Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején Dr. Agárdi Péter egyetemi tanár, intézetigazgató, tanszékvezető
Kulturális élet a muravidéki magyarság körében
Koczor Viktória KL/1 EHA KÓD: KOVPAAF.PTE Informatikus könyvtáros kiegészítő szak Levelező képzés (Pécs) I. évfolyam
1. A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG A Szlovéniában élő magyarok szinte egy tömbben élnek a Muravidéken. „Az 1991-es népszámlálás statisztikai adatai szerint 8000 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg 8720 személy jelölte meg anyanyelvként a magyar nyelvet. A 2002-es népszámlálás alkalmával 6243 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek (1757-tel, illetve 22%-kal kevesebben), és 7713 jelölte meg anyanyelvként a magyar nyelvet (1007-tel, illetve 11,5%-kal kevesebben). A 6243 önmagukat magyar nemzetiségűként megjelölők közül 5212 fő (…) 5 muravidéki község (Lendva, Dobronak, Hodos, Salovci, Moravske Toplice) nemzetiségileg vegyesen lakott területén él.”1 A becslések 12-16 ezerre teszik a magyarok, illetve a magyarsághoz valamilyen módon kötődők számát. Ezzel együtt is a muravidéki magyar értelmiség a közösség asszimilálódását visszafordíthatatlannak ítéli.2 A jelenség nem egyetlen okra vezethető vissza. Közülük néhány: ¨ -a távoli határvidékké vált terület magyarsága a mai napig sem tudta kiheverni a két világháború, a megtorlások, a kitelepítések, a kivándorlás, a belső migráció okozta veszteségeket. ¨ -a muravidéki magyarság helyzete az eltelt tíz évben a térség (főleg gazdasági) leszakadása miatt is romlott. ¨ -további ok a gazdasági elmaradottság: a terület távol van az ország gazdasági központjától és a fő közlekedési utaktól. ¨ -a munkanélküliség a Muravidék egészét tekintve 17,2%-os, Lendva környékén
20,5%-os.
A
nem
hivatalos
adatok
30%-os
munkanélküliségről beszélnek. Ugyanakkor az előző jelenségekkel ellentétesen Göncz László egyik beszédében
hangsúlyozta,
hogy
a
Muravidéken
megfogyatkozott
a
magyarság, viszont jelentősen növekedett a magyar kulturális életben 1
A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség „személyigazolványa” In: www.uvn.gov.si. Letöltés ideje: 2008-02-17. Mák Ferenc: ˇA nagyok gondjainak peremén”. A muravidéki magyarság története. http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2006_01/cikk.php?id=1334. Letöltés ideje: 2008. február 17. 2
2
markáns szerepet betöltő értelmiség (tanárok, írók, kutatók, képzőművészek) száma.3 1. 1.Történelem dióhéjban A szlovéniai magyarság a honfoglalást követően a részben lakatlan gyepű területén élt. A várispánságok megszervezésétől 1919-ig Alsólendva és környéke Zala, az őrségi rész Muraszombattal és Szentgotthárddal Vas megyéhez tartozott. Alsólendva, Csáktornya, Radkersburg (Gorni Radgona) a végvárrendszer fontos elemei voltak. A török és a tatár ezeken a területeken nagy pusztításokat nem végzett. A
terület
jelentős
földesurai
voltak:
Bánffyak,
Széchyek,
Zrínyiek,
Nádasdyak, Batthyányak. Ők többségükben a reformáció hívei voltak. Így válhatott például Alsólendva a magyar protestantizmus egyik központjává prédikátorokkal, nyomdával együtt. A hasonló életkörülmények, a közös vallás is hozzájárultak ahhoz, hogy a közös ellenséggel együttes erővel vegyék fel a harcot a területen élők. Így történt ez 1848-ban és 49-ben is: a helyben lévő határőrök verték vissza a horvát csapatokat, illetve akadályozták meg átvonulásukat. A kiegyezést követő időszak a gazdasági fellendülés kora volt. A következő létesítmények is ezen időszak eredményei: téglagyár, malom, nyomda, villanytelep, vasútvonal. A vidék életében a máig is ható változást a párizsi békekonferencia hozta: ugyanis az eredetileg javasolt Mura-vonalat megváltoztatva, a jugoszlávmagyar határt a Mura és a Rába vízválasztóján jelölték ki. Ezzel a Muravidék (Prekmurje)
Jugoszláviához
került.
Ugyanakkor
az
ún.
Porabje
Magyarországon maradt. Ez a lakosságot a következőképpen érintette (az 1921-es népszámlálási adatok alapján): Jugoszláviához került körülbelül 15
3
Göncz László, a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója 2003. november 2-án, a Márton Áron emlékérem átvételekor elmondott beszédéből.
