, gyorsan, kedvező áron kiegészíthetők folyamatos tüzelést biztosító pelletégővel.

szer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse. A szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatását követően az Országgyűlés várhatóan júniusban dönthet a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” című dokumentumról. A kidolgozás alatt álló energiapolitikai alapdokumentum a korábbinál erőteljesebben kívánja figyelembe venni a fenntartható fejlődés követelményeit, azaz az energiastratégiának hangsúlyosan támogatnia kell a versenyképesség és a társadalmi kohézió környezeti szempontból is fenntartható javítását. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a megelőző típusú környezetvédelem eszköze: lehetőséget teremt arra, hogy a fenntarthatóság alapelvének teljesülését esetlegesen gyengítő célokat, a környezetre kockázatot jelentő beavatkozásokat már a stratégia kidolgozása során feltárja és javaslatokkal segítse a stratégia kidolgozóit e szempontok figyelembevételére, és megjelenítésére a dokumentumban. Az energiapolitika sikeréhez a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító intézményrendszert kell kialakítani, mivel ennek hiánya gyengíti a hosszú távú ellátásbiztonságot és a nélkülözhetetlen energetikai beruházások elmaradásához vezet. Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövidtávon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság prioritásként való kezelése.

A pelleten kívül azonban továbbra is megmarad a fahasábtüzelés, szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok elégetésének lehetősége. Egyszerűen csak le kell emelni a tüzelőajtóra felszerelt égőfejet az ajtóval együtt, és feltenni a kazán eredeti tüzelőajtaját. Ez a művelet nem igényel szakembert, a felhasználó maga is elvégezheti. (A pelletégő felszerelését, beállítását azonban célszerű szakemberre bízni!) Egy ilyen fűtőberendezés kényelme vetekszik a gáztüzelésével, viszont alacsonyabb költségszinten üzemeltethető. Az égő teljesen automata üzemű: a külső csiga adagolja a szükséges mennyiségű pelletet az égőfejbe, amely a fűtési igény szerint automatikusan gyújt, teljesítményt szabályoz és kiolt. A berendezés szobatermosztátról vezérelhető. A kazánt indirekt tárolóval összekapcsolva használati melegvíz is előállítható (prioritással), vagy a tároló akár fűtési puffertároló is lehet. Az E1-24 pelletégő 6-24 kW teljesítményen működtethető. Automatikusan szabályozza magát a beállított nagy és kis teljesítményre a pillanatnyi hőmérsékleteknek megfelelően. Az égő tüzeléstechnikai hatásfoka 94%.

E1-24 pelletégő szett (HVK kazánokhoz) – A szett tartalma: pelletégő, égőbetét, vezérlés + szenzorok, adagoló csiga, etetőcső, flex etetőcső, szigetelt kazánajtó, – 6–8 mm pellet elégetésére, – Teljesen automata üzemmód, – Használati melegvíz-előállítás funkció is, – Teljesítmény 6–24 kW, – Hatásfok 94%, – A kazán (ajtócserével) könnyen visszaállítható vegyes tüzelésre.

Misinkó Sándor HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.

gazdaság Megszorítások és elbocsájtások

Környezetbarát fűtéstechnológia – a legnagyobb kényelem mellett Az energiaárak növekvő tendenciája hosszú távon folytatódik, az energia-főleg a földgáz és kőolaj- Világpiaci ára folyamatos emelkedést mutat. Energetikai értelemben egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülünk az exportőr országokkal szemben. Ugyanakkor természeti feltételeink a növénytermesztésben egyedülállóan kedvezőek Európában. A megújuló energiaforrások tekintetében hazánk jelentős potenciállal rendelkezik, így legjelentősebb alternatív energiahordozóként a biomassza jöhet szóba. Szintén nagy potenciál rejlik a biomassza jellegű melléktermékek, hulladékok energetikai hasznosításában, ez kiemelten fontos terület a mezőgazdaság számára is. A biomassza energetikai hasznosításában Magyarország adottságai kitűnőek, ugyanakkor széleskörű elterjedésről még nem lehet beszámolni. Ez a helyzet annál inkább elgondolkoztató, mert a világon talán legnagyobb sikerrel a szomszédos Ausztriában tették meg a legtöbb lépést a biomassza energetikai hasznosításának gyakorlati alkalmazására. Sokan keresnek más, olcsóbb fűtőanyagot, illetve fűtési módot a gáz helyett. Miután a gáz kényelmét megszoktuk, olyan megoldásokat keresünk, amelyek nem sok törődést igényelnek a napi munka után. Az energia ma is költséges és a jövőben is az árak emelkedésére lehet számítani, ezért különösen fontos az energiatakarékos fűtés, és egyéb energiatakarékos rendszerek alkalmazása. Az Önkormányzati fenntartású intézmények alapvető problémája a magas fűtésköltség. Az állami és önkormányzati intézmények jelentős részében energiapazarlás folyik. Az energiapolitika megvalósítása érdekében elsőrendű feladat – példát mutatva a lakosságnak – az intézmények energetikai korszerűsítésére. Az önkormányzati intézményekben az energiafelhasználás racionalizálása, a megújuló energiák hasznosításának kialakítása kulcskérdés. Egyre inkább felértékelődik az Öngondoskodás, Önfenntartás gondolata. A helyi elsődleges energiának megnő a szerepe, ezzel élni kell. A helyi biomaszsza potenciál hasznosítása kivédi a gázártól való függőséget. Az új, megújuló energetikai beruházásokkal csökkenek az intézményfenntartás költségei, és demonstrálja az energiatakarékosság melletti elkötelezettséget. Az ÖKO-POWER kft az Európában piacvezető osztrák HARGASSNER kizárólagos magyarországi képviselője.

8 | 2011. márc |

A Hargassner cég a pellet és faapríték fűtőrendszerek úttörőjeként termékeivel a legmagasabb minőséget képviseli. A legmodernebb fejlesztéseket és a nagyarányú innovációt számos nemzetközi díjjal, kitüntetéssel ismerték el. A cég termékei 95%-os hatásfok felett üzemelnek, káros anyag kibocsátás nélkül, emellett a piacon egyedülállóként rendelkezünk a lágyszárúak és energianádak tüzelésére alkalmas készülékekkel. A Hargassner anyacégnek több tízezres referenciapontja van világszerte, de már Magyarországon is számos megtekinthető beruházással rendelkezünk, az egészségügyi intézményektől, az iskolákon át az üzemcsarnokokig. Talán érdemes lenne elgondolkodnunk, ha a Világ legnagyobb kőolajtartalékaival rendelkező országok az alternatív energiába fektetnek, érdemes e nekünk is.

Tisztelettel: Hargassner Magyarország Kőnigsfelder Ferenc 30/916-6890 [email protected] www.hargassner.hu, www.hargassner.at

Önkormányzatok a fizetőképesség határán Ötve álláshely szűnik meg a sárospataki önkormányzati intézményekben, máskülönben a zempléni város önkormányzata nehezen tudná egyensúlyban tartani a költségvetést. A leépítésre kijelölt létszám jelentős részét a nyugdíjra jogosultak teszik ki, ezen kívül nem hos�szabbítják meg a határozott idejű munkaszerződéseket. A város legjelentősebb kulturális intézményében A Művelődés Házában úgy sikerül megőrizni a munkahelyeket, hogy ezentúl a művelődésszervezők csökkentett fizetéssel, hat órában dolgoznak. A várostól alig tíz kilométerre fekvő Olaszliszkán januárban a segélyeknek és a munkabéreknek csak a felét tudta átutalni az önkormányzat, februárban a segélyeket már teljes egészében kifizették, a munkabéreknek azonban csak a hatvan százalékát utalták át a dolgozóknak. De még így is jobban jártak, mint Alsóbereckiben, ahol a polgármesteri hivatal munkatársai két hónapja várnak a fizetésükre. Zuti Lajos a bodrogközi település polgármestere azt mondja: a túlélésért küzdenek. Annak érdekében, hogy a közműveket ne kapcsolják ki, a számlákat fizetik és a fizetéseket tartják vissza. Abban reménykednek, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára kiírandó pályázaton nyernek és valamelyest egyensúlyba kerülnek. Másképp gondolkodik Felházi József Vámosújfalu polgármestere. A Tokaj-hegyaljai falu önkormányzata elsősorban a járandóságokat rendezi, a számlákat pedig tologatják. A település vezetője kilátástalannak látja a helyzetet, mivel a bevételek és a kiadások minden hónapban mínusz 900 ezer forintos egyenleget mutatnak, vagyis továbbra is az eladósodás felé haladnak. Felházi József elmesélte, hogy a napokban az ivóvíz szolgáltató cég emberei megjelentek az önkormányzatnál és el akarták zárni a csapokat. A polgármester erre már csak legyintett és annyit mondott: zárják nyugodtan, itt úgysem fürdünk, ivóvíznek meg van még néhány palack ásványvíz, ami megmaradt egy segélycsomagból. *** Szinte az összes intézményében leépítésre kényszerül a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat, hogy kiadásait csökkenteni tudja. Több mint 150 álláshely szűnik meg. Van, ahol a határozott idejű szerződéseket nem hosszab-bítják meg, máshol pedig nyugdíjazással oldják meg a leépítéseket, a megszűnő álláshelyek egy része pedig betöltetlen volt. Az elbocsátások egyebek mellett érintik a kulturális intézményeket, az idősotthonokat, valamint a gyógypedagógiai és a fogyatékosokkal foglalkozó intézményeket is. A létszámcsökkentéssel mintegy 600

