KSZM OKJ 55-ös Vizsgatételek
Tájékoztató A kereskedelmi Szakmenedzser szakmai záróvizsga Gyakorlati részéhez 2009. június (OKJ 55 7862 01) A 26/2001. (VII.27) OM sz. és a 29/1998. (V.13.) IKIM sz. rendeletek szerint a Kereskedelmi Szakmenedzser szakmai záróvizsga két részből áll: • •
Gyakorlati vizsga Záródolgozat védése és szóbeli szakmai vizsga
A gyakorlati vizsgára történő sikeres felkészüléshez javasoljuk az alábbi ismeretek áttanulmányozását, a kapcsolódó gyakorlati megoldások áttekintését. A gyakorlati vizsgafeladatok a következő témaköröket ölelik fel: I. Marketingkommunikáció A marketingkommunikáción belül a piackutatás és részben a reklám köréből kell a vizsgázónak egy – tételsorból húzott – gyakorlati feladatot megoldani. A megoldandó feladatok a következő témákat foglalják magukba: •
Egy kisebb, létesítendő piackutató vállalkozás célkitűzései, marketing stratégiája, célpiaca, tervezett szolgáltatásai.
•
Egy pontosan megadott üzlet megnyitásához milyen piaci információk összegyűjtésére van szükség és ezeket honnan lehet beszerezni.
•
Megadott piackutató kérdőív felkérő sorainak (felkérő levelének) elemzése, bírálata, célszerűnek tartott felkérő sorok megfogalmazása.
•
A kérdőív kérdéstípusainak felismerése és csoportokba sorolása az alábbiak szerint:
1. Szerepüket tekintve: a) Piackutató (alap- és kiegészítő: kontroll, pontosító emlékeztető) kérdések b) Csoportosító kérdések feldolgozásához (statisztikai, szegmentációs jellegűek) 2. A téma megközelítését tekintve: a) direkt („eredmény”) b) Indirekt (korrelációs, metodika) 3. A kérdés szerkezete szerint a) Egylépcsős Zárt (alternatív, szelektív, rangsoroló, skálakérdések) Nyílt Vegyes b) Többlépcsős („Ha…”) Zárt (szűrő) + zárt, vagy Zárt (szűrő) + nyílt, vagy Zárt (szűrő) + vegyes 4. A választási lehetőséget tekintve a) Egyválaszos (egy lépcsőben csak egy lehetséges válasz) b) Többváltozós (egy lépcsőben több lehetséges válasz) 5. A válaszadás módját tekintve: szöveg – szám – jel – kombinált •
Piackutató kérdőív elkészítése adott témakörben, felkérő levél megfogalmazása.
II. Üzleti kommunikáció A tanult üzleti kommunikáció minden részéből húzható gyakorlati feladatot tartalmazó tétel. A feladatok megoldásához fel kell használni a „Kommunikáció alapjaiban” tanultakat és különösen az „Üzleti kommunikáció” I. részében összefoglalt ismereteket. A megoldandó feladatok a következőket foglalják magukba: •
Különféle ülésrendek (angol, francia) adott tárgyalási körülmények között.
•
Metakommunikációs jelzések, testbeszéd jelek felismerése és értelmezése adott tárgyalási helyzetben. (A hallgató egy cég képviselőjeként termék ajánlatot tesz szóban egy potenciális vevőnek, akit a vizsgáztató tanár személyesít meg.)
•
Szóbeli üzleti ajánlattétel, érvelés, motiválás – felsorolt paraméterekkel megadott – különféle termékek eladása során. A helyes üzletkötői magatartás bemutatása a megadott szituációban.
•
Adott álláspályázati kísérőlevél elemzése, bírálata. Kísérőlevél megfogalmazása adott álláshirdetés megpályázásához.
•
Adott álláspályázathoz adatlap kitöltése és ennek alapján részvétel az első pályázati megbeszélésen.
•
Kiosztott szerepek alapján vizsgázó társával vita folytatása (3-5 percig) a húzott témakörben. (Álláspont kifejtése, érvelés, meggyőzés, partner érveinek értékelése, közös vélemények keresése, a kulturált eszmecsere bemutatása.) A bizottság mindkét résztvevő hallgatót osztályozza!
•
Adott boltban egy új belépő alkalmazott (akit a vizsgázó hallgató társa személyesít meg, nem vizsga feladatként) tájékoztatása a vevőbánásmódról, az eladói munka kulcselemeit érintően (vevőfogadás, eladás, áruhelyettesítés, meggyőzés, reklamáció fogadása). A vizsgázó a boltvezető szerepkörében jár el.
