Kurucz Ádám
Szatmár-, Ugocsa-és Bereg vármegyék Vitézi Székének élén: vitéz Dienes Oehm Tivadar életrajza
2013. AUGUSZTUS 22.
A nyíregyházi huszárok számos kiemelkedı alakja vonult be a magyar történelembe. Közülük vitéz Dienes Oehm Tivadar ma talán nem tartozik a legismertebbek közé, de életében nem csak a hadseregben, de Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék lakosságának körében is széleskörő ismertségnek és tiszteletnek örvendett. Ez nem elsısorban harctéri helytállásának volt köszönhetı, hanem annak, hogy 1919-ben, a zőrzavaros idıkben is a rend következetes hívének és megteremtıjének bizonyult, aki a változó politikai helyzetben végig katonai hivatását és hazája védelmét helyezte elıtérbe. Szatmár-, Ugocsa és Bereg vármegyék Vitézi Székének kapitányaként pedig haláláig ápolta a magyar vitézség kultuszát, mellyeljelentıs közéleti szerepet vállalt.Életérıl mindezidáig egyetlen rövid összefoglalás jelent meg,1 ezért most munkámban – az eddigi kutatási eredményekre és a korabeli sajtóra támaszkodva – rendszerezni kívánom a személyével kapcsolatos adatokat és az életútját a lehetı legrészletesebben tárom az olvasó elé.
Katonai pályafutása az elsı világháborúig Oehm Tivadar2a Zala vármegyei Perlakon született 1871. április 7-én (ma Prelog, Horvátország). Apja császári és királyi számvevı altiszt volt. Az öt reáliskolai osztály elvégzése után 1885-ben Hainburgba került az utász hadapród iskolába3, melynek elvégzése után 1888. augusztus 18-án a császári és királyi 65. gyalogezredhez osztották be századszolgálatra.„Hadapródiskolai minısítése, „jó" volt. 1890. október 5-én a császári és királyi 14. huszárezredhez helyezték annak akkori állomáshelyére, Nagymihályba (ma Michalovce, Szlovákia). 1891. május 1-én hadnaggyá avatták. 1892-ben ezred equitáción4 vett részt, ahol elméleti vizsgáját, „jó"-ra, a gyakorlatit „megfelelı"-re értékelték.5 1894. február 6-án megnyílt Nyíregyházán a város színházépülete. „A megnyitást követı napon bepezsgızött huszárönkéntesek– köztük Oehm hadnagy - rátörtek az egyik színésznı lakására: mindenképpen be akartak menni hozzá. A város rendfenntartó járıre szerette volna ıket megfékezni, a vezetı városi tanácsnok távozásra szólította fel a duhajokat, de azok maradtak, sıt durva sértésekkel válaszoltak, míg el nem vonultak.” Másnap Bencs László, Nyíregyháza polgármestere levelet írt Lenk Albert ezredesnek a 14. huszárezred parancsnokának, melyben panaszt tett az esetrıl. Lenk ezredes válaszként elküldte 1
Bene J. 2003. 201-202. A Dienes nevet csak vitézzé avatásakor vette fel, vezetéknevét máshol Öhm-kéntis említik (Bene J. 1990. 333.) 3 Az iskola német neve: Pionierkadettenschule, magyarul több néven fordul elı: pionirkadét-iskola (Hajdu T. 1999. 198.); hidász hadapród iskola (Bene J. 2003. 201.); utász-hadapródiskola (Danczer A. [szerk.] 1889. 461.) 4 A magasabb lovaglótudás elsajátítását biztosító lovaglótanfolyam (Bene J.-Szabó P. 2003. 13.) 5 Bene J. 2003. 201. 2
2
