ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV A CIVILSZERVEZETEKNEK TÖRTÉNŐ ADOMÁNYOZÁSRÓL
NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2011. JÚLIUS
A KUTATÁS A BATORY FOUNDATION TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG.
1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ...................................................................................................................... 3 Kutatás célja .................................................................................................................. 6 Háttér ........................................................................................................................ 6 Fogalmi keretek .......................................................................................................... 8 Civilszervezet........................................................................................................... 8 Adományozás .......................................................................................................... 8 Átláthatóság ............................................................................................................ 9 Kutatás módszertana .................................................................................................... 13 Vizsgált sokaság........................................................................................................ 13 Adatfelvétel .............................................................................................................. 13 Módszertani eredmények ........................................................................................... 14 Demográfiai megoszlás .............................................................................................. 15 Nem és kor szerinti megoszlás ................................................................................ 15 Iskolai végzettség szerinti megoszlás ....................................................................... 16 Lakóhely szerinti megoszlás .................................................................................... 17 Civilszervezetek támogatására vonatkozó eredmények..................................................... 18 Civilszervezetek támogatásának formái ....................................................................... 18 Kutatási eredmények.............................................................................................. 18 Korábbi kutatások tapasztalatai ............................................................................... 19 Demográfiai összefüggések..................................................................................... 21 Támogatási döntés háttere ........................................................................................ 23 Kutatási eredmények.............................................................................................. 23 Korábbi kutatások tapasztalatai ............................................................................... 24 Civilszervezetekre vonatkozó elvárások az adományozási döntés során .......................... 26 Kutatási eredmények.............................................................................................. 26 Korábbi kutatások tapasztalatai ............................................................................... 27 Főbb következtetések ................................................................................................... 30 Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 31 Mellékletek .................................................................................................................. 32 Kutatási kérdőív ........................................................................................................ 32
2
BEVEZETÉS A NIOK Alapítvány átláthatóság és adományozás fejlesztés programjának fő célja a civilszervezetek átláthatóságának, elérhetőségének és kapcsolatrendszerének a fejlesztése. További cél olyan adatbázisok, összehasonlító rendszerek, minősítések kialakítása, használata és működtetése, melyek a szervezetekről szóló hasznos információk segítségével növelik a bizalmat a támogatók, az érdeklődők körében, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a potenciális civil partnerek is megismerhessék egymás tevékenységét. Fontos ezen túl, hogy a program a meglévő jó példákra, lehetőségekre, a kiváló civil működésre is felhívja a figyelmet. A NIOK Alapítvány hosszú távú célja az is, hogy olyan civilszervezeti adatbázis álljon a szektor rendelkezésére - a szektor fejlesztésének és átláthatóságának javítása érdekében amely egyaránt biztosítja a széleskörű önkéntes adatszolgáltatást, és a hivatalos adatok elérhetőségét. A Nonprofit Önarckép formájában olyan jól strukturált, önkéntes regisztráción alapuló, információ-gazdag civilszervezeti adatbázis kíván működtetni, amely a bejegyzéskor kötelezően megadott adatokon túl sokkal részletesebb, árnyaltabb képet nyújt egy-egy szervezetről, valamint nem csupán pillanatképszerűen jeleníti meg a civilszervezetet, hanem bizonyos paramétereket az idő és a tér koordinátái közé helyezve, fejlődésükben is ábrázolni képes. A Nonprofit Önarckép a NIOK Alapítvány által immár 13 éve fenntartott adatbázis, mára a legnagyobb hazai, részletes adatokat is tartalmazó civilszervezeti regiszter. Felhasználói a civilszervezetek (több mint 13 000), továbbá többek között az adományozással, az önkéntességgel, az 1%-kal, és a nonprofit szervezetekkel kapcsolatban információkat kereső magánemberek és vállalatok. A Nonprofit Önarckép adatbázisban 2009 óta megtalálhatóak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál (OITH) nyilvántartott civilszervezeti adatok is, és már megjelennek az adóhatóság adatai is arra vonatkozóan, hogy a szervezetek az elmúlt években mennyi 1%-ot gyűjtöttek. Az adatbázi két éve elérhető a www.adhat.hu adományportálon is. A közelmúltban az Átláthatóság és Bizalom Civil (ÁBC) munkacsoport, lépéseket tett egy jövőbeni minősítési rendszer elérése érdekében. Meghatározta a főbb dimenziókat, elkészített egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt a már létező minősítési rendszerekről. Felvette a kapcsolatot az ICFO nemzetközi szervezettel, akik egy kerekasztal beszélgetés keretében adtak bővebb információt tagszervezeteik egyes minősítési rendszereiről. Együttműködési megállapodást kötött az IFUA Nonprofit Partners-szel, akikkel közösen elemezték a szektorban megtalálható hard és szoft adatokat a majdani minősítési rendszer szempontjából, megvizsgálták a Nonprofit Önarcképben megtalálható szervezeti adatokat, melynek köszönhetően a munkacsoport reális képet alkothatott a rendelkezésre álló adatbázisról, a minősítési rendszerhez szükséges további fejlesztésekről, esetleges lobby tevékenységek szükségességéről. A minősítési rendszer jövőbeni széles elfogadottsága érdekében az ÁBC munkacsoport nevében 2011 januárjában a NIOK Alapítvány elindított egy 3 évre szóló (évente megújítandó) programot a Batory Foundation támogatásával.
3
„Az Átláthatóság és Bizalom (ÁBC) Munkacsoport Az ÁBC Munkacsoport a hazai adományozási kultúra, az adományok felhasználásának átláthatósága, a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása, az adománygyűjtő szervezetek segítése és az adományozás jogi környezetének fejlesztése érdekében tevékenykedik. A munkacsoport az alábbi területek köré szerveződve tervezi elérni kitűzött célját: önszabályozás, átláthatóság; külső szabályozás, érdekérvényesítés; adományozási kultúra fejlesztése, tájékoztatás; adománygyűjtési kultúra fejlesztése. A kezdeményező szervezetek a munkaterv kialakítását követően szívesen várják további civilszervezetek, együttműködő partnerek munkáját, hozzájárulását a célok elérése érdekében. A munkacsoport honlapjának fórum menüpontjában jelenleg is vár véleményeket, együttműködési szándékokat és javaslatokat. Az ÁBC munkacsoportot kezdeményező szervezetek: A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért! Társadalmi Alapítvány, Amnesty International Magyarország, Baltazár Színház, Bátor Tábor Alapítvány, Greenpeace Magyarország Egyesület, Habitat for Humanity Magyarország, Levegő Munkacsoport, Magyar Hospice Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Rákellenes Liga, NOÉ Állatotthon Alapítvány, Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány, Salva Vita Alapítvány, SOS Gyermekfalu Magyarország, United Way Magyarország, WWF Magyarország”1 A Batory Foundation által támogatott átláthatóság és minősítés projekt fő céljai a következők: Önszabályozó, minősítő modell kidolgozása – A munkacsoport tagjai szakértői vélemények és nemzetközi tapasztalatok alapján kidolgoznak egy civilszervezeti minősítő rendszert, amelybe a szervezetek önként jelentkeznek be. A modell és annak kommunikációja további szervezetek és szakértők bevonásával, velük együttműködve történik. Társadalmi attitűd formálása – Az elkövetkező években folyamatos sajtómunkával formálni a társadalom attitűdjét, hogy a szervezetek működése és az adományozás átláthatóságának fontossága erősödjön. Ezzel kapcsolatban a munkacsoport kidolgoz egy hosszú távú stratégiai tervet. Civilszervezetek figyelmének felkeltése – Párbeszédet kezdeményez a munkacsoport a szektorban az önszabályozás, a minősítés témájáról, pozitív és negatív szervezeti példákat gyűjt össze a szervezeti adománygyűjtési tevékenységekből, megmutatva hogyan befolyásolhatja ez az adományok szintjét. A szektor átláthatósága érdekében információs anyagokat hoz létre. Érdekképviselet – Adománygyűjtő szervezetek érdekeinek képviselete a kormányzati és think-thank szervezetek felé. A projekt megvalósításának megalapozásaként a NIOK Alapítvány 2011 tavaszán online lakossági adatgyűjtést végzett, melynek célja annak feltárása, hogy a civilszervezeteknek 1
Forrás (nem szó szerinti idézet): http://atlathatosag.honlaphat.hu/index.php?menu=1198&langcode=hu
4
jutatott adományok hátterében milyen lakossági döntések, preferenciák állnak. Ezen empirikus kutatás eredményeit összegzi jelen tanulmány. A kutatási beszámolóban bemutatásra kerül a kutatás célja, fogalmi keretei, az anyag ismerteti a kutatási módszertant és annak tapasztalatait. Értékeli és összegzi a kutatási eredményeket.
5
KUTATÁS CÉLJA A projekt és az Átláthatóság és Bizalom Civil munkacsoport fő célkitűzése a civilszervezetek átláthatóságának növelése, arra vonatkozóan minősítési rendszer kidolgozása, bevezetése. A NIOK Alapítvány a minősítő rendszer kidolgozásának előkészítéseként kutatásokat szervez annak érdekében, hogy a lakossági és a vállalati adományozások hátterét, az adományozási döntési szempontokat jobban megismerje. Jelen kutatás célja a civilszervezeteket támogatók döntésének megismerése volt. A kutatás módszertana – online adatgyűjtés a nonprofit.hu olvasói között – meghatározta, hogy kiket érhet el, továbbá a feltett kérdések számát és mélységét, az online kérdőív tartalmi és szerkezeti lehetőségeit. A rövid kérdőív2 fókusza tehát arra irányult, hogy a kérdezett milyen formában támogatja a civilszervezeteket, milyen szempontokat mérlegel, amikor kiválasztja a támogatott szervezetet, és melyek lennének azok a szempontok, háttér-információk, amelyeket szívesen megismerne támogatási döntéseinek meghozatalakor, ha erre módja lenne. A munkacsoport előkészítő munkáját támogatja továbbá egy a vállalati adományozás, társadalmi felelősségvállalás hátterét feltérképező kutatás is. A vállalati adományozás jellemzőit, döntés-előkészítési és döntési szempontjait, módszereit az ÁBC munkacsoport vállalati strukturált interjúk használatával méri fel. Ezen kutatási elem megvalósításának tervezett időpontja 2011 augusztusa. A két kutatás eredményeit és a NIOK Alapítvány több éves ez irányú tapasztalatait, az ÁBC munkacsoport szakembereinek véleményét összegezve dolgozza ki a munkacsoport a minősítési rendszer koncepcióját.
