KÖRNYEZETVÉDELMI TERVFEJEZET SMIDT MÚZEUM BŐVÍTÉS
9700 SZOMBATHELY HOLLÁN E. U. 2. HRSZ.: 6004
SZOMBATHELY, 2016. JÚNIUS
Tartalomjegyzék 1. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY ...........................................................................3 2. A HELYSZÍN LEÍRÁSA, A BERUHÁZÁS KÖRNYEZETE .................................3 3. A TERÜLET MEGKÖZELÍTÉSE, KÖZLEKEDÉS ................................................4 4. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG, TECHNOLÓGIA ............................................4 5. KÖRNYEZETTERHELÉS ......................................................................................7 5.1. Természtvédelem ..............................................................................................7 5.2. Levegőtisztaság védelem ..................................................................................7 5.3. Zaj- és rezgésvédelem .....................................................................................11 5.4. Vízvédelem .....................................................................................................19 5.5. Talajszennyezés, talajvédelem ........................................................................20 5.6. Hulladékgazdálkodás ......................................................................................21 6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ..........................................................................23
2
1. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum (Szombathely, Kisfaludi u. 9.) a Szombathely, Hollán Ernő u. 2. szám alatti ingatlanon található Smidt Múzeum bővítését tervezi. A meglévő műemlék épületet a bővítést követően a gyűjtemény bemutatására szánják, minden egyéb funkció kikerül innen. A bővítmény egy a régi mellé elhelyezett kortárs épület, ami megjelenésében és anyaghasználatában vállaltan nem a régi szerves folytatásaként vagy kiegészítéseként kíván megjelenni. A környezetvédelmi tervfejezet az építés és üzemelés környezetre gyakorolt hatásait mutatja be a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásai, valamint a rendelkezésre bocsátott tervek, dokumentációk alapján. Elemei különösen: természetvédelem, levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésvédelem, vízigénybevétel-vízminőség védelem, hulladékgazdálkodás. 2. A HELYSZÍN LEÍRÁSA, A BERUHÁZÁS KÖRNYEZETE A létesítmény megvalósításával érintett terület Szombathely Megyei jogú Város belvárosában, a Hollán Ernő u. 2. szám (hrsz. 6004) alatt található. A terület beépítés módja Vk – központi vegyes terület. A meglévő műemlék épület, a Smidt Múzeum a Hollán Ernő u. és Berzsenyi Dániel tér által határolt területrészen helyezkedik el. Szombathelyen a Berzsenyi tér a leggazdagabb a műemlékekben. A környezet meghatározó jellemzői védettségi minősítése: műemléki jelentőségű terület. Helyszínrajz
3
A múzeum 1971 óta dr. Smidt Lajos régiségekből álló gyűjteményének ad otthont. Az épület főhomlokzata a Hollán Ernő utca zártsorú térfalának része (befejezése). Az építendő új bővítmény a jelenlegi bejárathoz és lépcsőházhoz kapcsolódva kerül megépítésre északi irányban, a hátsó telekhatár felé. 3. A TERÜLET MEGKÖZELÍTÉSE, KÖZLEKEDÉS A múzeum és a létesítendő bővítmény megközelítése a meglévő, a Berzsenyi tér felé néző udvari kapun keresztül lehetséges, ezen megközelítési irány a jövőben sem változik.
4. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG, TECHNOLÓGIA A tervek alapján alapján a Szombathely, Hollán Ernő u. 2. sz. (6004 hrsz.) alatti telek keleti felén egy bővítmény épület létesül. Telek terület Meglévő múzeum alapterülete Tervezett bővítmény alapterülete Beépített alapterület összesen
1062 m2 348 m2 159 m2 507 m2
4
A bővítmény épület pince+földszint+emelet, lapos tetős kialakítású. A földszinten a bejárat (szélfogó), fogadó-előtér (pénztár, ruhatár) és az illemhelyek kerülnek elhelyezésre. Az emeletre egyterű kiállítótér tervezett. Tervezett helyszínrajz
felelős építész tervező: Bakucz András Meglévő múzeum épület szintjei: pince, földszint, emelet és beépítetlen padlás. A beruházás során az épületben földszinti irodahelyiségek és a dolgozói WC felújításra kerülnek. A földszintről a gázkazán helye a padlás tetőtérbe kerül át és korszerű kazánnal váltják fel a jelenlegi berendezést. A jelenlegi kazánhelyiség helyén teakonyhát alakítank ki. I. Építés A bővítmény épület kialakítása:
o pinceszint építés o földszint építés o emelet építés Az épület kútalapozású, a teherhordó szerkezet monolit vasbeton pillér, és tégla PTH 38 Klíma Profi falazat, Rigips gipszkarton válaszfalak. Víz- csapadékvíz- hő- és hangszigetelés tervezett. A külső felületképzés Equitone szálcement burkolat. A külső nyílászárók Ditec automata tolóajtók. A Múzeum felújítása:
o Pinceszinten az eredeti, kőtár funkciót tervezik visszaállítani (kazán kikerül). 5
o Új, korszerű gázkazánt helyeznek el a padláson létesítendő kazánhelyiségbe. o Külső felületképzés (vakolat), ereszcsatornák, kémények, nyílászárók, tetőhéjalás és tetőszerkezet, valamint az előtető javításra és felújításra szorul. Az épület környezetének rendezése: Az épület körül az utcán és az udvar felől is egy új járdát javasolnak elkészíteni. A jelenlegi járdát el kell bontani. Tervezett munkák o A bérelt kiállítótér építészeti és villamos ill. gépészeti csatlakozásainak leválasztása, megszűntetése. o A kültéri vizesblokk építészeti és villamos ill. gépészeti csatlakozásainak leválasztása, megszűntetése. o A műemlék épületben az irodák és a vizes helyiség felújítása, a kazánhelyiség megszűntetése. o A kazántér felköltöztetése a padlásra, a fogadó helyiség kialakítása, kéményfelülvizsgálat, kéménybe való bekötés (építészeti, villamos, víz és új gázvezetéki szerelései), légudvar szomszéd felőli nyílásának lefalazása. o Új szennyvízcsatlakozás kiépítése a tervezett bővítményből a Berzsenyi tér irányába a régi szennyvízcsatorna meglévő nyomvonalán. o A tervezett bővítmény megépítése és összekötése a régi épülettel (építészeti, villamos és gépészeti munkák). Az északi homlokzaton az előtető és a falra szerelt lámpa bontandó. o A múzeumudvar új térburkolatainak, kertjének és térvilágításának kialakítása. o Az utcafronti kerítés renoválása, a lesüllyesztett térburkolat miatt az kapuszárnyak megtoldása. A kivitelezési munkálatoknál figyelembe kell venni, hogy az épület és környezete műemlék, ezért különösen a bontási munkákat szakaszosan, kézi munkával, a legnagyobb elővigyázatossággal kell végezni! A közművek rendelkezésre állnak: o o o o
Vízellátás - közüzemi hálózatról Szennyvízcsatorna, csapadékvíz elvezetés - közüzemi hálózatba beköthető Gázellátás - közüzemi hálózatról Elektromos áram - közüzemi hálózatról
Az építés technológiai sorrendjét az előírások, a műszaki tervek valamint az építendő épület sajátosságainak figyelembevételével a kivitelező határozza meg. II. Üzemelés A múzeum rendeltetésszerű használata. A bővítménnyel a múzeum megfelelő módon fogadja a látogatókat, akik kulturált körülmények között tudják megtekinteni a kiállítási tárgyakat. Közlekedés az épület megközelítése változatlan. 6
5. KÖRNYEZETTERHELÉS 5.1. Természtvédelem A tervezési terület Szombathely belvárosában, sűrű beépítésű városközponti területen helyezkedik el. A fejlesztés által érintett területen és környezetében nem található védett természeti terület, „ex lege” védelem alatt álló terület, európai közösségi jelentőségű Natura 2000 terület vagy Országos Ökológiai Hálózat. Az építés természetvédelmi érdekeket nem sért, az érintett ingatlan tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja. A tervezési területen és annak környezetében értékes, zavarásra érzékeny élővilág nem található. Az építés alatt ideiglenesen megnövekedett zavaró hatások a városi környezetben előforduló, emberi jelenléthez és zavaráshoz alkalmazkodott állatfajok számára nem lesznek jelentősek. 5.2. Levegőtisztaság védelem A vizsgálat során figyelembe vett jogszabályok, előírások
o A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet o A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló, módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 4/2011. (I.14.) VM rendelet A 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet
o o
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 306/2010 (XII.23.) Kormányrendelet II. fejezet 10.§ (1) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. Szombathely város a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről című jogszabály szerint az 1. sz. melléklet 11. pont (kijelölt városok) levegőminőségű kategóriába sorolható. Zónacsoportok a szennyező anyagok szerint: kéndioxid F
SzénNitrogé monoxi n-dioxid d D
F
PM10
Benzol
Talaj közeli ózon
D
F
O-I
PM10 Arzén (As)
PM10 Kadmiu m (Cd)
PM10 Nikkel (Ni)
PM10 Ólom (Pb)
PM10 benz(a)pirén (BaP)
F
F
F
F
B
A zónák típusai a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. számú melléklete szerint: A csoport: agglomeráció: az Lvr. Szerint. 7
B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. ZÓNÁK B zóna C zóna D zóna E zóna F zóna
SO2 (μg/m3) 125 felett 75-125 50-75 50 alatt
NO2 (μg/m3) 58 felett 40-58 32-40 26-32 26 alatt
PM10 (μg/m3) 44 felett 40-44 14-40 10-14 10 alatt
CO (μg/m3) 5000 felett 3500-5000 2500-3500 2500 alatt
A fenti szennyezőanyagok esetén a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. számú melléklete alapján: A lévegőterheltségi szint egészségügyi határértékei Szennyező anyag kén-dioxid nitrogén-dioxid szén-monoxid szilárd (PM10) szálló por
Határérték [μg/m3] 1 órás 24 órás éves 250 125 50 100 85 40 10 000 5000 3000 50 40
Veszélyességi fokozat III. II. II. III.
