Kutatási jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának, 2014 őszi alapkiképzés intenzív szakaszában résztvevő, elsőéves hallgatóinak véleményei alapján
NKE Oktatási Iroda
Tartalomjegyzék 1.
A kutatás módszertana ........................................................................................................ 3
2.
Kutatási eredmények ........................................................................................................... 4 2.1. Szociodemográfiai adatok ............................................................................................... 4 2.2. Eredmények a hallgatók egészére vetítve ........................................................................ 5 2.3. Eredmények szakok alapján .......................................................................................... 17 2.4. Eredmények nemek szerint ............................................................................................ 35 2.5. Szöveges hallgatói vélemények ..................................................................................... 38
3.
Vezetői összefoglaló ......................................................................................................... 39
1. A kutatás módszertana A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a klasszikus, egyetemi oktatást megelőzi az alapkiképzés intenzív szakasza, az öthetes alapkiképzési időszak. A hallgatók számára itt kezdődik az a szakmai - szervezeti szocializáció, amely elengedhetetlen a hivatástudat kialakulásához, elmélyüléséhez. A tisztjelöltek által megfogalmazott vélemények, attitűdök megismerése segítséget jelent az egyetem vezetésének valamint a Kiképzési és Nevelési Osztály rendészeti kiképzőinek és gyakorlati oktatóinak abban, hogy vélemények figyelembevételével tervezzék a következő év alapkiképzési programját. A 2014/2015-ös tanévben az alapkiképzésben 231 fő vett részt. Közülük 190 hallgató töltötte ki hiánytalanul a kérdőívet, amely rendkívül magas, 82,25 %-os válaszadói hajlandóságot eredményezett. A minta eloszlásánál megfigyelhető aránytalanságok nem teszik lehetővé, hogy reprezentatív súlyozással a Katasztrófavédelem szak (a rövidítése: KVSZ) hallgatóinak véleményét figyelembe vegyük, így az ő válaszaik alapján messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A Bűnügyi Igazgatási (BISZ) és a Rendészeti Igazgatási szakok (RISZ) hallgatóinak részvétele viszont elégséges ahhoz, hogy megfelelő szintű érvényességgel bíró eredményekhez jussunk. (1. táblázat)
1. táblázat. A kutatás reprezentativitása NŐ
FÉRFI
ÖSSZES
Mintában
Kitöltötte
%
Mintában
Kitöltötte
%
Mintában
Kitöltötte
%
BISZ
53 fő
47 fő
88,6%
43 fő
41 fő
95%
96 fő
88 fő
91,66%
KVSZ
20 fő
7 fő
35 %
-
-
-
20 fő
7 fő
35%
RISZ
81 fő
70 fő
86,4%
34 fő
25 fő
73,5%
115 fő
95 fő
82,6%
ÖSSZ
154 fő
124 fő
80,5%
77 fő
66 fő
85,7%
231 fő
190 fő
82,25%
2. Kutatási eredmények 2.1. Szociodemográfiai adatok A magas kitöltöttségi mutatók jó minőségű mintát eredményeztek a Bűnügyi Igazgatási valamint a Rendészeti Igazgatási szak esetében. Ugyanakkor a Katasztrófavédelem szak hallgatói nagyon alacsony arányban töltötték ki a kérdőíveket, így az ő esetükben eredményeik csak a tájékoztatás miatt kerültek az elemzésbe (1. ábra). A reprezentatív súlyozást követően a válaszadók karonkénti (2. ábra), nemenkénti eloszlása (3. ábra) megegyezik a hallgatói alapsokaság megoszlásával. 1. ábra. Az elemzés reprezentativitása, karonként (n=231)
2. ábra. A NKE RTK hallgatóinak karonkénti eloszlása (n=231)
3. ábra. Az elemzés reprezentativitása, nemenként (n=231)
2.2. Eredmények a hallgatók egészére vetítve Az
elsőéves
hallgatók
háromnegyede
(74%)
gimnáziumi,
egynegyedük
szakközépiskolai érettségit szerzett (4. ábra). Mindkét iskolatípusnál megjelentek azok a tanulók is, akik rendészeti alapismeretek oktatásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt. Ők azok, akiknél már fiatal éveikben megkezdődött a szakmai - szervezeti szocializáció folyamata.
