Kutatói múltam segít megtalálni a közös nyelvet… A Nemzeti Innovációs Hivatal első alkalommal rendezte meg júniusban az Innotrends Hungary 2013 elnevezésű konferenciát és szakkiállítást a Millenáris Parkban. A kétnapos rendezvény célja az volt, hogy segítse a hazai kutatás-fejlesztés és innováció előmozdítását. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Balázs Lászlóval, a GE Lighting innovációért felelős vezetőjével. Jáni Katalin: A GE Lighting kiállítóként is részt vett az Innotrends Hungary-n. Milyen tapasztalatai voltak ezzel az új kezdeményezéssel kapcsolatban? Balázs László: Számunkra nagyon izgalmas volt. Erős, innovatív cégek voltak jelen. Nekünk igazán a Start-up vállalkozások az érdekesek, olyan kis cégek, amelyek pl. mobilkommunikációval foglalkoznak. Ezeknél a vállalkozásoknál olyan innovatív szemlélet uralkodik, ami stimuláló a számunkra is. Az Innotrends kiváló lehetőséget nyújtott a kapcsolatépítésre, a személyes kapcsolatfelvételre. Ennek eredményeként már több céggel is folytattunk tárgyalásokat. J. K.: Ha már az innováció szóba került, milyen irányba mutat a GE fejlesztési stratégiája? Milyen magyarországi innovációs lehetőségek vannak? B. L.: A világítástechnikában paradigmaváltás zajlik: az üvegburába zárt, foglalatba csavarható fényforrások helyét fokozatosan átveszik a LED-technológiára alapozott, vezérelhető, intelligens rendszerek. Fejlesztési stratégiánk lényege, hogy ennek a folyamatnak az élére álljunk, és mindig a vásárlók igényeinek megfelelő, az aktuális műszaki lehetőségeket maximálisan kiaknázó termékekkel jelenjünk meg a piacon. Magyarország az innováció és K+F tevékenységek globális szinten versenyképes központja. A KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap) pályázatok keretében a GE Fényforrás üzletága energiahatékony fényforrások és rendszerek fejlesztésére K+F támogatásokat nyert el, amelyek-hez a vállalat ugyanakkora összegű saját forrást biztosít. A végső cél, hogy fényforrást fejlesztő és gyártó szervezetből komplex világítástechnikai rendszereket kínáló vállalattá váljunk. A pályázatok segítenek ennek gyorsabb ütemű megvalósításában. Több témához tudunk így hozzáfogni, hiszen hihetetlen tempóban alakul át a világ. Ez teszi lehetővé a fejlesztések felgyorsítását, illetve olyan új, nem tervezett tevékenységek elindítását, mint például az önfenntartó közvilágítás kialakítása. J. K.: Említette a paradigmaváltást. Ez nem csak a fényforrásokat érintette, de a világítástechnikai piac szereplőit is átrendezte. Hol húzódnak most a „frontvonalak”? B. L.: Az izzók kivonásával, a LEDtechnológia előretörésével a fényforrásipar jövőjét újra kellett gondolni. A gyorsan cserélhető, olcsó, de energiapazarló termékek helyét átvették a jó hatásfokú, hosszú élettartamú LED fényforrások, amelyeknél ennek következtében a cserélhetőség már nem a legfontosabb tényező. A lámpacsere-piac szűkül! Ma már nem egyszerűen csak cserélhető fényforrásokra van igény. Korábban a fényforráspiacra kis cégek nem tudtak belépni, mivel óriási tőke- és tudáskoncentrációra volt szükség. Nagyon hosszú ideig három-négy nagy versenytárs volt a piacon, míg manapság több ezer. Beléptek a hagyományosan elektronikai termékekkel foglalkozó cégek is a világítástechnika területére.