HÁTTÉR A lakosság adományozási szokásairól, a civilszervezetek támogatásáról, annak hátteréről rendkívül kevés adatgyűjtésre alapuló pontos adat, tudás áll rendelkezésünkre. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései nyomán ismerjük a civilszervezetek bevételét, annak forráscsoportonkénti megoszlását mutató adatokat. A KSH adatgyűjtése szerint a szektor bevételeinek 23 %-a származik magánadományozásból.3 Erre vonatkozóan részletesebb adatokat a hivatal nem gyűjt.
2
A kérdőívről és a kérdésekről a következő fejezetben (Kutatás módszertana/Adatfelvétel) bővebben írunk. Az online kérdőív szövege megtalálható a tanulmány mellékletében. 3 A 2008-as adatgyűjtés alapján. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bevételi források elkülönítése, kategorizálása és a KSH adatgyűjtési módszertana sok olyan dilemmát felvet, amely nehezen használhatóvá teszi eredményeiket.
6
A klasszikus nonprofit szervezetek (magán alapítványok és társadalmi szervezetek) bevételi források megyék és régiók szerint, ezer Ft 20084 Főváros, megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
Központi Önkormányzat Belföldi Tagdíjbevétel Alaptevékenys Gazdálkodási Egyéb bevétel Összesen állami tám. i tám. magántám. ég bevétele bevétel 54 555,9 8 750,5 61 508,2 8 065,6 47 615,0 45 416,9 330,1 226 242,2 7 888,5 3 489,5 6 366,3 1 807,5 4 964,7 3 360,0 336,8 28 213,3 62 443,9 12 240,2 67 874,1 9 873,0 52 580,2 48 777,1 666,9 254 455,4 3 825,3 1 504,9 3 149,6 477,7 855,3 1 572,7 196,7 11 582,2 2 096,7 690,8 1 075,5 482,4 1 005,1 553,2 145,3 6 049,0 3 573,5 1 226,2 1 554,2 631,8 1 725,7 2 817,8 109,7 11 638,9 9 495,6 3 421,8 5 779,4 1 591,8 3 586,0 4 943,8 451,7 29 270,1 2 336,1 1 084,7 1 629,1 513,9 1 807,7 1 485,5 590,0 9 447,0 1 324,0 857,6 1 202,9 317,9 873,5 2 826,1 16,6 7 418,6 1 399,5 909,1 1 341,8 426,1 1 049,8 1 133,3 65,7 6 325,3 5 059,6 2 851,4 4 173,8 1 258,0 3 731,0 5 444,8 672,4 23 191,0 3 641,6 1 221,3 2 291,5 668,7 1 994,8 1 168,4 106,5 11 092,8 3 079,2 1 142,2 1 084,2 510,8 936,0 1 011,5 49,0 7 812,9 1 611,3 1 036,9 2 086,3 348,9 1 128,2 1 046,2 71,7 7 329,5 8 332,4 3 400,4 5 462,2 1 528,4 4 058,7 3 226,0 227,1 26 235,2 3 562,9 1 627,3 2 367,5 1 020,7 1 863,8 1 892,4 213,2 12 547,8 2 573,4 626,1 1 301,7 530,0 670,8 898,3 79,9 6 680,2 1 046,1 326,6 361,5 327,1 490,5 344,6 27,9 2 924,3 7 182,4 2 579,9 4 030,6 1 878,0 3 025,1 3 135,3 321,0 22 152,3 4 096,6 971,2 1 729,4 544,8 1 509,4 1 385,2 91,0 10 327,6 2 398,9 1 012,1 935,3 370,7 739,5 850,1 51,2 6 357,8 4 111,9 1 181,9 1 869,7 478,2 997,8 1 186,8 172,8 9 999,1 10 607,5 3 165,1 4 534,6 1 393,7 3 246,5 3 422,1 315,0 26 684,5 3 543,0 1 300,8 1 979,2 682,2 2 106,3 1 188,5 27,3 10 827,3 3 461,8 770,7 1 189,5 395,3 1 394,2 686,0 201,8 8 099,3 2 842,0 777,0 1 787,1 732,8 1 514,9 1 353,4 81,8 9 089,0 9 846,8 2 848,6 4 955,8 1 810,2 5 015,5 3 227,8 310,9 28 015,6 112 968,2 30 507,4 96 810,5 19 333,1 75 243,0 72 176,9 2 965,0 410 004,1
Az adományozásra irányulóan Magyarországon két nagyobb empirikus adatfelvétel történt, mindkettő a Nonprofit Kutatócsoport gondozásában. A két kutatást a szerzők leírása alapján mutatjuk be. „A magyarországi felnőtt lakosság adományozási szokásairól az első átfogó képet az a felmérés5 adta, melynek segítségével az 1993-as év során nyújtott természetbeni és pénztámogatásokról, valamint azok motivációs hátteréről gyűjtöttek adatokat.”6 Ezt követte Czike Klára és Kuti Éva 2005-ös empirikus vizsgálata. „Az egyik a felnőtt lakosság 1993-as, a másik a 14 éves és idősebb népesség 2004-es adományozási és önkéntes tevékenységét mérte fel. Mindkettő reprezentatív mintavételen alapuló lakossági adatgyűjtés volt. A kérdőívek kitöltésére személyes interjúk során került sor, a kérdezőbiztosok lakásukon keresték fel a mintába bekerülteket. A két kérdőív szerkezetét és megfogalmazásait tekintve egyaránt hasonlított egymáshoz, de nem volt teljesen azonos. A második adatlap összeállítása során a kutatóknak természetesen alkalmazkodniuk kellett a vizsgált jelenség változásaihoz, s az első kutatás tapasztalatainak figyelembevétele is módosításokat eredményezett. Az első vizsgálat során 15 ezer fős, a második alkalommal 5 ezer fős mintával dolgoztak.”7
4 5 6 7
Forrás: Megyék és főváros civil szektorának bemutatása, KSH adatok alapján Czakó és szerzőtársai, 1995 Forrás (nem szó szerinti idézet): Czike-Kuti, 2006 Forrás (nem szó szerinti idézet): Czike-Kuti, 2006
7
„Az első és a megismételt kutatás során egyaránt azokat a magánszemélyeket tekintették adományozóknak, akik rokonságukon és szűkebb baráti körükön kívül eső személyeket, alapítványokat, egyesületeket, egyházakat, állami intézményeket természetbeni (használt ruha, élelem, könyv, játék stb.) vagy pénzadományokkal támogattak. Bár a felvételek alapján rendelkeztek bizonyos információkkal a családi és baráti kapcsolatok keretein belül maradó támogatásokról is, elemzéseiket – a vizsgálat eredeti céljának megfelelően – a külvilágra irányuló jótékonyságra korlátozták. … Ezzel a „nagyvonalú” definícióval az adományozóknak igen tág körét határozták meg. Ebbe lényegében minden jószándékú ember beletartozik, aki hajlandó a mások érdekében valamilyen tulajdonáról önzetlenül lemondani.”8 Jelen kutatás is kiindulásként tekintett a fentiekben ismertetett két elemzésre, mint a hazai adományozást vizsgáló alapkutatásokra. Fontos azonban kiemelni, hogy mind céljaiban, mind célcsoportjában alapvetően eltér ezen NIOK Alapítvány által végrehajtott kutatás, és módszertani kereteinek lehetőségei is jelentősen alulmaradnak a korábbiaknál, hiszen jelen projekt keretein belül nem volt lehetőség országos reprezentatív adatgyűjtést végezni. Kifejezetten a civilszervezetek támogatásáról, az arról való döntésről kérdezte alapvetően a nonprofit.hu civil internetes portál olvasóit.
FOGALMI KERETEK CIVILSZERVEZET Civilszervezeteken (2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról alapján) a következőket értjük: Társadalmi szervezeteket (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat) Alapítványokat (kivéve a közalapítványokat)
ADOMÁNYOZÁS Az adományozáshoz kötődő fontosabb fogalmak meghatározása a kutatásu során a már idézett Czike-Kuti tanulmánykötet alapján történt. „Az önkéntességet … olyan önkéntesen végzett tevékenységként írjuk le, amelyért végzője nem fogad el anyagi ellenszolgáltatást, és amelyet önmaga és családja esetleges hasznán túl elsősorban más személyek, társadalmi csoportok, a közösség épülése érdekében végez. A jótékonyság önzetlen segítségnyújtást jelent. Fogalomkörébe az önkéntes tevékenységek egy része éppúgy beletartozhat, mint a rászoruló csoportoknak, személyeknek és az őket segítő szervezeteknek juttatott adományok. Adományokon … mindazokat a természetben és pénzben nyújtott támogatásokat értjük, amelyeket az egyének minden ellenszolgáltatás nélkül ajánlanak fel nonprofit vagy egyházi szervezetek, közintézmények, illetve a családi és baráti körükön kívüli magánszemélyek számára. Az adományozás igen gyakori megjelenési formája, de nem szinonimája a 8
Forrás (nem szó szerinti idézet): Czike-Kuti, 2006
8
jótékonyságnak. Indítékai, céljai és hatásai egyaránt sokrétűek lehetnek; sok különböző módon szolgálja a támogatók és támogatottak társadalmi integrációját.”9
ÁTLÁTHATÓSÁG „Átláthatóság10 A bizalom egyik legfontosabb alapja, a megismerhetőség. Csak abban tudunk bízni, akiről valamilyen formában információkat kapunk, vagy mi magunk tapasztalatokat tudunk szerezni. Ez történhet közvetlenül, vagy közvetett módon, különféle eszközökön (adatbázisok, kiadványok, stb.) keresztül. Ennek feltétele az, hogy mi megismerhetőek, nyitottak, vagyis átláthatóak legyünk környezetünk számára. Melyek az átláthatóság különféle törvényekben rögzített legfontosabb elemei? Az átláthatóság legalapvetőbb kötelező elemeit a PTK (1989. évi II. törvény és az 1959. évi IV. törvény 1987-es módosítása) szabályozza. Ezek alapján minden közcélú szervezetnek a létesítő okiratában az átláthatóság, a követhető célszerinti működés legfontosabb összetevőiről határoznia kell (kik, hol, mit csinálnak, hogyan döntenek, képviselnek stb.) ezek meghatározását a bíróság a bejegyzéskor ellenőrzi. A közhasznúsági törvény (1997. évi CLVI. törvény) ennél jóval tovább megy, és tulajdonképpen egy minősítési rendszert alkalmazva szigorúbb előírásokat fogalmaz meg a közhasznú szervezetekkel szemben. Az átláthatóságot ugyan elsősorban önkormányzati és állami oldalról közelíti meg, de az így előírt gazdálkodási és működési rend nem csak ezt a kapcsolatot (támogatást, szerződéseket) teszi átláthatóbbá, hanem a szervezet működése minden érdeklődő számára követhetőbbé válik. Ez a törvény alapszinten, de szabályozza többek közt: az összeférhetetlenséget, a nyilvántartások kezelését, a befektetési és hitelfelvételi rendet, a pályáztatás és adományozás alapvető szabályait, a belső felügyelet rendjét. Mindezt nem csak a bíróságok ellenőrzik a bejegyzéskor, és az ügyészségek működés közben, hanem a törvény a nyilvánosság erejét is beveti azzal, hogy előírja a testületi ülések nyilvánosságát, és a közhasznúsági jelentés bevezetésével egy a gazdálkodásról, és működésről szóló részletes, nyilvános anyag elkészítését is. Az 1%-ot gyűjtő szervezeteknek is érdekük az átláthatóság és a bizalom erősítése. Az APEH ezért teszi mindig közzé az 1%-ok összegét szervezetenként, de a módosított 1+1%-os törvény szerint 2009-től az 1% felhasználását illetően részletesebb gazdálkodási adatokat is meg kell adni a nagyközönségnek. Az átláthatósági törvény (2007. évi CLXXXI. törvény) előírásai a civilszervezetekre is vonatkoznak. A törvény a támogatásdöntésben, döntés előkészítésben részt vevő civilszervezeti képviselőkre (családtagjaira, stb.) részletes előírásokat fogalmaz meg, az összeférhetetlenség megakadályozása érdekében. A szabályokat megsértőkkel kapcsolatba hozható pályázókat kizárják a támogatásokból. A törvények kötelező előírásain túl minden civilszervezetnek a rá jellemző szabályokat magának kell rögzítenie. Mind az alapító okiratban, mind az alapszabályban részletes szabályokat lehet kialakítani, annak érdekében, hogy a szervezet megfeleljen a köz által elvárt átláthatósági elvárásoknak, és minden tag, önkéntes, támogató, vagy érdeklődő előtt is könnyen követhetővé váljon, hogy a szervezet hogyan hozza meg döntéseit, hogyan, milyen eredményességgel működik, és kik támogatják ebben. 9
Forrás: Czike-Kuti, 2006 A NIOK Alapítvány Átláthatóság és bizalom szóróanyaga alapján, amely civilszervezeteknek készült.