4. ábra. A hallgatók középiskolai végzettsége (n=190)
A diákok fizikai felvételire történő felkészülése meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat (5. ábra). Mivel csak az egyetemre bejutott tanulók alkották a válaszadók populációját, így feltételezhetjük, hogy többségük (akik nem, vagy csak néhány hetet készültek) eleve jó fizikai állapotban volt, hiszen különösebb felkészülés nélkül tudták teljesíteni az elvárt szinteredményeket. 5. ábra. A fizikai felvételire fordított idő (n=190)
Az alapkiképzésen részt vettek kétharmada (65,1%) sok újat tanult, közel háromnegyedük úgy ítéli meg, hogy az itt eltöltött 5 hét elősegíti későbbi tanulmányait. Nagyon magas az oktatói segítőkészség pozitív megítélésének aránya (85,2%), amely hozzájárulhat ahhoz is, hogy a hallgatók közel fele (49%) szívesen részt venne felsőbb éves kiképzőként a jövőbeli gyakorlatokon. Ugyanakkor a hallgatók csaknem kétharmada (60,2%) kisebb-nagyobb mértékben, de hiányolta a valódi munkatapasztalat megszerzését. A fizikai igénybevételt a többség nem érezte megterhelőnek, ami a fizikai felvételire való felkészülést tekintve nem meglepetés. Pszichésen sem érezték teljesíthetetlennek az alapkiképzés 5 hetét a hallgatók, bár minden negyedik, ötödik résztvevő panaszkodott mentális megterhelésről (6. ábra).
6. Alapkiképzésről alkotott vélemények (n=190)
A hallgatók nagyjából fele számolt be arról, hogy az alapkiképzés alatt volt holtpontja (53,9%). Ez elsősorban a bentlakásos időszakra tehető (7. ábra). Mivel az erre az időszakra
vonatkozó ellátással a hallgatók döntő része elégedett volt (83%), a holtpont minden bizonnyal valami szubjektív tényezőnek köszönhető (8. ábra).
7. ábra. Mikor volt az első holtpontja? (n=105)
8. ábra. Az alapkiképzés intenzív szakaszának ún. bentlakásos időszakában elégedett volt az ellátással? (n=190)
Az alapkiképzés programjának összeállításakor fontos pedagógiai oka van a szigorú napirendnek illetve annak betartatásának is. Ennek megítélése természetesen eltérő a hallgatók között, bár többségük jól alkalmazkodott az újszerű kihívásokhoz. (9. ábra) 9. ábra. Az alapkiképzés napirendjének megítélése a hallgatók között (n=190)
Az egyéb fegyelmezetlenségből eredő pluszfoglalkozásokon a hallgatók mindössze ötöde (21%) nem vett részt, ugyanakkor minden tízedik (10%) felelte azt, hogy naponta volt ilyen jellegű tevékenysége. 10. ábra. Részt vett-e napirenden kívüli, fegyelmezetlenségből adódó alaki foglalkozáson? (n=190)
Az alapkiképzés egyik fontos célja a fiatal tisztjelöltek közötti együttműködés alapjainak lefektetése illetve egy olyan szemlélet kialakítása, amely először tanulmányaik, majd később munkavégzésük alatt is segítségükre lesz. Az egymásért tenni akarás és tenni tudás értékeinek elmélyüléséről számoltak be a hallgatók az alapkiképzést követően (11. ábra). Négyötödük jobban alkalmazkodónak (86,6%), nagyjából ugyanennyien jobb csapatjátékosnak (83,3%) vallották magukat az alapkiképzést követően. A többségben nőtt a felelősségvállalás (72%) valamint lényegesen erősödött a kommunikációs készség (69,4%). 11. ábra. Hogyan fejlődtek egyes készségei az alapkiképzés alatt? (n=190)
A hivatás kiválasztásánál, a pályán maradásnál fontos tényező, hogy a hallgató – leendő munkavállaló – azonosulni tudjon azokkal az értékekkel, amelyeket a testület illetve az egyetem a magáénak vall. Ezért különösen fontos, hogy azokra a szimbolikus eseményekre, amelyek alapvetően meghatározzák a tanulási folyamatot (évnyitó, alapkiképzés) milyen attitűddel gondol a hallgató.
