Kutatásunkkal igazolni szeretnénk, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúra fejlesztése szükséges a pénzügyi tanácsadók igénybevételén keresztül

Nagy Orsolya* Jäckel Katalin** MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON A PROFESSZIONÁLIS PÉNZÜGYI TANÁCSADÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS IRÁNT? A MAGYAR LAKOSSÁG PÉNZÜGYI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA

Az átlagember – feltételezésünk szerint – ma Magyarországon igen kevés pénzügyi ismerettel rendelkezik a pénzügyi megoldások valamennyi területén. A megalapozott, átgondolt pénzügyi döntésekhez jól felkészült, kompetens pénzügyi tanácsadó igénybevétele lenne szükséges. Ugyanakkor megvan-e a bizalom, illetve kialakult-e egyáltalán a pénzügyi tanácsadásnak, mint önálló szakmának a presztízse Magyarországon? Primer kutatásunkban arra vállalkozunk, hogy felmérjük az alábbiakat: • Milyenek a magyar lakosság pénzügyi ismeretei az öngondoskodás szükségességérıl, a nagyobb életcélok megvalósításához szükséges tıkérıl, a váratlan kiadások fedezésérıl? • Milyen élı pénzügyi szerzıdésekkel rendelkezik a lakosság? • Igénybe vesz-e a lakosság a pénzügyi döntésekhez pénzügyi tanácsadót? • Mely pénzügyi tanácsadó cégek a leginkább ismertek a magyar piacon, illetve jellemzıen mely tanácsadó cégekkel áll kapcsolatban a lakosság? • Milyen ismérvekkel, tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy kompetens, megbízható pénzügyi tanácsadó? • Hogyan befolyásolja a média az emberek pénzügyi döntéseit? • Mennyire zárkóznak el attól, illetve mennyire nyíltak az emberek arra, hogy a pénzügyi szokásaikról nyilatkozzanak? Kutatásunkkal igazolni szeretnénk, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúra fejlesztése szükséges a pénzügyi tanácsadók igénybevételén keresztül. Magyarországnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásával a tanácsadás, mint szolgáltatás új fejlıdési fázisba lépett. Míg korábban a tanácsadás igénybe vevıi jellemzıen a nagyvállalatok és a külföldi multinacionális cégek voltak, addig mára – illetve a jövıben várhatóan még inkább – az államigazgatás, az önkormányzatok, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások és a magánszemélyek is igénylik a tanácsadók, konzultánsok segítségét.

A TANÁCSADÁS FOGALMA A tanácsadás talán az egyik legvitatottabb szakma ma a világon, hiszen egyidejőleg éri rengeteg pozitív és negatív kritika. Egy sikeres, eredményes tanácsadói teljesítményt elıszeretettel hasonlítják az innovátorok, a jó diagnoszták munkájához, míg a sikertelen projektek olyan negatív felhangokat is eredményezhetnek, mely a szakterület alapjaiba vetett bizalmat rengetheti meg.1 *

NMD Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., ügyvezetı igazgató. BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar, Kereskedelem és Marketing Intézet, Marketing Intézeti Tanszék, fıiskolai adjunktus. 1 Nippa, M. – Petzold, K. (2002): Economic Functions of Management Consulting – An Integrative Theoretical Framework, Academy of Management Proceedings. **

40

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... Annak, hogy a közvélemény nincs teljesen tisztában a tanácsadás fogalmával, lehetséges értelmezéseivel, alapvetıen az okozza, hogy a tanácsadói szakma nem vívta ki magának azt az elıjogot, hogy a nem megfelelı képesítéssel, tapasztalattal vagy képességgel rendelkezı „szakemberek” ne tevékenykedhessenek ezen a piacon. Természetesen olyan tényezık sem segítik elı a tanácsadás fogalmának megértését, mint a nagy múltra visszatekintı, jelentıs ismertséget kivívott tanácsadó cégek túlzottan általános diagnózisai, javaslatai. Gyakori probléma emellett – különösen a pénzügyi tanácsadás területén – hogy a még kezdı, tapasztalatlan tanácsadók túlzottan sok idıt fordítanak a helyzetelemzésre, az elızetes felmérésekre, ahelyett, hogy valóban megoldásokat jelentı alternatívákat mutatnának be az ügyfélnek.2 A tanácsadó elnevezésre az angol nyelvterületen leginkább a (Management / Business) consultant, míg német nyelvterületen a (Management / Betriebs- / Unternehmens-) berater megjelöléseket használják. • • •

Ha fel akarjuk osztani a munkavállalókat, akkor jellemzıen az alábbi csoportokat kapjuk: az ún. fehérgalléros (white collar workers), azaz az irodai, szellemi munkások, az ún. kékgallérosok (blue collar workers), vagyis a fizikai dolgozók, és az ún. aranygalléros (gold collar workers), a tudásokat átadó, illetve alkalmazó szakértık, mely utóbbi csoportba tartozhatnak leginkább a tanácsadók is.

Ha átfogó fogalmat akarunk adni a tanácsadóra, akkor leginkább úgy jellemezhetjük, mint a maga szakterületén kellı szakmai felkészültséggel és objektivitással rendelkezı szakember, aki olyan tevékenységeket végez, amelyek magukban foglalják a problémák és lehetıségek felismerését és elemzését, valamint megoldási javaslatok kidolgozását és a megvalósításhoz nyújtott segítséget egyaránt. A tanácsadók által nyújtott szolgáltatások többféleképpen csoportosíthatók, témánk szempontjából leginkább az ún. szakértı típusú (expert) tanácsadót szüksége kiemelni, ahol is a tanácsadó kész receptmegoldásokkal segíti elı az ügyfelek problémáinak megoldását.3

MIÉRT VAN SZÜKSÉG TANÁCSADÓRA? Általános érvényő megállapítás, hogy egy külsı, független személyek által nyújtott szolgáltatás növeli a menedzsment munka objektivitás, magánszemélyeknek nyújtott tanácsadás esetén elvonatkoztat az esetlegesen félrevezetı, megalapozatlan szubjektív, érzelem vezérelt döntéshozataltól, egyúttal kívülállóként megerısítést nyújthat arról, hogy a probléma megoldására jó döntés született. Mindemellett természetesen nem elhanyagolandó szempont, hogy egy-egy probléma megoldására jóval költséghatékonyabb lehet egy külsı tanácsadó igénybevétele, mint egy állandó munkaerı alkalmazása. Jellemzı továbbá, hogy a tapasztalt és felkészült tanácsadók elıbb jutnak az új ismeretek, az új piaci megoldások birtokába, mint a téma iránt idıszakosan érdeklıdı vagy éppen egyéb problémákkal leterhelt vezetık, munkavállalók, magánszemélyek. A McKinsey cég véleménye szerint alapvetıen hat tényezıvel magyarázható a tanácsadók igénybevételének szükségessége: • A tanácsadók olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyeknek az ügyfél általában nincs birtokában. • A tanácsadók több és sokrétőbb tapasztalattal rendelkeznek ugyanazon típusú probléma megoldásában, hiszen ismerik a másoknál már sikeresen alkalmazott módszereket. • A tanácsadók rendelkeznek azzal az elınnyel, hogy képesek elegendı idıt szánni egy-egy probléma megoldására, mindamellett, hogy szükség szerint csak egy-egy probléma megoldására koncentrálnak. 2