segédtisztjét, báró Buttler Sándort, hogy hivatalosan kérjen elnézést az éjjel hangoskodó Oehm hadnagy sértı kijelentéseiért, aki becsületszavát adta, hogy azon kívül, hogy „coki rendırtisztviselı” más sértıt nem mondott, ezért az esetet lezárták.6 1895. május 1-én fıhadnaggyá léptették elı. 1901-ben dandártiszti iskolát végzett „megfelelı" eredménnyel. 1904-tıl - Századosi kinevezésétıl7 - a 14/6. lovasszázad parancsnokaként szolgált.8 származásuk
ellenére,
Azon kevés katonatisztek közé tartozott, akik alacsony
egyszerően
képességeik
és
kitartásuk
révén
törtek
fel
a
tisztikarba.9Mőveltségére jellemzı, hogy németül, ruszinul és franciául is beszélt. A háború elıtt már a legöregebb huszárkapitányok közé tartozott és e rangban talán nyugdíjazzák is, de jött a háború melyben magát többször kitüntetve bizonyította rátermettségét és vezetıi képességeit.10 A háború elıtt feleségül vette Dienes Erzsébetet, akivel Nyíregyházán telepedett le. 1907-ben megszületett fia, Tivadar, aki apja nyomdokain szintén huszártiszt lett és a második világháborúban hısi halált halt.11
1. Oehm Tivadar szolgálati helye a háború előtt: a Cs. éskir. Huszár Laktanya Nyíregyházán (Képeslap)
6
M. Oberländer E. 1997. 328. Századosi kinevezésénél máshol 1906 szerepel (Bene J. 2003. 201.), de valószínűbb az 1904. év (Bene J. 1991. 98.) 8 Bene J. 2003. 201. 9 Hajdu T. 1999. 198. 10 Hajdu T. 1999. 198. 11 Bene J. - Szabó P. 2003. 70. 7
3
2. vitéz Dienes Oehm Tivadar huszár-őrnagy, Oehm Tivadar fia
(Nádasdy Ferenc Múzeum HuD. 91.1.1)
Helytállása az elsı világháborúban Az elsıvilágháborúban mint a 14. huszárezred 1. huszárosztályának parancsnoka kezdte meg szolgálatát. 1915. május 1-én alezredessé léptették elı. A háború alatt többször volt helyettes ezredparancsnok, különleges alkalmazású törzstiszt, csoportparancsnok, félezred-, majd ezredparancsnok. A késıbb kiállított, személyérıl szóló győjtıív tanúsága szerint a háború alatt „ezredparancsnoknak különösen kiválóan alkalmas" volt. Kiérdemelte a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet hadiszalagon kardokkal, a III. osztályú Vaskorona Rendet hadiszalagon kardokkal, a Lipót Rend Lovagkeresztjét hadiszalagon kardokkal,a II. osztályú Katonai Érdemkeresztet kétszer hadiszalagon kardokkal, a Bronz Katonai Érdemérmet a katonai érdemkereszt szalagján kardokkal és a II. osztályú Német Vaskeresztet.12 Mialatt férje a fronton teljesített szolgálatot, Oehm Tivadarné a háború áldozatainak javára jótékonykodott. 1914-ben Támogatta az Erzsébet kórház sérültjeinek – akik között talán férje katonái is feküdtek – karácsonyfa ünnepélyét13, 1916-ban pedig a Katona Otthont.14 Oehm alezredes 1918 november elejétıl15 - ezredparancsnoka szabadsága idején16 ismét
ezredparancsnokká
lépett
elı,
12
mely
beosztásábanCsíkszentgyörgy-
Vitézek Albuma 1939. 189. Nyírvidék 1914. december 31. 4. 14 Nyírvidék 1916. július 30. 3. 15 Bene J. 1997. 276. 16 Calm Oszkár ezredes 1916 szeptember 1-tıl vezette a 14. huszárezredet és 1918 november 4-én búcsúzott el az ezredtıl. (Bene J. 1997. 281.) 13
4
Csíkszentmártonkörnyékén érte a háborús összeomlás. Az ezred Székelyudvarhelyen szállt vasútra és november 11-én parancsnoksága alatt érkezett meg Nyíregyházára.”17
3.
