s Q t r W k XII. évfolyam 7. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2014. július
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Nagyobbik hazánk - Európa? Babits Mihály vélekedik így Európáról egyik versében. De lássuk milyen is tud lenni Európa napjainkban. Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója, a nyugati kereszténység védõszentjeként és a nyugati szerzetesség atyjaként is ismert. 50 évvel ezelõtt, l964-ben Szent Benedek lett Európa védõszentje is. Amióta az Európa Unió tagjai vagyunk sokadmagunkkal, sok változást kellett megélnünk, amelyek nem mindegyike szolgálta, szolgálja javunkat. Változtatni dolgokon azonban csak úgy lehet, ha részesei vagyunk a folyamatoknak. Ez mindig is így volt. A pozitív változásokat legtöbbször hosszan tartó negatív jellegû folyamatok elõzik meg. Mit lehet addig tenni? Kitartani és küzdeni, nem feladni. Legyen az gazdasági, társadalompolitikai vagy ideológiai probléma. Mindhárom feltételezi egymást, szinte sokszor lehetetlen õket különválasztani egymástól. Nem árt ezek felett elgondolkodni különösen akkor, amikor a napokban emlékeztünk az apostoli testvérpárról, Cirillrõl és Metódról, akiket II. János Pál pápa 1980-ban Európa társvédõszentjeinek nyilvánított. A világ öt földrésze közül Európa volt az elsõ, melynek lakói közt elterjedt a kereszténység. Háromszáz éves üldözés után a Római Birodalom hivatalosan keresztény lett. A XIX-XX. században azonban úgy alakult Európa történelme, hogy több országban a keresztények kisebbségbe kerültek. Állnak még a régi templomok, mûködik az egyházi szervezet, de a társadalom egészét egyre kevésbé hatja át a keresztény szellem. Lássunk egy példát. A brit társadalom „megosztásával“ vádolja április 21-én közzétett nyílt levelében többtucatnyi brit közéleti személyiség David Cameron miniszterelnököt - aki a közelmúltban keresztény országnak nevezte Nagy-Britanniát és tiltakoztak e megjelölés ellen. A 2011-ben elvégzett brit népszámlálás során a magukat keresztényként azonosító britek aránya ötvenkilenc százalék volt a tíz évvel korábbi felmérésben rögzített hetvenkét százalék helyett; ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt 4,1 millióval csökkent a magukat kereszténynek vallók száma Nagy-Britanniában. Csodálkozunk, ha Brüsszel
65
úgy viselkedik, ahogyan viselkedik? De csak Brüsszel? A tagállamok is inkább egymást gáncsolják, mint sem segítenék. Mindenki a saját (?) pecsenyéjét sütögetné a másik ellenében. Például Szlovákia után Románia is kérte belépését abba a luxemburgi perbe, amelyet a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés beterjesztõi indítottak a kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság ellen az Európai Unió bíróságán. Bukarest is meg akarja elõzni, hogy uniós hatáskörbe kerüljenek a tagállamokban élõ kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdések. A javaslatcsomag kisebbségi nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak, de bejegyzését elutasították. Hát így állunk, miközben nálunk is standard feletti jogokról beszélnek. Alig választották meg Csáky Pált az EP Petíciós Bizottságának alelnökévé, hazai berkekben már hazaárulónak tartják, és felszólították, hogy azonnal mondjon le brüsszeli mandátumáról, mert szerintük nem a szlovák államot képviseli az EPben. Milyen bizottságról is van szó? Ez a bizottság emberjogi és kisebbségvédelmi szempontból az EP legfontosabb bizottsága, tavaly ez a bizottság tárgyalta az állampolgári jogaiktól akaratuk ellenére megfosztott szlovákiai polgárok ügyét, illetve a Beneš-dekrétumokról szóló beadványt is. Ugye így már érthetõbb a hazai reagálások hevessége. Erre csak azt tudjuk mondani, hogy haza (akár kicsi, akár nagy) csak ott van, ahol jog is van. Sajtóhírek alapján Balogh Gábor
„Vannak jó lelkek még a földön; / De elrejtőznek a világ elül. / Éltük s z e r é n y , c s ö n d e s , m a g á n o s , / D o b s z ó v a l , v a k l á r m á v a l n e m di− csért. / Erényüknek czégére nincsen; / Vannak jó lelkek még a földön! / Vigasztalásul vallom és hiszem. / Megtűrve, mint árvák, ugy élnek, / És nem irigyli sorsuk' senki sem.“ Reviczky Gyula: Jó lelkek
Közélet
2 Kürtös
Gondolatébresztő Márciusi számunkban indítottuk el azt a sorozatot, melyben egy-egy „gondolatébresztõ“ témával foglalkozunk. Mostani témakörünk: Egyedül gyengék vagyunk, a közösségben erõ van. Hangja nem olyan csodálatos, mint a tolla. Amikor félelem nélkül kitárja tollazatát legyezõszerûn, hívogató szépségét mutatja meg. Talán ingerlékenyen, talán semmitõl sem zavartatva tölti idejét, mégis mindig szép. Ami éppen mert sajátos, mert máshoz alig hasonlatos, magára vonja a figyelmet. Ami mindenki figyelmét elkerüli, úgy tûnik, magára marad. Van szerepe annak, hogy valami magára vonja figyelmünket, de van tanulsága is annak, ha a környezet könyörtelenül elfordul tõlünk. Ami mindenkié, könnyen lesz senkié. Ami csak egyé, elrejtettségében nem válik közkinccsé. A szemnek szépet megszerzi az erõs, kalapjába tûzi tollát, büszkélkedik vele. Ám ami csak büszkélkedni való, kevésbé alkalmas a hétköznapok szürke teendõinek ellátására. A ritka és a gyakori, a különleges és a tömeges mind-mind értékes és fontos a maga helyén. Aki nem tudja megosztani másokkal kincseit, nem tudja azokat megsokszorozni. A fájdalom megosztva csökken, az öröm megosztva megsokszorozódik. Saját helyünket a közösségben különös törvények szabályozzák. Adottságaink érvényesülése a közösség ajándéka. Ami a páva tollának egyetlen szálán szinte semmi, az a toll egészében szemrevaló mintázat része. Még az értelmetlennek, nyersnek tûnõ dolgok is hozzájárulnak a közösség arculatához. Szavak, gesztusok, érzelmek, tudás, kötelezettségek képezik részét az egésznek. Kell, hogy legyenek olyanok, akik összekapcsolják ép egésszé az önmaguknak elégnek látszó kis egységeket. A közösség elfogadtatja tagjait egymással. A barátokat sem csupán a szimpátia alapján tartjuk számon, a családtagokat nem válogatjuk össze. Az egymáshoz rendeltség, az egymás mellett állás saját jellegzetességeiden túl megajándékoz a család, a közösség arculatával is. Mit adsz önmagádból, családodnak, barátaidnak, a közösségednek? Építed, vagy talán bomlasztod a családot, a közösséget? Vállalod a közösség arculatát? Mit tehetnél még családodért, közösségedért? Mit vársz a családtól, barátaidtól? Adod-e te azt másoknak, amit elvársz tõlük?
A Most−Híd A Most-Híd 2014. június 28-án Inámban tartotta járási konferenciáját, amelyen az országos elnökséget Simon Zsolt, Solymos László és Forró Zoltán képviselte. A párt országos elnöksége május 26-án döntött az eddigi járási elnök visszahívásáról, és ezt követõen kinevezte a járási koordinátort Lestyánszky Viktor személyében. A járási konferencián a küldöttek megválasztották a szeptemberben tartandó Országos Kongresszus küldötteit Lestyánszky Viktor és Nagy József, a járási elnökség tagjait Nagy József,
2014. július
Újjáalakult a Csemadok alapszervezete Ipolynagyfaluban már a múlt század közepétõl mûködött a Csemadok, ugyanakkor ez a rövidítés még mást jelentett. Jelentõs volt a tagság száma, és munkájuk sokrétû. Színdarabokat, táncmulatságokat, esztrádmûsorokat szerveztek. Késõbb megalakult a nõi majd a férfi éneklõcsoport is. Mindkét csoport országos szinten is méltóképpen képviselte községünket. A 80-as évek végén elõször a férfi, majd a nõi csoport is szétszéledt. Két éve a nõi éneklõcsoport újjászervezõdött, és hozza a régi formáját.