10
9
Az átláthatóság és a bizalom növelésének érdekében a civilszervezetnek nyitottnak, megismerhetőnek kell lennie. A civilszervezeteket sokféle eszköz segíti abban, hogy partnerei, ügyfelei, adományozói vagy a civilszervezet munkája iránt érdeklődők minél több információt szerezhessenek, közvetlen vagy közvetett tapasztalatokra tegyenek szert. Hogyan lehet a szervezet átláthatóságát növelni? Nagy előnyt jelenthet, ha a szervezet rendelkezik saját honlappal, hiszen ott minden olyan információ egyszerűen elhelyezhető, mely megkönnyíti a szervezet tevékenységének, munkájának megismerését. … Nagyon fontos az éves beszámoló, és közhasznú szervezetek esetében a közhasznúsági jelentés elkészítése és nyilvánossá tétele, hiszen ebből nemcsak a szervezet munkája és eredményei, hanem a gazdálkodási adatai is könnyen megismerhetőek, ellenőrizhetőek. Ha készül könyvvizsgálói jelentés, akkor érdemes figyelni arra, hogy az előbbiekkel együtt ez is elérhető legyen. Segít a szervezet hitelességét növelni, ha munkájáról és eredményeiről tájékoztatást ad a sajtónak. A szervezet tevékenységétől, hatókörétől függően különböző médiumokkal építhet ki kapcsolatokat. Érdemes mindenek előtt a helyi sajtóval együttműködni (pl.: kerületi lapok, megyei napilapok, városi heti-, napilapok stb.), hiszen a közösségi életben zajló civil események, hírek ezeken keresztül jutnak el leghatékonyabban a település, község stb. tagjaihoz, ráadásul ezen médiumok többsége önálló civil rovatot is működtet. Az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül (http://ots.mti.hu) a civilszervezetek is közzé tehetik közleményeiket, így azokat bármilyen médium továbbközlésre át tudja venni. A szervezetek híreit várja továbbá a legnagyobb hazai civil portál a nonprofit.hu is (
[email protected]). Ha a szervezet hatóköre megengedi, érdemes minél több olyan programot, projektet szervezni, ahol a helyi közösségek be tudnak tekinteni, vagy éppen be tudnak kapcsolódni a szervezet munkájába, mert a mélyebb megismerés növeli legjobban a szervezet iránti bizalmat. Nagyobb szervezetek esetében nyílt napok rendezésével is meg lehet teremteni a személyes találkozásra az alkalmakat. A nyitott adatbázisok nemcsak további megjelenési lehetőséget biztosítanak egy-egy szervezetnek, hanem egy helyen, koncentráltan teszik lehetővé, hogy a civilszervezetek adatokat adjanak meg magukról. Ez segít az érdeklődőknek az összehasonlításban, a keresésben, a civilszervezeteknek pedig abban, hogy könnyebben elérhetővé váljanak. … A bizalom erősítésére szolgálnak a különféle minőségbiztosítási modellek. Ezek elsősorban nem nonprofit szervezetek számára készültek, de több kísérlet is elindult, hogy kifejlesszenek egy kifejezetten civil minősítési rendszert is.”11 Tovább segíti az átláthatóság fogalmának tisztázását, különösen a civilszervezetekre vonatkozóan két további forrás ide vonatkozó anyaga. A nonprofit.hu-n internetes portálon A civilszervezetek átláthatósága címszó alatt a következő tájékoztatást lehet kapni: „Civil szervezettől/-ről milyen adatok kérhetőek:
11
Forrás: Átláthatóság és bizalomépítés, NIOK, 2010
10
A bejegyzésre, alapításra vonatkozó nyilvános adatok a bíróságoktól kérhetőek: Szervezet neve, címe, tevékenységi köre, képviselője, bejegyzési sorszáma, stb. Azok az adatok, amelyeket a létesítő okirat tartalmaz, kikérhetőek telefonon és írásban is. Közhasznú szervezet esetén: Közhasznúsági jelentés: (tartalma: mérleg, eredménykimutatás, és részletes pénzügyi és tartalmi beszámoló az előző évről). Nyilvánosságra kell hozni a szervezet honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető helyen. Ebbe bárki betekinthet, illetve a saját költségére másolatot készíthet. Követő év 06.30-ig kell nyilvánosságra hozni. Ha a szervezet nem közhasznú, akkor a szervezet kommunikációs anyagaiból, esetleg az éves jelentéséből lehet információt szerezni, de a szervezet nem köteles ilyet készíteni. Ebben az esetben a szervezettől magától szerezhetők be az információk, vagy a Nonprofit Önarckép vagy az adhat.hu adatbázisában lehet a szervezet önkéntesen nyújtott adatait megnézni. Kik felügyelik a civilszervezeteket? Ügyészség: Törvényességi felügyeletet gyakorol, az összes olyan anyagot kérheti, ami a szervezet megalakulásától annak működéséhez kapcsolódik (beszámolók, jegyzőkönyvek, szerződések, pénzügyi fegyelem, működés törvényessége és célszerűsége stb.) Szabálytalan működés esetén akár a szervezet megszüntetését is kezdeményezheti. NAV (APEH): Pénzügyi ellenőrzés, munkáltatással kapcsolatos tényeket vizsgálja, közhasznú szervezet esetén a cél szerinti működést, adományokat, adóigazolások jogosságát. Állami Számvevőszék: Bármilyen állami/önkormányzati szerződés, megállapodás keretében lévő civil-állami együttműködés pénzügyi hátterét vizsgálhatja az ÁSZ. Ezen kívüli felügyeleti szervek: a civilszervezet adott szerződésében, kötelezettségvállalásában jelzett állami vagy állam által megbízott szervezetek.”12 Ugyanerről a témáról, de más megközelítésben így ír egy másik a témával foglalkozó civilszervezet, a Demnet oldala: „Milyen egy átlátható és elszámoltatható civilszervezet? Egy átlátható és elszámoltatható civilszervezet olyan szabályokat és folyamatokat követ, melyek nyitott és őszinte szervezeti kultúrát eredményeznek, melyben a szervezetről és annak munkájáról való információ szabadon hozzáférhető és amelyben a szervezet világosan bemutatja érdekeltjei számára működésének valós társadalmi hatását. Legitimitás A civilszervezet legitimitásának alapja, hogy rendelkezik a megfelelő szakértelemmel, tevékenysége valós szükségletek kielégítésére irányuló releváns szolgáltatásokon alapul, és ügyfeleivel és már érdekeltjeivel pozitív kapcsolatokat ápol. Ez a legitimitás hatalmazza fel a szervezetet arra, hogy az általa képviselt csoportok érdekében felszólaljon. A bizalom erősítése Egy nyitottabb és őszintébb kapcsolat kiépítése az ügyfelekkel és más érdekeltekkel erősíti a civilszervezet felé megnyilvánuló bizalmat, amely fontos a szervezet hosszú távú fenntarthatósága érdekében. Azok a szervezetek, amelyek a bizalom erősítésére hangsúlyt fektetnek, versenyelőnyhöz juthatnak másokkal szemben: a támogatók és az ügyfeleik megbízhatónak és őszintének tartják.