A Nyíregyházi Császári és Királyi 14. Huszárezred aranyozott, zománcozott jelvénye (27x30mm): három korona, alatta „1914-1916”, alatta patkóban „K.u.K. Husarenregiment 14”, benne kardot tartó sas „Ne bántsd a magyart!” felirattal
A forradalmak alatt A legnagyobb rendben és fegyelemben bevonuló ezredet kitörı lelkesedéssel és örömmel fogadta Nyíregyháza közönsége. Oehm alezredes – akit tisztikara és legénysége egyaránt mindig rajongással vett körül - a tisztekbıl és altisztekbıl, valamint az önként jelentkezı legénységbıl azonnal megkezdte a katonaság szervezését a hadsereg kebelében felállított „bizalmi férfi rendszer alapján”.18Az ezred karhatalomként mőködı visszamaradt részét 1919. januárjában 5. honvéd huszárezreddé keresztelték át, melynek Oehm Tivadar lett a parancsnoka.19 1919.
január
9-én
a
városháza
elıtti
tömeggyőlésen
OehmTivadar
mint
állomásparancsnok beszédet intézett a lakossághoz, mely hitvallásának is tekinthetı, hiszen az ekkor elhangzott elvekhez egész életében hően ragaszkodott:„...Mi a köztársaság, a rend, a munka katonái akarunk lenni. A rend - mely jelenleg oly mérhetetlen visszaesésekben vonaglik - a rend, mely nélkül semmiféle társadalmi vagy természeti szervezet el nem képzelhetı - a rend, azaz e rend visszaállítása és fenntartása képezik legfıbb feladatunkat. Erıs és tántoríthatatlan nemzeti érzés hatja át szívünket. Mi sem akarunk pártok katonái lenni, semmiféle párt, cél vagy érdek nem vezérelhet bennünket, mi a magyar haza, a népköztársaság katonái akarunk lenni és minden erınket a hazának akarjuk szentelni, ennek a 17
Bene J. 1991. 51. SzMLt. XVI. 101. 6. cs. Polgármesteri jelentés 6. (Közli: Bene J. 1990. 333.) 19 Dr. Bene J. 2003. 143. Korábban Bene azt írja, hogy Oehm Tivadart 1918 december 25-én bízták meg a Nyíregyházán szervezıdı 5. honvéd huszárezred parancsnokságával. (Bene J. 1991. 51.) 18
5
százszorosan megpróbált szegény hazának, melynek most jobban mint bármikor, minden igaz fiára szüksége van.”20 Karriercéljaiba a Böhm Vilmos hadügyminiszter vezette Hadügyminisztérium által kitöltetett kérdıív enged betekintést.Az 1919. január 30-án kelt, „kérdıív pontjaira adott válaszaiból kitőnt, hogy a legénységgel - véleménye szerint - a viszonya jó, az új kor szelleméhez tud igazodni, a forradalom kitörése óta sem a tisztikarral, sem a legénységgel, sem a politikai pártokkal súrlódása nem volt, s a további szolgálatát elsı helyen Nyíregyházán, a második helyen Budapesten kívánja folytatni, mint csapattiszt. Ez volt az ı véleménye, de a fokozott belpolitikai harcban, elsısorban az erısödı kommunista agitáció a leváltására és hadbíróság elé állítására törekedett.”21 A késıbb Oehm Tivadar életében is feltőnı TormayCécile így ír ezekrıl a napokról: „Azt mondják Pogány követelte a letartóztatásokat és Böhm Vilmos javasolta a minisztertanácsnak. […] A „forradalom „vívmánya”: a sajtószabadság, a gondolat– és véleményszabadság, az egyesülés ésgyülekezés joga, minden csak számukra létezik.”22 Oehm 1919. február 15-ig maradt az 5. huszárezred parancsnoka, majd várható letartóztatása elıl Bécsbe távozott. „İrizetbe vételére az 1919 januárban-februárban tett nyilatkozatai adhattak okot, melyekben a katonaságnak a politikai élettıl, a politizálástól való tartózkodása, a rend bármi áron való fenntartása mellett foglalt állást. Ezek a kijelentések teljes ellentétben álltak a Szociáldemokrata Pártnak a hadseregben való megerısödési és a hadseregnek a politika által való ellenırzési szándékával.”23 Bécsbıl