Építés, kivitelezés Az építés, felújítás időszakában egyrészt az építési munkák, másrészt a kapcsolódó szállítások járnak légszennyező anyag kibocsátással. A kivitelezési munkáknál minimális porterheléssel, valamint a munkagépek és szállító járművek kipufogó 8
gázainak kibocsátásával kell számolni. Az építési munkálatok megfelelő tervezésével jelentősen csökkenthető a légszennyező anyag kibocsátás. Az építés munkanapokon, nappal történik. Az építési munkák során a környezet porterhelésének minimális átmeneti növekedésével lehet számolni főként a bontási munkák során. A kiporzás csökkentése érdekében a kiporzásra hajlamos átmenetileg szabadban tárolt építőanyagokat (homok, cement stb.) takarni szükséges. Az építés során alkakalmazott munkagépek (földmunkagép, kotrógép, tömörítőgép, daru stb.) száma, teljesítménye, területi mozgása, műszaki állapota meghatározza a légszennyezés mértékét. Lehetőség szerint korszerű, kis légszennyezőanyagkibocsátású munkagépeket szükséges alkalmazni. A többnyire dízel üzemanyaggal üzemelő munkagépek kipufogógázai légszennyező anyagokat bocsátanak ki. A munkagépek üzemeléséből származó emisszió (nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szénhidrogének) térben és időben változó, de az építkezés területén túl nem okoz jelentős levegőszennyezést. A beruházási hely adottságából fakadóan max. 1db munkagép üzemelése prognosztizálható. A tervezett létesítmények kialakítása főként az építési helyek szűkebb környezetére lokalizálódó légszennyezéssel járnak. Az építési időszakban a munkaterületen és annak közvetlen környezetében minimálisan megnövekszik - az építőanyagok beszállítását, valamint az építési törmelék/hulladék elszállítását végző - a tehergépjármű (1-2 db/nap) forgalom. A szállítások miatti forgalom légszennyezettség növelő hatása átmeneti jellegű, a gépjárműforgalom növekedés nem jelent érezhető változást a levegőminőségben. Az építkezés légszennyezése ideiglenes, és viszonylag rövid ideig terhel. Továbbá az építkezés közben keletkező légszennyezést a szabványok betartásával megfelelő mértékben csökkenteni lehet, és a lakott területeken nem okoz határérték feletti szennyezést. A hulladékok (bontási- építési hulladék) nyílt téri égetése tilos, a levegő védelméről szóló, módosított 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27.§ (2) bekezdése alapján. A Korm. rendelet 34.§ (1) bekezdés szerint a rendelet megsértése jogkövetkezménnyel jár: „A környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, – ha jogszabály másként nem rendelkezik – levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki.”
Az üzemelés során fellépő hatások Az üzemelésekor, a múzeum működtetése során levegőterhelést a fűtés -és melegvíz ellátást biztosító gázkazánok okoznak. A múzeum régi kazánja (AF-105 modulkazán, teljesítménye 105 kW) lecserélésre, a régi kazánhelyiség a pincében megszűntetésre kerül. Az új kazánteret a meglévő múzeum épületben a padláson alakítják ki. 9
A kazántérbe 2db korszerű gázkazánt helyeznek el kaszkád rendszerben. A HMV előállítása az új épületben villanybojlerekkel történik. A tervezett 2db gázkazán típusa: Viessmann VITODENS 200-W Névleges teljesítménye: 60 kW/db Összteljesítmény: 120 kW Az égéstermék elvezetése a meglévő béléscsövezett kéményen keresztül egy füstcsövön (pontforrás) történik. A földgáz üzemű tüzelési technológiához kapcsolódó kéményen, mint pontforráson távozó légszennyező anyagok határértékeit a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet 3. számú melléklete határozza meg. Légszennyező anyag
Kibocsátási határérték [mg/m3]
szilárd-anyag
5
szén-monoxid nitrogén-oxidok (NO2-ben)
100 350
kén-dioxid
35
3
A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.