12
Forrás: www.nonprofit.hu, 2011. március 16. feltöltés (2011. júliusi letöltés) http://nonprofit.hu/?q=content/civil-szervezetek-%C3%A1tl%C3%A1that%C3%B3s%C3%A1ga
11
Kedvezőbb támogatói környezet létrehozása A megerősödő bizalom egyik következménye egy kedvezőbb támogatói környezet létrehozása. Mivel az EU-s és más támogatásokért folyó verseny egyre kiélezettebb, a civilszervezetek növekvő igénnyel fordulnak alternatív finanszírozási források felé. A civil szektornak ezért össze kell fognia azért, hogy növelje a társadalmi bizalmat és megértesse a működését. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen jellegű negatív viszonyulások és félreértések mutatkoznak meg a társadalomban a civilszervezetek irányába. Tehát, mit nem értenek az emberek? A bevételek egy része a működési költségeket kell fedezze. A civilszervezetek profik a szakmai területükön. Az adományszervezés pénzbe kerül. A civilszervezetek hatékonyan működnek. A civilszervezetek függetlenek (közvetlenül nem képviselnek kormányzati vagy üzleti érdekeket). A civil szektorról alkotott közvélekedés társadalmi szinten működik, már azelőtt kialakul, hogy egy személy vagy vállalkozás kapcsolatba kerülne egy civilszervezettel vagy pénzügyileg támogatná azt. Másként fogalmazva, ha a civil társadalom egésze nem élvezi a köz bizalmát, az valamennyi potenciális támogatót elrettentheti a civil szektortól. A kapcsolatok erősítése Az érdekeltekkel való kapcsolatok erősítésének alapja a rendszeres és nyílt kommunikáció. Ez világosan fogalmazott, minőségi információk nyújtását jelenti mindazok felé, akik a szervezet működésével kapcsolatba kerülnek. Fontos továbbá a visszajelzések rendszeres gyűjtése és feldolgozása a szervezetről és annak munkájáról, és annak fejlesztése a visszajelzések alapján. A szolgáltatások fejlesztése A visszajelzések rendszeres gyűjtése és figyelembe vétele a szervezet és szolgáltatásainak fejlődését eredményezi. Ezt nem csak a szolgáltatást igénybe vevőktől lehet kérni, hanem valamennyi érdekelttől. Például a szervezet önkénteseinek véleménye és a visszajelzéseik beépítése a szervezet munkájába csökkentheti a lemorzsolódást és növelheti a produktivitást.”13
13
Forrás: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány honlapja, ImpACT Magyarország leírás (2011. júliusi letöltés) http://demnet.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=35&Itemid=63&la ng=hu
12
KUTATÁS MÓDSZERTANA VIZSGÁLT SOKASÁG A kutatás célja a lakosság támogatói szokásainak és döntési szempontjainak megismerése, azaz hogyan és milyen döntés nyomán támogatnak civilszervezeteket. A rendelkezésre álló lehetőségek, források azonban jelentősen korlátozzák a lakossági minta nagyságát, mivel jelen jutatás keretein belül kizárólag online adatgyűjtési módszerek álltak rendelkezésre, és a nonprofit.hu felülete, továbbá már meglévő kommunikációs csatornái. Ezek alapján a kutatás célcsoportja a következőképpen lett meghatározva: a nonprofit.hu-t olvasó, tehát a civil szektor iránt érdeklődő, javarészt valószínűsíthetően civilszervezeteknél dolgozó, vagy munkát vállalni készülő, esetleg önkéntes tevékenységgel, társadalmi munkával támogató személyek. Mivel a kitöltés teljes mértékben önkéntes és anonim módon történt, valószínűsíthető az is, hogy a kitöltők egy része az adományozás kérdése iránt valamilyen mértékben elkötelezett (annyira mindenképp, hogy időt szánt a kérdőív kitöltésére), ez a tény tovább torzítja a mintát a lakossági általános mintához képest. Így minden kutatási eredményt ezzel a fenti fenntartással kell kezelni, egy reprezentatív magyarországi lakossági mintához képest a válaszolók a civilszervezetek, a szektor iránt nagyobb elkötelezettséggel bírnak, az adományozás fejlesztésében motiváltabbak.
ADATFELVÉTEL Az adatfelvétel 2011 április 7. és május 20. között történt a civil szektor vezető információs portálja a nonprofit.hu címlapján elhelyezett internetes kérdőív segítségével. A kérdőív kitöltésére felhívás jelent meg a NIOK Alapítvány egyéb portáljain, és a civil szektor több látogatott portálján is. A felhívás a NIOK Alapítvány közel 10 000 címre eljutó hírlevelében is több alkalommal megjelent. A kérdőív összeállítása, az adatok beérkeztetése a Google Dokumentumok használatával történt. Kérdőív annak érdekében, hogy minél több kitöltött kérdőívet érkezzen, teljes mértékben feleletválasztós kérdésekből állt, kizárólag a születési évre adott válaszlehetőség volt szöveges. A kérdőívben hét kérdés szerepelt, a teljes kérdőív a Mellékletben megtalálható. Alapvető demográfiai adatokra - nem kor, iskolai végzettség, lakóhely - vonatkozó kérdésekkel kezdődik a kérdőív. A civilszervezetek támogatásának módjai a korábbi kutatásban a Nonprofit Kutatócsoport által használt kategóriák mentén lettek meghatározva, a demográfiai kérdések felállítása során is alapul a két korábbi kérdezés szolgált. Fő kutatási kérdéseink az utolsó komplex kérdésblokkokban lettek megfogalmazva, alapvetően olyan szempontrendszer alapján, amely az Átláthatóság és Bizalom Civil munkacsoport minősítési szempontrendszerének szükségességét, tartalmát tesztelte. 13
A civilszervezeteket támogató kérdezettektől tudakolta (a klasszikus 5-ös skála alkalmazásával) az első komplex kérdéssor, hogy a kérdezett milyen szempontokat mérlegelt, amikor a támogatási döntését meghozta. Itt felsorolásra kerültek azok a főbb szempontok, melyek a támogatási döntések hátterében álltak korábbi kutatások eredményei szerint, továbbá azok a szempontok, amelyek erősítését a munkacsoport célul tűzte ki, és alapvetően az átlátható civilszervezeti működést jelenítik meg. Az utolsó szintén komplex kérdésblokk hasonló technikával arra kérdezett rá, vajon melyek azok a szempontok, amelyeket a kérdezett szívesen mérlegelne támogatási döntése során, bármely módon is kívánja támogatni egy civilszervezet munkáját. Hasonlóan az előző kérdéshez az átláthatóságot hangsúlyozó szempontok a korábbi kutatási eredmények szerint meghatározó szempontok ötvözésével alakult ki a használt szempontrendszer. A kérdőív kitöltése minimális internetes technikai tudást igényelt a kitöltő részéről, továbbá egyszerűen érthető, köznyelvi módon megfogalmazott kérdéseket tartalmazott. A kitöltés maximum 10 percet vett igénybe az esetlegesen kevésbé gyakorlott vagy tájékozott válaszoló részéről is.
MÓDSZERTANI EREDMÉNYEK Összesen 405 darab kérdőív érkezett be az online rendszerbe, abból az adatok tisztítása után 402 darab értékelhető kérdőív maradt, ezek kerültek feldolgozásra jelen kutatás során. A három darab kérdőív dupla elküldésből, technikai probléma okán került kivételre a feldolgozásból. A válaszolási hajlandóság csak becsült adatok alapján számolható, az alapsokaságot, a nonprofit.hu honlap látogatói jelentik. A nonprofit.hu látogatottságára vonatkozó adatok 2011. április 7. és május 20. között, azaz amíg a kérdőívet online módon ki lehetett tölteni: Oldalmegtekintések száma: 394 826 Látogatások száma: 394 826 Egyedi látogatók száma: 71 667 Ezen adatok alapján a látogatók körülbelül 5 ezreléke töltötte ki a kérdőívet. (Arra vonatkozóan azonban nincsenek adatok, hogy az egyedi látogatók valójában hány embert jelölnek.) A kitöltött kérdőívek feldolgozása nem hozott ki olyan különösen jelentős problémákat, amelyek a kitöltés, az értelmezés nehézségére utaltak volna. Az 5-ös skála használata14 néhány esetben félreérthető volt. Tipikus, bár kis számban előforduló hiba volt, hogy a szempontok közül egyet választott ki a kérdezett, és azt értékelte. Valószínűleg ez a félreértés okozhatta, hogy az utolsó két bonyolultabb struktúrájú kérdésre adott válaszok között magas volt a válaszhiányok száma, 9 és 57 darab között szempontonként.
14
Szempontonként jelölhette a kérdezett a szempont fontosságát 1-től 5-ig tartó skálán, ahol az 1 érték jelölte a nem fontos, 5-ös érték a nagyon fontos választást.
14
DEMOGRÁFIAI MEGOSZLÁS „Az adományozás mind a külföldi, mind a korábbi hazai tapasztalatok szerint szoros összefüggésben van az emberek társadalmi helyzetével, demográfiai jellemzőivel, valamint az általuk kiépített és fenntartott kapcsolati hálókkal.” 15 Az adományozás és a demográfiai jellemzők összefüggéseinek elemzésére külön fejezet szolgál, itt rögzítésre kerülnek a minta főbb jellemzőit a kérdezett ismérvek mentén.
NEM ÉS KOR SZERINTI MEGOSZLÁS A válaszolók nem szerinti megoszlása Nem Nő Férfi Összesen
N 290 112 402
% 72,14 27,86 100
A válaszolók korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport 20-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71Értelmetlen válasz Összesen
N 55 142 89 71 35 8 2 402
% 13,68 32,32 22,14 17,66 8,71 1,99 0,50 100
A kérdőívben a születési év került lekérdezésre egy szabadszavas mezőben. A válaszolók többsége megfelelően kitöltötte a mezőt. A válaszolók kora úgy lett meghatározva, hogy 2011-ből ki lett vonva a születési év. Korcsoportok meghatározása a 2004-es lakossági adatgyűjtés16 alapján történt, annak érdekében, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek a korábbi kutatásokkal.17
15
Czike-Kuti, 2006 Czike - Kuti, 2006 17 A feldolgozás során kisebb módosítást tettünk, mivel mintánk jelentősen kisebb volt, mint a 2004-es lakossági minta, ezért a 18 és 20 év közötti korcsoportot összevontuk a 21 és 30 év közötti korcsoporttal. Lényegét tekintve adataink ettől nem változtak, mivel a teljes mintában a legfiatalabb kitöltő 20 éves volt, és összesen egy válaszoló került ezzel átsorolásra. 16
15
A válaszolók nem és korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport
Nem
20-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71Értelmetlen válasz Összesen
Nő (N) 42 105 65 54 18 5 1 290
Nő (%) 14,48 36,21 22,41 18,62 6,21 1,72 0,34 100
Férfi (N) 13 37 24 17 17 3 1 112
Férfi (%) 11,61 33,04 21,43 15,18 15,18 2,68 0,89 100
ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁS A válaszolók iskolai végzettség szerinti megoszlása Iskolai végzettség 8 általános alatt 8 általános Középfokú Egyetem, főiskola Összesen
N 11 1 113 277 402
% 2,74 0,25 28,11 68,91 100
A további elemzések során a 8 általános alatti végzettségű és a 8 általános végzettségű válaszolók eredményei összevonásra kerültek, ezzel az iskolai végzettség ismérv szerint a következő három kategória képződött: 8 általános vagy alatta; középfokú; egyetem, főiskola.
