KÖSZÖNTŐ. Kedves Kollégák!

KÖSZÖNTŐ Tisztelt Kollégák! Nagy örömünkre szolgál, hogy mi szervezhetjük a XX. Jubileumi Gyermektraumatológiai Vándorgyűlést 2013. október 11-12-én, melynek helyszíne: Cserkeszőlő, Aqua-Spa Hotel Konferencia és Wellness Központ. Reméljük, hogy a helyszín és a cserkeszőlői gyógyvíz megfelelő eszenciát ad a kongresszus fő témájához, a konzervatív kezeléshez. Dr. Gera László Ph.D. Bács-Kiskun Megyei Kórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályvezető főorvosa

Kedves Kollégák! Az idei év is mozgalmas volt a gyermek sérült ellátás szempontjából. Konszenzus született a gyermeksebész és trauma-orthoped társaság között a gyermek traumatológiai ellátás kompetencia szintjeiről. Ez a beadvány jelenleg a minisztériumban van elbírálás alatt. A kompetencia lista alapján felmerült a gyermek traumatológiai jártassági vizsga licence, vagy szakvizsga szintre emelése is. A gyermek traumatológia ilyen magas fokú elismerése nem jöhetett volna létre az elődeink által elkezdett rendszeres kongresszusok nélkül. A XX. jubileumi összejövetelünk is ezt a hagyományt igyekszik folytatni részben továbbképző jellegű referátumokkal, részben új eljárások bemutatásával. A hagyományokhoz a jó közérzet, és a baráti légkör is hozzátartozik, melyhez a szervezők kiváló helyszínt találtak. Pontszerző kongresszusunkra minden érdeklődőt szeretettel várunk! Dr. Novoth Béla Gyermektraumatológiai Szekció elnöke

1

SZERVEZŐK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Fővédnök Dr. Svébis Mihály, Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója

A kongresszus ideje 2013. október 11-12.

Szervezők Bács-Kiskun Megyei Kórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Kecskemét

Helyszíni regisztráció 2013. október 11. (péntek) 2013. október 12. (szombat)

A Kongresszus Elnökei Dr. Gera László Ph.D., Bács-Kiskun Megyei Kórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályvezető főorvosa Dr. Novoth Béla, Gyermektraumatológiai Szekció elnöke Tudományos Bizottság Dr. Ács Géza Dr. Hargitai Ernő Dr. Kassai Tamás Dr. Novoth Béla Dr. Kiss Ákos Dr. Sárközy Sándor Dr. Noviczki Miklós Dr. Novoth Béla

SZERVEZŐBIZOTTSÁG Dr. Gera László Ph.D. Dr. Pócs Levente Dr. Boda Tamás

Szervező Titkárság Asszisztencia Szervező Kft. 1055 Budapest, Szent István krt. 7. Tel: +36 1 350-1854 Fax: +36 1 350-0929 E-mail: [email protected]

9:00-17:30 8:00-13:30

Helyszíni részvételi díjak Orvosoknak 24.000 Ft Szakdolgozóknak, nyugdíjasoknak 13.500 Ft Helyszíni kísérői díj Kísérőknek 13.500 Ft Részvételi díjak tartalma Résztvevőknek - Előadásokon való részvétel - Kongresszusi táska - Programfüzet - Részvételi igazolás - Ebéd szombaton - Kávészünetek - Péntek esti vacsora - Névkitűző - ÁFA

Szakmai Információ Dr. Gera László Ph.D. [email protected]

A kongresszus helyszíne Aqua-Spa Hotel 5465 Cserkeszőlő, Thermál u. 1.

Kísérőknek - Kávészünetek - Péntek esti vacsora - Névkitűző - ÁFA - Kisérői program pénteken

Akkreditáció A kongresszus orvosi (OFTEX) akkreditációja megtörtént, 18 kreditpontot ér. A szakdolgozói (ETI) akkreditáció még folyamatban van, amint rendelkezünk a megfelelő információval, közzétesszük a weboldalon. Minden regisztrált vendég részvételi igazolást kap a helyszínen.

2

3

3304 Eger, Berva-völgy, tel.: +36 36 415 577 e-mail: [email protected] www.medimetal.hu

NAPi PRogRAM áTTeKiNTŐ 2013. oKTóBeR 11. | PéNTeK 9:00-17:30 Helyszíni regisztráció 10:00-12:30 Vezetőségi ülés 12:30-13:00 Kávészünet 13:00-14:00 Megnyitó 14:00-15:30 Szekció 1 15:30-16:00 Kávészünet 16:00-17:30 Szekció 2 20:00 Bankett vacsora 2013. oKTóBeR 12. | SZoMBAT 8:00-13:30 Helyszíni regisztráció 9:00-10:30 Szekció 3 Kávészünet 10:30-11:00 A Magyar Traumatológusok önsegélyező Egyesületének éves ülése 11:00-13:00 Szekció 4 13:00-13:30 Tesztírás, Kongresszus zárása 13:30 Ebéd

TáRSASági PRogRAMoK BANKeTT vAcSoRA 2013. október 11. | 20:00 Aqua-Spa Hotel, Konferenciaterem A szervezők szeretettel meghívják a kongresszus résztvevőit egy kellemes hangulatú vacsorára és az azt követő zenés mulatságra, mely a rendezvény helyszínén, a hotel konferenciatermében kerül megrendezésre. A bankett vacsora programját a tatai ugrókötél csoport bemutatója színesíti. A bankett vacsorán való részvételt a részvételi és kísérői díjak tartalmazzák. 4

mûtét utáni korai mobilizálás, gyors gyógyulás, szívós, rugalmas titánötvözet, kiemelkedõ biokompatibilitás

2013. október 11. I péntek

2013. október 11. I péntek

TUDOMÁNYOS PROGRAM 2013. október 11. | péntek 10:00-12:30 Vezetőségi ülés 12:30-13:00 Kávészünet 13:00-14:00 Megnyitó Köszöntők - Dr. Gera László Ph.D., Bács-Kiskun Megyei Kórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályvezető főorvosa - Dr. Svébis Mihály, Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója - Dr. Novoth Béla - A Magyar Gyermeksebészeti Társaság és a Magyar Traumatológus Társaság Közös Gyermek-traumatológiai Szekció elnöke Lumniczer Sándor Emlékérem átadás Díjazott: Dr. Farkas András - A Pécsi Gyermekgyógyászati Osztály vezetője Átadja: Dr. Flóris István Ph.D. - A Magyar Traumatológus Társaság főtitkára A-0010

14:00-15:30

A-0041

A gyermektraumatológiai ellátás synergysmusai Simonka János Aurél SZTE, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Általános Orvostudományi Kar, Traumatológiai Klinika, Szeged 8’

Szekció 1 Üléselnökök: Simonka János Aurél - Novoth Béla - Tornyos Szabolcs REFERÁTUM: Gyermek csukló és alkar sérülések konzervatív kezelése Varga Marcell Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 15’ Gyermekkori csonttörések repozíciója helyi érzéstelenítésben - ha lehet, inkább mesével altassuk a gyermeket és otthon! Varga Marcell - Kassai Tamás - Kalóz Erika - Gáti Nikolett - Kővári Tamás Molitorisz Dániel - Bíró Zuszsanna Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’ 6

A-0023

Distalis harmadi alkar törések kezelése klinikánkon Hajnal Dániel - Vizi András - Kovács Tamás SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Központ, Gyermeksebészet, Szeged 6’

A-0024

Gyermekkori csuklótáji sérülések ultrahang asszisztált ellátása - tapasztalataink 200 eset kapcsán Varga Marcell - Kalóz Erika Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’

A-0014

REFERÁTUM: A felkar és könyöksérülések KONZERVATÍV KEZELÉSE Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 15’

A-0008

A-0021

A-0003

Humerus proximalis harmadi töréssel kezelt betegeink retrospektív vizsgálata Vizi András - Juhász László - Kovács Tamás - Tornyos Szabolcs SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged 6’ Hol a határ a gyermekkori supracondyler törések esetén a konzervatív és operatív töréskezelésben? Gáti Nikolett - Kassai Tamás - Kalóz Erika - Bíró Zsuzsanna - Varga Marcell Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 6’ Haematogen osteomyelitis? Gyermekkori bántalmazás? Biszku Beáta* - Merő Gabriella* - Noviczki Miklós** *Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Gyermekosztály, Nyíregyháza **Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza 6’

7

2013. október 11. I péntek Szintetikus csontpótlók (DePuy Synthes kerekasztal) Noviczki Miklós Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza 10’ Gipszrögzítések és sínezések a végtagokon + WORKSHOP Noviczki Miklós Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza 10’

15:30-16:00

Kávészünet

2013. október 11. I péntek A-0042

A-0037

A-0001

Szekció 2 16:00-17:30 Üléselnökök: Fekete Károly - Farkas András - Noviczki Miklós REFERÁTUM: Könyöktáji sérülések utáni rekonstrukciók lehetőségei Fekete Károly DE OEC, Debrecen 15’

A-0015

REFERÁTUM: Hibák és tévedések a felső végtag sérülések kezelése során Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 15’ REFERÁTUM: Tipusos tévedések a kézsérülések kezelésében Novoth Béla Heim Pál Gyermekkórház, Budapest 15’

A-0004

A-0002

A-0028

20:00

Mi állhat egy alkartörés után kialakult rotatiós zavar hátterében? Jórász Zsolt* - Tóth Ferenc** *MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest **Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 6’ Szövődményes supracondyler humerus törések kezelésével szerzett tapasztalataink - esetbemutatások Pécsi Örs - Götz Dávid - Sztancs György Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, Sopron 6’ Vannak még hibák Kincses Zoltán - Kovács Júlia - Nagy Szilvia - Marosán Péter Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Baleseti Sebészeti Osztály, Gyula 6’ Gyermekkori akut és krónikus Monteggia sérülések diagnosztikája és ellátása Hetthéssy Judit Réka - Kassai Tamás - Hargitai Ernő - Kővári Tamás Varga Marcell - Molitorisz Dániel Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’ Az összehasonlító felvételek jelentősége a gyermekkori sérüléseknél (esetismertetés) Pócs Levente - Gera László - Haga Ágnes - Vásárhelyi Ferenc Bács-Kiskun Megyei Kórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Kecskemét 6’

Bankett vacsora

Kisgyermekkori kézégés súlyos következménye – avagy hogyan nem szabad kézégést kezelni? Noviczki Miklós Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza 6’

8

9

2013. október 12. I szombat 2013. október 12. | szombat 09:00-10:30

A-0039

A-0016

A-0006

A-0011

A-0045

A-0018

Szekció 3 Üléselnökök: Ács Géza - Kassai Tamás - Hargitai Ernő REFERÁTUM: Az alsó végtagi sérülések konzervatív kezelése Kővári Tamás - Hargitai Ernő - Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 15’ REFERÁTUM: Hibák és tévedések az alsó végtag sérülések kezelése során Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 15’ Vándorló álizület gyermekkori combnyaktörésnél Mester Sándor* - Kovács Judit** *Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Traumatológiai Osztály, Székesfehérvár **Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek, Veszprémi Intézet, Székesfehérvári Orvosszakértői Csoport, Székesfehérvár 6’ Változás a kisgyermekkori femur diaphysis törések ellátásában Vizi András - Juhász László - Kovács Tamás - Tornyos Szabolcs SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged 6’ Ritka térdtáji törés serdülőkorban Ringwald Zoltán - Novoth Béla - Mikóczi Márió - Füle István Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti Osztály, Budapest 6’ Veleszületett térdficam konzervatív kezelése Kassai Tamás - Varga Péter - Kővári Tamás - Varga Marcell Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest SE, I. sz. Női Klinika PIC, Budapest 6’

10

2013. október 12. I szombat A habitualis patellaficamok műtéti javallata gyermekkorban Ringwald Zoltán* - Sipos Csaba** - Füle István* - Novoth Béla* - Karsza Levente* Garai Gábor* A-0046 *Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti Osztály, Budapest **SE AOK VI. évfolyam, Budapest 6’ Egyidejű bilateralis avulziós tuberositas tibiae törés ellátása gyermekkorban A-0005 Józsa Gergő - Farkas András PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti Osztály, Pécs 6’ Gyermekkori lábszártörések - konzervatív vagy operatív kezelés? Kretzer András - Tömböl Ferenc A-0035 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Baleseti Sebészeti és Kézsebészeti Osztály, Győr 6’ Stressz törések gyermekkorban Farkas Tamás* - Fodor Krisztina** *BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Velkey László Gyermekegészségügyi A-0047 Központ, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály, Miskolc **BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermekradiológiai Osztály, Miskolc 6’ Kávészünet 10:30-11:00 A Magyar Traumatológusok Önsegélyező Egyesületének éves ülése Szekció 4 11:00-13:00 Üléselnökök: Sárközy Sándor - Gera László - Kiss Ákos Minden koponyatörést szenvedett gyermek esetén indokolt elvégezni az akut koponya CT vizsgálatot? Fadgyas Balázs* - Kelemen Miklós* - Mikóczi Márió* - Pap Ivett** Pászti Ildikó Mária*** - Sárközy Sándor* A-0034 *Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti Osztály, Budapest **SE ÁOK, VI. éves orvostanhallgató, Budapest ***Szt. János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály, Budapest 6’