3
ezer magyar és Magyarországhoz került körülbelül 5 ezer szlovén. Ők az ún. Vendvidéken élnek. A muravidéki magyarság számában és az asszimilációban is hasonlít a burgenlandihoz. Az okok is hasonlók: hátrányos gazdasági helyzet, erősödő elvándorlás, vegyes házasságok. 1. 2. A szlovéniai magyarság településterülete jelenleg Hodos Község4 Kapornak és Hodos településsel. 159 magyar nemzetiségű személy. Moravske Toplice Község Csekefa, Szentlászló, Kisfalu, Pártosfalva, Szerdahely településekkel. 351 magyar nemzetiségű személy. Salovci Község Domonkosfa településsel. 169 magyar nemzetiségű személy. Lendva Község Bánuta,
Csente,
Hosszúfalu,
Hosszúfaluhegy,
Völgyifalu,
Alsólakos,
Gyertyános, Göntérháza, Felsőlakos, Kámaháza, Kapca, Kót, Lendva, Lendvahegy, Hídvég, Petesháza, Pince, Pincemajor, Radamos, Hármashalom településekkel. 3917 magyar nemzetiségű személy. Dobronak Község Dobronak és Zsitkóc településekkel. 616 magyar nemzetiségű személy.5
4
Ez nem azonos a falu, a község szóval. Hodos Községet mint közigazgatási egységet kell értenünk. A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség „személyigazolványa” In: www.uvn.gov.si. Letöltés ideje: 2008-02-17.
5
4
2. A MAGYAR KÖZÖSSÉG OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS TÁJÉKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGE 2. 1. Oktatás 2. 1. 1. Kétnyelvű oktatás A magyarság által lakott területen, a nemzetiségileg vegyes területeken törvény rendeli el a kétnyelvű oktatást, azaz az oktatás a térség minden tanulója számára mind a két nyelven, szlovénul és magyarul is kötelező. A kétnyelvű oktatás az óvodától az egyetemig biztosított. A kétnyelvű oktatás kezdete az 1959-60-as tanévre nyúlik vissza. Ennek ok abban keresendő, hogy a tisztán magyar tagozatokról kikerülő tanulóknak nem volt lehetőségük a továbbtanulásra, mert a Vajdaságban lévő iskolák messze voltak az adott területtől, az anyaországtól pedig a vasfüggöny választotta el a Muravidéken élőket. Az 1959-60-as tanévet követően két év múlva az óvodákban is, az 1981-82es tanévtől pedig a középiskolákban is bevezették a kétnyelvű oktatást. Ezzel végül teljessé vált a kétnyelvű oktatás rendszere. A Muravidéken ma négy kétnyelvű általános iskola működik: Lendván, Göntérházán, Dobronakon és Pártosfalván. Ezekben az iskolákban a két nyelv egyenrangú és mindkettő a tanítás nyelve is. Mindkét nyelvet tanítják anyanyelvként is és második nyelvként is. Az alsó és felső tagozaton azonban más-más arányban folyik a két nyelv oktatása: az alsó tagozaton az arány 5050%, a felsőben azonban 70-30% a szlovén nyelv javára. A 2003-2004-es tanévben a kétnyelvű óvodákat 249 gyerek látogatta. A 2004-2005-ös tanévben az említett négy általános iskolában 942 gyermek tanult, ebből a lendvaiban 280 tanuló.
5
2. 1. 1. 1. A göntérházi iskola Az iskola teljes felújítására 1996-ban került sor, ekkor épült hozzá a tornaterem és a Lendvai Óvoda két új tagozata. Az iskolába a gyerekek Göntérházáról, Kámaházáról, Hidvégről-Bánotáról és Radamosból járnak. Az iskolában kilencosztályos oktatási program valósul meg. .6 2001. április 24. Budapesten az MTA Kisebbségkutató Intézetében Varga István, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatója bemutatta az érdeklődőknek a 9 éves oktatási modell lényegét, és a Szlovéniában vele páthuzamosan zajló oktatási reformot. A kilenc éves általános iskolai oktatás bevezetése kísérleti jelleggel folyik a göntérházi iskolában. Szlovéniában az állami szervek is támogatják azokat a változásokat, amelyek a kétnyelvű iskolareform fejlesztését célozzák meg. Erre anyagi fedezetet is biztosít a tárca. A lényeg, hogy a 9 éves oktatással párhuzamosan a muravidéki kétnyelvű oktatás reformja is megtörténjen, ami úgy tűnik, nem ütközik különösebb nehézségbe. A szakemberek közül többen is javasolták egy felmérés elvégzését a jelenlegi állapotok tisztázására. Ehhez az MTA Kisebbségkutató Intézete és az Országos Közoktatási Intézet felajánlotta szakmai segítségét. A felmérés a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alatt, elismert szlovéniai és magyarországi kutatók, valamint a tanügyi dolgozók, a közéleti személyiségek és a szülők bevonásával történne. Ennek első fázisa egy záró-tanulmány elkészítése lenne, a folytatásban pedig egy teljes körű adatbázis és a tanári munka megkönnyítését szolgáló kötet megjelentetése a cél.7 2. 1. 1. 2. A dobronaki iskola 2004-ben befejeződött az a beruházás, amellyel az egyik legkorszerűbb és minden szempontból berendezett általános iskola alakult ki Dobronakon, amihez az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium, az Információs 6 7
Oktatási intézmények. In: www.emagyar.net/index.php?p=article&type=regional&id=65. Letöltés ideje: 2008-02-17. A szlovéniai magyarság történeti kronológiája. In: www.hhrf.org/htmh/?menuid=060405. Letöltés ideje: 2008. 02.18
6
Társadalomért Minisztérium és maga Dobronak Község mintegy 620 millió tollárt biztosított. 8 2. 1. 1. 3. A lendvai kétnyelvű általános iskola Az iskola vonzáskörzetébe a következő települések tartoznak: Benice, Csente, Hosszúfalu, Hosszúfaluhegy, Völgyifalu, Alsólakos, Gyertyános, Felsőlakos, Kapca, Kót, Lendva, Lendvahegy, Petesháza, Pince, Pincemajor, Hármashalom. Hosszúfalu és Hosszúfaluhegy a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola körzetébe is beletartoznak. 2. 1. 1. 4. A Lendvai Kétnyelvű Középiskola Az általános iskola után a továbbtanulás lehetőségét a Lendvai Kétnyelvű Középiskola biztosítja. Az iskolának van gimnáziumi, gépésztechnikusi, közgazdasági-kereskedelmi technikumi és kereskedelmi szakközépiskolai programja. Az iskolát a 2004/2005-ös tanévben 280 diák látogatta.9 „2005. szeptemberében megnyílt a korszerű Kétnyelvű Középiskolai Központ, amelyhez 400
ülőhelyes,
korszerűen
berendezett,
1.750
m2 területű
sportterem tartozik. A beruházás során elkészül az infrastruktúra, a járdák, a kerékpárösvény(...). A központ építését az állam finanszírozta (2,7 milliárd tollár). A gimnáziumot, közgazdasági és gépészeti-műszaki programot, valamint szakmai képzési programot megvalósító középiskolai központ megnyitóján hivatalosan is elhangzott, hogy az iskolának a 2004/2005-ös tanévben 313 tanulója volt.”10 2. 1 1. 5. A maribori egyetem magyar tanszéke A magyar szakos pedagógusképzés a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék megalapításával,
tehát
1981-ben indult
meg
Mariborban.