•
A cég imázsát pozitívan befolyásoló, udvarias, egyértelmű telefonkezelési szabályok megfogalmazása megadott cégre vonatkozóan.
•
Egy – a vizsga során elolvasott – rövid, gazdasági újságcikk ismertetése saját szavakkal.
•
Megadott témában ajánlatkérő és megrendelő levelek megfogalmazása, kivitelezése kézírással, tömb és francia formában.
•
Egy vállalati sajtótájékoztató protokoll feladatainak megtervezése.
A gyakorlati feladat megoldásainak előkészítésére a vizsgabizottság megfelelő időt ad. A kommunikációs és szóbeli vizsgát követően a bizottság elnöke ismerteti az eredményt. Miután minden hallgató gyakorlati vizsgát tett, a bizottság meghozza döntését. A gyakorlati vizsga eredményét a szóbeli vizsgát követően a bizottság elnöke ismerteti. Kérjük az alkalomnak megfelelő megjelenését! A vizsgához sikeres felkészülést kívánunk! Budapest, 2008-október hó
Kereskedelmi Intézet
Szóbeli vizsgakérdések Kereskedelmi vállalkozások szervezése és gazdálkodása (A tételek) 1. A kereskedelmi vállalkozások környezete, a környezet összetevői. A gazdaságpolitikai célok, eszközök és piaci környezet. 2. A kereskedelmi vállalatok stratégiája. A vállalati küldetés, a célok, a feltételrendszer és a stratégia összefüggései. Stratégiatípusok és részstratégiák jellemzői. 3. A kereskedelmi vállalkozás indítása, a vállalkozási koncepció. A piacfelmérés módjai, a beszerzési helyzet felmérése. Az induló tőkeszükséglet meghatározása, leggyakoribb vállalkozásfinanszírozási módok. 4. A vállalkozás üzleti tervezése, az üzleti terv szerepe a vállalkozás sikere szempontjából. A vállalkozás válsága és megszűnése. A menedzser feladatai és lehetőségei a válság feloldásával kapcsolatban. A csődeljárás, a felszámolási eljárás, a végelszámolás. 5. A franchise vállalkozási forma fogalma, jelentősége a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Előnyei és hátrányai a franchise igénybevevő és a franchise-t nyújtó szempontjából. 6. A készletezés szükségessége, jelentősége, a készleteket befolyásoló tényezők. A készletek raktári elhelyezése, a raktári áruáramlás megszervezése. 7. A készletek kapcsolata a forgalommal, a nyereséggel és a tőkelekötéssel. Készlethatékonysági követelmények. A készletek forgási sebessége. A készletek elhelyezéséhez szükséges kapacitásmérés és tervezés, a raktárak tároló és áteresztő képessége. 8. A beszerzés tervezése, a beszállítók kiválasztása. A kínálat és a választék kialakítás szempontjai. A bolti áruutánpótlás, az áru átvételének, tárolásának és mozgatásának megszervezése. 9. Értékesítési csatornák, értékesítési munkamegosztás az értékesítésben.
döntések.
Verseny,
együttműködés
és
10. A vállalat árpolitikájának lényege, szerepe, az ármagatartást befolyásoló tényezők. Árképzés a kereskedelemben. Az ártörvény, a versenytörvény főbb jellemzői. 11. Vállalatalapítás, választási szempontok a jogi formák között. Az egyéni és társas vállalkozási formák jellemző vonásai, előnyei, hátrányai a kereskedő vállalkozó szemszögéből. 12. Együttműködés és verseny a logisztikában napjaink tendenciái alapján. A kereskedelmi menedzser lehetőségei és feladatai a szolgáltatási színvonal emelésében.
13. Az információ, mint erőforrás a vállalat működésében. A vállalati információs rendszer és alrendszerei: a számviteli és a vezetői információs rendszer. A kontrolling. 14. Üzlettípusok a kereskedelemben: a szaküzletek, a hipermarketek, az áruházak valamint a bevásárlóközpontok sajátosságai és a várható fejlődési tendenciák. 15. Az áruház, mint kereskedelmi nagyüzem. Az áruházak csoportosítása forgalomszervezés és telepítési hely szerint. Az áruátvétel és az árufogadás megszervezése az áruházakban, az áruházi értékesítési munka. 16. A külkereskedelem szabályozásának eszközei. A külkereskedelmi engedélyezés, a devizaszabályozás, az árfolyam és a vám szerepe a hazai szabályozásban. 17. A marketing kommunikáció eszközei, a kommunikációs folyamat elemei. A hatékony kommunikáció kidolgozása. A reklám, a vásárlás ösztönzés és a public relations lényege, főbb jellemzői. 18. A bolti értékesítési módok jellegzetességei, az egyes értékesítési módok felhasználási területei. A bolti értékesítés megszervezése, az áru ellenértékének elszámolása. A tradicionális és a gyors adatátvitelt képviselő kártyaleolvasó pénztárterminálok alkalmazása. 19. A marketing eszköztárának áttekintése, a marketing mix elemeinek jellemzése. 20. A vállalkozás adásvétele, a vállalkozás ára és piaci értéke, a piaci érték becslésének módszerei. 21. A sikeres vállalkozó személyiségjegyei, az üzleti ötlet szerepe, időzítése. 22. A döntés előkészítés és a döntés tartalma és módszerei a vezetés folyamatában.
