Kéktúra útvonala 2008
LE
RS
RE
VE
G!
GYE
1. NAP
ZÁ
SZ E N TI
ÁS
N-VÁNDO RL VÁ ST
M , M A G YA R
O
Pecsét kiegészítőút Ajánlott szálláshelyek
Szakasz (kezdőpont, végpont) Táv (km)
Emelkedés (m)
Lejtés (m)
Idő (óra, perc)
Velem – Írott-kő – Kőszeg-kapu 19,4 5,4 1. Velem – Írott-kő 9,2 2. Írott- kő – Hét(vezér)-forrás 3. Hét(vezér)-forrás – Kőszeg-kapu 4,8
203
804
3:49’
131 72
557 247
2: 30’ 1:19’
1,7
10
10
0:26’
Kőszeg vá. – OKT Novákfalva üdülőfalu és csűr Boróka Villa Zsüliett Vendégház Rohonci Vendégház Gyöngyvirág Panzió
Velem Velem Kőszeg Kőszeg Kőszeg
Kőszeg-kapu
Velem – Kőszeg 1. NAP 19,4 km
Ambrózi-erdő
Ilona-szobor
Kiszsidány
3
Ilona-völgy
Kéktúraállomások
Kincsedpuszta
2
Kőszeg vá.
KŐSZEG Trianonikereszt
Jurisics-vár
Czernel-kert
Magasság
Pintér-tető
Írott-kő (5,4 km)
Hét(vezér)forrás
Hét(vezér)-forrás (9,2 km) Velem (0 km)
Kőszeg-kapu (19,4 km)
Hét(vezér)forrás Kezdőponttól mért távolság
Óház-tető
Szabó-h.
Túránk első szakaszában a Velem – Kőszeg távot tesszük meg. Vörös kereszt
Velemből Írott-kő felé indulunk. Ezen a szakaszon különös látvány fogad minket: utunkat bozótos ösvények keresztezik, melyek több ezer éves mesterséges teraszokat hoztak létre. Erre a látványosságra az ösvény elején elhelyezett tájékoztató tábla is felhívja a figyelmünket. Maga a terület régészetileg védett, hiszen ősi kultúrák nyomai találhatók a területen.
Erdészeti múzeum
Stájerházak Szent Vid -kápolna
zso
ki-
pa tak
Az emlékműtől távolodva könnyebb szakasz következik. Útközben érintjük a Kőszegi-hegységben kanyargó aszfaltutat, aztán a gerincen haladunk tovább, majd levágjuk az aszfaltút egy nagy hajtűkanyarját és megérkezünk a Hörmann-forrás előtti erdei pihenőhöz. Ezen a részen egy rövid szakasz erejéig rátérünk az aszfaltútra, ahonnan szemből jönnek majd a kéktúrajelzések. Az út egy hajtűkanyarában a kék túra útvonala bal oldalt folytatódik, a hegyoldalnak felfelé.
Velem
Velemi-erdő
nan rm rrás Hö fo
A kék forrás jelzésen haladva a Szent Vid-kápolnától északra elérjük a Kéktúra-emlékművet, mely egy egy méter magas, stilizált Kéktúrajelvény, az Országos Kéktúra nyugati kezdőpontját jelölte 1989-ig. A kéktúra kezdőpontja az osztrák–magyar határon álló írott-kői kilátóhoz tehát csak a rendszerváltást követően került.
Cáki-erdő
Bo
1.