Egyre több önkormányzat kényszerül olyan megszorításokra, ami az egyébként is szegény sorsú vidéken élőket mind nehezebb helyzetbe sodorja.

millió forintot spórol az önkormányzat, de még így is 1,8 milliárd forintos hiánnyal számolnak erre az évre. *** Traktorra, ösztöndíjra és falufejlesztésre költik a polgármesteri és képviselői tiszteletdíjakat több somogyi faluban. A megyében van olyan település, ahol teljesen ingyen dolgozik a képviselő testület és a polgármester is. Azt mondják: csak így tudnak plusz pénzhez jutni, amiből fejleszthetik a falut. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke viszont azt mondja: a képviselők és polgármesterek tiszteletdíja túl kevés ahhoz, hogy megoldja a települések anyagi gondjait. Közmunkások egyengetik a falat az iharosi polgármesteri hivatalban. Van pénz a felújításra. Október óta sem a polgármester, sem a képviselők nem veszik fel tiszteletdíjukat. Évi négymillió forintot spórolnak, ami a falu költségvetésének öt százaléka. Azt mondják: csak így tudnak fejleszteni. „A lakosságot már nem lehet terhelni tovább. Az adókat nem akartuk emelni, egyéb adókat nem akartunk kivetni ilyen célból. Sajnos az iparűzési adó is kicsi a településen, mivel vállalkozás nagyon nem működik” – mondta Horváth Győző polgármester. A település traktorát mossa a falugondnok Szenyéren. Kerekek azért nincsenek a járművön, mert éppen cserélik a gumikat. A traktorra három éve spóroltak a helyi kisebbségi önkormányzat tagjai. Azóta nem vették fel tiszteletdíjukat. „A kiskerteket, szántást, tárcsázást meg tudjuk oldani önköltséges áron a lakosságnak, illetve a fabeszállítás és akkor a többi kisebbfajta munkákat meg tudjuk oldani ezzel” – mondta Bogdán Imre, a szenyéri Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. *** A segesdi iskolában 26 hátrányos helyzetű, jó tanuló diák kap ösztöndíjat. Ezt is a polgármesteri és képviselői tiszteletdíjak egy részéből fedezik. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint viszont ezek a felajánlások nem oldják meg a települések anyagi gondjait. Ehhez ugyanis több pénzre lenne szükség. Idén a kormány ad átmeneti segítséget. „31 milliárdot elkülönítettünk erre a célra. Ez nagyon kicsi lépés, de átmeneti megoldás, amíg nem rendezzük a problémát” – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Tavasztól azok az önkormányzatok pályázhatnak erre a pénzre, amelyek a legnagyobb bajban vannak. A kormány idén kezd tárgyalni az önkormányzatokkal arról, hogy hosszabb távon miként oldják meg a települések finanszírozási gondjait.

| 2011. márc | 9

hirdetés Martfű előre néz

Helyi vállalkozásfejlesztési alapot indított

Helyi vállalkozásfejlesztési alap

útjára Martfű Város Önkormányzatának

A vállalkozásfejlesztési alapot az önkormányzat gazdaságpolitikai céljai megvalósítására, a helyi vállalkozások létrejöttének elősegítésére, a már működő vállalkozások fejlesztési célkitűzései, új munkahelyeket eredményező beruházásai előmozdítására hozta létre a testület. A vállalkozásfejlesztési alap elkülönítésével összefüggésben a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendeletet is módosították a képviselők. Martfű bevételei között az iparűzési adóbevétel jelentős arányt képvisel. Az iparűzési adóalanyok nagymértékben hozzájárulnak a település mindenkori működéséhez, fejlődéséhez. Az önkormányzat a helyi adórendelet módosításával lehetővé tette a város gyarapodását a befizetett iparűzési adójukkal segítő egyéni és társas vállalkozások számára, hogy az elszámolt adójuk 1%-áról ők maguk rendelkezhessenek. Az adózók az önkormányzat által meghatározott célok, lehetőségek közül megjelölhetik, hogy mire kell fordítani a helyben fizetett adójuk századrészét. A támogatható célokat évenként, a költségvetési rendeletében határozza meg a képviselő-testület. Az előző önkormányzati ciklusban az önkormányzati bizottságok külső tagjai közül többen felajánlották tiszteletdíjukat az önkormányzat javára. Az így megtakarított jelentős összeg, induló tőkeként, a helyi vállalkozási alapba került. – Fontos, hogy legyen egy olyan eszköz a kezünkben, amellyel konkrétan segíteni tudjuk a helyi vállalkozásokat.

Komoly egyeztetések

képviselő-testülete, tanúbizonyságot téve ezzel a helyi gazdasági élet szereplőinek önkormányzati megbecsüléséről is. Az önkormányzat az induló és a már működő vállalkozások összefogására, támogatására, problémáik megismerésére és megoldására törekszik, a vállalkozásfejlesztési alap pedig megteremti mindennek az anyagi hátterét – hangsúlyozta dr. Kiss Edit polgármester. Az önkormányzat 2011. évi pénzügyi tervének elfogadására a február eleji képviselő-testületi ülésen került sor. Az idei költségvetésben a helyi vállalkozásfejlesztési alap induló összegeként 3.065 ezer forint szerepel. A pénzügyi terv alapján ebben az évben a martfűi vállalkozások az iparűzési adójuk 1%-ának felhasználásáról a következő önkormányzati célok megvalósítására rendelkezhetnek: 1. Környezetvédelmi alap, 2. Lakásgazdálkodási alap, 3. Helyi Vállalkozásfejlesztési Alap, 4. Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium épületének felújítása, 5. Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár működésének támogatása, 6. Helyi közlekedés fejlesztése (közlekedésbiztonság javítása, jelzőtáblák kihelyezése, cseréje, járda felújítás, utak kátyúzása, kerékpárút építése). A helyi vállalkozásfejlesztési alap tényleges felhasználásáról év közben, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Turisztikai Albizottság javaslatának figyelembevételével, a képviselő-testület dönt. (Forrás: ÖS)

Költségvetés és fejlesztés

Az ország települései sorra fogadják el az idei költségvetésüket. Lássuk néhány részletet! Idén 70 millió forintos többletet mutat Vasad költségvetése. A települési képviselők az önkormányzatiság kezdete óta nem veszik fel tiszteletdíjukat. A megfelelő körülmények miatt a faluból nem költöznek el a fiatalok, ráadásul sokan vállalnak önkéntes munkát is. Az 1836 lakosú faluban az önkormányzat szinte minden évben végzett nagyobb volumenű munkát, így felújították az iskolát, idén tervezik a művelődési ház rekonstrukcióját, jövőre pedig a falu kastélyát renoválják, amelyben erdei iskolát szeretnének létrehozni. Várat még magára a sportpálya és a külterületi utak felújítása. *** Elfogadták a költségvetést Eleken. A város idén 1 milliárd 31 millió forintos bevételi és kiadási főösszeggel számol. Takarékos és szigorú a 2011-es költségvetésünk – ezt mondta Pluhár László polgármester. Az önkormányzat az idei évet 67 millió forintos hiánnyal kezdi. Ennek fele az előző évihez képest kevesebb központi támogatásból, a másik fele

10 | 2011. márc |

pedig egy 2000-ből származó kötelezettség-vállalás miatt keletkezett. A képviselő-testület több olyan gazdasági jellegű intézkedést fogadott el, amelyek az év végére jelentősen csökkenthetik a hiányt. Tartalékot nem építettek be, a meglévő álláshelyeket egyelőre nem töltik be, illetve ahol szükséges, pályázati támogatással foglalkoztatnak.