Canback, S. (1998): The Logic of Management Consulting. Journal of Management Consulting, November, pp. 312., Canback, S. (1998): The Logic of Management Consulting. Journal of Management Consulting, May, pp. 3-12. 3 Kelley, R.E. (1985): The Gold Collar Worker: Harnessing the Brainpower of the New Workface. AddisonWesley. Reading MA. 41

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... • • •

Az elismert konzultánsok megfelelı szakmai háttérrel és kompetenciával rendelkeznek. A jól kiválasztott tanácsadók valóban függetlenek. A tanácsadók rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a javaslataik megvalósítását elısegítı intézkedéseket, akciókat is megfogalmazzák.4

TANÁCSADÓI KOMPETENCIÁK, AVAGY MILYEN TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZZEN EGY JÓ TANÁCSADÓ? Az ügyfelet segítı és kiszolgáló professzionális szakember kevésbé törekszik a hatalomra, sokkal fontosabb számára az ügyfélprobléma megoldása és a jó ügyfélkapcsolat. SOBEL állítása szerint hat alapvetı magatartási tényezı van, ami egy tanácsadó kedveltségét befolyásolja: • Hasonlóság: Általában a választást nagyban befolyásolják a hasonló tulajdonságok, közös jellemzık, hobby vagy érdeklıdési kör. • Jártasság: Az emberek szeretik, ha a dolgok ismerısek számukra, ezért minél többször találkoznak egy tanácsadóval, annál valószínőbb, hogy ıt választják. • Pozitív asszociáció: Az emberek olyan embereket, dolgokat kedvelnek, akikhez/amelyekhez pozitív asszociációval rendelkeznek. Ezért is elınyös, ha egy tanácsadó nagy presztízső ügyfeleket tud magáénak. • Dicséret: Mindenki szereti, ha jót mondanak róla, így egy tanácsadótól is jó néven veszik, ha értékeli partnerét, annak cégét. • Nyitottság: Fontos a nyíltságnak, az ıszinteségnek a demonstrálása, illetve annak érzékeltetése, hogy a tanácsadó hajlandó az információk és a tudás megosztására. • Megegyezés, szinkron az ügyféllel.5 A professzionalizmust szakmánként másképpen határozhatjuk meg, a tanácsadás szakmájában a leghelytállóbb megfogalmazás: A professzionalizmus integritást, udvariasságot, becsületességet, szolgálatkészséget jelent a legmagasabb etikai normák szerint. DAVID H. MAISTER a professzionalizmust mindenekelıtt attitődnek és nem kompetenciák öszszességének tartja.6 A professzionális tanácsadónak bele kell élnie magát abba, hogy mit érez a döntéshozó. Az ügyfelek többsége ugyanis bizonytalan, személyes kockázatot érez, türelmetlen, szkeptikus, gyanakvó, aggódó. Másképpen fogalmazva az ügyfelünk olyan tanácsadót akar, akiben megbízhat. A bizalomhoz pedig az kell, hogy az ügyfél meggyızıdjön a tanácsadó felkészültségérıl, új és releváns információkat, tudást kapjon, továbbá lássa a tanácsadó elkötelezettségét az ügyfél segítésére.7

PÉNZINTÉZETEK, BIZTOSÍTÓK TANÁCSADÓ SZEREPBEN Számos pénzintézet, biztosító társaság hozott létre a saját szervezetén belül vagy attól függetlenül önálló tanácsadó szervezeteket, hogy ügyfeleik számára befektetési, alternatív finanszírozási és biztosítási kérdésekben is tanácsot adjanak ügyfeleiknek. Sok biztosító nyújt ma tanácsadó szolgáltatást az ösztönzés- és javadalmazás-menedzsment (vagy más szóval cafeteria) területén.8

A BIZALOM, MINT A TANÁCSADÓI SZAKMA MOTORJA A bizalom kulcsfontosságú mindenhol, ahol a partnerek, üzletfelek között kockázat, bizonytalanság vagy kölcsönös függıség áll fenn. Ahhoz, hogy bármilyen áru- vagy szolgáltatás csere egyáltalán 4

Bower, M. (1982): The forces that launched a mangement consulting are still at work. Journal of Management Consulting No. 1. pp. 4-6. 5 Sobel, A. (2003): Making Rain, John Wiley & Sons, pp. 47-54. 6 Maister, D. H.: True Professionalism, New York, Touchstone 1997. 7 Maister, D. H.: Managing the Professional Service Firm, NY, Free Press, 1993, p. 114-119. 8 Poór József (2005): A menedzsment tanácsadás fejlıdési tendenciái. Akadémia Kiadó, Budapest. 42

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... megvalósulhasson, szükség van a bizalomra. A piaci szereplık – vevık és eladók egyaránt mindig keresik a tranzakciókkal járó kockázat csökkentésének, vagyis a biztonság növelésének módját. Elıfordulhat, hogy a vevı a döntés után kognitív disszonanciát él át, vagyis lelki kényelmetlenséget érez a fejében egyszerre jelen lévı ellentmondásos gondolatok miatt. Mivel minden komoly döntési helyzetben az alternatíváknak létezik pozitív és negatív aspektusuk is, az egyik kiválasztása azt jelenti, hogy annak aspektusai nagyobb súlyt kapnak, mint a többi alternatíva pozitív aspektusai. A döntés meghozatala után azonban a kiválasztott alternatíva negatív aspektusai lényegessé válhatnak. Ez a döntés utáni megbánás – az ügyfél magatartása azon is múlhat, hogy a tanácsadó hogyan képes kezelni ezt a kérdést.9 ZEITHAML, BERRY és PARASURAMAN úgy fogalmazzák meg a bizalmat, mint a tudás és az elızékenység kombinációja. Ahhoz, hogy egy ügyfél lojális legyen, mindenek elıtt nagyfokú bizalmat kell kialakítani, hozzáadott értéket kell nyújtani, és valamiféle pluszt, valami mást kell az ügyfél részére adni.10 A bizalom elnyerésének sokféle módszere lehet, pl. egy tanácsadó cég imázsának felhasználása, a hitelesség bizonyítása, a hozzáférhetıség, az udvarias és precíz kommunikáció, a gyors és hatékony reagáló képesség, „megfogható” szolgáltatáselemek stb.11 A tanácsadás után nyújtott szolgáltatások busásan megtérülnek, az elégedett vevı ugyanis nagyobb valószínőséggel ismétli meg vásárlását vagy köt üzletet valamilyen más, de kapcsolódó vagy kiegészítı szolgáltatásra. A bizalom része a személyközi kockázatvizsgálati szempontok nagyobb együttesének. A személyes bizalom összetett jelenség, melynek számos mögöttes rétege van, de a legfontosabb a hitelesség és a jóindulat. A hitelesség feltételezése az ügyfélnek az a meggyızıdése, hogy a tanácsadó szakszerően és hatékonyan végzi a dolgát. A jóindulat feltételezése pedig nem más, mint az ügyfél bizodalma a tanácsadó jó szándékában. A magyar nyelvben a személyes bizalomra (trust) és az intézményesített bizalomra (confidence) nincs külön szó, ezért célszerő az elıbbit, azaz a piaci rendszer mőködésébe vetett általános bizalmat makro-bizalomnak (confidence), míg a személyes kötelékekkel összefőzött emberek között kifejlıdı bizalmat mikro-bizalomnak (trust) nevezni. A gyakorlatban nehéz olyan ügyletet elképzelni, amely a kétfajta bizalom közül kizárólag az egyikre alapozódna.12 Gondoljunk csak pl. a makro- és mikrobizalom közötti összefüggésre a jelen pénzpiaci helyzetben, amikor is a pénzpiacok összeomlásáról, a pénzintézetek csıdjérıl, a tızsde mélyrepülésérıl szóló napi híradások aláássák a pénzügyi tanácsadókkal, a befektetési és biztosítási termékekkel és úgy általában a pénzpiaccal szembeni bizalmat. Mely tényezık akadályozzák a tanácsadókkal szembeni bizalom kiépülését, illetve szinten tartását? Miért fogalmazódhatnak meg olyan vélemények, melyek szerint az ügyfelek kiábrándultak a tanácsadókkal szemben? A probléma gyökere abban lehet, hogy „a tanácsadók többet ígérnek, mint amit végül is teljesítenek”, nem ritka, hogy szerepüket igyekeznek túlmisztifikálni, az értékteremtı képességüket felnagyítani, ami persze hosszú távon egyenes úton vezet a bizalomvesztésig. A tanácsadói szektor sajátos jellemzıje, hogy viszonylag kevés korlát nehezíti az új cégek belépését az iparágba, alacsony a beruházási igény, és a felelısségi viszonyok sem túl bonyolultak. 9