A cégeknek ma az a feladatuk, hogy újragondolják a szerepüket, megtalálják a helyüket a megváltozott piaci környezetben, és ehhez felépítsék az új stratégiájukat. Ezt teszi a GE Lighting is: mi három kulcs-szegmensben (üzlet-, iroda- és közvilágítás) kívánunk komplex világítási megoldáso-kat kínálni. Olyan rendszerbe integrált műszaki megoldásokat alakítunk ki, amelyek a vevők igényeit szolgálják. A LED-technológia ehhez ideális: sokkal jobban vezérelhető, mint más fényforrások, könnyen rendszerbe kapcsolható például érzékelők segítségével. A LED alkalmazásával önmagában is jelentős energiamegtakarítást lehet elérni, de intelligens rendszerbe integrálva további, akár 30–50–70%-os csökkenés is elérhető az energiafelhasználásban. Ennek a kulcsa, hogy csak ott, csak akkor, és csak akkora fényárammal világítsunk, amire szükség van. J. K.: Kanyarodjunk kicsit vissza a hazai lehetőségekhez. A GE Lighting EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régiós központja és Globális Technológiai Központja is Budapesten található, ahol többek között a jövő LED-megoldásain dolgoznak. Mekkora súlya van a magyarországi „szürkeállománynak” a GE Lighting technikai fejlesztési stratégiájában? B. L.: Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy nagyon jelentős. Nem véletlen, hogy a Tungsram 1989-ben történt megvásárlása óta a GE folyamatosan befektet a magyarországi fényforrásgyártásba, valamint a hazai kutatás-fejlesztésbe. A magyarországi mérnöki szervezet a teljes GE Lighting-technológia harmadát képviseli. Ma-gyar vezető irányítja a halogénizzó, a kompakt fénycső, az autólámpa és a nagynyomású kisülőlámpa fejlesztését. Magyar szakember a LEDfejlesztés európai igazgatója. A GE Lighting-technológia szervezetének legmagasabb szintű vezetője, Vámos Zoltán innen, Budapestről irányítja a GE fényforrás üzletágának műszaki stratégiáját. Évente körülbelül 20 szabadalmat adnak be magyar fejlesztők. A GE által a világ bármely pontján forgalmazott halogénlámpákat, kompakt fénycsöveket, a kerámia fémhalogén lámpákat, autólámpákat döntő többségükben Magyarországon fejlesztették, jelentős részüket itt is gyártották. Dinamikusan bővül a LED-fejlesztőcsapat, az európai LED Kiválósági központot 2012-ben hoztuk létre. A magyar szürkeál-lomány súlya a beszállítókon keresztül is érződik. Kétezer magyar vállalattal áll kapcsolatban a GE Lighting. Ezek jelentős része valamilyen alkatrészt gyárt vagy szolgáltatást nyújt a gyártás és a fejlesztés számára. J. K.: Beszélgetésünk elején a fejlesztések kapcsán említette az önfenntartó közvilágítást, mint új területet. Mit takar ez a fogalom? B. L.: Mint mondtam, olyan komplex világítási megoldásokat szeretnénk létrehozni a felhasználók számára, amelyek minden területen elébe mennek a felhasználó elvárásainak, legyen szó akár beltéri vagy kültéri világításról. A közvilágítás esetében számos kritériumnak kell megfelelni: a közlekedés- és közbiztonságtól kezdve, a fényszennyezésen át az energiatakarékosságig. Az önfenntartó közvilágítás lényege, hogy alkalmazkodik a forgalomhoz (figyeli annak intenzitását). A vezető szempontjából nem észrevehető módon kapcsolja fel és le a világítást a jármű előtti és mögötti szakaszon, amennyi-ben nincs forgalom. Cél a felhasználó igényeinek maximális kielégítése a legkisebb energiafel-használás mellett. Természetesen ahhoz, hogy önfenntartó közvilágításról beszéljünk, a világító-testeket egy mikrohálózatba kell kapcsolnunk, ami magába foglalja a megújuló energiák felhaszná-lását, és az energia tárolását is. J. K.: Pozíciójából adódóan teljes rálátása van a nemzetközi és a hazai innovációs trendekre. Valóban a LED fogja uralni a világítástechnika legtöbb területét, vagy a kompakt fénycsövek is új fejlesztési lendületet kapnak? Esetleg új vetélytárs is adódik, mint a megszellőztetett field-induced polymer electroluminescent (Fipel)? B. L.: A LED-technológia robbanásszerűen fejlődik, és a piaci elemzők előrejelzése alapján arra számítunk, hogy 2020ban a világítási piac 70%-át teszik majd ki a LED-rendszerek. Ugyanakkor