Írott-kő
AUSZTRIA
ÍROTT-KŐ
4
Rövid felfelé menet után elérjük az egykori osztrák–magyar határt, mely 2007. december 21-ével, a schengeni csatlakozást követően megszűnt. A turistaút a hegygerinc déli oldalán van, így érjük el az írott-kői kilátó alatti kis tisztást. Innen már jól látható a hegytetőn álló kilátó épülete. A kilátó legfelső teraszához érve a magasban káprázatos panoráma tárul elénk Magyarország és Ausztria irányában. A kilátó alatti tisztáson található az első pecsételő hely, ettől a ponttól kezdődik az Országos Kéktúra 1100 km-es útvonala. Ide érkezik Velemből a piros jelzés és innen ereszkedik Bozsok felé a kék jelzés másik ága, mely Rockenbauer Pál nevét viseli, és a Dunántúl déli részén át egészen Szekszárdig kanyarog. A pecsételést követően vegyük az irányt a Hörmann-forrás felé, így ugyanazon az úton haladunk, amelyen felfelé jöttünk (a forrás egyébként Hörmann Mihály várkapitány nevét őrzi). A forrástól egy rövid darabon az aszfaltúton haladunk, de aztán jobbra letérhetünk róla egy itt induló nyiladékba. Állandó, de nem meredek lejtőn leereszkedve ismét elérjük az aszfaltutat és innen ezen folytatjuk túránkat a Stájerházak felé, melyeket eredetileg az 1750-es években Stájerország-
5
Itt jobbra fordulunk és délkelet felé haladva elérjük a Kőszeg szomszédságában található kis kálváriatemplomot. A kálvária stációi mellett leereszkedő földúton gyorsan elérjük a házakat, innen pedig, figyelmesen tovább követve a kék jelzéseket, néhány perc alatt eljutunk a történelmi belvárosba. A Jurisics teret követően a Hősök kapujától távolodva elérjük a Fő teret, majd a Kossuth Lajos utcáról a piac utcájába kanyarodunk be. A tűzoltólaktanyát balra megkerülve egy parkon keresztül érjük el a Táncsics Mihály utcát. Itt régebben – 2003-ig – a kéktúra jelölt útja jobbra fordult, hogy a vasútállomás felé térve hagyja el a várost, de az új nyomvonal messze elkerüli már az állomást. Tehát a helyes irányt követve most a Táncsics Mihály utcát elérve balra kell fordulni, majd elhaladva egy modern református templom mellett, az utca végén jobbra. Átkelünk a Malom-árkon, és Kőszeg fő vízfolyása, a Göngyös-patak felé haladunk. A park végén jobbra folytatjuk az utat, követve a Gyöngyös-patak kanyarát, ezután pedig egy aszfaltútra kiérve keresztezzük is a patakot. Első túranapunk végén Kőszegen térhetünk nyugovóra, hogy újult erővel és kipihenve láthassunk neki második szakaszunknak.
ból idetelepített erdészek részére építettek. Félórányi séta után elérjük a Vörös keresztet, mely a Kőszeg környéki erdei utak fontos csomópontjában található. A Vörös kereszt után az Irány-hegy oldalában leereszkedünk az Óház-tető kilátójához. Érdemes megállni a kilátónál, ugyanis pazar kilátás nyílik innen a gyönyörű Kőszegre. A kilátótól továbbindulva követjük a kék jelzést, így nemsokára az északi hegyoldalban található Hétvezér-forráshoz érünk. Tovább folytatva utunkat a Pintér-tető tarvágásán keresztül a Trianonikereszt felé letérő, kék kereszt jelzéssel ellátott ösvényhez érkezünk. A 8 méter magas betonkereszt egy tisztáson található a Pintér-tető északkeleti oldalában. A térkép mellett láthatók a trianoni békeszerződés következményeként elcsatolt Vas megyei települések nevei.
6
7
Írott-kő
Települések: Velem (község)
Írott-kő
Velem a Kőszegi-hegység lábánál elhelyezkedő, erdőkkel övezett, alig 350 fős település.
Első említése a XIV. századra nyúlik vissza. Akkoriban Fenyő-hegyként emlegették, majd a XVIII. században a Szálkő nevet kapta. 1891-ben állították ide az első kilátót fából, melyet 1913-ban kőből épült kilátó váltott fel. A gyönyörű panorámán kívül az Országos Kéktúra nyugati végpontja található itt.