Bauer A. – Mitev A. Z. (2008): Eladásmenedzsment – A személyes értékesítés folyamata és irányítása, Akadémiai Kiadó, Budapest. 10 Hetesi, E. – Veres, Z.: An empirical investigation on loyalty – The case of packaging industry, in: IMP Proceedings, Copenhagen, 2004., 34. 11 Zeithaml, V. A. – Parasuaraman, A. & Bery, L. L.: Delivering Quality Service; Balancing customer perceptions and expectations, NY, Free Press, 1990. 12 Hámori Balázs: Bizalom, jóhírnév és identitás az elektronikus piacokon, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. szeptember (832-848. o.) 43

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... Az egyre több tanácsadó munkába állás „felhígítja” a szakmai elitet, ami megint csak oda vezet, hogy egyre több ügyfél elégedetlen a tanácsadó munkájával. Tipikus problémák a tanácsadók munkájában, hozzáállásában, melyek bizalomvesztéshez vezethetnek: • Tipikus helyzet, hogy a tanácsadók azt mondják, amit az ügyfelek hallani szeretnének, ezzel igazolják az egyes döntéseket. • A helyzetelemzésé, feltárás sokszor nagyon sok idıt vesz igénybe és az ügyfél számára feleslegesnek tőnı idıráfordítást, költséget jelent. (Gyakori vád a tanácsadókkal szemben, hogy az ügyfél pénzén tanulnak a munkájuk során.) • A tanácsadó cég bemutatását, pozícionálását sokszor a tanácsadó vállalat legjobb és legsikeresebb szakemberei, a cég elismert, köztiszteletnek örvendı vezetıi, tulajdonosai végzik, míg a konkrét munkát már a jóval kisebb tudású, kevesebb tapasztalattal rendelkezı szakemberekre bízzák. • Az állandó versenyhelyzet miatt a tanácsadók egyre újabb és újabb „terápiás megoldásokkal” állnak elı, melyek adott estben még nem bizonyítottak, vagy túlmutatnak az ügyfél valós problémáján. Emellett az állandó változtatási javaslatok szétzilálhatják az eredményesen mőködı rendszereket is, illetve esetenként túlzott tanácsadói függıséget eredményezhetnek. • A tanácsadói eredmények, javaslatok túl bonyolultak vagy éppen túl általánosak az ügyfél számára, annak megértése, illetve megvalósítása képességeken felüli teljesítményt igényel.13

A TANÁCSADÁS JÖVİJE Minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a XXI. században azok a cégek lesznek gyıztesek, akik a változási folyamat élén állnak, képesek lesznek állandóan újradefiniálni iparágukat, új piacokat tudnak teremteni, nem riadnak vissza az új próbálkozásoktól és képesek új versenyszabályokat alkotni. Az informatika, a telekommunikáció valamennyi szervezet életében meghatározó lesz a tudásbázisú társadalom elkövetkezı évtizedeiben. Ebben a környezetben csak azok a tanácsadó cégek lehetnek majd sikeresek, amelyek folyamatosan képesek lesznek az informatika legújabb megoldásait a probléma megoldási módszereikbe integrálni. A tanácsadó vállalatoknak a jövıben még inkább képesnek kell lenniük arra, hogy szolgáltatásaikat a globalizált piaci igényekhez igazítsák. Emellett figyelembe kell venni azt a tendenciát is, hogy az ügyfelek egyre nagyobb számban tanulják meg, miként is kell a tanácsadásból a lehetı legtöbbet kihozni, ami azt is jelenti, hogy csak az a tanácsadó cégek tudnak helytállni, amelyek munkatársaikat folyamatosan továbbképzik, piacképes és naprakész tudáshoz juttatják.14 Egyet kell értenünk azon szakértıi véleményekkel, melyek szerint azok a tanácsadók lesznek igazán hatékonyak a jövıben, akik hajlandóak szakítani a túlzottan mérnöki-közgazdászi megközelítéssel. Néhány folyamat elırevetíthetı a jövıbıl, mint pl. a globalizáció, a demográfiai változások, a migráció, az eltérı kultúrák találkozásai és ütközései, az ügyféligények folyamatos változása, valamint a kommunikációs technikák széleskörő alkalmazása. A változások igazi motorja azonban az a tanácsadó lehet, aki úgy látja magát, mint az iparág saját jövıjének kitalálója és megalkotója. A jövı szószólói azok, akik felkeltik és folyamatosan fenntartják az ügyfél érdeklıdését.15 PETER F. DRUCKER szerint a jövı társadalmát sokkal inkább az eszmék, az új intézmények és új problémák fémjelzik, semmint az információs és kommunikációs technológia, amely egyike lesz az akkor alkalmazott technológiáknak.16

13 Shapiro, E.C. – Ecless, R.G. – Soske, T.L. (1994): So werden Berater richtig eingesetzt. Harvard Business Manager, No. 1. pp. 109-116. p. 109. 14 Gibson, R. (1997): Rethinking the future. Nicholas Brealey Publishing. London, p. 10. 15 Kubr, M. (2002): Coping with the Future. Consulting to Management – C2M December. p. 26. 16 Drucker, P.F. (2002): Managing int he Next Society. Sr. Martin’s Press, New York.