A kazánhoz kapcsolódó, a szennyezett levegő elvezetésére szolgáló kémény a levegő védelméről szóló, módosított 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet alapján, nem minősül bejelentés-köteles légszennyező pontforrásnak (140 kW alatti). A helyiségek egy részében készül hűtés, klimatizálás. A klimatizálást egyedileg, helyi split rendszerű hűtési egységgel kívánják megoldani (a rendelkezésre bocsátott adatszolgáltatása alapján). A klímaberendezés egy kültéri és egy oldalfali beltéri egységből áll.A klímagép kültéri egysége a tetőn kerül elhelyezésre. Amennyiben a tevékenység végzése során alkalmazni kívánt hűtés klímatechnikai berendezéseinek töltete az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Kormányrendelet hatálya alá tartozik, akkor a Korm. Rend. 4. §-a alapján a berendezésekkel és azok töltetével kapcsolatos monitoringot az Országos Monitoring és Képesítő testület végzi. A bejelentési (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés) kötelezettséget az ügyfél regisztrációt követően a testület www.hlhmonitoring.hu nevű honlapján kell teljesíteni.
10
A működés során minimális levegőterhelés a be- és kimenő forgalomból is származik, de jelenleg is működik a múzeum és érkeznek látogatók a kiállítás megtekintésére, a forgalom légszennyezettség növelő hatásával ezért nem kell számolnunk. 5.3. Zaj- és rezgésvédelem A vizsgálat során figyelembe vett jogszabályok, előírások
o A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet
o A zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás o o o o
ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007.(XII. 18.) KvVM rendelet A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet MSZ 15036 Hangterjedés a szabadban c. szabvány MSZ-13-183-1 A közlekedési zaj mérése: Közúti zaj szabvány ÚT 2-1.302 Útügyi műszaki előírás, Közlekedési zaj számítása
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet szabályai szerint:
o 9. § (1) bek. A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj-vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj vagy rezgésterhelési követelményeknek. Kivitelezés, felújítás A kivitelezési, felújítási időszakban az ingatlanon tervezett felújítási/építési munkák és az építőanyag és építési-bontási hulladék szállítások járnak zajterheléssel. Az építkezés csak a nappali időszakban történik, így a munkagépek működése, valamint a forgalomnövekedés is csak jellemzően a nappali időszakban várható. Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatosan a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 12. § és 13. §-ban leírtaknak megfelelően kell eljárni, azaz 12.§ A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. 13.§ (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető. A kivitelező feladata, hogy műszaki (pl. korszerűbb alacsonyabb hangteljesítményszintű munkagépek alkalmazása), vagy munkaszervezési (pl. a 11
munkagépek üzemidejének csökkentése a védendő objektumok megoldásokkal a határértéknek való megfelelőséget teljesítse. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
o o o o o
közelében)
kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása a keletkező zaj terjedésének korlátozása zajszegény építési technológia és eljárás választása szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő főúthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet
Az építés meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül, annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán jelentkezhetnek és az építkezés befejezésével megszűnnek. Határértékek A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 27/2008 (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendel 2. számú melléklete alapján az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés határértékek zajtól védendő területeken táblázat 3. pontjának megfelelően a következők. Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Sorszám
Határérték (L ) az L
Zajtól védendő terület
TH
AM
megítélési szintre* (dB)
ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb
1 hónap felett 1 évig
1 évnél több
nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra
1.
2.
3. 4.
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe és temetők, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület
60
45
55
40
50
35
65
50
60
45
55
40
70
55
65
50
60
45
70
55
70
55
65
50
*Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint. A 2. számú melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő: a) nappal (6:00- 22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra , b) éjjel (22:00- 6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.
A beavatkozási terület és a környezetében lévő épületek rendezési terv szerinti besorolása lakóterület, központi vegyes terület (Vk). 12
Szabályozási tervlap részlet
A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerint az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértéke zajtól védendő területeken – ha az építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évigtart – Lakóterület nagyvárosias beépítésű), vegyes terület“-en nappal (600-2200h): L = 65 dB(A) TH
Kibocsátások Az építési munkálatok megkezdése előtt célszerű a környező lakósság tájékoztatása a beavatkozásokról, és arról, hogy az építkezés átmeneti állapot. Az építési tevékenység befejezése a zajkibocsátás, egyben a létesítmény környezetében található területek zajterhelésének megszűnését jelenti, ezt követően az alapállapot áll vissza. Az építési munkák során az esetleges múzeumi átalakításokat szakaszosan kézi munkával végzik, tekintettel az épület műemléki védettségére. Az új bővítmény építése jár munkagép használatával. Az építési munka során - tekintettel a helyszín adottságaira - egyidejűleg adott területen maximum 1 db munkagép működését tételezzük fel.
Munkagépek és szállítójárművek 1.