Az alapkiképzésen résztvevő és a kérdőívet kitöltő állományra igaz: büszkék arra, hogy a NKE falain belül készülnek fel a felnőtt éveikre (12. ábra). Az alapkiképzés presztízsét és a vele szemben támasztott hallgatói elvárásokat jól mutatja az a tény, hogy még a tanévnyitó pozitív megítélését (53,9%) is túlszárnyalta az alapkiképzés befejezésének érzése (59,4%). 12. ábra. Büszkeség (n=190)
A hallgatók kétharmadának (68%) biztosan önbizalmat adott az alapkiképzés (13. ábra), illetve változott az életszemlélete (69%) (14. ábra), négyötödének (81%) javult a fizikai állóképessége (15. ábra) 13. Mennyire növelte önbizalmát/önbecsülését az alapkiképzés? (n=190)
14. ábra. Hogy érzi, az alapkiképzés változtatott-e a korábbi életszemléletén? (n=190)
15. ábra. Mennyire fejlődött a fizikai állóképessége az alapkiképzésnek köszönhetően? (n=190)
Az alapkiképzés alatt, a hallgatókkal kapcsolatba került parancsnokok, tanárok, hallgatói parancsnokok és előadók stílusa, hangneme megfelelő volt – a diákok elismerően nyilatkoztak róluk. (16. ábra- 20. ábra)
16. ábra A parancsnokok (tagozatparancsnok, évfolyamparancsnokok, vezénylő) viselkedése, stílusa az alapkiképzés ideje alatt? (n=190)
17. ábra. A tanárok/oktatók viselkedése, stílusa az alapkiképzés ideje alatt? (n=190)
18. A hallgatói parancsnokok viselkedése, stílusa az alapkiképzés ideje alatt? (n=190)
19. Az elméleti órákon előadók hangneme? (n=190)
20. A gyakorlati órákon előadók hangneme? (n=190)
Megoszlottak viszont a vélemények a szállás, az étkezési illetve a tisztálkodási lehetőségek megítélésének kérdésében. Mindhárom elemnél nagyobb az elégedetlenek aránya, mint az elégedetteké. Az alapkiképzéssel kapcsolatos fontos hallgatói kritika fogalmazódik meg ezekben a válaszokban. A szálláskörülményekkel a hallgatók harmada (33%) nem volt elégedett, ennél kevesebben (29%) voltak elégedettek (21. ábra). 21. A szálláskörülményekkel való elégedettség (n=190)
Az étkezési lehetőségekkel szemben is többen fogalmaztak meg kritikát (41%), bár ebben az esetben a negatív vélemény az utolsó három hétnek szólt (22. ábra), hiszen az alapkiképzés intenzív szakasza ún. bentlakásos időszakának ellátása pozitívabb megítélést kapott. 22. Az étkezési lehetőségekkel való elégedettség (n=190)
A tisztálkodási lehetőségeket az állomány több mint egyharmada (39%) tüntette fel kedvezőtlen színben, velük szemben csak minden negyedik hallgató volt elégedett (27%). (23. ábra) 23. A tisztálkodás lehetőségekkel való elégedettség (n=190)
2.3.
Eredmények szakok alapján A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának elsőéves
hallgatói három - szakok alapján elkülöníthető – alpopulációt alkottak, akik a kutatás mintavételi kereteit jelentették. Mivel a mintaeloszlás nagyon aránytalan, reprezentativitás biztosítására a saját szak tekintetében volt lehetőség. Ennek következtében az eredmények a Katasztrófavédelem szak (továbbiakban KVSZ) hallgatók esetében csak tájékoztató jellegűek (alacsony elemszám és kitöltöttségi mutató miatt). A Rendészeti Igazgatási szak (továbbiakban RISZ) valamint a Bűnügyi Igazgatási szak (továbbiakban BISZ) elsőéves hallgatói megfelelő létszámban vettek részt a felmérésben, magas kitöltöttségi mutatót produkáltak, így jó minőségű mintához jutottunk - az ő véleményeik szempontjából a felmérés
reprezentatív.
A
két
szak
hallgatóinak
alapkiképzéssel
kapcsolatban
megfogalmazott attitűdjei hasonló tendenciák mentén rajzolódnak ki. Összehasonlításra ezért nem, viszont önmagukban szakok szerint elemezve alkalmasak arra, hogy későbbi pályakövetési kutatásoknál felhasználhatóak legyenek az eredmények. Az alábbi ábrák (24-58. ábra) diagramok formájában ábrázolják a hallgatók véleményét (szakok alapján). Az áttekinthetőség miatt a hallgatók attitűdjeit százalékos formában tüntettük fel.
