Küzdelem a nemzeti drogproblémával

A szélsõségesség botrányai Az igazság egy szélsõséges Francia bizottságról. 7. oldal A

MAGYARORSZÁGI

Ü

Üzenet az olvasónak

dvözlöm az Ember és Szabadság

újabb példányának számával. Köszönjük nagyszámú olvasónknak az elõzõ kiadványunkkal kapcsolatos bíztató válaszokat, ahol is olyan társadalmi és emberjogi problémákkal foglalkoztunk, amelyek hatással vannak Magyarország lakóinak személyes szabadságára, boldogságára és jövõjére. Azt a szerepet, amely a társadalom erkölcsi épségét óvta, hagyományosan a vallás töltötte be – ebbõl logikusan következik, hogy ahol az emberek szabadon választott hitét védelmezték és óvták, ott a vallások sokkal sikeresebbek voltak pozitív szerepük betöltésében. Ez a szerep ma sokkal fontosabb, mint valaha. Olyan társadalomban, amely túlságosan ismeri a drogokkal és alkohollal való visszaéléseket, írástudatlanságot, erkölcstelenséget és kétségbeesést, 100 000 lakosból mintegy 68 követ el öngyilkosságot. Ez az ötödik legmagasabb arány a világon, és kétszer olyan magas, mint a legtöbb EU-országban – a Világ Egészségügyi Szervezetének 2002 júliusában kibocsátott jelentése alapján. Nagyobb léptékkel mérve az ember az utóbbi néhány száz évben drasztikus változásokat élt meg. Társadalmi rendek látványos átalakulásainak volt tanúja. Nemzetek nyögtek diktatúrák igái alatt. Két világháború is gondoskodott róla, hogy az emberekbe nevelje a kegyetlenséget, a világbéke és biztonság hajszolása közepette a pusztítás fegyverei pedig háttérbe szorították Istent és a vallást. Országunk alkotmányának 1990. évi IV. törvényének elsõ paragrafusa kimondja: „A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megilletõ alapvetõ emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja." A törvény hangsúlyozza, hogy ezt a jogot nem az állam vagy más hata-

SZCIENTOLÓGIA

lom adományozza, és ettõl senki semmilyen jogi, nemzetiségi, nyelvi vagy más megkülönböztetés révén nem fosztható meg. Ez a törvény teljesen megfelel az európai és nemzetközi normáknak – hogy a józan észt ne is említsük. Ahogy azt a történelem leckéi ismétlõdõen mutatják, annak ellenére, hogy ezek a jogok megadatnak, folyamatos éberség – és ha szükséges – akció nélkül mégsem garantáltak. Országunkban néhány politikus arra törekszik, hogy megcsorbítsa a vallásszabadságot. Szándékukat politikai állításokkal támasztják alá. Ebben a kiadványban megosztjuk Önökkel a tényeket – a történet másik oldalát. Ugyanakkor további adatokkal látjuk el olvasóinkat egyházunk társadalmi és emberjogi jobbító tevékenységeivel kapcsolatban. Politikai, gazdasági és személyes nyerészkedés miatt sajnos nagyon sok hamis adat és megoldás létezik ma társadalmunkban. Ha a legtöbb ma használt „megoldás" mûködne, akkor a problémák már nem lennének jelen, vagy legalábbis nem rosszabbodnának, ahogy manapság rosszabbodnak. Ha mindannyian utánanéznénk, és ezekkel a szituációkkal kapcsolatban csak elfogulatlan és pontos adatokra támaszkodnánk, és ha csak azokat az adatokat használnánk, amelynek igaz és hatékony voltáról meggyõzõdtünk, akkor nagyon fontos lépéseket tennénk a társadalom jobbítása terén – és ezt a társadalmat büszkén hagyhatnánk gyermekeinkre és unokáinkra. Az Ember és Szabadság számaival az a szándékunk, hogy ezt segítsünk lehetõvé tenni. Reméljük, hogy Ön is hasznosnak fogja találni kiadványunkat. Szívesen veszünk, ha véleményével megtisztel minket, és szívesen válaszolunk minden kérdésére.

EGYHÁZ

LAPJA

2.SZÁM

Küzdelem a nemzeti drogproblémával Soós Zoltán cikke

Az erkölcsi és szellemi értékek megóvásának és fenntartásának szerepét hagyományosan a vallás töltötte be a társadalomban.

n LEHET TENNI VALAMIT EZZEL KAPCSOLATBAN. Az önkéntes lelkészek folytatják a munkát 2001. szeptember 11 után szerte a világon és Magyarországon is. — cikkünk a 9. oldalon

www.scientology.org

Grózli Zoltán szerkesztõ Levélcím: 1399 Budapest, Pf.: 701/215 Telefon/Fax: 268-9920

Atléták és mások élesztik a drogmentes Magyarország eszményét. Az egész országra kiterjedõ drogfelvilágosító kampány fél millió embert ért el.

E

ljött a márciusi hideg szél korbácsolta reggel a Kossuth-téren. Úton a munkahelyére több száz ember gyûlt össze, hogy lássa a tér közepén a nem mindennapi látványt: hét ember állt ott rövidnadrágban és pólóban, dideregve és várakozva. Legalább egyszer mindenki feltette magában a kérdést: „Nem fáznak?” De. Fáztak. De hát akkor

mire vártak a hidegben? A válaszért kicsit korábbra, kb. egy hónapot kell visszamennünk, amikor ugyanez a hét ember – egy sportoló, egy adminisztrátor, egy lelki segítségnyújtást végzõ személy, egy értékesítési vezetõ, egy egyházi munkatárs, egy tréner és egy költõ – a Blaha Lujza tér egyik gyorséttermében találkozott. Elhatározták, megkeresik a módját, hogy hogyan juttassanak el egy üzenetet több tízezer polgárhoz. A körülmények, ahogy mondták, azonnali cselekvést kívánt. A 2002-es adatok alapján ugyanis a hivatalosan feljegyzett heroinfüggõk száma 10 000. A tényleges számot csak találgathatjuk: az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Társadalmi Tanácsának Kábítószerügyi Küldött-

DROGELLENES KAMPÁNY: Azért. hogy növeljék az emberek tudatosságát és igényét a szélesebb körû és hatékonyabb drogmegelõzés iránt, és hogy felvilágosítsák fiataljainkat a drogok veszélyeirõl, a Szcientológia Egyház tagjai jótékonysági koncerteket, maraton futásokat, sportrendezvényeket és a drogokról tényszerû adatokat tartalmazó kis füzetek százezreinek széleskörû terjesztését támogatják és szervezik. sége a magyarországi heroinnal és kokainnal való visszaélések számában nagymértékû növekedést jelentett, de a részletek még nem ismertek. Viszont semmi sem utal csökkenõ trendre, mivel a drogok használata az ifjúság egyre szélesebb rétegeit hatja át. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportmifolytatás a 2. oldalon

2.

OLDAL

EMBER

ÉS

SZABADSÁG

Küzdelem a nemzeti drogproblémával folytatás az 1. oldalról nisztérium jelentése szerint a marihuána, az amfetaminok és az extasy a leggyakoribb drogok hogy a drogmentes élet üzenetét – Magyarországon, és a regisztrált és a drogmentes élethez vezetõ kábítószer-fogyasztók 67%-a 15 és megoldást – mindenhová elvi24 év közötti fiatal. A drogfo- gyék. Tehát, azon a bizonyos márgyasztó tizenévesek kora pedig ciusi reggelen a Kossuth téren a folyamatosan alacsonyabb lesz. Lehet tenni valamit ezzel kap- rajtpisztoly képzeletbeli dördülésére vártak. csolatban? Azt a „lövést” Dr. Komáromi Egy dolog volt közös abban a hét magyarban ott, a gyorsétte- István, a Belügyminisztérium remben ülve: valamennyien Szci- Közkapcsolatok Fõosztályának entológia önkéntes lelkészek. Ez a vezetõje és vezetõ fõtanácsosa hét magyar – és több ezer társuk – „dördítette el”. hisz abban, hogy igenis lehet „A drogmentes Magyarországba” tenni valamit. „Tudjátok, hová futtok? – kérÉs demonstrálták is bizonyosságukat a 2002-es év folyamán dezte, miután az atléták cselekedegyermekeknek tartott drogmeg- te céljának fontosságáról beszélt. – elõzõ elõadásaik, az utcai dro- Hát, a drogmentes Magyarországgokról igaz tényeket közlõ 65 000 ba” – mondta, és útjukra indította a futókat. felvilágosító füzet Az 1900 km-es kiosztása, és a város„Drogmentes Maközpontokban targyarországért Maratott felvilágosító ton” ezekkel a szaelõadásaik révén. vakkal vette kezdeAugusztusban egy tét. egész napos koncert A futás 35 napvolt a budapesti járól, élményeirõl, Nyugati téren, ahol csodáiról, küzdeljól ismert elõadók és meirõl és gyõzelmetáncegyüttesek táirõl egy egész könymogatták fellépévet lehetne írni. De sükkel a kábítószerDr. Komáromi István a kérdés inkább az, ellenes küzdelem hogy mi vett rá hét céljait. embert arra, hogy De mindez valótöbb héten át tûzõ ban márciusban indult el, amikor õk heten abban az napon, orkán erejû szélben vagy étteremben véglegesen eldöntöt- szakadó esõben is lankadatlanul ték, hogy 35 nap alatt körbefutják fusson? A válasz egy cél, egy álom Magyarországot azzal a céllal,

Tudjátok, hová futtok? Hát a drogmentes

Magyarországba!

Az emberek Magyarország-szerte kiáltványlapokat írtak alá drogmentes életet fogadva (felül), míg civil futók és kerékpárosok csatlakoztak a Maratonhoz, amely útja során mindenhol növelte az emberek tudatosságát a drogmegelõzés fontosságával kapcsolatban. volt: a drogmentes Magyarország álma. Az elhatározás, hogy elindítsanak egy Drogmentes Maratont Magyarországon a Szcientológia önkéntes lelkészek jelszavából fakadt: „LEHET VALAMIT TENNI EZZEL KAPCSOLATBAN.” Hányszor hallotta az ember –

Az ismertetõ füzetek tényekkel szolgálnak „A drogfelvilágosítás a családdal kezdõdik”

T

alán nem mindenki tudja, de az a kifejezés hogy „heroin” a görög „heros” szóból ered, és hõst, illetve harciast jelent, azaz olyan valakit, aki szeret háborúzni, harcolni. Félig embert, félig istent jelent. Ezt a drogot azért nevezték el így, mert használói a „hõsiesség illúzióját” érezték. Valójában a heroinfüggõ a droghasználattal a hõsiesség megtalálása, illetve a mindenhatóság helyett a népesség többi részéhez képest 30-szorosára növeli annak esélyét, hogy súlyosan megbetegszik, illetve meghal. 1989-ben a Bayer nevû német gyógyszerészeti cég által elsõként elõállított heroint egy másik anyag váltotta fel, amelyet azért alkalmaztak, hogy megakadályozzák a függõséget. Ezt az új anyagot Adolf Hitler tiszteletére adolphine-nek nevezték el. Az adolphine-t késõbb

átkeresztelték dolphinere, azután methadonra, és használói hamarosan felfedezték, hogy súlyosabb függõséget okoz, mint a heroin. A heroinhoz hasonlóan a kokain is egy „régi” drog. A koka cserje leveleibõl kivonva, a kristályos fehér por gyártása 1855 körül kezdõdött, amikor is szintetikus úton állították elõ, és fájdalomcsillapítóként használták. Bár a Perut leigázó spanyol katonák már a 16. században is bátorították az indiánokat, hogy rágjanak kokalevelet, mert ez az õ kontrolljukat és kizsákmányolásukat segítette elõ. A kokain két formában honosodott meg: por formájában, amely felszippantható, és „alap” (vagy alka-

line) formájában, amely egy erõsebb keverék, és elszívható. A „crack” kokain az „alap”-kokain egyik szilárd formája, és azért nevezik így, mert amikor melegítik, pattogó hangot ad. A kokain amellett, hogy az egyik legõsibb drog, az egyik legveszélyesebb is, mivel nagyon nagyfokú függõség kialakítására képes. Napjainkban a kokain már egy világméretûvé duzzadt multimilliárdos üzlet.

többször és több helyrõl, fontos és jelentõs személyektõl –, hogy „Semmit sem lehet tenni, ilyen az élet”, vagy „Az ember legyen tisztában a korlátaival”, vagy hogy „A világot úgysem lehet megváltani”, és hasonlók. Az ember ezek után magára maradhat azzal a gondolattal, hogy „Ugyan, mit Az extasy egy másik régi drog, amelyet 1912-ben MDMA néven fejlesztettek ki, és az elnevezése kémiai összetételére utal. Ez szintén nagy üzlet. Olyan név alatt – extasy – kerül forgalomba, amely az sugallja, hogy képes növelni a szexualitást és a nemi élvezeteket. Ez azonban csak mítosz, amelyet a tények romba döntöttek. Számos tanulmány mutatott rá ugyanis, hogy az extasynak semmilyen hatása nincs a szexuális élvezetek intenzitására. És azoknak a fiataloknak is, akik használják, ténylegesen csak 7 %-a gondolja úgy, hogy „növeli a szexualitásukat”. De még ha mindez igaz lenne is, akkor sem kárpótolna azért a maradandó károsodásért, amelyet az extasy képes okozni használóinak. És ez a kár még csak meg sem közelíti a kannabisz és származékai által okozott károkat. A közúti balesetek 12-37%-a köszönhetõ a hasisfogyasztásnak, amint azt a Franciaországban, Svédországban, Németországban és az Egyesült Államokban végzett tanulmányok mutatják.

tudok tenni én egymagam? Hiszen semmilyen pozitív hatást sem tudok elérni.” De az önkéntes lelkészek és más szcientológusok ezt világszerte másképp gondolják. „Nem kell belenyugodnunk a drogfogyasztók, bûnesetek, halálesetek és visszaélések folyamatoNéhányan azt akarják, hogy a nyilvánosság azt higgye, hogy a hasis az alkoholhoz hasonló, holott a természetük egyáltalán nem teszi õket összehasonlíthatóvá. Ténylegesen bebizonyosodott ugyanis, hogy az emberi testnek hónapokba telik, amíg teljesen lebont egy adag THCt, amely a kannabisz aktív kémiai alkotórészét képezi. Azonos mennyiségû alkohol lebontásához viszont csupán 6 órára van szüksége a szervezetnek. És ez csak néhány azok közül a tények közül, amelyeket a „Mondj nemet a drogokra! Mondj igent az életre!” elnevezésû mozgalom ismertetõfüzetei tartalmaznak. Bár ez a mozgalom – mint a különbözõ Szcientológia szervezetek kezdeményezése – már 1989 óta létezik, a nyilvánosságnak szóló egyesített információs kampány Európa-szerte 2001 elején vette kezdetét. Azóta a különbözõ országok Szcientológia egyházai felvilágosításra és megelõzésre tett együttes erõfeszítése 260 millió emberhez