Látva az asszonyok, lányok tenni akarását, áldozatkész munkáját, már egy ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy erre a csapatra alapozva újjá lehetne alapítani az alapszervezetet. Gondolatomat megosztottam a többiekkel, akik kivétel nélkül pozitívan álltak a dologhoz. Így kapcsolatba léptem Kliment Évával, a Csemadok NTV titkárával. Örömmel fogadta döntésünket, s rövidesen meg is látogatott minket, hogy megbeszéltük az újjáalakulás feltételeit. Így aztán 2014. július 8-án az Ipolynagyfalui Csemadok Alapszervezet újjáalakult 15 taggal. Terveink szerények, de igyekezni fogunk, hogy tevékenységünkkel hozzájáruljunk nemzeti kultúránk ápolásához, ismertetéséhez és megõrzéséhez. Várjuk sorainkba mindazokat, akik falunk kulturális életét velünk együtt, egyként szeretnék gyarapítani. Bodonyi Ilona
járási konferenciájáról
Szuchánszky Pál, Tómus Tibor, Vido József és Vízi József személyében. A tanácskozáson fontos napirendi pontként szerepelt még az önkormányzati választásokra való felkészülés. Az új járási vezetõt, Lestyánszky Viktort kérdeztük: - Milyen elképzelésekkel vette át a járási szervezet irányítását? - Fontos feladatomnak tartom új klubok létrehozását, a taglétszám növelését, a kommunikáció javítását párton belül és kívül. Továbbá kulturális és sportrendezvények szervezését, és kez-
deményezni fogom, hogy az országos elnökség tagjai gyakrabban találkozzanak járásunk polgáraival. - Lát lehetõséget a Most-Híd és az MKP együttmûködésére járási szinten? - Nem sokkal hivatalos kinevezésem után megkerestem az MKP járási elnökét, akivel a két párt helyi, illetve járási szinten történõ együttmûködésének lehetõségeirõl folytattam tájékoztató jellegû megbeszélést. Szeretném hinni, hogy kezdeményezésemnek folytatása lesz, és a két párt járási elnöksége között hivatalos megbeszélésekre is sor kerül. /Br/
Oktatás
2014. július
Táncosaink az Európa Kupán
Kürtös 3
Elballagtak a „vén“ diákok
Egyre több szállal kötõdnek össze a határ menti települések megyénkben. Gazdasági, kereskedelmi, kulturális, baráti kapcsolatokat épít Balassagyarmat is. Néha a véletlen is besegít, és eredményeképpen a sport területén is lehetõség nyílt együttmûködésre. Mi is történt a tavasszal? A Rózsavölgyi Márk Mûvészeti Iskola tánctanára, Sebjánné Rabóczki Terézia 5 éve tanítja a táncos növendékeket Ipolybalogon is, egyúttal a Vitalitás Sportegyesület táncosait versenyezteti több táncszövetségben. Legtehetségesebb ipolybalogi tanítványainak felajánlotta a versenyzés lehetõségét a sportegyesületben, melynek eredményeképpen a Magyar Látványtánc Sportszövetség területi döntõjén és országos bajnokságán vettek részt a gyerekek a következõ eredménnyel: Marinec Fatima (Lukanénye), Balázs Réka Mária, Cseri Gabriella (Ipolybalog): formáció 2. hely. Marinec Fatima-Balázs Réka duó ezüst minõsítés Marinec Fatima: szóló 1. hely. Böjtös Bianka (Ipolykeszi) - Nagy Sára (Ipolybalog) duó 4. hely. Egy másik táncszövetség, a Modern Táncsportok Magyarországi Szövetségének Magyar Bajnokságán Balázs Réka 4. lett; párjával, Marinec Fatimával pedig a 2. helyet szerezte meg, mindkét koreográfia jogot szerzett az Európa Kupán való indulásra. Sajnos, Fatima gyönyörû szólója, a Pillangó 6. helyezésével nem jutott tovább. Megjegyzésként álljon itt, hogy abban a kategóriában, amelyben versenyzett, csak két életkori besorolás van: 14 év alatti és afölötti. Õ volt a legfiatalabb a versenyzõk között. ….és akkor a felkészítõ tanár fejében kattogni kezdenek a fogaskerekek… Szlovákiában szünetelteti tevékenységét a nemzetközi szövetség (International Federation of Modern Dance Sport) szlovák tagszervezete, tehát nem szerveztek kvalifikációs versenyt. A tanárnõ pedig - a szülõkkel egyeztetve - benevezte tanítványait Szlovákia képviseletében az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola versenyzõiként. A csapat vezetõje, menedzsere az iskola igazgatója, Híves István. A háromnapos verseny június utolsó hétvégéjén zajlott a Soroksári Sportcsarnokban (Budapest) 6 ország 1100 versenyzõjének több mint 600 koreográfiájával. A mûvészeti iskola táncosai a következõ eredményeket érték el: Balázs Réka - Marinec Fatima: 1. Böjtös Bianka - Nagy Sára: 4. és 5. Böjtös Bianka csoportban: 3. Marinec Fatima: szóló 3.,6.,7. Annak tudatában, hogy a nemzeti bajnokságok 1.-4. helyezettjei juthatnak a nemzetközi versenyekre, csak gratulálni tudunk a teljesítményükhöz! Sebjánné Rabóczki Terézia
„Féltve õrzött álmunk mindig visz tovább, Megtart, mint egy háló, ringat, hogyha fáj. Néha majd az úton zsákutcába érsz, De közben annyi újat átélsz és remélsz.“ (Hooligans) A tanév utolsó napján került sor a Mikszáth Kálmán MTNY Alapiskolában Ipolyvarbón a kilencedikes diákok ballagására. Ünneplõbe öltöztek a tantermek, a folyosók, búcsúdalok hangja zengett az egész iskolában. A diákok, tanárok, szülõk, valamint minden kedves meghívott vendégünk egy ünnepi mûsor résztvevõje lehetett, amelynek keretén belül mondtak köszönetet a ballagók a szüleiknek, tanáraiknak egyaránt. A megható mûsor után az ünnepség résztvevõi tanévzáró szentmisén vettek részt, melyet ünnepi fogadás követett az iskola éttermében. Minden kedves búcsúzó diákunknak, akiket nehéz szívvel engedtünk el, kívánjuk, hogy: „Mindig legyen elõtted út, Fújjon a szél a hátad mögül, És mindaddig, amíg nem találkozunk, Hordozzon az Isten a tenyerén.“ CHE
Az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola végzõs diákjai: Felsõ sor: Gergely Fanni, Bolgár Enikõ, Èernuš Gergely, Dúló Péter, Bartalos Angelika, Gajdács Viktória, Jablonský Benjámin, Lõcse Benjámin, Šebian Alexandra, Rusòák Gergely Alsó sor: Zolcer Gábor, Radoš Nikolas, Lenický Krisztián, Mihaloviè Ádám, Škerlec Bianka, Lõcse Ferenc, Máté Péter, Oroszlány Bianka
4 Kürtös
Közélet
2014. július
V I D É K F E J L E S Z T É S I K U TAT Á S A Z I P O LY M E N T É N túrájával együtt kiegyensúlyozott termékválasztékot biztosíthat a térség lakosságának ellátására, például egy balassagyarmati termelõi piacon. A piacot azért tartják a rendszerszintû fejlesztés központi elemének, mert e nélkül szegényes lehetõségeik volnának a kistermelõknek terményeik értékesítésére. Az elgondolást cselekvés követte, s a projekt legfõbb eredményeként május 10-én megnyílt a balassagyarmati termelõi piac, mely nyitása óta minden szombaton várja az érdeklõdõket. A kutatás alapján a fõ cél a határ menti területeket felölelõ biorégió közös fejlesztése, életképessé tétele. Ennek eléréséhez arra lenne szükség, hogy a határ szlovákiai oldalán élõk is legálisan árulhassák a Balassagyarmati piacon kistermelõi portékáikat.
Az Ipoly mentére jellemzõ, hogy a határ mindkét oldalán a növény- és állattenyésztésnek egyaránt kedvezõ klimatikus és domborzati viszonyokkal rendelkezik. Mára már a gazdag agrárhagyományokkal és munkakultúrával rendelkezõ régióban az egykor virágzó, sok embert foglalkoztató mezõgazdasági termelés, a családi jövedelmet kiegészítõ háztáji zöldségtermesztés és állattartás az esetek nagy többségében a múlté. Ügynökségünk ebbõl kiindulva örömmel fogadta el a balassagyarmati székhelyû Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás felkérését egy közös, határon átnyúló kutatási projektben való részvételre. A Visegrádi Alap (VISEGRAD Fund Standard Grant) támogatásával a 2013 szeptemberétõl megvalósított pályázat június végén zárult. A balassagyarmati kistérség és a Nagykürtösi járás határ menti településein végzett kutatás célja a helyi forrás alapú gazdaságfejlesztési lehetõségek felkutatása és új megoldási lehetõségek feltárása volt. Az ELTE Humánökológia Tanszék oktatói, Lányi András, Bertényi Gábor és Farkas Gabriella vezetésével, a tanszék hallgatói által végzett kutatás szerint a két térség együtt alkot egy BIORÉGIÓT, melynek természetes gazdasági központja volt és lehet újra - Balassagyarmat. Medvácz Lajos, az Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás elnöke, Balassagyarmat Város polgármestere a projekt záró rendezvényén kiemelte, hogy szerinte az elmúlt 24 évben valami elromlott. Kiesett a helyi termelés, tönkrementek a korábbi gyümölcsösök, felgyorsult az elmenekülés a vidékrõl a városok irányába, ahol ennek kapcsán csak sokasodtak a szociális problémák. Bertényi Gábor erõsebben fogalmazott, õ „az értelmiség és a középosztály dezertálásaként“ is illette a közel 20 éves negatív folyamatot, ugyanakkor kiemelte, hogy „a tájhoz illeszkedõ helyi munkahelyteremtés komoly lépés lehet ahhoz, hogy ne szaladjon el mindenki.“ Ehhez viszont elengedhetetlen az olyan értékesítési csatorna, ami nem a globalizált kereskedelem ipari léptékeihez alkalmazkodik. A kiutat a kutatók a helyi léptékû, helyi természeti forrásokra és táji adottságokra építõ agrárium fejlesztésében látják, melynek évszázados hagyományai vannak az érintett térségben. A helyi agrárium újjáélesztésének érdekében még gazdálkodni képes vagy gazdálkodni vágyó embereket kerestek fel, és interjúkat készítettek velük. A Börzsönyre történelmileg jellemzõ állattartás és bogyósgyümölcs termesztés az Ipolyvölgy zöldségkerti- és borkul-
A projekt keretén belül Novák Gabriella és Major Ágnes jogi szakértõk együttmûködésében felmértük az ezzel kapcsolatos jogszabályi lehetõségeket is, amit terveink szerint a jogi akadálymentesítés folyamata követ majd. A politikai szándék erre vonatkozóan már 2011 óta kinyilatkoztatásra került a Szlovák-Magyar Mezõgazdasági Vegyes Bizottság 2011. február 3-i ülésén. A jogszabályi háttér is rendelkezésre áll, hiszen mind a szlovák, mind a magyar jogalkotás az úgynevezett határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó európai szabályokat saját jogrendjébe bevezette, a kistermelõket támogató könnyített értékesítési és higiénia szabályokat is megalkották. A két ország közötti egyezmények pedig megteremtették a közizgatási és közegészségügyi hatóságiak munkájának összehangolásának és együttmûködésének lehetõségét a végrehajtás során esetlegesen felmerülõ akadályok elhárításában. Erre alapozva szeretnénk elõsegíteni a további harmonizációs folyamat mielõbbi megvalósulását. A projekt során szerzett tapasztalatokról készült tanulmány kétnyelvû kiadványban jelenik meg. A pályázat folytatásaként a projektpartnerek továbbra is fenntartják az együttmûködését és közösen dolgoznak egy élhetõbb, az itt élõk számára jobb megélhetési lehetõséget biztosító határtérség építésén. Lõrincz Mária Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség
2014. július
Közélet - Kultúra