A
tanszék
megalapítása óta kétszakos képzés keretében valósul meg a magyar 8
Stanko Baluh:A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség „személyigazolványa”, www.uvn.gov.si. Letöltés ideje: 2008. 02. 11. 9 Az Oktatási- és Sportminisztérium 604-05-3/2005 számú, 2005. 06. 03. keltezésű levele, amely a Szlovén Köztársaság Nemzetiségi Hivatalához 2005. 06. 15-én érkezett. 10 A lendvai kétnyelvű általános iskola hivatalos kiadványa (2005. szeptember).
7
pedagógusképzés magyar nyelv és irodalom szakon. Kezdetben főiskolai, 1986-tól pedig négy éves, nyolc szemeszteres képzés keretében egyetemi képesítést nyújt. A tanszékhez szervezetileg csatlakozó lektorátus évente 3035 pedagógus, jogász, mérnök stb. hallgató számára biztosít lehetőséget anyanyelvének fejlesztésére, magyar nyelvi tudásának elmélyítésére. Az itt szerzett oklevél mind az általános iskola felső osztályaira, mind a középiskolai oktatásra feljogosít, ahonnan évente két-három végzős magyar szakos hallgató kerül ki.11 Jelenleg az egyetemen a tanszékvezetői feladatokat Kolláth Anna tanárnő látja el, korábban Bokor József töltötte be ezt a tisztséget. Ők korábban a szombathelyi főiskolán tanítottak. A tanszék kutatási területe a következőket tartalmazza: ·
Kétnyelvűségkutatás: az egyéni és a közösségi kétnyelvűség elmélete és gyakorlata; a magyar nyelv szlovéniai állami változatának jellemzői; a nyelvválasztás okai és következményei
·
Dialektológia: a muravidéki magyar nyelvjárások leírása
·
Alkalmazott nyelvészeti kutatások: nyelvi tervezés, nyelvművelés nyelvcserehelyzetben
·
A kétnyelvű oktatás módszertana: a magyar nyelv mint anyanyelv és mint második nyelv a kétnyelvűségben
2. 2. Múzeumok, kiállítóhelyek 2. 2. 1. A kapornaki tájház A tájház és benne a néprajzi gyűjtemény Kapornakon a 101. szám alatti hajdani Sherlak-házban található. A gyűjtemény a Muravidék három településéről: Hodos, Domonkosfa és Kapornak származik. Az 500-nál is több tárgyat és a magyarsághoz tartozó dokumentumokat a Lacó, Könye, Gál, 11
Bence Lajos: A szlovéniai magyarság. In: www.hhrf.org/prominoritate/1996/osz03.htm. Letöltés ideje: 2008-02-17.
8
Ficzkó, Dávid, Makovecz, Závec, Nemec, Kercsmár, Lukács, Breczkócs, Gutman, Novák, Jenese és egyéb családok ajándékozták a köznek. 12 A gyűjtemény összeállításában jelentős segítséget
nyújtottak a Szegedi
Egyetem néprajzosai. Az épület a kiállító funkcióján túl néprajzi tanácskozások helyszíne is. Például a minden év júniusában megrendezésre kerülő Őrségi Vásár (Őriszentpéter központtal) programjában újabban évről évre helyet kap a kapornaki tájházi találkozó. A gyűjtött tárgyakat a 20. század elején épült az Őrségre azon időben oly jellemző kódisállásos ház négy helyiségében rendezték el. Az előtér: A falat jellegzetes néprajzi tárgyak díszítik. Olyan feledésbe merült paraszti eszközöket találni itt, mint a szénaforgató villa, a grábla, a kaszatokmány. A Könye család hagyatéka: Az első szobában kapott helyet a hagyaték, mely a családról való archív fotókból, iratokból és a magyar könyvészet hagyatékának darabjaiból áll. Az irathagyatékok között található osztálylevél, móring, földbirtokív, gyámi számadás, gazdasági feljegyzések és Könye Lajosnak 1900 és 1905 között vezetett katonanaplója. A konyha: A konyha berendezéséből néhány darab: fiókos asztal, téka, tálas, vindöl, tejeskanna,
mácsikszűrő,
habverő,
aszaló-
és
főzőedények,
kovászolófa, dagasztóteknő. A hátsó szoba: 12
Nagy Zoltán: A kapornaki tájház. Szombathely: Kercaszomori Önkormányzat, 2000. 3.p.