EMBER

ÉS

SZABADSÁG

san emelkedõ számába” – mondta Fogarasi József, az egyik futó. – „Lehet valamit tenni ezzel kapcsolatban!” És akkor kimondták, hogy végig fognak futni az országon, és meg fogják mutatni mindenütt, hogy a drogmentes élet különösen a nemzet ifjai számára igenis érdemes cél és üzenet. Nagy nyilvános támogatás Mint ahogy Kormány Emil, az egyik futó mondta: „A futás maga – még ha 1900 kilométer is – nem fog megoldást hozni.” Ezért az útvonaluk mentén az atléták különbözõ anyagokat osztottak gyermekeknek és felnõtteknek egyaránt, hogy tájékoztassák és felvilágosítsák õket a drogokról szóló tényekrõl, illetve a bennük rejlõ veszélyekrõl. Kiáltványlapokon aláírásokat gyûjtöttek a polgároktól, akik szívesen vettek részt a rendezvényeken, és csatlakoztak a Drogmentes Magyarország eszméjéhez. Felírattak több száz gyereket, hogy „Drogmentes Kapitánnyᔠváljon – ezt a programot egyébként világszerte a Szcientológia egyházak szponzorálják és szervezik. Az atléták számos TV- és rádióinterjút is adtak. A rendezvényeken közismert sportolókkal és mûvészekkel léptek fel, akik egyértelmûen a drog- és bûnözésmentes életre szólították fel az alkalmanként több száz fõnyi közönséget. Emellett felkeresték az érintett települések polgármestereit, rendõri vezetõit, iskolaigazgatóit, hogy a drogprobléma kezelésérõl értekezzenek velük, és ismertessék nekik azt az egyedülálló, több, mint 70 %-os hatékonysággal mûködõ megoldást, a Narconon-programot, amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki, és már a jutott el annak a csaknem 10 millió drogfelvilágosító kiadványnak és szórólapnak köszönhetõen, amelyet a nyilvánosságnak tartott több, mint 30 000 különféle információs rendezvényen osztottak szét, illetve annak a 35 000 hirdetõtáblának és poszternek köszönhetõen, amelyet a fõbb európai városokban helyeztek el. „Ezek az anyagok jó eszközök, fõleg a családban való használathoz” – mondta Zoltán László, a Mondj nemet a drogokra kampány alkalmából Budapesten. – „A fiatalok figyelmét fel lehet hívni a veszélyekre, és ezzel meg lehet akadályozni, hogy megtegyék az elsõ lépést lefelé a halálos úton a droghasználat felé. Ez a nevelés otthon kezdõdik.” A mozgalom szervezõi szerint a szülõknek a következõ egyszerû irányelvek segíthetnek – ahogy azt a „Mondj nemet a drogokra” mozgalom egy másik kiadványa, a „A gyermekek és a drogok: Útmutató szülõknek” címû füzet tartalmazza:

világ 30 országában alkalmazzák. Ez a Maraton – amelyet már a kezdetektõl fogva jó néhány csoport és személy támogatott –, ahogy haladt keresztül az országon, egyre nagyobb és nagyobb támogatást élvezett. A futókhoz csatlakozott a nemzetközi ultramaraton futás élvonalát képviselõ Frank Tibor, mint ahogy Pécsrõl az a négy diák is, aki 30 km-t futott együtt a csapattal. Az út mentén több ezren írták alá a Drogmentes Magyarországért tett fogadalmat. De a Maraton céljának megvalósíthatóságára példa annak az iskolásnak az esete is, aki a „Drogmentes Kapitányok” avatása után a betonkerítésnek hajítva törte szét az eddig magánál hordott extasy tablettát. A Maraton vándorkönyvében található számtalan támogató, sportoló, elõadó, orvos, polgármester és tanár aláírása és elismerõ szavai is fontosak – az azonos célért történõ összefogás megannyi bizonyítéka. Ez a nemes célú atlétikai vállalkozás egyébként a Belügyminisztérium hivatalos honlapjának elsõ oldalán szerepelt. Nemzeti erõfeszítések Most önkéntes lelkészek Magyarország-szerte viszik tovább a futók szellemiségét. Több, mint fél millió magyar embert értek el egy fontos üzenettel a drogokról: „Lehet valamit tenni ezzel kapcsolatban.” Ez a jelmondat új erõt ad a reményeknek és az álmoknak. Minden egyes személy kiveszi a részét, és ez sokat számít. Mint ahogy a futók is kivették részüket, amikor elhatározták, hogy tudnak valamit TENNI ezzel kapcsolatban. Én tudom. Ott voltam. Futottam 35 napon át.

* Fordítson idõt a gyermekeire. Csináljanak együtt pozitív és építõ jellegû dolgokat. * Adjon gyermekeinek szeretetet és odafigyelést. Mutassa meg nekik, hogy érdekli, mi van velük, és számíthatnak Önre. * Növelje a választási hatalmukat és az öndeterminizmusukat azzal, hogy megengedi nekik a döntést saját életük felõl. * Bátorítsa a nyitott kommunikációt. Beszélgessen velük, hallgassa meg õket, teremtsen bizalmas légkört. * Mutasson jó példát. Úgy viselkedjen és beszéljen, ahogy szeretné, hogy gyermekei viselkedjenek és beszéljenek. * Hagyja, hogy gyermekei tanuljanak a hibáikból, és felfedezzék maguknak, hogy hogyan cselekedjenek a legjobban. Az információs füzetek ingyenes példányait keresse a Dianetika Központban, Budapest VII., Erzsébet krt. 5. szám alatt, vagy érdeklõdjön a 268-9920-as telefonszámon.

3.

OLDAL

„Össze kell tartanunk” Dr. Komáromi István elmondja az Ember és Szabadság olvasóinak, hogy õ miért támogatja a drogmentességet. A „Drogmentes Magyarországért Maraton 2002”-t Komáromi István indította el, aki énekes, költõ és zeneszerzõ, egyébként pedig a Belügyminisztérium Közkapcsolatok Fõosztályának vezetõje és vezetõ fõtanácsosa. Az alábbiakban közöljük Dr. Komárominak a témáról adott nyilatkozatát.

H

Itt drogellenes ismeretterjesztõ anyagokat terjesztenek. Ezért mondom azt is, hogy jó lenne, ha nálunk csak a zene kábítana. És azt is mondom, hogy nem távol kell magunkat tartani az ilyen mozgalmaktól, hanem inkább össze kell õket gyûjteni, koordinálni és erõsíteni kell, hogy a hatása minél nagyobb legyen.

Össze kell gyûjtenünk, koordinálni és erõsíteni kell ezeket az egyéni kezdeményezéseket, hogy a hatás minél nagyobb legyen.

atározottan az a véleményem, hogy csak úgy – ahogy itt el is mondtam –, hogy csak úgy lehet a drog ellen igazán föllépni, ha az igény oldaláról csökkentjük a dolgokat, ha nem lesz piaca. Ez egy iparág, a drogkereskedelem, a drogterjesztés, ezért ezt tönkretenni csak úgy lehet, ha nem lesz rá igény.

Ezért azt tudom mondani, hogy minden olyan törvényes egyesületet, amelyik ez irányba hat és ilyen irányú kezdeményezései vannak, támogatni kell abban, hogy ezt végre tudja hajtani. Ezért jöttem el jó szívvel, mert a cél az, hogy ne drogozzanak a fiatalok az országban. Ennek a futásnak ez a célja. Erre akarja a figyelmet felhívni.

Nem az a lényeg, hogy ki mondja, hanem az, hogy mit mond. Törvényes rendezvényen, érdemes célok érdekében bármikor segítséget kell nyújtani. Régen balkáni útvonalnak hívtak bennünket, ahol csak átment a drog. Késõbb rájöttek, hogy nem így van, mert néhányan már szedték is a drogot. Aztán késõbb rájöttünk, hogy hazánkban már termesztik is, most meg rájöttünk, hogy néhányan – mint az utóbbi hónapokban – bele is halnak. Tehát, innentõl kezdve semmi sem elég a probléma kezelésével kapcsolatban. Minden ember érték, és ahogy a kollégám mondta, ha valaki anyagot szed, akkor belõle is anyag lesz, mert a lélek meghal.

Ebbe beletartozik a rendõrség munkája is, hogy felderítse azokat az iparszerûen tevékenykedõ embereket, akik tönkretesznek másokat. De ugyanakkor szükség van arra is, hogy kezeljük azt, aki már beleesett, és itt jön a drogközpont, a tanácsadás és a többi, de a legnagyobb feladat a megelõzés. És a megelõzés végül is valahol PRmunka, mert tudatosítanunk kell. Itt, énszerintem, semmi nem elég. Minden eszközt igénybe kell venni.

Tudni és használni a tényeket A Szcientológia Egyház közönségszolgáltatásként nagyon pontos adatokat tartalmazó felvilágosító füzeteket oszt szét, amelyeket a létezõ leghatékonyabb fegyverként használhat bárki a drogok legyõzésére. ÉS EZEK A TÉNYEK. Az igazság a „fû”-rõl: A propaganda, miszerint a marihuána „nem annyira rossz”, mint más drogok, hazugság. Extasy, az áruló leleplezése: Ez az „új” drog egyáltalán nem új, a veszélyei évtizedek óta dokumentálva vannak.

Heroin: halál a vérben: A leghalálosabb és leginkább függõséget okozó drog története, és hogy hogyan hat a függõ személyre, és miért. A gyermekek és a drogok: Mit tehetünk? Hasznos útmutató szülõknek, tanároknak és fiatalokkal foglalkozó nevelõknek arról, hogyan informálják a gyerekeket a drogokról.

A gye rmeke Vegye fel a kapcsolatot a k és a d r o g o k „Mondj nemet a drogra! Mondj igent az életre!” mozM it t e hetün

k?

Útmutat számá ó szülõk, tan ra, ak árok ike léte és társad t érdekel azés mindazok almun k jövõje ifjúság jól .

galommal ingyenes példányokért!

1399 Budapest, Pf.: 701/215 Telefon/fax: 268-9920 A Szcientológia Egyház által szponzorálva

4.

OLDAL

Az ördögi kör megszakítása Drogfüggõség és Magyarország jövõje

1850 körül az USA-ban ópiummal kábították magukat az emberek, és függõségbe kerültek. Az orvostársadalom kezelésképpen egy másik kábítószert, a morfiumot kezdte használni. „Nem veszélyes” – mondták a specialisták, és az ópium helyett ezt ajánlották. De a morfiumnak ugyanaz volt az alapanyaga, vagyis ez is a mák gubójából készült. És 20 év alatt a morfium nagyobb függõséget eredményezett, mint az ópium. Ezek után azt javasolták, hogy a morfiumot heroinnal cseréljék fel, amely „ártalmatlan pótszer”. De 15 év elegendõ volt, hogy bebizonyítsa, az új drog még rosszabb, mint az elõzõ volt. 1920 óta az Egyesült Államok betiltott minden ópiumszármazékot. Nem sokkal késõbb a heroin helyettesítéseként – a drogfüggõség kezelésére – egy új szer bukkant fel Németországban. Készítõi ennek az új szintetikus anyagnak Adolf Hitler tiszteletére az adolphin nevet adták. Aztán átnevezték dolophinre, majd a metadon nevet kapta. drogfüggõség „ördögi körérõl” és Magyarország drogproblémájának jövõjérõl kérdeztük Dr. Hermon Mihraniant, a Nyírõ Gyula Kórház belgyógyász addiktológusát. Ember és Szabadság: Fõorvos úr, a metadon ugyanolyan drog, mint a heroin? H. Mihranian: Így van. Ez drog. Ez egy ópiátszármazék. Statisztikailag ugyan ki lehet mutatni, hogy a metadonos módszer sikeres, mert

A

Interjú Dr. Hermon Mihraniannal

statisztikailag mindent lehet manipulálni. De a valóság nem ezt mutatja. A beteg leszokik a heroinról, és rászokik egy másik ópiátszármazékra, amely egyébként depridol néven közismert. Ez van a dobozára írva. Én nem hiszek ebben a szerben, és sokan vannak még, akik egyetértenek velem abban, hogy ha metadont adok a betegnek, akkor soha a büdös életben nem tudom õt drogmentessé tenni. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez így van. A metadont annak lehet csak adni, akinél más

Legyõzni a drogokat; egy ember, aki megtalálta a boldogságot

A

Drogmentes Magyarországért Maraton üzenetének köszönhetõen sokan támogatták kezdeményezésünket, és utunk mentén csatlakoztak a csapathoz – közöttük néhány korábbi drogfüggõ, aki saját tapasztalatából tudta, hogy mennyire fontos a drogmentesség hirdetése. Volt közöttük egy ember, aki

elmondta a tapasztalatait, és hogy hogyan szokott le a drogokról: „Nagyon fiatalon, 12 évesen kezdtem el drogozni. Ez 198283-ban történt. Akkoriban csak ragasztót és mûanyag zacskót tudtunk szerezni. 20 vagy 21 éves lehettem, amikor elkezdtem LSD-zni, füvezni, majd kb. 3 hónapon át

megoldás nem mûködött, és ezen a módon védjük meg õt a közösen használt tûk útján terjedõ fertõzésektõl. E és Sz: És mit szólnak ehhez azok a kollégái, akik a metadon pártján állnak? H. Mihranian: Hát, dühösek. Dühösek, mert, ugye, nem értünk egyet. Sajnos ez a szakma ilyen. Nem mindig vagyunk ugyanazon a véleményen. Azonkívül nem értek egyet azzal a döntéssel sem, hogy mi a metadont térítésmentesen adjuk. Valahogy ez nem fér naponta lõttem be magam heroinnal. 23-tól 26 éves koromig nagy dilemmában voltam, hogy hogyan tovább – ez már olyan állapot volt, amikor rettenetesen érzed magad, ha drogozol, és akkor is rettenetesen érzed magad, ha nem drogozol. Valaki mutatott nekem egy füzetet, amelynek az volt a címe, hogy Válasz a drogokra. Ez annak a Szcientológia kézikönyvnek egy része, amelyet a Szcientológia önkéntes lelkészek használnak. De számomra akkor csak az volt fontos, hogy ami le van írva, mûködik-e a valóságban, vagy sem? Kipróbáltam. Mûködött! Igen! És az eredménye az lett, hogy nem drogoztam többé. Késõbb aztán arra is rájöttem,