Mi lesz veled, Sósárfürdő? Mindenképpen érdemes lenne helytörténeti kiadványban megírni a Zsélyhez tartozó, egykor szebb napokat is látott, mára azonban teljesen lepusztult Sósárfürdõ történetét. Nógrád megye monográfiájában olvasható: „Noha Nógrád megyében, nevezetesen Füleki, Losonci, Balassagyarmati és Szécsényi járásokban igen sok savanyúvízforrás van, amelyeket a palócok által csevicének, feljebb pedig tót nyelven „medokis“-nek neveztetnek. Mégis oly hatalmas és rendkívüli gyógyerejû ásványvízzel ritkán bõvelkedik egy kerület, mint aminõ Zsély szomszédságában, úgynevezett Sósár pusztán létezik. /.../ Felette nevezetes azon különös tünemény, hogy alig 120 öl hosszúságban három nyitott forrás, vagyis kút vagyon. Az elsõ és legfelsõ szénsavas savanyú-, a középsõ közönséges jó ivóvíz, a szélsõ pedig iblány- és bûzénytartalmú vizet tartalmaz (a szerk. megj.: a jód magyarosítási kísérlete volt az iblány, a brómot pedig bûzényre magyarosították). /.../ Ezen fürdõhelység, mely a divényi szeniorátusi uradalom tulajdona, néhány évvel elõtt 8-10 vendégszobával és ugyanannyi fürdõhelyiséggel elláttatott ugyan, de még sok kívánnivalót hagy. Kár, ez a természet becses adománya, mely valóban feltûnõ értékekkel bír, itt éppen fel nem karoltatik, holott hason hatású fürdõk még külföldön is felette ritkák! Fájdalom, hogy a közömbösség még korunkban is oly nagy hatalom! Annyi leküzdhetetlen akadállyal bír.“ A közömbösség a múlt században is nagy hatalomnak számított, hiszen alig történt érdemi lépés a fürdõ megtartása, esetleg fejlesztés érdekében. A Zsélyrõl megjelent kis helytörténeti kiadványban pedig ez olvasható: „A sósári források gyógyító hatását állítólag már az avarok is ismerték, és késõbb is kihasználták. A négy sósforrás közül a XVIII. században egyet arra használtak, hogy sót nyerjenek a helyi uradalom részére. A községtõl 3 km-re keletre levõ fürdõket említik a XIX. sz. közepén, így 1859-ben már két forrás vizét használták. A fürdõházban 14 kád volt. A XIX század második felében és a XX. század elején a fürdõket átalakították. 1879-bõl megõrizték Manóssy Alajos építész tervét, melyet a fürdõvendégek elszállásolására használt ház átépítésére készített. A fürdõbázisú sós forrásokat a gyomorbetegségek és a légúti hurut gyógyítására használták. Az 1945-1946-os években a fürdõket felújították, és május 9-tõl õszig /fõképpen szombaton és vasárnap/ reumatikus betegségek gyógyítására használták. 1970-ig rendszeresen rendeztek Anna-bálokat. A fürdõkbe vezetõ utak felületét 1973-ban szilárd burkolattal látták el. 1974-tõl a vizet melegítik. Erdészház is található itt. 1977-tõl épített 10 személy elszállásolására alkalmas továbbképzõ és üdülõközpontot a Csehszlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat, késõbb a Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat részére. 1995 után a központot kiürítették, és napjainkig teljesen megszûntették, az épületeket pedig lebontották.“ Azóta eltelt immár lassan húsz év, és a fürdõhelyet benõtte a gyom, „mutatós“ kis „dzsungellé“ változott. Az arra járó ismeretlen még csak nem is sejthette, hogy ott valaha fürdõhely létezett. Ezt az áldatlan állapotot elégelte meg néhány helyi lelkes, a sósári forrásokért felelõsséget érzõ természetbarát, és idén nagy ambícióval hozzáfogott az egykori fürdõhely kitisztításához. Mi több, létrehozták a Sósári Források Polgári Társulást, hogy hivatalosan is eljárhassanak a fürdõhely revitalizálása érdekében. Nagy fába vágták a fejszéjüket, derült ki azon a július elején tartott találkozón, amelyre meghívták maguk közé Farkas Ivánt, a Magyar Közösség Pártja alelnökét, gazdasági szakemberét, Jámbor Lászlót, az MKP megyei képviselõjét és Lõrincz Máriát, a Középsõ-Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatóját. Mint azt Farkas Iván elmondta, nem reménytelen a helyzet, vannak pályázati lehetõségek, amelyekkel élni lehet, elõbb azonban az útból el kell távolítani néhány adminisztratív akadályt. /Br/
Kürtös 5
Falunap Ipolynagyfaluban Gyönyörû napsütötte reggelre ébredtünk június 28-án, aminek mindnyájan örültünk, ugyanis községünkben falunapi rendezvényre készültünk. Reggel 8-kor a gulyásfõzõ férfiak érkeztek elsõnek a kultúrházhoz. Öt katlanban készült különféle finomság. Tómus Tibor vadgulyást, Krasnica József sertésgulyást, Nagy Béla babgulyást, Bodonyi Zsolt birkagulyást és Kovács Árpád Varga Lászlóval csülökpörköltet készített. Dél felé a konyha is megtelt, vagy egy tucat fiatalasszony sütötte és töltötte a palacsintát, mintegy 1500 darabot készítettek el. Ezalatt a futballpályán már zajlottak az események. Négy falu futballcsapata mérte össze erejét, mégpedig Ipolyvece, Ipolykeszi, Ipolyhídvég és Ipolynagyfalu csapatai. A fiatalok röplabdáztak, asztaliteniszt játszottak, a legkisebbek az ugrálóvárban szórakozhattak, és arcukat ügyes kezek mesehõsökké változtatták. Tóth Gábor Piaggio márkájú tuk-tuk háromkerekû autójával fuvarozta a gyerekeket, nem kis örömükre. Fél háromra a szépen megterített asztalokhoz érkeztek lakosaink. Jó étvággyal fogyasztották a gulyásokat, dicsérve készítõiket. Fogyott a finom palacsinta is. Közben megérkeztek a kultúrmûsor szereplõi. Elsõként az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola diákjai adtak koncertet. Elbûvölték a hallgatóságot szép játékukkal és tisztán csengõ hangjukkal. A nagycsalomjai citerazenekar következett, õk is elnyerték a közönség tetszését. A szécsénykei asszonykórus szép énekeivel érdemelte ki a közönség tapsát. Az ipolyveceieket nõi és férfi éneklõcsoport is képviselte. Fergetegesen énekeltek, táncoltak és citeráztak. Jutalmul a közönség többször visszatapsolta õket. A mûsor záró száma a helyi nõi éneklõcsoport volt. Új mûsorblokkjuk szintén közönségsiker lett. A kultúrmûsor végén polgármesterünk, Kerata László mérnök megköszönte a szereplõknek a színvonalas mûsort, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik bármivel is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a nap ilyen szépen, tartalmasan teljen el. A falunapot hajnalig tartó diszkóval zárták a fiatalok. Szép nap volt: tartalmas mûsor, finom ebéd, kikapcsolódás és a jó érzés, hogy együtt volt falunk aprajanagyja. Aki eljött, jól érezte magát, aki nem jött, bánhatja. Bodonyi Ilona
6 Kürtös
Kultúra
Sikeres együttmûködés Bussán Egy település fejlõdésében fontos szerepet játszik a helyi lakosságnak a falu életébe való aktív bekapcsolódása és a más falvakkal kialakított kapcsolatrendszer is. Ennek jó példájának voltunk tanúi június végén Bussán, ahol „Európai értékek - jogok - és lehetõségek“ címmel rendeztek falunappal egybekötött testvér-települési találkozót az Európai Bizottság támogatásával. Az önkormányzat ebben az évben kiszélesítette a már többéves jól mûködõ kapcsolatot Nógrádszakál településsel és az újabb keletû testvér-települési partnerséget Nepomuk városával, és elõször látta vendégül Szalmatercs községet, de a vendégek közt köszönthették a Budapestrõl érkezett delegációt is. Az új kapcsolatok kialakítása során fény derült arra, hogy Bussa és Szalmatercs történelmileg is kötõdik egymáshoz, ami szilárd alapja lehet a jövõbeni sikeres együttmûködésnek is. A háromnapos programsorozat gazdag lehetõségekkel szolgált, ahol a résztvevõk a kulturális, történelmi, közéleti és szakmai programok sokaságából választhattak. A vendégek megismerkedhettek az alsósztregovai Madách-kastély aktuális tárlatával és a térség kultúr-történeti nevezetességeivel. A szervezõk igyekeztek olyan programokat biztosítani, amelyek minden korosztály számára aktív és értékes idõtöltést biztosítottak. A rendezvény egyik fõ látványossága a korhû jelmezekben elõadott, a török idõket idézõ színes történelmi elõadás, amely bemutatta Bussa és Szalmatercs történelmi kapcsolódási pontjait is. A programban helyet kaptak a térségben jól ismert és elismert Melódia énekcsoport mellett többek között a fiatal tehetségek és a roma táncosok is. Mint immár hagyományosan, a szervezõk ebben az évben sem feledkeztek meg a Nepomuki Szent János-kápolnánál a közös imáról a vértanú szülõvárosából érkezett vendégek közremûködésével. A rendezvény a kulturális élményen és a szórakozáson túl lehetõséget biztosított a közvetlen találkozásra rég nem látott barátokkal, új emberek megismerésére és új kapcsolatok kialakítására. A szakmai programok elsõsorban a lakosság jóléti kérdéseire és olyan aktuális témákra irányultak, amelyek elõsegítik a települések közti hatékony együttmûködést. Az új testvér-települési kapcsolatok nemcsak új lehetõségeket, hanem új kihívásokat is jelentenek, amelyek nemcsak helyi vagy regionális szinten érintik az itt élõket, de a kulturális és nyelvi sokszínûség megõrzése mellett nyitnak az európai szemléletû fejlesztések felé is. Lõrincz Mária Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség
2014. július
Falunapot tartottunk Ipolyhídvégen Községünk lakói számára minden esztendõben az egyik leginkább várt esemény a helyi falunap. Idén már 13. alkalommal, 2014. július 5-én került sor az ipolyhídvégi falunap megrendezésére. Ebben az évben is színvonalas mûsort kínált a helyiek, a szomszédos települések, illetve a határon túlról érkezõ látogatók számára. Ipolyhídvég polgárai és az önkormányzat ismét nagy összefogásról tett tanúbizonyosságot, hiszen a rendezvényre már a helyi közösség által részben felújított szabadtéri színpadon került sor. Már a reggeli órákban elkezdõdött a sportpályán a készülõdés. A látogatók és szórakozni vágyók számára a falu ügyes szakácsmesterei 7 katlanban készítettek a finomnál finomabb gulyást, káposztát és vadgulyást. Gyermekek szórakozhattak a körhintán, ugrálhattak a légvárban, és fogyaszthattak vattacukrot. A fiatalok számára, képviselõi javaslatra, önerõbõl elkészült motokrosszpályát is birtokba vehették. A délutáni órákban barátságos focimérkõzés volt szervezve az öregfiúk és junior focisták csapatai közt. 17 órától megkezdõdtek a programok a színpadon is. A rendezvény résztvevõit, az érdeklõdõ és kikapcsolódni vágyó helybelieket Hocsák Marian polgármester köszöntötte. Vendégünk volt Csicsai Gábor is,
a Most-Híd parlamenti képviselõje, aki szintén köszöntötte az ünneplõ résztvevõket. Ezután az ipolyhídvégi asszonykórus - amely a múlt esztendõben a helyi nyugdíjasklub mellett alakult - válogatást adott elõ a legismertebb népdalokból. A hölgyek nagy sikert arattak a közönség körében. A falusi élethez hozzátartozik az asszonyok pletykáló nyelve is, amelyrõl bizonyságot tettek a színpadon fellépõ dejtári pletykáló asszonyok, és jól megnevetették a közönséget. Aztán ismét a zene vette át az uralmat a színpadon. Az izsai Chesse Duó elõadásában számos ismert sláger hangzott fel. De a jókedvnek ezzel még nem volt vége, igazi sztárparádé vette kezdetét 19.00 órától, s még a sporttal alaposan feltöltõdött férfiakat is a színpadhoz csalták a fülbemászó dallamok. A színpadon fellépett Eni, Szandyka, Kis Baxi és Dankó Szilvia. Ezután a tehetséges fiatalok Hippolit együttese tartott koncertet, és végül DJ Beni B szórakoztatta a résztvevõket. A közönséget nem is kellett sokáig biztatni, azonnal táncra is perdültek sokan, s hajnalig ropta együtt öreg és fiatal. A jól sikerült falunapért köszönet illeti községünk önkormányzatát és a falu minden segítõkész polgárát. /ZK/
2014. július
Kultúra
Kürtös 7
Színvonalas falunapot tartottak Nagycsalomján Nagycsalomja önkormányzata megbízásából tavaly egy terjedelmes, fényképekben, dokumentumokban bõvelkedõ értékes monográfia jelent meg a település múltjáról és jelenérõl. A Egyházascsalomiától Nagycsalomjáig címet viselõ kiadvány szerzõje, Csáky Károly arra vállalkozott, hogy a múlt emlékeit idézve vezesse el olvasóit a jelenig. Ebben olvasható, hogy Nagycsalomja honfoglalás utáni történelmi magva az Öregtemplom mellett és annak környékén keresendõ. A Pusztatemplomként is emlegetett építmény maradványait az elmúlt évek során szakemberek gondosan restaurálták, és felújításuk nyomán értékes mûemlékkel gazdagodott a község. Ezt csak azért említjük, mert 2014. július 6-án, vasárnap kora délután ezen a helyen szabadtéri katolikus szentmise és evangélikus istentisztelet bemutatásával vette kezdetét a falunapi ünnepség Ezt elõzte meg a Szlovák Tanítók Kamarazenekarának koncertje. Nagy Mihály polgármester köszöntötte a rendezvény résztvevõit. A szentmise ünnepi szónoka a falu szülötte, Vanda Károly volt, az evangélikus szertartáson ugyancsak a falu szülötte, Zuzana Zlíziková Tóthová lelkésznõ szólt a jelenlevõkhöz, a legvégén pedig Maczkó Mária népdalénekes örvendeztette meg csodálatos hangjával a hallgatóságot. Az Öregtemplom színhelyén a budapesti Petrás Mária iparmûvész kerámiáiból nyílt kiállítás, és Balko Marian készítette el az Öregtemplom felújítási munkálatait bemutató képgalériát.
