Kulturális, közéleti, művészeti sajtóorgánum egy magyar-német ajkú bakonyi falu hétközi és ünnepnapjaiért
Bándi IgézőJelek
V.évfolyam . 3.szám 2014.július-augusztus-szeptember
*Soha többé háborút!*Eseménynaptár*Morzsák a múltból*Falunap Bándon*Lakóhelyi közösség*Nyári kézműves tábor*Iskolakezdés*Információk*
ÖNKORMÁNYZATISÁG
társadalom
SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT! 1914. június 28-án megölték Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörököst. Az azt követő hónapban folyó diplomáciai háború július végén aztán tényleges háborúvá fajult. Megszólaltak a fegyverek, frontok nyíltak Európában, aztán a Föld számos pontján, ahová kezdetben nagyon lelkesen mentek a fiatalok, hiszen II. Vilmos császár is azt mondta, „mire lehullanak a levelek, hazatérnek a fiaink.” Nem lett igaza, és csak öt lombhullás után térhettek haza a szerencsés túlélők. Sajnos a háború nagyon sok áldozatot követelt. Az első világháború főleg a szembenálló hadseregek katonái közül szedte az áldozatokat. A háborút lezáró kikényszerített békék azonban nem oldották meg a problémákat. Jól jellemezte a helyzetet a francia vezérkari főnök nyilatkozata, aki szerint „ez nem béke, hanem fegyverszünet 20 évre.” Sajnos igaza lett. 1939-ben újabb világégés következett, ami a modernebb fegyverek és az időközben megerősödött szélsőséges ideológiák következtében jóval több emberéletet követelt, és nem csak a katonaság, de a civil lakosság is ki volt téve a háború szörnyűségeinek. Miért is írom le ezeket az eseményeket? Ennek több oka is van. Az egyik: Mivel száz éve tört ki a háború, emlékezni kell mindenképpen az emberiséget sújtó veszélyekre. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a nagyhatalmi politika és az embert számításba nem vevő ideológia
sok ártatlan ember életét követeli. Feladatunk, hogy saját egyszerű eszközeinkkel lépjünk fel a béke, a vitás kérdések békés rendezése érdekében. A másik ok: A minap egy beszélgetés során nekem szegezték a kérdést, miért nem emlékezünk meg az utóbbi időszakban azokról, akiknek az emléktáblája a temetőben van felállítva, a két háborúban elesett bándiakról? Be kellett látnom, hogy jogos a megjegyzés. Az 1992-ben felállított emlékműnél 2008-ban szerveztünk utoljára közös megemlékezést, koszorúzást. Az eltelt 22 évben nem alakult ki egy olyan fix emléknap, amikor a bándiak közösen hajtanak fejet a világháborús áldozatok előtt. Nem alakult ki a megemlékezésnek az a kultúrája, szokása, mint a Bándról elűzött németekre való emlékezés napja, január 13. Pedig az emlékezés egy közösség életében nagyon fontos szerepet játszik. Erősíti az öszszetartozás-tudatot, ezáltal erősödik a közösség ereje.
MIRE VÁRTUNK?
Mivel 100 éve indult a 20. század első nagy világégése, emlékezni kell azokra a fiatalokra, akiket a parancs a frontra vezényelt, és onnan már nem térhettek többé vissza. Emlékezni kell a fiatal fiúkra, ifjú férjekre, akik nem tudtak családot alapítani, nem láthatták felnőni itthon hagyott gyermeküket. Emlékezni kell azokra is, akik elvesztették gyermekeiket, (volt olyan család, ahol nem is egyet), elveszették az apát, a család támaszát. Éljük bele magunkat az ő helyzetükbe, és mondjunk köszönetet a sorsnak, hogy Magyarországon, Európában már közel 70 éve béke van, és nem kell szembesülnünk a fent említett problémákkal. Magyar, köztük bándi fiatalok haltak meg Galíciában, Szerbiában, Itáliában és Erdélyben az első világháborúban, és főleg a keleti fronton, Oroszországban a második világháborúban.