11

2013. október 12. I szombat A-0025

A-0012

A-0038

A-0036

A-0013

A-0017

Cranio-maxillo-faciális sérülések ápolási feladatai a gyermektraumatológiai ellátásban Páll Nikoletta - Hajduné Németh Anna - Szentirmai Annamária - Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 6’ Maxillo-facialis sérülések kezelése gyermekkorban Szentirmai Annamária Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Arc-Mellkas- Érsérültek Osztálya, Budapest 6’ A gyermekkori clavicula törések kezelése Kővári Tamás - Kassai Tamás - Varga Marcell - Molitorisz Dániel Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’ Kulcscsont titán elasztikus szegezés: mégsem rutinműtét? Esetbemutatás video Kassai Tamás - Gloviczki Balázs - Gáti Nikolett Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’ Komplex áthatoló medencesérülés - esetismertetés Bán Gyula - Németh Péter - Juhász László - Bereczki Csaba SZTE Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged 6’ Újszülött kori compartemenet szindróma egy sikertelen és egy sikeres esete. Kassai Tamás* - Novoth Béla** - Kiss Imre*** - Nádor Csaba**** *Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest **Heim Pál Gyermekkórház, Gyermeksebészet és Traumatológia, Budapest ***SE I. sz. Gyermekklinika, Gyermeksebészet, Budapest ****MH II Kórháza PIC, Budapest 6’

12

2013. október 12. I szombat

A-0029

A-0022

A-0026

A-0040

A-0044

A-0043

Végtagi keringészavart okozó gyermekkori égések sürgősségi ellátásával szerzett tapasztalataink Sánta Imre - Papp Rózsa - Réti Gyula Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály, Miskolc 6’ Vágjunk vagy ne vágjunk? – avagy hogyan kezeljük a gyermekkori tompa erőbehatásra keletkező parenchymas szervsérüléseket? Kalóz Erika - Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’ Mozgásszervi ultrahang a gyermektraumatológus kezében - van-e értelme, létjogosultsága és realitása? Varga Marcell Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’ A bőre alatt is… Idegentestek ambulanciánkon Bíró Zsuzsanna - Gáti Nikolett - Kalóz Erika - Molitorisz Dániel - Varga Marcell Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’ Pulzáló elektromágneses kezeléssel szerzett tapasztalataink gyermeksérülteknél Kricsfalusy Mihály - Baranyai Ágnes - Péntek Irén Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 6’ A gyereksérültek maguktól is meggyógyulnak? A fizioterápia létjogosultsága a gyereksérültek ellátásában. Baranyai Ágnes - Kricsfalusy Mihály - Koenig Julianna Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest 6’

13

2013. október 12. I szombat Gyermekkori utókezelések sajátosságai Boda Tamás - Bordás Anikó - Gera László Bács-Kiskun Megyei Kórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Kecskemét 6’ Lehet(ne) ezt így is! Az interhospitális transzport jelentősége váltakozó ügyeleti rend esetében A-0007 Baranyi Krisztina Heim Pál Gyermekkórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Budapest 6’ Hol hibázunk súlyos gyermeksérültek ellátása során Kassai Tamás A-0019 Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest 6’ 13:00-13:30 Tesztírás, Kongresszus zárása 13:30 Ebéd A-0020

absztraktok

14

15

A-0001

A-0002

Vannak még hibák Kincses Zoltán - Kovács Júlia - Nagy Szilvia - Marosán Péter Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Baleseti Sebészeti Osztály, Gyula

Gyermekkori akut és krónikus Monteggia sérülések diagnosztikája és ellátása Hetthéssy Judit Réka - Kassai Tamás - Hargitai Ernő - Kővári Tamás - Varga Marcell - Molitorisz Dániel Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

BEVEZETÉS: A gyermek traumatológiai ellátásban, ép úgy, mint a felnőttek ellátásában előfordulnak diagnosztikai tévedések, műtéttechnikai hibák. A különbség annyi, hogy a növekedéshez társuló remodelling potenciál képes a hibákat teljesen megszüntetni, vagy a kóros eltéréseket felerősíteni. ESETISMERTETÉSEK: Első esetben 12 éves fiú kezét, alkarját kukoricamorzsoló törte, roncsolta. Az ujjpercek töréseit epiphyseolysiseit percután tűztük, alkartöréseit velőűr sínezéssel rögzítettük. Az ulna növekedése leállt. Korrekciót javasoltunk, de a szülő a gyermek ellenállása miatt nem kérte. Második esetünkben hét éves fiú focizás közben könyökére esett. Másnap keresték fel házi orvosukat, aki borogatást, karfelkötést javasolt. Mivel panaszai nem szűntek, 4 héttel a sérülés után jelentkeztek ambulanciánkon. A radius fejecs epiphyseolysise miatt, tekintve az eltelt időt, obszerváció mellett döntöttünk. A három éves funkciót és röntgen kontrollt is bemutatjuk. Harmadik esetben 6 éves gyermek supracondyler humerus törését kevésbé tapasztalt kolléga csaknem 90 fokos rotációban tűzte meg. Akkor szakmai vita volt az osztályon az azonnali műtéti korrekció, vagy a később az extrém duzzanat megszűnése utáni korrekció, esetleg a törésgyógyulás utáni osteotómia lehet a jó megoldás. Végül két héttel az első műtét után operáltuk. 10 évesen az országos korosztályos bokszbajnokságra is benevezték. Negyedik gyermek bal könyöke sérült. Atípusos felvételek miatt, negatív lelelt birtokában rezidens kolléga karfelkötés borogatás javaslattal majdnem haza bocsátotta. Vizsgálat során a könyök fájdalom egyértelmű volt, ismételt röntgent sem lehetett értékelni. Beállítottam, típusos felvételen a supracondyler törés igazolódott. Ötödik esetben 10 éves fiú tornaórán elesett. Bal oldali alkartörése miatt konzervatív kezelést kezdtünk. Korcsoportjában mellúszásban országos bajnok, szülők kórházi dolgozók, Így jelentős presszióra, röntgenen jónak ítélt törésgyógyulás után egy héttel rövidebb ideig rögzítettük a tőrését. Azóta még háromszor törte el ugyanezt az alkarját, egyszer bennlévő belső fémrögzítés mellet. A legutóbbi funkcionális eredményt és röntgenfelvételeket is bemutatjuk. KÖVETKEZTETÉS: A legnagyobb tapasztalat mellet is előfordulnak műtéttechnikai, diagnosztikai hibák, tévedések. A legkisebb bizonytalanság esetén ragaszkodjunk a típusos röntgenfelvételhez. Hívjunk, akár azonnal, műtőbe tapasztalt, vagy ha erre nincs lehetőség, az adott műtéti ellátásban jártas kollégát.

16

BEVEZETÉS: A gyermekkori alkarsérülések 0,4 %-át teszik ki a Monteggia sérülések, melyek leggyakrabban 4 és 10 év közötti korosztályt érintik. Az ilyen sérülések diagnosztikája nehézségeket támaszthat (kooperációs hiányosságok a fizikális vizsgákat során, a radiológiai kép részletei értékelésének nehézségei), ennek megfelelően diagnosztikai tévedések fordulhatnak elő. CÉLKITŰZÉS: Ennek az előadásnak a célja azon radiológiai jelek ismertetése, melyek segíthetnek a helyes diagnózis felállításában, illetve az Osztályunkon alkalmazott jelenlegi ellátási protokollok ismertetése. MÓDSZEREK: 17 akut, valamint 8 krónikus gyermekkori Monteggia sérülés ellátása során szerzett tapasztalatainkat elemeztük egy retrospektív vizsgálat keretein belül. DIAGNOSZTIKA: A gyermekkori a Monteggia sérülések diagnosztikájában döntően fontos, hogy a vizsgáló orvos gondoljon ennek a sérülésnek a lehetőségére, típusos sérülési mechanizmus (kinyújtott kézre esés pronált/extendált alkar mellett), valamint típusos klinikai tünetek esetén. A korrekt radiológiai diagnoszika a pontos, célzott röntgen felvételeken nyugszik. Amennyiben az akut szakaszban helyes diagnózist állítunk fel, a legtöbb esetben elegendő a narkózisban képerősítő kontrollja mellett végzett fedett repozíció. Amennyiben a reposítiós helyzetet retineálni nem tudjuk, haránttörés esetén az ulnát titán elasztikus szegezéssel illetve ferde síkú törés esetén lemezes osteosynthesissel láttuk el. Fedett reposítió esetén, amennyiben ostheosynthesis nem történt a sérült végtagot 3-4 hétig magas derékszögű gipszsínben rögzítettük. Az ostheosynthesist követően gipszrögzítést nem alkalmazunk Osztályunkon. Intézetünkben krónikus esetekkel is találkoztunk, ilyenkor a vezető klinikai tünet többnyire a progresszíven romló könyökmozgás. Ilyen esetekben a részletes anamnézis felvétel, a gondos betegvizsgálat, melynek része az aktív és passzív könyökmozgások, valamint az esetleges luxatiós tendencia vagy állapot megítélése döntő. A radiusfejecs helyzetének illetve túlnövekedésének, valamint a proximalis ulna anatómiájának/patológiájának/szöglettörésének megítélésére röntgen valamint CT vizsgálatokat végezünk. Ilyen esetekben az operatív ellátás lehetőségei az arthrolysis, a hegszövetek eltávolítása a radiusfejecs repozíciója, méretre vésése, az ulna osteotomiája valamint lemezes fixációja. A műtét célja a könyökmozgások és az ízület stabilitásának helyreállítása volt. A korai postoperatív szakban adekvát fájdalomcsillapítás (plexus kanül) mellett CPM sínt, valamint korai gyógytornát kezdtünk. A szériagipsz alkalmazását a post-operatív szakban 3-12 hétig folytattuk. KÖVETKEZTETÉSEK: Az akut Monteggia sérülések diagnosztikája nehézségekbe ütközhet. Amennyiben időben állítjuk fel a megfelelő diagnózist, fedett módszerekkel jó eredményekkel kezelhetjük az ilyen sérüléseket. Krónikus Monteggia sérülések esetén gondos preoperatív vizsgálat és tervezés, atraumatikus 17

műtéti technika, lelkiismeretes utókezelés, gyógytorna ellenére is nehéz jó eredményeket elérni. Ezért döntő a fent ismertetett anamnesztikus, fizikális, illetve radiológiai vizgsálatok eredménye függvényében az akut sérülések felismerése és definitív ellátása. A-0003

Haematogen osteomyelitis? Gyermekkori bántalmazás? Biszku Beáta* - Merő Gabriella* - Noviczki Miklós** *Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Gyermekosztály, Nyíregyháza **Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza

Egy differenciál-diagnosztikai problémát okozó eset ismertetésével célunk a címben megfogalmazott kérdések megválaszolásának, szeptikus vagy traumás folyamat elkülönítésének nehézségeire felhívni a figyelmet. A 14 hónapos kislány elesett, exsiccalt állapotban került felvételre osztályunk intenzív részlegére. Kórelőzményében két napja tartó étvágytalanság szerepel, a gyermek folyadékot sem fogadott el, végtagjait nem mozgatta. Felvételkor mért testsúlya a korához képest jelentősen elmaradt. Az alkalmazott parenteralis folyadékpótlás mellett állapota javult, ekkor vált észlelhetővé a bal váll kitöltöttsége, duzzanata. A gyermek vállban, könyökben nem emelte a karját, fájdalmasan sírt. Ekkor lázas volt, enyhe gyulladásos folyamat felvetette haematogen osteomyelitis lehetőségét. Ugyanakkor az összehasonlító váll röntgen felvételen a bal oldali humerus proximalis vég SH-II epiphyseolysise ábrázolódott, medialisan remodellatios callus volt látható. Csontszcintigráfia történt, mely szintén a növekedési zóna sérülését vetette fel, ugyanis a bal vállon fokozott izotóp dúsulás, a késői felvételeken patológiás dúsulás nem volt látható. Diagnosztikai célból a lágyrész ultrahang alapján észlelt bal vállízületi folyadékból mintavétel történt, melyből baktérium nem tenyészett ki. Az egy hónap múlva készített kontroll röntgenfelvétel és a klinikai kórlefolyás a csontfolyamat hátterében egyértelműen traumás eredetet véleményezett. A még járni nem tudó gyermeknél a trauma lehetőségét a család határozottan elutasította. A gyermek étvágytalansága, mérsékelt izomhypotoniája, időnként észlelt magas ammónia, laktát szint, jelzetten emelkedett májenzim értékek anyagcsere-betegség irányába is tereltek minket, a vizsgálatok ezt egyértelműen nem igazolták. Traumatológus, gasztroenterológus, neurológus bevonásával komplex konzervatív kezelés együttes eredményeként a gyermek egyensúlyba került és otthonába bocsátottuk. Az előadásban felvetetett kérdések egyszerűnek tűnnek: tünetszegény haematogen osteomyelitis vagy mégsem? Bántalmazás rendezett családi körülmények között? Mégis milyen nehéz a válasz. Az esetet azért tartjuk bemutatásra alkalmasnak, hogy felhívjuk kollégáink figyelmét arra, hogy a diagnózis alkotás során csontfolyamat hátterében gondoljunk gyulladásos betegségre, traumás eredetre, mely gyermekeknél bántalmazás következménye is lehet. 18

A-0004

Kisgyermekkori kézégés súlyos következménye – avagy hogyan nem szabad kézégést kezelni? Noviczki Miklós Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza

CÉLKITŰZÉS: Az előadás célja felhívni a figyelmet a gyermekkori kézégések primer ellátásának fontosságára, a hibás „konzervatív” (?) vagy negligált kezelés rendkívül súlyos következményeire. ESETISMERTETÉS: Egy 14 éves leány mindkét kéz és az arc égési sérülés utáni súlyos torzulásával jelentkezett kézsebészetünkön, elmondása szerint 3 éves korában társai tűzbe lökték. Semmilyen orvosi dokumentációval nem rendelkezett, valószínűsítette, hogy kórházunkban kezelték, de ennek semmilyen nyomát nem sikerült fellelnünk. A jobb kézen bőrátültetés hegeit és minimális fogásfunkciót észleltünk, bal keze a dorzális hegek következtében extrém fokban deformálódott. Korrekciós műtétsorozatot terveztünk, de az első műtétet követően a sérült eltűnt a szemünk elől. 11 évvel később ismét jelentkezett, s bár a korrekció csaknem teljesen reménytelennek tűnt, a sérült kérésére a teljes fogásképtelenséggel járó deformitás miatt újabb műtétsorozatot terveztünk, az első műtétet el is végeztük. A hegek oldása, az ujjak tűződrótos rögzítése, és részvastagságú bőrrel a bőrhiány pótlása történt. Az ujjak végleges pozíciójának eléréséig lebenyplasztikát nem tervezünk, azt a korrigálhatóság mértékétől tesszük függővé. Célunk bal oldalon is egy segítő „basic hand” kialakítása. KÖVETKEZTETÉS: Reményeink szerint ma már nem látható kézégést követően hasonló szövődmény, az ismertetendő esetben a két kéz valószínűleg hasonló súlyosságú sérülést szenvedett el, és a jobb oldalon végzett minimális beavatkozás (bőrpótlás) is összehasonlíthatatlanul jobb funkcionális eredménnyel járt az ellenoldalihoz képest. Az esetet annak ellenére bemutatásra érdemesnek tartjuk, hogy a történet már nem rekonstruálható. A kéz gyermekkori égési sérüléseinek primer kezelésében arra specializálódott centrumokban maximális aktivitásra kell törekedni. Tekintettel arra, hogy a konzekvenciák legalább annyira érintik a kézsebészeti szakmát is, mint a gyermektraumatológiát, az előadást bejelentettük az ezévi kézsebész kongresszusra is. A-0005

Egyidejű bilateralis avulziós tuberositas tibiae törés ellátása gyermekkorban Józsa Gergő - Farkas András PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti Osztály, Pécs

BEVEZETÉS: A szerzők egy 14 éves gyermek Watson-Jones II-es típusú egyidejű kétoldali tuberositas tibiae avulziós törését mutatják be. Az avulziós tuberositas tibiae törés nem tartozik a gyakori gyermekkori törések közé, azonban az egyidejű kétoldali törés előfordulása rendkívül ritka. 19

ESETLEÍRÁS: A fiúgyermek futás közben mindkét térdével a járdaszegély élére esett. Ezt követően éles fájdalmat érzett mindkét alsó végtagjában, leginkább a térdízületeiben. Az esést követően a gyermek nem tudott lábra állni. A kétirányú térdízületi röntgenfelvétel kétoldali Watson-Jones II-es típusú avulziós tuberositas tibiae törést igazolt. A műtét során a pontos repositiot követően csavaros osteosynthesis történt tehermentesítő dróthurok alkalmazásával. A műtéti beavatkozást követően kétoldali hosszú alsó végtagi gipszsín került felhelyezésre, melyet a 4. héten speciális, állítható térd orthesis váltott. A jelentős quadriceps atrophia miatt a beteg rehabilitációs programban, egyénre szabott fizioterápiában vett részt gyógytornász együttműködésével. A primer műtétet követően 16 héttel a kontroll röntgen a törés átépülését mutatta, így a belső fémrögzítők eltávolításra kerültek. KONKLÚZIÓ: Esetünkben a kétoldali tuberositas tibiae törés rögzítése a darabos törés miatt dróthurokkal kiegészített csavaros synthesissel történt a nagyobb stabilitás érdekében, mely egyszerűen kivitelezhető és megítélésünk szerint hatékonyan hozzájárult a szövődménymentes gyógyuláshoz. A-0006

Vándorló álizület gyermekkori combnyaktörésnél Mester Sándor* - Kovács Judit** *Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Traumatológiai Osztály, Székesfehérvár **Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek, Veszprémi Intézet, Székesfehérvári Orvosszakértői Csoport, Székesfehérvár

A gyermekkori combnyaktörés ritka sérülés, az összes gyermekkori törés kevesebb mint egy százalékát teszi ki. Szövődményei azonban gyakoriak, melyek közül az álizület mintegy 10 %-os, az avasculáris necrosis 20 %-os gyakorisággal fordul elő. A felnőttkori combnyaktörések szövődményeinek ma már szinte kizárólag csípőprotetizálással történő kezelése a vándorló álizület fogalmának használatát szükségtelenné tette: azt az állapotot jelölte, amikor a combnyaktörés ugyan meggyógyult, ám az egész combfejet érintő avasculáris necrosis miatt a gyógyult töréstől mediálisan álizület alakult ki. Gyermekkori combnyaktörés némileg hasonló következményével polgári peres eljárásban orvosszakértői munka során szembesültünk. 14 éves fiúgyermek sportolás közben szenvedett Delbet II típusú combnyaktörést, melyet a sérülés napján három darab kanülált spongiosa csavarral rögzítettek. A törést három hónap után gyógyultnak vélték, a gyermek teljes terheléssel, panaszmentesen járt, könnyített sportolást engedélyeztek. A sérülés után hat hónappal csípőfájdalmai jelentkeztek, az akkor készült röntgen-felvételen törésvonal jelent meg, mely később álizületté fejlődött. A törést követően kilenc hónappal az álizület resectiója, a crista ileiből vett autológ spongiosa beültetés, és spongiosa csavarokkal történő rögzítés történt. Az álizület tíz hét után 20

gyógyult. A bíróság által rendelkezésre bocsátott képi anyagból megállapítható volt, hogy a sérültnél a combnyaktörés után metaphyseális avasculáris necrosis lépett fel, és a bekövetkezett csavartörés nem a vélelmezett korai terhelés, hanem az avasculáris necrosis területében fellépett insufficientia-törés, illetőleg álizület következménye volt. Ez az álizület egyértelműen elkülöníthető volt az eredeti, baleset okozta töréstől mind az elhelyezkedését, mind a morfológiáját, mind pedig kialakulásának dinamikáját tekintve. Fentiek fényében megokoltan volt véleményezhető, hogy a beteg ellátása során szakmai mulasztás nem történt. Gyermekkori combnyaktörést követő vándorló álizületről irodalmi adatot nem találtunk. Esetünk a szakmai érdekességén túl megmutatja annak egy lehetséges medicolegális aspektusát is, mely az ellátásban résztvevők számára igen nagy fontossággal bír. A-0007

Lehet(ne) ezt így is! Az interhospitális transzport jelentősége váltakozó ügyeleti rend esetében Baranyi Krisztina Heim Pál Gyermekkórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Budapest

Budapesten a gyermek traumatológiai ügyeleti rend az abban résztvevők számára egyértelmű és átlátható, de ez nem mondható el a szülők és számos egyéb egészségügyi szolgáltató (háziorvosok, körzeti ügyeletek, kerületi szakorvosi rendelőintézetek) esetében. A nem mindenki számára egyértelmű helyzetek magukban foglalják nem csak a beteg állapotát veszélyeztető szakmai hibák lehetőségét, de az ellátásban résztvevők és a szülők közötti konfliktus lehetőségét is. A sürgősségi osztályunk triazsszolgálata nap, mint nap szembesül ezzel a problémával. Az elmúlt 6 év tapasztalata alapján a következő kérdésekre keresem a választ: • lehet-e bárkit a triázs vizsgálat és elsősegély nyújtása után, de gyermekgyógyászati vizsgálat nélkül szülői kísérettel a megfelelő intézménybe irányítani? • mi az az előzmény / tünet / állapot, amikor az orvosi vizsgálat elengedhetetlen? • milyen esetben kell a Mentőszolgálat segítségét igénybe venni a szállításhoz? • milyen eszközeink vannak arra, hogy a nem megfelelően ismert / ismertetett betegutakban rejlő hibák elkerülhetők legyenek?

21

A-0008

A-0010

Humerus proximalis harmadi töréssel kezelt betegeink retrospektív vizsgálata Vizi András - Juhász László - Kovács Tamás - Tornyos Szabolcs SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged

A gyermektraumatológiai ellátás synergysmusai Simonka János Aurél SZTE, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Általános Orvostudományi Kar, Traumatológiai Klinika, Szeged

BEVEZETÉS: Gyermekkorban a humerus proximális harmadi törések az összes törés közel 2%-át adják. Gyógyhajlamuk kiváló, ellátásuk során a fő hangsúly a konzervatív kezelésen van, operatív ellátást ritkán igényelnek, azonban ennek szüksége az életkorral nő. Köztudottan szövődmény azon eseteknél fordul elő, ahol operatív ellátás elengedhetetlen volt. CÉLKITŰZÉS: Előadásunk célja, a felkar felső harmadi töréssel kezelt betegeink adatainak átvizsgálása, különös tekintettel arra, hogy akiknél Elasztikus Stabil Intramedulláris Velőűrszegezést (ESIN) alkalmaztunk, észlelhető-e bármiféle mozgáselmaradás, vagy végtaghossz különbség a későbbiekben, a konzervatívan kezelt betegeinkkel szemben. METÓDUS: Retrospektív módon dolgoztuk fel 2008 és 2012 között a klinikánkon proximális humerus töréssel kezelt betegeink adatait. Az adatgyűjtést a Medsol rendszerből végeztük a diagnózis alapján, illetve a törések klasszifikációjához a röntgenfelvételek elemzése a PACS rendszerben történt. Vizsgáltuk a sérülési mechanizmust, a demográfiai adatokat, a társsérüléseket, a kezelés fajtáját. Betegeinket 3 csoportra osztottuk a törés súlyossága és kezelés fajtája alapján. Az I. csoportba az elmozdulás nélküli töréssel és immobilizációval kezelt betegink kerültek, a II. csoportban az elmozdulással járó töréssel és hanging cast rögzítéssel kezelt eseteket vizsgáltuk, míg a 3. csoportba nagy dislocatióval járó törések és azok operatív ellátása került. Minden beteget kontrollvizsgálatra hívtunk a mozgástartomány mérése, végtaghossz meghatározása és összehasonlító röntgen céljából. EREDMÉNYEINK: A vizsgálati idő alatt 64 beteget kezeltünk felső harmadi humerus töréssel. Az I. csoportba 33 beteg került, II. csoportba 19 beteg, míg a III. csoportba 10 beteg tartozott. A metaphysis és növekedési porc sérülések aránya 2:1 volt. Betegeink átlagéletkora 10 év. A mozgástartomány, és végtaghossz elemzésük jelenleg is zajlik, melyet előadásunkban ismertetünk. KÖVETKEZTETÉS: A gyermekkori proximalis harmadi humerus törések ritkák, és gyógyhajlamuk kiváló. Szövődményt a szakirodalom csak a műtétileg kezelt betegeknél említ. Az osztályunkon alkalmazott ESIN technika ilyen törések ellátására egy biztonságos gyermekbarát minimál invazív eljárás, mely későbbiekben vállízületi mozgáskorlátozottságot nem okoz.

BEVEZETÉS: A gyermek sérültek ellátása számos szakma határmezsgyéjén történt és történik. A szerző az eddigi gyakorlatot kívánta megvizsgálni és a tevékenységet értékelni, amely a következő időszakra is hatással lehet. ANYAG ÉS MÓDSZER: A gyermeksérültek ellátásának helyszíneit, szakmai szintjeit , az esélyegyenlőség kérdéseit vizsgálja. A horizontális és vertikális betegutak mellett a szervezés és az oktatás lehetőségeit tanulmányozta. EREDMÉNYEK: Magyarországon a gyermeksérültek ellátása általában traumatológiai osztályokon történik, az egyszerűbb sérüléseket különböző járóbeteg (szak)rendelések látják el. A súlyosabb sérülések ellátásába a Gyermeksebészeti Osztályok is bekapcsolódnak, sőt bizonyos területi ellátási feladatot is ellátnak. Horizontálisan és vertikálisan ellátási szinttől függően bekapcsolódhatnak az ellátásba a különböző szakmák: idegsebészet, kézsebészet, anaesthesiológia-intenzív therapia, sebészet, urológia, stb. Külön speciális ellátás az égés, amely jól jellemzi a helyi ellátási kényszer és a centrumban történő ellátás dilemmáját. Ahhoz, hogy az egyes szinteken megfelelő döntést hozzunk, fel kell ismerni a sérülés súlyosságát megfelelő diagnosztika igénybevételével, eldönteni, hogy az ellátást helyben, vagy centrumban kell elvégezni. Ehhez megfelelő graduális és postgraduális oktatásra van szükség, nem beszélve a gyermektraumatológiai kongresszusok synergysmust segítő funkciójáról. ÖSSZEFOGLALÁS: A szerző megállapítja, hogy a gyermeksérültek ellátásában a szakmai elkötelezettség, együttműködés és oktatás szükséges. Egy egész életen át ilyen szellemben végzett tevékenysége elismeréseként Dr. Ács Géza egyetemi docens Úr részére a szerző a Pro Traumatológia Szeged Alapítvány SYNERGY díját adja át. A-0011

Változás a kisgyermekkori femur diaphysis törések ellátásában Vizi András - Juhász László - Kovács Tamás - Tornyos Szabolcs SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged

BEVEZETÉS: A gyermekkori femur diaphysis törések előfordulásában két korcsoporti csúcs figyelhető meg. Az első az iskolás kor előtt banális, indirekt traumára bekövetkező spirál vagy hosszú ferde törések, melyek a vékony corticalis kis ellenálló képessége miatt jönnek létre, míg a második az iskolás kor után direkt traumára bekövetkező, nagy elmozdulással járó haránt vagy szegment-törések. Míg ez utóbbiak 22

23

ellátásban szinte kizárólag operatív ellátás játszik szerepet úgy a kisgyermekkori törések ellátásában világszerte még mindig a konzervatív kezelésre helyezik a fő hangsúlyt. CÉLKITŰZÉS: Előadásunk célja, hogy megvizsgáljuk Klinikánkon hogyan változott a kisgyermekkori femur diaphysis törések ellátása az elmúlt 10 évben. Különös tekintettel arra, hogy az operatív szemlélet növekedésével, változott-e intézetünkben a konzervatív-operatív ellátási arány. METÓDUS: Retrospektív módon dolgoztuk fel 2003 és 2013 között Klinikánkon femur diaphysis töréssel kezelt 7 év alatti betegeink adatait. Vizsgáltuk a sérülési mechanizmust, a demográfiai adatokat, a társsérüléseket, az ellátás típusát, a szövődményeket és a kezelés alatt alkalmazott röntgen felvételek számát. A betegeinket két csoportra osztottuk, a kezelés ideje alapján. Az 1-es csoportba a 2003 és 2007 között ellátott gyermekek kerültek, míg a 2008 és 2013 között kezelt betegeink kerültek a 2-es csoportba. EREDMÉNYEINK: A vizsgálati idő alatt 82 -sérülésekor 7 éves kor alatti- beteget láttunk el femur diaphysis töréssel. Az 1. csoportba 44 beteg került, náluk a fiú-lány arány 1,5:1 az átlagéletkor 2 év 9 hónap volt. Ebben a vizsgálati időben 17 betegnél (37 %) primeren medence végtag gipsz felhelyezése történt, 17 (37%) betegnél alkalmaztunk primeren overhead extensiot, 5 betegnél (11 %) Elasztikus stabil velőűrszegezést (ESIN) választottunk, míg 5 betegnél (11%) sceletalis extensioval biztosítottuk a teljes gyógyulást. Az operatívan kezelt betegeink átlagéletkora 4 év 6 hónap volt. A 2. csoportban 38 beteget kezeltünk. Fiú-lány arány 1,5: 1 az átlagéletkor 2 év 11 hónap volt. Ebben a vizsgálati időben primer medence végtag gipszet 8 esetben (21%) alkalmaztunk, overhead extensioval kezelt betegeink száma 13 (34 %) volt, míg ESIN technikát 17 betegnél alkalmaztunk (45 %). Az operatív ellátást igénylő betegeink átlagéletkora 3 év 6 hó volt. KÖVETKEZTETÉS: A kisgyermekkori femur diaphysis törések ellátásában a világon a konzervatív kezelés a legelfogadottabb módszer, azonban az elmúlt években változik ezen törések megítélése. Egyre kiforrottabbá válik a műtéti technika, így az operatív ellátást igénylő törések száma emelkedő tendenciát mutat, és a betegek átlagéletkora jelentősen csökken.

ANYAG ÉS MÓDSZER: 2002-2011 között 646 maxillo-facialis gyermek sérültet kezeltünk (408 fiú, 238 lány) Átlagéletkor a lányoknál 8 év, a fiúknál 7 év. A legfiatalabb lány 5 hónapos (2009-ben) a legfiatalabb fiú 4 hónapos (2003-ban) volt. Adatainkat összehasonlítottuk egy korábbi, 1983-1992 közötti feldolgozás eredményeivel. 4 éves kor alatt domináns az elejtés, vagy leesés valamiről. 7-9 éves kor között kiugróan magas a közlekedési balesetek száma, a 9 évesek 77%-a kerékpáros. A közlekedési balesetben megsérülteknél jellemző a komplex, súlyos sérülés. 13 éves kor felett egyre gyakoribb az erőszak, a verekedés okozta arc monotrauma. Az életkor szerinti megoszlásban 1983-92 között 7-9-13 éves korban voltak kiugróan magas esetszámok, míg 2002-2011 között 2 éves kor volt kiugró, míg 7 éves korú kevesebb volt, 13 éves kortól pedig egyenletesen emelkedik, míg eléri a felnőtt átlagot. A hónapok szerinti eloszlás áprilisig folyamatos emelkedést mutat, áprilistól júniusig egyenletesen magas, júliusban csökken, majd ismét emelkedik, és novembertől csökken. A korábbi feldolgozásban egyenletesen emelkedett júliusig, augusztusban volt rendkívül kiugró, majd ismét látványosan csökkent. EREDMÉNYEK: A fiúk 51%-ának (208/408), a lányok 31%-ának (73/238) volt fog/fogmeder és/vagy csont törése. A fog/fogmeder sérülések 46%-a, az orrcsont törések 7%-a , járomcsonttörések 44%-a, Blow-ot törések 47%-a, mandibula törések 51%-a, panfacialis sérültek 100%-a, koponya sérültek 5%-a igényelt műtéti ellátást. Az elért funkcionális és esztétikai eredményt néhány eset bemutatásával demonstráljuk. KÖVETKEZTETÉS: Felkészült szakorvosok, jól kooperáló teamek szükségesek, akik konzekvens diagnosztikus és terápiás algoritmust követve, korszerű tárgyi, szervezési feltételek között végzik az ellátást. Nem nélkülözhetőek a jól felkészült, odaadó nővérek, s rendkívül fontos a megfelelő kapcsolat a szülőkkel, a hozzátartozókkal, különösen akkor, ha az egész család együtt sérül. A-0013

Komplex áthatoló medencesérülés - esetismertetés Bán Gyula - Németh Péter - Juhász László - Bereczki Csaba SZTE Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged

BEVEZETÉS: AWHO adatai szerint 1948 óta a maxillo-facialis gyermek sérültek száma megháromszorozódott. A maxillo-facialis sérült gyermekek 88%-ának szignifikánsan van más testtájék sérülése is, ami 5-12%ban intracranialis sérülés. Fenti adatokból következik, hogy ezen gyermek sérültek korrekt ellátása baleseti centrumban végezhető, ahol minden testtájék sérülése primeren, definitiven, egyidőben elvégezhető.

Tizenhat éves fiúbetegünknek, aki egy bokrot ugrott át, egy fából készült karó okozott áthatoló medencesérülést. A helyi kórházban a végbélnyílástól dorzálisan elhelyezkedő sebet bőröltésekkel szituálták, majd a beteget otthonába bocsátották. Ezt követően a fiú észlelte,hogy vizelete véres és fadarabokat ürít vele. Ekkor a helyi intézetből osztályunkra utalták. A narkózisban történő vizsgálat során szakított sérülést találtunk a végbél hátsó és mellső falán és utóbbiból vizeletcsorgást észleltünk. A hólyagot feltárva, benne fadarabkákat találtunk és a trigonum területén áthatoló sérülést. Az idegentesteket eltávolítottuk, a hólyag sérülését elvarrtuk,a rectum elülső falán levő sérülést draináltuk,és a colon transversumon colostomát készítettünk.

24

25

A-0012

Maxillo-facialis sérülések kezelése gyermekkorban Szentirmai Annamária Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Arc-Mellkas- Érsérültek Osztálya, Budapest

A posztoperatív szakban szeptikus szövődmény nem jelentkezett, a draineket eltávolítottuk,a beteg sebei gyógyultak,bélműködése megindult. A húgycsőkatéter eltávolítása után azonban a beteg nem tudott spontán vizeletet üríteni. Cystomanometriát végeztünk, ennek során a hólyag feszesre töltésekor sem jelentkeztek detrusor kontrakciók. Intermittáló katéterezést kezdtünk, ezt a beteg jól megtanulta és végezte. A colostomát 3 hónappal később zártuk, a betegnek széklettartási panasza nem jelentkezett. Mintegy másfél évvel később a spontán vizelés megjelent, az urodynamiás rendellenességek megszűntek. A beteg az önkatéterezést befejezte. A gyermekkori áthatoló medencesérülés ritka, különösen a kombinált végbél-hólyag trauma. Megfelelő ellátás esetén sikeres kimenetel remélhető. A szerzők javasolják az alapos elsődleges vizsgálatot, elkerülendő az esetleges súlyos sérülés észlelésének elmulasztását.

van a törés a felkaron annál kevésbé kezelhető konzervatívan. A supracondyler törések esetében csak az elmozdulás nélküli törések kezelhetőek gipszrögzítéssel. A pontos kétirányú felvétel elkészítése fontos. A Roger vonal behúzása segít a dorzális billenés megítélésben. A II. típusú supracondyler törések esetében a collar & cuff rögzítés fokozatos könyök flexióval segíti a repozíciót is. Az elmozdulás nélküli <2mm radiális condylus Salter Harris IV sérülései is csak rögzítést és korai kontrollt igényelnek. A könyök rögzítésére a rutin derékszögű dorzális gipsz sin helyett egy dorzális és U gipszsínt ajánlok, mely nagyobb stabilitást biztosít. A csuklós könyök ortézisek egyelőre nem terjedtek el, pedig használatuk sok esetben a korai funkció elérését segíthetné. ÖSSZEFOGLALÁS: A felső végtagon a humerus töréseinek kezelése elsősorban konzervatív, ha tűzést végzünk, akkor is szükséges külső rögzítő. Ellentétben az alkaron gyakrabban javasolt az anatómiain repozíció és műtét. A Gilchrist, a dorzális + U gipsz sin és a csuklós könyökrögzítők, bracek használatát javaslom.

A-0014

REFERÁTUM: A felkar és könyöksérülések konzervatív kezelése Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

A-0015

REFERÁTUM: Hibák és tévedések a felső végtag sérülések kezelése során Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

BEVEZETÉS: A referátumban szeretném összefoglalni azokat a tankönyvi közismert elveket mellyel a gyerekeke közel 90 % nak kezelésében használunk. Ha a felkarcsontot meg is operáljuk, akkor is általában adaptáció stabil tűzéseket végzünk. Ezek további külső rögzítéseket igényelnek, tehát konzervatív kezelés rögzítési elveinek ismerete szükséges. MÓDSZER: A humerus törések konzervatív kezelésének anatómia biomechanikai alapjai bemutatása után, a konzervatív kezelés határait szeretném ismertetni. A proximális végen a váll nagy mozgástartománya miatt jelentős elmozdulások is jó funkcionális eredménnyel gyógyulhatnak. A 2 ir rtg felvételek értékelése során észlelt 30 fokos elmozdulással járó törések epiphysolysisek konzervatív kezelése után is nagyon jó funkció érhető el. A kisebb gyerekeknél 6 éves kor alatt akár csontszélességnyi elmozdulás is remodellálódhat. A nagyobb gyerekeknél a teljes csontszélességnyi elmozdulás és a 30 A rögzítésnél elsősorban a Gilchrist kötést javasoljuk, a Dessault kötés kényelmetlen és nem ad nagyobb stabilitást. A korszerű 2-3 részes felkarrögzítőknek a könyök emelésével diszlokáló hatása lehet, ezeket csak stabil törések esetén vagy csak 10-14 nap után javasoljuk. A diaphysis törések is nagyon jól kezelhetőek konzervatívan elsősorban nem az elmozdulás, hanem a fájdalom, duzzanat, illetve az ideg érintettsége jelent műtéti indikációt. A törések rögzítésénél a vállsapkás gipszkötések- Gilchrist-tel kiegészítve jó stabilitást adnak. A húzógipszkötések gyerekkorban nem javasoltak. A megfelelő együttműködés esetén már iskolás kortól jól használhatóak az egyedi méretre készített brace rögzítők. Minél disztálisabban

BEVEZETÉS: A referátumban elsősorban esetek bemutatásával szeretném jelezni, felhívni a figyelmet a felső végtag sérült gyermekek ellátási problémáira. MÓDSZER: A humerus proximális részén lévő töréseket a jó remodelláció ellenére is időnként feltárásból a józan gondolkodást is megkerülve operáljuk. A titán elasztikus szegezés elveinek megsértése a humerus egyszerűen kezelhető sérüléseit is a szövődmények halmazává tehetik. A könyöktájéki törések a gyermek-traumatológia nagy kihívásai közé tartoznak. Már az elsősegély nyújtás kapcsán gond ezeknek a sérülteknek a rögzítése, a diszlokált humerus supracondyler törések, nyakba akasztása 90 fokos könyök hajlítás létrehozása jelentős fájdalommal a duzzanat fokozódásával jár. A pontosan beállított rtg felvételeken, a gyermek könyök növekedési magjainak ismerete elengedhetetlenül fontos a megfelelő sérülések felismeréséhez. A könyöktájékon az artéria brachiális sérülés észlelése és megfelelő kezelése a legfontosabb kérdés. A nagy elmozdulással járó pulzus nélküli esetekben még mindig sokszor tapasztaljuk, hogy a fedett repozíciót erőltetik, és utána a törésbe csípődött vagy intima sérülés miatt elzáródott artéria miatt szükséges érsebészeti ellátás. A supracondyler törések néhány hibásan kezelt esetét mutatnám e és egy-egy képpel bemutatom a megoldási lehetőségeket is. Számtalan előadás ellenére még mindig előfordul Magyarországon Wolkmann ischémiás kontraktúra. A nervus ulnaris iatrogán sérülése szintén gyakori probléma, korai felszabadítással, ingeráram kezeléssel megelőzhető lenne a kis kézizmok sorvadása. Sajnos struccpolitika a majd meggyógyul elv. A radiális condylus és a mediális epicondylus az

