Köszöntő. Bujtor Istvánra emlékezünk az ötödik oldalon. Megrendelhető még a KIMTE egyesület első közös kiadványa, címe:

I. évfolyam, 1. szám

2009. október

KÖNYVAJÁNLÓK! Van-e jövője az e-könyvnek itthon?

Köszöntő

Szeretnénk, hogy igen legyen a válasz. Mi készültünk, tanár úr, kérem! Néhányan megragadtuk azt a bizonyos virtuális tollat, megírtuk a regényeinket, antológiáinkat és most nagyon reméljük, hogy kezdeményezésünket a Nagyérdemű is jónak, követendőnek tartja. A második oldalon nyilatkoznak reményeikről az érintettek, Nemere István, Michael Mansfield, Francis W. Scott és Lukács Attila, az Adamo Books-tól.

Talán az egyik legszebb szavunk a kapcsolat. Kapcsolatban lenni egymással, kapcsolatot teremteni másokkal, nos, ez magában hordozza a segítés lehetőségét is. Az egymás megismerését. És bemutatását. A hitet a kézszorításban. A Tinta-Klub és az eszméje mindig is megpróbálta kimeríteni ezt a gondolatot. E felfogás hívta életre ezt a folyóiratot is, amely szeretne egyfajta kulturális tükröt tartani, ezenközben bemutatni – elsősorban – a TintaKlub és barátai ténykedését, és persze reklámozni, emellett feltárni, mesélni, hírt adni és színeket közvetíteni. Szórakoztatni. És kapcsolatban lenni. Témáink gyökere mindenképpen a művészet, elsősorban az irodalom. De kitekintünk a nagyvilágba is, sőt, más művészetekkel is „összeölelkezünk”. Remélem, a Tinta-Klub kulturális folyóiratát sok kedves Olvasónk keresi majd a letöltés helyén, a Tinta-Klub honlapján. Fogadják szeretettel a Pennát. – michael mansfield –

Patrick Swayze szeptember 15én, hajnalban, 57 éves korában távozott, megannyi jó filmet hagyva maga után. A Dirty Dancing felejthetetlen táncosaként, az Országúti Diszkó érzelmes kidobó embereként, a Holtpont Bodhisatwájaként, no és sok más kalandfilm sztárjaként az én szívembe mindenképpen belopta magát.

Bujtor Istvánra emlékezünk az ötödik oldalon. Sohasem felejtem el a színészt, aki megmutatta nekem és a világnak, micsoda szenvedélylyel lehet táncolni azt a bizonyos szambát Jennifer Greyjel, a Piszkos Táncban. Zseniális volt…

Megrendelhető még a KIMTE egyesület első közös kiadványa, címe: A kötet negyven tehetséges író és grafikus művét tartalmazza. Terjedelme 215 oldal Ára: 1800 Ft Kapható a Sárkánytűz könyvesboltban. Megrendelhető a KIMTE honlapjáról. Eve Rigel ajánlása a 4. oldalon

Szeretett élni, a maga módján, a maga feltételeivel, ami számomra semmiképpen sem ellenszenves tulajdonság. Nem alkudott meg. Még a halálban sem. Nyugodj békében, Patrick… – mansfield –

1

PENNA A Tinta-Klub folyóirata

2

I évfolyam, 1. szám,

Van-e létjogosultsága Magyarországon az elektronikus könyvkiadásnak, illetve annak, hogy az egyre duzzadó internetes tábor e módszerrel veszi magához a napi irodalmi szükségleteit? A kérdést illetékesek próbálják megválaszolni, akik hittel és elszántsággal maguk is belevágtak ebbe a hazai kísérletbe. Elsőként Nemere István válaszol, aki a magyar ismeretterjesztő és szórakoztatóirodalom ikonja és legtermékenyebb alkotója, mellesleg a Tinta-Klub védnöke. Majd Michael Mansfield írót, a Tinta-Klub vezetőjét kérdeztük. Ezután Francis W. Scott, felvidéki magyar író, a Tinta-Klub lelkes tagja osztja meg velünk a véleményét. És végül a szakma is megszólal: Lukács Attila, az Adamo Books e-könyvesbolt és kiadó társvezetője nyilatkozik.