Munkagép
Napi működési időtartam Óra 4
Hangteljesítményszint Lw= 88 dB
A működési idő hatását, az eredő hangteljesítményszintet az alábbi összefüggés adja: 13
L Aeq 10 lg
1 T
n
t i 10
0 ,1 L Ai
T megítélési idő (s) ti a zajforrások üzemideje (s)
i 1
A fentiek alapján az építés során üzemelő munkagép hangteljesítményszintje: Lw = 84,98 dB A zajterhelés számítások elvégzéséhez az MSZ 15036 Hangterjedés a szabadban című szabványt alkalmazzuk, a szabvány alapján az egyedi hangforrásoktól származó zajterhelést a következő összefüggés alapján határozzuk meg. Lt= Lw+ Kir+ KΏ - Kd- KL- Km- Kn- Ka- Ke Lw Kir KΏ Kd KL Km Kn Ka Ke
a gyártó által megadott hangteljesítményszint irányítási index irányítási tényező távolságtól függő tényező levegő elnyelése által okozott hangnyomásszint csökkenés talaj és meteorológiai viszonyok csillapító hatása növényzet csillapító hatása beépítettség csillapító hatása árnyékolás
A legközelebbi lakóháznál a távolság miatti korrekció: Kd = 20 lg (st/s0) + 11
st= az észlelési távolság (5 m) s0= vonatkozási távolság (1 m)
A zajterhelési szintet az építés helyszínéhez legközelebbi védendő létesítmény homlokzatánál kell meghatározni. A zajszint a megítélési ponton, a beavatkozási területtől kb. 5 m-re lévő Hollán Ernő u.4. szám alatti lakóház védendő homlokzat előtt (M1) került meghatározásra. Cím, hrsz.
Hollán Ernő u.4. lakóház (M1)
szabályozási terv szerinti besorolás L (nagyvárosias lakóterület)
zajforrástól való távolság st (m) 5
LW (dB)
Kd (dB)
Lt (dB)
85
25
60
A számítások során - a biztonság javára - korrekciókén csupán a távolságtól függő korrekciót alkalmaztuk. Egyéb korrekciós tényező alkalmazását nem tartjuk szükségesnek a terület beépítettségi, domborzati jellemzőit tekintve, azok értéke nulla. 14
Megítélési pont
Lt (dB)
M1
60
LTH nappal (dB) 65
A fentiek alapján az építési tevékenységből származó zaj egyenértékű "A" hangnyomásszintje nem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete 2. számú melléklete szerint a „Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület“ területi kategóriában az építkezésből származó megengedett LTH=65 dB nappali határértéket. A munkavégzés nappal folyik. Szállítások A közlekedésből származó zajszint határértékeit a 27/2008 (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (L ) az L TH
Sorszám
1.
2.
Zajtól védendő terület
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az
kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra
nappal 06-22 óra 50
éjjel 22-06 óra 40
55
45
, megítélési AM kö
szintre* (dB)
az országos az országos közúthálózatba tartozó közúthálózatba tartozó mellékutaktól; a gyorsforgalmi utaktól, települési főutaktól; a települési önkormányzat önkormányzat tulajdonában lévő tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és belterületi külterületi közutaktól; gyorsforgalmi utaktól, vasúti mellékvonaltól belterületi elsőrendű és pályaudvarától; főutaktól és belterületi repülőtértől, illetve másodrendű főutaktól; nem nyilvános fel- és autóbuszleszállóhelyektől pályaudvartól; vasúti származó zajra fővonaltól és pályaudvarától; repülőtértől, illetve nem nyilvános fel- és leszállóhelytől származó zajra nappal éjjel nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 55 45 60 50
60
50
65
55
15
3.
4.
oktatási létesítmények területei és temetők Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület
60
50
65
55
65
65 55 65 55 65 * Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló
55
55
25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint.