9
pemet,
Különböző szép tárgyak gyűjtőhelye: tulipános ládák, bútorok az 1800-as évek közepéből, iskolai oktatásra szolgáló térképek, könyvek, tintatartók, palatábla, gyermekjátékok, cserépedények. (Hajdan az Őrségben igen jelentős számú fazekas élt a jó minőségű agyag miatt.) A szobában helyett kapott még egy takács szövőszék is. 2. 2. 2. A lendvai múzeum A Lendvai Galéria – Múzeum a lendvai vár épületében helyezkedik el, amely 1996 óta önálló közintézetként tevékenykedik. A várban található a szélesebb szlovén közönség körében is jól ismert városi galéria, ugyanis az intézet keretében működik Szlovénia egyik legrégibb művésztelepe. A múzeumi részlegbe tartozik az Oloris archeológiai gyűjtemény. A régészeti leleteket Alsólakosban találták és a késői bronzkorból származnak, továbbá itt található Zala György emlékszoba (Hogy Lendván ma sem könnyű magyarnak lenni, annak érzékeltetésére egyetlen epizód is elég. Amikor a lendvai magyarok utcát akartak elnevezni Zala Györgyről, az illetékesek azzal utasították el a javaslatukat, hogy külföldiekről nem neveznek el közterületet. Arra az ellenvetésükre, hogy Zala György Lendván született, ama „bölcs” választ kapták, hogy Zala György születésekor Lendva még külföld volt.13), a „Résen áll a vár” fegyver és katonai eszközök, valamint a népművészeti tárgyak gazdag gyűjteménye. 2. 2. 3. A muraszombati múzeum A múzeum
a szlovénsághoz és a magyarsághoz kötődő emlékeket is
gyűjti. Magyar vonatkozású gyűjteményrészei a következők: ¨ bronzkori anyag Alsólakosból ¨ római kori anyagok: Hosszúfalu, Ivanci
13
Alsólendva. In: www.tar.hu/lendva. Letöltés ideje: 2008. február 17.
10
¨ halmok és sírhelyek – Dobronak, Gerlinci, Szentlászló, Csekefa,, Rakičan, Mačkovci ¨ későközépkori kovácsműhely és olvasztó Gradból (egykori Felsőlendva) A múzeumnak van kihelyezett részlege Felsőlendván.(Kézműves műhelyek és háziipar, Goričko Natúrpark, Grad 191.) 2. 2. 4. A felsőlendvai vár A Gradon (Felsőlendva) lévő várnak a monda szerint annyi szobája lett volna, amennyi nap van az évben. A várépületet először 1208-ban említik, mikor gróf Kismartoni Miklós lakott itt. A vár középkori tulajdonosai között szerepelnek az Amadék, őket követték a Széchyek. Ezek után több magyar családé is volt, a két világháború között a vártulajdonos Hartner Géza muraszombati földesúr. A vár az évszázadokon keresztül jellegzetes többszögű alakot kapott, románkori, gótikus, reneszánsz és barokk jellegzetességeket is felfedezhetünk rajta. A mai barokk-kori látszatát a 17. században kapta, ebből az időszakból származik a vár kápolnája is, a torony pedig 1751-ben épült. A várban nagy pincék és börtöncellák vannak. Jelenleg a vár felújítás alatt áll, de a munkálatok igen lassan haladnak. A pincehelyiségek közül néhány, egy-két emeleti szoba van készen. Ezekben kiállítások láthatók, illetve egy konferenciatermet is berendeztek itt. Sajnálatos tény, hogy Felsőlendvának ma egyetlen magyar lakosa van, és az is szomorú, hogy a várban magyar nyelvű nyomtatott tájékoztató nincs és magyar nyelvű idegenvezetés sincs.
2. 3. KÖNYVKIADÁS 2. 3. 1. Előzmények „A Trianont követő években az irodalom és a könyvkiadás a magyar kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzésében meghatározóvá 11
vált. Az irodalmi élet a két világháború között termékenynek mondható, de a 2. világháborút követő években beszűkült.”14 Az 1980-as évekig a Muraszombaton lévő Pomurska zalozba kiadó jelentette meg a magyar írók műveit. A könyvkiadással kapcsolatos tevékenységeket 1994-től a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet látja el. Általában évente körülbelül 5-10 főleg szépirodalmi, helytörténeti, néprajzi kötetet ad ki. Ezek 800-1000 példányszámban jelennek meg. A könyvek kétharmadát a helyi olvasók és a közgyűjtemények vásárolják meg, a többi példány
irodalmi
műhelyekbe
kerül
vagy
a
szerzőket
népszerűsíti
Szlovéniában és Magyarországon. A kilencvenes évek második felében az intézet által kiadott könyvek: ÉV
KÖTET
1996
5
TÉMA SZÉPIRODALOM TÖRTÉNELEM MESE
1997
4
VERSEK HELYTÖRTÉNET NÉPRAJZ
1998
1
IGÉT
ŐRIZVE
CÍMŰ
ANTOLÓGIA
1999
5
HAGYOMÁNYŐRZÉS NÉPRAJZ NYELVÉSZET
2. 3 . 2. Könyvkiadók15 A muravidéki könyvkiadás múltja a 16. századra nyúlik vissza. „Bánffy Miklós 1573-ban Alsólendvára hívta Rudolf Hoffhalter vándornyomdászt. 324
14
Zágorec-Csuka Judit: A magyar könyvkiadás helyzete Szlovéniában.
sz. 15
A csoportosítás Zagorec-Csuka Judit felosztását követi.
