Tartalom
A pályázat beadásának indokolása .......................................................................................................... 3 A szubjektív szempont ............................................................................................................................. 3 A szakmai megfontolás............................................................................................................................ 3 Pedagógiai alapvetés a konstruktivitás szellemében................................................................................ 4 Helyzetelemzés ........................................................................................................................................ 5 Az iskola alaptevékenysége és céljai ....................................................................................................... 5 Szakmai program ..................................................................................................................................... 9 SWOT-analízis ........................................................................................................................................ 9 Az iskolai szervezet modellezése ............................................................................................................ 9 Az iskolai vezetési folyamat összetevői ................................................................................................ 10 Az iskolai motivációs struktúra ............................................................................................................. 10 Az iskolai kommunikációs struktúra ..................................................................................................... 10 Az iskolai „élményvilág” ....................................................................................................................... 11 Az iskolai szervezetfejlesztés tervezete ................................................................................................. 11 Az iskolai vezetési folyamat tervezése .................................................................................................. 11 Szervezeti felépítés ................................................................................................................................ 12 Irányítás, szervezés ................................................................................................................................ 12 Gazdálkodás, pénzügyi tervezés ............................................................................................................ 13 Az iskolai motivációs struktúra fejlesztésének tervezése ...................................................................... 13 Stratégiai célok ...................................................................................................................................... 14 Minőségi célok....................................................................................................................................... 14 A feltételek biztosítása ........................................................................................................................... 15 A nevelés-oktatás rendszere................................................................................................................... 16 Iskolafejlesztési perspektívák ................................................................................................................ 17 Az eredményesség mutatói .................................................................................................................... 17 Az iskolai kommunikációs struktúra fejlesztésének tervezése .............................................................. 24 A kommunikáció hálózata ..................................................................................................................... 24 A visszajelzések rendszere..................................................................................................................... 25 Konstruktív kommunikáció ................................................................................................................... 25 Az osztályfőnöki kulcsszerep ................................................................................................................ 26 Külső kapcsolatrendszer ........................................................................................................................ 26 Az iskolai „élményvilág” fejlesztésének tervezése................................................................................ 27 A kreativitás mozgósítása ...................................................................................................................... 27 1
Környezeti nevelés................................................................................................................................. 28 Ép testben – ép lélek .............................................................................................................................. 28 Főbb vezetői tervek címszavakban ........................................................................................................ 29 Rövid távú feladatok (0-1 év) ................................................................................................................ 29 Középtávú feladatok (2-3 év) ................................................................................................................ 29 Hosszú távú feladatok (4-5 év) .............................................................................................................. 30 Néhány terület kiemelése ....................................................................................................................... 30 Gimnázium és szakközépiskola ............................................................................................................. 30 Képzési szerkezet, szakképzés ............................................................................................................... 31 Humánerőforrás-fejlesztés ..................................................................................................................... 31 Tehetséggondozás és felzárkóztatás ...................................................................................................... 32 Hagyományrendszer – diákélet .............................................................................................................. 32 Operatív feladatok ................................................................................................................................. 32 Fenntartás, finanszírozás........................................................................................................................ 32 Az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése ........................................................................................ 33 Partnerkapcsolatok, kommunikáció, imidzserősítés .............................................................................. 33 Összegzés ............................................................................................................................................... 33 Felhasznált irodalom .............................................................................................................................. 34 Mellékletek ............................................................................................................................................ 35
2
„Nem másra használ eleink tündöklése nekünk, hanem hogy égő szövétneknél, fényes fáklyánál futjuk a mi életünk pályáját, nem lehetünk sötétben, sem mi, sem az mi cselekedeteink; ha jól viseljük magunkat, azoknak fényességénél mindjárt minden ember meglát: ha rosszul, úgy sem kerülhetjük ujjal való ránk mutatást.” Zrínyi Miklós
A pályázat beadásának indokolása A szubjektív szempont 1975-ben, itt a szigetvári járásban, Kétújfalun, körzeti művelődési ház vezetőként kezdtem közalkalmazotti pályafutásomat. Itt ismerkedtem meg számos kiváló ifjú és tapasztalt pedagógus, illetve népművelő kollégával: Heffner Annával, Rizinger Babival, Nagyfenyvesi Lacival, Mustos Erzsébettel, valamint a már akkor legendás hírű Lengyeltóti Jánossal. A későbbiekben – pedagógiai intézeti munkatársként, szakújságíróként, érettségi elnökként – azt is megtapasztalhattam, milyen innovatív és embert próbáló munka folyik itt a végeken: a Zrínyiben, Kétújfalun, a Tinódiban, az Istvánffyban, Szentlászlón, Almamelléken, Nagypeterden – sajnos a többi intézményegységet még személyesen nem volt alkalmam megismerni. Az utóbbi két évtizedben meghatározó tanár- és vezetőegyéniségekkel találkoztam: Vass Istvánnal, Ruppert Ignáccal, Pesti Valival, Kolics Pállal a szentlászlói faműves festővel, Horváth Lászlóval, a csuhéfonás fortélyait tanító Budai Kingával, Kovácsevicsné Tóth Mariannal és még hosszan sorolhatnám a neveket, akik sokat tettek a járás oktatásügyének fellendítéséért. Ezért is pályáztam öt évvel ezelőtt a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola igazgatói állására. Bár az akkori fenntartótól nem, de a középiskolában tanító kollégáktól bizalmat kaptam, ezt ma is köszönöm! Ez a bizalom késztetett újra pályázni, s az a szándék, hogy visszaadjak valamit abból az öt évtizednyi tapasztalatból, amit a közoktatás területén megéltem, megtanultam, s alkalmaztam. Azt szeretném, ha a szigetvári járásban, ahol kezdtem, itt és úgy fejezhetném be közalkalmazotti pályámat, hogy aktívan hozzájárulhassak az itt élő kis- és nagydiákok emberségének, tudásának gyarapodásához. Mert ők a legfontosabbak. Ahhoz szeretnék munkámmal hozzájárulni, hogy tudjanak hátrányos helyzetük ellenére előrébb jutni; hogy ne csupán a maguk, de közösségük javára is formálódjanak, nevelődjenek, tanuljanak. Azt elősegíteni, hogy majdan felnőve, megemberesedve, a járás pici falvaiban és a naggyá lett kisvárosban legyenek jó mesteremberek, orvosok, tanárok, művészek, a köz alkalmazottai, vállalkozók; közösségükért felelősen tevékenykedő, hazájukat szerető és egymást elfogadó polgárok.
A szakmai megfontolás A vezetői tevékenységet alkotó tevékenységnek tekintem, amelynek eredményes megoldásához megfelelő személyes képességekre van szükség. A vezetés tartalmát az intézmény előtt álló célok tudatos felismerése, elemzése és értékelése, tagjai tevékenységének motiválása, ösztönzése, illetve összehangolása, szervezése jelenti. Szeretném az elbírálásra, minősítésre, az együttgondolkodásra feljogosított testületek, kollégák, szülők, diákok, a nevelő-oktatómunkát segítő valamennyi munkatárs számára megjeleníteni vezetői elképzeléseimet. Szeretném bemutatni a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola (továbbiakban: Zrínyi) értékteremtő, értékmegőrző munkáját, azt az utat és célt, amely tovább erősíti az intézmény helyét Baranya megye közoktatási intézményei között. A feladatot a munkatársak cselekvő támogatására építve oly módon szeretném megoldani, hogy az egyúttal a fenntartó javát is szolgálja. Figyelve a változó jogszabályi környezet és az iskolahasználók igényeire, pályázatomban a múlttal és a jelen helyzettel csak annyiban kívánok foglalkozni, amennyiben elemzésük a jövőben tanulságul szolgálhat. Konstruktivista pedagógiai felfogásom alapja a tolerancia, az empátia, a sportszerűség, az ésszerűség, az igazság tisztelete, az együttműködési készség, a humor. Szeretném a Zrínyi emberi és szakmai értékeit célirányos rendszerbe szervezni. Együttműködő közösségeit, kiegyensúlyozott, nyugodt, demokratikus légkörben, kiszámítható vezetői tevékenységgel, a feladat- és felelősség3
megosztás elvét érvényesítve irányítani. Szeretem a sikert, azt a sikert, amely a kollégáknak, az iskolával kapcsolatban álló partnereknek, a fenntartónak is érdeke, és ami csak velük együtt és értük születhet meg, közös akaratból, közös munkából. Legfontosabb feladatomnak azt tekintem, hogy dolgunkat nyugodt, alkotó légkörben végezhessük. Hogy energiánkat arra fordítsuk, amiért vagyunk: A fenntartó által elvárt és az Alapító okiratban, SZMSZ-ben és Pedagógiai Programban megfogalmazott feladatokra. A Zrínyinek arra kell törekednie, hogy egyaránt növelje mind a hátrányos helyzetű, mind a tehetséges tanulóinak esélyeit. Cél, hogy az intézmény minél vonzóbb legyen a lehetséges iskolahasználók számára. Ennek érdekében is célszerű együttműködni a települési és a nemzetiségi kisebbségi önkormányzatokkal, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Kaposvári Egyetemmel, a Dél-dunántúli Önkormányzati Regionális Társulással, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetével, a Megyei Munkaügyi Központtal, a kamarákkal, helyi vállalkozókkal, üzemekkel, cégekkel. Vezetőként azt szeretném, hogy a Zrínyi a Köznevelési törvényben rögzített kötelező feladatellátását; hagyományait, szellemiségét, középtávú stratégiai tervét és a fenntartó elvárásait optimális mértékben teljesítse. A Zrínyi tiszteletre méltó hagyományokkal rendelkezik. Humánerőforrása, szellemi tőkéje és a pályázatoknak köszönhetően gyarapodó materiális javai további dinamikus fejlődést és szerepvállalást tesznek lehetővé.
Pedagógiai alapvetés a konstruktivitás szellemében „Konstruktívan vezetni” annyit tesz, mint építeni, együttműködni, teremteni és emberekkel boldogulni. Jelenti a szó szerinti építkezést, az élhető környezet létrehozását, földből, fából, kőből és az ember alkotta anyagokból, egyúttal az emberi kapcsolatok hálózatának fejlesztését és pozitív szemléletű működtetését, valamint egy intézmény/iskola igazgatását a konstruktivista pedagógia szellemében, a meglévő tudásbázisra és hagyományokra építve, ugyanakkor a legmodernebb pszichológiai és neveléstudományi kutatási tapasztalatokat felhasználva, hosszú távú eredményekre számítva. Mindeközben pedig benne foglaltatik a kifejezésben egy értékekkel és élményekkel teli, motiváló szervezeti atmoszféra fejlődésének segítése, amelyben a résztvevők szeretnek élni, és büszkék rá, hogy a pulzáló, befelé és kifelé irányuló, dinamikus folyamatoknak részesei lehetnek. Röviden összefoglalva, ezeket a célokat kívánom elérni, illetve ennek a folyamatnak a megvalósulását elősegíteni a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola valamennyi tagintézményében. Az évről évre csökkenő osztály- és gyerek-létszám átgondoltabb munkaerő-gazdálkodást kíván meg az intézmény vezetőségétől. Ennek a folyamatnak a humánus kezelése csak úgy lehetséges, ha az intézményvezető elősegíti az együttműködésre épülő kommunikációs hálózat „akadálymentesítését”, az átláthatóság minden irányú kiterjesztését. Egyúttal meg kell teremteni a Közösség által elfogadott és a valódi értékeket differenciáltan megmutató minőségirányítási rendszer alkalmazási feltételeit a szervezet több szintjén, a tanóra-értékeléstől a szervezeti diagnózisig, és ennek eredményeit következetesen érvényesíteni is kell. Ez a törekvés harmonizál a kormányzati elképzelésekkel is az ún. „életpálya-modell” törvényi alkalmazása vonatkozásában. Érdemes bekapcsolni a Zrínyit a „Tehetségpontok” országos rendszerébe is, amely jelentős pályázati források elérését teheti lehetővé, egyúttal erősítve a hálózatos együttműködés tapasztalatát és fokozva a tanulási motivációs szintet a diákok körében. A XXI. századi iskolákban ma már nem lehet a hagyományos módon eredményesen nevelni-oktatni. Az úgynevezett Y és Z generáció más módszereket, tanári attitűdöt kíván. Nem mindegy, hogy a tanítástanulás folyamatában milyen fokú az élményszint, mennyi az öröm, szembeállítva az unalom, a szorongás és az apátia-faktorokkal. Pedagógiai hitvallásomat talán abba a néhány szóba is bele lehet sűríteni, amely a legutóbbi Nevelésügyi Kongresszus zárszavában is elhangzott, mi szerint a jól működő iskolához jó tanárok kellenek, akik értenek a szakmájukhoz, jól tudnak tanítani, rendet és fegyelmet tartanak az órájukon és szeretik a gyerekeket. Elsősorban ezeket a szempontokat szeretném továbbra is érvényesíteni a saját óráimon és az iskolavezetői munkában is. Nem szeretnék mindenható szakembernek látszani. Jobban szeretném, ha „tanácsadónak” tekintenének. A kollégák minden egyes kreatív megmozdulását értékelni szeretném. Szeretném, ha vezetői tevékenységem mindig olyan formában jelenne meg, amely teret ad a tanárok, illetve más dolgozók és a tanulók számára is a lényeges személyes megnyilvánulásoknak, és távol tartja a közösség tagjait az életidegen irányítási szituációktól. „Konstruktív vezetői” céljaim megvalósításának legfontosabb eszköze a speciális kommunikációs technika.
4
Helyzetelemzés Az iskola alaptevékenysége és céljai A jelent és a jövőt meghatározó múlt. Szigetvár Város Önkormányzat 2000 augusztusában határozott az 509.sz. Török Bálint Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, valamint a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium összevonásáról. Ezt követően, 2009-től kezdve a Középiskola és további nyolc általános iskola (Tinódi, Istvánffy, Konrád Ignác, Nagypeterd, Nagydobsza, Mozsgó, Szentlászló, Somogyapáti) óvodákkal és bölcsődékkel együtt a Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába került. A Társuláshoz csatlakozott még AlmamellékSomogyhárságyi Általános Iskola és Kollégium, valamint Dencsháza-Hobol Általános Iskola. Jogszabályi változás következtében 2013 januárjától az állam vette át az általános és középiskolák szakmai irányítását. Az intézmények fenntartásáról kivétel nélkül a gimnázium kivételével (Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás) a Klebersberg Intézményfenntartó Központ gondoskodik. Szigetvár Város Önkormányzata működteti a város két általános iskoláját, valamint a „Zrínyi” gimnáziumi tagozatát; a többi intézmény esetében a működtetést is a KLIK végzi. ADDOP-3.1.2/2F-2f-2009-0010 „A Szigetvári Kistérség oktatási központjának / hálózatának kialakítása és fejlesztése” nyertes pályázat alapján 2009-től 12 intézményegységből álló összevont, többcélú közoktatási feladatokat ellátó intézmény jött létre. Az intézmény további sorsát, illetve a jelenlegi struktúra kötelezettségének fenntartását egyéb elnyert pályázatok is meghatározzák (TÁMOP-3.3.7-09/1-2009-0035 Oktatás tartalmi fejlesztése a Szigetvári Kistérségben, TIOP-1.1.1-07/1-2008-0227 A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Közoktatási Intézmények informatikai, infrastruktúra fejlesztése, a pedagógiai-módszertani reform tükrében stb. Itt jegyzem meg, hogy 2016tól a szakképzés, mivel a DDOP pályázatban vállalt kötelezettségek teljesítési kötelezettségének fenntartási ideje lejár, a következő tanévtől induló szakképzési centrumhoz kerül! Az intézmény jóváhagyott pedagógiai, szakmai programja gyermekközpontú, célkitűzése, hogy az iskolafokozat tanulóit segítsék szociokulturális hátrányaik leküzdésében, és eljuttassák (az iskolafokozatnak megfelelően) az általános iskolai bizonyítvány megszerzéséig, az érettségi, illetve szakmai vizsgáig, valamint az arra alkalmas, a tanárokkal partnerként együttműködő diákokat felkészítse a továbbtanulásra. Nevelőmunkájuk lényege a nyitottság, a tolerancia, a kreativitás és az önképzés igényének felkeltése. A Szigetvári tankerület 12 általános iskolai feladatellátásai hellyel rendelkezik. A tanulólétszám 100 %-a a KLIK által fenntartott intézményekbe jár. A tankerületben a 2012-2013. tanévben a tanulók száma 2062 fő, az osztályok száma 116. Az Nkt. szerinti maximális osztálylétszámmal (27) 77, az átlaglétszámmal (23) számolva 90 osztály szervezésére lenne szükség. Általános iskolás tanulók száma - szigetvári járás Tanév Tanulók száma Osztályok száma/max. Osztályok száma/átlag
201213 2062
201314 2024
201415 1986
201516 1974
201617 1953
201718 1880
Összes kapacitás 2877
76,37
74,96
73,56
73,11
72,33
69,63
106,56
89,65
88
86,35
85,83
84,91
81,74
125,09
5
Általános iskolás tanulók száma – iskolánként a szigetvári járásban
2012/2013. Település
2013/2014.