Nemere István Megvallom, először nagyon berzenkedtem az ekönyvektől, vagyis a művek elektronikus formában történő megjelentetésétől. Így utólag azt hiszem azért, mert Kanadában, Törökországban és még ki tudja, hol működő gyanús cégek sok művemet feltették az internetre a megkérdezésem nélkül, és ott szabadon letölthetőek voltak – pár napig. Szerencsére használt a letiltás. De attól kezdve nem örültem az ilyesminek. Ám megy az idő, a modern világ meg olyan gyorsan fejlődik, hogy csak nézek. Amikor tehát javasolták, hogy én is adjam oda néhány (sok) könyvemet és az olvasók onnan tölthessék le, elgondolkoztam a dolgon. Végtére is, el kell már búcsúzni attól, hogy a KÖNYV csak papírból lehet, csak háromdimenziós lehet, csak kézbe fogható, tapintható, szagolható lehet, amiből korlátozott (mert mindig korlátozott, akármennyi is) példányszámban jelenhet meg ezen a világon. Kicsit ugyan szomorú voltam, mert mi dolog ez? Olyan, mintha a kilenc hónap végén a gyerek nem születne meg, nem lenne itt ebben a világban, viszont egészen jó minőségű fotókat lehetne kapni róla – helyette… De beláttam, hogy ez is egy terjedési-terjesztési módja a gondolataimnak (ha vannak…) és az olvasó végső soron így is ugyanazt a művet kapja meg, csak egyszerűbben, és korlátlan mennyiségben. Hát rábólintottam. Csak abban nem vagyok biztos, mit tennék, ha eleve a világhálóra kellene írnom egy-egy könyvet és az csak elektronikus formában létezne? Hogyan tenném fel a polcomra? Vagy építsek be az agyamba egy virtuális polcot és attól kezdve én majd TUDOM, hogy vannak ilyen könyveim is? De hát ez legyen az én problémám. Végül is, örülök, hogy sok művemet már így is olvashatják.

Michael Mansfield Szeretném hinni, hogy van létjogosultsága hazánkban valaminek, amit esetleg milliók is használhatnak. Az Internetre gondolok. A letöltésekre. Úgy gondolom, nincs mese, nekünk is fel kell zárkózni a trendihez, hiszen a papírkönyvek – nyilván a tisztelt Olvasók is észrevették – a nyersanyag folytán egyre drágábbak. Mert horribilis a nyomdaköltség, a kiadók egyéni anyagi igényei, és legfőképpen a nagykereskedő, a beszállító követelése, aki ráadásul nem vállal egyebet, minthogy a kiadótól, esetleg a nyomdától beviszi a frissen „materializást” köteteket a boltokba. Másfelől, úgy hiszem, maga az olvasó-társadalom sem lett gazdagabb az elmúlt években. Ez egy alternatív lehetőség – természetesen nem pótolhatja azt a kézbe vehető, illatos csodát, amit KÖNYVNEK nevezünk –, de mindenképpen érdemes kipróbálni. A magam részéről úgy gondolom, megéri. Az USA-ban bevált és tudom-tudom, évtizedekben mérhető a lemaradás a tengerentúlhoz képest, de végrevalahára be kellene hozni ezt. Optimista vagyok. Hiszem, hogy rákapnak erre a praktikus könyvbeszerzési módszerre. Ha nem is azonnal, de talán éppen a mi mozgalmunknak, az E-KÖNYV – HOGY MEGKÍMÉLJÜK A FÁKAT – mozgalomnak köszönhetően. „A Túlélők c. misztikus antológia e-könyv és az Adamo Books-nál jelent meg. Ez a kötet egyfajta visszatekintés az elmúlt tíz évemre. Elviszem Önt a Megtorlás Erdejébe, ahol fiatalok túráz-nak egy rettentő erejű erdőben, vagy, elmehetünk együtt egy turistaszállásra, ahol a magányos kiránduló megdöbbentő kaffkai élményben részesül. És végül: Mindazok, akik szívesen olvasták John Arnoud túlvilághoz kapcsolódó történeteit A Halál Túl Kevés és a Falánkság c. könyveimben, most újabb kalandban részesülhetnek Arnoud-val a Mr. Fleischner biznisze c. kisregényben.”

2


3


Jelenleg ott tart a világ, hogy már több millió e-könyv olvasó kütyü talált gazdára Amerikában és Európában együttesen. Az e-könyv-letöltések száma is látványosan növekszik – évente milliós nagyságrendű az USA-ban, például. És én most a fizetős letöltésekről beszélek, nem az ingyenesekről. Új helyzet van tehát, amire a szerzőknek és a kiadóknak egyaránt reagálni kell – az olvasókat pedig majd a kifizethetetlen könyvárak győzik meg arról, hogy a digitális könyvvel célszerű lesz megbarátkozni... Az Adamo Books ebben az új helyzetben igyekszik lehetőséget biztosítani a kísérletező kedvű szerzők számára. Az elektronikus publikálás most még kísérlet, de idővel szinte az egyetlen megjelenési, sőt, megélhetési lehetőség lesz azok számára, akik az írott szóval kívánnak pénzt keresni, illetve a megélhetésüket biztoítani.