2750 NAGYKŐRÖS, RÁKÓCZI U. 24. • TELEFON/FAX: +36 53/351-104 • EMAIL: CELSIUSP @GMAIL.COM • WWW.CELSIUSPLUSSZ.HU

„CELSIUS A TAKARÉKOS MELEG” Cégünk 1982-óta gyárt kazánokat. A folyamatos fejlesztés eredménye, hogy a mai napig működik a családi vállalkozás és kiváló minőségű termékeket állít elő. A végfelhasználók változó igényeinek kielégítését tartjuk szem előtt. Termékeink széles palettája biztosítja, hogy a vevők a számukra legmegfelelőbb fűtőberendezést választhassák (19 kW–114 kW-ig, Pellet 10 kW–300 kW-ig). A Celsius típusú kazánok alkalmasak intézmények, csarnokok, társasházak, fólia és üvegházak, műhelyek, foglalkoztató intézmények, lakások és családi házak fűtésére és használati melegvíz ellátására. Kazánjaink fűtésrendszerenként, tüzelőanyagonként és anyagi ráfordítás lehetőségei szerint csoportosíthatók, bármely fűtésrendszerrel csatlakoztathatók – radiátor, padlófűtés, napkollektor, puffer, használati meleg víz, gázkazánok stb. –, nyitott és zárt fűtési rendszerekre köthetők. A Celsius kazánok ötvözik a fatüzelés előnyeit a gázfűtés komfortjával (Puffertartály, Faelgázosító kazán, Pelletégető kazán). A végfelhasználó számára könnyen és olcsón beszerezhető tüzelőanyagok mindegyikének égetésére alkalmasak a Celsius Plussz Kft. által gyártott tüzelőberendezések (hasábfa, rönkfa (1–1,2m), fahulladék, fűrészpor, szalma és venyige bála, mezőgazdasági hulladék, egyéb éghető papír, textil hulladék, pellet stb.). A hagyományos tüzelési formától (hasábfa, szén és fahulladék) az automatizált, szabályozható fűtés (Fael-

gázosító, Pelletégető) szolgálja a minél komfortosabb ellátást (vezérelhető fűtéskörök és biztonsági hűtőkör beiktatásával). A kazánok puffer-tartállyal és használati melegvíz előállítására szolgáló indirekt bojlerrel csatlakoztatva biztosíthatják a folyamatos fűtést és melegvíz ellátást. A Celsius típusú kazánok gazdaságosak, könnyen kezelhetőek és biztonságosan üzemeltethetőek. A nagy tűztér könnyen hozzáférhető, egyszerűbb és kényelmesebb használatot tesz lehetővé. A három öntvényajtó a könnyű kezelhetőséget, egyszerűbb karbantartást és üzemeltetést eredményez. A kazánok esztétikus megjelenését biztosítja a „porszórásos” eljárással festett hőszigetelt színes burkolat. A termékek pályázatokhoz szükséges regisztrációs számmal (MVH kóddal) és a gyártáshoz, értékesítéshez szükséges összes engedéllyel (TÜV, CE) rendelkeznek.

*** Minden eddiginél nehezebb munka volt Keszthely város költségvetésének megalkotása – ebben a képviselők nagy része egyetértett. Az idei költségvetés prioritásait a pályázati támogatást nyert beruházások jelentik. A nehéz helyzet ellenére önként vállalt feladataira az elmúlt évekhez képest nagyobb összeget, 1,7 milliárd forintot fordít a város. A városvezetés – a gazdasági nehézségek ellenére is – biztosítani kívánja az eddigi támogatások nagy részét és 2011-ben is vállalja azokat a többletkiadásokat, melyek Keszthely oktatásban és kultúrában kivívott térségi központi szerepéhez hozzájárulnak.

| 2011. márc | 2011. márc| | 11 11

hirdetés

Egész évben hasznos segítôtárs az új HUSQVARNA CHT 163T nagy teljesítményû traktor beépített fûgyûjtôvel

Erôteljes kerti traktor, ami kiválóan összegyûjti a levágott fûnyesedéket és a lehullott leveleket is, ezáltal rendezett körülményeket teremt a gyepen. A nagyméretû integrált fûgyûjtô könnyen üríthetô a vezetôülésbôl is. A pedállal mûködtetett hidrosztatikus váltó még könnyebb manôverezést tesz lehetôvé. Kéthengeres, szivattyús olajzású Kawasaki motorral van felszerelve, ami rengeteg erôt biztosít. A vezetôülésbôl kapcsolható BioClip® (mulcsozó) funkció lehetôvé teszi, hogy úgy váltson mulcsozásra, hogy ki sem száll az ülésbôl. A beépített hatékony fûgyûjtés és a kényelmes és gyors ürítés ideálissá teszi az igényes használathoz és a nagy területekhez. Terelôlemez a hátsó kidobáshoz tartozékként rendelhetô. A tartozékokkal a traktor olyan munkagéppé alakítható, amely egész évben használható különféle kerti munkákra.

Speciális tulajdonságai:

Víztömlô csatlakozó A vágóasztal tisztításában játszik szerepet. Csatlakoztassa a tömlôt, indítsa el a motort és a vágóasztal megtisztul. Az optimális eredmény érdekében közvetlenül a használat után tisztítsa meg a fûnyírót.

Kawasaki V-Twin motor Szivattyús olajzású, kéthengeres Kawasaki motor olajpumpával és olajszûrôvel felszerelve. Erôteljes és csendes. Gyûjtô A hatalmas és hatásos fûgyûjtô tökéletes a fû és a levelek összegyûjtésére is. Könnyedén kiüríthetô a vezetôülésbôl is.

Üzemóra számláló, szervizelési emlékeztetôvel Jelzi, ha itt az ideje a szervizelésének. Egész éves használat A tartozékok széles skálája miatt a traktor egész évben sokoldalúan használható. A kifejezetten hozzá tervezett tartozékok segítségével számtalan különbözô feladat végezhetô el minden évszakban. Ilyenek például az utánfutó a kerti fa és törmelék vontatására, henger a frissen feltört talaj tömörítésére. Hóeke és hómaró tartozékok az utak és behajtók tisztán tartására. Ezen

12 | 2011. márc |

túlmenôen seprûvel, boronával, mohagereblyével, talajlazítóval, só- és mûtrágyaszóróval is kiegészíthetô. Profi utánfutó Tágas pótkocsik masszív acélból. Lehajtható hátfal a könnyû felés lerakodás érdekében. A Profi modell billenthetô. Rakodási méretek (H × Sz × M): 123 × 90 × 30 cm.

Só- és mûtrágyaszóró A nagyobb modell szórási szélessége 300 –360 cm. Körülbelül 75 kg-os kapacitás. Az áramlás könnyen szabályozható. A kisebb modell szórási szélessége 120 – 240 cm és a kapacitása 30 kg. Forgókefe Forgókefe a lomb, hó stb. felsöprésére. Szélesség: 100 cm.

Henger Az egyenetlen talaj hatékony kiegyenlítésére és az újonnan vetett mag tömörítésére. Súly vízzel: 182 kg. Befoglaló méret: 46 × 96 cm. Hótoló lap Robusztus acéllap rugós állítási lehetôséggel. Használata hólánccal és ellensúllyal együtt javasolt. Munkaszélessége: 122 cm. Hóláncok Jó tapadást biztosítanak hóeltakarítás közben. Kétfokozatú hómaró Munkaszélessége 107 cm. Hólánccal és ellensúllyal együtt kell használni. Rakodórámpák Sósvíz álló alumíniumból készült kanyarodó rakodórámpák. Csúszásgátló felület.

Husqvarna Magyarország Kft. 1044 Budapest, Ezred u. 1-3. Tel: 251-4161 Fax: 251-4144 E-mail: [email protected], [email protected] Web: www.husqvarna.hu

| 2011. márc | 2011. márc| | 13 13

közélet Önkormányzati segítség

Támogatják a kiskunsági termelőket

Vége a korlátlan segélyezésnek

Önkormányzati összefogással létrehozott gazdasági társaság segíti újabban a tanyákon termelt élelmiszerek piacra jutását. Elsőként a felső-kiskunsági kistermelőket akarják jobb helyzetbe hozni.

Összefogott Fülöpháza, Kerekegyháza, Szabadszállás, Kunszentmiklós és Solt önkormányzata: létrehoztak egy nonprofit kft.-t, melynek az a feladata, hogy felvásárolja, értékesítse, feldolgoztassa a tanyasi gazdaságokban termelt élelmiszereket. A cégalapítás összefügg a tavaly útjára indított tanyaprogrammal, melyhez összesen egymilliárd forint támogatást nyújt a kormány. A közvetlen felvásárlással, értékesítéssel egyfelől az a szándék, hogy kiiktassák az árnövelő lánckereskedelmet, a viszonteladókat, másrészt pedig a helyben termelt, ellenőrizhető terményekkel hátrányba szorítanák a bizonytalan eredetű külföldi élelmiszereket. Az ilyen önellátó rendszernek jelentősége lehet az ellátás biztonsága tekintetében is. A helyi kereskedelem fejlesztése erőteljesen visszahat a termelésre: amíg a kereskedelmi láncok 60-90 napon

„Feszített, de tartható”

Megyei körkép

túl fizetnek az áruért, a közvetlen felvásárláskor azonnal megkapják az ellenértéket a termelők, s azzal jelentősen megnő pénzük forgási sebessége. A fogyasztók bizalmának megnyerésére a fővárosi Havanna-lakótelepen nyitott tanyasi terményboltokban bevált módszert alkalmazzák: névvel, címmel a termelő felel portékája minőségéért. Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere arról tájékoztatott, hogy a városban várhatóan májusban megnyílik a piactéri üzlethelyiség, ahol kifejezetten tanyasi termékeket árusítanak majd. A zöldségfélékkel, gyümölcsökkel együtt a házilag előállíthatószáraztészták, sütemények, különleges pékáruk, tejtermékek, sajtok, hentesáruk is szerepelnek majd a választékban. Erről ez idő tájt tárgyal a tanyaszövetség Csepel és még néhány pesti kerület önkormányzatával.