EMBER össze a társadalom érdekeivel. Ha valaki cukorbeteg, vesebeteg, neki miért nem adunk térítésmentesen gyógyszereket akkor, amikor a drogos nem fizet a metadonért az égvilágon semmit. Azt mondják, ha ingyen adom, akkor csökkenni fog a kínálat a piacon. Ez nem igaz! Ha a kínálat nõ, a kereslet is nõ, és ha a kereslet megnõtt, azzal annyit lehetett elérni, hogy a piacon a kábítószernek felment az ára. A másik dolog, amit nem szeretek, az a „könnyû drog”. E és Sz: Ön nem szereti ezt a kifejezést? H. Mihranian: Nem. A drog az drog. Nincs olyan, hogy könnyû és kemény drog. A különbség a drogok között az, hogy mikor szokik hozzá az ember. Kétségtelen, hogy a fûnél, a marihuánánál vagy az indiai kendernél sokkal hosszabb idõ kell, mint a heroinnál. A heroinnál már 3-4 hét alatt kialakul a függõség, a fûnél néhány hónap alatt. E és Sz: És Ön szerint mi a helyzet azokban az országokban, ahol gyógyszertárban is hozzá lehet jutni a fûhöz? H. Mihranian: Hollandiában, Angliában nem tudták megoldani a dolgokat. Azt akarták, hogy csökkenjen a bûnözés meg az erõszak, mert ugye, a droggal együtt jár a bûnözés, a prostitúció és az erõszak. E és Sz: És csökkent? H. Mihranian: Nem csökkent. Éppen hogy nõtt. Az egy tévhit, hogy csökken a bûnözés, ha legalizáljuk a drogokat! E és Sz: 20 éve dolgozik Magyarországon. Változott-e azóta a drogosok aránya? H. Mihranian: Igen, nõtt. És nemcsak hogy több drogos van, hanem az életkor is lefelé tolódott. Már 1314 évesen kezdenek drogozni. Az iskola nagyon sokszor nem tud mit csinálni. Ez komoly fejtörés az igazgatóknak. Nagyon sok elõadást kellene tartani, és nem a tiltással kell kezdeni az elõadást, hanem arról kell beszélni, hogy mi következik, ha valaki elkezd drogozni. E és Sz: Fõorvos úr, mi lesz 20 év múlva?

A TÁRSADALOM MEGSZABADÍTÁSA

A DROGOKTÓL

KIADJA A NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ

hogy amit én megtettem, azt mások is meg tudják tenni. De még jobb lenne, ha mások nem kerülnének ugyanabba a helyzetbe, mint amilyenben nekem

ÉS

SZABADSÁG

H. Mihranian: Nem tudom. Ha így marad a helyzet, akkor nem fogunk elõrelépni. Én rengeteget beszélgetek a betegeimmel. Nagyon sokat segít, ha foglalkozom velük. Én mindig elérhetõ vagyok a számukra. Úgy gondolom, össze kellene fogni mindenkivel, aki a megelõzéssel foglalkozik. A pénz háromnegyedét, amit erre szán az állam, olyan intézményeknek kellene adnia, amelyek képesek segíteni. Az mindegy, hogy egyházi vagy nem egyházi intézmény. A lényeg az, hogy mûködik-e. Ha pozitív dolgok vannak benne, és az ott lévõk tudnak segíteni, akkor azt az intézményt támogatni kell, fejleszteni és növelni kell a kapacitását, hogy a betegek oda tudjanak menni. Arra kell költeni a pénzt Magyarországon, hogy olyan intézmények legyenek, ahonnan a gyereket, amikor már tiszta, ki tudom emelni, és olyan közegbe tudom tenni, ahol foglalkoznak vele, és mint hasznos embert visszairányítják a társadalomba. Azzal kell foglalkozni, hogy megkeressük a gyerekben a képességeket, és segítsünk neki, hogy kezdjen el megtanulni dolgozni, kezdjen el megtanulni felelõsséget vállalni, kezdjen el megtanulni élni. E és Sz: Köszönöm a beszélgetést. Dr. Mihranian - bár eredeti szakterülete a belgyógyászat - 1975 óta szülõföldjén, Jeruzsálemben, a kábítószer rabjainak gyógyításával is foglalkozott. Már a Föld több táján is dolgozott, amikor 1981-ben Magyarországra költözött, és azóta itt folytatja tevékenységét. A KözelKeleten évszázadokra visszanyúló hagyománya van a drogok használatának, és a gyógyításban ott megszerzett tapasztalatait magyarországi tevékenységében is kiváló eredményekkel kamatoztatja. A Nyírõ Gyula Kórháznak - az ország egyik legismertebb szenvedélybeteg-kezelõ kórházának - fõorvosaként méltán elismert szaktekintély az addiktológia témakörében.

volt részem. Ezért elkezdtem az iránt érdeklõdni, hogy mit lehetne tenni. Kiderült, hogy a Narconon drogrehabilitációs alapítvány – amely L. Ron Hubbard leszoktatási módszerét használja – elõadásokat és felvilágosítást tart a drogokról. Elõttem volt hát a lehetõség, hogy tanuljak, és másokat is felvilágosítsak. Azóta is ezt csinálom. Megéri, mert tapasztalatom szerint a visszajelzés elég jó, és az elõadások után sok gyerek írta le a véleményében, hogy már gondolt arra, hogy kipróbálja a drogokat, de most már nem akarja kipróbálni. Ez nagy örömmel tölt el. Számomra ezért megéri ez a munka.”

EMBER

ÉS

SZABADSÁG

5.

A gyermekek megvédése a drogoktól Gajdos László cikke A gyermekkori mentális betegségek hamis reklámozásának tilalma tendenciává válik

M

agyarországon egyre több szülõ és mások is kifejezik aggodalmukat a gyerekek pszichiátriai anyagokkal való drogozásával – fõleg az amfetamin drogokkal – kapcsolatban. Ahogy az Ember és Szabadság 2002ben korábban már hírül adta, növekszik ezeknek a drogoknak a gyerekekre gyakorolt káros hatása. Augusztusban magyarok milliói tanultak a fiatal Széll Szabolcs esetébõl, akinek egyik fele lebénult, miután egy pszichiátriai amfetamin származékkal kezelték. A történet a TV2 Fókusz c. mûsorában is látható volt, miután a fiú édesanyja panaszával az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) alapítványhoz fordult. Az orvosi jelentések alapján – amelyet az anya adott át egy orvosnõnek, aki megvizsgálta a fiút –, megállapította, hogy a fiú állapota feltehetõleg tardive dyskinesia – vagyis egy súlyos mellékhatás, amely azoknál az eseteknél fordul elõ, akik pszichiátriai drogokat kapnak. Dr. Fábián Márta neurológus, aki megvizsgálta a fiút, és különbözõ orvosi vizsgálatra küldte, elmondta a Fókusz nézõinek, hogy az eredmények alapján nagyon valószínû, hogy a bénulást a drog okozta. Az orvosok azt is megállapították, hogy a fiú fizikailag egészséges volt, csak túl aktív – elõször is ez volt az oka, hogy drogokat adtak neki, mivel aktivitási szintjét mentális betegségnek állították be. A nemzetközi szakértõi vélemények rámutatnak, hogy a gyerekeknek adott pszichiátriai drogok nemcsak a kémiai egyensúlyt változtatják meg, illetve az érzékeket és a kinézetet, hanem mellékhatásaik is vannak, éspedig gyakran igen súlyosak. Néhány esetben a mellékhatásokat további „mentális rendellenesség”ként diagnosztizálták félre, s így másik drogot írattak fel. Más eseteknél is elõfordult, hogy bár a mellékhatásokat ismerték, mégis egy másik droggal ellensúlyozták. Van olyan gyerek, aki két, három vagy még több pszichotropikus drogot fogyaszt egyszerre.

Az Európa Tanács tevékenysége Mint a fiatal Széll Szabolcs esetében is, a drogokat egyre gyakrabban írják fel gyerekeknek a „figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség” (ADHD) pszichiátriai diagnózisára. Az ADHD „diagnosztikai ismérve” abból áll, hogy leellenõrzik az olyan felsorolt tünetek súlyosságát, mint hogy a gyerek izeg-mozog a székben, félbeszakítja az embert vagy hangosan beszél, képtelen halkan játszani, felületes a házi feladattal, elveszti a személyes dolgait és ellenõrzõjét, és a gyerekkor más általános viselkedéseit, amelyek az egyik gyereknél hangsúlyozottabbak, a másiknál kevésbé. Annak kapcsán, hogy megnövekedett az ADHD-val diagnosztizált gyerekek száma, az Európa Tanács 2002 májusában megjelentetett egy kiadványt „A hiperaktív gyerekek diagnózisának és kezelésének ellenõrzése Európában” címmel. Sokan megkérdezik, hogy miért kell „orvosságként” adni a gyerekeknek amfetamin készítményeket, amikor e drogok káros hatásai a függõségtõl kezdve a fizikai és mentális sérülésekig már dokumentálva vannak – és korábban miért voltak az amfetaminok (amelyeket „speed”-ként is ismernek) évtizedekig illegálisak. Drogok terjesztése, figyelmen kívül hagyva a veszélyeket A választ erre a kérdésre Magyarországon nagymértékben az illegális drogok használatával kapcsolatos nemzeti irányelv alakulásában találhatjuk meg. Az elmúlt tíz év során egyre erõsebben mûködött egy mozgalom azzal a céllal, hogy csökkentse a „lágy drogok” veszélyének fontosságát, és engedélyeztesse a használatukat. Nem meglepõ, hogy Magyaror-

szágon ennek a mozgalomnak az élén fõleg pszichiáterek állnak. Néhányan emlékeznek még rá, hogy Veér András pszichiáter vezette az ország balszerencsés Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottságát, amelyet 1998ban alapítottak, és háromhónapnyi mûködés után meg is szûntettek – az iroda nemcsak hogy nem volt hatékony, hanem Veér András a drogok „ártalmatlanságát” is hangoztatta. Ezt követõen elmozdították a mentálhigiéné miniszteri biztosa posztról, mely tisztséget 1994-tõl 1998-ig töltötte be. Ez idõ alatt Veér arra tett erõfeszítéseket, hogy olyan „információ”-kampányokkal helyettesítsen egy nemzeti drogmegelõzõ kampányt, amelyek arról „oktatták ki” az állampolgárokat, hogy hogyan használják „biztonságosan” a drogokat, „elkerülendõ a káros következményeket”. Veér nem titkolta álláspontját. 1994-ben azt nyilatkozta a Magyar Nemzetben, hogy a „lágy drogok” ártalmatlanságát aktívan ismertté kellene tenni – és õ pontosan ezt szeretné tenni. Veér a mentális egészség terén szerzett befolyását a korábbi pozíciójából érte el, nevezetesen az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) pszichiáter igazgatói székébõl. Így aztán nem csoda, hogy úttörõ munkája révén a magyarok egy pszichiátriai társadalmat látnak maguk elõtt, amely – figyelmen kívül hagyva minden veszélyt – növekvõ mértékben támogatja a gyerekeknél a droghasználatot. A gyerekek drogozása kéz a kézben nõtt fel azzal a propagandával, hogy a viselkedéssel és tanulással kapcsolatos problémák „agyi rendellenességek”. Bár nincs tudományos vagy laboratóriumi teszt az ADHD-ra, a pszichiátriai intézmények például agresszíven agyi rendellenességnek titulálják: „kémiai egyensúly fel-

A holland reklámfelügyeleti hatóság mostanában rombolta le az áltudomány arculatát, mivel egy vízválasztó döntésben megakadályozta a hamis állítás terjesztését a gyermekkori mentális betegségekrõl, amelyet arra gondoltak ki, hogy pszichiátriai bevételeket érjenek el vele.

borulása”, „helytelen agyi funkciók” vagy más hasonló megfogalmazást használnak, sõt, még „genetikai betegségrõl” is beszélnek. Ez persze lehetõvé teszi a drogok felírását és árusítását. A vízválasztó döntés A holland reklámfelügyeleti hatóság mostanában rombolta le ennek az áltudománynak az arculatát, mivel egy vízválasztó döntésben megakadályozta a hamis állítás terjesztését a gyermekkori mentális betegségekrõl, amelyet arra gondoltak ki, hogy pszichiátriai bevételeket érjenek el vele. 2002. augusztus 6-án a Holland Reklámozási Kódex Bizottság törvény hozott arról, hogy a holland Agy Alapítványnak ki kell vennie a hirdetéseibõl azt az állítását, hogy pszichiátriai diagnózisa szerint az ADHD neurobiológiai betegség vagy

A gyermekek pszichiátriai drogozásának növekedése Magyarországon kéz a kézben jár a drogok veszélyeinek leértékelésével, nagy részben Veér András pszichiáternek köszönhetõen. nem megfelelõ agyi mûködés lenne. Az Agy Alapítvány az egyik újságban, a Volkskrant-ban közzétett hirdetésében pénzbeli támogatásért folyamodott, állítván, hogy az ADHD születési agyi mûködésképtelenség. Az Alapítvány promóciós kampánya az újságokban, magazinokban, a televízióban és röplapokon lévõ hirdetésekbõl állt. A Kódex Bizottság arra utasította az Alapítványt, hogy szüntesse meg hirdetéseiben az ilyen hamis állításokat. A Bizottság a döntésében a következõket is kijelentette: „A vádlott által benyújtott információ nem alapozza meg azt a határozott kijelentést, miszerint az ADHD születési agyi mûködésképtelenség lenne... Ilyen körülmények között a vádlott nem volt eléggé körültekintõ, és a hirdetés félrevezetõ.” A Bizottság egy panaszos kérelmére válaszolt, amely panasz benyújtását az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) alapítvány holland részlege intézte. A CCHR olyan nemzetközi megfigyelõ szervezet, amelyet 1969-ben azért alapított a Szcientológia Egyház, hogy felderítse és napvilágra hozza az emberi jogok elleni pszichiátriai kihágásokat és jogsértéseket. Augusztus 29-én az Agy Alapítvány visszavonta fellebbezését a Bizottság