24. ábra. Fizikai felkészülés a felvételire (szakok szerint) (n=190)
25. ábra. Az alapkiképzés elősegíti a további tanulmányaimat (szakok szerint) (n=190)
26. ábra. Az alapkiképzésen sok újat tanultam (szakok szerint) (n=190)
27. ábra. Az oktatóim sokat segítettek az alapkiképzés alatt (szakok szerint) (n=190)
28. ábra. Valódi munkatapasztalatra tettem szert (szakok szerint) (n=190)
29. ábra. Szívesen vennék részt később felsőbbéves kiképzőként a gyakorlatokon (szakok szerint) (n=190)
30. ábra. Fizikailag megviselt (szakok szerint) (n=190)
31. ábra. Mentálisan megviselt (szakok szerint) (n=190)
32. ábra. Részt vett-e napirenden kívüli, fegyelmezetlenségből adódó alaki foglalkozáson? (szakok szerint) (n=190)
33. ábra. A napirend elviselése szakok szerint n=189 (szakok szerint) (n=190)
34. ábra. Volt-e holtpontja az alapkiképzés alatt? (szakok szerint) (n=190)
35. ábra. Mikor volt holtpontja? (BISZ) (n=88)
36. ábra. Mikor volt holtpontja? (KVSZ) (n=7)
37. ábra. Mikor volt holtpontja? (KVSZ) (n=95)
38. ábra. Az alapkiképzés milyen mértékben járult hozzá a kreativitásához? (szakok szerint) (n=190)
39. ábra. Az alapkiképzés milyen mértékben járult hozzá a nyitottságához? (szakok szerint) (n=190)
40. ábra. Az alapkiképzés milyen mértékben járult hozzá az alkalmazkodó készségéhez? (szakok szerint) (n=190)
41. ábra. Az alapkiképzés milyen mértékben járult hozzá a csapatjátékosságához? (szakok szerint) (n=190)
42. ábra. Az alapkiképzés milyen mértékben járult hozzá az önálló munkavégzéséhez? (szakok szerint) (n=190)
43. ábra. Az alapkiképzés milyen mértékben járult hozzá a felelősségvállalásához? (szakok szerint) (n=190)
44. ábra. Az alapkiképzés milyen mértékben járult hozzá a szervezőkészséghez? (szakok szerint) (n=190)
45. ábra. Az alapkiképzés milyen mértékben járult hozzá a kommunikációs készséghez? (szakok szerint) (n=190)
46. ábra. Mennyire érezte magát büszkének a sikeres tanévnyitó után? (szakok szerint) (n=190)
47. ábra. Mennyire érezte magát büszkének a sikeres tanévnyitó után? (szakok szerint) (n=190)
48. ábra. Mennyire növelte önbizalmát/önbecsülését az alapkiképzés? (szakok szerint) (n=190)
49. ábra. Hogy érzi, mennyire fejlődött a fizikai állóképessége az alapkiképzésnek köszönhetően? (szakok szerint) (n=190)
50. ábra. Hogy érzi, az alapkiképzés változtatott-e a korábbi életszemléletén? (szakok szerint) (n=190)
51. ábra. Mennyire voltak elfogadható az Ön számára a parancsnokok (tagozatparancsnok, évfolyamparancsnokok, vezénylő) viselkedése, stílusa az alapkiképzés ideje alatt?
(szakok szerint) (n=190)
52. ábra. Mennyire voltak elfogadható az Ön számára a tanárok/oktatók viselkedése, stílusa az alapkiképzés ideje alatt? (szakok szerint) (n=190)
53. ábra. Mennyire voltak elfogadható az Ön számára a hallgatói parancsnokok viselkedése, stílusa az alapkiképzés ideje alatt? (szakok szerint) (n=190)
54. ábra. Mennyire voltak elfogadható az Ön számára elméleti órákon előadók hangneme? (szakok szerint) (n=190)
55. ábra. Mennyire voltak elfogadható az Ön számára gyakorlati órákon előadók hangneme? (szakok szerint) (n=190)
56. ábra. Mennyire voltak elfogadhatóak az Ön számára a szálláskörülmények? (szakok szerint) (n=190)
57. ábra. Mennyire voltak elfogadhatóak az Ön számára az étkezési lehetőségek? (szakok szerint) (n=190)
58. ábra. Mennyire voltak elfogadhatóak az Ön számára a tisztálkodás lehetőségek? (szakok szerint) (n=190)
2.4.