2014/2015
2015/2016
Kapacitás Létszám osztály Létszám osztály Létszám osztály létszám osztály
Almamellék
152
107
8
105
5
103
4
102
4
Dencsháza
150
100
8
98
4
96
4
96
4
Hobol 135
135
77
8
76
3
74
3
74
3
Kétújfalu
241
191
9
187
8
184
8
183
8
Mozsgó
130
84
8
82
4
81
4
80
3
Nagydobsza
210
157
9
154
7
151
7
150
7
Nagypeterd
300
183
10
180
8
176
8
175
8
Rózsafa
30
20
1
20
1
19
1
19
1
Somogyapáti
165
137
8
134
6
132
6
131
6
Somogyhárságy
100
44
6
43
2
42
2
42
2
Szentlászló
150
129
8
127
6
124
5
123
5
Szigetvár
1114
833
33
818
36
802
35
797
35
A táblázat osztály számai a tankerületi összes tanulólétszámból számított adatok, a tényleges csoportszervezés ettől a kisebb települések feladat-ellátási helyei miatt eltérhetnek. Mégis érdemes összevetni a modell számokat az osztályok indításának engedélyezése előtt a valós számokkal, hogy tervezni lehessen a jogszerű működtetést. Annál is inkább, mert a kistelepüléseken mindenképp figyelembe veendő az Nkt. 2013. szeptember 1. napjától hatályos 89. § (1) bekezdése alapján, hogy ahol legalább nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, gondoskodni kell arról, hogy helyben működjék egy alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola. Erre, és a gazdaságos működtetésre figyelemmel célszerű lenne a kistelepüléseken összevont osztályok kialakítása. A KLIK által fenntartott feladat-ellátási helyek kihasználtsága a tankerületben 69,46 %-os. 70%-os kihasználtság alatt működik a dencsházai, hoboli, mozsgói, nagypeterdi, rózsafai és somogyhárságyi feladat-ellátási hely. A demográfiai mutatók és a rendelkezésre álló kapacitás ismeretében középtávon kevesebb tanulócsoport indítása szükséges, melyek számára az infrastruktúra a jelen adatok szerint biztosított, illetve javasolt összevont osztályok létesítése. A tankerületben, a felső tagozatban az osztályok létszáma nem éri el az Nkt. által előírt minimumot az alábbi településeken: Dencsháza, Hobol, Mozsgó, Somogyhárságy. Átszervezés esetén szükséges megvizsgálni és megszervezni a tanulók szállításának lehetőségét a kötelező felvételt biztosító iskolába. Ugyanakkor az is figyelembe kell venni, hogy a tankerületben 1870 tanuló (több mint 90 %!) vesz részt nemzetiségi oktatásban, így nyolc fővel is törvényesen működnek az osztályok! Infrastruktúra A működtetői feladatokat a Szigetvári járásban Szigetvár város települési önkormányzata megtartotta. A többi településen a működtetői és fenntartói feladatokat a KLIK látja el. A mindennapos testnevelés megvalósításához szükséges tornateremmel vagy tornaszobával mindegyik feladat-ellátási hely rendelkezik, tornaterem 6 feladat-ellátási helyen található. Összességében elmondható, hogy a rendelkezésre álló tantermek száma az intézményekben működő osztálycsoportok foglalkoztatásához minden feladat-ellátási helyen adott. 6
Pedagógus adatok Az állami fenntartású intézményekben összesen 27 fő 55 évesnél idősebb pedagógus dolgozik, míg a 30 évesnél fiatalabb pedagógusok száma 21. A 2012/2013. tanévben az általános iskolai feladatellátási helyeken összesen 201 főállású pedagógus dolgozik. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a KLIK által fenntartott intézményekben átlagosan 10,25. Az intézményrendszer átalakítása a főállású pedagógusok létszámát érinti. A pedagógusok létszámának tervezése a pedagógiai programok és a tanulócsoport-szám ismeretének birtokában tervezhető megbízhatóan. Középiskolai középtávú beiskolázási terv A demográfiai adatok ismeretében Baranya megyében prognosztizálható, hogy az elkövetkezendő években a középiskolát kezdő korosztály (10, 12 és 14 évesek) száma szignifikáns mértékben nem változik. A 2012/2013-as tanévben mintegy 3 700 tanuló kezdte meg középiskolai tanulmányait a 9. osztályban. Az elkövetkező években kis eltérésekkel ez a szám 3 600 fő körül fog stagnálni, de lesznek olyan évek, amikor mintegy 3 800 középiskolás tanuló beiskolázását kell biztosítani. Középiskolás korúak létszámadatai a következő évtizedben – szigetvári járás 1997. 09. 01. és 1998. 08. 31. között születet tek száma
1998. 09. 01. és 1999. 08. 31. között születet tek száma
1999. 09. 01. és 2000. 08. 31. között születet tek száma
2000. 09. 01. és 2001. 08. 31. között születet tek száma
2001. 09. 01. és 2002. 08. 31. között születet tek száma
2002. 09. 01. és 2003. 08. 31. között születet tek száma
2003. 09. 01. és 2004. 08. 31. között születet tek száma
2004. 09. 01. és 2005. 08. 31. között születet tek száma
2005. 09. 01. és 2006. 08. 31. között születet tek száma
2006. 09. 01. és 2007. 08. 31. között születet tek száma
276
304
282
279
235
267
237
275
219
230
A Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola középiskolai termeinek kihasználtsága 74,17%. A középiskolás korú tanulók várható létszámát tekintve az egyébként szakképzési feladatokat is ellátó állami gimnázium vélhetően minden évben el tud indítani egy gimnáziumi osztályt. A szigetvári járásban lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező középiskolás korú tanulók számának középtávú alakulását figyelembe véve a Dél - Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Gimnáziumában feladatellátás jelenlegi kapacitásainak a szinten tartása indokolt. A Dél - Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Gimnáziuma kapcsán a fenntartónak biztosítania kell a mindennapos testnevelés megvalósításának infrastrukturális feltételeit. A demográfiai mutatók és a használatba vehető infrastruktúra ismeretében feladat-ellátási hely korszerűsítése indokolt. Szakközépiskolai és szakiskolai oktatás A pályaválasztás, pályaorientációs tevékenység nagymértékben befolyásolhatja a tanulói létszámok alakulását a különböző típusú középfokú oktatási intézmények között. Jelentős szerepet kell játszania a szakképzés presztízsének fokozásában, a szakképző intézményekben tanulók számának növelésében. Az intézménynek jelentős figyelmet kell fordítania a képzések gyakorlatban történő bemutatására (pályaválasztási napok, intézményi nyílt napok, bemutató napok). A pályaorientációs rendszer kialakítása és átgondolása is fontos feladat. A fenti változásoknak olyan eredményt kell hoznia, amely biztonságos, vonzó tanulási környezetet teremt, hogy a vonzáskörzetünkhöz tartozó 8. osztályos pályaválasztók az intézményünket részesítsék előnyben döntésük meghozatalakor. 7
Ahogy már említettem, a közel jövőben várható, hogy Baranya megyében is egy nagy szakképzési centrum jön létre. Kialakítása során a jelenlegi székhelyintézmények, így a Zrínyi is, az új szakképzési centrum tagintézményeiként vesznek részt a szakképzési feladatok ellátásában. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja értelmében azonosítani kell a konkrét munkaerő-piaci igény nélkül is szinten tartandó, valamint a megszüntetendő szakképzési kapacitásokat. E döntés meghozatala azonban nem lehetséges az MFKB szakképzés-fejlesztési koncepciójának ismerete nélkül. Jelenlegi jogszabályi környezet megköveteli az egy irányító szervezet alá tömörülést. Ez területi alapon tovább rétegezhető úgy, hogy egy tagintézményhez több feladat-ellátási hely tartozik. A 2014/2015. tanévben esetlegesen megvalósítandó szakmaszerkezeti változások meghatározásához jelenlegi adatok nem elegendőek. A 2014/2015. tanévre történő beiskolázás során a szakképesítésekre, illetve a létszámokra vonatkozó korrekciót az áprilisi beiratkozások ismeretében célszerű alkalmazni. Elsődleges szempontnak kell lennie annak, hogy szakképesítés csak az Nkt-ban meghatározott létszámkeret betartásával indítható. Ez azt jelenti, hogy az elméleti oktatásban szakiskolában minimum 16, maximum 28, szakközépiskolában minimum 26, maximum 34 fő vehet részt egy osztály keretében, a gyakorlati képzés csoportlétszáma mindkét intézménytípusban 8-12 fő lehet a számított létszám figyelembevételével. Az átjárhatóság és az adott szakképesítés magasabb szinten történő elsajátítása stratégiai irány miatt a szakiskolai és szakközépiskolai képzések egymásra épülése rendkívüli fontossággal bír. A szakközépiskolai képzés tehát egyrészt közvetlenül elérhető a nyolcadik osztályt végzettek számára, ugyanakkor továbbtanulási lehetőséget kell biztosítania a szakiskolát végzettek számára is. A megyei fejlesztési terv kiemeli, hogy az egészségügyi és szociális területen lévő munkaerőhiány miatt célszerűnek látszik az irányban történő beiratkozások ösztönzése. Szakiskolai képzés Dél-Zselic Zrínyi Miklós Szakiskola 317 tanulója 11 osztályban tanul. Az épület kapacitása még plusz 100 diák befogadására alkalmas. A 2013/2014. tanévben csak annyi átalakítás történhet a szakmaszerkezetben, amennyiben a képzés a feladatellátási-helyen nem biztosítható a Nktv. szerinti minimális létszám meghatározásából fakadóan. Amennyiben a tanulói létszám nem éri a minimális létszámot, az adott képzés nem indítható. Ez azonban csak a jelentkezők, illetve 9. évfolyamra beiratkozottak számának ismeretében foganatosítható. A 2014/2015-ös tanév tekintetében az MFKB által javasolt szakmaszerkezet figyelembevételével lehet tervezni az intézményi kapacitásokat. Ezen túlmenően, olyan képzések tervezése lehetséges, amelyek nagy biztonsággal képzési kapacitásokat kapnak.
8
Szakmai program A szakmai program kifejtése előtt célszerű összegezve láttatni az intézmény erősségeit, lehetőségeit, s rámutatni a lehetséges veszélyforrásokra, esetleges gyengeségeinkre.
SWOT-analízis1 Külső környezet Környezeti előnyök (lehetőségek) Külső fenyegetettségek (veszélyek) A kistérségi struktúra és erőforrásainak Versenyhelyzet kihasználása, a Központ jó megközelíthetősége Térségi és országos szakmai megbecsültség PR, imidzserősítés
Jogszabályi környezet változása – a szakképzés átalakítása, a szakképzési centrumhoz kerülése, a közös fenntartás kötelezettségének 2016-os megszűnése Jó kapcsolat a tagintézmények között a Kliensek leszakadása Kistérségi Társulással, Járási Hivatallal, a fenntartó Tankerülettel és munkatársaikkal, társintézményekkel, szülőkkel, diákokkal Nagypályázatok Sikertelen pályázás Belső környezet Erősségek
Gyengeségeink
Jól képzett, lelkiismeretes kollégák Nyitottság, egyedi, speciális programok
Gyenge motiválás Önbizalomhiány
Több lábon állás Erős pályázati kedv
Rugalmatlanság Kollégák egyenetlen leterheltsége
Az iskolai szervezet modellezése Iskolavezetői koncepcióm alapját az az iskolai szervezetet leíró többdimenziós modell képezi, amelyben a pedagógiai, illetve vezetési tudás jelenti az egyik fő szempontot, a megértés, a tanulás elősegítése, illetve a fejlesztési célok megvalósítása a másodikat, míg az iskolai élet szereplői közötti együttműködés, kommunikáció, kooperativitás a harmadikat. Ezeken kívül különös jelentőséget tulajdonítok az iskolai közérzet, a közösségfejlesztés, az iskolai élményszint javítását, a teljesség megélésének támogatását szolgáló szempontoknak.
1
SWOT: Strengths: erősségek; Weaknesses: gyengeségek; Opportunities: lehetőségek; Threats: veszélyek
9
Az iskolai vezetési folyamat összetevői Intézményvezetőként társadalmilag elfogadott megjelenéssel és elvekkel példát kell mutatnom az iskolai szervezet minden résztvevőjének, magatartásomnak összhangban kell lennie a pedagógusilletve iskolavezetői szerepemre irányuló társadalmi-kulturális elvárásokkal. Tisztában vagyok vele, hogy életmódomnak, viselkedésemnek, kommunikációmnak egységet kell mutatnia az intézmény nyilvánosság előtt képviselt pedagógiai arculatával, szellemiségével, szakmai és szervezeti kultúrájával, a tanárokkal közösen megalkotott és elfogadott pedagógiai programunkkal. Vezetői módszereimnek alkalmazkodniuk kell az iskola közössége által elfogadott tervekhez, jövőképekhez, egyúttal a fenntartói keretszabályokhoz. Intézményvezetői munkámnak a jogszerűség betartását és betartatását kell szolgálnia, tiszteletben tartva az országos, a helyi, a közösségekre és az egyénekre vonatkozó szabályokat egyaránt, érvényesítve ezt az elvet az iskola minden résztvevőjével kapcsolatban. Mindenkinek tiszteletben kell tartania az iskolában a gyermekek jogairól szóló nemzetközi és hazai egyezményeket, jogszabályokat, be kell tartania a szakmai szerepekre vonatkozó központi, helyi jogszabályokat, illetve rendelkezéseket, az egyes munkakörökre vonatkozó központi és intézményi munkaügyi szabályokat, a tanórai tevékenységet közvetlenül szabályozó, a fenntartó és a tantestület által legitimált pedagógiai programot, illetve a helyi tantervet, valamint a minőségfejlesztésre vonatkozó szakmai és szervezeti követelményeket, be kell tartani az iskolahasználók teljes köre által legitimált SZMSZ-ben és házirendben rögzített jogokat és kötelezettségeket, közösen kell teljesítenünk az alapvető tanügyigazgatási kötelezettségeket, az iskolánknak meg kell felelnie a tanulóértékelésre, illetve vizsgáztatásra vonatkozó központi és helyi szabályozóknak. Intézményvezetői alapfeladatomnak tekintem egyúttal a pedagógiai munka hatékonyságának biztosítását. Gondoskodnom kell a tanárok és a tanulók motivációjának megteremtéséről és fenntartásáról, olyan szervezetfejlesztési eljárásokat választva, amelyek alkalmasak a hatékonyság optimalizálására. Ösztönöznöm kell a feladatorientált munkavégzést, alkalmas módszerekkel segítve a tanárok és a tanulók személyes teljesítőképességének kihasználását, az alkalmazott információtechnikai eszközökben rejlő teljesítménynövelő lehetőségeket. El szeretném érni, hogy az egyes feladatokra fordított idő és energia arányban álljon a végzett munka mennyiségével, a tanárok és a tanulók teljesítményében, kompetenciáiban megjelenő hozzáadott értékkel, az elért eredményekkel.
Az iskolai motivációs struktúra Vezetői ars poeticám második dimenziójának alapját az iskola világának folyamatszerű megközelítése képezi. Ami a diákok szempontjából a tanulásközpontúságot, a megértésbeli folyamat alakulását, az a tanárok, illetve az iskolavezetés felől nézve a tanítási folyamatot, az innovációt, a változások menedzselését, a szervezetfejlesztést jelenti. Ennek a dimenziónak alapkritériuma, hogy világos irányokat határozzunk meg, hogy pontosítsuk azokat az értékeket, amelyek forrását és egyúttal célját képezhetik a gyakorlati folyamatoknak. Ezek tisztázása alkothatja majd a megújítandó Pedagógiai Program központi téziseit. Olyan intézményt szeretnék, amely a legtöbb „hozzáadott értéket” képes előteremteni egy együttműködő tanulási folyamatban. Ehhez mintául szolgálhat például az Istvánffy Miklós Általános Iskolában végzett munka.
Az iskolai kommunikációs struktúra Korunk a „kommunikációs forradalom” időszaka. Ez minden téren befolyásolja az életünket, de míg az új eszközök kábító gyorsasággal árasztják el világunkat, közben jelentős elidegenedési tünetek mutatkoznak az emberi társadalomban, s ez az életérzés az iskolákban is jelen van, főleg, ahol sok gyerek tanul együtt nagy tömegben. Ennek az ellentmondásnak a feloldásához új kommunikációs, illetve konfliktuskezelési technikák alkalmazására van szükség, az egészen új eszközök megjelenése következtében új kapcsolatteremtési kultúrát kell megtanulnunk az adaptív alkalmazkodáshoz. S ez a tanárokra is igaz. Az internet és a mobiltelefon korában, főleg a fiatalok körében, terjed az a nézet, hogy a hagyományos tudásszerzési módokra egyáltalán nincs szükség, a fontos információk beszerezhetőek máshogy is. Az iskolának erre a kihívásra feltétlenül reagálnia kell. Ezért lesz 10
kulcsfontosságú pillére a sikeresen működő iskolának a fejlett kommunikációs kultúra, ahol megtapasztalható és gyakorolható a kooperativitás, fejlesztik az együttműködési készséget, a kommunikációs hálózatokat pedig jótékonyan hasznosítják. (Lásd ennek bővebb kifejtését Az iskolai kommunikációs struktúra fejlesztésének tervezése című részben!)
Az iskolai „élményvilág” A gyakorlati tapasztalatokból és a tudományos kutatásokból következően ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy a fenti három dimenzió mellett nem hagyhatunk figyelmen kívül egy „negyediket” sem, amelyet tömören iskolai „élményvilágnak” nevezhetünk. Az iskolai életnek ez az aspektusa a közösségi élet színvonalával, a tanórai és iskolai pedagógiai, illetve szervezeti kultúra minőségével, az egyéni és közösségi teljességigény betöltésének fokával jellemezhető. Sajnos, tudjuk, hogy ebből a fajta minőségből komoly deficittel rendelkezünk a magyar iskolákban. Ma, amikor új módokon lehet tanulni, új módszerekkel kell tanítani és iskolát vezetni is. Az informatikai forradalom korában van egy sebességi kihívásunk: aki lelassul, az lemarad, unalmas lesz, figyelmen kívül esik. Intenzív élményeket igényelnek a tanulók. Van egy mennyiségi kihívásunk: mindenki mindenhez hozzáférhet, ha szerencsés, vagy ha akar, de épp ezért minőségi élményeket igényelnek a tanuló emberek. Van egy demokratikus kihívásunk: demokratikus légkört és szabad nyilvánosságot igényelnek a diákok is. Végül, van egy globális kihívásunk: mindenki versenyben van, ugyanakkor mindenki veszélyeztetett helyzetben van. Ezért versenyképességet és közösségi felelősségvállalási képességet igényelnek tőlünk, tanároktól és iskolavezetőktől. Ha ezekre a kihívásokra válaszolni akarunk, akkor pedagógiai paradigmaváltásra van szükség! Olyan metódusokra, amelyek életteli alternatívákat kínálnak, amelyek a hosszú távú emlékezetben megőrzött élményeket nyújtanak a tanulási folyamatban résztvevőknek (Vekerdy, 2004). Olyan intézményt szeretnék vezetni, amelyben biztosított ez a lehetőség a benne élőknek. Tudatosan tervezett folyamatok révén, mégis nagymértékű önállóságot biztosító, csoportos tanulási szisztémák segítségével. Csak így lehet komoly mértékben fejleszteni a nyitottság, az empátia és mások megértésének képességét is a közösségben átélt szinergikus együttműködés élményének következtében. Szükség van tehát az „élménypedagógiára”. Az élményben ugyanis azt a faktort ismerhetjük fel, amely nélkülözhetetlen a pedagógiai folyamat sikeréhez, a megértésben bekövetkező változások eléréséhez.