a hagyományos technológiákon alapuló energiatakarékos fényforrások, az energiatakarékos halogénizzók, a kompakt fénycsövek és a nagynyomású gázkisülőlámpák piaca is jelentős marad az elkövetkező években, nem álltunk le ezeknek a fejlesztésével sem. Kollégáim, vezetőim rendszeresen felteszik azt a kérdést, hogy mi jön majd a LED után. Az a véleményem, hogy a LED-technológiában még hatalmas tartalékok vannak, és az elkövetkező tíz évben nem lesz olyan vetélytársa a világítódiódának, ami hatásfokban és élettartamban felvenné vele a versenyt. Már most jobb hatásfokú rendszereket építhetünk LED-világításra alapozva, mint amilyeneket a legjobb fénycsövekkel valaha el tudtunk érni. Sőt, az elkövetkező öt évben várhatóan még megduplázódik a LED-ek hatásfoka, pedig már így is meghaladtuk azt a szintet, amit korábban lehetségesnek tartottak. Azt látom, hogy a LED-ekben rejlő lehetőségeket még most tanuljuk. Természetesen vannak vetélytársak, mint amilyen a szerves molekulákból létrehozható OLED, vagy más elektrolumineszcencia elvén működő fényforrás. Ezeknek szintén van létjogosultságuk bizonyos piaci szegmensekben. Például a szórakoztatóelektronikában az aktív mátrix OLED a LED háttérvilágítású folyadékkristályos (LCD) képernyők konkurense. Az OLED esetében a képpontok közvetlenül világítanak és külön-külön szabályozhatók, ezáltal rendkívül jó minőségű képet adó képernyők állíthatók elő. A mindössze néhány milliméter vékony televíziókészülékek, a legújabb mobiltelefonok kijelzője ma nagyrészt OLED-technológiával készül. Az általános világításban a fénykeltés hatásfoka és az ár a két kulcsparaméter. A LEDtechnológia fényhasznosítása már az elméleti határ közelében jár, és a félvezetőgyártók óriási beruházásokat indítottak a költséghatékony gyártókapacitások kiépítésére. A LED-eszközök ára folyamatosan csökken, és a LED egyre több ember számára válik megfizethetővé. J. K.: Merre haladnak a „hagyományos” fényforrások fejlesztései? B. L.: Minden technológiánál vannak lehetőségek a tökéletesítésre. Például halogénlámpák esetében a cél, hogy legalább B energiaosztályú fényforrásokat fejlesszünk, hiszen az uniós előírások értelmében csak a minimum B kategóriás lámpák maradhatnak a piacon. Kompakt fénycsövek esetében visszatérő kritika a fényáram időbeli felfutásának hossza: lassan „melegszik be”. Ennek természetesen fizikai okai vannak, de kollégáink azon dolgoznak, hogy ezt gyorsabbá tegyék, meredekebb felfutással. Vannak még tartalékok! J. K.: Minden új technikai vívmány megjelenésénél a rémhírek is gyakran lábra kapnak. Ön is hallott ilyeneket a LED-ek kapcsán? B. L.: Ez nagyon is emberi dolog. Nem volt ez másként Edison idejében sem, amikor az izzólámpa kapcsán megkongatták a vészharangot, hogy alvászavart okoz… De az elmúlt években hallhattunk rémtörténeteket a kompakt fénycsövek kapcsán is, főleg, amikor a hagyományos izzók kivezetése felkavarta a kedélyeket. Minden technológiát lehet jól és rosszul használni, és ez a lényege a dolgoknak. Mi a GE-ben hihetetlen erőforrásokat fordítunk a fejlesztésekre, és az új technológiák tesztelésére is. J. K.: A GE is erőteljesen részt vesz a Zhaga Konzorcium munkájában. Hasonló eredményeket remélnek ettől, mint ahogy pl. az épületautomatizálás területén a KNX is szabvánnyá nőtte ki magát? B. L.: A nyílt szabványok szolgálják leginkább a végfelhasználók érdekeit. A Zhaga a LEDmodulok esetében egységesíti a csatlakozófelületeket, a GE Infusion moduljainál alkalmazzuk az irányelveket. A nyílt szabványokra más területeken – például a világításvezérlésnél – is nagy
szükség van, hiszen sokféle protokoll létezik. A nyílt szabványok nagyon sokat segítenek abban is, hogy a végfelhasználók számára letisztuljanak az alkalmazási kérdések, ami fontos a LED-technológia elfogadottsága szempontjából is. Ezért tartjuk fontosnak. Az ipar ismer olyan eseteket, amikor nem a legjobb technológia vált szabvánnyá. A piac minden szereplőjének az az érdeke, hogy kiforrott nyílt szabvány jöjjön létre, de ez sem old meg minden problémát. Tanulási folyamat az, amiben most vagyunk. Eddig egyszerű volt lámpát venni: 40 W, 60 W, 100 W… ennyi volt a tudásszükséglet. Ez a kompakt fénycsöveknél, és főleg a LED-eknél már nem elég. Az egyszerű felhasználó már nem érti a sok paramétert (ami jó esetben fel van tüntet-ve). Nem lehet mindenkit világítástechnikai szakemberré kiképezni, és többek között a szabvány feladata lenne, hogy segítse az eligazodást. Azonban ez csak részben szabványosítási