OLDAL

döntését illetõen, és megállapodott vele, hogy az említett hirdetést megszûnteti. A határozat arra ösztönözte a CCHRrészlegeket, a gyerekek ügyvédeit, a szülõket és más olyan személyeket, akik ellenezték a gyerekekkel szemben elkövetett pszichiátriai visszaéléseket, hogy hasonló panaszos kérelmet intézzenek a hamis reklámokkal szemben – különösképpen az Egyesült Államokban, ahol a gyerekeken diagnosztizált ADHD 1987 és 2001 között 1100%-kal nõtt, és ez milliónyi receptben és profitban jelentkezett a pszichiátriai iparág számára. Nincs tudományos bizonyíték A CCHR nemzetközileg olyan súlyos bizonyítékokat gyûjtött össze, melyek szerint az iparág „gyógyítható agyi rendellenességként” hirdeti az ADHD-t, miközben nincsenek sem diagnosztikai tesztek, sem tudományos tények, amelyek alátámasztanák ezt az állítást. Valójában a saját szakembereik is ismételten azt hangsúlyozzák, hogy nincsenek ilyen bizonyítékaik. Ennek ellenére a pszichiátriai ipar az elmúlt két évtizedben meghízott az ADHD eladásából és a hozzá kapcsolódó – kitalált – rendellenességekbõl, amelyet válaszként tálalnak a tanulási és viselkedésbeli problémákra, és milliónyi drogokat tartalmazó receptet bocsátanak ki a gyerekeknek, akik közül némelyik alig két éves. Az ADHD az amerikai pszichiáterek találmánya, és az Amerikai Pszichiátriai Társaság kiadványában A mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM-IV.) is szerepel. Ez az intézmény bibliája, amely azokat a „hivatalos” pszichiátriai betegségeket tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik a fizetõ ügyfeleket és a drogok felírását. Sõt, a DSM-ben még ilyen kijelentés is található : „Mindazon túl, hogy ez a kézikönyv leírja a mentális betegségek osztályozását, be kell vallani, hogy nincs olyan meghatározás, amely pontosan leírná a »mentális rendellenesség« határait.” És mind e közben folytatódik a félreinformálás az ADHD „biológiai” vagy „genetikai” okairól, éspedig annak ellenére, hogy 1999-ben az USA-beli Surgeon General a következõket jelentette a mentális egészségrõl: „Nincs olyan határozott sérülés, laboratóriumi teszt vagy abnormalitás az agyszövetekben, amely azonosítaná a betegséget.” Vagy: „Egyetlen gént sem találtunk, amely felelõs lenne a mentális betegségekért.” Dobos János, a magyarországi CCHR szóvivõje elmondta, hogy „Az idõ már rég megérett arra, hogy megállítsuk ezt az ártatlan gyermekek bedrogozására létrehozott tisztességtelen intézményt – egy olyan intézményt, amelynek ideológiai lendületében nem kis mértékben van része az olyan »professzoroknak«, mint Veér András pszichiáter, akinek, úgy tûnik, sokkal nagyobb szándéka van a gyerekek drogokkal való táplálására, mintsem hogy megszabadítsa õket tõlük.”

6.

OLDAL

EMBER

Politikusok lépéshátrányban az Európai Unió emberjogi normáihoz képest

Egy politikai javaslat, amely megcsorbítja a magyarok vallásszabadságát valamint sérti az alkotmányt és az Európai Unió normáit

N

em nagy figyelmet keltõ politikai eljárással Magyarországon ez év májusában, a 2002. évi választások folyamán megújult országgyûlés az MDF-nek adta meg azt a jogot, hogy elnököt delegáljon a hagyományosan ellenzéki vezetésû bizottságba, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságba. Az MDF választása Szászfalvi László képviselõre esett. Szászfalvi László személye elsõ megközelítésben logikus döntésnek tûnik: az új elnök református lelkész. Mint képzett és elkötelezett lelkipásztornak nemcsak vallási kérdésekben kell jártasnak lennie, hanem különös affinitást és megértést kell tanúsítania a kisebbségi vallások mindig kényes ügye és az emberi jogok nem kevésbé problematikus, mély emberi empátiát igénylõ kérdései iránt is. Elvileg tehát semmilyen ellentmondás sincs ezzel a fejleménnyel kapcsolatban. Nem is lenne, ha Szászfalvi László még 2001 novemberében nem indított volna ideológiai háborút azzal, hogy Balogh Lászlóval közösen benyújtott egy határozati javaslatot a Tisztelt Ház elé a kormány mellett mûködõ „Tárcaközi Képviselet” felállításáról, hogy korlátozza a Magyarországon törvényesen bejegyzett kisegyházak mûködését, és ezáltal korlátozza számos vallási kisebbséghez tartozó magyar állampolgár emberi jogait is. A vallási és emberjogi csoportokat és vezetõket Magyarországszerte sokkolta a testületben lévõ nyilvánvaló vallásos elõítélet, valamint az az emberi jogi standardokban való visszaesés, amelyet ez az Európai Unióba törekvõ Magyarország számára képvisel. Az elsõ probléma, hogy a létrehozandó testület eleve nem mentesíthetõ a politikai befolyástól (a kormány nevezné ki a vezetõjét, tehát a politikai semlegesség nem garantálható még a szakértõk felkérése kapcsán sem). Másodsorban, a testület feladatainak nagy részét az tenné ki, hogy

Takács Ákos cikke

folyamatosan figyelemmel kísérje, a feketék („alsóbbrendû” emberek, elemezze és véleményezze azon stb.) korlátozásához vezettek, ma vallási közösségek mûködését, már csak érdekességként és megamelyek minden törvényes alapot mosolyogtató dolgokként tartjuk nélkülözve csak Szászfalvi László és számon, de 50 évvel ezelõtt az Balogh László képviselõk vélemé- ilyesmi még meglehetõsen komoly nye alapján szerepelnek az általuk dolog volt. létrehozott ideológiai feketelistán. Harmadsorban, a testület besúgó hálózatot építene ki a kisegyházak tagjairól (I. 5-6. bekezdés) – ez olyan módszer, amely a kommunista rezsimre emlékeztet, vagy talán még annál is rosszabb. Ezenfelül a testületnek joga lenne arra, hogy törvényjavaslatokat dolgozzon ki azért, hogy a javaslattevõk véleménye alapján – kijátszva alkotmányos jogrendszerünket – minden alap nélkül a törvény erejével járhasson el vallási közösségek és Szászfalvi László (felül) és Balogh László ezek tagjai ellen (I. 7. bekezdés). (alul) a vallásszabadságot elnyomni szánMás szóval, a törvényjavas- dékozó törvényjavaslatukkal az európai lat-tevõk szerint – mivel nem emberjogi normákat tekintve nagymértudnak eljárni a Magyarorszá- tékben hátrányba hozta a nemzetet . gon törvényesen mûködõ kisegyházak ellen – meg kellene változtatni nemzetünk törvényeit, álcázott miniszteri rendeletet kell alkottatni, és akkor menne a dolog. Azt is mondják továbbá, hogy a magyar adófizetõk költségén (ebbe belevéve a kisvallások hívõit is) fel kellene állítani egy központot, amely addig vizsgálja a vallási közösségeket, amíg képes nem lesz lemodellezni egy-egy olyan élethelyzetet, amely – az alkotmány és az emberi jogi normák ellenére Nem ebben az országban él – – törvénytelenné teszi õket, és vagy nem figyeli a közéletet – az, aki végre ellehetetlenül a mûködésük. azt gondolja, hogy az utóbbi évekTriviális hasonlat, de súlyát te- ben a kormány ne talált volna és ne kintve, sajnos, ide illik, amikor is a csapott volna le az általa nemkívánamúlt század elsõ felében az Egyesült tosnak vélt egyházak mûködésével Államok déli részén sokak nézõ- kapcsolatos legkisebb törvénytepontja a következõ volt: „Ha a rab- lenségre is – ha ilyenek lettek volna. szolgák felszabadítása után nem Még a nyilvánvalóan kormányzati tudjuk megakadályozni a feketék megrendelésre készülõ NBH-jelenszabad mozgását, akkor egyszerûen tések (Nemzetbiztonsági Hivatal) is törvénybe kell iktatni, hogy feketék rendre olyan közhelyes, konkrénem utazhatnak tömegközlekedési tumok nélküli és megfoghatatlan eszközökön – és máris bûnözõvé általánosságokban fogalmaztak, tettük azt, aki nem tudja, hol a he- amelyekbõl a figyelmes olvasó lye.” egyértelmûen megállapíthatja: nem Azokat az elméleteket, amelyek találtak semmit, de valamit monda-

niuk kellett, tehát kényesen ügyeltek arra, hogy semmilyen jogi következménye ne lehessen nagy nyilvánosság elõtt tett kijelentéseiknek (rágalmazás: BTK, jó hírhez való jog: PTK). (A legkonkrétabb állításuk szerint az jelent nemzetbiztonsági veszélyt egy általuk meg nem nevezett egyházzal kapcsolatban, hogy az az egyház jól megszervezi belsõ mûködését.) Más körülmények között az egészet elutasíthatnánk azzal, hogy ez csak hivatással kapcsolatos féltékenység. Nehéz lenne egyáltalán komolyan venni, ha nem vennék ténylegesen komolyan az NBH jelentés szerzõi, és azok, akik ezekre mint adatra támaszkodnak. És mielõtt az az elvileg jogos kérdés merülne fel e sorok olvasójában, hogy a cikk írója miért ilyen rosszindulatú, miért nem tételezi fel Szászfalvi képviselõ úrról és Balogh képviselõ úrról, hogy õket tényleg csak az „önálló” indítványuk bevezetésében megfogalmazott okok vezették, meg kell vizsgálnunk ezeket az érvként felhozott okokat. Az elsõ ok az, hogy a képviselõk „…figyelemmel a magyar állampolgárok jelentõs számú csoportjaitól érkezett kezdeményezésre” léptek. Ez annyira „konkrét”, mint a rossz emlékeket idézõ: „több állampolgári bejelentés is érkezett…”. Ez egy demokráciában a komédia kategóriájába sorolható érv. Más szóval, tevékenységük alapját pletyka képezi: nem a kis egyházak törvényszegéseirõl, nem is zugügyvédek ügyeskedései révén megrekedt igazságszolgáltatási eljárásokról vagy igazuknak érvényt szerezni képtelen sértettekrõl van szó. Természetesen nem, mert ilyen esetek nem léteznek. Az „állampolgári kezdeményezések” valójában csak néhány más hitével kapcsolatban intoleráns személy szélsõséges követelését tartalmazzák. A bevezetésben szereplõ második érv már sokkal alattomosabb: a képviselõk azt állítják, hogy „…figyelemmel továbbá az Európa Tanács testületeinek az elmúlt évek folyamán elfogadott állásfoglalásaira és ajánlásaira; – különösen az ET Parlamenti Közgyûlésének 1412. sz.

ÉS

SZABADSÁG

(1999. június. 22-i) ajánlására.” Ezzel azt szeretnék elérni, hogy az ember azt gondolja, hogy az ET megerõsíti az „európai szintû fenyegetést”, valamint nyilatkozatokat fogalmaz meg a témával kapcsolatban. Nem. Valójában a szerzõk egyszerûen figyelmen kívül hagyták az Európa Tanács testületeinek az elmúlt évek folyamán elfogadott állásfoglalásait, és kiragadták az ET Parlamenti Közgyûlésének 1412. sz. javaslata udvariasan „elutasított” gondolatát. Azt a javaslatot, hogy állítsanak fel egy úgynevezett „Információs Központot” – ami az európai kisebbségekkel kapcsolatos központi propagandaszervezet szépített megnevezése –, az ET legtekintélyesebb tagjaiból álló, 43 országot reprezentáló Miniszterek Tanácsa elutasította. A miniszterek azt válaszolták, hogy nem látják biztosítottnak az 1412. sz. javaslatban felállítani szándékozott, úgynevezett Információs Központ hitelességét és objektivitását. A Szászfalvi László és Balogh László által megfogalmazott magyar változat sokkal nagyobb hatalmat adott volna a Miniszterek Tanácsa által elutasított ET 1412. sz. javaslatánál. Mint már említettük, a magyar változat mellõzött volna néhány fontos ET-nyilatkozatot, beleértve a következõket is: „A vallási pluralizmus elidegeníthetetlen része (szükségszerû jellemzõje) a demokratikus társadalom fogalmának. Épp ezért ez a gondolat a kulcsreferencia ahhoz, hogy megállapítsuk, miszerint a vallásszabadság az Egyezmény 9. cikkelyének 2. bekezdése alapján történõ valamely korlátozása elfogadható-e, vagy sem.” (Utalás az 1950-es emberi jogokat és alapvetõ szabadságjogokat védelmezõ Európai Konvencióra.) Az említett Egyezmény 9. cikkelye kimondja: „1. Mindenkinek joga van a gondolkodás, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a szabadságot ahhoz, hogy valaki megváltoztassa a vallását vagy hitét, illetve azt a szabadságot, hogy akár egyedül, akár másokkal együtt egy közösségben és akár nyilvánosan, akár privát formában kifejezésre juttathassa a vallását vagy hitét imádságok, tanítások formájában, valamely gyakorlatban vagy szertartásokon.” „2. Azt, hogy valaki a vallását vagy hitét kifejezésre juttassa, csak olyan mértékben szabad korlátozni, mint ahogy azt a törvény meghatározza, és ha erre egy demokratikus társadalomban a lakosság biztonsága, a közösség rendjének, egészségének és erkölcsének megóvása érdekében van szükség, illetve azért, hogy mások jogait és szabadságát megóvják.” Ez a két idézet magáért beszél. Az Európa Tanács semmi olyan diszkriminációt nem tûr el, amely nem tartozik a 9. cikkely 2. bekez-

EMBER

ÉS

SZABADSÁG

désének hatálya alá, de még azt is csak a törvény által meghatározott módon, és ha az nem sérti a vallási pluralizmus elvét. Továbbá, az ET Miniszterek Tanácsa megállapítása szerint: „A legalapvetõbb elvnek a vallásszabadságnak kell lennie, és – a büntetõ jogban – az ártatlanság vélelmének.” Ebbõl a nézõpontból a Szászfalvi és Balogh képviselõk javasolta „Tárcaközi Képviselet” nem nevezhetõ európainak. Közelebbi összefüggéseiben teljesen szükségtelen – tisztességtelen alapokon nyugszik, és veszélyt jelent a mindenkit megilletõ jogra, hogy abban higgyen, amiben akar. Lehetnek törvényen és renden kívüli csoportok, sérthetik mások jogait és szabadságát, de mind a törvény alá tartoznak, ugyanúgy, mint Magyarország többi része, beleértve a politikai pártokat, filozófiai csoportokat, társadalmi szervezeteket, vállalatokat és minden másfajta csoportot. Az ártatlanság vélelmétõl fényévnyi távolságra áll ügyek nélkül, bûncselekmények nélkül, destruktív tevékenységek nélkül bûnöst kiáltani, és a sajtóban gerjesztett pletykák szintjén megrekedt híresztelések alapján ideológiai szükségállapot kihirdetését szorgalmazni. Természetesen lehet az ártatlanság vélelmét liberális „huncutságnak” tartani. Lehet, de akkor nem ildomos lépten-nyomon az Európai Unióra, az Európa Tanácsra és az „emberi jogokra” hivatkozni. Sokkal tisztább, egyenesebb, és – ahogy mondani szokták – magyar emberhez méltóbb, ha nyíltan bevallják valódi céljaikat. Szászfalvi László vélhetõleg azt gondolja, hogy aki nem az õ vallását követi, az téved. Sokan vannak ezzel így – a vallások természete már csak ilyen. Mindannyian a sajátunkat érezzük az igaz útnak, vagy legalábbis a legjobbnak saját magunk számára. Egy lelkésznek nemcsak jogában áll, de általában erkölcsi kötelességének is érzi, hogy a saját teológiai igazáról tanítások és példák alapján a lehetõségekhez mérten meggyõzzön másokat. Másfelõl a politikusoknak ettõl nemcsak nyíltan, de más módon is tartózkodnia kellene. De sokkal inkább a magyar polgárok szabadságával és emberi jogával összefüggõ kép része, hogy ha egy politikus ennyire pontatlan és figyelmetlen az Európa Tanács állásfoglalásainak értelmezésével kapcsolatban, akkor hogyan fogja támogatni nemcsak a Magyar Alkotmányt, hanem mint az „Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság” elnöke az Európai Unió standardjait? De a polgárok mindennapi élete szempontjából talán még ennél is fontosabb, hogy támogassa az állampolgároknak azt a jogát, hogy abban higgyenek, amiben akarnak.