Az iskolai szervezetfejlesztés tervezete A szervezetfejlesztés tudománya sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. Ennek a folyamatnak az egyik motorja az a kimutatható gazdasági érdek volt, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a különböző szervezeti formákban dolgozó emberek jelentős teljesítménykülönbségeket produkálnak az adott szervezet kultúrájának színvonalától függően. Éppen ezért egyre tudatosabb szervezetfejlesztési eljárások kidolgozására támadt igény, ma már a nem profitorientált társadalmi szektorban is. Mindezekből következően a Zrínyi következő öt évében egy tudatosan irányított szervezetfejlesztési koncepciót szeretnék megvalósítani az iskolák szereplőivel együttműködve, a konstruktív kooperáció elvei mentén. Az iskolai szervezetet „élő szervezetnek” tekintem, amelynek változásai hasonlóan következnek be, mint a természetben. Az iskolai teljesítmények születése, mind a nevelés, mind az oktatás terén, jelentős mértékben a szervezeti kultúra minőségéből következik, és az ezért felelősséget vállalóktól, így a vezetéstől különösképpen függ.
Az iskolai vezetési folyamat tervezése A szervezetfejlesztés folyamatának megvalósítása azonban csak fokozatosan lehetséges, ha elegendő mennyiségű és minőségű információ áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével elkészíthetjük az iskolai élet különböző dimenzióival kapcsolatos terveinket. Az intézmény jelenlegi szervezeti felépítése megtalálható a Szervezeti és Működési Szabályzatban. A bevezetőben említett elvek alapján az együttműködés kultúrájának fejlesztésével kívánok elsősorban foglalkozni, s majdan az intézmény közösségeivel közösen kívánom kialakítani az új szervezeti struktúrát is, amelyben a fenntarthatóság, az ésszerűség és az életrevalóság elveinek kell kitüntetetten érvényesülniük. 11
Szervezeti felépítés A Zrínyi meglévő szervezeti felépítésén egyelőre alapvetően nem kívánok változtatni, de a szervezeti kultúrát folyamatosan szeretném finomítani. A belső vezetői munkamegosztásban az arányos teherviselés elve alapján, a testületi jogkörök gyakorlásában az egyeztetések módszerével kívánok élni. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat több szinten kell ellátni. Ezeket a szinteket és a hozzájuk tartozó felelősségi köröket pontosítani szeretném. Az intézmény igazgatója, helyettesei, a tanműhely vezetője, a tagintézmény-vezetők, valamint gazdasági dolgozók alkotják a Zrínyi felső, illetve „belső” vezetését, akiknek elsődleges feladatuk az intézmény irányítása, a meghatározott pedagógiai program szerinti működés biztosítása, a törvényességi szabályok betartása és betartatása. Velük rendszeresen, kötött időpontban vezetői értekezletet kívánok tartani. A következő vezetői szinten, a felső vezetést kibővítve, létre kívánok hozni egy stratégiai vezetői csoportot, amelynek feladatköre a közép- és hosszú-távú stratégiai célok egyeztetése, tervezése és végrehajtása lenne. A csoport a tanulásfejlesztésért, a minőségirányítási, illetve értékelési rendszer bevezetéséért, az órarendekért, illetve a strukturális fejlesztési ügyekért, valamint a nevelési, illetve személyiség- és közösségfejlesztési feladatokért felelős személyekből, nagy tapasztalatú és az iskola jövőjéért fokozott felelősséget vállaló tanárkollégákból állna. Ez a csoport minden hónapban egyszer vezetői értekezleten egyeztetné a tervezés és a működés stratégiai elemzésének tapasztalatait. A harmadik vezetői szinten helyezkednek el azok a „középvezetők”, akik az iskola egy-egy szervezeti egységének az élén állnak, vagy egy-egy közösség felelősei. Ide tartoznak a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője, az iskolai szülői szervezet elnöke. Az első két vezetői szinttel együtt az intézmény teljes vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultációkat folytat, véleményezi a különböző döntéseket és javaslatokat tesz az intézmény életét érintő fontosabb kérdésekben. A kibővített intézményvezetés félévente legalább két alkalommal megbeszélést tart. Valójában azonban az intézmény legfontosabb „vezető beosztású” alkalmazottai maguk a tanárok, hiszen egy-egy órának, illetve osztálynak, tanulócsoportnak az irányítása jelenti a legfelelősségteljesebb vezetői feladatot. Ezzel kapcsolatban minden kutatás egyértelművé teszi, hogy rajtuk áll vagy bukik az oktatás-nevelési folyamat sikere vagy kudarca. Az ő munkájuk alkotja az iskola működési rendszerének legfontosabb területét, emiatt fokozott figyelmet igényel a személyük, tevékenységük és változási folyamatuk. Az intézményben nem tanári munkakörben dolgozó munkatársakat szintén az intézményi közösség meghatározó tagjának tekintem. Rendkívül fontos, hogy ők is azonosulni tudjanak Zrínyi fejlesztési terveivel. Az ő támogatásuk elengedhetetlen az együttműködő intézmény/iskola koncepciójának megvalósításához. Nagyon fontos elvárás, hogy javuljon a kommunikáció a dolgozók, a tanárok és a diákok között. Az iskola legfontosabb, „nem vezető” beosztású, személyei a diákok. Nem alkalmazottak, hanem „alkalmazók”, akik miatt működik az intézmény. Éppen ezért szervezetfejlesztési koncepciómban nekik nemcsak haszonélvezőivé, hanem ennek létrehozóivá is kell válniuk. Az iskolai osztályok, csoportok közösségek működésére ugyanúgy az együttműködés alapelvei érvényesek, mint a felnőttek esetében. Az alapdokumentumokban tisztázott jogok és kötelezettségek alapján az iskola teljes jogú polgárai ők, akik a megfelelő fórumokon és módon beleszólhatnak életük és iskolájuk irányításába.
Irányítás, szervezés A szervezet működtetésében az intézményvezetőnek nagyon sokrétű feladatrendszerben kell gondolkodnia, s ezt igyekszem tudatosan és jó időbeosztással megvalósítani, a lehetséges feladatokat megosztani, viszont a delegálást nem módszernek tekinteni, hanem a stratégiai gondolkodás eszközének. Az alábbi feladatstruktúrában gondolkodom. A fenntartó és a nyilvánosság előtt képviselnem kell az intézményt, de igyekszem ebbe a feladatkörbe vezetőtársaimat, időnként tanártársaimat, sőt, alkalomadtán a diákokat is bevonni . Szintén a vezetői szintek közötti munkamegosztás alapján ellátható feladatok az alábbiak: a nevelőtestület irányítása, a döntések előkészítése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtása, a szakszerű döntés-előkészítés megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, a 12
munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, az iskolaszékkel és a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezettel való együttműködés, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, az intézményt irányító belső szabályzatok kialakítása, a tankönyvrendelés szabályozása. Bizonyos feladataim viszont át nem ruházhatóak, ezeket teljes felelősségi jogkörrel kell gyakorolnom.
Gazdálkodás, pénzügyi tervezés A biztonságos gazdasági, illetve pénzügyi működés alapfeltétele a reális, átlátható, tudatos tervezés, felhasználás és ellenőrzés rendszere. Az intézményvezető a fenntartó gazdasági munkatárásával együttműködve közvetlenül irányítja és ellenőrzi az iskolák gazdasági apparátusát, felelős a gazdasági jellegű feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. A belső ellenőrzés folyamatát saját tevékenységünkre vonatkozóan folyamatosan kell végeznünk, valamennyi vezető beosztású dolgozónkkal együtt. A belső ellenőrzés részletes szabályaival kapcsolatban át kell vizsgálni a nyomvonal meghatározással és a kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatainkat (FEUVE), és szükség esetén ezek gyakorlati végrehajtásának menetrendjét pontosítani szükséges az átlátható és következetes működtetés érdekében. Racionalizálni kell a nem pedagógus dolgozók munkaidejét is, mely szintén megtakarítást eredményezhet a fenntartónál. Felül kell vizsgálni a magáncélú terembérletekből származó bevételeket. Új vagyonvédelmi intézkedéseket kell hozni. Ki kell alakítani az intézményegységekben a be- és kiléptető rendszert, meg kell oldani a tantermek zárhatóságát, védelmét, az udvari kapuk nyitvaés zárva-tartását. Mindezen intézkedések megtakarítást eredményezhetnek a dologi kiadások terén (rongálások, eltulajdonítások utáni javítás, pótlás stb.). További bevételi forrást jelenthet a személyi jövedelemadó 1 %-a, amely például a középiskolánál jelentős összeg. Érdemes ezt a forrást is ésszerűbben hasznosítani, illetve a tájékoztatást eredményesebbé tenni a szülők, illetve az adótanácsadó könyvelők körében. Ez vonatkozik a pályázati forrásokra is. Itt is új energiák bevetésére van szükség, hiszen számítani lehet rá, hogy az elkövetkező időszakban az Európai Unió által nyújtott támogatások fogják képezni a közoktatás fejlesztésére fordítható források meghatározó hányadát (HEFOP, TÁMOP, TIOP, NYDOP stb.). De rendkívül fontos, hogy a városi, regionális és megyei pályázatokat is figyeljük, illetve, hogy legyen olyan motivált kollégákból álló csoport, akik sikeresen pályáznak. Ezért ki kell alakítani a tagintézményekben a jól pályázók ösztönző rendszerét (például a kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés segítségével). A gazdaságosságra törekvés és a nevelés látványos kapcsolata valósítható meg a fenntarthatóság szempontjának többirányú érvényesítésével. Meg kell mutatni minden külső és belső szereplőnek, hogy a „fenntarthatóság” ideája nemcsak elcsépelt kampányszöveg lehet, de nem is pusztán a gazdasági ésszerűséget és a spórolást jelenti, hanem valódi szemléleti és gyakorlati alapállást is, különösképpen egy oktatási intézmény esetében. Láttatni kell, hogy lehetséges egy intézményt egyidejűleg gazdaságosan és környezetbarát módon üzemeltetni. Nem szabad mindent a pénzhiányra, az információhiányra és a fenntartóra fogni. Az iskola környezetbarát módon történő üzemeltetésének elsősorban a példakép-funkció vonatkozásában van kiemelkedő jelentősége. Ennek érvényesülésében – az anyagi lehetőségek mellett – az intézmény- és iskolavezetésnek a szemlélete, hozzáállása és nem egyszer a bátorsága meghatározó. Komoly eredmény azonban ebben az esetben is az összefogásban rejlik. Be kell építeni az iskolák életébe a környezetbarát üzemeltetés alapelveit, kíméletesen, takarékosan és kitartóan kell egy-egy feladatot megvalósítani.
Az iskolai motivációs struktúra fejlesztésének tervezése Ha magas színvonalú oktatásról esik szó manapság, akkor a legtöbben a kimagasló tanulmányi eredményeket produkáló központi gyakorló gimnáziumokra, vagy esetleg egyes magániskolákra gondolnak, amelyekre különös figyelem irányul minden oldalról, illetve amelyekben szerencsésen összpontosul a szellemi és az anyagi potenciál. Más megközelítésben az alternatív iskolák számítanak ilyen helyeknek, amelyekben viszont elsősorban a speciális nevelési programokra fordítódik a figyelem, s az átjárhatósággal, a felvételi eredményekkel csak másod- vagy harmadsorban foglalkoznak a működtetői. Vajon találunk-e olyan intézményi példákat, amelyekben a teljes személyiség figyelembevételével kialakított oktatás-nevelési metódusokat működtetnek, egyúttal amelyek a társadalmi illeszkedés, az eredményességi mutatók vonatkozásában is a legjobbak között 13
vannak? Ahol fontos, hogy az életnek neveljenek, s piacképes szakmákat, használható tudást adjanak diákjaik kezébe. Tartok tőle, hogy kevés ilyennel találkozhatunk a hazai intézmények között, de a legkülönbözőbb iskolai reformokat felvonultató, nemzetközi palettán is ritkák ezek. Egy új iskolakoncepció megalkotásakor törekedni kell arra, hogy a fenti paradoxon feloldható legyen. S bár szükség lehet a kompromisszumkészség működtetésére a tervezési és a megvalósítási folyamatban is, de amikor egy összetett, általános-, szak- és szakközépiskolát, gimnáziumot magába foglaló intézmény új korszakának tervezéséről van szó, akkor a szakmai ideateremtési folyamat során is a legmagasabb mércét kell felállítani magunk számára.
Stratégiai célok A szakmai tervezés esetében tiszta és világos elvek mentén szabad csak építkezni. Látnunk kell, hogy világválságban élünk. Ennek a válságnak a természete öt pontba sűríthető, a személyiség mindegyik dimenzióját érintve. Válságban van a természettel, tágabban a környezetünkkel való kapcsolatunk. Az elmúlt száz év alatt ötszörösére, naponta egy 100000-es lélekszámú városnyival szaporodó emberiség lassan egyáltalán nem jut elég egészséges táplálékhoz, vízhez és nyersanyaghoz. Válságban vannak társadalmi kapcsolataink, a családtól, a kisközösségeken át, a nemzetekig és ország-csoportokig. Válságban van történettudatunk. Egyéni, családi, közösségi, nemzeti és globális szinten egyaránt megszakadtak az „identitás-szálaink”, „a múltat majdnem sikerült végképp eltörölnie” egy torz, manipulatív „orwelli” világnézeti hullámnak, amely több szélsőséges ideológiát is produkált az elmúlt kétszázötven év alatt. Válságban van a transzcendenssel való kapcsolatrendszerünk. Hiába mondja magát valamely valláshoz tartozónak a Föld lassan 7 milliárd lakójából az emberek 90%-a, a mai ember gyakorlatából hiányzik az Istennel való szoros együttműködés. A nietzschei látlelet meglehetősen pontos: a mai emberek többsége számára „Isten halott”. S végül önmagunkkal sem vagyunk kibékülve, válságban van az emberi személyiség maga, rengetegen keresik a harmonikus élet lehetőségét különféle technikák, módszerek segítségével, de csak kevesen jutnak el a lelki béke és a békés kapcsolatok megéléséig. Stratégiai nevelési és oktatási cél tehát, hogy ezekre a válságos viszonyokra megoldásokat kínáljunk diákjainknak, vagy pontosabban, alkalmassá tegyük őket arra, hogy keresni tudják az életképes alternatívákat. Erre azonban csak a teljességet keresők és megélők képesek. Fizikai, lelki és szellemi értelemben egységes és egészséges, „meglett emberré” váló fiatalokat kell nevelnünk, akik az autonómia magasabb értelmét képviselik, azaz a személyiség mindhárom szintjén szabadon, felelősen és magas szeretetfokkal képesek létezni, kisugározva magukból az emberi élet megélésének magasabb frekvenciáján a boldogságot.
Minőségi célok Jól érzékelhető tehát, hogy a paradigmaváltás kora iskoláink világába is eljött. Ezt egyértelműen jelzi az új három oktatással foglalkozó törvény is. Ezekből jól körvonalazható, hogy a fenti globális problémarendszerből Magyarország kitörési útvonala csak az oktatás rendszerének és eredményességének fejlesztésével, a meglévő tehetségpotenciál mostaninál jóval hatékonyabb kiaknázásával lehetséges. A Zrínyi az új kihívásoknak azonban csak úgy tehet eleget, ha továbbfejleszti a tehetségek felderítésének, támogatásának és közösségi rendszerekbe szervezésének gyakorlatát. Ez többletmunkát igényel az intézményegységek dogozóitól, főleg a vezetők és a tanárok esetében, annak reményében, hogy a magasabb teljesítményre törekvés minden szempontból gyümölcsöző eredményeket hoz, szellemi és anyagi értelemben egyaránt. Ennek a célnak a megvalósítását szolgálja a jelenlegi eredmények fejlesztése az alapoktatás, a különböző szintű érettségikre, szakmai vizsgákra és nyelvvizsgákra, a tanulmányi versenyekre való felkészítés vonatkozásában. Kiemelten fontos ezeken a területeken a színvonal emelése, a programok racionalizálásával, különösképpen a tanári és a tanulói motivációs szint emelésével, a differenciált értékelés következetes érvényesítésével. Fontos lépés lehet az országos tehetségpontok hálózatához való csatlakozás, az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása, a megyeszékhelyi és a kaposvári egyetemi tudáskapacitás bevonása az iskola fejlesztő rendszereibe. A legtehetségesebb diákok számára több tantárgyi, szaktárgyi, szakmai, illetve műveltségi területen lehetővé kell tenni a tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülést. Támogatni kell az önképzőköri önálló kutatások megvalósítását, akár diákok kezdeményezésére is. A fejlesztő 14
programok sikere érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az alapkompetenciák magas szintű elsajátíttatása mellett a speciális és szakmai kompetenciák szintjének emelésére, az emelt szintű érettségi vizsgák több tárgyból történő sikeres letételére. Tudatossá kell tenni a tanártovábbképzés rendszerét, ismerjék meg és alkalmazzák az új oktatási módszereket; támogatni kell, hogy több tanárunk rendelkezzen tehetséggondozó tanúsítvánnyal. Elő kell segíteni, hogy az oktatásban részt vevő tanárok a szakmájukhoz közel álló tudományos területen kutatómunkát végezhessenek, időnként publikálják eredményeiket, egy-egy konferencián előadók legyenek. A tanulási eredményesség hosszú távú fokozása azonban, meggyőződésem szerint, csak a teljes személyiség fejlesztési koncepciója keretén belül valósítható meg. Minőségi cél lesz ezért az is, hogy az iskola a „szellemi táplálékok” nyújtása mellett lelki és fizikai szinten is elősegítse a diákok fejlődését. Ezt szolgálja a holisztikus szervezetfejlesztési koncepció, amelynek keretén belül különös hangsúlyt kap az átlátható és gyors kommunikációs rendszer, valamint a közösségi élet erősítése, egyúttal a sportélet gazdagítása, a rendszeres testmozgás és a sportversenyek szép hagyományának továbbvitele.