A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete 1. számú melléklete szerint, a „Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület " kategóriában megengedett nappali határérték (LTH) nappal (600-2200)
65 dB
A tervezett beruházás kivitelezési szakasza közvetett módon a vonzott közúti forgalom zajkibocsátása révén is terheli a környezetet. A kivitelezés kapcsán jelentkező szállítási tevékenység hatásterületeként a hozzávezető közutakkal szomszédos védendő terület jelölhető meg, amennyiben ott legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelésváltozás jelentkezik. Az építés során az építőanyagok beszállítása, valamint az építési hulladék elszállítása von maga után tehergépjármű forgalmat. A tervezett gépjármű forgalom maximálisam 1-2 db tehergépkocsi naponta, a felújítási munkák során max.4 db tehergépjármű elhaladással számolunk. A többlet tehergépjármű forgalom a Hollán Ernő utcát terheli. A szállításokból eredő közúti közlekedés zajkibocsátásának számítása a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete, illetve az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki előírások alapján megállapított járműkategóriák, és számítási módszer szerint történt. Akusztikai járműkategóriák meghatározása Jelölés K 1 2 3 4 5 6 7
Járműkategória megnevezése ÚT 2-1.109 Személy- és kisteher-gépkocsi Szóló autóbusz Csuklós autóbusz Könnyűtehergépkocsi Szóló nehéztehergépkocsi Tehergépkocsiszerelvény Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár
Akusztikai járműkategória I II III II III III II
16
Az építési munkák során a tervezett gépjármű forgalom maximálisam 2 db/nap, azaz 4 tehergépjármű elhaladással számolunk a vizsgálat során. Akusztikai járműkategória I II III
Be-és kiszállítás Jármű/ nap 0 0 4
Éjjeli időszakban (22:00-6:00 h) szállítási tevékenységet nem folytatnak, azaz az éjszakai tervezett forgalom 0, ezért a továbbiakban a számítások során 16 órára (nappali időszak) számolunk. Az egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó évi átlagos nappali óraforgalom: Q1n = A1n * ÁNF1 / 16 Q2n = A2n * (ÁNF2 + ÁNF4 + ÁNF7) / 16 Q3n = A3n * (ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6) / 16 Tekintettel arra, hogy az adott útszakasz 2 forgalmi sávos egyéb út kategóriába esik ezért: A1n = 0,91
A2n = 0,91
A3n = 0,90
Az évi átlagos nappali óraforgalom a be-és kiszállításokra: Qn = 0,9 * 4/ 16 = 0,225 A referencia egyenértékű A hangnyomásszint számítása: L Aeq ( 7 ,5) 10 * lg
3
10
0 ,1* L Aeq ( 7 , 5 )
i 1
Az adott akusztikai járműkategóriára vonatkozó, az érintett útszakasz tengelyétől számított D = 7,5 m távolságban észlelhető LAeq (7,5) referencia egyenértékű A hangnyomásszintet a következő összefüggéssel lehet kiszámítani. LAeq(7,5) = (Kt+KD) KD = 10 log (Q/v) -16,3 A szállításokból eredő közlekedési zajszint meghatározása, LAeq(7,5) értéke az érintett útszakaszon v= 50 km/h sebességnél, az útfelület érdességi kategóriája B. A számoláshoz felhasznált adatok: [Kt] g,s,t,j,III = 81,5 dB
[KD] g,s,t,j,III = - 39,76 dB
LAeqIII= 41,73 dB
17
LAeq (7,5) = 42 dB A Hollán Ernő u., mint szállítási útvonal forgalma mellett az átmenetileg jelentkező (építés ideje alatti) forgalomnövekedés a területre nem jelent káros mértékű zajszintnövekedést, visszafordíthatatlan változást. Az építés meghatározott ideig tartó tevékenység, az építkezés befejezése után visszaáll az eredeti állapot. Üzemelés Az üzemelés során zajkibocsátás a be- és kiszállítást végző járművek közlekedésének zajából (szállítás okozta zajterhelés) származik. A létesítmény zajkibocsátásának a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 9. §-ban leírtaknak kell megfelelni. Zajterhelési határérték a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében találhatók. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Zajtól védendő terület
Sorszám
3.
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe és temetők, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület
4.
Gazdasági terület
1. 2.
Határérték (L TH) az LAM megítélési szintre* (dB) nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 45
35
50
40
55
45
60
50
Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint.
A 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes 5. § alapján, az 1., a 2. és a 3. számú mellékletekben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, melyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. számú melléklet) vagy könyvtári olvasóterem, orvosi vizsgáló helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintjének megfelelő magasságtól számított 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re.