Vajon hogyan gazdálkodhatnak 2011-ben a megyék? Lássunk néhány példát a közgyűlések határozataiból!

Ülésezett a Baranya Megyei Közgyűlés. A költségvetési előterjesztés szerint 2011-re 2,364 milliárdos lenne a megye hiánya, ha változatlan maradna a szerkezet, ezt azonban a működési hitel mértékéig, 1,5 milliárdra kell ledolgozni. Az elmúlt évek meghozott intézkedései már eredményeztek megtakarításokat, így például a központosított intézmény-gazdálkodás 54,2 millió forintot. Jelentős álláshely-csökkenés lesz 2011-ben többek között a Művészetek és Irodalom Háza és a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ megszűnésével, illetve a gyermekvédelmi ellátás egy részének Pécshez kerülése kapcsán. A város a 2009-2010-es évre 190 millió forintot fizet a gyermekvédelemre és 2010-hez képest 96 millió forinttal nő az állami támogatás. Összességében 10,6 milliárd forintra tervezik a 2011-es büdzsét, a megye adósságállománya mintegy hétmilliárd forint.

Másfél milliárd forintos hiánnyal és mintegy száz álláshely megszüntetésével számol idén a Baranya Megyei Önkormányzat, amelynek költségvetését a napokban fogadta el a közgyűlés. Az önkormányzat 10,6 milliárd forintból gazdálkodik. A bevételei és kiadásai között a folyószámla-hitelkeretének felhasználásával teremt egyensúlyt, ezen kívül újabb hitel felvételét nem tervezi. Ezzel kapcsolatban Horváth Zoltán, a közgyűlés fideszes elnöke azt mondta: a művészetek házát április 16-tól a pécsi önkormányzat tartja fenn, a kulturális és idegenforgalmi központ kötelező művelődési, közművelődési feladatait a tudásközpontban működő városi-megyei könyvtár látja el. Hozzátette: összesen 98 álláshely szűnik meg a megyei önkormányzat intézményeiben, az elbocsátások 66 embert érintenek. Horváth Zoltán úgy vélte, hogy „az idei költségvetés feszített, de vállalható és tartható”.

*** Másfél milliárd forintos hiánnyal, csaknem kétmilliárd forintos hitelfelvételt tervezve elfogadta a 2011-es költségvetését a Tolna megyei önkormányzat közgyűlése. A 16,16 milliárd forint főösszegű büdzsé egyensúlyát 1,8 milliárd forintos hitel teremti meg, amelyre a hiány mellett az idén esedékes 400 millió forintos hiteltörlesztés miatt van szükség. A könyvvizsgálói jelentésben kockázatosnak minősítették a hitelfelvételt, de leszögezték, hogy az önkormányzat nem éri el a törvényben megszabott hitelfelvételi plafont; a könyvvizsgálók korábban ezt lehetségesnek tartották. Az önkormányzat 2010-ig mintegy 5 milliárd forintos hitelállományt halmozott fel.

*** A Nógrád megyei önkormányzat eddigi legnagyobb mértékű hiányát fogadták el a idei költségvetésben, ennek ellenére nem tettek le a tervezett fejlesztésekről. Becsó Zsolt (Fidesz) közölte: a 2011. évi költségvetés kiadási és bevételi főösszege 11 milliárd 329 millió forint, a hiány mértéke az elmúlt húsz évet tekintve most a legnagyobb, 1 milliárd 873 millió forint. Tájékoztatása szerint nehezíti az önkormányzat helyzetét, hogy kötött a bevételi oldal, mert a normatív állami támogatások az elmúlt évhez képest összességében csak 9 millió forinttal nőttek, de ennél is súlyosabb, hogy az illetékbevételek tekintetében folytatódik a kedvezőtlen folyamat.

14 | 2011. márc |

Kaposvár: a munkahelyek a legfontosabbak

32 pontban foglalta össze a 2011.év legfontosabb feladatait Szita Károly. Ezek többsége a munkahelyek megtartásáról és bővítéséről szól. Kaposvár polgármestere sajtótájékoztatóján azt is bejelentette: ettől az évtől új segélyezési politikát vezet be a város, ennek része az is, hogy aki tudna, ám sportot űz abból, hogy csak segélyért jön, nem számíthat az önkormányzat anyagi támogatására.

– Kaposvár legfontosabb feladata az lesz idén, hogy a munkahelyekért és a növekedésért folytatott versenyben elősegítse azon várospolitikai célok megvalósítását, amelyek az unió átlagos foglalkoztatási szintjének eléréséhez vezetnek – mondta Szita Károly. – A kormány a gazdaságfejlesztés területén jelentősen több eszközzel élhet, mint mi, ilyen az Új Széchenyi Terv is, amelynek keretében megújul a 67-es út és megkezdődik a vasúti összeköttetés rekonstrukciója. A polgármester 32 pontban foglalta össze azokat a lehetőségeket és feladatokat, amelyek a célok elérése érdekében az önkormányzat rendelkezésre állnak. A munkahelyek védelméért idén sem kell iparűzési adót fizetniük a legkisebb kaposvári vállalkozásoknak. Ezáltal 60 millió forint maradhat náluk. A nagyobb cégek a kaposvári modell további lehetőségeivel élhetnek, kérhetik az adófizetési kötelezettségük idejének átütemezését, pályázhatnak a foglalkoztatási alap támogatására. Új munkahelyek jöhetnek létre a keleti ipari parkban, ahol idén megkezdődik a termelő üzemek betelepítése. Csaknem 1000 kaposvári a közmunkaprogramon keresztül juthat megélhetéshez, s az önkormányzati beruházásoknak köszönhetően továbbra is több száz ember dolgozhat az építőiparban. Angol és olasz példák alapján előkészíti a város a zöldfoglalkoztatás rendszerének bevezetését, ennek révén a városban és környékén lévő, jelenleg parlagon heverő földeket művelhetik majd az érdeklődők. Bevezeti Kaposvár

a szociális kártyát, hogy az 1,4 milliárd forintnyi állami és önkormányzati támogatás azokhoz jusson, akik ténylegesen rászorulnak. – Erkölcsi kötelességünk annak segíteni, aki nem talál munkát, vagy az egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy dolgozzon. Ám azt is ki kell mondanunk, hogy aki tudna, ám nem akar dolgozni és az együttélés szabályait sem tartja be, az nem számíthat az önkormányzat anyagi támogatá-

sára – hangsúlyozta Szita Károly. Kaposvár az egészséges élelmiszereket gyártó ágazat egyik meghatározó városa akar lenni, ezért az egyetem vezetésével, klaszter kialakításával egységes rendszerbe vonják be a termelőket.Kitűzött célként szerepel az is, hogy idén a tavalyinál 10 százalékkal többen látogassanak el Kaposvárra. Részben ezt a célt szolgálja a Deseda ökoturisztikai fejlesztése, illetve az uszoda bővítése és felújítása.

Átmenetei moratórium

A református egyház és az intézmények

Ne vegyenek át oktatási, illetve szociális intézményeket – erre kéri gyülekezeteit, egyházmegyéit a Magyarországi Református Egyház (MRE), miután az elmúlt időszakban az önkormányzatok tömegesen keresték meg ilyen kérésekkel. Az egyház zsinati tanácsa határozatot hozott a moratóriumról. A nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a református gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át oktatási és szociális intézményeket – mondta el a református egyház zsinati tanácsának idei első ülésén Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke. Kijelentette: önmérsékletre kell inteni az érintetteket, hogy elkerüljék a meggondolatlan, felelőtlen intézményi átvételeket. Az önkormányzatok szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, az egyházi fenntartók és intézményvezetők azonban nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvező-

nektűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: a gyülekezetek jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy fenntartói, finanszírozási felelősséget vállaljon. Az elnöki megnyitóval összhangban a testület moratóriumot hirdetett meg az intézményátvételekre. Határozatban kérte az egyházközségeket és testületeket, hogy a finanszírozási feltételek véglegesítéséig ne vegyenek át önkormányzati oktatási és szociális intézményeket. A határozat felhívja a figyelmet arra is: az intézményfenntartók erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.

| 2011. márc | 15

környezetvédelem Új stratégia az önkormányzatok ellenőrzésében

Változások az ÁSZ vizsgálatoknál

Az ÁSZ újonnan elfogadott stratégiában megfogalmazottakkal összhangban, már az idei évtől kezdődően a kockázatelemzésen és értékelésen alapuló mintavételi eljárással választja ki az ellenőrizendő önkormányzatokat, illetve biztosítja a jelentések nyilvánosságát.