A feltételek biztosítása A célok megvalósításához az intézményegységek számára biztosítani kell a szükséges feltételeket, mind fizikai, mind lelki-szellemi értelemben. Fontos szempont a környezetbarát munkahely megteremtése, az itt dolgozó és tanuló emberek intézményi komfortérzetének növelése a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Olyan termekre van szükség a modern iskolában, amelyek könnyedén átalakíthatóak az alternatív képzési módszerek igényeinek megfelelően, ahol a frontális oktatás helyett megvalósítható a kooperatív feladatvégzés, a projektmunka csoportokban, vagy akár egy-egy drámapedagógiai foglalkozás. A tantermeket, a tanári szobákat és a folyosókat olyan berendezési tárgyakkal kell ellátni, amelyek segítik az oktatás-nevelési folyamatot, esztétikailag ízlésesek, barátságos légkört sugároznak. Több szobanövényt szeretnék az épületekbe, kihasználva előnyös tulajdonságaikat, oxigéntermelésüket, párásításukat, hangulatjavító hatásukat, károsanyagmegkötő képességüket. Ezek gondozása, meghatározott rend szerint, minden iskolai polgár tudatosan vállalt feladata, ugyanúgy, ahogy a teljes iskolai környezet folyamatos felelős rendben tartása. A környezettudatosságot minden tekintetben alkalmaznunk kell. Ezért csökkenteni kell a papírhasználatot, tovább racionalizálva a tanári fénymásolás gyakorlatát, kétoldalas nyomtatásokat, akár füzetelrendezést használva. Amit lehet, azt nem kell kinyomtatni, hanem elektronikusan kell dokumentálni. Az iskolai alapdokumentumoknak, munkaközösségi munkaterveknek, tanterveknek, ütemterveknek elérhetővé kell válniuk az iskolák belső hálózatán elektronikusan (akár otthonról is) minden kolléga számára. A már nem használható papírt szelektíven kell gyűjtenünk. Cserélhető betétű, utántölthető írószereket kell beszereznünk. Az irodatechnikai berendezések használatánál az energiatakarékossági szempontokat a jövőben fokozottan figyelembe kell venni. Ezekkel az apró változtatásokkal is jelentős pénzösszegeket takaríthatunk meg, de ami ennél is fontosabb, diákjaink szemléletmódját tudjuk ezzel a példamutatással alakítani. A tantermek, szaktantermek, szertárak, valamint az idegen nyelvi termek felszereléseit felül kell vizsgálni a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben előírtaknak megfelelően, s ezeket is meg kell újítani, a nevelőmunkát segítő, az egészség- és munkavédelmi eszközök tekintetében.. A könyvtárak felszerelésével kapcsolatban hasonló a helyzet: egyrészt meg kell felelni a törvényi előírásoknak, másrészt a saját képünkre kell formálnunk a könyvtárat, mint olyan helyiségét az iskoláknak, amely nem pusztán könyvraktár, hanem élő „tudásközpont”, az iskolák egyik legizgalmasabb szellemi csomópontja. Olyan könyvtárat szeretnék intézményeinkben, amely vonzza a diákságot és a helyi közösséget, és segít az olvasásra nevelés újraerősítésében. Az integrált könyvtári program segítségével elsőként a középiskolában meg kell oldani, hogy a kölcsönzés is számítógép segítségével történhessen. A számítógépes katalógus ne csak a belső – könyvtári – hálózaton legyen elérhető, hanem az interneten keresztül is. Középiskolai szinten még kevés könyvtár tudja az OPAC (nyilvános számítógépes könyvtári katalógus) használatát biztosítani, ezért ezt nagy előrelépésnek tekinthetnénk. Szolgáltatásaink minőségét is javíthatjuk mindezzel, hiszen felhasználóink, a tanárok és diákok, ennek megvalósításával, akár otthonról is, kényelmesen tudnak majd tájékozódni könyvtári állományunkban, előjegyezhetnek, valamint a saját kölcsönzéseiket is figyelemmel tudják kísérni. A fontosabb könyvtári információknak szerepelniük kell az iskolák honlapján, a nyitvatartási időktől a használati szabályzatig.
15
Ahhoz azonban, hogy programunk céljait megvalósítsuk, a tárgyi feltételeken kívül, a legfontosabbak azok a lelki-szellemi tényezők, amelyek elsősorban a tanárokon és az intézmény/iskola vezetésén múlnak. Az iskola „lelkisége” az érzelmi intelligencia számos összetevőjéből áll elő, amelyekről ma már jól tudjuk, hogy az ember boldogulásához fejlesztésük legalább annyira fontos, mint hogy megtanulja előteremteni a mindennapi betevő falatot. Ezt a tudást viszont csak olyan tantestület képes átadni, amelyre eleve jellemző az E.Q. magas foka. Intézményvezetői munkám során fontos feladatomnak tekintem a kimagasló szaktudás mellett a gazdag érzelmi világú, kimagasló érzelmi intelligenciával rendelkező tanárok kiválogatását illetve fejlesztésük lehetőségének megteremtését az érintett intézményegység-vezetők és a tankerületi igazgató bevonásával.
A nevelés-oktatás rendszere Az iskola pedagógiai programja szerint, az iskolában folyó oktató-nevelő munka általános célja a tanulók személyiségfejlődésének elősegítése, amely a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósul meg a korszerű, szaktárgyakba és szakmai tárgyakba rendeződött művelődési anyag feldolgozása és elsajátítása során, megalapozva az általános műveltséget, szolgálva a tankötelezettség teljesítését. Egyúttal feladatunk a kétszintű érettségi vizsgákra, a szakmai vizsgákra, illetve a továbbtanulásra, a helyes életvezetésre, ön- és emberismeretre, kommunikációra és konfliktuskezelésre való felkészítés, lehetővé téve, hogy a tanulók hozzájuthassanak ahhoz a tudásanyaghoz, amelyet pedagógiai programunk, helyi, központi kerettantervekre épített tanterve előír. A következő években fokozott figyelmet kell fordítani, az eredményes oktatás-nevelési folyamat biztosítása érdekében, a gyermek- és ifjúságvédelemre, a prevenciós, illetve problémakezelési feladatokra. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, vagy a más okból veszélyeztetettek, problémáinak kezelésében – ha pedagógiai eszközökkel ezek nem szüntethetőek meg – tudatosabban együtt kell működünk a megfelelő képzettségű és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatására külön figyelmet kívánok fordítani. Komoly hangsúlyt kell fektetnünk az iskolai agresszivitás megelőzésére, illetve kezelésére, különös gonddal a szakiskolai képzésben. Hazánkban az elmúlt években, a növekvő társadalmi problémák hatására, megnőtt az iskolai agresszió. Értekezleteken, módszertani megbeszéléseken foglalkoznia kell a tantestületnek a problémával, fel kell tárni az iskolai agresszió lehetséges formáit, következményeit, érdemes lesz megismertetni a kollégákat a konfliktuskezelés hatékony és új módszereivel, az „EMK” (erőszakmentes kommunikáció) elméletével és gyakorlatával. A Zrínyi intézményegységeibe eltérő képességű gyerekek járnak, az adatok, a kompetenciamérések azt mutatják, hogy évek óta emelkedik azon tanulók száma, akik tanulási gondokkal küzdenek. Ezért fontos feladat, hogy ismerjük meg tanulóink tanulási szokásait, igyekezzünk minél hamarabb kiszűrni a nehézségekkel küzdőket. A helyzetfelmérés eredményeire támaszkodva évközben csoportos és egyéni – rendszeres és eseti felzárkóztató foglalkozásokat kell szerveznünk. Veszélyeztető tényezőként jelenik meg nagyon sok mai fiatalnál az életcél hiánya, a kortársak negatív hatásai, az agresszivitás, az italozás, a kábítószer fogyasztás terjedése. Az osztályfőnöknek nagyon őszinte és bizalmon alapuló kapcsolatot kell kialakítani osztályával, hogy a gyerekek súlyos problémáikkal is merjenek hozzá fordulni. Magas empátiaszinttel rendelkező, nyitott szemléletű fiatalokat akarunk kibocsátani iskoláinkból. Cél az alapvető társadalmi, erkölcsi normák fiatalokkal való megismertetése, elfogadtatása, annak felismertetése, hogy az erkölcsi értékrendszerhez történő alkalmazkodás közös társadalmi érdek, és egyúttal ennek mindenki lehet haszonélvezője. Törekednünk kell arra, hogy megértessük fiataljainkkal a munka szerepét és jelentőségét az egyén és a társadalom életében. Ennek érdekében – az új oktatási törvényekkel összhangban – ki kell alakítanunk az önkéntes munka rendszerét. Meg kell találni azokat az értelmes feladatokat – az iskola környezetében is –, amelyeknek az ellátása beletartozhat a diákok felvállalható tevékenységi körébe
16
Iskolafejlesztési perspektívák A továbbfejlődés záloga ma már egyértelműen nem a növekedésben rejlik, hanem a minőségi fejlesztő munkában. Ehhez innovatív szemléletre van szükség, amelyben a kreativitás, a forrásfeltárás, a hálózatépítés és a következetes építkezés kaphat kiemelkedő szerepet. Távlati speciális fejlesztési terveim között szerepel mindazoknak a fenntartható képzési programoknak a támogatása, amelyek a fenti stratégiai és minőségi célokat szolgálják. Az eredményesség mutatói Az eredményesség egyik fontos fokmérője a nemzetközi összehasonlítást kínáló kompetenciamérés, amely azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely nélkülözhetetlen további fejlődésükhöz. A felmérések tesztjei ezért – a korszerű nemzetközi mérésekhez hasonlóan – nem a tantervi követelmények teljesülését mérik elsősorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani. Zöld= az országos átlagnál jobb vagy azzal azonos.
Szövegértés 6. osztály - országos kompetenciamérés - átlageredmények
Iskola/év
2008
2009
2010
2011
2012
Almamellék
n.a.
n.a.
1558
1431
1316
Dencsháza-Hobol
n.a.
n.a.
1530
1438
1418
Istvánffy
554
569
1605
1450
1546
Kétújfalu
n.a.
n.a.
1382
1410
1415
Mozsgó
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
1374
Nagydobsza
n.a.
n.a.
1335
1335
1338
Nagypeterd
n.a.
n.a.
1518
1357
1587
Somogyapáti
n.a.
n.a.
1326
1189
1337
Szentlászló
n.a.
n.a.
1469
1465
1288
Tinódi
511
518
1476
1487
1513
Országos átlag
519
513
1483
1465
1472
17
Szövegértés 8. osztály - országos kompetenciamérés – átlageredmények Iskolák/év
2008
2009
2010
2011
2012
Almamellék
n.a.
n.a.
1531
1544
1563
Dencsháza-Hobol
n.a.
n.a.
1412
1492
1412
Iskolák/év
2008
2009
2010
2011
2012
Istvánffy
512
482
1601
1651
1601
Kétújfalu
n.a
n.a.
1484
1516
1427
Mozsgó
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
1421
Nagydobsza
n.a.
n.a.
1401
1465
1377
Nagypeterd
n.a.
n.a.
1483
1478
1495
Somogyapáti
n.a.
n.a.
1363
1404
1374
Szentlászló
n.a.
n.a.
1587
1483
1612
Tinódi
476
502
1577
1587
1526
Országos átlag
506
502
1583
1577
1472
Matematika 6. osztály - országos kompetenciamérés - átlageredmények Iskolák/év
2008
2009
2010
2011
2012
Almamellék
n.a.
n.a.
1466
1396
1369
Dencsháza-Hobol
n.a.
n.a.
1471
1796
1460
Istvánffy
514
549
1609
1466
1594
Kétújfalu
n.a
n.a.
1473
1343
1405
Mozsgó
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
1411
Nagydobsza
n.a.
n.a.
1304
1330
1367
Nagypeterd
n.a.
n.a.
1588
1538
1511
Somogyapáti
n.a.
n.a.
1315
1240
1377
Szentlászló
n.a.
n.a.
1474
1570
1438
Tinódi
479
474
1469
1456
1530
Országos átlag
499
489
1498
1486
1489
18
Matematika 8. osztály - országos kompetenciamérés - átlageredmények Iskolák/év
2008
2009
2010
2011
2012
Almamellék
n.a.
n.a.
1775
1871
1571
Dencsháza-Hobol
n.a.
n.a.
1524
1682
1524
Istvánffy
512
482
1601
1727
1760
Kétújfalu
n.a.
n.a.
1462
1531
1463
Mozsgó
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
1428
Nagydobsza
n.a.
n.a.
1339
1375
1377
Nagypeterd
n.a.
n.a.
1778
1563
1708
Somogyapáti
n.a.
n.a.
1362
1379
1404
Szentlászló
n.a.
n.a.
1747
1763
1592
Tinódi
469
469
1585
1556
1550
Országos átlag
497
484
1498
1600
1612
19
10. osztály, országos kompetenciamérés - átlageredmények
2010
2011
SzövegIskolatípus
2012
Szöveg-
Mat.
Mat. értés
SzövegMat.
értés
értés
Gimnázium
1574
1644
1465
1720
1642
1645
Országos átlag
1696
1735
1724
1723
1757
1706
Szakközépiskola
1507
1557
1564
1567
1515
1495
Országos átlag
1599
1612
1624
1604
1616
1592
Szakiskola
1371
1359
1404
1446
1400
1360
Országos átlag
1446
1399
1456
1417
1441
1397
20
Ugyancsak fontos mutatók az érettségi eredmények:
Gimnázium - érettségi eredmények középszinten a rendes vizsgaidőszakban
2008
2009
2010
2011
2012
Matematika - vizsgázók száma
22
36
35
30
27
Százalék átlag
39,18
49,94
34,89
47,10
37,19
Osztályzat átlag
2,50
3,11
2,40
3,00
2,44
Magyar nyelv és irodalom vizsgázók száma
29
35
35
29
Százalék átlag
58,10
64,60
59,66
65,38
27
Osztályzat átlag
3,48
3,91
3,63
3,83
3,22
Történelem - vizsgázók száma
29
34
33
29
25
Százalék átlag
59,14
62,59
51,67
61,10
55,04
Osztályzat átlag
3,55
3,82
3,24
3,66
3,36
Angol nyelv - vizsgázók száma
15
14
16
20
17
Százalék átlag
66,80
59,93
40,44
47,20
51,35
Osztályzat átlag
4,00
3,64
2,62
3,00
3,12
Német - vizsgázók száma
12
10
15
6
10
Százalék átlag
49,33
56,00
50,47
46,83
53,10
Osztályzat átlag
3,08
3,40
3,27
3,00
3,10
Biológia - vizsgázók száma
2
6
4
4
4
Százalék átlag
65,00
59,17
46,50
44,75
59,50
Osztályzat átlag
4,00
3,67
3,00
2,75
3,75
Fizika - vizsgázók száma
5
5
4
4
Százalék átlag
62,00
56,80
59,50
49,00
Osztályzat átlag
3,80
3,60
3,50
3,00
Informatika - vizsgázók száma Százalék átlag Osztályzat átlag Kémia - vizsgázók száma
4 51,50 3,25 4
Százalék átlag
57,75
Osztályzat átlag
3,50
Földrajz - vizsgázók száma
19
21
16
17
8
Százalék átlag
52,58
56,81
65,00
55,76
51,38
Osztályzat átlag
3,26
3,52
3,94
3,35
3,25
21
Szakközépiskola - érettségi eredmények középszinten a rendes vizsgaidőszakban
2008
2009
2010
2011
2012
Matematika - vizsgázók száma
52
37
39
32
76
Százalék átlag
32,46
37,78
26,33
37,38
30,30
Osztályzat átlag Magyar nyelv és irodalom vizsgázók száma Százalék átlag
2,19
2,49
2,05
2,53
2,14
55
39
39
32
80
46,33
47,13
35,56
41,25
43,25
Osztályzat átlag
2,95
2,97
2,46
2,72
2,76
Történelem - vizsgázók száma
56
39
31
79
Százalék átlag
52,05
39
41,59
44,58
38,94
Osztályzat átlag
3,21
2,85
2,72
2,68
2,59
Angol nyelv - vizsgázók száma
38
26
29
25
47
Százalék átlag
40,34
36,08
27,48
44,64
38,32
Osztályzat átlag
2,66
2,46
2,14
2,88
2,60
Német - vizsgázók száma
18
12
10
7
Százalék átlag
39,67
33,00
38,00
24,71
39,23
Osztályzat átlag
2,56
2,17
2,60
2,00
2,58
Biológia - vizsgázók száma
15
4
11
7
Százalék átlag
38,13
34,00
44,45
28,29
Osztályzat átlag
2,60
2,25
2,73
2,14
Fizika - vizsgázók száma
1
Százalék átlag
64,00
Osztályzat átlag
4,00 7 33,14
Informatika - vizsgázók száma
2,29 Kémia - vizsgázók száma
1
Százalék átlag
36,00
Osztályzat átlag
2,00
Földrajz - vizsgázók száma
4
9
2
22
Százalék átlag
52,25
42,44
25,00
39,68
Osztályzat átlag
3,25
2,67
2,00
2,64
A fenti mutatók alapján indulhat el az a fejlesztő munka, amelyet a kollégák bevonásával szeretnék megvalósítani a következő öt esztendőben. Az összehasonlító vizsgálatokban, a fejlesztési feladatok meghatározásánál kiemelt jelentőségük lesz a szocializációs és motivációs háttér-változóknak!