12
In: Könyvtári Figyelő, 49. évfolyam, 2003. 2.
évvel
később,
pontosabban
1898-ban
Fuss
Nándor
akkori
lendvai
gyógyszerész támogatásával Lendván alapít nyomdát Balkányi Ernő(…) A Balkányi-féle nyomda a felvirágzását követően átvészelt két világégést, s négy államformában próbálta megállni a helyét. 1906 és 1918 között egyetlen működő nyomda volt egész Muravidéken.”16 A Hoffhalter-féle nyomda egyik legismertebb műve a Posilla volt, amely 1574-ben jelent meg 1200 oldal terjedelemben. Ebből ma húsz eredeti példányt tartanak számon. A budapesti Országos Széchényi Könyvtár és a lendvai múzeum együttműködve kiadta 2001-ben a mű hasonmás kiadását. A Balkányi-nyomda több sajtóterméket is nyomtatott. Például: Alsólendva és Vidéke, Délzala, Alsó-Lendvai Híradó, Gazdasági Értesítő, Muraszombat és Vidéke. A nyomdát 1947-ben államosították. Az 50-es évektől a könyvkiadást újabb kiadók végezték. Pomurska zalozba: 1954-ben jött létre. Tevékenységi körébe a muravidéki magyar és szlovén alkotók támogatása tartozott. A 60-as és a 80-as évek között ez a kiadó adta ki a muravidéki szerzők műveit is. A kiadó tevékenységét a következő adatok bizonyítják igazán: az első évben csak egy magyar kötetet adott ki 2500 példányban, 1993-ban viszont már 18 magyar könyvet összesen 58000 példányban. A hetvenes évektől csatlakozott a kiadó a muravidéki nyomdához, így eredeti tevékenysége mellett nyomdai és könyvkereskedelmi profillal bővültek. A nyolcvanas évekre már négy saját könyvesbolttal is rendelkeztek. Jelentős magyar művek kerültek ki a kiadóból. Például a Panonika című sorozat, mely a Muravidék néprajzáról, művészettörténetéről, szociográfiájáról szól. A hatvanas évektől itt jelent meg a Naptár című magyar nyelvű almanach. 16
Papp József: A lendvai nyomdák története. In: www.ms.sik.si.Letöltés ideje: 2008-03-02.
13
Szlovéniai Magyar Írócsoport: Nevükhöz a Muratáj című folyóirat megjelentetése fűződik. Azok az írók alapították, akik a Pomurska zalozbával szakítottak. Szlovéniai Magyar Írók Társasága: 1997-ben alakult. Tizenhárom író és költő alapította. Könyvesboltjuk a Lendván 1998. március 15-én megnyílt Bánffy Magyar Könyvesbolt lett. Itt alkalomszerűen író-olvasó találkozókat is szerveztek. Top-Print Grafikai Stúdió és Könyvkiadó: 1997-ben létesült Halász Albert vezetésével. Magánvállalkozásként indult, de nem tudott igazán nagy könyvkiadóvá fejlődni. Tevékenységi körébe a következők is beletartoztak: térképészet, fordítás, archiválás, lektorálás. A kiadó adta ki például Zágorec-Csuka Judit lendvai tanárnő és könyvtáros verseskötetét és Szúnyogh Sándor néprajzi munkáját is. Franc-Franc Könyvkiadó Kft.: 1992-ben alakult. Évente átlagosan 10-15 könyv kiadását végezték körülbelül 500-1500 példányszámban. Nevéhez fűződik a 2002-ben szlovénul kiadott A gyertyák csonkig égnek című Márai Sándor által írt regény is. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet: A könyvkiadás kiemelten fontos tevékenysége az intézetnek. A muravidéki magyarság kiadványainak, folyóiratainak körülbelül 75-80 %-át az intézet adja ki. A könyvkiadási program fontos része a pályázathirdetés. Ennek alapján nyújtják be a szerzők a kézirataikat. A döntés az intézet keretein belül működő Könyvkiadási Kuratórium feladata. Az intézet tanulmánykötetek, szépirodalmi művek megjelentetése mellett kiadja a magyar közösség periodikáit is. Ezek a 14
következők: Muratáj, Lendvai Füzetek, Naptár (évkönyv). 2005-2006-ban a következő könyvek kiadását végezte az intézet: ¨ Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet ¨ Halász Albert: Minden szó ¨ Szabó Mária: Tájszójegyzék ¨ Varga József verseskötete a költő 75. születésnapjára ¨ Muratáj1-2 ¨ Naptár 2006 ¨ Lendvai Füzetek: A Lendva-vidék 1848/49-ben, szerző: Molnár András, történész17 2. 3. 3. Könyvművészet A könyvek illusztrálása igen változatos. A teljesség igénye nélkül néhány jelentős illusztrátor: Gábor Zoltán, Gálics István (60-as évek), Czimmermann Toplák János (80-as évek), Halász Albert (90-es évek). Kezdetben fűzve készültek a könyvek, később kötött és kemény fedőlappal ellátott igényesebb kivitelben kerültek az olvasókhoz.