A válaszolók iskolai végzettség és korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport
20-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71Értelmetlen válasz Összesen
8 általános vagy alatta N % 2 3,64 2 1,41 3 3,37 5 7,04 0 0 0 0 0 0 12 2,99
Iskolai végzettség Középfokú Egyetem, főiskola N % N % 11 20,00 42 76,36 30 21,13 110 77,46 31 34,83 55 61,80 23 32,39 43 60,56 16 45,71 19 54,29 1 12,50 7 87,50 1 50,00 1 50,00 113 28,11 277 68,91
16
Összesen N 55 142 89 71 35 8 2 402
% 100 100 100 100 100 100 100 100
LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS A válaszolók lakóhely szerinti megoszlása Lakóhely Főváros Megyeszékhely Egyéb város Falu, község Összesen
N 154 106 77 65 402
17
% 38,31 26,37 19,15 16,17 100
CIVILSZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ EREDMÉNYEK CIVILSZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁNAK FORMÁI KUTATÁSI EREDMÉNYEK Az elmúlt évben támogatott-e civilszervezetet? Milyen formában? (A válaszolók több választ jelölhettek be.) A támogatás formája, intenzitása
N
%*
Pénzzel Természetbeni adománnyal Önkéntes munkával 1%-os nyilatkozattal Semmilyen módon nem támogatott Válaszhiány Összes válaszoló
178 113 201 310 11 1 402
44,28 28,11 50,00 77,11 2,74 0,25 100
Pontosan egy módon támogatta a civilszervezeteket a felsorolt formák közül
134
33,33
Pontosan két módon támogatta a civilszervezeteket a felsorolt formák közül
142
35,32
3 12 55 8 13 51
0,75 2,99 13,68 1,99 3,23 12,69
Pontosan három módon támogatta a civilszervezeteket a felsorolt formák közül
72
17,91
Pénzzel és természetbeni adománnyal és önkéntes munkával Pénzzel és természetbeni adománnyal és 1%-os nyilatkozattal Pénzzel és önkéntes munkával és 1%-os nyilatkozattal Természetbeni adománnyal és önkéntes munkával és 1%-kal
15 11 31 15
3,73 2,74 7,71 3,73
42 390 11 1 402
10,45 97,01 2,74 0,25 100
Pénzzel Természetbeni adománnyal Önkéntes munkával 1%-os nyilatkozattal
Pénzzel és természetbeni adománnyal Pénzzel és önkéntes munkával Pénzzel és 1%-os nyilatkozattal Természetbeni adománnyal és önkéntes munkával Természetbeni adománnyal és 1%-os nyilatkozattal Önkéntes munkával és 1%-os nyilatkozattal
Mind a négy felsorolt módon támogatott civilszervezetet Támogatott összesen Nem támogatott semmilyen módon Válaszhiány Összes válaszoló * Az összes válaszoló (N=402) százalékában.
18
9 6 27 92
2,24 1,49 6,72 22,89
A kérdőívet kitöltők 97%-a támogatott valamilyen formában civilszervezetet az elmúlt évben. Ez a tény visszaigazolja korábbi feltételezést, miszerint a minta jelentősen torzít abból a szempontból, hogy a lakossági teljes sokasághoz képest a civilszervezetek, a szektor iránt elkötelezettebbek a kitöltők. (Ez a kitöltés módjából fakad.) Megvizsgálva azt, hogy a civilszervezeteket támogatók mely formákat választják a következő eredmények látszanak. A válaszolók között a legelterjedtebb támogatási forma az 1%, a kérdezettek 77,11%-a élt ezzel a támogatási formával. Mivel foglalkoztatási, jövedelmi adatokkal ezen kutatás nem dolgozik, a döntés hátterére vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ. Tudjuk azonban, hogy a kitöltők majdnem negyed kizárólag az 1%-os nyilatkozat kitöltésével járult hozzá az elmúlt évben a civilszervezetek munkájához. A támogatók fele önkéntes munkával, közel fele pénzbeni adományokkal segíti a civileket. A válaszolók tizede minden felsorolt eszközzel, formában támogatott az elmúlt egy évben civilszervezet.
KORÁBBI KUTATÁSOK TAPASZTALATAI A jelen kutatásban is vizsgált adományozási döntések megismerését a korábbi két (1993-as illetve 2004-es adatokra vonatkozó), már hivatkozott kutatás részletesebb adatokra alapozott tapasztalatainak összegzése is segítheti. „Az elmúlt évtizedben a családi és baráti körön kívülre adományozók száma és aránya számottevően növekedett. Ez az arány 1993-ban még a 60 százalékot sem érte el, 2004-ben pedig már a felnőtt lakosság közel háromnegyede (több mint 6 millió ember) segítette pénzbeni vagy természetbeni támogatásokkal a rászoruló magánszemélyeket és a különböző civil szervezeteket, egyházakat, állami, önkormányzati intézményeket. … A pénzt adományozók és a természetbeni támogatást nyújtók köre igen nagy részben átfedi egymást. A megkérdezettek nagyobbik fele mindkét formában segíti a rászorulókat, tehát a két csoport jellemzőit részben ugyanazoknak a személyeknek az adatai alakítják. Ez a tény – bizonyos mértékig – már önmagában is magyarázza a hasonlóságokat, s ugyanakkor „felértékeli” az átfedések ellenére is felszínre jövő különbségeket. Az egyik ilyen különbség az, hogy a természetbeni adományozás szorosabb összefüggést mutat a társadalmi-demográfiai jellemzőkkel, mint a pénzadományok előfordulása. Bármelyik jellemzőt vizsgáljuk is, két kivétellel18 mindegyikről ugyanazt mondhatjuk: a természetbeni adományozásba való bekapcsolódás a pénztámogatásnál erősebben függ attól, hogy a magánszemély milyen társadalmi státusú és milyen demográfiai csoporthoz tartozik.”19 „1993-ban még az adományozók alig több mint egyharmada, 2004-ben már fele adott egyszerre pénzbeni és természetbeni támogatást is. Ez a növekedés jórészt a csak természetbeni támogatást nyújtók rovására következett be. Sokkal ritkábbá vált a kizárólag a nélkülözhetővé vált tárgyak átengedésére korlátozódó jótékonykodás, megnőtt a természetbeni és a pénzadományok együttjárásának gyakorisága. Ugyanakkor a csak pénzt adományozók aránya – bár valamelyest szintén csökkent – továbbra is jelentős maradt. Ez a különbség valószínűleg a kétféle adomány eltérő természetével függ össze. Aki pénzt ad, az feltétlenül olyasmiről mond le, aminek maga is hasznát vehetné. Döntését ennek megfelelően valódi jótékonyságként éli meg, s ezzel nemcsak ilyen irányú lelki szükségleteit elégíti ki, hanem valószínűleg úgy érzi, hogy társadalmi kötelezettségeinek is eleget tett. A 18 19
Ez a két kivétel a párttagság és az egyházi kötődés. Czike-Kuti, 2006
19
természetbeni adományozás nem feltétlenül kelt ugyanilyen jóérzést, hiszen az esetek nagy részében az adakozó valójában olyan tárgyaktól szabadul meg, amelyekre már egyáltalán nincs szüksége. … Ugyanakkor maga az adományozási folyamat szembesítheti a támogatót a szegénység problémájával, megismertetheti annak mélységeivel, s – ami legalább ilyen fontos – kapcsolatot teremthet az adománygyűjtő szervezetekkel. Ha ez utóbbiak megfelelő szakmai hozzáértéssel végzik a dolgukat, akkor a kapcsolat tartóssá válhat, és a természetbeni támogatást idővel pénzadományok is kiegészíthetik.”20 „A szervezetek közvetlen pénztámogatásán belül sajnos nem tudunk éles határvonalakat húzni a nonprofit szervezeteket, az egyházakat és a politikai pártokat segítő adományok között. … Korábbi vizsgálataink (Czakó és szerzőtársai, 2005; Vajda – Kuti, 2000) azt mutatták, hogy az adományozók ezekkel a konstrukciókkal nem feltétlenül vannak tisztában. Sokan egyáltalán nem tesznek különbséget egyház és egyházi alapítvány között, sőt, gyakran még a legismertebb jótékonysági szervezetek (például a Máltai Szeretetszolgálat) jogi státusával sincsenek tisztában. Ezért nem láttuk értelmét annak, hogy interjúalanyainkat támogatottjaik szervezeti forma szerinti megkülönböztetésére kérjük. … A világi nonprofit szervezetek 2004-ben a lakossági támogatások 70 százalékát az adományozók felső ötödétől kapták. Az adományozók nagyobbik fele viszonylag szerényebb (5000Ft-on belüli) anyagi áldozatokat vállalt. Az általuk befizetett pénz a teljes támogatási összegnek alig több mint egy tizedét tette ki. Hiba volna azonban, ha ezekből az arányokból kiindulva lebecsülnénk a kis adományozók jelentőségét. A kisebb szervezetek számára az állampolgárok mégoly csekély összegű felajánlásai is igen fontosak lehetnek. Ezek erkölcsi értéke nagyobb a tényleges pénzértéküknél, hiszen a támogatók nagy száma azt jelzi, hogy a nonprofit szervezetek valódi társadalmi igényeket elégítenek ki, valóban a magyar civil társadalom intézményes megtestesítői (Mészáros–Sebestény, 1997; Vajda–Kuti, 2000). Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a legkisebb civil szervezetek számára a néhány ezer forintos támogatások gyakran többet jelentenek, mint a nagy szervezetek költségvetésében az ezek sokszorosát kitevő adományok, akkor azt kell mondanunk, hogy a magánszemélyek támogatásának megnyerése és megtartása a nonprofit szektor minden szegmensében az egészséges működés igen fontos feltétele. Lényegében ugyanez érvényes a természetbeni támogatásokra is, amelyek értéküket és felhasználásuk szabadságát tekintve nem vetekedhetnek ugyan a pénzadományokkal, de bizonyos konkrét célok eléréséhez és a nonprofit szektor társadalmi kapcsolatrendszerének erősítéséhez számottevően hozzájárulhatnak. … Mivel nagyrészt személyes felhasználásra alkalmas tárgyak átadásáról volt szó, korántsem meglepő, hogy a természetbeni adományok döntő többségét közvetlenül a rászoruló magánszemélyek, családok (nagyobb részt ismerősök, kisebb részben ismeretlenek) kapták. Támogatásainak célba juttatásához az adományozók közel kétharmada csak az informális hálózatokat vette igénybe. Valamivel több mint egyötödük magánszemélyeknek és szervezeteknek (főleg egyházaknak, világi nonprofit szervezeteknek, kisebb részben önkormányzati intézményeknek és pártoknak) egyaránt nyújtott tárgyi adományokat. A kizárólag szervezeteket támogatók aránya 16 százalékra rúgott. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy az érintett szervezetek még ebben az utóbbi két esetben is inkább közvetítő szerepet töltöttek be (például a rászoruló nagycsaládosokhoz, árvízkárosultakhoz, határon túli magyarokhoz stb. juttatták el az összegyűjtött holmikat), és csak kivételképpen voltak a természetbeni adományok tényleges kedvezményezettjei.”21 20 21
Czike-Kuti, 2006 Czike-Kuti, 2006
20
DEMOGRÁFIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A civilszervezetek támogatóinak aránya demográfiai jellemzők szerint (N=402) Demográfiai jellemzők
Pénzzel támogatók (%)22
Természetbeni adománnyal támogatók (%)23
Összesen a mintában (N)24
44,5 43,7 44,3
30,3 22,3 28,1
290 112 402
29,1 46,5 47,2 45,1 51,4 50 44,5
29,1 28,9 26,9 28,2 25,7 25 28,2
55 142 89 71 35 8 400
50 46,0 43,3 44,3
16,7 27,4 28,9 28,1
12 113 277 402
42,9 34,9 53,2 52,3 44,3
30,5 23,6 24,7 33,8 28,1
65 77 106 154 402
Nem Nő Férfi Összesen
Korcsoport 20-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71Összesen
Iskolai végzettség 8 általános vagy alatta Középfokú Egyetem, főiskola Összesen
Lakóhely Főváros Megyeszékhely Egyéb város Falu, község Összesen
A kis mintanagyság okán, a táblázatban összegzett eredményeket komoly fenntartásokkal kell kezeljük. Lényegében a kapott adatok megfelelnek a korábbi kutatások tapasztalataival, kivéve az iskolai végzettség és a pénbeni adományok közötti összefüggés tekintetében.