Ellenőrzés, értékelés, minőségirányítás Az értékelési és ellenőrzési feladatok végrehajtása az intézményvezető egyik kiemelkedően fontos munkája. Éppen ezért arra kívánok törekedni, hogy ennek a feladatkörnek érthető, világos, áttekinthető rendszere legyen az iskolában, amely az igazságosság szellemében működik. A Zrínyi állami iskolaként, a magyar közoktatás rendszerében helyezkedik el, ezért a magyar törvények szerint kell kialakítani az értékelési rendszerét is. A belső ellenőrző, értékelési rendszernek négy fő területe van. A tanulók és a pedagógusok munkájának értékelése, a tantervértékelés és az intézményértékelés, illetve a pedagógiai program értékelése. A tanulók munkájának értékeléséhez tartozik a felvételi rendszer, az évközi, félévi, év végi osztályzások és a szakmai, valamint az érettségi vizsga rendszere. A felvételiknek fokozott 22
jelentőséget kell tulajdonítanunk a közeljövőben, az új törvények betartása és a minőségi célok megvalósítása érdekében. A gimnáziumi osztályokba jelentkezőknek központi írásbeli felvételi vizsgát kell tenni magyar nyelvből és matematikából. Javaslom a tantestületnek, hogy a jövőben a központi írásbeli mellett iskolai szóbeli és/vagy írásbeli felvételi vizsgát tegyenek a tanulók. Azok a tanulók, akik a magyar nyelv és matematika központi írásbelin nem érik el az ötven százalékot, nem kaphatnak behívást a szóbeli vizsgára, nem kerülhetnek felvételre. Az egyes tantárgyak szóbeli felvételi feladatsorait a szaktanári munkaközösségek állítsák össze és értékeljék. (A témaköröket minden évben az iskola honlapján hozzuk nyilvánosságra.) Javaslom, hogy fokozott PR munka segítségével segítsük elő a Program népszerűségének növekedését, hogy valóban a legrátermettebbek és legrászorultabbak kerüljenek be a gimnáziumi tagozatunkra. A bejutási határt (7. év végi és 8. félévi átlag – a készségtárgyak kivételével) 4,00-nál húzzuk meg. A szakközépiskolai tagozat esetében javaslom, hogy a bejutási határ (7. év végi és 8. félévi átlag – a készségtárgyak kivételével) 3,0 legyen. A szakiskolába való bejutás lehetőségeit ne korlátozzuk. az esélyt mindenkinek meg kell adni, ezért is kell részt vennünk a Híd programokban. A tanulói teljesítmény értékelésének szakmai, szaktárgyi és pedagógiai, metodológiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Az ő feladata az, hogy értékelési rendszerét objektívvé, egységessé és megbízhatóvá tegye, és a tanulók számára egyértelműen megvilágítsa az értékrendszer alapjául szolgáló követelményrendszert. Az értékelés alapvető célja, hogy a tanulók személyisége, önértékelési rendszere fejlődjék, és a következetes, egységes értékelési rendszer segítségével kialakuljon bennük egy egészséges versenyszellemben folyó, önálló tanulásra ösztönző igény és ambíció. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a szaktanár a tanuló valamennyi megnyilvánulását szóbeli vagy írásbeli értékeléssel kísérje, s az érdemjegyekről folyamatos tájékoztatást adjon a tanulóknak. A tanulók teljesítményét a tanéven keresztül folyamatosan adott érdemjegyekkel, illetve szóbeli véleményezéssel tantárgyanként külön-külön kell értékelni. A szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyek, a szóbeli véleményezés, valamint a tanuló hozzáállásának gondos pedagógiai mérlegelésével állapítja meg a szaktanár a tanuló félévi, illetőleg év végi osztályzatát. A tanuló csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha valamennyi tantárgyból teljesíti a tantervek által előírt követelményeket. Nem osztályozható az a tanuló, aki túllépi a törvényileg előírt hiányzási óraszámokat. Fokozott figyelmet kívánok fordítani a hiányzások indokoltságának ellenőrzésére, a következmények betartatására. Az intézményvezetőkkel együtt az osztályfőnökökkel rendszeressé kívánom tenni, negyedévenként, a személyre szóló elemző beszélgetéseket, amelyek során a diákok személyiségfejlődési és tanulmányi előmenetelét, hiányzásainak indokoltságát és magatartási értékelését végezzük el, amely nyomán igazgatói értékeléseket kívánok megfogalmazni adott esetekben, akár pozitív, akár negatív szélsőségek esetén, amelyet az intézményegység-vezetőn keresztül a szülővel is közölni kívánok. A mérések alapján követhetjük nyomon az adott diák egyéni tanulási profiljának alakulását (pl. rajzolt tanulói kompetencia térképek segítségével). Az egyéni tanulási profilba beletartoznak a tanuló hozott és a méréseken elért eredményei, valamint azok összehasonlítása a helyi és országos átlagokkal. Az értékelési profil összeállításánál figyelembe vehetjük az országos központi matematika és szövegértés eredményeket, a matematika, szövegértés és egyéb felvételi eredményeket, a 9. osztályos év végi idegen nyelvi eredményeket, a 10. osztályos, országos matematika és szövegértés eredményeket, a 11-12. osztályos év végi, valamint a szakmai vizsgák és az érettségi eredményeit. A pedagógusok értékelésének rendszerét szintén ki kell dolgozni a Zrínyiben. A 1992. évi XXXIII. tv. 40. § és a 2005. évi CXXXIX. törvény 165. § (3) közalkalmazottak jogállásáról úgy rendelkezik, hogy vezetőként kötelező meghatározott időnként minősíteni, illetve a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat (hatályos: 2006. március 1-jétől). A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A törvényi elvárásokon kívül, köztudottan hiányzik az objektív tanárértékelési rendszer a magyar oktatás egészéből. Az új oktatási vezetés éppen ezért több olyan megoldással kísérletezik, amelyek betölthetik ezt az űrt. Azért is nagy szükség lenne erre, mert a minőségi preferenciáknak, a differenciált bérezésnek és a humán erőforrás gazdálkodás egészének is ez lehet az alapja. A legfontosabb a tanári munka megbecsülésének előmozdítása, a minőség felmutatása, értékelése és díjazása. Egyúttal a tanártovábbképzések irányának meghatározásában is szerepet játszhat a rendszer elfogadása, bevezetése és finomítása. Célom, hogy a pedagógus munkájának értékelése ne egyszemélyi döntés, illetve megítélés tárgya legyen, hanem széleskörű, minél több oldalról megvizsgált és véleményezett eljáráson alapuljon. A tantestület csak úgy képes jól és hatékonyan, a tanulók érdekeinek és céljainak leginkább megfelelően dolgozni, ha egységes célkitűzéseket egységes színvonalú munkával próbálnak elérni. 23
Feltétlenül szükséges ezért, hogy a nevelőtestületen belüli szakmai munkaközösségek az egyéni mindennapos munka mellett közösen megállapított és elfogadott oktatási célokat és színvonalat képviseljenek. A tanári értékelés rendszerén kívül továbbá fontos szerepet játszhat ezen a területen a tanári önfejlesztés programja. A helyi tanterv értékelésének három fázisa van. A bevezetés előtti fázis, amikor a munkaközösségek által elkészített egyes tantárgyi tanterveket értékeljük – ennek szakmai korrektségéért a szakmai munkaközösség és annak vezetője felelős –, csakúgy, mint azért, hogy a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek és a helyi tantervi követelmények fedjék egymást, a választott tanítási módszerek és eszközök megfelelőek legyenek, az összeállított tanterv megfeleljen a tantestület felkészültségi fokának, pedagógiai beállítottságának és az iskola tanulói igényeinek. A közbülső értékeléskor a statisztikai, kvantitatív vizsgálódás mellett feltétlenül kell kvalitatív elemzést is végezni, mely során beszélgetések, interjúk, közvetlen tapasztalatok útján lemérhető a helyi tanterv addigi működésének milyensége és minősége. A tanterv értékelésének harmadik fázisa az utólagos értékelés, amely során a tanterv működőképességét, hatékonyságát ellenőrizzük. Természeténél fogva erre az értékelésre csak egy-egy oktatási ciklus befejezése, lezárása után kerülhet sor. Az intézményértékelésnek, illetve a pedagógiai program értékelésének célja, hogy az intézmény vezetése és nevelőtestülete ellenőrizze, hogy a pedagógiai programban kitűzött célokat sikerült-e megvalósítani, az abban kijelölt oktatási–nevelési értékeknek megfelel-e az az út, amelyen az iskola halad. Az intézmény és az intézményegységek értékelésére minden tanév végén sort kell keríteni a nevelőtestületi tanévzáró értekezleten. Az intézményértékelés folyamán a gazdasági vezető aktív közreműködésével át kell tekinteni, és értékelni kell az iskola szakmai és pénzügyi normáinak összefüggését, az esetlegesen végrehajtott fejlesztéseket, illetve azok elmaradásának anyagi, személyi vagy egyéb objektív okait, és a meglévő keretek felhasználásának helyességét. Az intézmény értékelés részletes szabályait és a megvalósítás fázisait az intézményi minőségirányítási programban kell részletesen meghatározni. Az iskolai kommunikációs struktúra fejlesztésének tervezése Az iskola szervezeti kultúrájának egyik legfontosabb összetevője a szervezet minden irányú kommunikációja. Hiszem, hogy igazgatóként a kölcsönös érdekegyeztető kommunikáció gyakorlatának terjedését kell elősegítenem, olyan légkör kialakításával, amelyben az intézményegységek minden szereplője, a tanároktól, a diákokon át, a munkatársakig és a szülőkig, el tudnak érni engem, és el tudják érni, meg tudják szólítani a másik felet, a modern infokommunikációs eszközök alkalmazása révén is. Ízlésem szerint, a „mi iskolánkban” jellemzőnek kell lennie a kulturált kapcsolatfelvételnek, az egyeztető kommunikációnak, a játékszabályok tisztázásának a fenti résztvevőkkel. Tudom, hogy példamutató beszédmóddal követhető mintát kell adni arra, hogy mikor és hogyan lehet személyes kapcsolatba lépni, párbeszédet kezdeményezni és folytatni velem, illetve egymással. Viselkedésemmel megfelelő támpontot kell adnom a kollégáknak és a tanulóknak ahhoz, hogy alkalmasnak tartom-e a szituációt a kommunikációra. Igaznak kell lennie ennek az iskolai tanórákra is. Tudatosan kell teremteniük a tanároknak tanári segítséget igénylő, illetve azt korlátozó tanulásszervezési helyzeteket, hogy fokozzák ezzel is az együttműködés tanulását, az autonómiaszint fejlesztését. Közvetlen beszélgetési alkalmakat kívánok teremteni az iskolai szervezet minden tagjával, kölcsönös bizalmon alapuló párbeszédet folytatva velük. A kommunikáció hálózata Egyúttal fontosnak tartom, hogy az intézményi/iskolai kommunikáció informatív legyen, jól működjön a tájékoztatás minden csatornája, mindenki kapja meg mindazokat az aktuális információkat, amelyek iskolai / osztálybeli életük, tanulmányi előmenetelük szempontjából fontosak lehetnek. Legyen egyértelmű és érthető az információátadás. Be kívánom avatni a kollégáimat az adott vezetési folyamatok céljaiba, hogy ismerjék és értsék szándékaimat, lássák, hogy milyen szervezetirányítási lépéseket tervezek, világossá kívánom tenni, hogy mit miért teszek. Minden támpontot meg kívánok adni, amelyek eligazíthatják az iskola valamennyi polgárát az együttműködés lehetőségeiről a tanórákon és azokon kívül. Tudatosítani szeretném mindenkivel az iskolákban az alkalmazott vezetői munkaformák és a teljesítmények ellenőrzésének rendszerét. Egyeztetni kívánom a tanárokkal, a tanulókkal és a dolgozókkal a teljesítményértékelés tényét, időpontját, módszereit és formáit. A kommunikációs hálózat fontos szereplői a diákok. Véleményem szerint, a diákönkormányzat tagjainak nemcsak a tanulók érdekeinek képviseletét kell ellátniuk, hanem lehetőségük van arra is, hogy az iskola életébe hathatósabban beleszóljanak, a fejlesztési folyamatoknak ötleteikkel, 24
felelősségvállalásukkal, önkéntes munkájukkal aktív részesei legyenek. A diákönkormányzat, a jogszabályokban megfogalmazott módon, élhet azzal a jogával is, többek között, hogy minden évben meghatározza egy tanítás nélküli munkanap programját (pl. sportnap, környezetvédelmi nap, csillagtúra stb.). Fontos lesz a közeljövőben az is, hogy az új házirend módosításakor, elfogadásakor egyetértési jogát alkalmazza. Ez az egyetértési jog a legfontosabb joggyakorlási lehetőségük, hiszen a diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata nélkül nem léphet ez életbe. Egyúttal elvárható, hogy a diákönkormányzat vállaljon szerepet az iskolai hagyományok ápolásában, a színvonalas diákélet megszervezésében, az iskolai élet során felszínre kerülő problémák kezelésében. Ez a fórum fontos színtere kell, hogy legyen a demokráciára nevelésnek, és az állampolgári érdekérvényesítési technikák megtanulásának. A pedagógusok munkavállalói jogérvényesítését látják el a pedagógus szakszervezetek. A Zrínyiben is működik ilyen szakmai jellegű szakszervezet. Tevékenységét, a jogszabályok által biztosított módon támogatni kívánom. Ennek feladata az érdekegyeztetésben való részvétel. Képviselőikkel, akik a kibővített iskolavezetőségi értekezletek állandó résztvevői, korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszem, amely nyilván nem lesz vitamentes, de hiszek az asszertív kommunikáció lehetőségében, bízom abban, hogy mindig találunk olyan megoldást, amely jogszerű és humánus is lehet egyszerre. A tisztségviselők véleményezési, egyetértési jogkörét igyekszem biztosítani. A törvénynek megfelelően működnie kell az iskolában közalkalmazotti tanácsnak is, amely minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet és kaphat, amely összefügg a munkavállalók munkaviszonyával, gazdasági és szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépéssel. A visszajelzések rendszere Alapcélomnak tekintem a visszajelzések pontos rendszerének kialakítását. Az alapvető szakmai nézőpontok alapján figyelembe kívánom venni a különböző iskolai csoportokra, közösségekre jellemző objektív – közösségi, illetve egyéni – szükségleteket. Ehhez fontos segítséget kell nyújtania a közösen kialakított és elfogadott minőségértékelési rendszernek. Egyúttal tekintetbe kívánom venni a szülői visszajelzéseket is. A szülők és az iskola kapcsolatát több szinten is szorosabbra kívánom alakítani a mostaninál. Közvetlenül szeretnék tájékozódni az irányítással kapcsolatos tanári, tanulói és szülői elvárásokról, igényekről. Szabályos időközönként visszajelzést kérek a tanároktól, a tanulóktól és a szülőktől, mellyel lehetővé kívánom tenni, hogy kifejtsék szakmai tevékenységemre irányuló véleményüket, illetve álláspontjukat. Az együttműködő kommunikációs hálózat létrejöttéhez elengedhetetlen feltétel az objektivitás elvének alkalmazása. Szakmai alapon, elfogulatlanul kívánok közelíteni a Zrínyi polgárainak objektív – közösségi, illetve egyéni – szükségleteihez. Konstruktív kommunikáció Ahogy már korábban jeleztem, minden szempontból a konstruktív megoldásokra szeretnék törekedni intézményvezetői működésem során. Ezért fontos, hogy a megfelelő időben bevonjam a tagintézményvezetőkön keresztül az iskola polgárait – tanárokat, diákokat és munkatársakat, valamint időnként a szülőket és támogatókat is – a felmerülő problémák feltárásába, a megoldási módok meghatározásába. A vezetési, illetve pedagógiai problémák feltárása, a megoldások kidolgozása során körültekintően figyelembe kívánom venni az iskolai partnerek természetes emberi szükségleteit, igényeit. Én is igyekszem őszintén kifejteni a kollégák és a tanulók előtt saját nézeteimet, véleményemet, megoldási javaslataimat. Hiszek a nyílt, játszmamentes kommunikáció hosszú távú sikerében. Ezért kívánok teret adni a tanárok és a tanulók véleményének és megoldási javaslatainak is, szeretném, ha elhinné mindenki az iskolában, hogy érdemes alternatív megoldásokat keresni a problémák megoldására. Ezzel mintát kívánok adni a konstruktív problémamegoldó gondolkodásra, hiszen a magam számára is tanulási lehetőségnek tekintem a munkatársak és a tanulók véleményét, javaslatait. Módszeresen gondoskodni kívánok róla, hogy egy-egy problémát, illetve megoldási javaslatot, több szempontból is mérlegeljenek. Igyekszem nyíltan kezelni a problémamegoldó folyamatok eredményeit, folyamatosan tájékoztatni kívánom a kommunikációs partnereimet, mi az, amit figyelembe tudok venni a javaslataikból. Mindazonáltal, a releváns megoldások kiválasztása után, a döntéseimért vállalom a felelősséget. 25
Az osztályfőnöki kulcsszerep A kommunikációs kultúra fejlesztésének szempontjából, az igazgató/intézményegység-vezető mintaadó szerepe mellett, kulcsszerepük van az osztályfőnököknek. Ők teremtik meg a tanulók osztályközösségi létének kereteit. Ők a különböző szintű személyes kapcsolatok segítői, fejlesztői. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Az osztályfőnökök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodásuk nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. Szaktudásuk mellett általános tájékozottságuk, problémafelismerő és feldolgozó képességük segíti őket abban, hogy a középiskolai fejlesztés sokrétű tevékenységét magas szinten valósítsák meg. Az osztályfőnöki szerepben dominál a nevelői oldal. E feladat sikeres ellátásának alapfeltétele az, hogy ezt a „missziót” vállaló tanár szeresse a gyerekeket. Ezt az alapelvet messzemenőkig érvényesíteni kívánom. Csak olyan kolléga lehet osztályfőnök, aki képes „Ember” is lenni amellett, hogy kiváló szakember. Tudniillik ő lesz az a példakép, aki hiteles személyiségként, példájával befolyásolja egy-egy diák egész életét. Ő az, aki az osztálytermi környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására nevel, s ezzel megtanítja a környezethez való viszony alapnormáit. Ő az, aki az oktatási feladatokon túl a mindennapi problémák felismerésére, az életmódminták elemzésére, a megoldások keresésére tanít, amely tevékenység kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére. Külső kapcsolatrendszer A konstruktív együttműködés elvén működő iskola külső kapcsolatainak alakítása szintén fontos feladat, hiszen az újabb és újabb kommunikációs hálózatok világában nem lehet már sokáig sikeresen fenntartani az „elefántcsont-torony” elven működő iskolai szervezeteket. Természetesen törekedni kell az intézmény/iskola önálló arculatának megőrzésére, illetve fejlesztésére, autonómiájának erősítésére, de a sikeres működés záloga, a magas szintű pedagógiai tevékenység mellett, a külső kapcsolatrendszer erősítése, a nyílt kommunikáció elvének érvényesítése az iskola arculatépítésében is. Ennek érdekében létre kívánok hozni egy intézményi „PR-csoportot”, amelynek a feladata elsődlegesen a „bizalomépítés művészete” kell, hogy legyen. A külső kommunikáció szempontjából nagyon fontos az iskolák honlapjának szakszerű, naprakész és látványos működtetése. Az utóbbi időben sokat fejlődött a középiskola, az Istvánffy, Tinódi és a Konrád Ignác általános iskolák honlapja. Van azonban olyan intézményegység is, ahol nincs honlap, vagy csupán a körjegyzőség honlapján található az iskoláról információ. Az intézményvezető és tagintézmény-vezetők kiemelt feladata, hogy mindenhol legyen jól működő önálló arculatú, de egységes tartalmú és színvonalas weboldal. Iskoláinknak ott a helye a különféle közösségi oldalakon is. Megkerülhetetlen feladat az Enaplók fokozatos bevezetése. Naprakész információk, egységes anyagok, modern megjelenés, egyszerű kezelési mód, tartalmilag egymásra épülő szerkezet kell, hogy jellemezze ezt a kommunikációs felületet, mert ez napjainkban iskolaválasztást jelentősen befolyásoló „marketingeszköz”. Erősíteni kell a kapcsolatot természetes „szövetségeseinkkel” – a szülőkkel. Rengeteg potenciális lehetőség rejlik ebben a kapcsolatban, akár szellemi, akár anyagi oldalról. A fenntartóval kialakított kapcsolatot is szeretném továbbfejleszteni. Rendkívüli jelentőségűnek gondolom a kölcsönös és nyílt információcserét, az átláthatóság, tervezhetőség, biztonság szempontjából. A Zrínyi Szigetvár város és a járás iskolája is, ami büszke kötelezettségeket és jogokat biztosít számára. Ez alapján érdemes a helyi intézményekkel, a város vezetőivel, cégekkel, kórházzal, gyógyfürdővel és más szervezetekkel továbbépíteni a korábbi kapcsolatokat, természetszerűleg, elsősorban a gazdasági és kulturális területen. Szakmai és anyagi szempontból egyaránt gyümölcsöző lehet a pécsi és a kaposvári felsőoktatás, különösképpen a tanárképzés rendszereivel való kapcsolatfelvétel. A középiskolának és több intézményegységünknek hagyományosan jók a külföldi kapcsolatai, amely kapcsolatoknak rendkívül sok oktatási-nevelési hozadéka van. Ezek a lehetőségek a nyelvtanulási motivációnak és az önálló nyelvtanulási stratégiák fejlesztésének is hatékony eszközei. Célom, hogy a Zrínyi külföldi kapcsolatai tovább bővüljenek, erősödjenek.