7.

A szélsõségesség botrányai Nyilvánosságra került az igazság arról a szélsõséges francia testületrõl, amelyet az intolerancia „modell”jeként használtak Magyarországon. Franciaország bejelentette vallási kisebbségekre vonatkozó emberjogi politikájának megváltoztatását.

A

lig 4 év alatt e csoport szélsõségessége úgy terjedt át Európa kormányaira – Magyarországot is beleértve –, mint az áttételes rák. Emberjogi szervezetek folyamatosan kifogásolták és bírálták a „Szekták Elleni Harc Minisztériumokközi Küldetését” (MILS), amelyet 1998-ban Lionel Jospin miniszterelnök hivatali ideje alatt hoztak létre, mivel az harcias magatartást tanúsított a vallási kisebbségekkel és az õket védõkkel szemben. Illetve a Francia kormányt, mert visszautasította a reformok bevezetését. Szervezetek azzal vádolják a MILS-t, hogy megsértette az összes demokratikus normát és emberjogi egyezményt, amely betartására Franciaországot szerzõdés kötelezi. Ahogy azt a francia kormány egyik hivatalos testületének tagja, vagyis egy felsõbb kormányforrás mondja, ez a helyzet az állam „szégyenfoltjávᔠvált. Így nem túl meglepõ, hogy a demagóg Alan Vivien, a „Szekták Elleni Harc Minisztériumokközi Küldetésének” (MILS) feje, 2002 júniusában lemondott. De a MILS problémái továbbra is a nyilvánosság elé kerülnek. Ahogy a francia VSD magazin 2002. augusztusi számában beszámol róla, a MILS és a velük kapcsolatban álló szélsõséges csoportokból álló kis családja „soha ezelõtt nem került szembe ilyen robbanásveszélyes szituációval”. A hatóságok ugzanis kijelentet-

A nemzetközi emberjogi szervezetek évekig tartó kritikájának eredményeképpen Franciaország elismerte a MILS hibáit és szélsõséges tevékenységét.

ték, hogz készek megváltoztatni a vallásszabadsággal kapcsolatos állásfoglalásukat Franciaországban és Európában, illetve egy francia hivatalnok nyilvánosan elismerte, hogy a MILS csapás volt Franciaországra nézve – és ez 180 fokos fordulatra enged következtetni az ország vallási kisebbségeket érintõ politikájával kapcsolatban. Ez a kijelentés a változásra vonatkozóan egy meglepõdött de örömteli hallgatóság elõtt hangzott el a Biztonság és Együttmûködés Európában Szervezet (OSCE) éves kongresszusán, amelyet szeptemberben Varsóban tartottak. Az OSCE, amely magában foglalja Európa, KözépÁzsia és Észak-Amerika 55 nemzetének hivatalos delegációját, a világ egyik legbefolyásosabb emberjogi testülete. A MILS-t és a francia kormányt ért azon kritikákra, amelyek a reformok visszautasítására vonatkoztak, a francia delegátus válaszul magával vitt egy hivatalos nyilatkozatot, mely szerint a MILS „a megértés hiányát generálta, és elõsegítette egy olyan kép kialakulását, amely nem áll összhangban a francia valósággal.” Ezen túl a tisztviselõ azt is elmondta, hogy a „francia delegátus a teljes nyitottság jegyében, kész bármely olyan szervezet rendelkezésére állni, amely párbeszédet szeretne folytatni vele.” A MILS jövõje erõsen kérdésessé vált – azé a szervezeté, amely

Ahogy a francia VSD magazin 2002. augusztusi számában beszámol róla, a MILS és a velük kapcsolatban álló szélsõséges csoportokból álló kis családja „soha ezelõtt nem került szembe ilyen robbanásveszélyes szituációval".

mind eszméit, mind formáját tekintve modellként szolgált néhány intoleráns magyarországi hivatalnoknak. Jó néhány politikus megpróbálta hasonló testület felállítását ebben az országban, bár ezt minden emberjogi szervezet ellenezte (lásd „Politikusok lépéshátrányban az EU emberjogi normáihoz képest”).

Közpénzek pazarlása

Azon túl, hogy nemzeti szégyent jelentett, a MILS az adófizetõk pénzét is elpazarolta, ahogy arra az Ethique et Liberté (az Ember és Szabadság francia testvérújsága) által megszerzett dokumentumok rámutatnak. 2002 elején a Párizsi Szcientológia Egyház elhatározta, hogy utána jár, hogyan költi el a MILS a francia adófizetõk pénzét, és ezért a MILS 1998-2001. évi kiadásainak feljegyzéseiért folyamodott. Miután túljutott a MILS olyan irányú igyekezetén, hogy visszatartsa dokumentumait, végül 70 oldalnyi, a MILS kiadásainak feljegyzéseit tartalmazó anyaghoz jutott. Többen is úgy gondolják, hogy ezek a dokumentumok olyannyira sokatmondóak, hogy Vivien lemondása és a dokumentumok napvilágra kerülése egyáltalán nem véletlenül történt közel egy idõben. Habár a MILS a francia kormány egyik belsõ hivatala, a feljegyzések nem kevesebb, mint 88 olyan utazásról tesznek említést, amelyet a MILS 16 hivatalnoka – Vivient is beleértve – 43 különbözõ országba tett. Az eddig nyilvánosságra került utak között ott van Viviennek és

OLDAL

feleségének a kínai útja 2000 novemberében, ahol az egyetlen megjelent nyugati kormánynak õ volt az egyetlen ismert képviselõje, és ahol Vivien részt vett egy szektákkal kapcsolatos szimpóziumon, amelyet a kínai kormány szponzorált. Alig néhány héttel ezután Kína lefolytatta eddigi legkíméletlenebb támadását a keresztény felekezetek ellen, és azon túl, hogy fizikailag megsemmisített közel 1500 olyan épületet, ahol nem engedélyezett istentisztelet folyt, folyamatosan támadta a Falun Gongot, mely támadás, mint mondják, több száz ember életét követelte. A kínaiak intoleranciájukat illetõen a vallásokra vonatkozóan Franciaországot nyíltan úgy kezelték, mint egyfajta „modellt” – és ez egy másik égetõ szégyenfolt a francia hivatalnokokra nézve. A MILS pénzügyi feljegyzései ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy ennek a testületnek a tagjai ugyancsak elõnyben részesítik a napfényes turista paradicsomokat, köztük a Reunion Szigeteket, Új Kaledóniát és az Antillákat. A dokumentumok szerint egy tengerentúli út alkalmával Vivien és egy másik MILS-hivatalnok egy hetet töltött el a meglehetõsen drága francia guianai nyaralóhelyen, Cayenne városában – mindezt a francia adófizetõk pénzébõl. Egészében véve, ahogy a pénzügyi feljegyzések mutatják, a MILShivatalnokok 2000-ben 461 munkanapot töltöttek hivatalukon kívül, 2001-ben pedig 412 munkanapot, ezzel 1 millió eurójába kerülve az adófizetõknek. Az utak közül néhányat sohasem említettek meg a miniszterelnöknek küldött éves jelentéseikben. Eltûnt például az abidjani (Elefántcsontpart), illetve 4 MILSalkalmazott nicosiai (Ciprus) útja. De nem ezek a mulasztások voltak az egyedüli problémák a MILS jelentéseivel. A francia nemzeti újság (VSD) szerint augusztusban a Nemzeti Oktatási Minisztérium egyik alkalmazottja – aki 2001-ben lemondott rangidõs tanácsadó testületi tisztségérõl a MILS-nél – azzal támadta a MILS-t, hogy jelentései „pontatlanságokat és megtévesztõ kijelentéseket” tartalmaznak. A sors iróniája, hogy éppen a MILS volt az, amelynek tagjai ismételten azzal vádolták az ország vallási és filozófiai kisebbségeit, hogy azok pénzügyileg pontatlanok, megtévesztik a nyilvánosságot, és titokzatoskodóak. De nem lehetne jobb leírást találni a saját hivatalukról sem, amelynek bizonyos források szerint nincs túl nagy esélye az életben maradásra. Azoknak, akik intoleranciájukra a MILS-ben találtak támogatóra, és viszont, most másfelé kell ezt keresniük. Talán keleten, mert az egyetlen ország, amely szilárdan támogatta Vivient és a MILS-t, a kommunista Kína volt.

8.

OLDAL

EMBER

A New York-i túlélés története

Egy újságíró elbeszélése a Szcientológia önkéntes lelkészekkel való New York-i tapasztalatairól szeptember 11-e után

A

zt halottam, hogy augusztusban megjelent John McCole tûzoltóhadnagy könyve. Amikor az év elején találkoztam vele New Yorkban, azt ígérte, hogy addigra befejezi. Ez a könyv a tavaly szeptember 11-én meghalt tûzoltókról szól, akiknek jelentõs részét újdonsült barátom személyesen is ismerte. Ami nem csoda, elvégre õ is húsz éve tûzoltó. És kiképzõ, így sok tûzoltó az õ keze alól került ki. Persze mindenre nem lehet felkészülni, vagy hogy pontosabbak legyünk, nem lehet kiképzõdni. Lehetetlen majd kétmillió tonna törmelék közül kimászni, vagy elviselni a forróságot. John McCole ilyen és hasonló mondatokkal emlékezett vissza a tavaly szeptemberi terrortámadásra. „Õk már az angyalok hadseregében katonáskodnak” – jutott eszembe a tûzoltóság kapuja mellett kifüggesztett tábla, miközben hallgattam a hadnagyot. Átéreztem, amit annakidején õ is: a szigorú fizikai törvényszerûségekkel szemben átélt tehetetlenséget, a társak elvesztése felett érzett bánatot. „Az a tény, hogy szcientológus

(felül) Önkéntes lelkészek a Ground Zeronál New Yorkban; (jobb oldalon felfelé): John McCole hadnagy tûzoltósági épülete; önkéntes lelkészek segítenek a tûzoltóknak; magyar önkéntes lelkész a Ground Zero helyszínén

vagyok, sokat segít” – mondja a lánglovag. – „A tragédia utáni idõszakban a velem együtt dolgozó társaim fáradtságát enyhíteni tudtam, L. Ron Hubbard gondolatai pedig azóta is velem vannak, szellemi táplálékul szolgálnak.” Nem tudom, hogy korábban milyen megbecsülést kaptak ezek az emberek, de az biztos, hogy szeptember 11. után az egész amerikai társadalom rokonszenve feléjük fordult. New Yorkban a középsõ sáv van kijelölve a tûzoltóautók számára. Ha valaki idetéved, utána sürgõsen el is hagyja, akárcsak most, amikor John McCole kollégái szirénázva mennek el elõttünk. A felém esõ oldalon ülõ sisakos férfi mosolyogva néz ki az ablakon, hüvelykujját az ég felé tartva kacsint egyet. „Mindenki azt mondja, hogy az ikertoronynál történtek óta New York más lett. De hogyan lehet megfogalmazni ezt a változást egy évvel késõbb?” – kérdezem egy magyar származású milliomostól egy felhõkarcoló legfelsõ emeletén

található luxus apartmanjában. „Lényegesen lassabb lett az élet azóta. Ma már senki sem gázol át a másikon. Nem mondom, hogy a szegénység és a nincstelenség eltûnt ebbõl a városból, de az emberek azért jobban odafigyelnek egymásra.” Ez érzékelhetõ volt a Szcientológia önkéntes lelkészek között a terrorista katasztrófát követõ hetekben is. Nagyon sok New York-i lelkész volt kint éjjel-nappal, és többen csatlakoztak hozzájuk az USA más államaiból és más országokból is. „A mi munkánk a Föld globális jobbá tétele” – mondja Szepi, a törékeny magyar lány. Csinos a Szcientológia önkéntes lelkészek pólójában. Nem messze állunk a Ground Zérótól, az egykori tornyok hat emelet mély gödrétõl. Távolabb, úgy ötszáz méterre, jól látható az egyik sugárúton keresztülívelõ gyaloghíd.

