KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
5340 Kunhegyes, Kossuth Lajos u. 64 /Fax: 59/325-230 E-mail: [email protected]

A KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010-2014 186

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 4 NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 10 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai..................................................................................................................................... 12 I.1. Pedagógiai alapelveink ...................................................................................................... 12 I.2. Célok, feladatok: ................................................................................................................ 13 I.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere:.............................. 15 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 18 III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 21 IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...... 22 V. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: .......................................... 24 VI. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ................................................... 26 VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok:.......................... 27 VIII. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása.................................... 29 IX. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:.................................................... 43 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) ...................................................................................................... 45 X. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei:............................................................................................................................... 60 XI. Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program...................................................... 63 XII. Az iskola környezeti nevelési programja.......................................................................... 69 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai......................................................... 69 1. 1. Törvényi háttér ......................................................................................................... 69 1. 2. Helyzetkép................................................................................................................ 70 1.3. Erőforrások................................................................................................................ 70 2. Jövőkép, alapelvek, célok..................................................................................................... 71 2.1. Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása ..................................... 71 2.2. Hosszú távú környezeti nevelési célok: .................................................................... 71 2.3. Rövid távú célok és feladatok ................................................................................... 71 2.4. Adottságok, célok és feladatok összefüggése ........................................................... 72 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .................................................................................. 73 3.1. Környezeti nevelés az általános iskola 1-4. évfolyamán........................................... 73 3.2. Környezeti nevelés az általános iskola 5-8. évfolyamán........................................... 74 3.3. Tanórán kívüli keretek .............................................................................................. 77 3.4. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet .......................... 78 kialakítása......................................................................................................................... 78 3.5. Üzemlátogatások, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások ........................... 79 4. Módszerek ............................................................................................................................ 79 XIII. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ................................................... 82 1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja......................................................................................... 82 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ........................................................................ 82 3. Fogalmi tisztázások:............................................................................................................. 82 4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ............................................................ 83 5. Módszertani elemek ......................................................................................................... 83 XIV. Közlekedésre nevelés ...................................................................................................... 84 XV. A társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja ............................ 89 185

XVI. Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja ............................................................. 92 XVII. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok........................................... 96 A projektoktatás kiemelkedő szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében........................... 104 A kompetencia alapú oktatás implementációja...................................................................... 109 XVIII. A nem szakrendszerű oktatás alapelvei, céljai, feladatai ........................................... 112 XIX. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ....................................................................................................................... 115 HELYI TANTERV ................................................................................................................ 120 I. Általános alapelvek ............................................................................................................. 120 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................................................................ 120 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .............................................................. 122 3. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés ........................................................................ 123 4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................................... 130 5. A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere ................................................... 131 6 .A tanulói teljesítmény értékelésének minősítésének formája és követelményei ............... 135 7. A tanulók munkájának szöveges értékelése az 1-2 évfolyamon ........................................ 136 8. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése....................................................... 139 9. Tantervek............................................................................................................................ 143 9. Az oktatási rendszer szerkezete: ........................................................................................ 143 2. Az iskola 1-8 évfolyamán tanított tantárgyak tantervei ..................................................... 155 Záró rendelkezések................................................................................................................. 138 1. A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa ........................................................................................... 155 2. Legitimációs záradék...................................................................................................... 157 Mellékletek............................................................................................................................ 157

185

BEVEZETŐ „Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekkel, hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek:” (Kol. 3. 16.)

Mitől református egy iskola? A gyermeket – adottságával együtt – Isten ajándékának tekintjük. A nevelés alapvető színtere a család. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át a kötelességeiket. Munkája hatékonyabb, ha nevelési céljainak, módszereinek megválasztásában, megvalósításában együttműködik a szülői házzal. Az iskola olyan – hatályos jogszabályok alapján működő, közösség által fenntartott, a család által választott – intézmény, amely: • • • •

a gyermek fejlettségét a hosszú távú érdekeit figyelembe veszi, meghatározott célrendszer jegyében kiválasztott, kipróbált művelődési anyagot követi, személyiségfejlesztésre irányulóan, rendszeresen, módszeresen, folyamatosan készíti fel a gyermekeket az életre, szakképzett pedagógusokat alkalmaz, a gyermeki világ védettsége érdekében a külvilágtól bizonyos mértékig elszigetelt.

Az Egyház, mint Jézus Krisztus teste, híveinek közössége, Urától azt a feladatot kapta, hogy az Istennel való szövetségét megtartsa, az evangéliumot terjessze, kereszteljen, és a keresztyéneket istenfiúságuk tudatában nevelje az ahhoz illő életre (Mt. 28. 19-20). A szülők, keresztszülők a gyermek keresztelésekor megfogadják, hogy úgy nevelik és neveltetik őt, hogy „felnövekedvén, hiteléről maga önként tegyen vallást a gyülekezet előtt”. A keresztyén iskola jó lehetőség az Egyház küldetésének és a szülők, keresztszülők fogadalmának teljesítésére. Sajátos értékrendjével, kiegészítő tananyagával, tantervi- óratervi hangsúlyeltolódásaival és módszereivel elősegíti, hogy a gyermekből egészsége, jellemes, művelt keresztyén (krisztusi) ember váljék. A hit Isten ajándéka, de hallásból van, ismeretekre, élményekre, tapasztalatokra épül. A keresztyén iskola hitvalló pedagógusokat feltételez, mivel személyiségfejlesztő tevékenységében központi szerepet kap a hit kegyelmi ajándékának elfogadására való fölkészítés, elsősorban személyes példaadás által. A református iskola olyan keresztyén iskola, amely a Reformáció szelleméhez híven keresztyén (krisztusi) embereket törekszik nevelni, akik: • •

Istennek a teljes Szentírásban foglalt igéjét életük egyetlen zsinórmértékének vallják, és isteni kijelentésként tisztelik, Eljutnak a bűnös embernek a kegyelmes Istennel való, új életet adó lelki találkozásához, és vallják, hogy egyedül Istennek ingyen kegyelméből, a Jézus Krisztusban vetett hit által van váltságuk, megigazulásuk és üdvösségük (életük, boldog életük és örök életük),

185

• •

A szentlélek belső bizonyságtétele alapján teljes hittel és engedelmességgel önmagukra nézve úgy kutatják a szentírást, hogy megtalálják életük értelmét, azt a módot, ahogyan életüket Isten dicsőségére és embertársaik javára szentelhetik A Magyarországi Református Egyház hitvalló, tevékenység tagjai: igénybe veszik segítségét” szolgálatait, rendszeresen részt vesznek gyülekezeti alkalmain, családtagjaikkal együtt élnek a sákramentumokkal, részt vállalnak missziói, diakóniai és egyéb munkáiban, az anyagi terhek viselésében.

A református iskola hitvallásainkat, saját és a többi református iskola hagyományait, valamint az adott korszak minden valódi értékét felhasználja. A nevelő és a növendék egymást krisztusban testvérének tekinti. A református iskola úgy próbálja elérni nevelési céljait, hogy végzett növendékei: • • • •

szolgái legyenek Istennek, segítői embertársaiknak és védelmezői a teremtett világnak, készek legyenek az őket megszólító Isten üzentének meghallására, annak megértésére és az arra való feleletre, szeretetben járjanak, és helyt álljanak az emberi közösségben, a mindenségben Isten által beépített törvények feltárásán fáradozzanak a tudományok művelése által.

Kívánom, hogy a pedagógiai program teljesítéséhez Isten adjon erőt mindnyájuknak, kísérje áldás munkánkat, s legyen békesség e házban, a Kunhegyesi Református Általános Iskola nagy családjában.

Baranya Pálné igazgató

185

Az intézmény alapadatai az Alapító Okirat alapján:

Az intézmény neve: Kunhegyesi Református Általános Iskola Az intézmény OM azonosítója: 200639 Az intézmény székhelye: 5340 Kunhegyes, Kossuth u. 64. Az intézmény típusa: általános iskola Alapító és fenntartó neve: Kunhegyesi Református Egyházközség Alapító és fenntartó székhelye: 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 13. Az intézmény alapításának éve: 2005 Évfolyamok száma: 1-8. évfolyam Az intézmény jogállása: az iskola önálló jogi személy Beiskolázási körzet: Kunhegyes város területe és a környező települések (Nem kötelező felvételt biztosító iskola) Az oktatás munkarendje: nappali Az intézmény jogelődje a Karcagi Nagykun Református Általános Iskola Kunhegyesi Tagintézménye, amelyet a Karcagi Református Egyházközség Presbitériuma 2003-ban alapított a Kunhegyesi Református Egyházközség közreműködésével. Törvényességi ellenőrző szerv: A kistérségi társulás szerint illetékes jegyző Egyházi felügyeleti szerv: Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1.-4. osztály: 125 fő 5.-8. osztály: 125 fő Összesen: 250 fő Az intézmény alaptevékenysége: • Alapfokú oktatás (1-4. évfolyam) TEÁOR 8520’08 • Általános középfokú oktatás (5-8. évfolyam) TEÁOR 8531’08 • Munkahelyi étkeztetés TEÁOR 5629’08 • Egyéb sporttevékenység TEÁOR 9319’08 • Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység TEÁOR 9499’08 • Könyvkiadás TEÁOR 5811’08 • Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése TEÁOR 6820’08 • Média, reklám TEÁOR 7312’08 • Református hitoktatás 185

• • •

Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Iskolai könyvtári tevékenység Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás Sajátos nevelési igényű tanulók integrált és magántanulói oktatása. A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, tanulásban akadályozott (értelmileg enyhe fokban sérült) tanulók iskolai ellátása, rehabilitációs célú foglalkoztatása. Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető illetve visszavezethető (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkúliás, magatartás zavaros) vagy a beszédfogyatékosság, tartós és súlyos rendellenességével, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai ellátása, rehabilitációs célú foglalkoztatása a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Véleménye alapján. • Intézményi vagyon működtetése Szakfeladatonként a szakfeladat szám megjelölésével a feladatmutatók megnevezése, köre 2010. január 1. napjától Alaptevékenységek: • 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 1 - 4. évfolyamon) • 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nevelése, oktatása ( 1 - 4. évfolyamon) • 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása ( 1 – 4. évfolyamon) • 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 5 -8 . évfolyamon ) • 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 5 – 8. évfolyam) • 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 -8. évfolyamon) • 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés • 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelés • 855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése • 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés • 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése • 855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése • 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok ( integrációs vagy képesség kibontakoztató program) • 562913 Iskolai intézményi étkeztetés • 562917 Munkahelyi étkeztetés • 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása • 581900 Egyéb kiadói tevékenység • 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása • 910123 Könyvtári szolgáltatások • 931204 Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása • 931903 Máshova nem sorolható egyéb sporttámogatás • 949900 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 185

Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek: • 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése • 731200 Médiareklám Vállalkozói tevékenységnek minősül a jelen Alapító Okiratban rögzített tevékenységi körökhöz tartozó olyan tevékenység, amelyet az intézmény szakmai jellegéből adódóan, bevétel és ennek révén eredmény elérése, illetőleg haszonszerzés céljából, üzletszerűen, piaci alapon végez. Jelenleg vállalkozói tevékenységünk nincs.

Az intézmény által ellátott feladatok oktatás munkarendje legmagasabb tanulólétszám (fő) Iskolai oktatás 1-4 évfolyam nappali 125 Iskolai oktatás 5-8 évfolyam nappali 125 Iskolaotthonos oktatás 1-4. évfolyamon nappali 125 Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás nappali 25

ellátott feladat

Általános iskolai napközis foglalkozás Bejáró tanulók ellátása Szervezett intézményi közétkeztetés Intézményben rászorultsági alapon szervezett étkeztetés Általános hozzájárulás tanulói tankönyvvásárláshoz Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tanulói tankönyvellátáshoz 1-4. évfolyam Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tanulói tankönyvellátáshoz 5-8. évfolyam Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok Diáksporttal kapcsolatos feladatok Pedagógiai szakmai szolgáltatás Minőségfejlesztési, minőségirányítási feladatok Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok 1-4. évfolyamon, valamint gyógypedagógiai oktatás Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok 5-8. évfolyamon Informatikai fejlesztés 5-8. évfolyamon

nappali nappali nappali nappali

200 50 200 200

nappali

250

nappali

125

nappali

125

nappali

250

nappali nappali nappali nappali nappali

250 250 25 25 125

nappali

125

nappali

125

185

A feladat ellátását szolgáló vagyon: A fenntartó ingyenesen biztosítja az intézmény elhelyezéséül szolgáló Kunhegyes 456 hrsz. alatt nyilvántartott, a valóságban Kunhegyes, Kossuth u. 64. szám alatt található ingatlan használatát. Az iskola alaptevékenységének ellátására rendelkezésre állnak a leltár szerint nyilvántartott helyiségek, felszerelések és eszközök. Az intézmény az alapító okiratban meghatározott alap- és kiegészítő tevékenységek folytatására használja az ingatlant. Az intézmény az alaptevékenysége sérelme nélkül 1 évet meg nem haladó időtartamra a fenntartói Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával hasznosíthatja az átmenetileg szabad épületkapacitását. Vagyon feletti rendelkezési jog: A hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illeti meg. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretén belül az iskola önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással kapcsolatos jogosítványokat az igazgató gyakorolja. Az iskola a mindenkori hatályos jogszabályok alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt az alapfeladatainak ellátásához használja fel - az évi költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni és azt nem lehet elvonni. A vezetők és alkalmazottak kinevezési rendjét a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1998.évi I. törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény) rendelkezései az irányadóak. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. és a végrehajtására vonatkozó rendeletek, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1998. évi I. törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény) rendelkezései az irányadóak. Az alapító okirat módosítását a Kunhegyesi Református Egyházközség Presbitériuma 2009. III./1.2 számú határozatával jóváhagyta. Kunhegyes, 2009. július 19. A fenntartó képviseletében:

Nagy Kálmán elnök- lelkész

Dr. K Tóth András főgondnok

185

NEVELÉSI PROGRAM „Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.” (Péld 3, 13-14)

A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései

A Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: „… tegyetek tanítványokká minden népet…”(Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. • Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. • Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.

185

• Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásukfelekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.

A református intézményekben folyó nevelői és oktatási munkát az alábbi reformátori alapelvek határozzák meg: - Solus Christus - Sola Gratia - Sola Fide - Sola Scriptura

(egyedül Krisztus) (egyedül kegyelemből) (egyedül hit által) (egyedül a Szentírás).

Tudjuk, hogy a hit ajándék és nem érdem. Nem lehet kiérdemelni jó magaviselettel, származással, híres ősökkel. Hitre nevelni sem igazán lehet. A mi felelősségünk a helyes mintaadás, az útmutatás.

185

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1. Pedagógiai alapelveink Intézményünkben alapfokú nevelés-oktatás folyik. A tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre, ezért az alábbi alapelveket kívánjuk elsősorban érvényesíteni: • • • •

Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése SNI-s tanulók integrált oktatása Esélyegyenlőség érvényesítése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

A református iskola a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi. -

-

-

-

-

Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy tanulóink testileg – lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban. Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. Arra törekszünk, hogy iskolánkban jó hangulatban, szép környezetben tanuljanak a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe. Célunk: a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitűzött célig. Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik boldogulásukat, a családjukat, a nemzetüket, a keresztyén egyházat és az emberiséget szolgálva tudják elérni, önmagukat és környezetüket mindig fejlesztve, jobbítva. Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelősségtudatot, a felnőttek tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét.

185

I.2. Célok, feladatok: Általános célkitűzések: • • • • • •

A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése Digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele

A kompetencia alapú oktatás implementációja •

A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. • Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) Részletes célkitűzések: 1. Korszerű, keresztyén természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvés-formákban. 2. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. 3. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is. 4. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. 5. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. 6. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás.

185

7. Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését, és a célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés valamint az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Mivel iskolánk nevelő-oktató tevékenysége 1-8 osztályig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelő-oktató munka szakaszaihoz alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását. Kiemelt feladataink: • •

Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. Alapokat nyújtani ahhoz, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek között választani. A továbbtanulásra nem képes tanulókat a mindennapi egyszerű életvezetési technikákra megtanítani.

•

• •

A célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek: • • •

Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása • A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

185

I.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás-szervezési eljárások: • • • •

tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása.

Az SNI-s tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra: •

A NAT 2007 szabályozásának megfelelően a kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése.

•

A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása.

•

A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, „honosítása”, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése.

•

A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása (az iskola helyi tantervében és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon): o Adott tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, az „Angol idegen nyelv” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Tantárgytömbösített oktatás a teljes kötelező intézményi időkeretének legalább 5%-a mértékéig.

185

o Adott tanulócsoportban, az életpálya-építési kulcskompetencia területen tanévet átfogóan kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy műveltségterületen. •

Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: o Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként o Legalább egy témahét megszervezése tanévenként o Legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenként

•

IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.

•

A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.

•

Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok” átvétele, alkalmazása és terjesztése.

•

Az intézmények közötti szakmai együttműködések, más referencia intézményekkel való együttműködések kialakítása. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciaintézményi szolgáltatások végzése és igénybe vétele.

•

Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja.

•

Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa.

•

Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival.

•

Következetes, fokozatosan nehezedő követelménytámasztás, és a tanulói teljesítmények változatos formájú, személyre szóló folyamatos ellenőrzése, értékelése.

•

Szakértői vélemény alapján, a központilag biztosított illetve a fenntartótól kapott órakeret felhasználásával fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése különösen a részképesség zavarral rendelkező gyermekek számára. 185

•

Tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása és „menedzselése”, a kimagasló teljesítmény elismerése, jutalmazása.

•

Városi, iskolai szintű rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések, projektzáró rendezvények szervezése, változatos programkínálat biztosítása, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének változatos módon történő segítése.

•

A diákönkormányzat hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információk, személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: • megszerzett ismereteik alapján továbbtanulásra képesek • ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. • Bizonyságtételként hitükről a közösségünkben konfirmálhatnak a 7. osztály végén.

185

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: • a tanulás iránti motiváció fejlesztése, • a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, • a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget. Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésről, amíg nem biztosítjuk az alapvető készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NATban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: -

Az értelem művelése Segítő életmódra nevelés Egészséges és kulturált életmódra nevelés

Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok)

185

Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése: Ennek érdekében feladatunk: -,hogy minden tevékenységünket – az oktatás és a nevelés területén egyaránt – a gyerekek szeretete hassa át, -,hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük a gyermekek személyiségében rejlő értékeket, -,hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja, -,hogy tanítsuk meg őket az egyéni és csoportos versenyzésre, -,hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket, -,hogy lehetőségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő változatos programokat, tevékenységi formákat, -,hogy kiemelten hangsúlyt fektessünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, -,hogy jól együttműködjünk a térség iskoláival, -,hogy a szülőkkel olyan szemléletben tudjunk együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink.

185

A pedagógiai hatást a gyermek személyiségfejlesztésében a tanár személyiségén túl a gyakorlatban a következő feltételek segítik: •

Minél kevesebb tanár vegyen részt a 7-8 éves kisgyermekek nevelésében, minél több időt töltsön tanítványaival, és minél hosszabb ideig érvényesüljenek az azonos pedagógiai elvárások.

•

Az azonos gyermekcsoportban dolgozó nevelők együttműködően építsenek egymás munkájára. Iskolánkban ezeknek az elveknek az érvényesülését segíti az 1-4. osztályig alkalmazott ún. nagyfelmenő rendszer és tantestületünk egymást segítő, egymás csoportjaira figyelő felelős magatartása.

•

A zaklatott életritmus gyermekeink lelkivilágára jelentősen hat. Ezt a hatást igyekszünk ellensúlyozni a templomi hétkezdő áhítatokkal, a reggeli beszélgetésekkel. A napi 5-10 percek sokszorosan megtérülnek. A gyerekek elmondják gondjaikat, megbeszélik egy-egy Ige aktuális mondanivalóját, de szólhat a Csendes percek az osztályt foglalkoztató problémáról is. Miközben valamennyi pedagógusunknak lehetősége nyílik tanítványai lelki fejlesztésére, a rendszeres készüléssel önmaga is fejlődik. A gyerekek a különböző tanáregyéniségek segítségével a napi dolgokban kapnak útmutatást, valós problémáikra bibliai választ.

•

A református iskolák oktatási nevelési rendszerének kohéziója, összetartó lényege, a Biblia tanításaira épülő pedagógiai munka. Nem korlátozódhat tantervi keretek közé csupán, hiszen az egyházi iskolák identitását nem a hittan órák adják, hanem az egész napra kiterjedő, a gyermekek személyiségét és kapott tálentumait szem előtt tartó nevelőmunka.

185

III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök…) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja, az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. (Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.) - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). - Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. (A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben.) - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv.

185

Új tanuló érkezése az osztályba Egyes iskolák tárgyi és személyi ellátottsága eltérő. Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre: 1. A tanuló megfigyelése, megismerése 2. A tanuló személyiségének megismerése − Egyéni beszélgetések − A tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben 3. A tanuló tudásszintjének megállapítása Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra. Az új tanuló ismereteinek felmérése egyénileg történhet szóban és írásban. − A szóbeli ellenőrzés történhet kérdés- felelet, vagy összefüggő szóbeli beszámoló formájában. A beszélgetés folyamán felmérjük, hogy mit és mennyit tud a diák, ismeretei mennyire tudatosak, hogyan képes önállóan felhasználni az eddig tanultakat. − Írásbeli felmérés során tudásszint felmérő dolgozatokat állítunk össze, melyek igazodnak a tantervi követelményekhez. A dolgozatot nem osztályozzuk, hanem annak eredményére, tanulságára tervezzük a szükséges felzárkóztatást. − A szóbeli és írásbeli beszámolók adnak képet a tanuló ismeretéről, esetleges hiányosságairól. Megállapítjuk, melyek azok az alapok, amelyekre építhetünk. A kapott eredmény után tudjuk meghatározni, hogy milyen felzárkóztatást nyújtunk a tanulónak sikeres továbbtanulása érdekében.

IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk: 

az agresszív megnyilvánulásokra,



a közönyre és a passzivitásra,



az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,



a túlzott félelemre és szorongásra,



a kifejezett féltékenységre, irigységre,



a beszédzavarra,



a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb.

A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása. 185



a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása),



a család és az iskola ellentétéből fakad-e,



iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.)



esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye

Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: 

békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával;



a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz;



személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával;



teljesíthető, reális követelmények támasztásával;



a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással);



a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással;



az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;



az osztályközösség segítő erejének mozgósításával;



a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával;



következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”);



a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel;



szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével

Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: Esélyegyenlőség biztosítása. Sokszínű tevékenységformák biztosítása: • • • • • • • •

Egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése Az alapozó időszak elnyújtása Fejlesztő értékelés alkalmazása Napközi otthon, szakkorrepetálás biztosítása 185

• • • • • • • • • • •

A pedagógiai munkát segítő szakemberekből álló team létrehozása – gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, gyermek-és ifjúságvédelmi szakember, családgondozó Tanulásmódszertan tanítása Mozgás- és játékterápiás csoportok Viselkedés-, játékterápia Családterápia Kreatív tevékenységek Sport tevékenységek Kommunikáció fejlesztése Önismereti foglalkozások Drámajáték Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások

A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

V. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Alapfeladataink: A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: • differenciált tanulásszervezés • kooperatív technikák • projektmódszer • tevékenységközpontú pedagógiák Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. Ennek érdekében: 

A tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást,



A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra,



Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét,

185



A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítása érdekében. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk.



Folyamatosan részt veszünk a református iskolák számára kiírt pályázatokon, az állami és egyházi iskolák által szervezett tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön.



Hagyományainkhoz híven minden évben megrendezzük országos szavaló és dicséreténeklő versenyünket.



A központilag meghirdetett versenyeken túl iskolai keretek között folyamatosan megrendezzük bibliaismereti és sportversenyeinket.



Lehetővé tesszük tanítványainknak, hogy bekapcsolódjanak az iskolán kívül megszervezett tanfolyamokba, tevékenységekbe, ha azok összeegyeztethetőek iskolai kötelezettségeikkel.



A közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása ( hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárban végzett kutatómunka stb.).



Diákönkormányzati szervezése.



A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása.

tevékenység,

diákújság

szerkesztése,

iskolai

rendezvények

A kompetencia-alapú oktatás iskolánkban (TÁMOP 3.1.4.) A kompetencia-alapú oktatás célja: − A gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. A kompetencia-alapú oktatás előnyei: − Segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását − Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív, projekt stb.) a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia területei, kulcskompetenciák: − Matematikai logika − Szövegértés-szövegalkotás − Idegen nyelvi kommunikáció − IKT (informatikai kommunikáció) − Életpálya-építés A kompetencia-alapú oktatás során is fontos szempont (mint mindenfajta tanításnál), hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. Működő módszerek: 185

− − − −

A párban történő tanulás (tanulópár) A részben egyénre szabott tanulás A csoportmódszer Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alaptétele, hogy társas környezetben zajlik a tanulás. A kooperatív tanulásban rejlő óriási lehetőség, hogy egyidejűleg valósítja meg a szociális és a kognitív kompetencia fejlesztését. Mindezt a tanulók számára élvezetes és életszerű módon teszi. Úgy működteti a készségeket és motívumokat, ahogyan a való életben is használjuk azokat.

Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét, és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait).

VI. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Az intézményünk gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, a HH, HHH, SNI integráció segítése, elfogadás, érzékenyítés. Ezt a feladatot az alábbi rendszer szerint végezzük: 1. Az iskolában védő, óvó, pártfogó rendszert működtetünk ifjúságvédelmi felelős megbízásával. Az ifjúságvédelmi felelős munkája során személyes, közvetlen kapcsolatot tart a diákokkal, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, folyamatosan konzultál az érintett osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. 2. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, és az osztályban tanító tanárok feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, akik bármi miatt válságban vannak, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük veszélyeztetve van. 3. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,

185

c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása. 4. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök feladatai különösen a) évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, b) a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás) c) kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján, d) információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik, e) a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel.

VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. Típusai: A. Neurogén tanulási zavarok:     

Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar) Dyscalculia (specifikus számolási zavar) Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség) Dysgraphia (írászavar) Dyspraxia (mozgászavar)

185

Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. B. Pszichoreaktív, környezetfüggő tanulási zavarok: Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. Jellemzője:    

Motiválatlanság Szorongás Túlkövetelés Kudarc orientáltság

C. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek:       

Hátrányos szocio-ökonómiai státus, Korai szocializációs probléma, Rossz családi interakció, A szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje, A nem megfelelő tantervek, A nem megfelelő oktatási módszerek, A nem megfelelő stratégiák.

Feladataink: A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében: 

A nem szakrendszerű oktatás keretében - a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében - a felzárkóztatás segítése.