A korábban kialakított gyakorlattal szakítva a korlátozottan rendelkezésre álló ellenőri kapacitást a nagyobb gazdálkodási, pénzügyi kockázattal működő önkormányzatok ellenőrzésére fordítja, ezért a kiválasztás alapja a kockázatok előzetes feltárása valamennyi önkormányzat vonatkozásában. Továbbá az eddig végzett átfogó ellenőrzésekről készített számvevői jelentéseket az ÁSZ – kérésre – rendelkezésre bocsátja. Az Állami Számvevőszék év elején életbe lépett stratégiája új irányt szab a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ – jövőképe szerint – javaslataival az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Ehhez szükségesnek ítéli az önkormányzati ellenőrzés eddigi céljainak, gyakorlatának átalakítását. A 2006-2010. évi stratégiája alapján az ÁSZ ellenőrzése a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendsze-rében a tervezett és a teljesített pénzügyi egyensúly forrásaira, a tervezési, gazdálkodási, zárszámadási feladatok kontrolljainak kialakítására, működtetésére, az Európai Uniós pénzeszközök igénybevételére történt felkészülésre, a korábbi ÁSZ ellenőrzések javaslatainak megvalósításá-

16 | 2011. márc |

ra terjedt ki. A 2011. évtől érvényes ÁSZ stratégia a helyi önkormányzatok ellenőrzésében a vagyoni, pénzügyi kockázatok minősítésére, a szubjektív (belső) és az objektív (külső) tényezők szerepének, feltárására helyezi a hangsúlyt. Értékelni fogja ezen túlmenően, a vagyongazdálkodás belső kontrollrendszere kialakításának és működésének megfelelőségét, az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi érdekek érvényesülését, valamint a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során tett ÁSZ javaslatok megvalósítását. A stratégia újat hoz a 2011. évtől az önkormányzatok helyszíni ellenőrzésre történő kiválasztásában is. Az ÁSZ – a hozzáadott érték növelése érdekében – a korlátozottan rendelkezésre álló ellenőri kapacitást a magasabb vagyoni, pénzügyi kockázattal működő önkormányzatok ellenőrzésére kívánja fordítani. Első lépésként – a rendelkezésre álló kincstári adatok alapján – a kockázatok előzetes feltárására és értékelésére kerül sor valamennyi önkormányzatnál. Ezt követően az ÁSZ a kiválasztási mutatók alapján a legkockázatosabb önkormányzatoktól – a mutatók erősítését, gyengítését és kiegészítését szolgáló – információkat kér (minden önkormányzat esetében „testreszabott” tanúsítványban).

Ezen információkat is elemezve jelöli ki az ÁSZ a helyszínen ellenőrizendő önkormányzatokat. A jelenleg folyó továbbfejlesztési munkálatok eredményeként elkészülő új program alapulvételével az év II. negyedében kezdődhetnek az ellenőrzések. A monitoring indítása az év II. felében várható. Az ÁSZ új stratégájában kiemelt szerepet kap a kommunikáció az Állami Számvevőszék ellenőrzési eredményei, értékei közvetítésében elsődleges, mértéktartó és közérthető kommunikációt valósít meg. Az új stratégia jegyében megváltozik az Állami Számvevőszék régóta folytatott gyakorlata, miszerint csak az Elnök által aláírt úgynevezett számvevőszéki jelentéseket hozza nyilvánosságra, az azon településeket érintő jelentéseket, amelyeket a számvevők írnak alá, az adott település polgármestere maga ismertetheti a helyi közvéleménnyel. Az önkormányzatokat illetően a fővárosi, kerületi, a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok ellenőrzéseiről számvevőszéki, a többi településnél számvevői jelentés készül. A számvevői jelentések éves szinten százas nagyságrendben születnek. Ezekről minden évben az általános tendenciákat bemutató összefoglaló számvevőszéki jelentés kerül nyilvánosságra. Az új ÁSZ stratégiának megfelelően az Állami Számvevőszék elnöke úgy döntött, hogy az önkormányzatoknál ezidáig végzett átfogó ellenőrzésekről készített számvevői jelentéseket – kérésre – nyilvánosságra hozza. Megjegyezzük azonban, hogy az ellenőrzéssel érintett önkormányzatok polgármesterei eddig is saját hatáskörben közzétehették a számvevői jelentéseket, és természetesen ezt megtehetik a jövőben is.

Összefogásban az erő!

Összesen 108 önkormányzat vehet részt Szabolcs-Szatmár-Bereg

Társulás a rekultivációért

megye bezárt hulladéklerakóinak rekultivációjára kiírt 6,5 milliárd forint összértékű pályázatban – közölte Seszták Oszkár, a megyei önkormányzat elnöke.

A 229 szabolcsi és 11 borsodi önkormányzatot érintő térségi környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási nagyprojekt első ütemében 9,5 milliárd forintból, jelentős uniós támogatás segítségével épült meg a kisvárdai és nagyecsedi depónia, amelyek a 2009 végén bezárt hulladéktelepeket váltották fel. Ezzel párhuzamosan a program projektgazdai feladatait ellátó önkormányzati társulás a bezárt települési lerakók rekultivációjára is pályázott Brüsszelnél, s az előkészítő költségekre 50 millió forintos támogatást nyert el – mondta Seszták Oszkár. Közlése szerint az Európai Unió által 100 százalékban támogatott, 6,5 milliárd forint értékű rekultivációs pályázatban összesen 108 önkormányzat vehet részt. A bezárt szemétlerakók rekultivációs tervei már elkészültek, s folyamatban van az engedélyeztetési eljárás, a pályázati összeg elnyeréséhez viszont szükség van a társulási megállapodás módosítására, amit a tagönkormányzatoknak határozatban kell elfogadniuk. Jelenleg két település nem hozta még meg ezt a döntést – tette hozzá az önkormányzat elnöke. Seszták Oszkár a nagyprojekt költségei kapcsán kiemelte: az új depóniák építéséhez tíz százalék önerő volt szükséges, amelyet kötvény kibocsátásával biztosított az önkormányzat. A kötvény vis�-

szafizetésében az önkormányzatok kezességet vállaltak a rájuk eső beruházási hányad arányában. Az üzemeltetésre a társulás közszolgáltatási szerződést kötött az Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Kft.-vel, amelynek egyben a tulajdonosa is. A helyhatóság elnöke kitért arra, hogy a térségi szilárdhulladék-gazdálkodási program első ütemében a költségek átcsoportosításából és az áfa visszaigénylésből jelentős megtakarítás keletkezett, amely összegből több komposztáló telep és egy új nyíregyházi depónia építését is elkezdték; utóbbi várhatóan 2011 nyarára készül el. A megtakarításokból 30 szemétszállító autót vásárolt a társulás cége, s a kibővített beruházási ütemnek köszönhetően 300 szelektív hulladékgyűjtő szigetet, valamint több ezer, a szemét gyűjtésére szolgáló edényt helyeznek ki a térségben. A jelenleg mintegy 17 milliárd forint összköltségnél tartó hulladékprogram következő, második ütemében elsősorban a szelektíven összegyűjtött hulladék hasznosítása szerepel a tervek között. A fejlesztéshez uniós források bevonását tervezi a társulás és a megyei önkormányzat, erre azonban még nem jelent meg konkrét pályázat – közölte Seszták Oszkár.

Gondot okoz az import

Félsikeres nádaratás

A Balatonnál az idén ideális volt a jéghelyzet a február 15-ig engedélyezett nádaratáshoz, de forráshiány és a haszonnád piaci értékének csökkenése miatt a kívánatos területnek csak a feléről, mintegy száz hektárról takarították be a nádat.