26
Az iskolai „élményvilág” fejlesztésének tervezése A tanulási élmény természetének és mechanizmusának megértéséhez kiváló lehetőséget nyújt az az „élmény-modell”, amelynek kidolgozása Csíkszentmihályi Mihálynak, a Chicagói Egyetem pszichológia professzorának köszönhető, s amelyben kulcsszerep jut az „áramlás” (flow), a „szabadság” és a „kreativitás” fogalmainak, illetve az ezeket a képességeket mozgósítani tudó személyiségnek, tehát a tanárnak vagy akár egy igazgatónak. Karácsony Sándor, a jeles magyar filozófus és pedagógus szerint, a tanár olyan személyiség legyen, akiből „titokzatos áram módjára árad az őszinteség és a szabadság, aki egyformán tud adni és elfogadni”. Erre a nyitottságra és áramló energiára van szükség az iskolában ahhoz a minimumhoz, hogy a tanárnak „kiszolgáltatott” tanulók jól érezzék magukat (Csíkszentmihályi, 2001). A kreativitás mozgósítása Vezetési koncepcióm megvalósításához figyelemre méltó szempontokat kínál ez a rendszer, ha valóban a konstruktív változás élményének lehetőségeit látjuk benne. A flow-élmény megélésének lehetősége nagymértékben a kreativitási képesség mozgósításával van összefüggésben. Az élmény pedagógiai alkalmazásakor a spontaneitás működtetésével, a játék képességének mozgásba lendítésével, a felfedezés örömének átélésével kialakulhat az az új látásmódja az élet egy szeletének, amely révén sok ezer feleslegesnek tűnő próbálkozásból születhet meg az a kívánt tulajdonságokkal rendelkező magasabb rendű forma, amely tartós értékeket hordozhat. A szabadidő szervezése A hosszú távú magas szellemi és gyakorlati teljesítmény eléréséhez a teljes személyiség mozgósítására, fejlesztésére és egyensúlyának megteremtésére van szükség. Egy folyamatos versenyhelyzetben élő diák számára rendkívüli jelentősége van a szabadidő tartalmas eltöltésének. Korunk szórakoztató ipara ugyanakkor kemény manipulációs technikákat alkalmaz a fiatal közönség megnyerése érdekében. Ezek a lehetőségek könnyen eltérítik a „kereső korban” lévő fiatal embereket a tartalmas időtöltésektől, kétes értékű látványos csillogást nyújtva csupán. Az iskola közösségi életének megszervezése ezért olyan felelősségteljes feladat. A Zrínyi intézményeiben gazdag hagyományai vannak a kulturális életnek. A közösségi rendezvények, az énekkarok, a színpadi csoportok és az egyéb szabadidős csoportok működésének rendszere jó kezekben van. Az iskolára és a benne élőkre váró új kihívások azonban elgondolkodtatóak abból a szempontból is, hogyan lehetne a diákokat, és alkalomadtán a tanárokat is, bevonzani a „közösség terébe” olyan alkalmakkor is, amikor csupán személyes indíttatásból, egymás iránti érdeklődésből, a közösség kedvéért töltik idejüket együtt. Ehhez vidám, életteli légkörre van szükség, olyan „láthatatlan építkezésre”, amely hosszabb távon történik meg, az együttműködő emberek gondolataiból, szívveréséből és közös cselekedeteiből. Az általános iskolák esetében külön feladatot jelent, hogy a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben bevezetendő az egész napos oktatás. Ezzel összefüggésben az általános iskolai intézményegységeknek tervezni kell a pedagógusok heti 32 órás intézményben tartózkodását, valamint az erre alapozott diáktevékenységet. A Pécsi Tankerület által az EMMI-től megkért állásfoglalás, amelyet a Zrínyiben is figyelembe kell venni a következőket tartalmazza: Az új törvény (Knt.) egységben szemléli a pedagógus munkáját, ezért a 40 órás teljes heti munkaidő felől közelíti meg, és ezt alapvetően három részre bontja: kötetlen, kötött, és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. A 62.§ (5)-(6) bekezdései vezetik be a két legfontosabb új fogalmat: Kötött munkaidő. Ez a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus, vagyis tulajdonképpen ez munkaidejének azon része, amellyel el kell számolnia. A fennmaradó 20% felett teljesen szabadon rendelkezhet a pedagógus. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: Ez a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55-65%-a, ami heti 2226 órát jelent. Ugyanakkor ez teszi ki a kötött munkaidő jelentős részét is. Ebben az időkeretben rendelhető el a pedagógus számára tanórai és egyéb foglalkozások megtartása. Az „egyéb foglalkozás” szintén a köznevelési törvény által bevezetett új kifejezés, melynek jelentését a 4.§ 4. pontja adja meg: „a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.” Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a tantárgyfelosztásban megjeleníthető foglalkozás, így például a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis 27
foglalkozás, tanulószoba< stb. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fogalma tehát – bár azzal nem teljesen azonos – a jelenlegi szabályozásban megszokott kötelező óra fogalmának szerepét veszi át. A kötött munkaidő fennmaradó része: Ez ugyan nem külön fogalom, de fontos kérdés, hogy milyen feladatokkal tölthető ki a kötött munkaidő foglalkozásokkal ki nem töltött heti 8-10 órája. A törvény 62.§ (6) bekezdése a következőt írja erről: „A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” Ide tartozik tehát minden olyan egyéb feladat, amely – az eseti helyettesítés kivételével – nem valamilyen foglalkozás megtartását jelenti, így például felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra; a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése; ügyviteli tevékenység; sportélet és szabadidő szervezése; a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátása; a diákmozgalom segítése, gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok; intézményi dokumentumok készítése stb. A feladatok körét rendelet fogja pontosan szabályozni. Ezek egy része, így például az eseti helyettesítés és a gyermekfelügyelet helyben és időben kötött, viszont mindegyik feladatra jellemző, hogy elvégzésük szükségessége naponként változó. Ez lehetővé teszi a kötött munkaidő fennmaradó részének rugalmas beosztását, és azt is, hogy az elvégzendő feladatok ütemezését maga a pedagógus alakítsa ki. Vagyis a kötött munkaidőnek ez a része nem annyira a feladat elvégzése, hanem inkább a feladat kijelölése szempontjából kötött. Környezeti nevelés A környezeti nevelés jelentőségének, a bevezetőben említett okok miatt is, különös hangsúlyt kell kapnia korunkban (Hajnal, 2010). Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a „Fenntarthatóságra nevelés évtizedének” nyilvánította. A nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. Ezt kell megvalósítanunk a Zrínyiben is. Egy olyan pedagógiai folyamatot kell integrálnunk a meglévő struktúrák közé, melynek során a fiatalokat felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ép testben – ép lélek Globális emberi problémáink másik fő frontja, a külső környezet mellett, „belső környezetünk világa”, azaz egészségünk kérdése. S ez legalább olyan veszélyeztetett terület, mint az előbbi. Ezért vezetői programom fontos feladatának tekintem a terület alaposan átgondolt és tervezett fejlesztését. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programjának kereteit a vonatkozó jogszabályok nagyon pontosan körülírják. Ezek alapján a legfontosabb teendőnk, hogy minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítsük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az egészségtudatosság eredményes tanulását, együttműködve az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel és a szülőkkel, annak érdekében, hogy az iskola minél „egészségesebb” legyen. Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítanunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret kell adnunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Mindezek megvalósítása érdekében érdemes létrehoznunk egy „Egészségfejlesztő Csoportot” az intézményegységek tantestületeinek részvételével, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezzel kapcsolatos feladataink: gondoskodnunk kell az osztálytermek rendszeres szellőztetéséről, megfelelően tájékozódnunk kell a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképességeik esetleges zavarairól, meg kell jelenítenünk az ezzel kapcsolatos feladatokat az iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelőmunkában. Az osztálytermek berendezése meg kell, hogy feleljen az egészségügyi szempontoknak. Fontos a megfelelő világítás, a számítógépek elhelyezése. A pedagógusoknak figyelniük kell a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésrend kialakításával lehetővé kell tenni minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar) testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Az egészségnevelési tervet egyeztetnünk kell a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel, s természetesen a fenntartóval, a járási illetve megyei tankerülettel. 28
Főbb vezetői tervek címszavakban Konkrét szakmai programomat a Zrínyi jelenlegi, fent elemzett helyzetére, felvázolt elképzeléseimre építem, figyelembe véve a fenntartó elvárásait, a törvényi előírásokat és a Zrínyi hatályos dokumentumait. Programomat hosszú, közép- és rövid távú feladattervekre tagoltam. Kifejtésük – az egymáshoz való kapcsolódás miatt – a pályázat több pontjában is megjelenik, illetve önmagukban is értelmezhetők. Egyaránt tartalmaznak stratégiai és operatív feladatokat. Felsorolásukat itt a lényegkiemelés szándéka motiválta.
Rövid távú feladatok (0-1 év) ·
· · · · · · · · · · · · · ·
A tanév új feladatainak: mindennapos testnevelés, hit- és erkölcstan, tartós tankönyv, közösségi szolgálat, tanulók, diákok és kollégák iskolában kötelezően töltendő idejének egységes szabályozása, összehangolása a diákok és szüleik ezzel kapcsolatos megoldandó gondjaival, az intézmény kapacitásával; a tagintézmények egyéb programjaival, a takarítással, Nyugodt légkör, partneri viszony megteremtése Mi-tudat, közösségerősítés a tagintézmények között (közös csapatépítő rendezvények) Egymás intézményeit segítő pályaválasztási terv/program Egészségcsoport felállítása Belső továbbképzések – egymástól tanulás. Szemléletalakítás (megújuló módszertan stb.) Együttműködés a Szakképző Központtal, a helyi vállalkozókkal stb. Tehetséggondozó centrum - Tehetségpont kialakítása – Értékelési rendszer kimunkálása Pályaválasztási terv – intézményegységek közötti együttműködés alapján Internet-csatlakozás kiépítése az intézményegységek valamennyi tantermében, digitális táblák, hirdetők valamennyi intézményegységben Az eredményesebb munkavégzést segítő adatbázisok karbantartása, újabbak létrehozása A Zrínyi imidzserősítése - PR-csoport létrehozása Az intézményi dokumentumok felülvizsgálata, szükséges frissítése, módosítása (A 2013/2014-es tanév elején szúrópróbaszerűen vizsgálni fogják az intézményeket, hogy megváltoztatták-e a Köznevelési törvény szellemében az SZMSZ-t és a PP-t.) Függetlenített rendszergazda – valamennyi intézményegység internethálózatának, szerverének, egységes szemléletű, önálló arculatú weblapjának gondozása, frissítése, belső, on-line kommunikációs rendszer működtetése (a feltöltendő tartalomért az tagintézmények felelnek.)
Középtávú feladatok (2-3 év) · · · · · · · · · · · ·
A jogszabályi háttérhez, alapdokumentumokhoz (Köznevelési törvény, Felsőoktatási törvény, Szakképzési, Felnőttképzési törvény, NAT stb.) való folyamatos és rugalmas alkalmazkodás Hiány- és a térségben kurrens szakmák indítása (pl. szociális gondozó és ápoló, ács, hegesztő,) Sporttagozat indítása a középiskolában és testnevelési tagozatos általános iskolai osztály indítása Bekapcsolódás a felnőttek szakképzésébe, speciális OKJ-s szakmák pl. cserépkályhás, masszőr megszerzésének lehetősége. A kompetencia alapú tudás és alapkészségek erősítése. Erőforrások folyamatos felkutatása (pályázatok, kurrens képzések indítása stb.) Kistérségi tehetséggondozó centrum kialakítására Tehetséggondozó programokba való bekapcsolódás (Arany János, Csányi, MOL, OTP, Géniusz stb.) Hatékony és takarékos gazdálkodás (Megújuló energiaforrások telepítése (KEOP pályázatok és egyéb energiatakarékossági pályázatok!) Szükség esetén felzárkóztató osztály indítása a szakiskolában, bekapcsolódás a Híd programba A kötelező taneszköz-jegyzéknek való megfelelés tervezése E-napló fokozatos bevezetése (középiskola, szigetvári általános iskolák) Telephelyek és tagintézmények műszaki állapotának felmérése Intézményi szintű munkaközösség-vezetői klubok/fórumok létrehozása; hatékony részvétel a meglévőkben Jól működő porta/kiépített és ellenőrzött ügyeleti rendszer valamennyi intézményegységekben 29
· ·
Az iskola nyelvvizsga központi akkreditációjának előkészítése. A munkaerő-piaci igényektől függő tanfolyamok, képzések indítása (pályázási lehetőség például a Baranya Megyei Munkaügyi Központnál Kedvező feltételek megléte esetén testnevelés tagozatos osztály indítása valamelyik általános iskolában és a sporttagozat elindítása a középiskolában
Hosszú távú feladatok (4-5 év) · · · · ·
Jó gyakorlataink publikálása, aktív szerepvállalás a tanárképzés, a szak- és továbbképzés területén (Istvánffy, Konrád Ignácz, Tinódi, Nagypeterd) Patrónustanárok bevonása a hátrányos helyzetű diákok segítésébe (Munkaügyi Központ!) A minőségfejlesztési rendszer folyamatos továbbépítése Egyéb források felkutatása, pályázatok útján a szükséges fejlesztések megvalósítása Újabb szakmák, tagozatok indítása a középiskolában – figyelemmel a hiányszakmákra, a Kamara és a járás munkaerőpiacára, a meghatározó vállalkozók igényeire
Néhány terület kiemelése Gimnázium és szakközépiskola Megfontolandó, és a kompetenciamérések, érettségi eredményei is szükségessé teszik, hogy emeljük a képzés színvonalát. Javaslom, hogy e cél elérése érdekében magas óraszámban és/vagy magasabb szinten tanítsuk a humán, illetve a reáltárgyakat (0,5-0,5 osztály). További létszámnövekedést jelenthetne, ha a gimnáziumi képzésben elindítanánk egy sporttagozatot (a sportnak, azon belül a birkózásnak, nemzetközi szinten is elismert hagyományai, eredményei vannak Szigetváron), ez ügyben kapcsolatot szükséges kiépíteni Módos János vezetőedző úrral. A szakközépiskolai tagozat esetében a kínálati listán szerepeltessük a sportosztályt. Az érettségire épülő szakképzés kínálatát is bővíteni kell, mind a nappali, mind az esti/levelező munkarend szerinti oktatásban: egészségügyi szakmák (pl. szakápoló, szakasszisztens, gyógy- és sportmasszőr, faipari technikus stb.)