Motiválást segítő differenciált tevékenységközpontú pedagógiák.

tanulásszervezés,

kooperatív

technikák,

 Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. A megelégedettség - mint érzelmi – gondolati - erkölcsi értékelés - aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát!  A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel.  Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás-és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. Eszközök: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 185



a napközi otthon;



az egyéni foglalkozások;



a felzárkóztató foglalkozások;

 az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; 

a továbbtanulás irányítása, segítése.

VIII. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása Iskolánk a keresztyén értékek mellett elkötelezett, így természetes kell, hogy legyen számunkra a fogyatékkal (enyhe fokú testi, érzelmi, beszéd) élők testvérként való elfogadása az Úr Jézus Krisztusban. -A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, tanulásban akadályozott (értelmileg enyhe fokban sérült) tanulók iskolai ellátása, rehabilitációs célú foglalkoztatása -A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló integrált nevelése oktatása -A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló integrált nevelése oktatása -A tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása

A tanulási, magatartási és beilleszkedési zavar meghatározása A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó, súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk 185

(helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:  általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,  fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,  fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. Tanulási zavarok Összefoglaló kifejezés a különböző, nem képességhiányból eredő tanulási zavarokra.  Dyslexia F 81.0 (Olvasási zavar): Az olvasási teljesítmény - az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre.  Dysgraphia F 81.1 (Írásbeli kifejezés zavar) Az íráskészség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése)- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van jelen, az íráskészség nehézségei meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.  Dyscalculia F 81.2 (Számolási zavar) A számolási képesség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva - lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy a számolási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van, a számolási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.  Tanulási zavar Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik speciális tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom fent részletezett terület problémáit magában foglalja, amelyek együttesen jelentősen befolyásolják az iskolai teljesítményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt. A tanulási zavar hátterében sokszor koordináció-fejlődési zavar áll A motoros koordináció lényegesen alatta marad a személy biológiai kora és mért intelligencia alapján elvárhatónak. 185

Ez megnyilvánulhat a motoros fejlődés különböző lépcsőfokainak késleltetett elérésében, dolgok elejtésében, ügyetlenségben, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás minőségében. Mindez kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységekre.

Beilleszkedési és magatartási zavarok főbb formái  Hiperaktivitás  Figyelemzavar- ADHD szindróma  Impulzivitás  Magatartási zavarok  Oppozíciós zavar  Emocionális zavarok  Kevert magatartási és emocionális zavarok  A szocializáció zavarai  TIC zavarok  Egyéb viselkedési és emocionális rendellenességek (nem organikus eredetű enuresis és encopresis, dadogás, hadarás, táplálási zavar, stb.) Iskolánk fejlesztési feltételrendszere  a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,  a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,  ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is,  a fejlesztő célú terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé,  a tanulókat a nevelés-, oktatásfejlesztés ne terhelje túl. Ennek érdekében meghatározzuk:  a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását,  a képességek fejlesztő célú korrekciójának területeit,  a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Az ellátás közös elvei:  A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszú távúak és az iskola egész nevelési - oktatási rendszerét átfogják.  A fejlesztő tevékenység szakmaközi együttműködésben valósul meg, szervezett, nyitott tanítási - tanulási folyamat, s a tanulók igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai:  a hiányzó vagy dysfunkciók helyreállítása, újak kialakítása,  a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében,  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,  a szükséges speciális fejlesztő eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása,

185

 az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. A fejlesztő tevékenységet meghatározó tényezők:  a dysfunkciók típusa, súlyossága,  a dysfunkciók kialakulásának ideje,  a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló életkora, állapota, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei,  a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmaknak, tevékenységeknek, követelményeknek meg kell jelenni:  a pedagógiai programban,  a minőségirányítási programban tervezési és ellenőrzési szinten,  helyi tantervben a tantárgyak programjában,  a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,  egyéni fejlesztési tervben. A pedagógiai feltételeket a közoktatási törvény határozza meg. Többletszolgáltatásokat biztosít a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló számára. Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege:  órai differenciált foglalkozás,  komplex képességfejlesztés,  logopédiai terápia,  gyógytestnevelés,  pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján. Személyi feltételek  A fejlesztő tevékenységeket végző szakemberek:  gyógypedagógus,  logopédus,  pszichológus,  gyógytestnevelő,  fejlesztő pedagógus,  pedagógus. Tárgyi feltételek A fejlesztő tevékenységekhez szükséges tárgyi feltételek:  Helyiségek: o tanterem, o fejlesztő szoba/logopédiai helyiség, o tornaterem, o pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba .  Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása: Ktv. 121.§. (1) 28.  A fejlesztő szoba tárgyi felszereltsége a helyi fejlesztés minél sokoldalúbb megvalósítását hivatott szolgálni: o tér az elemi mozgásformák gyakorlásához (pl.: iránygyakorlatok vagy feszültségoldó 185

o mozgások, ismeret-rögzítést elősegítő mozgássorok stb.), o variálható (szét-és összetolható) tanulói asztalok, o 6 db szék, o szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), o 200x60 cm-es tükör, o fejlesztő eszközök, könyvek, játékok, o nyitott és zárható polcok (szekrények), o tárolók dobozok, o tábla (krétához és filctollhoz való), o fogas, o szeméttároló.  Pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba tárgyi felszereltsége: o 1 db asztal, o 4 db szék, o 1 db gyermekasztal, o 4 db gyermekszék, o 1 db zárható szekrény, o 1 db nyitott játék- és könyvespolc, o szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), o 1 db fogas, o tesztek (Nevelési Tanácsadó hatásköre), játékok. Az együttnevelés szubjektív tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztosítani kell:  a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,  a Szakértői Bizottság, és a Nevelési Tanácsadó által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,  a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését,  a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamennyi tagjának számára kedvező. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. 185

A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a fejlesztő pedagógussal. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, érezzék, hogy ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem SNI, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséget nem mutató) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertessék az osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Együttműködés a szakemberekkel: az iskolánk a sajátos nevelési igénynek, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít. A fejlesztő pedagógus feladata sokrétű:  egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel,  kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermek fejlődését,  koordinálja a fejlesztő munkában résztvevő más szakemberek munkáját,  kapcsolatot tart az osztályban tanító többi pedagógussal, folyamatosan konzultál velük,  segíti a szakvélemény értelmezését, szakmai támogatást, tanácsadást nyújt a dysfunkció specifikus fejlesztése érdekében,  javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására.

A helyi tantervbe beépülő elemek, az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését segítő program A részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Kiemelt célok, feladatok  Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.  A tanulási zavarok/nehézség kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.  Tankötelezettségük teljesítését több szakember segítségével végezzék.  Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.  Kudarctűrő képesség növelése.  Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.  A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 185

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a fejlesztés tanítási-tanulási folyamata azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel valósítható meg. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatoknak minden műveltségterületen meg kell jelennie. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív és beszédközpontú (kommunikálható) módszereinek előtérbe helyezése javasolt, az SNI és a tanulási nehézséggel küzdő tanulóknál az első és második osztályban erre fokozott figyelmet kell fordítani. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi területen a szenzoros mozgáskoordináció fejlesztése javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést, (kis lépések, többoldalú, egyszerűsített, megismételt magyarázat). Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek (csoportmunka) és módszerek (projektmódszer, időkeretek rugalmas kezelése) előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Dyslexia A dyslexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Dysgrafia Dysgrafia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának és alapkultúrtechnikaként való alkalmazásának folyamata. A formai-kivitelezési problémák mellett rendszerint tartalmi jellegzetességeket is találunk: az olvasáshoz hasonlóan az írásban is megjelennek betűtévesztések, kihagyások, betoldások, 185

perszeveratív ismétlések. Az összkép többnyire kevéssé tagolt, átjavítgatott, sokszor maszatos, nehezen követhető. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a dysgrafiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskoláskorban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, illetve a többféle érzéklet összekapcsolódásával megerősített rögzítés,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, illetve többféle érzéklet összekapcsolásával segített rögzítéssel,  olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.  beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,  verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése,  hang - betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése,  makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő ),  figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,  toldalékok körültekintő olvasása,  olvasástechnika, tempó fejlesztése,  olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, minimum 2 évre kiterjesztve,  olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,  idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  segítő környezet folyamatos rendelkezésre állása,  kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. A megvalósítás szinterei  minden tanórán,  fejlesztő foglalkozáson,  felzárkóztató foglalkozáson. Dyscalculia A dyscalculia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának

185

nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Nehezítetté válik az érzékelés-észlelés folyamata, a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, a fogalmak kialakulása, a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, valamint az emlékezet és a figyelem. A dyscalculiás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai:  a testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.  számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés,  az érzékelés - észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.),  az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben,  a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, A megvalósítási színterei  matematika óra, fizika óra, kémia óra és minden számolással kapcsolatos tevékenység,  fejlesztő foglalkozás,  felzárkóztató foglalkozás. Fejlesztési lehetőségek tantárgyakra lebontva: Tantárgyi fejlesztő feladatok: Magyar nyelv és irodalom Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése. Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. Hang-betű kapcsolat kialakítása, fonéma-alkalmazás fejlesztése. Betűtévesztések kiküszöbölése. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. Olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy diszlexia-prevenciós módszerrel. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Idegen nyelv Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. Egyszerű élethelyzetek játékos modellezése. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Informatika A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése. A számítógép felhasználhatósága a mindennapokban. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Matematika

185

Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Szövegértés, lényeg- kiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlás. Problémamegoldó képességfejlesztés. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Történelem, Ember és társadalomismeret, Etika, Hon- és népismeret Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése minden műveltségi területen. Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A feladatok, a fejlesztendő képességek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, a fejlődés útjai, módjai és kialakításuk időtartama módosulhat. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Egészségtan Rajzos vázlatok készítése. Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. Számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. Számítógép használat. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Környezetismeret Tér- és időviszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek kialakítása. Életszerű helyezetek megtapasztalása. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Ének-zene Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A kommunikációs és metakommunkációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Vizuális kultúra, Technika Az önkifejezés lehetőségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Tánc- és dráma, Mozgókép és médiaismeret Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése. Komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésében fontos feladata van. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Testnevelés Szenzoros integrációs programmal fejlesztés vagy gyógyúszás. Testséma biztonságának kialakítása. Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Helyes magatartási szokások kialakítása. Jellemtulajdonságok fejlesztése. Személyiség formálása csoport ill. csapatjátékokon keresztül. Kudarctűrő képesség növelése.

185

Hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/ nehézség Hiperkinetikus vagy aktivitás zavar A halmozott fejlődési zavar a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A hiperkinetikus vagy aktivitás nehézsége, illetve a figyelmi nehézség esetében ugyanezek a tünetek jelennek meg, csak enyhébb fokban. A percepció minden területét fejleszteni kell:  a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,  a motoros képességeket,  a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel feltétlenül szükséges. A megvalósítás szinterei  tanóra,  fejlesztőpedagógiai foglalkozás,  pszichológiai ellátás.

Magatartási-beilleszkedési nehézség Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:  A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.  Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.  A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.  A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A megvalósítás szinterei  tanóra,  fejlesztőpedagógiai foglalkozás,  pszichológiai ellátás. A pedagógiai célú fejlesztő foglalkozásokat a tanórai foglalkozásokon túl is biztosítjuk. 185

Ktv. 30.§. (2), Ktv. 30.§. (7), Ktv. 52.§. (6) Ez jelenik meg az iskola óratervében, mely az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség típusától függően az évfolyamra meghatározott heti tanórák óraszámának 15-50%-a lehet. Követelmények és értékelés A helyi tantervben az SNI és a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal/nehézséggel küzdő diákok egyéni sajátosságainak megfelelően vesszük figyelembe az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel nem küzdő tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban mennyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási, -tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, időkeretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség.

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. Ktv. 30.§. (9) Az értékelésre-minősítésre vonatkozó szakértői vélemények, illetve szakvélemények mindig az adott tanuló szükségleteire fogalmazódnak meg. Például:  döntően szóban adhasson számot tudásáról, hogy elakadásnál megsegíthető legyen, illetve, hogy tudása reálisan számon kérhető legyen. Differenciáltan a segítségadásban: • Ha azonos tananyagot dolgozunk fel, a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több segítséget igényel pl.: a feladat megismétlése nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb. Differenciáltan a feladatok szintjén: • Írásos munkáit differenciáltan értékeljék. • Több idő, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböző nehézségi fokozatú, a tanuló képességeihez alakított feladatok adása. • A feladatok technikai kivitelezése: íráskészség esetén csak egyeztetés, színezés, összekötés. • Exteriorizációs szint: inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalmazás, reprodukció tehát rétegfeladatok legyenek! • Utasítások (egyszerre egy, az is egyszerűsítve). • Segédeszközök használata: pl. számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat, értelmező szótár, stb használata. Differenciáltan a tevékenységek szintjén:  A tanórán való részvétel kötelező, de érdemjegyet ne kapjon. Differenciáltan a szociális keretek szintjén: • Egyedül, párban, kiscsoportban tanuljanak. A tanulási nehézséggel küzdő gyermeknél hasznos lehet, ha társsal vagy társakkal dolgoznak (ösztönzés, segítség oldja az elszigeteltséget, kontroll stb.). 185

Differenciáltan a tanulási stílus szerint: • Vannak vizuális, illetve auditív vagy motoros területre támaszkodó, illetve kombinált típusú tanulók, akiknél megerősítő hatású lehet az egyszerre több csatorna. Differenciáltan a célok szintjén: • Érdemes egy minimális, de működőképes és szilárd tudást kiépíteni, amire a következő szint ráépíthető. Differenciáltan az értékelésben: • Az osztályozás önmagában nem elég. A szöveges értékelés a tanulóknak szóljon, utaljon az önmagához mért fejlődés ütemére. • A kötelező órakeret terhére az iskola foglalkoztatást szervez (kimehet a tanuló az óráról egyéni fejlesztésre) • A matematikai gondolkodásban megnyilvánuló számolási nehézségeket vegyék figyelembe minden olyan tantárgyban, ahol számolásos tananyagrészek vannak, illetve ezek a munkák nem értékelhetőek (pl: fizika, kémia esetében). • A helyesírás értékelése alóli felmentés. • A külalak értékelése alóli felmentés. • Tantárgyi felmentés. Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni továbbhaladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban. Ktv. 70.§. (7) (8) (9) (10).  A SNI gyerekek teljesítménye nem vethető össze a többségével, nem fejezhető ki érdemjegyekkel. Jellemzően szöveges, vagy százalékos értékelést alkalmazunk.  A továbbhaladás – azaz a következő évfolyamba lépés – feltételének érvényesítésekor figyelembe vesszük a szakértői véleményben foglaltakat is.  Az értékelő folyamat szerves része a szülő tájékoztatása, illetve az eredmények értelmezése, a jövőre vonatkozó tennivalók meghatározása. Különös gondot fordítunk arra, hogy a tanulók eredményeit diszkréten kezeljük, azokat csakis a szülőjével, és a tanulóval osztjuk meg, nem az osztály nyilvánossága előtt. Az egyéni fejlesztési terv Célja  A törvény által meghatározott és a szakértői/szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.  A sajátos nevelési igényből és tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokból/nehézségekből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése.  Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.  Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály, a többi tanuló bevonása fontos, ismerniük kell a pedagógus állásfoglalását, az értékelés szempontjait, a „miért másképp” kérdések felmerülése miatt. Feladata  Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével.  Differenciálás a szakértői/szakvélemény alapján.  A pedagógus, a fejlesztő pedagógus és a Nevelési Tanácsadó munkatársának folyamatos kapcsolattartása, egymás munkájának kiegészítése, segítése. Tartalma és tevékenységei 185

 A tanulóról kapott szakvélemény alapján az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a a tanuló nevét, osztályfokát, a fejlesztendő területeket, az ütemezést, az eszközöket, módszereket.  A dysfunkciók fejlesztése, a meglévő, jól működő funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében.  A tanulók problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a pedagógusok jelzései alapján kerülnek meghatározásra.  Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva valósuljon meg a mennyiségi és minőségi differenciálás.  Megfelelő motivációs bázis kialakítása.  A másodlagos tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. Követelmények  A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása.  A támasztott követelmények mindig személyre szabottak és a szakértői/szakvéleményben foglaltakra épüljenek. Az alapfeladatok rangsorolása A bevezető és a kezdi szakaszban (1-6. osztály) kiemelt hangsúlyt fektetünk az alapvető készségek elsajátítására: az olvasás, írás, számolás, szóbeli-írásbeli kifejezőkészség terén az alsó tagozatban olyan szintre akarjuk juttatni tanulóinkat, hogy azok révén önálló ismeretszerzésre, tananyag-feldolgozásra legyenek képesek. A dyslexiás tanulók az alsó tagozatban már megszokott módon állandó segítséget kapnak az órákon a tananyag-feldolgozáshoz, mert a dyslexiás tanulók számára eredményes fizika, matematika vagy történelemoktatás csak a szükséges nyelvezet elsajátítása után képzelhető el. Ezek a segédeszközök egyébként a nem dyslexiás többség számára is, mint többletgyakorlási lehetőségek jó szolgálatot tesznek az ismeretek elmélyítésében. Szükség esetén a felső tagozatos tanulóknál se szakadjon meg az alapkészségek fejlesztése. Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink:  Szülők,  Pedagógiai Szakszolgáltató Központ,  Pályaválasztási Tanácsadó,  Szakorvosok, házi gyermekorvosok. A tanulók képességeit folyamatosan értékeljük, kontrollvizsgálatok a szakértői bizottságnál, szöveges értékelés a fejlesztő napló alapján, konzultálunk a szaktanárokkal, szülőkkel, megjelöljük a további feladatokat. Tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei  Az iskola cél- és feladatrendszerének teljesítése érdekében, jelenleg legfontosabb a többségi pedagógusok szemléletmódjának alakítása, valamint a speciális helyiségek kialakítása, a meglévők kiegészítése, valamint a speciális eszközök, felszerelések gyarapítása. Ennek érdekében továbbképzési tervet készített az intézmény vezetősége, és csoportokban, önképzés keretében készülnek a kollégák a feladatok vállalására, módszertani kultúrájuk fejlesztésére. Az innovatív munkába bekapcsolódó nevelők 185

rendelkezzenek a szükséges szemlélettel, magas szintű pedagógiai-, pszichológiai képességekkel.  Értékelő esetmegbeszélések biztosítása. Módszerek  egyéni fejlesztési tervek készítése,  az egyéni fejlődés folyamatos dokumentálása,  egyéni fejlesztő lapok készítése,  heterogén osztályszervezés.

Az integrációt segítő módszertani elemek Az integrációt segítő módszertani elemek:  A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez.  Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét.  A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük.  A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését.  A házi feladat értelmes kiegészítője a tananyagnak, a differenciált képességfejlesztés egyik fontos eszköze.  Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:  A kidolgozott pályaorientációs program kihasználása, adottságok, képességek szerint növekedjen a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás.  Kidolgozzuk a továbbhaladás feltételeit.  Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral/nehézséggel küzdő tanulóink rendszeresen járnak iskolába, részt vegyenek a fejlesztő foglalkozásokon. A 8. osztályos tanulókat sikeresen tudjuk beiskolázni a középiskolákba.

IX. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, a szegregációmentes környezet kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása iskolánkban kiemelt feladat. Az egyenlő bánásmód követelményét intézményünkben érvényesíteni kell, különösen: • • •

az oktatásba történő bekapcsolódás, a felvétel, az emeltszintű oktatásba bekapcsolódás során, a tanulmányi követelmények megállapítása és a teljesítmények értékelése során, az iskolai élethez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során, 185

• •

a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint a nevelésben-oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Iskolánkban nem működhetnek olyan szakkörök, és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek:  a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.); 

a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok);

 az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.).  A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.



Egész napos oktatási rend az alapkészségek elsajátításának időszakában.



Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.



Mentálhigiénés programok.

 Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél, honlap…). 

Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön.

 Kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.  A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. 

Táborozási hozzájárulások.



Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

 Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 

A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai.



A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.



A továbbtanulás irányítása, segítése.

185

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésénekoktatásának megszervezését, amely forma bevezetését intézményünk támogatja, a feltételek megteremtése után megvalósítja. A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési- és továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunkkal és helyi tantervünknek megfelelő tartalmakkal töltötte meg. I.

Alapelveink: • • •

Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. A gyermekekkel szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat, és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) tudás birtokába kell juttatni.

185

II.

Általános céljaink:

A kompetencia alapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolása (a NAT és IPR). Az iskolai program – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban, fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a gyermek kapcsolata. A gyermekeken keresztül az iskolába járó gyerekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: • Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön. • Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. • Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. • Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. • A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a családiskola- gyerek közötti kommunikáció. • Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk. • Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése. • Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. • Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat. III. Konkrét céljaink: Helyi, speciális céljaink A különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók fogadása, együttnevelése terén: Az osztályokban lévő hátrányos tanulók aránya továbbra is megfeleljen a jogszabályban előírtaknak. Képességek, készségek mérése az 1. osztályban és a többi évfolyamon a minőségirányítási programban leírtak szerint. Az egyéni képességek fejlesztése, a részképesség hiányának feltárása, ezek módszeres kezelése (mérések, egyéni és csoportos terápia, fejlesztő órák, korrepetálások). Az egyéni különbségekre alapozott oktatás, nevelés. 185

-

-

Az integrációt segítő módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges feltételek megteremtése: megfelelően felszerelt terem demonstrációs taneszközök készség-és képességfejlesztő eszközök, játékok korszerű, tanítást- tanulás segítő számítógépes programok képesség-kibontakoztató könyvek A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerezése. Vonzóbbá, elmélyültebbé tenni az oktatást. A tanulók motiváltságának növelése. Tevékenységközpontú, művészeti jellegű foglalkozások megvalósítása. Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak. Lehetőséget adunk az iskolai számítógépek szabad, saját célú felhasználására. A kulturális hátrányuk enyhítése: színház, kiállítás múzeumlátogatást szervezünk Könyvjutalmakat osztunk Kreativitást fejlesztő programokat szervezünk Könyvtárhasználati órákat tartunk

Céljaink a multikulturális tartalmak területén Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák (romakultúra) irányába. Ennek érdekében osztályfőnöki órák, napközis szabadidő keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat. Céljaink a szülővel történő kapcsolattartás terén -

Erősítenünk kell a szülő-szülő közti kapcsolatokat. Ennek módjai lehetnek az osztályokon belüli közös (gyerek, szülő, tanár) kirándulások, sportversenyek. A szülők nevelési kultúrájának segítése céljából egészségügyi-, pedagógiai előadásokat szervezünk a leendő elsős tanulók szüleinek. A közös kapcsolattartás bevált formáit a közös iskolai célok érdekében tovább erősítjük.

Céljaink a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer terén -

Az alsó tagozatra kidolgozott szöveges értékelést alkalmazzuk tovább, felmenő rendszerben. A folyamatos értékelésre törekszünk. Biztosítjuk az új pedagógiai programok, tanítási módszerek megismerését. Pedagógus tréningeket szervezünk (kompetencia alapú oktatás témájában)

185

IV.

Az iskolába való bekerülés előkészítése

Az óvodából az iskolába való átmenet segítse, beilleszkedést segítő programok Cél: -

A kölcsönös bizalom kiépítése az iskola és az óvodák között. Egymás munkájának megismerése. Az óvodásokkal (szüleikkel) az iskolai élet megismertetése.

Tervezett tevékenységek: -

Tanítók látogatása a partner óvodákban Az óvodai nagycsoportok látogatása az iskolában Előzetes információgyűjtés a beiratkozott tanulókról Bemeneti mérések elvégzése, hogy segítséget nyújtson a gyermekek egyes képességeinek a megismeréséhez, az iskolaérettségi szint megállapításához Mérések kiértékelése Óvónők nyomkövető látogatása az intézményben, hospitálások, esetmegbeszélések, bemenet vizsgálati eredmények ismertetése Az első osztályosok látogatása a partner óvodákban

Várható eredmények: -

Az óvodások ismereteket szereznek az iskolai életről, megismerik, iskolánk épületét. A tanévnyitón ismerősként köszöntik tanítóikat. A leendő szülők időben megismerik a nálunk folyó oktató-nevelő munkát. A tanítók az előzetes tájékozódások, mérések, beszélgetések alapján egyénre szabottan kezdhetik a kis diákok oktatását. Ezek tükrében könnyebbé válik az óvodából az iskolába való átmenet.

Heterogén osztályok kialakítása a jogszabálynak megfelelően

V.

Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

Szülői házzal Célja: Háromoldalú megismerés, ismeretszerzés (szülő az iskoláról, iskola a családról, családok a családokról). Iskolai és szülői levárások egységesítése. Egymásközti kommunikáció fejlesztése. Segítségnyújtás.

185

A kapcsolat formái, gyakorisága felelőse -

Családlátogatások Szülői értekezletek - évente legalább két alkalom Fogadóórák - szülői igény alapján Szülői szervezeti megbeszélések, évente kétszer az aktuális kérdésekben Közös programok a családokkal. Kirándulások, versenyek Nyílt napok - évente kétszer Közös program a nagycsoportos óvodások szüleivel Problémamegoldó esetmegbeszélések

Közös fejlesztési cél -

Háromhavonta közös árnyalt értékelés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban. A szülők egymásközti kapcsolatának erősítése. A szülői aktivitás növelése a közös célok érdekében.

Gyermekjóléti Szolgálattal A kapcsolattartás célja: A gyermekek védelme, jogaik biztosítása. Szociális segítségnyújtás. Ahol szükséges a családi életvitel követése. Igazolatlan hiányzások csökkentése. Kapcsolattartó személy: ifjúságvédelmi felelős. A kapcsolat formái: Nevelési értekezleten tájékoztató a tanároknak. Szülőkkel közös esetmegbeszélések (eseti jelleggel). Közös családlátogatások (eseti jelleggel). Családgondozás. Pedagógiai Szakszolgálattal Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság, Védőnői Hálózat Célja: Kapjunk segítséget, konzultációs lehetőséget a problémás gyermekek esetén. Nyújtsanak segítséget a szülők nevelési kultúrájának emeléséhez. Módszertani tanácsokkal segítsék munkánkat. A kapcsolattartás formái: Nevelési értekezlet, műhelymunka, bejelentkezés alapján beszélgetés (eset jelleggel és szervezett keretek közt, felelős: igazgató), éves munkaterv szerint. Fórum a leendő elsősök szüleinek (az adott év februárja) éves munkaterv szerint.

185

Középfokú oktatási intézményekkel Kapcsolattartás formái: Általában hová tanulnak tovább a gyermekek, hogyan zajlik a nyomon követés. Utánkövetési rendszer - kikkel, milyen módszerrel, sűrűséggel zajlik. Cél, hogy ne csak bekerüljenek, benn is maradjanak a középfokú intézményekben. Kisebbségi önkormányzatokkal CKÖ Civil szervezetekkel Elsősorban az Orando et Laborando Alapítvánnyal.