44

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... A jövınek a tanácsadói szektort is befolyásoló megatrendjei közül megítélésünk szerint az alábbiakat szükséges kiemelni: • A legtöbb szegmensben, a szolgáltatások érettsége miatt növekszik és kiélezıdik a verseny. • A hagyományos szervezeti struktúra laposodik, megjelennek a cégen kívüli hálózatok mellett a cégen belüli hálózati struktúrák. • A koncentrálódó nagy végek mellett továbbra is jelentıs szerepe lesz a specializáltabb kis tanácsadó cégeknek. • A tevékenységalapú díjazás mellett növekszik a sikerdíjas tanácsadás szerepe. • A munkavállaló státusz mellett egyre fontosabb lesz a szakmai kötıdés. • A mindentudó tanácsadó helyett megjelenik az ügyfél részvételét és fejlıdését segítı konzultáns munka. • A jövı tanácsadójának a globális, regionális és helyi szempontokra egyaránt tekintettel kell lennie.17 Önálló primer kutatásunkban vizsgáltuk a magyar lakosság pénzügyi szokásait és a független pénzügyi tanácsadók elfogadottságát, a lakosság bizalmát irányukban.

A KUTATÁS MÓDSZERTANA A kutatást 2008. június 1. és szeptember 15. között folytattuk. Primer kutatásunk célja feltárni a magyar lakosság pénzügyi ismereteit az öngondoskodás szükségességérıl. Fel kívántuk tárni, hogy milyen élı pénzügyi szerzıdésekkel rendelkezik a lakosság, igénybe veszik-e a professzionális pénzügyi tanácsadók segítségét, továbbá, hogy mennyire nyitottak arra, hogy pénzügyi szokásaikról és pénzügyi helyzetükrıl nyilatkozzanak. Kutatásunk során vizsgáltuk egyes pénzügyi tanácsadó cégek ismertségét. Emellett megkérdeztük a lakosság pénzügyi tanácsadókkal szembeni elvárásait. Mélyinterjút készítettünk 12 fıállású pénzügyi tanácsadóval, valamint 8, a magánszférában és a közszférában dolgozó vezetı beosztású személlyel. Kutatási célú kérdıívünket 116-an töltötték ki. A vizsgálat elıtt megfogalmazott hipotéziseink: H1: Az átlagember kevés pénzügyi ismerettel rendelkezik. H2: A magyar lakosság még mindig nincs tisztában az öngondoskodás szükségességével. H3: A magyar lakosság döntıen hitelekkel, lakás- és gépjármő biztosítással, valamint bankszámlaszerzıdéssel rendelkezik. H4: A pénzügyi tanácsadó cégek kevésbé ismertek. H5: A lakosság többsége nem veszi igénybe pénzügyi tanácsadó segítségét. H6: A lakosság többsége nem is kívánja igénybe venni pénzügyi tanácsadó segítségét. H7: A média nagymértékben befolyásolja a lakosság pénzügyi döntéseit. H8: Az emberek nem szívesen nyilatkoznak pénzügyi szokásaikról és helyzetükrıl.

A LEFOLYTATOTT MÉLYINTERJÚK ÉRTÉKELÉSE 1) Hogyan nyilatkoznak az emberek a pénzügyi helyzetükrıl? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye • • • •

17

„Tapasztalataim szerint a legtöbb ember zárkózott és fél!” „Azt mondják leggyakrabban, hogy nincs pénzük, mert… most vettek házat, autót, fel kellett újítani a lakást. Nem terveznek tudatosan, legfeljebb rövidtávú célokra.” „Nem szeretik bevallani, mennyit keresnek, milyen színvonalon élnek, inkább azt mondják, nehezen jönnek ki a jövedelmükbıl.” „Változó. Van, aki elzárkózik, nem akarja, hogy bárki is belelásson, van, aki teljes részletességgel elmeséli, milyen kiadásai és bevételei vannak.” Nováky E. (1997): Jövıkutatás. Budapest Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, p. 68. 45

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... B) Vezetı beosztású magánszemélyek véleménye • • •

„Általában bizalmatlanok.” „Társadalmi rétegtıl függ.” „Nem szívesen nyilatkoznak, panaszkodnak.” Megállapíthatjuk, hogy mind a tanácsadók, mind a megkérdezett magánszemélyek úgy ítélik meg, hogy az emberek elzárkóznak attól, hogy pénzügyi helyzetükrıl nyilatkozzanak.

2) Mely szegmensek látják biztosítottnak pénzügyileg a jövıjüket? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye •

„Azok, akiknek a pénze dolgozik helyettük, azaz már felépítettek egy olyan tıkét, amibıl életük végéig nagyszerően megélnek. Többen vannak, mint gondolnánk.” „A kevésbé képzettek, ahogy általában nem kételkednek a saját tudásukban. Azt szoktam mondani: azt sem tudja, hogy mit nem tud.” „Vagyonosabb, iskolázottabb réteg, leginkább a vállalati vezetés területérıl.”

• •

B) Vezetı beosztású magánszemélyek véleménye • •

„A felsı tízezerhez közeliek, a tehetısek.” „A jól keresı szektorokban az embereknek nincs különösebb veszélyérzetük. Itt általában elegendı információval és lehetıséggel rendelkeznek arról is, hogy milyen megtakarítási formákat válasszanak a késıbbi anyagi biztonság érdekében.” „Szerintem semelyik. Ebben az országban maximum 5 évre lehet elıre tervezni.”

•

Megállapíthatjuk, hogy valamennyi megkérdezett a vagyonosabb, felsı tízezerbe tartozó réteget jelölte meg. 3) Milyenek a magyar lakosság pénzügyi ismeretei az öngondoskodás szükségességérıl? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye •

„Gyakorlatilag semmilyenek. Nincsenek túlélési tartalékok, ahhoz valamit el kellene adni. Legtöbbször csak bankbetétjeik vannak.” „Az átlagos pénzügyi ismeretek szintje nagyon alacsony, az öngondoskodás fogalmát kevesen ismerik.” „Még mindig nem tudatosult az emberekben, hogy aki nem gondoskodik magáról éhenhal. Semmi sem indokolja az optimizmust, mégsem veszik az emberek komolyan. Az ötvenesek azt mondják, késı már, a fiatalok pedig, hogy ráérnek még. Persze van egy tudatos réteg mindkét korosztályból, akik tisztában vannak az állami gondoskodás minimális voltával. İk meg is teszik a kellı lépéseket.”

• •

B) Vezetı beosztású magánszemélyek véleménye • • •

„Gyatra.” „Egyik napról a másikra, egyik hónapról a másikra él a legtöbb ember.” „Hát ezt hagyjuk. A magyar lakosság jelentıs része a hosszú és eredményes átnevelés hatására paternalista és a gondoskodó állam képzetének, plusz a fogyasztási idiotizmusnak a rabja. Ez abban nyilvánul meg, hogy az öngondoskodásra fordítható kisebb összegeket elkölti, sıt, további hiteleket vesz fel, és ha bajba kerül, akkor az államot hibáztatja. Ez sajnos igaz a fiatalabb generációkra is.” Azonos volt mindkét fél megítélése, azaz a magyar lakosság a szükséges minimális ismeretekkel sem rendelkezik a pénzügyi öngondoskodás szükségességérıl.