Folytatás a 2. oldalon
program
ESEMÉNYNAPTÁR 2014. július 07-től 11-ig nyári kézműves tábor a Kultúrházban 2014. július 21-én csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes tagjai ropják a táncot a színpadon 2014. július 26. Anna napi búcsú a faluban 2014. augusztus 23. csapjunk a lecsóban, a szakácsok csatája 2014. augusztus 30-án Mádl Ferenc emléktábla avatás 2014. szeptember 13-án szüreti kavalkád felvonulókkal, szekerekkel, lovakkal 1
A bándi temetőben felállított emlékmű, az ott olvasható nevek, örökre emléket állítanak a fiataloknak, illetve figyelmeztetnek bennünket egy háború értelmetlenségére. Sokszor felmerül a kérdés, kik is voltak ők? Hősök vagy áldozatok? Úgy gondolom, senki nem azzal a szándékkal követte a hadba hívó parancsot, hogy hős legyen. Szeretett volna mindenki minél hamarabb és egészségesen visszatérni falujába, a családjához. Sajnos ez nem adatott meg mindenkinek, ezért lettek inkább áldozatok, egy nagyhatalmi politikai csatározás áldozatai. Szenvedői lettek ugyanennek a politikának a gyermeküket elvesztő szülők, a férjüket elvesztő feleségek, az apjukat elvesztő gyermekek. Ezért is kell fejet hajtani az emléktábla előtt, amit én személy szerint Halottak napján meg is teszek. Tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen, mert számos gyertya, mécses bizonyítja, hogy sokan gondolkodnak hasonlóan, akik a családi halottak mellett a közösség, a község áldozataira is kegyelettel emlékeznek november 1-jén. Az egyéni megemlékezés azonban nem helyettesíti a közösségi emlékezést. Ennek tudatában azt javaslom, alakítsunk ki egy emlékezéskultúrát, ami a naptári év egyik fontos eseményévé teszi Bándon a tiszteletadást, a főhajtást a temetői emlékműnél. A magyar törvényhozás május utolsó hétvégéjét jelölte meg a „hősök napjának”. Szerintem ezen a napon, kollektív módon fejet hajthatunk az emlékmű előtt, és emlékezhetünk az egykori bándi áldozatokra az emlékműnél. Nyugodjanak békében!
Schindler László
HÁZUNK TÁJA
társadalom
MORZSÁK A MÚLTBÓL… JÉGVERMEK BÁNDON A közelmúltban a rádió Kossuth adóján régi budapesti jéggyárakat mutattak be. Eszembe jutott, hogy Bándon is voltak jégvermek. A kíváncsiság ismét a 84 éves Schőnig Józsefhez vezetett, aki szívesen mesél a múltról.
deszkából. Mielőtt télen jeget hordtak bele, jól kibélelték szalmával, hogy a jég ne legyen sáros. Ha a jég elfogyott, a szalmát a következő szezonra kicserélték.
Az első jégvermet a Hangya Szövetkezettel egyszerre építették az udvar hátsó sarkában. Kör alakban 2 m mélyre leástak. Átmérője 5-6 m lehetett. Körben erős cölöpök tartották a tetőfát. Ezt a munkát ácsok végezték. A cölöpökhöz erősítették a kb. 1 m magas nádat. A tető kúpalakú volt, tetején az ún. Schopf, itt futottak össze a nádszálak. Kívül kőris rudakkal erősítették meg a nádat. Komoly szakmai hozzáértés volt szükséges a jégverem (Eisgrube) megépítéshez. A 40 cm vastag nád jól szigetelt. Az építménynek stabilnak kellett lennie, hogy az időjárás viszontagságainak ellenálljon.