26

27

extensor illetve flexor izomzat húzása miatt mozdul el. A nem megfelelő feltárás és elégtelen rögzítések posttraumás növekedési zavarokhoz vezetnek, bár a gyermek nagyon jó alkalmazkodása, komplex remodellációja miatt ez kevesebb mozgászavarral jár. A Monteggia, és Galeazzi sérülés még mindig örökzöld téma. Az alkaron az ESIN technika elterjedésével kevesebb rossz tengellyel gyógyult esettel találkozunk. A TEN technikai hibái, szeptikus szövődményei azonban új kihívást jelentenek. Sajnos még általános gyakorlat a vékony titán vagy acél sínek és gipszrögzítés együttes használata, ami 30-40 évvel az ESIN technika kifejlesztése után jól mutatja a magyar gyermek sérült ellátás színvonalát. A leggyakoribb csukló tájék sérüléseiben a jó remodelláció miatt kevés a súlyos következménnyel járó eset, a néhány epiphysis károsodás viszont műtéti sorozatot indokol. A patológiás csontszerkezeten, osteogenezis imperfecta, csontciszták, vagy súlyos más betegség miatt kezelt, máj transzplantációra váró, vagy autista gyerekeknél a kompromisszumos konzervatív kezelés elfogadhatatlan eredménnyel jár, minimálinvazív műtét szükséges, általában a fémkivételt hagyjuk el. Egy német összefoglaló közlemény szerint a legtöbb jogi útra került gyermek-traumatológiai eset, könyöktájéki sérülések után történik. Én továbbra is javaslom, hogy bár egyszerű műtétnek tűnik a dróttűzés, velőűrsínezés de mégis érdemes lenne a könyök és diaphysis töréseket centralizáltan kezelni. A-0016

REFERÁTUM: Hibák és tévedések az alsó végtag sérülések kezelése során Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

BEVEZETÉS: A referátumban elsősorban esetek bemutatásával szeretném jelezni, felhívni a figyelmet az alsó végtag sérült gyermekek ellátási problémáira. MÓDSZER: A csípőtájék sérülései közül a combnyaktörés és a femur fej epiphysis elcsúszása jelent kihívást. A combfej elhalása gyermekkorban szinte megoldhatatlan gondot jelent. A növekedés befejeződéséig csak mankó és korlátozott életmód jöhet szóba. A bemutatott esetekben jó funkció mellett fájdalmatlan mozgásokkal várjuk a fiatal felnőtt kort és a korai coxarthrózist. A combcsont test kezelésére golden standard az ESIN kezelés, Sajnos technikai hibák garmada mutatja, hogy hiányos személyi és tárgyi feltételekkel még a jó gyógyhajlamú gyerekek sem tudnak jó funkciót elérni. A femuron a TEN határainak ismerete elengedhetetlen. Az axiálisan instabil törések esetében axiális stabilitásfokozás szükséges. A kiegészítő gipsz sin rögzítések, immobilizációs kísérletek mellett meggyógyulnak de, jelentős rövidülés, rotációs hibák, posttraumás növekedési zavarok, akár egész életre kiható következményei lehetnek. A térd sérüléseit gyakran kezeljük konzervatívan, de diagnosztikus és terápiás elveink hiányossága következtében sok az fiatal kori porckárosodás, melyet ízületi szabad testek (fel nem ismert osteochondrális törések), vagy 28

chondropathiák (ismétlődő ficamok, instabilitás) miatt jönnek létre. A térdízület szeptikus szövődményei, illetve ezek hibás kezelése jelentős kontrakturákhoz vezetnek. A lábszár töréseit sok esetben konzervatívan kezeljük, de az alapvető rögzítési elvek ismeretének hiánya itt is súlyos hibákhoz vezethet. ÖSSZEFOGLALÁS: Az alsó végtag sérült gyermekek hibás kezelése szinte minden esetben szakmai elégtelenség miatt következett be, sajnos csak megismételni tudom, hogy további oktatás, centralizált ellátás, és a hibás esetek után orvosi konzultáció szintjén történő visszajelzéssel a saját kárunkon tanulva segíthetünk a következő sérülteken. A-0017

Újszülött kori compartemenet szindróma egy sikertelen és egy sikeres esete Kassai Tamás* - Novoth Béla** - Kiss Imre*** - Nádor Csaba**** *Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Gyermektraumatológiai Osztáyl, Budapest **Heim Pál Gyermekkórház, Gyermeksebészet és Traumatológia, Budapest ***SE I. sz. Gyermekklinika, Gyermeksebészet, Budapest ****MH II Kórháza PIC, Budapest

BEVEZETÉS: A gyermekkorban előforduló rekeszben megnövekedett nyomás okozta circulus vitiosus közismert, bár ritka kórkép. Szerencsére a felnőtt ellátás alapján ismert a megoldás: a fasciotomia. MÓDSZER: 2 esetet szeretnék bemutatni. -Egy szívműtéten átesett paravasatum miatt kialakult compartemenet szindróma miatt 4. napon végeztük el a fasciotomiát, a végtag keringésének javulása ellenére, a reperfuziós szindróma olyan súlyos keringési elégtelenséget okozott, hogy a végtag amputációjával sem sikerült a gyermek életét megmenteni. -Koraszülött 680g os gyermeknek 20 ml vvt. koncentrátum egy részének paravasális beadása után kialakult rekesz szindróma miatt 2 órán belül elvégeztük a fasciotomiát. A keringés javult, majd kb 2 hét alatt a duzzanat megszűnésével a sebek strippel zárhatóak lettek, és teljes funkció mellett gyógyultak. KÖVETKEZTETÉS: Kritikus állapotban lévő kora, újszülöttek esetében is végtag keringészavar esetén vitális indikációval szükséges az azonnali fasciotomia elvégzése. A neonatológusok feladata az észlelés, és azonnali riasztás. Közös felelősségünk olyan együttműködés kialakítása az intenzív osztályok, neonatológiaia mentő, és a gyermek-traumatológusok között, hogy hétvégén este karácsonykor is lehetőség legyen a végtag és életmentő beavatkozások elvégzésére.

29

A-0018

Veleszületett térdficam konzervatív kezelése Kassai Tamás - Varga Péter - Kővári Tamás - Varga Marcell Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest SE, I. sz. Női Klinika PIC, Budapest

BEVEZETÉS: Ritka ortopéd betegségként alig találni megfelelő iránymutatást, egy intrauterin tartási hiba miatt létrejövő szokatlan sérülésre. Nem találtam azonnali repozícióról szóló leírást, néhány éves korban bonyolult oszteotómiák, és ínhosszabbításokat ismertető tankönyveket találtunk. MÓDSZER: Érett újszülött egészséges újszülötthez hívtak, azért mert visszafelé álla a lába. Az újszülött a csípőjében teljesen felcsapott a térden 90 fokban dorzális irányban hajlított helyzetben tartotta a lábát, a rtg. felvételen térdficam ábrázolódott. Keringési zavar nem volt. Az óvatos nyújtás során reponálni tudtuk, de nyújtott helyzetben retineálni nem tudtuk a térdet, ezért a babát, a Peter Cherny Alapítvány átszállította a Baleseti Központba, ahol képerősítő ellenőrzése mellett reponáltuk és hajlított helyzetben gipszsínnel retineáltuk a végtagot, 3 hét rögzítés után már csak a rugdalódzójában tartottuk flektált helyzetben. A korai és 6 hetes csípőszűrése a diszpláziát kizárta. Fél évvel születése után a térd jól fejlődik, stabil, mozgástartománya oldal azonos, keringési beidegzése zavar nincsen. KÖVETKEZTETÉS: A korai felismerés, repozíció, és rögzítés jó eredményt hozott. A neonato-traumatológiai konzultációs lehetőség megszervezése minden újszülött ellátó intézménynek szükséges lenne. A-0019

Hol hibázunk súlyos gyermeksérültek ellátása során Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

A relatív kevés súlyos gyermeksérült felismerése és megfelelő ellátása életbevágó kérdés. A cél a centralizált ellátás lenne, de pontosan a súlyos sérültek azok, akik a legközelebbi kórházba kerülnek be. Ezért minden sürgősségi, gyermeksebészeti és traumatológiai fogadóhelyen az ATLS elveinek ismerete elengedhetetlen. Sajnos többször találkoztunk elvi hibákkal. Hamarabb készül egésztest CT vizsgálat mint, a látható vérzések csillapítása, előbb készül el a femurtörés TEN rögzítése, mint a nyaki gerinc sérülés felismerése. A jelentős 30

keringési instabilitás, elhúzódó MOF, vagy paraparezis olyan súlyos szövődmények melyeknek akár jogi következményei is lehetnek. Hangsúlyozni kell a strukturált megközelítést. Az elsődleges vizsgálat és ellátás célja, egyfajta demage kontroll. Célunk: a légút, a légzési felület, a keringő volumen, az idegelemek, illetve az egész test stabilizálása. Mindezt az időfaktor maximális figyelembe vétele mellett szükséges elvégezni. Néhány példa bemutatásával szeretném felhívni a figyelmet a csapatmunka a delegált feladatok sikeres megoldására. Néhány példával sajnos a prehospitális ellátás problémáival is foglalkozom. A Baleseti Közponztban az elmúlt 5 év alatt 6 gyermek halt meg, az Ő eseteiket szeretném elemezni. Az 5 fiú és 1 lány közül 5-en reanimatio után vagy folyamatos reanimáció mellett érkeztek meg. A primér hypoxia okozta agykárosodás, vagy a vérzés volt a halálok. Sajnos a helyszinen töltött idő sok esetben több óráig tartott. A perifériás sérülések csak azzal veszélyeztetik az életet, ha időt vesznek el a vitális paraméterek stabilizálásától. Szeretném javasolni, hogy akár korai telefon konzíliummal kérjünk segítséget a súlyos gyermeksérültek ellátásában, és állapot stabilizálás után felesleges várakozás nélkül szállítsuk a definitív ellátó centrumba. Azok az intézmények, ahol a személyi és tárgyi feltételek nem adottak a magas szintű definitív ellátásra, ne bonyolódjanak bele olyan obszervációkba, kezelésekbe, műtétekbe melyet nem tudnak folytatni. A-0020

Gyermekkori utókezelések sajátosságai Boda Tamás - Bordás Anikó - Gera László Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Kecskemét

CÉL: A konzervatív kezelés vagy műtétek után a funkció helyreállításához utókezelés szükséges. A gyermek utókezelése speciális hozzáállást igényel a gyógytornász, mozgásterapeuta részéről. Az előadás ezt a sajátos szemléletet kívánja bemutatni. ANYAG ÉS MÓDSZER: A gyermekbalesetek gyakorisága 101/1000- 200/ 1000 gyermek között változik. A sérülések legnagyobb része könnyű sérülés, de jelentős a végtagsérülések aránya, mely gyakran utókezelést igényel. A kecskeméti Fizio- és Mozgásterápiás Osztály jelentős szerepet vállal a térség gyermeksérültjeinek utókezelésében. A gyermekek sajátos lelki világuk, az egészségről, vagy épp a betegségről kialakult képük, szociokultúrális viszonyaik, jogi helyzetük miatt különálló csoportot képeznek. A kezelés csak akkor lehet sikeres, ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük. MEGBESZÉLÉS: A sajátosságokat figyelembe véve a gyermekek és szüleik partnernek megnyerhetők a gyógyulás felé vezető úton, hogy az eredménynek közösen örülhessen a beteg, a kezelő és a szülő is.

31

A-0021

A-0022

Hol a határ a gyermekkori supracondyler törések esetén a konzervatív és operatív töréskezelésben? Gáti Nikolett - Kassai Tamás - Kalóz Erika - Bíró Zsuzsanna - Varga Marcell Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest

Vágjunk vagy ne vágjunk? – avagy hogyan kezeljük a gyermekkori tompa erőbehatásra keletkező parenchymas szervsérüléseket? Kalóz Erika - Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály Budapest

BEVEZETÉS: A gyermekkori leggyakoribb könyöktájéki törés a supracondylaris humerus törés. Az közismert, hogy az elmozdulás nélküli eseteket csak rögzítjük, és a jelentősen elmozdult rotációs hibával járó töréseket megoperáljuk. Ezek a tiszta, egyértelmű helyzetek. Előadásomban a határterülettel a Baumann (Gartland) II. típusú csak egy irányú dorsális billenéssel járó törések kezelésével szeretnék foglalkozni. A konzervatív kezelés határait keresem. A collar and cuff kezelés helyét keresem a vizsgálatomban. A tankönyvi adatokkal egy kicsit vitatkozva, „repozíciót narcosisban, teljes realxációban végezzük” helyett e módszer során fokozatosan kb. 5 nap alatt érjük el a dorsális fal „kiegyenesedésével” a törés ventrális részének záródását. MÓDSZER: Megvizsgáltam az elmúlt 9 év SCH törést szenvedett gyermekek kezelését osztályunkon. 2010 előtt a II. típusú -rotációs hibával nem járó esetekben- töréseket reponáltuk és derékszögű gipszsínben rögzítettük. 2010 után vagy repozíció és dorsális derékszögű gipszrögzítés történt, vagy fokozatos repozíció a könyök duzzanatától függően fokozatos hiperfelxióval. Ezt rögzítettük Collar & cuff rögzítéssel. EREDMÉNYEK: Több, mint 50 esetből 28 esetben alkalmaztunk collar and cuff rögzítést. A fennmaradó esetekben gipszeltünk. 28 esetből 1 esetben vált instabillá a törés. Tapasztalatunk szerint a gyermekek neurovaszkuláris károsodás és mozgáselmaradás nélkül teljes funkcióval gyógyultak. Elsősorban a subperioszetális jellegű törések a dorsális fal hajlásával járó sérülések esetén választottuk ezt a módszert. A gyermekek, jól viselték. A szülők jól kooperáltak, a naponta történő ambuláns megjelenések során. Nem okozott a fokozatos hyperflexió keringészavart. A minimális rögzítés nem okozott fájdalmat. Kis problémát jelent, hogy nem lehet felöltöztetni a gyereket, és a kötés levételekor a teljes nyújtás kb. 3-4 hét után tér vissza. KÖVETKEZTETÉS: Osztályunkon keressük a helyét ennek a régről ismert kezelési lehetőségnek. Tapasztalatunk alapján ez a kezelés elsősorban azokban az esetekben alkalmazható biztonságosan, amelyeknél a törés szubperioszteális jellegű, egyéb esetben a rotációs instabilitás veszélye miatt elsősorban gipszkezelést választunk. Fontosnak tartjuk a szülők megfelelő felvilágosítását és megnyerését, mert az Ő együttműködésük elengedhetetlen. Javasoljuk, hogy más kórházak is használják ezt a módszert. Az az érzésünk, hogy a fokozatos repozícióval sok esetben megelőzhető a hátsó fal áttörése és így a rotációs hiba kialakulása, tehát a műtét.