való
hazatérte
után
a
Székely
Hadosztályban
szolgált
mint
zászlóaljparancsnok. Áprilisban román fogságba esett, majd április 24-én – a Székely Hadosztály fegyverletétele elıtt két nappal - Brassóba szállították, ahol az ún. sárga laktanyában helyezték el. A foglyok élelemmel és ruhával való ellátására a katolikus nıegylet vállalkozott.24 Az akciót vezetı Málnási Edéné, szül. György Irma 1931-ben így emlékezett vissza a foglyokkal és köztük Oehm Tivadarral való találkozásra: „A megalázott legénység és tisztikar rongyosan, összetörten, fázva, dideregve és mindenek fölött éhesen, valósággal kiéhezve volt. A csapat parancsnoka Öhm alezredes örömmel üdvözölt, de azután a legénység sorsát megható részvéttel panaszolva, könnyezve kérte, hogy lehetıleg még aznap segítsünk az éhezı legénységen. „Nekünk, tiszteknek van valami pénzünk és így segíthetünk magunkon, de 20
Nyírvidék 1919. jan.10. 2. Idézi: Bene J. 1991. 53. Bene J. 2003. 202. 22 Tormay C. 1920. 193. 23 Bene J. 2003. 202. 24 Gottfried B. 2008. 370. 21
6
a szegény legénység már öt nap óta egy falat kenyeret sem látott. Kérem, lehetıleg még ma szerezzen nekik valami élelmet.””25 Szabadulása után azonban ismét bujkálni kényszerült a románok által megszállt területen. 1919 április 27-én a román csapatok megszállták Nyíregyházát, majd az egész Tiszántúlt. Május 19-én a városban élı tiszteket (a 14. huszárezredbıl 5 alezredest, 7 ırnagyot, 10 századost és 12 fıhadnagyot) családostól Brassóba internálták, mely akció a vármegye és a város tiltakozását is kiváltotta. Ennek ellenére a tiszteket és családjaikat csak szeptemberben engedték haza.26 1919. októberében Oehm alezredes nemzeti felkelést szervezett Szatmár vármegyében, majd annak sikertelensége után elıbb Siófokra majd Miskolcra utazott.27 Itt az áprilisi román támadás elıl harcolva visszavonuló huszáralakulatokból megalakult a Duna-Tiszaközi 4. honvéd huszárezred, melynek december 10-tıl a parancsnoka lett.28
Katonai és közéleti tevékenysége a Horthy-korszakban Miután 1920 március elején a román csapatok kiürítették a Tiszántúlt, a Nemzeti Hadsereg elsı alakulatai március 14-én bevonultak Nyíregyházára, majd a 4. huszárezred élén Oehm Tivadar alezredes is ide érkezett.29 Ezredének Szabolcs vármegye és a Turán Kör zászlót adományozott, melyet Oehm ezredparancsnok március 24-én ünnepélyes keretek között vehetett át a vármegye közgyőlésén.30 A Vitézi Szék 1921. július 25-én megbízta Szatmár és Ung vármegye vitézi székkapitányi tisztségével.31Vitézzé avatásáról ellentmondóak az adatok, de valószínőbb, hogy csak 1922-ben került rá sor.32 Ekkor vette fel felesége vezetéknevét a Vitézi Rend névmagyarosításra vonatkozó szabályai értelmében. A névmagyarosítás eme formája azonban rendhagyónak számított, ugyanis ahhoz, hogy a Vitézi Címért folyamodó régi nem magyar hangzású neve mellé vegyen fel magyar hangzású nevet, az Országos Vitézi Szék elvileg nem járult hozzá.33
25
VeML, XIV. 10. 3/1. 167. (Közli: Gottfried B. 2008. 371.) Bene J. 1991. 54.; Bene J. 2001. 123. 27 Bene J. 2003. 202. 28 Bene J. 2003. 143. 29 Bene J. 1991. 55. 30 Bene J. 1991. 65. 31 A Tízéves Vitézi Rend 1921-1935. 85. Ugyanezen mő 85. oldalán szereplı adat szerint Oehm Tivadart csak augusztus 12-én nevezték ki. 32 A MTI 1922. augusztus 16-án felsorolja az előző napi avatáson felavatott tisztek között vitéz Dienes Oehm Tivadart, de a Vitézi Rend tagjainak névsora (http://www.hungarianarmedforces.com/vitezirend) 1921-et ír avatása évéül. 33 A Vitézi Rend Kis Kátéja 1934. 35. 26