Akkor még igen kemény telek voltak. Ha a jég a patakokban (a Kiserdő alatti vagy a Széphegyi malom patakja.) 15 cm-re meghízott, a falu férfi lakói csákányokkal feltörték, csáklyával a partra húzták, lovas kocsikkal a helyszínre szállították. A veremben 3 ember apróra törte, hogy sok beférjen. 10 kg sót szórtak rá, ezáltal az apró darabok összefagytak. Ez a munka általában 3 napig tartott. 25-26 lovas kocsi jéggel telt meg a verem. Ha volt még benne hely, Márkóról is hoztak. A jégverem ún. gondnoka évtizedekig Staub Tóni bácsi volt.
Köztudott, hogy a szövetkezet építését a falu lakossága részjegyek vásárlásával támogatta. A jégverem is közös volt. Ha kényszervágásra került sor, benne hűthették a kimérésig a húst. Ha valakinek a betegsége miatt jégre volt szüksége, kaphatott egy vödörrel. A jégveremnek dupla ajtaja volt: a külső nádból, a belső 2
Hogyan került a jég a verembe?
A Hangya Szövetkezet épületéhez mészárszék (Fleischbank) is tartozott (később tejcsarnok lett). Ebben volt egy ún. jégszekrény, melyben jégen fél disznót is eltarthattak. Hetente kétszer volt húskimérés. Túl nagy forgalom nem lehetett, hisz a sovány pénztárca szabta meg a lehetőségeket. Az első üzemeltető Csillag nevezetű szentgáli hentes volt. Nála tanulta a szakmát Papp János
bándi lakos. Tőle vette át Pethő Flórián. Meg kell még említenünk id. Leincz József nevét, aki a háború előtt hentes volt Bándon. A boltjához, mely a Petőfi u. 54. sz. ház helyén állt, a pajta mögött saját vágóhíd is tartozott. Az állatokat maga szerezte be, levágta, és a húst kimérte. Különböző húskészítmények is kaphatók voltak nála. A hűtést a kútban biztosították. (Vödörben leengedték a hűtenivalót). 4 gyermeket neveltek. Volt egy kis gazdaságuk is, így a megélhetés biztosított volt. Hamarosan a kocsmárosok rájöttek arra, hogy vendégeiket nyáron jó hideg borral kényeztethetnék, így ők is jégvermet építettek. Elsőnek a Jelinkó kocsma (ma csárda a falu végén) tulajdonosa szánta rá magát az újításra. Az ő telkén az építés nem valósulhatott meg, mert magasan volt a talajvíz, az meg tönkreteszi a jeget. Mivel a Lauer ház lakóival rokoni kapcsolatban voltak, az ő udvarukon épülhetett meg a jégverem. Hátránya volt, hogy vödörben kellett a jeget a kocsmába vinni. Egy nagy edénybe kerámia korsót állítottak, azt jéggel vonták körül. Míg a Hangya Szövetkezet jégverme közös volt, a feltöltésben mindenki részt vett, addig a kocsmárosok vermét az odajáró legények töltötték meg jéggel. Itt hosszú felsorolás következett, az akkori igen aktív legények közül már csak Schőnig
József és Auerbach János él. Munkájukért a tulajdonos megvendégelte őket. A harmadik jégverem a Steindl kocsma tulajdonosáé volt, ez sem a kocsma udvarán épülhetett, hanem Steigler Alajos háza mögött a Petőfi u. 29-ben. Hát ez is múltunknak egy kis szelete, ha úgy tetszik morzsája. Lejegyezte: K.J-né
Felhívás A település önkormányzatának anyagi helyzete miatt sajnos az idén sem tudunk automatikusan beiskolázási támogatást adni. Akinek a tanévkezdés komoly anyagi problémákat okoz, azt tudjuk javasolni, hogy nyújtson be eseti segély iránti kérelmet az Önkormányzathoz. Bánd Község Önkormányzata
2014. augusztus 23-án a II. Lecsófesztiválra várunk mindenkit! A főzés 1400-kor kezdődik. Meghirdetjük az I. Zöldség Szépségversenyt A saját kertben termesztett növények versenyét. Várjuk a nevezéseket!