VI.

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei

1.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

1.1.

Az önálló tanulást segítő felkészítés

1.1.1. A tanulási és magatartási zavarok kialakulásának megelőzésére, illetve a meglévő zavarok kezelését végezzük a szakszolgálat szakemberének bevonásával. 1.1.2. Kreatív tevékenységre épülő foglalkozások A délutáni szabadidő keretében kerül megszervezésre. Célja, hogy támogatást kapjanak a tanulók saját ötleteik, érzéseik kifejezésére, mindig új és a szituációnak megfelelő módon cselekedjenek. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

1.2.

1.2.1. A tanulásban lemaradást mutató tanulóinknak a tanórai differenciáláson túl felzárkóztató egyéni foglalkozásokat szervezünk a szükséges tantárgyakból 1.2.2. Az iskolánk fő célkitűzései között szerepel a környezetvédelem és az ennek megfelelő magatartás kialakítása. 1.3.

Szociális kompetenciák fejlesztése

1.3.1. Közösségfejlesztő programok indítása – tanévenként – az éves munkaterv jelöli ki a konkrét programot 2.

Képesség kibontakoztatást (integrációt) segítő tanórán kívüli programok • • •

a teljes napközis program a sportköri foglalkozások (torna, kosárlabda, röplabda, atlétika) szakkörök o számítástechnika o angol o matematika 185

o o o o o o •

• • • • • • 3.

rajz színjátszó énekkar fafaragó hangszeroktatás foci

korrepetálások o magyar o matematika o angol fejlesztő foglalkozások osztály- és iskolai rendezvények vetélkedők, tanulmányi, művészeti- és sport versenyek tanulmányi kirándulások színház, könyvtár, mozi, múzeumlátogatás, rendhagyó irodalom- osztályfőnöki- és könyvtári órák hittan

Képesség kibontakoztatást (integrációt) elősegítő módszertani elemek

Differenciálás, egyéni bánásmód A különböző képességű, illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről való gondoskodás, a differenciálás egyik fő feladatunk. A differenciálás jelenti: az egyéniségek kibontakoztatását, akár az úgynevezett átlagos képességű, akár tehetséges, vagy a hátrányos, szociokulturális közegben nevelkedett, hátrányokkal küzdő gyermekek csoportját tekintve. • A differenciálás iskolai alkalmazása során minden tanulónak el kell sajátítania a törzsanyagot, a továbbhaladáshoz szükséges minimumot. Ahhoz kell megtalálni a differenciálási formákat, hogy ezt a minimumszintet minden gyermek elérje. A tehetségek kibontakoztatása éppen úgy feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. A minden gyermek egyéni fejlettségének és tempójának megfelelő haladásban látszik a megoldás kulcsa. • A tanári differenciálás, a személyiségfejlesztés automatikusan felbontja a hagyományos frontális munkaszervezést, ami több csoportos-, páros- és egyéni önálló munkát igényel. A csoportmunka iskolai alkalmazása: • Akkor van jelentősége, ha a tanulók már megismert tananyaghoz hasonló anyaggal ismerkednek. A csoportok létszáma általában 3-5 fő.

185

Kooperativitás Mindennapi munka eredményes elvégzéséhez szükséges a rend és kiszámíthatóság, ami a tevékenységben résztvevőtől együttműködési készséget kíván. Az együttműködő partnerek összetett emberképet alakítanak ki maguknak, és igen erős késztetést éreznek arra, hogy partnereikről információkat szerezzenek. Pedagógusoknak az együttműködés, feladatuk ellátásához feltétlenül szükséges elvárás. Milyen speciális hatásokat fejt ki az egyénre az együttműködés: • az együttműködő egyének pozitív kölcsönös függésbe kerülnek • nagyobb mértékben tudják helyettesíteni egymást, mint pl. a versengő felek • egymás cselekvéseit pozitívan értékelik Eredmény: • az együttműködő csoportok kedvelik egymást • az együttműködést előtérbe helyezik a versengéssel szemben • hisznek egymás taníthatóságában • jobban szeretik az iskolát, mint a kooperációban részt nem vevő társaik • közöttük megszűnik a megosztó idegenkedés Következtetés: Az iskolai osztály boldog színtere is lehet a gyermekek életének. Az együttműködés jótékony hatása a tanulási helyzet szerves részeként mintegy kiegészítheti a hagyományosan versengésre ösztönző iskolai környezetet, megkönnyítheti a pozitív személyközi kapcsolatok és attitűdök kialakulását, valamint segítheti a tanulást. A kooperatív stratégiák érvényesülésének a következő előfeltételei vannak: • azonos helyzetmegítélés • racionális gondolkodás • jóindulat • azonos értékrendszer • az információk visszacsatolása Tanulmányi munkában az együttműködés alapja a megismerés, elfogadás és kötődés. • A nevelőnek meg kell ismernie tanulói erényeit, gyengéit. • Úgy kell alakítani, hogy a tanulók megismerhessék egymás erősségeit, gyengéit. • A rangsorképzés sokféle legyen, sokféle szempont szerint jöjjön létre. • Segítse az önismeret, önbecsülés kialakulását, megtartását. • Őrizze meg az egyén személyiségét /másságát/. • Mindenki azt a részfeladatot végezze, vállalja el, amire kompetenciái „feljogosítják”. • A közös siker egyéni kielégülést, munka és feszültség feloldás is legyen. Projekt módszer A projekt nem más, mint eredményes együtt alkotó tevékenység. A projekt módszer az általános iskolai oktatásban újszerű, modern sok felkészülést kíván, de megéri, hiszen leegyszerűsödik a nevelési helyzet, sok új technikát, módszert ilyenkor próbál ki, tanul meg a tanuló és a tanár-diák viszony is elmélyülhet. A projekt módszer elsősorban az együttműködő tanulási technikán alapul. A projekt végére a tanulócsoporttól tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, kapunk.

185

Célja: A projekt módszer az integrációs programban a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aktivizálására, motiválására, kommunikációs készségük erősítésére, együttműködési készségük fejlesztésére igen alkalmas. A sokrétű feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező tanulóknak alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére a csoportmunka megoldására. A projekt tanítás elősegíti a tanulási folyamatban való részvétel magasabb szintjét: • a diákoknak alkalmazniuk és rendszerezniük kell az egyéb tantárgyak tanulása során szerzett tudásukat és készségeiket • a tanulók is új szerepet kapnak: önállóságot, magukért és másokért is felelősséget kell vállalniuk • a projekt módszer arra is alkalmat ad, hogy fejlesszük a tanulók professzionális magatartását. Tevékenységek: A tevékenységek a projekt csapat által elvégzendő feladatok. A tevékenységek általában a projekt irányításának jellegét tükrözik, azt a módot, amellyel a ráfordítások meghozzák a kívánt eredményeket. Minden egyes eredményhez általában egy vagy több tevékenység járul: • a csapat- csoport kialakítása • a projekt menetrendjének elkészítése • a projekt végrehajtása • a beszámoló készítése • az eredmények ismertetése, a munka értékelése A projekt munkaformái: (némelyikét a hagyományos oktatás keretén belül is alkalmazzuk) Csoportmunka, könyvtári kutatás, szakkönyvek megismerése, telefonálás, plakátkészítés, fényképezés, interjúkérdések összeállítása, interjúkészítés, számítógépes adatfeldolgozás, videofelvétel,- beszámoló készítés, szituációs játékok, drámapedagógia alkalmazása stb. A megvalósítás módja: A projektet a tanulóknak önállóan kell kidolgozniuk a csoportmunka keretén belül. A sok önálló munkát is igénylő feladatok innovatív problémamegoldást, leleményességet, művészi / zene, tánc, dráma, rajz, / képességeket is igényelnek. A projekt mindenkitől /tanártól, diáktól / a közösségi tanulás fontos elemeként csoport munkát követel meg. A csoportmunka megkívánja, hogy a csoport tagjai érdeklődésüket összehangolják, a gondokat körülírják megoldást, találjanak rá. A projekt során a tanár nem tanít, hanem irányít, azáltal, hogy információkat ad, vagy szerepekre utal, vagy megjelöli az információ forrásait, rávezető kérdéseket tesz fel, elmondja megjegyzéseit, megerősít. Mindezekhez szükséges egy jól megtervezett, logikusan felépített és mindenre kiterjedő projektleírás. Ennek fő fejezetei: • tervezés • információ-gyűjtés • előterjesztés • végrehajtás • feldolgozás • beszámoló • projekt bemutatása • értékelés, utóélet

185

Alkalmazása: A projekt rendszerű oktatást elkezdhetjük az általános iskola első osztályosaival is, hiszen az önálló munka végzéséhez már nem kicsik. Fokozatosan minden osztályban alkalmazhatjuk. Az alsó tagozaton egy osztályt tanító rendszerben könnyebb a projekttervezés. A felső tagozaton - pl. 5. oszt. - projekt oktatása több tantárgyat is érint ezért célszerű több kollégát bevonni a munkába, de jó, ha az osztályban tanító minden kollégát tájékoztatjuk az aktuális projektről. A projekt lebonyolítás időtartama szerint lehet: • egy nap / témanap/ • egy hét /témahét/ • 3 hetet meghaladó projekt Várható eredmények: Az integrációs programban részt vevő, de a többi tanuló magatartásában is elérhetjük, hogy: • a leendő foglalkozásuk felé való irányultság • az együttműködés • a kommunikáció • az önálló tanulás legyen az igényük A heterogén összetételű osztályokban a tanulók eltérő tudásszintjének kiegyenlítése, a hátrányos helyzetűek lemaradásának kompenzálása. A projekt oktatás segíti a valóságos problémák kollektív megoldásában megszerzendő jártasságot. A tanulók fokozatosan szembekerülnek döntéseik következményeivel. A közös alkotás, a közös siker, az együvé tartozás elmélyítése is a projekt eredménye.

Drámapedagógia Valójában gyermek-csoportpszichoterápiás munkának vehető a drámapedagógia alkalmazása az integrált oktatás folyamatában. A dramatikus formák csak kisegítői az oktatás hagyományos formáinak: - a tananyag bizonyos részei drámával - plusz tudás nyújtása dramatikus eszközökkel A cél: így a rejtett vagy elfojtott személyiségjegyek felszínre hozatala – jó, rossz egyaránt, hiszen valójában ez fogja mutatni az utat a pedagógus munkájához. Feladat: a gyermek megismerése – ez elsősorban önmegismerésen/gyermek/ alapuljon –a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazásával. Személyiségfejlesztés és drámapedagógia: ismert kell, hogy legyen a pedagógusok számára, hogy a dramatikus tevékenységi formák csoportosítása négy szempont szerint történik: 1. Gyakorlatok 2. Dramatikus játék 3. Színház 4. Tanítási dráma Ezek közül a gyakorlatok elsősorban és a dramatikus játék, ami mindenfajta tanítási órán szabadidős programok során alkalmazhatóak (humán-, reál tárgyak, az osztályfőnöki órák) Az egész módszer a játékon alapul, ami alapeleme a gyermeki létnek. Ez történhet frontálisan, ezen belül kiscsoportos munkaformákat alkalmazva. Fontos a közösséggel együtt végzett munka, mert a közös siker – esetleg kudarcélmény is építő, és a csoport nagyon sokféleképpen viszonyul az egyénhez; motivál, visszavet, befogad, kitaszít, ugyanakkor védettséget, biztonságot nyújt. 185

A személyes fejlődést segítő beszélgetés/fejlesztő interjú/ Ennek célja: • önvizsgálat • önfeltárás • önirányítás-önalakítás A tevékenységek alapja a pedagógus részéről, a gyermek szempontjából: • szükségletek • érdeklődés • erősségek • visszajelentés A tanulók szociális készségeinek fejlesztése érdekében alkalmazható gyakorlatok sokrétűek s a pedagógus az adott témához, munkaformához választhat a lehetőségek közül. A gyakorlatok lehetnek: 1. készség-, képesség- és személyiségfejlesztő gyakorlatok 2. a kreativitást fejlesztő gyakorlatok 3. a nonverbális készségek fejlesztése 4. az önkép, önismeret fejlesztését szolgáló gyakorlatok: testi önismeret önkifejezés, önjellemzés, önábrázolás, önmegfigyelés énideál, önkép, célok és értékek, tudatosság 5. társismereti is kapcsolatfejlesztő gyakorlatok: ismerkedés, megismerés, felismerés, kapcsolatfelvétel kapcsolatfejlesztés érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és elvárás A várható eredmény hosszútávon mindenképpen a személyiség pozitív irányú változását mutatja. A gyakorlat eredményességének ellenőrzése a gyakorlat végzése közben történik, mivel csak folyamatában értékelhető – a tanár állandóan szemmel tartja a gyerekeket.

Mentálhigiénia /Lelki egészség/ A mentálhigiénia célja: Egy sajátos szempontú magatartás, amely segíti az embert biológiai és pszichológiai egyensúlyának és egészségének megőrzésében a fenyegető környezeti- elsősorban mentálisártalmak megelőzésében. Az iskola sajátosságai: • Az iskola a nevelés intézményes formája. • Az iskola egyik legfontosabb funkciója az ismeretnyújtáson kívül, hogy formálja a gyermek normákhoz, elvárásokhoz és másokhoz való alkalmazkodás képességét (A napközi otthon ebben fontos szerepet tölt be.). • A gyermek együttműködési képességének hiányát mentálhigiéniás problémaként kell értelmeznünk, mely jelzése lehet környezetével kapcsolatos egyensúlyának felborulásának. • Az iskolai mentálhigiénés fejlesztés mentora a pedagógus. Eszköztárát egyénisége, a növendékekhez való viszonya, irányítási stílusa, nevelői attitűdje, alkalmazott stratégiái határozzák meg.

185

•

Iskolás gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, akkor válhatnak hatékony irányítóivá a tanulók személyiségfejlesztésének, ha nem húznak éles határt: Iskola - család Oktatás - személyiségformálás Játék - munka Tanóra - szünet, stb. közé Mivel ebben az életkorban a gyermek felnőtt- és tekintélytisztelő, kellő empátiával, személyes modellnyújtással, s az ezekhez társuló pszichológiai kulturáltsággal a pedagógus képes felvállalni a családi hatások erősítését vagy éppen kompenzálását. Feladatok • • • • • • •

Iskolaérettség A iskolai élet helyes megszervezése Kapcsolat a szülőkkel Önismeret, bizalom, biztonság érzésének mélyítése „Az egészségnevelés” Viselkedés kultúra Az ifjúkor lelki higiéniája

Hatékony tanuló megismerési technikák Tanulmányozzuk, s tantestületi képzés keretében megismerjük és beillesztjük azokat napi gyakorlatunkba

4.

Műhelymunka – tanári együttműködés formái

Cél: A nevelés során a gyermekek egyéni fejlődésének megfelelő elvárásokat, és ezekkel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni. Ennek érdekében a tanulók és a nevelők minél alaposabb megismerése, az együttműködés szellemének egységesítése szükséges. Fontos a műhelymunka eredményességéhez: • az egyes gyermekek, gyermekcsoportok nevelésében érintettek együttgondolkodása • szakmai egyeztetés • az előrehaladás szükséges és lehetséges útjainak tisztázása • a fejlődési irány kijelölése • az egymástól való tanulás képességének kialakítása • a pedagógiai mentálhigiéné karbantartása • a hiányok feltárása • problémakövetési technikák kidolgozása • rendszeres szakmai megújhodás Szem előtt tartandó: • a nevelők függnek egymástól • befolyásolják egymást • közös célért kell dolgozni!

185

A műhelymunka formái: A, értékelő megbeszélések B, esetmegbeszélés, problémamegoldó fórum Értékelő megbeszélések: a, Évi négy alkalommal –negyedév – félév – háromnegyed év –tanév vége b, A résztvevők köre – az integrációban résztvevő nevelők: • osztálytanítók • szaktanár • napközis nevelő • fejlesztő pedagógus c, Az értékelés célja: a gyermek fejlődési és fejlettségi sajátosságainak feltárása annak érdekében, hogy a pedagógus a lehető legoptimálisabb fejlesztési, oktatási tervet tudja elkészíteni. • kiterjed: a gyermek egész személyiségére • a gyermek produktumait a korábbi állapotához, teljesítményeihez viszonyítja, • az előrehaladást mindig pozitívan megerősítve • egyénre szabott: a gyerek valamennyi munkájának értékelésére sor kerül  az elismerés formája változó lehet egyénenként  a hiba és javítása a tanulási folyamat része • az értékelés kritériumait a gyerekek és a szülők pontosan ismerik d, Dokumentálása: sokoldalú információvak kell megalapozni • tervezett, tudatos megfigyelés • kérdőívek • egyéni fejlődést regisztráló füzet e, Eredmény: Az értékelés nem elsősorban minősítés, hanem pedagógiai diagnózis, prognózis A segítségükkel kialakított vélemény ad irányt, útmutatást a további munkához. Az elérendő kitűzött célokat fel kell tüntetni. A szakaszokat lezáró összegző vélemény, pedagógiai jellemzést megbeszélhetjük a gyerekkel, szülővel. Esetmegbeszélés – kezdeményezheti bármely nevelő • • • •

sajátos helyzet elemzése továbbképzés jellegű műhelymunka (ötletbörze) tréning résztvevők köre (a témától, helyzettől függően)  érintett szülő, gyermek  nevelők csoportja – s ezek variációi

Problémamegoldó fórum – összehívhatja az osztályfőnök, igazgató, GYIF, Az értékelés és esetmegbeszélésben résztvevők köre kibővül az SZM, DÖK, ÖK, GYIF, CKÖ, Családsegítő, képviselőivel egy-egy gond orvoslására. Főleg a tanuló személyiségzavarainak, magatartási problémáinak, családi helyzetének megoldása érdekében Eredmény: A nevelők viselkedése erősíti bennük a helyes magatartási módok kialakulását

185

5.

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

5.1. Pályaorientáció Cél: • sikeres iskola illetve pályaválasztás segítése. • a tanuló az adottságainak legmegfelelőbb iskolába kerüljön. • minél több tanuló érettségit adó középiskolában tanuljon. Helyzetkép: Kevés hivatalos információt kapunk a továbbhaladásról. A program szerepe: a komplex személyiségfejlesztés során már korai gyermekkortól – latens módon – elkezdődik a felkészítés a sikeres továbbtanulásra. A program feladata: 5. 6. osztályban elkezdődik a reális, tudatos énkép kialakításának folyamata / alkalmazott dráma – pedagógiai módszerek, sokirányú személyiségfejlesztés, használt projekt módszer, kooperatív oktatás, stb./ • • • •

érdeklődés felkeltése, motiválás / osztályfőnök, ill. szaktanár/ akarati tulajdonságok fejlesztése /dicséret, sikerélmény, pozitív pedagógia / folyamatos, szorgalmas tanulási szokások kialakítása /permanens tanulás kialakítása / helyes tanulás – módszertan megismertetése

5.2. Iskolaválasztás A személyiségfejlesztés mellett fontos, hogy kellő ismeretekkel rendelkezzenek a különböző pályák, szakmák, iskolák választékáról: • már 6. osztálytól kell tudatosan ezekről beszélgetni: osztályfőnöki órák, kirándulások során. • a számítógépek, az Internet segítségével a legújabb lehetőségekről kaphatnak tájékoztatást. • prospektusok, kiadványok segíthetnek a szülők tájékoztatásában. A megfelelő iskolaválasztás érdekében igen szoros kapcsolatot kell a szülők, gyerekek, pedagógusok között kiépíteni. Ezek alkalmai: • pályaválasztási szülői értekezletek • családlátogatások • egyéni beszélgetések

185

6.3. Utánkövetés, az általános iskola befejezése utáni továbbhaladás segítése: • iskolánk felveszi a kapcsolatot a középiskolával • igény alapján a választott iskola igazgatóját tájékoztatjuk arról, hogy a tanuló részt vett az integrációs programban, jellemzést adunk a tanulóról / illetékes igazgatóhelyettes, osztályfőnök / 6.4. Várható eredmények: • az iskolaválasztás, ill. pályaválasztás egy 5. osztályban kezdődő és a munkába állásig tartó folyamattá válik • a tankötelezettség 18 évre emelkedett, így a lassabban haladóknak is lehetősége nyílik az ált. isk. befejezésére A folyamat ellenőrzése, értékelése: Az iskola igazgatója, ill. a település önkormányzatának jegyzője végzi a dokumentumok alapján, a Pedagógiai Programban kidolgozott szempontok alapján.

185

X. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. (A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a kooperatív technikák alkalmazása - szülői értekezlet. Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás. Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról.) A) A szülő és az iskola együttműködésének formái: Az együttműködés során először azokat a kérdéseket kell rendezni, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: 

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,



őszinte véleménynyilvánítást,



együttműködő magatartást,



nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,



a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,



érdeklődő-segítő hozzáállást,



szponzori segítségnyújtást.

2. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: 

osztály szülői értekezletek ( félévente legalább egy ),



fogadóórák,



családlátogatások, 185



rendkívüli megbeszélések,



nyílt napok, nyílt órák szervezése



szeretetvendégségek



rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,



pályaválasztási tanácsadás

Jól segíthetik az együttműködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is. Ezek a következők: 

tanévnyitó istentisztelet,



iskolai vers- és prózamondó versenyek,



karácsonyi műsor,



farsangi rendezvények,



anyák napi műsorok,



pedagógus napi műsorok,



szülői bál



ballagási ünnepség,



tanévzáró istentisztelet

A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelőoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is.

185

B) A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei: 

kötelező tanítási órák,



nem kötelező iskolai órák,



szakköri foglalkozások,



énekkari órák,



közös kirándulások,



klubdélutánok,



közösen végzett hasznos munkák,



sportversenyek, vetélkedők,



diák fórumok,



személyes megbeszélések,

A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály és iskolai SZMK választmányok. A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében.

185

XI. Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program 1. Alapfogalmak Mi az egészség?  Testi, lelki, szociális jólét állapota, nem a betegség hiánya  Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz  Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.  Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek) Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. 2. Az egészségnevelés célja: Az egészség mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. 3. Az egészségnevelés alapelvei: 

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni



tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység



kiterjed minden tanulóra



résztvevője az iskola minden dolgozója



helyes cselekedésre serkentő



segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását



személyiség megerősítése



csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)

4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés: 

személyi higiéne



környezethigiéne



környezetvédelem 185



testnevelés- és sport – több mozgás



egészséges táplálkozás



balesetek megelőzése



elsősegélynyújtás



időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok



megelőzésre nevelés



biztonság igénye



szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség, )



életkorral járó biológiai sajátosságok

B./ Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés 

napi és heti életritmus



alvás, tanulás, munka, játék



ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak



fogyasztói szokások



pozitív értékrend kialakítása



a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia

b./ Stresszelhárítás  apróbb sikertelenség elviselése  konfliktusok megoldása, problémamegoldás  önismeret, éntudat  dönteni tudás c./ Deviancia megelőzése  szenvedélybetegségek megelőzése 

dohányzás-, alkohol-, drogtagadás



társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

d./ Érzelmi nevelés 

az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók



érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni



empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

185

C./ Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása 

barátságok kialakítása



kommunikáció fejlesztése



kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása



etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)



szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése



társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)



társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei

4. Az egészségnevelés színterei A./ Tanítási órákon Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. B./ Egészségnevelés a testnevelési órákon 

A helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok jelentik az alapját



Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése.



A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer)



Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése



Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

C./ Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”, Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg.

185

D./ Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek: − Sport: kézilabda, labdarúgás, atlétika, röplabda − Egészségvédelem: egészségnap – elsősegélynyújtó verseny A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. A foglalkozások az iskola tornatermében, udvarán, és szaktermeiben zajlanak délutánonként.

c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon Rendszeresen részt veszünk a városi, megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A nyert összegeket a tanórai és tanórákon kívüli programok színvonalas megvalósítására fordítjuk. d. Helyi kezdeményezések Témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ilyen témanapok a következők: Sport-nap: sport, egészség, baleset megelőzés Családi nap: egész napos rendezvény, kerékpározás, kajakozás, sport, egészségvédelem A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Dohányzásmentes világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára.

Ennek lehetséges módjai: - helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten) - faliújság - felkért előadó - helyi vetélkedő - futóverseny stb. D./ Iskolai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti.

185

a. Az iskola nem rendelkezik ebédlővel. Az étkeztetést a fenntartó biztosítja a Sarepta Idősek Otthona konyhája által, az ebédlő helyiséget és a melegítő konyhát ugyancsak a fenntartó biztosítja. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ebédet biztosító konyha kiemelt szempontja az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). b. A konyha hogy nem tud diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek. 5. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Közoktatási törvény 2003. évi módosítása előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását. A./ Célok, alapelvek 

Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban



Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon



Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok



Gyógytorna gyakorlatok



Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.



Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása



Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok)



A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.



A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható.



Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor)

B./ A mindennapos testedzés formái a. Az alsó tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3 A játékos, egészségfejlesztő testmozgás megszervezése a következőképpen történik: - 15 perc a „nagyszünetben” a sportudvaron (rossz idő esetén a tornateremben) 185

- A második 15 perces testmozgásra a tanórák végén – a napi terhelésnek, fáradtságnak a függvényében kerül sor. b. A felső tagozaton a heti testnevelés órák száma: 2,5 c. Sportköri, tömegsport órák mindegyik tagozaton 2 óra Sportköreinket az adott tanév elei igényfelmérés alapján szervezzük: kézilabda Lehetőségeink: labdarúgás röplabda asztalitenisz atlétika játékos testedzés

d. Szabadidő kibővítése - a tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint - sportpálya használata e. A napközi otthoni szolgáltatásunkat igénybe vevő diákok a délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vesznek részt minden nap. f. Nyári úszásoktatás Az iskola ajánlja a szülőknek, hogy az úszni még nem tudó alsó tagozatos tanulók a nyári szünetben úszásoktatásban vegyenek részt. Az oktatást az iskola megszervezi, biztosítva annak személyi feltételeit is. 6. Segítő kapcsolatok, partnerek 

ifjúságvédelmi felelős



szülők, család



iskolai szülői munkaközösség,



iskolaorvos, háziorvos, védőnő



gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők



ÁNTSZ



Országos programok koordinátorai

Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen, egymást segítve és megerősítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében.

185

XII. Az iskola környezeti nevelési programja

1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 1. 1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka." A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká.

185

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése.

1. 2. Helyzetkép Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak, ám környezettudatos attitüd még nem hatja át kellően a nevelő-oktató munkát továbbá az iskolai élet egyes részterületeit. A pedagógusok törekszenek az igényes környezet kialakítására. Ezt bizonyítják az iskola épületének, tantermeinek állandó díszítése és környezetének ápolása.