Fotó: Horváth Béla
Velem első okleveles említése 1279-ből származik. Közép-Európa egyik legismertebb régészeti lelőhelye a község fölött emelkedő Szent Vid-hegy. A velemi Szentkút-forrásnál 2000 éves római kori vízvezetékre bukkantak, mely az ivóvizet szállította Savariába, a mai Szombathelyre. A település egyedülálló klimatikus adottságának köszönhetően a XIX. század végétől ismert nyaraló- és kirándulóhellyé vált. Velem határában megtekinthető a Schulter műemlék vízimalom. A községben népi mesterségek hagyományait ápoló alkotóház működik, melynek területén őrizték 1944. december 29. és 1945. március 19. között a magyar szent koronát. Az egyik legismertebb és leglátogatottabb rendezvény az országos hírű októberi Gesztenyeünnep. Nevezetességei: • Schulter-vízimalom • Alkotóház, mely népi mesterségek hagyományait ápolja • 2-300 éves, őshonos szelídgesztenyés, mely botanikai ritkaság • A Szent Vid-hegyen épült, Szent Vid vértanú tiszteletére emelt templom
Óház-tető Kőszeg alapítása a 609 m magas Óház-tetőn kezdődött. A XIII. században feltehetőleg határőrizeti céllal épült a város első vára, a Felsővár vagy Óvár. A XIV. században, az Alsóvár létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, melyet egy szélvihar döntött le. Fotó: Horváth Béla
9726 Velem, Rákóczi u. 73. tel.: +36 94 563 379 fax: +36 94 563 379 e-mail:
[email protected] web: www.velem.hu polgármester: Horváth Miklós
Szálláslehetőség: Novákfalva üdülőfalu és csűr (összes férőhely: 122 fő) 9726 Velem, Rákóczi u. 2/B. tel./fax: +36 94 364 118 e-mail:
[email protected] web: www.novakfalva.hu
Fotó: Horváth Béla
Aszfaltút a Stájerházak felé
Boróka villa - panzió (összes férőhely: 16 fő) 9726 Velem, Kossuth u. 8. tel.: +36 20 936 0036 fax: +36 94 360 036 web: www.boroka-villa.hu
8
9
Park ó-tó k m-áro
u.
Szig et Kálvá u. ria u.
ro l u. y R. té r u. lja a y eg k Pé
H
Jakab
nyi Mik
Szt. Imre herceg u.
r
Pető fi té
Sáncá
rok u.
t
k Ma lom -áro k
rú
-pa ta
kö
gyö s
Csónakáz Malo
i út
-patak
hely
Gyöngyös
Kesz t
r
ris u .
Bercsé
u.
lós u.
Teme
Várkör
Ká
rkö
Sigray
er Fló
Velemi u.
Felső krt.
Fotó: Horváth Béla
útja
u.
ósok
Róm
Ko
Vá
Jurisicsvár
Űrhaj
Írottk ő
Vá Ju sök k ris ap Fő rkör ics uja té r té r
s
Bajcsy-Zs. E. u.
rt.
Puskapor u.
Hő
r Gyöngyö
Dózsa Gy. út
F. u .
Vár kö
Ólmodi út
zt
nci u .
c u.
nos u.
Lis
Roho
ssuth Lajos u.
y u.
Kiss Já
87
eren czi F
áz u .
ó u. Mesk
Fotó: Horváth Béla
város
Rákó
Kórh
k Külső
A második világháború alatt több ezer (nem csak) zsidó munkaszolgálatost zártak itt átmeneti táborba a volt téglagyár területén. Sokukat továbbhajtották ausztriai koncentrációs táborokba, míg másokat a helyi gázkamrában pusztítottak el. A város idegenforgalma a rendszerváltás után élénkült meg igazán, napjainkban ismét elfoglalta méltó helyét kedvelt turisztikai célpontként.
út
Táncsic s Mihál
A Jurisics-várnak fontos történelmi szerepe van. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány és serege 25 napi ostromot követően visszaverte a török ostromot, és ezzel megmentette Bécs városát. Ferdinánd király a vitézi tettéért Jurisics Miklóst Kőszeg bárójává nevezte ki.
Csepregi
Áron u.
pedig a vár reneszánsz ablaksora épült.
KŐSZEG
Vasútállomás Gábor
1445-ben III. Frigyes német-római császár elfoglalta a várost. A császár adta Kőszegnek a ma is használatos címert 1446-ban. Innentől egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt a város. Történelmének legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott ostrom. Báró Jurisics Jurisics-vár Miklós várkapitány vezetésével a viA belváros egyik látnivalója a Jurisics vár, szonylag kevés várvédő visszaverte mely kétszintes jellegét a mai napig megőrizte. A vár építése több szakaszban töra Bécs ellen vonuló, többszörös túltént: az északi és déli szárnya a XIII. száerőben lévő török sereget. zadban épült. Mátyás király ideje alatt
Gyö n
A Kőszeg nevet a város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még láthatók. 1248-ban említik először ezen a néven egy oklevélben. Magát a várost Kőszegi Henrik és fia, Iván építtette. 1289-ben I. Albert osztrák herceg elfoglalta a várost, 1291-ben azonban III. András király visszaszerezte és visszaadta a Kőszegi családnak. 1327-ben Károly Róbert elvette a várost a Kőszegi családtól, 1328-ban királyi városi címet, önkormányzati és vásártartási jogot adott neki.