A délutáni programok között szerepelt Maczkó Mária Magyar Örökségdíjas népdalénekes templomi koncertje, melynek repertoárjában túlnyomórészt egyházi énekek kaptak helyet. Nagyon sokan felkeresték a Dekungot, vagyis az I. Republika alatt épült védõvonal egyik megmaradt bunkerét, ahol I. és II. világháborús fegyverek kiállítása is várta az érdeklõdõket. Megtelt a szabadtéri színpad nézõtere, ahol késõ délután kezdõdött szórakoztató mûsor. Elsõként a helyi óvodások mutatkoztak be zenés, táncos programmal, õket követték a színpadon színes mûsorukkal a helyi iskola tanulói. Nagy sikert aratott fellépésével Bolerac Poljak Ljubka szólóénekes, közönségsikert aratott Villant Dávid gitárjátéka, és ezúttal is kitettek magukért a csalomjai citerások Rimóci Gábor vezetésével. Nagylóc testvértelepülés Rozmaring asszonykórusa nemcsak népviseletével, de énekhangjával is elnyerte a közönség tetszését, hasonlóképpen, igaz más mûfajban, a balassagyarmati zumbás lányok produkciója is. Az Erõs testvérek, ha úgy tetszik, a két paraszt, Erõs Karcsi és Erõs Pista mulatós koncertje zárta a szórakoztató mûsort. A Bodzsár Gyula vezette délutáni rendezvény krónikájához tartozik a gulyásfõzõverseny, a nagylóci asszonyok által készített finom laska kóstolója, a bõrdíszmûves-foglalkozás és - a gyerekek nagy örömére - az ingyenes ugrálóvár. Az esti táncmulatságon a Fenix együttes húzta a talpalávalót. /B.Gy./
8 Kürtös
Közélet
2014. július
Zsélyi Aladár−emléknap Szövetség jegyzõkönyvileg örökítette meg emlékét, a választmányi ülésen pedig elhatározta, hogy elkészítteti Zsély Aladárnak megnagyított képét, s azt tanácstermében minden idõk emlékezetére kifüggeszti. A koszorúzás után a kultúrház udvarán, az esõ elállta után a salgótarjáni mûrepülõsök tartottak igen szép, mesteri bemutatót gyerekeknek, felnõtteknek egyaránt. A bemutató után a jelenlévõk meghallgathatták Farkas Sándor emlékbeszédét Zsélyi Aladár életérõl, munkásságáról. Zsélyi összefoglaló mûve, A repülõgép-technika alapelvei, nagy visszhangot keltett, és megjelenése után rövidesen megszületett német kiadása is, sõt 1910-ig három kiadást ért meg. Calár község apraja-nagyja emlékezett július 6-án, vasárnap Zsélyi Aladárra, az okleveles pilótára, a gépészmérnökre, a magyar Ikaroszra a halálának 100. évfordulóján rendezett emléknapon. A hazaiakon kívül számos vendég tette tiszteletét, Budapestrõl egy egész autóbusznyi nép érkezett, igaz elõtte való héten, mert az emlékezõknek ugyanezen a napon más, szintén fontos emlékezõ helyszínen kellett tiszteletüket tenni. Szokásos tiszteletüket leróják majd decemberben is, amikor Zsélyi Aladár születésének 131. évfordulójára emlékezünk.
Az emléknap 14.00 órakor kezdõdött a község nagy szülöttje emléktáblájának és sírhelyének megkoszorúzásával a helyi temetõben. Mintha csak az égiek is könynyet ejtettek volna e szomorú sorsú, tragikus véget ért hõsért, mert az addig verõfényes ég hirtelen egy kicsit beborult, és kezdett cseperegni az esõ. Igen, hõs volt õ a maga nemében, mert olyan körülmények között élt és alkotott, amelyek eleve feltételezték egy tragédia kimenetelét. Többször került életveszélybe, de nem adta fel. Munkássága az egész világon ismert volt. Hivatásának áldozata lett, aki minden csepp vérét a nemzeti aviatika oltárán áldozta. A Magyar Aero
Csalár polgármestere, Ádám Béla az eddigi hagyományokról és emléknapokról emlékezett, arról, hogy Zsélyi kultuszát továbbra is ápolni fogják, és méltó helye lesz a falu nagy ünnepei között. Bussa polgármestere, Végh Zoltán a megemlékezések bussai kezdeteirõl emlékezett, arról, hogy Molnár Katalin miképpen indította el Zsélyi újabb felfedezését, az emlékszoba kialakítását, akkor még abban a tudatban, hogy Zsélyi Aladár Bussán született. De nem is az a lényeg, hogy ez nem nyert igazolást, de az cáfolhatatlan, hogy Zsélyit, szüleit, testvéreit, az egész családot számtalan dolog Bussához is kötötte, hiszen itt is éltek egy ideig. Molnár Katalin megalakította a Zsélyi Aladár Alapítványt, majd miután a politikai változások lehetetlenné tették a kis célalapítványok további mûködését, létrehozta a Zsélyi Aladár Társaságot, amely az emlékszoba fenntartása és az emlékünnepségek rendezése mellett erején felül is arra törekedett, hogy megõrizze egy kivételes személyiség, egy nagyszerû tervezõ, egy úttörõ pilóta emlékét az útnak indító szülõföld számára. A két falu a továbbiakban is közösen, vagy külön-külön is, rendszeresen megemlékezéseket tart, mert valójában egy kicsit mind a két falué volt.
Balogh Gábor, a Csemadok NTV elnöke megköszönte és méltatta mindkét község fontos szerepét a Zsélyi-kultusz ápolásában és további ez irányú céljaik tekintetében. Különösen kiemelte Csalár község és Farkas Sándor helytörténész fontos szerepét abban, hogy e kerek évforduló alkalmából sikerült egy olyan kiadványt létrehozni, amely egy olyan ember életét és munkásságát igyekszik tömören bemutatni, aki fiatal kora ellenére a magyar repülés történetének kiemelkedõ alakja volt. Ez egy olyan ismeretterjesztõ anyag, melyben egy kötetben ismerkedhetnek meg Zsélyi Aladár életének olyan mozzanataival is, amelyek eddig nem voltak ismertek, vagy a történetírók hibásan tüntették fel. A kiadvány alapul szolgál majd a CSNTV által kiadandó sorozat egyik darabjának, amely Zsélyi Aladárról fog szólni szerkezetét és tartalmát tekintve diákoknak és felnõtteknek egyaránt.
Az emlékbeszédeket ünnepi kultúrmûsor követte, melyen felléptek a Balas-
sagyarmati Tormay Cécile Társaság, az ipolykéri és bussai kultúrcsoportok.
Az emléknap közös frissítõvel és társalgással ért véget. Balogh Gábor
2014. július
Gombaszög
Az 56. Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyt július 4-5-én szervezte meg a Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya. Az ünnepély július 4-én, pénteken konferenciával kezdõdött Rozsnyón, ahol a Csemadok területi választmányainak elnökei, titkárai beszámolót tartottak tevékenységükrõl, valamint megvitatták terveiket, nehézségeiket, jövõbeni elképzeléseiket. Másnap a gombaszögi völgyben több mint ezer embert vett részt a színes kulturális programon. Délután Magyarország legnépszerûbb vásári komédiás társulata, a Vaga Banda szórakoztatta a gyerekeket gólyalábas bemutatójával. A következõ mûsorban Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus tartott harcbemutatóval egybekötött elõadást. Az elõadás a magyarság eredetét, vándorlását, harci viselkedését mutatta be az eddig kevésbé ismert történeti források tükrében. A Gömöri ízek utcájában a járás falvainak asszonyai hagyományos ételekkel várták a falatoznivágyókat. Mindemellett kirakodóvásár is színesítette a programot.