7
A vármegyei vitézi szék alakuló ülése 1921. augusztus 6-án, Mátészalkán folyt le. Az esemény jelentıségét jelzi, hogy megjelent PécsujjfalusiPéchy László fıispán, dr. Komoróczy István alispán, Szuhányi László gazdasági egyesületi elnök,Putnoky István ezredes, vármegyei katonai parancsnok és a vármegye törvényhatósági bizottságának több tagja.Az új intézmény magasan reprezentáltsága ellenére rossz anyagi helyzetben lehetett, mert hivatala kezdetben a fıispáni hivatal titkári szobájában, majd vitéz Körmendy István széktartó magánlakásán mőködött.34 1922-ben fıtanácsnokká, majd 1923. szeptember 1-jétıl vezértanácsnokká nevezték ki és tábornokká léptették elı.35 A fı- és vezértanácsnoki beosztás háttere az volt, hogy a trianoni békeszerzıdés katonai rendelkezéseinek következtében egyes katonai intézményeket és intézeteket más tárcák hatáskörébe helyezték át36 és a katonai rangokat más elnevezések alá rejtették (vezérırnagy: vezértanácsnok, ezredes: fıtanácsnok, alezredes: tanácsnok stb.)37 1924. július 1-jei nyugdíjazásáig beosztott tábornokként a debreceni 6. vegyesdandár parancsnokságán szolgált.38 A Nemzeti Hadsereg szervezésében kifejtett érdemei elismeréseként 1925-ben Horthy Miklós kormányzó II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki.39 Ugyanebben az évben tiszti vitézi telek gyanánt 110 hold szántót és 20 hold szılıt kapott a Nyíregyházától 50 km-re lévı Nyírmeggyesen, ahová ki is költözött családjával.40 Férje mellett Oehm Tivadarné is jelentıs közéleti szerepet vállat a 20-as években mint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének nyíregyházi csoportjának egyik vezetıje.41 1925. május 10-én a nyíregyházi jótékony egyesületek és hazafias alakulatok vezetıi győlést tartottak, melyen elhatározták, hogy zászlóval ajándékozzák meg a „nyíregyházi vallásos és nemzeti alapon álló keresztény munkásságot.” A zászlóanyai tisztséget a rendezıbizottság felkérésére olyanok vállalták mint Tormai Cécile, Kállai Miklós dr. fıispánné és Oehm Tivadarné.42 Ezen kívül védnöke lett a nyíregyházi Erzsébet leánycserkészcsapatnak43 és díszelnöknıje az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Utóbbi – amikor a „jótékony
34
A tízéves Vitézi Rend 1921-1931. 272. Bene J. 2003. 202. 36 Gáspár F. - Sarusi K. B. 1999. 741. 37 Fond- és állagjegyzék A Hadtörténelmi Levéltár ırzésében lévı katonai iratok. 38 Bene J. 2003. 202. 39 Nyírvidék 1925. okt. 15. 5. A beszámolóban tévesen vitézi törzskapitányként említik, de a vitézi törzskapitány ekkor vitéz SepsibaczoniToókos Gyula volt. 40 Nyírvidék 1925. okt. 28. 4. 41 Az itt betöltött vezető szerepére utal: Nyírvidék 1925. május 26. 3. 42 Nyírvidék 1925. május 13. 3. 43 Nyírvidék 1925. június 25. 3. 35
8