3
HÁZUNK TÁJA
társadalom
2014.06.28-29. FALUNAP BÁNDON Számomra a falunap csak délben kezdődött el, mert egy háromtagú csapatot kísértünk előző nap, Bándról Zagyvarékasra. A 255 km-es távot Hápl Marika, Attila és Fonyódi János 16,5 óra alatt teljesítette. A nagyon kedves fogadó bizottság három éremmel tüntette ki őket a nem mindennapi teljesítményért, illetve arany érmet kaptam én, feleségem, és Fonyódi János párja, Marika a „kísérésért”.
és márkói színjátszó kör tagjai léptek föl.
Másnap reggel haza siettem Mártival, és így már délben a bándi falunap résztvevője lehettem. Az emberek széles érdeklődési körrel és lehetőségekkel rendelkeznek manapság, így egy kis helyi rendezvényre nehéz elcsábítani őket. A 90-es évek elejei Nosztalgia Klubos rendezvényekre szívesen gondolunk vissza, de 2014 már egy más világot jelent. Délelőtt a foci csapatok lejátszották a meccseiket, közben nyolc csapat szakácsai lelkesen főzték bográcsaikban a különböző ételeket. Nyugdíjasok, polgárőrök, iparosok, magánemberek és az önkormányzat bográcsaiból, a falu lakói és azok ismerősei kedvükre falatozhattak. Három színpadon folyt a program. A hárskúti mobil színpadon a márkói Cserdülő néptánccsoport ifjai és felnőttei, valamint a bándi
A kultúrházi színpadon Levente Péter remek előadást tartott, néhány egyszerű kellék segítségével, visszavitt minket a gyerekkorba. A Veszprémi Koncertzenekar felejthetetlen vonós fúvós előadását a nézők állva tapsolták vissza a kultúrházban. A SAKYRA herendi hastánc csoport külön örömet okozott számunkra, mert tagjai között köszönthettük Schőnig „Vajas” János lányát, Klaudiát, aki egy remek táncszólóval örvendeztetett meg minket. A nagy színpadon fellépett Kauker Gergő és Varga Dóra hárskúti énekesek. A Senki Földje zenekar, mai hangszerekkel a régi kor dalait prezentálta nekünk, sajátságos, de mégis a lelkünkbe ható módon. A tánczenei vonalat egy ifjú énekes tehetség, Lakatos Bence képviselte. Lennert Anikó magával ragadó táncléptei az egész közönséget megmozgat-
Számomra sokat jelent a bándi német nemzetiségi dalkör, kik nem feladva és nem feledve gyökerüket, hagyományaikat, ízelítőt adtak falunk német kultúrájából. A tombola nagyszámú felajánlását volt szerencsém a közönség vidám együttműködésével és Ladnai Míra műsorvezető társam segítségével kiosztani.
4
ták, és egyik pillanatról a másikra egy hatalmas csapat táncolt a remek dalokra. Énekesünk repertoárját a publikum kétszer is visszatapsolta. Az est popzenei részét az EZONE zenekar fellépése követte, ahol Klári nem hétköznapi hangja szórakoztatta a közönséget. A dáridó hajnalig tartott Géza bá kocsmájában DJ Jani, Sáfár János zenész hathatos közreműködésével. Vasárnap a rendőrség technikai és közlekedésbiztonsági bemutatója sok gyermeknek és felnőttnek szerzett egy kellemes délutánt. A hangulatot a Sose Bánd színjátszók arcfestése fokozta. Köszönet az önkormányzatnak, a Bándért Közalapítványnak és az Eötvös Károly Megyei Könyvtárnak az anyagi támogatásért a kellékekért, fellépőkért és a hangosításért. Szép nyári nap, alacsony költségvetés, családias hangulatban együtt a falu. Nagy köszönet minden résztvevőnek, valamint Steigervald Zsolt és csapatának a remek szervezésért.