17
Göncz László: Tájékoztató az MNMI keretében működő Könyvkiadási Kuratórium döntéséről. Letöltés ideje: 2008-03-02. www.mnmi-zkmn.si.
15
2. 4. IRODALOM A szlovéniai magyar irodalom kezdetének az 1961-es évet tartják, mivel ekkor jelent meg Vlaj Lajosnak Versek című kötete. 2. 4. 1. Gyermek- és ifjúsági irodalom A Vlaj-kötetben két olyan vers is található, amely akár gyermekversnek is tekinthető. Címeik: Akácvirágzáskor, Őszi jelek. Az első tisztán gyermekverseket tartalmazó kötet 1972-ben jelent meg Tavaszvárás címmel. Az antológia szerzői: Szúnyogh Sándor, Varga József, Szomi Pál. 1974-ben kiadott Varga József Naphívogató című kötete negyven verset
tartalmaz.
A
szerzőnek
1979-ben
újra
megjelent
egy
kötete
Pásztortüzek, majd 1983-ban még egy Élni címmel. A nyolcvanas években Szúnyogh Sándornak is kiadják önálló gyermekverseket tartalmazó kötetét Virágköszöntő címmel. Bence Lajos Napraforgó-papagáj címmel 1991-ben 27 gyermek- és ifjúsági verset közöl. A prózai művek közül említést érdemel Bence Utrosa Gabriella Visszahozott szép karácsony (1994) című kötete, mely tizenhat mesét, elbeszélést tartalmaz. A kötetből 2000-ben film is készült. 2001-ben végre megjelenik egy regény is Varga József tollából A lendvai vár kapitánya címmel. „A szerző nagyszerű művében (…) a török korban játszódó kalandos cselekmény folyása közben előtérbe kerül az etnikai toleranciára, összefogásra nevelés, bemutatásra kerül az egészséges, természete többnyelvűség, több nyelv és kultúra gyümölcsöző együttélése.”18 2. 4. 2. Felnőtteknek szóló irodalom (…) a Muravidéken 1945 és 2004 között összesen 71 magyar könyv jelent meg
Lendván
és
Muraszombatban.
Műfaji
felosztásban
ennek
a
könyvtermésnek a 2/3-a szépirodalom, 1/3-a pedig történelmi, helytörténeti, 18
Négyszögletű kerekasztal 5. A gyermek- és ifjúsági irodalom szerepe az anyanyelv megőrzésében. In: www.opkm.hu/konyvesneveles/2002/1/cikk18.html. Letöltés ideje: 2008-02-18.
16
nyelvészeti,
néprajzi
tematikájú
mű,
de
akadnak
köztük
akár
művészettörténeti, könyvtártörténeti, vagy sajtótörténeti kiadványok is. A helyismereti kiadványok szerzői Varga Sándor, Szúnyogh Sándor, Göncz László, Pivar Ella, Pozsonec Mária, Göntér János, Vida János, Kercsmár Rózsa és Kovács Attila.”19
19
Zágorec-Csuka Judit: Helyismereti digitalizálás a Muravidéken. In: www.ms.sik.si. Letöltés ideje: 2008-03-30.
17
2. 5. KÖNYVTÁRAK A Muravidéken a könyvári ellátottság megoldott. A kétnyelvű iskolákban működnek iskolai könyvtárak. Lendván és Muraszombatban pedig a városi könyvtárban található jelentős számú magyar szép- és szakirodalmi állomány. A helyismereti munkát is ez a két könyvtár végzi. A maribori IZUM (Információtudományok Kutatóközpontja) Működteti a COBISS-t. Ennek adatbázisában vannak a nemzetiségi könyvtárak magyar könyveinek és folyóiratainak cikkeiről készült bibliográfiai leírások. Ezek feldolgozása a muraszombati és a lendvai könyvtár feladata. Az online katalógusban bárki kereshet. A teljes szövegek digitalizálása azonban még várat magára. A Népújságban, a Naptárban, a Muratájban és a helyi lapokban megjelent cikkek digitalizálását is meg kell még oldani. Miért volna ez fontos? „Elsősorban a nemzetiségi könyvtárak állományvédelmének eszközeként mint helyettesítő (digitális) másolat, melynek hozzáférhetővé tétele az eredetit megkímélné a használattól, másodsorban pedig nagy a helyi dokumentumok hírértéke, a nemzetiségi területről és az Internet által bárhova közvetíthetők, s kutatható dokumentumoknak számítanak (…) ezt a feladatot elsősorban a Lendvai Könyvtárnak kellene felvállalnia, mivel kétnyelvű könyvtárként működik, s ehhez nemzetiségi költségvetésből, illetve magyarországi pályázati pénzekből is meríthetne anyagiakat.”20 A muraszombati könyvtárban működő helytörténeti gyűjtemény, melynek vezetője Papp József, digitalizálása megkezdődött, de a feldolgozott anyag csak a könyvtárban áll a felhasználó rendelkezésére, internetről nem érhető el.
20
uo.