Francis W. Scott: –

Habár én elsősorban a papír alapú könyvekre esküszöm (nyugodtan meg lehet kövezni, amiért ilyen ódivatú vagyok), az elektronikus kiadást is érdekes kísérletnek tartom, amiben szívesen veszek részt. Sajnos ez a kiadási forma a magyar olvasók többsége előtt még szinte teljesen ismeretlen, lassan talán ezen a nyelvterületen is tért hódít magának. Azt semmiképp sem mondanám, hogy mostantól kezdve digitális formában lehet majd olvasni minden egyes könyvemet, de a nemrég az Adamo Booksnál megjelent Távol mindentől c. novelláskötetemet nem-sokára követi majd még néhány. A Tinta-Klub E-KÖNYV – HOGY MEGKÍMÉLJÜK A FÁKAT elnevezésű mozgalmának keretén belül hamarosan ingyen el lehet olvasni az interneten a Hóhér c. kisregényemet, karácsony környékén pedig szintén az Adamo Books-nál lát napvilágot Az ötödik parancsolat c. történelmi krimikisregényem. Hiszek benne, hogy ha elég energiát és odafigyelést fordítunk rá, az e-könyvek egyre népszerűbbekké válhatnak mifelénk is. Gyilkosok, drogosok, rendőrök, politikusok, betörők, válogatott szociopaták a főszereplői Francis W. Scott novellás kötetének. A szerző a nagyvárosok szmogbűzös, alkoholgőzös vagy épp hatalomtól megrészegült elmebaját vetette papírra, majd fűzte egy csokorba a Távol mindentől című kötetben.

Abszurd csavarok és bizarr csattanók várják az olvasót tizennyolc novellán keresztül, krimi és sci-fi elemekkel tarkítva. Utazzon együtt Ön is a szerzővel a bűn, a mocsok és az őrület legmélyebb bugyraiba!

Lukács Attila, az Adamo Books kiadó ügyvezetője:

– A hagyományos könyvkiadás elérkezett a lehetőségei határaihoz. A raktározási, szállítási, nyomtatási stb. költségek folyamatos emelkedése miatt már csak drágán és egyre drágábban lehet papír alapú könyveket kiadni. A magánkiadás szintén rengetegbe kerül és a kis példányszámra alapozó Print On Demand megoldás (amikor a szerző akár 1 példányt is kiadhat, ha akar) is csak úgy működik, ha a szerző megelégszik a kis példányszámból származó kis-bevétellel – már ha van bevétel, hiszen néhány példány eladására sincs semmiféle garancia. Ez a rendszer gazdaságilag egyre életképtelenebb és fenntarthatatlan. A másik hátránya, hogy a kezdő írók számára rendkívül hátrányos, diszkriminatív, hiszen a kiadók velük jellemzően nem foglalkoznak, reklámlehetőségeik is korlátozottak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos könyvkiadás 2-3 éven belül megszűnik, de azt igen, hogy az elektronikus könyvek szerepe éppen ezért nagymértékben meg fog nőni az elkövetkező években. Igaz, ehhez az elektronikus könyvolvasó készülékeknek is el kell terjedniük, hiszen az emberek többsége nem fog terjedelmesebb műveket számítógép-képernyőn olvasni...

A fák, az erdők, a csend, a zöld – minden a békénket, megnyugvásunkat szolgálja. Az erőt és feltöltekezést. Valljuk be, nincs ennél üdítőbb. E planétának a vegetációja nem egyéb, mint a Bölcsőnk, melynek árnyékában felnövekedhettünk, és amely mind a mai napig megpróbálja biztosítani egészségünket. Ám ennek a Bölcsőnek a tartalékai végesek. Gondoljunk erre. Őrizzük. Kíméljük meg. Mi az E-KÖNYV-HOGY MEGKÍMÉLJÜK A FÁKAT mozgalommal próbáljuk a természetet tehermentesíteni. Csatlakozzon Ön is. Olvasson elektronikus könyvet!

3


4

Bemutatkozik a Karcolat Egyesület és a Karcolat Írói Műhely közös kiadványa, egy antológia. Címe: Amíg világ a világ.


A kötetben egyaránt megtalálható fantasy, sci-fi, horror, történelmi, szépirodalmi mű, az egyperces, egy poénra épülő szösszenetről nem is beszélve. A grafikák néhol illusztrációként szerepelnek, néhol önálló alkotásként is megállják a helyüket.”

A kötetről Eve Rigel, a Karcolat Egyesület elnöke és főszerkesztője beszél.

Az Amíg világ a világ című kötet kapható a Sárkánytűz könyvesboltban és megrendelhető a KIMTE honlapjáról, címe: egyesulet.karcolat.hu

„2009 július elején jelent meg a Karcolat Egyesület és a Karcolat Írói Műhely közös kiadványa, a Karcolat antológia, Amíg világ a világ címmel. A rendszeres megjelenésre tervezett kötet első számában negyven tehetséges fiatal szerző és grafikus műve olvashatólátható. Az Egyesület célkitűzése, hogy felkarolja, publikáláshoz segítse a feltörekvő tehetségeket, ebben az első antológiában remekül megvalósul. Néhány neves, az olvasók körében már ismert írón kívül szinte kizárólag még nem publikált szerzők mutatkoznak be. A szerkesztők többféle szempont alapján választották ki a műveket. Elsősorban a Karcolat Írói Műhely írásaiból, a Karcolat oldalán működő Scriptorium tagjainak műveiből, de ajánlások alapján egyéb műhelyek és irodalmi csoportosulások is kaptak lehetőséget. Ezt a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani, hiszen a cél nem egy bizonyos közösség támogatása, hanem minden Magyarországon élő fiatal tehetség felkutatása, megjelenéshez való segítése egyesületekhez, szervezetekhez, szekértáborokhoz tartozás figyelmen kívül hagyása mellett. Az Amíg világ a világ című antológia első lépés volt terveink megvalósítása érdekében. Úgy érezzük, sikerült azt a színvonalat hoznunk, amit terveztünk. A továbbiakban természetesen feljebb emeljük a lécet, egyre jobb, nívósabb műveket szeretnénk megjelentetni, hogy kis idő múlva a Karcolat antológia neve fogalommá válhasson azon olvasók körében, akik nem egy bizonyos műfaj iránt érdeklődnek, hanem szívesen olvasnak bármit, ami élményt nyújthat számukra.