46

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... 4) Milyen élı pénzügyi szerzıdésekkel rendelkezik a lakosság? (Hitel, biztosítás, bankbetét, értékpapír alapú befektetések – arányok.) A) Pénzügyi tanácsadók véleménye •

Többségében az alábbi arányokat jelölték meg: ⇒ hitel 65%, ⇒ bankbetét 30%, ⇒ biztosítás 25%, ⇒ értékpapír alapú befektetések 5-10%


„Hitel és biztosítás. Az arányok a hitel felé billennek.” „A lakosság jelentıs része hitelekbe veri magát, ami nem lenne nagy probléma, ha nem erın felül vállalná azt. Ugyanakkor ebben szerepet játszik tudatlansága.” „Hitel, biztosítás mindenki, hosszabb távú befektetés kevés.” Az interjúalanyok hasonló arányokról tettek említést az élı pénzügyi szerzıdéseket illetıen. Az emberek elsısorban hitelt vesznek fel.

5) Mennyire népszerőek az értékpapír alapú befektetések? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye • •

„Nem nagyon ismerik. Általában félnek tıle, mert ’elveszthetik az egészet’, amit keservesen összegyőjtögettek. Jobban bíznak a bankbetétben, mert bármikor hozzáférhetı.” „Kevésbé. Az emberek gyorsan, nagy hozamot szeretnének. Nincs bizalom a hosszú távú befektetések iránt. Ez azért van, mert nincs még hagyománya Magyarországon. De nem is okolható senki a bizalmatlanság miatt. Az iskolában, már általános iskolában kellene tanítani a szemléletet.”


„Sajnos szerintem a magyar lakosság döntı hányada rendkívül kockázatkerülı és egyelıre nem is ismerik a befektetési lehetıségek széles tárházát.” „Inkább a stabil hozamot biztosító értékpapírok a népszerőek, kockázatos befektetésekhez sem elegendı pénz, sem autentikus információk nem állnak rendelkezésre az átlagember számára.” „Ezek egy szőkebb szegmens (tehetısek) számára jelentenek igazán lehetıséget, hiszen ık tudnak belıle igazán hasznot hajtani, bár hozzá kell tenni, hogy egyre terjednek, akár hitelek (befektetéssel kombinált) finanszírozására is.” A vélemények ez esetben is megegyezık, az értékpapír alapú befektetések kevéssé ismertek, a „kevésbé kockázatos” állampapírok népszerőbbek. Ennek okát elsısorban a tájékozatlanságban látják.

6) Mely szegmensek nyitottak ezekre az értékpapír alapú befektetésekre? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye • •

„A tanultabb réteg, de ıket is rá kell beszélni, illetve a vállalkozók, akik már megtapasztalták, hogy igazán pénzt csak pénzbıl lehet csinálni. Ezt a mondást egyébként mindenki tudja és elhiszi, de amikor el kéne indítani, hezitál, bizonytalan és bizalmatlan.” „A magasabb iskolai végzettségőek. De meglepı, hogy az egyszerő, de nyitott gondolkodású emberek milyen sokat tudnak a részvényekrıl, befektetési alapokról, bíznak bennük. De nekik nincs igazán befektetni való pénzük.”

47

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... B) Vezetı beosztású magánszemélyek véleménye •

„A lakosság inkább kötvényekbe fekteti a pénzét, a részvényvásárlások nem a magánszférát jellemzik.” Az interjúalanyok egyöntetően az iskolázottabb, jobb anyagi körülmények között lévı réteget jelölték meg, mint az értékpapír alapú befektetések iránt elsısorban érdeklıdıket.

7) Igénybe vesz a lakosság többsége a pénzügyi döntésekhez pénzügyi tanácsadót? Mekkora lehet az a hányad, aki igen? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye •

„Gyakorlatilag csak a vállalkozók, akik már megégették magukat valami rossz döntéssel. Többnyire úgy gondolják, hogy ha van pénzük, maguk is el tudják költeni. Nem ismerik a saját lehetıségeiket (analízis) sem, csak emlékezetbıl döntenek, illetve megsaccolják <szerintem ez még belefér> alapon. ” „Kevesen. Egyrészt önmaguktól nem keresik fel az emberek a tanácsadót, másrészt inkább rövidtávú gondolkodás jellemzı, ahol a tanácsadó mozgástere is behatárolt.” A megkérdezettek többsége 5-10% közé becsülte a tanácsadókat igénybe vevı lakosság hányadát.

• •

B) Vezetı beosztású magánszemélyek véleménye •

„A vélemények többnyire „szájhagyomány útján” terjednek, fıleg azért, mert az emberek többségének az a meggyızıdése, hogy bármely közvetítı/tanácsadó tevékenység többlet-kiadással jár; nem számolnak a potenciális kockázatok pénzügyi tanácsadás igénybevétele útján történı csökkenésével. A bankok által kínált szolgáltatások egyelıre meghatározóbbak a pénzügyi termékek piacán.” „Egyelıre a többség nem, nagyjából szerintem 10-20% él ezzel a lehetıséggel. Általában az ember fél attól, amit nem ismer…”

•

Erre a kérdésre is hasonló válaszok születtek, a lakosság kb. 10%-a vesz igénybe pénzügyi tanácsadót, inkább jellemzı, hogy a cégek élnek az ilyen típusú szolgáltatásokkal. Jellemzı, hogy az emberek félnek az ismeretlentıl. 8) Megvan a bizalom a pénzügyi tanácsadók iránt? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye • • • •

„Fontos a szóbeszéd, amikor ismerısök magasztalnak valakit. Az a valaki nyert, sokszor az ismeretlen ügyfelek keresik meg ıt.” „A korábbi rossz tapasztalat miatt, és a pénzügyi kultúra alacsony színvonala miatt nehéz ismeretlenül bizalmat elérni.” „Nincs. Nem letisztult a piac, sok a hozzá nem értı, csak a saját érdekét követı tanácsadó, aki az helyezi elıtérbe az ügyfél érdeke helyett. Ennek jól megfizetett, nem MLM rendszerekben mőködı szakmának kellene lennie, nagyon speciális képzéssel és vizsgával.” „Sokan a tanácsadót is egyfajta ügynöknek tekintik, ami részben így is van, bizalom akkor alakul ki, ha az emberek látják, hogy milyen hasznuk származhat az ügyletbıl.”


48

„Nem igazán, sok visszaélésrıl is keringenek hírek, olykor nem is alaptalanul.” „Egyre inkább.” „Véleményem szerint sajnos nincs meg a bizalom.”