kérdés. Mint ahogy a szabványok nem fogják a vevőket megvédeni a garanciális kérdésekben sem… Fontos tehát, hogy egy beruházásnál ne a rövid távú szempontok döntsenek. A LED-ek hosszú élettartamára a garanciát csak úgy lehet érvényesíteni, ha a gyártó, kivitelező cég is „hosszú élettartamú”. Érdemes tájékozódni arról, hogy ki hány éve van a piacon! J. K.: Több mint 10 éve dolgozik a GE Fényforrás üzletágánál. Mindig is a világítástechnika területe érdekelte? B. L.: Bevallom, nem. A gimnáziumi kémiatanárom hatására kutató vegyésznek tanultam az ELTE-n. Utána hét évig dolgoztam a KFKI Atomenergia Kutató Intézetben, ahol először tömegspektrometria, majd az elektrokémia volt a szakterületem. Nagyon élveztem a független kutatói munkát, nagyszerű emberekkel dolgoztam együtt, el nem tudtam volna képzelni, hogy majd valamikor az iparban fogok dolgozni. Harmincévesen – amikor családalapítás előtt álltam – persze újra kellett gondolnom, mi a fontos számomra. Amikor egy újsághirdetésben olvastam, hogy a GE Lighting-Tungsram PhD-fokozattal rendelkező kutatókat keres, azonnal éreztem, hogy ezt a lehetőséget meg kell ragadnom. A felvételi előtt vettem először kezembe világítástechnika könyvet. J. K.: Ön számára mi a legizgalmasabb a munkájában, a mostani pozíciójában? Egy kutató mindig kutató marad! Nem hiányzik az a fajta munka a „menedzserség” mellett? B. L.: Itt is igaz a mondás, hogy „aki az eke szarvára tette a kezét, ne nézzen hátra”. Nekem most arra kell figyelnem, hogy egy kutatás eredménye minél hamarabb a termékfejlesztésben hasznosuljon. Nem izoláltan élünk itt a Technológiai Központban. Az elmúlt néhány évben legalább húsz különböző egyetemi, akadémiai kutatócsoporttal működtünk együtt, csak az idén 25 új K+F szerződést kötöttünk, folyamatos a kapcsolatom a tudomány világával. Kutatói múltam segít megtalálni a közös nyelvet, és hatékonnyá tenni az együttműködést az ipari nagyvállalat és az egyetem között. Közvetlenül egy nagyon fiatal fejlesztőcsapattal dolgozom együtt, amelyben megtalálható a frissen végzett villamosmérnök, a gépész, a matematikus, a formatervező, az informatikus. Sokan közülük még gyakornokok és egyik lábukkal még az egyetemen vannak, de már húzzuk őket, hogy ha heti egy-két napot is, de dolgozzunk együtt, mert az okostelefonok és a Facebook világában ők a legnyitottabbak azokra a lehetőségekre, amelyeket az új technológiák kínálnak. Számomra a legnagyobb öröm, amikor ez a csapat szárnyal: az egyik feldob egy ötletet, a másik alakít rajta, és egyszer csak ott az új koncepció a táblán, három hónap múlva kész a működő prototípus, és beadjuk a vázlatokat a szabadalmi hivatalba. Legjobb, ha innentől kezdve egy éven belül kint vagyunk a termékkel a piacon, hiszen a gyor-
san változó környezetben nagyon gyorsan elavulnak a legjobb ötletek is. J. K.: Ilyen munka mellett nem hiszem, hogy túl sok ideje marad hobbira. Mivel szereti tölteni a szabadidejét? B. L.: Gyerekkori álmom volt a lovaglás. Teltek-múltak az évek, és végül rájöttem, nem kell, hogy csak álom maradjon. Így kezdtem el lovagolni. A lovak egész napos törődést, foglalkozást igényelnek, szóval sajnos saját lovat nem tudok tartani, de ahogy időm engedi, eljárok a lovardába. Kiváló kikapcsolódás ez számomra, igazi aktív pihenés. Igyekszem a lehető legtöbb időt a családommal tölteni. Feleségem, Judit a megmondhatója, hogy az arcomról otthon is le lehet olvasni, mi történt aznap a munkahelyemen, nehezen kapcsolok ki. Nagyon örülök, amikor elmegyünk kirándulni a gyerekekkel, bár nem könnyű olyan programot kitalálni, ami mindhármuknak egyformán tetszik. J. K.: Ha egy kicsit a jövőbe próbálunk tekinteni, mik a kitűzött céljai? B. L.: Amikor 1995-ben a céghez kerültem, a világítástechnika lassan mozgó világ volt. A nagy áttörések már megtörténtek, az innovációt az egymástól távolabb eső területek összekapcsolása, vagy a gyorsabb gyártástechnológia kifejlesztése jelentette. Ez mára teljesen megváltozott: Edison óta nem volt olyan léptékű változás a világítási szokása-inkban, mint ami ma zajlik. Részese lenni ennek a nagy átalakulásnak, és tudni, hogy most együtt találjuk ki, milyen lesz a világ körülöttünk, nagyszerű érzés. Ennél izgalmasabb feladatra nem vágyom. Forrás: Elektro Installateur - 2013. 09. 19. (10,11,12. oldal)