A PPX pályázat október utolsó napjaiig tart, érdemes még próbálkozni. Akinek felkeltette az érdeklődését, keresse a pályázati kiírást a Tinta-Klub weboldalán, a Hírek menüben. Cím: www.tintaklub.hu

A Tinta-Klub 2007-ben kiadott, Pirkadatra várva c. antológiája még kapható a Sárkánytűz könyvesboltban. A nyolc „elsőgenerációs tintaklubos” tizenöt novellája a misztikus irodalom különböző műfajaival ismerteti meg a kedves Olvasót. Ezen a széles és színes palettán születtek rémregények, izgalmas, krimi-szerű darabok, és a fantasztikumot súroló alkotások is. Érdemes kézbe venni.

4


5


Meghalt Bujtor István „67 éves korábban, hosszan tartó kórházi kezelés után elhunyt Bujtor István. A színművész-direktort a Veszprém Megyei Önkormányzat saját halottjának tekinti. Csütörtökön még arról jött hír, hogy a színész elhagyhatta a veszprémi kórházat, rehabilitációját Budapesten folytatják. Bujtor július 31-én lett rosszul, a szervezetében súlyos fertőzés lépett fel, és életveszélyes állapotban került a Veszprémi Megyei Kórházba, ahol azóta is az intenzív osztályon ápolták.”

Elment a balatoni pofozógép… Most, hogy korosodom, egyre inkább nézem az évszámokat és dátumokat. Tudom, butaság. Felesleges. De jelentenek valamit. Hiszen sajnálattal veszem észre, hogy nagyjaink egyre korábban távoznak. Mintha a felpörgetett tempó, a jelenség, mely korunkat jellemzi, egyfajta végzetes kórság lenne, ami nem kíméli az alkotókat, és magával ragadja kedvenceinket is. No, igen, de hogyan is lehetne egy alkotónak nyugalma? Az alkotásvágy, termékenység, a művészet, a színészet, a festészet, bármi, ami nem hétköznapi látásmódot ad és nem a kerevetre kényszerít a napi nyolc óra után, egyenlő a pörgéssel. Bizonyos dolgokat csak így lehet csinálni. Vagy sehogy… Meghalt Bujtor István. Nincs konklúzió. Egyedül a tények: 20 évvel és egy nappal volt idősebb, mint én. Nem véletlenül kedveltem annyira… Szintén Bika jegyű volt, és ez számít. Erős, energikus alkat. Temperamentumos művész. Elment Bujtor, a Csöpi, a remek Sándor Mátyás, sőt, még emlékszem arra is, hogy ő volt Dezső, a Bors Mátéból. A fiatalkorom egyik kedvenc sorozatából. Nem felejtünk el, Csöpi…

Bujtor István Frenreisz István néven, 1942. május 5-én született, Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, színi pályája 1966-ban a győri Kisfaludy Színháznál kezdődött. 1968-ban a József Attila Színházban játszott, 1971-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződtették, 1976ban a Vígszínház tagja lett. 1978-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának tagja volt. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott. 1989-től a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszott és rendezett, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője, 2008. január 1-jétől a veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt. Főbb színházi szerepei közé tartozik Petruchio Shakespeare A makrancos hölgyében, Stanley Kowalski Tennessee Williams A vágy villamosában, de játszotta Bromdent a Kakukkfészekben (Ken Kesey) és Lennie-t az Egerek és emberekben (John Steinbeck). Filmográfiája mintegy 73 filmet tartalmaz, kezdve az 1964-es Váltás c. filmmel. Ötvös Csöpiként 7 filmben láthattuk: elsőként az 1980-as A Pogány Madonnában, majd jött 1982-ben a Csak semmi pánik..., 1985-ben Elvarázsolt dollár, 1991-ben Hamis a baba, végül a 2001-2008 között megjelenő Zsaruvér és Csigavér trilógiában találkozhattunk Ötvös Csöpivel. Utolsó szerepe is ő volt 2008-ban, a trilógia utolsó részében, melynek A szerencse fia volt a címe.