22
A mintában szereplő adott demográfiai jellemzővel rendelkező válaszolók hány százaléka támogatott pénzzel civilszervezetet. Például a válaszoló nők mekkora százaléka támogatott pénzzel civilszervezetet. 23 A mintában szereplő adott demográfiai jellemzővel rendelkező válaszolók hány százaléka támogatott természetbeni adománnyal civilszervezetet. Például a válaszoló nők mekkora százaléka támogatott természetbeni adománnyal civilszervezetet. 24 A mintában szereplő adott demográfiai jellemzővel rendelkező válaszolók száma. Például hány nő van az összes válaszoló között. A százalékszámításban a 100%.
21
Az adományozás és a demográfiai jellemzők közötti összefüggéseket sokkal inkább a korábbi kutatások alapján érdemes összefoglalni. Elgondolkodtatóak a kutatók által adott háttérmagyarázatok ezekre az összefüggésekre, jelen kutatás adatai azonban csak színesíthetik az ott kapott képet. „A nők általában is sokkal jobb adományozók a férfiaknál, s a természetbeni támogatásokra ez – bizonyára a háziasszonyi szerepkör velejárójaként – fokozottan igaz. Ennek a különbségnek a kialakulásában a hagyományok is komoly szerepet játszhattak, hiszen a jótékonysági egyletek többségét egészen a második világháború végéig főleg a nők működtették (Reisz, 1988, 1998; Tóth Árpád, 2005). Az azokban végzett munka nem egyszerűen a gondoskodásközpontú tradicionális női szerepkör része volt, hanem közéleti aktivitásra is alkalmat adott. Lehetővé tette, hogy az egyébként háttérbe szorított nők – a férjük társadalmi állásától többé-kevésbé függetlenül – befolyásos pozíciót vívhassanak ki maguknak (McCarthy, 2005). … Az életkor szerinti metszetben kevésbé markánsak, de azért szintén észrevehetőek bizonyos különbségek. Bár legnagyobb arányban a pénzbeni és a természetbeni adományozásba is a 31–40 éves korosztályba tartozók kapcsolódnak be, a részvételi arány életciklus szerinti alakulása a segítségnyújtás e két formája esetében némiképp különböző. A pénzt adományozók aránya már a 21–30 éveseknél megközelíti az átlagos szintet. (Előtte sokkal alacsonyabb.) Ezt követően 31-től 60 éves korig tartósan az átlag fölött marad, majd a 61– 70-es korcsoportban visszatér az átlagos szintre, s csak ezután esik vissza számottevően. Sokkal kevésbé egyenletes a természetbeni adományozásban való részvétel. Átlag fölöttiek az arányszámok a 31–60 évesek csoportjában. Az ezt megelőző és követő életkorban viszont minden korcsoport az átlagosnál kisebb mértékben kapcsolódik be a természetbeni támogatásba. … A fővárosi lakóhely (bizonyára a kérések, megkeresések nagyobb száma miatt) kiemelkedően magas adományozási részvétellel jár együtt. Ugyanakkor a „települési lejtő” a jótékonysági arányszámokban nem érvényesül. A községekben élők a kisvárosiaknál nagyobb mértékben kapcsolódnak be a jótékonykodásba. Ez feltehetőleg a kisebb közösség átláthatóbb szükségleteivel, a jótékonysági magatartás nagyobb informális „nyilvánosságával”, az együttélés és az áldozatvállalás normáinak nagyobb kényszerítő erejével függ össze. Adataink szerint a nem megyeszékhely városok képviselik azt a szintet, ahol a helyi közösség már nem elég erős, a professzionális adománygyűjtés pedig még nem elég intenzív, s így az adományozók aránya bármely más településtípushoz viszonyítva a legalacsonyabb. … A demográfiai tényezők mellett „az iskolázottsági szint – mint a korábbi külföldi és hazai kutatások kétséget kizáróan kimutatták – a jótékonysági magatartás kiemelkedően fontos meghatározója. … Az adományozók aránya együtt növekszik az iskolázottsággal, és a főiskolát, egyetemet végzettek körében kiugróan magas értékeket vesz fel.”25
25
Czike-Kuti, 2006
22
TÁMOGATÁSI DÖNTÉS HÁTTERE KUTATÁSI EREDMÉNYEK A civilszervezeteket valamilyen formában támogató kérdezettek körében a kérdőív kísérletet tett arra, hogy felmérje, ezek mögött a támogatói döntések mögött milyen szempontok játszottak szerepet. Öt, előzetes tapasztalatok alapján megfogalmazott szempont kapcsán kellett eldönteni a kérdezetteknek, hogy melyek mennyire voltak fontosak a döntés során. A fontosságot öt fokozatú skála segítségével mérte a kérdés.26
„Ha támogatott valamilyen formában civilszervezetet, mi alapján döntött” kérdésre adott válaszok megoszlása és átlaga (A szempontokat 5-ös skálán értékelték, 1 – nem fontos, 5 – nagyon fontos) (N=402) Döntési szempont Olyan területen tevékenykedik, ami fontos számára Megismerte a szervezet működését, gazdálkodását Szervezet helyett konkrét célt akart támogatni Kapcsolatba került már a szervezettel Barátai, ismerősei ajánlották Sokszor szerepelt a médiában
5 340
Szempont fontossága 4 3 2 33 12 1
1 3
Válasz hiány 13
Osztó
27
Átlag
389
4,8149
114
91
86
33
33
45
357
3,6162
152
88
68
31
20
43
359
3,8942
163
69
53
22
58
37
365
3,7041
41
45
63
68
129
56
346
2,4249
19
19
44
73
190
57
345
1,8522
Egyértelműen (átlagértéket tekintve és a nagyon fontos értéket kapott válaszok alapján is) kiemelkedően a legfontosabb szempont a civilszervezeti támogatási döntések meghozatalakor az volt, hogy a civilszervezet mely területen tevékenykedik, mi a fő működési fókusza. Közel azonos fontossággal szerepeltek a kérdezettek körében, hogy a támogatás valamilyen konkrét cél megvalósítását célozta, illetve a személyes érintettség, tehát, hogy a kérdezett ismerte a szervezetet. Átlagértékben kevésbé marad le, de relevánsan kevesebb kérdezett számára volt nagyon fontos az a szempont, hogy a kérdezett megismerte a civilszervezet működését, gazdálkodását. Az, hogy barátok, ismerősök ajánlották a szervezetet, kevéssé volt fontos a támogatási döntések során. Egyértelműen nem fontos, illetve átlagosan kevésbé fontos a médiaszereplés gyakorisága, mint a támogatási döntés szempontja.
26
Terjedelmi okokból a kérdezetteknek nem volt lehetősége arra, hogy további, számukra fontos szempontokat nevezzenek meg. 27 Az átlagok számítása a számértéket bejelölő válaszolók válaszaiból történt. Azaz a teljes elemszámból (402) kivontuk a válaszhiányos kérdőívek számát, és ez adta az átlagszámítás osztóját.
23
A kutatás szempontjából kiemelten vizsgálandó szempont, a civilszervezet működésének, gazdálkodásának ismerete összességében fontos volt a válaszolók számára, amikor támogatási döntésüket meghozták. Ki kell azonban emelni, hogy a válaszolók kevesebb, mint egyharmada számára volt nagyon fontos szempont, sokkal inkább fontos illetve közepesen fontos besorolást kapott. Amennyiben szerepet is játszott a támogatási döntések során, nem tartozott azok közé a tényezők közé, melyeket a támogatók kiemelten értékelnek. A következő táblában összehasonlításra kerül a pénzzel támogatók és az összes válaszolók között a nagyon fontosnak jelölt szempontok aránya.
„Ha támogatott valamilyen formában civilszervezetet, mi alapján döntött” kérdésre adott válaszok átlaga28 a civilszervezeteket pénzadománnyal támogatók körében Döntési szempont
Olyan területen tevékenykedik, ami fontos számára Megismerte a szervezet működését, gazdálkodását Szervezet helyett konkrét célt akart támogatni Kapcsolatba került már a szervezettel Barátai, ismerősei ajánlották Sokszor szerepelt a médiában
Pénzzel támogatók között (N=178) Nagyon Átlag fontosnak tartják (%)29 87,9 4,8276
Összes válaszoló között (N=402) Nagyon Átlag fontosnak tartják (%)30 87,4 4,8149
38,3
3,8889
31,9
3,6162
42,8
3,9217
42,3
3,8942
53,7
3,9383
44,7
3,7041
13,5
2,5097
11,8
2,4249
4,5
1,8205
5,5
1,8522
Az előbb említett különbség itt is megmutatkozik. A civilszervezeteket pénzzel támogató kérdezettek körében a szervezet működésének, gazdálkodásának megismerése (bár még mindi csak a negyedik a felsorolt hat szempont közül) határozottan nagyobb fontosságú mint a kérdezettek teljes köre számára, nagy mértékben felértékelődött továbbá a személyes kapcsolat megléte, és valamelyest a barátok, ismerősök által való ismertség megléte is. Mindez azonban nem befolyásolta, hogy azt az alapvető megállapítást, hogy a civilszervezet tevékenységi területe kiemelkedő fontossággal bírt a támogatási döntések meghozatala során.