Általános iskola és szakképzés Az általános iskolai képzés alapozza meg a gyermekek további képezhetőségét. Az általános iskolai képzésnek módszertanát és tartami elemeit illetően alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szakmák iránt érdeklődő, motivált fiatalokat adjon át a középfokú képzésnek. Az általános iskolai oktatás az elmúlt időszakban a tárgyi tudás megkövetelése irányába ment el, a fejlesztés szemlélete alig tapasztalható az alapfokú oktatásban. Háttérbe szorult a gyermekek kreativitásának fejlesztése, ami nagyon fontos eleme a későbbi tanulásnak és a munkakörnyezetben való boldogulásnak. A pozitív motiváció helyett eluralkodott az általános iskolákban a szankcióval való nevelés, amely a gyermekeket elidegeníti az iskolától, érdeklődésüket csökkenti. Az átlagtól bármilyen - akár pozitív, akár negatív - irányba eltérő gyermekek motiválására, fejlesztésére a jelenlegi általános iskolai oktatás nincs felkészülve. Ezt tovább fokozzák a generációk (tanárok és az Y, Z generáció) közötti egyre nagyobb különbségek kérdése, amelyre az oktatók jelentős része szintén nincs felkészülve. Miközben a nyugati társadalmakban mind az iskolai oktatás, mind pedig a vezetőképzés alapvető vezérfonala az emberközpontúság, a pozitív motiváció, a megerősítés, addig a magyar alapfokú oktatás túlnyomórészt a büntetést, a szankcionálás eszközét alkalmazza a gyermekek teljesítményének elmaradása esetén. Ezzel egyidejűleg a rendet zavaró, társaikkal szemben elfogadhatatlan magatartást mutató gyermekekkel szemben nem kellő eréllyel és hatékonysággal lépnek fel a pedagógusok. (Baranya megyei szakképzés-fejlesztési stratégia, 2013. április). Éppen ezért van szükség a fentebb kifejtett konstruktivista pedagógiai szemlélet gyakorlati alkalmazására, és általános iskoláink példaértékű módszertani kultúrájának adaptálására, átvételére és egységesítésére valamennyi intézményegységünkben. A már fent idézett dokumentum kiemelten fontosnak tartja, hogy az általános iskola a következő feladatokat teljesítse:
30
· az általános iskolai képzésben a gyakorlati készségek tudatos fejlesztése · az általános iskolai (I-IV. o.) oktatásban az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) folyamatos gyakoroltatása, készségfejlesztés · a kiscsoportos oktatási feltételek megteremtése a HH tanulók számára · egyéni fejlesztési tervek alkalmazása · a felzárkóztató csoportok (korrepetálás) finanszírozása · a tanulói motiváció erősítése pozitív attitűddel, de szigorú elvárásokkal
Képzési szerkezet, szakképzés Dél-Dunántúl és benne Szigetvár és térségének gazdasága az 1980-as évektől fokozatosan lemaradt, később összeomlott. Máig nem vezet autópálya a térségbe, a nagy cégek eladásából a térségnek nem származott haszna, mely a zöldmezős beruházásokból is kimaradt. Szerencsére vannak olyan területek, intézmények, amelyekkel együttműködve megújulhat és új növekedési pályára állítható az intézmény szakképzése: jelentős a térség fa- és gépipara, igény van építőipari és jól prosperálnak egyes szolgáltatások és a cipőgyártásnak is jelentős a kapacitása. A kórház és a gyógyfürdő is potenciális partnerünk lehet. A munkanélküliség mellett a munkaerőpiacon a strukturális, kompetenciahiányból fakadó munkaerőhiány a jellemző. Elsősorban azért, mert az oktatás minősége és tartalma nem felel meg a munkaerőpiac igényeinek. A problémákra válasz lehet a minőség, fenntarthatóság és az elérhetőség egysége a köz- és szakoktatásban. Ebben a jövőben jelentős szerepe lesz a Regionális Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati és Közoktatási Intézményrendszernek. Ugyanakkor máig sok még a tisztázatlan kérdés, például a térségi képzőközpontok működtetésével kapcsolatban. A középiskola a KAPOS TISZK konzorciumi tagja. Szakmunkástanulói igen eredményesen sajátítják el a modern faipari technológiát. A szakiskolai oktatásban profiltisztítás szükséges. Olyan szakmákat érdemes oktatni, amelyek mind a tanulók, mind a helyi munkaerőpiac elvárásainak, kapacitásának megfelelnek, és összhangban állnak a megyei fejlesztési terv és MFKB elképzeléseivel. Így kiemelt szerepe lehet a faipari szakmáknak, az asztalos mellett érdemes lenne képezni, ácsokat, épület- és bútorasztalosokat, bútorrestaurátorokat. Tovább erősítendő a kőműves és hidegburkoló szakma, kiegészítve a reneszánszát élő cserépkályhás mesterséggel; a vasas szakmák közül a helyi vállalkozók bevonásával érdemes kiemelni a legkurrensebbet (hegesztő és/vagy lakatos). Az egészségügy területéről mindenképpen elindítandó a térségben hiányszakmának számító szociális gondozó és ápoló szakma. Az intézmény egészségügyi szakközépiskolai múltja alapján a következő területeken kapcsolódhatna be a nappali rendszerű és felnőttképzésbe: · · · · · ·
ápoló, ápolási asszisztens, szociális gondozó és ápoló, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, szociális gondozó és szervező. gyógy- és sportmasszőr
Humánerőforrás-fejlesztés Újabb, a Zrínyiben szükséges szakirányú szakképzettség megszerzésére biztatom a kollégákat, szorgalmazom a pedagógiai program megvalósulását segítő továbbképzésekbe való bekapcsolódásukat. Ehhez viszont félévre szóló helyettesítési alaptervet kell kidolgozni az órarend összeállítása előtt, s az órarend készítésekor azt figyelembe kell venni! Fenntartói támogatással ösztönözni kell a tehetséges, fiatal általános és középiskolai tanárok letelepedését. Fontos cél továbbá a nagyszámú „tanulóvesztés” megakadályozása. Ehhez szükséges egy kiterjedtebb, átfogóbb és gyakoribb PR tevékenység. A nyílt- és szakmai napokon, az általános iskolai pályaválasztási szülői értekezleteken kívül kiterjedtebb kapcsolatrendszer kiépítésére törekszem a beiskolázásban hagyományosan érintett általános iskolákkal. Ennek formái: szakmai napok, közös (helyi) továbbképzések, konferenciák, versenyek, szabadidős programok stb. szervezése a középiskolai tanulók, tanárok aktív bevonásával. Az eredményesség érdekében külön pályaválasztási tervet kell készítenünk valamennyi tagintézmény bevonásával. 31
Tehetséggondozás és felzárkóztatás Az intézmény jellegéből fakadóan mindkét terület egyformán fontos és kiemelt feladat. Minden gyerek számít! A tehetséggondozás formáiról már több helyütt szóltam (versenyek, szakkörök, tudományos diákkörök, bekapcsolódás a kutató diákok rendszerébe, Csányi, Arany János, OTP tehetséggondozó program stb.). A felzárkóztatás ismert formái (korrepetálás, tanulópárok stb.) mellett megfontolandó a Híd II. program (amihez a középiskola a következő tanévtől kapcsolódik) mellett a Híd I. programba való bekapcsolódás, valamint igény szerint felzárkóztató/”dobbantó” osztály indítása.
Hagyományrendszer – diákélet A közösségépítés egyik fontos eleme a hagyományrendszer. A hagyományrendszer soha nem végleges, mindig alakulóban van, de nagyméretű változást soha nem gondolhatunk. Én sem teszem, egyrészről, mert hagyománytisztelő vagyok, másrészről, mert tudom mekkora a személyiségfejlesztő és egyesítő ereje. Hadd tegyek azonban itt néhány hagyományt bővítő/erősítő javaslatot: intézményegységek közötti programok, kirándulások, ünnepségek, névnapok, sportversenyek, munkahelyi egészségmegőrző programok megszervezése. Törekedni kell az önkifejezési lehetőségek, diákkörök, rendezvények számának, kínálatának növelésére. Ezen a területen is fontos szerepet kapnak a konstruktív pedagógia elvei és az EMK (erőszakmentes kommunikáció). Ezért az iskolai házirendeket is felül kell vizsgálni, szükség esetén meg kell újítani. A törvényi lehetőségeknek és előírásoknak megfelelően be kell vonni a szülőket az intézményi élet minden fontos területébe (közösségi programok, szabadidős tevékenységek, kirándulások, eszközbeszerzések, tárgyi fejlesztések, óralátogatások, nyílt napok, elégedettségmérés stb.).
Operatív feladatok Fontos feladat az intézményi minőségfejlesztési program és egyéb szabályozó dokumentumok felülvizsgálata. Az intézményi minőségfejlesztési programban pontosítani szükséges az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Meg kell határozni a minőségpolitikát, és tovább kell építeni a minőségfejlesztési rendszert. Kulcsfontosságú kérdésnek tartom a minőségi munkát, s annak elismerését. Ezért fontos vezetői feladatnak érzem a jövőben egy konszenzuson alapuló elismerési rendszer kidolgozását és működtetését. Fenntartás, finanszírozás A Zrínyi optimális működéséhez, fejlesztéséhez, feltétlenül szükséges, hogy a fenntartó élő, napi munkakapcsolatban álljon az intézménnyel. Szükséges továbbá, hogy · · · · · · ·
biztosítsa az intézmény finanszírozását, folyamatos továbbépítését képviselői rendszeresen látogassák az tagintézmények rendezvényeit támogassa az intézmény pályázatait járuljon hozzá az eszközállomány folyamatos bővítéséhez, korszerűsítéséhez adjon rendszeres, korrekt visszajelzést az tagintézményekben folyó nevelő-oktató munkáról egyeztetesse és támogassa a fejlesztési tervben megfogalmazott és a tantestületek által elfogadott programokat Mindezeken kívül törekedni kell a saját bevételek növelésére. Költségkímélő megoldásokra, takarékos, ésszerű gazdálkodásra, a megújuló energiaforrások hasznosítására (KEOP és egyéb energiapályázatok segítségével)
32
Az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése Valamennyi tagintézményben szükséges kisebb-nagyobb fejlesztés, amelyet azonban csak a fenntartóval közösen és tervszerűen lehet majd a későbbiekben megvalósítani. Ismereteim szerint a általános iskolák és a középiskola egyes épületei megfelelő állagúak. Partnerkapcsolatok, kommunikáció, imidzserősítés Fontos feladatomnak tekintem, hogy a Zrínyit a szűkebb és tágabb környezetben még ismertebbé tegyem, tevékenységéről még pozitívabb képet alakuljon ki. Ezt azért is tartom fontosnak, mert a nyilvánosság a társadalmi ellenőrzés egyik leghatékonyabb eszköze, a minőség és a demokratikus működés fontos biztosítéka.. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a Zrínyi munkáját a nyilvánosság előtt végezze, és törekedjen a tudatos public relations tevékenységre. Amiről az ember hall, arról véleményt formál. Alakítsuk tudatosan a véleményeket! „Semmik vagyunk mások nélkül, Azok nélkül, akik előttünk éltek És akik velünk együtt élnek.” (Goethe)
Összegzés
A konstruktivista pedagógia alapjain nyugvó programom kulcsszava az együttműködés, ez motiváló erő, a közös gondolkodás megemeli a feladat iránti elkötelezettséget, ezzel a megvalósítás minőségét. Csak egymás által lehetünk többek. Optimista vagyok. Hiszem, hogy kollégák szakmai tudását, pedagógiai felkészültségét és emberi tulajdonságait a célok eléréséhez vezető úton egységbe tudom szervezni. A pályázatomban kifejtett, a szakmai helyzetelemzésre épített vezetési tervem lényege: nyugodt légkörben folyó nevelő-oktató munka. A materiális javak biztosítása érdekében fel kell kutatni a bevételt hozó forrásokat, piacképes és bevételt növelő képzési formákat kell megvalósítani. Stratégiai feladat a rendelkezésre álló humán erőforrás és minőségfejlesztési rendszer megerősítése. Céljaink megvalósításához önmagunkban kevesek vagyunk, ezért támaszkodnunk kell minden segítő partnerünkre, fenntartónkra és valamennyi egyéb lehetséges szakmai és anyagi támogatónkra. A tervek megvalósulásához az anyagi forrásokon kívül közös akarat, közös munka szükséges. Úgy gondolom, hogy a munkatársakban megvan a közös akarat, a közös munkálkodás igénye; s megvan az a szakértelem, tudás, amellyel közös céljainkat megvalósítva közös és biztos jövőt építhetünk. Végezetül köszönöm a Szigetvári Tankerület, a tagintézmény-vezetők és kollégák segítségét, adatszolgáltatását, amely jelentősen megkönnyítette pályázatom megírását. Köszönöm mindazok biztatását, ajánlását, akik megerősítették pályázási szándékomat. S köszönöm az Olvasó türelmét is!
33
.
Felhasznált irodalom Csíkszentmihályi Mihály (2001): Flow – az áramlat – a tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest. Dél – Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Alapító Okirata (2011) Dél – Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Program (2012)
Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv – Baranya megye 2013-2018 KIR adatok: 2008-2013 Klein Sándor (2007): Gyerekközpontú iskola. Edge 2000 Kft., Budapest. Kocsis Mihály (1996): A képzők (ön- és tovább) képzése. Tárogató Kiadó, Budapest. László Ervin (1999): A tudat forradalma. Új Paradigma, Budapest. Nagy József (2010): Az új pedagógiai kultúra. Mérték Kiadó. Budapest. Nahalka István (1997): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron (I-III.). Iskolakultúra. 1997/02-04. Pécs. Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Nemzeti Alaptanterv 2013 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Plánk Tibor (2010): Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Két-tannyelvű, Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola Igazgatói Pályázata. Budapest. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Pedagógiai Programja (2010), Szeged. Rogers, C. R. (2003): Valakivé válni. A személyiség születése. Edge 2000, Budapest. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény Szárny és teher. A magyar oktatás helyzetének elemzése -- háttéranyag (2010), http://www.piarista.hu/system/files/Szarny-Teher-oktatas-hatteranyag.pdf (Letöltés: 2013.05.05.) Trencsényi László (szerk.) (2008):A VII. Nevelésügyi Kongresszus Tézisei. 10. old. http://www.nk7.hu/nk7_files/File/tezisek_szerk.pdf. (letöltés: 2008. szeptember 25.) Vekerdy Tamás (szerk.) (2004): Gyerekek, módszerek, nevelők…. Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest. Vidovszky Gábor (1993): Neveljünk, Önneveljünk Örömmel. IMAGE Reklám, Propaganda és Nyomda Kft, 24. o. Budapest. Zalay Szabolcs (2011): A Leőwey Klára Gimnázium igazgatói pályázata, Pécs Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Pedagógiai Programja (2008) Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (2012) Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola elérhető honlapjai és a tagintézmények statisztikai adatai Zsolnai József / Zsolnai László (1989): Mi a baj a pedagógiával? Tankönyvkiadó, Budapest.
34
Mellékletek
· Szakmai önéletrajz · Válogatott publikációs lista ·
Hatósági erkölcsi bizonyítvány
· Diplomamásolatok · Pedagógus munkakörben eltöltött időt igazoló dokumentummásolatok · Támogató nyilatkozatok ·
Kiemelt cikkek másolatai
35
Szakmai önéletrajz
Személyi adatok Név: Reichmesz Ádám Születési hely, idő: Siklós, 1955. május 28. Lakcím: 7625 Pécs, Zerge u. 1. E-mail:
[email protected] Telefon: 30/5706473 Családi állapot: özvegy (1994) Gyermekek: Diána (33 éves), Anikó (28 éves), Lóránt (24 éves) Munkahely: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 7626 Pécs, Egyetem u. 6. Tel.: 72/518-593 Beosztás: pedagógiai szakértő – a tehetséggondozó és PR munkacsoport vezetője, pályaválasztási felelős Főbb tevékenységek: Pályaválasztás, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, Tehetségpont koordinálása, kétszintű érettségivel kapcsolatos feladatok ellátása, a magyar nyelv és irodalom műveltségterület gondozása, képző és mentor a szövegértés-szövegalkotás területén, projektmenedzser a 3.1.3-as TÁMOP tehetségpályázatban, PR-feladatok, publikálás, szakértés stb.
Iskolai végzettségek 2000-2002 1992-1995 1977-1981 1972-1974 1969-1972
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (pécsi tagozat) közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pécs magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtáros és magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár Széchenyi István Gimnázium és Ipari Szakközépiskola, Pécs érettségi 500-as Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, Pécs géplakatos
Szakmai pályafutás, munkahelyek, beosztások 1996-
1999-2001 1984-1996
1980-1984 1979-1980 1976-1979 1975-1976 1974-1975 1972-1974
Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja pedagógiai szakértő, pedagógiai munkatárs, tehetséggondozó és a PR munkacsoport vezetője Comenius Szakközépiskola, Pécs óraadó (kommunikációelmélet, sajtótörténet) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Szakmunkások Szakközépiskolája, Villány tanár, osztályfőnök, könyvtárosi teendők ellátása Általános Iskola, Egyházasharaszti napközis nevelő, tanár Gerencsér Sebestyén Művelődési Ház, Siklós ifjúsági ház vezető Városi és Járási Könyvtár, Siklós könyvtáros Kétújfalui Községi Közös Tanács VB Szakigazgatási Szerve művelődési ház igazgató Megyei Postahivatal kézbesítő Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat Sopiane Gépgyára, Pécs lakatos
36
Szakmai továbbképzések 2011 2008 2007 2007 2007 2006 2005 2004 2003 2001 1998 1998 1998 1988-1989
Felkészítés érettségi vizsgaelnöki feladatok ellátására – 30 órás tk., Kaposvár TISZK záró konferencia, Pécs Kompetencia alapú oktatás – Szövegértés-szövegalkotás 5-8. osztály – 30 órás tk., Pilisborosjenő Sulinet Digitális Tudásbázis – 30 órás tk., Pilisborosjenő Versenyszervezők országos szakmai konferenciája, Szeged Közoktatás-vezetők országos szakmai konferenciája, Pécs Versenyszervezők országos szakmai konferenciája, Győr Tehetséggondozó konferencia, Miskolc Európai uniós ismeretek, Graz A kerettanterv és alkalmazása - 30 órás tk., PTMIK, Pilisborosjenő Nemzetközi Didactica konferencia, Resica, Románia Akkreditációs szakértői felkészítés - 30 órás tk., PTMIK, Pilisborosjenő Alapfokú számítástechnikai tanfolyam -40 órás tk., BMÖPI, Pécs József Attila Tudományegyetem, Szeged, pedagógusok intenzív továbbképzése
Szerkesztői tevékenység 20092006 2005 2005 2003 2003 2002 2002 2002 1997 19971996-
Pályaválasztási tájékoztató „Ölelő karok” és a „Tavaszt hozó ősz”: 1956 „Légy egy a fűszálon a pici él” Vendégségben - Palatábla-melléklet Segédanyag a kétszintű érettségi bevezetéséhez Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közoktatási Közalapítvány öt éve Szakmai szolgáltatások közoktatási intézmények és fenntartóik részére Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány projekt – Kollégiumi munkakonferencia „Olvasni jó!” Helyesírási példatár Szeptembertől szeptemberig versek, műsorok ünnepi alkalmakra A Palatábla lektorálása, publikációk, a versenyrovat szerkesztése
Tudományos tevékenység · · · · · ·
A tanulmányi és tehetséggondozó versenyek kommunikációja. Szakdolgozat. BME, Pécs. 2002. Bertók László Mindenki hátul kezdi el című versének néhány lehetséges (félre)olvasata,. Sétatér transzkulturális folyóirat, Pécs, 1998/2. Narratív stratégiák Határ Győző regényeiben. Szakdolgozat. JPTE. Pécs, 1995. Tótfalusi Mentségének szerkesztettsége. Korunk, Kolozsvár, 1994/4. Számítógép a nyelvtanórán. Szakdolgozat. JATE, Szeged,1988, Kazinczy, az irodalmi vezér. Szakdolgozat. Szombathelyi Tanárképző Főiskola, 1982.