1.3. Erőforrások Személyi erőforrások: Tanárok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitüd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő és a részfoglalkozású szabadidő-szervező. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít.

185

2. Jövőkép, alapelvek, célok 2.1. Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató – nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére. 2.2. Hosszú távú környezeti nevelési célok: az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

2.3. Rövid távú célok és feladatok • • • • • •

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.) A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése. Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. 185

2.4. Adottságok, célok és feladatok összefüggése Az iskola Célok: Tevékenység, feladat: elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Közepes forgalom Közlekedési - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása biztonság növelése Zaj Légszennyezés

Csökkentés Csökkentés

- fák, cserjék ültetése - zöldesítés az iskola környékén és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás

Szemét

Tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről Kevés játszótér A gyerekek - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, mozgásigényének kielégítése Az iskolabelső Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet élősarkok, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók csökkentése alkalmazása Udvar Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, gumiburkolatok létesítése Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekbe írásvetítő, TV, video és eszközellátottsága élményszámítógép központúságának - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőnövelése, az anyagok esztétikai érzék - digitális fényképezőgép, ismeretterjesztő fejlesztése – folyóiratok, könyvtár, médiatár egészséges személyiség

185

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Környezeti nevelés az általános iskola 1-4. évfolyamán Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy – egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendezze. Nevelési cél: a természet élvezete, szeretete, fontossága, az egyéni felelősség felébresztése (nem pazarolok, nem szemetelek, nem ártok senkinek, magamat megvédem), nem akarom, hogy a természet megváltozzon, hogy a növényeknek, állatoknak, embereknek rossz legyen. A természet védelmére nevelés érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi folyamata. Tanórai keretek A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Ahhoz azonban hogy, a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést kell létrehozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyerekekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során. Itt lehetőség nyílik a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, a tapintáson, a szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek. A technika - életviteli órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. Az ének – zene órákon tanult népdalokban gyakran jelenik meg a természet szépsége. Zenehallgatáskor a gyermekek átérzik a természet szépségét. Törekvés ébred bennük a természet őrzése iránt. A zenehallgatás közös élményt nyújt számukra. Testnevelés órán közvetlenül találkoznak a természeti környezettel, melynek tisztasága, rendezettsége, egészsége közvetlenül is befolyásolhatja tanulóink teljesítményét, „mozgási kedvét”. Az örömmel végzett tevékenység együttműködésre, toleranciára, önnevelésre serkent. A matematika tanulása közben tanulóink megismerkednek az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival.

185

3.2. Környezeti nevelés az általános iskola 5-8. évfolyamán Nevelési cél: természet – ember – társadalom. Képzelet által: az ember a természet része, a létezés öröme, a természet szépsége, fensége, az ember belső és külső világának összekapcsolása (művészet) Erkölcs-magatartás által, ismeret által. A nevelés értelmi szakasza: magatartást megerősítő ismeretrendszer, mely a környezet egységére, folyamatai összefüggésére, az emberi tevékenységhatásaira helyezi a hangsúlyt. Természettudományok, társadalomtudományok, művészettudományok. Tanórai keretek Az alábbi környezeti tartalmakat kívánjuk beépíteni helyi tantervünkbe. Magyar nyelv és irodalom:    

Az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése. Hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók). Törekvés a helyes és szép beszédre. Az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése.

Történelem:      

Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet? A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás formálása. A helyi történelmi értékek megismerése, védelme. A hagyományok tiszteletének kialakítása. Az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére.

Etika:    

A „teljes élet” élése a természet károsítása nélkül (magatartási – és életviteli minták). Az egészséges és esztétikus környezetre való igény kialakítása. Annak a tudatosítása, hogy az utódoknak is megfelelő életteret kell hagynunk. Környezetünk értékeink felismerése, tisztelete, védelme.

Idegen nyelv   

A nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása. Más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése. A környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása. 185

Biológia és egészségtan:      

Ökológiai életmód kialakítása. A földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése. Az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzői, az azok között lévő ok – okozati összefüggések. A globális környezeti problémák és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségei. A környezet – egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük illetve mérséklésük módjai. A testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása.

Kémia:    

A tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt. Az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása. Az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság). A különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése.

Természetismeret (5-6. évf.):    

Az egészséges környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák és értékrend kialakítása. Környezettudatos döntések elősegítése. A leggyakoribb környezetszennyezések megismerése.

Földünk és környezetünk:     

Tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen környezetről. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése. A regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges megoldási módok számbavétele. A természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése.

Fizika:    

Az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése. A fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése. A környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra. A környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése.

185

Matematika:    

A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése. A környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása. Más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése. A logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség fejlesztése.

Technika és életvitel:    

Annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. A fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása. A környezetgazdálkodás lényegének megismerése. A környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása.

Ének – zene:     

A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet zenei ábrázolásának módjai. A természet szépségének megjelenítése a népdalokban. A zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése. A „zenei környezetszennyezés” felismerése.

Rajz és vizuális kultúra:        

A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei. A hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet). A természetes alapanyagok használatának ismerete. Műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint. A tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése. A helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése. Példák mutatása környezetbarát formatervezésre.

Tánc és dráma (modul a magyar irodalom tantárgyban):   

Természeti jelenségek improvizálása a tánc és a dráma eszközeivel. Adott szituáció megfogalmazása mozdulatsorok segítségével. A néptánc elemeinek elsajátítása.

Mozgókép és médiaismeret:    

A média társadalmi szerepe. A média befolyásolási technikái. A média szabadságának morális határai (a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása stb.) A valóságtól való elszakadás társadalmi veszélyei 185

Testnevelés:    

A környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése, megértése. A sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. A környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve. Lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek).

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok közösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre nagyobb a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanuló számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelési problémák felismerése, életmódminták elemzése a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelés, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, a különböző akciókban való részvétel is összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg.

3.3. Tanórán kívüli keretek

A környezeti nevelés tanórán kívüli fontos színtere a napközi. A délutáni szabadidős tevékenységek sora ( a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.) hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon bennük a környezettudatos magatartás. A napirend segíti a rendszeres életmód kialakulását. A szabad levegőn való tartózkodás, a sport, a játék edzi egészségüket, elősegíti harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását.

185

Tanulóknak adott külön feladatok Az érdeklődő diákok számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás stb.)

Akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek Jeles napokon (Föld Napja, Madarak és Fák Napja) versenyek, kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. Tanulóink lehetőség szerint rendszeresen részt vesznek különböző biológiai természetvédelmi versenyeken.

3.4. A komplex természetszemlélet kialakítása Környezeti nevelés szempontjából a csökkenő tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredményes természettudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen természetszemlélet útján mutatjuk be a természet élő és élettelen értékeit, a különböző folyamatokat, jelenségeket, hazánk sokszínű természeti értékeit, gazdaságát, illetve az ember természetátalakító tevékenységét. Az erdei iskola, mint reformpedagógiai mozgalom a századelő óta olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerű megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszokott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Jelenleg az erdei iskolánk szervezésének nincsenek meg a feltételei. Addig a tanítók erdőkbe tett kirándulások, séták keretében oldják meg az erdei iskolák oktatási, nevelési céljait: Az erdei iskolában több, az iskolában is használatos oktató-nevelő pedagógiai módszer alkalmazható, mégis több diák domináns módszer áll rendelkezésre pld. Csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek… A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola alkalmas az egyes műveltségterületek, tantárgyak népszerűsítésére, valamint felkeltheti a gyerekek érdeklődését az egyes tudományterületek iránt. Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erősíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttműködésre, közösségfejlesztésre épülő és a későbbi munkájukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit.

185

Az erdei iskolánk oktatási célja: - A természet sokszínű megismerése - Konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése - A társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése - Az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása Az erdei iskolánk nevelési céljai: - Helyes környezeti attitűdök kialakítása - Természeti környezet állapota iránti érzékenység - Ökológiai szemlélet kialakítása - Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása - Egészséges életmódra nevelés Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

3.5. Üzemlátogatások, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások 4. Módszerek Az életkornak megfelelően más-más módszerek kerülhetnek előtérbe. Ám a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. •

•

           

Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az 5—8. évfolyamon, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése szenzitív pedagógia érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás önismeret fejlesztése döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése modellezés projektmódszer az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása a nevelői tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások 185

A módszerek alkalmazást segítő csoportosítása Játékok • szituációs • memóriafejlesztő • kombinációs • érzékelést fejlesztő • ráhangolást segítő • bizalomerősítő • kapcsolatteremtést segítő • drámapedagógia Modellezés • hatásvizsgálatok • rendszermodellezés • előrejelző • működő modellek készítése, elemzése Riport módszer • kérdőíves felmérés • direkt riportok • fotóriport Projekt módszer • analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek • terepgyakorlatok • táborok • térképkészítés • egyszerű megfigyelések • célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka • természetvédelmi és fenntartási munkák • rekonstrukciós munkák • madárvédelmi feladatok • szelektív hulladékgyűjtés • rend- és tisztasági verseny Közösségépítés • csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében

185

Művészi kifejezés • vizuális művészet a környezeti nevelésben • irodalmi alkotások • zeneművészet • fotóművészet • táncművészet • népművészet • esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése • a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén V. Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) A környezeti nevelési programhoz a továbbiakban ki kívánjuk dolgozni a minőségbiztosítási, minőségfejlesztési rendszert.

185

XIII. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrend-szerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 3. Fogalmi tisztázások: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

185

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban •

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika: – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika: – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia: – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika: – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

•

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

•

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

•

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

•

Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

5. Módszertani elemek Készségek fejlesztése: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. 185

Önálló feladatok: áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok. •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

•

Riportkészítés az eladókkal

•

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

Csoportmunka: •

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

•

Szimulációs játék, esettanulmány

•

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

XIV. Közlekedésre nevelés Gyermekek a közlekedésben Köztudott, hogy a közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevői a gyermekek. Fejlődésük, önállóságuk kialakulásához hozzátartozik a közlekedésre nevelés is. A gyermekek szemével nézve az utca teljesen más alakot ölt, mint ahogyan azt a felnőttek látják. A szakemberek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a közlekedő gyermek másként lát, hall, gondolkodik és cselekszik, mint egy felnőtt. Tudomásul kell vennünk, hogy életkori sajátosságai, pszichológiai adottságai határozzák meg teljesítőképességét és ezek bizony a közlekedésben elfoglalt szerepük szempontjából is bizonyos korlátokat jelentenek számukra. A gyermekek megosztott figyelme általában gyengébb, mint a felnőtteké. Általában a számukra fontos dolgokra összpontosítanak és eközben minden más érdektelenné válik. Jellemzően elsősorban a számukra érzelmileg fontos tárgyak, történések foglalkoztatják őket. A 3-6 éves gyermekek a közlekedési környezetről alig rendelkeznek tapasztalatokkal. Számukra a külvilág tele van új és érdekes helyzetekkel, történésekkel és ezeket ők fel akarják fedezni. Az óvatosság fogalma ekkor még ismeretlen. Magatartásukat elsősorban a spontaneitás irányítja, bár a különböző zajokat korán meg tudják különböztetni egymástól, ám az irány meghatározása még gondot okoz. Hallás után sokszor tévesen értelmezik merről is jön a jármű, amelyet még nem látnak, csak a hangját hallják. A távolságot is a felnőttektől eltérő módon ítélik meg: a kb. 50m-ről érkező járművet egyszerűen "kicsinek" látják, de az még nem tudatosul bennük, hogy ez a jármű 50 km/h sebesség esetén akár 3 másodperc alatt odaérhet, ami igen veszélyes lehet! A felnőttek is hajlomosak túlbecsülni a gyermekek veszélyérzékenységét. Nem veszik figyelembe a fejlődési folyamatokból adódó életkori sajátosságaikat, az átlagos képességű gyermekről is azt feltételezik, hogy a közlekedésben felnőttként fognak viselkedni. Miközben igen gyakran maguk a felnőttek szolgálnak rossz példával.

185

Számos szülőként sincs tudatában annak, hogy gyermekeik közlekedési magatartásának alakulásában rendkívül jelentős tényező az általuk mutatott példa. A mind hatékonyabb baleset-megelőzés érdekében, már kisgyermek korban el kell kezdeni a tudatos közlekedésre nevelést, melynek elsődleges célja, hogy a gyermekek megismerjék a közlekedési helyzeteket és veszélyforrásokat. Számos szülő nem is ismeri a helyes, követendő magatartásmódokat, amelyek a gyermekek közlekedésbiztonságát erősítik. A kicsik legtöbbször csak a jól ismeret "légy óvatos!", "vigyázz magadra!" általánosságokat hallhatják. Pedig ami igazán eredményes, az a valódi közlekedési helyzetekben történő gyakorlás. Igaz ez a nevelési módszer jóval több kreativitást és időt igényel, de a befektetett energia a gyermekek biztonságában térül meg. Közlekedés nevelési feladatok Az iskola és a szülői ház közös feladata a gyermeket felkészíteni a biztonságos közlekedésre és megfelelőképpen motiválni. A helyes közlekedési magatartás a gyermek képességeinek függvénye, melyeket a következő tényezők befolyásolhatják: • • • •

a látás, hallás, mozgás fejlettsége, a közlekedési ismeretek szintje, a készségek gyakorlása, akarat és beállítódás.

A gyakorlásnak több módja ismert. Például az iskolába vezető úton, már jóval a tanév megkezdése előtt lehet gyakorolni. Arra azonban vigyázni kell, hogy az adott útvonal legveszélyesebb helyein ne rögződjön az indokolttól óvatosabb viselkedési minta. A veszélyes helyekre fel kell hívni a nebuló figyelmét, de ezt nem szabad túl hangsúlyozni, mert ennek eredményeként az út más szakaszai háttérbe szorulnak és ott fog majd a gyermek figyelmetlenül viselkedni. Az első hetekben mindenképpen célszerű elkísérni a gyermeket az iskolába, sőt a tanórák végeztével érte is kell menni, egészen addig, amíg az utat és annak jellemző forgalmi viszonyait meg nem ismeri, és meg nem szokja. Ez idő alatt a felnőtt kísérő feladata, hogy rendszeresen, szabályszerűen gyakoroltassa a gyermekkel a helyes közlekedést és a veszélyhelyzetek felismerését. Azonban arra vigyázni kell, hogy a túlzott féltés a gyermekben nehogy szorongást váltson ki. Mivel a gyermek előbb-utóbb egyedül jár iskolába, ezért ennek szem előtt tartásával célszerű megválasztani az oda vezető útvonalat. Ne feltétlenül a legrövidebb, hanem a legbiztonságosabb utat ajánlott választani! Lehetőleg ne olyan útvonal legyen, ahol iskolások ritkán vagy egyáltalán nem járnak. Az egyedül járó gyerek elábrándozik, ami az adott helyzetben akár veszély forrása is lehet. Az együtt haladó gyerekcsapat a - közlekedés más résztvevői számára - az iskola közelében már messziről észrevehető, és ez rendszerint óvatosságra inti a gépjárművezetőket. A gyermekek biztonságos közlekedését segíti elő, ha otthonról időben indulnak útba. Az izgalom, a rohanás, az elkéséstől való félelem növeli a baleset kockázatát. Általában az iskolába menet a gyermeknek nincs ideje és alkalma a játékra, hazafelé viszont már nagyobb a kísértés. Ha többen találkoznak, akkor gyakran előkerül a labda is. 185

Rá kell szoktatni a diákokat és meg kell követelni tőlük, hogy tanítás után késedelem nélkül, mindig ugyanazon az útvonalon menjenek haza. Azt senki ne engedje meg, hogy az utcán játsszanak. Rendkívüli időjárási viszonyok (eső, köd, vihar) esetén jobb, ha a kisiskolás felnőtt kísérővel közlekedik. Havazáskor is célszerű elkísérni, hiszen ilyenkor a hó tompíthatja a járművek zaját, a vastag sapkában pedig rosszabbul is hallhat, így esetleg később veszi észre a közeledő járművet. Fontos, főleg a téli időszakban, amikor a gyermek már sötétben, korlátozott látási viszonyok között indul haza az iskolából, hogy ruházata elősegítse a jobb láthatóságát, ezért célszerű fényvisszaverő elemeket vagy ilyen tulajdonsággal rendelkező mellényt ráadni. A világos vagy feltűnő színű (sárga, narancssárga) öltözék bizonyos passzív védelmet jelent a gyermek számára, hiszen a járművezető ennek köszönhetően korábban észreveheti.

Magatartási normák - gyakorlati tanácsok

A biztonságos közlekedés készségszintű alkalmazásához legalább 3 magatartási normát kell begyakoroltatni a gyermekekkel: • a járdaszegély szabályt , mely minden áthaladási szakaszra és úttestre lépésre vonatkozik, lényege, hogy a járdáról lelépés előtt a továbbhaladást le kell blokkolni, hiszen a biztonságos zónából a veszélyes zóna határához ért, • akadály mögül soha nem szabad hirtelen előlépni, mely lehet fa, oszlop, álló jármű stb., mert a gépjárművezető csak akkor tud időben fékezni, ha a veszélyt előre látja, • és a harmadik norma, az úttesten folyamatosan haladni kell és nem szabad átfutni, hiszen a futással nem lehet a veszélyt elkerülni, ilyenkor az oldalirányú tájékozódás rendszerint elmarad. A kisiskolások a szabályok szükségességét már megértik. Ebben az életkorban kerülnek új és új közlekedési helyzetekbe, már nem kizárólag gyalogosként. Egyre gyakrabban válik szükségessé számukra, hogy magatartásukat valamilyen szabályhoz igazítsák. Valódi jelentősége a szabályok megtanulásának, a jelzőtáblák megismerésének ettől a kortól válik indokolttá. A szülő - mint modell - által közvetített minta beépül a gyermek közlekedési magatartásába, ezért nagyon fontos, hogy akár gyalogosként, kerékpárosként vagy autósként egyaránt jó példával találkozzanak. A játékos tanulás kecsegtet ebben a korban a legnagyobb eredménnyel, amikor a gyermek már belátja a közlekedési szabályok fontosságát és még elfogadja a szülő által követendőnek tartott magatartásmintákat. A gyermekek a balesetek felében - bármilyen hihetetlen is -, de a járművek utasaiként sérülnek meg. Ennek ismeretében ki-ki maga döntse el, hogy mindent megtett-e gyermekei életének, testi épségének megóvása érdekében?

185

Gyermekek a gépkocsiban A KRESZ 48. §. (5.) ".Becsatolt biztonsági övvel rögzítettnek minősül a biztonsági gyermekülésben rögzített gyermek is. " KRESZ 48. §. (6.) "A személygépkocsi első ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el." Orvosi vélemények szerint ahhoz, hogy a gyermek elől ülhessen, testmagasságának el kell érnie a 150 cm-t, mert ez alatt a kötelezően előírt becsatolt biztonsági öv, nem képes a kívánt hatást elérni, a gyermek ugyanis kicsúszhat. Az ütközéskor a légzsák burkolatát nyitó töltet, valamint a légzsák szintén csak egy adott testmagasság felett funkcionál biztonságosan, ez alatt bizonyos helyzetekben akár maga a mechanizmus is sérülést okozhat. Az autós szülő felelőssége, hogy a gyermekülésből esetlegesen előre kívánkozó gyermeknek ne csupán a törvény tilalma miatt tagadja ezt meg, hanem magyarázza el ennek valós veszélyeit. Van néhány alapszabály, amelyet - melyet ily módon egyetlen jogszabály sem fogalmaz meg - mégsem célszerű figyelmen kívül hagyni. Ezek közül az egyik legfontosabb: menetközben a gyermeket sohasem szabad - főleg rögzítetlenül - hátul magára hagyni. Nem egy tragédia következett be már abból, hogy a szülő hátrafordult nevelni, fegyelmezni a gyermeket. Ugyancsak veszélyes, ha a gyermek egyedül a hátsó ülésen feláll, ide-oda sétál vagy éppen a hátsó ablakban, kalaptartón könyökölve figyeli a mögöttes forgalmat. Ha erre idejében - már csecsemő korától felkészítik, akkor az válik számára természetessé, hogy menetközben az autóban gyermekülésben vagy ülésmagasítón biztonsági övet használva kell utaznia. A másik aranyszabály, hogy a gyermeket sohasem szabad felügyelet nélkül az autóban hagyni. A gyermekek igen jó megfigyelők, kérdés nélkül is tudják, hogyan lehet a gépkocsit be-, illetve elindítani. Ha a slusszkulcs a kapcsolóban marad, alig van gyerek, aki a csábításnak engedve ne próbálná meg beindítani az autót. Nyáron, nagy melegben komoly veszélyt jelent a gyermekek részére, ha a bezárt autóban - mert esetleg elaludt - ott hagyják őket, akár pár percre is. Még árnyékban is pillanatok alatt elérheti az utastér a 40°C vagy még ettől is magasabb hőmérsékletet, ami már közvetlen életveszélyt jelent az autóban lévő gyermek számára. Ha a gyermek elérte a 3-6 éves kort, autózás közben nem árt a figyelmét néhány körülményre felhívni, többek között arra, hogy a közlekedés különböző résztvevői eltérően védettséggel rendelkeznek. Minél kiszolgáltatottabb a forgalomban megjelenő, annál inkább kell rá vigyázni a gépjármű vezetőjének.

185

A gyermeknek meg kell tanulniuk azt, hogy noha a közlekedési szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, a szabályok figyelmen kívül hagyásának kockázata korántsem egyenlő. Ha a gyermek a közlekedésben naponta tapasztalja az egymás iránti felelősség, az udvariasság és előzékenység szükségességét, akkor ezt sajátítja el. Ha az autót vezető szülő a szabályokat igyekszik betartani a gyermek számára ez a viselkedés válik követésre méltóvá!

Kommunikációs segédlet

Célcsoport -ha a gyerekek önálló célcsoport, megjegyzendő, kevés csak tisztán a gyerekeknek szóló üzenet Nekik nagyon fontos, hogy ne a tiltás, ne a tudatos nevelés kerüljön előtérbe, hanem lehetőleg olyan környezetbe kell csomagolni az üzenetet, hogy a gyerek vagy fiatal azonosulni tudjon vele. Ha a célcsoport szülő, nevelő vagy a gyerek felügyeletével megbízott személy, két dolgot kell szem előtt tartani: • •

Tájékoztatni kell ezt, vagy azt a célcsoportot, hogy mit tud vagy mit kéne tudnia a gyereknek, mik azok a veszélytényezők, melyek elsősorban fenyegetik őket. Legjobban felépített neveléssel azonnal semmivé foszlik, ha a szülő vagy nevelő, illetve a példakép ellentétesen negatív példát mutat.

Az a szülő, aki a tilosba rángatja a gyermekét, s ez a gyerekben törést okoz, s rendkívüli módon gyengíti a benne épülő szabálytiszteletet. Példakép: •

A gyerekek másképp gondolkodnak és ez az üzenet hatályosul bennük, amellyel azonosulni tudnak, pláne ha ez valami példakép közvetítésével történik.

A Baleset-megelőzésnek nem a szabályok biflázásával és oktatásával kell foglalkozni, egyébként is kétséges szemlélet az, hogy a szabályok tudása megvéd a balesetektől. A közlekedés nevelési feladatok közül rendkívül fontos a saját tapasztalat a gyerekek rossz sebesség távolságbecslő készségét és az ebből fakadó veszélyhelyzet fejlesztését célszerű gyakorlati példával alátámasztani. Az ilyen érzetek fejlesztésére fejlesztették ki az osztrák "HALLO AUTO" fékezd magad" mozgalmat. A gyerek saját maga fékezi az X-ben haladó autót a hirtelen felbukkanó bábu /gyalogos/ megjelenésekor. Saját maga érzékeli a hirtelen lelépés veszélyeit.

185

Hasonló benyomást kelt a biztonsági öv, vagy gyermekülés használatához a "zuhanópad". A gyerekek legjobban azokkal az üzletekkel tudnak azonosulni, amelyek az ő életvitelükhöz, érdeklődésükhöz a legközelebb állnak. Pl.: játékok és a modern internetes megjelenés /honlapok/. Az illusztrációknál lehetőség szerint ne a felnőttek ízlésvilágához közel álló figurákat választunk, hanem a gyerek által díjazottakat, amelyek megdöbbentő módon eltérnek egymástól.