bandiferko
HÁZUNK TÁJA
társadalom
LAKÓHELYI KÖZÖSSÉG Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő, illetve szoros társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. Mióta ember létezik, közösség is létezik. Közösségről azonban több értelemben is beszélhetünk. A lakóhelyi közösség elsősorban a kisebb településekre jellemző, lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve ha szeretik, és jól megértik egymást. Ez így mind szép és jó, mégis a “közösség” szó ma valahogy rosszul cseng a fülünkben, mert jelentése és alkalmazása a közelmúltban elváltak egymástól. Vagy mégsem? Leggyakrabban úgy fogalmazódik meg a közösség, mint hiány, mint ami nincs, de kívánatos lenne, hogy legyen. Hiszen a fogalom maga pozitív, mivel igen erős értéktartalma van, a közösség általában társadalmilag értékes tevékenységet folytat és pozitív hatásai vannak az egyénre is. A közösségi gyakorlat megnyilvánulási lehetőséget ad, odafigyelni és meghallgatni, érvelni tanít és elviselni másokat – persze csak akkor, ha mindenki számára fontos ügy a csoportosulás mozgatóereje. A közösség létrejöttéért, fenntartásáért és működésért azonban tenni kell. Ez a feladat
nem korlátozódhat csak a közösség vezetőjére, hanem a tagok aktív részvételére támaszkodva működhet csak jól. A közösségfejlesztésre vannak eszközök, módszerek, erre képzett szakemberek is, mégis úgy érzem az egyéni/helyi energia befektetése nem pótolható, helyettesíthető. Csak egy példa erre: a helyi információk beszerzése, gyűjtése, amely egy kisközségben tartandó közösségi program megszervezéséhez kell nem bízható kívülállóra. A helyi közösség igényeit, érdekeit legjobban az abban élő egyének ismerhetik! A jó közösség olyan egyéni érzelmi alapszükségletek kielégítésében is segít, mint az elfogadottság, elismertség, egyediség. Kapcsolatteremtési lehetőség ahol érzelmi, lélektani összetartozásunk megerősítést kaphat, egyéni problémáink közösségi problémává válhatnak, mely során egyből úgy érezzük, az adott terhet nem egyedül kell cipeljük (lsd. idős, beteg emberek nem érzik egyedül magukat bajaikkal, ha megtapasztalják, hogy vannak „sorstársaik”). A közösség kapcsolati színtér, információforrás. A jó közösség lehet egy lokális kultúra középpontja, kiindulási helye. Barátságok, szerelmek alakulhatnak ki. Önsegítő lehet, ahol a működés alapelve a csoporttagok azonos problémája vagy közös célja. Egymást ösztönözve, egyenértékűségünket hangsúlyozva nagyobb eséllyel érhetünk el mind egyéni, mind közösségi szinten sikereket! 5
A közösség működésének persze nem csak egyéni, hanem igen komoly társadalmi előnyei is vannak: közvetve a közjót is gyarapítják, egy sor olyan társadalmi problémát oldanak meg ingyen (vagy olcsón), amelyet a hatalom nem tud, vagy nem tudja kellő időben, mértékben megoldani. A feladatokat általában társadalmi munkában látják el, hiánypótlóknak is lehet nevezni. Gyorsak tudnak lenni, nincs bürokratizmus, a helyi életminőséget javítják, jobb és szebb lesz általuk a környezet. Bízom benne, hogy Bándon a meglévő és az esetleg majdan megalakuló közösségek erősítik egymást, segítve, támogatva az egyéni érdekeken keresztül kis falunk fejlődését is! Steigervald Zsolt
MEGHÍVÓ
2014. augusztus 30-án, 00 szombaton délután 15 órakor az egykori iskola falán felavatjuk Mádl Ferenc emléktábláját. Mindenkit nagy szeretettel várunk az eseményen!