- schenk iván -

5


6


Tarantino bemutatja: Becstelen Brigantyk Quentin Tarantino a Kutyaszorítóban (1992) és a Ponyvaregény (1994) után üstökösként robbant be a filmvilágba, alaposan felforgatva és a maga módján megreformálva Hollywoodot. Szinte példátlan iramban érte el a kult-státuszt, látszólag felesleges, de valójában szikrázó dialógusaiból szállóigék váltak. Legújabb filmje, a Becstelen Brigantyk óriási visszhangot váltott ki mind a nézők, mind a kritikusok körében. Talán még a Kill Billt vagy a Sin Cityt sem előzte meg akkora várakozás, és nem kísérte olyan reklámhadjárat, mint ezt a véres, kegyetlen, beteg humorú világháborús fricskát. A sebhelyes nyakú, Don Corleonéra maszkírozott, őrült akcentussal hadaró Brad Pitt, vagy az eszementen vigyorgó, vértől tocsogó baseball-ütővel hadonászó Eli Roth már a film előzetesében sem hagytak túl sok kétséget a színvonalat illetően. És hogy miről is szól? Lássuk: „Franciaország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkos-ügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik Birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.” (Port.hu) A film valóban véres és erőszakos, aki azonban 153 percnyi tömény mészárlásra számít, azt el kell keserítenem. A Becstelen Brigantyk ugyanis sokkal több ennél. Megtalálható benne az összes olyan elem, amiért imádjuk Tarantinót: a több szálon futó, végül egymást keresztező cselekmény, a már említett, szikrázó dialógusok és monológok, egy halom utalás egyéb filmekre (akár képi megoldásokkal, akár a párbeszédekbe ültetve), B-kategóriás színészek szerepeltetése (itt konkrétan Til Schweiger), na meg az időnként felbukkanó retró-hangulat – ez utóbbihoz egyébként nagyban hozzájárul Ennio Morricone spagetti westerneket idéző zenéje. (A Hans Landa ezredest játszó Christoph Waltz külön említést érdemel: játékával egyszerűen lesöpör a színről mindenki mást. Ő a film igazi szupersztárja…)

B.SZ. filmrovata

A Becstelen Brigantykat egyébként véletlenül sem szabad háborús filmként, még kevésbé történelmi filmként kezelni. Teljesen nyilvánvaló és szándékos csúsztatásokat, tévedéseket tartalmaz, a történelmi személyeket (Hitler, Göring, Goebbels, Churchill stb.) megformáló színészek alig hasonlítanak a megformált karakterre, a film végéről – melynek leleplezésétől most eltekintenék – nem is beszélve. Hogy akkor mi is az új Tarantino-film? Egy hatalmas poén, Amerika és az Álomgyár pofonröhögése. Egy film arról, ahogy és amilyennek a 21. századi átlagamerikai látja (vagy látni akarja) a II. világháborút. Egy olyan film, amit a náci Németország által üldözött népek, de első sorban a zsidók mindig is látni szerettek volna. A rendező így nyilatkozott erről: „Ha azt kérdik tőlem, hogy akkor most egy zsidó bosszúfantáziát forgattam-e, azt mondom, részben, persze. De ugyanakkor ez bárkinek a bosszúja lehet, nem kell ehhez zsidónak lenni. Vagy vegyük azt a jelenetet, amikor a német katonát vallatják Aldóék. Azt hiszem, az a katona ugyanolyan hősiességről tesz tanúbizonyságot abban a jelenetben, mint a film bármelyik hőse. A hősiesség az hősiesség.” Úgy érzem, Quentin Tarantino leforgatta élete egyik legjobb filmjét. Ennél már csak a Ponyvaregényt tudom többre értékelni (de azt is csak kicsivel), és úgy érzem, a rendező eddigi művei mind eltörpülnek a Becstelen Brigantyk mellett. Igazi mestermű. 10/10 pont - B. Sz. -

by indafoto

6


7


Jörg Kastner: Az ördög színe kék

Mire ez a lap megjelenik, éppen bezárja kapuit az ország egyik legizgalmasabb kiállítása a Ludwig múzeumban. Mégis úgy gondolom, érdemes utólagosan is szót ejteni arról az életműről, amelynek erősen magyar vonatkozása van. Robert Capáról van szó – vagy ahogy a barátai becézték az egykori Friedman Endrét, a fiatal budapesti hobbifotóst – A Cápáról. Igen, nem sokkal később, az antiszemitizmus erősödésekor Párizsba emigráló Friedmanból valóban nagy hal lett. Felvette a Robert Capa nevet és elsősorban haditudósítóként, alkotásaival világhírnevet szerzett. Ahogy a képeit nézem, egy gondolat jelenik meg azonnal: A Nyers Valóság. A fekete-fehér fotók mindig is a kontrasztok kiélesedését, a drámaiság megörökítését szolgálták és ebben az esetben, még inkább felerősítik bennem ezt. Valószínűleg Capának nem is nagyon állt rendelkezésére színes film, mondjuk, az inváziónál, a D-napon, de gyanítom, maga is jól tudta, hogy a színtelenség éppenséggel előnyére is válhat e képeknek. A másik gondolat, ami megragad: Az elkapott pillanat. Magam is szívesen kattintgatok, lesve a megfelelő pillanatot, így tisztában vagyok azzal, hogy mi a tökéletes időzítés, a Nagy Pillanat – nem előbb és nem később egy picit, hanem pontosan akkor elsütni a gépet, amikor kell. Ez a figyelem, reflex és rutin avatja az egyszerű fényképet zseniális műalkotássá, amit éppen Capa esetében tapasztalhatunk. És ehhez társul egy harmadik nagyszerű érzés: a jelenlét. A fotózás az egyetlen olyan művészet, amihez folyamatosan mozgásban kell lenni. Míg az író hagyatkozhat a fantáziájára, a festő az emlékeire, vagy a benyomására, addig a fényképésznek a helyszínen kell lennie, hogy műalkotásai megszülethessenek. Vándorélet, kalandorság a világ nagy eseményeinek útvesztőjében. Irigylésre méltó. Talán a sors fintora, hogy éppen olyan drámai véget tartogatott a művésznek, mint amit ő bemutatott a képein. Capa Vietnámban, fényképezés közben aknára lépett és életét vesztette. Mindössze 41 évet élt.