Az idei nádaratási szezonban 30 hektárnyi területről takarítottak be haszonnádat, és további 50 hektárnyi területen arattak nádat vízvédelmi céllal vállalkozók a Balatonnál. Mintegy 15 hektáron pedig egyedi kérelmek alapján civil szervezetek, önkormányzatok arattak, így idén nyárra közel 100 hektárnyi területen újulhat meg a nádas tó körül. Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője szerint a Balaton nádas-állománya 1200 hektárra tehető, amelynek felét védelmi zár alá helyezte az illetékes nemzeti park, tehát nem háborgatható. A másik felét háromévenként lenne célszerű levágni „vetésforgóban”, hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente minimum 200 hektárnyi nádast kellene learatni vízminőség-védelmi okokból, amire a korábbi években még elegendő összeg, 10-12 millió forintnyi állami támogatás állt rendelkezésre, de tavaly óta a kirendeltség csak a saját forrásaiból, részben az előző évi haszonnád aratásából származó bevételből gazdálkodhat. (A jó minőségű haszonnád aratásáért a vállalkozók

fizetnek, míg a rosszminőségű levágásáért a kirendeltségnek kell fizetnie.) Hiába volt az idén hetekig alkalmas a Balaton jégtakarója a nádaratásra, és akadt bőven jó minőségű nád is, csak részben tudtak vele élni a vállalkozók. Egyfelől, mert a vízügyi kirendeltség az idén csak 3,5 millió forintnyi forrást tudott biztosítani a vízminőség-védelmi aratásra, másfelől az importnád annyira leszorította a jó minőségű hazai nád piaci árát, hogy már nem elég jó üzlet a haszonnád-aratás, főleg nem a sok kisebb nádasra szétszabdalt balatoni területeken. A korábbi 4-5 helyett az idén már csak 3 vállalkozás nyújtott be pályázatot nádaratásra, azok is főként saját használatra vágják a nádat, illetve a munkásaik téli foglalkoztatása a fő céljuk - mondta Pécseli Péter. A szakember szerint az, hogy a Balatonnál immár második éve nem éri el a learatott nádas területe az ideális mennyiséget, még nem jelent vízminőségi, természetvédelmi, vagy ökológiai problémát, de célszerű lenne a jövőben nagyobb területeken biztosítani a nád megújulását.

| 2011. márc | 17

Európai Unió Korlátot jelentenek a jogszabályok

Mennyibe kerül a szél?

A már megtérült szélerőmű-beruházással termelt villamos

Hírek az Európai Parlamentből

energia ára 8-12 forint körül van kilowattóránként, ami

A plenáris ülésen az EP döntött arról, hogy a jövőben

közelít a legolcsóbb paksi atomerőmű áramárához.

környezetkímélőbbek lesznek a kis haszongépjárművek.

Viszont a beépített 330 megawatt szélkapacitásnak eddig kevesebb mint 1 %-a térült meg.

A megújuló energia a kötelező átvételi körbe (kát-rendszer) tartozik, azaz a még meg nem térült beruházások által termelt áramot a piacinál magasabb áron veszi át a villamosenergia-rendszer, de a piaci ár és a kötelező átvételi ár közötti különbséget, a „támogatást” a végfelhasználó a fogyasztói árban megfizeti. A kötelező átvétel keretében átvett szélenergia ára a tavalyi kilowattóránként 48,54 forintos lakossági végfelhasználói árban 0,176 forint volt, a fogyasztói ár mindössze 0,35 százaléka. Ebből látszik, hogy a szélenergia támogatása minimális fogyasztói terhet jelent. A múlt év első felében a szélenergia mindös�sze 3,13 milliárd forint támogatást kapott – olvasható a Magyar Szélenergia Ipari Társaság közleményben. Ugyanakkor a Magyar Energia Hivatal adatai szerint a távhőt és áramot kapcsoltan termelő erőművek – amelyek a kátrendszerbe tartoznak – támogatása elérte 15,65 milliárd forintot. A szélenergia előnyeként a nulla károsanyag-kibocsátást, az energia-függetlenséget és azt emelte ki a

közlemény, hogy ez a fajta áramtermelés értékesíthető szén-dioxid-kvótát is „termel”. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság álláspontja szerint a jelenlegi támogatási rendszer a szennyező termelőket részesíti előnyben, és igazságtalan támogatásokat is nyújt, amit meg kellene szüntetni. Példaként a közlemény a szénpiaci szerkezetátalakítási támogatást említi, ami életben tartja a Vértesi Erőművet, de költsége 0,2 forintot jelent az áram kilowattóránkénti árában. Csákány Gábor, az MSZIT elnökségi tagja szerint a magyar villamosenergia- rendszer nem a technológiák miatt, hanem a jogszabályok és a szerződések miatt nem elég rugalmas. Azokat a gázos erőműveket sem vonják be a szabályozásba, amiket pedig a műszaki paraméterek alapján lehetne. Az MSZIT partner abban – hívja fel a figyelmet a közlemény –, hogy a kötelező átvételi rendszer átalakítása a környezetbarát energiatermelést támogassa, és a zöld iparba történő beruházások biztonságát segítse.

Döntések az ülésszakról

A Parlament támogatja az uniós szabadalmi rendszer egyszerűsítését is. Strasbourgban téma volt az egyiptomi helyzet és Horvátország uniós csatlakozása, szó esett a magyar médiatörvényről és az uniós menekültügyi rendszer felülvizsgálatáról is.

Változás előtt állunk

Robbanás előtt a passzívház piac

A passzívházak építési piaca robbanás előtt áll a szakértők szerint, tekintettel az energiaárak folyamatos növekedésére. Az Európai Unióban 2020-tól minden házat kötelező lesz ezzel a technológiával építeni a tagországokban.

A Magyar Passzívház Szövetség (MAPASZ) adatai szerint jelenleg mindössze 25-30 passzív, vagy majdnem annak mondható technológiájú ház található Magyarországon. A passzívház olyan épület, amelynek fűtési energia igénye a speciális technológiáknak köszönhetően nem haladja meg a négyzetméterenként évi 15 kilowattórát, ami 80-90 százalékkal kevesebb, mint egy hagyományos házé. Öt év múlva valószínűleg az osztrák, német tendenciák lesznek érezhetőek Magyarországon is, ami azt jelenti, hogy az új épületek mintegy 30 százaléka passzívházként épül. Az Európai Unióban 2020-tól minden házat kötelező lesz ezzel a technológiával építeni a tagországokban. A MAPASZ az idén negyedik alkalommal rendezte meg a Passzívház Konferenciát, amely a Házak, Falak, Homlokzatok Kiállítás kísérőrendezvénye volt.  A kiállításon minden olyan anyag és technológia felvonult, amelyből falat, illetve tetőt lehet építeni. A Wienerberger például bemutatta jó hőszigetelő, nem habarccsal, hanem ragasztóhabbal egymáshoz illesztett téglákból álló falszerkezetét. A Leier Hungária Kft. által ismertetett kéregpaneles rendszerrel egy kevés energiát fogyasztó passzív ház szerkezete nem szükségképpen kerül többe mint a hagyomá-

18 | 2011. márc |

nyos, időben pedig akár negyedannyi szükséges egy családi ház felépítéséhez. Sokan érdeklődtek a rendezvényen házuk utólagos hőszigetelése – a fűtési költség csökkentése – iránt. A Maxomin Kft. például 40 ezer forintért felméri az adott családi házat, és javaslatot tesz arra, hogy viszonylag csekély ráfordítással megfelezhető a fűtési költség. A Nem Adom Fel Alapítvány bejelentette, hogy egy, az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata által adományozott telken az alapítvány kezdeményezésére 10 különböző fogyatékosságú személy állandó elhelyezésére alkalmas passzívház épül. A Magyar Passzívház Szövetség szakmai támogatóként vesz részt a lakóotthon tervezési és kivitelezési munkáiban, amely Magyarországon az első passzívházként működő, referenciaértékű közintézmény lesz. A MAPASZ a Nem Adom Fel Alapítvánnyal közösen még februárban országos tervpályázatot hirdet a műszaki, építészeti, tervezői tanulmányokat folytató egyetemisták, főiskolások körében. A végleges tervezés júniusban ér véget, az építkezés várhatóan szeptemberben indul, és jövő ősszel költözhetnek be a lakók az otthonba.

Két évig tartó tárgyalássorozatot követően az Európai Parlament Strasbourgban megszavazta azt a jogszabályt, amely a távolsági busszal utazók jogairól rendelkezik. Ezzel lezárult az utazók védelméről szóló uniós törvényhozás, így a repülővel, hajóval és vonattal utazók után a 250 km-nél hosszabb buszos útra indulók jogait is uniós jogszabályok garantálják. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amelynek célja, hogy megakadályozza a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülését és forgalmazását. Az új irányelv az internetes értékesítésre is kiterjed, új biztonsági és ellenőrzési rendszert vezet be, a gyógyszerhamisítók ellen pedig keményebb szankciókat helyez kilátásba. A jogszabály már csak a tagállamok kormányainak kell jóváhagyniuk. A Parlament megszavazta, hogy a jövőben a furgonok és az egyéb könnyű haszongépjárművek hatékonyabb üzemanyag-felhasználásúak és környezetkímélőbbek legyenek. Maximalizálták a járművek szén-dioxid-kibocsátását is. Az EP szerint az új szabályok az innovációt is ösztönzik majd. Az EP döntött arról, hogy a megerősített együttműködés keretén belül az uniós tagállamok egy része közös EU-s szabadalmi rendszert dolgozhat ki. Spanyolország és Olaszország kivételével mindegyik tagállam jelezte részvételét. A két ország azért marad távol az együttműködéstől, mert kifogásolják, hogy a szaba-