18
2. 6 . Tévé A magyar közösség számára az első tévéadást 1978 őszén közvetítette a Szlovén Televízió. A műsor kéthetenként tizenöt, később harminc percben jelent meg két nyelven. A szerkesztőség kezdetben Ljubjanában, később Muraszombatban volt. 1992-ben megalakult a lendvai szerkesztőség. Ma a magyar nyelvű adásokat 11 főállású és több külsős munkatárs készíti. Az évek során a műsoridő jelentősen bővült. 1998-tól heti két alkalommal 30 percre, 2002-től heti négyszer 30 percre, 2007. április elsejétől minőségi változás is történt a műsorokban. A tavalyi évben indultak el a következő műsorok: Súlypont, Pitypang, Kanapé. Ezek váltották fel a korábban átvett produkciók egy részét. 2000-től a következő fontosabb projekteket valósították meg: 2000 Karácsonyi varázslat – 60 perces ifjúsági játékfilm forgatása. 2002 Szakrális és kultúrtörténeti műemlékek a Muravidéken – 10 dokumentumfilm forgatása. 2003 A tettek embere – dokumentumfilm jellegű portréfilm forgatása Alsólendva polgárosodásának egyik jeles egyéniségéről, Kakasdi Hajós Mihályról. 2004 A Phare támogatás révén a Határon átnyúló televíziózás című projekt kivitelezése – A zalaegerszegi és a szombathelyi tévéstúdió közreműködésével. 2006 Lakodalom lesz a mi utcánkban – a Phare program támogatásával megvalósított dokumentum-játékfilm. 21 2. 7. Rádió A Muravidéki Magyar Rádió Indulása 1958-ban történt. Feladata a szlovéniai magyarság anyanyelven való informálása volt. Az első magyar
21
A Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség tévéműsora. Letöltés ideje: 2008-03-02. http://www.rtvslo.si/hidak/.
19
nyelvű műsort a muraszombati könyvtárban rögzítették hangszalagra, és 10 percnyi híranyagból állt. Kezdetben a rádiónak nem volt stúdiója. A műsort a muraszombati várban lévő könyvtárban rögzítették, a leadó pedig a muraszombati tűzoltóotthonnál volt. Ilyen technikai megoldásokkal indult a magyar nyelvű műsor, mely hetente háromszor jelentkezett, kedden, csütörtökön és szombaton 10-15 percben. A rádió kezdetben Radio Murska Sobota néven működött. A magyar műsor anyaga többnyire hírekből állt. Az első bemondó Rotdajč Eszti és Ábrahám Albert volt, ő még most is a Muravidéki Magyar Rádió bemondója. A fejlődés azonban 1983-ban kezdődött, amikor megépült a lendvai stúdió. A műsoridő további bővítését az új technikai felszerelés biztosította. Ennek köszönhetően a műsorbővülés szinte folyamatos volt: 1991 ·A délutáni műsoridő napi 5,5 órára bővült. vasárnap kivételével, amikor 2 óra volt a műsoridő. 1996 A Muravidéki Magyar Rádió január 1-jén a Szlovén RTV szerves részévé vált. 1999 · Május 1-jén a Muravidéki Magyar Rádió a munkanapokon 11,5 órára (7.30-tól 19.00-ig) bővítette műsoridejét. 2000 ·Március 1-jétől a Muravidéki Magyar Rádió a hét minden napján reggel 5.45-től 19.00-ig szólt a kedves hallgatókhoz. 2004 ·A rádióstúdió – a tévéstúdióval közösen – új, korszerűen berendezett épületbe költözött. A stúdió ünnepélyes megnyitója szeptember 18-án volt. 2007 Február 1-jétől az MMR éjfélig sugározza műsorát. 20
2008 Január 1-jétől az MMR 5:45-től 24:00 óráig élő egyenes adást sugároz. A program az informatív műsorokra épül, de gyermek- és ifjúsági műsorokat, kulturális, művelődési, történelmi, gazdasági, mezőgazdasági és politikai témájú műsorokat is kínál. Ezeket kilenc főállású újságíró, két technikus és egy zenei szerkesztő készíti, mintegy 15 állandó külső munkatárs segítségével.22 2. 8. Kulturális intézmények és szervezetek Jelenleg a Muravidék legfontosabb kulturális intézménye a Lendván lévő Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Tevékenységének egy része a könyvkiadásban szóló részben már megtalálható. Az intézet 15 éve működik és „(…) megalakulása percétől odaadással és hozzáértéssel, szakszerűen fogja össze, szervezi és irányítja a muravidéki magyarság kulturális örökségének,
hagyományainak
ápolását,
mozgalmas
történelmének
tudományos feldolgozását, anyanyelvének megőrzését.”23 Az intézet keretein belül működik a Bánffy Könyvesbolt is. A hagyományőrzés jelenleg 25 művelődési egyesületben és 35 műkedvelő csoportban
működik.