Bánd község önkormányzata, német Nemzetiségi Önkormányzata és civil szervezetei
HÁZUNK TÁJA
társadalom
AZ ELSŐ NYÁRI KÉZMŰVES TÁBOR BÁNDON Egész biztosan sokan felfigyeltek júliusban a kultúrházban táborozó bándi gyerekek csapatára. Németh Nóra és Birher Krisztina tanítónők szervezésében ezen a nyáron kézműves tábor indult a szülők és a gyerekek örömére. A táborban készült, a falut díszítő, szépítő „műveket” azóta is szívesen nézegetjük. Csodáljuk, mire is képesek a kis kezek, ha hozzáértő, türelmes nevelők irányításával dolgozhatnak. A táborról és a közelgő szeptemberi iskolakezdésről beszélgetünk Nórával és Krisztivel.
G.M.: Mindketten rövid ideje laktok Bándon és tanítatok a herendi általános iskolában. Honnan érkeztetek? N.N.: 25 évig tanítottam Bobán, innen 70 km-re. Nagyon szép emlékek kötnek ezekhez az évekhez, és máig értesülök a tanítványaim sorsának alakulásáról. Nagyon jó közösségben tanítottam, éltem, de a család „közelebb” hívott. Így költöztem Bándra, férjemhez Libor Zoltánhoz. B.K.: Budapesten egy német nemzetiségi iskolában tanítot-
tam. Nagyon szerettem ott dolgozni, mert a szülők a tanítványok és a pedagógusok között nagy egyetértés volt a nevelési és oktatási célok tekintetében. Bálint fiammal, két éve költöztünk Bándra életem párjához Szabó Balázshoz. N.N.: 2013/14-ben közösen kaptunk egy elsős osztályt, mi bándi tanító nénik, s így természetesen a bándi elsősök is ebben az osztályban (ők nyolcan), kezdték iskolai éveiket. Nagyszerű érzés volt, hogy olyan tanítóval dolgozhattam együtt, akivel azonosak voltak a nevelési célkitűzéseink. B.K.: Talán az eddig elmondottakból is kiderült, az első és legfontosabb cél az általános iskola 1. osztályos tanítói munkában a jó közösség kialakítása szülők, gyermekek és tanítók között. Ezért próbálkoztunk több ízben is. Nagyon nagy sikere volt a farsangi műsornak, ott született meg a kézműves tábor lehetőségének ötlete. Mindkét tervezett program jól sikerült. G.M.: Beszéljünk a táborról…… N.N.: A mai napig kapjuk a viszszajelzéseket, a dicséreteket. Az volt a célunk, hogy a falunak maradandó emléket adjunk, de legyenek a tábor folyamán olyan hazavihető emléktárgyak 6
is, ékszer, csésze, kulcstartó, póló, amelyek visszaidézik a gyerekeknek a tábort. E munkák elkészülte során különböző új technikákkal ismerkedtek meg. Zsugorfóliázás, flitterezés, textilfestés, dekupázsolás. A falunak készült madáretetők, melyekből mindenki készített egyet, a továbbiakban is feladatot adnak, hiszen egész télen magokkal kell ellátniuk a gyerekeknek. B.K.: Kérjük is a szülőket, segítsék a családban a gondoskodó, folyamatos munkát, mely kialakítja a felelősségvállalás szokását a közösségért! G.M.: Na és a vonat!? Nagyszerű látvány a posta előtt. Nagyon büszkén mutogatják a gyerekek a család vendégeinek. (Máté Lara és Bene Zsófia is büszkén mutatják melyik részét festették, mivel festették, mikor száradt meg és hogyan kell vigyázni rá.) Gondolom a sokféle technika alaposan megemelte a tábor költségeit. B.K.: Így van, de Német Nemzetiségi Önkormányzat hozzájárulásával, a szülőt terhelő költségek csökkentek. G.M.: Milyen tapasztalataitok vannak?