BEVEZETÉS: A gyermekkori tompa hasi és mellkasi sérülések esetén gyakran tapasztaljuk parenchymas szervek érintettségét. Ezek kezelési stratégiája nagyban függ a beteg általános állapotától, a sérülések fokától, és az esetleg jelenlévő társsérülésektől. Mindezek miatt fontos ezen betegek gyors, rutinszerű és kellőképpen körültekintő kivizsgálása. 2009. január-2013. szeptember között osztályunkon összesen 135 tompa mellkassérültet és 391 tompa hasi sérült beteget kezeltünk. A mellkasfali zúzódás mögött 21 esetben találtunk tüdőcontusiot, míg a tompa hasi sérülések esetében 31 alkalommal észleltük valamely parenchymas szerv sérülését, ezeknek pedig csak kis hányadában vált szükségessé műtéti beavatkozás. Ezekben az esetekben lehetőség szerint törekedtünk a szervmegtartó műtét végzésére. MÓDSZER: Parenchymas szervsérülésre kell gondolnunk minden tompa hasi sérült esetében, kiváltképp, ha a hasfalon külsérelmi nyomot, például biztonsági öv lenyomatát, kerékpár kormány által okozott sérülést látunk. A mellkast ért nagy, direkt erőbehatások mögött is mindig keresnünk kell a tüdő sérülését. A hasi szervek gyors áttekintésében elengedhetetlen, és könnyen kivitelezhető az ultrahanggal végzett FAST vizsgálat, mellyel egyértelműen igazolhatjuk, illetve kizárhatjuk szabad hasi folyadék jelenlétét, esetleges parenchymas szervsérülések fennállását. A mellkas esetében röntgenfelvétel készítése elengedhetetlen. Amennyiben a fenti vizsgálatok eltérést igazolnak, CT vizsgálat szükséges kontrasztanyag alkalmazásával. Így megítélhetjük a sérülések kiterjedését, az erek állapotát, a vérzés mértékét, a további kezelési stratégiát is ez alapján választjuk meg. Amennyiben az állományi bevérzés kis kiterjedésű, subcapsularis elhelyezkedésű, a szerveket ellátó érképletek épek, nagy mennyiségű szabad hasi folyadék nem észlelhető, és a beteg állapota stabil, vagy folyadékbevitellel és 20ml/ttkg transzfúzió mellett stabilan tartható, valamint nem társul más egyéb testtájék súlyos sérülésével (pl.: súlyos koponya vagy agysérülés), szoros obszerváció mellett konzervatív kezelést kezdhetünk. Átmeneti intenzív osztályon való elhelyezés is szükségessé válhat ilyen esetekben. Gyakori, akár óránként megismételt ultrahangvizsgálattal a folyamatot monitorizálhatjuk, így lehetségessé válik állapotromlás esetén az azonnali beavatkozás. Ezen betegeknél főleg a kezelés első napjaiban elengedhetetlen az ágynyugalom. Ezt követően a kórteremben sétálhat, asztalhoz kiülhet, de a pihenés továbbra is szükséges marad. EREDMÉNYEK: A fentiek alapján jól megválasztott esetekben a parenchymas szervek akár teljes gyógyulása várható néhány hét alatt konzervatív terápia mellett, így elkerülhető azok eltávolítása, funkciójuk elvesztése. Az akut szakasz után a beteg utánkövetése szükséges az esetleges késői szövődmények, illetve gyógyulási problémák kizárása céljából.

32

33

A-0023

Distalis harmadi alkar törések kezelése klinikánkon Hajnal Dániel - Vizi András - Kovács Tamás SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Központ, Gyermeksebészet, Szeged

BEVEZETÉS : A gyerekkori csonttörések 46%-a a felső végtagon jön létre. Az összes hosszú csöves csont közül az orsócsont törik leggyakrabban (54%). Ezen sérülések kétharmada a distalis metaphysisen keletkezik. Az itt jelentkező törések túlnyomórészt konzervatívan kezelhetőek, operatív ellátást csak a nagy elmozdulással járó, instabil törések igényelnek. CÉLKITŰZÉSEK: Az előadásunk célja, hogy megvizsgáljuk osztályunkon a distalis harmadi alkar törések kezelési stratégiáját, a konzervatív kezelés eredményességét, illetve a konzervatív-operatív ellátás arányát. METÓDUS: Retrospektív módon dolgoztuk fel a klinikánkon a 2010. és 2013. között elmozdulással járó distalis harmadi alkartöréssel kezelt gyermekek adatait. Vizsgáltuk a demográfiai adatokat, a törés típusát és lokalizációját, az elmozdulás mértékét és a redislocatios rátát, illetve a konzervatív és operatív kezelés arányát. EREDMÉNYEK: A vizsgált három éves időszakban az általunk kezelt 743 alkar alsó harmadi törésből 391 járt elmozdulással. 218 eset (56%) izolált radius törés volt, 170 esetben (43%) mindkét alkarcsonton keletkezett törés, míg 3 esetben (1%) izolált ulna törést észleltünk. Az elmozdulással járó törések közül 122 esetben (31%) az elmozdulás olyan kisfokú volt a gyermek korához képest, hogy csak gipszrögzítést igényelt. 239 esetben (62%) priméren fedett repositiot végeztünk. Ezen esetek 5%-ban (11 eset) secunder operatív beavatkozásra kényszerültünk redislocatio miatt. Az összes dislocatiot mutató törés 8%-ában (30 eset) priméren választottuk az operatív ellátást. KONKLÚZIÓ: Az elmozdulással járó alkar distalis harmadi törések 90%-a konzervatív kezelésre meggyógyult. A megfelelő indikációval kiválasztott kezelési módszerrel jó gyógyulási eredményeket és alacsony redislocatios rátát érhetünk el.

ANYAG ÉS MÓDSZER: Akut elltás során vizsgáltuk az ultrahang hatékonyságát gyermekkori csuklótáji sérülések diagnosztizálásában illetve helyi érzéstelenítésben való repozíció után az elért helyzet megítélésben. Eredményeinket ezt követően elkészített standard röntgen felvételekkel vetettük össze. EREDMÉNYEK: A tanulási görbe (“learning curve”) megszerzését követően nem mutatkozott különbség a röntgen és az ultrahang vizsgálattal végzett diagnosztika eredményei között.Az elmozdulás nélküli és elmozdulással járó disztalis radius törések ultrahanggal való diagnosztikája a megfelelő gyakorlat megszerzését követően ultrahang vizsgálattal, akár röntgen igénybevétele nélkül is biztonságosan kivitelezhető. Kivételt képeznek a nagy dislocatióval járó, darabos, összetett törések, műtéti ellátást igénylő esetek, ahol a röntgen megkerülhetetlen - az észlelt ultrahang ugyanakkor erre is egyértelműen felhívja a figyelmet. KÖVETKEZTETÉS: A gyermekori csuklótörések ultrahangos vizsgálata olcsó, gyors és egyszerű módszer, a gyermeknek semmiféle sugárterhelést nem jelent. Gyermektraumatológiai jártassággal rendelkező szakmebernek könnyen elsajátítható, komolyabb ultrahangos képzettséget nem igényel. Az eredmények objektíven értékelhetőek, reprodukálhatóak. Tapasztalatainkat a nemzetközi irodalom is alátámasztja bár tény, hogy az ultrahang ilyen irányú alkalmazása sem hazánkban sem a világon nem terjedt el széleskörűen. A-0025

Cranio - maxillo - faciális sérülések ápolási feladatai a gyermektraumatológiai ellátásban Páll Nikoletta - Hajduné Németh Anna - Szentirmai Annamária - Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest

BEVEZETÉS: Munkacsoportunk egy évvel ezelőtt számolt be az első tapasztalatokról gyermekkori csuklótáji sérülések ultrahang segítségével végzett ellátásáról. Előadásunkban további eredményeinket szeretnénk bemutatni immár 200 eset feldolgozása után.

BEVEZETÉS: A cranio- maxillo- faciális traumák azon sérülések egyike, amelyek a legnagyobb odafigyelést és a legtöbb ápolási feladatot igénylik a gyermektraumatológiai ellátás során. MEGBESZÉLÉS: Az ápolási feladatok között külön ki kell térnünk az alapszükségletek kielégítésének speciális feladataira is, melyben fontos odafigyelnünk többek között a megfelelő étkezésre, szájápolásra, és a fájdalomcsillapításra. Az ápolást viszont megnehezíti, hogy a kisebb gyermekek életkorukból adódóan nem képesek egyes feladatok megértésére és elvégzésére, így ezekben az esetekben a tapasztalataink alapján kialakított játékos ápolásra törekedünk. Mindezek mellett ki kell emelnünk a gyermekek pszichés megterhelését ezeknél a sérüléseknél, hiszen az arcot érintő maradandó sérülések komoly problémákat okozhatnak, amelyek a serdülőkorú gyerekeket érinti leginkább. ÖSSZEFOGLALÁS: A gyermekek mihamarabbi gyógyulását csakis pontos és empatikus ápolói munkával érhetjük el, melyhez elengedhetetlen a megfelelő és összehangolt team munka és a hozzátartozók bevonása.

34

35

A-0024

Gyermekkori csuklótáji sérülések ultrahang asszisztált ellátása - tapasztalataink 200 eset kapcsán Varga Marcell - Kalóz Erika Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

A-0026

Mozgásszervi ultrahang a gyermektraumatológus kezében - van-e értelme,létjogosultsága és realitása? Varga Marcell Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

BEVEZETÉS: Előadásunkban a mozgásszervi ultrahang klinikus által való alkalmazhatóságának lehetőségeiről szeretnénk beszélni. A mozgásszervi ultrahang mint diagnosztikus kiegészítő eszköz - kiválóan beilleszthető a napi klinikai gyakorlatba. Előadásunkban olyan példákat szeretnénk bemutatni, amikor az ultrahang vizsgálatot klinikus és nem radiológus végzi - az eredmények pedig segítenek a terápiás döntés meghozatalában. ANYAG ÉS MÓDSZER: A napi klinikai gyakorlatban sokszor nagyon körülményes, időigényes és külön szervezést igényel a radiológus által végzett mozgásszervi ultrahangos vizsgálat kivitelezése. Mivel azonnali, radiológus által végzett vizsgálatra csak nagyon kevés helyen van lehetőség általában egyéb képalkotók (RTG, CT) segítségével hozza meg a klinikus az akut terápiás döntést. Akut ellátás során, az ellátó helységben elérhető ultrahang készülék használata ugyanakkor kiváló diagnosztikus segítség lehet a klinikusnak is. Előadásunkban több példát is szeretnénk bemutatni alkalmazására. (álízületek elemzése, haematomák vizsgálata, csonttörések és repozícójuk megítélése, végtaghosszabbítás ütemének követése, szalagsérülések kimutatása) EREDMÉNYEK: A terápiás döntés meghozatala természetesen nem a fenti vizsgálat kizárólagos eredményétől függ - de nagyon sokat segítehet egy-egy mozgásszervi probléma megoldásában. ÖSSZEFOGLALÁS: Az ultrahang olcsó, non-invazív, gyors módszer - véleményünk szerint érdemes lenne nyugati mintára a mozgásszervi sebészettel foglalkozó klinikusok napi rutinjába is integrálni a használatát. A mai modern, akár hordozható készülékek igen széles választéka kapható, nem feltétlenül megfizethetetlen áron.

vették figyelembe az ulna torus törését és nem látták a radius fejecs ficamot. A kontroll vizsgálat során a változatlan fájdalom miatt összehasonlító rtg. felvétel történt, melyen egy értelműen lehetett látni a radius fejecs ficamot az ulna torus törésének következtében létrejött tengely eltérést. Az egyik esetünk több hónaposan került látótérbe, itt már csak ulna osteotomia és nyílt radius fejecs repositioval lehetett a korrekciót megtenni. A másik esetünk viszonylag frissen került korrekcióra, de itt is a ligamentum anulare interposicioja miatt nyitott repositio vált szükségessé. Mindkét esetünknél teljes gyógyulást és functiot értünk el. KÖVETKEZTETÉS: Az összehasonlító felvétel gyerekkori sérülteknél elengedhetetlen, mert az önmagukban nehezebben észlelhető eltérések szembetűnőbbek és így kevesebbet hibázunk. A-0029

Végtagi keringészavart okozó gyermekkori égések sürgősségi ellátásával szerzett tapasztalataink Sánta Imre - Papp Rózsa - Réti Gyula Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály, Miskolc

Évi 120-150 égett betegünk átlag 60 %-a 4 évnél fiatalabb. Életkori, esetenként alkati jellegzetesség a fokozott oedemakészség. Nemcsak a körkörös, de a körfogat 1/3-át, felét érintő végtagégésnél pár óra alatt keringészavart okozó oedema jöhet létre a másodfokú égéseknél is. Emiatt a kifejezett végtagi oedemával járó esetekben sürgős necrotomiát végzünk cikk-cakk metszéssel, a fascián próbaincisiot ejtünk a műtéti feltáráskor és ettől függően a fasciotomiát is azonnal elvégezzük. A vizsgált időszakban osztályunkon 48 necrotomiát végeztünk. A jelentős perifériás oedemával járó égésnél a ligamentotomiát is szükségesnek tartjuk. A végtagi keringészavar megoldásán túl a necrotomia a bőr microcirculatioját is javítja, ezzel az égés mélyülését mérsékli.