Kultúra - Közélet
Kürtös 9
Hriech János emlékére Életének 85. évében elhunyt Hriech János, a Csemadok Járási Bizottságának egykori elnöke. Dacsókeszin született 1928. augusztus 12-én. 1952. április havában megszervezték a Csemadok alapszervezetét, melynek alakuló ülésén a tagság titkárnak választotta. Még ez év decemberében a Kékkõi járás Cemadok titkára lett, majd a pozsony központ 1953 júliusában áthelyezte a kerületi titkárságra kerületi oktatónak. A Nagykürtösi járás megalakulása óta, 1968-tól a Csemadok Járási Bizottságának elnöke, egészen 1990 márciusáig. Ekkor járásunkban 30 alapszervezet mûködött 1 700 taggal. Nehéz sorsú élete során mindig az egyszerû emberek jobb életsorsáért küzdött munkahelyén, a politikai és kulturális életben is. Számos járási, reszszorti és országos kitüntetés tulajdonosa. A Csemadokban végzett több mint harminc éves aktív munkájáért a Csemadok-érem arany fokozatával tüntették ki. Hitvallását, emberségét tükrözi a Csemadok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából megtartott emlékbeszédének záró szakasza, melybõl idéznék: „Az elmúlt húsz év nem volt könnyû számunkra, nagy dolgokon mentünk keresztül, mindig bíztunk a holnapban, a jövõben, hogy egyszer nekünk is jobb életünk lesz. Megmaradtunk annak, aminek születtünk! A nagy magyar költõ, Babits Mihály mondta, aki példaként lebegjen elõttünk: Magyar vagyok, lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el. A világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem õrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagítja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De milyen balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni vagy meggyengíteni! Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adhatják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen, ami elválasztja õket egymástól.“ Nyugodj békében, Jani bácsi, emlékedet, munkásságodat megõrizzük! A Nagykürtösi Területi Választmány nevében Balogh Gábor
Életének 62. évében meghalt Neszméri Sándor, Szövetségünk egykori vezetõ titkára A Népmûvészeti Gálamûsorban ünnepi beszédet mondott Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, és felléptek hagyományõrzõ tánc- és énekcsoportok. Többek között a füleki Benko Fruzsina Borbála, a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató verseny döntõse, a hazai - Mákvirág, Rozmaring, Cházár András Népdalkör és a Krasznahorkaváraljai Férfikar, a Ritka Magyar Folk Band és Korpás Éva, a Komárom és Cirkalom Táncegyüttesek, a Rakonca Ifjúsági Néptáncegyüttes és még sok más elõadó. A tombolahúzás elõtt Rigó Mónika és Rigó János adtak koncertet, és szórakoztatták a közönséget. Este Kalapács József - Rudán Joe és az Akusztika lépett színpadra, majd az Attila Fiai Társulat elõadásában részleteket hallhattunk nemzeti rockoperáinkból. A koncert után utcabállal zárult az idei ünnepség, a várhosszúréti Labyrynt húzta a talpalávalót. BB, Felvidék.ma
Neszméri Sándor 1952. november 17én született Alsószeliben (Galántai járás). A galántai magyar gimnáziumban érettségizett (1971), majd Lengyelországban, a krakkói Jagelló Egyetemen szerzett történelem szakos diplomát. Számos felvidéki lapnak volt a munkatársa (többek között: Nõ, Új Ifjúság, Szabad Újság, legutóbb az Önkormányzati Szemle). Magyarországon is jól ismerik a nevét, hiszen a Duna Televízió pozsonyi tudósítója is volt, valamint a Magyar Nemzet napilap szlovákiai fõmunkatársa. Jelentõs volt közéleti tevékenysége is, a Szlovákiai magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetségben , a Csemadokban évekig meghatározó szerepet töltött be. 1982-ben, a Szövetség XIII. Országos Közgyûlésén központi titkárrá, 1990-ben, a XV. Közgyûlésen vezetõ titkárrá választották. Ebben a tisztségében volt 1991 áprilisáig. Temetése július 10-én volt Dunaszerdahelyen. Emlékét megõrizzük. csemadok.sk
Közélet
10 Kürtös
2014. július
500 éve volt a Dózsa György-féle parasztfelkelés ságba esett. Késõbb tetteiért testvérével együtt kivégezték. A korabeli feljegyzések így írtak Dózsa György kivégzésérõl: elõször is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyûséget hoztak…, fogaikkal széttépték és felfalták. A szeme láttára három darabra vágták öccsét, majd ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették. A hiedelemmel ellentétben a trón, amelyre ültették nem volt tüzes, csupán a korona, amelyet fejére raktak. A tüzes trónról szóló legenda csupán Petõfi Sándor: A nép nevében címû költeménye után terjedt el széles körben. A lázadó parasztságot nagyrészt megkímélték, hisz a nemesség sem akarta elveszíteni a munkaerõt a nagy nyári betakarítások idején. Októberre a felkelést végleg elfojtották. A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514. április - július), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén. A parasztháborúba torkollott keresztes hadjárat katonai vezetõje Makfalvi Dózsa György volt, aki Dálnokon született. Születésérõl pontos dátum nem maradt fent, de a korabeli források alapján negyven éves lehetett halálának idején, ebbõl visszaszámolva körülbelül az 1470-es évek körül született. Gyerekkorát Dálnokon töltötte testvéreivel, apja halála után Makfalvára került. Mindig a katonai pálya vonzotta, apja nyomdokaiba akart lépni, így késõbb katonának állt. Több végvárban is szolgálhatott, mivel - bár adatok nem maradtak fenn róla - Szapolyai János erdélyi vajda 1513-as törökök elleni hadjáratában mint lovaskapitány vett részt. A hadjárat után nándorfehérvári õrségben maradt. Itt vívott gyõztes párviadalt 1514. február 28-án a szendrei lovas szpáhik vezérével, az epeirosi Alival, aki már sok vitéz halálát okozta. Ezért a tettéért a király II. Ulászló kétszeres zsold és aranylánc mellett lovagrendbe emelte, falut ajándékozott neki, valamint engedélyezte, hogy a családi címerébe a hõstett emlékére egy karddal levágott vérzõ kart illesszen. Eközben Bakócz Tamás esztergomi érsek és szentszéki követ 1514. április 9én kihirdette a pápai bullát, azaz a törökök elleni keresztes hadjáratot. A hadsereg fõvezérének kiválasztása nehéz feladat volt. Úgy látszott, hogy a legalkalmasabb egyént találta meg Bakócz, mikor választása Dózsa Györgyre esett, ki egy török kapitánnyal vívott gyõztes
párbajával dicsõségre és népszerûségre tett szert, szerény köznemes származásánál fogva pedig közel állt azokhoz, akiket vezetnie kellett. A toborozottak többsége az akkori dél-magyarországi területekrõl, a Délvidékrõl jött, de a Tiszántúlról, a Dunántúlról, a Felvidékrõl és Erdélybõl is szép számmal képviselték magukat. A keresztes hadsereg tagjai közé a jobbágyok mellett a fekete sereg megmaradt zsoldosait, szökött jobbágyokat, munka nélküli marhahajcsárokat, elbocsátott katonákat, illetve kisnemeseket is toboroztak. Május közepén már 30-40 ezer paraszt állt fegyverben, de a nemesség nem nézte jó szemmel, hogy a nagy nyári betakarítás elõtt otthagyták a földeket. Bakócz május 24-én betiltotta a toborzást, s ezzel elszabadultak az indulatok. A parasztok úgy vélték, hogy a magyar nemesség akadályozza a török elleni harcot, sõt a keresztes háború elmaradása megfosztotta õket a meghirdetett bûnbocsánattól is. A keresztes hadjárat vezetõjének kinevezett Dózsa vezetésével a paraszti sereg ekkor a saját nemessége ellen fordult. Elõször Apátfalvánál csaptak össze (itt a nemesek nyertek), de éjszaka lecsaptak a gyõztesekre Nagylaknál, és Csáky Miklós csanádi püspököt karóba húzták. Utána több várat elfoglaltak (Arad stb.) a felkelõk, majd Temesvár felé vonulnak. A fõerõkkel Szapolyai János erdélyi vajda vette fel a harcot, a fõ csata Temesvárnál zajlott július 15-én, az egyhónapi ostromban kifáradt 40 ezres paraszthadak és Szapolyai alig fele akkora, mindössze 20 ezres lovasserege közt. Az ütközetet a vajda könnyûlovas rohama döntötte el. Dózsa vezértársaival együtt már az ütközet kezdetekor fog-
A parasztháború nagy anyagi és vérveszteségekkel járt. Jogi következményei is voltak (az 1514-es októberi országgyûlésen születtek), melyeknek célja, hogy a jobbágyság kedvét elvegyék a lázadástól. Ezek már benne vannak a jogszokásokat összegyûjtõ Werbõczyféle Hármaskönyvben (Tripartitum) is, amit 1517-ben adtak ki, és hosszú idõre a nemesi jogok alaptörvénye lett. Ennek alapján a jobbágyokat eltiltották a fegyverviseléstõl, növelték terheiket, megtiltották szabad költözésüket (röghöz kötöttség) stb. Dózsa györgy személyének megítélése nem egységes: nem nevezhetõ egyértelmûen negatív történelmi alaknak, viszont démonizálása egyértelmûen a túlzások kategóriájába tartozik. Dózsa bátor végvári harcos volt, egy katonaember, aki készen állt hazája védelmére. (Ezt ifjúkorában a törökkel megvívott bátor harcai során bizonyította.) Nem volt kegyetlenebb korának más vezetõinél, inkább maga a korszak volt kegyetlen. internetes források alapján: -ná-