XV. A társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja Célja, hogy proaktív módon megelőzze a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé- és bűncselekmény áldozatává válását. I. A PROBLÉMA FELVETÉSE A gyermek és fiatalkori bűnözés a tények tükrében* Magyarországon az összes ismertté vált bűnelkövető 12 százaléka fiatalkorú. Az elmúlt évtizedben a fiatalok korosztályát érintő demográfiai változások miatt mérséklődött az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők (1995-ben 14321-ről 2002-ben 11689-re) és a büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 év alatti gyermekkorú elkövetők száma (1995ben 4159-ről 2002-ben 3959-re). A fiatal- és gyermekkorúak túlnyomó többsége vagyon elleni bűncselekményt követ el. A 14 év alatti elkövetőknél ez az arány 83-88 százalék, míg a 14-18 éveseknél 70-80 százalék. Az elmúlt tíz évben minden harmadik rablás elkövetője fiatalkorú volt. A fiatalok növekvő részének szocializációjává vált a passzív vagy aktív kábítószertapasztalat. Egy 2002 tavaszán készített felmérés eredményei szerint a budapesti másodikos középiskolások 30 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert. A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb életkorban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a bűnismétlésre, vagy a bűnözői életmód kialakulására. A hivatalos adatok szerint amíg 1997-ben a fiatalkorú – 14-18 éves – bűnelkövetőknek csupán 38 százaléka követte el az első bűncselekményét 14-15 éves korában, addig 2001-ben már 41 százalékuk. Évente átlagosan 16 ezer fiatalkorú ellen indul szabálysértési eljárás. A bűnelkövető fiatalkorúak döntő többségénél csak a jogellenes cselekmény elkövetése jelzi a gyermekvédelmi hatóságnak, hogy valami baj van a fiatalkorúval. Az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetőknek mindössze 8-10 százaléka szerepel a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásában. Az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők döntő többsége olyan hátrányos helyzetű, marginális családi környezetből származik, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a napi szociális problémák meghatározó élményt jelentenek. Szüleik többsége segéd-, kisegítő vagy betanított munkás, foglalkozás-, vagy munkanélküli. Már kora gyermekkorukban szegregált és marginalizált környezetben élnek. 185

A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági adottságok miatt az ország keleti régiói olyan bűnkibocsátó területekké váltak, ahol az országos átlagnál magasabb a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők gyakorisága. (Például Borsod-Abaúj-Zemplén megye 740 ezer lakosából közel annyi fiatal kerül szembe a büntetőtörvénnyel, mint Budapesten az 1,8 millióból). A fiatalok nemcsak elkövetői, de áldozatként elszenvedői is a bűnözésnek. Évente több mint tízezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává, 2002-ben a számuk 12 141 volt. A kiskorú sértetteknél az erőszakos és garázda bűncselekmények körében jelentős az azonos korosztály elkövetői általi fenyegetettség. A fiatalok közül a 17 éveseknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy erőszakos bűncselekmények áldozatává váljanak. Egyébként 2002-ben a 18 év alatti fiatalok tették ki az összes erőszakos bűncselekmény sértettjeinek 13,6 százalékát, a szexuális erőszakot elszenvedettek 57,7 százalékát és minden ötödik rablás áldozata fiatalkorú volt. * A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája (44-46. oldal alapján)

A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzésében jelentős szerepe van a családnak, a gyermek- és ifjúságvédelemnek, az oktató- és nevelő intézményeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak, a helyi koordináció megteremtésében az önkormányzatoknak és a rendőrségnek. A hazai tapasztalatok szerint nem működik a jelzőrendszer és az érdemi együttműködés a gyermekvédelmi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények, valamint a rendőrség között. A veszélyhelyzet felismerését elősegítő, sok forrásból merítő jelzőrendszer a gyermekvédelmen belül sem működik. A gyermekvédelem rendszere nem integrálta az iskolai gyermekvédelmi felelősök hálózatát és nem használja ki az iskolaiszabadidőszervezésben rejlő lehetőségeket. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény ugyan előírja az intézményközi esetmegbeszélést, a gyakorlatban azonban ez csak az együttműködésre amúgy is „hajlandó” szervezetek közt alakult ki. A büntető igazságszolgáltatás – miután ennek még nincsen törvényes lehetősége – nem épít a helyreállító igazságszolgáltatási eszközökben rejlő lehetőségekre, a más országokban hatékonyan működő jóvátétel, mediáció alkalmazására. A korai pszicho-szociális intervenció jelentőségét hangsúlyozza az Európa Tanács 20/2000. számú ajánlása. A tagállamoknak a pszichoszociális stratégiák kialakítása során a minimális intervenció és az arányosság elvét kell követniük, és az eljárásokban biztosítani kell a stigmatizáció és a diszkrimináció elkerülését. Az ajánlás a bűnözővé válás megelőzése érdekében olyan intézkedések foganatosítására ösztönöz, amelyek kifejezetten a jövőbeni, ismétlődő bűnözői magatartás kialakulásának valószínűségét csökkentik. Az ENSZ gyermekjogi konvenciója (1989) a gyermek mindenek felett álló érdekét, a „rijadi elvek” (1990) pedig a „gyermekközpontú megközelítés” szükségességét hangsúlyozzák. Ezek a dokumentumok a fiatalkori bűnözés megelőzésében fontos szerepet szánnak a családnak, a családi felelősség erősítésének, az iskolának, a helyi közösségnek és a médiának. II. ALAPELVEINK * A bűnmegelőzés valamennyiünk érdeke. * A bűnmegelőzés több, mint biztonság! * A bűnmegelőzés a kormányzat minden szintjének kötelessége. * A bűnmegelőzés összekapcsolódik a szociális problémák megoldásával is (komplex biztonság). 185

III. SZAKMAI FILOZÓFIÁNK * Nevelés keretében szükséges kifejleszteni a személyiségben a konstruktív magatartást – és személyiségformákat stimuláló motivációs képződményeket. * A magatartásirányítást, humán alapbeállítódást, konstruktív magatartási szokásokat kell kialakítani azért, hogy - tudjuk elemezni a konkrét élethelyzetet; - tudjuk kiválasztani azt a típusú magatartást, amely az adott élethelyzet erkölcsös és jogkövető megoldásához vezet; - az életünkben előálló konfliktushelyzetekre konstruktívan, kompromisszum készen, a partneri magatartás szellemében reagálhassunk. Csak a proaktív bűnmegelőzés multifaktoriális és interdiszciplináris szemlélete és gyakorlata lehet igazán eredményes. IV. GLOBÁLIS CÉLJAINK szerint törekednünk kell: * a bűnözést elősegítő okok, körülmények és feltételek megszüntetésére; * az állampolgárok komplex biztonságérzetének mennyiségi és minőségi befolyásolására; * tudatosítani, hogy a bűnözést meg lehet és meg kell előzni; * tudatosítani, hogy mindenkinek tennie kell azért , hogy csökkenjen a bűnözés; * közösségi kontroll fejlesztése; olyan programok kidolgozására és megvalósítására, amely arra ösztönzi a közösségeket, családokat, az egyéneket, hogy biztonságos környezetet teremtsenek.

V. KONKRÉT CÉLJAINK * Biztonságra nevelés. * A nevelés értékközvetítés, értékteremtés. A biztonság – érték. * Társadalmi partnerviszonyra nevelés. Jóindulatot, kompromisszumkészséget kell kialakítani. * A konstruktív életvezetés része legyen a bűnmegelőzés. * Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák stimulálása. * Az iskola biztonságos társadalmi és fizikai környezetének kialakítása. VI . A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája cselekvési programjának a gyermek- és fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás megelőzése prioritásához.

185

XVI. Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja Cél: az iskolai erőszak okainak meghatározása, az iskolát érő és az iskolai erőszakhoz vezető iskolán kívüli hatások kiszűrése, kezelése azonosíthatóvá tétele, a megoldási alternatívák hozzáférhetőségének biztosítása. Helyzetelemzés A társadalmi okokat és a válaszokat elemezve megállapítható, hogy az iskolán belül, illetve az iskola és környezete között megjelenő fizikai és lelki erőszak igen sokféle formát ölthet, melyek kiváltó okai is összetettek. Magyarországon az összes ismertté vált bűnelkövetők 12%-a fiatalkorú, a 14 év alattiak száma évente négyezer körül ingadozik. Az erőszak olyan jelenség, amely túlmutat az iskolán, azonban az iskolai eredetű, iskolában megjelenő formái is ismertek. A teljes 14 év alatti népesség egynegyed százaléka, míg a teljes 14-17 év közötti népesség 2,25 százaléka követ el büntetendő - illetve bűncselekményeket. Az ismertté vált gyermekkorú sértettek az utóbbi években az összes ismertté vált sértett nagyjából 2,5%-át teszik ki, szemben a korábban megszokott 1,2 százalékkal. A 14 és 17 év közötti sértettek összes sértetthez viszonyított aránya az utóbbi hat évben viszonylag stabil, 3,5-4 százalék körül alakult. A gyermek- és fiatalkorú személyek a teljes hazai népesség átlagos viktimizációs trendjénél tízszer-tizenötször nagyobb eséllyel válnak súlyos, erőszakos bűncselekmény áldozatává. Magyarországon – de más fejlett országok közoktatási rendszerében is – az a tapasztalat, hogy az iskolai erőszak az iskolázás történetének folyamatos kísérője. Az iskola tulajdonképpen kényszert gyakorol a felnövő generációk fölött, amely ellen évszázadok óta berzenkednek, lázadnak a serdülők és ifjak. Különösen erős ez a tradíció a kontinentális Európa világában, nemkülönben ott, ahol az állam totalitárius módon próbált az állampolgárok fölébe emelkedni, s az iskolát hatalomgyakorlásra, a társadalmi struktúra megőrzésére (vagy éppen felborítására) használta. A közműveltség megteremtése – vagy ennek ideológiai érvényesítése - érdekében gyakorolt állami kényszerrel, a tankötelezettség teljesítésével szemben a tanulók bizonyos hányadának kulturális-gazdasági okokra visszavezethető természetes ellenállására kell számítani, melynek csupán egyik formája az évismétlés, a lemorzsolódás, a tanulás elhanyagolása, de ugyanebbe a körbe tartozik az iskola szereplői közötti agresszió is. Míg a kisiskolás korú gyermekek esetében a pedagógusok általában kezelni tudják a problémát, a felsőbb évfolyamokba járók esetében ez már egyre nehezebb. Az egészségügy fejlődésének és az általános jólétnek az a következménye, hogy az egyének biológiai érése fiatalabb életkorra tolódott, élettani értelemben egyre fejlettebb – ám társadalmilag mégiscsak éretlen - tizenévesek járnak iskolába, miközben az iskola válasza erre többnyire változatlan marad. A nemzetközi adatok és kutatások szerint az iskolai erőszak nem érint minden iskolát egyformán és azonos módon. Azonosíthatóak azok a lakókörzetek, régiók, ahol számítani lehet az iskolai kultúrával szembeni átlagosnál nagyobb ellenállásra, és ahol a diákok az iskolai értékrend alternatívájaként szervezik meg az életüket az iskola falain belül és kívül.

185

Nem csak a tanulók részéről a pedagógusokkal szemben valósulnak meg erőszakos cselekményben kiteljesülő magatartásformák, hiszen az elmúlt évek kutatásai igazolják, hogy gyakoriak a tanulók sérelmére a pedagógusok által elkövetett erőszakos megnyilvánulások is. Az erőszak változatos formái a diák-diák közötti kapcsolatokban is mindenkor megnyilvánultak, de a pedagógus-szülő, illetőleg a pedagógus-pedagógus közötti kapcsolatokban is állandóan megjelenik az erőszak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az erőszak minden formáját tiltja. A közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza a pedagógus, a szülő, a tanuló jogait és kötelezettségeit, amelynek középpontjában az együttműködés, egymás kölcsönös segítése áll. A közoktatásról szóló törvény többek között előírja, hogy a pedagógusnak a tanulóval egyénileg kell foglalkoznia, amennyiben arra a tanuló érdekében szükség van. A törvény rendelkezései alapján az iskola ilyen vonatkozásban része a gyermekvédelem rendszerének és kapcsolatban kell állnia a családvédelem szerveivel is. Az egyes iskolák nevelőtestületeinek és pedagógusainak – elsősorban pedagógiai eszközökkel – mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megelőzzék az erőszakhoz vezető helyzetek kialakulását. A közoktatási törvény kihirdetése óta az iskolában diákönkormányzat, szülői szervezet, iskolaszék alakulhat a problémák kezelésére, a célravezető és erőszakmentes megoldások kidolgozására. E feladat megvalósításába tehát be lehet vonni az iskolában működő szülői szervezet tagjait, az iskolai diákönkormányzat tagjait, valamint a családvédelemmel foglalkozó települési, területi szakmai, szakigazgatási szervet, szervezetet is. A nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai folyamatoknak kedvező légkör csak akkor alakulhat ki, ha a nevelési-oktatási folyamat iskolai szereplői kölcsönösen tiszteletben tartják egymás jogait. Ha betartják kötelezettségeiket, azokat el is várják egymástól, folyamatos és élénk visszajelzéseket adnak egymásnak, segítve ezzel az eltérő vélemények mielőbbi megismerését, a közösség és az egyének számára a lehető legkedvezőbb pedagógiai megoldásban történő gondolkodás megvalósulását, valamint az intézményi fejlesztő és biztonságos légkör kiteljesedését, amely a pedagógiai folyamatoknak, a tanuló fejlesztésének alapfeltételei. A közoktatásról szóló törvény egyik alapelve, hogy az iskolai pedagógiai folyamatok szereplőinek egymás személyiségi jogait tiszteletben kell tartaniuk akkor is, amikor valamely jogukkal élnek. Így például a véleménynyilvánítás szabadsága alapján minden tanulónak jogában áll bármilyen kérdésben nyilatkozni, azonban ez nem járhat mások érdekeinek, személyiségi jogainak megsértésével. A személyiségi jogok sérelmét jelenti az iskolai erőszak attól függetlenül, hogy azt ki, kivel szemben követte el. Az iskolában és a kollégiumban nincs helye az erőszak semmilyen formájának. Az iskolának erőszakmentes pedagógiai légkört kell biztosítani a tanuló személyiségének kibontakoztatásához. A nevelési/oktatási intézményben az alkotó, közösségi, az egyéni érdeklődést figyelembe vevő pedagógiai tevékenység lehet a leghatékonyabb eszköz az erőszak megelőzésére. A pedagógus nincs eleve kiszolgáltatott helyzetben a tanulók közösségével vagy egyes tanulókkal szemben, és alapvetően rendelkezik – vagy kellene hogy rendelkezzen – megfelelő eszközökkel a tanulói közösség irányításához, a közösséget veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzéséhez, illetve a jogsértő magatartás büntetéséhez.

185

Az intézményekben az erőszakos cselekmények, az iskolai agresszió kiváltója lehet a gyermekekkel, tanulókkal való nem megfelelő bánásmód, a nem kellően kialakított iskolai tananyag, a nem megfelelően választott és alkalmazott pedagógiai értékelési módszer, a probléma időben történő felismerésének hiánya. E tényezők is azt támasztják alá, hogy egyes esetekben az intézményvezetők nem ismerik fel kellő mértékben feladataikat, nem használják ki körültekintően a helyi mozgásterük adta tananyag-készítési, órarend-alkotási és értékelési, módszerbeli lehetőségeiket. Az erőszak megelőzésének pedagógiai eszközei között meghatározó fontosságú a Nemzeti alaptanterv adta tartalmi keretek mentén az egyes iskolában tanulók kognitív és affektív tulajdonságaihoz igazodó, a családi háttérváltozókra is figyelő tananyag iskolai meghatározása, az így kialakított iskolai tananyag által kínált tartalmi és módszertani lehetőségek mentén a tanulói érdeklődés felkeltése, megtartása. Fontos pedagógiai esély kínálkozik a tanórai foglalkozások változatos megszervezésében, a választható tanórai foglalkozások biztosításában, a nem szakrendszerű oktatás ötödik, hatodik évfolyamokra történő kiterjesztésében, a megfelelő szülő–tanuló–pedagógus légkör kialakításában, de a diákönkormányzatok és a szülői közösségek bevonása is meghatározó fontosságú a konfliktushelyzetek megelőzésében, kezelésben. Súlyosabb esetekben a jelenlegi keretek között is kérhető segítség a pszichológustól, a gyermekvédelemben dolgozó szakemberektől, adott esetben az igazságszolgáltatás szereplőitől. Jelentős segítséget nyújthat a tanulóközösség saját és a tanulótársak értékelésében, a jó példák közvetítésében, az erőszakra hajlamos vagy már erőszakos cselekményt elkövető tanuló magatartásának, kötelezettségszegésének közösségi megítélésével. A szülő és gyermeke kapcsolata napjainkban számos esetben nem harmonikus és nem, vagy csak töredékesen, súlyos deficitekkel, a társadalom egészének érdekeivel szembekerülve látja el ezirányú feladatait. Ez jelentős mértékben erősítheti a gyermek magatartási problémáit és az iskolai erőszak számos formájának kiváltója lehet. Mivel a gyorsan változó társadalmi és gazdasági folyamatok, a munkaerőpiac által támasztott kihívások jelentős erőfeszítéseket és új megoldási stratégiákat kívánnak meg a szülőktől, közülük számosan kevesebb erőfeszítést tesznek saját gyermekük nevelése érdekében. A gyerekek fejlődéséért, a szélesen értelmezett jóllétéért felelős a szülő (család), a társadalom (szakemberek és intézmények, szolgáltatók) és maga a gyermek is, ezért minden esetben minden lehetséges közvetlen érintett szerepét, felelősségét szükséges és kell is vizsgálni azzal, hogy természetesen a szakemberek felelőssége fokozott. Az egyoldalú „bűnbakkeresés” nem lehet megoldás, ezért erősíteni kell az érintettek együttműködését, a közös cselekvést. A közoktatás intézményeinek együtt kell működniük az ifjúság nevelésében közreműködő minden szervezettel, a családvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem szervezeteivel, a rendvédelmi szervekkel. Az erőszak terjedésének megakadályozásához mindenek előtt a pedagógiai eszközök nyújthatnak segítséget. Vannak már jó gyakorlatok, bevált módszerek, felkészült pedagógusok, e területen sikeres intézmények. A jó gyakorlatokat, a bevált módszereket össze kell gyűjteni, hozzáférhetővé kell tenni, meg kell ismertetni minden érintettel.

185

Feladatok Erősíteni kell a nevelési funkciót, teret kell engedni a tanulói értékelés új lehetőségeinek (fejlesztő értékelés), erősíteni kell a kooperatív oktatási módszereket, az adaptív oktatást a közösségi élethelyzetek növelése céljából, meg kell erősíteni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkáját, alkalmazásuk feltételeit, a nevelési-oktatási intézményeknek kapcsolatot kell kiépíteni, azt továbbfejleszteni a gyermekvédelem intézményrendszerével, erősíteni kell a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést, rendszeressé kell tenni az iskola és a gyermekjóléti intézményekben dolgozó szakemberek találkozóit, a gyermekjóléti szolgálat által nyilvántartott szabadidős programokról rendszeresen tájékoztatni kell a nevelési-oktatási intézmények pedagógusait. Nagyobb figyelmet kell fordítani a művészeti és a sporttevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésére, nem számon kérhető tananyagként, hanem önkéntes, feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközként, ezzel is lehetőséget biztosítva a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció növelésére. Nyerjenek megerősítést a szabadidős tevékenységek, a szabadidős sportfoglalkozások, a mindennapos testedzés és a művészetekre épülő személyiségfejlesztő tevékenységek. Erősödjön a művészeti és a sporttevékenység, a kreatív, manuális tevékenységet igénylő – a „kéz műveltségét” igénylő, fejlesztő, alkotó tevékenység, de nem mint számon kérhető tananyag-közvetítés, hanem mint feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközök és területek, amelyek a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció megszerzésének lehetséges formái lehetnek. A nem szakrendszerű oktatás ötödik, hatodik évfolyamokra történő kiterjesztése során az iskolák építsenek a művészetek, a sport nevelési és pedagógiai funkciójára, Az iskolában meg kell ismertetni azokat az eljárásokat, amelynek keretei között a tanulóközösségek pedagógus vagy pedagógusok közreműködésével közösen feldolgozzák azokat az eseményeket, amelyek elvezethetnek a tanulói erőszak kialakulásához, illetőleg amelyek segítik az erőszakos cselekmények feldolgozását, a lehetséges megoldások megtalálását. A helyi tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás megelőzésével az erőszakmentes konfliktus-kezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Az iskolai szülői szervezetek kezdeményezzék az iskolák vonatkozásában a nyilvános iskolai dokumentumok szintjén a szülői szerepekre, a családi életre nevelés megjelenítését, valamint a pedagógusok felkészítését a konfliktus-kezelési technikák alkalmazására.

185

XVII. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

185

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

185

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

185

A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.

185

Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. 185

Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

185

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. 185

Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

185

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

A projektoktatás kiemelkedő szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében A projektoktatás a klasszikus értelmezés szerint: − konkrét élethelyzetekből bontakozik ki, − a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő, − a tevékenység folyamatában ez az érdeklődés továbbfejlesztődik, − a projektmunka tervezése, kivitelezése, bemutatása során a tanulók önszervezése és felelőssége érvényesül, − a projektmunka során sokféle szellemi és fizikai tevékenységformára van lehetőség, − az együttműködés során sokszínű, intenzív szociális tanulás folyik, − a téma feldolgozására az interdiszciplináris megközelítés jellemző, − a projektmunka eredménye mindig valamilyen mások számára is bemutatható produktum, − a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén a segítő, továbblendítő indirekt vagy direkt beavatkozás. − A projektoktatás központjában a gyerek áll. Nem a folyamatot kell úgy irányítanunk, hogy az eltervezett célok, feladatok megvalósuljanak, hanem a folyamat során megjelenő megközelítésmódokat, tudást, társas megnyilvánulások számtalan változatát kell megerősítenünk vagy korrigálnunk (vagy csak tudomásul vennünk) aszerint, hogy időben távlatosan értelmezett, nevelési koncepciónkkal adekvát célrendszerbe hogyan illenek bele. − A projektoktatásban folyó tanulás jellegzetességei megegyeznek a természetes tanulási folyamat sajátosságaival. Azaz a tanulás mögött valódi érdeklődés van; a saját feladat tartalmának, megoldásmódjának meghatározásában a tanulónak döntő szava van; a feladattal való foglalkozás időtartamát, a munkában való részvétel módját, a munkatársak megválasztását a tanuló befolyásolhatja. A project munka megvalósítása komplex módon történik. Céljai: - A tanuláshoz kötődő, de tanuláson kívüli tevékenységbe ágyazott feladat megvalósítása. (Akár egy nagyszabású, az egész iskolát megmozgató rendezvény keretében) - Megmutatni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a tanulási folyamat során elsajátított ismeretek értékként jelennek meg a feldolgozás folyamatában. 185

-

Túllépünk a tanulmányi versenyek témáin és direkt módszerein, bizonyítva, hogy a tudás eladhatóvá tétele, gyakorlati alkalmazhatósága növeli a tanulás iránti kedvet. Emellett megjelenhetnek azok a "tudások" és technikák, amelyek nem kötődnek tantárgyi ismeretanyaghoz, de fontos részei a mindennapos életben használható ismereteknek.

A projekt egy-egy műveltségi terület komplex megközelítésére vállalkozik (pl. művelődés-, társadalom-, gazdaság- és technikatörténeti, természet- és gazdaságföldrajzi, idegenforgalmi, turisztikai és néprajzi elemeket integrálva a programba). Mindezt a teljesség igénye nélkül, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kívánja megtenni. Célunk, hogy az ismereteket olyan formában juttassuk el a tanulókhoz, amely a korosztály érdeklődésére számot tarthat, és amely a hagyományos tantárgyak keretébe nem fér be. Elsődlegesnek tekintjük a lexikális tudás helyett a szemlélet megalapozását, a tanulók emberorientált társadalomszemléletét, értékviszonyulásuk kialakítását, az érdeklődés felkeltését. A projekt jellegénél fogva elősegíti a további tanulmányokhoz szükséges készségek és képességek fejlesztését és általános értékek felismerését és átélését. Fejleszti a szóbeli és képi kifejezőkészségeket, az együtt dolgozás képességeit, csoportos és önálló kutató- és alkotómunkát, a könyvtári tevékenységet, az olvasmányok beépítését, alkotótevékenységet, manualitást, a játékosságot, ötletességet és fantáziát a tanulásban. A tevékenység leírása: A bemutatók több hetes folyamat eredményeképpen jönnek létre. Ez a projektmunka legfőbb értéke, amely messze túlmutat a program lebonyolításának néhány órás időtartamán. A ráfordított idő alatt olyan tervezett és szervezett kutatómunka zajlik, amely a pedagógus fokozott szerepvállalása mellett megteremti minden gyerek számára azt a helyzetet, amelyben motivált abban, hogy a lehető legszínvonalasabban, legérdekesebben tudja a csoport bemutatni a választott témát. A folyamat fejlett kooperációt feltételez, hiszen a sokoldalú bemutatás sokféle érdeklődés kielégítését igényli, amelyhez sokrétű és összetett gyűjtőmunka szükséges. A kutatómunka eredménye komplex tevékenység (pl.: díszletek és jelmezek kiválasztása, megtervezése, elkészítése; zenék megválasztása, táncok megtanulása, képek vagy dia- és video-bemutatók anyagának válogatása, összeállítása; iskolaújság megszerkesztése) Ebben a munkában a csoport bármely tagja részt tud venni, talál teret és lehetőséget önmegvalósításra a mechanikus tananyag-elsajátításban nyújtott képességeitől függetlenül. Az információforrások is rendkívül sokfélék: a családi háttérből származó információktól, az iskolai könyvtáron át, az írásos anyagoktól az Internetig. Előzetesen minden csoport elmélyül az általa választott témában, résztevékenységben. Az ehhez szükséges "forgatókönyv", előadott történet, játék, kézművesség a csoportok munkája. Ez a kutatómunka szélesíti a gyerekek ismereteit, építi a csoportszellemet, fejleszti az előadó-képességüket; mindezt játékosan. Minden eszközzel azért dolgozunk, hogy a gyerek veszteségnek érezze, ha kimarad ebből az előkészítő tevékenységből, hangsúlyozni kívánjuk a játékban munkát, tevékenységet vállaló tanulók példaszerepét. Újszerű tevékenységekkel és munkaformákkal szeretnénk megragadni az érintett korosztály figyelmét, vonzóvá tenni a tanítás-tanulási folyamatot, az önálló felfedező ismeretszerzést, az élményt nyújtó cselekvő részvételt a megismerés folyamatában.

185

Ennek megfelelően a leginkább használt munkaformák: az önálló kutatómunka: egyéni vagy csoportos könyvtári munka, múzeumi megfigyelés, a projekt során az osztályok közös alkotást hoznak létre, mely lehet színpadi jelenet, irodalmi vagy egyéb művészi alkotás, tárlat, kiállítás, híradás (újság, esetleg film formában), színpadi jelenet, - alkotás, dramatizálás, manuális tevékenységek, - források közös elemzése szöveges, képi, tárgyi forrásanyag, - olvasmányélmények beépítése, - - kézműves foglalkozások. Iskolánkban a projektoktatás nem csak tantárgyakat átfogó formában, hanem egy-egy tantárgyon belül is megvalósul. Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása) -

Három hetet meghaladó projekt: Projektleírás Kiemelt téma: Hitélet Időtartam: 4 hét Tevékenység színterei: tanítási órák, tanórán kívüli programok Tanórán kívüli tevékenység: Adventi Országos Szavaló és Dicséreténeklő verseny, London busz, Házi kiállítás, Házi egyháztörténeti verseny, Karácsonyi műsor Évfolyam: 7. osztály Cél és értékek: A tanulók, Istent és Jézus Krisztust fogadják el a Biblia alapján. Az Ő követése útján társaik között Isten Országát terjesszék. Ismeretek: Új ismeretek feldolgozása különböző órákon, megfelelő szókincs alkalmazása és bővítése, Attitűdök: nyitottság hazánk református értékei iránt, önállóság, felelősségvállalás, párbeszédre való törekvés, együttműködés, kompromisszumra való törekvés, döntéshozatalban való részvétel, felelősségérzet, közösségi összetartást megalapozó közös érétkek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása Készségek: Problémafelvetés, problémamegoldó gondolkodás, szervezési készségek, együttműködés különféle kommunikációs helyzetekben, gondolatok szóbeli és írásbeli kifejezése, információk összegyűjtése és feldolgozása, összefüggések megértése, egyéni és csoportmunkában történő munkavégzés Kiemelt fejlesztési területek: Angol kompetencia, magyar kompetencia, matematikai kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, hatékony, önálló tanulás Partnerek: Pedagógusok Javaslatok az előkészítő szakasz munkájához: A könyvtárak, internet feltérképezése, a pedagógusok bevonása segédanyagokkal való ellátása, eszközök biztosítása ( térkép, projektor, laptop, írásvetítő, fénymásolt lapok, építő kockák)

Témahét: Egészségnevelés Egészségnevelési témahét

“A legpihentetőbb megújító erők az egészséges vallás, az alvás, a zene és a nevetés. Legyen hited Istenben, sajátítsd el a nyugtató pihenést, szeresd a jó zenét, nézd az élet derűs oldalát – így az egészség és boldogság a tiéd lesz.”