„Szeptember 11-én csak odáig tudtunk eljutni – mutat a híd felé Szepi. – Álltunk a hatalmas porfelhõ közepén, és a tornyok maradványainál tomboló tûzvész melegétõl szakadt rólunk a veríték. Nem volt olyan szcientológus a környéken, aki ne jelent volna meg azonnal. Enyhítettük a fáradtságot, a tragédia okozta sokkokat, élelemmel, itallal szolgáltunk a mentésben résztvevõknek.” Attól kezdve, hogy megszervezték az önkéntes lelkészek csapatait, százak dolgoztak napokig vagy hetekig – 800 közülük négy teljes héten át. Segítették a munkásokat étellel, eszközökkel és egy Szcientológia eljárással, amely „asszisztként” (gyors segély) ismeretes. „Nem volt olyan New York-i hatóság, amely ne köszönte volna meg, amit tettünk ezért a városért”

ÉS

SZABADSÁG

– mondja John Carmichael, a Szcientológia Egyház New York-i szervezetének vezetõje. A dinamikus, örökké mosolygó, meghatározhatatlan korú egyházi vezetõ szavainak igazolására meg is mutatja az egyházalapító, L. Ron Hubbard életét és munkáját bemutató kiállítás tárlóiban a köszönõleveleket. Késõbb vendégül lát minket, ahol alkalom nyílik egy hosszabb beszélgetésre is. Az önkéntes lelkészek mögött álló Szcientológia Egyházról beszélgetünk, egy olyan vallásról, amely az USA-ban létezik a legrégebben. Arról kérdezem, hogy hogyan mûködik az Egyház ebben a társadalomban, és mi a legnagyobb probléma az életében? „Az Egyesült Államokban a vallásszabadság kérdésében mindenki egyformán toleráns, minden egyház egyenlõ elbírálás alá esik” – válaszolja. „De ez nem volt mindig így, ugye?” – kérdezem. „Voltak nehezebb idõszakaink, de mára ugyanolyan megbecsült egyház vagyunk az Államokban, mint a többi. Ennek egyik kézzelfogható bizonyítéka a teljes adómentesség. De számunkra az a legfontosabb, hogy hogyan tudunk megfelelni az elvárásoknak. Nemcsak a lakosság igényli a mi szolgáltatásainkat, hanem konkrét segítségnyújtásunkra a különbözõ kormányhivatalok is számítanak a bûnözõk rehabilitációjában, a kábítószer elleni küzdelemben és az oktatás korszerûsítésében. És ezekben óriási szerephez jutnak önkéntes lelkészeink. Õk a mi válaszunk a szükséges munkaerõre ott kint, hogy hatékony segítséget nyújtsanak. Mint például Szepi, akit Ön is ismer. Õ a kábítószer elleni küzdelembõl és az oktatásfejlesztésbõl veszi ki a részét. A kábítószer elleni küzdelem fontosságát nem kell elmagyaráznom, túlságosan is nyilvánvaló. Az oktatásról csak annyit, hogy a legfontosabb feladat megtanítani az embereket, hogy hogyan tanulmányozzanak és tanuljanak meg valamit úgy, hogy képesek legyenek alkalmazni is a tanultakat.” Ahogy Carmichael elmagyarázta, ez csak néhány területe az önkéntes lelkészek tevékenységének. A szcientológusokkal beszélgetve azt éreztem, hogy van bennük egy bizonyos boldogság, béke és egyfajta szabadság, amely egy meghatározott célból fakad. Mint ahogy McCole tûzoltóhadnagyban is, aki annak alapján tud számítani az ésszerûségére, hogy azonnal a segítségére siet a tûzoltóinak, és tudja, hogy képes megváltoztatni a helyzetüket. Ennél semmi sem fontosabb a számára. Marosi Antal

EMBER

ÉS

SZABADSÁG

9.

Bosznia háborúk sújtotta területeitõl Törökország földrengésein át a szökõár súlytotta Pápua ÚjGuineáig. Az önkéntes lelkészi hálózat a 2001. szept. 11-én történt terrortámadás kapcsán nyert nemzetközi elismerést, amikor is közel 800 önkéntes heteken át dolgozott a New York-i mentési akciókban. (Lásd a 8. oldalt) Miközben az önkéntesek mindenféle mentési akciókban vettek részt, alkalmazták az asszisztokat, hogy megkönnyítsék a stressz, trauma, fájdalom és veszteség kihatásait. Eredményességük a város vezetõinek hálás köszönetei révén magukért beszélnek: „Önkéntes lelkészeitek szervezõkészsége, törõdése és odaadása kivételes volt, nagyon nagyra értékeljük, és azok számára, akik részesültek a segítségükben, sokáig emlékezetesek maradnak” – írta a katasztrófa kezelésének heteiben Joseph Esposito, New York város rendõrfõnöke. – Nem tudom eléggé hangsúlyozni az önkéntes lelkészek iránt érzett hálámat.” Az önkéntes lelkészek száma folyamatosan növekszik, hogy a világ minden részén sikeresen tudjanak tevékenykedni. Amikor például 2002 januárjában a Nyiragongo vulkán kitört Kongóban, és 60 méteres lávafolyammal borította el Goma városát, az országból és a szomszédos Rwandaból Szcientológia lelkész 150 önkéntes lelkész sielegyen.) tett a fél millió otthon Az önkéntes lelkénélkül maradt lakos segítszi módszerek közül a ségére. leginkább használatoAusztráliában, ahol sak az úgynevezett 2001 végén heteken keasszisztok (gyors segítresztül tombolt a bozóttûz, ség). Ezek azon az elven az önkéntes lelkészek több mûködnek, hogy a séezer tûzoltónak nyújtottak rülés, baleset, érzelmi segítséget, több, mint 700 lehangoltság vagy sokk asszisztot adtak, és vízzel, pillanatában a személy élelemmel és más létvalószínûleg mentálifontosságú dologgal látták san visszahúzódik a séel õket. A tûzoltók, a rült területtõl vagy attól Vöröskereszt és egyéb a környezettõl, ahol a segítõ szervezetek mellett fájdalom vagy trauma Új Dél-Wales vezetõje egy érte. De azáltal, hogy Sydneyben tartott felvoismét kommunikációba nulás keretein belül ismerhelyezzük a személyt a te el munkájukat. saját testével vagy a Az önkéntes lelkészek környezetével, az illetõ mindig ott segítenek, ahol sokkal gyorsabban fog A Szcientológia önkéntes lelkészek tettekkel reagáltak a épp a legnagyobb szükség meggyógyulni vagy nyári árvíz idején, és hatékony segítséget nyújtottak. van rájuk. helyrejönni. A legkülönbözõbb Az önkéntes lelkéhelyzetekben, nap mint szeket leggyakrabban a saját kö- munkahelyeken, segítenek a zösségükben lehet megtalálni, barátaiknak életük jobb megszer- nap kisebb nagyobb eredahol a sérülteken és betegeken vezésében, és még számos más ményeket érnek el, eleget téve ezzel az önkéntes lelkészek motsegítenek, tanulási nehézségeken tevékenység közben. viszik át a gyerekeket, eltéveAz elmúlt 15-20 évben azon- tójának: „LEHET TENNI VAlyedett fiatalokat visznek vissza a ban a természeti és az ember által LAMIT EZZEL KAPCSOLATbecsületesség útjára, vitás helyze- okozott katasztrófák helyszínein BAN.” teket kezelnek otthon vagy a voltak leginkább láthatóak –

Lehet tenni valamit ezzel kapcsolatban ENTOLÓG

IA

SZ

Szeptember 11. óta az önkéntesek e mottójához Magyarországon és szerte a világban is tettek párosulnak! CI

SZ

ÉN

É

ON

Az árvíz idején a köTES LE dös éjszakai órákban élénk sárga pólót viselõ csapatok lepték el a fõvárost. Aztán ahogy felkelt a nap, még többet lehetett látni a budapesti utcákon, de fõleg a Margit szigeten. Felhalmozott homokzsákokat és mentõcsapatokat, akik azon igyekeztek, hogy az évszázad legnagyobb áradása elõl biztonságos helyre vigyék a menekülõket. A Szcientológia Egyház önkéntes lelkészei alkották a mentõcsapatok egyik legbiztosabb pillérét, akik ügyes szervezõkészségükkel több napon keresztül osztottak be éjjeli és nappali mûszakokat. Vezetõik gyorsan összeállítottak egy szervezési táblát a város történelmi részein zajló teljes mentési tevékenység számára, lehetõséget adva ezzel a kimerült mentési tiszteknek és vezetõiknek, hogy egy kis pihenéshez juthassanak, és a tevékenység ettõl függetlenül a súlyos áradások végéig tovább folytatódhasson. Az önkéntes lelkészek, akik a 2002-es nyári áradásokra is tettekkel reagáltak, az 1976-ban Dél Afrikában elindított bolygószinK

LK

tû hálózat alappillérét képezik. Ez a hálózat ma már szerte a világon 15 ezer önkéntest foglal magában. Az önkéntes lelkészi programokat a Szcientológia alapítójának, L. Ron Hubbardnak azok a megfigyelései indították el, hogy a társadalomban a szellemi értékek hanyatlása egyenes arányban van a bûnözés növekedésével, és ez fõleg a 60-70-es években vált nyilvánvalóvá. A program célja, hogy lelki megközelítésû megoldásokat kínáljon fel az emberi problémákra, és ez a program bármely felekezethez tartozó személy számára nyitva áll. A Szcientológia Egyház önkéntes lelkészei nagyon sokféle jártassággal rendelkeznek, melyek egytõl-egyig a Szcientológia vallás alapjait képezik. Ennek következtében szinte minden helyzetben segítséget tudnak nyújtani baleseteknél, betegségek gyógyításában, sokkos állapot vagy veszteség leküzdésében, konfliktusok megoldásában, a gyerekek tanulási nehézségeinek kezelésében, stb. (Egyébként ahhoz, hogy valaki megtanulhassa és alkalmazhassa ezeket a jártasságokat, egyáltalán nem szükséges, hogy

OLDAL

10.

OLDAL

EMBER

ÉS

S

SZABADSÁG

NEMZETKÖZI HÍREK RÖVIDEN Az emberi jogok üzenetének eljuttatása mindenkihez A Multatlon az emberi jogokért 2002 („multatlon” = több versenyszám) – amely futásból, kerékpározásból, vitorlázásból, kenuzásból, görkorcsolyázásból és lovaglásból állt – Európa minden olyan városában, ahová csak túrája során megérkezett, felhívta magára a figyelmet. A Szcientológia Egyház, a Nemzetközi Alapítvány az Emberi Jogokért és Toleranciáért valamint az Egyesült Nemzetek Barátai közös rendezésében a Multatlon túra több, mint 4,000 km-es rendkívüli atlétikai vállalkozásként 9 országon haladt keresztül azzal a céllal, hogy tudatosítsa az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának fontosságát, és azt, hogy ez a nyilatkozat szerte a kontinensen ma is élõ dokumentumként alkalmazható mindenki számára. A résztvevõ csapatok Oroszországból kiindulva vitték az emberi jogok és tolerancia üzenetét Finnországon, Svédországon, Dánián, Németországon, Hollandián, Belgiumon keresztül Franciaországba, a Nyilatkozat "szülõhazájába".

Az európai bíróságok megerõsítik a szabadság garanciáit

Amint azt a történelem példázza, minden új vallási mozgalomnak meg kellett harcolnia „saját helyéért a nap alatt”. Az embereknek gyanúsak az új ötletek, a tradicionális vallások, a kormányok pedig nem tolerálják azokat, akik szerintük veszélyeztetik a status quojukat. Ez alól sem a Szcientológia, sem több más, a közelmúltban Európában alapított vallás nem kivétel. De a régmúlttól eltérõen, amikor ezeket a csatákat tûzzel és vassal vívták, napjaink vitáit – szerencsére – a jog termeiben bírálják el, éspedig olyan törvények alapján, amelyeket a történelem tapasztalatai alakítottak ki. És ahol ezeket a törvényeket elfogadják, ott minden állampolgár emberi jogai megerõsödnek. Éppen ezért szeretnénk bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket ezen a téren a Szcientológia Egyház és más csoportok értek el.

Az Egyház elnyerte az adómentességet A Szcientológia vallás természetére vonatkozó objektív vizsgálat rámutatott, hogy a vallás megérdemelten jogosult arra a bánásmódra, amelyet a kormány más vallási szervezetekkel kapcsolatban is tanúsít – ahogy ezt az Amszterdami Bíróság Harmadik Szenátusának döntése kimondja. Egyhangú döntésük, amelyet 2002. január 25-én hoztak, a Hollandiai Szcientológia Egyház helyzetére, írásaira és tevékenységeire kiterjedõ intenzív vizsgálat eredménye volt. A bíróság feladata volt megállapítani, hogy az Amszterdami Szcientológia Egyház megfelel-e egy nonprofit jellegû szervezet feltételeinek. Az ügy jegyzõkönyvei arról tanúskodnak, hogy ítéletük szerint a Szcientológia Egyház olyan szervezet, amely a társadalom általános jobbításáért tevékenykedik. Miután megvizsgálták a vallás alaptételeit és jótékonysági akcióit, a bíróság úgy döntött, hogy a Szcientológia Egyház célja az, hogy széles körben ismertté tegye vallását – ahogy ez az alapító okirataiban is szerepel –, továbbá az Egyház összhang-

ban van testületi státuszával. A bíróság hangsúlyozta, hogy az a szándék, miszerint a régi vallásokat az újaktól azzal a céllal kell megkülönböztetni, hogy megállapítsák, utóbbiak alkalmasak-e a vallási státusra, minden jogalapot nélkülöz. Ez az ítélet számos más ország bíróságának és adóhatóságának döntését is megerõsíti.

A bíróság megvédi a jogokat a megkülönböztetési ügyekben Franciaországban néhány döntés meghozatalával súlyos csapást mértek a kormány vallási megkülönböztetésére, ugyanis két közigazgatási bíróság is úgy döntött, hogy az az 1996-os parlamenti jelentés, amely feketelistára tett több, mint 170 kisebbségi vallási és filozófiai csoportot, minden jogi alapot nélkülöz, és így a városi hivatalnokok részérõl tett semmilyen megkülönböztetést nem igaol. A szélsõséges politikusokból álló kis csoport által szerkesztett parlamenti jelentés szerepe az volt, hogy olyan korszakot készítsen elõ, amelyet Franciaországban „vallásos McCarthyzmusnak”

neveztek, és a nemzetközi emberjogi hatóságok részérõl az ország széleskörû elítélését eredményezte. Az elsõ döntésben Rennes Közigazgatási Bírósága 2002. február 21-én arra kötelezte Lorient városát, hogy béreljen egy nyilvános termet a helyi Jehova Tanúinak. A város ugyanis visszautasította, hogy bármiféle hely bérlését engedélyezze, azzal igazolva álláspontját, hogy azt a leértékelõ parlamenti jegyzõkönyvet idézte, amely szerint ez a vallás „szekta”. A Közigazgatási Bíróság viszont úgy találta, hogy „Lorient város döntése, amely nem alapulhat a parlamenti jegyzõkönyvön, mivel az minden irányadó érvényességet nélkülöz, vitathatatlanul illegális.” A bíróság továbbá azt is helytelenítette, hogy a városi tanács 8 hónapig elfektette Jehova Tanúinak az iránti kérelmét, hogy bérelhessenek egy termet, s mindezt csak azért, hogy utána is visszautasítsa a kérést. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy mivel Lorient már 1991 óta adott bérbe termet Jehova Tanúinak, a városi tanács pálfordulása „a csoportok és egyesületek szabadságának súlyos korlátozásárát” jelenti. A várost arra is kötelezték, hogy Jehova Tanúinak jogi kiadásaira 800 eurót fizessen ki. A második esetben, 2002. május 30-án Poitiers Közigazgatási Bírósága érvénytelenítette a 2001 októberében La Rochelle városa által hozott ítéletet, amely visszautasította egy közösségi terem megnyitását, ahol Jehova Tanúi a helyi találkozóikat tartották volna. A város döntése, ahogy Lorient esetében is, arra az 1996-os parlamenti jegyzõkönyvre hivatkozott, amely ezt a vallást is a kisebbségi vallási és filozófiai csoportok feketelistájára tette. A Közigazgatási Bíróság állásfoglalása szerint "Ez a jegyzõkönyv, amely minden jogi értéket nélkülöz, nem szolgálhat jogalapként" a város döntéséhez.