A-0028

Az összehasonlító felvételek jelentősége a gyermekkori sérüléseknél (esetismertetés) Pócs Levente - Gera László - Haga Ágnes - Vásárhelyi Ferenc Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Kecskemét

BEVEZETÉS: Két eset kapcsán szeretném felhívni a figyelmet a gyermeksérülteknél az összehasonlító felvételek készítésére. ESETLEÍRÁS: Két gyermek elesés kapcsán Monteggia sérülést szenvedett el (mindkét esetben az ulnan torus törés és radius fejecs ficam). A primér ellátás során két irányú alkar röntgen készült, melyen nem 36

37

A-0034

Minden koponyatörést szenvedett gyermek esetén indokolt elvégezni az akut koponya CT vizsgálatot? Fadgyas Balázs* - Kelemen Miklós* - Mikóczi Márió* - Pap Ivett** - Pászti Ildikó Mária*** Sárközy Sándor* *Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti Osztály, Budapest **SE ÁOK, VI. éves orvostanhallgató, Budapest ***Szt. János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály, Budapest

Néhány évvel ezelőtt készült protokoll alapján gyakorlattá vált a koponyatörést szenvedett gyermekek rutinszerű akut CT vizsgálata. Célunk volt felmérni, hogy az elvégzett koponya CT vizsgálatok milyen arányban mutattak a törésen kívül egyéb eltérést, és ezek jártak-e terápiás konzekvenciával. Két gyermeksebészeti osztály anyagát vetettük össze, retrospektív módszerrel. A Szent János Kórház Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztályán és a Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti Osztályán kezelt koponyaboltozat törést szenvedett, 18 év alatti betegek adatait dolgoztuk fel. Megvizsgáltuk a Szent János Kórházban 2007.01.01. és 2011.12.31. között felvett és kezelt koponyatörött gyermekek eseteit. Ebben a periódusban fejsérülés, koponyatörés (gyanúja) esetén rutinszerűen csak koponya Rtg vizsgálatot végeztünk. 237 gyermek került felvételre koponyaboltozat törése miatt, 32 alkalommal készült akut koponya CT, míg 205 linearis fracturat szenvedett társuknál nem. 14 esetben koponya Rtg-t nem végeztünk, hanem rögtön CT vizsgálatot kértünk neurológiai deficit, politraumatizáció, a sérülés mechanizmusa miatt. Az elvégzett CT vizsgálatok során 17 alkalommal ábrázolódott koponyaűrön belüli eltérés. 11 alkalommal volt indokolt idegsebészeti beavatkozást végezni. A vonalas törést szenvedett és csak Rtg-nel vizsgált gyermekek esetén megfigyelésük és követésük során neurológiai tünetet nem észleltünk. 2010 óta a Heim Pál Gyermekkórház Sebészetén kezelt koponyatörött gyermekeknél (Rtg-nel, UHval igazolt, klinikailag vagy sérülési mechanizmusból kifolyólag koponyatörésre gyanús esetekben) rutinszerűen végzünk koponya CT vizsgálatot. 2010.01.01. és 2012.12.31. között 71 boltozati törést szenvedett gyermeket láttunk el. 60 gyermek esetén végeztünk koponya CT vizsgálatot, míg 11 esetben csak hagyományos Rtg felvételt. 33 esetben mind a Rtg, mind a CT ábrázolta a törést, 3 esetben a Rtg negatív volt, 2 alkalommal a CT nem ábrázolt törést, a Rtg igen. 20 alkalommal csak CT-vel vizsgáltuk betegeinket, mivel klinikailag nyilvánvaló volt a koponyatörés, vagy a sérülés mechanizmusa megkívánta a vizsgálat elvégzését. 18 alkalommal ábrázolt a CT intracerebralis elváltozást (agyoedema, herniatio, vérzés), 10 esetben a megfigyelésen és tüneti kezelésen kívül nem alkalmaztunk mást, 2 alkalommal végeztünk haemostipticus kezelést, 6 alkalommal végeztünk műtétet ebben a betegcsoportban. 38

1 betegünk vált agyhalottá és szervdonorrá (nála lépett fel herniatio), 1 esetben észleltünk növekedő koponyatörést. Összesen 12 alkalommal végzett idegsebész craniotomiát (két betegünk esetében 2-2 műtétet). Neurológiai konzílium során kórosat 8 betegünknél észleltek (mindenkinél történt CT vizsgálat), közülük 4-nek történt craniotomiája. A kapott eredményeink alapján látható, hogy az esetek többségében a CT vizsgálat a neurológiai tünetet nem mutató gyermekek esetén is többször mutatott intracranialis eltérést (60 CT-vel vizsgált betegből 18, 30,0%), melyek terápiás konzekvenciát ritkán vonzottak maguk után, legtöbbször (10 eset, 55,5%) „csak” megfigyeltük őket. Kapott adatainkból látható, hogy számtalan esetben neurológus sem talál eltérést, de a CT leír valamilyen intracerebralis eltérést (18 esetből neurológus kórosat 7 alkalommal észlelt), így a címben feltett kérdésre a válasz: igen, minden koponyatörést szenvedett gyermek esetén indokolt elvégezni az akut koponya CT vizsgálatot! A-0035

Gyermekkori lábszártörések - konzervatív vagy operatív kezelés? Kretzer András - Tömböl Ferenc Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Baleseti Sebészeti és Kézsebészeti Osztály, Győr

BEVEZETÉS: A gyermekkori lábszártörések osztályunkon történő kezelésének elemzése az elmúlt 8 évben. CÉL: Változott-e az ellátási taktika az eredmények függvényében? ANYAG: 2006 és 2013 között a 0-16 éves korcsoportban vizsgáltuk a lábszártörések kezelésének alakulását Kórházunkban. Anyagunk felöleli az ellátási területünkön előforduló gyermekkori lábszártörések teljes számát. Vizsgáltuk a konzervatív és operatív kezelés arányának alakulását, az operatív kezelés módszertanának változását. EREDMÉNYEK: A konzervatív és operatív kezelés aránya vizsgált időintervallumban megegyezik a nemzetközi és hazai irodalom adataival, gyakorlatilag változatlan. Az operatív kezelés módszerei a korszerűbb metodikák irányába tolódtak el. Az életkor növekedésével, különösen a kamaszkorban a műtéti aktivitás is növekszik. Kamaszkorban előtérbe került az oszteoszintézis terhelésstabilitásának növelése.

39

A-0036

A-0038

Kulcscsont titán elasztikus szegezés: mégsem rutinműtét? Esetbemutatás video Kassai Tamás - Gloviczki Balázs - Gáti Nikolett Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

A gyermekkori clavicula törések kezelése Kővári Tamás - Kassai Tamás - Varga Marcell - Molitorisz Dániel Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

BEVEZETÉS: 10 éve kezdtük el a kulcscsonttörések elasztikus szegezését. Lassan már minden kulccsonttörésnél ezt a kecsegtető megoldást szeretnénk választani. ESETBEMUTATÁS: Egy 12 éves fiú diszlokált kulcscsonttörésénél elvégzett műtétről készítettünk egy video. Bár szándékunk egy az volt, hogy bemutassuk milyen egyszerű és jó ez a beavatkozás, az élet úgy hozta, hogy a clavicula TEN nehézségeit, problémáit tudjuk demonstrálni. KÖVETKEZTETÉS: Szeretnénk egy kicsit tisztázni az indikációkat, és felhívni a figyelmet, hogy a kulcscsont intramedullaris rögzítése nem rutin műtét.

A fejlődés spirál magasabb pontján összegeznünk kell az eddigi tapasztalatokat és ajánlást megfogalmazni ezen gyakori sérülések ellátásához. Az operatív lehetőségek bővülése mellett a műtéti indikációk tisztázása igen fontos. A tizenöt évvel korábbi szinte kizárólagos konzervatív kezelés után az utóbbi években a ló másik oldalára kerültünk. Az újszülöttek és kisgyermekek gyakran subperiostealis töréseinél a kezelés szinte kizárólagosan konzervatív. A rendelkezésre álló módszereket ismertetjük. A kamasz kor után válik a választandó mód több esélyessé. Ekkor is a fejlettség mértéke, a gyermek és a környezet igényei, és a rendelkezésre álló lehetőségek és tapasztalat függvényében kell a kezelési formát megválasztani.

A-0037

Szövődményes supracondyler humerus törések kezelésével szerzett tapasztalataink - esetbemutatások Pécsi Örs - Götz Dávid - Sztancs György Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, Sopron

BEVEZETÉS: Esetismertetésünkben három szövődményes supracondyler humerus törött gyermek ellátása során szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be. ESETLEÍRÁSOK: Két sérültünk esetében az első vizsgálat alkalmával észleltük a perifériás pulsushullám hiányát. Első sérültünk ellátásakor többszöri sikertelen repositiós kísérletet követően feltárás és érsebész bevonása mellett döntöttünk. Az a. brachialis leszorítása és spasmusa miatt Fogarty katétererést követően feltárásból keresztezett dróttűzést végeztünk. Második sérültünk esetében sikeres repositiót követően sem észleltünk pulsushullámot, feltárást és az artéria spasmusa miatt Fogarty katéterezést végeztünk. A sérültek gipszrögzítést és utókezelést követően, oldalazonos könyökfunkcióval gyógyultak. Harmadik sérültünk Baumann IV. típusú flexiós mechanizmusú töréssel jelentkezett. Elhúzódó fedett repositiót követően „kielégítő” helyzetben végeztünk keresztezett dróttűzést és gipszrögzítést. A gipsz eltávolításakor észlelt tengelyeltérés és rossz funkció rendszeres gyógytorna mellett egy évvel a balesetet követően jelentősen javult. Jelenleg 30 fokos flexiós elmaradás észlelhető, rtg felvétellel remodellatiót észleltünk. KÖVETKEZTETÉSEK: Tapasztalatunk szerint nem követünk el hibát, ha artéria sérülés gyanúja esetén, az irreverzibilis végtag károsodás elkerülése érdekében, illetve többszöri sikertelen fedett repositiós kísérletet követően a megfelelő tengely korrekció eléréséhez a feltárás mellett döntünk.