Ők: Nagyszerűek voltak a lehe- HÁZUNK TÁJA tőségeink. A kultúrházat ingyenesen megkaptuk az önkormányzattól. Ideális volt a létMost indulnak, készülődnek szám, 13 fő. Mindenre és minbevásárolni a leendő elsősökdenkire jutott idő. Természetenek a szülők, de a többi iskolás sen ez azt jelentette, hogy mi szüleinek is szeretnénk segítsédélután előkészítettük az anyaget nyújtani ötleteinkkel, sokgokat, személyre szabottan. sokévi tapasztalatainkkal. Két középiskolás lány, Béres Az iskolák hatalmas változások Luca és Volf Adrienn segítette a előtt állnak, így bizonyos dolmunkánkat, nagyszerűen bángok iskolánként is változhatnak. tak a kicsikkel. Jó volt velük Célszerű az iskolák honlapját, dolgozni. vagy közvetlenül a tanító nénit Sok segítséget kaptunk kérdezni a felszerelésről. Steigervald Zsolttól. A végén az A jó minőségű márkák igaz esős nap ellenére a szülőkkel drágák, de hosszútávon ezekkel együtt, jó hangulatban sikerült könnyebben dolgozik a kiskihelyeznünk a falunak szánt gyermek…. ajándékokat (vonat, madáreteJó tanácsok az elsős szülőknek! tők). Önállóságra szoktatás, az önbiKöszönjük szépen Babicska zalom fontossága (Meg tudod Eszter anyukájának, Katinak a csinálni!) mindennapi kis finomságot! (cipőfűzés, orrfújás, WC haszNagyon örültek a gyerekek a nálata, kézmosás fontossága, „meglepinek”. öltözködés, szalvéta, evőeszköJövőre is szeretnénk megszerzök használata, hangos köszövezni, igény is van rá, a szülők nés……) mondták, egész napos is lehetEsti mese fontossága. ne. Ez további gondolkodásra Ismerje az adatait! késztet bennünket. Mi volt az iskolában? Beszélgetés. G.M.: Köszönöm nektek a beA tankönyveket fóliával kössék szélgetést, a magam a megát, hogy az ábrákról is megiskérdezett szülők, gyerekek és az merje, melyik tankönyvről van önkormányzat nevében további szó. nyári élményeket kívánok! Törekedjenek a jó bizalomra épülő kapcsolat kialakítására a Gráczki Lászlóné Márti tanítóval. Mindenki jót akar, fontos a bizalom. Ami egy gyereknek otthon elfogadható az nem biztos, hogy 20-25 gyermek esetében is működik. A szabályokat, amit közösen elfo-
társadalom
TANÁCSOK AZ ISKOLAKEZDÉSHEZ
7
gadunk, be kell tartani. Sem szóval, sem tettel nem bántjuk meg társainkat. Megfelelő hangnemben, tisztelettel beszélünk. Nagyon fontos a szeretet és a türelem. Az iskolában nagy változások történtek, történnek folyamatosan, erre figyelni kell! A szülőnek az a legfontosabb, hogy gyermeke szeressen iskolába járni, szeretik-e, tud-e önálló lenni. Azok a gyerekek népszerűek, akik tiszták, megbecsülik a saját csoportjuk tagjait. Gondolataikat, igényeiket higgadtan, bátran meg tudják fogalmazni. Kerüljük a fenyegetőzést, büntetni lehet, de csak akkor, ha világossá tettük a szabályokat, de nem szabad haragudni. Folytathatnánk a tanácsok sorát, de majd a következő számban, részletesebben írunk. Tanácsokat könnyű adni, de mindig az adott helyzet határozza meg, hogyan kell helyesen cselekedni! Gráczki Lászlóné Márti
HÁZUNK TÁJA
önkormányzatiság