185

Témahétleírás Kiemelt téma: egészségünk Időtartam: 1 hét Évfolyam: 5. osztály Órakeret: 26 tanóra, 3 délutáni óra, 1 szombat délelőtt (Évenként változtatható) Cél: a tanórákhoz és a szabadidőhöz kapcsolható egészséggel kapcsolatos témák megismerése, elsajátítása. Értékek: az egészséges életmód iránti elkötelezettség kialakítása. Attitűdök: mozgásszeretet erősítése, a szabadidő hasznos eltöltésére való igény fejlesztése, saját egészségük védelme, felelősségtudat kialakítása a héten kapott minták beépülése a szokásrendszerükbe Partnerek: iskola vezetése, pedagógusai, védőnő, rendőr, pedikűrös, szülők, tanulók. Programok: Rajzpályázat: Egészség címmel Atlétika verseny Az egy hetes ciklus alatt, minden tanórán találkoznak az egészséges életmódhoz köthető feladatokkal Pedikűr, manikűr tanácsadás Védőnői előadás Rendőri előadás: Iskolánk, környezetünk szebbé tétele: virágosítás Családi nap A témahét célja: A gyerekek rendelkezzenek korszerű ismeretekkel azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal, váljanak képessé az egészségvédő magatartás szokásrendszerének elsajátítására, tudatosuljon bennük, mit szabad és mit kell tenni szervezetük egészségének megőrzéséért, érzékeljék egészségük sérülékenységét, a felelőtlen emberi magatartás, a káros szokások következményeit, lássák meg környezetünk egészségkárosító tényezőit, a betegségmegelőzés lehetőségeit, tudatosuljon bennük a mindennapos testedzés fontossága, váljanak képessé a balesetek megelőzésére, tudatosuljon bennük a felelős magatartás.

A témahét feladatai: Az egészséges életmód irányzékainak ismertetése, rendszerezése, tudatosítása A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása Együttműködés a szülőkkel: az otthonról hozott és már kialakított pozitív szokások megerősítésével a negatív szokáselemek gyengítésével. Közös kultúra kialakítása. Egészséges iskolai környezet biztosítása Biztonság biztosítani az egészségmegőrző környezetet, alkalmassá tenni a testi-lelki szociális lehetőségeik kiteljesítésére, fejleszteni önértékelésüket, az egészségesebb életmód érdekében a mindennapos mozgás, helyes táplálkozás igénnyé alakítása,

185

az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások valamint az ezeket befolyásoló tényezők megismertetése, támpontokat adni az életmódbeli döntések meghozatalához, segítve az egészséget támogató magatartásformák kialakulását, segítséget nyújtani az együttműködési, konfliktuskezelési stratégiák elsajátításához, az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges ismeretek, képességek, jártasságok fejlesztése, a káros szenvedélyek visszautasításának - a „nemet mondás” elsajátíttatása, az önértékelés aktív fejlesztése, a védőnői és rendőri szolgálat szerepének növelése az egészségneveléssel kapcsolatos támogatás és tanácsadás rendszerében. Fenntarthatóságot biztosító tényezők Bizalom kialakítása a gyermekekkel és szüleikkel Szokások – napi, és egyéb rendszeresség – kialakítása Pozitív minta biztosítása az iskolában dolgozó felnőttek részéről A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás az egyéni igényeknek, helyzetnek megfelelően. A program külső támogatottsága-családi nap Az előadókkal való folytonos kapcsolattartás

A témahét rövid összefoglalása A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva vagy éppen fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket. Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. Folyamatos ismeretnyújtással megalapozva a közös tevékenységet az egészséges életvitel megismertetésére és gyakorlására törekszünk az egész tanév során. Közös tevékenységeik során alakítjuk szemléletmódjukat: a testi fejlődés mellett „lelkileg is egészségesebbé válva” nyitottabbá válnak saját maguk és mások megismerésére, elfogadására. Az egészséges életmód napjaink felgyorsult világában egyre inkább égető kérdéssé vált. A helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód a médiában is számtalanszor hangoztatott probléma, amivel kell, hogy foglalkozzunk, nem hunyhatunk szemet fölötte. Ez a gyerekekre jelent egyre nagyobb veszélyt, hisz az ilyen életvitellel később nagyon sok egészségügyi gondokhoz, társadalmi illetve szociális problémákhoz, vagy legrosszabb esetben is tragédiához vezethetnek. Általános tapasztalat, hogy gyakorlatilag a gyorséttermeken, a különféle chipseken, kólán stb. nőnek fel a számítógép vagy televízió előtt ülve, és a sportra vagy – egyéb mozgásra – legfeljebb a "kéne" állapotig jutnak el. Mindezen fentebb említett okok miatt fontos célkitűzésünknek tartjuk, hogy példaértékű utat mutassunk a jövő nemzedékének a helyes és egészséges életvitelhez. Ezt a célt szolgálja témahetünk – az Egészséghét. Feltett szándékunk, hogy a gyerekek megismerjék és felismerjék mind elméletben, mind pedig gyakorlatban ennek a fontosságát, és tegyenek is azért, hogy egészségesek és energikusak legyenek.

185

A kompetencia alapú oktatás implementációja A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, alkalmazása. • Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása • Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a „Matematika” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása • Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával az „Angol idegen nyelv” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú programcsomag alkalmazása követően 15%-ban történő fenntartása. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása •

Az „Ember a természetben műveltségterület” esetében valósítjuk meg.

Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése: • Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása, kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, drámapedagógia, múzeum pedagógia stb. alkalmazása. IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: • Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása: • A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, a lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. • A pályázat keretében teljes tantestületi szinten megismert IPR általános módszertani, továbbá differenciálási elemeinek a teljes tantárgyi rendszerben, a nevelés-oktatás átfogó szintjén.

Megismert „Jó gyakorlatok” intézményi alkalmazása, átfogó intézményfejlesztés megvalósítása: • „Jó gyakorlatok” intézményi honosítása, adaptációja, integrálása az intézményi dokumentumokba, a napi nevelő-oktató munkába. 185

• Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása, • A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele. • Az intézmény saját innovációinak továbbvitele, szükség esetén korrekciója, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése. A helyi tanterv a TÁMOP 3. 1. 4 program szerinti módosított tantárgyi rendszert (műveltség terület tantárgyi bontás nélküli oktatása stb.), illetve óraszámokat nem tartalmazza. Ezért a program fenntartási időszakára (2014/2015 tanévig) a konkrét pályázati kötelezettségekhez kapcsolódó tantárgyszerkezeti szabályozást az iskola adott tanévi munkatervében kívánjuk megjeleníteni:

• • • •

aktuális tantervek átdolgozása műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása moduláris oktatási program (tantárgy, osztály, értékelés) projekt, témahét

185

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése

Célok,

Implementáció éve

indikátormutatók

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

2009/2010

Fenntarthatóság 2010/20

2011/20

2012/20

2013/20

2014/20

11

12

13

14

15

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

25

30

30

30

30

30

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

kidolgozása

+

+

+

+

+

5

+

185

XVIII. A nem szakrendszerű oktatás alapelvei, céljai, feladatai A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének kiváltó okai: Az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés – főleg az olvasásszövegértés és a problémamegoldás-matematika területén – alapvető hiányosságokat tárt fel. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy azoknak az országoknak a 15 éves tanulói, amelyekben az alsó tagozat típusú oktatás hat évig tart, eredményesebbek voltak, mint azok az országoknak a tanulói, ahol 4, illetve 5 évig tart az alapfokú képzés. A vizsgálati adatok tehát mind az olvasásmegértés, mind a problémamegoldás terén az alapozás pedagógiai fontosságára helyezik a hangsúlyt. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon A KT. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra - a törvényben meghatározott keretek között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik - hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A KT. nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás nem szakrendszerű oktatásszervezéssel érintett területeibe az adott tantárgyakat, vagy az adott műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódhat. Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A 2010. júl 5-én elfogadott 2010. évi LXXI . módosító törvény rögzíti, a nem szakrendszerű oktatás 5-6 évfolyamon történő kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezés eltörlését. Az új szabályok értelmében az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás maximum a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 50 %-ban , csak az iskola döntése alapján folyhat. A nem szakrendszerű oktatás ezeken az évfolyamokon csupán lehetőséggé válik, amelyről az iskolák szabadon dönthetnek. Ennek értelmében intézményünk 2010/2011 tanévben 5. évfolyamon csak szakrendszerű oktatást folytat, 6. évfolyamon a kimenetet biztosítva 25%-ban továbbra is fenntartja nem szakrendszerű oktatást 2011/2012 tanévtől 5. és 6. évfolyamon egyaránt visszatér a szakrendszerű oktatás keretei közé.

185

Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze, ezért célszerű lenne az iskolákban az , 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintje) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje). A helyi tanterveknek az 6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, az 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.

Az évfolyamon alsó tagozatos nevelő megfelelő műveltségi területhez kapcsolódó képzettséggel, valamint szaktanár 120 órás kapcsolódó továbbképzés teljesítésével taníthat, illetve aki megfelel az átmeneti rendelkezéseknek.

185

A nem szakrendszerű oktatás tervezett megvalósítása iskolánkban a 6. évfolyamon (20010/2011 tanév) Tantárgy: matematika magyar nyelv és irodalom hittan rajz angol

Nem szakrendszerű órák száma hetente: 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Nem szakrendszerű órák száma összesen: 74 óra 74 óra 37 óra 37 óra 37 óra

A nem szakrendszerű oktatás tanterve - mellékelve ( 3. sz. melléklet)

185

XIX. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A művelődési és közoktatási miniszter a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben kapott felhatalmazás alapján elkészíttette és a 16/199. (IV.8.) MKM. rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet mellékleteként kiadta a közoktatás kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét. A jegyzék a közoktatás feladatainak teljesítésében nélkülözhetetlen, legalapvetőbb tárgyi, technikai, berendezés- és felszerelésbeli követelményeket foglalja össze, amelyeket az iskola létesítőinek, illetve fenntartóinak a létesítés és működés során be kell tartaniuk. Az iskola az oktatáshoz szükséges szemléltető eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik, az elavultakat, illetve használhatatlanná váltakat, folyamatosan pótolja. Cél: • Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. • Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. • A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.

A rendelkezésünkre álló helyiségek és eszközök jegyzéke HELYISÉGEK Tanterem Szaktanterem Fejlesztő, Logopédia terem Szertár

Rendelkezésre áll 10 3 1 1 1

Megjegyzés -

Tornaszoba Sportszertár Tanulói öltöző Mosdó Tanulói zuhanyozó

1 1 2 3 2

-

Sportudvar Sportpálya

1 1

-

Igazgatói iroda Nevelői szoba Gazdasági iroda

1 1 1

-

Könyvtár

1

-

-

185

Orvosi szoba

1

-

Aula Porta

1 1

-

Raktár Irattár

1 1

fejlesztendő

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS Rendelkezésre áll EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Tantermi, szaktantermi,csoporttermi berendezések tanulói asztalok 214 Székek 330 Nevelői asztal, szék 12+12 Eszköztároló szekrény 34 Tábla 11 Ruhatároló (fogas) 329 Szeméttároló 12 Sötétítőfüggöny 24 Szaktantermek Számítástechnikai terem Számítógépasztal Számítógép monitorral Nyomtató Programok Lemeztároló ( CD és DVD) Idegen nyelvi szaktanterem Magnetofon, CD lejátszó,rádió fejhallgató Természettudományi szaktanterem A szertárban megtalálható: Poroltó Mentőláda Szekrények Méregszekrény (zárható) Művészeti nevelés szaktanterem CD lejátszó, magnetofon zongora Fejlesztő szoba foglalkoztató tükör Fejlesztő játékok

megjegyzés

3 részes

3 1 21 23 1 3 2 1 1 20 1 1 1 2 1 1 1 1 1 0 6

185

Kislabda Labda (gumi) Tornaszőnyeg (kicsi) Tornaszőnyeg (nagy) Tornapad(2m-es; 4m-es) Zsámoly Bordásfal ( dupla) Mászókötél Ugrókötél Medicinlabda( 2kg;1kg) Ugrószekrény Karika Műanyag labda Röplabda állvány Röplabda háló Tollas ütő Tollaslabda Focikapu ( kis méretben) Focikapura háló

1 11 15 4 1 4 6 10 3 27 14 1 33 60 2 1 10 9 2 2

Kosárlabdapalánk felszerelve Tornagyűrű Mini focikapu Tornagyűrű Szertár Kosárlabda Kézilabda Röplabda Futball labda Terem futball labda Pingpong asztal hálóval Pingpong ütő Pumpa Magasugró léc Magasugró állvány Polifoam Sportudvar Kézilabdakapu távol-, magasugrógödör Futópálya

2 2 2 2 1 5 10 6 4 2 2 4 1 1 2 7 1 2 1 1

Aula Asztal +pad Folyosó Asztal Székek

1 1

Tornaterem

-

3 6

185

Betegszoba Mosdó Ágy Asztal Szekrény Éjjeli szekrény Éjjeli lámpa Nevelői szoba Konyhaszekrény Vízforraló Hűtőszekrény Mikrohullámú sütő Tanár iasztal Tanári szék Naplótartó Állófogas

2 2 4 2 2 2 2 1 2 1 2 2 10 10 1 1

Igazgatói iroda Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Iratszekrény Dohányzóasztal kanapé Számítógépasztal Számítógép tartozékokkal Telefon/fax

1 6 1 3 1 1 1 1 1

Titkárság -gazdasági Asztal Szék Iratszekrény Fénymásoló Számítógép Nyomtató Telefon Számítógép tartozékokkal Könyvtár Számítógép monitorral Nyomtató Fénymásoló DVD lejátszó Televízió Folyóirattartó Asztal Székek Kanapé Fotel

3 3 8 1 3 3 1 3 1 1 1 1 1 1 1 2 12 1 2

185

Taneszközök CD-s magnetofon Videó TV DVD

3 1 10 9

185

HELYI TANTERV

I. Általános alapelvek 1. a. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. /Alapul véve a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16. utáni tankönyvek: az NFU 2009. júliusi közleménye alapján)/ B. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. C. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. D. A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a) pedagógusaink a tankönyvválasztásnál előnyben részesítik az Oktatási Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket; b) azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni; c) a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; d) a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. e) figyelembe vesszük továbbá: - a szülők anyagi terhelhetőségét - az életkornak megfelelő szemléltetést - a tankönyv taníthatóságát - a munkáltató jellegét - a rendszerezettségét - a tartósságát - megfelel-e a kompetencia alapú oktatáshoz f) A megrendelés módja: A szaktanár, vagy a szakmai munkaközösség vezető javaslatot tesz, amit az iskola igazgatójának jóvá kell hagynia. 185

1. b.

Tanulmányi segédletek, taneszközök 

A tanított tantárgyak tananyagának elsajátításához taneszközöket igényeljük tanulóinktól, illetve a szülőktől.



Külön kiemeljük a megfelelő felszerelések beszerzése előtt a balesetvédelmi szempontokat.



Az előző tanév befejezése előtt eljuttatjuk a szülőkhöz ezen eszközök jegyzékét.



A tankönyvrendelés módját a tankönyvrendelési szabályzat tartalmazza.

feltétlenül

szükséges

A következő tanévben szükséges taneszközökről az iskola gazdasági irodájában elhelyezett listán, illetve legkésőbb a bizonyítvánnyal egy időben kiosztott szórólapon írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztatást kapnak a szülők a kölcsönözhető tankönyvekről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet (jogszabályi rendelkezés alapján), illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek megvásárlásához. 1 c Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása •

•

Programcsomagok: Pl.: A szövegértés-szövegalkotás, a matematikai-logikai kompetenciák és az angol idegen nyelvi kompetenciák a magyar, a matematika, és az angol tantárgy teljes óraszámában van beépítve a tantárgyak anyagába. .Az életpálya-építés kompetenciái az osztályfőnöki órák teljes óraszámában kerülnek oktatásra az arra kijelölt évfolyamokon. . Az előírt tananyag és követelményei. A kompetencia-alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot, követelményeit a mellékletben szereplő tantárgyi tantervcsomagok tartalmazzák, tantárgyanként és évfolyamonként.

A programcsomagok alkalmazásához részben a fent említett szempontok alapján kiválasztott tankönyveket alkalmazzuk,/melyek megfelelnek az NFU 2009. júliusi közleménye alapján módosított 2009. február 25-én kiadott TÁMOP-3.1.4/08/2. pályázati kiírásokhoz kapcsolódó taneszköz-beszerzésekről szóló jogszabálynak,/ részben pedig. a konzorciumtól megvásárolt tankönyveket, illetve a számunkra törvényesen kibocsájtott DVD-n lévő tananyagokat használjuk.

185

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  Az év végi osztályzat megállapításánál a nevelők a tanév során végzett tanulmányi munkát és a megszerzett eredményeket veszik alapul.  Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt minimális, a továbbhaladásoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és a minimális tényanyag tudást valamennyi tantárgyból.  A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik.  Minderről az év végi értékelés ad tájékoztatást. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább „elégséges” osztályzatot kell elérnie.  Ha a tanuló év végén egy, illetve kettő tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló három vagy több tantárgyból kapott év végén elégtelen osztályzatot, a tantestület döntésétől függ, hogy javítóvizsgát tehet-e vagy tanulmányait csak az adott tanév megismétlésével folytathatja.  Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott, emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető.



ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át meghaladja – és a nevelőtestület engedélyezi – júniusban, vagy pedig augusztus hónapban osztályozó vizsgát tehet,



magántanuló volt

 A mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:  1-2. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika,  3-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret,  5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, földrajz  7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, 

A tanuló az 1. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

185

Ha első évfolyamon valaki „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap év végén, a pedagógusnak a szülővel együtt fel kell tárnia ennek okait és együtt kell megállapodni a teendőkben, melyek a gyermek fejlődését a kívánt irányba terelik 3. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés I. Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái A) Követelmények:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.  A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.  Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.  Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).  A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

B) Az értékelés formái: Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét 2-8 évfolyamon tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzet útján. A bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az estleges hiányokat pótolja 2010/ 2011 tanév I félévéiben : az egy-négy évfolyamon a a félév zárás értékeléssel, öt-nyolc évfolyamon osztályzatokkal zárul

szöveges

2010/2011 tanév II félévétől: az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel, a második évfolyamon, év végén, a többi évfolyamon félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik a tanulók teljesítményét.

185

C) Kompetencia alapú oktatási csomagok, műveltségterületek értékelése Műveltségterület bontás nélkül: 



-6. évfolyamon bevezetésre kerül az ember a természetben műveltségterület bontás nélküli oktatása, mely a természetismeret és az egészségtan tantárgyakat foglalja magába. Év közben az érdemjegyeket, ill. a félévi, és év végi értékeléskor az osztályzatokat Ember a természetben címen kapják a tanulók.

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS PROGRAMCSOMAG BEVEZETÉSE:  Egy tantárgyként öleli föl a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakat magyar nyelv és irodalom néven.  A szövegértés-szövegalkotás kompetenciák a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyak teljes óraszámába beépítve kerültek bevezetésre. 2010/2011 tanév első félévéig  A tanulók 1. évfolyamon félévkor magyar nyelv és irodalom néven egységes szöveges értékelésben részesülnek.  2-4. évfolyamon évközben adhatók érdemjegyek, de a félévi értékelés magyar nyelv és irodalom néven egységesen szövegesen történik  5-8. évfolyamon a tanulók féléves munkája magyar nyelv és irodalom néven egységesen osztályzattal minősíthetők 2010/2011 tanév második félévétől  A tanulók 1. évfolyamon félévkor és év végén magyar nyelv és irodalom néven egységes szöveges értékelésben részesülnek.  A tanulóknak 2-8 évfolyamon évközben adhatók érdemjegyek magyar nyelvből, és magyar irodalomból.  2. évfolyamon félévkor a tanulók magyar nyelv és irodalom néven egységes szöveges értékelésben részesülnek.  A tanulók 2. évfolyamon, év végén, a 3-8 évfolyamon félévkor és, év végén magyar nyelv és irodalom néven egy osztályzattal vannak értékelve.  Ha valamilyen oknál fogva a tanulóknak szüksége lenne e magyar nyelvből és magyar irodalomból külön osztályzatokra /iskolaváltás, továbbtanulás stb. /az évközben külön jegyzett érdemjegyek alapján ezek külön is osztályzatokra válthatók.

185

Életpálya-építés Programcsomag bevezetése:  

Az életpálya-építés kompetenciák az osztályfőnöki tantárgy teljes óraszámába beépítve kerültek bevezetésre. Értékelés érdemjeggyel, és osztályzattal nincs.

A matematika-logika, és az angol kompetencia csomag bevezetése esetén az értékelés megegyezik más tantárgyakra vonatkozó információkkal.

A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét a) heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, b) heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, c) heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli. Az értékelés legyen folyamatos: 

visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,



jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái: 

órai értékelés (szóban, vagy érdemjeggyel az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),



szóbeli felelet értékelése, szóban, vagy érdemjeggyel

 gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére),  írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: érdemjegy + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok, vagy csak szöveges értékelés),  szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért. 

félévi és tanév végi osztályzattal

 félévi és tanév végi szöveges értékelés / nem szakrendszerű oktatásban 5. 6. évfolyamon, 1évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor / Nem szakrendszerű oktatás szöveges értékelés mondatbankja 4. melléklet, 1évfolyam év végi szöveges értékelésének mondatbankja 5. sz. melléklet./ Az ellenőrzés fajtái:  szóbeli feleltetés, amely egy tanórai tananyag számonkérésére szolgál, de kiterjedhet régebben tanult tananyagra is. 

házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,



írásbeli számonkérési formák: •

írásbeli felelet (egy anyagrészből),

185

•

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,

•

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

•

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

•

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).

 a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

185

II. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Oktatási modulok –egészségtan (beépítve az ember a természetben műveltségterületbe) -hon és népismeret -ember és társadalomismeret, etika - mozgóképkultúra, és médiaismeret -tánc és dráma A kerettantervi modulokat önálló modulként tanítjuk, s a tantárgyakkal megegyezően értékeljük és minősítjük. A modulok értékelése félévenként legalább három érdemjeggyel történik. Félévkor, illetve év végén a modul követelményeinek teljesítését osztályzattal minősítjük

Moduláris oktatási program: A TÁMOP 3.1.4. pályázat fenntartásaként alkalmazott moduláris program egyrészt részét képezi a tanítási óráknak, másrészt a szabadidős tevékenységeknek, ezért értékelése elsősorban ösztönző, motiváló jellegű. A moduláris program során végzett tanulói munka, aktivitás, tudás értékelése elsősorban az órai munka során folyamatosan szóban történik.

185

III. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái: a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat /írásbeli felelet/: egy tantervi téma valamely részének, egy tanítási tananyagnak számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető c) Az év eleji, félévi, év végi felmérések /szintfelmérők/ alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. Teljesítmény 0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A feladatok nehézségétől függően szaktanár a meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat módosíthatja. B) Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya 1. Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a) A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Ugyanakkor a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. b) A témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év 185

végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. c.) Projekttel, témahéttel kapcsolatos tanulói feladatok, írásbeli, szóbeli, vagy egyéb alkotó jellegű, egyénileg, vagy csoportosan kivitelezett produktumok érdemjeggyel értékelhetők. Súlyuk egyszeres en vehetők figyelembe. 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai : a) Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb három nappal a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. c) A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből, azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére. d) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell. e) A projekt és a témahét esetében a tanulók tevékenységeit, írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell.

185

4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A) A házi feladatok kiadásának szempontjai : 

a tanulók napi és heti terhelése,



az egyes diákok képességeit, adottságai,



az életkori sajátosságok,



az értelmi fejlettség,



a fejlődés üteme,



házi feladat előkészítettsége,

A projekthez, témahéthez kapcsolódó házi feladatok kiadásával kapcsolatban is a fent említett elveket tartjuk szem előtt. B) A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei: • A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! • A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük! iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. • A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is! • A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint! • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Házi feladat adható egyik tanítási óráról a másikra, hétvégére, a szünetek idejére. • Tanítási szünet idejére, és a hétvégére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése ) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

185



5 A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere

A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének, és minősítésének formája és követelményei. Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása. 5.1. A minősítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Félévkor a minősítés az ellenőrző könyvbe csak számmal kerül be, az év végi bizonyítványba a fenti egyszavas minősítéseket kell beírni. 5.2. A minősítés eljárásrendje:  A tanulók magatartását és szorgalmát az 1. évfolyamon évente négy alkalommal, osztálytanító szövegesen értékeli. Szempontjai igazodnak a többi évfolyam követelményeihez. Az 2-8. évfolyamon a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.  Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály-diákbizottság véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval.  Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható.  A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévő minősítési fokozatok alapján.  Az első félévben az első időszakban-, a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük.  2010/2011 tanév első félévében 1-4. évfolyamon a szöveges értékelést kapnak a tanulók, 5-8 évfolyamon osztályzatokat kapnak.  A 2010/2011 tanév 2. félévétől az 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor csak szöveges minősítés kerül az értesítőbe, vagy a bizonyítványba. A 2. év végéi, a 3-8 évfolyamokon félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba kell bejegyezni. 

A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

 Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti. 5.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: •

Példás (5) az a tanuló, aki: 185

-

a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

előzékenyen,

•

Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása.

•

Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. - a reggeli áhítatokról, és kötelező Istentiszteletekről az osztályfőnök engedélye nélkül távol marad

•

Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

5.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: •

Példás (5) az a tanuló, aki: 185

-

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

•

Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek.

•

Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

•

Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás és szorgalom megítélésekor mindig figyelembe kell venni a gyermek életkörülményeit és képességszintjét! 5.5 Az iskolai jutalmazás formái: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el - az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez - iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt

185

-

vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megőrzésében, annak növelésében az iskola jutalomban részesíti

a, Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret (félévkor és év végén 6 szaktanári dicséret után automatikus) A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni. - fenntartói b, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c, Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni! Iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, előadásokon, bemutatókon, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett közös munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és könyvjutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni! 5.6 Az iskolai büntetés formái: A figyelmeztetések fokozatai: • • • •

Szaktanári figyelmeztetés: A tanórát gyakorta zavaró magatartásért, a tantárgyra vonatkozóan a tanulói kötelezettségek elmulasztásáért, az ellenőrző többszöri otthon hagyásáért. Osztályfőnöki figyelmeztetés: Gyakori tanulmányi és magatartási kötelezettségek elmulasztásáért, a házirend megsértéséért, igazolatlan hiányzásért. Napközis nevelői figyelmeztetés: A napköziben, ebédlőben több alkalommal előforduló rendzavarásért, illetlen viselkedésért. Igazgatói figyelmeztetés: A házirend sorozatos megszegéséért, a többi tanulóra veszélyes magatartásért, a nevelőkkel szembeni súlyos tiszteletlenségért.