Egy misztikusan földhözragadt regény „Fény és árnyék Amszterdam aranykorában” – hirdeti Jörg Kastner német szerző regényének alcíme. Az eredetileg 2005-ben kiadott könyv (mely nálunk 2008-ban látott napvilágot) valódi mestermű, melyben történelem, művészet, misztika, gyilkosság, romantika és ízlésesen adagolt humor keveredik a 17. századi Amszterdam nagyszerű bemutatásával. Ezen kívül rengeteg izgalmas adalék színezi még a könyvet: éjszakai züllés, utcai verekedések, brutális kivégzések, borzalom, rejtély, és még hosszan sorolhatnám. A fülszöveg szerint: „Amszterdam, 1669 – Rembrandt kora. A városban óriási a felzúdulás, mivel rövid időn belül két derék polgár is bestiális gyilkosságot követett el. Az eseményekkel mindkét alkalommal összefüggésbe került egy festmény is, egy ártalmatlannak látszó családi portré, amely mintha Rembrandt keze nyomát idézné, ha nem valami ragyogó, átható kék szín uralná az alkotást. Amikor a „halált hozó” képnek rejtélyes módon nyoma vész, Cornelis Suythof, egy reményteljes ifjú festő és a mester nagy csodálója, megfogadja, hogy fellebbenti a fátylat a titokról – főként, mert az egyik állítólagos gyilkos a legjobb barátja volt…” Kastner regényét nem olyan egyszerű dolog kategorizálni, mint amilyennek első blikkre tűnik. Alapvetően történelmi regényről beszélünk, melyhez simulékonyan társul a krimi műfaja, egy kis művészettörténet, majd a cselekmény előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a vallás és a misztika is. Valódi irodalmi crossover-csemege hát Az ördög színe kék, a szerző – bátran kijelenthetjük – zseniális munkát végzett, párját ritkító fogalmazáskészségének köszönhetően pedig nemegyszer válik letehetetlenné a kezünkben szorongatott könyv. Hiába csíp már a szemünk az álmosságtól, hiába lesünk egyre gyakrabban az óránkra, tudván, hogy nemsokára munkába kell indulnunk, Kastner magával ragadó műve egyszerűen nem ereszt minket. Ami még külön említést érdemel, az a valós személyek aktív szereplőkként való felhasználása. Többek között az öreg Rembrandt is komoly szerepet kap benne, akinek ez idő tájt már leáldozóban van hírneve csillaga, de maga a főszereplő, Cornelis Bartholomeusz Suythof sem kitalált figura. A német író ezzel a könyvével mutatkozott be magyar nyelvterületen, és nagyon remélem, hogy nemsokára a többi művét is olvashatjuk anyanyelvünkön. Egy biztos: Az ördög színe kék száz százalékos regény, mely teljesen a hatása alá vont!

(Képek a Wikipédiából) – mansfield – Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel ” – Robert Capa –