Ezek
között
van
népdalkör,
hímzőszakkör,
néptánccsoport, fafaragószakkör, citeraegyüttes. A csoportok évente (a muravidéki programok mellett) 150 fellépést vállalnak a Kárpát-medence területén. Néhány éve 2000-ben alakult a Lendvai Ifjak Egyesülete (LIFE). Az egyesület a fiatalokat célozza meg programjával: az oktatás, a kultúra, a szabadidő és sport terén kíván segítséget nyújtani nekik. Rendezvényeik nagyobb része ingyenes, hogy minél többen látogassák azokat. Kiemelten kezelik a magyar nyelv és kultúra ápolását, a magyar anyanyelvű fiatalok 22
MMR – Muravidéki Magyar Rádió. A Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség rádióműsora. Letöltés ideje: 2008-03-02. http://www.rtvslo.si/mmr/onas.php. 23
Borbás György: Tíz éves a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. ideje: 2008-03-02
http://www.mmi.hu/szin/szin8_5/szin_8-5sz_borbas_21.rtf.Letöltés
21
identitásának megőrzését. Tevékenységükkel mind szélesebb rétegeket igyekeznek elérni. Ezeket a szervezett programok bizonyítják a legjobban: a 2006-os évben például a csocsóversenytől, a halászléfőzésen keresztül alkotótáborig bőséges volt a kínálat. 2003-ban a muravidéki fiatalok számára nyílt meg Lendván az Agora Iroda. „Egyik alapcélja az anyaországi intézmények által a muravidéki fiatalok részére szavatolt lehetőségek terjesztése, az információáramlás biztosítása.”24 Az iroda a magyar fiatalok részére szolgáltat információt a magyar oktatási, kormányzati rendszer változásairól, ösztöndíjpályázatokról. Pályázatfigyelést is végez. 3. Zárszó A dolgozat keretei és terjedelme a teljességet nem tették lehetővé a témában.
A
szlovéniai
magyarság
kultúrája
nagyon
bőséges,
így
tevékenységüket csak felvillantani lehetett. A dolgozat célja inkább a sokszínűség és a kultúra folyamatosságának érzékeltetése volt.
24
Lendvai Ifjak Egyesülete honlapja. Letöltés ideje: 2008-03-02. http://www.lifelendava.org/magyar/agora.html.
22
Felhasznált irodalom A lendvai kétnyelvű általános iskola hivatalos kiadványa (2005. szeptember). A szlovéniai magyarság történeti kronológiája. In: www.hhrf.org.
Letöltés
ideje: 2008. 02.18 Alsólendva. In: www.tar.hu/lendva. Letöltés ideje: 2008. február 17. Az Oktatási- és Sportminisztérium 604-05-3/2005 számú, 2005. 06. 03. keltezésű levele, amely a Szlovén Köztársaság Nemzetiségi Hivatalához 2005. 06. 15-én érkezett. Bence
Lajos:
A
szlovéniai
magyarság.
In:
www.hhrf.org/prominoritate/1996/osz03.htm. Letöltés ideje: 2008-02-17. Borbás György: Tíz éves a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. http://www.mmi.hu/szin/szin8_5/szin_8-5sz_borbas_21.rtf.
Letöltés
ideje:
2008-03-02 A Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség tévéműsora. Letöltés ideje: 2008-03-02. http://www.rtvslo.si/hidak/. Göncz László, a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója 2003. november 2-án, a Márton Áron emlékérem átvételekor elmondott beszédéből. Göncz László: Tájékoztató az MNMI keretében működő Könyvkiadási Kuratórium döntéséről. Letöltés ideje: 2008-03-02. www.mnmi-zkmn.si. In:
www.emagyar.net/index.php?p=article&type=regional&id=65.
Letöltés
ideje: 2008-02-17. Király M. Judit: Hang a Kárpát-medencében, kapcsolat itthon. In: Népújság, 2003. január 16. 9. p. Kovács Ilona: A muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja. In: 3K, 2008. március, 17. évfolyam 3. szám. 58-60. p. Lendvai
Ifjak
Egyesülete
honlapja.
Letöltés
ideje:
2008-03-02.
http://www.lifelendava.org/magyar/agora.html. Mák Ferenc: ˇA nagyok gondjainak peremén”. A muravidéki magyarság története.
23
http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2006_01/cikk.php?id=1334. Letöltés ideje: 2008. február 17. MMR – Muravidéki Magyar Rádió. A Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség
rádióműsora.
Letöltés
ideje:
2008-03-02.
http://www.rtvslo.si/mmr/onas.php. Nagy Zoltán: A kapornaki tájház. Szombathely: Kercaszomori Önkormányzat, 2000. Négyszögletű kerekasztal 5. A gyermek- és ifjúsági irodalom szerepe az anyanyelv megőrzésében. www.opkm.hu/konyvesneveles/2002/1/cikk18.html. Letöltés ideje: 2008-02-18. Oktatási intézmények. www.emagyar.net/index.php?p=article&type=regional&id=65. Letöltés ideje: 2008-02-17. Papp József: A lendvai nyomdák története. In: www.ms.sik.si.Letöltés ideje: 2008-03-02. Rudas Judit: Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken napjainkban. In: Muratáj, 2002. 57. p. Stanko Baluh: A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség „személyigazolványa”, Ljubljana. www.uvn.gov.si. Letöltés ideje: 2008. 02. 11. Szijártó Imre: Igék a megmaradásért. Jegyzetek a szlovéniai magyar irodalomról. In: Tiszatáj, 2002. 7. sz. 9. p. Zágorec-Csuka Judit: A magyar könyvkiadás helyzete Szlovéniában. In: Könyvtári Figyelő, 49. évfolyam, 2003. 2. sz. Zágorec-Csuka
Judit:
Helyismereti
digitalizálás
a
Muravidéken.
In:
www.ms.sik.si. Letöltés ideje: 2008-03-30. Zsebők Csaba: A hetedik síp. In: www. heti.demokrata.hu. Letöltés ideje: 2008-03-30.
24
