Környezetkultúra és életminőség Kulturális mediátor mesterszak Pécs 2012
A boldogság nem állapot, hanem aktivitás. (Arisztotelész)
Matracreklám
szociológiai és esztétikai vetületben megvilágítani a kulturális szükségleteknek az életminőséggel és a tárgyi környezettel kapcsolatos kölcsönhatásait.
A kurzus célja
A jólét és „jól-lét” összefüggései a modern ipari társadalmakban :
miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban, az emberek egyre rosszabbul érzik magukat
A pszichológia és az élettan találkozási pontja: krónikus stressz és idő előtti halálozás – a Közép-kelet európai egészség paradoxon Mivel az önértékelés attól függ, hogy az ember milyen célokat tőz ki maga elé, mikor érzi magát sikeresnek, az én-ideál, a célok, értékek szerepe a depresszió megelőzése szempontjából alapvető.
Életminőség
A verseny, a valóban soha nem látott gazdasági fejlődés eredményeképpen olyan társadalmak jöttek létre, amelyek csak nagyon korlátozottan felelnek meg az emberi személyiség, az önálló, környezetét alakító, kreatív alkotó ember fejlődésének, A „fogyasztói” embertípus szinte nagyipari előállításának kedveznek. Modern paradoxon, hogy az érett személyiség nem ideális fogyasztó, az ideális fogyasztó a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember. A fogyasztói társadalom ideálja az infantilis személyiség, akinek jellemzői: bizalmatlanság, sőt ellenségesség, unalom, öncélú izgalomkeresés, erőszak, agresszivitás, mint szorongásoldás.
Teljes életformaváltás (evolúciós pszichológia szerint)
Az életminőség fogalmának megjelenése a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzéseként
„életminőség” – az ebben a formában új fogalom – kutatása - a szociológia, - pszichológia és az - orvostudomány területén.
Kutatási területek
Pozitív pszichológiai irányzat: Martin
Seligman, Csíkszentmihályi Mihály, Ed Diener ◦ Az első szint a „pleasure”, gyönyör, élvezet szintje ◦ A boldogság második szintje a bevonódás, elkötelezettség, flow-élmény ◦ A boldogság harmadik szintje az értelmes élet, az élet értelmének keresése (önelfogadás, autonómia)
Életminőség = boldogság
Az egészséggel összefüggő életminőség azon fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek meghatározzák, hogy a személy mennyire érzi képesnek magát és talál örömöt tevékenységeiben és életvezetésében.
Egészség területei
◦ Testi ◦ Pszichológiai ◦ Társas, társadalmi
Adaptáció
Életminőség javítása (rheuma-gyógyszerreklám)
A pozitív érzelmek nyitottságot, kezdeményezőkészséget, pozitív életcélokat, az élet értelmébe vetett hitet, mások megértésének és elfogadásának igényét jelentik.
A pozitív oldalt önazonosság faktornak, a negatív oldalt értékvesztés faktornak nevezhetjük.
Kell: társadalmi-kulturális azonosságtudat
A pozitív érzelmi állapot fontossága (3:1)
Hévíz
Budapest
Környezetkultúra: - Tárgyi világ, az emberi élet teljes környezete a tárgytól a szerszámig, az úthálózattól a ruháig, az építészeti együttestől az intim szobasarokig. - A tárgyi környezet és az ember viszonya. A környezet humanizálása, elsajátítása.
Meghatározások Környezetkultúra
A környezet és a mindenkori emberi - társadalmi életfunkciók dinamikus rendszert alkotnak.
A környezetkultúra a bennünket körülvevő világgal: a természetes és a mesterséges környezettel való kapcsolatunkat, ahhoz való viszonyulásunkat jelenti. ◦ a természet és az épített környezet és az ember harmonikus együttélését hirdető, a teremtett világ iránt felelősséget érző életszemléletet jelent.
Meghatározások
Faluház, Rózsaszentmárton
Az ember által formált táj Épített környezet Település (megtervezett környezet) Épület Lakás, belső köz- és magánterek Használati tárgyak, gépek, szerszámok, közlekedési eszközök Dísztárgyak, iparművészeti alkotások
A környezet- és tárgykultúrát alakító emberi tevékenységek
1. 2.
A tárgy maga, mint kulturális médium kétféle szituációban létezik: Instrumentálisan funkcionál, kommunikációs szituációban pedig a készítők és a használók önmagukhoz és a világhoz való viszonyát fejezi ki.
Mindegyik „magas” művészeti korszak megteremtette a maga szépművészeti és használati változatát is, amely ugyanúgy képviseli világképét, emberértelmezését, technikai készségét.
Tárgykultúra
Az anyag,
szerkezet, funkció, forma, a kor, a hely, az életmód és az alkotó ember
összefüggésrendszerében meghatározó - a hagyományok szerepe, - az életminőség szociológiai dimenziói.
Szép házak Retro
A funkciót és az információkat közlő formai teljesség az ESZTÉTIKUM, az Ember érzékletes kifejeződése. Forma: Valamilyen érzéki úton visszavehető emberi-társadalmi lényeget tárgyiasít el.
A forma közlései: direkt indirekt
funkció információk
A tárgyforma mint esztétikum
Szentesi mázvirágos korsó
Mezőkövesd, eladó korsók
Zsolnay kancsó
Karabineres korsó
Instrumentális szituáció: használat Kommunikációs szituáció:
◦ Technikai, technológiai, ergonómiai, történeti, ◦ Szociológiai, gazdasági, ideológiai, esztétikai direkt üzenet,stb. ◦ Ha a közvetlen látvány a megítélő számára szépségre való törekvést árul el – még ha ízlésével nem is vág egybe -, esztétikusnak fogja tartani, különben nem.