10/10 pont - B. Sz. -

7


AGÓRA-rovat

8


Tíz tanács amatőr íróknak Francis W. Scott

Íme, egy tíz pontból álló lista, amely amatőr íróknak lehet segítségére. Reméljük, akad majd valaki, akinek ezzel támogathatjuk kicsit írói fejlődését! 1. Az elsődleges szabály, amit nem győzök elégszer hangoztatni: olvasni kell! Sokat és sokfélét, mert aki nem olvas, annak egyszerűen TILOS írnia! Több amatőrtől is hallottam már, hogy azt mondják, nincs idejük olvasni, mert írnak. Az a helyzet, hogy többet kell olvasni, mint írni! Mert bár járhatsz újságíró iskolába, beiratkozhatsz a Magyar Író Akadémia kurzusaira, ott írni nem tanítanak meg, csak tippekkel látnak el. 2. Figyeld meg alaposan az embereket! Ha jól kinyitod a füled, megtanulhatsz élethű párbeszédeket írni. Ha pedig Kép igazán életszerű, izgalmas szereplőket akarsz felvonultatni, bátran szerepeltesd műveidben ismerőseidet, barátaidat (vagy legalább nyúld le egy-egy jellemvonásukat)! 3. Kövesd figyelemmel a világ híreit, és nyugodtan „lopj“ ötleteket a valóságból: olyan borzalmakat és olyan csodákat, amilyeneket a valós élet művel, úgysem fogsz tudni soha kitalálni. 4. Gyakorold az írást! Ne csak akkor írj, amikor már egy kész ötletet akarsz kidolgozni: végezz írásgyakorlatokat! Akár egy-egy gondolatot, tájleírást, egy rövid beszélgetést vagy egy képet is leírhatsz, mondjuk az elsőt, ami az elmédbe villan. Vezess naplót vagy blogot – így is csiszolhatod a stílusodat. 5. Kerüld a kínos archaizálást, a túlbonyolított leírásokat! Ne akarj erőből művészkedni, egyszerűen csak vesd papírra a gondolataidat! 6. Ne félj a szabadszájúságtól, a káromkodástól! Elvégre egy maffiózó, egy sorozatgyilkos, egy börtöntöltelék vagy egy csöves ficsúr nem szólalhat meg Shakespeare-i nyelven. 7. Légy tagja online íróköröknek, ahol az emberek nem csak elolvassák, de kritizálják is műveidet – így tanulsz legjobban! (Tippek: Fantasya, Napvilág Íróklub) 8. Figyeld a pályázatokat, és keress testhez álló feladatot! Ha nem is nyersz, a legtöbb pályázaton kiértékelik az írásodat, és figyelmeztetnek, mire figyelj jobban legközelebb. (Évente többször is ír ki pályázatot a Tinta-Klub, a Karcolat vagy a SZMÍT, de látogathatod a Pályázatfigyelő oldalát is.) 9. Írj cikkeket, és próbálkozz a publikálásukkal különböző újságokban, magazinokban! Így két legyet ütsz egy csapásra: a szerkesztőd kigyomlálja a hibáidat, vezeti kicsit a kezed, és persze, ami a lényeg, az írásaid a nagyközönség elé tárulnak! 10. Próbálj meg bekerülni antológiákba, irodalmi folyóiratokba! Évente több olyan antológia is megjelenik, amelyekben amatőr írók novellái látnak napvilágot. Az irodalmi folyóiratok száma a huszadik század végére elég csúnyán megcsappant, de a bemutatkozásra tökéletes.

THRILLER… SCI-FI… SZÉPIRODALOM TÖRTÉNELMI REGÉNY… SZAKIRODALOM… ISMERETTERJESZTŐ… INFORMATIKA… VAGY ÉPPEN KRIMI… Elektronikusan letölthető könyvek, minden műfajban! Keresse az Adamo Books-t, amely az e-könyvek széles palettáját kínálja. Honlap: www.adamobooks.info

„ tükröm-tükröm...”

„erdei család”

8


9


.Jézus tanítása szerint ugyanis minden ember az ő nyájához tartozik, aki pedig bűnös életet él eltéved, akárcsak a bárányok, és farkasok martalékává válik. Az ókori eszmék és tudás feledésbe merülése pedig még inkább felnagyította azt a folyamatot, melynek során az ember mind távolabb került a természettől, félte, rettegte annak vadjait, ám már cseppet sem tisztelte őket. A középkor tájékán a farkas, mint a sátán követe és ítéletvégrehajtója, valóságos közellenséggé változott az ember szemében. Ahogy az lenni szokott, szörnyűbbnél szörnyűbb mendemondákat szőttek alakjuk köré és lassan de biztosan kialakult az európai hagyományokra épülő vérfarkas mítosza is. Ezekben az évszázadokban a farkasemberség oly gyakori jelenségnek számított, akárcsak a boszorkányság és vámpírizmus, amit természetesen tűzzel vassal irtottak az arra hivatottak. Míg az asszonyokat kuruzslás és egyéb mágia használata miatt állították az inkvizíció elé, a farkasemberség leginkább a férfiak kiváltsága volt. Persze mindkét esetben hasonló büntetésre számíthattak az elkövetők, vagyis többségében máglyahalálra. Az 1500-as években valóságos hisztéria söpört végig Európában, már ami a vérfarkasokat illeti. Fennmaradt bűnügyi krónikákban számos esettel találkozhatunk, amikor is állati alakot öltő, és ilyen formán gyilkosságokat elkövető személyeket állítottak bíróság elé. Az egyik leghíresebb per 1517-ben zajlott le Franciaországban, egy Gilles Garnier nevezetű férfit vádoltak meg azzal, hogy farkassá változva embereket ölt és falt fel, köztük sok gyermeket is. Bizonyítékot ellene maga a felesége szolgáltatta, az asszony azt vallotta, hogy férje megkínálta őt a legyilkolt emberek húsából. Garnier maga is vallomást tett, valószínűleg a kínvallatók tevékenysége nyomán. A férfi elmesélte hallgatóságának, hogy magától az ördögtől kapott egyfajta csodakenőcsöt, amit magára kenve farkassá változott és csodálatos erő birtokába jutott. A per végül kivégzéssel zárult. 1589-ben Németországban zajlott hasonló eljárás, egy Peter Stumf nevezetű parasztot vádoltak meg azzal, hogy farkassá változva gyermekeket gyilkolt, köztük a saját fiát. (folytatás a következő számban)