agilitásáról ismert” tábornokné családjával elköltözött Nyíregyházáról – díszvacsorát adott a tiszteletére,44 melyen férjével együtt „lelkes szeretettıl áthatva” búcsúztatták el.45 1925. október 14-én a volt cs. és kir. 14. huszárezred ezrednapján bajtársaik sírjainak megkoszorúzása után 68 volt 14-es tiszt Dienes Oehm Tivadar nyugalmazott tábornok elnöklete alatt közgyőlést tartott, melyen határozatot hoztak egy, a huszárlaktanya udvarán felállítandó hısi emlékmőrıl és az ezred történetének megírásáról. 1926 áprilisára Gerlóczy Gedeon elkészítette az emlékmő terveit, majd a bajtársi bizottság nevében vitézDienes Oehm Tivadar, br.Buttler Sándor46és Dr. Murányi László47levélben fordult a képviselıtestülethez: „Nyíregyháza város régi háziezredének, a volt cs. és kir. 14-ik huszárezrednek tiszti kara s önkéntesei elhatározták, hogy a világháborúban elesett hıs bajtársak emlékét méltó módon megörökítik. A megindított mozgalom eredményes volt, s az emlékoszlop már a folyó év ıszén - minden valószínőség szerint - október 14-én, az ezrednapon leleplezhetı lesz. A hatalmas mérető, turullal ékesített oszlopot a laktanya területén, a kapu bejáróval szemben, a törzsépület elıtt lévı kis parkban óhajtjuk elhelyezni, azon a helyen, ahonnan elesett bajtársaink lelkesedéssel, bizakodással, halálra szánt bátorsággal indultak utolsó útjukra. Ezen a helyen, a laktanya területén akarjuk az emlékoszlopot felállítani azért is, hogy mindig s állandóan szem elıtt legyen az a régi 14-es huszárok mostani és jövıbeni utódainak, hirdetvén nekik a magyar huszár áldozatos hazafiasságát, vitézségét, önfeláldozásra való bátor készségét, hogy így az elesett hısök szelleme termékenyítse meg a késı utódok fogékony lelkét. Hisszük, hogy kegyeletes tervünket a tekintetes Képviselıtestület is megértéssel fogadja, mégis tekintettel arra, hogy a laktanya városi tulajdon, a Képviselıtestület engedélyét és hozzájárulását kérjük ahhoz, hogy az emlékoszlopot a város tulajdonához tartozó laktanya területén állíthassuk fel..."114 A képviselıtestület beleegyezı válasza mellett még 800 pengıs segélyben is részesítette a bajtársi bizottságot, s így 1926. októbr 14-én fel is avatták a turulos emlékmővet.48
44
Nyírvidék 1925. július 18. 5. Nyírvidék 1925. július 21. 5. 46 Buttler Sándor báró: földbirtokos, Nyírpazony. Nyugalmazott huszár őrnagy. 1917-ben költözött Nyíregyházára. Sóstón villája volt, birtoka Laskodon. 1919-ben Nyíregyháza katonai parancsnoka. Nyugalmazott huszár tisztként a nyíregyházi cserkészek szervezetének elnöke. Felesége: szolnoki Jármy Eufémia. (Dienes monogr. 53—54. p. 3., 4, hasáb.) A Nyírvidéki Kisvasutak Felügyelő Bizottságának tagja. Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár Központi Választmányának tagja. (GyarmathyZs. 1985. 433.) 47 Murányi László, Dr.: nyíregyházi ügyvéd, főügyész-helyettesmajd tiszti ügyész. 1918. október 31-én vezetésével alakult meg a városi Néptanács, a Károlyi-kormány megbízásából 1919 május 31-ig kormánybiztosfőispán. 48 Bene J. 1991. 67-68. 45
9
Ebben az évben Oehm Tivadar a képviselıválasztáson is elindult Mátészalkán, de alulmaradt dr. Barthos Andorral szemben.49
4. A vitéz Dienes Oehm Tivadar tábornok kezdeményezésére felállított emlékmű (1934) 1928 február 2-án hunyt el Budapesten ötvenhét éves korában. Halála – melyrıl a rádió is beszámolt – váratlanul következett be szívszélhődésben.50 Február 4-én a Kerepesi úti temetı halottasházában szentelték be holttestét, majd másnap Nyírmeggyesre szállították, ahol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A temetésen megjelent a vármegye teljes vitézi állománya, ravatalára a széktartó helyezte el a vármegyei vitézi szék koszorúját. Szémélye megbecsülését mi sem bizonyítja jobban, hogy koszorút küldött vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, vitéz bulcsiJanky Kocsárd honvéd fıparancsnok, a vármegye törvényhatósági bizottsága, a nyíregyházi huszárezred tiszti és altiszti kara.51Nyíregyháza városa halála után is megırizte emlékét. Régi ismerıse, Dr. Murányi László 1931-ben is úgy nyilatkozott, hogy hisz abban, hogy „él az a szellem, amely Oehm Tivadar tábornok küzdı és diadalmas erejében nyilvánult meg, és amely meghozza az erkölcsi megújulást.”52