Egyéb szakmai tevékenység 2002-ben vezettem Komló város középiskolái összevonásának projektjét, amelynek keretében elkészült az intézmény pedagógiai programja és helyi tanterve. 2003 óta működöm közre fenntartó önkormányzat szakmai anyagainak elkészítésében. 2007-től vettem részt a 3.1.4 „Tanulva taníts” projektünkben, ahol befolytam a projektmenedzseri munkálatokba, folyamatosan tartottam a részt vevő iskolákkal a kapcsolatot, valamint képzőként, mentorként a szövegértés-szövegalkotás az 5-8. osztályban tartozott hozzám. 2010-től projektmenedzserként irányítom a TÁMOP 3.1.3-08/02-20090063-as számú Baranyai Tehetségprojektet („Vigyázz! Kész! Tehetség!”). Több mint egy évtizede hivatásszerűen foglakozom a tehetséggondozással. 1999-től tagja vagyok a szakmai szolgáltatók versenyszervezői csoportjának, a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak. Kezdeményeztem a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja és a megyei Tehetségtanács megalakítását. 1995-től érettségi vizsgaelnöki és szaktanácsadói feladatokat látok el, közoktatási szakértőként 1998 óta tevékenykedem. 2004-től tagja vagyok a Magyar Újságírók Országos Szövetségének.
37
Válogatott publikációs lista Köznevelés · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Idézni is csak pontosan, szépen 1988/36. Számítógép a nyelvtanórán 1988/44. A munkaerő ára 1989/21. Fejkvóta és csiga 1990/20. Katolikus iskola Siklóson 1991/14. A tehetséggondozás legfontosabb terepe az OKTV 1996/39. Önkormányzat és közoktatás 1997/20. Beszélgetés egy “néptanítóval” 1997/21. Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban 1997/37. Értelmiséget nevelni – vidéken 1997/39. Tájékoztató az érettségiről 1998. 12. “Nem akarunk uniformizált iskolát.” 1998/35. Református gimnázium Pécsett 1998/37. Az állampedagógiától az alternativitás felé 1999/3. Öröm és bánat egy nagyváros (kis) zeneiskolájában 1999/6. “Csak” irodalom 1999/10. Számítógép és internet a humán oktatásban 1999/11. Török Bálint-napok Szigetváron 1999/12. Nevelőiskola Nagyharsányban 1999/12. Iskolafejlesztés Pécsett 1999/16. Informatika –pedagógia –internet 1999/30. A dajkáktól az újságírókig 1999/35. Varázskalap és érettségi tétel 1999/37. Tudomány-napi konferencia 1999/40. Dán módszer az Ormánságban 2000/7. Foglalkoztatási tanácsadás, termelőiskola, pályaorientáció (2000/10.) Jubileum Pécsett (2000/22.) Tanártovábbképzés a Pécsi Tudományegyetemen 2000/24. Versenyszervezők országos szakmai tanácskozása 2001/9 Az iskola belső világa 2001/16. Értékőrzés a végeken: Palotabozsok 2001/20. A szakértő szerepe a minőségi közoktatásban (2001/30. Az oktatás épületei Baranyában 2001/32. Interaktív irodalomtanítás 2001/33-34. Édes anyanyelvünk –határok nélkül 2001/36. Versenyszervezők állásfoglalása 2001/37. Tanácskozás Pécsett 2001/46 Önkormányzat és közoktatás 2002/1-2. Tisztújítás a Pedagógiai Szolgáltatók Országos Szövetségénél 2002/7. „Egyenrangúan és bizalommal” – portré dr. Tóth Károlyról 2002/8. Megújult pedagógiai szolgáltatások Baranya megyében 2002/15. Roma gimnázium Pécsett 2002/17. Hármas jubileum a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2002/18. A Szép magyar beszéd döntője (2002/21.) Versenyszervezők országos konferenciája 2002/33. Országos szaktanácsadói konferencia 2002/30. Új tornacsarnok a pécsi Református Gimnáziumban 2002/36. Egy iskola, ahonnan senki sem siet haza 2002/37-38. „El sem tudtam képzelni, hogy ne tanítsak.” 2003/6. A tanítás szolgálat 2003/9. 38
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
“Befektetés a jövőbe”- Konferencia a tehetséggondozásról a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2003/12. Gyémántos életút 2003/15. Iskolaavató és megyei esélyegyenlőségi nap Pécsváradon. 2003/28. Kollégium és könyvtáravató a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpontban 2003/33. „Pedagógusszerep – pedagógusmesterség a XXI. század Európájában”, XIII. Baranyai Pedagógiai Napok (2003. április 9-11.) 2003/15. Iskolaavató és megyei esélyegyenlőségi nap Pécsváradon 2003/28. Új tornacsarnok Pécsett 2003/30. Kollégium és könyvtáravató a pécsi Magyar-német Nyelvű Iskolaközpontban 2003/33. Esélyegyenlőségi nap Pécsett 2003/37. Nemzetközi szeminárium Hartbergben 2003/41. Tornacsarnok-avatás Siklóson 2004/3. Utak és kitérők az Európai Unióban 2004/14. Szigetvári iskolapélda 2004/14. XIV. Baranyai pedagógiai napok, 2004/15. Minden gyermekben a jót kell megtalálni. Interjú Koltai Péterrel 2004/ 18. Nyolcak iskolája 2004/29. Többnyelvűség konferencia Pécsett 2004/33. Tehetségmentés, tehetséggondozás konferencia Miskolcon 2004/35. Egészség, környezet, kultúra 2004/36. Tisztújítás a Pedagógiai Szolgáltatók Országos Szövetségénél 2004/36. Önkormányzat és közoktatás 2004 2004/39. Nemzetközi szeminárium Ausztriában 2005/1. Varázslatos életút 2005/3. Beás nap Magyarmecskén 2005/14. Szemtől szembe – Tanácskozás Kétújfalun 2005/14. Finisben a kétszintű érettségi 2005/14. Osztályozás és érettségi nélkül Japánban 2005/17. „Lélektől lélekig” – Művészetoktatás a siklósi kistérségben 2005/18. Értékek és tanulságok 2005/24-25. 50 éves a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium 2005/24-25. Iskolafalu a városban 2005/24-25. Szakértői konferencia 2005/28. Európa Versenden is épül 2005/31. A magyar tehetséggondozás holland nagymestere Interjú Franz Joseph Mönks professzorral 2005/32. Tehetséggondozás tanórán kívül Tehetséggondozó konferencia Törökszentmiklóson 2005/32. Globalizált konferencia 2005/37. Kistérségi konferencia Vajszlón 2006/1. Tehetség? Talentum? Jó szerencse, semmi más? (Czeizel-interjú) 2006/3. Montessori-iskolák Budapesten 2006/6. 30 éves a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium 2006/8. Magyarországi Német Pedagógiai Intézet Beszélgetés dr. Tóthné Lafferton Anna igazgatóval 2006/11. Esélynap Komlón 2006/25. Gyermek és Ifjúsági Tudományos Akadémia Pécsett 2006/26. Együttműködés – színvonaljavítás – önmegismerés Beszélgetés Nagyrónai László OKM főtanácsossal 2006/33. Közoktatási vezetők II. országos konferenciája (Pécs, szeptember 21-23.) 2006/34-35. Országos nyelvhasználati verseny Sátoraljaújhelyen 2006/36. Fürge Diák – Kapcsolat az iskola és a munka világa között 2006/36. Óbecsei helyzetkép2006/37. Gyökerek és szárnyak Beszélgetés Györgyi Béláné igazgatóval 2006/38. 39
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Magyar középiskola Bátyún 2007/1. Honismereti vetélkedő Pécsett 2007/2. Siklósi évfordulók 2007/2. Az alma titka Beszélgetés Vass Vilmos oktatáskutatóval 2007/3. Csuhémúzeum és alkotóház Szentlászlón 2007/7. Diákönkormányzat a mánfai kollégiumban 2007/11. Segítség, komolyzene! 2007/11. Dzsingisz kán országában 2007/12. József Attila és a fizika 2007/14. Iskolacentrumok Pécsett 2007/17. Kistérségnek – kistérségről 2007/17. A mosonmagyaróvári példa 2007/18. Otthon vagyunk a tanteremben 2007/19. Szakképző Központ avató Pécsett 2007/28. Tehetséggondozók gondjai 2007/28. Egy kántortanító története 2007/29 Csak közösségben érzem jól magam” 2007/30. Közoktatási vezetők III. országos konferenciája 2007/32 „Hagyjuk kibontakozni a gyerek egyéniségét!” – interjú Popper Péterrel 2007/37. Az „Édes anyanyelvünk”nyelvhasználati verseny 35. országos döntője 2007/37. Esélyegyenlőség 2007/41. Mi az új az új Natban? Beszélgetés Vass Vilmossal 2008/1. 25 éves a német nemzetiségi két tannyelvű oktatás Bólyban 2008/3. Látogatóban a pécsi Művészetek és Irodalom házában 2008/3. Ifjú szívekben élek” Beszámoló Ady Endre születésének 130. évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben tartott ünnepi rendezvényekről 2008/3. Nemzetközi szabadiskola Dániában 2008/6. Korlátok és lehetőségek 2008/6. Hálózatos tehetségfejlesztés – interjú Prof. Dr. Csermely Péterrel 2008/7. Látogatóban a Pécsi Ifjúsági Központban 2008/7. Szigethalmi Négy Színvirág 2008/9. „Tanulva taníts” 2008/9. Beszélgetés Szakonyi Károly íróval 2008/11. Hová tűnt a „Beszélni nehéz” rádióműsor? 2008/11.. Svéd iskolák 2008/18. Pannóniai muzsikaszó 2008/19. Beszélgetés az eszéki magyar Oktatási és Művelődési Központ igazgatójával 2008/19. Látogatás egy hagyományőrző ifjú iskolában 2008/19. A somorjai Madách Gimnázium 2008/22. Pillanatképek egy dán művészeti iskolából 2008/28. Nagydobronyi pillanatkép 2008/29. „Kisasszony, magának istenáldotta tanári hangja van!”Beszélgetés a 100 esztendős dr. Barri Istvánnéval 2008/29. „Hittem azokban, akikkel együtt dolgoztam” 2008/29. Tehetséges sakkhúzások Beszélgetés Duró Zsuzsa egyetemi oktatóval 2008/29. Reformálom? Reformálom! 2008/31. A kántortanítók utolsó mohikánja Beszélgetés a 94 esztendős Kömlői Sándorral,2008/32. Leginkább gyerek kell” Beszélgetés Németh Tiborral, a 100 éves a győri Kazinczy Gimnázium igazgatójával 2008/32. Testnevelésből felmentett olimpiai bajnok Sors Tamás különleges sorsa 2008/35. Érzékek labirintusa 2008/36 Csak tiszta forrásból - 50 éves az ének-zene tagozatos oktatás Mohácson 2008/36. Énekszó az Újvilágban – interjú dr. Hoppál Péterrel 2008/36. Nemzetközi honismereti vetélkedő Pécsett 2008/37. „Édes anyanyelvünk”országos nyelvhasználati verseny 2008/37. 40
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Sziporkázó Sziporka 25 éves a pécsi Sziporka Gyermekszínház 2008/37. „Minden, ami összeköt” 2008/38. Laskói helyzetkép 2008/38. Crhis széke - „És milyen a gyermek?” Beszélgetés dr. Vass Vilmossal, a Pannon Egyetem docensével 2008/39-40. Hatékonyság és eredményesség a közoktatásban Beszélgetés Radó Péter oktatáskutatóval 2008/39-40. Szakképzési alternatívák - duális képzés a pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskolában és Szakiskolában 2009/2. A muzsika öröme 2009/3. Palócok a vajdaságban 2009/3. Világörökség ifjú kezekben Oktatócsomag tanárok számára 2009/3. A szőlő titka Beszélgetés Esztergályos Jenővel 2009/6. Beszélgetés a 450 éves soproni líceum igazgatóhelyettesével 2009/7. A nem szakrendszerű oktatás 2009/7. Alapítványi szakképzés 2009/8. Aktív természetvédelem 2009/8. Aradi helyzetkép Beszélgetés Bognár Levente alpolgármesterrel 2009/9. Az iskola élete – az élet iskolája XVIII. Baranyai Pedagógiai Napok 2009/10. és 11. Baranyai Tehetségpontok I. találkozója 2009/11. Tehetség és iskola 2009/13. A szocializáció új útjai Beszélgetés dr. Berentés Éva egyetemi oktatóval 2009/17. Kjt-s változások 2009/17. Az iskola élete – az élet iskolája 2009/18. Lélektől lélekig 2009/18. Esélyteremtő integrációs támogatási rendszer 2009/18. Dél-dunántúli fiatalok sikere a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiákon 2009/18. Jubileumsorozat a Koch Valéria Iskolaközpontban 2009/20. Kazinczy-verseny Győrött 2009/20. Látogatóban a komáromi Sellye János Középiskolában 2009/20. Esélyteremtés, hátránykompenzálás 2009/23. Világra nyíló gyermekszemek Almamelléken 2009/29. Barlangterápia Abaligeten 2009/30. Esélyteremtés, hátránykompenzálás 2009/30 Szakértői konferencia 2009/30. Gondok és remények Egyházasharasztiban. 2009/18-19. Modell értékű iskola Lengyeltótiban. 2009/18-19. Egyedül nem megy 2009/34. Látogatóban a zentai középiskolában. 2009/35. „Gazdagító tantervre van szükség” - Beszélgetés dr. Balogh Lászlóval 2009/36. Az esélyegyenlőség esélyei – beszélgetés Kovács Gáborral 2010/2. Embernevelés. 2010/3-4. Tanterem az udvarban 2010/7. Tehetségkonferencia Bonyhádon. 2010/8. Iskolagyár Pécsett - Csokonai öröksége Esélyegyenlőség 2010/22. Komáromi kitekintő 2010/29. Problémaérzékenység… (Közoktatás-vezetők Országos Konferenciája) 2010/32. Vigyázz! Kész! Tehetség! 2010/34-35. A miskolci kis Picasso 2010/40.
41
Élet és Irodalom · · · ·
Csökkentsék a napidíjat! 1989. március 3. Meghatalmazás 1990. április 27. Lesújtó helyzet 1991. április 19. Glossza-trükk 1995. december 8.
Mentor Prizmaiskola 2007/1.
Új Dunántúli Napló
· · · · · · · · · · · · · ·
Kié az illetményföld? 1991. máj. 4. Kéretlen “ajándékok” postán, avagy: mire jó az iskola? 1995. dec. 20. Fejlődő szakiskola a Teleki 1996. febr. 28. A közoktatás 220, az igazgató 29 éves 1996. márc. 6. Soron kívüli szakmunkás-bizonyítvány 1996. máj. 15. Huszonhét év a villányi Telekiben 1996. júl. 10. Rutinszerzés az országos megmérettetésre 1996. nov. 5. Kapcsolódás az EU programjához 1996. nov. 19. Az oktatás ma már piac 1996. nov. 19. Többet kell nyújtani a szakképzésben 1996. nov. 27. A tehetséggondozás közügy 1996. dec. 2. A Széchenyi őrzi a Főreál szellemiségét 1996. dec. 16. Lépcsők a nyelvtantanításban 1996. dec. 27. Zsolnay Vilmos unokáját is tanította – Beszélgetés a 100 esztendős dr. Barri Istvánnéval 2008. aug. 27.
Új Katedra Lehet-e fejlődni a város peremén? 1997. május-június Korunk (Kolozsvár) Tótfalusi Mentségének szerkesztettsége 1994/4.
Óvodai Élet Negyvenmilliós óvodafejlesztés Szederkényben 2003/2.
Szakoktatás · · · · · · · · ·
Mérföldkő mindenkinek 2001/3. Művészmesterek és tanítványaik 2001/10. Hagyomány és megújulás 2002/1. 800 milliós iskolafejlesztés Siklóson 2002/3. Borászképzés Villányban 2002/5. A munkaügyi központ szerepe a köz- és szakoktatásban 2002/6. Szakképzési tanévnyitó Pécsett 2002/7. Időcsapdában a közoktatás 2002/8. A végek dicsérete Ötvenéves a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium 2003/1. 42
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
A talpon maradás titkai (2003/3.) Pécsváradi interjú Papp Gyula igazgatóval A magyar közoktatásban még nem történt meg a rendszerváltás 2003/3. A tudásalapú társadalom építése Iskolapélda Siklósról 2004/8. 50 éves új iskola Pécsett 2004/10. Felkészítés a kétszintű érettségire – multimédiás zsúrkocsi program Baranyában 2005/3. A dajkáktól az újságírókig – 10 éves Pécs első magán középiskolája 2005/8. A baranyai agrárszakképzés fellegvára (75 éves a szentlőrinci Ujhelyi Szakközépiskola) 2006/6. A bádogostanulótól a logisztikai ügyintézőig 2006/9. Mohácsi interjű Vajdicsné Gubritczky Magdolnával Mentortanárság – az meg mi fán terem? 2007/8. TISZK-avató 2007/8. Szabadságot mindenkinek! Beszélgetés Osztromok Istvánnal, a mánfai Collegium Martineum, pedagógiai igazgatójával 2008/5. Európa-nap Pécsett 2008/5. Nemzetközi angol és német nyelvi verseny Pécsett 2008/5. Konferencia a szakképzésről 2008/6 Környezettudatos szakmunkásnevelés Beszélgetés Kisgyörgy Sándor gázszerelő mesterrel 2008/8. Baranya Paktum – Regionális szakképzési fórum Pécsett 2009/1. Van új TISZK a nap alatt 2009/3. Szakképzés és munkaerőpiac 2009/4. Kiállítás és nevelés 2009/5. Kitekintés a román szakképzésre 2009/5. Vállalkozás lépésről lépésre 2009/6. Terápiás freskófestészet 2009/9. Pályaválasztási fórum Pécsett 2009/9. Fittes pályaválasztási tanácsadás Baranyában 2010/2. A mesterszakács titkai 2010/3. Dobbantós program Pécsett 2010/3. Kamara és szakképzés 2010/4. A solymászmesterség titkai 2010/5. Tehetségek a szakképzésben 2010/6. A vájártanulótól a környezetvédelmi technikusig 2010/8. Nemzetközi elektronikai verseny a Simonyiban. 2010/8. Állami gondozott fiatalok pályaválasztásának segítése 2011/3. B-terv – képzési kiállítás Pécsett 2011/5. Egyén-közösség-pedagógia 2011/5.
43