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... • •

„Egyáltalán nem. Nagyon vegyes a tanácsadók köre, sokan 8 általánossal is pénzügyi szolgáltatásokat közvetítenek. A jövı itt is a koncentrációé.” „Nem mindig, ami érthetı, hiszen manapság szinte már bárkit felvesznek erre a posztra, ha elég rámenıs.” A pénzügyi tanácsadók iránti bizalom, jellemzıen még nem kialakult, aminek elsıdleges oka, hogy még nem letisztult a piac, illetve képességét, szakmai hozzáértését tekintve nagyon vegyes a tanácsadók köre.

9) Mely döntéseknél kérik a magánemberek leginkább a pénzügyi tanácsadók tájékoztatását? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye • •

A válaszadók többsége szerint hitelekhez és biztosításokhoz. „Hogy lehetne minél több pénzt csinálni rövid idı alatt.”

B) Vezetı beosztású magánszemélyek véleménye •

A többség a hiteleket és a biztosításokat jelölte meg.

10) A cégek igénylik a pénzügyi tanácsadók munkáját? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye •

„Többnyire a saját gazdasági szakembereiket veszik erre igénybe (fıkönyvelı, gazdasági vezetı), akik esetenként kikérik külsıs véleményét is (ismerısök, szakmai barátok). Nyitottabbak viszont az idegen bejelentkezésre is, hiszen tudják, hogy az elsı beszélgetés nem kerül semmibe és . Nincs olyan ellenállás, mint a lakosságnál, akit agyon gyötörnek a telefonos direkt marketinggel különbözı soha sem hallott cégek a <soha vissza nem térı akciós lehetıségeikkel>.”


„Jóval nagyobb mértékben, mint a lakosság.” „Minél nagyobb a cég, annál inkább van veszteni valója, így igénybe veszi.”

11) Akik nem igénylik, miért zárkóznak el a tanácsadók igénybevételétıl? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye • • •

„Mert aki nem kürtöli világgá, hogy mi a helyzet a cégnél.” „Bizalom hiány, korábbi csalódás.” „Mert fogalmuk sincs, hogy mit nem tudnak. Ha egy kicsit átlátnák ezt a világot, biztosan igényelnék.”


„Bizalmatlanság.” „Nem szeretnék, hogy bárki belelásson az anyagi helyzetükbe, különösen, ha a tanácsadó földrajzilag is közeli helyen lakik, dolgozik, illetve nem bíznak a befektetési formákban, a magyar gazdasági helyzet felfutásában, illetve a világgazdaság pénzpiacainak egészséges mőködésében.” A pénzügyi tanácsadók igénybevételétıl való elzárkózás elsıdleges oka a bizalom hiánya.

49

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... 12) Mely pénzügyi tanácsadó cégek a leginkább ismertek a magyar piacon, illetve jellemzıen mely tanácsadó cégekkel áll kapcsolatban a lakosság? A) A. Pénzügyi tanácsadók véleménye • •

A többség a Brokernet, az AWD és az OVB tanácsadó cégeket jelölte meg ebben a sorrendben. Néhányan félreértelmezték a kérdést és a magyar piac vezetı biztosító társaságait, mint pl. ING, Generali, Uniqa, Allianz stb. jelölték meg.

B) B. Vezetı beosztású magánszemélyek véleménye • •

A többség a Brokernet és OVB tanácsadó cégeket jelölte meg. Néhányan félreértelmezték a kérdést és a „Big 4” tanácsadó cégekre hivatkoztak.

13) Milyen ismérvekkel, tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy kompetens, megbízható pénzügyi tanácsadó? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye •

„Vitatott kérdés. Azonban az biztos, hogy nem a hálózat építést kell remekül ismernie…A célja az kell hogy legyen, hogy az ügyfelének pénzt keressen. Ehhez az adatok országról országra mások. Minden olyan adatot ismernie kell, amivel ezt a célt el tudja érni. Ha nem éri el, képzetlenségébıl fakadóan sikertelenné válik. Egy idı után azt fogja érezni, hogy becsapja az ügyfeleit, és ezért otthagyja a területet. Lelép. Ezért ilyen nagy a fluktuáció.” „Magabiztos, meggyızı, meghallgató – nem tolakodó, a kérdést megválaszoló, nem mellébeszélı, szakmailag felkészült, céltudatos, bizalomra érdemes, nem csak a saját, hanem a konkurencia és a pénzpiac termékeit is legalább többé-kevésbé ismerı, hiteles, figyelmes, empatikus, jó megjelenéső, jó referenciákkal.” „Magas színtő pénzügyi ismeretek, jó kommunikáció, korrekt, ügyfél érdekeit elıtérbe helyezı tanácsadás, folyamatos tájékoztatás, empátia, rugalmasság, figyelem, kreatív elırelátás.” „Piacismeret, termékismeret, diszkréció, folyamatos ügyfélmenedzsment”.

•

• •


„Szakmailag felkészült, megbízható, reális munkadíjért dolgozó.” „Széles körő kapcsolatokkal és referenciákkal kell rendelkeznie (ez utóbbi természetesen a piacra lépés idıpontjában még nem lehetséges, de mihamarabb szükséges felmutatni), ugyanakkor fontos, hogy a profilja jól körülhatárolt legyen, mert a „mindentudás” nem jó ajánlólevél, sıt, gyanakvást kelthet.” „Képes legyen az egyéni helyzet felmérésére, a kockázatok mérlegelésére és értsen a szakmájához. Sokan nem képesek felfogni, hogy a közép- és hosszú távú befektetés nem játék, hanem a vele szemben álló ember jövıjének finanszírozása.”

•

A kompetens, megbízható pénzügyi tanácsadó ismérvei: magas szintő szakmai felkészültség, empátia, rugalmasság, folyamatos kapcsolattartás. 14) Hogyan befolyásolja a média az emberek pénzügyi döntéseit? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye • •

50

A megkérdezettek többsége szerint 90-100%-ban. „Igen erısen, hiszen rengeteget hallják. Nagyon sokan bedılnek a becsapós ajánlatoknak, ahol nem a valódi helyzetet emelik ki, hanem elhitetik az emberekkel, hogy ez NEKIK JÓ, mert RÖGTÖN kapnak SOK pénzt, hetente KÖNNYEDÉN FIZETHETİ RÉSZLETEKKEL, iszonyú költségekkel, HÁZHOZ IS VISSZÜK. A magyar ember fordítva mőködik. Amikor azt látja: „KÖZÉRDEKŐ” – pl. APEH tájékoztatás valami csalás ellen, akkor elkapcsol, mert neki SAJÁT ÉRDEKEI vannak, nem közérdeke, a „közérdekő” szót pedig már lejáratták a különbö-

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ...

• •

zı állami, ill. kormányhirdetések, legtöbben a közérdek szót államérdek-ként interpretálják, az meg nem jó, mert az állam nem segít.” „100%-ban. Azt is hajlamosak elhinni, amirıl tudják, hogy nem lehet igaz, ha belegondolnánk.” „Mivel leginkább a bankok erısek pl. a hirdetések terén, a konzervatív befektetési formák irányába terelik még mindig a lakosságot. Bankbetétek és talán a garantált befektetési jegyek irányába.”