KORÁBBI KUTATÁSOK TAPASZTALATAI
28
A szempontokat a válaszadók 5-ös skálán értékelték, 1 – nem fontos, 5 – nagyon fontos. Ötös skálán 5-ösre értékelők aránya a szempontot értékelők között a civilszervezeteket pénzzel támogatók körében. Az oszlopban szereplő osztók (azaz 178 (N) és a válaszhiányok különbözete) függőleges sorrendben rendre: 174, 162, 166, 162, 155, 156. 30 Ötös skálán 5-ösre értékelők aránya a szempontot értékelők között a teljes válaszadók körében. Lásd előző táblázat. 29
24
Az adományozási döntések hátterében meglévő motivációkkal, szempontrendszerrel – bár jelen kutatástól teljesen eltérő megközelítésben - a korábbi kutatások is részletesen foglalkoztak. Megállapításaik kiegészíthetik e kutatás eredményeit. „A nemzetközi trendek alapján nem indokolatlan annak feltételezése, hogy az elmúlt évtizedben a magyar adományozó is tárgyilagosabbá és tudatosabbá vált; motivációi között – a hagyományos jótékonysági, szolidaritási késztetések, érzelmi indítékok mellett – a korábbinál valamivel nagyobb súllyal jelentek meg a támogatás céljára, hasznosulására és a támogatott szervezetek megbízhatóságára vonatkozó megfontolások. … Mindazonáltal a kutatás során összegyűjtött empirikus adatok … látványosan megcáfolják a hipotézisünket, s félreérthetetlenül azt mutatják, hogy a lakossági adományok hátterében az elmúlt évtizedben a hagyományos jótékonysági késztetések erősödtek fel.”31 „Az adományozási indítékokat a világi civil szervezeteket pénzzel támogató interjúalanyaink által adott pontszámok átlaga szerint rendeztük sorba … A hagyományos érzelmi motivációra utaló „Jó érzés volt másnak segíteni” indoklás … az első helyre kerül. A második helyet a családi indíttatás foglalja el. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a jótékonysági tradíció nagyrészt a családok közvetítésével hagyományozódik nemzedékről nemzedékre, bár … a tényleges jótékonysági magatartás alakulásában a baráti, ismeretségi körben kialakult minták követésének is van bizonyos szerepe. A világi nonprofit szervezetek legnagyobb adományozóit a támogatott szervezetekhez való szoros kötődés, esetleg az irántuk érzett hála, nosztalgia is motiválja. Szintén van némi ösztönző ereje annak, hogy az adományozás nyomán kapcsolatok épülhetnek ki, közösségek, barátságok jöhetnek létre. Ezek az indítékok az adományozók tágabb körének döntéseiben– saját bevallásuk szerint – lényegesen kisebb szerepet játszanak. Mind a szűkebb, mind a tágabb támogatói kör meglehetősen előkelő helyre sorolta viszont azt az állítást, mely szerint egyszerűen azért adományoz, mert megteheti, módja van rá. Ez a tény ismét csak arra utal, hogy a közvélekedésben a jótékonyság napjainkban is a társadalomban elfoglalt hely fontos indikátora. Sokan érzik úgy, hogy a társadalmi státusuk mintegy kijelöli számukra az adományozási kötelezettségeket, s ezek teljesítését – ha megengedhetik maguknak – természetesnek tekintik. A válaszok alapján ritkának és jelentéktelennek tűnik az ad hoc adományozás. A civil szervezetek támogatóinak felső ötödébe tartozókra igen kevéssé jellemző, hogy hirtelen elhatározásból, vagy rábeszélésnek engedve jótékonykodnának. A szélesebb adományozói körbe tartozók valamivel nagyobb arányban számolnak be arról, hogy ilyen improvizatív döntések is szerepet játszanak jótékonysági magatartásuk alakulásában. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy – előzetes feltevéseinkkel éles ellentétben – a magyar lakosság adományozási magatartása az elmúlt évtizedben nem a célracionalitás, hanem a tradicionális jótékonyság irányába tolódott el. Ugyanakkor annak is mutatkoznak jelei, hogy az adományozás egyre inkább társadalmi normaként jelenik meg, s mint ilyennek a társadalmi státus és a közösségi kapcsolatok kiépítésében is növekszik a jelentősége.”32
31 32
Czike-Kuti, 2006 Czike-Kuti, 2006
25
CIVILSZERVEZETEKRE
VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK AZ ADOMÁNYOZÁSI DÖNTÉS
SORÁN
KUTATÁSI EREDMÉNYEK A már meghozott támogatási döntések hátterének feltérképezésén túl arra is kísérletet tett a kutatás, hogy felmérje, az ideális támogatási döntések hátterében milyen szempontokat vennének figyelembe a kérdezettek, ha erre módjuk lenne, azaz mely adatok, információk ismerete, hozzáférhetőség szolgálná leginkább azt, hogy a civilszervezeti támogatásokat a támogató szerint megfelelően használják fel. A korábbihoz hasonlóan a kérdőívben előre rögzített szempontokat értékeltek a válaszolók.
„Mit szeretne tudni egy civilszervezetről, hogy biztos legyen abban, adománya jó helyre kerül” kérdésre adott válaszok megoszlása és átlaga (A lehetőségeket 5-ös skálán értékelték, 1 – nem fontos, 5 – nagyon fontos) (N=402) Döntési szempont A szervezet tevékenysége, gazdálkodása megfelelő-e Az adomány felhasználásáról tájékoztatják-e Barátai, ismerősei megfelelőnek tartják-e Ismert emberek, szervezetek támogatják-e Szakértő szervezet tanúsítsa működésének hitelességét
5 272
Szempont fontossága 4 3 2 84 23 10
1 4
Válasz hiány 9
Osztó
33
Átlag
393
4,5522
197
81
67
21
13
23
379
4,1293
36
50
95
77
100
44
358
2,5670
22
26
70
91
147
46
356
2,1152
122
76
86
45
40
33
369
3,5285
Az előzetesen felsorolt öt szempont közül legmagasabb értéket a szervezet gazdálkodásának megfelelősége kapott, ez a szempont nagyon fontos lenne a válaszolók számára. Fontosnak tekintik a válaszolók azt is, hogy az adományaik hasznosulását követni tudják, arról kapjanak tájékoztatást. Közepesen fontos értékelést kapott a szakértői tanúsítás a kérdezettek szemében. A kérdezettek egyharmada számára lenne nagyon fontos, hogy egy szakértői szervezet tanúsítsa a civilszervezet működésének hitelességét ezzel támogatva az adományozói döntés meghozatalát. A szempontot értékelők negyed viszont úgy értékelte, hogy számára egyáltalán nem vagy kevéssé lenne fontos szempont ezen minősítés megléte. A civilszervezeteket ajánló ismert emberek, vagy a potenciális támogató ismerősei sem jelentenek megfelelő garanciát a kérdezettek szerint arra, hogy adományuk megfelelően kerül felhasználásra, mindkét szempont kevéssé fontos besorolást kapott.
33
Az átlagok számítása a számértéket bejelölő válaszolók válaszaiból történt. Azaz a teljes elemszámból (402) kivontuk a válaszhiányos kérdőívek számát, és ez adta az átlagszámítás osztóját.
26
A következő táblázatban összehasonlításra kerültek ismételten a pénzzel támogatók és a kérdezettek teljes körének preferenciái.
„Mit szeretne tudni egy civilszervezetről, hogy biztos legyen abban, adománya jó helyre kerül” kérdésre adott válaszok átlaga34 a civilszervezeteket pénzadománnyal támogatók körében Döntési szempont
A szervezet tevékenysége, gazdálkodása megfelelő-e Az adomány felhasználásáról tájékoztatják-e Barátai, ismerősei megfelelőnek tartják-e Ismert emberek, szervezetek támogatják-e Szakértő szervezet tanúsítsa működésének hitelességét
Pénzzel támogatók között (N=178) Nagyon Átlag fontosnak tartják (%)35 75 4,6512
Összes válaszoló között (N=402) Nagyon Átlag fontosnak tartják (%)36 69,2 4,5522
55,9
4,2353
51,9
4,1293
10,8
2,5860
10,1
2,5670
5,1
2,0633
6,2
2,1152
31,3
3,4398
33,1
3,5285
Meglepőnek nevezhető – bár a különbség nem markáns – hogy a civilszervezeteket pénzzel támogató válaszolók a külső szakértő általi minősítést kevésség tartják nagyon fontosnak. Megjelenik ez esetben is, hogy fontosabb számukra a szervezet gazdálkodásának megfelelősége, bár minden felsorolt szempontot (kivéve a minősítést) nagyobb arányban értékeltek nagyon fontosnak, mint az összes válaszoló.