dalmi rendszer három nyelve az angol, francia és német lesz. A Parlament az egyiptomi politikai helyzettel is foglalkozott. A demokratikus rendszerváltás mellett szó esett arról is, hogy az EU-nak pénzügyi eszközökkel kell támogatnia Egyiptomot, hogy elősegítse a demokratikus átalakulást, és egyben felül kell vizsgálni az európai szomszédságpolitikát is. A vita után egy állásfoglalást is elfogadott az EP. 2011 első felében lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, amennyiben Zágráb végrehajtja a szükséges reformokat. Hannes Swoboda szociáldemokrata osztrák képviselő a parlamenti vitában elmondta, hogy „ha egy ország elvégzi a házi feladatot, akkor teljesíteni kell a neki tett ígéretet”. Az EP elhalasztotta a szavazást a magyar médiatörvényről készülő állásfoglalásáról, mivel a parlamenti vitában Neelie Kroes európai biztos elmondta, hogy megállapodás született a magyar kormány és a Bizottság között. A magyar kormány garanciát adott Kroes biztosnak, hogy a magyar médiatörvényt módosítani fogja, hogy az megfeleljen az uniós követelményeknek. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ismertette a Parlamenttel a Bizottság véleményét egy javasolt szerződésmódosítással kapcsolatban, amely lehetővé tenné egy állandó válságkezelő mechanizmus létrehozását az eurózóna számára. Tanulmányok szerint minden ötödik európai fiatalkorú ki van téve szexuális zaklatásnak. Az EP állampolgári jogi bizottsága támogatja azt a jogszabályjavaslatot, amely szigorítaná a gyermekpornográfia és a szexuális zaklatás elleni fellépést. Az EP segítene Olaszországnak, ahol a tunéziai forradalmat követően jelentősen megnőtt a beérkező menekültek száma. A Bizottság is kivételes segítségnyújtást ígért. A plenáris  döntött az uniós menekültügyi rendszer reformjának szükségességéről, mivel véget kell vetni annak, hogy a tagállamok egyik országból a másikba küldik a menekülteket. Az EP megszavazta az EU és az ázsiai ország közti szabadkereskedelmi megállapodást, amely öt év alatt megszünteti az importvámok 98%-át, illetve a kereskedelmi akadályokat az ipari termékek, a mezőgazdasági termékek, és a szolgáltatások terén. (Forrás: EP)

| 2011. márc | 19

Európai Unió Neves szakértők tanácskoztak

Törökország és Montenegró az EU-ba tart? Hogyan lehet az EU-t felkészíteni a gazdasági válság utáni

Innováció: a siker kulcsa

időszakra, javítani a polgárok életminőségén, új munkahelyeket létrehozni? A kulcsszó az innováció lehet. Ez volt a téma az ipari bizottság brüsszeli meghallgatásán, ahol EP-képviselők, európai és amerikai ipari szakértők és professzorok tanácskoztak.

„Attitűdváltozásra van szükség, és elő kell segíteni a kreativitást” – áll abban a Judith Merkies holland szociáldemokrata képviselő által készített munkadokumentumban, amely az Innovatív Unióról szól, és amely a meghallgatás témáját adta. Az Innovatív Unió megteremtése az Európa 2020 gazdasági stratégia egyik kiemelt eleme. „Az innováció nagyon fontos az EU jövője és működése szempontjából” – jelentette ki Herbert Reul német néppárti képviselő, az ipari bizottság elnöke. Az ipari bizottság szerint az EU az innováció segítségével növelheti versenyképességét, kihasználhatja tudásbázisát, javíthat gazdasági helyzetén. Az innováció segíthet a 21. század olyan globális kihívásainak kezelésében is, mint a klímaváltozás, az energia- és forráshiány. Az Innovatív Unió arra ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy 2020-ra az EU GDP-jének akár 3%-át is oktatásra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítsák. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ha ez megvalósul, 3,7 millió új munkahely jöhet létre, az éves GDP pedig 2025-re évente közel 800 milliárd euróval bővülhet. A javasolt intézkedések között szerepel a kutatók mobilitásának elősegítése az EU-ban, az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, a vállalkozók ötleteinek megvalósítását akadályozó tényezők felszámolása, a tudományos és az üzleti élet közötti szorosabb együttműködés megteremtése. A szakértők és az EP-képviselők az innovációs lehetőségek elemzésekor figyelembe vették a költségvetési megszorításokat és a kiélezett globális versenyt is. Elhangzott, hogy az egyetemek, a kutatói szféra és a piac közötti szoros és hatékony kapcsolat hiánya komolyan hátráltatja az európai innováció kibontakozását. Evžen Tošenovský konzervatív-reformer cseh képviselő kifejtette, hogy bár sok pénzt fordítanak innovációs és kutatási programokra, az üzletiesítés majdhogynem szitokszónak számít Európában.

20 | 2011. márc |

Dr. Burton Lee, az egyesült államokbeli Stanford School of Engineering előadója a hagyományos európai egyetemi rendszerben látja a problémát. „Ha nem sikerül az egyetemi rendszeren javítani, az innovációs rendszer sem fog jól működni.” Ennek kapcsán Judith Merkies egyetértett azzal, hogy Európában a tudományos területek némelyike elavult, és nem a piachoz közel álló alkalmazott tudományra fókuszál. „A legtöbb európai egyetem nem jut kockázati tőkéhez, nem jut kölcsönhöz és csak a közpénzektől függ” – fogalmazott. Dr. Reinhold Achatz, a Siemens AG alelnöke szerint az EU-nak elsősorban egyszerűsítenie kell az

Eredmények és akadályok

Az európai integráció hat ország részvételével indult, az évtizedek során viszont 27 tagúra bővült az EU. További országok várnak még a csatlakozásra, néhányan közülük már el is kezdték a csatlakozási tárgyalásokat.

Az Európai Unió több bővítési kör után érte el a jelenlegi 27-es taglétszámot. További országok pedig arra várnak, hogy ők is tagok lehessenek. Ezek a következők: Horvátország, Izland, Montenegró, Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország tagjelölt országok. A többi nyugat-balkáni ország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99-es határozata szerinti) Koszovó potenciális tagjelöltek, és amennyibe készen állnak, megnyílhat előttük az uniós csatlakozás lehetősége. Január végén a külügyi szakbizottság tagjai úgy nyilatkoztak, hogy 2011 első felében lezárhatók a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, amennyiben az ország folytatja a megfelelő reformokat. Az uniós tagsághoz demokratikus, politikai és gazdasági feltételeket kell teljesíteniük a jelentkezőknek. Február elején a külügyi bizottság tagjai Törökország és Montenegró helyzetét értékelték ezzel kapcsolat-

A világ legnagyobb pénzpiaca

Jön a tranzakciós adó? innovációhoz kapcsolódó eljárásokat, jobban kell egy-egy területre összpontosítania, és gyorsítania kell a döntéshozatal és a végrehajtás ütemén. Cristina Gutiérrez-Cortines néppárti spanyol képviselő úgy látja, hogy először is az attitűdökön kell változtatni. „Nagyon nehézkesen hozzuk a szabályokat, hiányzik a rugalmasság” – vázolta. A szabályozás kapcsán Merkies hozzátette, hogy nem a kreativitást kell szabályok közé szorítani, hanem az innovációt kell megkönnyíteni. Az Európai Bizottság felmérést készített az uniós tagállamok innovációs helyzetéről, illetve az EU teljesítményét másokéval is összehasonlította. A több tényező elemzése alapján készült felmérésből kiderül, hogy az Egyesült Államok és Japán továbbra is megelőzi az EU-t az innováció terén. Oroszország, India, Brazília és Kína innovációs téren elmarad az EU-tól, bár az utóbbi két ország egyre inkább jön fel. Az uniós tagállamok innovációs sorrendjét Svédország, Dánia és Finnország vezeti, Magyarország az uniós átlagtól elmaradva a mezőny utolsó harmadában található. (Forrás: EP)