•

„A lakosság nagy részét nagyon is befolyásolja, erre sok cég épít.” „Szilárd meggyızıdésem, hogy a reklámok sok esetben dezorientálják a lakosságot, és alapvetı okai a jelenleg tapasztalható nagyfokú eladósodottságnak. A megtévesztésre figyelmet felhívó mősorok nem elegendıek a hiszékenység megszüntetéséhez, nem formálják át a nézıkhallgatók tudatállapotát. A pozitív kezdeményezések (l. Tömör professzor) jelen formájukban hajítófát sem érnek!” „Elég erısen, mivel sok minden elhangzik a reklámokban pl., de nem tudják az emberek hogy mi van az apró betős részben, ill. mi mit jelent.” A megkérdezettek szerint a média 90-100%-ban abszolút félrevezetıen befolyásolja az emberek pénzügyi döntéseit.

15) Mennyire zárkóznak el attól, illetve mennyire nyíltak az emberek arra, hogy a pénzügyi szokásaikról nyilatkozzanak? A) Pénzügyi tanácsadók véleménye • • •

„Általában a fokozott elzárkózás a jellemzı, mert a pénzügyek az intim szféra részét képzik napjainkban.” „Ez tanácsadó személyétıl is függ. Ha szimpatikus elmondja, ha nem, félrevezeti.” „Ha megvan a bizalmi viszony, nyíltan beszélnek róla. Ez nem probléma, ha már eljutottunk hozzá személyesen.”


„Általában elzárkóznak, de a sok negatív tapasztalat ezt talán jelenleg indokolttá is teszi.” „Leginkább elzárkóznak.” „Sokkal inkább zárkózottak, mint nyitottak, senki nem szereti, ha a zsebében turkálnak.” Az emberek jellemzıen elzárkóznak, ha pénzügyi szokásaikról kérdezik ıket, mivel senki sem szereti, ha a zsebében turkálnak.

A KÉRDİÍVES MEGKÉRDEZÉSÜNK EREDMÉNYEI Kutatási célú kérdıívünket 116 fı töltötte ki. A válaszadók kb. fele a demográfiai kérdésekre nem adott választ, éppen ezért ezen jellemzık alapján nem szegmentálhatók a válaszadók. (Bizonyos kérdésekre nem mindenki adott választ.)

51


1. ábra Az „Ön szerint szükséges a pénzügyi öngondoskodás?” kérdésre „Igen” választ adóktól választ kértünk az indoklásról is; ezek a 2. ábrán láthatók.

2. ábra

52


3. ábra „Rendelkezik-e jelenleg az alábbi pénzügyi szerzıdések valamelyikével?”

4. ábra Annak ellenre, hogy a válaszadók kb. 40%-a igénybe venne pénzügyi döntései meghozatalához tanácsadót, arra a további kérdésünkre, hogy megérne-e számukra fél órát, hogy egy teljes körő, ingyenes, a modern pénzügyi megoldásokat ismertetı, a korábbi pénzügyi döntéseit is átvizsgáló pénzügyi tanácsadást meghallgasson, szinte senki sem adta meg az elérhetıségét.

53


5. ábra „Az alábbiak közül melyik pénzügyi tanácsadó céget ismeri?” A Brokernet Holding Zrt.-t említették a legtöbben, majd sorrendben a Capital Consulting Kft.-t, a Portfolio Money Zrt.-t, valamint az OVB Vermögensberatung Kft.-t emelték ki a válaszadók. Kapcsolatban áll-e jelenleg valamelyik tanácsadó céggel? Amennyiben igen, kérem nevezze meg! Erre a kérdésünkre a többség nemmel válaszolt, néhányan megemlítették a fent felsorolt tanácsadó cégek valamelyikét, ill. bankokat, biztosító társaságokat jelöltek meg. Milyen témakörrıl tájékozódna bıvebben a pénzügyek területén? A válaszadók többsége a hitelt, a lakásvásárlást, a megtakarítást és a vagyonképzést sorolta fel. Kis számban mutatkozik érdeklıdés a nyugdíj-elıtakarékosság, a magánnyugdíj-pénztárak, illetve az egészségpénztárak iránt. Voltak, akik a részvényekrıl, ill. a kötvényekrıl szerettek volna bıvebb információt kapni. Ön szerint milyen ismérvekkel, tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy pénzügyi tanácsadó? • • • • •

Az „Egyéb” kategóriában a következı ismérveket említették még meg a megkérdezettek: Az élet minden területén jártas legyen. Segítsen, hogy mikor melyik alapba érdemes befektetni. Tárgyalási, meggyızési készség. Közgazdasági, pénzügyi ismérvek. Megjelenés, kisugárzás.

Voltak olyan vélemények is, melyek szerint a pénzügyi tanácsadókban nem lehet megbízni, mert csak a saját érdeküket nézik (l. a 6. ábrát).

54


6. ábra „Ön szerint milyen ismérvekkel, tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy pénzügyi tanácsadó?”

7. ábra „Befolyásolja-e Önt a média (televízió-, rádió-, sajtóreklámok) a pénzügyi döntései meghozatalában?”

A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE A kvalitatív és kvantitatív kutatás eredményei segítettek a hipotézisek finomításában. Az eredmények a szők minta következtében csak fenntartással kezelhetık. H1: Az átlagember kevés pénzügyi ismerettel rendelkezik. Hipotézisünk elsısorban a mélyinterjúk alapján igazolódott. A kérdıíves megkérdezésbıl azonban az derült ki, hogy az emberek nagyon tájékozatlanok, sok esetben a feltett kérdést sem értették, pl. öngondoskodás fogalma, értékpapír alapú megtakarítási formák stb. H2: A magyar lakosság még mindig nincs tisztában az öngondoskodás szükségességével. A megkérdezettek 90%-ban szükségesnek tartják az öngondoskodást, ugyanakkor semmit nem tesznek ennek érdekében. Nem rendelkeznek megtakarításokkal, sokszor még bankbetéttel sem, nemhogy korszerő megtakarítási formákkal, nincsenek tisztában a pénzügyi tanácsadók szerepével. Hipotézisünk igazolódott.