Eredmények nemek szerint
A másik háttérváltozó, amely mentén lényegi megállapításokat lehet és kell is tenni, a nemek változója. Annak ellenére, hogy a vizsgált szakokon növekszik a női hallgatók aránya (KVSZ kivételt képez), nem minden esetben homogének az attitűdök, vagyis a nemi változónak sok esetben fontos meghatározó ereje van. Az alábbiakban a fentiekhez hasonlóan százalékos értékben közlöm a kérdésekre adott válaszokat, de itt már csak a szignifikáns eltéréseket mutató válaszokat tüntetem fel. A mintában szereplő nemi eloszlásokat alapul véve a reprezentatív súlyozásnak köszönhetően a válaszadók populációjának nemi eloszlása megegyezik a kiinduló alapsokaság nemi eloszlásával. A BISZ esetében szinte kiegyenlítődnek a nemi aránytalanságok, a RISZ hallgatói között is minden negyedik hallgató nő. A KVSZ teljes elsőéves állománya férfi (59. ábra).
59. ábra. A minta nemek szerint eloszlása (szakok szerint) (n=190)
A középiskolai végzettség alapján történő kategorizálásnál feltűnő jelenség, hogy a nők között minden ötödik hallgató olyan középiskolából érkezett, ahol kapcsolatba került a rendészeti alapismeretek tantárggyal (60. ábra). Bizonyítandó ezzel azt a tendenciát, mely
szerint már a középiskolákban is egyre nagyobb a hölgyek közötti elköteleződés a rendőri pálya irányába. 60. ábra. A hallgatók középiskolájának eloszlása (nemek szerint) (n=190)
A fizikai felvételitől a nők jobban tartanak, vagy ők a lelkiismeretesebbek (61. ábra). Minden olyan kategóriában, amely feltételezett egy bizonyos fokú tudatosságot a felkészülésben, nagyobb arányban képviseltették magukat. Amíg a férfiak közel negyede (25,8%) nem készült különösebben erre a megmérettetésre, addig a nők közül csak minden tizenegyedik (9,1%) mondta ezt magáról. 61. ábra. A fizikai felvételire való felkészülés jellemzői (nemek szerint) (n=190)
Az előzetes elvárásoknak megfelelően a nők között voltak nagyobb arányban azok, akiknek volt holtpontjuk az alapkiképzés 5 hetében (62. ábra). 62. ábra. Volt-e holtpontja az alapkiképzés alatt? (nemek szerint) (n=190)
A szálláskörülmények megítélésében markáns különbségek figyelhetők meg (63. ábra). A férfiak jóval kritikusabban voltak, hiszen míg közülük minden harmadik diák fogalmazott meg elégedetlenséget (38,7%), addig a nőknél csak minden hatodik (18,1%). 63. ábra. A szálláskörülményekkel való elégedettség (n=190)
Az étkezési körülmények megítélésében is negatívabb hangot ütöttek meg a férfiak, közülük csak minden negyedik (25%) volt elégedett, míg a nőknél csaknem minden második hallgató (45,5%). 64. ábra. Az étkezési körülményekkel való elégedettség (n=190)
2.5.
Szöveges hallgatói vélemények
• „Nem volt, vagy alig volt lehetőség étkezésre a bentlakásos időszak után. Ami komoly elgyengülésben, és súlyvesztésben mutatkozott meg. • Néha lehetetlen időkeretek voltak, Pl. testnevelés órák előtt és után. • Néhány esetben a következetesség hiánya, illetve a kivételezés belső konfliktusokhoz vezetett. • Keményebb, magasabb fokú fizikai megerőltetést és rendet képzeltem el, ami szerintem hiányzott. De a kiképzők kifogástalanul végezték a munkájukat. • Nagyon élveztem, rengeteg új élménnyel gazdagodtam. Jó érzéssel emlékszem vissza rá. • Az egyetlen negatívum, amelyet a kiképzés során tapasztaltam, az volt, hogy nagyon kevés idő volt arra, hogy az órák között átöltözzünk. Sokszor csak néhány perc állt rendelkezésünkre,
hogy
az
öltözőbe/kollégiumba
felszaladjunk,
egyenruhából
sportruházatba átöltözzünk, és visszaérjünk sorakozóra. Ezektől függetlenül a kiképzés
nekem nagyon tetszett. Fizikailag sokat fejlődtem. A kiképzők pedig nagyon jól végezték a dolgukat! • Jobb szervezettség kellene. • Több információ áramlat a Tanárok és Kiképzők között. (szinte mindig ellentétesen dolgoztak) • Nagyon ritkán előfordult, hogy az esti eligazítás során kapott utasítás másnap reggelre megváltozott és a változtatás az emberek között szájról szájra terjedt vagy a közösségi oldalon. Ebből másnapra lettek félreértések...