KORÁBBI KUTATÁSOK TAPASZTALATAI A már többször idézett lakossági adományozási kutatások e témát nem vizsgálták. Kérdéseket tettek fel azonban a civil szektor, a civilszervezetek megítélésével kapcsolatban. Néhány megállapításuk jelen kutatás szempontjából is kiemelten fontos lehet. „Az eredmények … összességükben azt mutatják, hogy a nonprofit szervezetek lakossági megítélése alapvetően pozitív. Ezen belül is főleg az adományozók csoportja, különösen pedig a világi civil szervezeteket közvetlen pénzadományokkal támogatók felső ötöde ítéli úgy, hogy az alapítványok és egyesületek fontos társadalmi funkciókat töltenek be.”37
34
A szempontokat a válaszadók 5-ös skálán értékelték, 1 – nem fontos, 5 – nagyon fontos. Ötös skálán 5-ösre értékelők aránya a szempontot értékelők között a civilszervezeteket pénzzel támogatók körében. Az oszlopban szereplő osztók (azaz 178 (N) és a válaszhiányok különbözete) függőleges sorrendben rendre: 172, 170, 157, 158, 166. 36 Ötös skálán 5-ösre értékelők aránya a szempontot értékelők között a teljes válaszadók körében. Lásd előző táblázat. 37 Czike-Kuti, 2006 35
27
„Azzal a megállapítással, hogy az alapítványoknak fontos szerepük van a közösségi célok megvalósításában, a felső ötödbe tartozók kétharmada, az adományozók fele, s még a nem adományozóknak is több mint negyede ért teljesen egyet. Mindhárom csoportban 20 százalék körül mozog azoknak az aránya, akik nagyjából egyetértenek, és igen alacsony azoké, akik határozottan kétségbe vonják a megállapítás igazságát. Ennek megfelelően az átlagpontszámok is meglehetősen magasak. Szintén nagyon kevesen kételkednek abban, hogy az egyesületek, civil szervezetek mozgósítani tudják az embereket. A teljes egyetértés azonban ritkább, az adományozók körében 40 százalék körüli, a nem adományozóknál nem egészen éri el a 18 százalékot. A jócskán 3, sőt, a felső ötödnél 4 fölötti átlagpontszám inkább annak köszönhető, hogy az állítást nagyjából vagy csak részben helytállónak ítélőkkel alig-alig állnak szemben olyanok, akikre a teljes elutasítás volna jellemző. A negatív véleményekről – 3 alatti átlagpontszámuk alapján – azt mondhatjuk, hogy ezeket az adományozók egyértelműen elutasították. Nem értettek egyet azzal, hogy a legtöbb alapítványt pénzek elrejtésére hozták létre, s hogy a nonprofit szervezetek főleg politikával foglalkoznak, és alkalmatlanok a társadalmi gondok enyhítésére. A nem adományozók körében valamivel több kétség fogalmazódott meg, de az átlagpontszám náluk is csak az átpolitizáltsággal kapcsolatos kritika esetében érte el a részleges egyetértést jelző 3-as értéket. Összefoglalva azt állapíthatjuk meg, hogy a magyarországi nonprofit szervezetek lakossági megítélése jónak mondható. Bár a nem adományozók véleménye valamivel kevésbé kedvező, mint az adományozóké, tömegesen ők sem fogalmaznak meg lesújtó kritikát. Megnyerésüknek tehát valószínűleg nem rosszak az esélyei. Ebből a szempontból különösen fontosnak tűnik, hogy sikerül-e velük kapcsolatot teremteni, javítani az informáltságukat, bővíteni a civil szférára vonatkozó ismereteiket.”38 „Az adatok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évtizedben két ellentétes folyamat zajlott le. Egyrészt csökkent azoknak az aránya, akik a rádióból, televízióból, újságokból, illetve különböző egyházi, kulturális, politikai rendezvényeken kaptak hírt nonprofit szervezetekről. Másrészt viszont nőtt azoké, akiket a nonprofit szervezetek – akár mindennapi tevékenységeik, akár adománygyűjtő akcióik során – közvetlenül értek el. Az előbbiben bizonyára az is szerepet játszott, hogy közben átalakult a médiafogyasztás struktúrája. … Az adománygyűjtő akciók során közvetlenül kapott információk jelentőségének növekedése arra utal, hogy mostanra beértek a nonprofit szervezetek ezirányú erőfeszítései. Intenzív tanulási és professzionalizálódási folyamat zajlott le. Az adományszerzési tevékenységet ma már a kézikönyvek egész sora (Bódi, 2001; Csizmár és Nemoda, 2001; McLeish, 1995; Rosati, 1997; Smith és szerzőtársai, 1997; Török, 1995) által segített, egyetemi és főiskolai kurzusokon, hosszabb-rövidebb tréningeken felkészített szakemberek, a nonprofit és a reklámszakmában egyaránt járatos szervezők, menedzserek irányítják. Ez, ha nem is egyensúlyozta ki teljesen az ellenkező irányú médiafolyamatok hatását, egy másik szempontból mégis nagyon fontos. Hozzájárul ahhoz, hogy az alkalmi adományozási felhívásokat a tudatos kapcsolatépítés váltsa fel. Ezek a szakemberek ugyanis már tudatában vannak, hogy az adományozóknak nem csak a megszerzése, hanem a megtartása is nehéz, komoly munka- és energia-befektetést igénylő feladat. … a pozitív megerősítéseknek fontos összetevői a köszönetnyilvánítások és az adományozók segítségével elért sikerekről szóló, lehetőleg személyre szabott beszámolók. Adataink … azt mutatják, hogy e tekintetben bekövetkezett némi fejlődés. A nonprofit szervezeteknek és egyházaknak pénzt adományozókon belül 1993-ban még csak 37, 2004ben már 44 százalék (de a világi nonprofit szervezeteket támogatók körében 76 százalék) 38
Czike-Kuti, 2006
28
kapott valamiféle köszönetet. A tényleges változás azonban valójában nagyobb volt, mint amennyire ez az arányszámokból kitűnik. A köszönetnyilvánítással kapcsolatos kérdésünkre igennel válaszolók között 1993-ban többségben voltak az olyan adományozók, akik azt mondták, hogy nem az általunk felsorolt formákban (köszönőlevél, ajándék, jelvény, adóigazolás, oklevél, kitüntetés), hanem egyéb (feltehetőleg informális) módon kapták a köszönetet. 2004-ben ez az arány határozottan csökkent. Ugyanakkor az interjúalanyoktól szöveges magyarázatot is kértünk, így kiderült, hogy az egyéb kategória rendszerint a támogatottak hálájának szóbeli kifejezésére juttatását rejti. Maguk a 2004-re elért arányszámok magasnak ugyan a legjobb indulattal sem nevezhetők, de biztatónak tűnik, hogy a köszönetnyilvánítás formái gazdagodtak és kifinomultabbá váltak. Számos szervezet küld személyre szóló köszönőleveleket. Ezeket sokszor azokkal a rászorulókkal íratják meg, akikhez a támogatást eljuttatták. A kiemelkedő adományozókat mind több díjjal és kitüntetéssel ismerik el. Egyre gyakoribb, hogy a támogatók számára külön rendezvényeket, gálaműsorokat, koncerteket stb. szerveznek, s számos más módon is megpróbálják bevonni őket a támogatott szervezet életébe. Ezek az erőfeszítések (főleg, ha a kisebb adományozókra is sikerül őket kiterjeszteni) hosszabb távon remélhetőleg nem csak az informáltságot javítják majd, hanem a civil szervezetek és támogatóik közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez is hozzá fognak járulni.”39
39
Czike-Kuti, 2006
29
FŐBB KÖVETKEZTETÉSEK A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány által 2011 tavaszán végzett kutatás a lakossági adományozási döntések hátterében álló szempontok megismerésére irányult, ezen belül kiemelten kezelve a civilszervezetek átláthatóságát, megfelelő működését mutató szempontokat. A kérdezési módszertan sok szempontból az eredmények értelmezését korlátozza. A támogatási döntéseket leginkább meghatározó szempont a civilszervezet működési területe, tevékenysége. Minden további szempont fontossága, amely alapján a kérdezett kiválasztja a támogatott szervezetet, jelentősen elmarad ettől. Egyértelmű emellett, hogy az ismert emberek támogatása, de akár a barátok, ismerősök támogatása háttérbe szorul ahhoz képest, hogy a személyes kapcsolat a támogató és a szervezet között megvan-e, illetve, hogy a támogató megismerte a szervezet működését, gazdálkodását támogatói döntése meghozatala előtt. A szervezet gazdálkodásának, tevékenységének megismerése, az ezt támogató egyre több lehetőség, egyértelműen az adományozás megerősítése irányába hatna, ez a szempont fontossággal bírt a támogatói döntésekben. Tovább erősíthetné az adományozási elterjedését – a korábbi kutatások megállapításaival összhangban – az is, ha a támogatók az adományaik hasznosulásáról visszacsatolást kapnának. A kérdezettek közepesen fontosra értékelték a minősítő rendszer, a civilszervezetek független szakértői tanúsításának szempontját. Összességében az adományozás fejlődését egyértelműen támogatná a civilszervezetek átláthatóságát, működésének, gazdálkodásának megismerését erősítő rendszer létrehozása. Adataink szerint azonban a minősítő rendszer fő fókusza a civilszervezetek adománygyűjtő, menedzselő tevékenységének megerősítésében lenne. Arra van szükség, hogy ők maguk tegyék átláthatóbbá működésüket, gazdálkodásukat, céljaikat és az adományok hasznosulásának pontos folyamatát támogatóik és potenciális támogatóik számára.
30
FELHASZNÁLT IRODALOM Czike Klára – Kuti Éva: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006 http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/czikeonk.pdf Czakó Ágnes – Harsányi László – Kuti Éva – Vajda Ágnes: Lakossági Adományok és önkéntes munka Központi Statisztikai Hivatal és Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1995 http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/lakossagi.pdf Átláthatóság és Bizalomépítés, Információk és praktikus tanácsok civil szervezeteknek Nonprofit Információk és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány kiadvány, Budapest, 2010 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300050.TV Dr. Osváth László – Oprics Judit – Tőzsér Dorina: Megyék és főváros civil szektorának bemutatása Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány, Budapest, 2010 www.nonprofit.hu www.demnet.hu www.niok.hu
31
MELLÉKLETEK KUTATÁSI KÉRDŐÍV Az adományozásról A következő kérdőívvel a NIOK Alapítvány és az Átláthatóság és Bizalom Munkacsoport arra keresik a választ, hogyan segíthetnénk a minél tudatosabb és átgondoltabb adományozást. Ezért arra kérjük, hogy töltse ki az alábbi rövid kérdőívet. Segítségét köszönjük!
Neme *
nő
férfi
Születési éve *
Iskolai végzettsége *
Lakóhelye *
8 általános alatt
főváros
Az elmúlt évben támogatott-e civil szervezetet? * Több választ is bejelölhet!
Pénzzel
Természetbeni adománnyal
Önkéntes munkával
1 %-os nyilatkozatával
Nem
32
Ha Ön támogatott valamilyen formában civil szervezetet, akkor mi alapján döntött? Kérjük, a lehetőségeket 5-ös skálán értékelje! (1-nem fontos, 5-nagyon fontos) 1
2
3
4
5
Olyan területen, célért tevékenykedik, ami számomra fontos. Megismertem a szervezet működését, gazdálkodását. Szervezet helyett inkább a konkrét célt akartam támogatni Kapcsolatba kerültem már a szervezettel. Barátaim, ismerőseim ajánlották Sokszor szerepelt a médiában (pl.: tv, rádió, óriásplakát)
Mit szeretne Ön tudni egy szervezetről, hogy Ön biztos legyen abban, hogy adománya jó helyre kerül? Kérjük, a lehetőségeket 5-ös skálán értékelje! (1-nem fontos, 5-nagyon fontos) 1
2
A szervezet tevékenysége, programjai, gazdálkodása megfelelő-e. Az adományom fölhasználásáról tájékoztatnak-e. Barátaim, ismerőseim megfelelőnek tartják-e. Ismert emberek, szervezetek támogatják-e. Legyen egy szakértő szervezet, aki tanúsítja a szervezet működésének hitelességét.
33
3
4
5