55

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... H3: A magyar lakosság döntıen hitelekkel, lakás- és gépjármő biztosítással, valamint bankszámlaszerzıdéssel rendelkezik. Ez a hipotézis is igazolódott, a lakosság legnagyobb többsége különféle biztosításokkal és – sokszor átgondolatlan – hitelekkel rendelkezik. H4: A pénzügyi tanácsadó cégek kevésbé ismertek. Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy melyek a pénzügyi tanácsadó cégek, illetve jellemzıen keverik az általuk nyújtott szolgáltatásokat a bankokkal és a biztosító társaságokkal. Ez a hipotézisünk csak részben igazolódott. A legnagyobb ismertségnek örvendı pénzügyi tanácsadó cégek sorrendben a következık voltak: Brokernet Holding Zrt., Capital Consulting Kft., Portfolio Money Zrt., OVB Vermögensberatung Kft. H5: A lakosság többsége nem veszi igénybe pénzügyi tanácsadó segítségét. Hipotézisünk teljes mértékben igazolódott, csak elvétve jelölték be a megkérdezettek, hogy kapcsolatban állnának bármelyik tanácsadó céggel is. H6: A lakosság többsége nem is kívánja igénybe venni pénzügyi tanácsadó segítségét. Hipotézisünk részben igazolódott, kb. a válaszadók 40%-a nyilatkozott úgy, hogy igényelné pénzügyügyi tanácsadó segítségét, ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy élnének-e egy fél órás ingyenes pénzügyi tanácsadás lehetıségével, gyakorlatilag senki nem válaszolt igennel. H7: A média nagymértékben befolyásolja a lakosság pénzügyi döntéseit. Hipotézisünk részben megdılt, mivel a megkérdezettek több mint 80%-a elutasította azt a feltételezést, hogy a média befolyásolja pénzügyi szokásaikat, döntéseiket. Ugyanakkor a mélyinterjú során megkérdezettek egyértelmően úgy nyilatkoztak, hogy az embereket elsısorban a média irányítja a pénzügyi döntések meghozatalában is. H8: Az emberek nem szívesen nyilatkoznak pénzügyi szokásaikról és helyzetükrıl. Hipotézisünk összességében igazolódott. A kérdıíves megkérdezésnél 3000 fı részére küldtük meg a kérdéssort, valamint személyesen is kitöltettünk kérdıíveket, az eredmény, – 116 kitöltött kérdıív – gyakorlatilag a hipotézisünket igazolja. A magyar lakosság 60%-a nyilatkozik úgy, hogy torzításoktól mentes, független információra lenne szüksége megtakarításai, befektetései megtervezéséhez. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy kitıl származzon ez a tanács: a megkérdezések 1/3-a családjától szeretne ilyen információt kapni, 1/3-uk inkább pénzügyi tanácsadó véleményére hallgatna, míg 1/3-uk ezek közül egyik véleményére sem ad – derült ki az AVIVA Életbiztosító 2008-as kutatásából. A hazai pénzügyi piaci szereplık iránti bizalmatlanságot jól jellemzi, hogy az ügyfelek többsége nem tudja eldönteni: a pénzügyi szolgáltatók reális ajánlatokkal keresik-e meg ıket, és általában úgy vélik, hogy ezen cégek sokkal inkább törıdnek saját szükségleteikkel, mint az ügyfeleik érdekeivel. A legfontosabb tehát a bizalom elnyerése és megtartása. A pénzügyi tanácsadók igénybevétele azért is lenne szükséges, hiszen ma Magyarországon közel 700 pénzintézet több mint 20 000 pénzügyi konstrukciója létezik. Összességében elmondható, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei hiányosak, a pénzügyi magatartás óvatos. Hazánkban kevesen takarítanak meg pénzt. A hitelek népszerősége még mindig töretlen. Kevesen rendelkeznek hosszú távú megtakarításokkal, és ezen belül is az ön- és elıgon56

NAGY O., JÄCKEL K.: MEGVAN-E A BIZALOM MAGYARORSZÁGON ... doskodás formái elhanyagoltabbak. Nyugat-Európához, de a régió más országaihoz képest is alacsony a részvény-és részvényalapú befektetési formák szerepe. Magyarországon a lakosság egyhárom százaléka rendelkezik részvénnyel. Még a nagyobb jövedelemmel rendelkezı rétegeknél sem jellemzı a szabad pénzeszközök jövıbe való befektetése. Ennek oka egyrészt a bizalmatlanság, pénzügyi ismeretek hiánya, de az is az igazsághoz tartozik, hogy ma Magyarországon a háztartások döntı többsége nem rendelkezik akkora jövedelemmel, ami a mindennapi és a társadalmilag elvárt fogyasztáson túlmenıen lehetıvé tenné a megtakarítást. A pénzügyi tanácsadók iránti bizalom ma még nem kialakult, azonban kínálati oldalról is vannak teendık ezen a területen, a piac még nem letisztult.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK BAUER A. – MITEV A. Z. (2008): Eladásmenedzsment – A személyes értékesítés folyamata és irányítása, Akadémiai Kiadó, Budapest. BOWER, M. (1982): The forces that launched amangement consulting are still at work. Journal of Management Consulting No. 1. pp. 4-6. CANBACK, S. (1998): The Logic of Management Consulting, Journal of Management Consulting, November, pp. 3-12., Canback, S. (1998): The Logic of Management Consulting. Journal of Management Consulting, May, pp. 3-12. DRUCKER, P. F. (2002): Managing int he Next Society, Sr. Martin’s Press, New York. GIBSON, R. (1997): Rethinking the future, Nicholas Brealey Publishing. London, p. 10. HÁMORI B. (2004): Bizalom, jóhírnév és identitás az elektronikus piacokon, Közgazdasági Szemle, LI. évf., szeptember (832-848. o.). HETESI, E. – VERES, Z. (2004).: An empirical investigation on loyalty – The case of packaging industry, in: IMP Proceedings, Copenhagen, 34. KELLEY, R. E. (1985): The Gold Collar Worker: Harnessing the Brainpower of the New Workface. Addison-Wesley, Reading MA. KOZÁK, Á. (2008): Kincskeresık, Pillanatfelvétel a magyar fogyasztóról, HVG Kiadó Zrt., Budapest. KUBR, M. (2002): Coping with the Future, Consulting to Management – C2M December. p. 26. MAISTER, D. H. (1993): Managing the Professioanl Service Firm, NY, Free Press, p. 114-119. MAISTER, D. H. (1997): True Professionalism, New York, Touchstone. MÁLOVICS, É. – VERES, Z. – MIHÁLY. N. – KUBA, P. (2005): Kompetenciák és kockázatérzet a szolgáltatásokban, JATEPress, Szeged. NÁDOR, É. (2007): Az üzleti tanácsadás marketingje, Akadémiai Kiadó, Budapest. NIPPA, M. – PETZOLD, K. (2002): Economic Functions of Management Consulting – An Integrative Theoretical Framework, Academy of Management Proceedings. NOVÁKY, E. (1997): Jövıkutatás, Budapest Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, p. 68. POÓR, J. (2005): A menedzsment tanácsadás fejlıdési tendenciá,. Akadémia Kiadó, Budapest. SHAPIRO, E. C. – ECLESS, R.G. – SOSKE, T.L. (1994): So werden Berater richtig eingesetzt, Harvard Business Manager, No. 1. pp. 109-116. p. 109. SOBEL, A. (2003): Making Rain, John Wiley & Sons, p. 47-54. VERES, Z. (2003): Szolgáltatás marketing, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. ZEITHAML, V. A. – PARASUARAMAN, A. – BERY, L. L.: Delivering Quality Service; Balancing customer perceptions and expectations, NY, Free Press, 1990.

57

Kutatásunkkal igazolni szeretnénk, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúra fejlesztése szükséges a pénzügyi tanácsadók igénybevételén keresztül

Recommend Documents