3. Vezetői összefoglaló A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hagyományos, elsőéves hallgatókra vonatkozó alapkiképzése 2014 őszén is levezetésre került. A hallgatók három szak: a Bűnügyi Igazgatási szak, a Rendészeti Igazgatási szak valamint a Katasztrófavédelem szak képviseletében teljesítették a kitűzött feladataikat. Ezt követően a hallgatók az alapkiképzésen tanultakat, az oktatók, parancsnokok emberi, szakmai kvalitásait, a körülményeket jellemezték egy online, anonim kérdőív segítségével. A kérdőív kitöltésére két hét (2014. szeptember 26-a és 2014. október 13-a közötti időszak) állt rendelkezésre. Az elsőéves hallgatók nagyon magas, 82,25%-os kitöltöttséget produkáltak. Az eredményt némileg árnyalja, hogy a Katasztrófavédelem szak hallgatói közül olyan kevesen töltötték ki a kérdőívet, hogy az nem tette lehetővé a szakra vonatkozó reprezentatív súlyozást és így az eredmények kiterjesztését az egész szakra. A másik két szak esetében rendkívül magas volt a válaszadói hajlandóság, így az eredmények kiterjeszthetőek az eredeti populációra is. Általánosságban megállapítható, hogy a hallgatók rendkívül hasznosnak, a későbbi tanulmányaik, pályájuk alakításában mérföldkőként tekintettek vissza az 5 hetes alapkiképzésre. Élményekkel gazdagodva, komoly kapcsolati tőkét kialakítva kezdhetik meg tanulmányaikat az egyetem falain belül. Pozitívumok: 1. Az alapkiképzésen részt vettek kétharmada (65,1%) sok újat tanult. 2. A hallgatók háromnegyede úgy ítéli meg, hogy az itt eltöltött 5 hét elősegíti későbbi tanulmányait.
3. Nagyon magas az oktatói segítőkészség pozitív megítélésének aránya (85,2%). 4. A hallgatók közel fele (49%), szívesen részt venne felsőbb éves kiképzőként a jövőbeli gyakorlatokon. 5. A bentlakásos időszakra vonatkozó ellátással a hallgatók döntő része elégedett volt (83%). 6. Négyötödük jobban alkalmazkodónak (86,6%), nagyjából ugyanennyien jobb csapatjátékosnak (83,3%) vallották magukat az alapkiképzést követően. A többségben nőtt a felelősségvállalás (72%), valamint lényegesen erősödött a kommunikációs készség (69,4%). 7. Az alapkiképzésen résztvevő és a kérdőívet kitöltő állományra igaz: büszkék arra, hogy a NKE falain belül készülnek fel a felnőtt éveikre. 8. A hallgatók kétharmadának (68%) biztosan önbizalmat adott az alapkiképzés, illetve
változott
az
életszemlélete
(69%),
négyötödének
(81%)
javult
a
fizikai
állóképessége. 9. Az alapkiképzés alatt a hallgatókkal kapcsolatba került parancsnokok, tanárok, hallgatói parancsnokok és előadók stílusa, hangneme megfelelő volt. A diákok elismerően nyilatkoztak róluk. Negatívumok: 1. A hallgatók csaknem kétharmada (60,2%) kisebb-nagyobb mértékben, de hiányolta a valódi gyakorlati tapasztalat (munkatapasztalat) megszerzését. 2. Minden negyedik, ötödik résztvevő panaszkodott mentális megterhelésről. 3. A hallgatók nagyjából fele számolt be arról, hogy az alapkiképzés alatt volt holtpontja (53,9%). Ez elsősorban a bentlakásos időszakra tehető.
4. Megoszlottak a vélemények a szállás, az étkezési illetve a tisztálkodási lehetőségek megítélésének kérdésében. Mindhárom elemnél nagyobb az elégedetlenek aránya, mint az elégedetteké.