INFORMÁCIÓK a polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatban A polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők választásának időpontja 2014. október 12. Jelöltet a korábbi évektől eltérően nem ajánlószelvényen, hanem ajánlóíven lehet ajánlani. A jelöltként indulni kívánó választópolgár, illetve jelölő szervezet a választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően az ajánlóívet. Az igénylésre nyomtatványt a helyi választási irodától a Márkói Közös Önkormányzati Hivatalban (Márkón) lehet kérni. A választási iroda a legkorábban a szavazást megelőző 48. napon, azaz 2014. augusztus 25-én adja át az igénylőnek az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat a további ajánlásai érvénytelenek. Az ajánlás nem vonható vissza. A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a helyi választási irodánál (Márkói Közös Önkormányzati Hivatalban). A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 34. napon, azaz 2014. szeptember 8-án 16 óráig kell bejelenteni. Az összes ajánlóívet le kell adni a helyi választási irodának. E kötelezettség esetén az illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki, mely-
nek összege minden be nem nyújtott ajánlóív után 10 000,Ft. A polgármester jelölt az lehet, akit a választópolgárok legalább 3% jelöltnek ajánlott. Egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A nemzetiségi képviselők jelöltségéhez minimum öt ajánlás szükséges. A német nemzetiségi önkormányzat Bándon három főből fog állni. A szavazás két helyszínen fog zajlani, de mindkettő a Kultúrházban lesz. Az egyik helyen a települési önkormányzat tagjaira és polgármesterre lehet szavazni, míg a másik helyszínen a német nemzetiségi önkormányzat képviselőit választjuk meg. A nemzetiségi választásokon nemcsak a települési német önkormányzat tagjait választjuk meg, hanem a megyei és az országos önkormányzatra is szavazunk. A nemzetiségi választásokon csak a névjegyzékbe regisztrált választópolgárok vehetnek részt. Ők választhatnak, és csak ők választhatók. (A regisztráci-
óra még mindig van lehetőség a választás.hu oldalon vagy a regisztrációs lap kitöltésével. Ehhez segítséget nyújtanak a hivatal dolgozói vagy a német nemzetiségi önkormányzat képviselői) A helyi választás esetén személyekre, a megyei és az országos önkormányzat esetén listákra voksolhatunk. Tisztelt Bándiak! Az alábbiakban tájékoztatom Önöket a parlagfűvel fertőzött területekre vonatkozó előírásokról. A földhasználó köteles az adott év június 30 napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani (kaszálni, gyomirtózni). Növényvédelmi bírságot kell kiszabni és közérdekű védekezést kell elrendelni azzal szemben, aki e kötelezettségének nem tesz eleget. A növényvédelmi bírság összegéről a 194/2008. (VII.31) Kormányrendelet 1. számú mellékle2 te rendelkezik: 200m -nél nagyobb, de 2 1000m -nél kisebb terület esetén 50 0002 100 000,-Ft, 1000m -nél nagyobb, de 1 hanál kisebb terület esetén a bírság 100 000,Ft-tól 750 000,-Ft-ig terjedhet. Az ellenőrzések folyamatosak, felszólítunk minden ingatlantulajdonost, ingatlanhasználót, hogy a gyom- és parlagfű-mentesítésről gondoskodjon! Legyünk tekintettel az allergiás megbetegedésekre, óvjuk egymás egészségét! Láng Zsanett jegyző
Bándi IgézőJelek*Ingyenes, támogatható kiadvány. Az adományokat kérjük a kiadó Önkormányzat részére eljuttatni. Kiadja: Bánd Község Önkormányzata, Bánd Község Német Nemzetiségi Önkormányzata Felelős kiadó: Schindler László * Felelős szerkesztő: Halmosné Kántor Mária * Tördelés: Halmosné Kántor Mária Szerkesztőség: 8443 Bánd, Petőfi Sándor utca 67. * E-mail:
[email protected]* Telefon: 06-20-456-8656
8