KERESKEDELMI SZAKMENEDZSRE SZAKKÉPESÍTÉS (OKJ 55 7862 01) SZÓBELI VIZSGAKÉRDÉSEK Logisztika specializáló (B tételek) 1. A kereskedelmi vállalatok disztribúciós logisztikájának időszerű tendenciái. Raktározás nélküli készletezés Cross-Docking segítségével. 2. Szemléletváltás a logisztikában: vállalatközi együttműködés, ellátási láncok versenye. 3. Globalizáció és logisztika. Késleltetés a gyártásban (kötegelt gyártás), valamint késleltetett célpiac-megjelölés. Késleltetett összeszerelés és csomagolás. 4. A termékjellemzők hatása a logisztikai folyamatra. A mérőáru. A terjedelem és a tömeg viszonyának hatása a disztribúciós költségekre. Az értéksűrűség összefüggése a szállítási és raktározási ráfordításokkal. 5. A korszerű automatikus azonosítási rendszerek, szerepük a logisztikában. 6. A GPS rendszer működése és logisztikai alkalmazási területei. 7. Az integrált logisztikai információs rendszer hatásai a szolgáltatási színvonalra. 8. Az INCOTERMS. A fuvarparitások jellemzői, csoportosításuk, a költség és kockázatátszállás helye az egyes klauzuláknál. A paritásválasztás szempontjai. 9. A csomagolás szerepe az értékesítésben, a logisztikában, a fogyasztói csomagolás, mint eladási egység. Rakodólapos egységrakományok a raktározásban és a szállításban. Csomagolás környezetvédelmi aspektusai. 10. A közraktározás. A közraktári tevékenység lényege, a közraktár funkciói, a lombard hitelek szerepe a kereskedelemben. 11. Az internetes (interaktív) kiskereskedelem: on-line áruház, virtuális áruház. Verseny a tradicionális és az elektronikus kiskereskedelem között. 12. Adásvétel és szállítás, szerződések az árutovábbításban. Fuvarozás és szállítmányozás. Fuvarozási módok és partnerek, együttműködés a fuvarozási folyamatban. 13. A vasúti árufuvarozás jellemzői, szabályozása. A vasúti fuvarozási szerződés. Szállítmányozási feladatok a vasúti árufuvarozásban. Az európai közlekedéspolitika és a vasúti árufuvarozás. 14. A kombinált árufuvarozás kialakulása, fejlődésének feltételei, változatai, technikái. A kombinált fuvarozás szerepe az európai közlekedéspolitikában.
15. A raktározás szerepe a logisztikában. Tárolás és ellátás. A komissiózó raktárak raktártechnológiai moduljai. A magasraktárak speciális technológiai megoldásai. 16. A raktári tárolási módok: tömbös és soros, állványos és állvány nélküli, statikus és dinamikus tárolás. A raktári árumozgatás eszközei. A döntéseket befolyásoló tényezők. 17. A komissiózás előkészítésének és lebonyolításának változatai a raktárakban. Komissiózási stratégiák. Papír alapú és számítógéppel irányított komissiózás. 18. A bolti áruutánpótlás előkészítése és végrehajtása. Az áruterítő fuvarozások megszervezése, járattervezés. 19. A raktárfejlődés útja a hagyományos rendszerektől a logisztikai központokig. A logisztikai központok jelentősége, telepítésük szempontjai, szolgáltatásaik. 20. A nemzetközi gyűjtőszállítmányozás lényege, folyamata, szerepe a logisztikában. Futárszolgálatok a gyűjtőszállítmányozásban. 21. A közúti árutovábbítás jellemzői, szabályozása. A nemzetközi közúti árufuvarozás előkészítése és végrehajtása. Közlekedéspolitika az EU-ban. 22. Sikeres üzlettípusok a kereskedelemben: hipermarketek és bevásárlóközpontok.