Egyéni tervezői arculat. A tárgy alkotója a közmegítélés és elvárás szerint biz. esztétikai formaképzeteket, kiválasztott formaelemeket alkalmaz és variál, teremthet egyéni változatokat is. A funkciók megegyezése vagy hasonlósága a különböző kultúrák tárgyformáinak megegyezését eredménezhetik.
A tárgyforma relatív szabadsága
Nem kell alkalmazkodnia a funkcióhoz. A kommunikációs szituban teljesedik ki. Szellemi potenciává transzponálódik. Nyelvezetét az ábrázolva kifejező kollektív eredetű nyelvi konvenciók építik ki, így stílusa kultúrafüggő.
◦ Redukált nyelvi anyag ◦ Ősi identitás
A díszítmény
Visszatérő alakzatok, általános konstruálási elvek: ◦ Kör, nyosság,
négyzet, szimmetria, rend, ará-
◦ Ritmus Esztétikai konvenciókká vált alaki formációk. Képzetkészlet Ízlés
Esztétikai konvenciók és esztétikai képzetek a formakultúrában
Az ember érzelmi készenléte, válogató, szűrő apparátus, ideakészlet, melynek alapján a jót és a rosszat, a szépet és a csúfat bizonyos következetességgel és rendszerességgel megkülönbözteti. Befolyásolja: anyagi életkörülmények, nevelődés, világkép, életérzés, fizikum-temperamentum, közérzet.
Nevelhető a műveltség növekedésével. Szubjektív. Egy adott kor/társadalom élményei formálják.
De: relatív fogalom: csak az adott társadalom egy partikuláris, elit csoportjának preferenciái. A népességben meglévő szocioökonómiai különbségek alkotta csoportok.
◦ A rossz ízlés szociális eredetű, a művészeti kódok hiánya, az iskolázottság hiánya okozza. ◦ A jó ízlés nem a divat átlagán működik, hanem ösztönszerű. Átvihető különböző területekre (zene, líra, grafika).
Ízlés
Nem szerint ◦ Férfiak: nagyvonalúság, simaság, erőfitogtatás. ◦ Nők: dekorativitás, gyengédség, érzékenység.
Személyiség szerint ◦ Abelson: Ízlésünk hozzásegít önmagunk definiálásához, identitásunk kialakításához. Konformitás. ◦ A tárgyak és helyszínek érzelmeket váltanak ki, üzeneteket közvetítenek, visszatükrözik énünket, ideáljainkat., normáinkat
Ízléskülönbségek
Kitsch, sketch – nem teljes értékűség. Felhígított, hamis érték átadása. A hiányzó formálóerőt a kellemesség érzetét keltő látszólagos „művészi alakítás” pótolja. Kötődhet: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Szentimentális Erotikus Politikai Vallásos tartalmakhoz, Kulturális magatartáshoz. Rossz ízléshez.
Giccs
Irónizált giccs
Felbomlik a hasznosság és az anyagszerű megformálás elve. Kellemes, rózsaszín, andalító. Művészet más közegbe helyezve. Olcsó hatásokra törekvő, tetszetős, hivalkodó, érzelgős, hazug mű. Befogadói magatartás: elérhetetlen, vágyott élethelyzet, életmód, tárgyi környezet. Értékek széthullása idején.
Giccses környezet- és tárgyvilág
Városiasodás, környezetszennyezés. Természeti környezet kultúrtáj Településen utak, különleges forma- és térkapcsolatok épített környezet.
Emberi mérték. Környezetalakító tevékenység: építészet. Építőanyagok, szerkezetek, formák összhangja. Funkciók, védelem, elhatárolódás, eszmei cél.
Az emberi település/építészet
Épületek belső tereinek megformálása. Lakás kialakítása. Ízlés, mindennapi szokásrend, életmód szerint.
Az Enteriőr több mint tárgyak, színek, formák gondos összeválogatása. Az enteriőr ideális esetben, mi magunk vagyunk. Kifejezi az életmódunkat, az érzelmeinket, hagyományainkat és anyagi helyzetünket.
Belsőépítészet
A tájépítészet fő feladata a tájat alkotó természeti és mesterséges elemek bizonyos szempontú átrendezése, új kompozícióba tömörítése, valamint az emberi alkotások „tájba illesztése”, amely legjobban akkor sikerül, ha ennek a műveletnek az eredményeként az alkotás (műalkotás, műtárgy, területfejlesztési folyamat) esztétikai, ökológiai, gazdasági és társadalmi értelemben is hozzásimul az adott táj előzetes adottságaihoz.
Tájépítészet
Kilátás – rejtőzködés elmélete Kommunikáció a környezettel ◦ (Tetszik: természetesnek hat, de tervezési folyamat eredménye, Nem tetszik: jelentős emberi beavatkozás nyoma) Wright: Vizesésház Pennsylvánia, (1936)
Tájtervezés - építészet
Több, mint tárgytervezés, formatervezés. 1. Tervezés, gyártás eredménye 2. Átalakított környezet 3. Formai jellemzők és használhatóság 4. Arculat, stílus 5. Tevékenységkör, mely során a természetes állapotban lévő anyagot használati értékké, tapasztalati jelenséggé alakítják.
Dizájn (Design)
Kompozíciós rendek - szépség Feloldódás Komplexitás (se túl egyszerű, se túl összetett) Ismerősség (öltözet) Érdekesség (alternatív)
Formai sajátosságok