SÖTÉT SAROK misztikus rovat

Farkasok, emberek, farkasemberek Írta: Lucas A farkasemberek, hasonlóan vetélytársaikhoz, a vámpírokhoz, már egész régóta foglalkoztatják az emberiség fantáziáját, illetőleg borzolják az arra fogékonyak idegeit. A tudatlanság és félelem eme klasszikussá vált szörnyeteg esetében is babonák, mende-mondák széles skáláját hozta létre az elmúlt évszázadokban, illetőleg évezredekben. Maga a farkas alakja is számtalan mítosz ihletőjévé vált, egyes népek istenként tisztelték nemes, szabad, vad szelleme miatt, megint mások pedig az ördög követét látták benne. Egy biztos, közömbös senki sem maradt irántuk. Az egyiptomi vallásban megtalálhatjuk Upuaut farkasistent, aki csatákban győzelemre segítette a hozzá hű uralkodókat. Különösen az ókori Assziut városában tisztelték, ahol is körmenetek és különféle ünnepek alkalmával pajzson hordozták magukkal a félig ember, félig farkas istenség szobrát. Évszázadokkal később a görögök Assziut városát Lükopolisznak, „farkas városának” nevezték el. Lükaón, az ógörög uralkodó, Árkádia legendás királya maga is kénytelen volt megtapasztalni az állati létet, miután a haragvó Zeusz farkassá változtatta. Lükaón mindig gyűlölettel tekintett gyermekeire, a nevezetes vacsorán saját fia húsát szolgálta fel az istennek, így érdemelve ki a szörnyű büntetést. Hasonló eljárást alkalmazott maga Poszeidón is szépséges menyasszonya kérőin, egytől egyig farkassá változtatta őket. Ezen kívül se szeri se száma a farkas felbukkanásának az ógörög mítoszokban, többek között Danaoszt, Argosz uralkodóját is egy farkas segítette trónra, Létó Héra haragja elől /sejthetjük, miért/ szintén farkas alakot öltött, Apollón kincseit elrabló tolvaj pedig ugyancsak egy farkasgyanús szörnyeteg áldozata lett. A legismertebb legenda természetesen Romolusz és Rémusz története. Az ikrek Mars isten és Rheia Silvia papnő nászából születtek majd egy nőstényfarkas nevelte fel őket. A testvérek alapították Róma városát, legalábbis a mítosz szerint. A mongol és török népek nemzetségüket farkasoktól származtatták. Mondáik szerint a régi időkben, egy borzalmas csata után csupán egyetlen katona maradt életben. Az ifjút nőstényfarkas vette gondjaiba és nászukból született az a nép, mely egy farkas vezényletével letelepedett a mai Törökország területén. A mongolok vezére, a hatalmas Dzsingisz Kán szintén gyakorta hangoztatta, hogy farkasok leszármazottja. A Valhöll őre is két farkas volt, Falánk Freki és Nagybélű Geri. Ódinnak és a többi istennek igencsak össze kellett szednie magát, ha jól akarta lakatni a két éhes állatot. Persze korántsem volt annyi baj velük, mint magával Fenrirrel, a gonosz farkasistennel. Az ókor végével tulajdonképp a farkasok dicsősége is elenyészett. Sötétben ólálkodó, rosszban sántikáló sátáni teremtményekké váltak a köznép szemében, elsősorban a kereszténység térhódítása miatt.

9


10


Észrevételeket, véleményeket és reklámfelkéréseket a [email protected] webcímre várjuk.

A TINTA-KLUB kulturális folyóirata

Kedves olvasóink körében hamarosan fotópályázatot hirdetünk. Ha elküldi címünkre a megfelelő minőségű, impulzív és esztétikus képanyagát, főként a természetről, de bármely érdekes, sajátos témáról, szívesen feltesszük az újságba, a már látható Tárlat rovatba. Szükséges legalább az öt megapixeles méret. A képigazítás, méretcsökkentés jogát fenntartjuk magunknak úgy, hogy természetesen a kép jelentősége nem változik. És lényeges, hogy a képet jogdíjmentesen, csak bemutatási szándékkal tudjuk átvenni és „kiállítani”. A fenti e-mail címen várjuk a fotósok gyümölcseit. Később akár célirányos versenyt is hirdetünk az év végéig beérkezettekből.

Michael Mansfield – főszerkesztő

Francis W. Scott, (Bíró Szabolcs) szerkesztő– Szélesvászon-filmrovat; Könyvespolc-könyvajánló Munkatársak: Lucas – Sötét Sarok misztikus rovat Schenk Iván - cikkek A Penna folyóirat e-mail címe:

A folyóirat e-mail címére küldött megrendelés után a megjelenés napján hírlevélként is elküldjük újságunkat.

[email protected]

10

Köszöntő. Bujtor Istvánra emlékezünk az ötödik oldalon. Megrendelhető még a KIMTE egyesület első közös kiadványa, címe:

Recommend Documents