A bíró bizonyítékok hiányában megtagadta a politikai per lefolytatását 2002. július 26-án egy párizsi bíróság megakadályozta, hogy egy 13 éve tartó, a Szcientológia Egyház ellen irányuló, politikailag motivált ügy a bíróság elé kerüjön, mert megállapította, hogy az ügy 1989-es kezdése óta nem találtak olyan bizonyítékot, amely indokolná az eset további folytatását. Az ügy – amelyet egyetlen elégedetlenné vált korábbi tag panaszai alapján kezdeményeztek – tovább volt lezáratlan, mint azt az elévülési törvény indokolta volna, és mindez annak ellenére történt, hogy semmilyen bizonyítékot nem találtak.

Szcientológia — Egy mai vallás elmélete és gyakorlata A Szcientológia - Egy mai vallás elmélete és gyakorlata címû összeállítás teljes mértékben leírja a Szcientológia vallás tanait és rítusait. Hogy a Szcientológia vallásos törvényszerûségeit összefüggésekbe helyezhesse, a könyv elsõként azt elemzi, hogy mi is valójában a vallás. Ehhez egy mûködõképes, kimerítõ és mértékadó meghatározással szolgál, mely meghatározás magában foglalja az összes jelentõsebb egyház összes alapvetõ közös jellemvonását.

Ez a fejezet a világ vezetõ vallásszociológusainak következtetésein és a nemzetközi jogon alapszik. A könyv maga részletesen leírja a Szcientológia minden alapvetõ nézetét, beleértve a Szcientológia Egyház szervezeti felépítését, szolgáltatásait és szertartásait, valamint nemzetközi támogatást élvezõ szociális és társadalmi tevékenységeit is. A függelékben számos vezetõ nemzetközi vallásszociológus értékelése található részben magáról a Szcientológiáról, részben a Szcientológia vallás és más hitek összehasonlításáról. PDF-formátumban a következõ internetes címen érhetõ el: http://hungarian.theology.scientology.org

Vallási vezetõk, kormánytisztviselõk és a média számára CD-n tiszteletpéldányok állnak rendelkezésre.

A francia Szcientológia Egyház szóvivõnõje úgy nyilatkozott, hogy a döntés "egy nagyon régóta esedékes gyõzelem", és az Egyház alig várja, hogy még több erõforrását fordíthassa számos közösség és társadalom jobbító programjaira.

A Német Legfelsõbb Bíróság megtiltotta a kormánypropagandát a vallási és filozófiai mozgalmak ellen A Német Szövetségi Alkotmánybíróság a demokratikus szabadság új precedensét szolgáltatta 2002. július 30-án, amikor megtiltotta a kormány tisztviselõinek, hogy diszkriminációs propagandát folytassanak a vallásos és filozófiai mozgalmak ellen. Ez a döntés, amely különösen az országban mûködõ két kisebbségi vallási és filozófiai mozgalom – az Osho (korábbi nevén Bhagwan) és a Transzcendentális Meditáció – ellen folytatott negatív kormánypropaganda kapcsán vált szükségessé, kedvezõen zárta le azokat a jogi csatározásokat, amelyek már 1989-90 óta folytak. Felülbírálva az alsóbbrendû bíróságok döntéseit, az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a kormány olyan kijelentései, miszerint ezek a csoportok „destruktív kultúrát” és „álvallást” képviselnek, valamint megpróbálják „manipulálni tagjaikat”, valójában minden alapot nélkülöznek, és túlmennek a kormány által megengedhetõ kritika határain, illetve beavatkoznak a vallási szabadságjogokba. A Szövetségi Alkotmánybíróság új döntése az ilyen sértõ kormánytevékenységekkel szemben fontos és határozott megszorításokkal él, és azt az alapelvet támogatja, miszerint tiszteletben kell tartani mások hitét – mely tételen minden demokratikus kormány alapszik.

A vallásszabadság tiszteletben tartására utasítva A Hamburgi Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság 2002. július 12-ei határozatában kijelentette, hogy a Szcientológia Egyházat a Német Alkotmányban foglalt 4. paragrafus értelmében – amely a vallásszabadságról rendelkezik – meghatározott jogok és védelem illeti meg. Ez a döntés az Egyháznak a Hamburgi Középfokú Járási Bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezése eredményeképpen született. Ez a bíróság ugyanis elõzõleg visszautasította, hogy speciális használati engedélyt adjon az Egyháznak egy sátor közterületen történõ felállítására abból a célból, hogy nyilvános információs kiállításként szolgáljon a közönségnek a szervezet nemzetközi szintû önkéntes lelkészi programjáról. A bíróság felismerte, hogy az Egyházat a 4. törvénycikk értelmében vallási szervezetként kell kezelni – ez a paragrafus garantálja a vallásszabadságot –, így a város nem hivatkozhat „üzletszerûségre” annak érdekében, hogy megtagadhassa a használati engedélyt. Ezért a bíróság úgy döntött, hogy a város köteles engedélyt adni minden olyan csoportnak, mint amilyen a Szcientológia is, mivel jogukban áll informálni másokat hitükrõl. A bíróságok – miután a szélsõséges politikai megkülönböztetések ellenére felülvizsgálták a tényeket – Németországszerte ismételten megerõsítették a Szcientológia vallási státusát és jogait.

EMBER

ÉS

SZABADSÁG

11.

OLDAL

Mi a Szcientológia gyakorlata?

E

gy enciklopédia jellegû referencia mû, a Mi a Szcientológia? válaszolja ezt meg, és még több száz más kérdést is a Szcientológia vallással kapcsolatban. A „Szcientológia: Egy mai vallás elmélete és gyakorlata” címû referencia mû más nézõpontból, de ugyanúgy megválaszolja a kérdéseket. Nemzetközileg is elismert olyan valláskutató tudósok véleményét tartalmazza, akik a Szcientológiát mélyebben is tanulmányozták. A fent említett második könyvbõl álljon itt két részlet a Szcientológia vallás két nagy fontosságú gyakorlatáról. Az egyik az úgynevezett auditálás – szellemi tanácsadás –, amely a latin „audiere” szóból származik, és azt jelenti: „meghallgatni”. A másik az auditálás eljárásaira való képzés, amely nemcsak a másoknak való tanácsadásra vonatkozik, hanem magára az életre is. Régis Dericquebourg III. Lille-i Vallási Egyetem Szociológia Tanszékének professzora. Dericquebourg professzor 1972 óta a kisebbségi vallások tanulmányozásának szenteli életét. Ezt a projektet úgy kezdte, hogy megfigyelõként 3 évet töltött el a Jehova tanúinál. Az elsõdleges Szcientológia vallásgyakorlat auditálás néven ismert. A szcientológusok számára az auditálás egy szisztematikus spirituális ösvény. Mi is ez valójában? Az auditálás lehetõvé teszi, hogy az egyén a jelen életben és az elmúlt életek során – az ún. idõnyomon – átélt összes eseménynek újra a birtokába kerüljön. A legfontosabb fellelhetõ események a traumatikus

események, melyek egy bizonyos mennyiségû energiát vonnak el, ami a cselekvés és az értelmes gondolkodás leblokkolásával csökkenti a befogadóképességet. Ezen események felidézése és azok ismételt átélése felszabadítja az incidenshez kapcsolódó energiát, amely ily módon hozzáférhetõvé válik. Ez kellemes közérzetet okoz. Ezenfelül a múltbeli incidensek tekinthetõk a fizikai vagy pszichikai betegségek forrásainak. Ezek felismerése és az a munka, melyet az auditált személy ennek során végez, feltehetõen törli õket. [...] Az auditálás révén a thetán (a lélek, maga a szellemi lény – a szerk.) megbizonyosodik a saját halhatatlanságáról, és képes spirituálisan növekedni. Az auditálás révén az ember jobban megérti a saját lelkiségét és a Legfelsõbb Lénnyel való kapcsolatát. Ezenfelül az auditálás jobb megértést és képességet biztosít az ember számára mind a 8 mozgatóerõt illetõen. [...] A Szcientológia vallási oktatás módszere igazodik a legtöbb oktatási rendszerben használatos módszerekhez: ezek leckék, elõadások, gyakorlatok. A Szcientológia doktrínájának építménye azokat az ismereteket gyûjti össze, melyeket a hívõk is megszereztek: a tagok úgy gondolják, hogy átgondolt, racionális (mint egyfajta tudományos bizonyíték, koncepciókkal, hipotézisekkel és axiómákkal) és tudományos (egy vaskos kötetekbõl álló gyûjtemény dokumentálja L. Ron Hubbard felfedezéseit a különféle tapasztalataival, hibáival, problémáival és eredményeivel együtt). A rendszer azt is lehetõvé teszi, hogy minden személy olyan technikákat sajátít-

A Szcientológia vallási képzés (fent) és személyes szellemi tanácsadás (balra) a vallás központi gyakorlatai. A tanácsadás – szaknevén auditálás – folyamán a lelkész egy elektro-pszichométer nevû mûszert használ segítendõ a hívõnek pontosan megtalálni a mentális gyötrelem területeit.

son el, melyeket egy elõrelátható eredményekkel kecsegtetõ, világos rendszernek megfelelõen azonnal képesek átültetni a gyakorlatba. Ez az oktatási típus formáját tekintve hasonló ahhoz az oktatáshoz, melyben a szcientológusok a korábbi iskolai vagy egyetemi rendszereken belül részesültek. Fumio Szavada, a Jui-itszu Sinto titkok nyolcadik õrzõje. A Szcientológia központi gyakorlatát auditálásnak nevezzük, a latin audire szóból, amely meghallgatást jelent. Az auditor („valaki, aki meghallgat”) által feltett kérdésekre válaszoló személy a maga számára a szellem és a lélek magasabb rendû állapotát, valamint a testi pszichoszomatikus bajok gyógyulását teremti meg. Ez nagyon gyakori néhány újabb, a Jui-itszu Sinto ágból származó sintó vallásnál is, melyek eredete Japánban az 1400-as évekre

MI A SZCIENTOLÓGIA?

A

Szcientológusok azok az emberek, akik tudták, hogy az élet lehetne jobb is. Õk olyan emberek, akik képesek voltak a saját fejükkel gondolkodni. Amikor azt találták, hogy a Szcientológia felismerte az ember szellemi valóját, és ez a felismerés mindenkit hozzásegít ahhoz, hogy valóban tudja, hogy ki és mi is valójában, akkor elhatározták, hogy tüzetesebben megvizsgálják ezt. És ez az, amiért 147 országban oly sok millió ember, akik az élet különbözõ területein dolgoznak, Szcientológusok napjainkban. Most – az élet rejtélyeire adott válaszokkal felfegyverkezve – vannak igazi megoldásaik. Mûködõképes eljárások az élet jobbátételére. Mintha mindig is tudták volna, hogy ez megtehetõ. De ne fogadja el ezt tényként. Rendelje meg írásban a Mi a Szcientológia? címû könyvet, a Szcientológia enciklopédikus referencia könyvét az alábbi címen: Szcientológia Egyház Budapest 1399, Bp., Pf. 701/215. Ára: 8500 Ft

nyúlik vissza. A Szcientológia gondolata Hubbard úr korai kutatásával vette kezdetét az 1930-as években, amely megegyezik azzal az idõponttal, amikor az újabb sintó vallások az alkalmazható vallási gyakorlat eszközeit keresték a lélek gyógyításához. Az auditálás 1950-ben az USA-ban kezdõdött, amikor kiadták a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya címû könyvet. Ebben a könyvben Hubbard úr körvonalazza, hogy az ember hogyan érheti el a Clearnek nevezett állapotot – vagyis azt, hogy megszabaduljon az úgynevezett reaktív elmétõl. Ez a buddhizmusban a „Szatori”, sõt inkább a „Naikan” állapotához hasonlítható. Némely sintó vallásban a személy egy tanító irányításával meditál a gyerekkori élményein vagy a múltbeli életein, hogy ezzel megismerje mostani állapotát. Az auditálás, amely szin-

tén az embernek a múltjáról való elmélkedéseként írható le – legyen szó a gyerekkorról vagy az elmúlt életekrõl –, ugyancsak ugyanezt a véleményt és megértést alakíthatja ki az ember jelenlegi életkörülményeirõl. Az auditálás lebonyolításának módját az a személy sajátítja el, aki az Akadémiáknak nevezett Szcientológia tanulótermekben tanul. Ott egy felügyelõ irányításával a diák elolvassa és begyakorolja az auditálás technikáit. Az auditálás az a gyakorlat, amelynek révén ez a képzett auditor olyan személlyel, aki még nem Clear, megválaszoltat a múltjára vonatkozó kérdéseket. Az ezen auditálásban részesülõ személyt „preclear”-nek nevezzük, mivel õ még nem Clear. Amint a preclear válaszol az auditor által a részére feltett kérdésekre, stressztõl való mentesülést, jobbulást és lelki nyugalmat, valamint általános szellemi jólétet tapasztal. Az a képzési idõ, amíg az ember szakavatott auditorrá válik, váltakozó, néhány hónaptól évekig is eltarthat az elõmenetel és a pontosság azon szintjétõl függõen, amelyet az auditor elérni igyekszik.

Jöjjön el egy

Vasárnapi Szcientológia

S

zertartásra MINDENKIT SZERETETTEL LÁTUNK

Vallási vezetõk, kormánytisztviselõk és a média tagjai részére tiszteletpéldányok állnak rendelkezésre.

M

indenkit meghívunk, hogy vegyen részt egy Vasárnapi Szertartáson Magyarország valamelyik missziójában. A missziók a hét többi napján is nyitva vannak. Minden látogatót szeretettel üdvözlünk.