2014. július
* 5 éve, 2009. július 8-án halt meg Illés Sándor újságíró, költõ, író, mûfordító, aki a II. világháborúban haditudósító volt. (*1914) * 25 éve, 1989. július 10-én hunyt el Csanda Sándor szlovákiai magyar irodalomtörténész. (*1927) * 125 éve, 1889. július 11-én hunyt el Reviczky Gyula költõ. (*1855) * 135 éve, 1879. július 19-én született Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus, többek közt A rab ember fiai, a Kincskeresõ kisködmön, az Aranykoporsó c. mûvek szerzõje. (†1934) * 70 éve, 1944. július 20-án született Kmeczkó Mihály, szlovákiai magyar író, újságíró, dramaturg. (†2004) * 310 éve, 1704. július 24-én halt meg Gyöngyösi István költõ. (*1629) * 105 éve, 1909. július 24-én született Károlyi Amy költõ, mûfordító, Weöres Sándor felesége. (†2003) * 125 éve, 1889. július 28-án született Nyírõ József erdélyi magyar író. Az õ mûveibõl készült az Uz Bence, ill. az Emberek a havason c. magyar film. (†1953) * 70 éve, 1944. július 29-én született Mikola Anikó szlovákiai magyar költõ. (†1996) * 165 éve, 1849. július 31-én valószínûsíthetõleg ezen a napon halt meg Petõfi Sándor költõ a segesvári csatában. (*1823) * 100 éve, 1914. július 9-én halt meg Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerzõ. (*1850)
Évfordulónaptár
Kürtös 11
Mikola Anikó 1944. július 29-én született Jókán. Iskoláit Deákiban kezdte, majd Nagysallón folytatta. Zselízen érettségizett, Tornalján mezõgazdasági szakiskolát végzett. Pozsonyban a Kis Építõ, majd a Nõ munkatársa lett, ám a Prágai Tavasz eltiprását követõ „normalizáció“ megfosztotta állásától. Csaknem egy évtizedig „szabadfoglalkozású“ újságíróként, többnyire álnéven különféle lapoknak dolgozott, majd a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztõje lett. 1990-tõl õ szerkesztette a Világosság c. egyházi mûsort. Már fiatal korában próbálkozott versírással, elsõ verse 1962-ben jelent meg nyomtatásban. Ezt követõen a Hét, az Új Szó, az Irodalmi Szemle közölte verseit. Könyv alakban az Egyszemû éjszaka (1970) c. antológiában debütált. Elsõ önálló kötete Tûz és füst között címmel jelent meg 1971-ben. Mikola Anikó ritkán szóló költõ volt. Kiérlelt líráját a második - Fák és hajók a szélben (1976) és harmadik - Madárnak lenni (1979 - versek, mûfordítások) címû kötetében olvashatjuk. Versei többnyire a jelképek, a sejtetõs áttételek nyelvén beszélnek, mégis inkább realista, mint szimbolista költõ. Bizalmas viszonyt alakított ki a természettel, a létezés alapkérdéseihez próbált eljutni, tudta és megfogalmazta az élet törvényeit. A kritika a legszebben szóló magyar költõk egyikének nevezte. A dél-amerikai spanyol nyelvterület indiánjainak, a kecsuáknak költészete ejtette rabul képzeletét, s Karnevál Tambobambában címen verseket, késõbb meséket tolmácsolt belõle (A jaguár fiai, 1995; Az Arany-patak, 1997). Életmûvének színe-javát egy vékonyka válogatás õrzi - Versek (1994) -, amely nem sokkal halála elõtt jelent meg. 1996. szeptember 22-én halt meg. Halálának10. évfordulóján jelentek meg összegyûjtött novellái A menekülés címmel (2006). 2007-ben az ANIMA Társaság, az AB-ART Könyv- és Lapkiadó, az SZKC Központi Irodája, a Csemadok OV, a Posonium Társaság és magánszemélyek Mikola Anikó-díjat hoztak létre, amelyet évente egy, a mûvészeti életben tevékenykedõ, humánus és közösségi értékeket képviselõ, létrehozó nõnek ítél oda a kuratórium. Kmeczkó Mihály 1944. július 20-án született Buzitán. Szepsiben érettségizett 1961-ben, majd a nyitrai Pedagógiai Fõiskolán magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett. 1965-1969 között Nagyszarván tanított. A hetvenes évektõl az újságírás, majd a színházi dramaturgia felé fordult. Volt a Tábortûz szerkesztõje, a Népmûvelési Intézet nemzetiségi osztályának színházi fõelõadója, 1975-1991-ben a MATESZ és a kassai Thália Színpad dramaturgja, 1991-tõl a Komáromi Lapok fõszerkesztõje. Betegsége idején a prózaírás felé fordult, novelláit az Irodalmi Szemle közölte. Posztumusz regénye Köztes hazában címmel (2004) jelent meg. Versei, cikkei a szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Szerepelt az Egyszemû éjszaka (1970) c. antológiában. Mûvei: Mozdulatok (versek); Mint fû fölé az árnyék (tragikomédia); Harc a kutyafejûekkel (mesejáték); Hódoltságban. Hogyan élték meg 1956-ot a csehszlovákiai magyarok (Bp. 1992). 2004. január 21- én halt meg Komáromban. Szerk.
Könyvajánló
Nagy Imre: Változó Ipoly-völgy A könyvben a kötet szerzõje a leírások és képek segítségével megpróbálja felidézni és az olvasókkal érzékeltetni az Ipoly-völgy szépséget és harmóniát sugárzó hangulatát. Mint a könyv elõszavában írja: „Lenyûgözött a táj szépsége, változatossága, és arra késztetett, hogy a természettel való találkozásaim legszebb pillanatait színes fényképeken örökítsem meg. Akkor még nem gondoltam arra, hogy ezek a pillanatok mennyire mulandóak, menynyire megismételhetetlenek és visszahozhatatlanok.“ A kötet leírásokat tartalmaz a lápokról, mocsarakról, madarakról, vízi élõhelyekrõl, tájakról, növényekrõl és természetesen rengeteg színes képen mutatja be az Ipoly mentét. A kötetet 2013-ban a Madách Imre Városi Könyvtár adta ki Balassagyarmaton. Balogh Gábor
12 Kürtös
Hitélet
Parák József lett Besztercebánya új püspöki helynöke Parák József esperes, ipolynyéki plébános július 1-jei hatállyal a magyar hívek püspöki helynöke lett. A három évre szóló kinevezést Mons. Marian Chovanec megyéspüspöktõl kapta, miután Mahulányi József esperes, püspöki helynök a Besztercebányai Egyházmegyében befejezte kilenc évig tartó szolgálatát és a Nagyszombati Egyházmegye területén lévõ Nagymegyeren folytatja mûködését. A határozat elõírása értelmében a püspöki helynök (vicarius episcopalis) segít a püspöknek egy meghatározott csoportot illetõen, tehát a magyar hívek közösségének szolgálatában áll. Az egyházmegyék átrendezése után 2008-ban kerültünk a Besztercebányai Egyházmegyéhez, ahol a magyar hívek a nagykürtösi, az ipolysági, valamint szórványban a lévai esperesség területén találhatók. A püspöki helynök feladata a bérmálás kiszolgáltatása, valamint - megõrizve a püspökkel a közösségi kapcsolatot - szolgálja a rábízott hívek csoportját, mégpedig nemcsak tanáccsal, meggyõzéssel és jó példával, hanem krisztusi tekintéllyel is. Adja az Úr, hogy az új püspöki helynök a megyéspüspök megbízásának eleget téve hathatósan járuljon hozzá Krisztus testének, az Egyháznak építéséhez. Medve Erika
Isten fényességét sugározni Maczkó Máriát, az eMeRTon- és Magyar Örökség-díjas népdalénekest a múlt század 90-es éveinek derekán hallottam elõször énekelni a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság címû mûsorainak egyikében-másikában. Éppen azért nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy Nagycsalomján az idei falunapi rendezvényen én mutathattam be a katolikus templomban tartott elõadása elõtt. Egy korábban vele készített újságinterjú segítségével mondtam el róla a legszükségesebbeket. Ebbõl idéznék az alábbiakban - nem minden ok nélkül. Maczkó Mária augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén látta meg a napvilágot a Galga menti Turán. Születésnapja és keresztneve is a Mennyei Édesanyához kötõdik. Mit jelent ez a kapcsolat? - kérdezték tõle. - Kiválasztottságot sejtetett egész életem folyamán. Hiszem, hogy az ember nem véletlenül születik oda, ahová és akkor, amikor. Nagyon boldog vagyok, hogy ezen a gyönyörû ünnepen jöhettem a világra, hogy ezen a szép napon vállalhattam a földi létet. Szûz Mária személyében olyan példaképet kaptam, akihez mindennap tudok imádkozni, és akinek folyamatosan érzem anyai szeretetét. Nem véletlenül kereszteltek Máriának: ezt a nevet is ajándékba kaptam. Szüleim azt mondták, hoztam magammal; a nevemet. /.../ - Milyen üzeneteket kapott az égiektõl? - A szeretet kötelezettségét. Az a legfontosabb, hogy az ember mindig szeretettel forduljon a másik ember felé, és kötelessége addig bízni a másikban, amíg az meg nem gyõzi az ellenkezõjérõl. Nagyon fontos, hogy a szív a helyén legyen. (Folytatás a 13. oldalon)
2014. július