185

A jutalmazás és büntetés alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben el lehet térni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján , írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76-77. paragrafusai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: -megrovás -szigorú megrovás -meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása -áthelyezés másik iskolába -eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától -kizárás az iskolából. Az iskolai büntetések kiszabását a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni! A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. 

6 A tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének formája és követelményei

Félévi és év végi minősítés •

Az első, évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor tanulóink teljesítményét szövegesen értékeljük. Fejlődésének üteme félévkor a következők egyike lehet: -

kiválóan halad jól halad megfelelően halad felzárkóztatásra szorul.

Teljesítményének minősítésére év végén a következő kifejezések használhatók: -

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul.

A szöveges értékelés mellett félévkor és év végén tantárgyi dicséretet kaphatnak a tanulók, illetve a bizonyítvány gyenge rovatába az a tantárgy kerül beírásra, amelyből a tanuló gyengén teljesített. •

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók előmenetelét osztályzattal minősítjük: -

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) 185

-

elégtelen (1).

Második évfolyam végétől a nyolcadik évfolyam végéig tantárgyi dicséretet kaphatnak a tanulók. A félévi értékelésnél „5d” jelölést használunk az értékelő naplóban és a tájékoztató füzetben is. Év végén az értékelő naplóban „K” betűvel jelöljük, a bizonyítványba pedig „kitűnő” minősítést írunk. •

Első-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a legalább hat tantárgyi dicsérettel rendelkező tanulók nevelőtestületi dicséretben részesülnek.



7.A tanulók munkájának szöveges értékelése az 1-2 évfolyamon A tanulók tanulmányi előmenetelükről első évfolyamon, és második évfolyam első félévében szöveges érékelésben részesülnek. /2010.évi LXXI. törvény közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosítása a Kt. 70§-ra vonatkozólag/ A törvényi szabályozás:

A törvény 72.§ (2) bekezdése: az iskolában csak olyan bizonyítvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott. Az iskolai nyomtatványok (az év végi bizonyítvány kivételével) az OM által szabályozott rendszer alkalmazásával (személyiségi, adatvédelmi, biztonsági követelmények megtartásával) elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai: - az értékelés a gyerekért, de elsősorban a szülőknek szól - alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet - nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart - a gyerek aktív részese a saját fejlődésének - a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről A szöveges értékelés elvi követelményei: - minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi - figyelembe veszi az életkori sajátosságokat - összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel és a kimunkált értékelési koncepciókkal - személyre szóló és ösztönző jellegű - a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be - konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára

185

A szöveges értékelés rendszerének felépítése a

A helyi értékelés alapelvei - A gyerekek értékelését az osztálytanítók készítik el, figyelembe véve a napközis nevelő és az osztályban tanító nyelvszakos tanár véleményét is . - Első évfolyamon teljes körű értékelések évente négy alkalommal készülnek. November 15.-ei dátummal az első negyedév értékelése, a félévi értékelés a tanév rendje szerint, a harmadik negyedévi értékelés április 15.-ei dátummal, az év végi értékelés szintén a tanév rendje szerint történik. Második évfolyamon szöveges értékelés csak félévkor történik a tanévrendje szerint. - A fent említett értékeléseket évközben önállóan, vagy a tájékoztató füzetben megjelent mondatbank alapján, év végén az OKM által kiadott a „ Szöveges értékelést , minősítést támogató szoftver” használatával készítik el. - A szöveges értékelés tartalmi szempontjai: - magatartás - szorgalom - tantárgyi teljesítmények - a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés, - a fejlődés, illetve fejlettség az alapvető készségekben és képességekben - általános értékelés / év végén /: A ……………….. évfolyam tantervi követelményeinek kiválóan megfelelt, vagy jól megfelelt, vagy megfelelt. ………………tantárgyból felzárkóztatásra szorul.

b

Értékelési funkciók meghatározása - Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. - Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához, a fejlesztési stratégiák kimunkálásához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. - Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás,- egy-egy tanulási szakasz végén ad összegző tájékoztatást az elsajátított ismeretek eredményéről pedagógusnak, szülőnek, tanulónak egyaránt.

c

A szöveges értékelés módja:

1. Szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat: - a tanító részéről - a tanulótársak részéről - önértékelés formájában 2. Írásbeli: például 185

- a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával, - témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével, - aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban ( pl. üzenő füzetbe ), - első negyedévkor, félévkor, második negyedévkor és tanév végén részletes szöveges értékelés. d

Szöveges értékelés dokumentumai: - Oktatási Minisztérium által jóváhagyott bizonyítvány. Az első-harmadik évfolyamokról kiállított bizonyítványok „ Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, a szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. A tanuló szöveges minősítése a pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része, amit a bizonyítvány borítólapjának tárolójába kell elhelyezni. - Az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott törzslap. - A napló. A naplóba a negyedéves értékelések nyomtatott másodpéldányai, a felmérők %-os eredményei és a tájékoztató füzetben megjelenő alkalmi értékelések kerülnek. - Tájékoztató füzet. A tájékoztató füzetbe alkalmi beírások kerülnek a tanuló pillanatnyi eredményeiről és a felmérők %-os eredményeiről.Záró rendelkezések

185

8. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „… az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk, melyek mutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. AZ EGYSÉGES MÉRÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE ALKALMAS PRÓBÁK.

MOTORIKUS PRÓBÁK AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI, TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MÉRÉSÉRE

( 5. – 8. osztály)

I. AZ AEROB ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSÉRE: Cooper – teszt (m) 12 perces futás II. A MINDENNAPI TEVÉKENYSÉGÜNK SORÁN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT IZOMSOROK ERŐ ERŐÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE:

1-2. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése - Helyből távolugrás (m) - Helyből 5-ös sorozatugrás, páros lábbal (m) 3. A kar, a törzs és a lábizmok együttes erejének mérése - Egykezes labdalökés helyből, az ügyesebb kézzel (m) 4. A váll – és törzsizmok gyorsasági erejének mérése - Kétkezes dobás hátra fej fölött ( m)

185

5. A vállöv és a kar erejének, erőállóképességének mérése - Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig 6. A csípőhajlító és a hasizmok erő, erőállóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig 7. A hátizmok erő, erőállóképességének mérése - Hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés, folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig A mérések során a 2. -4 . osztályokban a felsorolt motorikus próbák közül a Cooper- tesztet kitartó futásra ( 4 perc), az 5-ös sorozatugrást kötélhajtásra váltottuk (30 mp / db). A minősítés során a pontozás is ennek megfelelően történik. A TANULÓK ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

/ 7-14 éves korúak: a láb-, a kar- és törzsizmok erejének, erőállóképességének mérése/

A felvétel helye: Kunhegyesi Református Általános Iskola A felvétel ideje: 2009. szept. 7. - 2009. okt. 1. Résztvevők: 2. – 4. osztály 5. – 8. osztály

MINŐSÍTÉS

2. -4. osztályban: 0 – 18 pontig 19 – 27 pontig 28 – 41 pontig 42 – 49 pontig

gyenge elfogadható közepes jó 185

50-

kiváló

5. -8. osztályban: 0 21 41 61 81 101 121

-

20,5 40,5 60,5 80,5 100 120,5 140

pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ- KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE

Gyenge 1. osztály 0 2. osztály 8 3.a oszt. 1 3.b oszt. 4 4. osztály 11 Fő: 24 % 29,26

Elfogadható 0 8 0 4 6 18 21,95

Közepes 0 7 8 8 5 28 34,14

Jó 0 1 4 1 1 7 8,53

Kiváló 0 0 2 3 0 5 6,09

Fő 0 24 15 20 23 82 100

Az első osztályosok az őszi felmérésben nem vettek részt.

Osztály Igen gyenge 5. 3 6. 8 7. 1 8. 5 Fő 17 % 19,54

Gyenge Elfogadható Közepes Jó

Kiváló Extra

Fő

11 5 1 1 18 20,68

0 1 1 0 2 2,29

21 32 14 20 87 100

5 13 6 7 31 35,63

2 3 3 4 12 13,79

0 2 2 2 6 6,89

0 0 0 1 1 1,15

185

ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK 1. A mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. 3. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. 4. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. 5. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbán minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértéket, (a megadott táblázat segítésével) meghatározni. 6. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 7. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 8. A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik. 9. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

185



9. Tantervek

A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Tantárgyak

A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Matematika

Informatika

Informatika

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Ember a természetben Ember és társadalom

Környezetismeret

Művészetek Ember és társadalom

Ének-zene

Művészetek

Rajz és vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben

Technika és életvitel

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport



10. Az oktatási rendszer szerkezete:

Iskolánkban az oktatás 1-8. osztályig kötelező és választható foglalkozások keretei között zajlik. A tantárgyak a NAT ajánlása, ill. a református oktatás igényeinek figyelembevételével kerültek kiválasztásra. Az óraszámok kialakítása a Közoktatási törvény 52§-hoz, igazodva történik. Az iskola pedagógiai programjában elfogadott óratervek alapján az igazgató minden év március 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy nevét, heti óraszámát. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben a gyermeke tizennegyedik életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolhatja. A tantárgyválasztás egy tanévre szól.

185

Kötelező órák száma évfolyamonként 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 20+2 20+2 20+2 22,5+2

Választható órakeret évfolyamonként 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 2 2 2 2

5. évf. 22,5+2

5. évf. 5,6

6. évf. 22,5+2

6. évf. 5,6

Választható órakeretből felhasznált órák száma évfolyamonként 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 2 2 2 1,5 2 2,5

7. évf. 25+2

7. évf. 7,6

7. évf. 1,5

8. évf. 25+2

8. évf. 7,6

8. évf. 1

Választható tantárgyak Alsó tagozat: angol, matematika, képességfejlesztés Felső tagozat: informatika, testnevelés, matematika, egyházi ének, felvételi előkészítő Oktatási modulok –egészségtan -hon és népismeret -ember és társadalomismeret, etika - mozgóképkultúra, és médiaismeret -tánc és dráma

185

Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok 1-8 évfolyamra

Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy Kötelező tanítási órák tantárgyai Hit- és erkölcstan Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Informatika Ének-zene Rajz Technika életvitel Testnevelés és sport Kötelező órák összesen: Nem kötelező (választható) tantárgy: Angol Matematika Képességfejlesztés Mindösszesen:

1. évfolyam Heti órasz. Éves órasz.

2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Heti órasz. Éves órasz. Heti órasz. Éves órasz. Heti órasz. Éves órasz.

2 8 4,5

74 296 166,5

2 8 4,5

74 296 166,5

2 8 4

74 296 148

1

37

1

37

1,5

55,5

1 1,5 1 3 20 (+2)

37 55,5 37 111 740(+74)

1,5 1 1 3 20 (+2)

55,5 37 37 111 740(+74)

1 1,5 1 3 20(+2)

37 55,5 37 111 740(+74)

1

37

1

37

1

37

1 24

37 888

1 24

37 888

1 24

37 888

2 7,5 3,5 3 1,5 1 1 1 1 3 22,5(+2)

74 277,5 129,5 111 55,5 37 37 37 37 111 832,5(+74)

0,5 1 26

18,5 37 962

186

Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy

5. évf. Heti Éves órasz. órasz. 1 37 1 37

Hit-és erkölcstan Hit és erkölcstan nem szakrendsz. Ó. Magyar nyelv és irodalom 2 Magyar nyelv és ir. Nem 2 szakrendsz. Ó Történelem és állampolgári 2 ism. Idegen nyelv (angol) 2 Idegen nyelv (angol)nem szakr.ó. 1 Matematika 2 Matematika nem szakrendsz. Óra 2 Informatika Természetismeret 1,5 Ember a természetben Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene 1 Rajz 0,5 Rajz nem szakrendszerű óra 1 Technika és életvitel 1 Testnevelés és sport 2,5 Osztályfőnöki 1 Hon-és népismeret (modul) 1 Tánc és dráma (modul) Ember és társadalomismeret, etika (modul) Mozgóképkultúra és médiaismeret (modul) 22,5(+2 Kötelező óraszám a törvény ) alapján Nem kötelező választható tantárgy: Informatika 1 Testnevelés Matematika Egyházi ének 1 Felvételi előkészítő Mindösszesen: 24,5 (+2)

6. évf. Heti Éves órasz. órasz. 1 37 1 37

7. évf. Heti Éves órasz. órasz. 2 74

8. évf. Heti Éves órasz. órasz. 2 74

74 74

2 2

74 74

4

148

4

148

74

2

74

2

74

2

74

74 37 74 74

2 1 1 2 0,5

74 37 37 74 18,5

3

111

3

111

3

111

3

111

1

37

1

37

2,5

92,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37

0,5 2 1

18,5 74 37

1 2 0,5

37 74 18,5

0,5

18,5 0,5

18,5

55,5

37 18,5 37 37 92,5 37 37

1

37

1 1 2,5 1

37 37 92,5 37

1

37

832,5 (+74)

22,5(+2)

832,5 (+74)

37

0,5

18,5

37

1 1

37 37

980,5

25(+2)

999

25(+2)

925 (+74)

25(+2)

925 (+74)

0,5 1

18,5 37

0,5 0,5

18,5 18,5

1 37 26,5(+2) 1054,5 27(+2) 1073

186

Választható órakeretből megmaradt óraszám csop.bontásra, sportkörre

3,5 + 4. oszt. 0,5

128,5

3

111

6

222

5,5

203,5

Az előírt tananyag és követelmény • •

Iskolánk a Református Pedagógiai Intézet által készített Református Kerettanterv tanterveit használja, kiegészítve a kompetencia alapú oktatás hozta változással. Azokon az évfolyamokon, ahol a kompetencia alapú programcsomagok oktatásának fenntartása folyik, a Konzorcium által kiadott kerettantervek adaptálása alapján kerül sor az oktatásra.

Helyi tantervünk alapját a nevelőtestület által elfogadott tantárgyi rendszer képezi. Az iskola óraterve, mint tartalmában, mint szerkezetében tükrözi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. A helyi tantervünk tantárgyakra és követelményekre lebontott anyagát CD- formájában tároljuk.



10. Az iskola 1-8 évfolyamán tanított tantárgyak tantervei - mellékelve ( 1. sz. melléklet CD-n) . A bevezetésre került kompetencia programcsomagok tantervei -mellékelve ( 2. sz. melléklet CD-n)

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa a./

A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A véleményezésre jogosultak számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidővel.

b./

A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az intézmény igazgatói irodájában, irattárában, ill. könyvtárában kerül elhelyezésre

c./

A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az iskolahasználók az intézmény igazgatójától kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, ill. az intézmény honlapjáról is lehetőség van azt letölteni.

d./

A pedagógiai program módosítása 185

Az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását - indoklás mellett - kezdeményezheti az igazgató, az intézmény vezetősége, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

185

2.

Legitimációs záradék Intézményünk helyi pedagógiai programját a nevelőtestület 2010. -án elfogadta. Érvényes 2010. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig. Felülvizsgálatát 2014. évben határozta meg. 2010. -án a Szülői Szervezet egyhangúlag elfogadta. 2010. -án a Diákönkormányzat elfogadta a helyi pedagógiai programot. 2010. -én a fenntartónak véleményezésre átadtuk. Kunhegyes, 2010. …………….. Baranya Pálné sk. igazgató A Kunhegyesi Református Egyházközség Presbitériuma……../2010 sz.-ú határozatával a helyi pedagógiai program módosítását jóváhagyta. (jegyzőkönyvi kivonat mellékelve) A nevelőtestületi véleményezést és elfogadást igazoló jegyzőkönyvi kivonat csatolva A Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményezését és elfogadását igazoló jegyzőkönyvi kivonat csatolva

Mellékletek . 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az iskolai pedagógiai programjához tartozó helyi tanterv 1-8. évfolyamra. /CD melléklet/ A konzorcium által kiadott kompetencia programcsomagokhoz tartozó kerttantervek /CD melléklet/ A nem szakrendszerű oktatás tantervei Szöveges értékelő lap a nem szakrendszerű oktatáshoz 1 évfolyamon alkalmazott szöveges értékelés mondatbankja Belső mérési rendszer

Mellékletek 1.sz melléklet: CD-n 2. sz melléklet CD-n

185

3. sz. melléklet: Nem szakrendszerű oktatás tanterve

Nem szakrendszerű oktatás (6. évfolyam) Tantárgyak bevonása Matematika (benne: problémamegoldás) elemi számolási készség (számírás, mértékegység-váltás, a négy alapművelet 100-as számkörben) elemi rendszerező képesség elemi kombinatív képesség Magyar nyelv és irodalom (benne: kommunikációs képességek, szövegértés-olvasás) Olvasáskészség (szövegértő, élményszerző, elemi olvasástechnika) Íráskészség (rajzoló írástól a kiírt írásig eljutni) További tantárgyak : Angol nyelv Rajz, vizuális kultúra Hittan

Az alapozó szakasz meghosszabbításától várt eredmények

A tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismertetése és begyakoroltatása A tanulás belső motivációjának lehetséges erősítési formái A tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepe Az előzetes ismeretek mozgósításának hatásai A korrigálás mozzanatának szükségszerűsége és előnyei A kooperatív tanulás módozatai A problémamegoldási képességek fejleszthetősége komplex feladatokkal A differenciálás és az egyéni képességek fejlesztésének szükségszerűsége Információs és kommunikációs technika Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása Tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód

186

A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Szövegértésiszövegalkotási kompetenciák

Matematikai kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Gazdasági nevelés

Környezettudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

Szókincs Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás A tantárgyakon átívelő tanulási képesség Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása alapműveletek rutinos végzése matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben írás, olvasás, számolás saját tanulási stratégia összpontosítás tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatás kérés tudatos fogyasztóvá válás kockázatok mérlegelése rövidebb és hosszabb távú előnyök fenntartható fejlődés állampolgári kötelességek személyes felelősség válságjelenségek fogyasztás és erőforrások Érdeklődés Önállóság könyvtári és más információforrások előzetes tudás mozgósítása csoportos tanulás módszerei az emlékezet erősítése jegyzetelési technikák forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, 185

új kontextusban alkalmazás

185

Értékelési szempontok (magyar, hittan) Köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás Jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét Különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Írásban helyesen jelöli a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, az igekötős igék gyakori eseteit, továbbá hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.

Értékelési szempontok (matematika) a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben, indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését, valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni, konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti 185

fogékonyság fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell hogy legyen. Olvasás, írott szöveg megértése Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. Rövidebb terjedelmű (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések, Halmazok megértése és alkalmazása Elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással és a benne levő elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Adott és a gyerekek által előállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságainak megnevezése. Azonos elemek rendezése után átrendezése új adott vagy önállóan megválasztott szempont szerint; szempontváltás (pl. betűrendben felsorolt verscímek átrendezése a kezdősorok betűrendje szerint). Íráskép és helyesírás A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerűségek, az elválasztás, a betűrendbe sorolás és a keltezés főbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel. A tanulási képesség fejlesztése Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló műfajában. A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé. Gondolkodási és megismerési módszerek Elemi módszer alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez. A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi tevékenységgel és szóban, rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése, megítélése igazsága, érdekessége, adott szempontú fontossága szerint. Számtan, algebra Alapszintű jó fejszámolási készségek, erre épülő becslőképesség alapozása; jó jártasság a tanult írásbeli műveletek elvégzésében, ellenőrzésében. Más számolási eljárások és eszközök elfogadása, megismerésére való nyitottság és készség (pl. szorobán, zsebszámológépek célszerű használata). Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése. Az alkotó, a problémamegoldó, az algoritmusos és az analógiás gondolkodás fejlődése. A gyerekek eredményeikért való felelősségvállalásának fejlesztése. Geometria Alkotások térben, síkban Tulajdonságok és kapcsolatok A szerkesztés és a definiálás gondolati előkészítése konstrukciókkal. Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemző tulajdonság és kapcsolat. (Testek: lapok, csúcsok, élek száma; konvexitás; a lapok alakja, egybevágósága. Síkidomok: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága. 185

Alakra jellemző tulajdonságok: hosszúkás, tömzsi, kövérkés, karcsú …

Magyar nyelv és irodalom 6. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám: Irodalom: Nyelvtan:

74 óra 2 óra 1 óra 1 óra

Beszédkészség, beszédművelés Célok és feladatok: A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése, egyszerű és érthető közlés az alkalomnak megfelelően A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése, törekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére Különböző mondatfajták változatos használata a szándéknak megfelelően Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával Fejlesztési követelmények: A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció, a mondat- és szövegfonetikai eszközök rugalmas és kifejező alkalmazása társalgásban, felolvasásokban és memoriterekben. Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával. Néhány nyelvi változat ismerete: társakkal, felnőttekkel való beszéd (tegezés, magázás) Saját vélemény alkotása, megvédése, érvelés Olvasás, írott szöveg megértése Célok és feladatok: A hangos és néma olvasási technika fejlesztése, az értelmező, a bíráló és az alkotó olvasás fejlesztése Szótárak, lexikonok használata, a könyvekből tanulás képességének megalapozása Rövidebb és hosszabb művek, népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasása: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; novellák, elbeszélések és ifjúsági regények ismerete; néhány művészi eszköz ismerete és használata. Az aktív és passzív szókincsgazdagítása Az írásbeli és szóbeli vélemény megfogalmazása, gyakorlása

185

Fejlesztési követelmények: Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli folyamatos olvasása Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés, címadás, szómagyarázat, kifejezés-értelmezés, időrend, helyszín, szereplők, események megnevezése, információk visszakeresése, összefüggések jelölése, válaszadás kérdésekre. Másfél oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással A kreativitás fejlesztése olvasmányok dramatizálásával, ünnepélyek szervezésével, dramatizálás, szerepjátszás tanítói segítséggel Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása (hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás)

Írás, szövegalkotás Célok és feladatok: Az írástechnika folyamatos fejlesztése, rendezett írásmód gyakoroltatása Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának további fejlesztése Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/ Önkifejezés és kreativitás; szövegek átírása, történetek folytatása, előzmény és következmény lehetőségeinek megfogalmazása Fejlesztési követelmények: Rendezett, tiszta, olvasható, íráskép és lendületes írástempó Hibátlan másolás 6-7 percig. Mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása, nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása az írásbeli munkákban Anyaggyűjtés és elrendezés lexikonokból, kézikönyvekből Az írásmunka gazdaságos és esztétikus elrendezése Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok: • A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel, gyakorlottság a szavak jelentésviszonyaiban • Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség, az egy- és többjelentésű szavak alkalmazása, rokon értelmű szavak ismerete • A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. Fejlesztési követelmények: • Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása • A tanult szó- és mondattani ismeretek alkalmazása • Az igemódok változatos alkalmazása a szövegnek megfelelően • Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés, szóalkotás, • A helyesírási önellenőrzés további fejlesztése

185

•

A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, mondatok, mondatfajták, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 40-50 szóban.

Matematika 6. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

74 óra 2 óra

Tájékozódás Célok és feladatok: • Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítő viszonyok megismerése • Tájékozódást saját testhelyzethez képest, és a másik ember nézőpontja szerint • Tájékozódás térkép és egyéb vázlatok alapján • Mérések különböző mértékegységekkel, a szabványmértékek megismerése, alkalmazásuk, átváltásuk Fejlesztési követelmények: • Tájékozódás síkban és térben; relációs szavak megtanulása és használatuk pl: jobb, bal, benne, előtte, mögötte, irányok és arányok ismerete • A dimenzió megértése, térbeliség ábrázolása két dimenzióban • Testek felismerése és elkészítésük, testhálók készítése • Pont, egyenes, szakasz fogalma • Tengelyes tükrözések készítése, párhuzamos és merőleges fogalma, egyenesek előállítása, szakaszok és felezésük elkészítése • A háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai, speciális esetek • A kör tulajdonságai • A kerület fogalma és kiszámításuk MEGISMERÉS: Számtan, algebra Célok és feladatok: • Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, megkülönböztetés, a tulajdonság tagadása • A figyelem tartósságának és terjedelmének növelése, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése • Szétválogatás, több szempont egyidejű követése • Halmazok eszközjellegű használta • Tájékozódás és műveletvégzés a 10 000-es számkörben Fejlesztési követelmények: • Számok írása, olvasása, ábrázolása, kerekítése, műveleti jelek ismerete és tudatos alkalmazása • Műveleti tulajdonságok, helyes műveleti sorrend • Becslés, összehasonlítás a törtek körében is • A 10 hatványai és használatuk, egyszerű oszthatósági szabályok 185

• • • • • •

Szöveges feladatok megoldása, adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása Egyszerű számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok megoldása Arányosság; egyenes és fordított: kiszámításuk Százalékszámítás arányos következtetéssel Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása, a megoldások ábrázolása Többféle megoldási mód keresése, a megoldások ellenőrzése

Gondolkodási módszerek Célok és feladatok: • A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése • Az elsajátítás képességének fejlesztése • A kommunikációs készség fejlesztése • A nyelv logikai elemeinek helyes használata Fejlesztési követelmények: • A matematikai logikában használatos kifejezések és jelentéstartalmuk /és, vagy, ha akkor, minden, van olyan, nem, stb/ • Állítások igazának és hamisságának eldöntése, igaz, hamis állítások megfogalmazása • A megoldások megtervezése, eredmények összevetése a valósággal • Változatos szövegek értelmezése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása Összefüggések, függvények, sorozatok Célok és feladatok: • Rendszeralkotás, elemek elrendezése különböző szempontok szerint • Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről • Elképzelések, definíciók, tételek megfogalmazása • Szabályok alkotása, szabályokhoz számok rendezése Fejlesztési követelmények: • Táblázatok, fadiagram, útdiagram kezelése, értelmezése, használata • A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése • Modell alkotása probléma megoldásához • Sorozatok alkotása, elemek sorozatba rendezése, megkezdett sorozat folytatása • Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta rendszerben

Élő idegen nyelv Angol 6. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: 185

•

A diák értse és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat.

•

Legyen képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan és tagoltan beszél és segítőkész.

Tevékenységformák Hallás: -

Megérteni idegen nyelven egy étel hozzávalóit. Étlapról ételt kiválasztani hallott kérés alapján. Személyek közötti viszony felismerése hallott párbeszéd alapján. Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven. Időjárás-jelentés megértése hallott szöveg alapján. Szövegből különböző tevékenységek felismerése. Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása. Évszámok és életrajzi adatok megfelelő párosítása idegen nyelven.