40

A-0039

REFERÁTUM: Az alsó végtagi sérülések konzervatív kezelése Kővári Tamás - Hargitai Ernő - Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

A referátumban áttekintjük konzervatív kezelés jelenleg is alkalmazható módjait különösen az újabb technikai lehetőségek és alkalmazható rögzítők ismertetésére. A-0040

A bőre alatt is… Idegentestek ambulanciánkon Bíró Zsuzsanna - Gáti Nikolett - Kalóz Erika - Molitorisz Dániel - Varga Marcell - Kassai Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

A gyermektraumatológiai gyakorlatban feladataink közé tartozik a kisebb-nagyobb idegentestek eltávolítása is. Szálka, tüske, üvegszilánk, kullancs – ezek a leggyakoribbak. Előfordulnak szokatlan esetek is: az idegentest mérete, jellege vagy elhelyezkedése időnként komoly kihívást, meglepetést vagy akár derültséget okoz. Emlékezetes idegentest-eseteinkből készítettünk összeállítást. Az elmúlt mintegy hat évben (2008. január elsejétől 2013. szeptember 10-ig) 189 esetben végeztünk idegentest miatt ellátást, 149 gyermeket járóbetegként kezeltünk, 40 esetben osztályos felvételre került sor, ebből 36 gyermeknél általános érzéstelenítésben végeztünk idegentest-eltávolítást. Az esetek 83 százalékában 41

(157 eset) az idegentest a végtagok területén volt, 13 százalékban (24 eset) a tápcsatorna területén, míg a fül, légutak, orbita, nyak régiójában elszórtan fordultak elő ilyen esetek. Idegentestek ellátása során – különösen nagyméretű idegentestek esetén – rendkívül fontos a megfelelő rögzítés, hogy a végleges eltávolításig is megelőzzük a további sérüléseket; a lokalizáció pontos megítélésére képalkotó vizsgálatok végzése szükséges, valamint antibiotikum-profilaxis ajánlott a legtöbbször szennyezett tárgy által bevitt fertőzések kivédése érdekében. A-0041

Gyermekkori csonttörések repozíciója helyi érzéstelenítésben - ha lehet, inkább mesével altassuk a gyermeket és otthon! Varga Marcell - Kassai Tamás - Kalóz Erika - Gáti Nikolett - Kővári Tamás - Molitorisz Dániel Bíró Zuszsanna Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály, Budapest

BEVEZETÉS: Örökzöld téma a gyermekkori, műtétet nem, de repozíciót igénylő törések kezelésének optimális módja. Gyermeksebész körökben általánosan elfogadott,hogy az ilyen típusú törések kezelése narcosist igényel, mert csak így végezhető el biztonságosan. Az osztályunkon alkalmazott protokoll ugyanakkor ennek gyökeresen ellentmond, előadásunkban a gyermekkori töréskezelésben alkalmazott helyi érzéstelenítés gyakorlatát szeretnénk bemutatni több, képekkel és videókkal illusztrált példán keresztül. ANYAG ÉS MÓDSZER: Az alapvetően felnőtt traumatológiában alkalmazott helyi érzéstelenítéses technikák némi módosítással kitűnően használhatóak gyermekkori törések ellátása során is. EREDMÉNYEK: Osztályunk egy éves anyagát áttekintve megállapítható, hogy alapvetően konzervatíven kezelt, de repozíciót igénylő felső végtagi törések kezelése során csak rendkívül ritkán került sor narcosisra, ezek többnyire az alkari plasztikus deformitás esetei, ahol a repozíciós manőver hosszabb időt vesz igénybe. Az olyan alsó végtagi törések, melyek csak repozíciót és gipszrögzítést igényelnek sokkal ritkábbak - ezekben az esetekben a narcosis szükségességéről egyéni mérlegelés alapján döntöttünk, az esetek felében itt is elegendő volt a helyi érzéstelenítés alkalmazása. Az eredmény nem az érzéstelenítés módjától, hanem a törés konfigurációjától, az alkalmazott gipsztechnikától, és a kezelő szakember jártasságától függ. Lokális érzéstelenítés okozta szövődményt nem találtunk, ugyanakkor számos olyan esetet észleltünk, ahol a hospitalizáció megnyúlását a narcosis okozta mellkhatások okozták. ÖSSZEFOGLALÁS: Az alapvetően konzervatív, de repozíciót igénylő felső végtagi gyermekkori törések kezelése során elsősorban a helyi érzéstelenítést ajánljuk. Biztonságos, gyermekbarát módszerről van szó, melynek tárgyi és személyi feltételei egyaránt vannak. Tárgyi feltétel a megfelelő infrastruktúra 42

biztosítása (gipszelő, steril környezet, megfelelelő húzókészülékek, repozíciós eszközök), személyi feltétel a technikában való jártasság, gyermektraumatológiai tapasztalat. Nem utolsó szempont a szülőkkel és gyermekekkel való alapos kommunikáció, és empátia sem! A-0042

Mi állhat egy alkartörés után kialakult rotatiós zavar hátterében? Jórász Zsolt* - Tóth Ferenc** *MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest **Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest

BEVEZETÉS: A gyermekkori alkar diaphysis törések ellátása során az ESIN az elsőként választandó módszer. De emellett is számolnunk kell szövődmények kialakulásával. ESETLEÍRÁS: A 14 éves gyermek alkartörés ellátása során ulna álízület alakult ki. Ismételt műtét során lemezes osteosynthesis történt. A műtétet követően az alkar rotatiós mozgásai megszűntek. A képalkotó vizsgálatok radioulnaris synostosist ábrázoltak. Ismételt műtéti beavatkozás és fiziotherápiás kezelés következtében a beteg panaszai megszűntek. KÖVETKEZTETÉS: A gyermekkori alkartörések ellátása során a fenti módszerrel gyakran jó eredményt érünk el, azonban olyan ritka szövődményekkel, mint az álízület kialakulása, illetve a radioulnaris synostosis is számolnunk kell. A-0043

A gyereksérültek maguktól is meggyógyulnak? A fizioterápia létjogosultsága a gyereksérültek ellátásában Baranyai Ágnes - Kricsfalusy Mihály - Koenig Julianna Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest

BEVEZETÉS: Osztályunkon évtizedek óta zajlik a sérültek fizioterápiája, rehabilitációja, ahol évente több ezer beteget kezelünk. Intézetünkben gyerektraumatológiai osztály működik, mégis az ambuláns fizioterápiában részesülő gyerekek száma elenyésző a felnőttekhez képest. Mi ennek az oka? A gyerekek ellátásuk után már tényleg maguktól is meggyógyulnak? MÓDSZER: Bemutatjuk azokat a sérüléseket, műtéteket illetve ezek után jelentkező szövődményeket, amelyeknél már szükség van a megfelelő, célzott fizioterápiára, hogy teljes, vagy a lehető legjobb funkciót érjük el. Gyerekeknél nem elégedhetünk meg részleges eredményekkel, végleges mozgásbeszűkülésekkel, funkciókkal, ha annak nincs anatómiai akadálya. A keringési zavarok, ellátott idegsérülések, fokozott fájdalom, mozgásbeszűkülés, kontraktúrák, 43

izomhypotrophia időben megkezdett, célzott, megfelelően összeállított fizioterápiával rendezhetők, a funkciók visszaállíthatók. Versenysportot űző gyerekeknél ez fokozott jelentőséggel bír. EREDMÉNYEK: Néhány típusos elváltozás, szövődmény ellátási taktikájának bemutatásával és az elért eredmények ismertetésével igazoljuk, hogy akár reménytelennek tűnő esetben is – kitartó munkával megfelelő funkciók érhetők el. KÖVETKEZTETÉS: Az önmaguk „rehabilitálására” bízott gyerekeknél – a könnyebb utat választva gyakran látjuk, hogy egy fixálódó parakoordinációval érik el a számukra fontos mozgásokat, viszont ez hosszú távon, illetve felnőtt korukban számos késői probléma, degeneratív elváltozás forrása lehet. Tapasztalataink alapján fontosnak tartjuk, hogy ha az ellátott, rendszeresen kontrollált sérült gyermekek vizsgálata során akár szöveti gyógyulást érintő, (pl. csontosodás) akár funkcionális problémát látunk, gyereksérültek ellátásával is foglalkozó, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező fizioterápiás centrumban kezelésre kerüljenek. A-0044

Pulzáló elektromágneses kezeléssel szerzett tapasztalataink gyermeksérülteknél Kricsfalusy Mihály - Baranyai Ágnes - Péntek Irén Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest

CÉLKITŰZÉS: Osztályunkon 10 éve használunk pulzáló elektromágneses kezelést a sérültek, vagy műtéten átesett betegek fizioterápiájában, illetve a törésgyógyulás serkentésére. Pozitív tapasztalataink alapján a kezelést szövődményes sérült gyerekeknél is alkalmazni kezdtük, bár általánosságban a gyerekeknél a fizikoterápiás kezeléseket nagyon ritkán, csak bizonyos esetekben alkalmazzák. Előadásunkban a magnetoterápia előnyeit szeretnénk ismertetni. MÓDSZER: Osztályunkon a lágyrészproblémák kezelésére, keringés javításra a Viofor JPS magnetoterápiás készülékcsaládot használjuk, törésgyógyulásra pedig főleg egy MAS Special készüléket, illetve bizonyos töréseknél a Viofor készülék speciális applikátorait. Több ezer beteg kezelési eredményének értékelése után placebo kontrollos vizsgálatokkal igazoltuk a kezelés pozitív hatását. Ezután kezdtük alkalmazni törésgyógyulási zavar, valamint lágyrész problémák kezelésére gyerekeknél is a magnetoterápiát. EREDMÉNY: Bár általános nézet, hogy a sérült, vagy operált gyerek „magától is meggyógyul”, ott, ahol nagy számban látnak el gyerekeket, szövődmények – idegsérülés, lágyrészproblémák, fájdalom, törésgyógyulási zavarok, kontraktúrák is nagyobb számban fordulnak elő. A magnetoterápia gyerekeknél is jó eredménnyel alkalmazható ilyen esetekben. Sérülések kezelése mellett jó callusképződést értünk el korrekciós osteotomián, illetve végtaghosszabbító műtéten átesett gyerekeknél, hosszabb ideje fennálló consolidációs zavar esetén is. 44

KÖVETKEZTETÉS: A kezelés fájdalmatlan, kisgyermekek is jól tolerálják. A magnetoterápia egyre inkább elismert fizikoterápiás kezelés, mely gyerekek esetén is megfelelő eredménnyel alkalmazható a szöveti gyógyulás, és a rehabilitáció felgyorsítására. Viszont azt ajánljuk, hogy megfelelő kutatási háttérrel rendelkező cégek készülékeit használjuk, bár a piacon már számtalan egyéb készülék is elérhető. A kezelés OEP finanszírozott. A-0045

Ritka térdtáji törés serdülőkorban Ringwald Zoltán - Novoth Béla - Mikóczi Márió - Füle István Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti Osztály, Budapest

A gyerekkori térdtáji sérülések sokszor okoznak diagnosztikai nehézséget. A térdízületi porc sérülések a felnőttkori életminőséget jelentősen befolyásolják. 16 éves leánygyermeknek banális trauma kapcsán jobb térde sérült. Elmozdulás nélküli eminentia törés miatt konzervatív kezelést kezdtünk. Kontroll Rtg vizsgálaton észleltük a tibiaplateau törését, melyet CT vizsgálat igazolt. Operatív kezelés mellett a gyermek teljes funkcióval gyógyult. Serdülőkorban a ritka töréstípusok felismerése okozhat nehézségeket. Esetünkkel szeretnék bemutatni ezen töréstípus diagnosztikai és terápiás nehézségeit. A-0046

A habitualis patellaficamok műtéti javallata gyermekkorban Ringwald Zoltán* - Sipos Csaba** - Füle István* - Novoth Béla* - Karsza Levente* - Garai Gábor* *Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti Osztály, Budapest ** SE AOK VI évfolyam

A habitualis patella ficam nem ritka kórkép gyermekkorban. A patellaficam kapcsán sokszor észleljük a térdízület üvegporcának sérülését, mely a felnőttkorban arthrosishoz vezethet. Osztályunk gyakorlatában ilyen panaszokkal jelentkező gyermekeknél gyakran lateralis release-t végzünk az izület feltárásával, így lehetőségünk van az izületi porcfelszín áttekintésére és ha szükséges a sérülések ellátására. Vizsgálatunk során osztályunkon 2006-2012 között lateralis release-n átesett 21 gyermekek panaszait és funkcióját vizsgáltuk. Előadásunkban ismertetni szeretnénk vizsgálatunk eredményeit.

45

A-0047

Stressz törések gyermekkorban Farkas Tamás* - Fodor Krisztina** *BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály, Miskolc **BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermekradiológiai Osztály, Miskolc

A fáradásos csonttörés lényege a csontot érő mikortramuák hatására kialakuló részleges vagy teljes törés. A versenysportban mindennaposnak számít, a sportsérülések kb. 10%-át teszik ki. Az esetek 95%-ban az alsó végtag csontjait érintik. Leggyakrabban 18-25 éves korban fordul elő. Osztályunkon 18 éves korig látunk el betegeket. Előadásomban a szokásosnál fiatalabb korosztályban előforduló és szokatlan lokalizációjú fáradásos töréssel kezelt betegeink anyagát ismertetem. Pácienseink valamennyien sportolók voltak, csontjaik folyamatos terhelésnek, kifejezett húzó-nyíró erőknek vannak kitéve. A „fáradásos hipotézis” szerint a túlterhelt izom nem képes megvédeni a csontokat, a „túlterheléses hipotézis” szerint a tömeges izomzat rongálja a tapadási pontokat, ezen behatások okozzák a mikrotraumákat. A panaszok ellenére folytatott ugyanazon terhelés stessz törést okozhat, mely leggyakrabban tibián és a II-III. metatarsusokon fordul elő, általában futókon. Eseteink között nemcsak az irodalom szerint leggyakoribb lokalizációt érintő sérülések fordultak elő és kezeltünk szokatlan sportágban előforduló törést is. A fáradásos törések felismerése nem könnyű, gyakran csak a panaszok kezdete után hat-nyolc héttel történik diagnosztizálásuk és kezdődik megfelelő kezelésük. A nem jellemző lokalizáció és sportág a diagnózis felállítását tovább nehezíti. A késlekedéssel a kezdeti szakban konzervatív kezelésre teljesen és könnyen gyógyítható esetek szövődményes és elhúzódó gyógyulását kockáztatjuk. Indokolatlan diagnosztikai és terápiás beavatkozásokat, ellenőrizhetetlen kezeléseket kerülhetünk el a megfelelő, gyors diagnózissal.

jegyzet .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................

46

47

jegyzet

jegyzet

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

48

49

jegyzet .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................

50

“A gyógyászati segédeszköz specialista”

KieMelT TáMogATóK

Nekik is a legjobbat!

ScanMedic magyarországi forgalmazója

KiállíTóK, TáMogATóK Bewege Medical Medimetál Kft. ortobrace Kft. ortoprofil Kft. Prima-Protetika Kft. Sanatmetal Kft.

Helyi TáMogATóK

Biztonsággal számíthat ránk Köszönjük támogatásukat!

Felsorolásunk lapzártánkig beérkezett információkat tartalmazza.

52

www.sanatmetal.hu

Cím: 3300 Eger, Faiskola út 5. Telefon: +36 36 512-900 Fax: +36 36 512-932 e-mail: [email protected]