Jó nyaralás(t)! Izgalmas kalandok, programgazdag kikapcsolódás, közös családi pihenés… Ismét itt a nyár, megkezdõdött a régóta áhítozott nyári töltekezés idõszaka. Minden évben úgy érkezik el a vakáció, hogy kezdetben lelkesedünk és álmodozunk. S gyakran a nyárvégi zárszámadáskor kiderül, igazából nem is használtuk fel olyan jól a nyarat - elvárásainkat nem tudtuk teljesíteni. Az ilyen jellegû csalódások elkerülése érdekében érdemes fontolóra venni, mit várok az idei nyártól. Juan del Río Martín spanyol tábori érsek meglátása szerint „jó, ha értékeljük, de ne mitizáljuk soha a nyaralást, és fedezzük fel azokat az értékeket, amelyeket magában hordoz az évnek ez az idõszaka“. Helytelenül kezdenénk a nyaralást, ha csak egyfajta semmittevési lehetõséget látnánk benne. Az elõttünk álló mozgalmas vakációra való készülõdés számos kérdést vet fel bennünk: mikor és kivel, ill. hol töltsük a megérdemelt pihenõidõt, hogy az valóban kikapcsolódás, ill. töltekezés legyen? Hiszen csak rajtunk múlik, miképpen hasznosítjuk a vakációt, telítõdik-e a szívünk szépséggel, hajt-e friss hajtásokat a lelkünk? Akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk a valóságot, hogy természetünk hajlik a rosszra is, nem csupán a szépre és a jóra. Ha nem vagyunk óvatosak, könnyen az elkényelmesedés, a hízás, a lustaság, a pénz, az önzés és a léha szórakozás rabjaivá válhatunk - akár egyetlen nyár alatt is(!). Ezért szükséges, hogy a nyár folyamán (is) lelkileg mûveljük magunkat, hogy a kínált örömök széles skáláján biztonságban eligazodjunk. Merjük felfedezni a víz illatát, az este csöndjét, a zene szépségét, a jó könyvek varázsát - ismerjük fel ezek mögött Isten nagyságát! Merjünk idõt szánni önmagunkra, családtagjainkra és barátainkra. Rohanó világunkban az állasukért minden szabadidejüket feláldozni kényszerülõ szülõk jelenlétét a gyerekek sok esetben igen keveset élvezhetik. A nyári vakáció lehetõséget kínál a családi kapcsolatok ápolására, megerõsítésére, sõt, helyreállítására. Ilyenkor alkalom nyílik a családtagok mélyebb megismerésére. Vegyük észre, hogy a nyaralás az egyik legmegfelelõbb idõ a családi, ill. baráti kapcsolatok ápolására, a hiányosságok pótlására, a félreértések rendezésére. Tudatosítanunk kell azt is, hogy a fiatalok számára éppolyan elengedhetetlen a kortársakkal eltöltött idõ, a szülõk nélkül megélt kalandok a szünidõ során, mint a közös családi programok - e téren is keressük az arany középutat! A hétköznapok terhe alatt meggyengült imaéletünk szintén egy-egy nyaralás alkalmával tud új erõre kapni, amikor több idõt tudunk szánni a Vele való beszélgetésre. Éljünk a lehetõséggel! Ne hagyjuk, hogy a nyár úrrá legyen rajtunk, épp fordítva: merjünk úrrá lenni a nyaraláson! Balga Zoltán, ipolyviski plébános
2014. július
Hitélet - Ajánló
Kürtös 13
Isten fényességét sugározni
Ha valami komoly problémánk van, és igen nehéz a kereszt, akkor a másik ember felé kell fordulnunk, és látni fogjuk, hogy a mi gondunk, a mi személyes, súlyos terhünk eltörpül a másik ember problémái mellett. És igen, ilyenkor elszégyelli magát az ember, és néha kigördül az a könnycsepp, az öröm könnycseppje, hogy: Istenem, senkivel sem cserélnék, mert a másik élete sem könnyebb. A nehézségek a mi stációink. Én ezeket már nem keresztnek hívom, hanem egy-egy jókor jött figyelmeztetésnek. Az a fontos, hogy az ember észrevegye, meghallja a bensõ han-
got, és tudatosítsa, hogy minden az õ lelkének megmentéséért történik a Földön. /.../ Ara törekszem, hogy a szeretetemmel és a hangommal Isten végtelen jóságát közvetítsem embertársaimnak; a dalokkal simogassak, becézzek, gyógyítsak. Hiszem, hogy azért vagyunk itt a Földön, hogy a magunk módján hozzájáruljunk a szeretet mûvészetéhez. Így hát - miként minden keresztény - én is világítani jöttem a Földre, nem pedig panaszkodni. Isten fényességét kell sugároznom, különösen a sötétségben vergõdõ lelkek felé. /.../ Az a hivatásom, hogy kimondva- kimondatlanul Istenrõl énekeljek, hogy a hangommal, a hitemmel és a szeretetemmel örömet adjak az embereknek. Ezért mondom magamról, hogy szolgálatos énekes vagyok. Akik ott voltak a templomban, akaratlanul kiérezhették a mûvésznõ énekhangjából, az egyes énekcsokrok között elmondott szavaiból mélységes hitét, Isten és ember iránti határtalan szeretetét és a Szûzanya iránti nagy tiszteletét. Elõadásának végén kitüntetõ szeretettel köszönte meg Nagy Mihály polgármesternek a meghívást, hogy közöttünk lehetett. Csak ajánlani tudom polgármestereinknek, hívják meg a csodálatos hangú, megrendítõen szép vallásos énekeket elõadó Maczkó Máriát falunapi ünnepségükre. Kép és szöveg: - bégyé-
Ipolybalog Önkormányzata és Ipolybalog R. K. Plébániahivatala tisztelettel meghívják 2014. auguszus 3-án a
X. Szent Korona Ünnepre PROGRAM 10.00 Az ünnepség megnyitója a falu fõterén közremûködik: Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola Hlavács Réka Lõrincz Aranka Sarolta Szent Korona Kórus Körmenet a Szent Korona-másolattal a Kápolna-dombra 10.30 Ünnepi szentmise Fõcelebráns: Beer Miklós, váci megyéspüspök Ünnepi beszéd: Csáky Pál, európai parlamenti képviselõ * Szent Korona-emlékérmek átadása Közremûködik: salgótarjáni Doráti Kamarazenekar ipolybalogi Szent Korona Kórus orgona: Mekis Péter vezényel: Molnár Ottó 12.30 - 14.30 A Szent Korona-másolat megtekintése a templomban
Kápolna-domb 14.00 Ipoly-udvar * Kisbukréta és Bukréta hagyományõrzõ csoportok * Pákozdi Napraforgók Néptánccsoport * A „Nagyanyáink receptjei“ kalácssütõ verseny kiértékelése * Csernyík Pál Szende - mesélõ * A Budapesti Utcaszínház - a „Lónak vélt menyasszony“ c. komédia elõadása PÁRHUZAMOS PROGRAMOK: * Lovaglás, íjászat * Kézmûves-foglalkozás és vásár * Arcfestés ÁRPÁD-KORI TEMPLOM 14.30 Magyar szentek litániája 18.00 A muzsika szárnyain * Szent Korona Kórus * Salgótarjáni Doráti Kamarazenekar * Mekis Péter orgonamûvész S Z A B A D T É R I S Z Í N PA D - A M F I T E Á T R U M 20.30 ISTVÁN, A K IRÁLY rockopera
Oktatás
14 Kürtös
2014. július
Lövészköröseink sikerei A 2013-2014-es tanév sem múlhatott el kiváló eredmények nélkül a lövész-, ill. honvédelmi versenyek tekintetében az Ipolyi Arnold Alapiskolában. A lövészkör legaktívabb, legjobb diákjainak több alkalommal is volt lehetõségük megmérettetni magukat, összehasonlítani tudásukat hasonló korú társaikéval. Az ipolybalogi alapiskolát az egyes versenyeken a következõ tanulók képviselték egyéniben, ill. csapatban: Zolcer Gábor, Hocsák Marián, Straòovský Áron, Nagy Bálint, Šebian Alexandra, Radoš Nikolas, Dúló Bence, Mihaloviè Kitti és Zolcer Zoltán. A tanév során több versenyen is részt vettek a diákok, amelyek általában több fordulóból álltak. Ezek a következõk voltak: Tehetséges tanulók lövészversenye - 4 fordulós verseny, ahol csapatban a 2. helyezést szerezte meg iskolánk, míg egyéniben Zolcer Gábor az 1. helyen végzett az összesített eredmények alapján; Járási lövészliga - 4 fordulós verseny, itt a csapat az 1. helyet szerezte meg, míg az egyes korcsoportokban több tanulónk is dobogós helyezést ért el; Silvestrovská diabolka - Zolcer Gábor két fegyvernemben is gyõzedelmeskedett; Lövészbajnokság - térségi, kerületi és országos fordulóval - csapatunk 1. helyezést ért el a kerületi fordulóban, így továbbjutott az országos döntõbe, továbbá egyéniben is voltak diákjaink az országos döntõben, közülük a fiatalabb korcsoportban Hocsák Marián 2. helyezést szerzett. A Honvédelmi többtusa járási fordulójában csapatban 3. helyezést szereztünk meg, továbbjutva ezzel a kerületi fordulóba. Itt a Zolcer Gábor, Šebian Alexandra, Nagy Bálint összetételû csapat a 2. helyet érte le, ami feljogosította õket, hogy képviseljék a kerületet az országos döntõben Bõsön. A júniusban megrendezett megmérettetésen iskolánk csapata 3. helyezett, Šebian Alexandra pedig az 1., azaz országos bajnok lett. Ing. Molnár Barnabás Az egyes fordulókban elért dobogós helyezéseinket az alábbi táblázat foglalja össze: A 2013/2014-es év legsikeresebb lövészei - statisztika Nagy Bálint
7 helyezés
4 arany
3 ezüst
0 bronz
Zolcer Gábor
13 helyezés
7 arany
5 ezüst
1 bronz
Šebian Alexandra
7 helyezés
4 arany
1 ezüst
2 bronz
Hocsák Marian
9 helyezés
3 arany
6 ezüst
0 bronz
Straòovský Áron
6 helyezés
1 arany
0 ezüst
5 bronz
Dúló Bence
1 helyezés
0 arany
0 ezüst
1 bronz
Mihaloviè Kitti
4 helyezés
1 arany
1 ezüst
2 bronz
Radoš Nikolas
4 helyezés
0 arany
3 ezüst
1 bronz
Csapatunk
17 helyezés
9 arany
5 ezüst
3 bronz
Össszesen:
68 helyezés
29 arany
24 ezüst
15 bronz
2014. július
Szabadidõ - Programajánló
Kürtös 15
Nyár a kertekben
XXXX. HONISMERETI KERÉKPÁRTÚRA 2014. július 24 - 2014. augusztus 3.
Az egyik legforróbb hónapban, júliusban kertünk különös gondoskodást igényel, virágaink, növényeink vízigénye nagyon megnõ. Az elsõ és legfontosabb dolog, hogy a nyári melegben bõségesen kell locsolni, öntözni! A leghatásosabb, ha kora este, vagy, ha tehetjük, napjában kétszer: reggel és kora este itassuk meg a növényeinket, mert a talaj ekkor tudja megõrizni a vizet. Júliusban dobják le a gyümölcsfák a beteg vagy fölösleges gyümölcsöket, ezeket azonnal szedjük össze, mert a bennük lévõ rovarlárvák gyorsan a földbe fúrhatják magukat, hogy átteleljenek, így a következõ évben újból gondunk lehet velük. Virágok és könnyen sorvadó zöldségek számára remek trágyalét készíthetünk csalánlevélbõl. 20 liter vízbe (ha lehet esõvízbe) tegyünk 2 kg csalánt, fedjük le, és hagyjuk néhány napig állni, kevergessük gyakran. Egy és négy hét között készül el a biológiai trágyalé, amit csak a növények szárára öntsünk. Itt az ideje, hogy újra vessük a salátát, karalábét és a bokorbabot. A téli reteknek is immár a földben a helye. Ha van üvegházunk, akkor a kaktuszokat most kell elültetnünk ott. Jó tanács, hogy a déli hõségben jól szellõztessünk ki, hogy ne rekedjen bent a meleg. A szabadban vethetünk tavaszi virágokat: kankalint, százszorszépet, nefelejcset és kétnyári növényeket: bögrevirágot, törökszegfût. A tavasszal nyíló virágok szárát vágjuk le egészen a talajszint magasságig. Nyár közepén aktuális a tápanyag-utánpótlás a hosszabb tenyészidejû fajoknál, hiszen a vetéskor az ágyásokba jutatott tápanyagot már „elfogyasztották“ a növények. Kiássuk és szellõs helyen szárítjuk a tulipánhagymákat. A rózsák tápanyag-utánpótlását fejezzük be, különben a hajtások õszig nem érnek be rendesen. A szemzésre kijelölt rózsákat jól beöntözzük, majd törzsbe vagy gyökérnyakba alvószemezzük. A paprika, a paradicsom és az uborka sok vizet és tápanyagot igényel. Öntözzük gyakrabban, s ne egyszerre juttassuk ki a megnövekedett vízmennyiséget. A megnövekedett tápanyagigényt pedig fejtrágyázással enyhítsük. A dughagymát ne, de a magról nevelt vöröshagymát még lehet fejtrágyázni. Júliusban vethetjük utoljára másodveteménynek a rövid tenyészidejû gyökérzöldségeket, csemegekukoricát, bokorbabot. Zöldségeink hálásan fogadnak egy kis frissítõ öntözést ebben a hónapban. A gyökérzöldségeket kapáljuk és öntözzük, a korán ültetettek már szedhetõk, a másodvetést egyeljük. Rövid tenyészidejû sárgarépát és petrezselymet még mindig vethetünk, érdemes kaporral összekeverni a magokat. A gyomlálást is nagyon megkönnyíti, hiszen egy kicsit korábban kel, levelei jól felismerhetõk, így a nagyon gazos területen is jól elkülöníti a bevetett sorokat. Fejezzük be az õszi és téli retek vetését. Az eperágyásokból levágjuk az indákat, hogy ne merítsék ki az anyanövényt, majd az egészséges, jó gyökerû növényeket tõzeggel, komposzttal vagy trágyával feljavított nevelõágyakba ültetjük, egyelõre viszonylag sûrûn. A vetéseket hetente gyomláljuk, porhanyítsuk, szükség szerint öntözzük. A zeller kicsit több vizet kíván, mint a többi gyökérzöldség. Ritkítsuk a másodvetésû céklát 8-10 cm tõtávolságra, porhanyítsuk talaját és öntözzük. A régebbi ültetésû, lúdtojás nagyságú példányokat szedhetjük. Hó végén ültethetünk még csak a zöldjéért petrezselymet is, melegágyi fóliázott területre, két gramm magot négyzetméterenként rövid tenyészidejû fajtából. Ültethetünk még rövid tenyészidejû zöldborsót elõtrágyázott talajba, 25 cm sortávolságra, kb. 5-8 cm mélyen, száraz idõben öntözzük is be. Õszi szedésre is most vessünk spenótot. Az ágyás talajára szórjunk ki pár kiló érett trágyát, és forgassuk be 20-25 cm mélyre. -ber-
Minden nemzetünk, szülõföldünk múltja s jelene iránt érdeklõdõ, jövõjéért felelõsséget érzõ, egyben mások véleményével szemben toleráns, elsõsorban kerékpáros barátunkat hívunk a 2014. július 24-én Szádelõbõl induló immár 40. Honismereti Kerékpártúrára! Honismereti túránk a történelmi honunk megismerésének legszebb és legkövetkezetesebb módját választotta - mi megyünk szülõföldünk értékei és érdekességei megismerése után. Erre a feladatra a kerékpárt választottuk. Évek és évtizedek tapasztalata bizonyítja, hogy ezen a módon fiatalkorú és nyugdíjas, lányok és fiúk, diákok és tanáraik, kétkezi munkások és közéleti személyek alkotnak toleráns és jóindulatú közösséget. Ebbe, az évente megújuló közösségbe nagy tisztelettel várunk határon innét és túlról minden jóindulatú és lehetõleg kerékpárral is rendelkezõ érdeklõdõt. Az idei túra útvonala: Torna - Abaúj - Zemplén - Ung (Szádudvarnok-Szádelõ-Borsi-Szelmenc-Császlóc-VereckeNagytárkány) Szervezõk: Szepsi és Környéke Társulás, Kárpátaljai Kulturális Szövetség KMKSZ, Csemadok- alapszervezetek. Információk: Köteles László - 00421 905 207 549 // koteles @ atlas.sk // vagy Koronczi Gyula - 00421 918 444 097 www.hkt.sk és a www.facebook.com A szervezõk Az Ipoly Menti Kulturális és Turisztikai Társaság IPOLYSZALKÁN A TÁJHÁZBAN megrendezi a BENTLAKÓS XIV. NYÁRI IFJÚSÁGI KÉZMÛVES TÁBORT Idõpontok:
2014. július 13 - 20. 2014. július 27 - augusztus 3. 2014. augusztus 17 - 24. A tábor programjában szerepel: csuhéfeldolgozás, mézeskalács- és kenyérsütés, batikolás, sziklaöntés, nemezelés, szalvétatechnika, gyöngyfûzés, üvegfestés, gyöngyszövés, fafaragás, népi szövés, kép- és játékkészítés /természetes anyagokból/, kosárfonás, népi motívumok festése falapokra, agyagozás, ismerkedés zenével, hangszerekkel. A kísérõ programokban a fiatalok megismerkedhetnek az Ipoly menti népmûvészettel, a tájegység népmûvészeti értékeivel, lesz egyéb szórakoztató, ismeretterjesztõ mûsor. A tábor ára: 110 euró vagy 33 000 Ft Jelentkezés: Dikácz Zsuzsanna, 00421 907 404 576
[email protected]; www.tajhazipolyszalka.sk https://www.facebook.com/tajhaz.ipolyszalka Rainbow - angol kézmûvestábor HOGY A NYARAD LEGYEN A LEGSZEBB EMLÉKED!… Kalandra fel! Töltsd a július elsõ hetét velünk! Hogy mi vár rád? - Napi 3 óra nyelv (angol) - Napi 2 óra kézmûves-foglalkozás - Arcfestés, csapatjátékok, táncoktatás - Napi 5x-i étkezés - Bográcsozás, tábortûz, filmvetítés, lovaglás - Tollaslabda, röplabda, görkorcsolyázás, medence, trambulin - Gyadai Tanösvény / Nagybörzsöny kisvasút Részvételi díj: 45 €/fõ BONUS: CD + batikolt felsõ Jelentkezés és további információk: 94361 Salka 121, Slovakia EU Tel.: 00421/944 008 637 - 00421/948 310 458 E-mail:
[email protected] Web: rainbow-nyaritabor1.webnode.hu Idõpont: 1. július 15 - 18. (4 nap/3 éj); 2. július 22 - 25.
Hirdetés - Programajánló
16 Kürtös
Ipolykeszin a buszmegálló mellett új üzlet nyílt, ahol nagy választékban kaphatók permetek, különféle tápok, vitaminok háziállatoknak, mûvirágok, cserepek, tisztítószerek és más háztartási cikkek, valamint zöldség és gyümölcs. Nyitva tartás: hétfõ - péntek: 6.30-11.30 szombat: 6.30-10.30
2014. július
Galábocs község polgármestere és képviselõ-testülete tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2014. augusztus 2-án
a GALÁBOCSI FALUNAPI VIGASSÁGOKRA
13.00-17.00
Minden kedves vásárlót szeretettel várunk! AGRO-ZEL
Falunap 2014 - Ipolyszécsényke Ipolyszécsényke község önkormányzata és polgármesteri hivatala tisztelettel meghív minden érdeklõdõt a
2014. július 19-én tartandó falunapi rendezvényekre Programok: a helyi futballpályán 9:00 - 12:00 röplabda, futballmérkõzés, gyerekjátékok erõversenyek az angolparkban 13:00 - 18:00 Kultúrmûsor Iliny - Magyarország, Blizyn - Lengyelország, Lizuma pagasta Padome - Lettország, Chies D´Alpago - Olaszország, Ipolyszécsényke, hazai mûvészeti csoportok fellépése 18:00 Sztárvendég: KADLOTT KARCSI 19:00 Sztárvendég: BABOLCSI NÓRA 20:00 LÁMPALÁZ - rockkoncert 22:00 Diszkó Mindenkit szeretettel várunk, és jó szórakozást kívánunk!
Program: 14.00 Ünnepi szentmise 15.30 Kultúrmûsor; fellép a nógrádsipeki Vadrózsa Hagyományõrzõ Egyesület, a bussai Melódia, a Palóc Néptánccsoport 17.30 Rigó Mónika, a cigánydalok koronázott énekesnõje 18.15 Halasi Bianka, a Honfoglalás címû rockopera Rékája - musical- és operettdalok 19.00 a Nordton zenekar koncertje 20.30 Tombolahúzás 21.30 Táncmulatság KELENYE - Július 26., szombat,
Szent Anna-napi Palócbúcsú
11.00 órakor szabadtéri szentmise, 15.30 - Helyi, környékbeli, illetve testvér-települési csoportok fellépése az új szabadtéri színpadon, 20.00 - Kamarás Sándor dalénekes, 21.00 - Zalatnay Sarolta mûsora SZLOVÁKGYARMAT - Július 26., szombat, gyermeknappal egybekötött falunap 15.00 óráig gyermekmûsorok, benne 14.30-tól Orsi-koncert. Délután 15.00 - Szlovákgyarmat - Korpona barátságos labdarúgó-mérkõzés, 15.00 - Megnyitó a fõtéren, kultúrmûsorok, 17.00 - Dušan Grúò és csapata /Šlágerparáda/, 18.00 - Country-duo veteránok /Spišské Podhradie/, 20.00 - Zsiványok, 21.00 - Country-duo, 22.00 - Utcabál /dacsókeszi zenészekkel/
Falunap - Lukanénye - 2014. július 27. Kultúrmûsor az öreg futballpályán 14.50 Megnyitó - Versek - Polgármesteri köszöntõ 15.00 A helyi óvoda, alapiskola és zeneiskola közös mûsora 15.45 Könnyûzenei összeállítás: Híves Boglárka, Híves Bianka, Káplár Beáta 16.00 „Gyere, mulass velem...“ Fellép: CSOCSESZ 17.00 Marinec Fatima - látványtánc 17.05 Lukanényei hagyományõrzõ asszonykórus fellépése 17.10 Kabaréjelenet, az amatõr színjátszó csoport elõadása 17.25 SLÁGEREK - nõi éneklõcsoport fellépése 17.35 CSANAK, nagyrédei citerazenekar fellépése 17.45 Lukanényei citerazenekar fellépése 18.00 „Tölcsért csinálok a kezembõl“ Zalatnay Sarolta 19.00 Tombolahúzás 20.30 FLASHJET, helyi ifjúsági zenekar fellépése 21.00 RETRÓ DISZKÓ - zenél D. J. TOMI
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva, telefon: 0907/85 62 96. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: csema
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