Nevezetességei: • Jurisics-vár • Hősök kapuja (A Városház utca a Hősök kapujánál végződik. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették) • A 2004-ben megnyílt Postamúzeum (Rájnis utca 3.) • A Kőszegi Borok Háza (Várkör 54.) • A Jézus Szíve-plébániatemplom (A Várkör Fő téri torkolatában áll.) • A sgraffitós-ház (Jurisics tér 7.), mely nevét a homlokzaton látható díszítésről kapta • A Városháza (Jurisics tér 8.) Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését • Szent Imre-templom (1615–1618 között készült el.)
heny i
Kőszeg város története
Széc
Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében fekvő, 11 450 fős település. A Kőszegi kistérség központja.
Al só
Vas megye – Kőszegi-hegység
Kőszeg (város) 9730 Kőszeg, Jurisics tér 8. tel.: +36 94 562 511, +36 20 388 4566 fax: +36 94 562 535 e-mail:
[email protected] web: www.koszeg.hu polgármester: Huber László
Alsó körút
Kőszeg
tő u .
Arb o
rétu
m
Kőszeg-kapu
10
11
Szálláslehetőség: Zsüliett vendégház (összes férőhely: 25 fő) 9730 Kőszeg, Rákóczi u. 66. tel.: +36 30 9165 144 e-mail:
[email protected]
Jézus Szíve-templom
Rohonci vendégház (összes férőhely: 11 fő) 9730 Kőszeg, Rohonci u. 24. tel.: +36 94 361 430 +36 30 692 2363
A háromhajós csarnoktemplomnak csonka kereszthajója és sokszög záródású szentélye van. A templombelsőt ún. polikróm mennyezet-, fal- és oszlopfestés díszíti.
A templom Kőszeg legnagyobb épülete, mely Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján készült 1892 és 1894 között.
Fotó: Horváth Béla
Faragott faoltárjai Bécsben és Tirolban készültek, orgonáját 1894-ben a Rieger fivérek készítették.
Gyöngyvirág Panzió (összes férőhely: 40 fő) 9730 Kőszeg, Bajcsy-Zsilinszky u. 6. tel.: +36 94 360 454, fax: +36 94 364 574 e-mail:
[email protected] web: www.gyongyviragpanzio.hu
Kőszegi városháza A XIV–XV. századi gótikus eredetű épület szinte minden stílus hatását magán hordozza. A homlokzat címeres festései 1712-ből valók, ám az épület funkciója nem változott: a mai Magyarország legrégibb városházája.
Szent Imre-templom
A keresztszárny emeletén az 1730-as években barokk épületszárny és íves árkádsor épült. Klasszicista stílusú a XIX. századi kapubejárat. A homlokzat alakos festései a XX. század közepén készültek. Ezek Szent Istvánt uralkodói díszben, illetve Patrona Hungariaet, azaz Magyarország Nagyasszonyát a gyermek Jézussal ábrázolják. A címerképeken Jurisics Miklós, Magyarország és Kőszeg címere látható.
Fotó: Horváth Béla
A gótikus kor emlékét a földszinti orrtagozatos résablakok őrzik. A XVI–XVII. században, egészen pontosan 1597–1668 között reneszánsz oromfalat emeltek, a főhomlokzatot sgraffito vakolattal díszítették.
A történelmi belváros legrégibb tere a Jurisics tér, melyet korábban a ma is meglévő Városháza épületéről Városháza térnek neveztek. A tér felépítésében még őrzi középkori eredetét, mai arculata azonban jellegzetesen barokk. A tér középső, elliptikus vonalú, lépcsőzetesen kiemelt részén áll a Mária-szobor, melyet nyolcszögletű kőkerítés határol. A szobrot 1739-ben Lorenz Eisenköbel soproni kőfaragómester készítette.
Fotó: Horváth Béla
Fotó: Horváth Béla
Jurisics tér