49
MTI-tudósítás 1926. december 8. GyarmathyZs. 1990. 314. 51 MTI-tudósítás 1928. február 3.; A tízéves Vitézi Rend 1921-1938. 274. 52 Nyírvidék 1931. november 5. 4. 50
10
Forrásmunkák • A tízéves Vitézi Rend 1921-1931. Budapest 1931. • A Vitézi Rend Kis Kátéja. Budapest 1934. • Bene János - Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945. Nyíregyháza 2003. • Bene János: A nyíregyházi huszárok. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991. • Bene János: A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai (1920– 1945). A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. Nyíregyháza 2003. • Bene János: Az ıszirózsás forradalom emlékanyaga a Jósa András Múzeumban. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. Nyíregyháza 1990. 331-342. • Bene János: Jékey Ferenc I. világháborús naplója. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. 1997. 273-282. • Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1919–20-ban. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv 15. Nyíregyháza 2001. 121-135. • Bene János: Nyíregyháza, a katonaváros. In.: Nyíregyháza. Elıadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján. Nyíregyháza, 2003. 139-148. • DanczerAlfons (szerk.): A mi hadseregünk. Az Osztrák-Magyar Monarchia népei fegyverben és zászlók alatt. Budapest 1889. • Fond- és állagjegyzék. A Hadtörténelmi Levéltár ırzésében lévı katonai iratok. http://mek.oszk.hu/01300/01340/html/ • Gáspár Ferenc - Sarusi Kiss Béla: Teleki Pál közjegyzıi letétbe helyezett írásai a frankhamisításról, 1926. Századok 1999/4. 727-764. • Gottfried Barna: Kurucok és internáltak Székelyek a vörös és a nemzeti hadseregben, ill. román fogságban, 1919-1920. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv 18. Nyíregyháza 2008. • Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri fıszolgabíró 1922–1938 I. kötet. Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár kiadványai II. Közlemények 5. Nyíregyháza 1990. • Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-tıl 1938. dec. 31-ig.Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 5–6. Nyíregyháza 1985. 369-438. 11
• Hajdu Tibor: Tisztikar és középosztály. Ferenc József magyar tisztjei. Budapest 1999. • M. Oberländer Erzsébet: Három nyíregyházi polgármester. Adalékok a nyíregyházi Bencs család egyik ágának történetéhez. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 12. Nyíregyháza 1997.319-334. • MTI-tudósítás 1922. augusztus 16. • MTI-tudósítás. 1926. december 8. • Nyírvidék 1914. december 31. • Nyírvidék 1916. július 30. • Nyírvidék 1919. január 10. • Nyírvidék 1925. július 18. • Nyírvidék 1925. július 21. • Nyírvidék 1925. június 25. • Nyírvidék 1925. május 13. • Nyírvidék 1925. október 15. • Nyírvidék 1925. október 28. • Nyírvidék 1931. november 5. • TormayCécile: Bujdosó könyv. Feljegyzések 1918-1919-bıl. Budapest 1920. • Vitézek Albuma. Budapest 1939.
12