Olvasás: -

Beszéd: -

Recept, ételek leírásának olvasása idegen nyelven. Éttermek megnevezése, egyedi ételek kiválasztása. Önkiszolgáló éttermek működése. Érdekes szokások idegen országokban. Hivatalos és baráti meghívók olvasása. Hogyan élnek az emberek a távoli tájakon? Személyes szabadidő eltöltések megismerése. Újsághirdetések olvasása. TV, rádió, moziműsor olvasása. Film, színdarab szinopszisa. Könnyített részletek ifjúsági művekből. Egy ma élő személy életrajza. Egy korábban élt híres ember életrajzának olvasása.

Éttermi párbeszédek, rendelés, rendelésfelvétel. Asztali párbeszédek. Kedvenc étel ismertetése. Meghívás vendégségbe, bemutatás. Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra. Képleírás az időjárással kapcsolatosan. Telefonon érdeklődni az időjárásról. Kedvenc programjaim. Kedvelt időtöltések, hobbik. Életrajz ismertetése. Egy ismert személy életéről beszéd.

Írás: 185

-

Étlap összeállítása. Recept írása idegen nyelven. Menü összeállítása recepttel. Meghívók készítése, papíron és elektronikusan. Kedvenc évszakok leírása. Időjárás-jelentés írása. Program összeállítása külföldi vendég számára. Kedvenc hobbim. Kérdőívek kitöltése. Kedvenc együttesem. Életrajz írása idegen nyelven. Életrajzi kérdőív kitöltése.

A továbbhaladás feltételei • A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket értse meg, hallott szövegből a lényeget szűrje ki. • A tanuló a tanult minta alapján egyszerű közléseket fogalmazzon meg. Párbeszédben érdeklődjön, válaszoljon, kérjen segítséget. • A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből lényeget szűrje ki, a megfogalmazott kérdésekre válaszoljon. • A tanuló egyszerű közléseket fogalmazzon meg, a mondatokat helyesen írja le. Egyszerű kérdőíveket helyesen töltsön ki.

VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam Óraszám: Éves óraszám: Heti óraszám:

37 óra 1 óra

Cél: • A vizuális nyelv kifejező és ábrázoló szándék szerinti használatának erősítése, tudatosítása, a vizuális közlés- és kommunikáció-változatok szélesedő skálájával történő ismerkedés. • Önállóság, kreatívitás kialakítása, fejlesztése. A mű-, látvány-, és tárgyelemzésben, a véleményformálásban és az alkotásban. A művészeti ismeretek bővítése és válogatottan különböző korokból, kultúrákból és kontinensekről származó műalkotásokkal a művészettörténeti tanulmányok előkészítése. • A megfelelő kritikai érzék előkészítése. Az ízlés, a belső igényesség és a tárgyilagos önértékelés alapjainak kialakítása.

185

Követelmény: • Legyen jártas a vizuális minőségek és a kompozíciós megoldások felismerésében és alkalmazásában. • Ismerje a különböző anyagok viselkedésének törvényszerűségeit, legyen képes a kifejezőeszközök megválasztásával, alkalmazásával a gondolatok közlésének erősítésére. • Legyen jártas néhány egyénileg választott technika használatában, a kézművesség egyik ágában; képes a technikai kivitelezés minőségének megítélésére. • Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást. • Ismerje néhány festészeti, szobrászati és grafikai műfajt és technikát, a műfaji-technikai sajátosságokat meg tudja fogalmazni az elemzések során. • Legyen képes a látvány (tárgy, tárgycsoport, jelenség) tanulmányozására, elemzésére, egyszerű magyarázó ábrák készítésére és elemzésére. • Legyen jártas a látványtól való elvonatkoztatásban, a forma- és színredukció megoldásaiban, a téri modellkészítésben. • Rendelkezzen alapismeretekkel a szerkesztőrajz közlésformájáról, különböző közlésfajták jellemzőiről, jártas a szerkesztőrajz készítésében. • Ismerje a vizuális információközlés legelterjedtebb módjait, alapvető jellemzőiket; legyen képes a betű és kép együttes alkalmazására. • Ismerje a legfontosabb képi jeleket, a nemzeti ereklyéket. • Ismerje a tárgytervezés és -készítés folyamatának legfontosabb lépéseit, szempontjait. • Legyen képes az életmód, a lakás berendezése és a használati tárgyak közötti összefüggések felismerésére. • Legyen tájékozott lakóhelye, megyéje népi kismesterségeiről. • Váljon igényévé a kultúrált környezet, annak megteremtésében, fenntartásában aktívan vegyen részt.

Tartalom: • Kifejezés, képzőművészet: - személyes és művészeti (népművészet, képzőművészet, színház, tánc, zene, irodalom) élmények feldolgozása képi, plasztikai kompozíciókban (pl. népballadák, a magyar és a világirodalom klasszikusai, antik mitológia, biblia, mondák, legendák, klasszikus és rockzene),  homogén és vegyes rajz- és festőtechnikák,  monotípia, papírmetszet,  mintázás-térformálás, papírplasztika,  képsorok egyszerű animációval,  különböző korokból származó műalkotások elemzése; az elemzések során a művészeti műfajok (szobrászat: körplasztika, dombormű; festészet: táblakép- és falfestészet; sokszorosító grafika: mély- és magasnyomás) és technikák (szobrászat: faragás, mintázás, öntés; táblakép: tempera- és olajfestés; falfestészet: freskó, mozaik; mélynyomás: rézkarc; magasnyomás: fametszet, linómetszet) jellemzőinek vizsgálata, 185

-

a vizuális nyelv alapelemei, a használt technika/anyag és a komponálási mód kifejező hatásán alapuló alkotómunka, a kifejező hatás megfigyelése az elemzett művekben.

• Vizuális kommunikáció: − kompozíciós gyakorlatok látványok ábrázolásával, − tárgyak felépítését, tagoltságát magyarázó, elemző rajzok, tér- és tömegviszonyokat értelmező makettek készítése forma- és színredukcióval, − fejlődést, változást, működést, folyamatot magyarázó, szemléltető ábrák készítése, − geometrikus térmodellek készítése papírból hálózatrajz, szerkesztőrajz alapján, − 3 képsíkos vetületi ábrázolás az elkészített geometrikus formákról, − térformálás - térábrázolás: összetettebb makettek készítése papír- és textilplasztikában, természetes anyagok használatával; alaprajz és térképkészítés (pl. történelmi mondák, legendák, olvasmányok alapján helyszínek, épületek - jurta, vár, templom; népi építészet vagy helyi műemlék feldolgozása), − a sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, film) jellemzőinek elemzése, a kép és szövegfolt arányára figyelve újság, könyvcímlap tervezése, − a képi közlések szabályainak, konvencióinak tanulmányozása közismert jelekben, szimbólumokban,  jelképek, nemzeti ereklyék (pl. címer, zászló, szakrális tárgyak),  jel- és üzenettartalma,  a közösségi élet jelei - informáló jelek a mindennapi életben, − vizuális jelek gyűjteményének készítése; jeltervezés és kivitelezés. • Tárgy- és környezetkultúra: − a tervezési folyamat alapjainak megismerése valódi szükségletként jelentkező vagy elképzelt (esetleg fantasztikus) tárgy létrehozásával:  a hiányhelyzet felismerése,  ötletek a hiány pótlására,  tervezés az anyagok, eszközök megválasztásával,  kivitelezés,  (pl. egy használati tárgy -iskolai felszerelés, személyes tárgy- elkészítése; játék vagy báb készítése), − a viaszírásos batiktechnika munkafázisai, tárgykészítés-díszítés (pl. terítő, párna, trikó), − a tágabb környezet rendeltetésének, formáinak elemzése, kritikája:  különböző funkciójú épített terek osztásai, mozgáslehetőségek a terekben, térérzetek,  életterek, az otthon berendezése és tárgyai, − egy választott tárgy történeti változásai

Hit- és erkölcstan 6. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

37 óra 1 óra

Beszédkészség, beszédművelés 185

Célok és feladatok: A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése, egyszerű és érthető közlés az alkalomnak megfelelően A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése, törekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére Különböző mondatfajták változatos használata a szándéknak megfelelően Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával Fejlesztési követelmények: A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció, a mondat- és szövegfonetikai eszközök rugalmas és kifejező alkalmazása társalgásban, felolvasásokban és memoriterekben. Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával. Néhány nyelvi változat ismerete: társakkal, felnőttekkel való beszéd (tegezés, magázás) Saját vélemény alkotása, megvédése, érvelés Olvasás, írott szöveg megértése Célok és feladatok: A hangos és néma olvasási technika fejlesztése, az értelmező, a bíráló és az alkotó olvasás fejlesztése Szótárak, lexikonok használata, a könyvekből tanulás képességének megalapozása Rövidebb és hosszabb bibliai történetek ismerete Az aktív és passzív szókincsgazdagítása Az írásbeli és szóbeli vélemény megfogalmazása, gyakorlása

Fejlesztési követelmények: Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli folyamatos olvasása Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés, címadás, szómagyarázat, kifejezés-értelmezés, időrend, helyszín, szereplők, események megnevezése, információk visszakeresése, összefüggések jelölése, válaszadás kérdésekre. Másfél oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással A kreativitás fejlesztése bibliai történetek dramatizálásával, egyházi ünnepélyek szervezésével, dramatizálás, szerepjátszás tanítói segítséggel Írás, szövegalkotás Célok és feladatok: Az írástechnika folyamatos fejlesztése, rendezett írásmód gyakoroltatása Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának további fejlesztése Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása Önkifejezés és kreativitás; szövegek átírása, történetek folytatása, előzmény és következmény lehetőségeinek megfogalmazása Fejlesztési követelmények: Rendezett, tiszta, olvasható, íráskép és lendületes írástempó 185

Hibátlan másolás 6-7 percig. Mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás Anyaggyűjtés és elrendezés lexikonokból, kézikönyvekből Az írásmunka gazdaságos és esztétikus elrendezése Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok: • A nyelvhasználat tudatossá tétele • A helyesírás további alapvető szabályainak alkalmazása. Fejlesztési követelmények: • Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása • A tanult szó- és mondattani ismeretek alkalmazása • A helyesírási önellenőrzés további fejlesztése

4. sz. melléklet: Szöveges értékelő a nem szakrendszerű oktatáshoz

A nem szakrendszerű képzés szöveges értékelése

Tanuló neve: ________________________________ 185

A nemszakrendszerű oktatás óraszámának megosztása: Magyar Matematika: Hit-és erkölcstan: Angol: Rajz:

2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Év végi értékelés: 6. osztály A közösen végzett feladatokban:

aktívan vesz részt

többnyire részt vesz

változó mértékben vesz részt

nem vesz részt

A kooperációs feladatokban

vezető szerepet játszik együttműködik működik együtt nem mindig készül el a feladataival igényli a biztatást nem készül el a feladataival

Munkavégzése:

képes önállóan dolgozni

csoportban is tud dolgozni

páros munkára is alkalmas

egyéni bánásmódot igényel

Munkához való viszonya:

Szókincs:

szorgalmas mindig elvégzi feladatait nem mindig készül el a feladataival igényli a biztatást nem készül el a feladataival

gazdag, választékos rövid mondatokat használ

Olvasás:

nem működik együtt, de nem

megfelelő szegényes

felkészülés után kifejező, folyamatos, lendületesen, hibátlanul olvas folyamatos, kevés hibát vét, egysíkú folyamatos, sok hibával olvas

újra olvas szavakat akadozó, sok hibával olvas

szóképekben olvas

biztos, a kérdésekre pontos választ tud adni Szövegértése: pontatlan, hibás választ ad a feltett kérdésre csak részben érti, amit olvas

Szövegfeldolgozásra:

önállóan képes

nem érti

kérdések alapján képes feldolgozni

csak segítséggel

Fogalmazása:

megfelelően tagolt, önállóan képes adott témáról fogalmazást írni

185

tagolja fogalmazását, de írásához segítségre van szüksége még nem tud megfogalmazni segítséggel sem összefüggő gondolatokat

Írásának külleme:

szép, tiszta

megfelelő

Fejszámolása:

Hibátlan, gyors

rendezetlen, gondatlan

néha hibázik, gyors

kicsit lassú

sokat hibázik, nagyon lassú Alapműveletek: - Összeadása:

gyors, hibátlan

kevés hibával

sok hibával dolgozik

gyakorolni kell

-

Kivonása

gyors, hibátlan

kevés hibával

sok hibával dolgozik

gyakorolni kell

-

Szorzása

gyors, hibátlan

kevés hibával

sok hibával dolgozik

gyakorolni kell

-

osztása

gyors, hibátlan

kevés hibával

sok hibával dolgozik

gyakorolni kell

Számsorozatok szabályainak felismerése

hibátlan

néha hibázik

sokat hibázik

A szöveges feladatok megoldását

önállóan végzi

segítségre szorul

nem tudja elvégezni

Logikai feladatok végzése

Gyors, könnyű

kicsit nehézkes

sok segítségre szorul

Testek, síkidomok tulajdonságai; geometriai ismeretei:

biztosak

kicsit hiányosak

nagyon hiányosak

Téri ábrázolása:

átlagon felüli, egyedi

Kreatív, alkotó

szokatlan, érdekes megoldásokat talál

átlagos

még nem tudja

gyenge

minta alapján képes alkotásra

csak segítséggel képes

Kunhegyes, 2010. június 15. ______________________

_________________________

______________________

_________________________

______________________

_________________________

Tanuló neve:_________________________________

Magyar

kiválóan megfelelt jól megfelelt

megfelelt

Matematika

kiválóan megfelelt jól megfelelt

megfelelt 185

Angol

kiválóan megfelelt jól megfelelt

megfelelt

Rajz

kiválóan megfelelt jól megfelelt

megfelelt

Hittan

kiválóan megfelelt jól megfelelt

megfelelt

185

5. sz. melléklet: 1 évfolyamon alkalmazott szöveges értékelés mondatbankja

1. osztály

Magatartás: • • • •

példás jó változó rossz

Szorgalom : • • • •

példás jó változó hanyag

Magyar nyelv és irodalom Beszéd és szóbeli kifejezőkészség: A beszéd tisztasága, szókincse: • Beszéde tiszta, érthető, szókincse gazdag, választékosan beszél. • Beszéde korrekciót igényel. • Beszéde tiszta, érthető, szókincse életkorának megfelelő. • Beszéde alakilag ép, beszédhasználata szegényes szókincsre épül, bátortalanul, halkan beszél. • Néhány hangképzése még bizonytalan, de szókincse életkorának megfelelő. • Néhány hangképzése még bizonytalan, szókincse fejlesztésre szorul. Írás: Íráshasználat • Vonalvezetése és írása biztos. • Vonalvezetése és írása határozatlan. • Füzete tiszta, rendezett. • Füzetvezetése egyenetlen. • Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos. • Betűalakítása, a betűk kapcsolása pontatlan • A betűalakítására nem képes. 185

Írástempó • • •

Írástempója az átlagnál gyorsabb Írástempója életkorának megfelelő. Az írástempója lassú.

Másolás • • •

A tanult betűket, szavakat pontosan másolja írott és nyomtatott mintáról. A tanult betűk, szavak másolása pontatlan. A tanult betűk és szavak másolása nehézséget jelent.

Tollbamondás • • •

Tollbamondás után hibátlanul leírja a betűket és a szavakat. Tollbamondás után még pontatlanul írja le a tanult betűket és szavakat. Tollbamondás után még nem tudja leírni a tanult betűket és szavakat.

Olvasás: Hangos olvasás (technika) • Hibátlanul felismeri és megnevezi a tanult betűket, szavakat önállóan összeolvassa. • Bizonytalan a tanult betűk felismerésében és megnevezésében. • Az alábbi betűk felismerésében még bizonytalan:_____________ • Felismeri és megnevezi a tanult betűket, de az azok összeolvasásában segítséget igényel. • Rövid szövegek esetében már mondatokat olvas és megérti azokat. • Elolvas rövid szavakat, mondatokat, de azok megértése még nehézséget jelent számára. • Néma olvasás (szövegértés). • Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni, a szöveggel kapcsolatos feladatokat megoldani. • Képes elolvasni rövid szövegeket, és megérti azokat. • Képes önállóan elolvasott szavak magyarázatára, de a szövegértése még bizonytalan. • Elolvassa a rövidebb szövegeket, de nem érti meg azokat. • A rövidebb szövegek önálló néma olvasására még nem képes. Matematika: (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint.) Számfogalom • •

Számfogalma biztos 0-20-ig. Számfogalma bizonytalan 0-20-ig.

Számolási készség •

Adott egyszerű szabály szerint képes számsorozat folytatására. 185

• • • • • •

Segítséggel tudja a számsorozatot folytatni. Nem képes megadott szabály szerint számsorozat folytatására. Önállóan képes összeadni és kivonni a 20-as számkörben, ritkán hibázik. Önállóan képes összeadni és kivonni a 20-as számkörben, de gyakran hibázik. Eszközzel tud összeadni és kivonni a 20-as számkörben. Eszköz nélkül még nem képes műveletek végzésére.

Összefüggések felismerése • • •

Összetett feladatok megoldására önállóan képes. Összetett feladatok megoldására csak segítséggel képes. Összetett feladatok megoldására nem képes.

. Környezetismeret: (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint)

Érdeklődés • • •

Rendkívül nyitott és érdeklődő a természet jelenségei iránt. Fel lehet kelteni az érdeklődését a természet jelenségei és értékei iránt. Ritkán mutat érdeklődést a természet jelenségei iránt.

Tájékozódás • • • • •

Jól használja a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges fogalmakat. Még bizonytalan a térbeli és időbeli tájékozódást kifejező szavak használatában. A hét napjait, a hónapok és az évszakok nevét ismeri, képes azok felsorolására. Segítséggel képes a hét napjainak, a hónapok és évszakok nevének felsorolására. Még nem tudja önállóan megnevezni a napok, hónapok, évszakok neveit.

Megismerési módszerek • • • • • •

Képes megnevezni a tárgyak érzékelhető tulajdonságait (alak, forma, szín). Még bizonytalan a tárgyak érzékelhető tulajdonságainak megnevezésében (alak, forma, szín). Nem tudja megnevezni az érzékelhető tulajdonságokat (alak, forma, szín).. Megfigyelései pontosak, képes megadott szempontú rendezésre is. Általában pontosan képes megfigyelni, de a megfogalmazásban és a rendezésben még segítségre szorul. Megfigyelései pontatlanok, tapasztalatait nehezen tudja megfogalmazni.

Ének-zene (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint.) •

A tanult dalokat el tudja énekelni, képes egyszerű ritmus önálló visszatapsolására. 185

• A tanult dalokat el tudja énekelni, képes egyszerű ritmus csoportos visszatapsolására. • A dalok éneklésében, a ritmus tapsolásában bizonytalan. Vizuális nevelés, rajz (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint.) • •

Szeret rajzolni, színezni, festeni, saját ötleteit bátran megvalósítja. Nem ábrázol szívesen, ötleteit segítséggel, bátorítással oldja meg.

Technika • • • • •

Technikai jellegű tevékenységet szívesen végez. Technikai jellegű tevékenységet nem szívesen végez. Munkái szépek, igényesek. Munkái nem mindig pontosak. Munkái felületesek.

Testnevelés (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint.) • • • • • •

Mozgása összerendezett. Mozgása fejlődő. Mozgása rendezetlen. A szabályokat érti és betartja, sportszerű. A szabályokat érti, de időnként nem tartja be. A szabályokat érti, de nem tartja be.

Angol nyelv: • Kiválóan megfelelt • Jól megfelelt • Megfelelt Hit -és erkölcstan: • • •

Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt

185

6. sz. melléklet Belső mérési rendszer

Alsó tagozat MÉRÉSIÉRTÉKELÉSI CÉLFELADAT

MÉRÉSMÓD

IDŐ

SIKERKRITÉRIUM

FELELŐS

ELLENŐRZÉS

Dislexia előrejelző gyorsteszt

Szept. 4. hete

A feladat hiánytalan elvégzése

1. évfolyam tanítója

Munkaközösségvezető /alsós/

DIFER

Dec. 30-ig

A munka elvégzése dokumentálása

1. évfolyam tanítója

Munkaközösségvezető /alsós/

1. évfolyam tanítója

Munkaközösségvezető /alsós/

1.Bemeneti mérések 1. osztály

-alapkészségek állapota 2. Visszamérés 1. osztály - alapkészségek állapota

3.Minimum mérések 1. osztály -alapműveletek

-feladatlap

-íráskép, helyesírás

-betűismeret, alapszókészlet

-hangos olvasás

-meghallgatás -tankönyvi felmérőlapok

Máj. 30-ig

Az osztály összteljesítménye érje el a 75%-ot

186

o

MÉRÉSIÉRTÉKELÉSI CÉLFELADAT

MÉRÉSMÓD

IDŐ

SIKERKRITÉRIUM

FELELŐS

ELLENŐRZÉS

Máj. 30-ig

Az osztály összteljesítménye érje el a 70%-ot

1.évfolyam tanítója

Munkaközösségvezető /alsós/

Az osztály összteljesítménye érje el a 75%-ot

Osztálytanítók

Munkaközösségvezető /alsós/

4. Optimum mérés 1. osztály

-matematika -szövegértés

-feladatlap -tankönyvi felmérőlapok

5. Minimum mérések 2-3-4. osztály -alapműveletek

-feladatlap

-íráskép, helyesírás

- alapszókészlet

-hangos olvasás

-meghallgatás

Minden tanév január és május hónapja

Jan. 15-ig Máj. 30-ig

6. Optimum mérés 2-3-4. osztály

-matematika

-feladatlap

-szövegértés

-tankönyvi felmérőlapok típusfeladatok

Minden tanév január és május hónapja

Az osztály összteljesítménye érje el a 70%-ot

Osztálytanítók

Munkaközösségvezető /alsós/

Jan. 15-ig Máj. 30-ig

185

MÉRÉSIÉRTÉKELÉSI CÉLFELADAT

MÉRÉSMÓD

7. Kompetencia típusú mérések

IDŐ

SIKERKRITÉRIUM

FELELŐS

ELLENŐRZÉS

Osztálytanítók

Munkaközösségvezető /alsós/

Minden év

3-4. osztály

-matematika

-feladatlap

-szövegértés

-feladatlap

8. Figyelem és koncentráció képesség 2-3-4. osztály

Dec. vége Ápr. vége

A mérés elvégzése, szöveges értékelése. tapasztalatok következtetések megfogalmazása

Minden év -feladatlap

Mérés legyen elvégezve Dec. vége Ápr. vége

Osztálytanítók

Munkaközösségvezető /alsós/

185

Felső tagozat

MÉRÉSIÉRTÉKELÉSI CÉLFELADAT

MÉRÉSMÓD

IDŐ

SIKERKRITÉRIUM

FELELŐS

A teljesítmények mindegyike legyen legalább

1. Minimum mérések 5-6-7-8. osztály -alapműveletek

-feladatlap

-íráskép, helyesírás

-tollbamondás

Minden tanév január és május hónapja

60%

Matematika szakos tanár

60% Magyar szakos tanár

-hangos olvasás

-meghallgatás

2. Optimum mérés 5-6-7-8. osztály

-matematika

-feladatlap

-szövegértés

-típusfeladatokat tartalmazó feladatlap

-történelem

ELLENŐRZÉS

- feladatlap

Jan. 15-ig Máj. 30-ig Minden tanév január és május hónapja

Jan. 15-ig Máj. 30-ig

Munkaközösségvezető /felsős/

70% Az osztály összteljesítménye érje el a 55%

Matematika szakos tanár

60%

Magyar szakos tanár

55%

Történelem szakos tanár

Munkaközösségvezető /felsős/

185

MÉRÉSIÉRTÉKELÉSI CÉLFELADAT

MÉRÉSMÓD

IDŐ

5-6-7-8. osztály -feladatlap

Minden év

Dec. vége Ápr. vége -szövegértés

FELELŐS

ELLENŐRZÉS

A mérés elvégzése, szöveges értékelése, tapasztalatok következtetések levonása

3. Kompetencia típusú mérések -matematika

SIKERKRITÉRIUM

-feladatlap

6. 8. évfolyamon matematika: az országos mérési átlag felé közelítés, évenkénti eredményemelkedés

Matematika szakos tanár Magyar szakos tanár

szövegértés: az országos mérési átlag elérése

6. 8. évf. OKÉV felmérőlapok -angol:1. beszédértés 2.beszédkészség 3. olvasásértés 4. íréskészség

-feladatlap

min. 50% részenként min. 25%

Angol szakos tanár

-tesztek

Értékelés Dislexia előrejelző gyorsteszt: megadott módon a felmérésben leírtak szerint DIFER: megadott módon a felmérésben leírtak szerint 185

Minimum felmérők: érdemjeggyel a pedagógiai program és a szaktanárok megítélése szerint Optimum felmérők: érdemjeggyel a pedagógiai program és a szaktanárok megítélése szerint Kompetencia felmérések: Tanulók felé: Százalékos értékeléssel. A szaktanár értékelés során megbeszéli a tanulókkal mely feladattípus megoldása volt a legsikeresebb, ill. melyek okoztak problémát, mi lehet a siker és a sikertelenség oka. Instrukciókat ad mire kell máskor jobban figyelni, mely területen kell a tanulóknak magukat erősíteni. Módszertani javaslatokat tesz a hibák javítására. Szaktanárok felé: A szaktanárok elemzése rámutat a tanulók erősségeire és gyengeségeire, melyek azok a feladatok, melyek azok a szövegtípusok, vagy gondolkodási műveletek, amelyek jobban mentek, melyek azok, amelyek nehézséget okoztak. Felhívja a kollégák figyelmét arra, saját tantárgyukon belül, hol tehetnek azért, hogy ezek a felmérések eredményesebbek lehessenek. Összehasonlító elemzést készít a félévi eredmények tekintetében, és az osztályok korábbi eredményeinek tükrében, így a tanulók önmagukhoz viszonyított teljesítménye is nyomonkövethető.Ez az elemzés kizárólag belső használatra szolgál, az erősségek és hiányosságok feltárására, javítására, és arra, hogy mindenki érezze saját felelősségét, és lehetőségét a jobb eredmények elérésében. A nyilvánosság csak azokon a területeken biztosított, ahol a felmérés megírása országosan kötelező jelleggel elrendelt. Ezen eredményekről a szülőket szülői értekezletek alkalmával tájékoztatjuk. / A nyilvánosságra hozott dolgozatok a 4. 6. 8. évfolyam év végén megírt OKÉV felmérői./ Egyéb esetben a tanárok egyéni döntése mit hoznak nyilvánosságra és mit nem. Kunhegyes, 2009. 01. 28.

185

•

186

186