A jelenlegi gazdasági helyzet, a megszorító intézkedések és a bankok megmentése súlyosan érintette a költségvetéseket és a finanszírozás új forrásainak keresésére ösztönzött uniós szinten. A Gazdasági Bizottság február elején jelentést fogadott el, amely javasolja, hogy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő uniós adóval segíteni lehet a költségvetések finanszírozásán, csökkenteni lehet a költségvetési hiányt, és küzdeni lehet a spekuláció ellen. Anni Podimata görög szocialista képviselőnek az innovatív finanszírozásról szóló jelentése megjegyzi, hogy a pénzügyi válság nyomán a pénzügyi ágazat megadóztatásának gondolata igen elterjedt, ám az adó hatályára és típusára vonatkozó javaslatok igen eltérőek. „Az EU számára – amely a világ legnagyobb pénzügyi piacával rendelkezik – most érkezett el a megfelelő pillanat ahhoz, hogy egyértelmű álláspontot alakítson ki a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók bevezetése érdekében” – mondta Anni Podimata.  A tranzakciós adó az egyes tranzakciók értékét adóztatja meg. A pénzügyi instrumentumok széles körére alkalmazható (azaz részvényekre, kötvényekre, pénznemekre és származtatott termékekre), ugyanakkor voltak javaslatok arra vonatkozóan is, hogy a tranzakciós

ban. Törökország (1987-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek). Lássuk az értékelést! A külügyi bizottság szerint a 2010-ben elfogadott alkotmánymódosítás jó irányba tett lépés, de nem a végső megoldás. A tárgyalásokat lassító kihívások: átfogó alkotmányos reform hiánya, sajtószabadság kérdése, nők jogai, vallási kisebbségek védelme, török-ciprusi patthelyzet, feszültségek Görögországgal. Montenegró (2008-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, 2010 decembere óta tagjelölt). A külügyi bizottság üdvözli az Európai Tanács azon döntését, amely tagjelölti státust ad az országnak. Aggodalmak: korrupció, szervezett bűnözés (elsősorban pénzmosás és csempészet), diszkrimináció, a szabad sajtó útjába állított akadályok. Az EP-képviselők remélik, hogy a csatlakozási tárgyalások 2011-ben, a következő előrehaladásról szóló jelentés után elkezdődhetnek. (Forrás: EP)

Az EP-képviselők a pénzügyi tranzakciók megadóztatására vonatkozó terveket terjesztenek elő. adót csak bizonyos instrumentumokra, például a valutaátváltási illetékre kell korlátozni. Az adó célja a spekuláció visszaszorítása, a piacok stabilizálása, a hosszú távú befektetést előmozdító ösztönzők létrehozatala, az összes tranzakció nyomon követhetővé tétele és általa az átláthatóság megerősítése, valamint annak elérése, hogy a pénzügyi szereplők is kivegyék a maguk részét a válság költségeiből. A kritikusok érvelése szerint az adó kizárólag az EU-ban történő bevezetése negatív hatással lesz a versenyképességre. „Úgy vélem, hogy az európai pénzügyi ágazat nagy része egyszerűen csak más, és talán kevésbé átlátható országok felé fog elmozdulni. Nem hiszem, hogy ez az európai érdekeket szolgálná.” – mondta Olle Schmidt, svéd liberális képviselő. A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot a tranzakciós adóról. Az adó hatálybalépéséhez valamennyi tagállam jóváhagyása szükséges. „Elképzelhető, hogy a konszenzust nagyon nehéz lesz elérni. Sok különböző elképzelés van az EU-ban arra, hogy hogyan kell a bevételeket elkölteni.” – mondta Olle Schmidt. A jelentésről a márciusi plenáris ülésen fognak szavazni. (Forrás: EP)

| 2011. márc | 21

Lapzárta

A fôváros kilép a TÖOSZ-ból A Fôvárosi Közgyûlés döntése értelmében Budapest az év végén kilép a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségébôl (TÖOSZ), a legnagyobb magyarországi önkormányzati érdekvédelmi szervezetbôl. Tarlós István fôpolgármester egyebek mellett azzal indokolta a kilépést, hogy bár lényegében a fôváros tartja el az önkormányzati szervezetet, mégis igen szerény volt Budapest érdekérvényesítô képessége a korábbi években. Utalt arra, hogy a települések lakosságarányosan fizetnek tagdíjat. A fôpolgármester azt hangoztatta: önkormányzati érdekvédelemre szükség van, ám szerinte ehhez nem biztos, hogy szervezeteket kell alakítani. A kilépési szándékot a TÖOSZ alapszabálya szerint három hónappal korábban jelezni kell. Az elôterjesztés szerint a városvezetés a tagságot az év utolsó napjával szüntetné meg. „Nem egészen váratlan, hogy a fôváros jelezte kilépési szándékát a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségébôl, ám azt semmiféle egyeztetés nem elôzte meg”, közölte Zongor Gábor, a TÖOSZ fôtitkára. Az Országgyûlés tavaly módosította az önkormányzati törvényt, amelyben meghatározta az önkormányzati szövetségek elvárt körét: a fôvárost és a fôvárosi kerületek érdekeit megjelenítô szövetséget tekinti országosnak. Várható volt tehát, hogy a fôvárosnak döntenie kell, merre lép tovább, mondta Zongor Gábor. „Személy szerint sajnálom, hogy a kilépést célzó javaslat megszületett. Bízom abban, hogy a fôvárossal történô együttmûködés továbbra is fenn fog maradni”, fogalmazott. Az indokolásnak azt a mondatát viszont, amely szerint a fôvárosi közgyûlés a „tagsággal járó jogok és kötelezettségek mérlegelése után nem tartja indokoltnak, hogy részt vegyen a szervezet munkájában”, nehéz értelmezni, hiszen arról nem történt egyeztetés a fôváros és a TÖOSZ vezetése között, fûzte hozzá. A fôváros indoklása azért is meglepô, mert az önkormányzati szövetség 2009-ben, a város napján Budapestért elismerésben részesült, emlékeztetett a TÖOSZ fôtitkára.

Ahol a színpad a közös játék színtere

Hirdetôink: Celsius Plussz Kft. 11. Farkasházi Réka B/3. ÖKO-POWER Kft. 8. Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt. 7. Hôterm Hôtechnikai és Gépipari Kft. B/2. Husqvarna Magyarország Kft. 12-13. Kristóf Divat B/4.

Farkasházi Réka: „Hajnali csillag peremén”

oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal

Kiadja: a Zahír Kommunikációs Kft. Felelôs kiadó: a Kft. ügyvezetô igazgatója Lapigazgató-fôszerkesztô: Szurmai János Tervezôszerkesztô: Szabadhelyi Rita Tördelô: Hovanecz Szabolcs Munkatársak: Csordás Réka Szerkesztôség: 1138 Bp., Párkány u. 6. Telefon: 06/1 321 1115, fax: 06/1 264 1416 E-mail: [email protected] www.apolgarmesterlap.hu

Réka már elsô lemeze megjelenésekor célul tûzte ki, hogy a kortárs magyar irodalom legszebb, gyerekeknek szóló köteteibôl fog mûsort összeállítani, ezzel is segítve a számára oly fontos versek eljutatását a legkisebbekhez. Kukorelly Endre kötete után Kovács András Ferenc erdélyi költô mûvei következtek. A „Hajnali csillag peremén” címû kötet gazdag tárháznak bizonyult – van benne mélység és könnyûség is: tréfás állatok, verses mese, a természet rengeteg apró virága, bogara, jelensége, apró költôi ötletek, cirkusz, vásár; csengô-bongó rímekkel, erôs ritmusokkal, nép- és mûköltészeti, nagy hagyományú formákkal. A versek megzenésítésében Réka saját zenekara, a Samuband segédkezett, olyan dallamvilágot alkotva, amely modern, mégis tökéletesen idomul az óvodás, kisiskolás korosztály igényeihez. Legyen partnerünk abban, hogy a kortárs irodalom beköltözzön a legkisebbek életébe is! Rendelje meg Farkasházi Réka és zenekara mûsorát!

Nyomdai elôkészítés: Polgármester Kft. Nyomás: Text-Print Kft. Felelôs vezetô: Csehi Zoltán Hirdetési igazgató: Varhanyovszki Elisabeta Telefon: 06/30 747 2601 E-mail: [email protected] Hirdetésszervezô: Keresztes Orsolya Telefon: 06/30 376 5030 E-mail: [email protected]

Réka minden alkalommal élô zenei kísérettel adja elô mûsorát. Ahol nincs lehetôség a teljes zenekar színpadra állítására, ott gitárkísérettel énekel. Az élô mûsor lehetôséget ad a gyerekek bevonására, közös éneklésre, dal tanulásra, táncra, mókára. Réka gyakorló édesanyaként úgy tudja megszólítani közönségét, hogy a kicsik az elsô pillanattól kezdve érzik, jó kezekben vannak, szeretettel fordulnak feléjük a színpadról. Sôt! A színpad a közös játék színterévé válik, így adva igazi, maradandó élményt.

 Információs lap

ISSN szám: 1589-1097 A lapot térítésmentesen kapja: Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselôje, megyei önkormányzati vezetôje, összes minisztériuma, számos fontos gazdasági tisztséget betöltô vezetô.

Kérem, tájékoztassanak Farkasházi Réka „Hajnali csillag peremén” címû gyerekmûsorának részleteirôl! Település neve: .................................................................................................................................. Az elôadás tervezett dátuma: ............................................................................................................ Kapcsolattartó neve: .......................................................................................................................... Telefon, fax, e-mail: ............................................................................................................................ Dátum:............................................

Aláírás: ..............................................

Visszaküldendô a 06 1 413 61 44-es faxszámra. Információs telefon: Szurmai Anikó – Primadonna Kft. 06 30 747 2605 A hirdetések tartalmáért szerkesztôségünk nem vállal felelôsséget!

22l2011.m‡rc.l