Az épületek zajtól védendő helyiségeiben megengedett zajhatárértékeket a hivatkozott együttes rendelet 4. számú melléklet szerint
18
A zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben Határérték (L ) az L
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
Zajtól védendő helyiség Kórtermek és betegszobák Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelyiségek bölcsődékben és óvodákban Lakószobák lakóépületekben Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben
TH
AM
megítélési szintre* (dB) nappal (06-22) éjjel (22-06) 35 30 40
-
40
30
45
35
45
-
A múzeum, a bővítmény és környezetének rendezési terv szerinti területi besorolása Városközpon vegyes terület Vk, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerint a tevékenységből származó zaj megengedett terhelési határértéke nappal
55 dB (A)
Kibocsátás A múzeum működése során jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységet nem végeznek. Az épületgépészeti berendezések épületen belül kerülnek elhelyezésre. A helyiségek egy részében készül hűtés, klimatizálás. A klimatizálást split rendszerű hűtési egységgel kívánják megoldani. (a rendelkezésre bocsátott adatszolgáltatása alapján). A berendezés egy kültéri, valamint egy oldalfali beltéri egységből áll. A hűtőgép
-
beltéri zajszintje (kis, közép, nagy): 46, 48, 50 dB (A) kültéri zajszintje: 62 dB (A)
A klímagép kültéri egysége a bővítmény épület tetőn (lapos tető) kerül elhelyezésre az épület észak-nyugati sarkában. A klímaberendezés nappal üzemel. A legközelebbi védendő lakóépületek homlokzata előtt - a legközelebbi, Hollán E. u. 4. alatti lakóház homlokzata 20 m-re fekszik a klimagép kültéri egységtől - nem kell a területre érvényes határértéket meghaladó zajterhelésre számítani, tehát a létesítmény a vonatkozó előírásoknak megfelel. A működés során minimális zajterhelés a be- és kimenő forgalomból is származik, azonban az üzemelés során jelentős forgalomnövekedés nem várható az eddigiekhez képest. A megközelítési útvonalak jelenlegi forgalma mellett a forgalomnövekedés a területre nem jelent káros mértékű zajszint-növekedést, visszafordíthatatlan változást. 5.4. Vízvédelem Az érintett ingatlan jelenleg is rendelkezik a Hollán Ernő utcában üzemelő egyesített 19
csatornához kapcsolódó Ø20b bekötővezetékkel. Vízellátás Ivóvíz a telken biztosított, szociális jellegű vízigényt a városi közműhálózatról biztosítják jelenleg is és a bővítést követően is. Szennyvíz elvezetés, csapadékvíz elvezetés A szociális eredetű szennyvizet közcsatornába bocsátják. Közművek változatlanok. Az épület csapadékvíz-elvezetése során a csapadékcsatornába bekötik a lefolyókat és a csapadékvizek elvezetésre kerülnek. A rossz állapotú és lyukas lefolyókat el kell bontani és helyettük a jelenlegivel azonos keresztmetszetű, új horganyzott bádogos szerkezeteket kell felhelyezni. A bekötéseket újból el kell készíteni, hogy a csapadékvíz az elvezető hálózatba jusson. Felszín alatti vizek védelme A létesítmény felújítása és működtetése a felszín alatti vizekre nincs hatása. Az épületről felszíni és felszín alatti vízbe bevezetés nem történik. A kivitelezés során a felszín alatti vizek szennyeződése csak talajszennyezések következtében történhet, amire a műszaki és a technológiai fegyelem betartása mellett nem kerülhet sor. A tervezett építés és szállítás hatása a felszín alatti vizekre várhatóan elhanyagolható, mert a beavatkozások csak rövid ideig tartó fizikai hatást, és csak havária következében fellépő vízminőség veszélyeztetést jelentenek. A vizek szennyeződésének kockázata a műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartása esetén csökkenthető. A terület közelében felszín alatti vízkivételi vízi létesítmény nem található. A kivitelezési munkák a felszín alatti víz (talajvíz) mennyiségét és minőségét nem befolyásolja, a technológiai fegyelem betartása mellett a felszín alatti vizet érő hatások várhatóan semlegesek. Az üzemelés során a felszín alatti vizeket elsősorban a vízhasználatokhoz kapcsolódó kibocsátások, valamint a burkolt felületekről, létesítményekről lefolyó csapadékvizek minősége, talajvízbe történő beszivárgásának mennyisége befolyásolhatja. A csapadékvíz elvezetés műszaki adottságai alapján az üzemeltetés során ebből adódó negatív hatások nem várhatóak. A létesítmény létesítésének és üzemeltetésének a felszín alatti vizekre nincs hatása. A vízellátással – csatornázással - csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatosan részletes megvalósítást az épületgépészeti műszaki leírás tartalmaz. 5.5. Talajszennyezés, talajvédelem Az építés során környezetterhelés mértéke csökkenthető és az esetleges talajszennyezés elkerülhető, ha az alkalmazott gépek és berendezések megfelelő környezetvédelmi szempontokat kielégítenek. A kivitelezés során az érintett földtani 20