12.

OLDAL

EMBER

ÉS

SZABADSÁG

Filozófiám

ÍRTA: L. RON HUBBARD A teljes tudást – amely a Szcientológia vallást is magában foglalja – L. Ron Hubbard több, mint 4 millió írott és hangszalagra rögzített szava alkotja. 1965-ben írt cikkében elmagyarázza azt a filozófiát, amely e hatalmas munka mögött húzódik meg. Talán semmi sem mutatná meg jobban ennél, miért gondolják emberek milliói azt, hogy nincs jobb barátjuk nála.

A

filozófia tárgya rendkívül hosszú múltra tekint vissza. A szó jelentése: „A bölcsesség, illetve a dolgok és okaik ismeretének szeretete, tanulmányozása és keresése, legyenek azok elméletiek vagy gyakorlatiak.” Minden tudás, amellyel a tudomány vagy a vallás rendelkezik, a filozófiából ered. Minden birtokunkban lévõ és használt tudásunk mögött és fölött a filozófia áll. Mivel jó ideje kizárólag a tudás fellegvárainak és az értelmiségnek fenntartott dolognak tekintették, az utca embere számára szinte hozzáférhetetlen volt. A tudományosság áthatolhatatlan védõburkával körülvett filozófiát csupán a kiváltságosok számára tartották fenn. Filozófiám elsõ számú törvénye, hogy a bölcsesség mindazoké, akik el szeretnék érni. A bölcsesség a közembernek és a királynak egyaránt szolgálója, és soha nem lenne szabad félelemmel vegyes tisztelettel nézni rá. Az önzõ tudósok ritkán bocsátanak meg annak, aki a titokzatosság falait ledöntve megpróbálja bebocsátani az embereket. Will Durantet, a modern amerikai filozófust tudóstársai a szemétre valónak tartották, miután A gondolat hõsei címmel népszerû könyvet írt a témáról. Így aztán kellemetlen megjegyzések érhetnek bárkit, aki a „bennfentes körök” tiltakozása ellenére is megpróbálja elhozni az embereknek a bölcsességet. Filozófiám második alapelve,

hogy alkalmazhatónak kell lennie. A penészes könyvekbe zárt tudás aligha válik bárkinek is a javára, és ha nem lehet felhasználni, akkor értéktelen. A harmadik alapelv az, hogy bármely filozófiai ismeret csak akkor értékes, ha igaz vagy ha mûködik. E három alapelv olyannyira idegen a filozófia területétõl, hogy saját filozófiámnak a SZCIENTOLÓGIA elnevezést adtam. Ez mindössze annyit jelent: „Tudni, hogyan tudjunk.” Egy filozófia mindössze út lehet a tudás felé, és senki fejébe sem lehet beleverni. Ha valakinek rendelkezésére áll egy út, akkor megtalálhatja, hogy számára mi igaz. A Szcientológia tehát út. Ismerd meg tenmagad…, s az igazság szabaddá tesz. Ezért minket a Szcientológiában nem érdekelnek az egyéni tettek és különbségek. Csak az érdekel bennünket, hogy miként mutassuk meg az embernek, hogy hogyan szabadíthatja meg önmagát. Ez persze nem túl népszerû azok között, akiknek megélhetése és hatalma mások rabszolgasorba juttatásától függ. De én történetesen csak ezt az egy utat találtam, amely valóban jobbá teszi az egyén életét. Az elnyomás és a zsarnokság a depresszió alapvetõ oka. Ha a személyt ezektõl megszabadítjuk, akkor felemelheti a fejét, jobbá válik és örül az életnek. S bár ez népszerûtlen lehet a rabszolgatartók számára, ám annál népszerûbb az emberek körében. A hétköznapok embere szereti boldognak és egészségesnek tudni magát. Szereti, ha meg tudja érteni a dolgokat, és tisztában van azzal, hogy az út a szabadsághoz a tudáson át vezet. Ezért kopogtat az emberiség 1950 óta az ajtómon. Mindegy hol éltem, mennyire távol a világtól, amióta elõször közreadtam egy könyvet errõl a témáról, az életem többé nem a sajátom. Szeretek másokon segíteni, és életem legnagyobb örömének tekin-

tem, amikor azt látom, hogy egy ember megszabadítja önmagát az árnyaktól, amelyek elhomályosították napjait. Az ember ezeket az árnyakat annyira sûrûnek látja, és annyira nyomasztják, hogy amikor felfedezi, hogy ezek csak árnyak, és képes átlátni és átsétálni rajtuk, és újra megfürödhet a napfényben, akkor nagyon boldognak érzi magát. És attól tartok, én is épp olyan boldog vagyok, mint õ. Én sok emberi szenvedést láttam. Igen fiatalon bebarangoltam Ázsiát, és szemtanúja voltam a túlnépesedett és elmaradott országok kínjainak és gyötrelmeinek. Láttam, amint az emberek közönyösen átlépik az utcán a haldoklókat. Láttam csupa csont és bõr gyermekeket. S mindezen nyomor és lealacsonyodás közepette találtam szent helyeket is, ahol hatalmas bölcsesség halmozódott fel, de gondosan elrejtették, és csupán babonaként adták tovább. Késõbb a nyugati egyetemeken láttam az embert, mint az anyagi dolgok és saját fortélyainak megszállottját, s láttam, hogyan rejtegeti titkos ajtai mögött azt a kis bölcsességet, amelynek tényleg a birtokában volt, s hogy miként tette azt elérhetetlenné a kevésbé kiváltságos közemberek számára. Átéltem egy szörnyû háborút is, és láttam a háború rettenetét és fájdalmát, amelyet egyetlen tisztességes és emberséges szó sem enyhített. Nem kolostori életet éltem, és azt a bölcset, aki nem a földön jár, és azt a tudóst, aki nem hajlandó osztozkodni tudásában, megvetem. Sok nálam bölcsebb ember élt, de kevesen jártak be ilyen hosszú utat. Láttam az életet fentrõl lefelé és lentrõl felfelé. Mindkét arcát ismerem. És tudom, hogy van bölcsesség és van remény. A második világháború végén a megsérült látóidegektõl vakon, s a hátamat és csípõmet ért sérülésektõl lebénulva azzal kellett szembenéznem, hogy gyakorlatilag nincs jövõm. Szolgálati nyilvántartásomban ez állt: „Ez a tiszt semmiféle neurotikus vagy pszichotikus tendenciát nem mutat.”

L. Ron Hubbard: Egy arckép

A

130 oldalas L. Ron Hubbard: Egy arckép címû könyv bemutatja a Szcientológia vallás alapítójának életét, és az élet különbözõ területein létrehozott eredményeit, valamint életmûvének emberek millióira gyakorolt hatását szerte a Földön. Ez a kiadvány nyújtja a legátfogóbb és legalaposabban dokumentált áttekintést az emberrõl és munkájáról, beleértve professzionális

EMBER ÉS SZABADSÁG ALAPÍTÓ: MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ

teljesítményét több területen, pl. mint író, oktató, felfedezõ, humanitárius, fotómûvész, virágkertész, hajóskapitány, és még sorolhatnánk. A könyvet az alábbi címen lehet megrendelni : Szcientológia Egyház Budapest, 1399, Bp., Pf. 701/215., de személyesen is megvásárolható a 1073 Budapest, Erzsébet krt. 5. I./5. szám alatt. Ára: 5000 Ft

KIADÓ: MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ FÕSZERKESZTÕ: GRÓZLI ZOLTÁN

De ez is ott állt: „Maradandóan rokkant.” És akkor jött az újabb csapás… Családom és barátaim elhagytak, mint egy feltehetõleg reménytelen nyomorékot, aki élete hátralevõ napjaiban csak terhet jelentett volna számukra. Mégis, kevesebb, mint két év alatt visszaküzdöttem magam odáig, hogy ismét jó kondícióban voltam, és erõs – mindezt úgy, hogy pusztán azt használtam, amit tudtam, illetve amit sikerült megállapítanom az Emberrõl és a világegyetemhez való viszonyáról. Nem volt senki, aki segített volna: amit tudnom kellett, magamnak kellett kitalálnom. S elég trükkös dolog úgy tanulni, hogy közben nem lát az ember. Lassanként hozzászoktam, hogy azt mondják: lehetetlen, nincs esély, nincs remény. Mégis, újra elkezdtem látni, járni, és teljesen új életet alakítottam ki. Boldog és elfoglalt életet, amely reményeim szerint hasznos is. Egyedül azokban a pillanatokban vagyok szomorú, amikor bigott emberek azt mondják másoknak, hogy minden rossz, és semmilyen út nem vezet sehová, és sehol nincs remény, s hogy nincs más, csak szomorúság, egyhangúság és vigasztalanság – és minden olyan erõfeszítés, amellyel másokat segíteni akarunk, hiábavaló. De én tudom, hogy ez nem igaz. A filozófiám tehát abban áll, hogy a bölcsességet meg kell osztani,

segíteni kell másokat, hogy tudjanak segíteni saját magukon, és ezt minden „szélvihar” ellenére folytatni kell, mert mindig jön egy szélcsendes idõszak. És figyelmen kívül kell hagyni az önzõ értelmiségit is, ahogy azt kiáltja: „Ne tárjuk fel a rejtélyt! Tartsunk meg mindent magunknak! Az emberek ugysem értik.” De mivel én még sohasem láttam olyat, hogy a bölcsességnek bármi haszna lett volna, amikor nem osztották meg, és mert szeretek másokat boldognak látni, s mert úgy találom, hogy az emberek túlnyomó többsége képes, és valóban megérti a dolgokat, folytatni fogom az írást, a munkát és a tanítást, amíg csak létezem. Nem ismerek ugyanis olyan embert, akinek bármiféle kizárólagos joga lenne az univerzum bölcsességéhez. A tudás azoké, akik képesek felhasználni mások és önmaguk megsegítésére. Mindnyájan boldogabban élnénk, ha a dolgokat egy kicsit jobban ismernénk és értenénk. És létezik út ezek megismeréséhez, és létezik út a szabadsághoz. A réginek teret kell engednie az új számára, az igazságnak le kell lepleznie a hazugságot, és az igazság – bár küzdenek ellene – végül mindig diadalmaskodik.

L. Ron Hubbard

Önt is mindig szeretettel látjuk

Vallási vezetõk, kormánytisztviselõk és a média tagjai részére tiszteletpéldányok állnak

rendelkezésre.

POSTA CÍM: 1399 BUDAPEST, PF. 701/215. TEL/FAX: 268-9920

Szcientológia Egyház Székelyudvarhelyi Misszió (Asociata Centrul Dianetica) Cím: 4150 Odorheiu Secuiesc, Str. Rosei 2. Hargita ROMANIA Tel.: 00/ 40/ 66/ 217-823

Szcientológia Egyház Budapest Cím: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 5. I. em. Tel.: (1) 321-5290

Szcientológia Egyház Kalocsai Misszió Cím: 6300 Kalocsa, Vörösmarty u. 90. Mobil: (20) 461-4479

Szcientológia Egyház Paksi Misszió Cím: 7030 Paks, Kodály Zoltán u. 3. Tel./Fax: (75) 313-589

Szcientológia Egyház Bajai Misszió Cím: 6500 Baja, Galamb u. 13.

Szcientológia Egyház Kaposvári Misszió Cím: 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 38 I. em. 1. Tel.: (82) 413-605

Szcientológia Egyház Pécsi Misszió Cím: 7602 Pécs, Király u. 8. Tel.: (72) 325-925

Szcientológia Egyház Bonyhádi Misszió Cím: 7150 Bonyhád, Bartók Béla u.56/A.

Szcientológia Egyház Kazincbarcikai Misszió Levélcím: 3700 Kazincbarcika, Ságvári tér 3. Tel.: (48) 311-521, (30) 985-4365

Szcientológia Egyház Ráckevei Misszió Cím: 2300 Ráckeve, Bajcsy-Zs. u. 5. Mobil: (20) 934-3464

Szcientológia Egyház Szekszárdi Misszió Cím: 7100 Szekszárd, Arany János. u. 23-25. Tel.: (74) 315-956, Fax: (74) 319-788

Szcientológia Egyház Dunaújvárosi Misszió Cím: 2400 Dunaújváros, Gorkij u. 3/A Fsz/1. Tel.: (25) 409-606

Szcientológia Egyház Keszthelyi Misszió Cím: 8360 Keszthely, Sopron u. 13. Tel.: (83) 314-432

Szcientológia Egyház Soproni Misszió Cím: 9400 Sopron, Deák tér 41. Mobil: (30) 994-3113

Szcientológia Egyház Tatabányai Misszió Cím: 2800 Tatabánya, Pf.: 1372 Tel.: (34) 313-093, Fax.: (34) 312-878

Szcientológia Egyház Egri Misszió Cím: 3300 Eger, Maczky Valér út 2. II. em.1.

Szcientológia Egyház Mezõkövesdi Misszió Cím: 3400 Mezõkövesd, Dr. Lukács G. u. 5. fsz. 1. Mobil: (30) 466-0992

Szcientológia Egyház Százhalombattai Misszió Cím: 2440 Százhalombatta, Pf.: 69 Tel.: (23) 355-533/25-ös mellék

Szcientológia Egyház Tiszaújvárosi Misszió Cím: 3580 Tiszaújváros, Teleki Blanka u. 2. Tel.: (49) 343-455

Szcientológia Egyház Esztergomi Misszió Cím: 2500 Esztergom, Budapesti út 30. Tel.: (33) 317-304

Szcientológia Egyház Miskolci Misszió Cím: 3530 Miskolc, Széchenyi u. 34. 1.em. Tel./Fax: (46) 506-166, (46) 506-165

Szcientológia Egyház Szegedi Misszió Cím: 6722 Szeged, Honvéd tér 5/b. Tel.: (62) 442-916

Szcientológia Egyház Veszprémi Misszió Cím: 8200 Veszprém, Völgyhíd tér 3. Tel.: (88) 424-244, Mobil: (20) 937-2866

Szcientológia Egyház Gyõri Misszió Cím: 9026 Gyõr, Dózsa György rakpart 1. Tel.: (96) 317-174

Szcientológia Egyház Nyíregyházi Misszió Cím: 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál 14. Tel.: (42) 409-419, Mobil: (30) 370-7305

Szcientológia Egyház Székesfehérvári Misszió Cím: 8001 Székesfehérvár, Bakony út 4. Tel./Fax.: (22) 328-759

KÉSZÜLT: KOSSUTH NYOMDA RT. TERJESZTÉS: ALTERNATIV

ISSN: 1588 - 4538 2002. december