képződmények minőségének káros mértékű megváltozásának esélye csökkenthető a technika mai legjobb megoldásainak, kifogástalan, megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépeknek a használatával, amelyekből szénhidrogén, vagy egyéb szennyezés nem kerülhet a talajra. Az építkezés során üzemzavar vagy baleset következtében a talajra kőolajszármazék vagy egyéb, környezetet károsító anyag kerülhet. Ilyen esetben a szennyezett talajt az illetékes környezetvédelmi hatóság azonnali értesítése mellett a területről el kell távolítani és minősítés után engedélyezett hulladékkezelő telepre kell Az üzemelés során a létesítmény várhatóan korszerűen tervezett hulladékgyűjtési rendszere biztosítja, hogy a képződő kommunális és veszélyes hulladékok a terület talajaival kapcsolatba ne kerüljenek, azokra káros hatást ki ne fejthessenek. A beruházás megvalósulása, üzemelése és napi forgalma a talaj és a földtani közegek környezeti állapotát nem befolyásolja, arra negatív hatást előreláthatólag nem fejt ki. 5.6. Hulladékgazdálkodás A vizsgálat során figyelembe vett jogszabályok, előírások: o o o o o
A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004 (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet
Az építés megvalósítás időszakában keletkező hulladékok: Az építési hulladékokkal kapcsolatban az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A keletkező hulladék, döntő mértékben építési vegyes hulladékok (építőelem, fém, csomagoló anyag, papír, műanyag). A várható keletkező hulladékok 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK Fahulladék mennyiségi küszöb 17 02 01 fa Fém hulladék 17 04 05 vas és acél 17 04 11 kábelek
mennyiségi küszöb
20 t
2t
21
Vegyes építési és bontási hulladék mennyiségi küszöb 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok 20m3
10 t
amelyek különböznek a 17 09 01 és 17 09 02, 17 09 03-tól
Ásványi eredetű építőanyag hulladék 17 01 02 téglák 17 08 02 gipsz alapú építőanyag,
mennyiségi küszöb
40 t
amely különbözik a 17 08 01-től
17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól
Az építést végző szak-kivitelező nyilvántartása fogja tartalmazni a képződő és az építési területről elszállított hulladék pontos mennyiségét. A keletkező hulladékok további kezelése A földmunkák végzéséből kitermelt föld a helyszínen kerül felhasználásra, a kitermelt föld lehetőség szerint a helyszínen elterítésre kerül. Az építés során keletkező nem veszélyes hulladékok (pl. építési törmelékek) engedéllyel rendelkező lerakóra kerülnek elszállításra. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok a veszélyes hulladékokról szóló, módosított 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet szerint kerülnek kezelésre. Az építési hulladékok és a veszélyes hulladékok szállítója és ártalmatlanítója csak engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodó lehet. A keletkező - veszélyes és nem veszélyes - hulladékokat csak érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szervezetnek/személynek lehet átadni, az előírt dokumentációk alkalmazásával ("SZ" kísérőjegy, szállítólevél). A Beruházó általa megbízott kivitelező az építési munkák végzésének időszakában keletkező hulladékokat köteles a hatályos rendelkezések előírásai szerint az építési terület kijelölt helyén gyűjteni és lerakásra, vagy ártalmatlanításra jogosult telephelyre elszállítani. A Beruházó által megbízott, Fővállalkozást végző kivitelező a 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet 2. melléklet II. Naplórész 1. Napi jelentés, f) pontjában foglaltaknak megfelelően az 5. sz. melléklet szerint a műszaki átadás-átvételi eljáráson során átadja az építtetőnek a jogszabályban előírt nyilvántartásokat. Az építtető a 45/2004 (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet és a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján megteszi a bejelentést. Üzemelés A tevékenységgel összefüggésben kommunális hulladék keletkezése várható.
22
A hulladékok gyűjtése saját hulladékgyűjtő edényzetben (kuka) fog történni, szerződés alapján kerül elszállításra igény szerint. Veszélyes hulladék keletkezése nem valószínű. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet határozza meg. 6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum (mint megrendelő) a Szombathely, Hollán Ernő u. 2. szám alatti ingatlanon található Smidt Múzeum bővítését tervezi. A bővítmény egy a régi mellé elhelyezett kortárs épület. A meglévő műemlék épületet egyes részei felújításra kerülnek A környezetvédelmi munkarész környezeti elemenként vizsgálja a hatásokat az építés és üzemelés fázisában, a rendelkezésére bocsátott tervek, dokumentumok, és vonatkozó rendeletek előírásai alapján. A tervezett munkák várható környezeti hatásának a rendelkezésre bocsátott információk, adatok alapján elvégzett vizsgálata szerint a környezetre nem jelent a megengedettnél nagyobb terhelést. A tervezett fejlesztés és azokból adódó, várható környezeti hatások a terület teherbíró képességét, terhelhetőségét nem haladják meg. A beruházás a közvetlen környezetére földvédelmi, vízvédelmi, levegőtisztaság védelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból nem lesz terhelő hatással. A tervezett létesítmény zaj- és rezgésvédelmi szempontból megvalósítható. Szombathely, 2016.június
Tekauer Mónika építőmérnök környezetvédelmi szakmérnök SZKV-zr, SZKV-le, SZKV-hu (237/2013) Mérnökkamarai nyilvántartási szám: 18-10332
e-mail:
[email protected] mobil: 06-20-6185712
23
